T Á J É K O Z TA T Ó
Borsod – Abaúj – Zemplén Megye
MEZŐGAZDASÁGÁRÓL
1. Borsod-Abaúj-Zemplén megye mezőgazdasági termelésére vonatkozó adatok: Borsod-Abaúj-Zemplén megye az ország második legnagyobb megyéje, területe 7247 km2, a lakosainak száma 674 999 fő, népsűrűség 93 fő/ km2, az országos átlag alatti. A 358 településnek mintegy 2/3-a gazdasági, társadalmi és infrastrukturális adatok alapján hátrányos helyzetű. A megye agrárökológiai adottságai is kedvezőtlenek, az összes terület átlagos aranykorona értéke 10,2 AK/ha, a szántóterületé 17,5 AK/ha. A megye termőhelyi adottságai rendkívül differenciáltak, megtalálható a kiváló adottságokkal rendelkező Dél-borsodi mezőség és a gyenge adottságú Észak-borsodi területek.
B.-A.-Z. megye földterülete műveléságankénti megoszlása Művelési ág Szántó:
ha
% 247.781
34,2
3.105
0,4
Gyümölcsös:
11.129
1,5
Szőlő:
12.519
1,7
Gyep:
126.733
17,5
Mezőgazdasági terület összesen:
401.267
55,3
Erdő:
209.228
28,9
1.468
0,2
658
0,1
Termőterület összesen:
612.621
84,5
Művelés alól kivett terület
112.121
15,5
Összes terület:
724.742
100,0
Kert:
Nádas: Halastó:
A megye földterületének 55,3 %-án mezőgazdasági termelés folyik. Az összes terület 84,5 %a termőterület. A 28,9 %-os erdősültségi arány, amely az országos átlagot meghaladja. A mezőgazdaságban alkalmazott munkaerő a megyei alkalmazottak arányában 3,1 %. A bruttó havi átlagkereset 175.000 Ft, amely 92 % az összes megyei alkalmazott átlagkeresetének. A megye területén 759 társas vállalkozás és szövetkezet, 1.075 egyéni vállalkozó tevékenykedik az agrárgazdasági szektorban. A tárgyévben kiadott őstermelői igazolványok száma 12.398 db, hasonló a korábbi időszakhoz képest. A családi gazdaságok száma 778, az általuk megművelt terület: 81.077 ha, számukban kismérvű növekedés tapasztalható. Az agrárágazat főbb termelési tendenciáit elemezve megállapítható, hogy a növénytermesztési termékek termékkibocsátásából származó bevétel meghaladja a 65%-ot, a kívánatos 50–50 %os növénytermesztési és állattenyésztési aránnyal szemben. 1
2. Mezőgazdasági ágazatok helyzete:
2/1. Szántóföldi növénytermesztés: A megye összes termőterületéből 247.781 ha a szántó művelési ágba tartozik a hektáronkénti átlagos kataszteri tiszta jövedelem 17,5 AK, mely jóval az országos szint alatt van. Megyénk a szántóföldi növénytermesztés szempontjából viszonylag kedvezőtlen helyzetben van. A domborzati-, talaj- és éghajlati adottságok a legtöbb növénykultúra esetében rosszabbak, mint az országban általában, de megyén belül is számottevő különbségek vannak. Ezt jól tükrözi, hogy a termőterület 2/3 része eróziótól sújtott dombvidék, hasonló nagyságrendet tesz ki a savanyú kémhatású talajok aránya, 50 ezer hektárt meghaladó a belvizesedésre hajlamos területek részesedése. A kárpótlás és a részarány-tulajdonú földek kiadásával elaprózódott birtokszerkezet jött létre. A földrészletek legnagyobb részben osztatlan közös tulajdonban vannak. A földtulajdon és a földhasználat sok esetben elkülönül egymástól, az osztatlan közös tulajdonban lévő földterületek jelentős részét bérbeadással hasznosítják. A földhasználat mértéke az egyéni gazdaságok és a gazdasági szervezetek vonatkozásában nagy eltérést mutat. Az egyéni gazdaságok 53,5 %-a 100 ha alatti területen gazdálkodik, a 100 és 1000 ha közötti részesedés 46,5 %, 1000 ha feletti birtoknagyság egyéni gazdaságok művelésében nincs. A gazdasági szervezetek birtokhasználata pont fordított képet mutat; 100 ha alatt 5,1 % a birtokhasználat, 100 ha és 1000 ha között 39,7 %, még 1000 ha felett 55,2% a földhasználat. Az elmúlt évtizedben a termelésszerkezetben meghatározóvá vált a kalászosok (őszi búza, tavaszi árpa, tritikálé, zab) és az ipari növények (káposztarepce, napraforgó) aránya. A takarmánynövények (kukorica) vetésterülete hosszú idő óta változatlan, a szántóföldi zöldségfélék termesztése minimálisra csökkent. A termésátlagok összességében csaknem minden növényféleségnél 10-13%-al alacsonyabbak, mint az országos átlag, mely a termőhelyi adottságokból, valamint a kedvezőtlen időjárásból is adódik. A 2015. évben elvetett őszi kalászosok kedvező időjárási viszonyok hatására és a megfelelő agrotechnikai fegyelem betartása miatt kiváló állománysűrűséggel, fejlettséggel mentek be a télbe, de ugyanígy megemlítendő az őszi káposzta repce esetében is, ami rendkívül igényes a hőmérséklet, csapadék, tápanyag és agrotechnikai viszonyokra. A 2015. év aszályos volt, de a 2015-2016-os tél csapadékos időjárása következtében a talajok víztelítettsége magas. A 2016os tavasz bizony megyei szinten a védekezések szakszerűsége mellett is 9 300,0 ha belvízborítást okozott, késleltetve a tavaszi munkákat
2
Az őszi vetésű növények terület és termésátlag bemutatása: 2015.évi betakarítás
Termésátlag (kg/ha)
Betakarított terület (ha)
Őszi árpa
5 910
5 610
Őszi búza
4 820
64 350
Rozs
2 910
1 120
Triticale
4 910
5 360
Tavaszi árpa
3 510
8 502
Zab
3 100
4 760
Repce
2 730
14 633
Magborsó
2 860
3 920
Növényfaj
3
Tavaszi vetésű növények termelési eredményei: 2015. évi betakarítás.
Összes terület (ha)
Termésátlag (kg/ha)
Napraforgó
43 700
2 780
Szója
5 460
1 400
Kukorica
42 340
5 990
Burgonya
295
16 400
Cukorrépa
0
0
Növényfaj
2/2. Kertészet: Megyénkben a szőlő művelési ágba 12.519 ha terület tartozik. A termő szőlő terület a Tokaji borvidéken 5.500 ha, a Bükki borvidéken 1.150 ha. A fennmaradó 5.869 ha területét a borvidéki szőlőkataszteri besorolással rendelkező, de jelen pillanatban nem szőlőtermesztéssel hasznosított földrészletek, valamint a 2 borvidéken kívül található szórvány ültetvények adják. A tengerszint feletti 150-300 méteres magassági zónában főként a két történelmi borvidéken (Bükki, Tokaji) termesztenek szőlőt és készítenek belőle kiváló minőségű bort. A Tokaji borvidék, mint kultúrtáj a világörökség része, a világon egyedülálló természetes csemegeborai méltán világhírűek. A jövedelmezőség javítása és a nemzetközi borpiacokon történő fokozottabb megjelenés érdekében a minőségi szőlő és bortermelés érdekében a Tokaji borvidék termékleírásának módosítása folyamatban van. A borászati technológia korszerűsítése érdekében a Tokaj Kereskedőház Zrt. nagyarányú beruházást valósít meg a borvidék szőlőtermelőinek termelésbiztonsága és ezzel egyidejűleg a minőségi bortermelés megvalósítása érdekében. A 2015. év aszályra hajló időjárása a szőlőtermés mennyisége a sokévi átlagtól lényegesen alacsonyabb szintet ért el, a minősége sem volt kiemelkedő.
4
Megyénkben a gyümölcstermesztésnek (11.129 ha) évszázadokra visszamenően tradíciója van, és az agrárgazdaságban meghatározó jelleggel bír. A mezőgazdasági terület 3 %-án található gyümölcsültetvény. A területhez képest talán kevésnek tűnik, de a gyümölcsültetvények munkaerő szükséglete és fajlagos hozama nagyságrendekkel meghaladja a szántóföldi kultúrákét. A termesztésben főként alma (Cserehát), körte (Bodrogköz), kajszi (Gönc), őszibarack, meggy (Dél-borsodi mezőség) és a cseresznye (Szomolya) található. Jelentős területtel bír az alma (2.458 ha), kajszibarack (1.180 ha), a körte (672 ha), a szilva (555 ha) és a meggy (507 ha). A többi területeken főként csonthéjasokat (cseresznye, őszibarack, nektarin), bogyós gyümölcsöket (ribizli, málna, szeder, bodza) és héjasokat (dió, mogyoró) termelnek. Jelentős a régi művelésmódú vegyes fajszerkezetű szórvány gyümölcsösök aránya is. A 2015. év kedvezőtlen időjárása a gyümölcstermesztésben is éreztette hatását. Az enyhe tél nem gyérítette kellőképpen a kártevőket és a kórokozókat, ennek következtében a tenyészidőszak alatt a többlet növényvédelmi munkák a termelési költségeket jelentősen megnövelte. A termés mennyisége alatta maradt a sokévi átlagnak, az import dömping áruk a felvásárlási árakat alacsony tartották. A megemelkedett termelési költség és az alacsony felvásárlási ár sok esetben veszélyeztette a termelés jövedelmezőségét. A zöldségtermesztés a frissáru tároló helyek és a feldolgozó kapacitások hiányában az utóbbi években minimálisra csökkent, pedig a folyóvölgyek jó vízgazdálkodású öntéstalajai kiváló termőhelyül szolgálnak az ágazat tevékenységéhez. A termelési kedv elvesztésében közrejátszott a piac és ezzel összefüggésben a jövedelmezőség beszűkülése (multinacionális kereskedelmi cégek dömping áras termékei). 2/3. Állattenyésztés: A megye állattenyésztését, évtizedekre visszamenőleg a természeti adottságokból eredően az extenzív legelőgazdálkodásra alapozott állattartás határozta meg. Az itt található, mintegy 120 ezer hektár gyepterület kiváló lehetőséget teremt a szarvasmarha- és juhtenyésztés fejlesztéséhez. Napjainkban valamennyi állatfajra jellemző, hogy mindegyikük létszáma jelentősen alatta marad a terület állattartó képességének. A megye állattartással foglalkozó gazdasági szervezetek száma 87 db. A szarvasmarha tenyésztésben több évtizede kialakult kettős hasznosítás ma már nem meghatározó, helyét a speciális szakosodott fajtahasználat vette át (tej, hús). A húshasznú szarvasmarha tenyésztésben csak az extenzív, gyepre alapozott állattartásnak van jövője. A sertéstenyésztés a jelenlegi kormányzati intézkedések a korábbinál kedvezőbb feltételeket teremtenek az állatállomány ismételt növekedésének (ÁFA csökkentés). A feldolgozóipar a minőségbiztosítási és élelmiszerbiztonsági rendszerek bevezetésével a termelőktől is megköveteli az alapanyag előállítás dokumentált nyomon követhetőségét. Napjainkban 5 szakosított sertéstelep működik megyénkben, melyek közül 2 tekinthető megfelelő technológiai színvonalúnak.
5
A juh állomány létszáma a támogatásoknak köszönhetően az elmúlt években stabilizálódott. Az állatállományban jelentős tulajdonosi átrendeződés ment végbe, hiszen az egyéni és családi gazdaságokban található az állomány 90%-a, s ez a tendencia még tovább folytatódik. A juhágazaton belül a tejelő típusú állományok létszáma nem számottevő, mivel a feldolgozóipari háttér megszűnt, de a kistermelői gomolya, juhtúró, sajt gyártása a törvényi szabályozás és a jobb jövedelmezőség reménye okán terjedőben van. Az ágazatra jellemző, hogy kimondottan export orientált, az élő vágóállatok több mint 90%-ban külföldre kerülnek. A juhtenyésztés jövedelmezősége javult, részben az agrár-környezetgazdálkodási, illetve egyéb közösségi támogatásoknak köszönhetően. Megyénk mintegy ezer méhészetében 75 ezer méhcsalád található. Kiemelkedő jelentőségűnek tartjuk, hogy megyénkben működik az ország egyik legnagyobb méhész szövetkezete több mint 300 taggal, mely államilag elismert termelői csoportként a beszerzés és értékesítés területén integrálja a termelőket.
A 2015-2016-os tél kedvezőtlen időjárása miatt az őszi vetésű növények az alábbi táblázat szerint fejlettségüket tekintve elmaradnak a kívánatosnál. 2015. őszi vetésű növények jelenlegi állapota/2016.04.hó/:
Növény 1 ŐSZI BÚZA (tisztán vetett) összesen
jó hektár 7
%
A vetésterület minőségi megoszlása közepes gyenge hektár % hektár 8 9 10 11
48 800
76
6 220
ROZS (tisztán vetett) ŐSZI ÁRPA (tisztán vetett)
1 200
100
4 960
TRITICALE ŐSZI KÁPOSZTAREPCE
% 12
10
9 000
14
-
-
-
-
100
-
-
0
-
5 140
100
-
-
-
-
13 560
82
-
-
3 057
18
6
2016-os év várható tavaszi vetési előirányzata/2016.04.15./:
Vetési szándék ha-ban
Elvégzett munka ha-ban
Tavaszi árpa
3760
5 500
Magborsó
3 900
3 700
Zöldborsó
0
0
Zab
7 400
6400
Szója
5 100
0
Cukorrépa
0
0
Burgonya
610
0
44 500 44 000 4 500 250 29 400
9500 0 0 0 0
Növényfaj
Napraforgó Kukorica (szemes) Kukorica (siló) Kukorica (vetőmag) Egyéb tavaszi vetések
A táblázatból kitűnik, hogy a gazdálkodók az elmúlt év piaci viszonyait, a keresletet figyelembe véve terveznek és a megpályázott Agrárkörnyezeti és Ökológiai pályázatok követelményeit figyelemmel kisérve alakítják a vetésforgót. A mezőgazdaságot a 2015-2020 közötti időszakban jelentősen és jellemzően meghatározza a meghirdetett és meghirdetésre előkészített Vidékfejlesztési Program. A várható támogatások minden ágazat részére kiváló fejlődési lehetőséget nyújtanak a korszerű, energiatakarékos, nyereséges, megszokott és különleges kiváló növénytermesztési, állattenyésztési, kertészeti, szőlészeti, élelmiszergyártói tevékenység kialakítására, fejlesztésére úgy hogy a pályázók a munkanélküli munkaerő foglalkoztatására, kollektív együttműködésre késztetve vannak és saját meghatározott elképzeléseiket, terveiket megtudják valósítani. Miskolc.2016.04.15.
Taskó József sk.
7
8
