Munkahelyi veszélyek és ártalmak megelõzése a magánbiztonsági iparágban

Munkahelyi veszélyek és ártalmak megelõzése a magánbiztonsági iparágban (Élõerõs és felügyeleti szolgáltatások)

Európai képzési kézikönyv

A kézikönyvet készítette a Centre de Sociologie de la Santé, Université Libre de Bruxelles az Európai Közösség finanszírozásával.

Projekt csoport

Lorenzo Munar Suard, Guy Lebeer (projekt manager), Centre for Health Sociology, Université Libre de Bruxelles.

Projekt partnerek

Fotók Tervezés és szerkesztés Köszönetnyilvánítás

UNI-Europa:

CoESS:

Németország

Ver.di

B.D.W.S

Belgium

CSC-AS / CG-FGTB/SETCa

APEG - BVBO

Spanyolország

FEAD-CC.OO / FeS-UGT

APROSER

Írország

SIPTU

Security Federation Ireland

Olaszország

FILCAMS-CGIL/FISCASAT-CISL

ASSVIGILANZA

Svédország

Svenska Transprotareförbundet / H.T.F

ALMEGA

UNI-Europa és CoESS Nathalie da Costa Maya, Centre de Diffusion de la Culture Sanitaire a.s.b.l. (2) Szeretnénk köszönetet mondani érdeklõdésükért és nyitottságukért mindazoknak, akik információval, adatokkal és dokumentumokkal láttak el bennünket és akiknek a segítségével bepillantást nyerhettünk egy igen összetett kérdéskörbe: a munkavállalóknak és képviselõiknek (területi és országos szinten egyaránt), a munkáltatóknak és képviselõiknek, és a cégek munkavédelmi képviselõinek és/vagy egészségügyi és biztonsági vezetõinek. Szintén szeretnénk köszönetet mondani a projektben résztvevõ hat cégnek: COBELGUARD (Belgium) GROUP 4 FALCK (Belgium) PROSEGUR (Spanyolország) SEGURISA (Spanyolország) BERGSLAGENS BEVAKNING AB (Svédország) SECURITAS (Svédország) Szeretnénk továbbá hangsúlyozni, milyen hasznosak voltak az alábbi intézmények publikációi a kézikönyv létrehozásában: INRS (Institut National de Recherche et de Sécurité- Franciaország (3)), I.N.S.H.T. (Instituto Nacional de Seguridad e Higiene en el Trabajo- Spanyolország (4)), HSE (Health and Safety Executive - Egyesült Királyság), European Agency for Safety and Health at Work, European Foundation for the Improvement of Living and Working Conditions. Hasonlóan hasznosnak bizonyult minden dokumentum, kiadvány és kézikönyv, melyeket különbözõ cégek és szakszervezetek bocsátottak rendelkezésünkre a projekt során. : D/2004/9113/2

(1) Centre for Health Sociology (2) Centre for Dissemination of Health Culture (non-profit szervezet) (3) National Institute for Research and Safety - Franciaország (4) National Institute for Health and Safety at Work - Spanyolország

Tartalomjegyzék TÁRSADALMI PÁRBESZÉD BEVEZETÉS

5 5

MEGELÕZÉS ÉS VÉDELEM A MUNKAHELYEN: JOGOK ÉS KÖTELESSÉGEK

6

A MAGÁNBIZTONSÁGI IPARÁG

10

Szolgáltatási kapcsolatrendszerek és szolgáltatási szabályok az iparágon belül Versenyképesség az iparágon belül „Rugalmasság” az iparágon belül Még mindig alábecsült terület?

12 12 13 13

VESZÉLYEK ÉS KOCKÁZATI TÉNYEZÕK A MAGÁNBIZTONSÁGBAN

14

1. AZ ÁLTALÁNOS HELYZETBÕL ADÓDÓ KOCKÁZATOK Biztonsági cégek tevékenységei a megbízó cégnél

16 16

2. BIZTONSÁGI TEVÉKENYSÉGEKKEL KAPCSOLATOS JELLEGZETES VESZÉLYEK A. Munkahelyi erõszak (fizikai támadás, erõszakoskodás és szexuális zaklatás) B. Kutyákkal kapcsolatos veszélyek C. Fegyverek kezelése D. Radioaktivitással kapcsolatos veszélyek E. Munkaszervezéssel kapcsolatos tényezõk F. Fizikai terhelés G. Pszichoszociális terhelés H. Nõi biztonsági õröket érintõ jellegzetes veszélyek

17 17 21 22 23 24 27 31 37

3. A MUNKAVÁLLALÓ BEOSZTÁSÁVAL KAPCSOLATOS KOCKÁZATOK A. Biztonsági kockázatok 1. 2. 3. 4. 5.

Esés, csúszás, botlás veszélye Ütközés, lökés, beszorulás veszélye Közúti balesetek veszélye Elektromos balesetek veszélye Tûzesetek veszélyei

B. A munkakörnyezettel kapcsolatos veszélyek 1. Fizikai kockázatok Zajártalom Nem megfelelõ szellõzés, páratartalom és hõmérséklet Elégtelen vagy nem megfelelõ világítás 2. Biológiai kockázatok 3. Vegyi kockázatok

38 38 39 40 41 42 43

44 45 45 46 47 48 49

ELSÕSEGÉLYNYÚJTÁS

50

CÉGEK ÁLTALÁNOS EGÉSZSÉGÜGYI ÉS BIZTONSÁGI INTÉZKEDÉSEI

52

EURÓPAI DIREKTÍVÁK

56

HASZNOS CÍMEK

58

Foglalkozási ártalmak és balesetek megelõzése a magánbiztonsági iparágban

3

Társadalmi párbeszéd Bevezetés

Társadalmi párbeszéd A

munkahelyi veszélyek és ártalmak elkerülése ebben az iparágban nagy fontossággal bír a társadalmi partnerek számára. Ezt mi sem bizonyítja jobban annál a ténynél, hogy a témát publikációkban és nyilatkozatokban is gyakran érintik: „A magánbiztonsági iparág bizonyos t e v é k e n y s é g i k ö re i b e n t e t e m e s mennyiségû szakmai ártalommal kell számolni. Az iparág minden foglalkoztatójának alkalmazni kell legalább az alapvetõ, biztonsági õröket érintõ egészségügyi és biztonsági rendszabályokat, hogy minél nagyobb mértékben el lehessen kerülni a szakmai ártalmak elõfordulását. Ezeket a rendszabályokat a társadalmi partnerekkel és az illetékes hatóságokkal egyetértésben rendszeresen felül kell vizsgálni, törekedvén ezzel a biztonsági személyzet egészségének és biztonságának megõrzésére.” Viselkedési és etikai elõírások a magánbiztonsági iparág számára

A munkavállalók biztonsága „A szakmai ártalmak elkerülése a munka megszervezésének egyik legfontosabb szempontja a magánbiztonsági iparágban. A folyamatos képzés az iparágon belül alapvetõ fontossággal bír, mivel a módszerek és eljárások folyamatos fejlõdése biztosítja leghatékonyabban a veszélyes helyzetekben dolgozó munkavállalók biztonságát (…)”. A kockázat minimalizálása „Az iparág minden munkavállalójának megfelelõ gyakorlati képzésben kell részesülni egészségügyi és biztonsági téren egyaránt. Ezáltal a kockázat, amit a munkavállalóknak vállalnia kell, a lehetõ legkisebbre csökkenthetõ, s ez lehetõvé teszi számukra a biztonságvédelmi feladatok hatékony ellátását.” A magánbiztonsági iparágban folytatott európai társadalmi párbeszéd témái és eredményei

A társadalmi partnerek a magánbiztonsági iparágban szerte Európában úgy érezték, hogy égetõ szükség van egy olyan alapvetõ eszközre az egészségügyi és biztonsági képzésben, amely minden EU-tagállam számára közös, és amely kiegészíti a Európai biztonsági õri alapképzés kézikönyvét.

Bevezetés E

z a kézikönyv egy olyan tanulmány eredménye, mely jónéhány európai országot érint. A kutatásnak az volt a célja, hogy meghatározza és jellemezze az iparágban elõforduló szakmai ártalmakat a magánbiztonsági iparágban tevékenykedõ társadalmi partnerek szoros együttmûködésével. A tanulmány megszólaltatta az iparág minden fõbb szereplõjét: munkáltatókat, munkavállalókat, munkavédelmi képviselõket és szaktanácsadókat stb. A kézikönyv tartalmazza mindazt az információt, mely szükséges azoknak a veszélyes helyzeteknek a megértéséhez, melyben az iparágban dolgozók gyakran találhatják magukat, valamint tartalmazza azokat a módszereket, melyekkel ezek a helyzetek elkerülhetõk vagy kezelhetõk. Az a tény, hogy a kézikönyv fõként a veszélyekre és kockázati tényezõkre helyezi a hangsúlyt, kevésbé kedvezõ fényt vethet az iparágra és elõnytelenebb képet mutathat, mint a valóság. Fontos tehát hangsúlyozni, hogy ez a munka nagy mértékben szolgálja az emberek jó közérzetét és kényelmét is. Ez a kézikönyv az EU összes tagállama számára készült, ezért alapját azok az alapvetõ követelmények képezik, melyeket az európai irányelvek, azaz „direktívák” szabnak meg, s ezeket minden tagállamnak tiszteletben kell tartani. Elõfordulhat, hogy az adott ország saját törvényei még egyéb intézkedéseket is követelnek, de e kézikönyv követelményeit minden esetben figyelembe kell venni (1).

azonban nem pontosan ugyanazt jelenti az Európai Unió különbözõ országaiban. A könyvben szereplõ meghatározás alapjául az Európai biztonsági õri alapképzés kézikönyvében található definíció szolgált. „Bármely személy, aki bért, munkadíjat vagy fizetést kap azért, hogy egy vagy több feladatot ellásson az alábbiak közül: -Illetéktelen beléptetés, jogtalan behatolás vagy cselekedet, vandalizmus, magánlaksértés megelõzése vagy észlelése -Áru, pénz, kötvények, értékpapírok, bankjegyek, értéktárgyak, dokumentumok vagy nyomtatványok ellopásának, elvesztésének, elsikkasztásának, hûtlen kezelésének vagy elrejtésének megelõzése vagy észlelése -Személyek fizikai sérüléstõl való megvédése -A bûnesetek számának csökkentése érdekében hozott vállalati szabályok, rendszabályok, intézkedések, eljárásmódok és gyakorlatok betartatása és végrehajtatása -Szabálysértõk elfogása szabálysértési esetek jelentése

és

-Incidensek és riasztó jelzések jelentése”. A kézikönyvet összeállította: Centre de Socoilogie de la Santé (C.S.S.), Université Libre de Bruxelles. A projekt kivitelezése a magánbiztonsági iparág társadalmi párbeszédben részt vevõ partnereinek (CoESS, munkáltatók és UNI-Europa, szakszervezetek), valamint az Európai Bizottság Szociális és Munkaügyi Fõigazgatóságának együttmûködésével és ellenõrzésével történt. (1) M i n d e n f e l m e r ü l õ t é m a k ö r re l kapcsolatban hivatkozás található a vonatkozó európai direktívára, melyet az alábbi ábra jelöl:

A kézikönyv utalásokat tartalmaz „biztonsági õrökre”, ez a kifejezés


5

Megelõzés és védelem a munkahelyen Jogok és kötelességek

A

munka egészségre gyakorolt kedvezõtlen hatásaiért gyakran súlyos árat kell fizetni, nem csak gazdasági, hanem humán értelemben is. Ez nem csak a munkavállalókat és családjaikat érinti, hanem a vállalatokat, sõt az egész társadalmat is. Ezeknek a hatásoknak az elkerülése érdekében az Európai Unió törvényi keretet hozott létre, mely segít az egészséges és biztonságos munkahely megteremtésében és fejlesztésében. Az európai törvényhozás kötelezi a vállalatokat, hogy olyan szociális politikát folytassanak, mely az emberekre mint egyénekre fekteti a hangsúlyt abból a célból, hogy a munkájukat végzõ munkavállalók közérzetén javítson. A munkahelyi kockázat-megelõzést szolgáló elõírások

kiindulópontja az úgynevezett keretdirektíva. Ez a direktíva hivatkozási alapul szolgál egy sor speciális direktívának, melyek érintik mindazon munkahelyi helyzetet, mely egészségügyi vagy biztonsági kockázatot rejt magában. Többek között tartalmazza a munkáltatók és munkavállalók kötelezettségeit, tekintettel a munkahelyek egészségügyi és biztonsági helyzetének fejlesztésére.

MEGELÕZÉS ÉS VÉDELEM A MUNKAHELYEN: JOGOK ÉS KÖTELESSÉGEK - A MUNKÁLTATÓ - A MUNKAVÁLLALÓ - AZ ÜGYFÉL (MEGBÍZÓ)

7

Megelõzés és védelem a munkahelyen: jogok és kötelességek

A MUNKAADÓ

A MUNKAADÓK ÁLTALÁNOS KÖTELEZETTSÉGEI

A munkáltató köteles törekedni a munkavállaló egészségének és biztonságának megõrzésére, minden szempontból tekintetbe véve az utóbbi által végzett munkát. Ez alól a felelõsség alól a munkáltatót semmi sem mentheti fel. Ennek értelmében a munkáltatónak óvintézkedéseket kell tenni a munkavállalók egészségének és biztonságának védelme érdekében. Ezeken belül mindent meg kell tennie a szakmai ártalmak elkerülése és a munkatársak tájékoztatása és képzése érdekében, valamint ezek megvalósításához megfelelõ szervezeti kereteket és anyagi forrásokat kell biztosítani. A munkáltatónak a körülmények változása esetén módosítania kell ezeket az intézkedéseket, valamint mindent megtennie a fennálló helyzet javítása érdekében.

1

Veszélyek kialakulásának megelõzése.

2

A meg nem elõzhetõ veszélyek értékelése.

3

A veszélyek forrásuknál való elfojtása.

4

A munka jellegének az egyénhez való alakítása. -Biztosítani kell, hogy a szervezeti keretek, a választott felszerelés, az anyagok és munkafolyamatok enyhítsék a munka egyhangúságát, s ezáltal csökkentsék az egészségre gyakorolt káros hatásokat.

5

A technikai fejlõdés figyelembe vétele (pl.: ergonómikus berendezés, eszközök és készülékek).

6

A veszélyforrások helyettesítése veszélytelen vagy kevésbé veszélyes megfelelõikkel.

7

Kockázat-megelõzés tervezése az alkalmazott technológia, a munkaszervezés, a társas kapcsolatok és egyéb, a munkakörnyezetre hatással levõ tényezõk figyelembe vételével.

8

A kollektív védelmi intézkedések elõtérbe helyezése az egyéni védelmi intézkedésekkel szemben.

9

A munkavállalók megfelelõ utasításokkal való ellátása egészségük és biztonságuk biztosítása érdekében.

A MUNKAADÓK EGYÉB KÖTELEZETTSÉGEI A munkáltató köteles:

8

Vonatkozó direktíva: 89/391/CEE

A

Az egészséget és biztonságot veszélyeztetõ munkahelyi tényezõk értékelését közzétenni.

B

Döntést hozni a szükség esetén életbe lépõ intézkedésekrõl és a szükséges védõeszköz(ök)rõl.

C

Nyilvántartást vezetni minden balesetrõl.

D

Kivizsgálni és munkabaleseti jegyzõkönyvet felvenni minden három napnál nem hosszabb munkaképtelenséget eredményezõ munkabalesetrõl.


Megelõzés és védelem a munkahelyen: jogok és kötelességek

A MUNKVÁLLALÓ A saját egészségének és biztonságának megóvásában a munkavállalónak szintén nagy felelõssége van, csakúgy, mint munkatársainak és bárki másnak, akivel tevékenységei és szakmai munkája során kapcsolatba kerül. A munkavállaló köteles óvni önmagát és másokat is a munkáltatójától kapott képzésnek és utasításoknak megfelelõen! Fontos, hogy a munkavállaló tevékenyen mûködjön együtt a cége egészségi és biztonsági politikájával. A keretdirektíva egyéb általános elveket is magában foglal a munkavállalók tájékoztatásával, a munkavállalók és a munkavédelmi képviselõk képzésével, a velük való egyeztetéssel és orvosi felügyeletükkel kapcsolatban, valamint tárgyalja ezeknek az elveknek a gyakorlati megvalósítását is. (lásd: 52.55. old.).

A MUNKAVÁLLALÓK KÖTELEZETTSÉGEI A munkavállaló köteles: A

Rendeltetésszerûen használni a munkaeszközöket és az egyéb eszközöket, készülékeket, berendezéseket, szállítási eszközöket stb.

B

Rendeltetésszerûen használni a rendelkezésére bocsátott egyéni védõeszközöket.

C

Rendeltetésszerûen használni és el nem távolítani a biztonsági berendezéseket és azok tartozékait.

D

Haladéktalanul jelenteni munkáltatójának illetve közvetlen felettesének minden olyan helyzetet, mely bárki egészségét vagy biztonságát veszélyezteti, és minden olyan hiányosságot, mely a védelmi intézkedésekkel kapcsolatos.

E

A biztonsági elõírások által megszabott módon cselekedni és munkáltatójával együttmûködni annak érdekében, hogy olyan munkakörnyezetet és feltételeket teremtsenek, melyek nem jelentenek kockázatot sem egészségügyi, sem biztonsági szempontból.

EGYÜTTMÛKÖDÉS ÉS KONZULTÁCIÓ A MUNKÁLTATÓK KÖZÖTT (megbízó cég - õrzési szolgáltatást nyújtó cég)

AZ ÜGYFÉL (MEGBÍZÓ) A megbízónak megfelelõ intézkedéseket kell foganatosítania annak érdekében, hogy bármely általa foglalkoztatott külsõ biztonsági vállalkozás munkavállalóinak munkáltatója a vonatkozó jogszabályoknak és/vagy gyakorlatnak megfelelõen kellõ tájékoztatásban részesüljön. Ennek a tájékoztatásnak ki kell terjedni az egészségügyi és biztonsági kockázatokra, valamint azokra az intézkedésekre, melyek akár magát a céget, akár a fent említett vállalkozás bármely munkavállalója által betöltött pozíciót érintik.

Abban az esetben, ha különbözõ cégek munkatársai egyazon cégnél dolgoznak, a munkáltatók kötelesek:

A

Együttmûködni az egészségre, biztonságra és szakmai higiéniára vonatkozó rendelkezések végrehajtásában, figyelembe véve magát a végzett tevékenységet.

B

Összehangoltan cselekedni a szakmai veszélyekkel és ártalmakkal kapcsolatos védelmi és megelõzési kérdésekben.

C

Tájékoztatni egymást a lehetséges kockázati forrásokról.

D

Tájékoztatni saját munkatársaikat és/ vagy azok képviselõit ezekrõl a kockázati forrásokról.

A megbízónak biztosítania kell, hogy a biztonsági cégek nála dolgozó munkatársai megfelelõ felvilágosítást kapjanak azokról az egészségügyi és biztonsági kockázatokról, melyekkel a megbízó cégnél folytatott tevékenységük során találkozhatnak.


9

A magánbiztonsági iparág

A

magánbiztonsági iparág fejlõdésének és növekedésének okai jól ismertek: az emberek (a társadalom egésze) egyre kevésbé érzik biztonságban magukat, s ennek eredményeképpen a cégek, közintézmények és magánszemélyek biztonság iránti igénye egyre növekszik, s az a tendencia, mely szerint külsõ erõforrások igénybe vétele történik olyan biztonsági tevékenységekhez, melyeket eddig állami, közigazgatási kereteken belül végeztek el, egyre erõsödik. Az iparág fejlõdésével a szakmai színvonal emelésére is nagy hangsúly került, s ez a munkafeltételek javítását is nagymértékben érinti, különösen a szakmai ártalmak elkerülése terén. A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztésének érdekében három különbözõ szinten kell lépéseket tenni. 1-Iparági szinten. Ezen a szinten fontos figyelembe venni mindazokat a tényezõket, melyek társadalmi, gazdasági, törvényi stb. szempontból befolyásolják az iparág fejlõdését. Ezek a tényezõk hatással vannak (nem fontossági sorrendben) magára a munkára, a munkaidõre, az iparágon belüli szakmai hozzáférhetõségre, a megbízó és biztonsági cégek között lévõ versenyre, a biztonsági munkatársak kockázat-megelõzés terén végzett tájékoztatására és képzésére, valamint a szakszervezetek jelenlétére vállalati és iparági szinten stb. 2-Vállalati szinten, a kifejezés tág értelmében, ami alatt egy olyan hálózat

értendõ, mely különbözõ szervezetek különbözõ beosztású munkavállalóit fogja össze. Ezen a szinten figyelembe kell venni, többek között, a kockázatmegelõzõ mechanizmusokat és a vállalat által követett politikát a kockázat-megelõzés, a humán erõforrás kezelése, a képzés, a konfliktuskezelés, valamint a kommunikáció terén stb. 3-Közvetlenül a munkahelyen alkalmazott szervezeti megszorítások szintjén. Hogyan vezetik a csoportot? Milyen a hangulat munka közben? Milyen mértékû szabadságot élveznek a munkatársak? A megbízó teljesíti-e a ráháruló kötelezettségeket egészségi és biztonsági téren? Stb. Mivel ez a kézikönyv mindenek elõtt munkavállalóknak, munkavédelmi képviselõknek és biztonsági vezetõknek szól, elsõsorban a vállalatot vagy vállalkozást magát, valamint a különbözõ feladatokat helyezi elõtérbe. Mindemellett alapvetõen fontos a magánbiztonsági iparág tágabb környezetét is figyelembe venni. Hangsúlyozni kell, hogy vannak bizonyos iparági jellegzetességek, melyek hatással vannak a munkavállalók egészségére és biztonságára, s melyek megelõzõ intézkedések foganatosítását igénylik az egész iparágban. Ezeknek a megvalósításához egyrészt párbeszédre van szükség mind a cégeken belül, mind az iparág társadalmi partnerei között, másrészt tettekre intézményi és politikai szinten.

A MAGÁNBIZTONSÁGI IPARÁG Szolgáltatási kapcsolatrendszerek és szolgáltatási szabályok az iparágon belül Versenyképesség az iparágon belül „Rugalmasság” az iparágon belül Még mindig alábecsült terület?

11


AZ IPARÁG KAPCSOLATRENDSZERÉNEK JELLEMZÕI A SZOLGÁLTATÁSBAN

VERSENYKÉPESSÉG AZ IPARÁGON BELÜL

A magánbiztonsági iparágat az a l v á l l a l k o z ó i re n d s z e r j e l l e m z i . Manapság egyre több cég bíz meg alvállalkozókat biztonsági feladatok ellátására. Ennek a kapcsolatrendszernek a jellegzetességei meghatározóak a kockázat-megelõzés problémáinak vizsgálatánál .A megbízó bevonása a kockázat-megelõzés politikájába alapvetõ fontossággal bír a szakmai ártalmakkal szemben folytatott harcban. Ennek tükrében minden olyan intézkedés támogatandó, mely arra irányul, hogy a megbízót a kockázatmegelõzés terén felelõsségvállalásra ösztönözze.

Az iparágon belüli konkurenciaharc köztudottan nagyon erõs. A magánbiztonsági szolgáltatásokról szóló szerzõdéseket gyakran nem a legjobb, hanem a legolcsóbb ajánlat nyeri el. (A legjobb ajánlat pedig gyakran biztosítaná a színvonalas szolgáltatást, jó munkakörülményeket csakúgy, mint a kollektív szerzõdések, munkaügyi törvények teljesítését, valamint megfelelne a kockázatmegelõzési és egészségügyi kötelezettségeknek.) A szerzõdések o d a í t é l é s e s o r á n e g y re i n k á b b nyilvánvalóvá váló tisztességtelen verseny (amatõrizmus, törvénytelen vállalkozások stb.) káros hatással van az iparág imázsára, valamint veszélyezteti a munkatársak egészségét és biztonságát is. A társadalmi partnerek hivatalosan is elítélik ezt a gyakorlatot, s egy, a szerzõdések odaítélésérõl szóló kézikönyv (1) kiadásával is próbálják annak elejét venni. (1) A l e g j o b b m i n õ s é g / á r a r á n y kiválasztása. Útmutató az õrzési szolgáltatások szerzõdéseit odaítélõ hatóságok számára, CoESS UNIEuropa 1999 (www.securebestvalue.org).

12



”RUGALMASSÁG” AZ IPARÁGON BELÜL

MÉG MINDIG ALÁBECSÜLT TERÜLET?

A magánbiztonsági szektort a munka megszervezésének rugalmassága is jellemzi. Erre azért van szükség, hogy lehetséges legyen heti hét napon át napi 24-órás szolgáltatásokat nyújtani és kielégíteni az iparág megbízóinak sokféle igényét. Ez a rugalmasság több szinten is megfigyelhetõ:

A vagyonvédelmi cégek általában és a biztonsági õrök különösen sokat segítenek abban, hogy a nyilvános helyeket biztonságossá tegyék, és nagyban hozzájárulnak egy biztonságosabb társadalom létrehozásához, melyben az emberek korlátozások nélkül gyakorolhatják szabadságjogaikat. Erõfeszítéseikért azonban nem mindig részesülnek elismerésben. Az iparág alábecsültsége azt tükrözi, hogy az emberek keveset tudnak a biztonsági cégek és munkavállalóik munkájáról, mellyel kapcsolatban gyakran kedvezõtlen képzettársításokkal rendelkeznek, s ez nemcsak az iparág imázsának, hanem az ott dolgozók szakmai önérzetének is árt. Annak érdekében, hogy az iparág megkapja azt az elismerést, melyet megérdemel, tudatosítani kellene az emberekben a magánbiztonság által betöltött társadalmi szerepet, s ezáltal kedvezõbb színben lehetne az iparágat feltüntetni.

- Rugalmasság a munkatársak számát illetõen, mely a cégek azon képességével van összefüggésben, hogy a felmerülõ igény változásával párhuzamosan az általuk alkalmazott munkavállalók számát is változatni tudják. - Rugalmasság a munkaidõ tekintetében (megszokottól eltérõ beosztású munkaidõ, éjszakai és hétvégi mûszakok, túlóra, készenlét) - Rugalmasság abban az értelemben, hogy a feladatokat olyan munkatársaknak kell ellátni, akik mindenkor képesek alkalmazkodni a cégek és megbízók szükségleteihez annak érdekében, hogy kielégítsék a sokféle és gyakran elõre nem látható igényeket. A cégek egyre inkább a jó kezdeményezõkészséggel rendelkezõ munkatársakat veszik igénybe. Világosan látszik tehát, hogy akár a munkaidõt, akár a szerzõdés típusát vagy a munkatársaktól kívánt szolgáltatás fajtáját tekintve az iparág rendkívül rugalmas. Ennek a ténynek nemcsak a magánbiztonsági õrök biológiai, társadalmi életritmusára és családi helyzetére van jelentõs hatása, hanem meglehetõsen nagy mentális és


13

Veszélyek és kockázati tényezõk a magánbiztonságban

E

z a kézikönyv csupán az esetlegesen felmerülõ kockázatok [*] ismertetésére korlátozódik anélkül, hogy rangsorolni próbálná azokat súlyosságuk szerint. A kézikönyv célja, hogy: - felhívja a figyelmet és tájékoztasson a kockázatról, mely munkavégzés közben felmerülhet - segítséget nyújtson azoknak a veszélyeknek a felismerésében, melyeknek a munkavállaló munka közben ki lehet téve - tájékoztatást nyújtson a megelõzõ intézkedésekrõl, melyeket alkalmazni kell - tájékoztatást nyújtson arra az estre, ha a veszély ténylegesen felmerül, s felhívja a figyelmet annak egészségre és biztonságra gyakorolt káros hatásaira és következményeire. A kézikönyvben szereplõ kockázatok listája természetesen nem a tartalmazza az összes létezõ munkahelyi kockázatot. Más veszélyforrásokat is meghatározhatnak a cégek által rendszeresen és kötelezõen végrehajtott kockázatfelmérõ és értékelõ eljárások. A keretdirektíva szerint a kockázatfelmérés és értékelés fontos eszköz a munkatársak egészségének

védelmében és biztonságának biztosításában. Ezt oly módon kell szervezni és kivitelezni, hogy segítsen a munkáltatóknak a fennálló v e s z é l y f o r r á s o k meghatározásában s az ezekkel kapcsolatos kockázat értékelésében azért, hogy döntést tudjanak hozni az alkalmazottaik egészségét védõ és biztonságát garantáló intézkedések tárgyában. A megelõzés célja nem csak a munkabalesetek megelõzése, hanem minden olyan tényezõ kiküszöbölése, mely munka során károsítja az egészséget. A biztonsági tevékenységekkel kapcsolatos kockázatokat e kézikönyv három nagy kategóriába sorolja: 1. Az általános helyzetbõl adódó kockázatok 2. B i z t o n s á g i tevékenységekkel kapcsolatos jellegzetes veszélyek 3. A munkavállaló beosztásával kapcsolatos kockázatok. A kockázatokat a kézikönyv általános módon mutatja be. Meghatározza, hogy az adott kockázat, a fentebb említett három kategória alapján, minden típusú biztonsági õrt érint-e, vagy csupán bizonyos m e g h a t á r o z o t t

tevékenységekkel kapcsolatos. A kockázatok leírása kivétel nélkül mindig ugyanolyan. A kockázat természetét leíró rövid bevezetõvel kezdõdik, majd az elõforduló kockázati tényezõk elemzésével folytatódik. Ezt követi a kockázatmegelõzõ intézkedések bemutatása, melyeket a résztvevõknek: a megbízónak, munkáltatónak vagy munkavállalónak alkalmaznia kell. Végezetül pedig a veszély megvalósulása esetén bekövetkezõ hatások bemutatása kerül sorra. A kézikönyv a különbözõ veszélyforrásokat elméletileg egyformán tárgyalja: egyiknek sem tulajdonít nagyobb fontosságot, mint a másiknak, még akkor sem, ha némelyikük csak nagyon korlátozott számú õrt érint vagy kismértékû baleseti vagy egészségügyi kockázatot jelent. A kézikönyv néhány veszélyforrásra csak röviden tér ki, míg másoknak több figyelmet szentel bonyolultságuk miatt.

[*] Definíció. A kockázat bizonyos mértékû károsodás lehetõsége, annak figyelembe vételével, hogy valaki bizonyos idõre valamilyen kockázati tényezõnek van kitéve, s ez alatt az idõ alatt fennáll a károsodás bekövetkezésének veszélye.

VESZÉLYEK ÉS KOCKÁZATI TÉNYEZÕK A MAGÁNBIZTONSÁGBAN 1. AZ ÁLTALÁNOS HELYZETBÕL ADÓDÓ KOCKÁZATOK 2. BIZTONSÁGI TEVÉKENYSÉGEKKEL KAPCSOLATOS JELLEGZETES VESZÉLYEK A. Munkahelyi erõszak (fizikai támadás, erõszakoskodás és szexuális zaklatás) B. Kutyákkal kapcsolatos veszélyek C. Fegyverek kezelése D. Radioaktivitással kapcsolatos veszélyek E. Munkaszervezéssel kapcsolatos tényezõk F. Fizikai terhelés G. Pszichoszociális terhelés H. Nõi biztonsági õröket érintõ jellegzetes veszélyek

16 17 17 21 22 23 24 27 31 37

3. A DOLGOZÓ BEOSZTÁSÁVAL KAPCSOLATOS KOCKÁZATOK

38

A. Biztonsági kockázatok 1. 2. 3. 4. 5.

Esés, csúszás, botlás veszélye Ütközés, lökés, beszorulás veszélye Közúti balesetek veszélye Villamos balesetek veszélye Tûzesetek veszélyei

B. A munkakörnyezettel kapcsolatos veszélyek 1. Fizikai kockázatok 2. Biológiai kockázatok 3. Vegyi kockázatok

38 39 40 41 42 43

44 45 48 49

15

1. Az általános helyzetbõl adódó kockázatok

1. Az általános helyzetbõl adódó kockázatok Az általános helyzetbõl adódó kockázatokon azokat a veszélyeket értjük, melyek azzal a környezettel kapcsolatosak, melyben a biztonsági tevékenység folyik. Ebben az esetben ez a környezet jelenti magát az iparágat, annak fõbb szereplõit (biztonsági cég, megbízó) és a közöttük levõ kapcsolatot. Az alábbi rész a biztonsági cég ügyfél cégnél (megbízónál) végrehajtott tevékenységeivel kapcsolatos kockázatokat tárgyalja.

BIZTONSÁGI CÉGEK TEVÉKENYSÉGEI A MEGBÍZÓ CÉGNÉL Ezekben az esetekben fõleg egymást zavaró körülmények merülhetnek föl, melyek a biztonsági tevékenységben rejlõ veszélyeken felüli kockázatot jelentenek, s melyek általában az egyazon munkahelyen tevékenykedõ cégek különbözõ felszereléseibõl, berendezéseibõl és eltérõ tevékenységeibõl adódnak.

KOCKÁZATI TÉNYEZÕK Az egymást zavaró körülményekbõl származó kockázatot az ismeretek hiánya eredményezi, két szinten: az egyik cégnél elõforduló kockázatokkal kapcsolatos ismeretek hiánya a másik cég részérõl közös tevékenységekkel és közös mûködéssel kapcsolatos ismeretek hiánya

Abban az esetben, amikor különbözõ cégek munkatársai egyazon munkakörnyezetben tevékenykednek, a munkakapcsolatok összetettebbé válnak és bonyolíthatják a tevékenységek összehangolását. Ez szervezetlenséghez és ezáltal balesetekhez, valamint a feladatok végrehajtásában elõforduló zavarokhoz

MEGELÕZÕ INTÉZKEDÉSEK A munkáltató és a megbízó köteles: Együttmûködni az egészségügyi, biztonsági és szakmai higiéniára vonatkozó rendelkezések végrehajtásában. A szakmai veszélyek és ártalmak elkerülése érdekében kifejtett tevékenységüket összehangolni. Tájékoztatni egymást a kockázatokról. Tájékoztatni saját munkatársaikat és/vagy azok képviselõit a kockázatokról. A munkavállaló köteles: Óvni önmagát és másokat a munkáltatójától és/vagy a megbízótól kapott képzésnek és utasításoknak megfelelõen.

stb. vezethet. Ilyen körülmények között vállalati szinten mindent meg kell tenni a kölcsönös tájékoztatás és a kötelesség és felelõsség elosztására vonatkozó megegyezés érdekében.

AZ EGÉSZSÉGRE GYAKOROLT HATÁSOK Az egymást zavaró körülményekbõl származó kockázat valójában nem más, mint a biztonsági cég ügyfél cégnél kifejtett tevékenységeivel kapcsolatos baleseti kockázat. Mindemellett olyan egyéb tényezõk is részét képezhetik, mint a bizonytalanság, feszültség és stressz, amennyiben biztonsági õrök olyan helyzetben találhatják magukat munkájuk során, melyben nem rendelkeznek ismeretekkel a helyzetbõl származó estleges veszélyeket, a foganatosítandó megelõzõ intézkedéseket vagy a velük kapcsolatba kerülõ emberek kötelezettségeit illetõen.

Tevékenyen együttmûködni a cége egészségügyi és biztonsági politikájával.

16


2. Biztonsági tevékenységekkel kapcsolatos jellegzetes veszélyek

2. Biztonsági tevékenységekkel kapcsolatos jellegzetes veszélyek

Biztonsági tevékenységekkel kapcsolatos veszélyeknek azokat nevezzük, melyek magából a biztonsági tevékenység természetébõl fakadnak, vagy egy adott cégnél tör ténõ tevékenységhez és/vagy a munkaszervezéshez kapcsolódnak. Mivel a magánbiztonsági tevékenységek és szolgáltatások nagyon sokfélék lehetnek, néhány alább tárgyalt veszély minden magánbiztonság terén dolgozó munkatársat érint, míg mások csupán néhány, különleges beosztásban dolgozó munkatársat.

A biztonsági tevékenységekkel kapcsolatos jellegzetes veszélyek a következõ kategóriákba sorolhatók: A. Munkahelyi erõszak B. Kutyákkal kapcsolatos veszélyek C. Fegyverek kezelése D. R a d i o a k t i v i t á s s a l k a p c s o l a t o s veszélyek E. Munkaszervezéssel kapcsolatos kockázati tényezõk F. Fizikai terhelés G. Pszichoszociális terhelés H. N õ i b i z t o n s á g i õ r ö k e t é r i n t õ jellegzetes veszélyek


A. MUNKAHELYI ERÕSZAK A munkahelyi erõszaknak számos megjelenési formája lehet: - szóbeli erõszak: sértések, fenyegetések - fizikai erõszak: ha valakit megütnek, vagy sérülést okoznak neki - fegyverrel vagy a felfegyverezettség látszata által gyakorolt erõszak - a megkülönböztetés minden formája faji, származási, nemi, vallási alapon, a bõrszín vagy szexuális beállítottság alapján - szexuális zaklatás - erõszakoskodás - …

17

Biztonsági tevékenységekkel kapcsolatos jellegzetes veszélyek A FIZIKAI TÁMADÁS KOCKÁZATA Az iparágban - magától értetõdõen - nagy a fizikai agresszió kockázata, már csak azért is, mert nehéz elõre felbecsülni a veszély valószínûségét vagy nagyságát. Számos olyan helyzet létezik, melyben fizikai a g re s s z i ó t a p a s z t a l h a t ó biztonsági õrökkel szemben. A probléma nagyságát jónéhány tanulmány is megerõsíti, melyek a biztonsági ipar munkavállalóinak foglalkozását azok közé a foglalkozások közé sorolják, melyek esetében a fizikai erõszakkal való szembesülésnek a legnagyobb a valószínûsége. Ezek a támadások foglakozásból adódó veszélyt jelentenek, s mint ilyen, minden biztonsági õrt érintenek. Mindemellett bizonyos biztonsági állásokat betöltõ munkavállalók jobban ki vannak téve fizikai erõszaknak, mint mások. Ilyenek az olyan állásokat betöltõk, melyek a lakossággal való állandó kapcsolatot igényelnek: bevásárlóközpontok vagy nagy átjáró forgalommal rendelkezõ területek ( m e t r ó m e g á l l ó k , vasútállomások stb.) felügyelete, bolti tolvajlás megfigyelése stb.

KOCKÁZATI TÉNYEZÕK A munkahely jellegzetességei: elszigetelt, nagyon forgalmas (kommunikációs központok, bevásárlóközpontok), biztonsági rendszerrel nem rendelkezõ munkahelyek stb. Azonnali vagy nagyon gyors kommunikációs lehetõség (kollégákkal, rendõrséggel, saját céggel stb.). Az állás vagy betöltött pozíció jellegzetességei: egyedül végzett munka, éjszakai/nappali mûszak, kapcsolat a lakossággal stb. A támadó(k) (elkövetõk, ügyfelek, szolgáltatást igénybe vevõ személyek stb.): számuk, fizikai tulajdonságaik, alkohol vagy drog általi befolyás fennállásának lehetõsége, az agresszivitás és erõszak szintje, esetleges fegyverhasználat stb. A biztonsági õr: képzés vagy tapasztalat az ilyen helyzetek kezelésében, a helyzetre adott reakciók, túlzott vagy kevés önbizalom stb.

MEGELÕZÕ INTÉZKEDÉSEK A munkáltató köteles: Figyelembe venni minden fennálló biztonsági intézkedést (kódolt ajtók, nehezített bejáratok stb.). Baj esetére biztosítani a gyors kommunikáció lehetõségét (telefon, rádió, pánikgomb stb.). A lehetõ legalacsonyabban tartani az egyedül dolgozó munkatársak számát, s amennyiben az egyedül végzett munka mégis elkerülhetetlen, a munkavállaló számára biztosítani a központtal való folyamatos kapcsolattartás valamilyen eszközét. Konfliktushelyzetek kezelésére irányuló képzést biztosítani a munkatársak számára a következõ témákban: a potenciális támadók korai felismerése (a lehetséges támadást eredményezõ viselkedésminták és jelek azonosítása), konfliktuskezelés (annak elsajátítása, hogy hogyan lehet ügyfeleket és szolgáltatást igénybe vevõ személyeket is érintõ nehéz helyzeteket kezelni, valamint az ilyen helyzetekbõl adódó feszültség kezelésének elsajátítása, különös tekintettel az érzelmi reakciók szabályozására. A munkáltató számára ajánlott: Az erõszakos cselekményt áldozatként vagy szemtanúként átélõ õrt támogatni az incidenst követõ idõszakban és, ha szükséges, pszichológiai segítséget biztosítani a számára. Néhány munkatársat olyan képzésben részesíteni, melynek eredményeként támogatást tudnak nyújtani a fizikai támadást elszenvedett munkavállalóknak. … A munkavállaló köteles: A kapott képzés és utasítások értelmében cselekedni. Elkerülni azt, hogy önmagát gondatlanul veszélynek tegye ki. Elõvigyázatosan cselekedni. Cselekvés elõtt gondosan értékelni a helyzetet és reálisan (nem lekicsinylõen) szemlélni a teendõ lépések kockázatát. A lehetõ leggyorsabb, legkielégítõbb és legpontosabb tájékoztatást nyújtani minden olyan helyzetrõl (helyszín, körülmények stb.), mely eltér a megszokottól vagy potenciálisan veszélyes. Biztosítani, hogy kommunikációs eszköze mûködõképes és könnyen elérhetõ legyen. …

AZ ÁLDOZATRA GYAKOROLT HATÁSOK A sérülések természete és súlyossága nagyon eltérõ lehet a támadás jellemzõitõl függõen: Könnyû sérülések: felületi sérülések, ütések és könnyû traumák (horzsolások, karcolások stb.) Súlyos sérülések: súlyos traumák és kezelést igénylõ sérülések, sérülések, melyek az élet esetleges elvesztéséhez vezetnek. Halál. Ezeken a sérüléseken kívül a fizikai támadásoknak más káros hatásai is lehetnek a munkavállalók egészségére: A pszichológiai egyensúly felborulása és pszichológiai problémák elõfordulásának megnövekedett kockázata kognitív hatások, például koncentrációzavarok kicsi önbizalom a munkához fûzõdõ elégedettség és motiváció hiánya félelemérzet Poszt-traumás stressz. 18


Biztonsági tevékenységekkel kapcsolatos jellegzetes veszélyek

A SZEXUÁLIS ZAKLATÁS KOCKÁZATA A szexuális zaklatás kifejezés egy olyan helyzetre utal, „melyben valaki szexuális tartalommal bíró nem kívánt viselkedést gyakorol, melyet testileg, verbálisan vagy nem verbálisan fejez ki, s melynek célja vagy hatása káros az egyén emberi méltóságára, valamint megfélemlítõ, ellenséges, megalázó és sértõ környezetet teremt”. A cégek egyre több figyelmet fordítanak a munkahelyi szexuális zaklatás jelenségére. Igen elterjedt az a hiedelem, hogy a szexuális zaklatás áldozatai mindig nõk, ez azonban nem felel meg a valóságnak. Igaz ugyan, hogy a szexuális zaklatás jelensége túlnyomórészt nõket érint, de férfiak is


eshetnek áldozatul ilyen természetû zaklatásnak.

AZ EGÉSZSÉGRE GYAKOROLT HATÁSOK

Az EU tagállamaiban számos tanulmányt végeztek e tárgyban, s ezek azt mutatják, hogy szexuális zaklatás gyakrabban fordul elõ olyan foglalkozást ûzõk körében, ahol a szakmát az egyik nem (legyen az férfi vagy nõ) dominálja, mint azon szakmák esetében, ahol a nemek aránya kiegyensúlyozott. Mivel a magánbiztonság jellegzetesen férfias iparág, a szexuális zaklatás leginkább a nõi biztonsági õrök számára jelent kockázatot.

Pszichológiai szempontból a szexuális zaklatás okozhat stresszt, szorongást, depressziót, idegességet és eredményezhet olyan érzéseket, mint a kétségbeesés, tehetetlenség vagy düh stb. A szexuális zaklatás fizikai tünetei közé tartoznak az alvászavarok és étkezési rendellenességek, fejfájás, hányinger, magas vérnyomás valójában minden olyan tünet, melyet általában a stressznek tulajdonítanak.


19


ERÕSZAKOSKODÁS A munkahelyi erõszakoskodás jelentése „ismétlõdõ, abnormális viselkedés, mely egy bizonyos munkatárs vagy munkatársak egy csoportja ellen irányul, s mely azok egészségét és biztonságát veszélyezteti. Megnyilvánulhat szóbeli vagy fizikai agresszió formájában, de akár ezeknél kevésbé nyilvánvalóan, például a munkavállaló munkájának alulértékelésében vagy az egyén társas elszigetelésében is.” (1). A munkahelyi erõszakoskodás esetében két gyakran tapasztalható végletet kell kiküszöbölni: 1. Az az állapot, melyben minden munkatársak közötti, munkavállalók és feletteseik közötti, õr és ügyfél stb. közötti konfliktust munkahelyi e r õ s z a ko s ko d á s k é n t értelmeznek… A munkahelyi erõszakoskodásnak számos definíciója létezik, de három tényezõ mindegyikben megtalálható, melyek alapján a erõszakoskodást meg lehet különböztetni a munkahelyi erõszak más formáitól: - a viselkedésforma ismétlõdõ és állandóan fenntartott volta - a célszemélyre gyakorolt hatás, mely mindig káros, romboló és ártalmas - az elkövetõ (vagy elkövetõk) azon szándéka, hogy ártson.

Bizonyos magatartásformák és viselkedéstípusok (mint a tekintélyelvû magatartás vagy kiabálás stb.) nem tekinthetõk erõszakoskodásnak, ha nem rosszindulatban gyökereznek vagy nem ismétlõdnek rendszeresen. Tekintetbe véve azonban, hogy ezek is megmérgezhetik egy munkahely légkörét, ezeknek is elejét kell venni. Ráadásul az ilyen magatartásformák könnyen erõszakoskodásig fajulhatnak. A fenti megkülönböztetés azért fontos, mert jogi szempontból s az áldozattal való bánásmód szempontjából sem m i n d e g y, h o g y e r õ s z a k o s k o d á s áldozatának tartanak -e valakit vagy sem. 2. A z a z á l l a p o t , m e l y b e n a z erõszakoskodás lehetséges eseteit egyenként vizsgálják mint egyes emberek vagy embercsoportok közötti összeférhetetlenséget. Tökéletesen elképzelhetõ, hogy idõnként nézeteltérések vagy félreértések képezik a erõszakoskodás gyökerét, de gyakran más körülmények állnak a jelenség hátterében. Számos tanulmány bizonyítja, hogy összefüggés van az adott cég szervezeti sajátosságai és a erõszakoskodás között. A kockázati tényezõk, melyek erõszakoskodáshoz vezethetnek, a következõk: - az elvégzendõ feladatokkal kapcsolatos kétségek olyan

-

-

-

környezetben, melyben a munka felépítése rugalmasságon alapul rossz munkahelyi légkör, munkatársak közötti konfliktusok fennállása anélkül, hogy azokat bárki orvosolni próbálná konfliktusok és zavar az egymásnak alá- és fölérendeltek kötelezettségeivel kapcsolatban tekintélyelvû vezetési stílus személytelen vezetés és társas kapcsolatok rossz kapcsolat a vezetés és a munkavállalók között a HR menedzsment politikájának hiányosságai

Fontos megjegyezni, hogy bármi is az erõszakoskodás oka, kizárólag a cég találhat módot annak megoldására, melynek érdekében minden körülmények között lépéseket kell tennie.

AZ EGÉSZSÉGRE GYAKOROLT HATÁSOK A erõszakoskodás, más egészségkárosító hatásai mellett, stresszt és depressziót okozhat, alacsony önértékelés és bûnösség érzetét keltheti, fóbiákat, alvászavart és étkezési rendellenességeket stb. eredményezhet. Ezen állapotok következményei a depressziótól a gyógyszerfüggõségen át egészen az öngyilkosságig terjedhetnek. (1) Európai Munkavédelmi Ügynökség, Munkahelyi erõszakoskodás, 23. számú kiadvány

AZ ERÕSZAKOSKODÁST ÉS SZEXUÁLIS ZAKLATÁST MEGELÕZÕ INTÉZKEDÉSEK A munkáltató köteles: Egyértelmûvé tenni a potenciális elkövetõk és áldozatok számára, hogy az erõszak semmilyen formája sem elfogadható vagy tolerálható. Meghatározni az alá- és fölérendeltségi viszonyokkal együtt járó kötelezettségeket az ilyen helyzetek kialakulásának megelõzése érdekében. Gyorsan ás pártatlanul kivizsgálni a tényeket. Biztosítani, hogy a panaszok ne vezethessenek megtorláshoz. Biztosítani mind az áldozatok, mind az elkövetõk anonimitását. A kockázatokat és megelõzõ intézkedéseket érintõ tájékoztatást és képzést nyújtani a munkatársaknak. …

20

A munkáltató számára ajánlott: Egy vagy több megbízható munkatárs kiválasztása, akik közvetlen kapcsolatban lehetnek az áldozattal és támogatást nyújthatnak számára. Olyan eljárások alkalmazása, melyek segítenek az áldozatoknak és biztosítják a munkahelyre való visszailleszkedésüket.

A munkavállaló köteles: Azonnal közölni, ha egy helyzetet vagy viselkedésformát elfogadhatatlannak talál. Megakadályozni a probléma kifejlõdését. Nyíltan beszélni a problémáról az együtt dolgozó kollégákkal. Kritikus távolságot tartani (és nem okokat keresni a helytelen bánásmód igazolására). Tájékoztatni a személyzeti vagy humánerõforrás vezetõt/ munkavédelmi képviselõt. Követelni, hogy a cég vezetõi folytassanak vizsgálatot és tegyenek lépéseket, amennyiben nem õ az egyetlen érintett személy. …



B. Kutyákkal kapcsolatos veszélyek Kutyák használata egészségügyi kockázatot jelenthet a velük együtt dolgozók számára. A kutyák használatával együtt jár a balesetek (harapások stb.) kockázata szintúgy, mint a biológiai kockázat a

KOCKÁZATI TÉNYEZÕK A kutya: ha rosszul kiképzett, túl agresszív, beteg vagy kiszámíthatatlan a viselkedése. A kutya helytelen tartása: ha túl sok személy dolgozik egyazon kutyával, ezek szerepüktõl függõen különbözõ parancsszavakat használnak, rosszak a kutya életkörülményei, nem kielégítõ az etetése és orvosi felügyelete (oltások, rendszeres állatorvosi ellenõrzés hiánya). A kutyatartó: Képzetlen vagy nem megfelelõen képzett a kutyával való bánásmód terén, nem tartja be az alapvetõ higiéniai elõírásokat, nem gondoskodik kielégítõen a kutyáról, agresszív vagy nem megfelelõ viselkedést tanúsít a kutyával szemben.

különbözõ kórokozókkal való érintkezés következtében. Ezek a mikroorganizmusok okozhatnak fertõzést, allergiát vagy mérgezést is, miután egy harapást követõen, seben vagy a nyálkahár tyán keresztül behatolnak az emberi szervezetbe. Ide egyébként szájon át vagy belégzés útján is bekerülhetnek.

A kutyák használatából eredõ veszélyek különösen érintik az iparág munkavállalóit, közülük is fõként azokat, akik kutyákkal dolgoznak, valamint a azokat a biztonsági õröket, akik kutyás csoportok tagjaiként tevékenykednek.

MEGELÕZÕ INTÉZKEDÉSEK


A munkáltató köteles: Megbizonyosodni arról, hogy a kutyatartó megfelelõ oktatásban részesült és rendelkezik a szükséges képesítésekkel. A kutyák megfelelõ kiképzését biztosítani. Eltávolítani azokat a kutyákat, melyek már nem felelnek meg a követelményeknek (akár azért, mert túl agresszívvé válnak, vagy mert a teljesítményük nem éri el a kívánt színvonalat). Biztosítani, hogy a kutyák elhelyezése és etetése megfelelõ legyen (tiszta és rendben tartott kennelek). Biztosítani minden higiéniai és oltási elõírás betartását. Megtenni a megfelelõ intézkedéseket arra az estre, ha egy kutyával több személy is dolgozik, hogy mindannyian ugyanazokat a parancsszavakat használják. … A munkavállaló köteles: Követni a képzés során kapott utasításokat. Betartani a póráz és szájkosár használatára vonatkozó elõírásokat. Letakarni vagy védelemmel ellátni minden olyan sebet vagy sérülést, melyen keresztül a mikroorganizmusok behatolhatnak a szervezetébe. Megfelelni az alapvetõ higiéniai feltételeknek: evés, ivás vagy dohányzás elõtt minden alkalommal kezet kell mosni. Kielégítõen gondoskodni a kutyáról és megfelelõen viselkedni vele. Tájékozatni a munkáltatót minden kutyával kapcsolatos incidensrõl, a kutya váratlan viselkedésérõl vagy bármilyen más, a kutyát érintõ tényezõrõl, mely veszélyeztetheti a saját vagy mások egészségét és biztonságát. …


A kutyák okozhatnak könnyebb sérüléseket, mint például sebeket, karcolásokat, horzsolásokat és súlyosabb sérüléseket (harapások stb.). Betegségeket szintén okozhatnak fertõzés vagy allergia révén, melyek származhatnak baktériumoktól, gombáktól, vírusoktól vagy más parazitáktól.


21


C. FEGYVEREK KEZELÉSE A fegyverek használatát szabályozó nemzeti törvények nagy mértékben különböznek országról országra. Néhány országban a magánbiztonsági õrök számára a lõfegyver viselése nem engedélyezett. Azokban az országokban, ahol ez megengedett, egész sor rendelkezést kell betartani a fegyverviselési engedélyekre és a lõfegyverek használatát és tárolását oktató képzésre vonatkozóan. Nagy általánosságban a lõfegyverek használta bizonyos tevékenységekre/állásokra korlátozódik (fõként pénzszállításra, katonai f e l s z e re l é s e k , n e m z e t b i z t o n s á g i szempontból fontos létesítmények õrzésére vagy testõrök esetében személyek védelmére.)

A lõfegyverekkel kapcsolatos baleseteket okozhatja véletlenül elsült fegyver, eltévedt golyó, repeszdarabok vagy egyéb anyagok, különösen lõgyakorlatok alatt. A balesetek viszonylag ritkák és gyakran gondatlanság vagy a kiképzés hiánya okozza õket, de halállal is végzõdhetnek. A lõfegyverekkel kapcsolatos kockázat különösen érinti az iparág munkavállalóit, közülük is fõleg a testõrfeladatokat teljesítõket, valamint azokat akik bizonyos speciális objektumok felügyeleti tevékenységét látják el.

KOCKÁZATI TÉNYEZÕK A fegyver: ha rossz állapotban van (rosszul mûködik, vagy nem megfelelõ a karbantartása stb.)

MEGELÕZÕ INTÉZKEDÉSEK A munkáltató köteles: A munkavállalókat jó minõségû lõfegyverekkel felszerelni és biztosítani, hogy azokat jó állapotban tartsák.

A lõszer: ha rossz állapotban van (lejárt a szavatossága, sérült stb.)

Biztosítani, hogy a lõfegyverek karbantartását hozzáértõ szakemberek végezzék.

Nem megfelelõ töltõ-ürítõhelyek.

A fegyvereket a célnak megfelelõ helyen tárolni.

A környezet: elégtelen klimatikus és környezeti feltételek, egyenetlen padló, instabil támasztófelület stb.

Fegyverhasználatot oktató kiképzést nyújtani az érintett munkavállalók számára.

A lõfegyver helytelen viselése: alkalmatlan tok, rögzítetlen fegyver stb. Helytelen tárolási körülmények: nem megfelelõ hõmérséklet és páratartalom, a fegyverek és lõszerek egy helyen való tárolása, õrzés, biztonsági rendszer hiánya stb. A biztonsági õr: ha semmilyen vagy nem kielégítõ kiképzésben részesült, nemtörõdöm a viselkedése, alkohol, drog vagy gyógyszer hatása alatt használja a lõfegyvert, egyáltalán nem vagy nem rendeltetésszerûen használja az egyéni védõeszközt stb.


A munkavállalókat megfelelõ személyi védõfelszereléssel ellátni (védõszemüveg és füldugó) a lõgyakorlatok idejére. A munkavállalókat bizonyos idõközönként pszichotechnikai teszteknek alávetni és kötelezni õket rendszeres lõgyakorlatok végzésére.

Többféle természetû és súlyosságú baleset fordulhat elõ: Könnyû sérülések: felületi sérülések, horzsolások, könnyebb égési sérülések stb. Súlyos sérülések: súlyos sebek, belsõ szervek károsodása stb. Halál.

… A munkavállaló köteles: A kapott utasításoknak és kiképzésnek megfelelõen használni a fegyvert. A fegyvert nagyon óvatosan és felelõsséggel kezelni. A fegyverrel vagy lõszerrel kapcsolatos bármilyen rendellenességet (vagy meghibásodást) jelenteni. Biztosítani, hogy a fegyver jó állapotban legyen és jól mûködjön. Betartani a fegyver tárolására vonatkozó szabályokat. A fegyvert kizárólag az erre megfelelõ pszichológiai és fizikai állapotban kezelni és használni. Megelõzni, hogy a fegyverhez mások is hozzáférjenek (például lopás útján). …

22



FIGYELMEZTETÕ JELZÉSEK

Lézersugár

Radioaktív anyag

D. RADIOAKTIVITÁSSAL KAPCSOLATOS VESZÉLYEK A radioaktív sugárzást kibocsátó berendezések használata, vagy az olyan helyeken végzett munka, melyek radioaktív források közelében vannak, az emberi szövetek pusztulását vagy v i s s z a f o r d í t h a t a t l a n egészségkárosodást okozhat. A kockázat szintje a sugárzás mértékétõl függ, melynek a munkavállaló ki van téve. Ez a kockázat azokra a munkákra jellemzõ, melyek során röntgengépeket

használnak: beléptetés ellenõrzés ( re p ü l õ t e re k , k ö z é p ü l e t e k stb. esetében), vagy postai küldemények, csomagok, bõröndök stb. átvilágítása során. Mindemellett azokat az õröket is érinti, akik kórházakban, atomerõmûvekben stb. végzett munkájuk során ellenõrzött vagy biztosított [*] területeken is megfordulnak. [*] Definíció.

Biztosított terület: olyan terület, ahol különleges biztonsági rendszabályok vannak érvényben a sugárzástól való védelem és a radioaktív szennyezés mértékének korlátozása érdekében. Az ilyen területekre történõ beléptetés szabályozott. Ellenõrzött terület: olyan terület, mely megfelelõ védelemmel van ellátva annak érdekében, hogy megóvják a sugárzástól.

KOCKÁZATI TÉNYEZÕK


Szkennerek, röntgenberendezések: ha hibásak, vagy használatuk nem megfelelõ.

A munkáltató köteles: Munkavállalóinak a röntgengép használatáról szóló képzést biztosítani és tájékoztatni õket a lehetséges kockázatokról, valamint a szükséges megelõzõ intézkedésekrõl. Biztosítani, hogy az ilyen típusú berendezéseket kizárólag képzett munkavállalók mûködtessék. A használati utasítást, valamint minden egyéb, a gép használatával kapcsolatos dokumentumot annak közvetlen közelében elhelyezni. A sugárzás forrásait ellenõrizni (a szivárgások megelõzése végett). Jóváhagyott (CE jelzéssel ellátott) gépeket használni, vagy biztosítani, hogy a használt gépek megfeleljenek az uniós szabályzásnak. Biztosítani, hogy a berendezést rendszeres technikai ellenõrzésnek vessék alá. A megbízó köteles: Tájékozatni a munkáltatót a munkahelyen lévõ radioaktív forrásokról, valamint az ezekkel kapcsolatos kockázatokról és megelõzõ intézkedésekrõl. A munkavállaló köteles: Elkerülni, hogy a keze a sugárzás útjába kerüljön. A berendezés mûködésével kapcsolatos bármilyen rendellenességet jelenteni a felettesének. A sugárzásveszélynek kitett területen végzett szolgálat közben betartani a megfelelõ óvintézkedéseket. Figyelembe venni az ellenõrzött/biztosított területeken elhelyezett figyelmeztetõ jelzéseket. Az ellenõrzött/biztosított területeken történõ mozgás közben betartani az ezekre vonatkozó rendszabályokat.

Néhány egészen különleges munkahely, például kórházakban (radiológiai osztályokon), atomerõmûvekben stb. A biztonsági õr: olyan munkavállaló, akit nem képeztek ki röntgenkészülék kezelésére és/vagy nincs tisztában a kockázattal, vagy nincs tisztában sem a veszélyekkel, sem a megelõzõ intézkedésekkel, melyeket az ellenõrzött/biztosított területekre való beléptetéskor ismernie kell.


AZ EGÉSZSÉGRE GYAKOROLT HATÁSOK A sugárzás hatása örökletes lehet (azaz károsodás érheti az érintett gyermekeit és azok leszármazottait is). Bizonyos sugárzási küszöb fölött megfigyelhetõk a sejtek károsodásával kapcsolatos, rövid távú hatások: a sugárzásra leginkább érzékeny szövetek a nemzõszervekben (a sugárzás átmeneti vagy végleges sterilitáshoz vezethet), a vérsejtek képzésében részt vevõ

Vonatkozó direktíva: 96/29/Euratom

23


E. MUNKASZERVEZÉSSEL KAPCSOLATOS KOCKÁZATI TÉNYEZÕK Ide tartoznak azok az egészséget és biztonságot veszélyeztetõ tényezõk, melyek a munka szervezésének módjából adódnak mind a cég, mind pedig az elvégzendõ munka szintjén. -

A kettõs alárendeltség Az egyedül végzett munka A munka ütemezése Humánerõforrás-menedzsment

- A kockázat-megelõzés témájában nyújtott képzés és tájékoztatás - Munkaidõ

EGYEDÜL VÉGZETT MUNKA Bár az európai direktívák nem tiltják az egyedül végzett munkát, annak megkezdését minden esetben egy elõzetes kockázatfelmérésnek kell

megelõznie. Amennyiben ennek folyamán kiderül, hogy a biztonsági õr egészségét és biztonságát nem lehet garantálni, az egyedül végzett munkát feltétlenül el kell kerülni. Ellenkezõ esetben, ha a felmérés szerint ez lehetséges, a biztonsági õrnek minden szükséges garanciát meg kell kapnia. Arra, hogy munkáját biztonságos körülmények között, egészségügyi kockázat nélkül végezhesse.

A KETT[S ALÁRENDELTSÉG MEGELÕZÕ INTÉZKEDÉSEK A magánbiztonsági õrök igen különleges helyzetben vannak, mivel munkájukat a megbízó cég területén végzik. Ilyenformán kénytelenek beilleszkedni egy kettõs alárendeltségi rendszerbe: egyrészrõl meg kell felelniük a saját munkáltatójuk által támasztott szakmai követelményeknek, másrészrõl ugyanezt megtenni a megbízó cég igényeinek megfelelõen. Elméletileg ilyen helyzetekben minden érintett (a megbízó, a munkáltató, a biztonsági õr) kötelességei egyértelmûen meg vannak határozva. Ennek ellenére, a területre jellemzõ alvállalkozói kapcsolatrendszer eredményeképpen, az érintett felek munkában betöltött szerepe, kötelessége és felelõssége gyakran homályossá válik. Mindez feszültség és meglehetõsen nagy stressz kialakulásához vezethet a biztonsági õrök számára. A munkáltató számára ajánlott: - Tisztázni a megbízó, a munkavállaló és a saját szerepét, kötelezettségeit és felelõsségét - Fejleszteni a kommunikációt, valamint megerõsíteni a cég jelenlétét és támogatását munkavállalói számára a munkavégzés helyszínén.

24

A munkáltató köteles: Biztosítani, hogy az egyedül dolgozó munkavállalók gyorsan kapcsolatba tudjanak lépni valakivel. Rendszeres ellenõrzést biztosítani. Tájékozatni a munkavállalót az esetleg felmerülõ veszélyekrõl. Biztosítani a munkavállalók megfelelõ kiképzését annak érdekében, hogy elõre nem látható körülmények felmerülése esetén is kielégítõen tudjanak cselekedni. A kockázatfelmérés során együttmûködni a megbízó céggel annak érdekében, hogy az egyedül dolgozó munkavállalót esetlegesen érintõ minden kockázatra fény derüljön. … A munkavállaló köteles: Veszély esetén gyorsan értesíteni valakit (a saját céget, a megbízó céget, a rendõrséget). Biztosítani, hogy kommunikációs eszköze mindig jól mûködjön és elérhetõ közelségben legyen. Tájékoztatni a felettesét mindenrõl, ami az egészségére vagy biztonságára veszély jelenthet. …

Vonatkozó direktívák: 89/391/CEE | 93/104/CEE | 2003/88/CEE

AZ EGYEDÜL VÉGZETT MUNKA KOCKÁZATAI Támadások. Baleset vagy rosszullét, melynek esetében azonnali segítség igénybevétele szükséges. Vészhelyzetek, elõre nem látható körülmények és fizikai támadások, amennyiben a munkavállaló nem tud ezekre megfelelõen reagálni.



A MUNKA ÜTEMEZÉSE Az olyan iparágakban, amilyen a magánbiztonsági is, melyekre a rugalmasság jellemzõ, sokszor nehéz (bizonyos állások/tevékenységek esetén) hónapokkal, vagy akár hetekkel elõre ütemezni a munkát. Ezt a problémát tovább nehezíti, hogy rendszeresen elõfordul, hogy egy munkavállaló elhanyagolja a feladatait, vagy felmerülnek elõre nem látható körülmények és szervezési problémák. A munkáltatóknak ajánlatos olyan, a munka ütemezését megkönnyítõ eljárásokat kidolgozni és alkalmazni, melyek segítenek a munkavállalóknak magánéletük szervezésében és abban, hogy idõben, elõre egyeztetni tudják a szolgálati beosztást érintõ változtatásokat.

A KOCKÁZAT-MEGELÕZÉS TÉMÁJÁBAN NYÚJTOTT KÉPZÉS ÉS TÁJÉKOZTATÁS A munkahelyen elõforduló kockázatokra vonatkozó információ hiánya, valamint a munkavégzéshez alapvetõen szükséges információ hiánya balesetekhez vagy munka közben szerzett betegségekhez vezethet.

MEGELÕZÕ INTÉZKEDÉSEK A munkáltató köteles: A munkavállalót tájékoztatni az esetleges kockázatokról. A munkavállalót tájékoztatni a megelõzõ és védelmi intézkedésekrõl és lépésekrõl, mind a jövõben munkahelyül szolgáló létesítményt, mind az ott betöltendõ állást vagy funkciót illetõen.

HUMÁNERÕFORRÁS-MENEDZSMENT A humán erõforrás irányításának és szervezésének kultúrája országról országra, sõt cégrõl cégre is különbözhet (például kis -és középvállalatok valamint multinacionális cégek esetében). Van azonban egy közös vonásuk: a biztonsági ipar munkavállalói és a hierarchiában fölöttük állók közötti kommunikáció gyakran korlátozott. A közvetlen kapcsolat hiánya utalhat a kommunikációs folyamat és az információáramlás hiányosságaira, valamint növelheti az õrök elszigeteltség-érzését. A munkáltató számára ajánlott: - Olyan vezetési stílust követni, mely minél nagyobb figyelmet fordít a munkavállalók véleményére és panaszaira, bevonva õket ezáltal a cég mûködtetésébe, így biztosítva, hogy azok igazán a cég részének érezzék magukat. - Elõsegíteni a munkavállalók és elöljáróik vagy feletteseik (a középvezetõk) között annak a társas kapcsolatnak és támogatásnak a kialakulását, melyet elõbbiek oly gyakran igényelnek, mivel ezeknek az embereknek szorosabb kapcsolata van a munkavállalókkal.


Ellátni a munkavállalót kielégítõ mennyiségû és megfelelõ információval, egészségére és biztonságára vonatkozóan egyaránt. Olyan képzést nyújtani, mely a végzendõ munkára vagy a betöltendõ funkcióra irányul. Továbbképzést biztosítani: - a munkavállaló alkalmazásakor - a munkavállaló feladatainak módosulásakor vagy megváltozásakor - a munkavégzés során használt felszerelés változásakor - új technológiák bevezetésekor. A munkavállaló köteles: Képességeihez mérten vigyázni saját, valamint mindazok egészségére és biztonságára, akikkel szakmai feladatai ellátása közben kapcsolatba kerül, a munkáltatótól kapott képzésnek és utasításoknak megfelelõen.

MUNKAIDÕ A magánbiztonsági iparág munkavállalóinak munkaideje eltér az átlagostól: gyakoriak az éjszakai és hétvégi munkák, a különbözõ mûszakok[*], a hosszú munkanapok, túlórák és az igen nagy terhelés heteken, hónapokon át. A ilyen idõbeosztású munkavégzés egészségre gyakorolt hatásai, többek között, a következõk: Étkezési rendellenességek, alvászavarok és kimerültség Az emberi szervezet biológiai mûködése egy nagyjából huszonnégy órás ciklust követ. Ez az úgynevezett bioritmus. A különbözõ mûszakokban és éjszaka végzett munka a cikluson belül idõeltolódást eredményez, s ennek egész sor káros hatása van az emberi szervezetre: - Az étkezés rendjében bekövetkezõ változások: gyakori a mindig eltérõ idõben történõ, rossz minõségû étel fogyasztása - hideg ennivaló (szendvicsek), gyorséttermi ételek, rendszertelen étkezés stb. Mindez a táplálkozás kiegyensúlyozottságának felborulásához, emésztési rendellenességek kialakulásához és az elhízásos esetek számának növekedéséhez vezet. - Az alvás rendjében bekövetkezõ gyakori változások: megzavart alvási szokások, az alvás minõségének romlása (világosság és zaj következtében), és az átaludt órák számának csökkenése. - A regenerálódásra fordított idõ csökkenése, mely az egyén gyakori fáradtságát eredményezi. - Az ébren maradás nehezebbé válása munka közben, melynek eredményeképpen a munkavállaló gyakrabban követ el hibát és így nagyobb az esélye, hogy baleset áldozatává vagy okozójává válik. [*] Definíció. Több mûszakban végzett munka: a csapatmunka megszervezésének olyan módja, mely szerint a munkavállalók meghatározott sorrendben váltják egymást ugyanannak a tevékenységnek a végzése során. Ez a sorrend jelenthet mûszakonkénti váltást, mely lehet folyamatos vagy nem folyamatos. Eszerint a munkavállaló egy napokra, vagy akár hetekre is kiterjedõ idõszak alatt különbözõ idõpontokban kerül sorra. 25


A szakmai és magánélet összeegyeztetésébõl származó nehézségek szociális és pszichológiai következményei A váltott mûszakban és éjszaka végzett munka szintén hatással van a biztonsági õr családi életére és társas kapcsolataira. Az így dolgozó biztonsági õrök élete nem tart lépést a családéval és barátokéval, hanem más ritmust követ: az étkezések ideje és a szabadidõ nem esik egybe a közeli rokonokéval. Ennek a diszharmonikus életstílusnak sok pszichológiai és szociális következménye van: pl.: stressz, fokozatos elszigetelõdés, ingerlékenység, házassági problémák (gyakori a válások elõfordulása) és egyéb családi problémák, nehézségek a családi munkamegosztásban vállalt feladatok ellátásában, stb. Az éjszakai munkához ráadásul gyakran kapcsolódik az alkoholizálás és dohányzás kockázata, csakúgy, mint különbözõ mentálhigiénés problémák, elsõsorban a depresszió.

MEGELÕZÕ INTÉZKEDÉSEK A munkáltató számára ajánlott: Jóelõre elkészíteni a közelgõ hetek/hónapok munkabeosztását, hogy a munkavállaló meg tudja szervezni a szabadidejét (szabadidõs tevékenységek, társas kapcsolatok stb.) és felkészülhessen új idõbeosztására. A lehetõ legnagyobb mértékben figyelembe venni az alvási ciklusokat a szolgálati beosztás elkészítésekor. Más alternatívát kínálni az állandóan váltakozó mûszakok helyett. Tervet készíteni az elõre nem látható esetekre, annak érdekében, hogy a váratlan szolgálatokat meg lehessen oldani oly módon, hogy ne kelljen a szabadnapos vagy pihenõ munkavállalókat behívni. Megkönnyíteni a biztonsági személyzet számára, hogy kiegyensúlyozott étrendhez, meleg ételhez és az étkezésekre fordítható elegendõ idõhöz jusson. Úgy szervezni a munkát, hogy a munkavállalók számára könnyebb legyen szakmai -és magánéletük összeegyeztetése. A munkát az éjszaka és mûszakokban végzett munkával kapcsolatos problémák figyelembe vételével ütemezni (munkanapok közti hosszabb pihenési periódusok vagy mûszakváltások). Rendszeres egészségügyi felügyeletet biztosítani annak érdekében, hogy ki lehessen szûrni, ha egy munkavállaló nem tud az éjszakai vagy váltott mûszakban folyó munkához alkalmazkodni. … A munkavállaló számára ajánlott: A lehetõ legrendszeresebb alvási szokásokat követni. Megfelelõ körülményeket teremteni az alváshoz (zaj és fény kiküszöbölése). Kerülni az olyan gyógyszereket /serkentõszereket (kávé, alkohol stb.), melyek befolyásolhatják az alvási szokásokat. Rendszeres idõpontokban étkezni. Lefekvés elõtt kerülni a nagyobb étkezéseket. Megpróbálni elkerülni a hideg és gyorséttermi ételek túl gyakori fogyasztását. Megpróbálni elkerülni a családi és szociális élet beszûkülését. Rendszeres testmozgást végezni. …

ÉJSZAKAI MÛSZAKBAN DOLGOZÓ MUNKATÁRSAK EGÉSZSÉGÜGYI FELMÉRÉSE ÉS NAPPALI MÛSZAKBA VALÓ ÁTHELYEZÉSE A 93/104/CEE jelzésû, a munkaidõ beosztásának bizonyos szempontjait tárgyaló direktíva szerint a tagállamoknak meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy: Az éjszakai mûszakban dolgozó munkavállalók ingyenes egészségügyi ellenõrzésben részesüljenek az éjszakai munka megkezdése elõtt, majd a továbbiakban rendszeres idõközönként. Minél több olyan munkavállalót, aki az éjszakai munkából származó, felismert egészségügyi problémától szenved, át lehessen helyezni a számukra megfelelõbb nappali mûszakba.

EGÉSZSÉGÜGYI ÉS BIZTONSÁGI VÉDELEM A 93/104/CEE jelzésû, a munkaidõ beosztásának bizonyos szempontjait tárgyaló direktíva szerint a tagállamoknak meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy: A váltott mûszakban és éjszaka dolgozó munkavállalók speciális munkájuknak megfelelõ egészségügyi és biztonsági védelemben részesüljenek. A váltott mûszakban és éjszaka dolgozó munkavállalók rendelkezésére a más beosztásban dolgozókéval megegyezõ, megfelelõ, egészségre és biztonságra irányuló megelõzést és védelmet szolgáló ellátás és védelem álljon, amely bármikor igénybe vehetõ.

Ez az egészségügyi ellenõrzés az orvosi titoktartás kötelezettségének hatálya alá esik.

26



F. A FIZIKAI TERHELÉS Az ehhez a témához kapcsolódó kockázatok általánosnak mondhatók, melyek minden biztonsági õrt érintenek, függetlenül attól, hogy milyen feladatot látnak el. A fizikai terheléssel kapcsolatos kockázati tényezõk elsõsorban a következõkbõl adódnak: A. Folyamatos mozgás B. Különbözõ mûszakokban és éjszaka folytatott munka C. Erõltetett vagy nem megfelelõ testtartás munkavégzés közben A munka közben felvett testtartások gyakran eredményeznek testi kimerültséget és/vagy károsodást: sérüléseket (annak eredményeként, Veszélyek és kockázati tényezõk a magánbiztonságban

hogy valaki beszorul valahová, összenyomja a tömeg vagy nekimegy valaminek), töréseket és különösen hátfájást, valamint fájdalmat és kellemetlen érzést az alsó végtagokban (lábban, lábfejben).

az étkezési, valamint alvási szokásokat, ugyanannyira meghatározza közvetlen vagy közvetett módon a munkavállalókra nehezedõ fizikai megterhelést is (lásd: 22-26. old).

C. TESTTARTÁS MUNKAVÉGZÉS KÖZBEN A. FOLYAMATOS MOZGÁS A felügyeleti járõrkörök folyamán folytatott folyamatos mozgás, fõként gyalogosan, szintén jelentõs fizikai terhelést jelent, különösen, ha figyelembe vesszük a megtett távolságokat, a megfigyelt terület tulajdonságait és a járõrkörökre, valamint a szünetekre fordítható idõt.

B. TÖBB MÛSZAKBAN ÉS ÉJSZAKA VÉGZETT MUNKA Amennyire a több mûszakban és éjszaka végzett munka befolyásolja a pihenést és

Ami a munkavégzés közben felvett testtartásokat illeti, az alábbiak okozzák a legtöbb problémát: - ülõ testhelyzet - szokványos, álló testhelyzet - terhek kézi mozgatásakor felvett testhelyzetek. A biztonsági õrök általában rendszeresen változtatják a testhelyzetüket, de sokan vannak olyanok is, akik munkanapjuk nagy részét ugyanabban a testhelyzetben töltik: állva vagy ülve.

27


Ülõ testhelyzetek A különbözõ ülõ testhelyzetek a leggyakoribbak olyan tevékenységek végzése során, melyek képernyõk vagy monitorok folyamatos megfigyelését igénylik. Ilyenek folynak a diszpécser központokban, a riasztás felügyeleti központokban és bizonyos beléptetésellenõrzõ beosztásokban. Ezek a tevékenységek nem csak ergonómiai kockázattal járnak, de nagy szellemi megterhelést is jelentenek, valamint a látás minõségét is veszélyeztetik.

KOCKÁZATI TÉNYEZÕK A munkahely nagysága: túl kicsi, nincs elég hely a lábak számára stb. Alkalmatlan alapfelszerelés (asztal, szék, lábtámasz, kartámasz). Munkaszervezés: az elvégzendõ feladatok, a rájuk szánt idõ, a pihenõidõ stb. mind olyan tényezõk, melyek meghatározzák az egyes testtartások idõtartamát és gyakoriságát. Általános és/vagy közvetlen világítás (lámpák), mely nem biztosít elég fényt vagy megfelelõ kontrasztot a használt képernyõ és a környezet között. A biztonsági õr: rossz munkavégzési szokások (például ha valaki a berendezést nem a testhelyzetének megfelelõen állítja be stb.), megszokott rossz testtartás (hajlott hát, elcsavart törzs, a két kéz munka közben különbözõ felületen stb.)

28

MEGELÕZÕ INTÉZKEDÉSEK A munkáltató köteles: Képzést és tájékoztatást nyújtani az ülõmunkákkal járó, testhelyzetbõl adódó kockázatokat illetõen. A munkavállaló számára jó minõségû képernyõt biztosítani (mely dönthetõ és elfordítható, nem vibráló, tiszta képet mutat, a képernyõn nem lehet tükrözõdés vagy fényvisszaverõdés, mely bármi módon zavarja a használót). A munkavállaló számára állítható billentyûzetet biztosítani, melynek matt felülete van, megfelelõen elütõ és jól olvasható billentyûkkel. A munkavállaló számára stabil, megfelelõen mozgatható széket biztosítani, melynek állítható a magassága. Biztosítani, hogy legyen elég hely a testtartások váltogatásához és a szabad mozgáshoz. Oly módon berendezni a munkahelyet, hogy a fényforrások (ablakok, átlátszó válaszfalak stb.) ne vakítsák el az ott dolgozót és a lehetõ legkevésbé tükrözõdjenek a képernyõn. … A munkavállaló köteles: Csökkenteni a rossz testtartásból eredõ kockázatot Növelni saját kényelmi szintjét és elég helyet biztosítani a lábai számára. Megbizonyosodni arról, hogy a használt munkafelület a megfelelõ magasságban van. Biztosítani, hogy a képernyõ merõleges legyen az ablakra. A mûködtetett és/vagy használt eszközöket könnyen elérhetõ közelségben elhelyezni. Biztosítani, hogy a képernyõ felsõ része szemmagasságban legyen. A képernyõt tisztán tartani. Rendszeres szüneteket tartani, mely a végzett tevékenység és a testtartás megváltozatásával jár. Szünetek alatt testmozgást végezni a vérkeringés fokozása céljából. …

AZ EGÉSZSÉGRE GYAKOROLT HATÁSOK A hosszú idõn keresztül ülve végzett munka izomfájdalmat okozhat a hát felsõ részében, a vállakban, karokban stb. Mindez a képernyõ vagy monitor elõtt felvett testtartással hozható kapcsolatba és a mozgás nehézkessé válásához vagy idegbecsípõdéshez stb. is vezethet. Az ülõmunka számára kialakított környezet és az ott végzett munka kapcsán olyan problémák is gyakran felmerülnek, mint a hát alsó részében kialakuló fájdalom, v é r k e r i n g é s i rendellenességek a lábakban vagy az elhízás. Mindemellett gyakran elõfordul a szem megerõltetése vagy más látással kapcsolatos problémák, hiszen ezt a fajta munkát leggyakrabban képernyõ elõtt végzik.



Álló testhelyzetek Az álló testhelyzetek nagyon gyakoriak a beléptetés ellenõrzés és objektum felügyeleti tevékenység során. Az állás természetes testhelyzet az ember számára, így elvileg nem vezethet

KOCKÁZATI TÉNYEZÕK Munkaszervezés (szünetek ideje, szünetek száma, az elvégzendõ feladatok stb.) A munkavállaló: helytelen testtartási szokások stb. A padló burkolata: például fém- vagy cementpadlók.

különösebb egészségügyi problémákhoz. Ennek ellenére, a rendszeresen, meglehetõsen hosszú ideig, álló testhelyzetben végzett munka eredményezhet egészségügyi problémákat a kérdésben érintett munkavállalók számára.

MEGELÕZÕ INTÉZKEDÉSEK A munkáltató köteles: Képzést és tájékoztatást nyújtani az álló testhelyzetben végzett munkával járó kockázatokról. Kielégítõ pihenõ idõszakokat biztosítani a munkavállaló számára. … A munkavállaló köteles: Gyakran változtatni a testtartását annak érdekében, hogy ne töltsön túl sok idõt ugyanabban a helyzetben. Lehetõleg rövid idõt tölteni ugyanabban a testhelyzetben mozgás nélkül. Munka közben optimális testtartást felvenni a gerinc természetes alakjának figyelembe vételével: - enyhén hátradõlve - a nyakat egyenesen tartva és a fejet felemelve - a hasat enyhén behúzva, nem megfeszítve, a hasizmokat enyhén összehúzva. Szünetek alatt testmozgást végezni a vérkeringés fokozása érdekében. Megfelelõ lábbelit viselni (olyan cipõt, mely semmilyen módon nem változtatja meg a láb formáját, megtámasztja a sarkat, hagyja a lábujjakat szabadon mozogni és kényelmes stb.). …


AZ EGÉSZSÉGRE GYAKOROLT HATÁSOK A rendszeresen álló testhelyzetben végzett munka eredményeképpen kialakulhat fájdalom a lábfejben, a láb megdagadása, visszértágulat, fájdalom a hát alsó részében, merevség a nyakban, valamint a váll izmaiban és ízületeiben, általános izomfáradtság és más egészségügyi problémák. Elõfordulhat még az inak és ínszalagok hosszú távú károsodása is.

29


Terhek kézi mozgatása Az európai direktíva szerint, mely a terhek kézi mozgatására vonatkozó alapvetõ egészségügyi és biztonsági követelményeket megszabja, „terhek kézi mozgatása alatt értünk minden olyan tevékenységet, melynek során egy vagy több munkavállaló terhet tart vagy szállít…”. Az ezzel kapcsolatos kockázatok mindenfajta tevékenységet végzõ munkavállalókat érintenek, de különösen a felügyeleti járõrköröket végzõket.

Õrjárat közben az õrnek a munkabalesetek megelõzése érdekében ellenõriznie kell, hogy a berendezések és felszerelések mûködõképes állapotban vannak-e. Arról is gondoskodniuk kell, hogy a munkahelyek közötti folyosók és padlók jól járhatóak és akadálymentesek legyenek. Ezen tevékenységek részeként az õrnek esetleg terhet kell elmozdítania vagy megemelnie. A terhek kézi mozgatásából adódó kockázatok leginkább a hátat érintik.

KOCKÁZATI TÉNYEZÕK A teher jellemzõi: túl nehéz, túl nagy, ormótlan, nehéz megfogni, labilis stb. A szükséges fizikai erõkifejtés: túl nagy erõkifejtés mely a törzs elcsavarásával vagy a teher hirtelen elmozdításával jár stb. A környezet: ha nincs elég hely a mozgáshoz, egyenetlen vagy labilis a talaj felszíne stb. A feladat követelményei: ha túl nagy távolságra kell a terhet emelni, engedni vagy mozdítani, mely olyan fizikai erõkifejtéssel jár, mely megterheli a gerincoszlopot stb. A munkavállaló: ha fizikailag nem képes az adott feladatot elvégezni, nem megfelelõ ruhát, cipõt vagy személyes holmit visel stb.



A munkáltató köteles: A munkavállalót megfelelõ képzésben részesíteni és pontos információval ellátni a terhek mozgatásának helyes módjával kapcsolatban, valamint felhívni a figyelmét azokra a kockázatokra, melyek az ilyen tevékenységek közben folytatott helytelen eljárás következtében merülhetnek fel. … A munkavállaló köteles:

A terhek kézi mozgatásával együtt jár a sérülés kockázata, és bizonyos körülmények között munkavégzés közben szerzett betegségek is kialakulhatnak a fizikai megterhelés eredményeképpen. (Például ha valakit összenyomnak, valamijét beüti vagy rossz testtartásban végzi a munkát.) A háttal kapcsolatos fájdalmak és egyéb problémák nagyon gyakran ezekben gyökereznek.

Egyenesen tartani a hátát, meghajlítani a térdét és a terhelést a lábára helyezni. Enyhén terpesztett lábakkal állni. Biztos kézzel fogni a tárgyat. A testhez a lehetõ legközelebb tartott, lefelé nyújtott karral felemelni a tárgyat. A tárgy felemelése, szállítása és letevése során elkerülni, hogy a testnek fordulnia kelljen. A láb elmozdításával fordulni.

30




G. A PSZICHOSZOCIÁLIS TERHELÉS

1. A MUNKÁVAL KAPCSOLATOS ELÉGEDETTSÉG ÉS MOTIVÁCIÓ

Az iparág munkavállalói pszichoszociális terhelés tekintetében a következõ szempontokból vannak kockázatnak kitéve:

Az elégedettség és motiváció a munkában attól függ, hogy a végzett munka megfelel-e jó néhány pszichoszociális kritériumnak:

1. A munkával kapcsolatos elégedettség és motiváció 2. Munkahelyi stressz 3. Szellemi terhelés 4. Érzelmi terhelés

A feladatvégzéshez nem kapcsolódó kritériumok Ha a munka megfelel az olyan kritériumoknak mint a biztonságosság, kedvezõ munkafeltételek, méltányos fizetés stb., akkor ez fokozhatja a munkavállaló munkával kapcsolatos elégedettség-érzését. Másfelõl, az olyan tényezõk, mint a biztonságosság hiánya, nehéz munkafeltételek, olyan fizetés, melyet a munkavállaló nem tart kielégítõnek, s mely arra készteti, hogy a számára megfelelõ jövedelem elérése céljából túlórázzon, korlátozott elõrelépési lehetõségek, a magánélet és munka összehangolásának nehézségei stb. mind hozzájárulhatnak a munkahelyi elégedetlenség és az általános rossz közérzet kialakulásához.

A feladatvégzéshez kapcsolódó kritériumok A munkavállalók motiváltságának a fent felsorolt kritériumok elengedhetetlen feltételei, de önmagukban mégsem elegendõk. Ugyanilyen fontos, hogy a munkavállalóknak legyen lehetõsége tanulni, fejleszteni a szakmai képességeiket és kezdeményezni a munkában. Míg bizonyos állások és tevékenységek esetén az iparágon belül megvannak ezek a lehetõségek, más esetekben ez messze nincs így; melyekben a munkavállalók monoton rutinmunkát végeznek, mely sem nem ösztönzõ, sem nem kielégítõ. Mindez a motiváció elvesztéséhez vezethet.



A munkáltató köteles: Betartani a kollektív szerzõdéseket, valamint tiszteletben tartania munkavállalók gazdasági és társadalmi jogait. A munkáltató számára ajánlott: Életpályatervek felvázolásával javítani a munkavállalók kilátásait, melyek további képesítések megszerzését és az elõrelépés lehetõségét is tartalmazzák . Támogatni a továbbképzést, különösen a tekintetben, hogy a biztonsági iparágban tevékenykedõk lépést tudjanak tartani a szakmájukban bekövetkezõ fejlõdéssel és fejlesztéssel. Változtatásokat eszközölni a munkában a feladatok/tevékenységek változatossá tétele érdekében és azért, hogy azoknak a munkavállalók számára értelme legyen. Elõsegíteni, hogy a munkavállalók idõrõl idõre más feladathoz jussanak. …


A munkával kapcsolatos elégedettség és motiváció hatással van a munkavállalók általános közérzetére, valamint fizikai és mentális egészségére. A motiváció és a fáradtság között fennálló fordított arányosság például jól ismert. Egy feladat végzése túl sok motiváció nélkül hamar a fáradtság tüneteinek megjelenéséhez vezet. Amennyiben viszont valakiben erõs a motiváció, fáradtságot csak akkor érez, ha az már egész magas szintet ér el (néha már a kimerültséggel határos). A fáradtságérzés küszöbe tehát nagyban függ a munkavállalók motivációjának mértékétõl és a feladatba fektetett energia m e n n y i s é g é t õ l . Következésképpen a munkával kapcsolatos elégedettség és motiváció jelentõs tényezõk lehetnek az egészség megõrzésében.

31


2. MUNKAHELYI STRESSZ A stressznek számos definíciója van, de abban mindegyik megegyezik, hogy a stressz olyan kellemetlen érzésekkel járó állapot, melyhez fizikai, szellemi és/vagy szociális panaszok és rendellenességek társulnak. A stressz okait illetõen ezek a meghatározások szintén sok mindenben megegyeznek ezek szerint a stressz az állás által állított követelmények és a munkavállaló erõforrásai között létrejövõ kiegyensúlyozatlanság következményeként jön létre. Más szóval akkor, amikor a munkavállaló képtelen a saját munkája követelményeinek megfelelni. A következõkben az iparágban elõforduló stressznek csupán azon okai szerepelnek, melyek leggyakrabban kerülnek említésre.

A biztonságérzet hiánya a munkában A biztonságérzet hiányának fogalma a munkavállalók által érzett kiszolgáltatottságra utal. A biztonságérzet hiánya a munkában olyan szubjektív érzésként határozható meg, melyet a magánbiztonsági iparág munkavállalói nem csak olyankor éreznek, amikor állásuk elvesztésétõl félnek (elbocsátás vagy a miatt, hogy szakmai és magánéletüket nem sikerül összeegyeztetniük, stb.), hanem olyankor is, amikor azon munkakörülményeik elvesztésétõl vagy romlásától tartanak, melyeknek nagy jelentõsége van számukra. Ezek közé tartozhat a cégnél való elõrejutás lehetõsége, a munkavégzésben élvezett szabadság, a jó munkaidõ, jó kapcsolat a megbízóval, a jó csapatban végzett munka, stb.

Konfliktusok a munkahelyi kapcsolatokban (kollégákkal, felettesekkel, megbízókkal vagy a megbízó ügyfeleivel) A biztonsági õrök társas környezetben végzik a munkájukat, tevékenységüket folyton másokéval kell összeegyeztetniük. Kapcsolatuk a feletteseikkel, kollégáikkal és megbízóikkal, annak természetétõl függõen, akár stressz kiváltó okává is válhat. Annak érdekében, hogy sikeresen lehessen irányítani a társas érintkezést az érintett felek között, a bizalom légkörének kell uralkodnia. A bizalom azonban nem alakul ki azonnal: idõt igényel, bizonyos fokú állandóságot a személyzetben, valamint a társas érintkezésre biztosított helyet és alkalmat. Mivel az iparágra meglehetõsen nagy személyzeti fluktuáció jellemzi, nagyon sokszor változik a csapatok összetétele. Munkavállalók elhagyják az iparágat, míg mások nem kötelezik el magukat (mivel tudják, hogy csak rövid idõt fognak ott tölteni), a helyettesek szintén 32

rövid ideig maradnak vagy tapasztalatlanok (fiatalok, ideiglenes alkalmazottak,) és gyakran nincsenek tisztában a kockázatokkal, stb. Mindezen okok miatt a kollégák között fennálló társas kapcsolatok a stressz jelentõs forrásává válhatnak.

A kijelölt és végrehajtott feladatok között fennálló eltérés A magánbiztonsági iparágban bizonyos tevékenységek esetén a munkára vonatkozó utasítások nagyon pontosan vannak elõírva. Valójában azonban a végrehajtandó feladatok állandóan változnak az elõre nem látható tényezõk és események, valamint a megbízók kiegészítõ kérései és igényei miatt. Az elõre adott, valamint a munka közben felmerülõ új utasítások között lévõ különbség feszültség forrásává válhat a biztonsági õrök számára.

A biztonsági õr szerepének tisztázatlansága A biztonsági õr szerepének tisztázatlanságából származó bizonytalanságot az egyén munkahelyen betöltött szerepére, az elérendõ célokra, valamint a felelõsségére vonatkozó egyértelmûség hiányaként lehet meghatározni. Nagy általánosságban és a törvény szerint is, a magánbiztonsági munkavállalók feladata az incidensek megelõzése, vagy az elkövetõk tettükrõl való lebeszélése, s nem rendelkeznek több joggal, mint egy átlagos állampolgár. Szolgálat teljesítése közben azonban a megbízók, szolgáltatást igénybe vevõ személyek vagy a lakosság gyakran kérik õket arra, hogy lépjék túl a hatáskörüket, s olyasmit tegyenek ami törvénybe ütközõ, vagy amiben nem õk az illetékesek. Ez a fajta bizonytalanság szintén jelentõs stressz forrás lehet a számukra.


Biztonsági tevékenységekkel kapcsolatos jellegzetes veszélyek Szerzõdések újrakötése

Tevékenységgel kapcsolatos stressz

A biztonságérzet hiányát e re d m é n y e z h e t i a s z e r z õ d é s e k újrakötését övezõ bizonytalanság is. Mikor egy szerzõdést más cégnek ítélnek oda, a biztonsági személyzet gyakran nem tudja, hogy az új cég megtartja -e õket (és ha igen, milyen feltételekkel), vagy jelenlegi munkáltatójuknál maradnak -e (s ebben az esetben mi lesz az új beosztásuk). Ezeket a feszültségeket még növelheti, ha ez a bizonytalanság jónéhány hónapig fennáll: az ilyen helyzet termékeny táptalaja lehet a különféle pletykák keringésének, melyek a munkavállalókat még jobban elbizonytalaníthatják.

A biztonsági õrök munkájuk során gyakran élnek át viszonylag nyugalmas idõszakokat, melyeket hirtelen szakítanak meg olyan események, melyek során a munkavállalók nagy pszichológiai feszültség alatt állnak. Sokszor úgy kell közbelépniük, hogy a leghalványabb fogalmuk sincs arról, milyen helyzettel fognak szembesülni. Ez a feszültség egészen addig fennáll, míg meg nem érkeznek a helyszínre, fel nem mérik a helyzetet és meg nem állapítják a probléma természetét.


Félelemérzés (különösen támadás veszélyének fennállása esetén) A munkavállalók számos okból érezhetnek félelmet: egyedül dolgoznak, olyan helyzetekkel szembesülnek a munkavégzés során, melyekben bántalmazásnak lehetnek kitéve, vagy korábban olyan traumatikus élményben volt részük, melyet nem sikerült teljesen feldolgozni. Nehéz megbecsülni azoknak az õröknek a számát, akik együtt élnek ezzel az érzéssel, vagy karrierjük során valamikor már tapasztaltak hasonlót. A félelemérzés a szorongás folyamatos forrását jelenti azok számára, akik átélik. Poszt-traumás stressz Ez a fajta stressz egy traumatikus élményt követõen jelentkezik (elsõsorban egy, a munkahelyen bekövetkezett, erõszakos esemény után).A poszt-traumás stressz szindróma (PTSZ) áldozatai erõs pszichológiai kimerültséget és csüggedést élnek át, valamint kerülik a traumatikus esemény helyszínét és nem is beszélnek arról. Gyakran tapasztalható náluk ingerlékenység és koncentrációzavar.

Az idõtényezõvel kapcsolatos nyomás Bizonyos biztonsági tevékenységek és állások egy sor idõvel kapcsolatos tényezõ figyelembe vételét is igénylik. Ezeket általában a munkaszervezés módja és/vagy a megbízó határozza meg: figyelembe kell venni a tevékenységi reakcióidõket, számos tevékenység gyakoriságát, stb. Az idõ ilyen fajta nyomása szintén stressz forrása lehet, különösen, mivel az elõre nem látható tényezõk és körülmények következtében elõfordulhat, hogy a munkavállaló nem tud megfelelni az ilyen, idõvel kapcsolatos, elvárásoknak.

A stressz egy igen szubjektív és roppant összetett jelenség, s mint ilyet, nagyon nehéz meghatározni. El kell ismerni azonban, hogy kezelése jóval bonyolultabb, mint az úgynevezett hagyományos fizikai, vegyi, vagy elektromossággal stb. kapcsolatos szakmai ártalmaké. Mindemellett a m u n k a h e l y i s t re s s z t n a g y o n i s lehetséges hatékonyan kezelni, sõt kialakulását megelõzni is. A munkáltató köteles: Minden egyes munkakör esetében felmérni az olyan kockázati tényezõket, melyek stressz kialakulásához vezethetnek. Olyan politikát követni, melynek célja a stressz kialakulásának megelõzése. Felülvizsgálni a munka ütemtervét (és így elkerülni, például, a túlmunkát), fejleszteni a társas támogatás szervezettségét és megfelelõen elismerni a munkavállalók erõfeszítéseit stb. a munkahelyi stressz elkerülése vagy semlegesítése céljából. A munkát az egyénhez igazítani. A feladatokat a munkavállalók tapasztalatának és tudásának megfelelõen kiosztani. Támogatni a munkavállalók készségfejlesztését, autonómiáját, valamint a elõsegíteni, hogy részt vehessenek a döntésekben. Fejleszteni az alá fölérendeltségi viszonyban lévõk közötti kommunikációt. … A munkavállaló köteles (amennyiben stressztõl szenved): Megkeresni a cége egészségügyi és biztonsági vezetõjét vagy képviselõjét, a munkavédelmi képviselõt, a háziorvosát vagy a cég orvosi felügyeletét ellátó orvost. Támogatásért fordulni (a kollégákhoz, a családhoz, a fõnökhöz, stb.) Nem csendben szenvedni, nem elszigetelni magát, nem szégyenkezni, stb. Cselekedni, amint a stressz elsõ jelei megjelennek (annak érdekében, hogy a probléma ne súlyosbodjék). …


33


A stressz egyéb forrásainak elemzése megtalálható a kézikönyv más részeiben: -

-

-

A kettõs alárendeltség (24. oldal) Túl sok/túl kevés szellemi terhelés (35. oldal) Munkaidõ (25 -26. oldal) Nehézségek a szakmai és magánélt összeegyeztetésében (26. old) Egyedül végzett munka (24. oldal) A munka tárgyi környezetének jellemzõi (zaj, alacsony hõmérséklet stb.) (44 -47. old) A fizikai terhelés (27 -30. oldal) A lakosság körében végzett munka (ügyfelek, szolgáltatásokat igénybe vevõk, stb.) (36. old) Erõszakoskodás, szexuális zaklatás (19 -20. oldal) …

Fontos megjegyezni, hogy vannak személyi és személyek közötti tényezõk, melyek növelhetik a munkahelyi stressz kialakulásának kockázatát (képzettség, anyagi és családi helyzet, szociális elszigeteltség, stb. ).

A STRESSZ EGÉSZSÉGRE GYAKOROLT HATÁSAI Általában a stresszel hozható kapcsolatba a munkahelyi feladatok elhanyagolása, a munkahelyi balesetek számának megnövekedése és a munkavállalók teljesítményének színvonalromlása. A stressz jelenléte a cégek egészét szintén érinti: megfigyelhetõ a hatékonyság csökkenése, a munkahelyi légkör romlása, a munkavállalók fluktuációjának növekedése, a balesetek szaporodása. A stressz különbözõ módokon és eltérõ mértékben mutatkozik meg, melyek gyakran kölcsönösen hatnak egymásra. A stressz különféle megjelenési formái négy csoportba sorolhatók, attól függõen, hogy fiziológiai, viselkedési, érzelmi vagy kognitív tünetként jelentkeznek -e. Fiziológiai megjelenési formák - szívproblémák - izomfájdalom - hátproblémák vagy hátfájás - álmatlanság - fejfájás - alvászavarok - emésztési zavarok - szexuális problémák - az immunrendszer gyengesége -… Kognitív megjelenési formák - memóriazavarok - koncentrációs nehézségek - döntésképtelenség - az ítélõképesség zavarai -…

34

Érzelmi megjelenési formák - félelem - szorongás - pánikrohamok - idegesség - depresszió - frusztráltság - önértékelési zavarok -… Viselkedésbeli megjelenési formák - erõs dohányzás - alkoholizmus - szociális elszigetelõdés - család szétesése - étkezési problémák - munkahelyi feladatok elhanyagolása -…


Biztonsági tevékenységekkel kapcsolatos jellegzetes veszélyek 3. SZELLEMI TERHELÉS Szellemi terhelés alatt mindazt a munkavállalók által átélt feszültséget értjük, mely a munkával kapcsolatos szellemi igénybevételt jellemzi (információ észlelése és feldolgozása, memorizálással, érveléssel, probléma megoldással kapcsolatos kognitív folyamatok, stb.) A szellemi terhelés más és más természetû lehet különbözõ állások esetén, az alábbi tényezõk tükrében: - a feladat követelményei - a munka tárgyi környezete (zaj, világítás, klimatikus viszonyok, stb.) (lásd: 44 -47. oldal) - társas és szervezeti tényezõk (ellenõrzés, felügyeleti és kommunikációs rendszer a cégnél, munkahelyi légkör, stb.) (lásd: 24 26. oldal) - … Az információfeldolgozással kapcsolatos feladatok a következõ követelményeket állítják a biztonsági õrök elé: - figyelem - koncentráció, például azoknak a munkavállalóknak az esetében, akiknek a figyelmüket hosszú idõn keresztül képernyõkre vagy monitorokra kell irányítaniuk

(biztonsági központokban, riasztás felügyeleti központokban, stb.). - koordináció. Néha a figyelmet egy idõben több dologra vagy emberre kell összpontosítani annak érdekében, hogy az õr gyorsan tudjon reagálni váratlan dolgokra vagy képes legyen megoldani egy problémát. Ez azt is jelenti, hogy képesnek kell lennie sok adat birtokában, azok értelmezésével cselekvéstervet készíteni. A feladatok végzése során jelentkezõ szellemi terhelés a következõ tényezõktõl is függ: - az õr felelõssége a munkavállalókkal, megbízóval szemben - a tevékenység idõtartama (munkaidõ, szünetek) - veszélyek (támadás lehetõsége, stb.) Az iparágon belül a különbözõ tevékenységek/állások egészen más ter mészetû szellemi erõfeszítést igényelnek. Bizonyos beléptetés ellenõrzõ posztokon, például, az õröknek több tucat személyt kell azonosítaniuk óránként, felvenni a telefont, a megfigyelõ monitorokra koncentrálni, gyors döntéseket hozni (anélkül, hogy minden szükséges információ birtokában lennének), jó benyomást kelteni, stb. Mindezek a feladatok nagy mennyiségû információ feldolgozását és

olyan kognitív folyamatok mûködtetését is jelenti, mint az érvelés, problémamegoldás, megértés, értelmezés, stb. Mindez szellemi túlterheléshez vezethet. Egy másik, az elõbbivel ellentétes természetû, probléma szintén felmerülhet. Vannak bizonyos éjszakai állások, ahol az õrnek egyedül kell ellenõriznie a megbízó telephelyét/ épületét. Ebben az esetben a megterhelés kevésbé igénybevevõ, és néha nem túl ösztönzõ. Az ilyenfajta elégtelen szellemi megterhelésnek csaknem ugyanannyi káros hatása lehet az egészségre, mint a szellemi túlterhelésnek. Amikor a tevékenység vagy feladat egyáltalán nem igényel szellemi erõfeszítést vagy csak keveset, a munkavállalóknak külön erõfeszítést kell tenniük, hogy figyelmesek, éberek maradjanak és koncentrálni tudjanak. Ezek a tevékenységek vagy helyzetek álmossághoz, az éberség lankadásához és a reakcióképesség csökkenéséhez vezetnek, mely utóbbi a monotónia mellékhatása.

MEGELÕZÕ INTÉZKEDÉSEK A munkáltató köteles: Képzést és tájékoztatást nyújtani a szellemi megterhelésbõl adódó kockázatokkal, valamint az azokat megelõzõ intézkedésekkel kapcsolatban. Minden beosztás/tevékenység esetében felmérni a szellemi és fizikai terhelésbõl származó igénybevételt, valamint a társas és szervezeti feltételeket, melyek mellett a munkavégzés zajlik. A munkavállaló tapasztalatait és szakértelmét figyelembe véve, személyéhez alakítani a munkavégzés módját. Biztosítani, hogy a munkahelyek kialakítása és a munka szervezése csökkentse annak egyhangúságát. Átalakítani a feladatot oly módon, hogy a végzett tevékenység ösztönzõbb legyen. Szüneteket biztosítani, melyek során a munkavállaló nehéz munkával töltött idõszakok után feltöltõdhet. A munkavállaló köteles: A kapott képzés és tájékoztatás értelmében cselekedni. Lehetõleg úgy tervezni és szervezni a munkát, hogy a szellemi túlterhelés elkerülhetõ legyen. Mindezeken felül, a helyes étkezés, a mérsékelt testmozgás, és a rendes pihenés szintén segíthet leküzdeni a szellemi terhelés eredményeként fellépõ fáradtságot és feszültséget.


AZ EGÉSZSÉGRE GYAKOROLT HATÁSOK Az olyan helyzetek, melyek során a munkavállaló túl sok vagy túl kevés szellemi terhelés alatt van, káros hatással lehetnek az egészségre: feszültség, stressz, a monotónia érzése, szellemi kimerültség, általános fáradtság, stb. léphet fel. A munkahelyi feladatok elhanyagolását, amennyiben ez csupán rövid távon tapasztalható, általában szintén a szellemi és idegkimerültséggel hozzák kapcsolatba. (Ennek tünetei a fáradtság, izomfájdalom, fejfájás, emésztési problémák.) Ezek a munkavállaló érzelmi állapotára (ingerlékenység, s z o m o r ú s á g ) é s viselkedésére (alkoholizálás és/vagy dohányzás, agresszivitás, stb.) is hatással lehetnek.

35


4. ÉRZELMI TERHELÉS Érzelmi terhelés alatt azokat az érzelmi reakciókat értjük, melyeket a munkavállaló akkor él át, amikor kedvezõtlen, nem megfelelõ feltételek és körülmények között végzi a munkáját. Bizonyos állások esetén (beléptetés ellenõrzés, nyilvános helyek felügyelete, stb.) a biztonsági õr elsõsorban „kapcsolati munkát”, azaz olyan munkát végez, melynek során emberekkel kerül kapcsolatba. A lakossággal való érintkezés során állandóan rendelkezésre kell állniuk, udvariasan beszélni, szakértelmet sugárzó

megjelenéssel, kellemes és udvarias modorral rendelkezni, barátságosnak lenni anélkül, hogy túl közvetlenek lennének, hatékonynak, de nem túlbuzgónak lenni, stb. Annak a követelménynek megfelelni, hogy „jó benyomást” kell kelteni és „kellõ távolságot tartani” attól a személytõl, akivel dolguk akad, nem mindenki számára egyszerû és természetes feladat. Az olyan helyzetek, melyek során az õr ügyfelekkel, szolgáltatást igénybe vevõ személyekkel és más emberekkel szembesül, akik durvák, gorombák és agresszívak, feszültség kialakulásához vezethetnek. Nyugodtnak kell maradnia

(néha még mosolyogni is) ami azt jelenti, hogy saját testének ellentmondó, kettõs üzenetet küld: egyrészrõl készenlétben kell állnia, hogy reagálni tudjon az ellenséges fellépésre, másrészrõl óvakodnia kell attól, hogy azonnal reagáljon. A munka ilyen, „kapcsolati” vetülete az érzelmek ellenõrzés alatt tartását (az érzelmi viselkedéssel kapcsolatos készségeket) igényli, azaz a saját, valamint mások érzelmeinek megértését, értékelését és kezelését. Mindez jelentõs érzelmi terheléssel jár, melynek gyakran nem tulajdonítanak nagy jelentõséget, de a munkavállaló közérzetére igen nagy hatással van.

MEGELÕZÕ INTÉZKEDÉSEK A munkáltató köteles: Képzést biztosítani az „érzelmi viselkedés” tárgyában. (Ennek célja, hogy felhívja a figyelmet az érzelmek szerepére, melyet az egyén szakmai életében játszanak, a munka közben felmerülõ helyzetekre adott érzelmi reakciók megértésének és ellenõrzés alatt tartásának fontosságára, valamint annak jelentõségére, hogy a kommunikáció módját minden egyes helyzet sajátos érzelmi környezetéhez kell igazítani, stb.) Tájékoztatást nyújtani a munka érzelmi és kapcsolati oldalával kapcsolatos kockázatokról, valamint az azokra vonatkozó megelõzõ intézkedésekrõl. Megvizsgálni, hogy az egyes állások/tevékenységek milyen érzelmi terhelést rónak a munkavállalóra, valamint azt is, hogy milyenek a fizikai, társas és szervezeti feltételek, melyek közt a munkavégzés folyik. A munkavégzés módját a munkavállaló tapasztaltságának és szakképzettségének megfelelõen alakítani. A munkavállalónak társas és pszichológiai támogatást nyújtani, amikor jelentékeny érzelmi terhelésnek van kitéve. A munkavállaló köteles: A kapott képzést és tájékoztatást szem elõtt tartva cselekedni, valamint követni a kapott utasításokat. …

36



H. NÕI BIZTONSÁGI ÕRÖKET ÉRINTÕ JELLEGZETES VESZÉLYEK Ebben a hagyományosan férfias iparágban a nõi biztonsági õrök kisebbséget képeznek. A nõk aránya a szakmában országról országra változik, de ritkán haladja meg a 20%-ot. Az alábbi két okból fontos egy egész fejezetet szentelni nekik: - az iparágon belül meglévõ, nemeken alapuló munkamegosztás miatt Bár az iparág minden tevékenységi körében dolgoznak nõk, az arányuk nagyobb az olyan helyeken, mint a nagy üzletek, recepciós területek és olyan állások, melyek során felületes motozást is végezni kell, például repülõtereken. Ezeknek az állásoknak a legtöbbje megköveteli a lakossággal való állandó kapcsolattartást. Ezáltal a nõk a fizikai és szóbeli erõszak nagyobb kockázatának vannak kitéve, valamint stresszel és a munka érzelmi oldalával kapcsolatos problémákkal kell szembenézniük. - azért, mert egy hagyományosan férfias iparágban kisebbséget képviselnek A munkahelyeknek és az általuk folytatott kockázat-megelõzési politikának egyaránt alkalmazkodni kell az iparághoz csatlakozó nõkhöz. Az alábbiakban felsorolt változtatások különösen fontosak:


- Öltözõk és mosdók. A nõk és férfiak számára elkülönített öltözõket és mosdókat (vagy azok elkülönített használatát) kell biztosítani. - Munkaruházat. A terhes nõk számára átalakított munkaruházatról kell gondoskodni. - Anyasági támogatás. Az a tény, hogy a nõk kisebbségben vannak egy túlnyomórészt férfiak uralta iparágban, növeli annak valószínûségét, hogy szexuális zaklatás áldozataivá válnak. Tanulmányok kimutatták , hogy a szexuális zaklatás elterjedtebb az olyan foglalkozások esetében, melyeket túlnyomórészt férfiak ûznek, minta az olyanoknál, ahol a nõk és férfiak aránya kiegyensúlyozott. A cégek kockázatmegelõzõ politikájának kialakításakor, valamint a kockázatok felmérésekor fontos figyelembe venni azokat a jellegzetes kockázatokat, melyekkel kifejezetten a nõi biztonsági õröknek kell szembenézniük.

ANYASÁGI TÁMOGATÁS A munkáltató köteles értékelni, hogy milyen természetû, mértékû és idõtartamú veszélyeknek vannak kitéve a terhes nõk (vagy azok, akik nemrég szültek vagy szoptatnak)

tevékenységük végzése közben. Ezek felléphetnek terhek kezelése, különbözõ mozgásformák és testtartások, egyik helyrõl a másikra való mozgás vagy szellemi és fizikai fáradtság következtében, vagy biológiai és vegyi anyagokkal való érintkezés során. Erre az értékelésre azért van szükség, hogy: - meghatározásra kerüljenek az egészségügyi és biztonsági kockázatok vagy bármilyen egyéb hatás, mely érinti a terhességet vagy a szoptatást. - meg lehessen határozni, hogy milyen intézkedésekre van szükség. Amennyiben az értékelés azt mutatja, hogy fennállnak egészségügyi és biztonsági kockázatok, valamint a terhességre és szoptatásra gyakorolt hatások, a munkáltató köteles megtenni a szükséges lépéseket. Ez lehet például az érintett munkavállalók munkakörülményeinek és/vagy munkarendjének ideiglenes módosítása annak érdekében, hogy el lehessen kerülni a kérdéses kockázatokat. Amennyiben ez nem lehetséges, a munkáltatónak intézkednie kell a munkavállaló beosztásának megváltoztatásáról. Ha ez a változtatás sem valósítható meg, akkor a munkavállalót (az adott ország törvényeinek és bevett gyakorlatának megfelelõen) a szükséges idõre fel kell menteni a munkavégzés kötelezettsége alól.


37

3. A munkavállaló beosztásával kapcsolatos kockázatok

3. A munkavállaló beosztásával kapcsolatos kockázatok A munkavállaló beosztásával kapcsolatos kockázatok alatt azok a kockázatok ér tendõk, melyek a munkavégzés fizikai környezetébõl s z á r m a z n a k . Te k i n t v e , h o g y a biztonsági õrök gyakran a megbízó területén dolgoznak, ezek a kockázatok sokszor a megbízó tevékenységeivel és berendezéseivel vannak kapcsolatban. Ezek a kockázatok nem kimondottan a biztonsági tevékenységekbõl adódnak, mindamellett épp annyira gyakoriak és veszélyesek, mint az eddig említettek. A baleseti statisztikák azt mutatják, hogy az elesés, elcsúszás, beszorulás kockázata, valamint a közúti balesetek száma igen nagy az iparágban. A munkavállalók beosztásával kapcsolatos kockázatok a következõ kategóriákba sorolhatók:

A. BIZTONSÁGI KOCKÁZATOK Számos biztonsággal kapcsolatos kockázati tényezõ létezik, és alapvetõen fontos, hogy a munkavállalók a saját, valamint mások biztonsága és testi épsége érdekében tisztában legyenek ezekkel. A biztonsággal kapcsolatos veszélyek a következõk: 1. Esés, csúszás, botlás veszélye 2. Ütközés, lökés beszorulás veszélye 3. Közúti balesetek veszélye 4. Elektromos balesetek veszélyei

A biztonsággal kapcsolatos veszélyeket illetõen számos általános megelõzõ intézkedés létezik, melyek minden körülményre vonatkoznak, s melyek a biztonsági személyzet felelõsségi körébe tartoznak: - A megfigyelt terület ellenõrzése - A lehetséges veszélyforrások megállapítása - Megfelelõ megelõzõ intézkedések foganatosítása - Bármiféle rendellenesség vagy baleset jelentése az illetékesnek.

5. Tûzestek veszélyei

A. Biztonsági kockázatok B. A munkakörnyezettel kapcsolatos veszélyek

38


A munkavállaló beosztásával kapcsolatos kockázatok

1. ESÉS, CSÚSZÁS, BOTLÁS VESZÉLYE Jelentõs számú foglakozás körében elszenvedett baleset kapcsolható a megbízó cég területén - akár épületen belül, vagy kívül folytatott mozgáshoz. Ezek fõleg a föld szintjén vagy a magasból történõ esések.

FIGYELMEZTETÕ JELZÉSEK - TILTÁS FIGYELMEZTETÕ JELZÉSEK - VESZÉLY

Ez olyan általános kockázat, mely fõként az objektum felügyeleti tevékenységet, felügyeleti járõrköröket és járõrszolgálatot végzõ munkavállalókat érinti.

Gyalogosforgalom tilos

KOCKÁZATI TÉNYEZÕK A talaj állapota: csúszós padló (tisztítószerek vagy klimatikus viszonyok miatt), eredendõen csúszós felületek (kövezett vagy márvány padlók), egyenetlen felületek (lépcsõk, járda, lejtõs felület), sérült felületek (lyukak, meglazult burkolólapok) stb. Állandó vagy ideiglenes akadályok: kábelek, gépek, szétszórt tárgyak (dobozok, szerszámok, gépek, bútorok) stb. Elégtelen világítás (különösen lépcsõházakban és folyosókon), mely azt jelenti, hogy a síkos felületek vagy akadályt képezõ tárgyak nem láthatók. Rosszul megvilágított lépcsõ, mely mellett nincs rámpa, túl meredek, töröttek vagy csúszósak a lépcsõfokok. Egyáltalán nem vagy rosszul kitáblázott veszélyes területek (csomópontok, egyenetlen területek, átjárók stb.). Nem megfelelõ cipõk (nyitott cipõ, lapos talp), elhasználódott vagy piszkos cipõk. Vészhelyzetek: amikor az õrnek futnia kell egy tevékenység közben stb. A biztonsági õr: ha ok nélkül fut, járõrözés közben nem kapcsolja fel a világítást, mert túlbecsüli önmagát, vagy azt gondolja, hogy tökéletesen ismeri az épületet, ha lerövidített, esetleg nem engedélyezett útvonalakat választ, ha használatra alkalmatlan utakon jár.

Botlás veszélye

Esés veszélye

MEGELÕZÕ INTÉZKEDÉSEK A munkáltató köteles: Tájékoztatást nyújtani a munkahelyen elõfordulható esés, csúszás, botlás kockázatairól. A kockázatfelmérés után, ha szükséges, biztonsági lábbelit bocsátani a munkavállalók rendelkezésére. … A megbízó köteles: Figyelmeztetõ jelzéseket (táblákat, jelöléseket a padlón stb.) elhelyezni, ahol az esés vagy botlás kockázatát más módon nem lehet elkerülni. Megfelelõ világításról gondoskodni ( különösen lépcsõházakban és folyosókon). Az esések elhárításához szükséges segédeszközöket (kapaszkodók, korlátok) felszerelni és karbantartani. Tájékoztatni a munkavállalót és/vagy annak munkáltatóját az esésekkel, csúszásokkal, botlásokkal járó kockázatokról. … A munkavállaló köteles: A munkaterületen ellenõrzést végezni, melynek során megállapíthatóak az esés -és csúszásveszély forrásai. Ellenõrizni, hogy az esést gátló szerelvények és segédeszközök jó állapotban vannak. Biztosítani a folyosók és egyéb járófelületek akadálymentességét. Figyelembe venni a figyelmeztetõ jelzéseket. Az arra kijelölt helyeken járni. Használni a világítást a folyosókon. Zseblámpát használni. A kockázatfelmérés eredményétõl függõen megfelelõ, csúszásgátlóval ellátott cipõt viselni, ha szükséges.

AZ EGÉSZSÉGRE GYAKOROLT HATÁSOK Az esések, csúszások és botlások során keletkezett sérülések nagyon sokfélék lehetnek: csonttörések, sebek, rándulások, zúzódások stb.

Nyugodtan, higgadtan cselekedni, még vészhelyzet esetén is. Felhívni a figyelmet minden olyan szabálytalanságra vagy helyzetre, mely nem felel meg a vonatkozó rendszabályoknak. …


39


2. ÜTKÖZÉS, LÖKÉS, BESZORULÁS VESZÉLYE Az ütközéseket, lökéseket és beszorulásokat általában helyhez rögzített tárgyak (használaton kívüli gépek, szerszámok, bútorok stb.), vagy tárgyak (útban lévõ gépek, jármûvek) elmozdítása okozza. Ezek olyan általános kockázatok, melyek fõként az objektum felügyeleti tevékenységet, felügyeleti járõrköröket és járõrszolgálatot végzõ munkavállalókat érinti.

KOCKÁZATI TÉNYEZÕK Szûk munkahely (túl kicsi, rosszul elrendezett bútorok stb.). Túl szûk vagy használaton kívüli tárgyakkal és egyéb berendezési tárgyakkal (bútorokkal) túlzsúfolt folyosók. Tolóajtók és automata ajtók. Gépek, jármûvek (nem megfelelõ figyelemfelkeltés forgalmas területek esetén), jelzõ- vagy figyelmeztetõberendezés (hang, fény stb.) nélküli jármûvek. Terhek kézi mozgatása. Vészhelyzetek: amikor az õrnek futnia kell egy tevékenység végzése közben stb. A biztonsági õr: ha ok nélkül fut, õrjárat közben nem kapcsolja fel a világítást, mert túlbecsüli önmagát, vagy azt gondolja, hogy tökéletesen ismeri az épületet, ha lerövidített, esetleg nem engedélyezett útvonalakat választ, ha használatra alkalmatlan utakon jár.

AZ EGÉSZSÉGRE GYAKOROLT HATÁSOK Az ütközések, lökések és beszorulás során keletkezett sérülések nagyon sokfélék lehetnek: csonttörések, sebek, rándulások, zúzódások stb.

40

FIGYELMEZTETÕ JELZÉSEK - TILTÁS FIGYELMEZTETÕ JELZÉSEK - VESZÉLY

Karbantartó jármûveknek behajtani tilos

MEGELÕZÕ INTÉZKEDÉSEK A munkáltató köteles: Tájékoztatást nyújtani a munkahelyen elõfordulható ütközés, lökés, beszorulás kockázatairól. A kockázatfelmérést követõen megfelelõ védõfelszerelést (biztonságos cipõ stb.) bocsátani a munkavállaló rendelkezésére. … A megbízó köteles: Figyelmeztetõ jelzéseket (táblákat, jelöléseket a padlón stb.) elhelyezni, ahol az ütközés, lökés vagy beszorulás kockázatát más módon nem lehet elkerülni. Megfelelõ világításról gondoskodni ( különösen lépcsõházakban és folyosókon). Megfelelõen megszervezni a gyalogos- és jármûforgalmat. Tájékoztatni a munkavállalót és/vagy annak munkáltatóját az ütközésekkel, lökésekkel, beszorulásokkal járó kockázatokról. … A munkavállaló köteles: A munkaterületen ellenõrzést végezni, melynek során megállapíthatóak a lökés-, beszorulás- és ütközésveszély forrásai. A munkahelyét úgy elrendezni, hogy a szabad mozgás szempontjából a lehetõ legmegfelelõbb legyen. Olyan tevékenységet nem folytatni, melyre képesítése vagy feladatköre nem jogosítja föl. Biztosítani a folyosók jól járhatóságát és használni a világítást. Felhívni a figyelmet minden olyan szabálytalanságra vagy helyzetre, mely nem felel meg a vonatkozó rendszabályoknak. …

Karbantartó jármûvek

FIGYELMEZTETÕ JELZÉSEK KÖTELEZETTSÉGEK

Védõlábbeli viselése kötelezõ

Védõsisak viselése kötelezõ

Gyalogosok számára kijelölt útvonal

Védõkesztyû viselése kötelezõ

Védõruha viselése kötelezõ



3. KÖZÚTI BALESETEK VESZÉLYE A munkával kapcsolatos balesetek közé tartoznak azok, melyeket megbízás végrehajtása közben szenved a munkavállaló, azaz amikor a munkája miatt van úton, de azok is, melyek az otthontól a munkahelyig tartó utazás közben történnek. A munka közben történõ baleseteket felmérõ iparági statisztikák azt mutatják, hogy az e téren fennálló kockázat jelentõs. Ez a kockázat minden olyan munkavállalót érint, aki jármûvel jár dolgozni, és különösen azokat, akik bizonyos felügyeleti tevékenységeket végeznek, mint a járõrszolgálat, vagy riasztást követõ kiszállás.

KOCKÁZATI TÉNYEZÕK


Rossz mûszaki állapotban lévõ jármûvek. A környezet: kedvezõtlen idõjárási viszonyok, éjszakai vezetés, rossz látási viszonyok, forgalom. A helyzet: idõbeli megszorítások vagy korlátozások. A vezetõ.

A munkáltató köteles: Biztosítani, hogy a jármûvek megfelelõ mûszaki állapotban legyenek. Rendszeresen szervizelni a jármûveket. A jármûvek meghibásodása esetére rendelkezni a megfelelõ felszereléssel (elakadásjelzõ háromszög, kerékcseréhez szükséges eszközök stb.). Megfelelõen megszervezni a munkavállalók mozgását (menetrendek, menetidõk, útvonalak, idõjárási viszonyok stb. figyelembe vételével). A munka beosztásakor megfelelõ idõt biztosítani arra az estre, ha elõre nem látható forgalmi körülmények merülnek fel. Rendszeresen ellenõrizni a munkavállalók alkalmasságát egészségügyi szempontból. A munkavállaló köteles: Alkohol/drog/gyógyszer hatása alatt nem vezetni. Vezetés közben mellõzni a telefon használatát, vagy bármilyen más kommunikációs eszközt (kivéve, ha headset vagy hasonló felszerelés áll rendelkezésére). Betartani a KRESZ-t, a sebességkorlátozásokat és a közlekedési táblák utasításait stb.


AZ EGÉSZSÉGRE GYAKOROLT HATÁSOK A sérülések jellege és súlyossági foka a baleset körülményitõl függõen nagyon sokféle lehet. Enyhe sérülések: felületi sérülések, enyhe ütések és enyhe traumás sérülések. Súlyos sérülések: súlyos traumás sérülések és sebek stb. Halál.

41


4. VILLAMOS BALESETEK VESZÉLYEI A villamos balesetek kockázatát gyakran FIGYELMEZTETÕ JELZÉSEK - VESZÉLY hibás gépek vagy berendezések, hibás villamos vezetékek, vagy ezek helytelen használata okozza. Az villamos balesetek egyéb balesetek bekövetkezését is eredményezhetik, például tûzesetet és/vagy robbanást. Áramütés veszélye

Ez egy általánosan fennálló kockázat, mely minden biztonsági tevékenységet érint.

KOCKÁZATI TÉNYEZÕK Károsodott vezetékek csupaszon maradt vezetékekkel. Rossz állapotú vagy helytelenül használt villásdugók és hosszabbítók. Földeletlen villásdugók vagy konnektorok. Rosszul szigetelt vagy nem megfelelõ védelemmel ellátott gépek és anyagok. Áram alatt álló készülékek és konnektorok használata abban az esetben, ha azok vízzel érintkeznek, vagy azok nedves kézzel történõ megérintése.

42

MEGELÕZÕ INTÉZKEDÉSEK A munkáltató köteles: Tájékozatni a munkavállalót a munkahelyén fennálló, villamossággal kapcsolatos kockázatokról. … A megbízó köteles: Megbizonyosodni róla, hogy a villamos rendszer biztonságos. Tájékoztatni a munkavállalót és/vagy annak munkáltatóját a munkahelyen elõforduló villamossággal kapcsolatos kockázatokról. … A munkavállaló köteles: Használat elõtt ellenõrizni, hogy a villamos berendezések jó állapotban vannak-e. Ellenõrizni a vezetékek, hosszabbítók és villásdugók állapotát. Nem a zsinórnál fogva kihúzni a dugót a konnektorból, hanem magát a dugót meghúzni, s eközben a másik kézzel a falban lévõ konnektort tartani. Kapcsolót, konnektort, vagy villamos berendezést nedves kézzel soha meg nem érinteni. A javítási munkákat villamossághoz értõ szakemberre hagyni. Sosem próbálkozni a hibás vezetékek megjavításával vagy kicserélésével. Elkerülni az áramkör túlterhelését. Egy konnektorhoz nem túl sok dugót csatlakoztatni. Kizárólag egymással teljesen kompatibilis villásdugókat és konnektorokat használni.

AZ EGÉSZSÉGRE GYAKOROLT HATÁSOK Az elektromos árammal kapcsolatos veszélyek komoly következményekkel járhatnak: Áramütés: a testet érõ elektromos kisülés következtében görcsbe rándulnak az izmok, és az áldozat akár el is eshet. Halálos áramütés: szívmegállás következtében bekövetkezõ halállal végzõdõ áramütés. Égési sérülések a bõr azon területein, melyek kapcsolatban voltak az elektromos árammal. A sérülések komolysága egyéb tényezõktõl is függ, mint például az elektromos kisülés intenzitása, az azzal való érintkezés idõtartama, vagy az egyén ellenállóképessége.


A munkavállaló beosztásával kapcsolatos kockázatok 6. TÛZESETEK VESZÉLYEI A biztonsági személyzet feladatai közé tartozik a tûz megelõzése és annak észlelése. Ezért a biztonsági õröknek szüksége van bizonyos, a tûzre vonatkozó alapvetõ ismeretek elsajátítására kiképzésük során. Ismerteket szereznek a tûz forrásairól, gyakori okairól, a tûz és a gyulladás alapvetõ törvényszerûségeirõl, a tûz terjedésének módjairól, különbözõ típusairól attól függõen, hogy milyen felület ég, valamint a tûzoltás érdekében teendõ lépésekrõl. A tûzzel kapcsolatos veszélyek általános kockázatot jelentenek, melyek az iparág minden tevékenységi körét érintik, de különösen a felügyeleti tevékenységeket, járõrköröket és járõrszolgálatot végzõ munkavállalókat.

TÛZVÉDELMI JELZÉSEK

Telefonáljon a tûzoltókért

Tûzcsap

Létra

Tûzoltókészülék

Útvonal a tûzoltáshoz szükséges felszerelésekhez

Robbanásveszélyes anyag

Tûzveszélyes anyag

Dohányzás és nyílt láng használata tilos

Vízzel nem oltható

FIGYELMEZTETÕ JELZÉSEK - VESZÉLY

Gyúlékony anyag vagy magas hõmérséklet

FIGYELMEZTETÕ JELZÉSEK - TILTÁS

KOCKÁZATI TÉNYEZÕK Tûzveszélyes készítmények és anyagok: szellõzés hiányában bekövetkezõ gázfelhalmozódás, tûzveszélyes készítmények vagy anyagok helytelen tárolása, hõforrások közvetlen közelében elhelyezett tûzveszélyes anyagok stb. Rossz állapotban lévõ elektromos berendezések és készülékek. Bizonyos munkaterületek, ahol éghetõ anyagokat, tûzveszélyes készítményeket vagy robbanásveszélyes anyagokat tárolnak stb. Túlmelegedett gépek, berendezések. Munkaterületek és anyagok karbantartásának hiánya: teli szemetesek, olaj vagy benzin a földön Hiányzó vagy rossz állapotban lévõ tûzjelzõ rendszerek és riasztók. Hiányzó, rossz állapotú, rossz helyen lévõ, kevés, a munkahelyen lévõ tûzveszélyes anyagokhoz nem használható tûzoltó készülék, vagy ezek hollétének nem megfelelõ feltüntetése stb. Zsúfolt vagy elzárt lépcsõházak és kijáratok. Vészkijáratok hollétének nem megfelelõ (vagy semmilyen) feltüntetése. Gondatlanság: dohányosok jelenléte, bizonyos tevékenységek (hegesztés, fúrás stb.) Végzése közben elmulasztott óvintézkedések. A biztonsági õr: ha az épületet nem ismeri elég alaposan, rosszul értelmezi a tûzvédelmi eljárásokat, nem részesült megfelelõ képzésben (nem rendelkezik a tûzoltó készülékekkel és azok mûködésével kapcsolatos ismeretekkel) stb.


Dohányozni tilos

MEGELÕZÕ INTÉZKEDÉSEK A munkáltató köteles: Tájékoztatni a munkavállalót a munkahelyen elõforduló, tûzzel kapcsolatos kockázatokról. A megbízó köteles: Megbizonyosodni róla, hogy a villamos rendszer biztonságos. Tájékoztatni a munkavállalót és/vagy annak munkáltatóját a munkahelyen elõforduló tûzzel kapcsolatos kockázatokról (robbanásveszélyes anyagok vagy éghetõ anyagok jelenléte stb., bármilyen olyan dolog jelenléte, ami láng vagy szikra forrása lehet.). Elõírni és betartani a tûzvédelmi elõírásokat (a tûzvédelmi anyagokra vagy felszerelésre vonatkozó jelzéseket kitenni és, ha szükséges, tûzérzékelõ és riasztórendszert felszerelni). A munkavállaló köteles: Megelõzni a tûz három alapelemének érintkezését: éghetõ anyag, oxigén és hõ. Olaj vagy bármilyen más gyúlékony folyadék szivárgásának forrását azonnal megkeresni. Eltávolítani a munkaruhákat, vagy bármilyen egyéb gyúlékony tárgyat a fûtõberendezésekrõl és pótolni azokon a hiányzó védõrácsokat. Eltávolítani és biztonságos helyre tenni minden olyan gyúlékony tárgyat, mely hõforrás közvetlen közelében van. Figyelembe venni a dohányzást tiltó táblákat.

AZ EGÉSZSÉGRE GYAKOROLT HATÁSOK A tûz legveszélyesebb velejárói a mérgezõ füst és gõz, melynek belégzése fulladáshoz vagy szénmonoxidmérgezéshez vezethet. Tûz esetén az égési sérüléseknek is nagy a kockázata. Az égési s é r ü l é s e k n e k h á ro m fokozata van: Elsõfokú égés, mely a bõr felületét érinti: kivörösödött bõr, forrázási sebek, dagadás. Másodfokú égés, melyet a bõrön folyadékkal teli hólyagok megjelenése kísér. Harmadfokú égés, mely a bõr teljes elégését jelenti, ami sötétbarnává válik, fekete csíkokkal. Ilyenkor a sérült már nem érez fájdalmat. A tûzesetek halállal is végzõdhetnek.


43


B. A MUNKAKÖRNYEZETTEL KAPCSOLATOS VESZÉLYEK Ez a kategória az alábbi tényezõket és azok hatásait foglalja magába: 1. Fizikai kockázatok (zaj vagy hideg) 2. Vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatok (gáz vagy más veszélyes készítmények) 3. Biológiai kockázatok (mikroorganizmusok vagy sejtkultúrák) A fent említett kockázatok többsége nem természetes velejárója az õrzési tevékenységeknek, de kapcsolatban lehetnek a megbízó cég által végzett tevékenységekkel, vagy az általa használt berendezésekkel.

A munkahelyek számára elõírt alapvetõ követelmények Az alábbi követelményeknek minden munkahely köteles eleget tenni annak érdekében, hogy a biztonsági személyzet számára egészséges és biztonságos munkakörnyezetet tudjon biztosítani. Ehhez a következõkre van szükség:

- Elegendõ mennyiségû jó levegõ. - Megfelelõ hõmérséklet: sem túl magas, sem túl alacsony - Elegendõ természetes fény és/vagy olyan berendezések, melyek biztosítják a megfelelõ mesterséges világítást. - Elkülönített vagy elkülönített használatú öltözõterületek a nõk és férfiak számára. - Elkülönített vagy elkülönített használatú mosdók a nõk és férfiak számára.

elegendõ. - Abban az esetben, ha a munkavállaló szabadtéri beosztást kap, biztosítani kell számára a lehetõ legtöbb olyan felszerelést / körülményt, mely megfelel az alábbi feltételeknek. A munkavállalónak olyan felszerelésre / körülményekre van szüksége:

!

Mely megvédi az idõjárás viszontagságaitól és, ha szükséges, a hulló tárgyaktól.

!

Mely védelmet nyújt számára a káros zajszint és egyéb szabadtéri tényezõk (pl.: gázok, gõzök, por) ellen.

!

Mely biztosítja számára, hogy veszély esetén gyorsan el tudja hagyni a helyét és gyorsan meg lehessen menteni.

!

Mely segít a csúszást vagy esést megakadályozni.

- Biztonsági és egészségügyi jelzések elhelyezése a munkahelyen. - Biztonságos villamos rendszer. - Tûzvédelmi elõírások és, ha szükséges, tûzjelzõ- és riasztórendszerek. - Olyan belülrõl nyitható ajtók, melyek mûködtetéséhez nem kell segítséget igénybe venni. - Olyan mechanikusan mûködõ ajtók és kapuk, melyek balesetveszély kockázata nélkül mûködtethetõk. - Megfelelõ mesterséges világítás a szabadban lévõ munkaterületeken, amikor a természetes fény nem

Az a tény, hogy a munkavállaló nem annak a cégnek az alkalmazottja, amelytõl a feladatot kapja, semmilyen módon nem csorbíthatja a munkakörülményekhez fûzõdõ jogait, melyek kiterjednek a fent említett kitételekre is.

KÖTELEZETTSÉGEK A munkáltató köteles: Tájékoztatni a munkavállalót a munkahelyén fennálló kockázatokról. Együttmûködni a megbízó céggel annak érdekében, hogy a munkavállalóknak jól szellõzõ, biztonságos, elegendõ természetes és mesterséges fénnyel ellátott munkahelyek álljanak a rendelkezésére. …

44


A megbízó köteles: Együttmûködni a munkáltatóval a munkavállaló munkahelyi egészségének, biztonságának és jó közérzetének biztosítása érdekében. Megbizonyosodni arról, hogy a munkavállaló megkapta a tevékenységével kapcsolatos, a cég területén fennálló egészségügyi és biztonsági kockázatok elkerülését célzó utasításokat. Biztosítani a munkahelyek, valamint az ott található felszerelések és berendezések mûszaki karbantartását és a biztonsági szerkezetek mûködésének rendszeres ellenõrzését és felügyeletét. A munkahelyi egészségre és/vagy biztonságra vonatkozó jelzéseket alkalmazni azokon a helyeken, ahol a kockázatot nem lehet megelõzni vagy csökkenteni mûszaki védõeszközök, óvintézkedések, munkaszervezési módszerek vagy eljárások segítségével. …

A munkavállaló köteles: A kapott tájékoztatás és képzés értelmében cselekedni és a kapott utasításokat betartani. Felhívni az arra illetékes figyelmét minden olyan szabálytalanságra, mely a munkakörnyezettel kapcsolatos. …



1. FIZIKAI KOCKÁZATOK A kockázatfelmérés során az olyan fizikai tényezõket, mint a zaj, meleg, hideg, a fény hiánya, nem megfelelõ páratartalom, rossz szellõzés vagy az esetleges sugárzásveszély, szintén figyelembe kell venni, mivel ezek balesetet, betegséget és egyéb kellemetlenségeket okozhatnak.

Zajártalom A zaj megszokott tényezõ a különbözõ munkahelyeken. Bár a hallás elvesztésével általában nem fenyeget, jelentõs halláskárosodást okozhat. A zajártalom olyan általános kockázat, mely az iparág minden tevékenységét érinti.

KOCKÁZATI TÉNYEZÕK Munkahelyi háttérzajok (az épület berendezéseinek zaja, gépek vagy irodai berendezések zaja, emberek által keltett zaj, tömeg stb.) A munkavállaló zajhoz való hozzáállása: ha a munkavállaló nem elégedett a munkájával, érzékenyebb lesz a zajokra és zavaró tényezõként érzékeli azokat. A feladat: a zaj annál zavaróbb és annál jobban gátolja a munkavállalót a munkában, minél bonyolultabb az általa végzett feladat. Lõszer robbanásának hangja lõgyakorlat közben.


FIGYELMEZTETÕ JELZÉSEK - KÖTELEZETTSÉGEK

Fülvédõ használata kötelezõ

MEGELÕZÕ INTÉZKEDÉSEK A munkáltató köteles: Azonosítani a zaj forrásait. A forrásánál korlátozni, vagy csökkenteni a zajt. Elõnyben részesíteni az olyan munkavégzési viselkedést és szokásokat, melyek nem zajosak. A munkavállaló számára egyéni védõeszközöket biztosítani (például füldugót és/vagy védõsisakot a lõgyakorlatokhoz). … A munkavállaló köteles: Olyan munkavégzési viselkedést és szokásokat felvenni, melyek nem zajosak. Szükség esetén egyéni védõeszközöket használni és azt helyesen alkalmazni. Felhívni a figyelmet a védõeszköz bármilyen hiányosságára vagy kényelmetlenségére. Értesíteni az illetékest a munkahelyi zajjal kapcsolatban tapasztalt bármilyen rendellenességrõl. …

AZ EGÉSZSÉGRE GYAKOROLT HATÁSOK A zaj emberi hallásra gyakorolt hatásai függnek a zaj szintjétõl és idõtartamától, és igen sokfélék lehetnek. Ezért nagyon nehéz elõre meghatározni, hogy egy bizonyos zaj milyen hatással lesz az egyénre vagy e m b e re k e g y c s o p o r t j á r a . A legáltalánosabb hatások közé tar toznak fiziológiai (fejfájás, halláskárosodás, akár még megsüketülés is) és pszichológiai (koncentrációzavar, idegesség) károsodások is.

45


Nem megfelelõ szellõzés, páratartalom és hõmérséklet Akár az épületen belül, akár azon kívül fennállnak bizonyos, a hõmérséklettel, páratar talommal és szellõzéssel kapcsolatos alapvetõ feltételek. Ezeknek a feltételeknek eleget kell tenni, a munkavállaló állásának vagy beosztásának jellegzetességei, a szükséges fizikai aktivitás szintje és a biztonsági õr munkaruházatának figyelembe vételével.

A nem megfelelõ szellõzés, páratartalom és hõmérséklet olyan általános kockázati tényezõk, melyek az iparág minden tevékenységét érintik.

KOCKÁZATI TÉNYEZÕK A tiszta levegõ hiánya. Nem megfelelõ hõmérséklet, páratartalom és légkeringetés. Rossz idõjárási körülmények között (nagyon melegben vagy nagyon hidegben) végzett munka. Olyan munkakörülmények, melyek nem biztosítanak védelmet a hideg vagy a hõség ellen (menedék, fûtés, hideg ivóvíz stb. hiánya), vagy túl hosszú idõ eltöltése nem megfelelõ idõjárási körülmények között. A biztonsági õr: nem megfelelõ munkaruházat használata stb.



A munkáltató köteles: Szükség esetén légkondicionálást, szellõzést és páramentesítést biztosítani. Zárt munkaterületeken megfelelõ levegõellátást biztosítani. A rossz idõjárási körülmények között dolgozó munkavállalók számára védelmet biztosítani. A munka menetét úgy szervezni, hogy a hõguta vagy a kóros lehûlés bekövetkezése elkerülhetõ legyen. A munkavállalót megfelelõ munkaruházattal ellátni: vastag nadrággal, hosszú ujjú inggel és/vagy dzsekivel és anorákkal télen, vékony nadrággal és rövid ujjú inggel nyáron.

A fent felsorolt kedvezõtlen idõjárási körülmények számos kellemetlenséget okozhatnak, az elálmosodástól egészen a megfázásig. Nagyon magas hõmérséklet esetén a biztonsági õrnek a kiszáradás, napszúrás, ájulás, valamint bõr és szívproblémák kialakulásának kockázatát kell vállalnia. Nagyon alacsony hõmérséklet esetén pedig az õrt fenyegetõ veszélyek közé tartozik a kihûlés vagy a test legérzékenyebb területein (ujjak, lábujjak, orr és fülcimpák) levõ bõrfelület kivörösödése.

A munkavállaló köteles: Gyakori vízivással pótolni a test sóveszteségét. Megfelelõ munkaruházatot viselni. …

46



Elégtelen vagy nem megfelelõ világítás A jó világítási rendszer a feltétele annak, hogy munka közben jól lehessen látni. Természetesen a világítás optimális szintje attól függ, hogy a munkavállaló milyen típusú tevékenységet folytat. A világítással kapcsolatos kockázatok általánosnak mondhatók, melyek minden biztonsági tevékenységet érintenek.

KOCKÁZATI TÉNYEZÕK A világítás hiánya (a munkaterületek, átjárók, közök vagy lépcsõházak rossz vagy semmilyen kivilágítása). Vakító fények (csupasz villanykörte a látómezõn belül, képernyõvel végzett munka, napsugarak stb.).


MEGELÕZÕ INTÉZKEDÉSEK A munkáltató / megbízó köteles: Elegendõ és megfelelõ világítást biztosítani minden munkaterületen. Megfelelõ világítással szolgálni (különösen a lépcsõházakban és folyosókon). Természetes fényt használni a lehetõ legnagyobb mértékben. Olyan lámpákat biztosítani, melyek külön-külön állíthatók (az elvégzendõ feladat és a munkát végzõ személy igényei szerint). Szükség esetén zseblámpákat bocsátani a munkavállalók rendelkezésére. … A munkavállaló köteles: Biztosítani, hogy a zseblámpája jó mûszaki állapotban legyen. Felkapcsolni a világítást a folyosókon, lépcsõházakban és átjárókban. Felhívni a figyelmet minden olyan rendellenességre vagy helyzetre, mely nem felel meg a világítással kapcsolatos rendszabályoknak. …

AZ EGÉSZSÉGRE GYAKOROLT HATÁSOK A rossz világítás egészségre gyakorolt hatásai közé tartozhat a szem elfáradása (akár a szemhéj izmainak túlzott igénybevétele, akár a retinára ható szélsõséges kontrasztok következtében), általános kimerültség, fejfájás és stressz. Az elégtelen és/vagy nem megfelelõ világítás ráadásul baleseteket is okozhat.

47


2. BIOLÓGIAI KOCKÁZATOK Ezek a kockázatok azokat a munkavállalókat érintik, akik biológiai kórokozók által okozott veszélyeknek vannak kitéve, azaz az emberi szervezetben élõ parazitákkal, mikroorganizmusokkal vagy sejtkultúrákkal kerülhetnek kapcsolatba, melyek fer tõzést, allergiát vagy mérgezést okozhatnak. Ezek a mikroorganizmusok sebek, állati harapások vagy tûszúrások, esetleg nyelés vagy belégzés útján kerülhetnek az emberi szervezetbe.


Biológiai veszély

A biológiai veszély olyan általános kockázat, mely minden, a lakossággal érintkezõ munkavállalót érint (beléptetés-ellenõrzés, rendezvényfelügyelet stb.). (A kutyákkal kapcsolatos biológiai kockázatokat lásd a 21. oldalon.)

KOCKÁZATI TÉNYEZÕK Támadók, szolgáltatást igénybe vevõ személyek, ügyfelek, sérült vagy beteg személyek stb. Számos olyan helyzet fordulhat elõ, amely során a biztonsági õr biológiai kórokozók által okozott veszélyeknek van kitéve: beteg emberekkel való folyamatos érintkezés során (kórházakban stb.), beteg személlyel való rövid távú érintkezés során például mentés közben stb. A zárt térben lévõ levegõ minõsége. Bizonyos munkakörnyezeti tényezõk: élelmiszer elõállítására szolgáló berendezések, klinikai és állatorvosi laboratóriumok, hulladékmegsemmisítõ berendezések, vízkezelõ berendezések stb. A biztonsági õr: a biológiai kockázatokkal kapcsolatos ismeretek hiánya, az ellentmondásos helyzetekben követendõ viselkedéssel kapcsolatos ismeretek hiánya, vérrel és testnedvekkel való érintkezésre vonatkozó óvintézkedésekkel kapcsolatos ismeretek hiánya.

48


MEGELÕZÕ INTÉZKEDÉSEK A munkáltató köteles: Képzést és tájékoztatást nyújtani azokról a biológiai veszélyekrõl, melyeknek a munkavállaló ki van téve.

AZ EGÉSZSÉGRE GYAKOROLT HATÁSOK Fennáll bizonyos bakteriális és vírusfertõzések veszélye, mint a HIV, hepatitis vagy tuberkulózis.

Védõoltással ellátni a munkavállalókat, amennyiben biológiai kórokozók közelébe kerülhetnek, feltéve, hogy hatékony oltóanyag áll rendelkezésre és a kockázatfelmérés ezt szükségesnek ítéli. … A munkavállaló köteles: Követni a tájékoztatás és képzés során kapott utasításokat. Alaposan megmosni minden olyan testrészt, mely vérrel és/vagy más testnedvekkel érintkezett, közvetlenül azután, hogy az érintkezés lezajlott. …



3. VEGYI KOCKÁZATOK A veszélyes anyagokkal járó kockázatok nem természetes velejárói a szakmának, de bizonyos munkakörnyezetekben elõfordulhatnak a megbízó cég által folytatott tevékenységek következtében.


Az ilyen fajta kockázatok leginkább a felügyeleti tevékenységekben és járõrkörökben részt vevõ munkavállalókat érinti, az egyéb biztonsági tevékenységeket folytatókat kevésbé. Számos vegyi anyag jelenthet egészségügyi kockázatot. Az ilyen anyagok kisebb-nagyobb mértékben lehetnek károsak az egészségre tulajdonságaiktól, a szervezetbe történõ behatolás módjától (nyelés, belégzés, bõrrel, szemmel vagy nyílt sebbel való érintkezés során), és a szervezetbe jutott mennyiségtõl függõen.

KOCKÁZATI TÉNYEZÕK Mérgezõ, erõsen mérgezõ vagy káros hatású készítmények (mérgezõ hatásuktól függõen). Hatással lehetnek az egész testre vagy egyes szervekre: tüdõre, májra, szívre, idegrendszerre stb. Irritációt okozó anyagok: ezek a bõr, a nyálkahártya, a szem stb. gyulladását okozhatják. Maró anyagok: Ezek károsíthatják az élõ szöveteket (bõr stb.) Anyagok nem megfelelõ körülmények között történõ tárolása. Rosszul szellõzõ terek. A biztonsági õr: ha nincs tisztában a kockázatokkal, a biztonsági óvintézkedésekkel és megelõzõ intézkedésekkel.

Káros vagy irritáló anyagok

Mérgezõ anyagok

Maró anyagok



A munkáltató köteles: Tájékoztatni a munkavállalót a vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatokról és foganatosítandó megelõzõ intézkedésekrõl. … A megbízó köteles: Tájékoztatni a munkavállalót és/vagy annak munkáltatóját a munkahelyen elõforduló, vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatokról (anyagok jelenlétérõl) és a megelõzõ intézkedésekrõl, melyeket baleset esetén végre kell hajtani. Világosan megjelölni a vegyi anyagok elõfordulási helyét. … A munkavállaló köteles: Ilyen anyagokkal történõ érintkezés/közelükben végzett munka esetén: Tartózkodni a dohányzástól. Megbizonyosodni arról, hogy a munkaterület jól szellõzik és megtenni a szükséges higiéniai lépéseket (kezet mosni, nem enni az anyagokkal való érintkezés vagy azok használata közben). Baleset esetén az anyag tartóedényén található címkén olvasható hasznos tudnivalókat követni. Amennyiben a címkén található információ nem elég, a biztonsági adatlapok további, jelentõs mennyiségû információval szolgálnak a speciális kémiai anyagok egészségre és környezetre gyakorolt káros hatásairól, valamint utasításokat is tartalmaznak a védekezési módszerekre és a vészhelyzetben teendõ lépésekre vonatkozóan. Felhívni az illetékes figyelmét bármilyen, a témával kapcsolatos szabálytalanságra. …

A kémiai anyagok emberi szervezetre gyakorolt hatásai nagy mértékben függnek azok tulajdonságaitól: A mérgezõ, erõsen mérgezõ vagy káros hatású készítmények súlyos hatással lehetnek a szervezetre, sõt még halált is okozhatnak. Néhányat ezek közül az anyagok közül karcinogén, azaz rákkeltõ anyagoknak nevezünk, melyek daganatok kialakulását okozhatják. Másokat pedig mutagén anyagoknak nevezünk, mivel genetikai elváltozásokat okozhatnak, melyek eredményeképpen termékenységi problémák léphetnek fel. Az irritáló anyagok viszketést, vörös foltokat, kötõhártya-gyulladást vagy légúti gyulladásokat okozhatnak. A maró anyagok megégethetik a bõrt és a nyálkahártyát, és esetenként súlyos sebeket okozhatnak, melyek nyomán hegesedés marad vissza.



49

Elsõsegélynyújtás

A

munkáltató köteles elsõsegélynyújtás céljából munkavállalókat kijelölni. Ezeknek a munkavállalóknak megfelelõ számban kell rendelkezésre állniuk, képzésben kell õket részesíteni és megfelelõ mennyiségû elsõsegélynyújtáshoz szükséges anyagot kell a rendelkezésükre bocsátani. A munkaterületeket szintén fel kell szerelni elsõsegélynyújtáshoz szükséges anyagokkal. Egy kötszert, tapaszt, ollót, g é z t , b o ro g a t á s t s t b . t a r t a l m a z ó elsõsegély-ládának mindig kéznél kell lennie.

MIK AZ ÁLTALÁNOS TENNIVALÓK BALESET VAGY SZEMÉLYI SÉRÜLÉS ESETÉN? 1

MEGFIGYELÉS - Mérje fel a helyzetet!

2

VÉDELEM - Elõzze meg további balesetek elõfordulását (szüntessen meg minden olyan kockázatot, melynek fennállása esetleg újabb balesetet okozhat)! - Ha a veszélyforrás még mindig fennáll, távolítsa el a maga és a sérült személy közelébõl. Amennyiben ez nem lehetséges, magát a sérültet csak akkor szabad megmozdítani.

3

FIGYELMEZTETÉS - A legcsekélyebb kétség esetén is szólaltassa meg a vészjelzõt vagy riassza a megfelelõ szerveket (mentõket, orvost, ellenméreg-szolgáltatót, tûzoltókat) vagy a munkahelyi elsõsegélynyújtót!

4

SEGÍTSÉGNYÚJTÁS (Nyújtson képzésének megfelelõ egészségügyi vagy szakmai segítséget!)

5

A MUNKÁLTATÓ ÉRTESÍTÉSE - A munkáltatót minden balesetrõl értesíteni kell!

A biztonsági õr kizárólag akkor jogosult sérült embereket egészségügyi ellátásban részesíteni, ha képzett elsõsegélynyújtó és kifejezetten ez irányú képzésben részesült. A biztonsági személyzet kizárólag olyan egészségügyi vagy szakmai ellátást nyújthat, melyre a képzése folytán jogosult.

ADJON PONTOS INFORMÁCIÓT A MENTÕSZOLGÁLAT HÍVÁSA ESETÉN! Elõször adja meg a nevét és azt, hogy honnan telefonál, majd közölje az operátorral az alábbi információkat: - milyen vészhelyzet áll fenn (a baleset jellege és körülményei) - hol történt a baleset (a baleset pontos helye és címe) - ki sérült meg (a sérültek száma és állapota) - fennáll-e még valamilyen további kockázat (tûz, veszélyes anyagok stb.).

ELSÕSEGÉLYNYÚJTÁS Vészhelyzetben és elsõsegélynyújtásnál használt jelek

Elsõsegélynyújtó hely

Elsõsegélynyújtó Mentést és helyhez vagy mentõelsõsegélyt kérõ helyhez vezetõ útvonal telefonok

Vészkijárathoz vezetõ útvonal

Hordágy

Kijárat vagy vészkijárathoz vezetõ útvonal

Fertõtlenítõ zuhany

Szemmosó

Vészkijárat


51

Cégek általános egészségügyi és biztonsági intézkedései

A

z európai törvényhozás (a keretdirektíva) meghatározza a munkáltatók és munkavállalók kötelezettségeit a munkahelyi egészségre és biztonságra vonatkozóan (lásd: 7-9. oldal), de egyéb általános alapelveket is tartalmaz a következõ tárgykörökben:

- Védelmi és megelõzési szolgáltatások - Esõsegélynyújtás, tûzoltás, evakuációs eljárások - Súlyos és azonnali veszélyhelyzetek - Együttmûködés a munkavállalókkal (konzultáció és részvétel) - A munkavállalók tájékoztatása egészségügyi és biztonsági téren - A munkavállalók egészségügyi és biztonsági képzése - A munkavállalók orvosi felügyelete

CÉGEK ÁLTALÁNOS EGÉSZSÉGÜGYI ÉS BIZTONSÁGI INTÉZKEDÉSEI

53


VÉDELMI ÉS MEGELÕZÉSI SZOLGÁLTATÁSOK A munkáltató köteles egy vagy több, a szakmai ártalmak elleni védekezésért és megelõzésért felelõs munkavállalót kijelölni. Ezeknek a munkavállalóknak megfelelõ számban kell rendelkezésre állni és kötelezettségeik teljesítéséhez elengedõ idõt kell a rendelkezésükre bocsátani. Abban az esetben, ha a cégnek nincsenek megfelelõ eszközeik a védelmi és megelõzési tevékenységek megszervezéséhez, a munkáltató köteles külsõ szakértõket (személyeket vagy szolgáltatásokat) igénybe venni.

ELSÕSEGÉLYNYÚJTÁS, TÛZOLTÁS, EVAKUÁCIÓS ELJÁRÁSOK

A DOLGOZÓKKAL VALÓ EGYÜTTMÛKÖDÉS (KONZULTÁCIÓ ÉS RÉSZVÉTEL) MEGSZERVEZÉSE A munkahelyi egészséggel és biztonsággal kapcsolatos ügyekben a munkáltató köteles: - konzultálni a munkavállalókkal és/vagy azok képviselõivel - tiszteletben tartani azon jogukat, hogy javaslatokat tehessenek - biztosítani a munkavállalók megfelelõ arányú részvételét az intézkedések meghozatalában. Szükséges a munkavállalókkal, valamint egészségügyi és biztonsági képviselõikkel konzultálni és részvételüket biztosítani minden alábbi kérdésben: A

bármely olyan lépés, melynek jelentõs következményei lehetnek az egészségre és biztonságra

B

a szakmai ártalmak elleni védekezésért és megelõzésért felelõs munkavállalók kinevezése és védelmi és megelõzési tevékenységüket érintõ egyéb kérdések

C

az alábbi feladatokért felelõs munkavállalók kinevezése: -védelmi és megelõzési tevékenységek

A munkáltató köteles minden, tûzoltással és evakuációval kapcsolatos szükséges óvintézkedést megtenni a cég tevékenységi körének, méretének és telephelyi adottságainak figyelembe vételével. A munkáltató köteles létrehozni a szükséges csatornákat, melyeken keresztül érintkezésbe lehet lépni külsõ szolgálatokkal elsõsegélynyújtás, vészhelyzeti orvosi segítség, mentési eljárás és tûzoltás szükségessége esetén. A munkáltató köteles elsõsegélynyújtás, tûzoltás és evakuációs eljárások végrehajtása céljából munkavállalókat kijelölni. Ezeknek a munkavállalóknak megfelelõ számban kell rendelkezésre állniuk, képzésben kell õket részesíteni és megfelelõ mennyiségû tevékenységükhöz szükséges anyagot kell a rendelkezésükre bocsátani.

-elsõsegélynyújtás -tûzoltás és a személyzet evakuációja D

a munkahelyi egészség és biztonság témájában végzett kockázatfelmérés adatainak felhasználása

E

külsõ szakértõk bevonásának szükségessége (abban az esetben, ha a cég nem rendelkezik megfelelõ házon belüli gyakorlattal)

F

minden munkavállalóra kiterjedõ egészségügyi és biztonsági képzés tervezése és szervezése.

MEGJEGYZÉS: 1. A munkavállalóknak és/vagy képviselõiknek joguk van a munkáltatótól elvárni, hogy megtegyék a megfelelõ intézkedéseket, joguk van javaslatokat elõterjeszteni a fennálló kockázatok csökkentésére, valamint joguk van felszámolni a kockázatok forrásait. 2. A munkáltatótól elvárható, hogy a munkavállalók munkavédelmi képviselõinek biztosítson elegendõ idõt és a szükséges eszközöket arra, hogy feladataikat ellássák, anélkül, hogy ez fizetésük csökkenésével járna. 3. A munkavállalók és/vagy képviselõik az illetékes testülethez fordulhatnak, amennyiben úgy érzik, hogy a munkáltatójuk által megtett intézkedések és a rendelkezésükre bocsátott eszközök nem megfelelõek ahhoz, hogy munkahelyi egészségüket és biztonságukat garantálják.

SÚLYOS ÉS AZONNALI VESZÉLYHELYZETEK A munkáltatónak meg kell tenni a szükséges intézkedéseket és ki kell adni a megfelelõ utasításokat annak érdekében, hogy amennyiben a súlyos, azonnali veszély bekövetkezése nem kerülhetõ el, a munkavállalók abbahagyhassák tevékenységüket és/vagy munkahelyüket elhagyva biztonságos helyre mehessenek.

54


A munkáltató köteles meggyõzõdni arról, hogy bármely munkavállaló biztonságát és/vagy mások biztonságát fenyegetõ, súlyos és azonnali veszélyhelyzetben, melyben nincs lehetõség az illetékes vezetõ elérésére, meg tudja tenni a megfelelõ lépéseket az ilyen természetû veszély következményeinek elkerülésére.


Cégek általános egészségügyi és biztonsági intézkedései EGYÜTTMÛKÖDÉS A MUNKAVÁLLALÓKKAL (KONZULTÁCIÓ ÉS RÉSZVÉTEL) A munkáltató köteles konzultálni a munkavállalókkal és/vagy azok képviselõivel, és ezáltal lehetõvé tenni, hogy azok részt vehessenek minden, a munkahelyi egészséget és biztonságot érintõ ügyben.

A MUNKAVÁLLALÓK TÁJÉKOZTATÁSA EGÉSZSÉGÜGYI ÉS BIZTONSÁGI TÉREN Annak érdekében, hogy a munkavállalók teljes biztonságban és/vagy egészségüknek megfelelõ környezetben dolgozhassanak, kielégítõ tájékoztatásra van szükségük. A munkáltató kötelessége õket közvetlenül (vagy képviselõik útján) tájékoztatni a tevékenységükkel kapcsolatos szakmai ártalmakról.

A MUNKAVÁLLALÓK EGÉSZSÉGÜGYI ÉS BIZTONSÁGI KÉPZÉSE A munkavállalónak elegendõ egészségügyi és biztonsági képzésben kell részesülnie, különös tekintettel a beosztására és a cég mûködésében betöltött szerepére. A megfelelõ képzés lehetõvé teszi a munkavállaló számára a szakmával kapcsolatos kockázatok megelõzését.

A MUNKAVÁLLALÓKNAK NYÚJTOTT TÁJÉKOZTATÁS A

A tájékoztatás kiterjed az egészségügyi és biztonsági kockázatokra, valamint a cég minden olyan intézkedésére, mely ezeknek a kockázatoknak a kezelését célozza minden egyes állásra, beosztásra vagy feladatra vonatkozóan.

B

A tájékoztatás kiterjed a hozott intézkedésekre és a kijelölt munkavállalókra az alábbi területeken: - elsõsegélynyújtás - tûzoltás ás evakuációs eljárások.

MEGJEGYZÉS: A munkáltató köteles ellátni mind a biztonsági ügyekért felelõs munkavállalót, mind a munkavédelmi képviselõt minden szükséges, belsõ kockázatelemzések által leírt információval, valamint rendelkezésükre bocsátani az illetékes szerveknek szánt baleseti jelentéseket.

A MUNKAVÁLLALÓK BIZTONSÁGI KÉPZÉSE A munkahelyi egészség és biztonság témáját felölelõ képzésre az alábbi esetekben van szükség: -

a munkavállaló alkalmazásakor a munkavállaló feladatainak módosulásakor vagy megváltozásakor a munkavégzés során használt felszerelés változásakor új technológiák bevezetésekor.

Továbbá, a képzésnek idomulnia kell a kockázatok jellegének megváltozásához, új kockázatok felmerüléséhez, valamint, szükség esetén, rendszeres idõközönként korszerûsíteni kell. A képzésnek kötelezõ jelleggel meg kell felelni az alábbi követelményeknek: - a munkavállalók és képviselõik számára ingyenesnek kell lennie - munkaidõben kell megtartani, vagy a cégnél, vagy külsõ helyszínen (a nemzeti gyakorlatnak megfelelõen).

A MUNKAVÁLLALÓK ORVOSI FELÜGYELETE Az európai törvényhozás (a keretdirektíva) szerint az idevágó intézkedéseket a nemzeti törvényhozással és/vagy gyakorlattal összhangban kell meghozni annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a munkavállalók megfelelõ egészségügyi felügyeletét, az õket a munkahelyükön érintõ egészségügyi és biztonsági

kockázatoknak megfelelõen. Ezeknek az intézkedéseknek lehetõvé kell tenni, hogy minden egyes munkavállaló, amennyiben igényli, jogosult legyen rendszeres orvosi ellenõrzésre.


55

Európai direktívák

Európai direktívák 86/188/CEE

92/58/CEE

89/391/CEE

92/85/CEE

A munkavállalók védelme a munkavégzés közben elszenvedett zajártalom ellen

A munkavállalók egészségének és biztonságának javítása érdekében végrehajtandó intézkedések (keretdirektíva)

89/392/CEE

A tagállamok törvénykezésének jogközelítése a gépek tekintetében

Ez egészségügyi és/vagy biztonsági jelzések munkahelyi használatának alapvetõ követelményei

A várandós, közelmúltban szült vagy szoptató munkavállalók egészségének és biztonságának javítását célzó intézkedések bevezetése

93/104/CEE

A munkaidõ szerevezésének bizonyos szempontjaira vonatkozó direktíva

89/655/CEE

Munkahelyi berendezéseket használó munkavállalók számára felállított alapvetõ egészségügyi és biztonsági követelmények

89/656/CEE

Munkahelyi személyi védõfelszerelést használó munkavállalók számára felállított alapvetõ egészségügyi és biztonsági követelmények

89/686/CEE

A tagállamok törvénykezésének jogközelítése a személyi védõfelszerelések tekintetében

90/269/CEE

Terhek kézi mozgatásának (különösen az ebbõl adódó hátsérülések kockázatának) esetére felállított alapvetõ egészségügyi és biztonsági követelmények

96/9/Directive Euratom

Az 1996 május 13-án ülésezõ tanács által a munkavállalók és a lakosság védelmére, a radioaktivitással kapcsolatos veszélyekkel szemben felállított alapvetõ biztonsági szabványok

98/24/CEE

A munkavállalók védelme munkavégzés közben, vegyi anyagok által okozott kockázatokkal szemben

2002/73/CEE

A férfiakkal és nõkkel való azonos bánásmód alapelve munkához jutásuk, szakmai képzésük, elõléptetésük és munkakörülményeik tekintetében

2003/88/CEE

A munkaidõ szerevezésének bizonyos szempontjaira vonatkozó direktíva

90/270/CEE

Képernyõt használó munkavállalók számára felállított alapvetõ egészségügyi és biztonsági követelmények

90/679/CEE

A munkavállalók védelme munkavégzés közben, biológiai kórokozók által okozott kockázatokkal szemben

57

Hasznos címek

European Confederation of Security Services (CoESS) 25, Avenue Reine Fabiola, 1780 Wemmel, Belgium E-mail: [email protected] - www.coess.org UNI-Europa 31, rue de l’Hopital, 1000 Brussels - Belgium E-mail: [email protected] - www.uni-europa.org

58


Ez a kézikönyv az Európai Közösség finanszírozásának köszönhetõen jött létre 2004 szeptember

Munkahelyi veszélyek és ártalmak megelõzése a magánbiztonsági iparágban

Recommend Documents