Munkácsy, az asztalosból lett piktor

Munkácsy, az asztalosból lett piktor Közzétette: www.flagmagazin.hu (https://www.flagmagazin.hu)

Munkácsy, az asztalosból lett piktor

2014 február 21. Flag

0

Értékelés kiválasztása értékelve Give Munkácsy, az asztalosból Give Munkácsy, az asztalosból Give Munkácsy, az asztalosból Mérték Give Munkácsy, az asztalosból Give Munkácsy, az asztalosból

Még nincs

lett lett lett lett lett

piktor piktor piktor piktor piktor

1/5 2/5 3/5 4/5 5/5

Százhetven éve, 1844. február 20-án született Munkácsy Mihály, az első világhírű magyar festő, a magyar nemzeti festészet egyik megteremtője.

Lieb Mihály néven látta meg a napvilágot Munkácson, egy elmagyarosodott bajor tisztviselőcsaládban. Apját 1846-ban helyezték Miskolcra, ahol az öt gyermek néhány gondtalan évet töltött, de 1852-ben teljes árvaságra jutottak. Mihály Békéscsabára került anyai nagybátyjához, aki az általa gyenge képességűnek tartott fiút az elemi iskola után asztalos inasnak adta. 1. oldal (összes: 5)


A műhelyben dolgoztatták, éheztették, ütötték-verték, ő pedig sorsába belenyugodva gyalult hat hosszú évig. A segédlevél megszerzése után Aradra ment, itt születtek első rajzai. Egy súlyos betegség miatt visszakerült nagybátyjához, s a lábadozása során ismerkedett meg Szamossy Elek vándor portréfestővel, akitől első leckéit kapta a képzőművészetből. Hamarosan felhagyott szakmájával és beállt Szamossy mellé segédnek. Az asztalosból lett piktor 1863-ban került a fővárosba, nevét is ekkor magyarosította Munkácsyra. 1865-ben a bécsi akadémia előkészítő osztályát látogatta, de pártfogója halála után kizárták az intézményből; a kiegyezés után, 1867-ben állami ösztöndíjjal tanult Münchenben, majd Párizsban. Első nagysikerű képének témáját korábbi mestersége világából vette, így született 1868-ban az Ásító inas, s ekkorra alakult ki sajátos stílusa. Sokalakos, drámai hatású életképi kompozícióinak jellegzetes példája az 1869-ben készült Siralomház. Az egzotikus, magyar témájú festmény aranyérmet kapott a párizsi Szalon 1870-es kiállításán, és annyira meghódította a közönséget, hogy "Monsieur Münkakszit" egy ideig csak "Monsieur Siralomháznak" hívták. Elismertségét tovább erősítette az 1871-ben, a porosz-francia háború hatása alatt született Tépéscsinálók című alkotása. A sikereket kihasználva Munkácsy letelepedett Párizsban, ahol 1896-ig élt és dolgozott.

2. oldal (összes: 5)


Munkácsy Mihály: Ecce homo

Az immár hírneves festő plebejus témákat is festett, de amikor 1873-ban feleségül vette De Marches báró özvegyét, a francia arisztokrácia és vagyonos polgárság kedvenc festője lett. Képeiért mesés honoráriumokat kapott, az ünnepelt és vagyonos egykori inasfiú csodás palotát vett, szalonjában minden héten összegyűlt a párizsi művészeti élet színe-java. Tájképstílusa az 1880-as években teljesedett ki: a Sötét utca, a Rőzsehordó nő, a Poros út, a Séta az erdőben, a Tájkép folyóval barbizoni hatású, plein air-képei festészetének egyik csúcsát jelentik. Igen jelentősek ekkor festett arcképei is. Az 1880-as években született talán legismertebb, monumentális alkotása, a Krisztus-trilógia első két része: a Krisztus Pilátus előtt (1881) és a Golgota (1884). (A harmadik rész, az Ecce homo 1895-ben, a művész hattyúdalaként készült el.) A fogadtatásra jellemző, hogy az első darabot először egy kastélyban állították ki, amely előtt hosszú sorok kígyóztak, és több mint háromszázezren nézték meg. E képeken a művész a romantika nagy ívű témaválasztását a realizmus kifejezésmódjával párosította. A Golgota megfeszített Krisztusához nem akadt modell, ezért a festő magát köttette a keresztre és az így készült fényképek alapján dolgozott. A két óriásfestmény az alkotóval együtt Amerikába is áthajózott, ahol Munkácsy Kossuthéhoz fogható fogadtatásban részesült, a Golgota előtt állítólag letérdepeltek és imádkoztak az emberek. A képek egy amerikai üzletember tulajdonába kerültek, csak az Ecce homo volt látható 1924-től Debrecenben. A trilógiát 1995-ben, Debrecenben lehetett először együtt megcsodálni, ezután több magyar városban állították ki, Budapesten több mint kétszázezren tekintették meg a Magyar Nemzeti Galériában, a képek 2012 végén tértek vissza az az alföldi városba, a Déri Múzeum Munkácsy termébe. (A Golgotát tulajdonosa, Pákh Imre Amerikában élő műgyűjtő az általa alapított Munkácsy Alapítvány tulajdonába adta, a Krisztus Pilátus előtt kanadai tulajdonban van, a magyar kormány célja, hogy ez a kép is örökre hazánkban maradhasson.)



Munkácsy Mihály: Poros út

Munkácsyt az 1880-as évektől egyre inkább kínozta a századfordulón oly gyakori betegség, a szifilisz, emiatt időről-időre pihenőt kellett tartania. 1891-93-ban megfestette a monumentális Honfoglalást, amellyel óriási botrányt okozott: idehaza azért, mert a a honfoglaló magyar vezéreket korának jeles politikusairól mintázta meg (Árpád például Tisza István arcvonásait viselte), a szláv államok részéről pedig azért érték dühödt támadások, mert a képen Árpád előtt szlávok hajlanak meg. A Honfoglalás, Magyarország második legnagyobb festménye az Országház Munkácsytermének falát díszíti. Az 1896-os Millennium alkalmával Budapesten bemutatta az Ecce homót, de az ünnepségek után összeroppant, elhatalmasodott rajta a betegségéből fakadó elmebaj. Élete utolsó éveit külföldi szanatóriumokban töltötte, párizsi palotáját elárverezték, műveit bírálni kezdték, de ebből már nem sok jutott el a tudatáig. Alig 57 évesen, 1900. május 1-jén halt meg a Bonn melletti Endenich elmegyógyintézetében, örök nyugalomra 1900. május 9-én helyezték Budapesten, a Kerepesi úti temetőben. Munkácsy a magyar nemzeti művészet korszakos jelentőségű mestere, máig a legismertebb magyar festők egyike. Ritkán árverésre kerülő képeit csillagászati áron ütik le, Poros út I. című képéért 2003-ban 220 millió forintot adtak. A festő születésének évfordulóján idén Sanghajban rendeznek nagyszabású kiállítást, az Operaházban tavaly Aranyecset címmel balettet, a József Attila Színházban Munkácsy, a festőfejedelem címmel musicalt mutattak be, a Magyar Nemzeti Galériában tárlatvezetésekkel emlékeznek rá, Békéscsabán pedig emlékévvel tisztelegnek előtte. mult-kor.hu - MTI Tisztelt olvasók! Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Flag Polgári Magazin facebook oldalát, a következő címen: https://www.facebook.com/flagmagazin - Minden "lájk számít, segíti a magazin működését! Köszönettel és barátsággal! www.flagmagazin.hu



Tweet

(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({});

Ajánló


Munkácsy, az asztalosból lett piktor

Recommend Documents