Munkaanyag. az építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében egyes törvények módosításáról

NEMZETI FEJLESZTÉSI ÉS GAZDASÁGI MINISZTER IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTER NFGM/

/2009.

Munkaanyag az építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében egyes törvények módosításáról

Budapest, 2009. március

Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc

Látta: Magyar Mária Dr. Bódis Mihály

Jóváhagyta: Dr. Szaló Péter Dr. Bozzay Erika

Munkaanyag, a Kormány álláspontját nem tükrözi! EGYEZTETÉSI LAP

1. Állami szervek

Véleménynyilvánítási határidő: név:

egyetért

nem ért egyet

észrevételt tett

EüM FVM ÖM HM IRM KüM KvVM OKM PM SZMM MeH LÜ LB OBH

2. Társadalmi szervezetek MMK ÉVOSZ MÉK

Dr. Kováts Gábor Tolnay Tibor Eltér István




2

nap határidőben nem adott véleményt

Munkaanyag, a Kormány álláspontját nem tükrözi!

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ I. Tartalmi összefoglaló Az előterjesztés egyben tartalmazza I. A GYORSÍTÁS-II. program első elemeként az építési beruházások megvalósításának elősegítését szolgáló törvénymódosítási javaslatokat II. a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény tervezete és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelvvel összefüggő törvénymódosításokat, valamint III. a közigazgatási hatósági eljárásról szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvénnyel összefüggő felülvizsgálat alapján szükségessé vált törvénymódosításokat. A. Az építési beruházások törvénymódosítások főbb elemei:

megvalósításának

elősegítését

szolgáló

1. Az állam, a kormány és az építésügyért felelős miniszter építésüggyel kapcsolatos koordinációs és ellenőrzési feladatainak megerősítése, kiszélesítése az építésügyi feladatok (ideértve a sajátos építményfajtákra és a műemlékekre vonatkozóakat is) hatékonyabb tárcaközi koordinálhatósága érdekében. 2. Az építésügyi feladat-ellátás szervezeti kereteinek olcsóbbá, áttekinthetőbbé, ellenőrizhetőbbé és működőképesebbé tétele o Az építésügyi hatósági rendszer (ideértve a sajátos építményfajták és a műemlék szerintit is) hatékonyabbá és ellenőrizhetőbbé, egységesebbé tétele érdekében az építésügyi hatóság fogalmának meghatározása, o Az önkormányzatok építésüggyel kapcsolatos feladatainak pontosítása, a feladatellátás érdekében a tervtanácsi és a főépítészi rendszer korrekciója, 3. Az építési beruházások megvalósításával kapcsolatos eljárásokat érintő egyszerűsítések: o A nemzetgazdaságilag kiemelt építési beruházásokra vonatkozó szabályok kiegészítése o A nemzetgazdasági szempontból kiemelt építési beruházásokra vonatkozó eljárási könnyítések részleges (azon esetkörben, ahol ezt a Ket. lehetővé teszi) kiterjesztése az egyéb építési beruházásokra is, o Új eljárásfajták bevezetése az építtető/beruházó választása alapján, adminisztrációs terhek csökkentése o „Ügygazda” közreműködő hatóságként történő eljárásának szabályozása o Társhatósági eljárások bevonásának lehetősége az integrált eljárási formába o Hatásköri viták megelőzése, ha több építésügyi hatóság eljárására van szükség egy építési beruházás megvalósításához o Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági ellenőrzési folyamat egymásraépülése, az ellenőrzések hatékonyabbá tétele o Országos szinten egységes elektronikus építésügyi eljárási és nyilvántartási rendszer ütemezett megvalósításának lehetővé tétele 4. A településrendezési eszköz - mint a hatósági eljárások megalapozója – Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc



3

Munkaanyag, a Kormány álláspontját nem tükrözi! o o o o o o

egyeztetési eljárásának további egyszerűsítése és egyértelműsítése, hatálybaléptetésének szabályozása, továbbá szakmai vizsgálatának szabályai, joghatásának megerősítése az állami főépítész feladatainak bővítésével, elektronikus és mindenki számára hozzáférhető nyilvános nyilvántartás vezetése a megállapított településrendezési eszközökről, illetve azok jogkövetéséről, több település közös építésügyi feladat-ellátásának ösztönzése a társulási főépítész jogintézményének bevezetésével, az egyes tilalmak elrendelésének pontosítása.

5. Több és jobb szakember biztosítása érdekében o az építési folyamat résztvevői szakmagyakorlási feltételeinek további könnyítése o A kihívások teljesítéséhez megfelelő számú szakmunkás biztosítása, ösztönzése 6. Lánctartozás megfékezése o Az építési és az építőipari kivitelezési tevékenység megfogalmazása, az építőipari kivitelezési tevékenység folytatása feltételeinek meghatározása, o A vállalkozások nyilvántartásának bevezetése az építőipari vállalkozások átláthatóságának, a megfelelő építészeti és építési minőség biztosításának, a feketemunka kifehérítésének, a lánctartozás megakadályozásának és az építőipari válságkezelésnek is egyértelmű feltétele o Bíróságon kívüli vitarendezés lehetőségének bővítése, o Az építőipari beruházás résztvevői felelősségének további szigorítása és az építtetői fedezetkezelő jogintézményének bevezetése („Biztos kéz” program) 7. Egyéb: o Új fogalmak és fogalom-pontosítások (integrált településfejlesztési stratégia, főépítész, építési beruházás, építészeti-műszaki tervdokumentáció, építési tevékenység), o A felhatalmazások kiegészítése és pontosítása [A fenti célokat a következő törvények módosítására tett javaslattal kívánja elérni az előterjesztés: • az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LVIII. törvény (Étv.) • a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény, • a Nemzeti kulturális alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény • a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény • az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény • a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény • a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény]




4

Munkaanyag, a Kormány álláspontját nem tükrözi! B. A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény tervezetével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelvvel (a továbbiakban: Irányelv) összefüggő törvénymódosítások koncepcionális elemei: • A településrendezési és az építési folyamat résztvevői, a szabályozott szakmák gyakorlói tevékenységének folytatásához szükséges „jogosultsági” feltételrendszer egységes meghatározása. • A feltételrendszernek az Irányelvhez történő igazítása • Több és jobb szakember biztosítása érdekében az építés résztvevői képesítési, szakmagyakorlási feltételei törvényi alapjainak megteremtése [A fenti célokat a következő törvények módosítására tett javaslattal kívánja elérni az előterjesztés • az Étv., • a tervező és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény (Kamtv.), • a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény] C. A Ket. módosításával összefüggő törvénymódosítások koncepcionális elemei: • Azon szabályozási elemek kivétele a törvényekből, amelyeket a Ket. kormányrendeleti szinten enged szabályozni • Azon szabályozási elemekkel történő kiegészítése a törvényeknek, mely kérdéseket a Ket. csak törvényi szinten enged szabályozni • Új eljárásfajták nevesítése • A közreműködő hatóság igénybevételének szabályai az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban • Az elektronikus ügyintézés és nyilvántartás szabályainak törvényi alapja • A nemzetgazdasági szempontból kiemelt építési beruházásokra vonatkozó kivételes szabályok törvényi alapjai • A felhatalmazások pontosítása [Az Étv. és a Kamtv. módosításával] II. Előzmények 1. 2008. évben a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások megvalósításának elősegítését szolgáló egyes feladatokról a Kormány jegyzőkönyvi határozatot (287/MeH) fogadott el, amelynek eredményeképpen 2008. szeptember 1-jével hatályba léptek azok a legfontosabb szabályozási elemek, melyek a kiemelt építési beruházások megvalósítását segítik elő. 2. Az Országgyűlés Gazdasági és Informatikai bizottsága az építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében a társadalmi és szakmai egyeztetések elvégzéséről, valamint a szükséges törvényi szabályozások előkészítéséről 3/2006-2010. sz. határozatot fogadott el. 3. Miniszterelnök úr a kormányzati munkamegosztás rendje szerint az építésügyért felelős minisztert (a továbbiakban: miniszter) kérte fel – a sajátos építményfajták és a műemlékvédelem tekintetében több tárca érintettségére tekintettel – a bizottsági határozatból adódó kormányzati feladatok koordinációjára. Miniszter úr a felkérésnek eleget téve levélben kereste meg az érintett minisztereket az együttműködés érdekében. 4. Ezt

követően


a

kormány

határozatot

fogadott el a piaci és a nem piaci szereplők Jóváhagyta: Dr. Szaló Péter Dr. Bozzay Erika


5

Munkaanyag, a Kormány álláspontját nem tükrözi! adminisztratív terheinek csökkentésére, valamint az eljárások egyszerűsítésére és gyorsítására irányuló kormányzati programról, valamint a program végrehajtásának koordinációjáért felelős kormánybiztos kinevezéséről és feladatairól is. Ennek keretében az építésügyre vonatkozóan is pl.: o módszereket és megoldásokat kell kidolgozni az adminisztratív terhek egységes szempontok szerint történő csökkentésére és az ágazati közigazgatási hatósági eljárások folyamatainak racionális és egységes újraszabályozására, o ki kell dolgozni az adminisztratív terhek csökkentésének a kormányzati döntéselőkészítés során érvényesítendő követelményeit és érvényesítésének eljárásrendjét, különös tekintettel arra, hogy újabb adminisztratív teher csak abban az esetben írható elő, ha azzal egyidejűleg legalább olyan mértékű meglévő adminisztratív teher megszüntetésre kerül, o felül kell vizsgálni a közigazgatási hatósági eljárásokban a szakhatósági közreműködések indokoltságát, ennek során és ezzel összefüggésben. o csökkenteni kell a hatósági ügyek elhúzódásából eredő adminisztratív terheket és költségeket azzal, hogy a hatósági eljárásokban a szakhatósági közreműködések csak abban az esetben tarthatóak fenn, ha annak szükségességét az ügy érdemi elbírálásáért felelős hatóság, valamint az eljáró szakhatóság felett irányítási jogkört gyakorló miniszter adatokkal alátámasztott módon indokolja, o a nagyszámú szakhatóság közreműködésével járó hatósági eljárások folyamatát felül kell vizsgálni, és javaslatot kell tenni azok kisebb adminisztratív terhet jelentő újraszabályozására. o a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban meg kell valósítani az egyablakos rendszer bevezetését, integrálni kell mindazon szolgáltatásokat, amelyek igénybevételével a vállalkozások teljesíteni tudnak minden a tevékenység nyújtására való jogosultsághoz szükséges eljárást és alaki követelményt, továbbá a tevékenységük gyakorlásához szükséges engedélyeket is kérelmezni tudják. 5. A Kormány a szakhatósági közreműködések felülvizsgálatából eredő további feladatokról szóló 1088/2008. (XII. 30.) Korm. határozatában elrendelte, hogy: „4. Az építési beruházások megvalósításának elősegítését szolgáló gyorsítási program keretében – a sajátos építményfajtákra és a műemlékekre is kiterjedően – előterjesztést kell benyújtani a Kormány részére a) az építésügyi hatósági és szakhatósági eljárások egységes rendszerének kialakításához, b) új eljárási, bejelentési formák bevezetéséhez, c) az építésügyi hatósági engedélyezésre irányuló és ahhoz kapcsolódó eljárások közreműködő hatóság útján történő lefolytatásához, d) az építésügyi hatósági eljárásokhoz szükséges szakhatósági közreműködés, a különböző engedély- és bejelentésfajtákhoz szükséges mellékletek és azok tartalmának további egyszerűsítéséhez szükséges jogszabály-módosításokról. 5. A feladatkörrel rendelkező miniszterek vizsgálják meg, hogy az építtetők, beruházók és eljáró hatóságok érdekében – különösen eljárási hatáskörök és szakhatósági hatáskörök, valamint a településrendezési eszközök tartalmi követelményei és egyeztetési eljárása felülvizsgálatával – az építésügyi hatósági engedélyezéshez kötött tevékenységek körében hogyan csökkenthetőek leghatékonyabban az eljárási terhek és az eljárások időigénye, ideértve a jogorvoslati időigényeket is: a) a termőföld minőségi és mennyiségi védelme, b) a telekalakítás, c) a kisajátítás, Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc



6

Munkaanyag, a Kormány álláspontját nem tükrözi! d) a régészeti feltárás, valamint e) a környezeti hatásvizsgálat tekintetében és a vizsgálat eredményétől függően tegyenek javaslatot a szükséges jogszabály-módosításokra.” 6. A kialakult gazdasági válsághelyzetben az építőipar helyzetének javítása érdekében, a feketemunka kifehérítése, a lánctartozás megfékezése érdekében, hogy a jogkövető vállalkozók kedvezőbb helyzetbe kerülhessenek az Országgyűlés Gazdasági és Informatikai bizottsága országgyűlési határozati javaslatot nyújtott be a Parlament elé. 7.

A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény tervezete és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv szabályozási kötelezettséget ró az építésüggyel kapcsolatos tevékenységek szabályozása tekintetében.

8. A közigazgatási hatósági eljárásról szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvénnyel összefüggő felülvizsgálat eredményét a törvényeken át kell vezetni. A bizottsági és kormányhatározatokban, valamint az irányelvekből fakadó feladatok végrehajtására az építési beruházások megvalósítását leginkább befolyásoló területeket megvizsgáltuk és a kiszámíthatóság és tervezhetőség, a minőség és a jogkövető magatartás színvonalának emelése érdekében az előterjesztés mellékletében megfogalmazott javaslatokat tesszük. III. A kormányprogramhoz való viszony A Kormány „Új Magyarország, Szabadság és Szolidaritás” című programjában az építésügy kiemelkedő szerepét hangsúlyozza, amikor a „Haza és haladás” c. fejezetben az alábbiakat deklarálja: „Építünk és beruházunk, annyit, mint soha korábban. Utakat, vasutakat, városközpontokat építünk, átépítünk iskolákat, kórházakat, szociális intézményeket, szabályozunk folyókat, építünk csatornákat. Mindeközben megváltozik a falu, a vidék képe, a beruházásokon új magyar ipar jön létre, megerősödnek a hazai kis- és közepes vállalatok…… „Kevesebb kiváltság, nagyobb teljesítmény, kisebb bürokrácia, átlátható és ellenőrzött gazdálkodás – ezek a reformok fő irányai.” A Kormány programjában iránymutatást is tesz, és célt is kitűz: (Tisztább és egészségesebb környezet c. alfejezet) „Biztonságos, egészséges, kellemes környezet nélkül nincs jólét.” (FEJLŐDŐ MAGYAR VÁLLALKOZÁSOK c. fejezet) „Az Új Magyarország fejlesztési program eredményeképpen … Kórházak, iskolák újulnak meg, komplett városrészeket rehabilitálunk, … Célunk, hogy a fejlesztések első számú nyertesei a magyar vállalkozások legyenek.” IV-VI. Várható szakmai, gazdasági és társadalmi hatások •

•

Az építésügyért felelős miniszter koordinációs feladatai és jogosítványai megerősítésével egységesen és hatékonyan juttathatók érvényre az építési beruházásokra vonatkozó építésügyi szakmai, társadalmi és gazdasági követelmények és érdekek (építésügyi feladatok hatékonyabb tárcaközi koordinálhatósága), (integrált településfejlesztési stratégia, Az új fogalmak és fogalom-pontosítások




7


•

•

•

•

•

•

főépítész, építési beruházás, építészeti-műszaki tervdokumentáció, építési tevékenység) az egyértelműbb feladat-végrehajtást segítik elő az építésügy teljes spektrumában, Az „építésügyi hatóság” fogalmának meghatározásával egyértelművé tesszük a más tárca kompetenciájába tartozó (más elnevezésű) hatósági rendszerek építésügyi vonatkozásait is, vagyis tudatosítjuk azt, hogy e hatóságok (pl. Nemzeti közlekedési Hatóság, Vízügyi Igazgatóság, Bányakapitányság, stb.) amikor engedélyeznek egy beruházást, akkor építésügyi hatósági jogkörükben járnak el, mint építésügyi hatóság. Ennek eredményeképpen – eltérő törvényi szabályozás hiányában - rájuk is vonatkoznak az építésügyi hatóságra meghatározott előírások. Egységes és „összedolgozó” építésügyi hatósági rendszer hozható létre. Az önkormányzatok építésüggyel kapcsolatos feladatai lehetnek: településfejlesztés és – rendezés, tervtanácsok működtetése helyi szabályozás alapján, helyi építészeti értékek védelme helyi rendeletben foglaltak szerint, a településrendezési eszközök végrehajtását biztosító sajátos jogintézmények megvalósítása. Ha az önkormányzatok vállalnak építésügyi feladatellátást (pl. a település fejlődésének érdekében), akkor csak e törvény és végrehajtási rendeleteinek keretei között tehetik. Tekintettel arra, hogy az Étv. hatálybalépése óta eltelt 11 év alatt sem tudták az önkormányzatok a feladatellátás feltételeit (pl. önkormányzati főépítész foglalkoztatása, megbízása, szakszerű és jogszerű településrendezési eszközök elfogadása, megállapítása, tervtanácsok működtetése, stb.) biztosítani, közérdekből az építésügyi feladatok szakszerű és jogszerű ellátása érdekében szükség van a feladatellátás átcsoportosítására, módjának pontosítására és kiegészítésére (pl. társulási főépítész bevezetése, több település közös építésügyi feladatellátása), ezzel elősegítve és ösztönözve az építésügyi feladatok (kivéve a hatósági-államigazgatási feladatellátást) társulás formájában történő feladatellátását is. Az építési beruházások megvalósításával kapcsolatos eljárásokat érintő egyszerűsítések nem csak a nemzetgazdaságilag kiemelt építési beruházásokra vonatkozóan, hanem minden építési beruházásra kiterjesztően is lehetővé teszi az adminisztratív terhek csökkenthetőségét, új, egyszerűbb és gyorsabb eljárásfajták választhatóságát, az eljárásokat esetenként lényegesen időben elhúzó hatásköri viták megelőzését. Mindez a beruházás megvalósításának időbeli gyorsítását és adminisztrációs terheinek könnyítését eredményezi és ily módon gazdaságélénkítő hatással bírhat. A településrendezési eszköz - mint a hatósági eljárások megalapozója – az építési beruházások megvalósításának egyik legfontosabb eleme. Ezért igen fontos a belé vetett „bizalom” megtartása és megerősítése. A beruházások megvalósítása melletti (vagy ellene szóló) döntést befolyásolja alapjaiban a településrendezési eszköz tartalma, vagy lehetséges módosításának tartalma. Mindezek miatt igen erős, kivételes közérdek fűződik ahhoz, hogy e döntés szakszerű, megalapozott és törvényes legyen joghatása pedig megfelelő módon kiterjedjen az építési beruházás megvalósításához szükséges engedélyezési szakaszra és engedélyező hatóságokra is. Eljárási engedmények, adminisztratív teher-csökkentés akkor tehető, ha a megvalósítás (kivitelezés) szakasza hatékonyan és eredményesen ellenőrzött. Az államháztartás bevételeinek növelése a feketemunka visszaszorítása révén reális elvárás, a lánctartozás megfékezése pedig az építési gazdaság „talponmaradásának” elengedhetetlen feltétele. Az építészeti-építési minőség védelme alapvetően építtetői (fogyasztóvédelmi) igény, de egyben - GDP-re is kiható - nemzetgazdasági érdek is. Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági ellenőrzési folyamat egymásraépülése, az ellenőrzések hatékonyabbá tétele e célok megvalósítását szolgálja. Az információ „hatalom”: Fokozottan igaz ez az építésügyben, amikor a gyors, naprakész, hiteles információk, adatok alapvetően befolyásolni tudják az építésgazdasági döntéseket, azt hogy pl. hol és mit lehet/érdemes gyorsan megvalósítani.




8

Munkaanyag, a Kormány álláspontját nem tükrözi! Mindezen érdekeket szolgálja az országos szinten egységes elektronikus építésügyi eljárási és nyilvántartási rendszer ütemezett megvalósítása és abból elektronikus úton adatszolgáltatás lehetővé tétele. • A beruházások akkor „gyorsíthatóak”, akkor „garantálható” az elvárt minőség, ha megfelelő számú és minőségű szakember készíti azokat elő (tervezés) és biztosítja a megvalósítását (kivitelezés). Annak érdekében, hogy az építés-gazdasági élet fellendülhessen, további lépések szükségesek a szakemberellátottság biztosítása területén, ezért ott, ahol erre lehetőség van, az építés résztvevői szakmagyakorlási feltételeit tovább könnyítjük. A kihívások teljesítéséhez megfelelő számú szakmunkás biztosítása is szükséges. A szakmunkásképzés területén tapasztalható anomáliák sürgős és hathatós intézkedéseket, valamint az építésügyért felelős miniszter „beavatkozását” e területen is sürgetik. • Az építési és az építőipari kivitelezési tevékenység megfogalmazása, az építőipari kivitelezési tevékenység folytatása feltételeinek meghatározása, az építőipari kivitelezési vállalkozások nyilvántartásának/névjegyzékének bevezetése az építőipari vállalkozások átláthatóságának, a megfelelő építészeti és építési minőség biztosításának, a feketemunka kifehérítésének, a lánctartozás megakadályozásának és az építőipari válságkezelésnek is egyértelmű feltétele, mindehhez hozzájárulhat a bíróságon kívüli vitarendezés lehetővé tétele, továbbá az építtetői fedezetkezelő jogintézményének bevezetése („Biztos kéz” program) is. A tervezetben foglaltaknak költségvetési kihatásai nincsenek. A tervezet azzal, hogy az önkormányzati építésügyi feladatellátás vállalásának szabályait kiegészíti, pontosítja, illetve a feladatellátás társulás formájában történő ellátását szakmai oldalról is ösztönzi (társulási főépítész lehetővé tételével), enyhít az önkormányzatokat érintő terheken is. VI. Kapcsolódások • A nemzetgazdasági szempontból kiemelt építési beruházások megvalósítása gyorsítását célul kitűző 2008. évi GYORSÍTÁS-I program folytatása • A GYORSÍTÁS-II. program további elemeiként kormányrendeletek, valamint miniszteri rendeletek módosítását tartalmazó jogszabálycsomagok készülnek a törvénycsomaggal megegyező tervezett hatálybaléptetéssel • A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény tervezetével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével, valamint a közigazgatási hatósági eljárásról szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvénnyel összefüggő felülvizsgálattal kapcsolatos IRM előterjesztéssel, mely vonatkozásában gondoskodni kell a hatálybaléptetések összhangjáról. VII. Fennmaradt vitás kérdések VIII. Megjegyzések A tervezett szabályozás nem tartozik a műszaki tartalmú jogszabálytervezeteknek az Európai Bizottsággal és az Európai Unió tagállamaival való egyeztetéséről szóló 94/2004. (IV. 27.) Korm. rendelet, illetőleg a kereskedelem, illetve az áruk szabad áramlása akadályaival kapcsolatos egyes értesítési és bejelentési eljárások végrehajtásáról szóló 44/2004. (III. 16.) Korm. rendelet hatálya alá. IX. Szakmai és társadalmi egyeztetések A GYORSÍTÁS-II. program végrehajtására részletesen kidolgozott és indoklással ellátott koncepció készült 2009. január végén. A koncepció kidolgozására 2008. Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc



9

Munkaanyag, a Kormány álláspontját nem tükrözi! augusztusában munkacsoportok alakultak, amelynek tagjai voltak a szakmai érdekképviseleti szervezetek tagjai, képviselői és az érintett társtárcák képviselői is.




10

és


HATÁROZATI JAVASLAT 1. A Kormány megtárgyalta és elfogadta az építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló kormány-előterjesztést és elrendeli az előterjesztés mellékletét képező törvénytervezetnek a Kormány törvényjavaslataként az Országgyűléshez történő benyújtását. 2. A törvényjavaslat előadója: Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter




11

Munkaanyag, a Kormány álláspontját nem tükrözi! melléklet az előterjesztéshez

………………….. törvény az építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében egyes törvények módosításáról

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása 1. § Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 1.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) E törvényt és végrehajtási rendeleteit a sajátos építményfajták, valamint a műemlékek és a műemlékvédelem alatt álló területek tekintetében az (1) bekezdésben meghatározott körben e törvény és az e törvény felhatalmazása alapján készült végrehajtási rendeletek mellett a rájuk vonatkozó külön törvényekkel, végrehajtási rendeletekkel együtt, a bennük foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel kell alkalmazni.” 2. § (1) Az Étv. 2.§-ának 12. pontja a következő rendelkezéssel egészül ki: [E törvény alkalmazásában:] „12. Integrált településfejlesztési stratégia: középtávú, stratégiai szemléletű, megvalósítás orientált fejlesztési dokumentum, amely meghatározza a települések középtávú településfejlesztési tevékenységét, összehangolja a különböző szakpolitikai megközelítéseket, összefogja és ütközteti az érintett partnerek (üzleti szektor, civil szektor, közszféra szereplői, lakosság) céljait, elvárásait, meghatározza a fejlesztési célokat, azok finanszírozási módját, továbbá a megvalósítás és fenntartás módját is összefüggéseiben kezeli. Az integrált településfejlesztési stratégia az integrált városfejlesztési stratégia (IVS) és az integrált községfejlesztési stratégia (IKS) gyűjtőfogalma. Az integrált településfejlesztési stratégiát az önkormányzat képviselő-testülete határozatban állapítja meg.” (2) Az Étv. 2. §-ának 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [E törvény alkalmazásában:] „16. Főépítész: egyes építésügyi feladatokkal kapcsolatos döntéseket előkészítő az állam kötelező feladataként állami, önként vállalt feladataként önkormányzati főépítész. (3) Az Étv. 2. §-ának 27. pontja a következő mondattal egészül ki: [E törvény alkalmazásában:] „Az integrált városfejlesztési stratégia a településfejlesztési koncepció kötelező, az integrált községfejlesztési stratégia a településfejlesztési koncepció lehetséges önálló munkarésze.” (4) (2) Az Étv. 2. §-ának 30. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [E törvény alkalmazásában:] „30. Építészeti-műszaki tervdokumentáció: az építési tevékenység megvalósításához (különösen a pályázathoz, tervpályázathoz, tervtanácshoz, engedélyezéshez, ajánlatkéréshez, építőipari kivitelezéshez, állapotfelméréshez, állapot/megvalósítás Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc



12

Munkaanyag, a Kormány álláspontját nem tükrözi! dokumentálásához) szükséges tervek, dokumentumok összessége.” (5) Az Étv. 2. §-a a következő 36. ponttal egészül ki: [E törvény alkalmazásában:] „36. Építési tevékenység: Építmény, építményrész, épületegyüttes megépítése, átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, lebontása, elmozdítása, építési munka végzése.” 3. § (1) Az Étv. 4. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A Kormány az építésügy - (1) bekezdésben megjelölt – központi feladatainak ellátása körében gondoskodik:] „b) az állami főépítészi, építésügyi és építésfelügyeleti hatósági intézményrendszer működtetéséről,” (2) Az Étv. 4. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A Kormány az építésügy központi irányítását, összehangolását és ellenőrzését - ideértve a sajátos építményfajták és a műemlékek tekintetében az összehangoló és ellenőrző feladatokat is – az építésügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) útján gyakorolja.” 4. § (1) Az Étv. 5. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az általános és a sajátos építményfajtával, valamint a műemlékkel kapcsolatos építési tevékenység engedélyezési, kötelezési és ellenőrzési feladatait az erre hatáskörrel rendelkező hatóság építésügyi hatósági jogkörében látja el (a továbbiakban: építésügyi hatóság). ” (2) Az Étv. 5. §-ának (1) bekezdése a következő a) ponttal egészül ki: [A miniszter a központi szakmai irányítási, összehangolási és ellenőrzési feladatkörében:] „a) elősegíti az építési beruházások megvalósítását” (3) Az Étv. 5. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Az építészeti értékvédelem és az (5) bekezdésben felsorolt feladatok ellátása érdekében – kormányrendeletben meghatározottak szerint – szakmai tanácsadó testületként tervtanácsok működhetnek. (4) Az Étv. 5. §-a (5) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A tervtanácsok feladata különösen] „e) a településrendezési és az építészeti-műszaki tervek magas színvonalának elősegítése, egyéb fontos építésügyi (különösen településrendezési, építészeti-műszaki, településképi, környezetalakítási, az akadálymentes épített környezetalakítási) célok érvényre juttatása.” 5. § (1) Az Étv. 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A települési (fővárosban a kerületi) önkormányzat, valamint szerveik különösen az alábbi építésügyi feladatokat láthatják el: a) a jogszabályok keretein belül – a fővárosban a fővárosi keretszabályt és szabályozási kerettervet figyelembe véve – a településrendezési feladatkör ellátása, b) az épített környezet emberhez méltó és esztétikus kialakítása, valamint a helyi Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc



13

Munkaanyag, a Kormány álláspontját nem tükrözi! építészeti örökség védelme, ennek keretében tervtanács működtetése, c) az építésügy helyi feladatainak ellátásához szükséges anyagi és személyi feltételek biztosítása.” (2) Az Étv. 6. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) Az – anyagi és személyi feltételek biztosítása kivételével – az (1) bekezdés és a (2) bekezdés, valamint a 15. § szerinti önként vállalt építésügyi feladataival kapcsolatos döntéseit - az építésügyi hatósági tevékenység körébe tartozók kivételével – a) a települési önkormányzatnak önkormányzati főépítész, vagy b) a települési önkormányzatok társulásainak főépítésze készíti elő.” 6. § (1) Az Étv. 9. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A településrendezési eszköz kidolgozása előtt – beazonosítható módon – meg kell határozni a rendezés alá vont területet, ki kell nyilvánítani a rendezés célját és várható hatását oly módon, hogy az érintettek azzal kapcsolatban 30 napon belül javaslatokat, észrevételeket tehessenek, véleményt nyilváníthassanak. Ennek során biztosítani kell: a) a helyben szokásos módon a kidolgozás elhatározásának tudomásra hozatalát és az érintett állampolgárok, szervezetek, érdekképviseleti szervek vélemény-nyilvánítási lehetőségét, b) az érintett települési önkormányzati szervek bevonását az előkészítésbe úgy, hogy azok írásban ismertessék a település fejlődése és építési rendje szempontjából jelentős terveiket és intézkedéseiket, valamint ezek várható időbeli lefolyását, c) a – kormányrendeletben meghatározott - államigazgatási szervek megkeresését oly módon, hogy azok véleményt nyilváníthassanak és ismertethessék ca) a rendezési feladat ellátásához szükséges – nyilvántartásuk részét képező - mindazon adatokat, amelyek a rendezés alá vont területtel kapcsolatosak, továbbá cb) a hatáskörükbe tartozó kérdésekben a jogszabályon alapuló követelményeik érvényre juttatásának feltételeit. (2) Az Étv. 9. §-ának (7) bekezdése a következő második mondattal egészül ki: „A helyi építési szabályzat és a településrendezési tervek – a 9/A §-ban meghatározott esetek kivételével - legkorábban a megállapításuktól számított 60. napon léptethetők hatályba.” (3) Az Étv. 9. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(8) A polgármester (főpolgármester) a megállapítást követően 3 napon belül megküldi a megállapított helyi építési szabályzatot, valamint a településrendezési terveket a) vagy azok vonatkozó részét, illetőleg kivonatát, a beérkezett, de figyelembe nem vett vélemények el nem fogadásának indokolásával együtt az azok véleményezésében résztvetteknek, b) – szakmai vizsgálat céljából - az állami regionális főépítésznek, c) nyilvántartás céljából a kormányrendeletben meghatározott országos dokumentációs központnak. Ha a véleményezési eljárásban részt vett vélemény-nyilvánításra jogosult államigazgatási szervek azt észlelik, hogy a települési önkormányzat nem vette figyelembe jogszabályon alapuló döntésüket, úgy e kérdésben kialakított álláspontjukról 15 napon belül tájékoztatják az állami regionális főépítészt.” 7. § Az Étv. 15. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép: „Több település építésügyi feladatainak közös ellátása Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc



14

Munkaanyag, a Kormány álláspontját nem tükrözi! 15. § (1) A települési önkormányzatok a 6. § (1)-(2) bekezdés szerinti feladataik ellátására társulhatnak, illetve azokat közösen is megoldhatják. Az érintettek ilyen esetben közös településrendezési eszközöket is készíthetnek, közös helyi építészeti értékvédelmi és tervtanácsi szabályokat is alkothatnak, és közös tervtanácsot működtethetnek, az erre vonatkozó közös szabályokat a társulási főépítész készíti elő elfogadásra. (2) A közös településrendezési eszközöknek az egyes településekre vonatkozó részeit az érintett települési önkormányzatok képviselő-testületei állapítják meg. A véleményezési eljárás lefolytatásáról az önkormányzatok megállapodásában meghatározott település polgármestere gondoskodik. (3) A közös településrendezési eszközök előkészítésére, egyeztetésére és elfogadására egyebekben a 7-14. §-ok rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.” 8. § (1) Az Étv. 16. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Településtervezési tevékenységnek minősül a településrendezési terv és a helyi építési szabályzat elkészítése, valamint a külön jogszabály szerinti esetenként kapcsolódó tevékenységek. Településrendezési szakértői tevékenység különösen az építési beruházások támogatására kiírt, terület-igénybevétellel járó településfejlesztési pályázatok elbírálása során azok tartalma és a településrendezési eszközökben foglaltak összhangjának igazolása. (2) A településtervezési, valamint a településrendezési szakértői tevékenység a külön jogszabályban foglaltak szerinti szakmai névjegyzékbe vétellel elnyert településtervezési, illetve településrendezési szakértői jogosultság birtokában folytatható. A névjegyzékbe vételhez kormányrendeletben meghatározott a) szakirányú felsőfokú végzettség, b) meghatározott idejű szakirányú szakmai gyakorlat, valamint c) egyéb feltételek teljesítése szükséges.” (2) Az Étv. 16. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A (1) bekezdésben meghatározott feltételeken túlmenően a magyar állampolgár, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, továbbá a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy a külön jogszabályban meghatározottak szerint végezhet településtervezési tevékenységet.” 9. § Az Étv. 17. §-ának e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A településrendezési feladatok megvalósítását a következő sajátos jogintézmények biztosítják:] „e) kisajátítás (lejegyzés),” 10. § (1) Az Étv. 20. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az érintett területre a) a helyi építési szabályzat, a szabályozási terv készítése érdekében változtatási, b) az elrendelt településrendezési feladatok megvalósítása, végrehajtása, továbbá a természeti, környezeti veszélyeztetettség megelőzése érdekében telekalakítási, illetve építési tilalom (a továbbiakban együtt: tilalom) rendelhető el.” Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc



15


(2) Az Étv. 20. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A természeti és a környezeti veszélyeztetettség megelőzése érdekében telekalakítási vagy építési tilalmat elrendelő határozatot az érintett települési önkormányzattal és az építésügyi hatósággal is közölni kell.” 11. § Az Étv. 23. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A telekalakítás a telek adataiban történő változás ingatlan-nyilvántartási adatátvezetése a külön jogszabályokban meghatározottak szerint.” 12. § Az Étv. 28. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A hozzájárulás fizetésére vonatkozó kötelezettségről és annak mértékéről a települési önkormányzat képviselő-testülete (a fővárosban a fővárosi önkormányzat közgyűlése, illetőleg a kerületi önkormányzat képviselő-testülete) a főjegyző, illetőleg a jegyző útján tájékoztatja az érintetteket.” 13. § (1) Az Étv. 29. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A települési önkormányzat rendeletében – a feladat végrehajtásának támogatása mellett – a településkép javítása érdekében az azt rontó állapotú épületek homlokzatának meghatározott időn belüli – a tulajdonos jókarbantartási kötelezettségét meghaladó – helyrehozatali kötelezettségét írhatja elő.” (2) Az Étv. 29. §-ának (5)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(5) A (2)-(4) bekezdésben meghatározott kötelezettségekről a települési önkormányzat jegyzője az érintetteket tájékoztatja. (6) A települési önkormányzat jegyzője a (2)-(4) bekezdés szerinti kötelezettséget elrendelő rendelet kihirdetésével egyidejűleg az elrendelt kötelezettségek ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése iránt megkeresi az ingatlanügyi hatóságot.” 14. § Az Étv. 30. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(8) A kártalanítás tárgyában hozott határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálata során a polgári perrendtartásról törvénynek a közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a) a pert a kártalanítás megfizetésére kötelezett ellen is meg kell indítani, és b) a bíróság a kártalanítási ügyben hozott határozatot megváltoztathatja.” 15. § Az Étv. 30/A. §-ának(4) bekezdése a következő második mondattal egészül ki: „A szerződésben kikötött, illetőleg vállalt kötelezettséget a települési önkormányzat jegyzőjének megkeresésére az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.” 16. § Az Étv. 32. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc



16

Munkaanyag, a Kormány álláspontját nem tükrözi! „(3) A 34. § (2) bekezdésében meghatározott eljárások lefolytatásához és az építőipari kivitelezési tevékenység végzéséhez szükséges építészeti-műszaki tervezési, valamint építésügyi műszaki szakértői tevékenység, a külön jogszabályban foglaltak szerinti szakmai névjegyzékbe vétellel elnyert valamely szakterületi építészeti-műszaki tervezői, illetve építésügyi műszaki szakértői jogosultság (a továbbiakban: tervezői, illetve szakértői jogosultság) birtokában folytatható. A névjegyzékbe vételhez kormányrendeletben meghatározott a) szakirányú felsőfokú végzettség, b) meghatározott idejű szakirányú szakmai gyakorlat, valamint c) egyéb feltételek teljesítése szükséges.” 17. § Az Étv. a 33. §-t következően a következő 33/A. §-sal egészül ki: „33/A. § (1) Építésügyi igazgatási szakértői tevékenység az építési beruházás megvalósításához szükséges építésügyi és egyéb hatósági eljárások rendje, követelményei, összefüggései magas szakmai színvonalú ismeretének birtokában az építésügyi hatósági engedélykérelem és mellékleteinek benyújtásra történő előkészítése. (2) Az (1) bekezdés szerinti építésügyi igazgatási szakértői tevékenység kormányrendeletben foglaltak szerinti szakmai névjegyzékbe vétellel elnyert építésügyi igazgatási szakértői jogosultság birtokában folytatható. A névjegyzékbe vételhez kormányrendeletben meghatározott a) szakirányú felsőfokú végzettség, b) meghatározott idejű szakirányú szakmai gyakorlat, valamint c) egyéb feltételek teljesítése szükséges. (3) A (2) bekezdésben meghatározott feltételeken túlmenően a magyar állampolgár, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, továbbá a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy a külön jogszabályban meghatározottak szerint végezhet építésügyi igazgatási tevékenységet.” 18. § Az Étv. 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „34. § (1) Építési tevékenység végzéséhez jogszabályban meghatározott esetekben az építésügyi hatóság engedélye vagy bejelentés tudomásul vétele szükséges. (2) Az építésügyi hatósági engedély fajtái: a) elvi építési engedély, b) telekalakítási engedély, c) építési engedély (építési vagy továbbépítési engedély, módosított építési engedély), d) összevont építésügyi hatósági engedély (elvi építési keretengedély és építési engedély), e) bontási engedély, f) használatbavételi engedély (végleges, ideiglenes), g) fennmaradási engedély [végleges, meghatározott időre szóló, visszavonásig (meghatározott feltétel vagy határidő bekövetkeztéig) hatályos egyben használatbavételi engedély is, fennmaradási és továbbépítési, fennmaradási engedély átalakítási vagy visszabontási kötelezettséggel]. (3) Az építésügyi hatóság jogszabályban meghatározott esetekben egyszerűsített építésügyi Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc



17

Munkaanyag, a Kormány álláspontját nem tükrözi! hatósági engedélyezési eljárást folytat le, mely esetekben egyszerűsített döntést hozhat1. (4) Az építésügyi hatósági engedély feltételekhez köthető. (5) A bejelentés tudomásul vételének fajtái2 a) a telekalakítási bejelentés tudomásul vétele, b) az építési bejelentés tudomásul vétele, c) bontási bejelentés tudomásul vétele, d) használatbavételi bejelentés tudomásul vétele. (6) Az építésügyi hatóság a külön jogszabályban meghatározott tény vagy adat közlését nyilvántartásba veszi.” 19. § Az Étv. a 34. §-t követően a következő 34/A. §-sal egészül ki: „34/A. § (1) Ha az építtető ezt kezdeményezi, az építésügyi hatósági eljárás megindulása előtt, az építésügyi hatóság, valamint az ezt követően induló eljárás vonatkozásában érintett szakhatóságok és közműszolgáltatók az ilyen irányú kezdeményezés kézhezvételétől számított nyolc munkanapon belül az építtetővel szemlét, illetőleg egyeztetést tartanak, amelyről emlékeztetőt vesznek fel. Az emlékeztetőben foglaltak az engedélyező építésügyi hatóságot, a szakhatóságot és a közműszolgáltatót nem kötik. (2) Az (1) bekezdés szerinti szemléért, illetőleg egyeztetésért a hatóságot, - szakhatóság közreműködése esetén – a szakhatóságot és a közműszolgáltatót a külön jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díj illeti meg.” 20. § (1) Az Étv. 35. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az ügyfél (építtető) az építési engedély megkérése előtt az építés megvalósításához szükséges követelmények előzetes tisztázása céljából elvi építési engedélyt kérhet. Elvi építési engedély kérhető a 34. § (2) bekezdésének d) pontjának, valamint a 37/A. § c) pontjának keretei között is. Jogszabály az elvi építési engedély kérését kötelezővé teheti.” (2) Az Étv. 35. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) Az összevont eljárásért az építésügyi hatóságot, szakhatóság közreműködése esetén a szakhatóságot és a közműszolgáltatót külön jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díj illeti meg.” 21. § Az Étv. a következő 37/A-37/E. §-sokkal és az azokat megelőző alcímekkel egészül ki: „Integrált eljárások 37/A. § Közreműködő hatóság igénybevételével3 kormányrendeletben meghatározottak szerint integrált eljárás folytatható le. Az integrált eljárás fajtái: a) építésügyi hatóságok eljárásait összefogó integrált építésügyi hatósági eljárás építésügyi hatóság közreműködő hatóságként történő igénybevételével,

1 2

3

Ket. 72. § (4) bekezdés Ket. 71. § (2) bekezdés

Ket. 38/A. §-38/B. §




18

Munkaanyag, a Kormány álláspontját nem tükrözi! b) építésügyi hatóság és más hatóságok eljárásait összefogó integrált engedélyezési eljárás külön jogszabály szerinti közreműködő hatóság igénybevételével, c) építési beruházás megvalósíthatóságának, engedélyezhetőségének feltételeit előzetesen tisztázó integrált hatásvizsgálati eljárás külön jogszabály szerinti közreműködő hatóság igénybevételével. Integrált eljárások közös szabályai 37/B. § (1) Az ügyfél a 37/A. § szerinti eljárásokra irányuló kérelmeit és annak mellékleteit a közreműködő hatósághoz együttesen nyújtja be. Az eljárás megindításáról az ügyfeleket a közreműködő hatóság értesíti. (2) Az integrált eljárásban a közreműködő hatóság, a társhatóságok és a szakhatóságok a tényállás tisztázása érdekében kötelesek a legszélesebb körű együttműködésre és az egymás közötti hatékony kommunikáció biztosítására. (3) A közreműködő hatóság az építési beruházás engedélyezésében részt vevő építésügyi és más hatóságok szakhatóságait az eljárás megindítása után közvetlenül megkeresés küldésével értesíti és az eljárás megindításától számított 10 munkanapon belül közös helyszíni szemlét hív össze. (4) Az építési beruházás engedélyezésében részt vevő építésügyi és más hatóságok szakhatóságai közös helyszíni szemlén4 vagy azt követő 5 munkanapon belül a szakhatósági állásfoglalásukat kötelesek megadni. (5) A közreműködő hatóság által koordinált integrált eljárás ügyintézési határideje a résztvevő összes hatóság eljárására egységesen 45 munkanap. (6) Az eljárásban résztvevő hatóságok a döntés meghozatala után a döntéseiket kötelesek a közreműködő hatóságnak megküldeni, aki gondoskodik a döntések egyszerre történő közléséről és intézkedik a külön jogszabályban meghatározottak tájékoztatásáról. (7) A jogorvoslati eljárást a közreműködő hatóságnál kell megindítani bármely döntés tekintetében, amely koordinálja az integrált eljárás jogorvoslati szakaszát is. (8) Az integrált eljárásért az építésügyi hatóságot, szakhatóság közreműködése esetén a szakhatóságot külön jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díj illeti meg. (9) Az (1)-(8) bekezdésben foglaltak nem terjednek ki: a) a honvédelmi, a katonai és a nemzetbiztonsági célú építményre, és b) a nukleáris létesítményekkel összefüggő építményekre. Integrált eljárások különös szabályai 37/C. § Egyazon építési beruházás megvalósításához, ha több építményfajta szerinti több építésügyi hatóság építésügyi hatósági engedélyezési eljárásának lefolytatására lenne szükség és ha az építtető ezt kezdeményezi, az eljárás a különböző építésügyi hatóságok eljárásait összefogó integrált építésügyi hatósági eljárás keretében is lefolytatható. Ebben az esetben az építési beruházás rendeltetését meghatározó építményfajta szerint eljárni hatáskörrel rendelkező építésügyi hatóság látja el a közreműködő hatóság feladatait. 37/D.§ Egyazon építési beruházás megvalósításához, ha építésügyi hatóság építésügyi hatósági engedélyezési eljárásának lefolytatása mellett több más hatóság eljárásának lefolytatására is szükség lenne és ha az építtető ezt kezdeményezi az eljárás az építésügyi és a különböző hatóságok eljárásait összefogó integrált hatósági eljárás keretében is lefolytatható. Ebben az esetben kormányrendeletben meghatározott hatóság látja el a közreműködő hatóság feladatait.

4

Ket. 56. § (3) bekezdés




19

Munkaanyag, a Kormány álláspontját nem tükrözi! 37/E. § (1) Az építési beruházás megvalósíthatósága feltételeinek előzetesen tisztázása érdekében egyazon építési beruházás megvalósításához, ha az építtető ezt kezdeményezi és ha a) az építésügyi hatóság elvi építési engedélyezési eljárásának lefolytatása mellett több más hatóság eljárásának lefolytatására is szükség lenne, vagy b) csak több más (nem építésügyi) hatóság eljárásának lefolytatására is szükség lenne az eljárás a különböző hatóságok eljárásait összefogó integrált hatásvizsgálati eljárás keretében is lefolytatható. Ebben az esetben kormányrendeletben meghatározott hatóság látja el a közreműködő hatóság feladatait. (2) Az integrált hatásvizsgálati eljárás lefolytatható a 37/C § és 37/D. § szerinti eljárások vagy a 34. § (2) bekezdés c) pontja szerinti eljárást megelőzően.” 22. § Az Étv. 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „38. § (1) Építési tevékenységet végezni – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – csak a jogerős építésügyi hatósági engedély, továbbá a hozzátartozó, jóváhagyott engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációnak és egyéb okiratoknak, valamint az ezek alapján készített kivitelezési (megvalósítási) dokumentációnak megfelelően szabad. (2) Építési beruházásnak minősül az építési tevékenység megvalósítása érdekében végzett gazdasági és építészeti-műszaki tevékenységek összessége, így különösen: a) az előkészítés, beszerzés (pénzügyi, megvalósíthatósági, pályázati, haszonelemzés, üzleti terv, telekszerzés, kisajátítás, építőanyag-beszerzés, stb.) b) a hitelfelvétel, fedezetbiztosítás, c) a biztosítás, d) a lebonyolítás, e) a tervezés/terveztetés f) az engedélyek megszerzése g) a szakemberek biztosítása h) a létesítés, építőipari kivitelezési tevékenység végzése/végeztetése i) a műszaki átadás-átvétel j) a próbaüzem, k) a birtokbaadás l) a használatbavétel m) az utómunkák n) az üzembe helyezés o) a pénzügyi elszámolás. (3) A jóváhagyott – engedélyezési záradékkal ellátott – tervtől csak az építésügyi hatóság újabb előzetes engedélyével vagy bejelentés tudomásul vételével szabad eltérni, kivéve, ha az eltérés önmagában nem engedélyhez vagy bejelentés tudomásul vételéhez kötött építési tevékenység.” 23. § Az Étv. a 38. §-t követően a következő 38/A §-sal és azt megelőzően a következő címmel egészül ki: „Az építési folyamat egyéb résztvevői 38/A. § (1) Tervellenőri tevékenység a kivitelezési tervdokumentáció (tervdokumentációrész) tartalmának kormányrendeletben előírtak szerinti szakszerű ellenőrzése, az építés minősége, a szakszerű kivitelezés biztosítása, valamint a 31. § (2) bekezdése szerinti és az egyéb jogszabályokban meghatározott követelmények érvényre juttatása érdekében. Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc



20

Munkaanyag, a Kormány álláspontját nem tükrözi! (2) Tervellenőri tevékenységet folytathat az a tervezői, illetve szakértői jogosultsággal rendelkező személy, aki a tevékenységét a kormányrendelet szerint teljes körűen gyakorolhatja. (3) Beruházás-lebonyolítói tevékenység az építtető megbízásából a 43.§ (1) bekezdésben meghatározott és a külön kormányrendelet szerinti feladatok ellátása. (4) A beruházás-lebonyolítói tevékenység kormányrendeletben meghatározott esetekben és módon szakmai névjegyzékbe vétellel elnyert beruházás-lebonyolítói jogosultság birtokában folytatható. A névjegyzékbe vételhez kormányrendeletben meghatározott a) szakirányú felsőfokú végzettség, b) meghatározott idejű szakirányú szakmai gyakorlat, valamint c) egyéb feltételek teljesítése szükséges. (5) Felelős műszaki vezetői tevékenység az építőipari kivitelezési tevékenység kormányrendeletben meghatározottak szerint irányítása a 40.§ (2) bekezdésben meghatározott felelősséggel. (6) Építési műszaki ellenőri tevékenység a) az építtető helyszíni képviselőjeként, vagy b) építtetői fedezetkezelő igénybevétele esetén a fedezetkezelő alkalmazottjaként vagy megbízottjaként az Étv. 43. §-a (1) bekezdésének b)-d) és g) pontjaiban és a kormányrendeletben meghatározott feladatok ellátása. Építési műszaki ellenőr alkalmazását, vagy megbízását törvény, vagy kormányrendelet kötelezővé teheti. (7) A felelős műszaki vezetői, valamint az építési műszaki ellenőri tevékenység, a kormányrendeletben foglaltak szerinti szakmai névjegyzékbe vétellel elnyert valamely szakterületi felelős műszaki vezetői, illetve építési műszaki ellenőri jogosultság birtokában folytatható. A névjegyzékbe vételhez kormányrendeletben meghatározott a) szakirányú felsőfokú végzettség, b) meghatározott idejű szakirányú szakmai gyakorlat, valamint c) egyéb feltételek teljesítése szükséges. (8) Energetikai tanúsítói tevékenység az energiát használó épület energetikai jellemzőinek vizsgálata eredményeként kormányrendeletben meghatározott esetekben energetikai tanúsítvány kiállítása. (9) Energetikai tanúsítói tevékenységet folytathat az a tervezői, illetve szakértői jogosultsággal, vagy beruházás-lebonyolítói vagy felelős műszaki vezetői vagy építési műszaki ellenőri jogosultsággal rendelkező személy, aki kormányrendeletben meghatározott egyéb feltételeket is teljesíti. (10) A (2), (4) és (7) bekezdésben meghatározott feltételeken túlmenően a magyar állampolgár, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, továbbá a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy kormányrendeletben meghatározottak szerint végezhet tervellenőri, beruházás-lebonyolítói, felelős műszaki vezetői, építési műszaki ellenőri és energetikai tanúsítói tevékenységet.” 24. § (1) Az Étv. 39. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Kormányrendeletben meghatározott építőipari kivitelezési tevékenységet vállalkozó kivitelezőként, illetve alvállalkozó kivitelezőként az az egyéni vállalkozó vagy gazdasági társaság végezhet, a) akinek/amelynek az építőipari kivitelezési tevékenység a tevékenységi körében szerepel, Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc



21

Munkaanyag, a Kormány álláspontját nem tükrözi! b) aki/amely telephellyel rendelkezik, EGT tagállami vagy harmadik országbeli kivitelező esetében a letelepedés helyén, c) aki/amely legalább egy megjelölt építőipari kivitelezési tevékenységi körének megfelelő szakképesítésű, tagsági, alkalmazotti vagy szerződéses jogviszonyban álló szakmunkással rendelkezik, d) – kormányrendeletben meghatározott kivétellel – a kivitelezési tevékenységet névjegyzékbe vett olyan felelős műszaki vezető irányítja, aki a kivitelezővel tagsági, alkalmazotti vagy megbízotti jogviszonyban áll, és aki a kivitelezési tevékenység szakirányának megfelelő jogosultsággal és egyéb feltételekkel, továbbá a kivitelezési tevékenységet végzők felett közvetlen irányítási joggal rendelkezik, e) a 3. országbeli kivitelező az a)-d) pontban előírtakon kívül belföldi biztosítékot nyújt a teljesítésre és a garanciális időszakra, f) aki, amely az építőipari kivitelezői névjegyzékben szerepel. (2) Építési szakmunkát csak az végezhet, aki az adott tevékenység végzésének megfelelő szakképesítéssel, rész-szakképesítéssel rendelkezik. (3) Építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési, felújítási, helyreállítási, átalakítási vagy korszerűsítési tevékenységet a munka jellegének megfelelő szakmunkás képesítéssel rendelkező személy – kormányrendeletben meghatározottak szerint - felelős műszaki vezető irányítása nélkül is végezhet. (4) Az építtető az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdését kormányrendeletben meghatározott esetekben és módon a kivitelezés résztvevőire vonatkozó, az 58. § (2) bekezdésben meghatározott személyes adatok körének megjelölésével bejelenti. (5) Építőipari kivitelezési tevékenység végzését gazdasági társaság vagy egyéni vállalkozó akkor vállalhatja, ha az építési (szerelési) szerződésben vállalt kivitelezési munkák elvégzésének a megrendelt minőségben saját költségén történő teljesítéséhez szükséges fedezettel rendelkezik (beleértve az igénybevett alvállalkozók díjazását is). Ha a szerződésben részteljesítésben állapodtak meg, a kivitelezőnek a szerződés szerinti teljesítési feltételeknek megfelelően, de legalább a megrendelő építtető első teljesítéséig meghatározott munkarészre kell fedezettel rendelkeznie.” 25. § Az Étv. a 39. §-t követően a következő 39/A. §-sal egészül ki: „Építtetői fedezetkezelés „39/A. § (1) Az építtetői fedezetkezelő kizárólagos rendelkezése alá kell helyezni a) a Kbt. hatálya alá eső építési beruházás szerződés szerinti ellenértékének teljes (szakaszos kivitelezés esetén rész-) fedezetét és b) a vállalkozó kivitelező által nyújtott pénzügyi biztosítékot. (2) A Kbt. hatálya alá nem tartozó építési beruházás esetén, ha az építtetői fedezetkezelő alkalmazását a szerződő felek az építési szerződésben kikötötték, az építtetői fedezetkezelőre illetve eljárására vonatkozó minden jogszabályi rendelkezést alkalmazni kell. (3) Az építtetői fedezetkezelő a feladatait a vele alkalmazotti vagy megbízotti jogviszonyban álló építési műszaki ellenőr közreműködésével végzi. (4) Építési beruházás szerződés szerinti fedezete a) elkülönített bankszámlán kezelt összeg, b) az építési beruházás céljára megítélt pályázati támogatás. (5) Az építtetői fedezetkezelői feladatot a) a Kbt. hatálya alá eső építési beruházás esetén a beruházás helye szerint illetékes Magyar Államkincstár területi szerve, b) egyéb építési beruházás esetén külön jogszabályban meghatározottak szerint nyilvántartásba vett ügyvéd Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc



22

Munkaanyag, a Kormány álláspontját nem tükrözi! látja el. (6) Az építtetői fedezetkezelői tevékenység jogosultság birtokában névjegyzékbevétel mellett folytatható. A névjegyzékbe vételhez kormányrendeletben meghatározott a) szakirányú felsőfokú végzettség, b) meghatározott idejű szakirányú szakmai gyakorlat, valamint c) egyéb feltételek teljesítése szükséges.” 26. § Az Étv. 40. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) Építtetői fedezetkezelő felelős a) az építési szerződés jogszabályban rögzített formai és tartalmi követelményei ellenőrzéséért, b) az építtetői fedezet, és a kivitelező által nyújtott pénzügyi biztosíték kezeléséért, c) az építési műszaki ellenőr teljesítés-igazolása alapján, az építési szerződésben rögzített teljesítés (részteljesítés) ellenértékének a rendelkezése alá helyezett építtetői fedezetből történő megfizetéséért, d) az építtetői fedezettel és – az e) pont kivételével – a vállalkozó által nyújtott teljesítési biztosítékokkal – az építmény birtokba adását vagy az építési beruházás befejezését követő 30 napon belül – történő elszámolásáért, e) a jóteljesítési biztosítékkal – a szavatossági jogok érvényesítési határidejének leteltét követő 30 napon belül – történő elszámolásért, f) az alvállalkozó kivitelező vitatott, lejárt követelésének megfelelő összeg - az építtetővel szerződéses viszonyban álló vállalkozó kivitelező felé - teljesítendő kifizetésből történő visszatartásáért.” 27. § Az Étv. 44. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az építtetőnek minden olyan építményre, építményrészre, amelyre építési engedélyt kellett kérnie, bejelentést kellett tennie – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik -, annak használatbavétele előtt használatbavételi engedélyt is kell kérnie, vagy az építmény elkészültét be kell jelentenie.” 28. § Az Étv. 45. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „45. § (1) Az építésügyi hatóság köteles az engedélyhez kötött építőipari kivitelezési tevékenység végzését a külön jogszabályban meghatározott esetekben és módon a helyszínen ellenőrizni. (2) Az építésügyi hatóság az (1) bekezdés szerinti ellenőrzésen túlmenően megelőzi, felkutatja, megakadályozza a) az építésügyi hatósági engedély nélkül vagy attól eltérően , b) az általános érvényű kötelező építésügyi előírások megsértésével végzett (a továbbiakban együtt: szabálytalan) építési tevékenységet.” 29. § (1) Az Étv. 46. §-ának (5)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(5) Az építésfelügyeleti hatóság kormányrendeletben meghatározottak szerint ellenőrzi különösen az építőipari kivitelezési tevékenység Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc



23

Munkaanyag, a Kormány álláspontját nem tükrözi! a) végzésének minőségét, b) résztvevőinek jogosultságát, c) során felhasznált építési termékek megfelelőség igazolását, d) építési naplójának vezetését, e) kiviteli tervének meglétét, f) megkezdésének bejelentését.” (6) Ha az építésfelügyeleti hatóság ellenőrzése során azt állapítja meg, hogy az építőipari kivitelezési tevékenység végzése az állékonyságot, az életet és egészséget, a közbiztonságot közvetlenül veszélyezteti, az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását megtiltja és a szabálytalan állapot megszüntetését elrendeli. A határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. ” 30. § Az Étv. 48. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) Az építményt, építményrészt az engedélyesnek kártalanítási igény nélkül le kell bontania, ha a) a meghatározott időre szóló fennmaradási engedély esetén a meghatározott idő eltelt, illetőleg b) a visszavonásig hatályos fennmaradási engedély esetén az engedély visszavonását követően, továbbá ha c) a fennmaradási engedélyben előírt átalakítási kötelezettséget nem teljesítették. ” 31. § (1) Az Étv. 53/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „53/A. § (1) Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok, valamint az egyéb építésügyi igazgatási jogkör gyakorlására feljogosított szervek kötelesek egymással elektronikus úton kapcsolatot tartani. Az építésügyi és építésfelügyleti hatóság által lefolytatott eljárásokban az értesítés, a hiánypótlás, a közbülső intézkedések, a szakhatósági megkeresések, a döntés közlése, nyilvántartások vezetése, azokból adatok lekérdezése, közlése, az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének bejelentése jogszabályban meghatározottak szerint elektronikus úton is lefolytatható. Az egyéb építésügyi igazgatási jogkör gyakorlására feljogosított szerv által lefolytatott eljárások elektronikus úton folytatandók le.” (2) Az Étv. 53/A. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok által jogerősen és végrehajthatóan kiszabott bírságok – a (7) bekezdésben foglaltak kivételével – adók módjára behajtandó köztartozások.” 32. § (1) Az Étv. 58. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az (1) bekezdésben említett nyilvántartások, továbbá az építésügyi, az építésfelügyeleti hatósági, illetve az egyéb építésügyi hatósági feladatot ellátó szervezetek hatósági eljárásaikhoz szükséges ügyiratok, valamint az építési napló az alábbi személyes adatokat tartalmazhatják: a) jogi személy esetén annak neve, és a jogosultsággal rendelkező tag (alkalmazott) e bekezdés szerinti adatai, b) természetes személy esetén a természetes személyazonosító adatok, c) lakcím, székhely, telephely, d) személyi igazolvány száma, cégjegyzékszám, Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc



24

Munkaanyag, a Kormány álláspontját nem tükrözi! e) iskolai végzettség, szakképzettség, szakvizsga, szakmai gyakorlat, szakmagyakorlási jogosultsági vizsga (megnevezése, szakirányúság, száma, kiállító szerv neve, kelte) adatai, f) a jogosultsághoz kötött tevékenységek végzésével kapcsolatos hatályos szankciók, g) a jogosultság megnevezése, jele, nyilvántartási száma, h) számlát vezető hitelintézet neve, i) az építtető neve (elnevezése), címe (székhelye), j) az építési helyszín címe, helyrajzi száma, k) a kivitelező neve, székhelyének címe, regisztrációs száma, adóazonosító száma, (belföldi kivitelező esetén a cégbírósági bejegyzés száma, vállalkozói engedély száma), továbbá l) a felelős műszaki vezető és az építési műszaki ellenőr neve, címe (székhelye), jogosultságának igazolása. (2) Az Étv. 58. §-a (3) bekezdésének a) pontja a következő ae) és af) alpontokkal egészül ki: [harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni az eljáró hatóság számlájára] „ae) a beruházás-lebonyolítói névjegyzékbe, elkülönített névjegyzékbe, af) építésügyi igazgatási szakértői névjegyzékbe” (3) Az Étv. 58. §-a (3) bekezdése a következő c)-e) pontokkal egészül ki: [A kérelem benyújtásakor] „c) ötezer forint igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni a névjegyzéket vezető szerv számlájára ca) a jogosultságának igazolását kérő személy, cb) az építőipari kivitelezői névjegyzékbe (elkülönített névjegyzékbe) vételét kérő egyéni vállalkozó vagy gazdasági társaság, d) ötezer forint igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni a névjegyzéket vezető szerv számlájára a cb) alpont szerinti névjegyzéken szereplő vállalkozó vagy gazdasági társaság az általa a névjegyzéken szerepeltetni kért minden egyes referencia, minősítési adat feltüntetéséért, e) az a) és b) pontokban meghatározott eljárások fellebbezésének igazgatási szolgáltatási díja azonos az elsőfokú eljárás díjával.” (4) Az Étv. 58. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Az (1) bekezdésben meghatározott szervek az (2) bekezdés a)-c), és g) szerinti adatai nyilvánosak, azokat a világhálón is közzéteszik.” (5) Az Étv. 58. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) Az építésfelügyeleti hatóság az építőipari kivitelezési tevékenység végzése jogszerűségének ellenőrzése céljából a (2) bekezdés i)-l) pontjaiban megjelölt adatokról nyilvántartást vezet, azokat a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését követő 3 évig kezelheti, és azok – külön törvényben megállapított – körét az ott meghatározott hatóságoknak továbbíthatja.” (6) Az Étv. 58. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(8) Az építőipari kivitelezői névjegyzéket kormányrendeletben meghatározott szerv vezeti. Az egyéni vállalkozó vagy gazdasági társaság cégszerű aláírással ellátott bejelentése alapján a nyilvántartásba vétellel regisztrációs számot kap, amely alapján tevékenysége végzését egyidejűleg megkezdheti.” 33.§ Az Étv. 59. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „Az állami regionális főépítész a megállapított településrendezési eszközzel kapcsolatos 9. Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc



25

Munkaanyag, a Kormány álláspontját nem tükrözi! § (8) bekezdés szerinti összegezett álláspontról elektronikus nyilvántartást vezet, mely az államigazgatási hivatal honlapján nyilvános.” 34. § (1) Az Étv. 62. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy] „a) az építésügyi hatóság vagy hatóságok, az építésfelügyeleti hatóság vagy hatóságok, és az építésügyi hatóság eljárásaiban közreműködő szakhatóságok kijelölését, az építésfelügyeleti ellenőrzési tevékenységet, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági ügyek döntésre való szakmai előkészítését, a döntés meghozatalát, végrehajtását ellátó köztisztviselők összeférhetetlenségére vonatkozó szabályokat, valamint az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági munka minimális technikai feltételeit,” [rendelettel állapítsa meg.] (2) Az Étv. 62. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy] „c) az építésfelügyeleti ellenőrzési tevékenységet, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági ügyek döntésre való szakmai előkészítését, a döntés meghozatalát, végrehajtását ellátó köztisztviselő, az állami főépítész, valamint az önkormányzati főépítész szakirányú felsőfokú végzettségét és szakmai gyakorlatát,” [rendelettel állapítsa meg.] (3) Az Étv. 62. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy] „f) a településtervezői, a településrendezési szakértői, az építésügyi igazgatási szakértői, az építészeti-műszaki tervezési, az építésügyi műszaki szakértői, a tervellenőri, a beruházáslebonyolítói, az energetikai tanúsítói, az építési műszaki ellenőri és a felelős műszaki vezetői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az e tevékenységre jogosító engedély kiadásának rendjét, a tevékenységet folytatók nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, a nyilvántartásból történő adatszolgáltatásra vonatkozó rendelkezéseket, továbbá a tevékenység jogszabályban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,” [rendelettel állapítsa meg.] (4) Az Étv. 62. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy] „l) a sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célú építmények építésügyi és építésfelügyeleti hatóságainak kijelölését, az építésfelügyeleti ellenőrzési tevékenységet, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági ügyek döntésre való szakmai előkészítését, a döntés meghozatalát, végrehajtását ellátó köztisztviselők szakirányú felsőfokú végzettségét és szakmai gyakorlatát, valamint az építésügyi hatósági engedélyezési és kötelezési eljárások, az építésügyi hatósági ellenőrzés és az építésfelügyeleti tevékenység részletes szakmai szabályait, a hatósági határozatok és végzések, illetve az építészeti-műszaki tervek részletes tartalmi követelményeit, továbbá az e tevékenységek ellátásához szükséges nyilvántartások létesítésének és működésének sajátos szabályait,” [rendelettel állapítsa meg.] (5) Az Étv. 62. § (1) bekezdés p) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy] Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc



26

Munkaanyag, a Kormány álláspontját nem tükrözi! „p) a településtervezők, az építészeti-műszaki tervezők, az építésügyi műszaki szakértők, az építési műszaki ellenőrök, a felelős műszaki vezetők és az építésügyi, építésfelügyeleti hatósági ügyintézők szakmai továbbképzésének részletes szabályait, a továbbképzés kötelező és szabadon választható részét,” [rendelettel állapítsa meg.] (6) Az Étv. 62. § (1) bekezdés q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy] „q) a településtervezési jogosultságra, valamint a településrendezési, építészeti-műszaki tervtanácsok összetételére, a tervtanácsok elnökére, titkárára, a tagokra, és a bírálóra, továbbá e személyek összeférhetetlenségére és finanszírozására vonatkozó szabályokat, a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsok feladatköri és működési területére vonatkozó szabályokat, a tervtanácshoz benyújtandó tervdokumentumok körét, a tervtanácsi eljárás rendjét, a tervtanácsi jegyzőkönyv és a tervtanácsi állásfoglalás tartalmi követelményeit, a tervdokumentáció minősítésének szempontjait, valamint az építészeti minőség és értékvédelem követelményeire vonatkozó szabályokat,” [rendelettel állapítsa meg.] (7) Az Étv. 62. §-ának (1) bekezdése a következő w)-x) pontokkal egészül ki: [Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy] „w) a beruházás tervezését, megvalósítását érintő követelmények előzetes tisztázása érdekében történő szemléért, illetőleg egyeztetésért, valamint az összevont eljárásért igazgatási szolgáltatási díj mértékét, valamint a díj beszedésére, kezelésére, nyilvántartására, visszatérítésére és megosztására vonatkozó szabályokat, x) a bejelentés tartalmát, a regisztrációs szám kiadásának, visszavonásának feltételeit és az építőipari kivitelezői nyilvántartás vezetésének részletes szabályait, y) az építtetői fedezetkezelő feladatellátásának, ellenőrzésének és felelősségének részletes szabályait” [rendelettel állapítsa meg.] (8) Az Étv. 62. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) Felhatalmazást kap a településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter, hogy – a miniszterrel egyetértésben – rendelettel állapítsa meg a településfejlesztési koncepció és az integrált településfejlesztési stratégia differenciált és részletes tartalmi követelményeit, időtávjait, munkarészeit, készítésének, egyeztetésének, elfogadásának, a felülvizsgálatának szabályait, az önkormányzati településfejlesztési döntéseket megalapozó más dokumentumokhoz való viszonyát.” 35. § A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. módosítása (1) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Ngtv) 1. §ának (1) bekezdése a következő e)-f) pontokkal egészül ki: [(1) A törvény hatálya az egyes,] „e) legalább 10 milliárd forint teljes költségigényű vagy legalább 250 új munkahely megteremtését biztosító, f) környezetvédelmi, kutatás-fejlesztési, oktatási, valamint egészségügyi és szociális célok megvalósítását elősegítő” Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc



27

Munkaanyag, a Kormány álláspontját nem tükrözi! [nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggő, a Kormány által rendeletben meghatározott közigazgatási hatósági engedélyezési ügyekben (a továbbiakban: kiemelt jelentőségű ügy) indult eljárásokra terjed ki.] (2) Az Ngtv. 1. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Kiemelt jelentőségű ügyben első fokon, valamint szakhatóságként az (1) bekezdésében említett kormányrendeletben kijelölt hatóság jár el.” 36. § A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény módosítása A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény (továbbiakban: Kamtv.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „1. § (1) Törvény, kormányrendelet (a továbbiakban együtt : jogszabály) által szakmai képesítéshez és névjegyzékbe vételhez (a továbbiakban együtt: jogosultság) kötött, építésüggyel kapcsolatos építészeti-műszaki tervezési, településtervezési és építésügyi műszaki szakértői tevékenység (a továbbiakban együtt: mérnöki, illetve építészeti tevékenység) – a (4) és (5) bekezdésben és kormányrendeletben foglalt kivételekkel – csak az ezen törvényben szabályozott kamarai tagság alapján folytatható.” 37. § A Kamtv. 3. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [(1) A területi kamara az 1. § (1) bekezdésében meghatározott mérnöki, illetve építészeti tevékenység jogszerűségének biztosítása és szakmai színvonalának javítása érdekében az alábbi közfeladatokat látja el:] „a) a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályait alkalmazva első fokon elbírálja a mérnöki, illetve építészeti tevékenység végzéséhez kormányrendeletben előírt feltételek teljesülését, ennek alapján megállapítja a jogosultságot és vezeti a névjegyzéket,” 38.§ A Kamtv. 11. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [(2) Az országos kamarák a mérnöki, illetve építészeti tevékenység jogszerűségének biztosítása és szakmai színvonalának emelése érdekében az alábbi közfeladatokat látják el:] „a) a közigazgatási hatósági eljárás szabályait alkalmazva másodfokon elbírálják a mérnöki, illetve építészeti tevékenység végzéséhez kormányrendeletben előírt feltételek teljesülését,” 39. § A Kamtv. a 18. §-t követően a következő 18/A. §-sal egészül ki: „18/A. § Az országos kamarák alapító okiratban a választottbíráskodásról szóló törvényben meghatározott szervezet keretében, a kamara mellett működő állandó választottbíróságot hozhatnak létre.” 40. § A Kamtv. 25. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki: Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc



28

Munkaanyag, a Kormány álláspontját nem tükrözi! [A kamarai felvételre jogosult, aki] „f) részére mérnöki illetve építészeti megállapítottak.”

tevékenység

végzéséhez

jogosultságot,

41. § A Kamtv. 26. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A 25.§ (1) bekezdés f) pontjában meghatározott személyeket a névjegyzéket vezető hatóság értesítése alapján fel kell venni a lakóhelyük szerinti területi kamarába.” 42. § A Kamtv. 29. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Ha a tagnak a tagsági viszonya alatt egyévi tagdíjat meghaladó hátraléka halmozódik fel, a területi kamara elnöksége a tagot – huszonkét munkanapos határidő biztosításával – a hátralék megfizetésére hívja fel, ennek elmulasztása esetén a kamara a tagsági viszonyt a közigazgatási hatósági eljárás szabályait alkalmazva megszünteti és törli a kamarai nyilvántartásból.” 43. § A Kamtv. 37/D.§-ának helyébe a következő rendelkezés lép: „37/D.§ Az első fokú fegyelmi eljárás költségeit az első fokon eljáró területi kamara, a másodfokú fegyelmi eljárás költségeit az eljáró országos kamara előlegezi meg. A fegyelmi eljárás költsége az országos kamarák alapszabályában megállapított a fegyelmi tanács működését fedező költségátalány, valamint a fegyelmi tanács tagjainak és az eljárás résztvevőinek igazolt utazási költsége.” 44. § (1) A Kamtv. 38. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A miniszter mint a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben foglaltak szerinti felügyeleti szerv, jogosult hivatalból megvizsgálni a kamarák 42. § (1) bekezdés szerinti hatósági eljárását és azok döntését. A területi kamarák és az országos kamarák jogszabállyal ellentétes döntését hatályon kívül helyezi.” (2) A Kamtv. 38. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) A bíróság eljárására egyebekben a polgári perrendtartásról szóló törvény általános szabályait kell alkalmazni.” 45. § A Kamtv. 41. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője a mérnöki illetve építészeti tevékenységet folytatók esetében a vállalkozói igazolvány kiadásáról, illetve tevékenységi körének megváltozásáról, valamint az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlására való jog megszűnéséről értesíti az illetékes területi kamarát.” 46. § A Kamtv. 42. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc



29

szóló

törvény

Munkaanyag, a Kormány álláspontját nem tükrözi! rendelkezéseit kell alkalmazni - az e §-ban foglalt eltérésekkel – a következő ügyekben:” a) mérnöki, illetve építészeti tevékenység jogosultságának megállapítása, törlése, visszavonása, a külön jogszabály szerinti szakmai továbbképzési kötelezettség teljesítésének igazolására szolgáló hatósági bizonyítvány kiállítása, a jogosultság igazolása, b) törvénnyel vagy kormányrendelettel a kamarák hatáskörébe utalt egyéb építésügyi igazgatási ügyek intézése c) a kamarai tagdíj meg nem fizetése miatt a kamarai tagság megszüntetése (az a)-c) pontok a továbbiakban együtt: kamarai hatósági eljárás).” 47. § (1) A Kamtv. 43. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A kamarai tag (2) bekezdés családi és utóneve, születési családi és utóneve, d), g), h) pontjai szerinti adatai, továbbá az 1. § (3) bekezdés szerint mérnöki, illetve építészeti tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet (4) bekezdés a)-b), d) pontjai szerinti adatai nyilvánosak, azokat a kamarák honlapjukon is közzéteszik. (2)A Kamtv. 43. §-ának (4) bekezdésének c)-d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: [(4) A kamarák a következő adattartalommal vezetnek nyilvántartást a gazdálkodó szervezetekről:] „c) a nyilvántartott tagjainak, vezetőinek természetes személyazonosító adatai, tagsági jogviszonya, névjegyzéki száma, d) tervezői, illetve szakértői jogosultsággal rendelkező alkalmazottak természetes személyazonosító adatai, lakcíme, névjegyzéki száma, alkalmazás időtartama,” 48. § A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosítása A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) II. Fejezete a következő 5/A §-sal egészül ki: „5/A.§ (1) A felvonók és mozgólépcsők karbantartása megfelelőségének műszaki biztonsági vizsgálatát felvonó- és mozgólépcső-ellenőrrel kell elvégeztetni két alkalommal félévenként. Az ellenőrzést a gyártónak a gépkönyvben rögzített útmutatása, ennek hiányában az érvényes szabványok iránymutatása alapján kell elvégezni. (2) A felvonó- és mozgólépcső-ellenőri tevékenység, a külön jogszabályban foglaltak szerinti szakmai névjegyzékbe vétellel elnyert ellenőri jogosultság birtokában folytatható. A névjegyzékbe vételhez kormányrendeletben meghatározott a) szakirányú felsőfokú végzettség, b) meghatározott idejű szakirányú szakmai gyakorlat, valamint c) egyéb feltételek teljesítése szükséges. (3) A (2) bekezdésben meghatározott feltételeken túlmenően a magyar állampolgár, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, továbbá a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy a külön jogszabályban meghatározottak szerint végezhet felvonó- és mozgólépcső-ellenőri tevékenység tevékenységet.” 49. § Az Fgytv. 55. §-ának (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki: [Felhatalmazást kap a Kormány, hogy] Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc



30

Munkaanyag, a Kormány álláspontját nem tükrözi! „l) a felvonók és a mozgólépcsők építésügyi hatósági engedélyezésének, üzemeltetésének, ellenőrzésének, valamint a felvonó-szakértői és -ellenőri tevékenység gyakorlásának, továbbképzésének szabályait,” 50. § A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény módosítása A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Nkatv.) 7.§ (1) bekezdése a következő g)-j) pontokkal egészül ki: [Az Alapból az alábbi célokra adható támogatás:] „g) az építőipari szakoktatók képzése, továbbképzése, a szakoktatói pálya népszerűsítése, h) az épített örökség védelmével kapcsolatos ismeretek, az építészeti kultúra terjesztése az oktatás, különös tekintettel az építőipari szakképzés területén, i) építésügyi, építészeti díjak j) építőipari szakmunkásképzés, különös tekintettel a hagyományos és speciális műemlékvédelmi technológiák ismeretére.” 51. § A választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény módosítása (1) A választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Vbtv.) 3. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki: [Bírósági peres eljárás helyett választottbírósági eljárásnak van helye, ha] „(3) A gazdasági tevékenységgel hivatásszerűen foglalkozó fél a választottbíróságnál vagy valamennyi választottbíróságra kiterjedő hatállyal - a választott bíróságot működtető kamaránál írásban, visszavonásig érvényes általános alávetési nyilatkozatot tehet, arra az esetre ha a választottbírósági eljárást a másik szerződő fél is elfogadja és ezt szerződésben kikötik. Az általános alávetési nyilatkozatban a vállalkozás vállalja, hogy a választottbírósági eljárásnak és egyezség hiányában az ilyen eljárásban hozott határozatnak aláveti magát. Az alávetési nyilatkozatban a vállalkozás kötelezettségvállalásának mértékét, illetve hatályát a jogvita tárgyának általa meghatározott értékében vagy más módon is korlátozhatja. (4) A választottbíróságot működtető kamara a nála megtett alávetési nyilatkozatokról nyilvántartást vezet és a nyilvántartás adatait megküldi a külön jogszabályban meghatározott országos nyilvántartást vezető szervezetnek. (5) A választottbíróság az illetékességi területén székhellyel rendelkező vállalkozások nála megtett alávetési nyilatkozatairól nyilvántartást vezet és a nyilvántartás adatait megküldi a választottbíróságot működtető kamarának.” 52. § A Vbtv. 5. §-a a következő (6)bekezdéssel egészül ki: „(6) A választottbíróságot működtető kamara honlapján közzé kell tenni a) a választottbíróságok címét és telefonszámát, b) a 3. § (3) bekezdésben meghatározott nyilvántartás alapján a nála és a választott bíróságnál általános alávetési nyilatkozatott tett vállalkozások jegyzékét, az alávetés esetleges korlátozásának megadását, továbbá c) a választottbíróság eljárási szabályzatát.” 53. § Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc



31

Munkaanyag, a Kormány álláspontját nem tükrözi! Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény módosítása (1) Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 116. §-ának (1) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki: [A kamara az ügyvéd, alkalmazott ügyvéd, külföldi jogi tanácsadó, ügyvédjelölt következő adatait tartja nyilván:] „o) építtetői fedezetkezelői jogosultságot.” (2) Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 116. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) Az építtetői fedezetkezelői jogosultság megszerzésének feltétele a) ügyvédi tevékenység jogszerű folytatása, b) a jogszabályban meghatározott vizsga eredményes letétele, c) az építtetői fedezetkezelői tevékenység folytatásához kapcsolódó kamara által elfogadott felelősségbiztosítás.” 54. § Átmeneti és záró rendelkezések (1) E törvény 2009. október 1-jén lép hatályba és az ezt követő napon hatályát veszti. (2) E törvény rendelkezéseit a) a hatályba lépését követően aa) indult első és másodfokú államigazgatási eljárásokban, ab) kezdeményezett tepelülésrendezési eszközök egyeztetési eljárásában és az azt követő állami regionális főépítészi eljárásban kell alkalmazni, b) folyamatban lévő építőipari kivitelezési tevékenységre kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a folyamatban lévő építőipari kivitelezési tevékenységet végzők nyilvántartásba vételére kormányrendeletben meghatározott átmeneti időszak érvényes. (3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Étv. a) 2. § 6. pontjában a „közforgalom elől el nem zárt” szövegrész, b) 3. § (1) bekezdésének d) pontjában az „- építtetők, tervezők és kivitelezők –„ szövegrész c) 6. § (7) bekezdés első mondata, d) 9. § da) (10) bekezdés a) pontjának ab) alpontjában a „módosítása vagy” szövegrész, db) (12) bekezdése, e) 9/A. § b) pontjában a „vagy számítási hiba” szövegrész, f) 16/A. § b) pontjában az „(altervezőt)” szövegrész, g) 17. § f) pontja, h) 23. § (1) bekezdésében a „és a szabályozási tervnek” szövegrész, valamint a (3)-(4) bekezdése, i) 24. § (3) bekezdése, j) 27. §-t megelőző alcím, a 27. § (1) bekezdése, a (3) bekezdés első mondata, a (4), a (9)(10) bekezdések, k) 30. § (7) bekezdés utolsó mondata, l) 32. § la) (1) bekezdésében „ , jogszabályban meghatározott tartalmú és részletezettségű” szövegrész, lb) (6) bekezdése, m) 32/A. § b) pontjában az „(altervezőt)” szövegrész, n) 33. § (1) bekezdés Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc



32

Munkaanyag, a Kormány álláspontját nem tükrözi! na) c) pontjában az „(altervezők)” szövegrész, nb) (2)-(4) bekezdései, o) 35. § oa) (4) bekezdése, ob) (5) bekezdés első mondata, p) 37. § (1) bekezdése, q) 42. § (2) bekezdése, r) 46/A. § ra) (1) bekezdésében a „- külön jogszabályban meghatározott –” szövegrész, rb) (4) bekezdése, s) 48. § sa) (3)-(6) bekezdése, sb) (9) bekezdésében „az (1)-(8) bekezdés alapján” szövegrész, sc) (13) bekezdése, sz) az 51. §-t követően „Az építésügyi hatóság” alcím, t) 53/A. § (2)-(3) bekezdése, 53/B. §-a, 53/C. § (1)-(7) bekezdése, 53/C. § (8) bekezdésben a „– a (9) bekezdésben foglalt eltéréssel –” szövegrész, és az 53/C. § (10) bekezdése, ty) 58. § (9)-(10) bekezdése, u) 60. § (3) bekezdése, és v) 62. § (1) bekezdés j) pontja hatályát veszti. (4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény a) 1. § (1) bekezdés b) pontjában a „vagy” szövegrész b)2-6/A. §-ai, a 2. §-t megelőző alcím, c) 6/B. § (2) bekezdése, d) 9. § (5) bekezdése, és e) 1-2. melléklete. (5) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Kamtv. a) 11. § (4) bekezdése, b) 25.§ az (1) bekezdés e) pontjában a”,illetve a (4)” szövegrész c) 25. § (4) bekezdése, d) 33.§ (1) bekezdése e) 37/B § (5) bekezdésében a „(Pp. XX. fejezet)”szövegrész, f) 42.§ (4) bekezdése, (5) bekezdésének utolsó mondata, (7) bekezdése, g) 43.§ (2) bekezdés b) pontja, h) 52.§ (1) bekezdése, 52/A.§-a hatályát veszti. (6) E törvény hatályba lépésével egyidejűleg az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 66. § (2) bekezdésének f) pontja hatályát veszti. (7) A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény 17. § (2) bekezdésében az "és a meglévő épület rendeltetésének megváltoztatására - amennyiben a rendeltetés megváltozása többletszennyvíz kibocsátásával jár -" és az "és a rendeltetés megváltoztatási építésügyi hatósági" szövegrész hatályát veszti. 56. § Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc



33


(1) E törvény hatályba lépésével egyidejűleg az Étv. a) 6. § aa) (2) bekezdésének felvezető szövegében „építésügyi feladata a több fővárosi kerület közigazgatási területét érintő” szövegrész helyébe „több fővárosi kerület közigazgatási területét érintően különösen az alábbi építésügyi feladatokat láthatják el”, ab) (5) bekezdésében „építésügyi feladata különösen” szövegrész helyébe a „különösen az alábbi építésügyi feladatokat láthatják el”, b) 18. § (1) bekezdésében az „Építési munkát” szövegrész helyébe az „Építési tevékenységet”, c) 26. §-ában az „ingatlanok” szövegrész helyébe a „telkek”, d) 30. § (7) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „kisajátításról szóló törvényben meghatározott hatóság”, e) 35. § ea) (2) bekezdésében az „elvi engedély” szövegrész helyébe az „elvi engedély és elvi építési engedély”, eb) (3) bekezdésében az „elvi engedély” szövegrész helyébe az „elvi engedély és elvi építési engedély”, és az „érvényességi idején belül” szövegrész helyébe „hatályossága alatt”, f) 36. § fa) (1) bekezdésében a „kormányrendeletben vagy miniszteri rendeletben” szövegrész helyébe a „kormányrendeletben”, fb) (1) bekezdés cc) pontjában „jogszabályoknak, szakhatóság közreműködése esetén a közreműködő szakhatóság hozzájárulásában foglalt eseti előírásoknak” szövegrész helyébe a „jogszabályoknak”, fc) (1) bekezdés g) pontjában az „építési jogosultságát hitelt érdemlően igazolta” szövegrész helyébe „az építési tevékenységre jogosult”, fd) (1) bekezdés i) pontjában a „jogszabályban” szövegrész helyébe a „kormányrendeletben”, fe) (3) bekezdésében az „érvényes” szövegrész helyébe a „hatályos”, g) 45. §-át követően „Az építésfelügyeleti hatóság” alcím helyébe „Az építésfelügyeleti tevékenység”, h) 47. § ha) (1) bekezdésének felvezető szövegében az „elrendelheti” szövegrész helyébe a „külön kormányrendeletben foglaltak szerint elrendelheti”, továbbá a „az építési szabályzatban, a szabályozási tervben” szövegrész helyébe „a helyrehozatali kötelezettségről szóló önkormányzati rendeletben”, hb) (2) bekezdésében az „el kell rendelnie” szövegrész helyébe a „külön kormányrendeletben foglaltak szerint el kell rendelnie”, i) 48. § ia) (1) bekezdésében a „- határozattal – tudomásul veszi” szövegrész helyébe a „tudomásul veszi”, ib) (11) bekezdésében az „érvényben volt” szövegrész helyébe a „hatályos” j) 58. § (1) bekezdésében az „építésügyi hatóságok,” szövegrész helyébe az „építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok, főépítészek,” és az „építőipari kivitelezési tevékenységek” szövegrész helyébe az „építési és építőipari kivitelezési tevékenységek” szövegrész lép. (2) E törvény hatályba lépésével egyidejűleg a Kamtv. a) 11. § (3) bekezdés g) pontjában „szakmai tevékenységét és anyagi helyzetét közvetlenül befolyásoló” szövegrész helyébe „ – kamara által képviselt – szakmai érdekeket érintő” szövegrész b) 25. § (1) bekezdés Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc



34

Munkaanyag, a Kormány álláspontját nem tükrözi! ba) felvezető mondatában a „felvételre jogosult,” szövegrész helyébe a ” tag az lehet,” szövegrész, bb) d) pontjában az „eltiltás hatálya alatt,” szövegrész helyébe az „eltiltás hatálya alatt, illetve a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól mentesült,” szövegrész c) 25. § (5) bekezdésében az „(1)-(4) bekezdésekben” szövegrész helyébe a „(1)-(3) bekezdésekben” szövegrész, d) 27.§ (1) bekezdésben a „kérésére” szövegrész helyébe a „kérelmére” szövegrész, e) 30.§ (3) bekezdésben a „kérésére” szövegrész helyébe a „kérelmére” szövegrész f) 35. § (4) bekezdésében a „3 hónapon belül” szövegrész helyébe „egy éven belül” szövegrész, valamint a „3 év eltelt.” szövegrész helyébe a „10 év eltelt.” szövegrész lép. (3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Nkatv. a) 1. §-ában a „gyakorolja,” szövegrész helyébe a „- az e törvényben meghatározott esetekben az építésügyért felelős miniszter egyetértésével és javaslata alapján – gyakorolja,” b) 2. §-a ba) (1) bekezdésében „az érintett szakmai, illetve társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe „az építésügyért felelős miniszter, az érintett szakmai, illetve társadalmi szervezetek” bb) (3) bekezdésében „az Alap” szövegrész helyébe „- az építésügyért felelős miniszter javaslata figyelembe vételével - az Alap” szövegrész lép. (4) A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény a) 8. § (2) bekezdésében a „hasonló körülmények és feltételek” szövegrész helyébe a „egyéb jogszabályi tilalom hiányában - hasonló körülmények és feltételek” szövegrész, b) 9. § (2) bekezdésében a „Más hatóságok” szövegrész helyébe „Az építési beruházások engedélyezésére vonatkozó kormányrendeleti szabályozás eltérő rendelkezése hiányában más hatóságok” szövegrész lép. (5) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 66. § (4) bekezdésében a „a környezetvédelmi,” szövegrész helyébe a „– kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - a környezetvédelmi,” szövegrész lép. (6) A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény 4. §-ának (5) bekezdésében a „nyújtásával is teljesítheti.” szövegrész helyébe a „működési és személyi bérjellegű támogatás nyújtásával is teljesítheti.” szövegrész lép, „a fejlesztési támogatást az Szt. 2. §-a (5) bekezdésének b)-c) pontjában meghatározott intézmény fenntartójának,” szövegrész helyébe „a fejlesztési, működési és személyi bérjellegű támogatást az Szt. 2. §-a (5) bekezdésének b)-c) pontjában meghatározott intézménynek,” szövegrész lép, „A fejlesztési támogatás összege” szövegrész helyébe „A fejlesztési, a működési és a személyi bérjellegű támogatás összege” szövegrész lép, a „70 százalékának” szövegrész helyébe a „80 százalékának” szövegrész lép.




35

Munkaanyag, a Kormány álláspontját nem tükrözi! Részletes előterjesztés Általános indoklás 1. 2008. évben a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások megvalósításának elősegítését szolgáló egyes feladatokról a Kormány jegyzőkönyvi határozatot (287/MeH) fogadott el, melynek eredményeképpen 2008. szeptember 1-ével hatályba léptek azok a legfontosabb szabályozási elemek, melyek a kiemelt építési beruházások megvalósítását segítik elő. 2. Az Országgyűlés Gazdasági és Informatikai bizottsága az építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében a társadalmi és szakmai egyeztetések elvégzéséről, valamint a szükséges törvényi szabályozások előkészítéséről 3/2006-2010. sz. határozatot fogadott el. 3. Miniszterelnök úr a kormányzati munkamegosztás rendje szerint az építésügyért felelős minisztert (a továbbiakban: miniszter) kérte fel – a sajátos építményfajták és a műemlékvédelem tekintetében több tárca érintettségére tekintettel - a bizottsági határozatból adódó kormányzati feladatok koordinációjára. Miniszter úr ezt követően levélben kereste meg az érintett minisztereket az együttműködés érdekében. 4. Ezt követően a kormány határozatot fogadott el a piaci és a nem piaci szereplők adminisztratív terheinek csökkentésére, valamint az eljárások egyszerűsítésére és gyorsítására irányuló kormányzati programról, valamint a program végrehajtásának koordinációjáért felelős kormánybiztos kinevezéséről és feladatairól is. Ennek keretében az építésügyre vonatkozóan is pl. : • módszereket és megoldásokat kell kidolgozni az adminisztratív terhek egységes szempontok szerint történő csökkentésére és az ágazati közigazgatási hatósági eljárások folyamatainak racionális és egységes újraszabályozására, • ki kell dolgozni az adminisztratív terhek csökkentésének a kormányzati döntés-előkészítés során érvényesítendő követelményeit és érvényesítésének eljárásrendjét, különös tekintettel arra, hogy újabb adminisztratív teher csak abban az esetben írható elő, ha azzal egyidejűleg legalább olyan mértékű meglévő adminisztratív teher megszüntetésre kerül, • Felül kell vizsgálni a közigazgatási hatósági eljárásokban a szakhatósági közreműködések indokoltságát, ennek során és ezzel összefüggésben. • csökkenteni kell a hatósági ügyek elhúzódásából eredő adminisztratív terheket és költségeket azzal, hogy a hatósági eljárásokban a szakhatósági közreműködések csak abban az esetben tarthatóak fenn, ha annak szükségességét az ügy érdemi elbírálásáért felelős hatóság, valamint az eljáró szakhatóság felett irányítási jogkört gyakorló miniszter adatokkal alátámasztott módon indokolja, • a nagyszámú szakhatóság közreműködésével járó hatósági eljárások folyamatát felül kell vizsgálni, és javaslatot kell tenni azok kisebb adminisztratív terhet jelentő újraszabályozására. • A belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban meg kell valósítani az egyablakos rendszer bevezetését, integrálni kell mindazon szolgáltatásokat, amelyek igénybevételével a vállalkozások teljesíteni tudnak minden a tevékenység nyújtására való jogosultsághoz szükséges eljárást és alaki követelményt, továbbá a tevékenységük gyakorlásához szükséges engedélyeket is kérelmezni tudják. 5. A Kormány a szakhatósági közreműködések felülvizsgálatából eredő további feladatokról szóló 1088/2008. (XII. 30.) Korm. határozatában elrendelte, hogy: „4. Az építési beruházások megvalósításának elősegítését szolgáló gyorsítási program keretében – a sajátos építményfajtákra és a műemlékekre is kiterjedően – előterjesztést kell benyújtani a Kormány részére Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc



36

Munkaanyag, a Kormány álláspontját nem tükrözi! a) az építésügyi hatósági és szakhatósági eljárások egységes rendszerének kialakításához, b) új eljárási, bejelentési formák bevezetéséhez, c) az építésügyi hatósági engedélyezésre irányuló és ahhoz kapcsolódó eljárások közreműködő hatóság útján történő lefolytatásához, d) az építésügyi hatósági eljárásokhoz szükséges szakhatósági közreműködés, a különböző engedély- és bejelentésfajtákhoz szükséges mellékletek és azok tartalmának további egyszerűsítéséhez szükséges jogszabály-módosításokról. 5. A feladatkörrel rendelkező miniszterek vizsgálják meg, hogy az építtetők, beruházók és eljáró hatóságok érdekében – különösen eljárási hatáskörök és szakhatósági hatáskörök, valamint a településrendezési eszközök tartalmi követelményei és egyeztetési eljárása felülvizsgálatával – az építésügyi hatósági engedélyezéshez kötött tevékenységek körében hogyan csökkenthetőek leghatékonyabban az eljárási terhek és az eljárások időigénye, ideértve a jogorvoslati időigényeket is: a) a termőföld minőségi és mennyiségi védelme, b) a telekalakítás, c) a kisajátítás, d) a régészeti feltárás, valamint e) a környezeti hatásvizsgálat tekintetében és a vizsgálat eredményétől függően tegyenek javaslatot a szükséges jogszabálymódosításokra.” 6. A kialakult gazdasági válsághelyzetben az építőipar helyzetének javítása érdekében, a feketemunka kifehérítése, a lánctartozás megfékezése érdekében, hogy a jogkövető vállalkozók kedvezőbb helyzetbe kerülhessenek az Országgyűlés Gazdasági és Informatikai bizottsága országgyűlési határozati javaslatot nyújtott be a Parlament elé. 7. A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény tervezete és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv szabályozási kötelezettséget ró az építésüggyel kapcsolatos tevékenységek szabályozása tekintetében Az Irányelv abból indul ki, hogy a fogyasztók számára szélesebb körű, jobb és olcsóbb szolgáltatásokat biztosíthatna egy olyan szabad piac, amely a tagállamokat arra késztetné, hogy megszüntessék egyrészt a letelepedéssel járó, másrészt a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás korlátozásait is, ugyanakkor növeljék az átláthatóságot, és bővítsék a fogyasztók számára nyújtott tájékoztatást, a szolgáltatás igénybevételének biztonságát. Az irányelv célkitűzése, hogy felszámolja a szolgáltatók belső piaci tevékenységét nehezítő és drágító adminisztrációs terheket és a tagállami korlátozó rendelkezések lebontásával megvalósuljon a szolgáltatások szabadon működő tényleges belső piaca. Az Irányelv úgynevezett keretirányelv, azaz általános jogi keretet határoz meg a szolgáltatások széles körére vonatkozóan. A szolgáltatás fogalmának meghatározásánál az EKSZ. vonatkozó definícióját veszi alapul, amennyiben szolgáltatás az EKSZ. 50. cikkében említett, rendszerint díjazás ellenében nyújtott bármely önálló gazdasági tevékenység. Az Irányelv abból indul ki, hogy a fogyasztók számára szélesebb körű, jobb és olcsóbb szolgáltatásokat biztosíthatna egy olyan szabad piac, amely a tagállamokat arra késztetné, hogy megszüntessék egyrészt a letelepedéssel járó, másrészt a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás korlátozásait is, ugyanakkor növeljék az átláthatóságot, és bővítsék a fogyasztók számára nyújtott tájékoztatást, a szolgáltatás igénybevételének biztonságát. Az irányelv célkitűzése, hogy felszámolja a szolgáltatók belső piaci Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc



37

Munkaanyag, a Kormány álláspontját nem tükrözi! tevékenységét nehezítő és drágító adminisztrációs terheket és a tagállami korlátozó rendelkezések lebontásával megvalósuljon a szolgáltatások szabadon működő tényleges belső piaca. Az Irányelv úgynevezett keretirányelv, azaz általános jogi keretet határoz meg a szolgáltatások széles körére vonatkozóan. A szolgáltatás fogalmának meghatározásánál az EKSZ. vonatkozó definícióját veszi alapul, amennyiben szolgáltatás az EKSZ. 50. cikkében említett, rendszerint díjazás ellenében nyújtott bármely önálló gazdasági tevékenység. 8. A közigazgatási hatósági eljárásról szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvénnyel összefüggő felülvizsgálat eredményét a törvényeken át kell vezetni. A felülvizsgálat az építésügyért felelős miniszter feladata. Az építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében a GYORSÍTÁS-II. program az alábbi területeken ad előrelépési javaslatot: A Gyorsítás-I. program célja (eredeti koncepció) kiemelt építési beruházás gyorsítása A Gyorsítás-II. célja (elvárás) építési beruházás megvalósításának elősegítése+jogharmonizáció Mi segíti elő a „gyorsítást”? 1. „Egységes építésügy”: Egységes, egyértelmű, végrehajtható szabályozás (kell hozzá irányítás, összehangolás, ellenőrzés) 2.„Egyszerűbb-olcsóbb-hatékonyabb-gyorsabb-minőségi építésügyi igazgatás”: jól irányítható, ellenőrizhető, hatékony és „olcsó” végrehajtói szervezeti keretek, jól működő eljárásrend (kell hozzá megfelelő szervezeti rendszer, egyszerű és választható eljárások ellenőrzések hatékonyságának növelése elektronikus ügyintézés folytatásának és elektronikus nyilvántartás létrehozásának lehetősége) 1. megbízható beruházáselőkészítés, telekszerzés (kell hozzá településrendezési eszköz megerősítése „ellenőrzés-kötőerő”) 4. „szakemberellátottság” (kell hozzá a szakmagyakorlási jogosultsági rendszer reformja, szak-és szakmunkásképzés területén javaslattételi, egyetértési jog) 5. az építőipari kivitelezési folyamat elősegítése (kell hozzá a lánctartozás megfékezése: kivitelezők regisztrációja építtetői fedezetkezelés építési szerződések tartalmára, építési napló vezetésére vonatkozó követelmények kiegészítése építőipari normatívarendszer ajánlása kbt. hatálya alá eső beruházások esetén speciális szabályok) 6. Irányelvekkel való harmonizációs kötelezettség teljesítése A GYORSÍTÁS-II. program koncepcionális elemeinek tartalma




38

Munkaanyag, a Kormány álláspontját nem tükrözi! cél

eszköz

I. pillér „Egységes építésügy”

az építésügyi feladatok szakmai irányításának, koordinálásának és ellenőrizhetőségén ek megerősítése,

II. pillér „Egyszerű bbolcsóbbhatékonya bbgyorsabbminőségi építésügyi igazgatás”

Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági rendszer átalakítása, koncentrációja

Étv.+korm ányrendel etek

Az önkormányzati szintek építésüggyel kapcsolatos feladatainak egyértelműsítése, a feladatellátás szakmai garanciáinak megteremtése A főépítészi rendszer átalakítása

Étv.


szabályoz ás Étv. +kormány rendeletek


tartalom Az építésügy széttagoltsága miatt/következtében szükséges o A sajátos építményfajták és a műemlékek tekintetében a szabályozásuk viszonyának egyértelműsítése az Étv.hez és végrehajtási rendeleteikhez, o az ezen építményfajta szerinti tárcák együttműködési kötelezettségének erősítése o Az összehangoló, irányító és koordináló tevékenységek megerősítése a sajátos építményfajták és a műemlékvédelem alatt álló építményekre vonatkozó eljárások, valamint az ezekhez szorosan kapcsolódó más eljárások tekintetében. • építésügyi hatóság fogalmának meghatározása • Építményfajták szerinti feladat és hatáskörök tisztázása • Eljáró hatósági szervezeti rendszerek stabillá, hatékonnyá tétele (állami szervezeti keretek kialakítása, koncentrációja (műemlékvédelmi hatósági jogkör átvétele), „egyablakos vagy elektronikus ügyintézési rendszer” létrehozásának lehetősége. • Az állami főépítészt, az építésfelügyeletet és az építésügyi hatóságot magába foglalő önálló építésügyi szakigazgatási szerv létrehozása az államigazgatási hivatal keretein belül Az Ötv. 8. § (1)-(2) bek. szerint a településrendezés és az épített környezet védelme az önkormányzatok önként választható feladatai közé tartoznak. A feladat szakmai tartalmát és ellátásának garanciáit az Étv. határozza meg

Az építésügyi feladatellátás szakmai biztosítéka a főépítész. Önkormányzati főépítész hiányában a feladatot az újonnan bevezetendő térségi főépítész is elláthatja, több település építésügyi feladatainak közös ellátása esetén pedig csak ő láthatja el. „A”(állami térségi főépítész) változat-„B” (társulásos önkormányzati főépítész) változat Jóváhagyta: Dr. Szaló Péter Dr. Bozzay Erika


39

Munkaanyag, a Kormány álláspontját nem tükrözi! A tervtanácsi rendszer átalakítása A főépítészi rendszer függvényében Eljárásokat érintő egyszerűsítések



A tervtanácsi rendszer kötelezően országos és regionális szinten működtetendő, területi és helyi szinten önkéntes alapon

Étv.+korm ányrendel etek+mini szteri rendeletek

+építésügyi hatósági eljárásfajták meghatároztása: + a párhuzamos eljárások és hatásköri ütközések megszüntetése + új választható eljárásfajták bevezetése • Összevont építési engedélyezés általánossá tétele • Integrált eljárástípusok bevezetése • Eljárást megelőző helyszíni szemle általánossá tétele (olasz modell) • Egyszerűsített építésügyi hatósági engedélytípus bevezetése • Bejelentés (jogszerű hallgatás mellett) konstrukciójának átalakítása • Statisztikai tény, adatközlés kiszélesítése • hatósági bizonyítvány alkalmazásának kiszélesítése



40

Munkaanyag, a Kormány álláspontját nem tükrözi! III. pillér Megbízhat ó beruházás előkészíté s, telekszerz és

A településrendezési eszköz megerősítése: Az egyeztetési eljárás, a véleményezési rend szigorítása Az elfogadás ellenőrzése A kötőerő biztosítása


Étv.+ Termtv. Környtv.+ kormányre ndeletek

a beruházó jogbiztonsága, a beruházás megvalósíthatósága és a későbbi államigazgatási eljárások egyszerűsítése, vagy mellőzhetősége érdekében (jogbiztonság+időbeli gyorsítás), +Az egyeztetési eljárás megerősítése o Már az egyeztetési eljárás kezdő szakaszában megfelelő információhoz kell juttatni a véleményezőket, hogy megalapozott állásfoglalást adhassanak (már itt kiderülhessen, hogy érdemes/lehet-e továbbfolytatni a tervezést) +a véleményező államigazgatási szervek felelősségének növelése o A véleményezőknek állasfoglalásukban jogszabályon alapuló véleményt kell adni és minden olyan adatot rendelkezésre kell bocsátani (pl. kell-e régészeti feltárás, vagy sem), amely nyilvántartásukban szerepel +Az állami főépítész ellenőrző szerepének és jogosítványainak növelése o Az állami főépítész az elfogadás előtt és utána is megkap minden olyan dokumentumot, amely az egyeztetés során keletkezett o A településrendezési eszköz elfogadását követően a véleményező államigazgatási szervek (pl. földvédelem, környezetvédelem, régészet) is megkapják az elfogadott dokumentumokat és az állásfoglalásukra tett önkormányzati „választ” (figyelembe vették-e az elfogadás során, vagy sem) o Meghatározott időn belül – ha önállóan nem fordultak már az Alkotmánybírósághoz- a véleményező szervek az állami főépítésznek jelezhetik, hogy állásfoglalásukat az önkormányzat figyelembe vette-e, vagy sem o Az állami főépítész elektronikus formában nyílvánossá teszi, hogy az elfogadott rendezési eszköz elfogadásakor figyelembe vették-e a véleményező államigazgatási szervek állásfoglalását, szükség esetén Alkotmánybírósághoz fordul Jogkövetés esetén a településrendezési eszköz kötőereje a más hatóságok eljárásainak integrálhatóságát eredményezi Jóváhagyta: Dr. Szaló Péter Dr. Bozzay Erika


41

Munkaanyag, a Kormány álláspontját nem tükrözi! IV. pillér „szakemb erellátottság ”

V. pillér Az építőipari kivitelezés i folyamat elősegítés e (A lánctartozá s fékezése )

VI. Irányelvek kel való összhang

Az építésügyért felelős miniszter javaslattételi és egyetértési jogának biztosítása A felsőoktatási intézmény számára nyújtott támogatás mértékének meghatározása A szakképző iskolai tanuló anyagi támogatása Az építőipari szakoktatók képzése, az építőipari szakképzés támogatása Az építőipari kivitelezési tevékenység folytatása feltételeinek meghatározása és ellenőrizhetősége az építőipari kivitelezői vállalkozások átláthatóvá, nyilvánossá tétele regisztráció és önkéntes adatközlés formájában

A szakmagyakorlási jogosultsági rendszer reformja, a szakképzés, szakmunkásképzés feltételeinek biztosítása kivitelezői nyilvántartás bevezetése

Étv., Szakképz ésitv.NKA +kormány rendeletek

Építtetői fedezetkezelő jogintézményének bevezetése A bírósági végrehajtók képesítési feltételeinek szigorítása A választott bíráskodás feltételeinek kiszélesítése, választásának ösztönzése A településtervezési tevékenység

Étv. Ügyvtv.+k ormányre ndeletek Bírtv. Vbírtv.+ko rmányren deletek

A lánctartozás megfékezésének legfőbb eleme, a vállalkozói kifizetések garanciája

Étv. +kormány rendeletek

Tevékenység leírása, jogosultság feltételeinek meghatározása, tagállami és egyéb állampolgár szakmagyakorlási feltételei, jogosultság szükségessége



A jogviták rendezésének időbeli gyorsítását szolgálja



42

Munkaanyag, a Kormány álláspontját nem tükrözi! Ket. módosítása miatti pontosítások, elhagyások, stb.

Étv. Kamtv+ko rmányren deletek+m iniszteri rendeletek

Az építészetiműszaki tervezési és szakértői jogosultság

Étv. + Kamtv.

Az építőipari kivitelezési tevékenység résztvevői jogosultságának részben a szabályozott szakmák keretében történő egységes szabályozása A felvonó- és mozgólépcsőellenő ri tevékenység folytatásának feltételei megállapítása

Étv. +kormány rendeletek

Fogytv.

Telekalakítás szabályai Településrendezési kötelezettségek elrendelése Kártalanítás Építésügyi hatósági engedélyfajták, Közreműködő hatóság igénybevételének törvényi alapjai (az integrált eljárások bevezethetősége) elektronikus kapcsolattartás (ügyintézés) lehetővé tétele a nemzetgazdasági szempontból kiemelt építési beruházásokra vonatkozó speciális szabályok építésügyi nyilvántartások adatai jogosultság megállapítására irányuló hatáskörtelepítés és eljárási szabályok Tevékenység leírása, jogosultság feltételeinek meghatározása, tagállami és egyéb állampolgár szakmagyakorlási feltételei, jogosultság szükségessége Kamarai tagfelvétellel kapcsoaltos szabályok Tervellenőr Beruházáslebonyolító Felelős műszaki vezető Építési műszaki ellenőr Energetikai tanusító Építtetői fedezetkezelő

A felvonóellenőri jogosultság megállapítása

Részletes indoklás A bizottsági és kormányhatározatokban, valamint az irányelvekből fakadó feladatok végrehajtására az építési beruházások megvalósítását leginkább befolyásoló területeket megvizsgáltuk és a kiszámíthatóság és tervezhetőség, a minőség és a jogkövető Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc



43

Munkaanyag, a Kormány álláspontját nem tükrözi! magatartás színvonalának emelése érdekében az előterjesztésben megfogalmazott javaslatokat tesszük. 1. -4. § Az építésügyért felelős miniszter feladatai és hatáskörének megerősítése Az épített környezet alakításával kapcsolatos építésügyi feladatok ma sokfelé vannak szétszabdalva. 1. Ennek egyik oka, hogy az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) bevezette a sajátos építményfajta fogalmát az alábbiak szerint: „Étv. 2.§ 18. Sajátos építményfajták: többnyire épületnek nem minősülő, közlekedési, hírközlési, közműés energiaellátási, vízellátási és vízgazdálkodási, bányaműveléssel kapcsolatos és atomenergia alkalmazására szolgáló, valamint a honvédelmi és katonai, továbbá a nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű, sajátos technológiájú építmények (mérnöki létesítmények), amelyek létesítésekor - az építményekre vonatkozó általános érvényű településrendezési és építési követelményrendszeren túlmenően - eltérő, vagy sajátos, csak arra a rendeltetésű építményre jellemző, kiegészítő követelmények megállapítására és kielégítésére van szükség. A sajátos építményfajták fogalmát az Étv. abból a célból hozta létre, hogy az építményekkel szemben támasztott (Étv.-ben, OTÉK-ban, településrendezési eszközökben, szabványokban megfogalmazott) általános követelményrendszeren túlmenően a kifejezetten speciális követelményekkel megvalósuló építmények külön, kiegészítő szabályozást nyerhessenek. Annak ellenére, hogy a műemlékvédelem alatt álló építmények nem minősülnek sajátos építményfajtának, az Étv. ezen építmények tekintetében is lehetőséget biztosít a szakmailag alátámasztható, speciális követelményrendszer külön, kiegészítő jellegű szabályozására. (Ennek egyik indoka a 90-es évek közepén az a vélelem volt, hogy az Étv. által önkormányzati szférába „telepített” építésügyi hatósági rendszer nem nyújt kellő szakmai garanciát a műemlékek tekintetében) 2. A másik ok, hogy az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium (ÉVM) 1989-ben megszűnt, a különböző építményfajtákkal kapcsolatos szakmai jogosítványok pedig több minisztérium között oszlanak meg [Az elmúlt 20 év során az építésügy központi irányításának szervezeti rendszere minimum 4 évente (néha gyakrabban is) változott] Ennek következtében az építésügyben nehezen, vagy egyáltalán nem érvényesíthető az egységes szakmai irányítás, az egységes követelmények érvényre juttatása (ez megmutatkozott a Gyorsítás-I. és a Gyorsítás-II. programok előkészítése során is, amikor a kormányzati, társadalmi, beruházói és szakmai elvárások érvényre juttatására egységesen kellett/kell törekedni) 3. Mind a sajátos építményfajtákra, mind pedig a műemlékekre vonatkozó joganyag – sokszor az Étv.-ben kapott felhatalmazáson is túlmenően, gyakran hatásköri vitákat indukálva - az utóbbi években rohamosan bővült. Ezért egyre sürgetőbbé vált annak az igénynek az érvényre juttatása – a szakmai szervezetek, kamarák is markánsan ezt igénylik -, hogy a külön jogszabályokban megfogalmazott, az ezen építményekkel kapcsolatos szakmai elvárások, követelményrendszer és eljárásrend is egységesebben, az egységes jogalkalmazást elősegítve és az Étv. követelményeinek, fogalomrendszerének megfelelően, azzal összhangban működhessen, illetve egyesített, vagy egységes hatósági eljárások keretében jussanak érvényre. Jelenleg

az


építésüggyel

kapcsolatos feladatokat ellátó minisztériumok: Jóváhagyta: Dr. Szaló Péter Dr. Bozzay Erika


44

Munkaanyag, a Kormány álláspontját nem tükrözi! o o o o o

o

nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszérium (építésügyért felelős minisztérium, általános építményfajták és néhány sajátos építményfajta) környezetvédelmi és vízügyi miniszérium (vizi építmények, közművek) nemzeti kulturális és örökségvédelmi miniszérium (műemlékek) honvédelmi minisztérium (honvédelmi és katonai célú építmények) közlekedési, hírközlési és energiaügyi minisztérium (út, vasút, hajózási építmény, légi közlekedéssel összefüggő építmény, hírközlési építmény, energia előállításával, szállításával kapcsolatos építmény, bányaépítmények) Miniszterelnöki Hivatal(atomenergiával és nemzetbiztonsággal kapcsolatos építmények)

Az Étv. az építésügy alaptörvénye, amelyet a sajátos építményfajták, valamint a műemlékvédelem alatt álló építmények és területek tekintetében a rájuk vonatkozó külön törvényekkel, kormányrendeletekkel együtt, a bennük foglalt kiegészítésekkel és indokolt eltérésekkel kell alkalmazni. A széttagoltság és a koordináció hiánya miatt az Étv.-ben megfogalmazott építésüggyel kapcsolatos feladatait az állam a mai napig nem tudta sem a szabályozás, sem a szakmai irányítás, sem pedig az építésügy egyéb területein hatékonyan, egységesen és eredményesen érvényre juttatni. A fenti célok elérése érdekében törvényi szinten meg kell erősíteni az építésügyért felelős miniszter koordinációs és ellenőrzési feladatait és hatáskörét, valamint biztosítani kell az építésügyben érdekelt miniszterek együttműködését az építésre vonatkozó döntések meghozatalában. 1. § Az Étv. módosított 1. § (2) bekezdése kimondja, hogy az általános építési tárgyú jogszabályokat - az Étv. 1. § (1) bekezdésében meghatározott körben - a sajátos építményfajták, valamint a műemlékek és a műemlékvédelem alatt álló területek tekintetében is alkalmazni kell. 2. § Étv. 2.§-ának 12. és 27. pontja: A rendelkezés az integrált településfejlesztési stratégiát a településfejlesztési koncepció önálló munkarészeként definiálja. Az integrált településfejlesztési stratégia az integrált városfejlesztési stratégia (IVS) és az integrált községfejlesztési stratégia (IKS) gyűjtőfogalma. Az integrált városfejlesztési stratégia a településfejlesztési koncepció kötelező, az integrált községfejlesztési stratégia a településfejlesztési koncepció lehetséges önálló munkarésze. A jelenlegi, 2007-2013 közötti időszakban a 1080/2006-os ERFA rendelet 8. cikke értelmében a fenntartható városfejlesztési beavatkozások esetében az ERFA társfinanszírozza az integrált és fenntartható stratégiák megvalósítását, melyek a városi területeken koncentrálódó gazdasági, környezeti és társadalmi problémák megoldását célozzák. A 2007-2008-as ROP forrásokhoz kapcsolódó időszak során is bebizonyosodott, hogy az integrált városfejlesztési stratégia elkészítése fontos, más dokumentumokban nem fellehető információt szolgáltat a városfejlesztési tevékenységek külső, közcélú források felett rendelkező finanszírozói számára. Az integrált városfejlesztési stratégia sikerének kulcselemei: a hosszú távú („koncepcionális”) városfejlesztési célok középtávon reálisan megvalósítható programokká és projektekké való lebontása - a területi alapú, területi szemléletű tervezési módszertan következetes alkalmazása - a fejlesztésbe bevonható források reális becslése, a forrásszerkezet lehetőség szerinti diverzifikálása, az állami források problémára fókuszált és a magánKészítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc



45


-

fejlesztések lehetőségeit leginkább bővítő módon történő allokációja a problémák és lehetőségek elemzésre épülő, széles körben elfogadott célok kitűzése és a városfejlesztési és városmenedzselési tevékenységek egyértelmű és átlátható hozzárendelése ezen célokhoz valós, a társadalom és a gazdaság érdemi szereplőinek széleskörű bevonásával („partnerség”) kialakított stratégia, a partnerség bevonásával végzett stratégiai monitoring a megvalósításban

Az integrált városfejlesztési stratégia a város középtávú fejlesztéseit megalapozó stratégiai dokumentum, melynek legitim alkalmazásához szükséges, hogy azt az önkormányzat képviselőtestülete megtárgyalja, és határozatban jóváhagyja. A stratégia tehát elsődlegesen a város önkormányzata számára fogalmazza meg a cselekvések tervezett irányait, céljait, hasznos eszközként szolgál az önkormányzat fejlesztési munkájának hatékonyabbá tételére. Fontos szerepe továbbá a stratégiának a - tervezési folyamatba bevont - magán- és civil partnerek aktivizálása, érdekeltségük megteremtése. Hazánkban a stratégia megvalósításának finanszírozója egyelőre elsősorban az állam, a kiszámítható fejlesztési szándékok stratégiában történő bemutatásával azonban hosszú távon bekapcsolódnak majd a magánszféra (ingatlanfejlesztők, befektetési bankok) érdekeltjei is. A jelenlegi időszak EUs forrásaiból olyan beruházásokat finanszírozunk, amelyeket a piac önmagában nem valósít meg, de a város hosszú távú fejlődése szempontjából fontosak (befektetők vonzása). A stratégia fontossága tehát a 2013-tól induló programozási időszakban még erőteljesebben növekszik majd. Ennek elsődleges oka, hogy a városfejlesztési tevékenységek finanszírozása a jelenleginél sokkal nagyobb arányban visszatérítendő források terhére történhet, mivel az Unió strukturális és kohéziós politikáját szolgáló forrásokból várhatóan jóval kevesebb jut Magyarországra, mint a jelenlegi időszakban. Megnövekszik tehát a stratégiák és az azok megvalósítása érdekében kivitelezendő projektekkel kapcsolatos fenntarthatósági, életképességi szempontok súlya a külső források odaítélésének folyamatában, emellett szükségszerűen nagyobb szerepet kell, hogy kapjanak a magánszféra fejlesztési lehetőségei – ezen folyamatok irányítása és kontrollálása érdekében az önkormányzatnak valós, közös elkötelezettségen alapuló stratégiára van szüksége. Étv. 2. §-ának 16. pontja: A törvény meghatározza a főépítész fogalmát. A főépítész lehet állami, aki az állam kötelező építésügyi feladataiban működik közre, és önként vállalt önkormányzati építésügyi feladatokban közreműködő önkormányzati főépítész. Étv. 2. §-ának 30. és 36. pontjai: Az építészeti-műszaki tervdokumentáció, és az építési tevékenység fogalmak definiálása az egyértelműbb feladat végrehajtást segítik elő az építésügy teljes spektrumában, 3. § Az Étv. módosított 4.§ (3) bekezdés b) pontja deklarálja, hogy az állami főépítészi intézményrendszer működtetése a Kormány feladata. Az Étv. 4. § (4) bekezdésének módosítása azt a célt szolgálja, hogy az építésügyért felelős miniszter feladatait és hatáskörét az építésügy egységes szakmai irányítása, és az egységes követelmények érvényre juttatása érdekében a sajátos építményfajták és a műemlékek tekintetében megerősítse. 4. § A rendelkezés megállapítja, hogy az általános és a sajátos építményfajtával, valamint a műemlékkel kapcsolatos építési tevékenység engedélyezését, kötelezését és ellenőrzését Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc



46

Munkaanyag, a Kormány álláspontját nem tükrözi! végző hatóságok egyaránt építésügyi hatósági jogkörben járnak el, azaz építésügyi hatóságnak minősülnek. A tervtanácsi rendszer átalakítása a főépítészi rendszer átalakításával szorosan összefügg. Azonban a feladatellátás szintjeinek meghatározása, a kormányzati szabad szervezetalakítási koncepció keretében kormányrendeleti szinten rendezhető. 5. § A települési önkormányzatokat az építésügyi feladataik ellátásában önkormányzati főépítészek segítik. Amennyiben több település közösen kívánja megoldani építésügyi feladatuk ellátását, akkor az erre létrehozott társulás munkáját társulási főépítész segíti. 6. § Az Étv. módosított 9. § (2) bekezdése szövegpontosítás, amely az alkalmazás szempontjából a jogbiztonságot és az egyértelműséget segíti. Az Étv. módosított 9. § (7) bekezdése előírja, hogy az építés helyi rendjét megállapító építési szabályzat a jelentőségére tekintettel csak a megállapítást követő 6o. napon léptethető legkorábban hatályba. Az Étv. módosított 9. § (8) bekezdése előírja, hogy a megállapított településrendezési eszközöket, továbbá azok véleményeztetése során született, de figyelembe nem vett vélemények el nem fogadásának indokolásával együtt a polgármesternek meg kell küldenie az eljárásban résztvetteknek, hogy azok áttekinthessék és észrevételt tehessenek az állami főépítész felé, továbbá a megállapított településrendezési eszközöket szakmai vizsgálat céljából az állami főépítésznek, valamint nyilvántartás céljából a dokumentációs központnak. 7. § A törvény eddig csak a településszerkezeti terv, illetőleg az építési szabályzat esetében tette lehetővé, hogy több település azokat közösen készíttesse el. A módosítás lehetőséget teremt arra, hogy ezentúl az önkormányzatok az összes építésügyi feladatukat társulási formában közösen lássák el. Ennek megfelelően közös fejlesztési koncepciót is készíthetnek, illetőleg közös építészeti-műszaki tervtanácsot működtethetnek. A társulás munkáját társulási főépítész segíti. 8. § Az Étv. 16. §-ának módosítása tartalmazza a településtervezési és településrendezési szakértői tevékenység pontos meghatározását, és a tevékenység folytatásához szükséges névjegyzéki bejegyzést. 9. § Az Étv. módosított 17. §-a egyértelművé teszi, hogy a közút céljára történő lejegyzés a kisajátítás egy sajátos formája. 10. § Az Étv. módosított 20. § (1) bekezdése szövegpontosítás. Az Étv. 20. § (4) bekezdésének módosítására a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvénnyel, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvénnyel és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvénnyel való összhang megteremtése érdekében kerül sor. 11. § Az Étv. módosított 23. §-a szövegpontosítás, amely egyértelművé teszi, hogy a tényleges Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc



47

Munkaanyag, a Kormány álláspontját nem tükrözi! telekalakítás a telek adataiban történő változásnak a vonatkozó külön jogszabályban meghatározottak szerint az ingatlan-nyilvántartási adatátvezetésével következik be. Az Étv. módosított 27. §-a értelmében a lejegyzés a kisajátítás egy sajátos formája, a kisajátításról külön törvény rendelkezik, amely annak eljárási szabályait tartalmazza, így ezek az Étv-ből elhagyhatók. 12. § Az Étv. 28. § (4) bekezdése értelmében az útépítési és közművesítési hozzájárulás fizetésére vonatkozó, önkormányzati rendeletben előírt kötelezettségről a települési önkormányzat jegyzője (főjegyzője) határozathozatal helyett csak tájékoztatja az érintetteket. 13. § Az Étv. módosított 29. § (3) bekezdése szövegpontosítást tartalmaz, amely egyértelművé teszi, hogy a helyrehozatali kötelezettség nem azonos a tulajdonos jókarbantartási kötelezettségével. Az Étv. 29. § (5)-(6) bekezdésének módosítása értelmében a településrendezési kötelezettséget megállapító rendelet tartalmáról a települési önkormányzat jegyzője határozathozatal helyett csak tájékoztatja az érintetteket, és a rendelet kihirdetésével egyidejűleg az elrendelt kötelezettségek ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése iránt megkeresi az ingatlanügyi hatóságot. 14. § Az Étv. 30. § (8) bekezdésének módosítására terminológiai pontosítások és a felesleges rendelkezések deregulációja érdekében került sor. 15. § A módosítás a jogbiztonságot szolgálja azzal, hogy a településrendezési szerződés szerinti kötelezettség a telek tulajdoni lapjára történő rávezetésével bárki számára ismertté válik. 16. § Az Étv módosított 32. §-ával törvényi szinten határozzuk meg azon építészeti-műszaki tervezési, az építésügyi műszaki szakértési tevékenységek körét, amelyek névjegyzékbevétellel folytathatók. 17. § Az Étv. új 33/A. §-a az építésügyi igazgatási szakértői tevékenység pontos meghatározását, és folytatásához szükséges feltételek meghatározását tartalmazza. E sajátos szakértői területet az építési engedélyezési eljárások megkönnyítése érdekében hoztuk létre. 18. § Az Étv. módosított 34. §-ában az építési engedélyezési eljárások újrafogalmázása történik, új eljárások bevezetésével. Az új eljárási típusok bevezetésével az építési engedélyhez kötött építési munkák körének részbeni tovább-csökkentése, részben új eljárási formák megjelenése miatti átstrukturálása. A klasszikus építéshatósági engedélyezési eljárásban négyféle típusú eljárás lenne, az építési tevékenységek eszerint lennének csoportosítva plusz azok a tevékenységek, amelyekhez nincs szükség semmiféle hatósági aktusra. Az integrált eljárás háromféle alaptípusa is itt kerül besorolásra az engedélyezési típusokhoz. Az építésügyi hatósági rendszer jelenlegi működése során négyszeres állami kontrol érvényesül (építési engedélyezés, építési folyamat építésügyi hatósági ellenőrzése, építési folyamat építés-felügyeleti ellenőrzése és az épületek utólagos ellenőrzése). Át kell Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc



48

Munkaanyag, a Kormány álláspontját nem tükrözi! gondolni, hogy az előzetes kontrol az építési engedélyezés keretében mindig, egyéb esetekben csak kiemelt közérdek figyelembevételével történjen. Az építési folyamat kétszeres ellenőrzése helyett egy fajta ellenőrzésre lesz szükség – építés-felügyelet megerősítésével, és áttevődik a hangsúly az építés és az épületek utólagos ellenőrzésére. Az építésügyi hatósági engedélyköteles tevékenységek (ideértve a sajátos építményfajta és a műemlékvédelmi engedélyezést is) körének szűkítési lehetősége az összes eljárási típusban a közérdek érvényre juttatását és az állami beavatkozás szükséges mértékét figyelembe véve Kérdés, hogy milyen építmények esetében indokolt továbbra is fenntartani a közérdek érvényre juttatása miatt engedélyezési eljárást. Egyszerűbb építmény esetében kérdésként merülhet föl, hogy szükség van e a költséges előzetes (engedélyezési típusú) állami kontroll fenntartására, nem elegendő-e az utólagos (megvalósítást követő) ellenőrzés. • Az ún. „klasszikus építési engedély” az épület elhelyezése, rendeltetése, szerkezeti kialakítása, sajátos építési technológiája indokolja, hogy maradjon az állami kontrol az engedélyezési eljárásban. • Egyszerűsített hatósági engedély, kisebb jelentőségű épületek esetében egyszerűsített tervdokumentáció alapján rövidebb idő alatt az építésügyi hatóság egyszerűsített határozatot hoz. • Bejelentés formájában egyszerűbb építmény esetében elegendő lehet a hatóság „jogszerű hallgatása”, az utólagos (megvalósítást követő) ellenőrzés. A bejelentési eljárás átalakításra kerülne, „jogszerű hallgatás”-sá, tehát a bejelentés csak tényleg bejelentés lenne. Kérdés lehet, hogy szükséges e a kérelemhez bármilyen melléklet pl. helyszínrajz a telepítés miatt. • Ún. tény és adatközlés a hatósági nyilvántartások vezetése miatt. • Bármiféle hatósági aktus nélkül végezhető építési munkák, előzetes állami kontrol nélkül, de utólagos állami kontroll mellett (építéshez nem kell engedély, de pl. használatbavételhez igen) építhető építmények. 19. § Az Étv. új 34/A. §-a a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 4. §-ával megállapított rendelkezések alkalmazási körét az általános építésügyi hatósági ügyekre is kiterjeszti. A rendelkezés megállapítja, hogy a hatósági eljárás megindítása előtt a beruházás tervezését, megvalósítását érintő követelmények előzetes tisztázását szolgáló szemle és egyeztetés lefolytatását kezdeményezheti az építtető. A rendelkezés kimondja, hogy ha az építtető szemlét és egyeztetést kezdeményez, akkor ezt a hatóságnak le kell folytatnia, a rendelkezés tehát nem biztosít ebben a kérdésben mérlegelési jogkört a hatóságnak, hiszen az építtető érdeke az előzetes egyeztetés lefolytatása a beruházás előkészítése miatt. Megállapítja továbbá, hogy a szemléről, és az egyeztetésről készült emlékeztetőben foglaltak nem kötik az engedélyező hatóságot, a szakhatóságot és a közműszolgáltatót. 20. § Az Étv. módosított 35. §-a értelmében az elvi építési engedélyre vonatkozó – törvényi szabályozást nem igénylő – részletszabályok kormányrendeleti szinten kerülnek megállapításra. A rendelkezés megállapítja továbbá, hogy az összevont építésügyi hatósági eljárásért az építésügyi hatóságot (szakhatóság közreműködése esetén a szakhatóságot és a közműszolgáltatót) a külön jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díj illeti meg. 21. § Az Étv. új 37/A-37/E. §-ai bevezetik az építési Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc

beruházások Jóváhagyta: Dr. Szaló Péter Dr. Bozzay Erika


49

megvalósítását

Munkaanyag, a Kormány álláspontját nem tükrözi! megelőző önálló eljárások „összetolását”, azaz az „Integrált” eljárást. Az egymással párhuzamos különböző önálló eljáró hatóságok között nincs megfelelő kommunikáció, ez a kommunikációs hiány is nagy szerepet játszik abban, hogy elhúzódnak az eljárások, és mindenki mindenkinek a szakhatóságaként ugyanazt a szakkérdést többször több eljárásban is megvizsgálja. Az ügygazda (közreműködő hatóság) koordinálhatná az eljárásban résztvevő hatóságokat, így biztosítható lenne a kommunikáció, az „összedolgozás” és ezzel egyidejűleg ismét megszüntetésre kerülhetnének fölösleges szakhatósági eljárások. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban Ket. ) módosításába is már beépített lehetőség - az „integrált eljárás”. Valójában az Étv-ben már bevezetésre került „összevont eljárás” kerül kiterjesztésre a többi önálló hatóságokra, ahol az építési engedélyezés mellett más eljárások is szükségesek. Az eljárás modellje: • Az eljárásgazdához/közreműködő hatósághoz nyújtja be az összes kérelmet és a mellékleteket az ügyfél. • Az integrált eljárásban a közreműködő hatóságok és szakhatóságok a tényállás tisztázása érdekében kötelesek a legszélesebb körű együttműködésre és az egymás közötti hatékony kommunikáció biztosítására. • Az eljárásgazda megvizsgálja a kérelmet/kérelmeket és a mellékleteket a Ket. 37. §-a szerinti hiánypótlást is kibocsáthatja. • Az eljárásgazda a kérelem és a melléklet azon részét elküldi az eljárni rajta kívül még illetékes hatóságnak, amely az ő eljárásához szükséges és ezzel egyidőben együttes helyszíni szemlét hív össze, ahol az eljárásban résztvevő hatóságok és azok szakhatóságai (ha vannak) részt vesznek, és a szakhatóságok meg adhatják a helyszínen a nyilatkozataikat, vagy legkésőbb a helyszíni szemlét követő 10 munkanapon belül. • A különböző eljáró hatóságok, ha tartalmi hiányosságot is észlelnek, akkor lehetőségük lesz hiánypótlást kérni (akár a helyszíni szemlén is). • Minden eljárásra azonos ügyintézési határidő lenne előírva (max. 45 munkanap), és az ügyintézési határidő végén a hatóságok által meghozott döntéseket továbbítják az eljárásgazdának. Az elektronikus kapcsolattartás elterjedésével nem jelenthet problémát ez a mozzanat. • Az eljárásgazda gondoskodik arról, hogy az egyes különálló döntések egyszerre kerüljenek közlésre. • A fellebbezést az eljárásgazdához kell benyújtani. Fellebbezni akár egy vagy több hatóság döntése ellen is lehet, de nem egymás után, hanem csak egyidőben. Az eljárásgazda továbbítja a fellebbezést mindegyik (nemcsak az eljáróhoz) hatósághoz. A megfellebbezett „részdöntés” gazdahatósága a Ket. szerint eljárva, vagy módosítja döntését vagy az eljárásgazdát és a többi eljáró hatóságot tájékoztatva felterjeszti az iratokat a másodfokú szervéhez. Várhatóan a külön eljárásokban résztvevő szakhatóságok száma radikálisan le fog csökkenni, hiszen ebben az egy eljárásban egymás mellett részt vesz majd minden hatóság, amelyek egyébként a külön-külön eljárásokban egymásnak a szakhatósági voltak. A lényeg az együttdöntésben rejlik. Az integrált eljárás fajtái: 1) építésügyi hatóságok eljárásait összefogó integrált építésügyi hatósági eljárás építésügyi hatóság közreműködő hatóságként történő igénybevételével, Egyazon építési beruházás megvalósításához, ha több építményfajta szerinti több építésügyi hatóság építésügyi hatósági engedélyezési eljárásának lefolytatására lenne szükség és ha az építtető ezt kezdeményezi az eljárás a különböző építésügyi hatóságok eljárásait összefogó integrált építésügyi hatósági eljárás keretében is lefolytatható. Ebben az Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc



50

Munkaanyag, a Kormány álláspontját nem tükrözi! esetben az építési beruházás rendeltetését meghatározó építményfajta szerint eljárni hatáskörrel rendelkező építésügyi hatóság látja el a közreműködő hatóság feladatait. 2) építésügyi hatóság és más hatóságok eljárásait összefogó integrált engedélyezési eljárás külön jogszabály szerinti közreműködő hatóság igénybevételével, Egyazon építési beruházás megvalósításához, ha építésügyi hatóság építésügyi hatósági engedélyezési eljárásának lefolytatása mellett több más hatóság eljárásának lefolytatására is szükség lenne, és ha az építtető ezt kezdeményezi az eljárás az építésügyi és a különböző hatóságok eljárásait összefogó integrált hatósági eljárás keretében is lefolytatható. Ebben az esetben kormányrendeletben meghatározott hatóság látja el a közreműködő hatóság feladatait. 3) építési beruházás megvalósíthatóságának feltételeit előzetesen tisztázó integrált hatásvizsgálati eljárás külön jogszabály szerinti közreműködő hatóság igénybevételével Az építési beruházás megvalósíthatósága feltételeinek előzetesen tisztázása érdekében egyazon építési beruházás megvalósításához, ha az építtető ezt kezdeményezi és ha a) az építésügyi hatóság elvi építési engedélyezési eljárásának lefolytatása mellett több más hatóság eljárásának lefolytatására is szükség lenne, vagy b) csak több más (nem építésügyi) hatóság eljárásának lefolytatására is szükség lenne az eljárás a különböző hatóságok eljárásait összefogó integrált hatásvizsgálati eljárás keretében is lefolytatható. Ebben az esetben kormányrendeletben meghatározott hatóság látja el a közreműködő hatóság feladatait. Az integrált hatásvizsgálati eljárás lefolytatható: 1. az integrált építésügyi hatósági eljárás, 2. az integrált hatósági eljárás, vagy 3. az építési engedélyezési eljárást megelőzően. 22. § Az Étv. 38. §-a új rendelkezéseket tartalmaz, amely az építési tevékenység végzésének feltételeit határozza meg, továbbá az építési beruházás tartalmát, jelentését is meghatározza. Az építési beruházás fogalom definiálatlan, bár több jogszabály is hivatkozik rá. A közgazdaságtan, az ingatlanfejlesztésben, a kivitelezésben, a vállalkozásokban érdekeltek mindegyike mást ért alatta, ezért jelentését meg kell határozni az „egy nyelven beszélés” érdekében. 23. § Az Étv. új 38/A. §-a értelmében az építésügy körébe tartozó egyes tevékenységek folytatásának feltétele a jogosultság, azaz hatósági eljárás keretében jogosultság megállapítása és névjegyzékbe vétel. Törvényi szinten határozzuk meg azokat a tevékenységeket amelyek csak névjegyzékbevételt követően gyakorolhatók, ezek az építészeti-műszaki tervezési, az építésügyi műszaki szakértési, a tervellenőrzési, a beruházás-lebonyolítói, a felelős műszaki vezetői, építési műszaki ellenőri, energetikai tanúsítói tevékenységek. A névjegyzéket a területi építész illetve területi mérnöki kamarák vezetik. 24. § Étv. 39. § A hatályos szabályozásban meglevő feltételek kiegészítését követeli meg a gyakorlat. Az eddigi feltételek kiegészülnek a telephellyel, a szakképzett munkaerővel és az Építőipari Kivitelezői Nyilvántartásba vétellel kapott regisztrációs számmal való rendelkezés követelményével. Ezeknek a feltételeknek a követelménye elválasztja az ügynöki, szervezői, és kivitelezői tevékenységet, a meglétük egyben igazolja a nyilvános Nyilvántartásban Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc



51

Munkaanyag, a Kormány álláspontját nem tükrözi! a referencia tartalmú információkhoz való hozzáférés lehetőségét a regisztrációs számon keresztül. Az EU tagállami követelményeknek megfelelően, a belső piaci irányelvvel összhangban megkülönböztetés nélkül kell biztosítani az EGT-beli cégek számára a szolgáltatás szabadságát, de nincs megkülönböztetési tilalom a 3. országbeli cégekkel szemben. A rendelkezések a követelményeket teljesítik, a 3. országbeli cégekkel szembeni korlátozás alapvetően a szolgáltatásukat igénybevevők és az esetleges alvállalkozóik számára elengedhetetlen biztosítékot nyújtó garanciális tartalmú szabályok. Az (5) bekezdés minden kivitelezőre vonatkozó követelmény, ami az alvállalkozók számára teremti meg a további garanciális szabályokkal azokat a biztosítékokat, amelyek az újabb tartozási láncok kialakulását, az alvállalkozó kifosztásának ezt a lehetőségét végleg kizárja, továbbá egyértelműen megfoghatóvá teszi elvonása esetén a fedezetelvonás bűncselekményének megvalósítását. 25-26. § Az Étv. új 39/A. § értelmében az építőipari kivitelezés területén - abból a sajátosságából adódóan, hogy szinte minden egyes megállapodásnál ismeretlen partnerrel kell jelentős értéket képviselő olyan összetett tevékenység elvégzésére megállapodni, ahol a munkaeredmény és az ellenérték teljesítése időben elválik egymástól - rendkívüli kockázatot jelent a kivitelező részéről az ellenszolgáltatást időben megelőző építőipari kivitelezési tevékenység megvalósítása. Ehhez még a teljesítés szakaszolása esetén is jelentős összegeket kell megelőlegeznie, az ellenérték kézhez vételéig. A másik oldalon az építtető áll, aki érthető megfontolásból nem kíván a beruházás megvalósításában felesleges kockázatot vállalni. Magától értetődően itt is elmondható, hogy túlnyomó részben ismeretlen a kivitelezővel kell szerződést kötni, olyannal, akinek a teljesítési képességéről és a teljesítési hajlandóságáról csak feltételezésekkel rendelkezhet. Kockázatos dolog tehát az építtető részéről a jövőbeni munka elvégzésének reményében bármekkora előleg kifizetése egy ismeretlen vállalkozás számára. Az építőipari kivitelezés területén megoldandó feladat tehát, a szerződő partnerek - a szerződés másik fél általi - teljesítésbe vetett hitének a legmagasabb szintű helyreállítása. Ennek hatékony, külföldön is alkalmazott módja, a szerződés fedezetének harmadik független személy kizárólagos rendelkezése alá helyezése útján történő biztosítása. A „biztos kéz” program a bizalom megteremtését, a kockázatok csökkentését célozza meg. E rendszer kulcsa a rábízott szerződéses ellenérték kezelője, az építtetői fedezetkezelő •

.Az építtetői fedezetkezelő Híd az építtető és a kivitelező között Állandó partnere – a független státuszú műszaki szakértő Garancia a kifizetésre és a teljesítésre egyaránt. A Kbt. hatálya alá eső építési beruházás esetén, az építtető és vállalkozó kivitelező között létrejött építési szerződés kötelező elemeként kell rögzíteni: - az építtetői fedezetkezelő megbízását, e megbízás elfogadását, - az építési beruházás forrásának az építtetői fedezetkezelő kizárólagos rendelkezése alá helyezését, - az építtető által nyújtott fedezet illetve a kivitelező által nyújtott pénzügyi garanciák biztosításának módját, felhasználásának ütemezését. A vállalkozó kivitelező szolgáltatásának szerződésszerű részteljesítését az építtetői fedezetkezelő által foglalkoztatott műszaki szakértő ellenőrzi, igazolja. Az építtetői fedezetkezelő a leigazolt szerződésszerű részteljesítés számlázott ellenértékét egyenlítheti ki. Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc



52

Munkaanyag, a Kormány álláspontját nem tükrözi! Fedezetként az elkülönített bankszámlán kezelt összegen túl megjelenhet az elnyert pályázati támogatás is. Az építtetői fedezetkezelő elsődleges feladata, az építési beruház fedezetének, valamint célhoz kötött felhasználásának biztosítása, továbbá a kivitelezői követelések garantálása. Mivel az építtetői feladatok között jelentős súlyt képvisel a jogi szakértelmet igénylő terület, továbbá ehhez kapcsolódóan biztosítani kell feladatellátásért viselt felelősséget, ezért olyan személy/szervezet kijelölésére szűkül a lehetőség, mely a szakmai követelményeken túl biztosítani tudja az egyéni felelősséget is. Az építtetői fedezetkezelő kijelölésénél, az eltérő érdekek és követelmények miatt figyelembe kellett venni az építési beruházás finanszírozását biztosító személyt, szervezetet is. Az állami és uniós források felhasználását szabályozó Közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó építési beruházások tekintetében legelőnyösebb állami szervezetrendszer keretében ezt megoldani. Előzetes egyeztetés alapján megállapítottuk, hogy feladat ellátására a Magyar Államkincstár tehető a leggyorsabban és legkisebb költséggel alkalmassá. Az építtetői fedezetkezelővel szemben megfogalmazott követelményeket maradéktalanul - a Kbt. hatálya alá nem tartozó építési beruházások vonatkozásában - ügyvéd tudja kielégíteni. Az Étv. új 40. § (7) bekezdése értelmében az építtetői fedezetkezelővel szemben megfogalmazott szigorú követelmények az építési beruházás megvalósításában vállalt központi feladataiból adódnak. Kiemelt jelentősége van a későbbi nézeteltérések viták megelőzésében az építési szerződés jogszerűségének biztosítása. További feladataihoz kapcsolódó felelőssége a fedezet kezeléséhez kapcsolódik. Ennek során kizárólagos rendelkezési jogot szerez az építtető által biztosított fedezet felett, melyből a szerződésszerű teljesítés/részteljesítésnek megfelelő szerződésszerű kifizetéseket teljesít. Az építtetői fedezetkezelő fontos feladata közé tartozik az alvállalkozói követelések biztosítása is. 27-28. § Az Étv. 34. §-ban az építési engedélyezési eljárások újrafogalmázása történik, új eljárások bevezetésével, emiatt szükséges az Étv. 44. § (1) bekezdésben az építmény elkészültét követő eljárások újrafogalmazása. A klasszikus építéshatósági engedélyezési eljáráshoz alapesetben az építmények egy részéhez továbbra is szükséges használatbavételi engedély. Az építmények egy másik típusában az építmény elkészültét csak be kell jelenteni nem kell a használat előtt külön engedélyt kérni. Az Étv. 45. §-ának módosításával a helyszíni ellenőrzésre vonatkozó – törvényi szabályozást nem igénylő – részletszabályok kormányrendeleti szinten kerülnek megállapításra. 29. § Az Étv. módosított 46. § (5)-(6) bekezdése értelmében a változó követelményekhez történő rugalmas alkalmazkodási lehetőségének biztosítása érdekében törvényi szinten általános jelleggel szükséges meghatározni az építésfelügyeleti hatóság ellenőrzési feladatait. A részletes ellenőrzési eljárást az építésfelügyeleti tevékenységről szóló 291/2007. (X. 31.) Korm. rendelet tartalmazza. A (6) bekezdésben egyértelműen rögzíti, hogy az építőipari kivitelezési tevékenység leállítását legsúlyosabb szabálytalanság elkövetése esetén akkor kell elrendelni ha az állékonyságot, az életet és egészséget vagy közbiztonságot közvetlenül veszélyeztet. 30. § Az Étv. módosított 48. § (7) bekezdése kodifikációs jellegű szövegpontosítást tartalmaz. Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc



53

Munkaanyag, a Kormány álláspontját nem tükrözi! 31. § Az Étv. 53/A. § újrafogalmazására a már elfogadott 2009. október 1-én hatályba lépő a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvénymódosítás (továbbiakban Ket. módosítás) miatt szükséges, hiszen a Ket. módosítás az elektronikus kapcsolattartást preferálja ahol lehetséges, és a hatóságok a gyorsabb ügyintézés érdekében kötelesek egymással elektronikusan kapcsolatot tartani. Az Étv. 53/A § (5) bekezdésben az építésügyi bírságra vonatkozó rendelkezést újra kell fogalmazni, az eljárási jellegű rendelkezések átkerülnek kormányrendeleti szintre, de vannak bizonyos rendelkezések amit törvényi szinten kell kimondani. 32. § Az Étv. módosított 58. § (2) bekezdése helyébe lévő rendelkezés pontosítja kiegészíti a nyilvántartások személyes adatainak tartalmát. Az Étv. módosított 58.§ (3) bekezdése kiegészíti és pontosítja a szakmagyakorlási tevékenységek névjegyzékével, valamint a kivitelezési tevékenységet folytatók regisztrációs díjával. kapcsolatos igazgatási szolgáltatási díjakat, a Ket. rendelkezései szerinti jogosultság igazolási díjjal és a másodfokú eljárások díjával. 33. § Az állami főépítész által vezetett nyilvántartás nevesítése. 34. § Az Étv. kiegészített 62. §-ának (1) bekezdése az előterjesztésből (törvénymódosításból) eredő kormányrendeletek megalkotására ad felhatalmazást. Továbbá sor kerül a hatályos felhatalmazó rendelkezések pontosítására, konkretizálására. Az Étv. 62 § (5) bekezdése felhatalmazást adott a településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszternek a településfejlesztési koncepció részletes tartalmi követelményeinek rendeletben való meghatározására. A településfejlesztési koncepció készítésének részletszabályai közül számos elem túlmutat a tartalmi követelményeken, ezért szükséges egy kibővített és differenciált felhatalmazó rendelkezés megalkotása. A rendelkezés továbbá felhatalmazást ad az integrált településfejlesztési stratégia részletszabályainak megalkotására. 35. § A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény módosítására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvénnyel való összhang megteremtése érdekében kerül sor, továbbá a törvény hatályának a magánberuházásokra történő kiterjesztése érdekében. A törvényi szabályozást nem igénylő – részletszabályait kormányrendelet fogja tartalmazni. 36-38. §, 42. §, 44. §, 46. § és 47. § A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény (továbbiakban: Kamtv.) 1. §, 3. §, 11. §, 29. §, 38. §, 42-43. §-ainak módosítását tartalmazó törvényi rendelkezések technikai pontosításokat és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény alkalmazására való rugalmas hivatkozást tartalmazzák. 39.-§ Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc



54

Munkaanyag, a Kormány álláspontját nem tükrözi! A Kamtv. kiegészül egy új 18/A §-sal, melynek értelmében a Magyar Mérnöki Kamara és a Magyar Építész Kamara a választottbíróságot hozhat létre. 40-41. § A Kamtv. módosított 25-26. §-ai alapján a tervezői illetve szakértői jogosultság megállapítását kérő személyek esetében a kamarai tagfelvételi eljárást kiváltja egy automatikus kamarai tagfelvétel. Azon személyek esetében akik csak kamrai tagfelvételüket kérik és jogosultság megállapítását nem a hatályos rendelkezések szerinti eljárás keretében nyernek tagfelvételt. 43. § A Kamtv. módosított 37/D. §-a a fegyelmi eljárás költségeinek megelőlegezésére és mértének meghatározása tartalmaz rendelkezést. A tapasztalatok és a panaszosok jelzése alapján az eljárási költség viselésének szabályozása indokolt. 48-49. § A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosított rendelkezései a felvonóés mozgólépcső- ellenőri tevékenységet szabályozó kormányrendelet rendelkezéseinek törvényi szintre emelését tartalmazza, tekintettel arra, hogy a tevékenység a lakosság, a fogyasztók életének, biztonságának védelme érdekében szabályozott tevékenység. A módosító rendelkezések a belső piaci szolgáltatásokról szóló irányelv jogharmonizációját megvalósító törvénytervezet rendelkezéseivel összhangban vannak. 50. § A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvényt módosító rendelkezés alapján a szakoktatók képzésének népszerűsítése, anyagi megbecsülése, szakoktatók pályán tartása, továbbá az oktatási területre vonzása a gyakorlati képzés megerősítése érdekében, szakképzés népszerűbbé tételéhez források biztosítása szükséget erre fedezetet az NKA alap biztosíthatna az alaphoz befizetett építőipari kivitelezési járulék terhére. 51-52. § A választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény módosításának indokai: A vállalkozások egymás közötti vitarendezésének, a bírósági eljárásnál gyorsabb, költségkímélőbb megoldási lehetőségét nyújtja a választott bírósági eljárás. Szélesebb körű elterjesztésének érdekében bevezetni javasoljuk a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény, békéltető testületi szabályanyagban található általános alávetési nyilatkozatot. Ennek a nyilvános kötelezettségvállalási lehetőségnek a biztosítása még a szerződéskötést megelőzően nyújtana széleskörű tájékoztatást a leendő szerződő partner számára, akik ennek tudatában választhatnak. Amennyiben a vállalkozások a szerződő fél kiválasztásánál előnyben részesítik a választott bírósági alávetési nyilatkozatott tevő leendő partnereket, úgy ez várhatóan kedvező hatást gyakorolna a kötelezettségvállalók számára is. Ezáltal csökkenhetne a bíróságok leterheltsége. 53. § Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 116. § (1) bekezdés o) pontja és (6) bekezdés módosításának indokai: Az építtetői fedezetkezelői feladat ellátás feltételeinek megteremtése érdekében az ügyvédekről szóló törvényben kell rögzíteni, hogy ki láthatja el a személyhez kötött tevékenységet, valamint a feladatellátáshoz szükséges alapvető követelményeket. 54. § E §-ok a hatályba léptető, az átmeneti, és a módosuló rendelkezéseket tartalmazzák. Készítette: Ráth György Dr. Babus Júlia Dr. Bodnár Zsolt Dr. Hegedűs Annamária Szabó Zsuzsanna Dr. Pallay Zoltán Dr. Papp Ferenc



55


Kérem a Kormányt, hogy az előterjesztést szíveskedjen elfogadni.




56

Munkaanyag. az építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében egyes törvények módosításáról

Recommend Documents