Munkaügyi Központ TÁJÉKOZTATÓ Borsod-Abaúj-Zemplén megye munkaerő-piaci folyamatairól 2014. május A közfoglalkoztatás átmeneti csökkenése következtében emelkedett az álláskeresők száma a megyében is. A május végéig megkezdett 2014. évi közfoglalkoztatási programokon alkalmazott álláskeresők száma egyelőre nem érte el azt a létszámszintet, amit a 2013-2014. évi téli átmeneti közfoglalkoztatás április végéig biztosított a megye számára. A közfoglalkoztatásból kikerültek ismételt nyilvántartásba vétele számottevően növelte a regisztrált álláskeresők havi létszámát. Ez a hatás azonban fokozatosan csökken majd, miután már májusban megyeszerte megkezdődött a különféle értékteremtő, helyi sajátosságokra épülő kistérségi startmunka mintaprogramokban, továbbá az országos és a települések által hagyományos formában, közösségi feladatok ellátására megszervezett közfoglalkoztatási programokban munkát vállalók toborzása, illetve foglalkoztatása. E mellett a regisztrált álláskeresők számának mérséklésében hónapról hónapra növekvő szerepet töltenek be azok az állások is, melyeket támogatási igénnyel vagy anélkül a megye egyéb munkaadói jelentenek be a kirendeltségeken. Az ilyen, azaz az elsődleges munkaerőpiacon rendelkezésre álló állások száma májusban 30%-kal volt több a 2013 májusában bejelentett állások számánál. Borsod-Abaúj-Zemplén megye járási munkaügyi kirendeltségei 2014. május végén 64 766 fő álláskeresővel álltak kapcsolatban, az előző hónaphoz viszonyítva 14,9 ezer fővel (29,8%-kal), az egy évvel korábban nyilvántartottak számához képest pedig 8,6 ezer fővel (15,2%-kal) többel. Országosan 514,4 ezer álláskeresőt tartottak nyilván május végén, számuk havi szinten 24,3%-kal lett több, éves összevetésben pedig -0,1%-os csökkenés mutatkozik. A regisztrált álláskeresők számának alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, 2012. jan.-2014.máj.
fő
Az álláskeresők számának változása körzetenként Borsod-Abaúj-Zemplén megyében
fő 19 500
85 000 80 000 75 000 70 000 65 000 60 000 55 000 50 000 45 000 40 000 35 000 30 000 25 000 20 000 15 000 10 000 5 000 0
2012 2013
18 000
2014
15 000
16 500 2013. május 2014. május
13 500 12 000 10 500 9 000 7 500 6 000 4 500 3 000 1 500
nov.
dec.
Cigánd
Gönc
M.csát
Tokaj
Putnok
Ózd
Encs
Szikszó
okt.
Edelény
aug. szept.
S.újhely
júl.
Szerencs
jún.
S.patak
máj.
T.újváros
ápr.
M.kövesd
febr. márc.
K.barcika
jan.
Miskolc
0
A közfoglalkoztatás májusi, átmeneti csökkenésének hatására az előző hónaphoz képest a megye valamennyi járásában emelkedett a nyilvántartott álláskeresők száma. Az előző év májusához mérten a gönci és a putnoki járásban mutatkozik a legnagyobb növekedés, de ebben szerepet játszik a 1 kirendeltségek illetékességi területének 2013 közepén végrehajtott módosítása is. E mellett a miskolci
1
Az összehasonlítás alapjául szolgáló adatok nem módosultak, azok az akkori területi beosztásnak megfelelő adatokat tartalmazzák.
TÁJÉKOZTATÓ, 2014. május
és az edelényi járásban emelkedett még számottevőbben az álláskeresők száma (1,7, ill. 1,2 ezer fővel), máshol ennél kisebb a változás. Az ózdi és a kazincbarcikai járásban tapasztalható éves szintű csökkenésben (-4,2%, ill. -0,7%) szerepe van az illetékességi terület csökkenésének is. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a regisztrált álláskeresők létszáma alapján számított 2 munkanélküliségi arány 2014 májusában 24,9%-ot tett ki, ami az egy évvel korábbitól, 3,4 százalékponttal több. A havi szinten bekövetkezett létszámemelkedés a munkanélküliségi arány 5,7 százalékpontnyi növekedését vonta maga után. Az országos arány az elmúlt havi 9,4%-ról 11,7%-ra nőtt, gyakorlatilag azonos az egy évvel korábbival (-0,1 százalékpont). A megye viszonylag kedvezőbb helyzetűnek tekinthető járásaiban (Miskolc, Tiszaújváros, Mezőkövesd, Sárospatak és Sátoraljaújhely térsége) az álláskeresők becsült aránya 16,5 – 22,6% között alakult, a többi járásban meghaladta a megyei átlagot, közülük a cigándi, az edelényi és az encsi járásban volt a legmagasabb, meghaladta a 40%-ot. A regisztrált álláskeresők arányának alakulása B.-A.-Z. megyében, 2013. jan.-2014. máj.
%
A regisztrált álláskeresők arányának alakulása körzetenként B.-A.-Z. megye járásaiban, 2014. május
% 55,0
35,0
50,0
30,0
2013
45,0
2014
40,0
megyei átlag: 24,9%
35,0
25,0
30,0 25,0
20,0
20,0 15,0
15,0 10,0
10,0
5,0
febr. márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug. szept.
okt.
nov.
dec.
Cigánd
Gönc
M.csát
Tokaj
Putnok
Szikszó
Edelény
S.újhely
Ózd
S.patak
T.újváros
M.kövesd
Szerencs
jan.
K.barcika
Miskolc
0,0
Encs
0,0
5,0
A 2013-2014. évi téli átmeneti közfoglalkoztatás befejeződését követően rekordszámú, több mint 21 ezer fő álláskeresőt vettek nyilvántartásba a járási munkaügyi kirendeltségek. Ez a létszám több mint négy és félszerese mind az áprilisban, mind a 2013 májusában nyilvántartásba vettek számának. Közülük 337 fő kivételével, akik először lettek nyilvántartott álláskeresők, valamennyien visszatérő ügyfelei a kirendeltségeknek. Döntő többségük a közfoglalkoztatásból került ki, de sokak esetében a határozott időre kötött munkaszerződés járt le, jellemzően a feldolgozóipar, a kereskedelem vagy az építőipar területén. Az újként regisztráltak kétharmada pályakezdő álláskereső volt. A hónap folyamán 6,5 ezer fő került ki a nyilvántartott álláskeresők közül a megyében, mintegy 200 fővel (3%-kal) kevesebben, mint áprilisban. Többségük (65%) nyilvántartása munkavállalás vagy képzési lehetőség elfogadása miatt szűnt meg, a többieké (35%) egyéb okból, többségük esetében a jelentkezési kötelezettség mulasztása következtében. Májusban az előző hónaphoz képest az átlagosnál jóval nagyobb mértékben emelkedett az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők száma, de többé-kevésbé valamennyi réteg létszáma nőtt. Egyedül a tartósan, legalább egy éve folyamatosan nyilvántartottak száma csökkent kissé. Május végén száz álláskereső közül 54 fő férfi, 46 fő pedig nő volt, életkor szerint tekintve pedig a legnépesebb csoportjuk 35-44 éves (23,7%) volt, a 25 év alattiak aránya 16,7%-ot tett ki, az 55 éves vagy idősebbeké 13,7% volt. Az álláskeresők egy évvel korábbi összetételéhez képest hosszabb ideje a legfiatalabbak (a legfeljebb 19 évesek) és a legidősebbek (a legalább 55 évesek) számarányában figyelhető meg kisebb emelkedés. A téli átmeneti közfoglalkoztatás befejeződését követően az iskolai végzettség szerinti összetétel ismét az alapfokú iskolából kikerült álláskeresők felé tolódott el, a közép- és felsőfokon szakképzetteké csökkent. Május végén a nyilvántartott álláskeresők fele legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezett (49,5%), második legnépesebb csoportjuk szakmunkásképzőt, szakiskolát végzett (27,6%). Őket a középiskolát végzett álláskeresők követik, közülük a többség szakközépiskolában,
2
A nyilvántartott álláskeresők száma a KSH Munkaerő-felméréséből származó, a 15-74 éves népességre vonatkozó gazdaságilag aktív népesség számához viszonyítva.
2/6
TÁJÉKOZTATÓ, 2014. május
technikumban érettségizett és szerzett szakképzettséget (12,7%), kisebb részük gimnáziumi érettségivel (7,3%) rendelkezik. A legkisebb csoportot a diplomások (2,7%) alkották. Az őszi-téli hónapokban biztosított nagyarányú közfoglalkoztatás hatására továbbra is csökken a tartósan, több mint egy éve regisztrált álláskeresők száma a megyében, arányuk az országos átlag szintjére mérséklődött. A munkaerő-piaci esélyek szempontjából egyéb hátrányos jellemzőkkel is rendelkezőké viszont emelkedett. 2014. május végén a megyében nyilvántartott álláskeresők 23%-a, 14,9 ezer fő volt tartósan álláskereső, 28,5%-kal (5,9 ezer fővel) kevesebb, mint egy éve. A legfeljebb 8 általános iskolai osztályt végzett álláskeresőké éves összevetésben 27,8%-kal (7 ezer fővel) 32,1 ezer főre emelkedett. A 25 évesnél fiatalabb álláskeresők számát illetően ennél mérsékeltebb a növekedés, hó végi létszámuk 10,8 ezer fő volt, 18,7%-kal (1,7 ezerrel) több, mint egy éve. Az 50 éves vagy idősebb álláskeresők 16,2 ezer fővel voltak jelen az álláskeresők között, számuk 18,5%-kal (2,5 ezer fővel) nőtt az előző év májusához képest. Az egy hónappal korábbi, áprilisi létszámhoz viszonyítva is emelkedett valamennyi említett csoportba tartozó álláskereső száma, mértéke az alacsony iskolai végzettségűeket érintően volt a legnagyobb (44%-os, 9,8 ezer fős). A leghátrányosabb munkaerő-piaci helyzetű álláskeresők számának alakulása B.-A.-Z megyében, 2013. jan.- 2014. máj. 40 000
fő
90000
35 000
Az álláskeresők összetételének alakulása ellátási típusonként B.-A.-Z. megyében, 2013. jan. - 2014. máj.
fő
80000
30 000
70000
25 000
60000
20 000 50000 Ellátatlan
15 000 40000
10 000
FHT
30000
5 000
20000
50 éves és idősebb
máj.
ápr.
febr.
márc.
dec
okt
nov
szept
júl
aug
jún.
máj.
ápr.
febr.
márc.
ápr.
máj.
febr.
márc.
dec.
okt.
2014. jan.
0
tartósan munkanélküli
2014. jan.
25 évesnél fiatalabb
Állásker. ellátás
10000
2013. jan.
alacsony iskolai végzettségű
nov.
szept.
júl.
aug.
jún.
ápr.
máj.
febr.
márc.
2013. jan.
0
Május folyamán jelentősen nőtt a legalább egy éves munkaviszonyt követően álláskeresési járadékra jogosultságot szerzők száma. A hónap végén 4412 fő volt jogosult álláskeresési járadékra, 1127 fő pedig a nyugdíj előtt állók segélyére, együttes létszámuk 35%-kal (1,4 ezer fővel) lett több az előző havitól. A települési önkormányzatok által megállapított szociális jellegű támogatásra (FHT) jogosultak száma a hónap végén 26,1 ezer fő volt, egy hónap alatt 5,5 ezer fővel (26,8%-kal) emelkedett. Az álláskeresők ellátására jogosultak részaránya 8,6%-ot, az FHT-ra jogosultaké pedig 40,3%-ot tett ki az álláskeresők között. A pénzbeli ellátásban nem részesülők száma 31,4%-kal (7,9 ezer fővel) 33,1 ezerre növekedett, arányuk 51,2%-ot tett ki. Az egy évvel korábbihoz mérten az FHT-ra jogosultak száma változatlan, a pénzbeli ellátásban nem részesülőké 26,4%-kal nőtt, ellenben az álláskeresők támogatására jogosultaké csaknem másfélszerese a tavaly májusinak. 2014. május végén a megyei munkaügyi kirendeltségek együttvéve 8722 fő pályakezdő álláskeresőt tartottak nyilván, 22,3%-kal, 1,6 ezer fővel többet, mint egy éve. Havi szinten ennél jobban, 27,7%-kal (1,9 ezerrel) lettek többen, az álláskeresők összes számán belüli arányuk 13,5%-ot tett ki. A hónap folyamán 3 ezer fő pályakezdő álláskereső kérte nyilvántartásba vételét – 7% első ízben, 93% ismételten - a megyei kirendeltségeken, s 1,1 ezer fő nyilvántartása megszűnt. A kikerültek 48%-a elhelyezkedett, másfélszázan képzést kezdtek (14%), a többiek (38%) nyilvántartása egyéb ok, általában a jelentkezési kötelezettség mulasztása miatt szűnt meg. Májusban csaknem 21 ezer állásra végeztek közvetítést a megyei munkaügyi kirendeltségek A mezőgazdasági jellegű kistérségi startmunka programok márciusi kezdését követően májusban több közfoglalkoztatási program indítására került sor, melyek sokszorosára emelték a havi álláskínálatot a megyében. Ezekhez kapcsolódóan az országos közfoglalkoztatási programokon 4,3 ezer főnek, a
3/6
TÁJÉKOZTATÓ, 2014. május
hosszú távú önkormányzati programokon 4,5 ezer főnek, a különböző mezőgazdasági és egyéb értékteremtő, helyi sajátosságokra épülő mintaprogramokon pedig 6,9 ezer főnek, így összesen 15,7 ezer főnek kínáltak munkát a közfoglalkoztatók. Ezen kívül az elsődleges munkaerő-piaci foglalkoztatóktól további 1,7 ezer üres állásra vonatkozó közvetítési igényt regisztráltak májusban a kirendeltségek. Májusban tehát 17,4 ezer főre vonatkozó munkaerő-igényt jelentettek be a megyei munkaadók, ami csaknem hat és félszerese az előző havinak, illetve több mint ötszöröse az egy évvel korábbinak. Országosan 125 ezer állást vettek nyilvántartásba a munkaügyi kirendeltségek, melynek 14%-a a megyei munkaerőpiacon jelent meg. A megyei foglalkoztatók által májusban bejelentett állások 94%-a támogatással létesült, 6%-a támogatás nélküli állás volt. Támogatással 16,8 ezer főt kerestek, közülük 609 főt bértámogatással a közfoglalkozatáson kívül, az elsődleges munkaerőpiacon. Támogatás nélkül 1,1 ezer főre kezdeményeztek munkaerő-közvetítés a munkáltatók, ami az áprilisihoz képest 12%-kal, az egy évvel korábbihoz képest pedig 30%-kal volt több. Az előző hónapról még nyitott állásajánlatokkal együtt 20 766 üres állásra végeztek közvetítést a megyei munkaügyi kirendeltségek májusban. Ez több mint két és félszer annyi állás, mint amennyi az előző hónapban állt rendelkezésre, de a 2013. májusit is csaknem pontosan ilyen mértékben múlta felül. A bejelentett új állások száma megyénként, 2014. május
db
db
20 000
A hónap folyamán feltárt, bejelentett állások számának alakulása B.-A.-Z. megyében, 2013. jan. - 2014. máj.
25 000
18 000 16 000
Támogatott
Támogatott
22 500
Nem támogatott
14 000
20 000
12 000
17 500
10 000
15 000
8 000
12 500
6 000
10 000
4 000
7 500
2 000
Nem támogatott
máj.
ápr.
febr.
márc.
dec.
2014. jan.
okt.
nov.
szept.
júl.
aug.
jún.
máj.
ápr.
febr.
márc.
0 2013. jan.
Békés
2 500
Csongrád
Bács-K.
Szabolcs-Sz.-B.
Hajdú-B.
Jász-N.-Sz.
Heves
Nógrád
Tolna
Borsod-A.-Z.
Somogy
Baranya
Vas
Zala
Veszprém
Gyor-M.-S.
Pest
Fejér
Budapest
Komárom-E.
5 000
0
A májusban nyilvántartásba vett üres állások 40%-át (7,1 ezer) a miskolci járásban jelentették be, de ezek között ott szerepelnek az országos közfoglalkoztatási programot megvalósító vízügyi, erdészeti, rendészeti foglalkoztatók által bejelentett állások is, melyek keretében a megye csaknem valamennyi járásában végezhetnek munkát majd a helyben lakó álláskeresők. Ezen kívül az ózdi (1,5 ezer), a kazincbarcikai (1,2 ezer), az edelényi (997) és a putnoki (950) járásban jeleztek kiemelkedően sok állást. Az ózdi járásban bejelentett állások között volt a legalacsonyabb a támogatott állások részaránya (78,5%), máshol 90% közeli vagy azt meghaladó volt ezek részesedése. A nem támogatott állások 70%-a a miskolci, az ózdi és a kazincbarcikai járásokban koncentrálódott, a többi kirendeltségen legfeljebb 50-60 ilyen állást jelentettek be a helyi munkáltatók. A támogatott állások döntő része a közfoglalkoztatásra legnagyobb teret adó gazdasági ágakban, a közigazgatásban (58%, többségében a helyi önkormányzatoknál), a víz- és hulladékgazdálkodásban (20%), valamint mezőgazdaságban (9%) állt rendelkezésre, ezen kívül az oktatás és az adminisztratív szolgáltatás területéről érkezett még számottevőbb számú (3 - 3%), támogatási igényt is tartalmazó munkaerőigény. A nem támogatott állások jobban szóródtak, relatív többségük (23%) az adminisztratív szolgáltatással (többségében a munkaerő-kölcsönzéssel), illetve feldolgozóipari tevékenységgel foglalkozó vállalkozásoknál jött létre. Ezeken kívül csak az információ és kommunikáció valamint a kereskedelem részéről fogadott üres álláshelyek száma haladta meg a száz fős munkaerőigényt, más tevékenységi területekről ennél kevesebb üres állást vettek nyilvántartásba májusban a kirendeltségek. A támogatott munkaerő-igények többsége egyszerű kisegítő, illetve segédmunkára szólt, alig több mint kétezer (13%) állást kínáltak szakképzett álláskeresőknek. Ez utóbbiak közül több száz mezőgazdasági gépjavítónak, motorszerelőnek vagy irodai ügyviteli munkára felkészült, valamint különféle egyéb szolgáltatási területeken jártas álláskeresőnek nyújthat lehetőséget az elhelyezkedésre. Ezekhez
4/6
TÁJÉKOZTATÓ, 2014. május
képest már kevesebb volt a munka- és termelésszervezők, műszaki vezetők, bolti eladók és kőművesek (szakmánként 50-80 fő) és erdészeti, növénytermesztői, különféle építőipari szakmát ismerők és a vagyonőrök (szakmánként 20-40 fő) iránti támogatott kereslet. A nem támogatott állások között is több volt most a segéd- és betanított állás, mint máskor, három álláshely közül csak egy igényelt szakképzett munkavállalót. Májusban támogatás nélkül elsősorban vegyipari és építőipari szakmákban (vegyipari gépkezelő, kőműves, festő-mázoló, villanyszerelő) képzett álláskeresőknek kínáltak munkát, de 10 – 20 fő közötti volt a lakatosok, hegesztők, valamint a szabó-varrók, a bolti eladók, illetve a középiskolai tanárok iránti kereslet is. Májusban több mint 8 ezer álláskereső állt munkába a megyében. Borsod megyében a munkaügyi kirendeltségeken bejelentett üres állások számának, összetételének alakulása nagyban meghatározza az álláskeresők elhelyezkedési lehetőségeit. Ez májusban az újabb közfoglalkoztatási programokkal jelentősen bővült, az itt létesült álláshelyeken hétről hétre bővül a munkát kezdők száma. A munkaadóktól a hó végi zárónapig visszakapott közvetítőlapok eredményei alapján a nyilvántartott álláskeresők közül májusban összesen 8079 fő kapott munkát, 3,5 ezer fővel (74%-kal) többen, mint áprilisban, s 2,6 ezerrel (47%-kal) többen a 2013. májusi elhelyezkedési adatokhoz mérten is. Többségük támogatással (79%, 6,4 ezer fő), kisebb részük támogatás nélkül (21%, 1,7 ezer fő) tudott munkát vállalni. Mintegy 500 fő kivételével - akik pl. bértámogatással, mobilitási támogatással, vállalkozóvá váláshoz vagy munkahelyteremtéshez nyújtott támogatás révén - a normál munkaerőpiacon jutottak munkához, a többi támogatással elhelyezett álláskereső az önkormányzatok által irányított hosszútávú, illetve a mezőgazdasági és egyéb értékteremtő, helyi sajátosságokra épülő mintaprogramot megvalósító kistérségi vagy országos közfoglalkoztatási programok keretében kezdett dolgozni. A nyílt munkaerőpiacon támogatás nélkül elhelyezett álláskeresők számában sem áprilishoz, sem az előző év májusához képest nincs érdemleges változás. A foglalkoztatottá vált álláskeresők számának alakulása B.-A.-Z. megyében, 2012. január - 2014. május fő 20 000
A foglalkoztatottá vált álláskeresők száma körzetenként B.-A.-Z. megyében, 2014. május
fő
18 000
2012
2 000
2013
1 750
Támogatás nélkül
14 000
1 500
Egyéb támogatással
12 000
1 250
Közfoglalkoztatás
10 000
1 000
8 000
750
6 000
500
16 000
2014
4 000
M.csát
Cigánd
Gönc
Tokaj
Szikszó
Edelény
S.újhely
Szerencs
Ózd
S.patak
T.újváros
M.kövesd
K.barcika
dec.
nov.
okt.
szept.
aug.
júl.
jún.
máj.
ápr.
márc.
febr.
jan.
Encs
Miskolc
0
0
Putnok
250
2 000
A májusban elhelyezkedők felét három kirendeltség, a miskolci (23,3%, 1,9 ezer fő), a kazincbarcikai (17,1%, 1,4 ezer fő) és az ózdi (8,9%, 722 fő) segítette – támogatással vagy a nélkül – munkához. A többi kirendeltség ügyfelei közül 100 - 500 fő kezdett dolgozni májusban. Minden járásban a támogatással elhelyezkedők voltak többségben, a támogatás nélkül elhelyezkedők részaránya a tiszaújvárosi járásban volt a legalacsonyabb (60%), a járások zömében meghaladta a 70%-ot. A támogatás nélkül elhelyezkedők létszáma azonban a miskolci járásban volt a legnagyobb (518 fő), s további négy járásban (a kazincbarcikai, az ózdi a tiszaújvárosi és a mezőkövesdi) alakult még 100 - 200 fő között. A munkaerő-piaci képzők kiválasztását követően áprilisban gyorsult fel a képzőtanfolyamok indítása. Így az áprilisi 800 főhöz képest májusban megduplázódott, 1639 főre emelkedett a hónap folyamán elindított tanfolyamokon (új) szakmai ismereteket tanulni kezdők létszáma. Számuk nemcsak az előző havit, de az egy évvel korábbit is több mint ezer fővel meghaladta.
5/6
TÁJÉKOZTATÓ, 2014. május
Két megyei munkaadó jelentett be csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó döntést. 2014. május folyamán egy szerencsi és egy sárospataki járási munkáltató jelentett be együttvéve 39 főre vonatkozó csoportos létszámcsökkentést. A korábban hozott döntések alapján 2014. január – május hónapokban ezen a címen 162 fő munkavállaló elbocsátásáról döntöttek, ami harmadával (83 fővel) kevesebb, mint a 2013 azonos időszakában bejelentett döntésekben érintett munkavállalók száma. Ezeknek az elbocsátásoknak a hatása elsősorban az encsi, kisebb részt a szerencsi, az ózdi, a sárospataki és a miskolci járásokat érinti. Az állások többsége a feldolgozóipar, kis része az energiatermelés és az oktatás területén szűnik meg. Májusban 5 megyei munkaadó kérte nagyobb, egyenként legalább 10 főt elérő – összesen 73 főt kitevő - létszámbővítése végrehajtásához álláskeresők közvetítését a miskolci és a kazincbarcikai és a szerencsi járási kirendeltségen. Ezek a bővítések elsősorban építési-szerelési, valamint fémipari területeken hasznosítható szakmával rendelkezők számára teremtettek elhelyezkedési lehetőséget, de keresnek üzletkötőket, karbantartókat, raktárosokat, minőségellenőröket és csomagolókat is ezekre a pozíciókra. A májusi állásbejelentésekkel együtt a hasonló nagyságú létszámbővítést végrehajtó megyei szervezetek száma 2014. januártól 27-re bővült, melyek együttvéve 542 fővel növelték alkalmazottaik számát. A bővítések Miskolc (64%), Kazincbarcika (22%) és Edelény (14%) térségében valósultak meg. Az új állások legtöbbjét feldolgozóipari (37%) és munkaerő-kölcsönző cégek hozták létre (35%), de ez utóbbiak is elsősorban feldolgozóipari vállalkozásokkal állnak kapcsolatban. A többi megkeresés jó része építőipari (12%), a többi (16%) pedig egyéb tevékenységi területekről érkezett. Az előző év azonos időszakához képest idén 12-vel több cég jelzett nagyobb létszámbővítést, a létesített állások száma pedig százzal (23%-kal) haladta meg a tavalyit.
6/6
