Munkaerőpiaci helyzetkép az Észak-alföldi régióban

1

TÁMOP 5.5.1/A-10/1-2010-0024 “Jó pályán! Jó gyakorlatok továbbfejlesztése és alkalmazása a munkaerő-piaci integrációért és esélyegyenlőségért”

Munkaerőpiaci helyzetkép az Észak-alföldi régióban Disszeminációs cikk Marmol, 2011

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

MARMOL Research Budapest

Tartalom

1. A munkaerőpiaci környezet .................................................... 3 2. A munkaerőpiac jellemzői ...................................................... 4 3. Kereset a régióban a Jó Pályán! és a BérBarométer felmérés szerint ........................................................................................ 9 4. Az Észak-magyarországi régió foglalkoztatási profilját alakító néhány tényező és változása a Jó Pályán! és a Bérbarométer felmérés szerint ....................................................................... 12


1. A munkaerőpiaci környezet A második legnagyobb régió, de folyamatosan csökkenő népesség A régióban él az ország lakosságának 15%-a. Az Észak-alföldi régió a Középmagyarországi régió után a második legnépesebb régió. Népesség Megyék Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-SzatmárBereg Észak-alföldi régió

Népesség, 2010 541298 390775 560 429 1492502

Népesség, 2011 539000 387000 556000 1482000

2010=100 99,6 99,0 99,2 99,3

Forrás: KSH Stadat 6.1.1.

A legnagyobb Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, a régió lakosságának 38 %-át teszi ki, Hajdú-Bihar megye a régió lakosságának 36%-át, s a legkisebb megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye 26%-át. A régió népességszáma az elmúlt évtizedben folyamatosan csökkent, 2011-ben (1482000 fő) 2001-hez képest (1563714) a lakosságszám csaknem 6 százalékkal lett kevesebb (KSH Stadat). 2011-ben 2010-hez képest 0,7%-kal (Jász-Nagykun-Szolnok megyében 1-%-al) csökkent. Míg Jász-Nagykun-Szolnok megyében a születések és elhalálozások negatív egyenlege magas, addig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből különösen az elvándorlók száma az. (2008ban csaknem -10 ezrelék, ez több mint háromszorosa a régióbeli átlagnak. 20092010-ben a megyére jellemző belföldi vándorlási különbözet bár csökkent, de továbbra is magas maradt (- 8 ezrelék körül). A természetes szaporodást és

fogyást és a belföldi elvándorlást is figyelembe véve a régióban az egyenleg az évtized során jóval nagyobb mínuszt mutatott, mint az országos átlag (2010-ben -7,6 ezrelék, szemben az országos -2,8 ezrelékkel). Az évtized során a legkevésbé Hajdú-Bihar megye népessége fogyott ilyen vagy olyan okból kifolyólag, s leginkább Jász-NagykunSzolnok megyéé, 2008-tól Szabolcs-Szatmár–Bereg megyével karöltve. Alacsony jövedelem, eltérő fejlettségű területek Az Észak-alföldi régió az egy főre eső bruttó hazai terméket illetően a hét régió közül 2008-tól a hatodik helyet foglalja el, maga mögé utalva az Északmagyarországi régiót. Ez bár nem valami fényes helyezés, de azt jelenti, hogy egy hellyel előrébb ugrott, miután 2004-ben lecsúszott az utolsó helyre, igaz 2000 és 2005 között is a hatodik helyen állt. Ez tehát azt jelenti, hogy az elmúlt évtizedben két régió, az Észak-magyarországi és az Észak-alföldi régió osztozkodott az utolsó két helyen az egy főre eső GDP-t illetően.


Megállapíthatjuk, hogy a régióban az egy főre jutó bruttó hazai termék az országos érték százalékában nemcsak alacsony (62% 2008-ban), de a – 2000-es - országos értékhez (64%) viszonyítva romlik is. A régió eltérő fejlettségű területekből áll. Magában a régióban található megyék eltérő gazdasági potenciálját is jelzi, hogy a 19 megye között Hajdú-Bihar megye a 12. helyet, Jász-Nagykun-Szolnok a 14. helyet tudhatta magáénak (2009). Szabolcs-Szatmár-Bereg megye viszont az elmúlt évtizedben stabilan az utolsó, 19. helyet foglalta el (2009, KSH Stadat). A régióbeli 389 településből 157 elmaradott település, 264 pedig magas munkanélküliségi rátájú település. Megállapíthatjuk, hogy a régió gazdasági helyzete kedvezőtlen, nemcsak országos, hanem még kelet-magyarországi viszonylatban is. Az Észak-Alföldi régió népességének „16%-a tartozik a népesség legszegényebb tíz százalékába, és közel 30%-a a legszegényebb alsó ötödébe! Ugyanakkor a népesség felső jövedelmi ötödébe a régió lakosságának mindössze 13%-a tartozik! Miközben országosan a háztartások 6,4%-a volt az alsó jövedelmi tizedben 2008-ban, addig a vizsgált régióban ez az arány 10,3%.”1 Magas belföldi elvándorlás Míg Jász-Nagykun-Szolnok megyében a természetes szaporodás és fogyás negatív egyenlege, addig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az elvándorlásból fakadó veszteség következtében jelentős a népességcsökkenés. SzabolcsSzatmár-Bereg megyében a belföldi vándorlási különbözet 2008-ban csaknem elérte a - 10 ezreléket, ami a régióbeli hasonló adat kétszerese és a Hajdú-Bihar megyeinek több mint háromszorosa. 2009-2010-ben bár csökkent SzabolcsSzatmár-Bereg megyéből az elvándorlás, azonban továbbra is magas maradt, a 8 ezrelékhez közelítve. K+F

„A legritkábban igénybe vett szolgáltatások közé tartozik Szabolcs-SzatmárBereg megyében a kutatás-fejlesztés, a műszaki tanácsadás, valamint a pénzügyi és befektetési tanácsadás, s ez jól mutatja a megye gazdaságának strukturális gyengeségeit.”2

Havasi Éva: Az Észak-alföldi régiónak és ezen belül megyéinek főbb jellegzetességei a statisztikai adatok és mutatószámok tükrében, 2010, Debreceni Egyetem, p. 22 1

Kitörési lehetőségek Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézete, 2001. 2


2. A munkaerőpiac jellemzői A régió foglalkoztatottsági helyzete romlik A régió foglalkoztatottsági helyzete a válság alatt kedvezőtlenebbül alakult, mint az országos átlagé: 2007 és 2009 között a Dél-Alföldi régióban a foglalkoztatás 4 százalékkal esett vissza; míg országosan ez a mutató 3,7% volt. Különösen jelentős volt a visszaesés Békés megyében, ahol 2009-ben a foglalkoztatottak száma 7%-kal volt alacsonyabb, mint 2007-ben. A legjobb pozícióban, ebben a tekintetben, Csongrád megye volt, itt mindössze 1,6%-kal esett a foglalkoztatottak száma. A régióban 2000 és 2010 között a 15-74 éves korosztály foglalkoztatási rátája 2009-ben volt a legalacsonyabb (46,9%), 2010-ben a ráta már valamelyest nőtt (48%, KSH Stadat). Megállapíthatjuk, hogy a válság tovább mélyítette a megyék között amúgyis meglévő szakadékot, Békés megye pozíciója tovább romlott, Csongrád megyéé pedig relatíve kevésbé. 2010-ben az előző évet tekintve viszont valamennyi megyében nőtt a foglalkoztatottak száma. Foglalkoztatási ráta (15-74 évesek) % 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 48 48,7 49,0 47,8 47,0 47,3 47,4 47,7 48,4 47,9 46,9 Dél-Alföld 49,2 Mo 49,6 49,8 49,9 50,6 50,5 50,5 50,9 50,9 50,3 49,2 Országos rátától való eltérés, százalékpont -0,9 -0,8 -2,1 -3,6 -3,2 -3,1 -3,2 -2,5 -2,4 -2,3 -1,2

Forrás: KSH Stadat táblák

%

Foglalkoztatási ráta 52 51 50 49 48 47 46 45 44

Dél-Alföld Ország

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010


A dél-alföldi foglalkoztatási ráta az elmúlt évtizedben az egyébként szintén alacsony országos foglalkoztatási ráta alatt maradt. Munkanélküliségi ráta % Dél-Alföld

2000 5,2

2001 5,4

2002 6,2

2003 6,5

2004 6,3

2005 8,2

Ország 6,4 5,7 5,8 5,9 6,1 7,2 Országostól való eltérés, százalékpont -1,2 -0,3 0,4 0,6 0,2

1

2006 7,8

2007 7,9

2008 8,7

2009 10,6

7,5

7,4

7,8

10

0,3

0,5

0,9

2010 10,6 11,2

0,6


Munkanélküliségi ráta 12 10

%

8

Dél-Alföld

6

Ország

4 2 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010

A munkanélküliségi ráta 2002-től folyamatosan nőtt a régióban, 2009-ben meghaladva a 10%-ot, ami csaknem kétszerese volt a 2000 évinek. 2010-ben a régióbeli munkanélküliségi ráta megegyezett az előző évivel, ugyanakkor valamivel kedvezőbben alakult, mint az országos átlag.

Foglalkoztatási ráta: csökkenő megyék közötti különbség A foglalkoztatási ráták alakulása, % 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Foglalkoztatási arány Bács-Kiskun Békés Csongrád

50,0 44,7 50,9

49,7 44,9 52,1

49,5 44,3 49,0

49,3 44,0 46,8

49,6 43,8 47,6

48,5 44,1 49,0



47,8 44,6 50,5

48,2 46,4 50,5

48,7 45,2 49,4

46,9 44,1 49,3

47,7 46 50

-0,6

Foglalkoztatási ráta

%

54 52 50 48 46

Bács-Kiskun Békés

44 42 40 38

Csongrád

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010

2000-2010 között a régióbeli megyék között Békés megye foglalkoztatási rátája volt végig a legalacsonyabb, 2000-ben 6 százalékponttal, mint a másik két megyéé, 2010-ben ez a különbség a legmagasabb foglalkoztatási rátával rendelkező Csongrád megyéhez viszonyítva 4 százalékpontra, Bács-Kiskun megyéhez viszonyítva pedig 1,7 százalékpontra esett. Munkanélküliségi ráta: növekvő megyék közötti különbség 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Munkanélküliségi ráta Bács-Kiskun 5,7 Békés 5,8 Csongrád 4,0

6,4 6,0 3,7

6,2 6,9 5,5

7,3 7,1 5,0

7,1 6,5 4,9

8,5 8,4 7,5

9,4 7,8 5,9

9,3 8,1 6,0

8,6 10,2 7,7

10,9 13,4 7,8

10,8 12,5 8,9


Munkanélküliségi ráta

%

16 14 12 10 8

Bács-Kiskun Békés

6 4 2 0

Csongrád

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010

A munkanélküliségi ráta mindhárom megyében nőtt az évtized során, a leggyorsabban Békés megyében. A nyilvántartásban lévő üres álláshelyek a régióban, havi átlag, 20002011 MARMOL Research Budapest

DélAlföld BácsKiskun Békés Csongrád Ország

2005

2006

2007

2008

6091

6705

5123

4302

1979

2404

1893

1792

1669 2443 41615

1625 2676 41677

1452 1777 29933

1415 1094 25386

2009 2638

2010 2597

954

914

949 735 20740

942 741 22241

2011 I-V. 6 134 2 497 2 031 1 606 42 087

Forrás: ÁFSZ

Nyilvántartott álláshelyek száma, éves átlag 3000 2500 2000

Bács-Kiskun

1500

Békés

1000

Csongrád

500 0 2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011 I-V.

Pályakezdők: a nyilvántartott pályakezdő munkanélküliek/ámának változása a dél-alföldi régióban, fő

Dél-alföldi régió

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 3936 3985 4269 4873 5394 6803 6256 6351 6476 7624 8535

Regisztrált pályakezdő munkanélküliek a Dél-alföldi régióban

9000 8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010


Különösen nehéz helyzetbe kerültek a Dél-alföldi régióban (is) a pályakezdők. 2010-re több mint kétszeresére nőtt számúk az évtized elején tapasztaltakhoz képest.

3. Kereset a régióban a Jó Pályán! és a BérBarométer felmérés szerint

2010 őszén az Dél-alföldi régióban a Jó Pályán! projekt keretében választ adó közel 614 fő havi bruttó jövedelme 121 462 forint. Ez 14%-kal marad el a régióban (1241 fő) a Bérbarométer (2007/2008) felmérés által kimutatottól. Az eltéréshez hozzájárul az, hogy a BérBarométer mintához képest a Jó Pályán! mintában több a fizikai dolgozó. Az ő keresetük általában alacsonyabb és ez csökkenti a minta átlagát. Bérbarométer bruttó kereset/Jó Pályán! minta szerinti bruttó kereset BérBarométer átlag

Jó Pályán! szerinti átlag

Jó Pályán! BérBarométer =100

Bérbarométer, országos=100

Jó Pályán, országos =100

Országos

154 003

123675

80

100

100

Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld

166 992

114 107

120 064 152 940 140050

112 752 135 098 121462

68 93 88 86

108 78 99 91

92 91 109 98

Míg a BérBarométer mintában az országos átlagot még a Bács-Kiskun megyeiek keresete haladta meg, addig a Jó Pályán! mintában a Csongrád megyei bérek. Ugyanakkor a Békés megyei bérek közeledtek az országos átlaghoz: a Bérbarométer felmérés során ezek 22%-kal, a Jó Pályán! felmérésnél pedig már csak 9%-kal maradtak el az országos értéktől. Bérrés A munkaerő-piaci esélyegyenlőséget illető helyzet feltárásához és a problémák beazonosításához sor került a már rendelkezésre álló H005-ös EQUAL projekt keretében létrehozott BérBarométer adatbázis 2007/2008-as adatainak aktualizálására. A Dél-Alföldi régióban 2010 szeptemberében míg a havi bruttó átlagkereset 223 férfi és 391 nő válasza alapján 121462 Ft, a nettó átlagkereset pedig 623 fő (230 férfi és 393 nő) válasza alapján, 88684 Ft volt. Dél-alföldi régió, „Jó Pályán!” 2010. szeptember Bruttó havi átlagkereset, Ft férfi

133532


Nettó havi átlagkereset, Ft 96864

nő

114578

83897

Összes

121462

88684

Nők és férfiak keresete közötti rés

14,2%

13,4%

Forrás: Jó Pályán! Megjegyzés: a nők és férfiak keresete közötti rést úgy számoljuk, hogy megnézzük a nők és férfiak keresete közötti különbség hány százaléka a férfiak keresetének. Bács-Kiskun megye: kereseti rés A Jó pályán! felmérés során Bács-Kiskun megyében a bruttó keresetet illetően 154 (52 férfi és 102 nő) illetve a nettó keresetet illetően 152 (52 férfi és 100 nő) válasza állt rendelkezésre. Bruttó kereset nemenként, Ft/hó

Nő Férfi Mindkét nem Bérrés,%

Bérbarométer, 2006/2007 „Jó pályán!” 2010. szeptember 2007 99985 162282 141807 179747 114107 168959 29,5% 10%

Nettó kereset nemenként, Ft/hó


Bérbarométer, 2006/2007 2007 112098 119270 114815 6%

„Jó pályán!” 2010. szeptember 74139 98188 82366 24,5%

Békés megye Békés megyében a Bérbarométer felméréssel összegyűjtött minta 502 fős (322 nő és 180férfi). A „Jó pályán!” felmérés során Békés megyében 230 fő – 103 férfi és 127 nő válaszolt a bruttó, és 232 fő – 103 férfi és 129 nő - a nettó bérét illetően. Bruttó kereset nemenként, Ft/hó

Nő Férfi

Bérbarométer, 2006/2007 2007 116851 131596

„Jó pályán!” 2010. szeptember 109858 116317


Mindkét nem Bérrés,%

112750 5,5%

122106 11%

Nettó kereset nemenként, Ft/hó Bérbarométer, 2006/2007 2007 84949 94423 88271 10%



Csongrád megye: kereseti rés Csongrád megyében a Bérbarométer minta nagysága 294 főből áll, amelyből 182 nő és 112 férfi. Csongrád megyében a Jó pályán! felmérés során a bruttó keresetet illetően 230 válasz (68 férfi és 162 nő), illetve a nettó keresetet illetően 239 válasz (75 férfi, 164 nő) állt rendelkezésre. Bruttó kereset nemenként, Ft/hó Bérbarométer, 2006/2007 2007 116851 131596 122106 11%



Nettó kereset nemenként, Ft/hó Bérbarométer, 2006/ 2007 2007 84949 94423 88271 10%


„Jó pályán!” 2010. szeptember 92481 111306 98388 16,9

Kereseti rés, %

Megyék Bács-Kiskun Békés Csongrád

Brutttó 10 11 11

Bérbarométer Nettó 6 10 10

Jó Pályán! Brutttó

Forrás: Bérbarométer, Jó Pályán!


Nettó 29,5 5,5 16,8

24,5 5,9 16,9

Kereseti rés, % 30 25 20 15

Bács-Kiskun

10

Békés Csongrád

5 0

Brutttó

Nettó

Bérbarométer

Brutttó

Nettó

Jó Pályán!

Forrás: Jó Pályán!

4. Az Észak-magyarországi régió foglalkoztatási profilját alakító néhány tényező és változása a Jó Pályán! és a Bérbarométer felmérés szerint

A minta Mindkét adatfelvételben Dél-alföldi régióban 731 fővel képviseltette magát, ebből Bács-Kiskun megye 177 fővel, Békés megy 268 fővel és Csongrád megye 286 fővel. Megállapíthatjuk, hogy a Jó pályán! adatfelvétel mintájában Csongrád és Békés megye felülreprezentált Bács-Kiskun megye rovására a KSH adatokhoz képest. A társadalmi nemek szempontjából történő elemzés – a nők és férfiak mintában szereplő arányából következően – megalapozottnak tekinthető. Ha az adatbázis megyei szintű kormegoszlását nézzük, akkor megállapíthatjuk, hogy a Békés megyei Jó Pályán! minta jelentősen különbözik akár a régióstól, akár az országos mintától, itt a fiatal felnőttek (18-29 évesek) jelentősen alulreprezentáltak (7,5%), miközben az 50 éven felüliek csaknem 40%-ban képviseltetik magukat. A válaszadók jelentős része mindkét mintában középfokú végezettséggel rendelkezik. A Jó Pályán! mintában különösen Békés megyében nagy a foglalkoztatáspolitikai szempontból hátrányosabb helyzetű, csupán érettségivel rendelkezők aránya. Bács-Kiskun megyében viszont a Jó Pályán! mintában kiemelkedően magas, 45%, a szakmunkásképzőt végzettek aránya. Figyelemreméltó, hogy a Jó Pályán! projektben magasabb a vállalkozók aránya, mint a BérBarométerben. Különösen Csongrád megyében nőtt jelentősen a vállalkozók aránya, több mint kétszeresére (5,3%-ról 11,9%-ra)és Békés megyében, ahol megháromszorozódott az arányuk (3%-ról 9%-ra nőtt), jelezve mintegy a kényszervállalkozók újabb hullámát.


Gyakorlatilag nullára csökkent azonban a felmért, nyugdíjasként is foglalkoztatottak aránya a mintában, jelezve azt is, hogy a válság alatt elsősként a nyugdíj mellett dolgozók elbocsátására kerülhetett sor. A Jó Pályán! mintájának ágazati eloszlása a kereskedelem és a szolgáltatások egyértelmű túlsúlyát eredményezte, különösen Csongrád megyében, szemben a Bérbarométer ipari dominanciájával, ahol ebben a két ágazatban dolgozott az összes megkérdezett 65 %-a. A Jó Pályán! minta egyharmad 0-10 fős mikrovállalatnál dolgozik, ez jelentős különbség a Bérbarométer mintához képest, ahol a mikrovállaaltnál dolgozók mindössze 5 %-ot képviseltek, viszont csaknem elérte a 30%-ot a 250 fősnél nagyobb cégeknél dolgozók aránya. Azaz a régió foglalkoztatói között a Jó pályán! szerint a kisvállalatok kerültek túlsúlyba. A válság idején bár a legfőbb foglalkoztató továbbra is a versenyszféra maradt, ugyanakkor míg más régiókban egyre erőteljesebb lett a non-profit szféra, mint foglalkoztató előretörése, addig a Jó Pályán! mint a Dél-alföldi régióban ezt nem türözi. A fizikai dolgozók túlsúlya a régióban erőteljesen nőtt a Jó Pályán! mintában, a szakképzettséget nem igénylő foglalkozással rendelkezők aránya (10%) a Jó Pályán! mintában megkétszereződött a BérBarométer mintához képest. Különösen nagy arányban képviseltetik magukat a Békés megyei mintában. Leépítések, átszervezések Ebben régióban is – ugyanúgy, mint a többi konvergencia régióban - jóval kisebb mértékű leépítésekről tudósítottak a megkérdezettek a Jó Pályán! mintában, mint a korábbi felmérésnél, a mintának mindössze 30%-a vallott így, miközben a BérBarométer felmérés során ez az arány csaknem 60% volt. A legalacsonyabb volt az elbocsájtásokról jelentők aránya Bács-Kiskun megyében (12%). Ez arról tanúskodik, hogy ebben a régióban is a nagy létszámleépítések 2010 ősze előtt már lezajlottak, valamint a mintában szereplő KKV-kre kevésbé voltak jellemzők, mint a nagyvállalatokra. Hasonló a helyzet a vállalaton belüli átszervezés gyakoriságával is. A Jó Pályán! mintában jóval kisebb hányad – valamivel több mint egynegyed - tesz említést átszervezésekről a régióban. A korábbi felmérés során ez az arány a régiót illetően 70% volt, igaz, mint említettük már, a BérBarométer mintában nagyobb mértékben szerepeltek a 250 fősnél nagyobb és a kimondottan nagyvállalatoknál dolgozók, ahol egyáltalán az átszervezés, mint olyan, értelmezhető. Képzés A vállalati képzésekről tudósítók 2007-ben régiós szinten 63%-os arányt tettek ki. Ez az arány drasztikusan visszaesett: a Jó Pályán! Dél-alföldi régiót képviselő mintájának csak 27%-a tesz említést erről, ami viszont magasabb, mint az országos szint (23,5%).


Munkahelykeresés A mai foglalkoztatottak legtöbbje a család és az ismeretségi kör megkérdezése és közbenjárása útján találta meg munkahelyét. A Dél-Alföldi régióban a Jó Pályán! mintában választ adóknak is csaknem a fele talált ismeretség, vagy család útján munkát. A korábbi BérBarométer felmérésben is ez dominált, de nem ilyen magas arányban (43%). Különösen fontos az ismerősök és a család szerepe Békés megyében, itt a Jó Pályán! minta 55%-a jelölte meg ezt a választ. A Jó Pályán! minta szerint Csongrád megyében volt a legjelentősebb a hirdetések útján történő elhelyezkedés (25,5%). Munkaidő A magyar foglalkoztatási gyakorlatot továbbra is a teljes munkaidős foglalkoztatás jellemzi, bár megjelent a korábbinál erőteljesebben jelent meg a nem teljes munkaidős munka is. A Dél-alföldi régióban a Jó Pályán! minta 11%a dolgozik már nem teljes munkaidőben, szemben a bérbarométer felmérés során tapasztal 8%-kal. A túlmunka szerkezet átrendeződött. A hétvégi (vasárnapi) munka gyakorisága ugrásszerűen megnőtt 2007-hoz képest a Dél-alföldi régióban (is). Csongrád megyében a Jó Pályán! minta több mint a fele jelentette, hogy vasárnap is végez munkát. Ez a magas arány összefüggésben áll a minta szerkezetével, a kereskedelemben és szolgáltatásban dolgozók magas arányával. Munkába utazás A Jó Pályán! minta arról tanúskodik, hogy a Dél-alföldi régióban a foglalkoztatottak 70%-a félóránál rövidebb idő alatt beér a munkahelyére, ez csaknem azonos az országos átlaggal, illetve a BérBarométerben felmért aránnyal. A megkérdezettek további egynegyede fél-egyóra alatt benn van a munkahelyén. A legtöbbet a Bács-Kiskun megyeiek utaznak, a Jó Pályán! felmérésben választ adó Bács-Kiskun megyeiek több mint 5 %-a több mint egy órát utazik a munkahelyére. Ez az eredmény hasonlít a Bérbarométeréhez. A Dél-alföldi régióban mindkét mintában a legtöbben autóval és biciklivel járnak munkába. A Jó Pályán! mintában a BérBarométeréhez képest felére csökkent a busszal utazók aránya (26%-ról 13%-ra). Mindkét felmérés megegyezik abban, hogy elenyésző (1 % körüli) a vonattal és a céges busszal közlekedők aránya Munkanélküliség – munkaerő kínálat A Dél-alföldi régióban átlagosan egy ember háromszor váltott munkahelyet, és közel egyszer volt munkanélküli legalább három hónapra a Jó Pályán! minta szerint. Munkahellyel szembeni elvárások


Mindkét felmérésnél első helyen áll a munkahellyel kapcsolatos elvárások között a megfelelő fizetés. A második helyen az, hogy a munkaszerződés határozatlan időre szóljon, illetve a Jó Pályán! mintában hasonlóan fontosnak tartották a családi élet és a munka összeegyeztetésének lehetőségét. Következő helyen a jó munkatársak kívánatossága áll. A legkevésbé fontosnak mindkét felmérésnél a vállalati gyermekintézmények létét és a továbbképzés lehetőségét tartották. Munkahellyel kapcsolatos elvárások, értékelés 1-5-ig megfelelő fizetés Jó Pályán! Bérbarométer

4,6 4,8

határozatlan idejű szerződés

jó munka társak

lakóhelytől való távolság

rugalmas munkaidő

Tovább képzési lehetőség

4,5

4,4 4,2

4,0 3,4

3,8 3,2

3,5 3

4,5

6

megfelelő fizetés

5

határozatlan idejű szerződés jó munka társak

4

lakóhelytől való távolság 3 rugalmas munkaidő 2 Tovább képzési lehetőség 1

családi élet és munka össze egyeztetése

0

vállalati gyermek intézmények Jó Pályán!

Bérbarométer


családi élet és munka össze egyeztetése 4,5 3,8

vállalati gyermek intézmények

2,7 3

Munkaerőpiaci helyzetkép az Észak-alföldi régióban

Recommend Documents