Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés, amely immár több éves múltra tekint vissza. A felmérés elemszámát tekintve jelenleg a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat egyik legnagyobb volumenű adatgyűjtése, melyben főként a kirendeltségekkel partneri viszonyt ápoló munkaadók vesznek részt, azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi, ágazati és létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. A felmérés során egy rövid kérdőívet juttatunk el a bevont munkáltatókhoz, amely a vállalatok aktuális, valamint a három hónap és egy év múlva várható statisztikai állományi létszámára, az előző három hónap tényleges és a következő három hónap várható munkaerőforgalmára vonatkozó, valamint egy negyedévente változó kérdést tartalmaz. A válaszadás a kitöltött kérdőívek kirendeltségekre való visszaküldésével, illetve interneten keresztül on-line történhet. A 2011 első negyedévére vonatkozó adatfelvételre 2011. január 7. és január 24. között került sor. A kérdőívben a munkáltatók a 2010. év végi statisztikai állományi létszámukat közölték, és ehhez képest adták meg a várható létszámmozgást. A gazdaság és a foglalkoztatottság jellemzői Somogy megyében a KSH adatai alapján A KSH munkaerő-felmérése alapján Somogy megyében – a 15-74 éves népesség körében – 2010 IV. negyedévében a foglalkoztatottak száma 108,5 ezer főt tett ki, ami 1,5%-os csökkenést jelentett az előző év azonos időszakához viszonyítva. A munkanélküliek száma ugyanezen időszakban 11,1%-kal 18 ezer főre gyarapodott. A foglalkoztatási ráta 2010 IV. negyedévében 44,4%-os volt, ami 0,5 százalékpontos csökkenést jelentett a 2009. hasonló időszaki adathoz képest, a 2010. IV. negyedévi országos adattól pedig 5,1 százalékponttal maradt el. A munkanélküliségi ráta ebben az időszakban 1,4 százalékponttal 14,2%-ra emelkedett, ami 3,4 százalékponttal kedvezőtlenebb értéket jelentett az országos adatnál. Mindezek következtében a 15-74 éves népesség gazdasági aktivitását jelző mutató Somogyban 51,7%-os volt, 0,2 százalékponttal magasabb, mint az előző év azonos időszakában, de 3,8 százalékponttal alacsonyabb az országos átlagtól.
A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei
2011. I. negyedév
Népesség és a KSH munkaerő-felmérésének adatai Somogy megyében Megnevezés Népesség száma (ezer fő)
a)
1
2009. IV. negyedév
2010. IV. negyedév
322,2
320,6
15-74 éves népesség száma (ezer fő)
a)
245,5
244,3
Gazdaságilag aktívak száma (ezer fő)
b)
126,4
126,4
110,2
108,5
66,9
69,7
16,2
18,0
119,1
117,9
51,5
51,7
44,9
44,4
12,8
14,2
Foglalkoztatottak száma (ezer fő)
b)
Alkalmazásban állók száma (ezer fő)
c)
Munkanélküliek száma (KSH, ILO) (ezer fő) Gazdaságilag inaktívak száma (ezer fő) Aktivitási arány (%)
b)
b)
b)
Foglalkoztatási arány (%)
b)
Munkanélküliségi ráta (%)
b)
A 4 főnél többet foglalkoztató Somogy megyei székhelyű gazdasági szervezeteknél alkalmazásban állók száma 2010. I-III. negyedév átlagában 69,7 ezer fő volt, amely 4,2%-os gyarapodást jelentett az előző év azonos időszakának adatához képest, míg országos viszonylatban 1,1%-os növekedés következett be. Az előző év azonos időszakához viszonyított átlagos 4,2%-os növekedésen belül a versenyszférában alkalmazásban állók 41,9 ezer fős létszáma 2,6%-kal gyarapodott, a nonprofit szervezeteknél dolgozó 1,8 ezer fős alkalmazotti kör pedig 18,3%-kal bővült. A költségvetési szférában alkalmazásban álló 25,9 ezer fő pedig 5,8%-kal haladta meg az egy évvel korábbit, ami elsősorban az igen intenzív közfoglalkoztatásnak volt köszönhető. 2010. szeptember 30-án – az egy évvel korábbinál 2,6%-kal több – összesen 57,9 ezer gazdasági szervezetet tartottak nyilván megyénkben, amelyből a vállalkozások száma 54,2 ezer volt. Ezer lakosra így 169 vállalkozás jutott, ami 5-tel több az előző év azonos időszaki megyei adatnál, valamint az országos átlagot is 6-tal meghaladta. A regisztrált gazdasági szervezetek ötöde volt társas vállalkozás, arányuk lényegesen alacsonyabb volt az országos viszonylatú több mint egyharmados (34,4%-os) aránynál. A munkaerő-piaci helyzet alakulása 2010. év átlagában 25 840 álláskereső szerepelt a nyolc Somogy megyei munkaügyi kirendeltség nyilvántartásában, ami 385 fős, 1,5%-os létszámcsökkenést jelentett az egy évvel korábbi adathoz viszonyítva. Az előző évhez viszonyított 1,5%-os állományfogyás kedvezőbben alakult mind a déldunántúli 1,2%-os apadásnál, mind pedig az országos viszonylatban tapasztalt 3,7%-os növekedési ütemtől. 1
KSH stADAT táblák és KSH Statisztikai Tükör a) 2009., illetve 2010. január 1-jén. b) IV. negyedéves adatok c) A négy főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti I-III. negyedéves adatai. 2
A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei
2011. I. negyedév
A nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya 2010-ben – az előző évinél 0,5 százalékponttal kevesebbet – 18,9%-ot tett ki, amely a dél-dunántúli régió mutatójától 1,8, míg az országos átlagtól 5,6 százalékponttal volt kedvezőtlenebb. Somogy megye a főváros és a 19 megye nyilvántartott álláskeresők arányának nagysága szerint emelkedő sorrendjében a tavalyi év során minden hónapban a 16. helyet foglalta el. A nyilvántartott álláskeresők számának és arányának alakulása kirendeltségenként
Kirendeltség
Nyilvántartott álláskeresők száma 2010. évi átlag
Változás az előző évhez képest főben
%-ban
Nyilvántartott álláskeresők aránya* (%) 2010. évi átlag
Barcs
2 794
–121
–4,2
26,7
Kaposvár
8 909
182
2,1
17,2
Marcali
2 909
–218
–7,0
19,8
Nagyatád
2 677
–236
–8,1
22,9
Siófok
2 675
117
4,6
12,8
Balatonboglár
2 547
51
2,0
19,0
Csurgó
1 961
–87
–4,2
26,8
Tab
1 368
–73
–5,1
20,9
Összesen
25 840
–385
–1,5
18,9
* A gazdaságilag aktív népesség számához viszonyítva.
A nyilvántartott álláskeresők száma az előző évhez viszonyítva a kaposvári, a siófoki és a balatonboglári térségekben emelkedett, míg a többi öt somogyi munkaügyi körzetben a regisztrált állomány csökkenése volt tapasztalható. A nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya alapján ítélhető meg leginkább a megye egyes kirendeltségi körzeteinek relatív munkaerő-piaci helyzete. A közel 27%-os mutatóval 2010. évben is a csurgói és a barcsi térség volt a legrosszabb helyzetű, de a nagyatádi és a tabi körzet átlagos rátája is meghaladta a 20%-ot. Az álláskeresők aránya alapján a marcali térség is kedvezőtlenebb a megyei átlagnál, míg a balatonboglári mutató a megyeihez hasonlóan alakult.
A
somogyi átlagnál kedvezőbb helyzetben Siófok, illetve a megyeszékhely körzete volt. A legelőnyösebb és a leghátrányosabb helyzetű somogyi térség átlagrátája között 2010. évben 2,1-szeres (2009-ben 2,3szoros) volt a különbség. A nyolc Somogy megyei munkaügyi kirendeltséghez 2010 folyamán 7 munkáltató tett csoportos létszámleépítési döntésről szóló hivatalos bejelentést, melyekben az érintett dolgozók száma összesen 179 volt. 2009. évben összesen 779 főre vonatkozó jelzést regisztráltunk, vagyis 77%-os visszaesés volt tapasztalható. A megyéből jelzett 2010. évi csoportos leépítések az egészségügy, szociális ellátást (66 fő), a kereskedelmet (44 fő), az építőipart (37 fő), valamint az ingatlanügyletek és a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység nemzetgazdasági ágakat (16-16 fő) érintették.
3
A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei
2011. I. negyedév
A 2010-es esztendő folyamán a munkáltatók összesen 8837 főre vonatkozó új munkaerőigényt jelentettek be a Somogy megyei kirendeltségeken, ami az előző évinél 523-mal, 5,6%-kal kevesebb volt. Így tárgyévben havonta átlagosan 736 állásbejelentés érkezett a 2009. évi 780-nal szemben. Az álláshelyek 62,1%-a (5486) támogatott munkahelyre vonatkozott, míg a normál, nem támogatott állások aránya 37,9%-os volt (3351). A felmérés eredményei A 2011. első negyedéves adatfelvétel során a nyolc Somogy megyei illetékességű munkaügyi kirendeltség összesen 322 munkáltatót kért fel az adatlap kitöltésére. Közülük 295 válaszolt kérdéseinkre, így a válaszadási arány 91,6%-os lett. A felmérésben résztvevő munkáltatók száma és megoszlása Vállalati létszámnagyság-kategória Mikrovállalkozás (1-9 fő)
Kisvállalat (10-49 fő)
Közepes vállalat (50-249 fő)
Nagyvállalat (249 fő felett)
Összesen
Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat
4
19
6
-
29
Bányászat, kőfejtés
-
-
-
-
-
15
25
28
6
74
7
8
7
1
23
1
1
3
1
6
1
5
4
-
10
1
-
-
-
1
Nemzetgazdasági ág
Feldolgozóipar Ebből: Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása Textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység Vegyi anyag, termék gyártása Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása
-
2
1
-
3
3
2
6
1
12
-
1
4
2
7
Villamos berendezés gyártása
-
2
1
1
4
Gép, gépi berendezés gyártása
-
2
2
-
4
Egyéb feldolgozóipari tevékenység
2
2
-
-
4
Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás
-
-
-
-
-
Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás
-
2
1
2
5
Építőipar
9
13
2
1
25
Kereskedelem, gépjárműjavítás
9
21
10
1
41
Szállítás, raktározás
1
4
-
1
6
Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás
2
8
1
-
11
Információ, kommunikáció
2
1
-
-
3
4
A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei
2011. I. negyedév
Pénzügyi, biztosítási tevékenység
2
1
2
-
5
Ingatlanügyletek
1
-
-
-
1
Szakmai, tudományos, műszaki tev.
1
1
1
-
3
Adminisztratív és szolg. tám. tev.
-
1
1
-
2
11
18
11
2
42
Oktatás
-
6
11
1
18
Humán-egészségügyi, szociális ellátás
1
8
6
3
18
Művészet, szórakoztatás, szabad idő
2
1
1
-
4
Egyéb szolgáltatás
2
3
3
-
8
Összesen
62
132
84
17
295
Közigazgatás, védelem, kötelező tb.
A válaszadó 295 gazdasági szervezet a 2010. december végén regisztrált
2
57,9 ezer gazdasági
szervezet 0,5%-át képviselte. A negyedéves felmérésben részt vevő gazdálkodók 44,7%-a 10-49 fős, 28,5%-a 50-249 fő közötti alkalmazotti létszámmal dolgozott, míg 21%-os volt a mikro-vállalkozások és 5,8% a nagyvállalatok aránya. A felkeresett gazdálkodók legnagyobb számban a feldolgozóiparból (74 cég) kerültek ki, de jelentős számban találhatók a mintában a közigazgatás (42 szervezet), a kereskedelem, gépjárműjavítás (41 cég), a mezőgazdaság (29 cég) és az építőipari (25 cég) területén tevékenykedő munkáltatók is. A feldolgozóiparon belül az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása (23 cég), a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása (12 cég), illetve a fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység (10 cég) ágazatokból került ki a legtöbb válaszadó gazdálkodó. A felmérésben résztvevő 295 munkáltató 2010. december végén 21,4 ezer főt foglalkoztatott. A KSH legfrissebb statisztikája alapján Somogy megyében 2010. I-III. negyedév átlagában az alkalmazásban állók száma 69,7 ezer fő volt, vagyis mintánk az alkalmazásban állók közel harmadát (30,7%-át) ölelte fel. A válaszadó cégeknél alkalmazásban álló 21 372 fő 34%-át a feldolgozóipar adta. Jelentősebb létszám származott a közigazgatás, az oktatás, a humán-egészségügyi, szociális ellátás, illetve a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás ágazatokból, e területek egyenként az összes felmérésben szereplő foglalkoztatotti létszám 10-11%-át szolgáltatták. A feldolgozóiparon belül a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása, valamint az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása ágazatok voltak a legnagyobb munkaadók, a felmérésben szereplő foglalkoztatottak 10, illetve 8%-a ezen ágazatokban dolgozott.
2
Forrás: KSH Statisztikai tájékoztató 2010. IV. negyedév
5
A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei
2011. I. negyedév
A mintában lévő cégeknél foglalkoztatottak számát a KSH adatai szerinti alkalmazásban állók létszámával összevetve látható, hogy az egyes ágazati reprezentációs arányok között jelentős különbségek vannak. A vízellátás, hulladékgazdálkodás, a pénzügyi, biztosítási tevékenység, az egyéb szolgáltatás, a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, illetve a feldolgozóipar az átlagosnál nagyobb mértékben reprezentáltak a mintában. A közigazgatás, a kereskedelem, a mezőgazdaság és az oktatás reprezentációja közelíti az átlagost, ugyanakkor az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység, illetve az ingatlanügyletek területén dolgozók szerepeltek legkisebb arányban a felmérésben. A 2011. I. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés ágazati reprezentációja Alkalmazásban állók száma a KSH 3 adatai szerint 2010. I-III. negyedévi átlag (fő)
Reprezentációs arány (%)
1 011
3 585
28,2
-
35
7 346
18 640
-
131
2 072
2 475
83,7
841
3 397
24,8
1 738
6 000
29,0
Szállítás, raktározás
387
2 624
14,7
Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás
325
2 532
12,8
25
173
14,5
193
364
53,0
2
438
0,5
217
521
41,7
88
1 398
6,3
Közigazgatás, védelem, kötelező tb.
2 247
6 549
34,3
Oktatás
2 244
8 392
26,7
Humán-egészségügyi, szociális ellátás
2 184
10 614
20,6
Művészet, szórakoztatás, szabad idő
166
1 259
13,2
Egyéb szolgáltatás
286
545
52,5
21 372
69 674
30,7
Nemzetgazdasági ág
Az NMF-ben szereplő cégeknél foglalkoztatottak száma (fő)
Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás
Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tev. Adminisztratív és szolg. tám. tev.
Összesen
39,4 -
A válaszadó szervezeteknél alkalmazásban állók 43%-a nagy-, 41%-a pedig közepes vállalatoknál dolgozott, 15%-os volt a kisvállalatoknál, 1%-os pedig mikro-vállalkozásoknál alkalmazásban állók hányada. 3
Forrás: KSH Statisztikai tájékoztató 2010. III. negyedév 6
A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei
2011. I. negyedév
A felmérésben résztvevő gazdálkodók és az általuk foglalkoztatott munkavállalók számának kirendeltségi összetétele Az adatlapot kitöltő gazdálkodóknál foglalkoztatottak
Adatlapot kitöltő gazdálkodók
Kirendeltség
száma (db)
megoszlása (%)
száma (fő)
megoszlása (%)
Barcs
40
13,6
1 822
8,5
Kaposvár
64
21,7
5 865
27,5
Marcali
38
12,9
2 034
9,5
Nagyatád
28
9,5
2 147
10,1
Siófok
38
12,9
5 005
23,4
Balatonboglár
38
12,9
1 221
5,7
Csurgó
22
7,4
883
4,1
Tab
27
9,1
2 395
11,2
295
100,0
21 372
100,0
Összesen
Az adatlapot kitöltő foglalkoztatók száma körzetenként 22 és 64 között alakult. A kérdőíves lekérdezés legnagyobb mértékben Kaposvár és vonzáskörzete gazdálkodó egységeit érintette, melyet a barcsi követett. A megkérdezett foglalkoztatók december végi létszámának több mint felét két körzetben foglalkoztatták, ebből 27%-os volt a kaposvári, 23%-os pedig a siófoki körzet részesedése. Az alkalmazottak 11%-a a tabi, 10%-a pedig a nagyatádi térségben dolgozott. A többi kirendeltség területén a válaszadóknál munkaviszonyban állók aránya egyenként 10% alatti. A kérdőívet kitöltő gazdálkodók átlagos létszáma a siófoki térségben a legmagasabb (132 fő), melyet a kaposvári (92 fő) és a tabi (89 fő) követett, a legalacsonyabb létszámmal (32 fő) a balatonboglári körzet válaszadó szervezetei rendelkeztek. Az adatfelvétel során többek között arra kellett választ adnia a megkérdezett gazdasági szervezeteknek, hogy a kérdezés időpontjában rögzített létszámhoz képest hogyan alakul a foglalkoztatottak száma 3, illetve 12 hónap múlva. A felmérésben résztvevő szervezetek megoszlása a 3 és 12 hónapon belüli létszámnövelési és csökkentési szándékok szerint Létszámváltozás
3 hónap múlva
12 hónap múlva
db
%
db
%
Csökkenő
51
17,3
58
19,7
Stagnáló
151
51,2
156
52,9
Növekedő
93
31,5
81
27,4
Válaszadók száma
295
100,0
295
100,0
7
A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei
2011. I. negyedév
A vállalatok 51,2%-a 3 hónap múlva is, 52,9%-a egy év múlva is változatlan létszámmal tervezi működését. Ugyanakkor nagyon valószínű, hogy a bizonytalan gazdasági és üzleti folyamatok mellett sok esetben nem tudják, vagy esetleg nem akarják előrebecsülni a változást. Létszámcsökkentési elképzelésről beszámolók aránya 3 hónapra vonatkozóan 17,3%-os, egy éves intervallumban pedig 19,7%-os volt. Ezzel szemben a 2011. március végéig bővíteni szándékozók aránya 31,5%-os volt, míg egy éves időtávban ennél kisebb hányadban, 27,4%-os arányban kívánják gyarapítani létszámukat a 2010. végihez képest. A negyedévvel korábbi felméréshez viszonyítva a rövidtávon létszámcsökkenésre számítók hányada 3,6 százalékponttal csökkent, a stagnálásra számítóké pedig 7 százalékponttal lett kevesebb, ezzel párhuzamosan a növekedést prognosztizálók aránya 10,6 százalékponttal emelkedett. A hosszabb távú várakozások esetében nem történt nagyobb változás, a csökkenésre számítók hányada 0,5 százalékponttal mérséklődött, míg a létszámnövekedést és a stagnálást valószínűsítők aránya 0,2, illetve 0,3 százalékponttal több lett. 2010 IV. negyedévének munkaerő-piaci folyamatai, s ezen belül is a foglalkozatási tendenciák – a korábbi felmérésekben tapasztaltakhoz hasonlóan – másként alakultak, mint ahogy azt munkáltatóink várták. A válaszadók tényadatai szerint az elmúlt három hónapban (2010 IV. negyedévében) 853-an léptek be új munkavállalóként és 1475 alkalmazott hagyta el a munkahelyét, tehát valójában 622 fővel csökkent a bevont cégek összlétszáma. Ezzel szemben az októberben lebonyolított előző felmérésünk alkalmával, ugyanerre az időszakra – tehát 2010 IV. negyedévére – a bekövetkezettnél lényegesen kevesebb, mintegy 682 belépést és 651 fős kilépést prognosztizált az akkor megkérdezett – 8 munkáltatóval és 56 foglalkoztatottal kevesebb, de zömében a mostanival megegyező cégekből álló – munkáltatói kör. Mostani felmérésünk eredménye szerint, 2011. március végére a megkérdezett munkáltatói kör összességében létszámának 496 fős, 2,3%-os gyarapodására számít a 2010. év végi állapothoz képest. A munkakörönkénti előrejelzés szerint 1018 új belépés mellett 522 kilépés várható. A foglalkoztatottak létszámának alakulása a 2011. I. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésbe vont munkáltatóknál Somogy megyében
Aktuális létszám: 2010. december 31.
21 372
3 hónap múlva várható létszám
21 868
1 év múlva várható létszám
21 457 0
5 000
10 000
8
15 000
20 000
25 000
A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei
2011. I. negyedév
A be-, és kilépések egyenlegét tekintve a következő három hónapban a foglalkoztatotti létszám jelentősebb emelkedését a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosításból (259 fő), a feldolgozóiparból (100 fő), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (45 fő), az építőipar (32 fő), valamint a mezőgazdaság (26 fő) területéről jelezték, az első a közfoglalkoztatás keretében alkalmazottak számának bővülésével, utóbbiak a szezonalitással magyarázhatóak. A többi ágazatra a stagnálás volt leginkább jellemző. A feldolgozóiparon belül a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása (29 fő), a gép, gépi berendezés gyártása (26 fő), a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása, fémfeldolgozás (25 fő), és a textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása (25 fő) területén számítanak említésre méltó létszámemelkedésre. Méretkategóriánként tekintve a 2011. március végéig várható létszámalakulásokat megállapítható, hogy mindössze a nagyvállalatok jeleztek kisebb mértékű (72 fős, 0,8%-os) létszámcsökkenést, míg a közepes vállalatoknál 239 fős (2,8%-os), a kisméretű cégek esetében 112 fős (3,6%-os), a mikrovállalkozásoknál pedig 217 fős (70,7%-os) létszámgyarapodásra számítanak. A jelenlegi, valamint a három hónap és az egy év múlva várható létszámok alakulása az egyes munkaügyi kirendeltségek területéről a felmérésben részvett munkáltatóknál
Kirendeltség
Aktuális létszám (2010. 12. 31.)
3 hónap múlva várható létszám változása az aktuális (fő) létszámhoz (%)
1 év múlva várható létszám
(fő)
változása az aktuális létszámhoz (%)
Barcs
1 822
1 888
3,6
1 745
–4,2
Kaposvár
5 865
6 085
3,8
6 045
3,1
Marcali
2 034
2 036
0,1
2 004
–1,5
Nagyatád
2 147
2 183
1,7
2 166
0,9
Siófok
5 005
5 055
1,0
5 004
–
Balatonboglár
1 221
1 371
12,3
1 254
2,7
883
874
–1,0
872
–1,2
Tab
2 395
2 376
–0,8
2 367
–1,2
Összesen
21 372
21 868
2,3
21 457
0,4
Csurgó
A három hónapos előrejelzés adatait kirendeltségenként vizsgálva az tapasztalható, hogy március végéig a balatonboglári körzet munkáltatói számítanak a legnagyobb létszámnövekedésre (12,3%), de a megyei átlagos 2,3%-os növekedési ütemnél nagyobb arányú foglalkoztatás bővülést terveznek a kaposvári és a barcsi térségekben is (3,8, illetve 3,6%). A többi körzetben kisebb mértékű változásokat jeleztek előre a megkérdezett gazdálkodók.
9
A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei
2011. I. negyedév
A 12 hónapos előrejelzés adataiból úgy tűnik, hogy a foglalkoztatási helyzet ebben az időintervallumban sem változik jelentősen. A megkérdezett cégek összesített előrejelzése ugyanis 85 fős (0,4%-os) létszámnövekedési várakozásról adott számot 2010 végéig. Létszámnagyság alapján 12 hónap távlatában a mikrocégeknél 147 fős (47,9%-os), a kisvállalatoknál pedig 51 fős (1,6%-os) foglalkoztatásbővülés várható, a közepes szervezeteknél stagnálással számolnak, míg a nagyvállalatoknál 114 fős (1,2%-os) létszámcsökkenést jeleztek előre.
10
A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei
2011. I. negyedév
Ha az előrejelzéseket az egyes munkaügyi kirendeltségek munkáltatói szerint nézzük, akkor a kaposvári és a balatonboglári körzet foglalkoztatói a legoptimistábbak, hiszen előbbieknél összességében az alkalmazotti létszám 3,1%-os, utóbbiaknál pedig 2,7%-os bővülésére lehet számítani. Ezzel szemben barcsi munkaügyi körzetben tevékenykedő szervezetek létszámuk 4,2%-os apadását jósolták. A többi körzetben kisebb arányú változások várhatóak. Szakmacsoportok szerinti előrejelzés A felmérés alapján képet kaphatunk a munkaerő szakmánkénti mozgásáról is. A következő negyedévre jelzett 1018 belépés és 522 kilépés 340 munkakört érint várhatóan. (Részletes adatok a mellékletben találhatóak!) A létszámmozgások legnagyobb része betanított-, illetve segédmunkásokat takar, az első negyedév folyamán belépők 61%-a (621 fő), a kilépők 65%-a (338 fő) közülük kerülhet ki. Ezen kívül 20 főnél nagyobb felvétel a vas- és fémipari foglalkozásúak (73 fő), a könnyűipari foglalkozásúak (45 fő), az építőipari foglalkozásúak (43 fő), a gazdasági, pénzintézeti ügyintézők (40 fő), az irodai jellegű foglalkozásúak (40 fő), a kereskedelmi, vendéglátóipari foglalkozásúak (34 fő), a mezőgazdasági foglalkozásúak (24 fő), valamint az erdő- és vadgazdálkodási foglalkozásúak (24 fő) köréből várható. Jelentősebb (legalább 20 fős) kilépésre – a már említett betanított, illetve segédmunkásokon kívül – a kereskedelmi, vendéglátóipari foglalkozásúak (-22 fő) és a vas- és fémipari foglalkozásúak (-20 fő) esetében lehet számítani. A következő három hónapra prognosztizált létszámmozgások összesített munkakörönkénti egyenlegét tekintve a foglalkozási csoportok zömében létszámnövedekési várakozás jelenik meg a megszólított munkáltatók részéről. A következő 3 hónapra jelzett létszámváltozások egyenlege FEOR 2 számjegyű csoportokban (20 fő felett)
Egy szerű szolgáltalási jellegű f oglalkozások
277
Építőipari f oglalkozások
33
Vas- és f émipari f oglalkozások
53 26
Könny űipari f oglalkoztások Erdő- és v adgazdálkodási f oglalkozások
24
Irodai jellegű f oglalkozások
23
Változás (fő)
29
Gazdasági, pénzintézeti ügy intézők
0
50
100
11
150
200
250
300
A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei
2011. I. negyedév
A fenti grafikonon szereplő foglalkozási csoportokon belül 20 főnél magasabb létszámbővülést a pénzügyi ügyintéző (27 fő), szabó, varrónő, modellkészítő (34 fő), forgácsoló (22 fő), illetve egyéb segédmunkások (pl. alkalmi munkás) munkakörökben (257 fő) jeleztek. A pályakezdők foglalkoztatásának jellemzői A munkaerő-gazdálkodási adatlap 4. kérdésénél a munkáltatókat a pályakezdők foglalkoztatásával kapcsolatos tapasztalataikról, véleményükről kérdeztük. A válaszadóknak tíz állítás közül kellett kiválasztaniuk azokat, amelyekkel egyetértenek. A válaszoló szervezetek pályakezdők alkalmazásával kapcsolatos véleményének aránya (a válaszadók %-ában)
hosszú táv on nem lehet rájuk számítani
12,5
hasznosak, mert önállóan képesek f eladatokat ellátni
9,2 16,3
betanításuk lef oglal egy szakképzett kollegát legf rissebb szakmai tudással rendelkeznek
22,0
tapasztalatlanságukból adódóan lassabb munkav égzésüket nem ellensúly ozza az alacsony abb bérük
8,5 7,1
nehezen alkalmazkodnak a munkahely en
28,5
könny ebben betaníthatók, mint más korosztály ok olcsóbbak, mint a tapasztalt munkaerő
14,9
betanításuk sok időt v esz el
13,6 33,9
azért éri meg őket alkalmazni, mert az állam számos támogatást ny újt utánuk
0,0
5,0
10,0
15,0
20,0
25,0
30,0
35,0
40,0
A válaszok alapján a pályakezdőket elsősorban azért részesítik alkalmazásukkor előnyben, mert az állam támogatást nyújt foglalkoztatásukhoz kapcsolódóan, ezt a véleményt osztotta a Somogy megyében megkérdezett munkáltatók több mint egyharmada. Fontos tényező, hogy könnyebben betaníthatók, mint más korosztályok, ez a válasz a második helyen szerepel a vállalkozások csaknem 28,5%-ának véleménye alapján. A fiatalok által birtokolt friss szakmai tudást is jelentős hangsúllyal (22%) jelölték a megkérdezettek munkáltatók. Esetenként hátrányos lehet, hogy betanításuk lefoglal egy szakképzett kollégát, és a betanításuk is sok időt vesz el, ezekkel az állításokkal a válaszadók 16,3, illetve 13,6%-a értett egyet. A megkérdezettek 14,9%-a gondolja úgy, hogy olcsóbbak, mint a tapasztalt munkaerő, és 12,5%-os volt azok hányada, akik úgy vélekednek, hogy hosszú távon nem lehet rájuk számítani.
12
A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei
2011. I. negyedév
Nem igazán értettek egyet a munkáltatók azzal a kijelentéssel, hogy hasznosak a pályakezdők, mert önállóan
képesek
feladatokat
ellátni
(9,2%),
hogy
tapasztalatlanságukból
adódóan
lassabb
munkavégzésüket nem ellensúlyozza az alacsonyabb bérük (8,5%), ugyanakkor azzal sem, hogy nehezen alkalmazkodnak a munkahelyen (7,1%). Kaposvár, 2011. február 28.
Készítette:
Hoffmanné Takács Szilvia
Jóváhagyta: Dr. Tarrné dr. Törzsök Piroska mb. igazgató
13
Melléklet A 2011. I. negyedévre vonatkozó munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásaiban érintettek száma foglalkozási csoportok szerint (fő)
13
Foglalkozási csoportok (FEOR2) Területi, helyi önkormányzati, közig-i, igszolg-i. érdekképv-i. vezetők Gazdasági, költségvetési szervezetek vezetői
14
Gazdasági, költségvetési kisszervezetek vezetői
0
–1
–1
21
Műszaki és természettudományi foglalkozások Egészségügyi - felsőfokú képzettséghez kapcsolódó foglalkozások Szakképzett pedagógusok
10
–3
7
0
–1
–1
4
–3
1
2
–2
0
2
0
2
29
Gazdasági, jogi és társadalomtudományi foglalkozások Kulturális, sport, művészeti és vallási – felsőfokú képzettséghez kapcsolódó – foglalkozások Egyéb magasan képzett ügyintézők
1
0
1
31
Technikusok és hasonló műszaki foglalkozások
4
–6
–2
32
Egészségügyi foglalkozások
3
–1
2
33
Szociális és munkaerő-piaci szolgáltatási foglakozások
6
–13
–7
34
Pedagógus foglalkozások
4
–2
2
35
Igazságszolgáltatási, élet-, és vagyonvédelmi foglalkozások
1
0
1
36
Gazdasági, pénzintézeti ügyintézők
40
–11
29
39
Egyéb ügyintézők
2
–1
1
41
Irodai jellegű foglalkozások
40
–17
23
42
Ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegű foglalkozások
7
–2
5
51
Kereskedelmi, vendéglátóipari foglalkozások
34
–22
12
52
Közlekedési, postai és hírközlési foglalkozások
1
–1
0
53
Nem anyagi jellegű szolgáltatási foglalkozások
2
–10
–8
61
Mezőgazdasági foglalkozások
24
–10
14
62
Erdő- és vadgazdálkodási foglalkozások
24
0
24
63
Halászati foglalkozások
1
0
1
72
Élelmiszeripari foglalkozások
12
–8
4
73
Könnyűipari foglalkozások
45
–19
26
74
73
–20
53
3
–5
–2
76
Vas- és fémipari foglalkozások Háziipari, vegyesipari és raktározási foglalkozások, laboránsok Építőipari foglalkozások
43
–10
33
81
Feldolgozóipari gépek kezelői
38
–40
–2
82
Egyéb helyhez kötött gépek kezelői
23
–9
14
83
Mobil gépek kezelői
21
–29
–8
91
Egyszerű szolgáltáltatási jellegű foglalkozások
537
–260
277
92
Egyszerű mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások
2
0
2
1018
–522
496
12
22 24 25 26
75
Összesen:
14
Belépő
Kilépő
Egyenleg
0
–1
–1
9
–15
–6
Módszertani kiegészítés Módszertani kiegészítés
1. A KSH FOGALMI RENDSZERE A lakossági munkaerő–felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal 1992 óta az OECD országokban meghonosított, egységes elvek és módszerek szerint végzett munkaerő–felmérés (Labour Force Survey = LFS) keretében vizsgálja a 15-74 éves személyek gazdasági aktivitását. A magánháztartások reprezentatív mintáján végzett felmérésnek az ILO által javasolt fogalmi rendszere azonos az OECD országokban. A magyar munkaerő–felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott időszakban (a hónap 7. napját követő első hétfőtől kezdődő három hétben, a kikérdezés hetét megelőző hétre vonatkozóan, a hetet hétfőtől vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján sorolja a következő két főcsoportba:
gazdaságilag aktívak (a rendelkezésre álló munkaerő) és
gazdaságilag nem aktívak (inaktívak).
A gazdaságilag aktív kategória (rendelkezésre álló munkaerő) magában foglalja mindazon személyeket, akik a megfigyelés hetében a munkaerőpiacon foglalkoztatottként vagy munkanélküliként megjelentek. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban az un. vonatkozási héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység:
amely pénzjövedelmet eredményez, vagy
amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg
amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek
amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó
gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. A felvétel szempontjából nem számít jövedelmet biztosító munkának az önként, ingyenesen, más háztartásnak vagy intézménynek nyújtott bármilyen segítség (társadalmi munka, ún. kalákamunka stb.), a saját ház vagy lakás építése, felújítása, javítása, a tanulmányhoz kötött szakmai gyakorlat keretében végzett munka (még akkor sem, ha azért valamilyen díjazást kapnak), valamint a háztartásban, a ház körül végzett munka, beleértve a kerti munkákat is. A háztáji gazdaságban végzett munka csak akkor tekinthető jövedelemszerzőnek, ha annak eredménye jellemzően piacra és nem saját fogyasztásra kerül. A gyermekgondozási díjban (gyed), gyermekgondozási segélyben (gyes) részesülőket – az 1995 novemberében Prágában az átalakuló országok számára megfogalmazott ILO ajánlásnak megfelelően – 1998. január 1–től a vonatkozási héten végzett tevékenységük alapján osztályozzák, eltérően az addigi magyar gyakorlattól. A munkaerő–felmérésre vonatkozó Eurostat ajánlások alapján a sorkatonák, mint intézeti népesség nem tartoznak a felvétel körébe. 2002. III. félévig a nemzeti számlák (ESA95) fogalmi rendszerének megfelelően a munkaerő–felmérés foglalkoztatotti adatait a sorkatonák adminisztratív forrásból
15
Módszertani kiegészítés származó létszámadataival korrigálták. 2002. IV. félévétől a munkaerő–felmérés nem tartalmazza a sorkatonák létszámát, és ennek megfelelően 2003–tól módosítják a korábbi időszakok adatait is. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. A munkanélküliek sajátos csoportját alkotják azok, akik ugyan nem dolgoztak a vonatkozási héten, de már találtak munkát, ahol 90 napon (2002–ig 30 napon) belül dolgozni kezdenek. Rájuk nem vonatkozik a hármas kritérium egyidejű teljesülése. Aktív munkakeresésnek tekintendő, ha valaki állami vagy magán–munkaközvetítőn keresztül érdeklődött állás után, közvetlenül keresett meg munkáltatókat, hirdetést olvasott, adott fel, hirdetésre válaszolt, rokonoknál, ismerősöknél érdeklődött, tesztet írt, vizsgát tett, vagy meghallgatáson volt, vállalkozásának elindítását intézte. Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak – többek között – a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést. A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak:
a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő
korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya;
a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő
korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya;
az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő
korcsoportba tartozó népességen belül. Gazdaságilag nem aktív népesség: a népességnek a gazdaságilag aktív népességen kívüli része. Ide tartoznak: a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők (az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által nyilvántartott gyeden, gyesen lévők, valamint gyedet igénybe vevők adatai alapján); az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet (az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság adatai alapján); a tőkejövedelmükből (ingatlan–, és pénztőke jövedelméből) élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók (intézményi adatgyűjtés);
16
Módszertani kiegészítés a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak. 2. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat fogalmi rendszere Nyilvántartott álláskeresők: a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) nyilvántartásában lévő álláskereső, az a személy, aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, öregségi nyugdíjra nem jogosult, az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és elhelyezkedése érdekében az állami szervvel együttműködik, és akit az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. Nyilvántartott álláskeresők aránya: a nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népesség százalékában.
17
