MUNKÁSMOZGALOM-TÖRTÉNET - IDEOLÓGIAI MUNKA KÖZMŰVELŐDÉS HAJDÚ-BIHARBAN Serflek István
A magyar történelem számos ténye bizonyítja, milyen nehéz nemzedékről nemzedékre átörökíteni a felhalmozódott, hasznosítható társadalmi tapasztalatokat, és hogy mennyi gondot jelent megtisztulni az el őítéletektő l és a hely telen szemléleti maradványoktól, hiszen Az emberek - írta Marx - maguk csinálják történelmüket, de nem szabadon, nem maguk választotta, hanem közvetlenül készen talált, adott és örökölt körülmények között ." A történelem gazdag tapasztalati anyag, megszívlelendő tanulságok tárháza, kiindulási pont a jelen és a jövő számára. Lenin leintette azokat, akik a gyakorlati forradalmi munka közepette úgy látták, hogy most nincs idő a történelemmel foglalkozni" . A valóságban múlt, jelen és jövő közt nincs áthatolhatatlan válaszfal. A történelemnek egységes törvényszerű folyamatként való értelmezéséb ől következik, hogy nemcsak a múlt, hanem a jelen is segít megvilágítania múltat . A fejlődés magasabb szakaszai magukba foglalják az alacsonyabb szakaszok elemeit is . Lenin, Marxhoz hasonlóan, a történelmet a történelem cselekvő alkotójának a szemével nézte, és ez az egységben látása a múlt tanulságainak, a jelen küzdelmeinek és a jövő alakítása következik az elmélet és a gyakorlat egységébő l . Lenin a történelmi tapasztalatok és tanulságok nem kell ő figyelembevételét komoly hibának tartotta a gyakorlati munkában is. Ha nem akarunk merő utópizmussal foglalkozni és üres frázisokat pufogtatni, számolni kell az előző évek tapasztalataival." Lenin megbecsülte az előző nemzedékek fáradozásait, akik tették, amit kell", mindenekelőtt a népi tömegeknek, de az egyes személyeknek is a történelmet el ő relendítő tevékenységét. A történelmi érdemeket nem aszerint szok ták megítélni, mit nem adtak a történelmi személyiségek a mai követelményekhez viszonyítva, hanem aszerint, hogy mi újat adtak elődeikhez képest ." A szocialista történelmi tudat lényeges eleme a fejlődés folyamatosságának helyes értelmezése. Ez korántsém jelenti, jelentheti azt, hogy a múltból csak a haladó osztályok hősies küzdelmeit kell feltárni és értelmezni . Hazánk és népünk egész történelme a miénk, dicsőségeivel és kudarcaival együtt . A magyar történelmi, nemzeti hagyományok főként a függetlenségi küzdelmekre korlátozódtak. Így vált a polgári gondolkodásban a nemzeti történelem az osztályszempontokat, osztályharcot nélkülöző folyamattá, ami ma is 249
kísért a nemzet történelmi tudatában . A Horthy ellenforradalmi rendszer a munkásmozgalmat száműzte a nemzet történelméből . A felszabadulást követően szakítottunk történetírásunknak azzal a korábbi ún. folyamatosságával", amely a népárulók tevékenységét is történetmű nk fontos szereplőiként igyekezett feltüntetni. Ugyanakkor múltunk sok elemét megszüntetve megőrizzük", főleg mint haladó hagyományaink történeti forrását . A reális történelmi tudat elképzelhetetlen a szervezett munkásság és a munkásosztály pártjainak felbecsülhetetlen történelmi tapasztalatainak alkotó felhasználása nélkül . A felszabadulás utáni fejl ődésünk is ma már jórészt tör ténelem, a történelmi tapasztalatok gazdagságával. Ezért igen fontos, hogy újra és újra tudatosan végiggondoljuk a szocializmus építése során megtett utat . Azért is nagy szükség van erre, mert a munkás- és parasztmozgalomról keveset tud a mai fiatal nemzedék. Társadalmunkban felnőtt az a korosztály, amelynek a Horthy-rendszer, a második világháború történelmi távlat, már tanulni való események, nevek, dátumok sora, az 1956-os ellenforradalom a fiatalok egy részének gyermekkori emlék. A fiatalok közül egyre többen veszik ki részüket a szocializmus építésének feladataiból . Ránk hárul tehát a felelősség azért, hogy a most felnövekvő, munkába lépő nemzedékek mit vesznek át, és mit hasznosítanak a munkásmoz galom hagyományaiból . Az ifjúság további politikai, ideológiai nevelése jelentősen elősegíti a szocializmus építésének zökken őmentes folytatását, országunk, népünk szellemi, erkölcsi, anyagi gyarapodását . Való igaz, hogy a közvetlen tapasztalást semmi sem pótolja, de az is igaz, hogy az oktató-nevel ő munka fejl ődésével nemzeti múltunk tanulságainak értelemre és érzelemre ható feltárásával a fiatalokban is kialakulhat - többsé gükben ki is alakult - a helyes történelemszemlélet, az ítéletalkotó képesség . Személyiségük formálásához legtöbbet ad az 1960-as és az 1970-es évek valósága . Mindenekel őtt az a tény, hogy a legutóbbi két évtized óta hazánkban a szó és a tett összhangban van, hogykövetkezetes a párt politikája, mind jobbak azok a feltételek, amelyek segítik a szocialista embertípus kialakítását, meggyőző hatást gyakorolnak a közvetlen és a tágabb környezetünkre . Igen nehéz, de hálás a munkásmozgalom történetét a szélesebb olvasó-, illetve a hallgatóközönséghez közelebb vinni . A munkásmozgalmi múlt mélyreható megismertetésének, tudatformáló lehetőségeinek feltétele az, hogy élet szerűen, emberközelben" jelenjenek meg azok a történeti körülmények, amelyek között éltek, gondolkodtak, harcoltak napról napra a munkások, s hozták létre politikai, kulturális szervezeteiket . A párt, a munkásmozgalom korábbi évtizedeinek megismerése során vállalni kell mindazt, amire a párt tapasztalatai köteleznek bennünket : szembe kell nézni egyfel ől az olyan nézetekkel, amelyek pártunk múltját a hibák gyűjte ményének próbálják feltüntetni, s másfel ől azzal a szemlélettel, amely a tévedések elkend őzésére törekszik. A múlt tanulságait az élők tapasztalataival szembesítjük és így gyarapítjuk szüntelen. A változás minden mozzanatát bizonyos fokig determinálja a múlt. A változások megértésében és irányításában éppen a gyorsulás teszi még fon tosabbá a fejl ődés történetiségének tudatos figyelemmel kísérését. A történetíró akkor cselekszik helyesen, ha nem valami leegyszerűsített történelmet ír, hanem a történelmi valóságot ábrázolja, a maga tényleges bonyolultságában . 25 0
A történetírás - s ezen belül a munkásmozgalom története - a múlt és a jelen kapcsolatának, a hagyományoknak, vagyis a megőrzésre érdemesnek ítélt társadalmi tapasztalatok fenntartásának eszköze és letéteményese. A megyei munkásmozgalom-történet kutatásának, publikálásának egy évtizede A munkásmozgalom-történeti kutató, publikáló tevékenység megyénkben egyre inkább beilleszkedik az egységes közművelődésbe, amely hatékony eszköze a hazaszeretet és a közéletiség erősítésének. A párt- és a munkásmozgalom-történet kutatásának és publikálásának fellendülése egybeesett a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának, illetve a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 50 . évfordulójára való készülődéssel . A megyei pártbizottság akkorra tervezte a Tetteikben tovább élnek" című életrajzi kötet, valamint a Hajdú-Bihar megye és Debrecen munkásinozgalmának története" című monográfia megjelentetését. Ez a kezdeményezés a megjelent két köteten túl azt tűzte ki célul, hogy más szerveket, intézményeket és kutatókat ösztönözzön az elmúlt idők forradalmi hagyományainak feltárására, publikálására. Az eltelt évtized folyamán egymás mellett sorakoznak a forradalmi múltunkról és a haladó történelmi hagyományainkról szóló értékes kötetek . Ezek segítik és szolgálják - a maguk sajátos eszközeivel - a szocialista hazafiság és internacionalizmus elmélyítését. A megyei pártbizottság felismerte az országosan kibontakozó helytörténeti munka szerepét, lehetőségeit, és kezdeményezője, szervezője lett megyénkben a párt és a munkásmozgalom történetével kapcsolatos gy űjtő, feldolgozó és publikáló tevékenységnek . Ez a tevékenység segítőjévé vált a politikai gyakorlatnak, az iskolai nevelő munkának, az egész közművelődésnek . A folyamatos és szervezett kutatói tevékenység mellett a párt és a munkásmozgalom történetével kapcsolatos dokumentumok gy űjtése, rendezése egyenletes fejl ődésr ől tanúskodik . A kutatómunka színvonala jelentős mértékben emelkedett. Évről évre bővül a munkásmozgalom-történeti kutatások tematikája, ennek ellenére sok még a tennivaló a megye munkásmozgalmi múltjának elmélyültebb kutatása, feldolgozása és közkinccsé tétele terén . A felszabadulást követő id őszak, az 1944-1948 közötti évek története, a munkáshatalomért vívott küzdelem korszaka megyénkben a legjobban feldolgozott és publikált. Napjaink helytörténeti kutatásában és népszerűsítésében mind nagyobb teret kap a szocializmus építése időszakának gazdasági, politikai, ideológia és kulturális témáinak történeti feldolgozása . Számos olyan színvonalas helytörténeti munka került kiadásra megyénkben, amelyek tartalmi mondanivalójukban egymáshoz kapcsolódnak . A kiadványok sorát a Debreceni október" című kötet nyitotta meg. A szerző a város életéb ől a háború utolsó napjait és a felszabadult Debrecen újjászületését mutatja be az első hetek eseményeinek tükrében . A kötet bőséges kép- és egyéb dokumentációs anyaggal illusztrálja Debrecen és a megye felszabadulásának körülményeit . A felszabadulás negyedszázados évfordulója tiszteletére jelent meg 1970-ben a Magyar újjászületés. Hajdú-Bihar megye és Debrecen 1944. október-1945 . április. Adatok, dokumentumok, bibliográfia" című kiadvány, amely az előbbi 25 1
kötetnél még gazdagabban dokumentálja a városban s a megyében 1944. október és 1945. április között végbement eseményeket . Egykorú feljegyzések, kiáltványok, programok, visszaemlékezések váltogatják egymást a jól tagolt munkában . Olyan fontos országos vonatkozású dokumentumok is találhatók a kötetben, mint a Magyar Kommunista Párt javaslata Magyarország demokkatikus újjáépítésének és felemelkedésének programja", vagy Magyarország Ideiglenes Nemzeti Kormányának 1944 . december 23-i nyilatkozata, valamint Az Ideiglenes Nemzeti Kormány rendelete a nagybirtokrendszer megszüntetéséről" . Ezekben a dokumentumokban egy ország jövend ő útjának alapkövei tevődtek le . Bizonyos értelemben az előző munka gondolatának folytatása a felszabadulás óta eltelt 25 év legfőbb eredményeit összegző Új Debrecen született" című kötet. Ez a mű élményszerűen eleveníti fel Debrecen szerepét, a felszabadult ország életében, amely a felszabadulás elő tti múlt reális értékeléséből indul ki, majd a romokból újjáéled ő város életét, eredményeit mutatja be . Tudományos igény ű, jelent ős vállalkozás a Hajdú-Bihar megye és Debrecen munkásmozgalmának története" című nagy, összefoglaló munka. Debrecen és Hajdú-Bihar megye munkásmozgalma történetének témaköréb ől a felszabadulás óta a jelen kötet megjelenéséig számos tudományos cikk, tanulmány és dokumentumgyűjtemény került publikálásra . Jelentős el őzménynek tekinthető az a tanulmánygyűjtemény, amely Debrecen munkásmozgalmának kezdeti történetét dolgozta fel Varga Zoltán szerkesztésében . Több értékes forráskiadványt, cikket, sőt összefoglaló értékelést publikáltak kutatóink . Olyan összefoglaló feldolgozásra azonban, amely Hajdú-Bihar megye és Debrecen munkásmozgalmának történetét a XIX. század közepét ől egészen 1948-ig tárgyalja, csak e kötettel valósult meg. A szerzők nem kis feladatra vállalkoztak : száz év munkás- és agrármozgalmának történetét foglalták össze szintézisbe hozva Debrecen és Hajdú-Bihar megye munkásmozgalmi eseményeit. A kötet a kutatók és érdekl ő dő k hasznos kézikönyvévé vált . A Magyar Tanácsköztársaság 40 . évfordulója tiszteletére A Tanácsköztársaság Hajdú-Biharban 1919" címmel dokumentumgy űjteményt jelentetett meg a megyei pártbizottság . Az 50 . évfordulója alkalmából 1919-1969" címmel tudományos ülésszakot rendeztek Debrecenben . Az ülésszakon történelmi és munkásmozgalom-történeti, ideológiai és művelődésügyi, valamint zenetörténeti témakörök szerepeltek . Az ülésszak hasznosnak és eredményesnek bizonyult, mivel tartalmi vonatkozásban a tudományos szintű referátumokkal és korreferátumokkal gazdagította a megye szellemi termékeit, melynek anyaga 1969-ben került kiadásra . Hazánk felszabadulásának 25 . évfordulója alkalmából tudományos ülést tartottak Debrecenben 1944-1969" címmel . Anyaga két kötetben jelent meg. A tanulmányok elemzik a felszabadulás jelent őségét, a pártok és más demokratikus szervek létrejöttét, a népi demokratikus rendszer fejlődésének útját, a népi hatalom fegyveres erejének megteremtését, továbbá számot adnak a gazdasági élet egyes területeinek 25 éves fejlődési eredményeiről . Az elmúlt évtizedben látott napvilágot Hajdú-Bihar megye és Debrecen eseménynaptára" című kiadvány . A mű Hajdú és Bihar megye, Debrecen város fontosabb eseményeinek rendszerezését adja 1945 . április 4-től 1948. június 16-ig. Levéltárakból, korabeli sajtóból szorgos kutatómunkával feltárt és feldolgozott hírek, jelentések nyomán kirajzolódik a megye életének politikai, ideológiai, gazdasági és kulturális fejlődése . A kötet a már fentebb említett 25 2
Magyar újjászületés" című kiadvány folytatásaként jelent meg, amellyel
teljessé vált megyénk népi demokratikus időszaka fontosabb eseményeinek krónikaszerű feldolgozása . A kötet jelent ős segítséget nyújt helytörténetírásunk számára.
Szóljatok róla . . . Tetteikben tovább élnek. A forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő, elhunyt Hajdú-Bihar megyei harcosainak életrajzkötete", amely
1976-ban második, bővített és javított formában is megjelent. A kötetben sze repl ők száma 183, a mozgalom kiemelkedő személyiségeiről kisebb életrajzokat, tanulmányokat tartalmaz a kiadvány, a teljesség igénye nélkül . Az életrajzok személyes példaképet állítanák a felnövekvő nemzedék elé, megérthető közelségbe hozzák a hajdani eseményeket, előmozdítják az érzelmi azonosulást a munkásmozgalom harcosaival. A mű egyben hű keresztmetszetét adja HajdúBihar megye gazdag munkásmozgalmi múltjának . Az életrajzi leírások - a kötet adta lehetőségeken belül - részletesen bemutatják a szereplő életét, a kommunista párthoz vezető útjukat, helytállásukat, áldozatvállalásukat . A kötet forrást is ad minden személyhez, valamint fényképek, dokumentumok segítik a m ű színességét, konkrétságát, szemléletességét . Az MKP szervezetifejlődése Hajdú és Bihar megyében" cím ű ta~~ulmánykötet szerzői kollektívája olyan témát választott és oldott meg színvonalasan, amely sokáig a helyi párttörténetírás elhanyagolt területe volt. Tényfeltáró és elemző tevékenységük új adatokkal és megállapításokkal gazdagítja ismereteinket. A tanulmánykötet hitelesen ábrázolja azt a nehéz és küzdelmes utat, melyet az MKP Hajdú és Bihar megyei szervezetei az első, még egymástól is elszigetelt szervezetek létrejöttétől a demokratikus centralizmus alapján felépülő tömeg párt kiépüléséig, majd az egyesülés előkészítéséig és végrehajtásáig megtettek . Jól mutatja be a kötet az adott időszak szervező munkájának feltételeit, változatos formáit, az egyes területeknek esetenként egymástól és az országostól is eltérő, de azzal lényeges vonásaiban megegyez ő körülményeit . Például azt, hogy mit jelentett a helyi szervek számára, hogy egy ideig közvetlenül élvezhették a Debrecenben székel ő központi vezetőség segítségét, hogy mennyire eltérőek voltak a feltételek az ún. hajdúvárosok és Hajdú megye más területei, vagy éppen Bihar megye között. Meg kell említenünk a kötet értékes függelékét, amelyben megtaláljuk az egyes pártszervezetek megalakulásának időpontját, alapító tagjainak és az első vezetőségnek a névsorát, az 1945 . és 1947. évi nemzetgy űlési választások eredményeit, táblázatokat a taglétszám alakulásáról . A közelmúltban jelent meg : Egy forradalmár életútja" című kiadvány, amely a forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő harcosának, Zsuga Imrének állít emléket, és ad számvetést helytállásáról, küzdelmeir ől. 1892-ben Hajdú nánáson született. Szegényparaszt szülők gyermeke, már serdülő korában megérezte és a későbbiekben megértette a kor társadalmi igazságtalanságait, amelyek ellen következetesen és tudatosan harcolt. Nyomon követhetjük életútját 1918-19-ben amikor forradalmárrá érett. Így lett a Kommunisták Magyarországi Pártja debreceni szervezetének egyik alapító tagja. Zsuga Imre jelentős tevékenységet fejtett ki a forradalom ügye mellett Debrecenben és Hajdúnánáson cikkeivel . A Hajdúnánási Köztársasági Újságban számos írása jelent meg, majd a Debreceni Vörös Újság szerkesztője lett, és meg nem alkuvó, eszmei-politikai harcot vívott a munkásosztály, a szegényparasztság felvilágosításáért, a proletárdiktatúra megteremtéséért. 25 3
A Tanácsköztársaság leverése után a románok a brassói börtönbe húrcolták . Innen a debreceni fegyházba került . A vele együtt sínylődő társait forradalmi helytállásra ösztönözte . 1922-ben hadifogolycsere útján kikerült a Szovjetunióba, ahol vezet ő funkciókat töltött be . 1941-ben bevonult katonának, és 1943-ban halt meg. Egy kiváló kommunista életútja" címmel könyv jelent meg 1976-ban Zöld Sándorról. A kötet szerény összegzése egy nem mindennapi értékű életútnak . A könyv írói sok adattal vezetik el az olvasót annak megértéséig, milyen té nyezők, körülmények formálták Zöld Sándort forradalmárrá . Megismerjük azt a közeget, gyermekkorának színhelyét - Berettyóújfalut -, ahonnan elindult, s amely meghatározta későbbi szemléletét, hovatartozásának érzéseit . Zöld Sándor politikai érdekl ődésének és ifjúkori mozgalmi tevékenységének színterét a mai Hajdú-Bihar megye, közelebbről Berettyóújfalu, Debrecen, majd a későbbiekben Szeged és Budapest . Zöld Sándor személyisége és szerepe az antifasiszta ellenállási mozgalomban, a népi-nemzeti egységfront és a független, szabad, demokratikus Magyarország megteremtéséért vívott küzdelemben bontakozott ki. A fasizmus és a háború nehéz éveiben a nemzeti összefogás szükségességét, a népfrontpolitikát értő és jól alkalmazó ifjúkommunista harcosnak bizonyult. 1945 után a demokráciáért és szocializmusért folyó küzdelemben i s jö oldotta meg a rábízott feladatokat . 1946 novemberétől a Kommunista Párt nagyszegedi bizottságának titkára lett, s itt dolgozott két éven át, amíg belügy miniszteri államtitkárrá nem nevezték ki. Ezt követően 1950 júniusától 1951. április 20-ig, tragikus haláláig belügyminiszter volt. Zöld Sándor szépségekben és veszedelmekben, küzdelmekben egyaránt rendkívül gazdag élete mindannyiunk számára példamutatás és nagy tanulság" - írja Kállai Gyula elvtárs az előszóban . 1976-ban látott napvilágot a Korok, emberek. Visszaemlékezések a HajdúBihar megyei munkásmozgalom történetéből" című kötet, amely a helyi munkásmozgalom történetét újabb forrásanyagok felhasználásával, gazdagabban mutatja be a századfordulótól 1948-ig terjedően . A kötet lapjain sokféle érdekes, színes emberi sors tárul fel, amelyek érzékeltetik történelmünk fordulatokban bővelked ő ellentmondásait, megoldásra váró kérdéseit. Ez teszi a visszaemlékezés-gy űjteményt vonzóvá, olvasmá nyossá a forradalmi múlt iránt érdeklődő olvasó számára . Mintegy fél évszázad eseményei, harcai elevenednek fel e kötet lapjain. Harminchárman mondják el, miként látták a hősi éveket, a küzdelmeket. Történelemformáló időre emlékeznek, személyes élményeiket osztják meg az olvasóval. Fokozza az élményszerűséget a sok és kitűnően megválogatott fényképmelléklet . Az üzemtörténet-írás területén is biztató eredmények születtek, mint pl. : A hajdú-bihari állami sütőipar negyedszázada 1949-1974 ; A Debreceni Dohánygyár története; A Biharkeresztesi Fa-, Fém- és Építőipari Ktsz két évtizede 1951-1974; A MÁV Járműjavító Üzem története 1898-1973 ; A Tiszántúl villamosításának története 1888-1972; Húszéves a Hajdúböszörményi Faipari Vállalat ; Magyar Gördülőcsapágy Művek története; Hajdú-Bihar megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat története ; 25 éves a Debreceni Ruhagyár ; A Hajdúsági Iparművek 20 éves története, és néhány termelőszövetkezet, például : A derecskei Vörös Csillag Termelőszövetkezet 2S éve; A hajdúböszörményi Vörös Csillag Mezőgazdasági Termelőszövetkezet 25 éve; Emelkedő úton . A huszonöt éves hajdúnánási Micsurin Termelőszövetkezet: Negyedszázad a 254
balmazújvárosi Vörös Csillagban megírása is jelzi a kutató, publikáló tevékenység fejl ődését megyénkben . A hiányos felsorolás is érzékelteti, hogy az utóbbi években a mennyiséget tekintve fordulat következett be üzemtörténet-írásunkban. A kötetek színvonala azonban nem mindig kielégít ő. A Tanulmányok és források Hajdú-Bihar megye munkásmozgalmának történetéhez" című időszaki kiadvány 1971 óta évente jelenik meg a megyei pártarchívum kiadásában . Színes skálán mutatja be a megyei munkásmozgalom kutatásainak legfrissebb eredményeit. Tanulmányokat, életrajzokat és visszaemlékezéseket, adalékokat, forrásokat, bibliográfiát és eseménynaptárt tartalmaz, valamint a megjelent megyei kiadványokról összefoglaló értékeléseket ad . A Tanulmányok és források . . . című kötet, a helyi kutatások alapján, publikálásra érett egész vagy résztanulmányokat, dolgozatokat, illetve a munkásmozgalom megyei adatainak, forrásainak tudományos igényű feldolgozását adja közre, recenziót, vagy ismertetést közöl másutt megjelent művekről . Örvendetes tény, hogy Debrecenben és a megyében dolgozó, alkotó történészek, pártmunkások, oktatók és mások egyre nagyobb érdekl ődést tanúsítanak e kiadvány iránt. Az elmúlt években sikerült kialakítanunk a megyei munkásmozgalomtörténeti bizottsággal karöltve egy állandó kutató-, anyaggyűjtő gárdát . Egyik nagy eredménynek éppen az tekinthető, hogy erősödött a Tanulmányok és források . . . cím ű kötet műhelyjellege, és nem utolsósorban a publikációk politikai, szakmai, tudományos színvonala . Sok fiatal kutató is részt vesz a tanulmánykötet munkáiban, és közülük nem egy itt jelentkezett először dolgozatával . E kiadvány fórum : minden olyan pártmunkás, kutató számára, akit e témakör érdekel, és annak feldolgozásával foglalkozik . A megjelent kötetek alapján úgy tűnik, kevés az átfogó jelleg ű tanulmányok és forrásközlemények száma. Jó része publicisztikai szándékkal íródott. Természetesen ez is képvisel forrásértéket. A kiadott m űvek korántsem tártak fel mindent a párt és a munkásmozgalom történetéb ől, de feltétlenül hozzásegítették a ma élő nemzedéket a múlt forradalmi értékeinek teljesebb megismeréséhez . A pozitív eredmények mellett gondok is jelentkeznek a helytörténeti kutatásban és publikálásban. Megyénkben még kísért a Debrecen-centrikusság, bár az utóbbi években a korábbinál több kiadvány tárgyalja megyei kitekintésben a kiválasztott témákat. A felszabadulás utáni időszak eseményeit, folyamatait ismertető és értékelő közlemények száma a magasabb, ezt a jelennel való kapcsolatuk indokolja . Hajdú-Bihar megye munkásmozgalmáról és a mozgalom személyiségeir ől 1967 és 1977 között megjelent kötetek, tanulmányok, cikkek adatai a következők : 20 monográfia és tanulmánykötet, 115 tanulmány, 15 forrásközlemény, 6 kronológia és 6 bibliográfiai összeállítás, 200 ismeretterjesztő cikk, 125 visszaemlékezés és interjú, 60 életrajzi írás és 41 nekrológ stb. jelent meg. Ebbő l a Tanulmányok és források Hajdú-Bihar megye munkásmozgalmának történetéhez" című 1971-1977. évi számaiban : 24 tanulmány, 30 adalékok és források, 13 életrajz és visszaemlékezés, 6 bibliográfia, 9 elméleti-módszertani közlemény, 8 eseménynaptár, 3 könyvekrő l, kiadványokról megjelent írás került a kötetbe.
25 5
Tanulságok, feladatok Az MSZMP Hajdú-Bihar megyei Végrehajtó Bizottsága 1972 . október 13-i ülésén határozatot hozott a munkásmozgalom-történeti bizottság létrehozására . E bizottságnak azt a feladatot adta, hogy a munkásmozgalom-törté net és üzemtörténet kutatásával, feldolgozásával, az eredmények publikálásával kapcsolatos tevékenységet koordinálja és szélesítse, illetve ideológiai, politikai és szakmai támogatást nyújtson a kutatói munkához megyénkben . Célkit űzéseink megvalósításához a párt-, az állami, a társadalmi és tömegszervezetek már eddig is értékes erkölcsi és anyagi segítséget nyújtottak . Azóta a megyei munkásmozgalom-történeti bizottság jelent ős eredményeket ért el a munkásmozgalom és az üzemtörténet-írás koordinálásában, a kutató-, feldolgozómunka és a publikációs tevékenység színvonalának emelésében . A megyei párt-végrehajtóbizottság 1976 . január 29-i ülésén elfogadta a munkásmozgalom-történeti bizottság ötéves kutatási programját, amely meghatározta a kutatási témakörök irányait, a különböz ő szervekkel, intézményekkel történ ő koordináló munka feladatait . A helytörténeti kutatók népes gárdája mennyiségileg és színvonalban egyaránt tiszteletre méltó eredményt produkált a felszabadulás előtti, valamint a népi demokratikus és szocialista fejl ődés éveinek történetéb ől . A feldolgozások műfaji sokrétűsége, tartalmi és tematikus gazdagsággal is párosult, a harminc év történetének legkülönbözőbb problémáit kutatták s elemezték. A párt és a munkásmozgalom múltjának helyi ismerete nemcsak a lexikális tudást bővíti, hanem erősíti az értelmi és érzelmi kötődést, segíti a történelmi összefüggések megértését . A párttörténet mély ismerete ezért nélkülözhetetlen összetevője a társadalmi haladást segítő történeti szemléletnek . A történeti-érzelmi nevelésben különösen nagy szerepe van a hősök bemutatásának, példaképek állításának, mivel az elvont eszmei igazságok ezáltal igen konkrétan, személyes sorsokban öltenek testet. Tovább kívánjuk bővíteni a párt és munkásmozgalom-történeti kutatások tematikai és kronológiai határait . Nagyobb erőfeszítéseket teszünk a szocialista építés történetének, ezen időszak politikai, társadalmi viszonyainak és eszmétörténeti vonatkozásainak kutatására és feldolgozására . Fontos feladatnak tartjuk megyénk múltjának, a különböz ő osztályok, rétegek harcának feltárását, megismerését, marxista értékelését, különös tekintettel a felszabadulás utáni időszak épít őmunkájára, a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség helyzetére és fejlődésére . Az eredmények ellenére azonban mindmáig nem születtek számottevő tanulmányok a munkáséletmód és a munkásművelődés, a szakszervezeti, az ifjúsági és a népfrontmozgalom témaköréb ő l. Az elmúlt időszakban már megjelent néhány publikáció a megye ifjúsági mozgalmáról, amely elsősorban a MADISZ és a DISZ tevékenységére korlátozódott. Hajdú-Bihar megye újkori története bővelkedik olyan mozzanatokban, amelyek az internacionalizmus elvének gyakorlati megvalósulását bizonyítják. Éppen ezért összegyűjtjük és közreadjuk a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban és a polgárháborúban harcolt megyebeli internacionalisták életére vonatkozó adatokat . Amikor e folyamatot a Párttörténeti Intézet segítségével a megyei pártbizottság elindította, abból a meggondolásból tettük, hogy a párt- és a munkásmozgalom-történeti anyagokat közrebocsátva gondolatokat rendezve megismer25 6
tetjük a múltat, segítjük a jelen megértését és alapozzuk a jövőt. Hiszen a munkásmozgalmi hagyomány önmagában hordja értelmét, tartalmát, érzelmi töltését. A megjelent művek korántsem tártak fel mindent a párt és a munkásmozgalom történetéb ől, de feltétlenül hozzásegítették a rna élő nemzedéket a múlt legfontosabb forradalmi értékeinek megismertetéséhez . Az eddigi munkák tudományos színvonala, ideológiai és politikai tartalma alapul szolgál mind a további történeti kutatásokhoz, mind a széles körű oktatói és ismeretterjesztő tevékenységhez . Társadalmunk szocialista építésében olyan szakaszhoz értünk, amikor eszményeink megvalósításához már bőségesen vannak történelmi tapasztalataink. Ennek szellemében megyénk történetéb ől az alábbi témakörök feldolgozása van folyamatban - Hajdú-Bihar megye és Debrecen munkámozgalmának válogatott dokumentumai (1944-1962) ; - A megye ifjúsági mozgalmának története ; - A népfrontmozgalom Hajdú-Bihar megyei történetének válogatott dokumentumai ; - A debreceni Munkásotthon létrejötte és szerepe a munkásság művelődésében. Napjainkban nemcsak a tudományos történeti kutatómunka igényli, de az apparátus mindennapi gyakorlati pártmunkája is megköveteli, hogy megfelelő tájékozottsággal rendelkezzünk a múlt és a közelmúlt fontosabb politikai eseményeit megőrző írásos dokumentumokról. A párt és a munkásmozgalom történeti tapasztalatait olyan módszerekkel igyekszünk terjeszteni, hogy az önmaga is példája legyen a dialektikus és történeti szemlélet alkalmazásának . Ez hozzájárul a tények megbecsüléséhez, meg tanít az események elvi alapokon álló értékelésére, a folyamatok komplex szemléletére, a társadalmi, gazdasági, politikai, ideológiai kölcsönhatások vizsgálatára. Így válnak a munkásmozgalom történetének általánosított tapasztalatai jövőt formáló cselekvéssé. Ennek útja és módja, hogy bővüljenek a kapcsolatok a kutatók és az érdeklődők között . A helytörténeti munka nemzedékek összekötője, művelődési közösségek együttm űködésének serkentője. A munkásmozgalom-történeti kutatásban részt vevő és közreműködő szervek, intézmények, tömegszervezetek és mozgalmak között kialakult a céltudatos munkamegosztás és együttm űködés. Közös erőfeszítéssel segítjük a megyei, a városi és községi helytörténeti munka összehangolását. A társadalmi folyamatok hű, reális bemutatására és értékelésére kell törekedni. Ez azt jelenti, hogy a múltat is a maga bonyolultságában, összetettségében, ellentmondásosságában szükséges vizsgálni. A történelmi fejl ődés ellentmondásos voltának bemutatása nem hibakeresés", nem a negatívumok öncélú hánytorgatása, ha megmutatjuk az ellentmondások keletkezésének okait és feloldásuk perspektíváját is. A munkásmozgalom, a párttörténet - a korábbi évtizedek forradalmi tapasztalatait felhalmozva - magában hordozza mindazokat az értékeket, amelyek mai életünk iránymutató eszméinek, a politikának építőelemei .
17 $vkönyv IV.
25 7
FORRÁSOK 1. Yass Henrik : A munkásmozgalomtörténet-írásról A munkásmozgalom-történet és a szocialista tudatformálás . Társadalmi Szemle, 1973 . 12 . sz . 2. Grósz Károly : Történelem és tudat. Magyar Hírlap, 1977 . május 9. 3. Király Ferenc : Debreceni október. Db . 1969. 4. Magyar újjászületés . Hajdú-Bihar megye és Debrecen 1944 . október-1945 . április. Adatok, dokumentumok, bibliográfia . (Szerk . : Bényei Miklós), Db. 1970 . 5. Új Debrecen született. (Szerk . : Taar Ferenc), Db . 1969 . 6. Hajdú-Bihar megye és Debrecen munkásmozgalmának története. (Szerk . : Tokody Gyula), Db : 1970 . 7. Az MSzMP Hajdú-Bihar megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságának jubileumi tudományos ülésszaka 1919-1969. (Szerk . : Gyarmati József), Db . 1969 . 8. 1944-1969" L, II . köt. (Szerk . : Mikecz Ferenc), Db . 1970 . 9. Hajdú-Bihar megye és Debrecen eseménynaptára . 1945-1948. (Szerk . : Mikecz Ferenc), Db . 1970. 10 . Tanulmányok és források Hajdú-Bihar megye munkásmozgalmának történetéhez . (Szerk . : Serflek István), Db . 1971-1977. évi számai. 11 . Szóljatok róla . . . Tetteikben tovább élnek. A forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő elhunyt Hajdú-Bihar megyei harcosainak életrajzkötete. (Szerk . : Kiss István) Db . 1976. 12 . Az MKP szervezeti fejlődése Hajdú és Bihar megyében . (Szerk.: Serflek István) Db. 1974. 13 . Egy forradalmár életútja. írta és szerkesztette : Serflek István és Bieliczky Sándor) Hajdúnánás, 1975 . 14 . Egy kiváló kommunista életútja . Dr. Zöld Sándor emlékkönyv (Szerk .: Serflek István) Berettóújfalu, 1976. 15 . Korok, emberek. Visszemlékezések a Hajdú-Bihar megyei munkásmozgalom történetéb ől 1900-1948 (Szerk : Fehér András) Db . 1976 . The history of labour movements-ideological work public education in Hajdú-Bihar county István Serflek The author describes the results and experiments obtained from research into the history of labour movement in the county . The development of this research work coincided with the preparations for the fiftieth anniversary of the forminf of Hungarian Communist Party, and the Proclamation of the Hungarian Republic of Councils . The county cómittee of HSWP initiated and organized this work to study and publish the history of the party and communist movement in the county. The essay reviews the contents of the volumes already published, which are varied manysided. Papers, articles and essays on events shortly after the liberation are to be found in a great number. Figures of publications in the last decade : 20 monographies, 115 essays, 15 studies of sources, 6 chronological and 6 bibliographical volumes, 200 popular-educational articles, 125 memoires and interviews, 60 biographies and 41 obituaries were published in all. At the end of the paper the author draws some conclusions about research work on labour movements and outlines the further objectives . Ílcmopun Pa6ouezo dsuarcenun, udeonozu~ecxax paóoma a oónacmuXaűóy-b'uxap Ílcumaax IIIepí,finex Asrop oKepxa nosxaxohmT Hac c saisoua~ xccnep(osaagK xcxopxg paóoaero AsgxceuASt o6nacrx g c pesy.~Tara~ uyóJnucar~xü o paóo~eM Aaxxce~. IIo,~.éM xsyueFUrx gcTOprm uapx~ x paóo~ero Asgxce~st cosrtauan c rcpg6.rmxce~eM 50nexax co ,~ o6pasosa~ napTax Ko~ymrcTOS s Bem'p~ g roRosu~oü J~exnapagm3 BexrepcxoH CoseTCxoH Pecnyóngxx . 06nacrxox xo~xzez Ilaprxx czan xHxgxaTOpoM x opra~saTOpoM passepayanreücsmo crpaae gccneRosarermcxoü pa6oTbi xcTOpm3 pa6o~ero Rsgxcem3a g nepT~ s Hamefi oónacra. 06nacraoi3 Ko~Ter Ilapx~ czan opraHxsaTOpoM orryóm3xosamot paóor csasax~uc c xccneAosamreM xcTOpvm paóo~ero ,gaxxcexxa .
2só
