GAZDÁLKODÁS AZ EMBERI ERÕFORRÁSOKKAL, OKTATÁS, KÉPZÉS Munkaügyi hivatal helyett Job Center Németországban a Szövetségi Munkaügyi Hivatalt (Bundesanstalt für Arbeit) súlyos kritika érte, amelynek lényege a munkaközvetítés reformja iránti igényekben van. A kritika eredményeképpen hozták létre a „Modern szolgáltatások a munkapiacon” bizottságot, amelyet röviden Hartz-bizottságnak neveznek. Tárgyszavak: Hartz-bizottság; Job Center; munkanélküliség.
Munkanélküliség Németországban A Hartz-bizottság ajánlásokat állított össze a munkaerőpiac reformjára. Véleménye szerint nem elég a Munkaügyi Hivatal szervezeti reformjával foglalkozni, hanem az alapproblémára, a munkanélküliségre kell a figyelmet összpontosítani. A jelentésben elemzik a munkanélküliség okát és megoldási lehetőségeit. A javaslatok teljes körű megvalósításával 2005-ig a munkanélküliséget felére lehetnek csökkenteni. Ehhez – a jelenlegi négy millió regisztrált munkanélkülit alapul véve – 2003–2005 években évente 650 000 új munkahelyet kellene létrehozni, amelyet ugyanennyi jelenlegi munkanélküli foglalhatna el. Ezzel 2005 végére a munkanélküliek száma két millióra csökkenne. Az eddigi legsikeresebb évben a munkanélküliek számát 300 000 fővel sikerült csökkenteni, amihez 4%-ot meghaladó gazdasági növekedésre volt szükség. Ma azonban erre nincs remény. A javaslatok szerint a munkanélküliség átlagos időtartamát 33 hétről 22 hétre kellene csökkenteni és 25%-kal kisebb számú új munkanélkülivel kellene számolni.
A Hartz-bizottság javaslatai Ezen vitatható becslések mellett a Hartz-bizottság jelentése több innovatív javaslatot tartalmaz a munkaközvetítés hatékonyságának növe-
lésére. A javaslatok jelszava: „korábban, gyorsabban és szakszerűbben”. Ennek eléréséhez olyan új intézményrendszerre van szükség, amely nagyobb szabadságot biztosít operatív megoldásokra. A legfontosabb változások a következők lennének: Az eddigi munkaügyi hivatalok új feladatkörű Job Centerré (munkahelyközpont) alakuljanak át, ami elsősorban ne hatóságként, hanem szolgáltatóként lépjen kapcsolatba a munkaadóknál és a munkát keresőkkel. Ennek ügyfélkörét minden szociális segélyt élvező keresőképes személlyel ki kell egészíteni. – Gyorsítani kell a közvetítést az eljárás családcentrikus prioritási rendjének kialakításával és a közvetítők bonuszrendszerrel való ösztönzésével. – Feltételezni kell képzettség alatti munkakörök elfogadhatóságát a családi helyzet függvényében. – Megelőző (preventív) munkaközvetítés bevezetése, azaz a felmondás után az érintett személyek azonnal jelentkezzenek a Job Centerben, hogy a közvetítési folyamat mielőbb megindulhasson. – A javaslatok legfontosabb eleme a munkaerő-kölcsönzés bevezetése, amely védelmet jelenthet a felmondással szemben. A lebonyolításhoz létre kell hozni a személyzetszolgáltatási ügynökségek (Personal-Service-Agenturen – PSA) hálózatát.
Job Centerek Az új munkanélküliek számának csökkentésére be kell vezetni a széleskörű foglalkoztatási tanácsadást, valamint anyagi ösztönzést a vállalatoknak munkahelyteremtésre illetőleg munkahelyek aktív megtartására, csökkentett munkanélküliségi járulék formájában. A tartományi munkaügyi hivatalokat, amelyek középszintet képeznek a nürnbergi központ és a helyi hivatalok között, kompetenciacentrumokká (Kompetenz Center) kell átalakítani, amelyek nagy vállalatokkal való együttműködésben új munkahelyek kialakítását szorgalmazzák. Ezek tanácsadással nyújtanak segítséget a Job Centereknek és politikai koordinációs feladatokat is ellátnak. Az új Job Centereknek kell a munkaerőpiacon szükséges minden szolgáltatást elvégezniük, minden keresőképes munkakereső és szociális segélyt élvező számára. A szolgáltatások nemcsak a munkaügyi hivatalok eddigi tevékenységét foglalják magukba, hanem a szociális központok, ifjúsági irodák, szenvedélybetegségekkel és adósságkezeléssel
kapcsolatos tanácsadást is. Hasonló hivatalok már működnek NagyBritanniában és Hollandiában is. A munkanélküli-segély és a szociális segély közötti választóvonal több év óta vita tárgyát képezi. A gordiuszi csomó megoldásához hozzájárulhat minden keresőképes személy integrált kezelése. A munkát keresőket három fokozatba sorolják: – Információs ügyfelek olyan személyek, akiket a Job Center önálló álláskeresésre bátorít a kapott információk segítségével. – Tanácskérő ügyfelek segítséget igényelnek a munkahelykereséshez. Ezekkel egy közvetítő foglalkozik, aki a szakmai és személyi adottságoknak megfelelő intézkedéseket tesz. – Patronált ügyfelek olyan munkahelykeresők, akiknek kiközvetítése jelentős nehézségekkel jár. Ezeket egy esetmenedzser gondjaira bízzák. Ennek a besorolásnak előfeltétele alapos személyi profil felvétele az első jelentkezéskor. Figyelembe kell azonban venni a döntés költségkihatását is. A profil felvételekor rögzíteni kell a jelentkező céljait és kívánalmait, amelyekre a munkaajánlat keresésénél a közvetítőnek gondolnia kell. A Hartz-bizottság kidolgozta a munkacsalád koncepciót, amely lehetőséget ad rokonszakmás állásajánlatok nyújtására is. Ez léphet az eddigi foglalkozási kódszámok helyébe.
Ausztriai tapasztalatok A Job Centerek működési elveinek kidolgozása során a bizottság felhasználta az osztrák munkapiac-szolgálat (Arbeitsmarktservice) tapasztalatait. Itt az ügyfeleket a következő négy csoportba sorolták: információs, szerviz-, patronált és integrációs ügyfelek. Eddigi adatok szerint az először jelentkező ügyfelek 77%-át a szervizcsoportba sorolták, akik közül 82%-ot sikerült három hónapon belül elhelyezni. A munkanélküliség átlagos időtartama Ausztriában 15 hétre süllyedt, aminek oka a nemzetgazdaság kedvező alakulása mellett a munkaügyi irodák hatékonysága. Itt egy közvetítőre átlagosan 40 álláskereső jut, amitől Németországban még messze vannak. Ausztriában az esetmenedzserek működésével kapcsolatban problémák adódtak. Ezek feladata nehéz esetekben nemcsak a munkakereső patronálása, hanem bizonyos orvosi vizsgálatokhoz kapcsolódóan az alkalmasság megítélése is. Az ilyen döntés igen kényes, amit a bírósági megítélés bonyolultsága is alátámaszt.
Szakmai profilok A Hartz-bizottság abból indul ki, hogy a munkaerőpiacon a vevők piaca érvényesül, amelyben a munkaadók széleskörű szolgáltatást várnak el. Minden közvetítőnek a gondozott vállalatnak megfelelő szakmai profilt kell kifejlesztenie. A munkát keresők szegmentálásával analóg módon a munkaadókat is szegmentálni kell. A kis és középvállalatokat a Job Centerekben szakmai teameknek kell gondozniuk, míg a nagy vállalatokhoz a központok egy-egy munkatársát kell hozzárendelni. A legnagyobb, több régióban is működő vállalatok gondozását egy kompetenciacentrumra kell bízni. Tervezik a Job Centerekben munkaadó-iroda létrehozását, ahol elsősorban kis vállalatok képviselői a munkára jelentkezőkkel bemutatkozó beszélgetéseket folytathatnak le.
Új munkastílus A munkaerő-közvetítés gyenge eredményeinek okát a kedvezőtlen keretfeltételekben látják. Kimutatták, hogy a közvetítők munkaidejüknek csak kis részében foglalkozhatnak tulajdonképpeni feladatukkal, mert sok ügyviteli és egyéb mellékes munka terheli őket. Ezektől meg kell a közvetítőket szabadítani. A fő feladatukra: szabad munkahelyek felkutatására és ezekre megfelelő jelentkezők keresésére kell munkaidejüknek legalább a felét fordítaniuk. Az új stílusban dolgozó közvetítőnek a munkaadókat rendszeresen és provokatív módon meg kell kérdeznie a vállalat munkaerőhelyzetéről. A bizottság elképzelése szerint a közvetítőket eredményfelelősség terhelné a munkaerő-kereslet és -kínálat összehangolásáért. Ehhez egyéni költségkeretet kell részükre biztosítani, hogy önálló döntéseket hozhassanak. Figyelemmel kell kísérnie a tervezett elbocsátásokat, ezek hatását a munkanélküliek számára; a munkanélküliség mértéke és a kereslet minőségének megfelelően kell gondoskodnia a továbbképző tanfolyamok szervezéséről. Ezzel kissé vissza lehetne szorítani a szakmai továbbképzés jelenleg áttekinthetetlen piacát, amelynek legnagyobb része a munkaadók szervezetei és a szakszervezetek kezében van.
Munkaerő-kölcsönzés A személyzeti szolgáltatásokat nyújtó ügynökségek (PersonalService-Agenturen) szerepét a munkanélküliség leépítésében a Hartzjelentés különösen kihangsúlyozza. 500 000 munkanélküli kerülne be az
ügynökségek munkaerő-kölcsönzési állományába. 2001-ben 341 000 személy volt ideiglenesen foglalkoztatva, akik közül 235 000 személyt az ügynökségek kölcsönöztek ki. Az ideiglenesen kikölcsönzött munkaerővel a munkanélküliek száma jelentősen csökkenthető. A munkaügyi reformjavaslatok alkalmasak arra, hogy a munkanélküliség időtartamát lerövidítsék és az új munkanélküliek számát csökkentsék. Várható azonban olyan kritika, hogy az új munkaközvetítési rendszer – az új feladatok és bővített hatáskör következtében jelentős létszámigénnyel jár, és a munkaügyi hivatalok lesoványításának célkitűzése nem teljesíthető. Összeállította: Dr. Garai Tamás Sell, S.: Vom Arbeitsamt zum Job Center und mehr – Arbeitsvermittlung nach Hartz. = Wirtschaftsdienst, 82. k. 10. sz. 2002, okt. p. 589–596. Die Lage der Weltwirtschaft und der deutschen Wirtschaft im Herbst 2002. = DIW Wochenbericht, 69. k. 43. sz. 2002. okt. 24. p. 703–754.
