A munkahelyi megbeteged ések megbetegedések munkapszichol ógiai éés s ment álhigiénés munkapszichológiai mentálhigiénés vonatkoz ásai vonatkozásai
2010.03.29.
V ázlat Vázlat Bevezetés A munkahelyi megterhelés és igénybevétel A munkahelyi stressz A stressz és következményei Mi a teendő…
Bevezetés • • • • • • •
•
2002-2006 a munkavállalók 18 %-a érintett az EU 15-ben munkahelyi stresszel 2008, - a munkavállalók 28 %-a érintett ~ 40 millió munkavállaló Munkahelyi stressz halálozás kb 100 fő/év Japánban / karoshi / USA-ban, UK-ban, Finnországban, Németországban és Lengyelországban a lelki egészségi problémák gyakoriságának megnövekedése - különösen a depresszió incidenciája - riasztó.(20%) Az USA-ban a dolgozók 40%-a nyilatkozik úgy, hogy munkája nagyon vagy extrém mértékben stressz-hatású Az UK-ban mintegy félmillió ember érzi úgy, hogy munkahelyi stresszben szenved; emellett 5 millióan érzik munkahelyüket/munkájukat nagy mértékben stressz-hatásúnak Németországban a korengedményes nyugdíjasok 7%-áért a munkahelyi stresszt tartják felelősnek
Magyarországon pontos adatokkal nem rendelkezünk; 150 ezer mentális beteget tartanak nyilván; de a depressziósok, neurotikusok arányát különböző vizsgálatok 20-40%-ra becsülik.
A A munkav munkavéégz gzééss eg egéészs szséégi gi vesz veszéélyei, lyei, foglalkoz foglalkozáási si kock kockáázatai zatai -- aa teljes teljes munkahelyi munkahelyi megterhel megterhelééss ééss ig igéénybev nybevéétel tel
Fizikai
Kémiai
Biológiai
• Zaj • Vegyi anyagok (mér- • 1.-4. csoportba • • Vibráció (lokális, kézgező, irritatív, korrozív, sorolt tényezők kar) • szenzibilizáló, mutagén, • Ionizáló, nem-ionizáló • rákkeltő, reprodukciót sugárzás károsító, egyéb) [Fémek, • Hőmérséklet (hideg, • oldószerek, gázok, meleg) műanyagok, • Egyéb (magas-, ala• növényvédőszerek] csony légköri nyomás, • • Porok (mérgező, irritatív, elektromos áram, stb.) korrozív, allergén, fibrogén, rákkeltő, egyéb) • Egyéb (PAH, POP, stb.)
Pszichoszociális
Ergonómiai
Három műszakos, fo- • Ember-gépkörnyezet rendlyamatos munkarend Munkahelyi hierarchia szer Folyamatok ellenőrizhetetlensége Események nem befolyásolhatók Szereptévesztések stb
munkakörülményekből
munkakörnyezetből Kóroki tényezők!
munkavégzésből eredő megterhelés, egészségkárosító kockázatok ismerete nélkül a munkavállaló egészsége és biztonsága nem garantálható!
A megterhelés… A megterhelés minden olyan hatás, mely a szervezet belső egyensúlyának megváltoztatására törekszik. - a megterhelés beindítja az alkalmazkodási mechanizmusokat - az igénybevétel, a megterhelés hatására egyénenként különböző mértékű és jellegű funkcióváltozás
-a megterhelés: -külső -belső: -anyagáramlásra visszavezethető -energiaáramlásra visszavezethető -információáramlásra visszavezethető megterhelések
Az információáramlásra visszavezethető megterhelés : • fiziológiai információterhelés ( hő, páratartalom stb..) • pszichológiai információterhelés • perceptív, kognitív tevékenyéggel kapcsolatos
A szellemi munka okozta igénybevétel •
Minden munkavégzés valamilyen mértékben szellemi megterhelést okoz. minden munkavégzésnek van szellemi és fizikai komponense. • A szellemi munka lényege az információfeldolgozás. 20 döntés – 60 döntés/perc optimális a 40 döntés Mivel a szellemi munkát többnyire másokkal együtt végezzük, az ún. működési terhelésre konfliktusterhelés is járul. A munkahelyi pszichés terhelés függ a (1)munkakörnyezeti tényezőktől: - rossz munkaszervezés - rossz munkahelyi kialakítás, és technológia - elismerés hiánya - kapkodás - túlzott ellenőrzés - nem megfelelő vezetői magatartás - munkatársak intrikája
•
A munkahelyi pszichés terhelés függ (2) a munkafeladattól: -
munka mennyisége alulterheltség túlóra több műszak időkényszer monotónia felelősség veszély, bejósolhatatlanság munkafolyamat befolyásolhatóságának hiánya
-telítődés
•
(3)munkaszervezetben betöltött szereppel kapcsolatos munkahelyi pszichés terhelés : • • • • • • • • • • •
szerep kétértelműség szerep konfliktus túl sok, vagy túl kevés felelősség karrierfejlődés nem megfelelősége összetartás hiánya csoporton belüli konfliktusok felettessel való rossz kapcsolat szervezeti légkör ellenőrzési rendszerek túl alacsony fizetés szexuális zaklatás
STRESSZOROK !!!
• Szervezeten kívüli stresszorok : család, elidegenedés, gyakori költözés, közlekedés a munkahelyre
Stresszorok csoportjai • károk, veszteségek • fenyegetések • kihívások
Házastárs halála Válás Különélés Börtön Közeli családtag halála Baleset vagy betegség Házasság Állás elvesztése Házastársi kibékülés Nyugdíjazás Családtag betegsége Terhesség Szexuális problémák Új családtag érkezése, születése Üzleti problémák Anyagi helyzet változása Közeli barát halála Szakmai érdeklődés változása
100 73 65 63 63 53 50 47 45 45 44 40 39 39 39 38 37 36
A stressz kialakulása és fogalma • • • •
• • • •
Az egyén szükségleteinek kielégületlensége, a belső egyensúly megbomlása frusztrációt okoz. A frusztráció védekezési mechanizmusokat épít ki. Egyik ilyen mechanizmus a stressz. lelki feszültséget jelent A stressz szó megbántani, bántani, szorítani jelentéssel bírt Stressz alatt a stresszorok hatására a szervezetben létrejövő testi és lelki változások összességét értjük. Pszichológiai értelemben stresszről akkor beszélünk, amikor a szervezet olyan helyzettel találkozik, amikor az egyén úgy ítéli meg hogy a feladat meghaladja a rendelkezésre álló erőforrásait. Annál erősebb a stressz minél nagyobb alkalmazkodást követel a helyzet a szervezettől Két személy ugyanabban a szituációban eltérő stresszhelyzetbe kerül !!!! A stressz keltő események befolyásolhatatlannak, bejósolhatatlannak tűnnek az egyén számára !!!! Stressz : 1. eustressz +
2. distressz
-
A stressz megélése és feldolgozása A stresszfeldolgozási folyamat három szintje : a., input (= stresszorok) b., coping (folyamat) c., output (=következmények) Stressz mint a modern élet alapjelensége, a felgyorsult életritmus következménye a pszichoszociális stressz A stressz mennyisége megnőtt, minősége megváltozott (interperszonális tapasztalat) fokozott adaptációra késztet - ellenállási szakasz - kimerülési szakasz
A munkahelyi stressz következményei (Margolis és mtsai) I. Rövid ideig tartó szubjektív tünetek (szorongás, koncentrációcsökkenés, elkeseredettség, harag, félelem, alvászavar) II. Pszichikai jelek (depresszió, rezignáltság, elidegenedés, pszichoszomatikus tünetek, burnout) III. Magatartási tünetek (dohányzás, nyugtatószedés, alkoholfogyasztás, agresszív viselkedés) IV. Stresszbetegség (hipertónia, gyomorfekély, táplálkozási zavarok, bőrbetegségek) V. Munkateljesítmény romlása (alacsony munkaelégedettség, fluktuáció, innováció és kreativitás csökkenése)
Munkahelyi stressz indikátorok Pszichoszomatikus tünetképzés (pl. tenziós fejfájás, alvászavarok, krónikus fáradtság, palpitáció) Egészség önértékelése romlik Egészségkárosító magatartásformák
)
(dohányzás, alkoholfogyasztás, nyugtató és altatószedés
Kiégés (burnout) jelensége (Maslach, 1986; Maslach és Goldberg, 1998) Segítő hivatásúak (orvos, ápoló, lelkész, szociális munkás, pszichológus, stb.) Pszichikai megterhelés, pszichikai stressz nem megfelelő feldolgozása „Énvédő” funkciója is van Krónikus munkahelyi stresszre adott reakció: érzelmi kimerültség elszemélytelenedés csökkent munkateljesítmény
Pozitív menedzsment Modern társadalom kihívása: a lelki fejlődést elősegítő munka Alapfeltételek (Warr, 2002): - lehetőség a személyes kontrollra - bizonyos fokú autonómia, személyes döntési hatáskör, felelősség, választási lehetőség - a munkavégzés következményeinek egyértelmű felállítása, előremenetel objektivitása, átlátható viszonyok és helyzetek - személyközi kapcsolatok: nyílt kommunikáció, megosztottság elkerülése, - munkahelyi kultúra kialakítása
Higi énés tevékenység Higiénés tevékenység Felismerés
Előrelátás
„A munkahigiéne a munkakörnyezeti egészségi veszélyek előrelátásának felismerésének, értékelésének és ke‐ zelésének tudománya, amelynek célja a munkások egészségének és jól‐létének védelme és általában a közösség megóvása.„ (IOHA)
Egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés
(elsősorban preventív!) Feladat: • a munkahelyi megterhelés és a munkakör-
nyezeti kóroki tényezők felkutatása, folyamatos ellenőrzése; • javaslattétel ezek egészséget nem károsító szinten tartásának módszereire; • a munka adaptálása a munkavállalók képességeihez testi, szellemi és lelki egészségi állapotuknak megfelelően;
(szervezett munkavégzés)
• munkavállalók egészségének ellenőrzése munkájukkal kapcsolatban
– a munkakörnyezetből származó egészségkárosító veszélyek és kockázatok előrelátása, felismerése, értékelése és kezelése, valamint
munkahigiéne
Munkáltató
– a munkakörnyezeti kóroki tényezők okozta és a munkavégzésből származó megterhelések, illetőleg igénybevétel vizsgálata és befolyásolása, továbbá a munkát végző személyek munkaköri egészségi alkalmasságának megállapítása, ellenőrzése és elősegítése révén a munkát végző személy egészségének megóvása
Stressz monitor kialakítása
Foglalkozás‐ egészségügy
Munkahelyi mentálhigiéné - Stressz tűrő és problémamegoldó képesség felmérése és fejlesztése - Konfliktustűrés szűrése - Stressz indikátorok monitorozása - Foglalkozás-egészségügyi szakember és munkapszichológus bevonása
Az adatgyűjtés során felhasználtam:
Prof. Dr. Ungváry György* : A munkahelyi stressz megelőzése - stresszmonitor
Dr Nagy Imre :Munkaegészségügy – munkavédelem, oktatás Pikó Bettina dr Munkahelyi mentalhigiéné című munkáit.
Köszönöm a figyelmet!
