MUNKAANYAG. az egyes miniszteri rendeleteknek a fogyasztóvédelmi szabályozás változásával összefüggő módosításáról, illetve újraalkotásáról

MUNKAANYAG , A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

Iktatószám: 2258

NEMZETI FEJLESZTÉSI ÉS GAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

MUNKAANYAG az egyes miniszteri rendeleteknek a fogyasztóvédelmi szabályozás változásával összefüggő módosításáról, illetve újraalkotásáról

2008. augusztus

Készítette: Kishonti Judit dr. Jármai Péter

Látta: Czágler Péter Dr. Bozzay Erika

Jóváhagyta: Egyed Géza Dr. Heil Péter


EGYEZTETÉSI LAP A) Állami szervek Szervezet

Név

Egyetért

Nem ért egyet

Észrevételt tett

Határidőben nem adott véleményt

MeH Jogi és Közigazgatási Államtitkárság MeH EKK EüM FVM IRM HM KHEM KüM KvVM OKM ÖM PM SZMM Legfőbb Ügyész Magyar Szabványügyi Testület Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság B) Társadalmi és érdekképviseleti szervek Szervezet

Név

Egyetért

Nem ért Észreegyet vételt tett

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Ipartestületek Országos Szövetsége Készítette: Kishonti Judit dr. Jármai Péter



Határidőben nem adott véleményt

3


Vállalkozók Országos Szövetsége Országos Kereskedelmi Szövetség Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége Magyar Vendéglátó Szövetség Magyar Éttermi Szövetség Magyar Vendéglátók Ipartestülete Bőr- és Cipőipari Egyesülés Textilipari Tudományos Egyesület Magyar Játékkereskedők Egyesülete C) A tervezettel kapcsolatban észrevételt tett szervezetek meghívásával tartott közigazgatási egyeztető értekezlet időpontja: Résztvevők: Vezette:




4


A nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter …/2008. (… …) NFGM rendelete

egyes miniszteri rendeleteknek a fogyasztóvédelmi szabályozás változásával összefüggő módosításáról A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 56. §-ában, a 16. §-ban foglaltak tekintetében a Polgári Törvénykönyv módosításáról és egységes szövegéről szóló 1977. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1978. évi 2. törvényerejű rendelet 22. §-ában, a 17. §-ban foglaltak tekintetében az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 7. §-ának (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter feladat-és hatásköréről szóló 134/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. §-ának b) és c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a 16 §. tekintetében az igazságügyért felelős miniszterrel, a 17. § tekintetében a pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el: 1. § A textiltermékek forgalomba hozatalának egyes követelményeiről szóló 25/2005. (IV. 29.) GKM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Textiltermék – a (2) bekezdésben és a 3. § (1) bekezdésében meghatározott kivételekkel – az ipari feldolgozás előtt vagy alatt, illetve bármely értékesítési szakaszban csak úgy forgalmazható, ha e rendelet előírásai szerint el van látva az előállításához felhasznált textilnyersanyagok nevét és tömegarányát (a továbbiakban együtt: nyersanyag-összetétel) tartalmazó adatokkal.” 2. § Az R. 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Ha a rendelet 3. mellékletében felsorolt textiltermékek azonos fajtájúak és összetételűek, együttesen forgalmazhatóak, és a nyersanyag-összetétel megadása e rendelet előírásainak megfelelően együttesen teljesíthető.” 3. § Az R. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „4. § A nyersanyag-összetétel e rendelet szerinti feltüntetése a gyártó kötelezettsége.” 4. § Az R. 9. §-a (1) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép: Készítette: Kishonti Judit dr. Jármai Péter



5


„(1) Közvetlenül a fogyasztók számára forgalmazott textiltermékek esetében, a 8. § (2)(5) bekezdései szerinti százalékos nyersanyag-összetételben” 5. § Az R. 12. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A különböző szálasanyagból készült magfonalat és burkoló felületet tartalmazó, fogyasztóknak forgalmazott fonalnál a nyersanyag-összetételt a termék egészére kell megadni, és a magfonal és a burkolófonal összetétele ezen összetevők megnevezése mellett külön-külön is feltüntethető.” 6. § Az R. 13. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A nyersanyag-összetételt a textilterméken címkézés vagy egyéb megfelelő jelölés útján kell megadni, a termékre ráerősítve vagy beleszőve. Ha a terméket nem közvetlenül a fogyasztók számára forgalmazzák, a címkézés vagy egyéb jelölés a terméket kísérő kereskedelmi dokumentumokkal helyettesíthető vagy egészíthető ki.” 7. § Az R. 13. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A nyersanyag-összetételre vonatkozó, az 5-8. § szerinti adatokat, valamint az 1. mellékletben meghatározott elnevezéseket, leírásokat és tájékoztatást világosan olvasható, egységes írásképben, magyar nyelven kell feltüntetni a textiltermék csomagolásán vagy más módon a textiltermékhez rögzítve, továbbá a textiltermékre vonatkozó kereskedelmi kommunikációban. Megengedett azonban, hogy ezek az adatok a magyar nyelv mellett más nyelven is szerepeljenek.” 8. § Az R. 13. §-a (6) bekezdésének első mondata helyébe a következő szöveg lép: „A nyersanyag-összetételen kívüli, a textiltermék jellemzésére vonatkozó egyéb tájékoztatást az e rendelet szerinti tájékoztatástól elkülönülten kell feltüntetni.” 9. § Az R. 13. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) A csomagolási egységenként forgalmazott, kis kiszerelési egységekből álló termékeknél a nyersanyag-összetétel a csomagoláson adható meg.” 10. § Az R. 1. mellékletének 22. sora helyébe a következő rendelkezés lép: Készítette: Kishonti Judit dr. Jármai Péter



6


„22. Modál

Módosított viszkóz eljárással előállított magas szakítószilárdságú és nedves modulusú regenerált cellulózszál. A szakítószilárdság (BC) szabványos állapotban és az 5 %-os megnyúláshoz szükséges erő (BM): BC (CN) > = 1,3 √T + 2T BM (CN) > = 0,5 √T, ahol T az átlagos lineáris sűrűség decitexben” 11. §

Az R. 3. mellékletének 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „18. varró-, stoppoló- és hímzőcérna fogyasztóknak történő forgalmazása, kis kiszerelésben, 1 grammos vagy annál kisebb nettó súllyal.” 12. § Az R. 6. mellékletében a 3. módszer 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „6. A MÓDSZER PONTOSSÁGA Textilanyagok homogén keveréke esetében az ezzel a módszerrel kapott eredmények megbízhatósági tartománya, 95%-os megbízhatósági szint mellett nem nagyobb ±2-nél.” 13. § Az R. 6. mellékletében a 4. módszer 3. ESZKÖZÖK ÉS REAGENSEK pontjának 3.2.2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „3.2.2. Ammónia, hígított oldat: hígítsunk fel vízzel 80 ml koncentrált ammóniát (sűrűsége 0,880 g/cm3) 1 literre.” 14. § Az R. 6. mellékletében a 15. módszer 1. ALKALMAZÁSI TERÜLET pontjának 2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „2. gyapjú (1), állati szőrök (2) és (3), selyem (4), pamut (5), rézoxid-szál (cupro) (21), modál (22), viszkóz (25), poliamid vagy nejlon (30), akril (26) és üvegszál (43). Ha modakril-, vagy elasztánszálat találunk a keverékben, egy előzetes vizsgálatot kell elvégezni annak megállapítására, hogy a szál teljes mértékben oldódik-e a reagensben. A poliklorid tartalmú keverékek elemzéséhez a 9. vagy 14. módszer is alkalmazható.” 15. § Az R. 7. mellékletében a II. fejezet II.9. az eredmények kiszámítása és megadása pontja 1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „II.9.1. A tiszta, száraz szálak tömegszázalékának számítása a szál előkezelés alatt fellépő tömegveszteségének figyelembe vétele nélkül: Készítette: Kishonti Judit dr. Jármai Péter



7


P1% P2% P3% m1 m2 m3

az első tiszta, száraz komponens százalékaránya; a második tiszta, száraz komponens százalékaránya; a harmadik tiszta, száraz komponens százalékaránya; az első komponens tiszta, száraz tömege; a második komponens tiszta, száraz tömege; a harmadik komponens tiszta, száraz tömege.” 16. §

A fogyasztói szerződés keretében érvényesített szavatossági és jótállási igények intézéséről szóló 49/2003. (VII. 30.) GKM rendelet a következő 6. §-sal egészül ki: „6. § A rendelet rendelkezéseinek megsértése esetén a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság jár el a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényben meghatározott szabályok szerint. A rendelet rendelkezései a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.” 17. § A felszolgálási díj mértékének megállapításáról, valamint a felszolgálási díj alkalmazásának és felhasználásának szabályairól szóló 71/2005. (IX. 27.) GKM rendelet 1. §-a (3) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A felszolgálási díj mértéke a vendég számára értékesített termékek az általános forgalmi adót tartalmazó árának 15%-át nem haladhatja meg. Az előzőek szerint számított felszolgálási díj az általános forgalmi adót is tartalmazza. A fogyasztó részére adott számlán, nyugtán a fogyasztó által fizetendő összegben a felszolgálási díjat elkülönítetten kell feltüntetni.” 18. § Az öngyújtók forgalomba hozatalának egyes követelményeiről szóló 28/2007. (III. 7.) GKM rendelet 8. §-ának (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki: [Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]




8


„c) a Bizottság 2008/322/EK határozata (2008. április 18.) a kizárólag gyermekbiztos öngyújtók forgalomba hozatalát biztosító és az újszerű öngyújtók forgalomba hozatalát tiltó, tagállamok által meghozandó intézkedések előírásáról szóló 2006/502/EK határozat érvényességének meghosszabbításáról.” 19. § Ez a rendelet kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, és az azt követő napon hatályát veszti. 20. § Hatályát veszti az R. 15. §-át megelőző alcím és a 15. §-a. 21. § Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) a Tanács 73/44/EGK irányelve (1973. február 26.) a háromkomponensű textilszálkeverékek mennyiségi elemzésére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről; b) az Európai Parlament és a Tanács 96/73/EK irányelve (1996. december 16.) a kétkomponensű textilszálkeverékek mennyiségi elemzésének egyes módszereiről; c) az Európai Parlament és a Tanács 96/74/EK irányelve (1996. december 16.) a textiltermékek elnevezéséről; d) a Bizottság 97/37/EK irányelve (1997. június 19.) a textiltermékek elnevezéséről szóló 96/74/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I. és II. mellékletének a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításáról.

Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter

Egyetértek:

Dr. Veres János pénzügyminiszter




9


Dr. Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter




10


INDOKOLÁS Az Európai Bizottság Vállalkozási Főigazgatósága valamennyi tagállamnál felülvizsgálta a textíliák forgalmazására vonatkozó közösségi irányelvek nemzeti jogba való átültetését. Az ellenőrzést követően jelezte kifogásait, kérve, hogy a tagállamok hozzák összhangba jogszabályaikat a közösségi joggal. Jelen tervezet célja, egyrészt, hogy eleget tegyen e kérésnek, másrészt pedig az, hogy a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvénnyel, valamint az azt módosító 2008. évi XLII. törvénnyel összhangba hozza a miniszteri rendelet előírásait. A közösségi joggal való teljes mértékű összhang megteremtése érdekében pontosításra kerül a „modál” szál meghatározása, egyes vizsgálati eljárások előírásai, illetve a kapcsolódó számítási módszerek. A tervezett szabályozás összhangban van – a jogalkotási felhatalmazást adó, egyben a rendeletben használt fogalmak, illetve a rendelet rendelkezései betartásának kikényszerítése tekintetében háttérjogszabálynak tekintendő – a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvénynek a 2008. évi XLII. törvénnyel történt módosításával. Jogtechnikai szempontból jelen rendelet módosítására kerül sor, ellentétben a korábbiakban képviselt IRM állásponttal, miszerint amennyiben egy törvény felhatalmazó rendelkezése hatályát veszti, e rendelkezés alapján kiadott rendeleteket már nem lehet módosítani, hanem új rendeletet szükséges kiadni. Arra tekintettel, hogy nincs olyan közjogi követelmény, amely rövid terjedelmű módosítások esetén előírná, hogy minden esetben újra kell kodifikálni az ilyen rendeleteket, illetve mivel a módosításra kerülő jogszabály nagyon terjedelmes, a felhatalmazó rendelkezés érintetlenül hagyásával csak a szükséges módosítások kerültek jelen esetben kodifikálásra. A fogyasztói szerződés keretében érvényesített szavatossági és jótállási igények intézéséről szóló 49/2003. (VII. 30.) GKM rendelet 6. §-ának kiegészítésére a fogyasztóvédelmi törvény módosítása miatt van szükség. Ezzel a rendelkezéssel kerül rögzítésre, hogy a rendelet rendelkezéseinek megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság jár el. A felszolgálási díj mértékének megállapításáról, valamint a felszolgálási díj alkalmazásának és felhasználásának szabályairól szóló 71/2005. (IX. 27.) GKM rendelet módosítása a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvénnyel és a jelen munkaanyagban szereplő, a termékek eladási ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályairól szóló új rendelettel történő összhang megteremtése miatt szükséges. Az Európai Bizottság 2008. április 18-án fogadta el a kizárólag gyermekbiztos öngyújtók forgalomba hozatalát biztosító és az újszerű öngyújtók forgalomba hozatalát tiltó, Készítette: Kishonti Judit dr. Jármai Péter



11


tagállamok által meghozandó intézkedések előírásáról szóló 2006/502/EK határozat érvényességének meghosszabbításáról szóló 2008/322/EK határozatát, amelyben ismételten meghosszabbítja a 2006/502/EK Határozat hatályát 2009. május 11-ig. A 2006/502/EK Határozattal ellentétben az öngyújtók forgalomba hozatalának egyes követelményeiről szóló 28/2007. (III. 7.) GKM rendelet (a továbbiakban: R.) hatálya nem határozott időtartamra került megállapításra, hanem határozatlan időbeli hatállyal rendelkezik, tehát nem szükséges minden egyes alkalommal – a Határozat időbeli hatályának meghosszabbításakor – az R. hatályát is módosítani. Ugyanakkor az R. közösségi alapját képező 2006/502/EK Határozatra és annak módosításaira hivatkozni kell az R. jogharmonizációs záradékában, így a záradékban a 2008/322/EK határozatot is szükséges megjeleníteni.




12


Megfelelési táblázat/Correlation Table: Közösségi jogi aktus/Community Act:1 A Bizottság 97/37/EK irányelve (1997 június 19.) a textiltermékek elnevezéséről szóló 96/74/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I. és II. mellékletének a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításáról (97/37/EGK) (EGT vonatkozású szöveg). Magyar Jogszabály(ok)/Hungarian National Implementing Measure(s):2 –

25/2005. (IV. 29.) GKM rendelet a textiltermékek forgalomba hozatalának egyes követelményeiről a textiltermékek forgalomba hozatalának egyes követelményeiről szóló 25/2005. (IV. 29.) GKM rendelet módosításáról szóló 32/2006. (VI. 1.) GKM rendelet a textiltermékek forgalomba hozatalának egyes követelményeiről szóló 25/2005. (IV. 29.) GKM rendelet módosításáról szóló 72/2007. (VIII. 9.) GKM rendelet a textiltermékek forgalomba hozatalának egyes követelményeiről szóló 25/2005. (IV. 29.) GKM rendelet módosításáról szóló ../2008. ( . .) NFGM rendelet tervezet

1

A közösségi /uniós jogi aktus teljes címe. Az átültetést megvalósító tervezet, illetve az átültetést megvalósító magyar jogszabályok teljes címe felsorolásszerűen. (Ha a tervezet az átültetést valamely más jogszabály módosításával végzi el, úgy fel kell sorolni a módosuló magyar jogszabály(oka)t is.) 2




13


EK/EU-RENDELKEZÉSEK EC/EU PROVISIONS* 1. cikk (1) 1. cikk (2)

ÁTÜLTETŐ RENDELKEZÉSEK ** IMPLEMENTING PROVISIONS 25/2005. (IV. 29.) GKM rendelet 1. melléklet 2. pont

1. cikk (3)

25/2005. (IV. 29.) GKM rendelet 1. melléklet 30. pont 25/2005. (IV. 29.) GKM rendelet 1. melléklet 34-44 pont

1. cikk (4)

25/2005. (IV. 29.) GKM rendelet 1. melléklet 31. pont

1. cikk (5) 1. cikk (6) 1. cikk (7)

MEGJEGYZÉSEK NOTES***

25/2005. (IV. 29.) GKM rendelet 1. melléklet 32. pont 25/2005. (IV. 29.) GKM rendelet 1. melléklet 33. pont 25/2005. (IV. 29.) GKM rendelet 1. melléklet 22. pont

2. cikk (1)

rendelet tervezet 9. §. 25/2005. (IV. 29.) GKM rendelet 4. melléklet 34-44 pont

2. cikk (2)

25/2005. (IV. 29.) GKM rendelet 4. melléklet 31 pont

2. cikk (3)


2. cikk (4)


3. cikk (1)

Nem igényel jogszabályi megjelenítést

3. cikk (2)


4. cikk


*

Elegendő a cikkek, bekezdések, albekezdések, pontok stb. megjelölésének megadása, a rendelkezés szövege nélkül. Az érdemi, átültetést igénylő rendelkezéseket a legkisebb egység szerinti tagolásban kell feltüntetni. ** Elegendő a §-ok, bekezdések, albekezdések, pontok stb. megjelölésének megadása, a rendelkezés szövege nélkül. Az érdemi, átültetést megvalósító rendelkezéseket a legkisebb egység szerinti tagolásban kell feltüntetni. (Ha a tervezet az átültetést valamely más jogszabály módosításával végzi el, úgy a módosuló magyar jogszabályhelyeket és a tervezet vonatkozó rendelkezését is fel kell tüntetni [pl. „Ptk. 301/A. § (3) bekezdés (Tervezet 6. §)”]!). *** Az átültetést megvalósító rendelkezéseket magyarázó, illetve az érintett EK/EU-rendelkezés jellegére, jogi megítélésére, az átültetési kötelezettség hiányára (pl. célmeghatározás, opcionális rendelkezés, az európai intézményeket kötelező rendelkezés) vonatkozó megjegyzések. Készítette: Kishonti Judit dr. Jármai Péter



14


Közösségi jogi aktus/Community Act:3 A Tanács 73/44/EGK irányelve (1973. február 26.) a háromkomponensű textilszálkeverékek mennyiségi elemzésére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről. Magyar Jogszabály(ok)/Hungarian National Implementing Measure(s):4 –

25/2005. (IV.29.) GKM rendelet a textiltermékek forgalomba hozatalának egyes követelményeiről a textiltermékek forgalomba hozatalának egyes követelményeiről szóló 25/2005. (IV. 29.) GKM rendelet módosításáról szóló 32/2006. (VI. 1.) GKM rendelet a textiltermékek forgalomba hozatalának egyes követelményeiről szóló 25/2005. (IV. 29.) GKM rendelet módosításáról szóló 72/2007. (VIII. 9.) GKM rendelet a textiltermékek forgalomba hozatalának egyes követelményeiről szóló 25/2005. (IV. 29.) GKM rendelet módosításáról szóló /2008. ( . .) NFGM rendelet

3

A közösségi /uniós jogi aktus teljes címe. Az átültetést megvalósító tervezet, illetve az átültetést megvalósító magyar jogszabályok teljes címe felsorolásszerűen. (Ha a tervezet az átültetést valamely más jogszabály módosításával végzi el, úgy fel kell sorolni a módosuló magyar jogszabály(oka)t is.)

4




15


EK/EU-RENDELKEZÉSEK EC/EU PROVISIONS*

ÁTÜLTETŐ RENDELKEZÉSEK ** IMPLEMENTING PROVISIONS

1. cikk

Nem igényel átültetést

2. cikk


3. cikk


4. cikk


5. cikk


6. cikk (1)


6. cikk (2)


7. cikk I. melléklet



II. melléklet

25/2005. (IV.29.) GKM rendelet 7. melléklet tervezet 13. § 25/2005. (IV.29.) GKM rendelet 7. melléklet

III. melléklet

25/2005. (IV.29.) GKM rendelet 7. melléklet

*




16


Közösségi jogi aktus/Community Act:5 Az Európai Parlament és a Tanács 96/73/EK Irányelve (1996. december 16.) a kétkomponensű textilszálkeverékek mennyiségi elemzésének egyes módszereiről Magyar Jogszabály(ok)/Hungarian National Implementing Measure(s):6 tervezet(ek) –

25/2005. (IV. 29.) GKM rendelet a textiltermékek forgalomba hozatalának egyes követelményeiről a textiltermékek forgalomba hozatalának egyes követelményeiről szóló 25/2005. (IV. 29.) GKM rendelet módosításáról szóló 32/2006. (VI. 1.) GKM rendelet a textiltermékek forgalomba hozatalának egyes követelményeiről szóló 25/2005. (IV. 29.) GKM rendelet módosításáról szóló 72/2007. (VIII. 9.) GKM rendelet a textiltermékek forgalomba hozatalának egyes követelményeiről szóló 25/2005. (IV. 29.) GKM rendelet módosításáról szóló ../2008. ( . .) NFGM rendelet

5


6




17


EK/EU-RENDELKEZÉSEK EC/EU PROVISIONS*

ÁTÜLTETŐ RENDELKEZÉSEK ** IMPLEMENTING PROVISIONS

1. cikk 2. cikk

Nem igényel átültetést 25/2005. (IV.29) GKM rendelet 5. sz. melléklet

3. cikk


4. cikk


5. cikk (1)


5. cikk (2)


5. cikk (3)


6. cikk (1)


6. cikk (2)


6. cikk (3) a)


6. cikk (3) b)


7. cikk


8. cikk


9. cikk I. melléklet


Nem igényel átültetést 25/2005. (IV.29) GKM rendelet 5. sz. melléklet

*




18


ÁTÜLTETŐ RENDELKEZÉSEK

EK/EU-RENDELKEZÉSEK EC/EU PROVISIONS* II. melléklet

IMPLEMENTING PROVISIONS


**

25/2005. (IV.29) GKM rendelet 6. melléklet rendelet tervezet 10.-12. §

III. melléklet


IV. melléklet





19


Közösségi jogi aktus/Community Act:7 Az Európai Parlament és a Tanács 96/74/EK irányelve (1996. december 16.) a textiltermékek elnevezéséről. Magyar Jogszabály(ok)/Hungarian National Implementing Measure(s):8 –

25/2005. (IV. 29.) GKM rendelet a textiltermékek forgalomba hozatalának egyes követelményeiről a textiltermékek forgalomba hozatalának egyes követelményeiről szóló 25/2005. (IV. 29.) GKM rendelet módosításáról szóló 32/2006. (VI. 1.) GKM rendelet a textiltermékek forgalomba hozatalának egyes követelményeiről szóló 25/2005. (IV. 29.) GKM rendelet módosításáról szóló 72/2007. (VIII. 9.) GKM rendelet a textiltermékek forgalomba hozatalának egyes követelményeiről szóló 25/2005. (IV. 29.) GKM rendelet módosításáról szóló /2008. ( . .) NFGM rendelet 1996. évi LVII. törvény a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról 2008. évi XLVII. törvény a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról

7


8




20


EK/EU-RENDELKEZÉSEK EC/EU PROVISIONS* 1. cikk 2. cikk (1)

ÁTÜLTETŐ RENDELKEZÉSEK ** IMPLEMENTING PROVISIONS a rendelet tervezet 1. §

2. cikk (2)

25/2005. (IV. 29.) GKM rendelet 2. § (1) a) 25/2005. (IV. 29.) GKM rendelet 2. § (1) b)

2. cikk (3)

25/2005. (IV. 29.) GKM rendelet 2. § (2)

3. cikk (1) 3. cikk (2) 3. cikk (3) 3. cikk (4)

25/2005. (IV. 29.) GKM rendelet 5. § (1) 25/2005. (IV. 29.) GKM rendelet 5. § (2) 25/2005. (IV. 29.) GKM rendelet 5. § (2)

4. cikk (1)

25/2005. (IV. 29.) GKM rendelet 5. § (3) 25/2005. (IV. 29.) GKM rendelet 6. § (1)

4. cikk (2)

25/2005. (IV. 29.) GKM rendelet 6. § (2)

5. cikk (1)

25/2005. (IV. 29.) GKM rendelet 7. § (1)

5. cikk (2)

25/2005. (IV. 29.) GKM rendelet 7. § (2) (3)

5. cikk (3) 6. cikk (1) 6. cikk (2)


25/2005. (IV. 29.) GKM rendelet 7. § (4) 25/2005. (IV. 29.) GKM rendelet 8. § (2) 25/2005. (IV. 29.) GKM rendelet 8. § (3)

*




21



EK/EU-RENDELKEZÉSEK EC/EU PROVISIONS* 6. cikk (3) 6. cikk (4) 6. cikk (5) 7. cikk 8. cikk (1) 8. cikk (2) a) 8. cikk (2) b) 8. cikk (2) c) 8. cikk (2) d) 9. cikk (1) 9. cikk (2) 9. cikk (3) a) 9. cikk (3) b) 9. cikk (3) c) 9. cikk (3) d) 9. cikk (3) e) 9. cikk (3) f) 10. cikk (1) a)



**

25/2005. (IV. 29.) GKM rendelet 8. § (4) 25/2005. (IV. 29.) GKM rendelet 9. § (2)- (4) és a rendelet tervezet 2. § 25/2005. (IV. 29.) GKM rendelet 8. § (5) 25/2005. (IV. 29.) GKM rendelet 10. § rendelet tervezet 4. § 25/2005. (IV. 29.) GKM rendelet 13.§ (2) 25/2005. (IV. 29.) GKM rendelet 13.§ (6) és rendelet tervezet 5. § 25/2005. (IV. 29.) GKM rendelet 13.§ (2), 13.§ (4) a teljes harmonizációt az Fttv biztosítja

rendelet tervezet 6. § 25/2005. (IV. 29.) GKM rendelet 12. § (1) 25/2005. (IV. 29.) GKM rendelet 12. § (2) 25/2005. (IV. 29.) GKM rendelet 12. § (9) 25/2005. (IV. 29.) GKM rendelet 12. § (8) b), 25/2005. (IV. 29.) GKM rendelet 12. § (4) rendelet tervezet 3. § 25/2005. (IV. 29.) GKM rendelet 12. § (6) 25/2005. (IV. 29.) GKM rendelet 12. § (7) 25/2005. (IV. 29.) GKM rendelet 3. § (1)




22



EK/EU-RENDELKEZÉSEK EC/EU PROVISIONS* 10. cikk (1) b) 10. cikk (1) c) 10. cikk (2)


25/2005. (IV. 29.) GKM rendelet 3. § (2), és a rendelet tervezet 7. § 25/2005. (IV. 29.) GKM rendelet 13. § (8) 25/2005. (IV. 29.) GKM rendelet 13. § (8) és rendelet tervezet 8. §

11. cikk

12. cikk 12. cikk (1) 12. cikk (2) a) 12. cikk (2) b) 12. cikk (2) c) 12. cikk (3) 13. cikk (1)

A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII tv. 8. § szabályozza, valamint a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény 6. §-a. 25/2005. (IV. 29.) GKM rendelet 11. § 25/2005. (IV. 29.) GKM rendelet 11. § (1) a) 25/2005. (IV. 29.) GKM rendelet 11. § (1) c) 25/2005. (IV. 29.) GKM rendelet 11. § (1) d) 25/2005. (IV. 29.) GKM rendelet 11. § (1) e), 11. § (2) 25/2005. (IV. 29.) GKM rendelet 11. § (1) b) 25/2005. (IV. 29.) GKM rendelet 14. §, 11. § (3)

13. cikk (2)

Az utaló szabály nem igényel átültetést

14. cikk (1)


14. cikk (2) 15. cikk (1) 15. cikk (2) 15. cikk (3)


**

Nem igényel jogszabályi megjelenítést 25/2005. (IV. 29.) GKM rendelet 1. § (2) 25/2005. (IV. 29.) GKM rendelet 1. § (2) 25/2005. (IV. 29.) GKM rendelet 1. § (2) Készítette: Kishonti Judit dr. Jármai Péter



23



EK/EU-RENDELKEZÉSEK EC/EU PROVISIONS* 15. cikk (4)



**

25/2005. (IV. 29.) GKM rendelet 1. § (2)

16. cikk (1)


16. cikk (2)


16. cikk (3)


17. cikk


18. cikk


19. cikk I. sz. melléklet II. sz. melléklet III. sz. melléklet IV. sz. melléklet

Nem igényel jogszabályi megjelenítést 25/2005. (IV. 29.) GKM rendelet 1. melléklet 25/2005. (IV. 29.) GKM rendelet 4. melléklet 25/2005. (IV. 29.) GKM rendelet 2. melléklet és a rendelet tervezet 9. § 25/2005. (IV. 29.) GKM rendelet 3. melléklet

V. sz. melléklet


VI. sz. melléklet





24


A nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter és az egészségügyi miniszter …/2008. (… …) NFGM–EüM együttes rendelete a gyermekjátékszerek biztonságossági követelményeiről, vizsgálatáról és tanúsításáról szóló 24/1998. (IV. 29.) IKIM-NM együttes rendelet módosításáról A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 56. §-ában foglalt felhatalmazás alapján, a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter feladat- és hatásköréről szóló 134/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. §-ának b) és c) pontjában, valamint az egészségügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörünkben eljárva a következőket rendeljük el: 1. § A gyermekjátékszerek biztonságossági követelményeiről, vizsgálatáról és tanúsításáról szóló 24/1998. (IV. 29.) IKIM-NM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az első alkalommal történő forgalmazás előtt a gyártó köteles a játékot a 3. számú melléklet szerinti megfelelőségi jelöléssel ellátni, amellyel igazolja, hogy a) a játékot teljes mértékben a vonatkozó, honosított harmonizált szabványok (a továbbiakban: szabványok) szerint gyártották, és ezt a 9. § (2) bekezdés szerinti dokumentumokkal alátámasztja, vagy b) ha a játékot nem vagy nem teljes mértékben a szabványoknak megfelelően gyártották, megegyezik azzal a mintadarabbal, amelyről a tanúsító szervezet a 4. § (1) bekezdés szerint végzett EK típusvizsgálat alapján tanúsítja, hogy megfelel a 2. § szerinti biztonságossági követelményeknek.” 2. § Az R. 6. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép: „6. § (1) A tanúsító szervezet megküldi kérelem alapján az EK típusvizsgálati tanúsítvány másolatát, valamint megalapozott kérelem alapján a tervrajz, a gyártási leírás és a vizsgálati jegyzőkönyv másolatát az Európai Bizottságnak (a továbbiakban: Bizottság), más tanúsító szervezetnek vagy az Európai Unió valamely másik tagállamának (a továbbiakban: tagállam). (2) Ha a tanúsító szervezet megtagadja az EK típusvizsgálati tanúsítvány kiadását, arról értesítenie kell a piacfelügyeleti hatóságot és a Bizottságot, az elutasítás indokának megjelölésével.” Készítette: Kishonti Judit dr. Jármai Péter



25


3. § (1) Az R. 8. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Ha a piacfelügyeleti hatóság megállapítja, hogy olyan játékon helyezték el a megfelelőségi jelölést, amely a rendeltetésszerű használat során vagy a 2. § (1) bekezdésében meghatározott körülmények mellett veszélyezteti a fogyasztók vagy harmadik személyek biztonságát vagy egészségét, intézkedik a termék forgalomból való kivonásáról, illetve megtiltja vagy korlátozza annak forgalmazását.” (2) Az R. 8. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Ha a piacfelügyeleti hatóság vagy a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a szabványok nem felelnek meg teljes mértékben a 2. §-ban meghatározott alapvető biztonságossági követelményeknek, úgy indokolással együtt továbbítja az ügyet az 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikke alapján létrehozott Állandó Bizottságnak.” 4. § Az R. a következő 10. §-sal egészül ki: „10. § A piacfelügyeleti hatóság háromévenként jelentést küld a Bizottság részére e rendelet alkalmazásáról.” 5. § Az R. 12. §-a (2)–(4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(2) Ez a rendelet a játékok biztonságára vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, – a 93/68/EGK tanácsi irányelvvel módosított – 1988. május 3-i 88/378/EGK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. (3) A tanúsító szervezetek kijelöléséről és a Bizottságnak történő bejelentéséről az iparügyekért felelős miniszter – az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben – külön jogszabály szerint gondoskodik. A kijelölt és bejelentett szervezeteket az iparügyekért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában kell közzétenni. (4) A szabványok jegyzékét az iparügyekért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában, valamint a Magyar Szabványügyi Testület hivatalos lapjában kell közzétenni.” 6. § Az R. 2. számú melléklete helyébe e rendelet Melléklete lép. Készítette: Kishonti Judit dr. Jármai Péter



26


7. § Az R. a) 1. §-ának (1) bekezdésében a „hozható fogyasztói forgalomba (a továbbiakban: forgalom)” szövegrész helyébe a „forgalmazható a fogyasztók számára” szöveg, b) 2. §-ának (1) bekezdésében a „hozható forgalomba” szövegrész helyébe a „forgalmazható” szöveg, c) 2. §-ának (2) bekezdésében az „a forgalomba hozatalakor és” szövegrész helyébe az „az első alkalommal történő forgalmazástól” szöveg, d) 3. §-ának (5) bekezdésében „a forgalomba hozatalkor” szövegrész helyébe a „forgalmazáskor” szöveg, lép. 8. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, és az azt követő napon hatályát veszti. (2) Hatályát veszti az R. a) 2. §-ának (1) bekezdésében az „ , a felhasználók” szövegrész, b) 3. §-ának (2) és (3) bekezdésében „ , a gyártó Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője vagy az importáló” szövegrész, c) 4. §-ának (2) bekezdésében és (3) bekezdésének a) pontjában, 5. §-a (3) bekezdésének b) pontjában, 9. §-ának (1) bekezdésében, (2) bekezdésének a) pontjában és eb) alpontjában, valamint (3) bekezdésének c) pontjában, továbbá 4. számú melléklete 4. b) pontjában a „vagy az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője” szövegrész, d) 2. §-ának (3) és (4) bekezdése, 9. §-ának (4) és (5) bekezdése, valamint 12. §-ának (5) bekezdése. (3) Ez a rendelet a játékok biztonságára vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, – a 93/68/EGK tanácsi irányelvvel módosított – 1988. május 3-i 88/378/EGK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.




27


Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter dr. Székely Tamás egészségügyi miniszter




28


Melléklet az ……./2008. NFGM-EÜM együttes rendelethez „2. számú melléklet a 24/1998. (IV. 29.) IKIM-NM együttes rendelethez A játékok alapvető biztonságossági követelményei (2. §) I. Általános előírások 1. E rendelet 2. §-ának biztonságossági követelményei szerint biztosítani kell a játék használói és harmadik személyek egészségének és testi épségének védelmét a veszélyekkel és kockázatokkal szemben, a játék rendeltetésszerű, illetve előre látható használata esetén, a gyermekek várható viselkedését figyelembe véve. Ilyen kockázatok azok, amelyek a) a játék formájával, kialakításával vagy összetételével kapcsolatosak, b) a játék használatával járnak és nem küszöbölhetők ki teljes mértékben anélkül, hogy a játék kialakításának vagy összetételének megváltoztatásával annak funkciója megváltozna vagy lényeges tulajdonságai megszűnnének. 2. a) A játék használatában rejlő kockázat mértéke olyan legyen, hogy a felhasználók és ahol az szükséges, a rájuk felügyelők számára ne jelentsen veszélyt. Ez különösen azokra a játékokra vonatkozik, amelyeket funkcióik, méreteik és jellemző tulajdonságaik alapján a hároméves kor alatti gyermekeknek szántak. b) Adott esetben elő kell írni a játékot használó gyermek alsó korhatárát, és szükség esetén azt, hogy a játék csak felnőtt felügyelete mellett használható. 3. A játékokon vagy a csomagoláson lévő feliratok és a használati utasítás nyomatékosan hívja fel a használó és a felügyeletet ellátó személyek figyelmét mindazon kockázatokra, amelyek a játék használata során felléphetnek, és azokra a lehetőségekre, amelyek révén az ilyen veszélyek elkerülhetők. II. Kockázatok 1. Fizikai és mechanikai tulajdonságok a) A játék és részei, valamint rögzített játék esetében a rögzítés megfelelő mechanikai szilárdságú legyen, hogy ellenálljon a használat közbeni igénybevételnek anélkül, hogy törés vagy deformáció miatt testi sérülést okozna. b) A játékon a hozzáférhető élek, kiugró részek, zsinórok, kábelek és rögzítések kialakítása olyan legyen, hogy a velük való érintkezés esetén a testi sérülések veszélye a lehető legkisebb legyen. c) A játékot úgy kell kialakítani és gyártani, hogy a részek mozgása miatti sérülésveszély a lehető legkisebb legyen.




29


d) A játék és részei, valamint a nyilvánvalóan hároméves kor alatti gyermek számára készített játék szétszedhető részei olyan méretűek legyenek, hogy ne lehessen azokat lenyelni vagy belélegezni. e) A játék és részei, valamint az alkalmazott csomagolás ne jelentsen fulladási vagy megfojtási veszélyt. f) Azt a játékot, amelyet sekély vízben való használatra szántak, vagy alkalmas arra, hogy a gyermeket a vízen hordozza vagy a víz felett megtartsa, úgy kell kialakítani és legyártani, hogy amennyire csak lehet, csökkenjen - a játék használatát is figyelembe véve - az úszó- és fenntartó képességének elvesztéséből eredő veszély. g) Az olyan játék, amelynek a belsejébe be lehet jutni, és amely használója számára zárt teret képez, rendelkezzék olyan kijárattal, amely minden nehézség nélkül belülről is kinyitható. h) A közlekedésre használt játékot el kell látni olyan fékrendszerrel, amely a játék típusának megfelelő és arányban áll az általa kifejtett kinetikus energiával. Ez a berendezés legyen könnyen működtethető, és ne jelentsen csúszásból, illetve farolásból vagy egyéb okból származó sérülést a használó vagy harmadik személy számára. i) A lövő eszközök alakja és összeállítása, továbbá a lövedékek kilövésekor keletkező mozgási energia olyan legyen, hogy a sérülés kockázata - a játék jellegének figyelembevételével - se a használó, se harmadik személy számára ne legyen indokolatlanul nagy. j) A fűtőelemeket tartalmazó játékot úgy kell kialakítani, hogy ja) annak hozzáférhető felületei az elérhető legnagyobb hőmérséklet esetén se okozhassanak érintéskor égési sérülést, jb) a játékban lévő folyadékok, gőzök és gázok ne érjenek el olyan nagy hőmérsékletet vagy nyomást, amely miatt ezek távozásakor - ha ez a játék megfelelő működéséhez elengedhetetlenül szükséges - égési vagy más testi sérüléseket okozhassanak. 2. Gyúlékonyság a) A játék nem képezhet veszélyes gyúlékony elemet a gyermek környezetében. Ezért csak olyan anyag használható, amely aa) sem nyílt láng, sem szikra, sem egyéb más lehetséges gyújtóforrás közvetlen hatásától nem gyullad meg, vagy ab) nehezen gyulladó (az égés megszűnik, amint a lángot eltávolítják), vagy ac) meggyulladás után lassan ég, és az égés csak lassan terjed, vagy ad) a játék kémiai összetételétől függetlenül késlelteti az égési folyamatot. Az ilyen éghető anyagok nem jelenthetnek gyulladási veszélyt a játékban alkalmazott más anyagok számára. b) Az a játék, amely a működéséhez veszélyes anyagokat vagy készítményeket tartalmaz különösen a kémiai kísérletekhez, modellépítéshez, műanyagból vagy kerámiából való formázáshoz, zománcozáshoz, fényképészeti vagy hasonló munkákhoz, nem tartalmazhat olyan anyagot és készítményt, amely gyúlékonnyá válhat a nem éghető illó komponensek kiválása miatt.




30


c) A játék nem lehet robbanásveszélyes, illetve nem tartalmazhat robbanásveszélyes elemet vagy anyagot az e rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározott módon történő használat esetén. d) A játék, különösen a kémiai játék nem tartalmazhat olyan anyagokat vagy készítményeket, da) amelyek összekeveréskor felrobbanhatnak vegyi reakció vagy felmelegedés útján, vagy oxidáló anyagokkal való keveredéskor, db) amelyek olyan illékony és a levegőben éghető összetevőket tartalmaznak, amelyek tűz- vagy robbanásveszélyes gőz-levegő keveréket képezhetnek. 3. Kémiai tulajdonságok a) A játékot úgy kell kialakítani és gyártani, hogy e rendelet 2. § (1) bekezdése szerinti használatkor ne jelentsen veszélyt a testi épségre, illetve az egészségre lenyelés, belélegzés, továbbá a bőrrel, nyálkahártyával vagy a szemmel való érintkezés esetén. A játéknak minden esetben eleget kell tennie azoknak a jogszabályoknak, amelyek a termékek meghatározott csoportjára, illetve meghatározott veszélyes anyagok és készítmények tilalmára, korlátozott alkalmazására vagy a megjelölésére vonatkoznak. b) A gyermekek egészségének védelme érdekében a játékok előállításához antimon, arzén, bárium, kadmium, króm, ólom, higany és szelén vegyületek nem használhatók fel. A játékokban elkerülhetetlen szennyeződésként jelenlevő, az előírt módszerrel kioldható meghatározott elemek mennyisége nem haladhatja meg az alábbi határértékeket: Kioldható elem mennyisége (mg/kg) Gyurmák és ujjfestékek

Sb 60

As 25

Összes többi játékanyag

60

25

Ba

Cd 50

Cr 25

Pb 90

Hg 25

75

60

90

60

250

Se 500

100 500 0 A műanyag gyermekjátéknak eleget kell tennie a Magyar Élelmiszerkönyv közösségi előírások átvételét megvalósító kötelező előírásairól 56/2004. (IV. 24.) FVM rendelet (a továbbiakban: MÉ) MÉ 1-2-82/711. előírásának. c) A játék nem tartalmazhat az egyes veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes tevékenységek korlátozásáról szóló 41/2000. (XII. 20.) EüM-KöM együttes rendelet szerinti veszélyes anyagokat vagy készítményeket olyan mennyiségben, amely veszélyeztetheti a játékot használó gyermek egészségét. Kifejezetten tilos játékban veszélyes anyagokat vagy készítményeket alkalmazni. Ha azonban bizonyos játék rendeltetéséhez korlátozott mennyiségű ilyen anyag vagy készítmény elengedhetetlenül szükséges, különösen a kémiai kísérletekhez, modellépítéshez, hőre lágyuló anyagból vagy kerámiából való formázáshoz, zománcozáshoz, fényképészeti vagy hasonló tevékenységhez szükséges anyagok és felszerelési tárgyak esetén, akkor ezek használata megengedhető, ha azt a maximális Készítette: Kishonti Judit dr. Jármai Péter



31


mennyiséget nem lépi túl, amelyet minden anyagra vagy készítményre a vonatkozó előírások megadnak, feltéve, hogy az engedélyezett anyagok és készítmények megfelelnek a 4. számú melléklet 4. pontjában foglaltakon túl az osztályozásra és megjelölésre vonatkozó előírásoknak is. 4. Villamos tulajdonságok a) A villamos játék névleges feszültsége nem lehet nagyobb 24 Voltnál, és a játék egyik részegységében sem léphet fel 24 Voltnál nagyobb feszültség. b) A játék azon részeit, amelyeket tápkábelekkel vagy más vezetékekkel áramütésre alkalmas elektromos hálózathoz kell csatlakoztatni, megfelelő módon szigetelni kell és mechanikailag is védeni kell, hogy az áramütés veszélyét kizárják. c) A villamos játékot úgy kell kialakítani és gyártani, hogy a közvetlenül megérinthető felületei a legnagyobb lehetséges hőmérséklet esetén se okozzanak égési sérülést. 5. Higiénia A játékot úgy kell kialakítani és gyártani, hogy a higiéniai és tisztíthatósági követelmények teljesüljenek, és így a fertőzés, a megbetegedés és a szennyeződés veszélye elkerülhető legyen. 6. Radioaktivitás A játék nem tartalmazhat olyan radioaktív elemeket vagy anyagokat, amelyek sugárzása a háttérsugárzást meghaladja.




32


INDOKOLÁS A gyermekjátékszerek biztonságossági követelményeiről, vizsgálatáról és tanúsításáról szóló 24/1998. (IV. 29.) IKIM-NM együttes rendelet módosítására elsősorban a Tanácsnak a játékok biztonságára vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 88/378/EGK irányelvével történő teljes körű összeegyeztethetősége és a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény szeptember 1-jén hatályba lépő módosítása miatt kerül sor. Az Országgyűlés 2008. június 9-én fogadta el a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (Fgytv.) módosítását, amely többek között módosítja a fogyasztóvédelmi hatóság feladat- és hatáskörét kijelölő rendelkezéseket, emellett új fogalomrendszert vezet be. Jelen tervezet vonatkozásában szükséges rendezni a fogyasztóvédelmi hatóság hatáskörét. A szeptember 1-től hatályban lévő Fgytv. 45/A. §-ának (1) bekezdése szerint „[a] fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi az e törvényben és – a szerződés létrejöttére, érvényességére, joghatásaira és megszűnésére vonatkozó rendelkezések kivételével – a végrehajtására kiadott jogszabályokban foglalt rendelkezések betartását, és eljár azok megsértése esetén.” Erre figyelemmel a törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletekben fel kell számolni a hatáskör-telepítő, illetve a hatóság eljárására vonatkozó szabályokat. A fentiekre tekintettel kerül sor a hatályos rendelet 12. §-a (5) bekezdésének törlésére, illetve ahol a rendelet piacfelügyeleti hatóságot említ, az alatt a fogyasztóvédelmi hatóságot kell érteni. Az Fgytv. új fogalomrendszerére tekintettel kikerült a tervezetből a fogyasztói forgalom fogalma, illetve a forgalomba hozatal helyett forgalmazás fogalmat használ a tervezet, tekintettel arra, hogy az Fgytv.-ben szeptember 1-jétől hatályát veszti a fogyasztói forgalom fogalma, emellett a forgalmazás fogalma a június 23-án elfogadott, az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet fogalomrendszeréből következik, így közösségi jogi alapon nyugszik. (Erre figyelemmel kerül törlésre a hatályos rendelet 2. §-ának (4) bekezdése, amely a forgalomba hozatal fogalmát állapítja meg. ) A tervezet egyes rendelkezései esetében ugyanakkor szükséges jelezni, hogy az adott előírás csak az első alkalommal történő forgalmazás esetében áll fenn. Továbbá az Fgytv. gyártó fogalmára tekintettel a hatályos rendeletből törölni szükséges „az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője” szövegrészt. Emellett törlésre kerül a felhasználó megnevezése a hatályos rendelet 2. §-ának (1) bekezdéséből és a 8. §-ának (1) bekezdéséből), mert a fogyasztó fogalmában a terméket használó személy is szerepel, illetve a harmadik személy fogalmába is beleérthető, ezért szükségtelen a felhasználót külön kiemelni.




33


A hatályos rendelet nem tartalmazza jelenleg a 88/378/EGK irányelv 12. cikkének (2) bekezdésében foglalt előírását. („A tagállamok háromévenként jelentést küldenek a Bizottságnak ezen irányelv alkalmazásáról.”) A tervezet 4. §-a ezt a hiányosságot pótolja. A záró rendelkezésekben módosításra kerülnek a miniszterek megnevezései a korábbi kormányzati átalakításokra tekintettel. A tervezet mellékletében kizárólag a már korábban hatályon kívül helyezett jogszabályokra történő hivatkozások módosulnak. A fentiekre tekintettel hangsúlyozzuk, hogy a rendelet módosítása kodifikációs szempontok miatt szükséges, a tervezet lényeges, új szabályozást nem fogalmaz meg, új követelményeket nem állít a korábbi előírásokhoz képest, és így a jogalkalmazók számára sem indokolt és szükséges hosszú felkészülési idő biztosítása. (Jogtechnikai szempontból jelen rendelet módosítására kerül sor, ellentétben a korábbiakban képviselt IRM állásponttal, miszerint amennyiben egy törvény felhatalmazó rendelkezése hatályát veszti, e rendelkezés alapján kiadott rendeleteket már nem lehet módosítani, hanem új rendeletet szükséges kiadni. Arra tekintettel, hogy nincs olyan közjogi követelmény, amely rövid terjedelmű módosítások esetén előírná, hogy minden esetben újra kell kodifikálni az ilyen rendeleteket, illetve mivel a módosításra kerülő jogszabály nagyon terjedelmes, a felhatalmazó rendelkezés érintetlenül hagyásával csak a szükséges módosítások kerültek csak jelen esetben kodifikálásra.




34


Megfelelési táblázat/Correlation Table: Közösségi jogi aktus/Community Act: a játékok biztonságára vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 88/378/EGK irányelv Magyar Jogszabály(ok)/Hungarian National Implementing Measure(s): tervezet(ek) – …/2008. ( . .) NFGM – EüM együttes rendelet a gyermekjátékszerek biztonságossági követelményeiről, vizsgálatáról és tanúsításáról szóló 24/1998. (IV. 29.) IKIM-NM együttes rendelet módosításáról hatályos rendelkezés(ek) – a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (Fgytv.) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) az áruk és a szolgáltatások biztonságosságáról és az ezzel kapcsolatos piacfelügyeleti eljárásról szóló 79/1998. (IV. 29.) Korm. rendelet (79/1998. Korm. rend.) a műszaki termékek megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek kijelöléséről szóló 182/1997. (X. 17.) Korm. rendelet (182/1997. Korm. rendelet) a gyermekjátékszerek biztonságossági követelményeiről, vizsgálatáról és tanúsításáról szóló 24/1998. (IV. 29.) IKIM-NM együttes rendelet (R.)




35


EK/EU-RENDELKEZÉSEK EC/EU PROVISIONS 1. cikk (1) bek. 1. mondat

R. 1. § (1) bek.

1. cikk (1) bek. 2. mondat

R. 1. § (2) bek.

1. cikk (2) bek.

R. 1. § (3) bek.

2. cikk (1) bek.

R. 2. § (1) bek.

2. cikk (2) bek.

R. 2. § (2) bek.

2. cikk (3) bek.

Fgytv. 2. § r) pont

3. cikk

R. 2. § (1) bek. utolsó fordulat


4. cikk

Belső piacra igényel.


R. 3. § (1) bek.


R. 12. § (4) bek.

5. cikk (2) bek.

R. 3. § (1) bek.


R. 8. § (3) bek.


vonatkozó

előírás,

átültetést

nem

Az Európai Bizottságra vonatkozó kötelezettség, átültetést nem igényel. Az Európai Bizottságra vonatkozó kötelezettség, átültetést nem igényel.

6. cikk (2) bek. 7. cikk (1) bek. 1. mondat

R. 8. § (1) bek.


R. 8. § (2) bek.

7. cikk (2) bek7. cikk (3) bek.

MEGJEGYZÉSEK NOTES


Az Európai Bizottságra vonatkozó kötelezettség, átültetést nem igényel. 79/1998. Korm. rend. 6. § (6) bek.

7. cikk (4) bek.

Az Európai Bizottságra vonatkozó kötelezettség, átültetést nem igényel.

8. cikk (1) bek. a) pont

R. 3. § (1) bek.

8. cikk (1) bek. b) pont

R. 9. § (2) bek. Készítette: Kishonti Judit dr. Jármai Péter



36

MUNKAANYAG , A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI ÁTÜLTETŐ RENDELKEZÉSEK

EK/EU-RENDELKEZÉSEK EC/EU PROVISIONS 8. cikk (1) bek. utolsó mondat

R. 9. § (5) bek.

8. cikk (2) bek.

R. 9. § (3) bek.

8. cikk (1) bek. utolsó mondat 8. cikk (3) bek. 1. mondat

R. 9. § (5) bek. R. 9. § (4) bek.


Tervezet 2. §

MEGJEGYZÉSEK NOTES


9. cikk (1) bek. 9. cikk (2) és (3) bek. 10. cikk (1) bek. 10. cikk (2) bek. 1. mondat

182/1997. Korm. rendelet R. 4. § (1) bek. 2. mondat R. 4. § (2) bek.


R. 4. § (3) bek.

10. cikk (3) bek.

R. 5. § (1) bek.

10. cikk (4) bek. első albekezdés 1. mondat 10. cikk (4) bek. első albekezdés 2. mondat 10. cikk (4) bek. Második albekezdés 10. cikk (5) bek.

R. 5. § (2) bek.

11. cikk (1) bek.

R. 3. § (2) bek.

11. cikk (2) bek.

R. 3. számú melléklet, 1. mondat

11. cikk (3) bek.

R. 3. § (4) bek.

11. cikk (4) bek.

R. 3. § (3) bek.

11. cikk (5) bek.

R. 3. § (5) bek.

12. cikk

Fgytv.

12. cikk (2) bek.

Tervezet 3. §

13. cikk

Fgytv.

R. 5. § (3) bek. R. 6. § (1) bek. R. 6. § (2) bek.




37

MUNKAANYAG , A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI EK/EU-RENDELKEZÉSEK EC/EU PROVISIONS 14. cikk


MEGJEGYZÉSEK NOTES


Fgytv. és Ket.

15. cikk (1) bek.

A határozat alkalmazási időszakát határozza meg, átültetést nem igényel. Notifikációs kötelezettséget előíró, a tagállamoknak szóló rendelezés, átültetést nem igényel. A határozat címzettjeit határozza meg, nem igényel átültetést.

15. cikk (2) bek. 16. cikk I. Melléklet

R. 1. számú melléklet

II. Melléklet


III. Melléklet

182/1997. Korm. rendelet

IV. Melléklet





38


A nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter …/2008. ( . .) NFGM rendelete a lábbelik fogyasztók részére történő forgalmazásának egyes követelményeiről A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 56. §-ában foglalt felhatalmazás alapján, a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter feladat-és hatásköréről szóló 134/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. §-ának b) és c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. § (1) A gyártó köteles a fogyasztók részére történő forgalmazásra szánt lábbelin a lábbeli fő alkotórészeihez felhasznált anyagokat e rendelet előírásai szerint feltüntetni. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatás tartalmáért a gyártó felel. (3) A forgalmazó is felel azért, hogy az általa forgalmazott lábbelin az anyagösszetétel az e rendeletben foglaltaknak megfelelően legyen feltüntetve. (4) A lábbelihez az e rendeletben foglaltakon túl további szöveges tájékoztatás is adható. 2. § (1) E rendelet alkalmazásában „lábbeli” a láb megvédésére vagy befedésére szánt, talppal ellátott termék, ideértve az 1. mellékletben meghatározott, önállóan forgalomba hozott fő alkotórészeket is. A lábbelik példálózó felsorolását a 2. melléklet tartalmazza. (2) A rendeletet nem kell alkalmazni: a) a használt lábbelire, b) az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 2/2002. (II. 7.) SzCsM rendelet hatálya alá tartozó lábbelire, c) az egyes veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes tevékenységek korlátozásáról szóló 41/2000. (XII. 20.) EüM-KöM együttes rendelet hatálya alá tartozó lábbelire, és d) a játéklábbelire. 3. § (1) A lábbelin fel kell tüntetni a lábbeli három fő alkotórészéhez – a felsőrészhez, a fej-, szár- és fedőtalpbéléshez, valamint a járótalphoz – felhasznált anyagokról szóló tájékoztatást. Készítette: Kishonti Judit dr. Jármai Péter



39


(2) A lábbeli fő alkotórészeit az 1. mellékletben meghatározott jelképekkel vagy szöveges megnevezéssel, a fő alkotórészekhez felhasznált anyagokat a 3. mellékletben foglaltaknak megfelelően jelképekkel vagy – különleges anyagok esetében – magyar nyelvű szöveges megnevezéssel kell megjelölni. (3) A felhasznált anyagokra vonatkozó tájékoztatásban azt az anyagot kell feltüntetni, amely a) a felsőrész, valamint a felsőrészbélés és a fedőtalpbélés felületének legalább 80 %át, b) a járótalp térfogatának legalább 80 %-át alkotja. (4) Ha az egyes fő alkotórészekhez felhasznált anyagok egyike sem éri el a 80 %-ot, az alkalmazott két fő anyagot kell megadni. (5) A felsőrész anyagának meghatározásánál az alkalmazott erősítést, díszítést, csatot, pántot, fűzőszemet vagy hasonló rátétet nem kell figyelembe venni. (6) A járótalp esetében az anyagösszetétel meghatározásának alapja a benne foglalt anyagok térfogata. 4. § (1) A 3. § (1) bekezdésében előírt tájékoztatást címkézés útján kell feltüntetni. A címkézés módja lehet pecsételés, ragasztás, préselés, beégetés vagy csatolt címke használata. A címkét az azonos párba tartozó lábbelik legalább egyikének talpán vagy bélésén rögzíteni kell. (2) A címkét jól láthatóan és hozzáférhetően, stabilan rögzítve kell a lábbelin elhelyezni. A jelképnek olyan méretűnek kell lennie, hogy a benne foglalt tájékoztatás könnyen érthető legyen. 5. § (1) Ez a rendelet kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a lábbelik címkézéséről szóló 4/1998. (I. 16.) IKIM rendelet, valamint az azt módosító 80/2003. (XI. 28.) GKM rendelet. (2) Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) az Európai Parlament és a Tanács 94/11/EK irányelve (1994. március 23.) a fogyasztók részére értékesített lábbelik fő részeihez felhasznált anyagok címkézésére vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről, valamint b) a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Készítette: Kishonti Judit dr. Jármai Péter



40


Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozásának feltételeiről, valamint az Európai Unió alapját képező szerződések kiigazításáról szóló okmány, II. melléklet 1. része F. pontjának 1. pontja.

Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter




41


1. melléklet a …/2008. (… …) NFGM rendelethez

A lábbeli fő alkotórészei és azok jelölése 1. Lábbeli alkotórész: Felsőrész: a lábbeli talphoz rögzített külső alkotórésze Jelkép (piktogram):

Szöveges megnevezés: Felsőrész 2. Lábbeli alkotórész: Bélés és fedőtalpbélés: a lábbeli belsejét alkotó felsőrészbélés és fedőtalpbélés Jelkép (piktogram):

Szöveges megnevezés: Bélés és fedőtalpbélés 3. Lábbeli alkotórész: Járótalp: a lábbeli felsőrészhez rögzített, koptató hatásnak kitett alsó része Jelkép (piktogram):

Szöveges megnevezés: Járótalp




42


2. melléklet a …/2008. (…) NFGM rendelethez

1. A rendelet hatálya különösen a következő termékekre terjed ki: a) közönséges szobai vagy utcai, lapos vagy magas sarkú cipő; b) bokacsizma, lábszárközépig, térdig vagy combig érő csizma; c) különböző típusú szandálok, spárgatalpú vászoncipő, teniszcipő, edzőcipő, fürdőpapucs és egyéb kényelmi lábbeli; d) speciális sport lábbeli, amely sporttevékenységhez készült, és amelyre szög, stopli, csat, pánt és hasonlók felszerelhetők vagy ilyeneket tartalmaz, úgy mint korcsolyacipő, síbakancs, sífutó cipő, birkózócipő, bokszcipő, kerékpáros cipő,korcsolyával vagy görkorcsolyával egybeépített korcsolyacipő; e) tánccipő; f) egy darabból készült lábbeli, különösen a gumi vulkanizálásával vagy műanyag fröccsöntésével készült lábbeli, kivéve a gyenge anyagból (papír, műanyag, film) készült, szerelt talp nélküli, eldobható lábbelit; g) más lábbeli fölött viselhető védőcipő, bizonyos esetekben sarok nélkül; h) az általában egyszeri használatra szolgáló eldobható lábbeli, felrakott talppal; i) ortopéd cipő. 2. A rendelet hatálya kiterjed a Kombinált Nómenklatúra 64. áruosztályában felsorolt egyéb termékekre is.




43


3. melléklet a …/2008. (… …) NFGM rendelethez A lábbeli főbb részeihez felhasznált anyagok jelölése 1. a) Bőr: Többé-kevésbé ép, eredeti rostos szerkezettel rendelkező, a rothadás megakadályozása végett cserzett állati bőr. Lehet szőrös vagy szőrzetmentes. A készbőr készülhet cserzés előtt vagy után rétegekre hasítással is, de ha a cserzett bőrt mechanikai vagy kémiai úton apró darabokra, rostokra vagy porrá bontanak és ezekből utólag, kötőanyaggal vagy anélkül lemezt készítenek, az nem minősül bőrnek. Ha a készbőr bármilyen módon felvitt bevonattal rendelkezik, ennek vastagsága nem haladhatja meg a 0,15 mm-t. A „teljes barkás” megjelölés kiegészítő jelölésként csak olyan bőr esetében alkalmazható, amelynek megvan az eredeti barkás felülete; nem alkalmazható azonban olyan bőrre, amelynél azt csiszolással, koptatással vagy hasítással eltávolították.

Jelkép (piktogram):

Szöveges megnevezés:

Bőr (természetes bőr)

b) Bevonattal rendelkező készbőr: Olyan készbőr, amelynél a felületi bevonat vastagsága nem haladja meg a termék összvastagságának 1/3-át, ugyanakkor nagyobb 0,15 mm-nél. Jelkép (piktogram):


Bevonatos bőr

2. Természetes és szintetikus textíliák: Textíliák és hasonló termékek, amelyek a textíliák nyersanyag-összetételének megadásáról szóló 25/2005. (IV. 29.) GKM rendelet hatálya alá tartoznak. Jelkép (piktogram):




44



Textil

3. Egyéb anyagok Jelkép (piktogram):

Szöveges

megnevezés:


Egyéb



anyag

45


INDOKOLÁS Az Európai Bizottság Vállalkozási Főigazgatósága valamennyi tagállamnál felülvizsgálta a fogyasztók részére értékesített lábbelik fő részeihez felhasznált anyagok címkézésére vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 1994. március 23-i 94/11/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv nemzeti jogba való átültetését. Az ellenőrzést követően jelezte kifogásait, kérve, hogy a tagállamok hozzák összhangba jogszabályaikat a közösségi joggal. Jelen tervezet célja, hogy eleget tegyen e kérésnek. Ennek megfelelően kiegészítésre került a rendelet hatálya alá nem tartozó termékek listája a 76/769/EK irányelv hatálya alá tartozó lábbelikkel [41/2000. (XII. 20.) EüM-KöM együttes rendelet], illetve a szakmai használatú biztonsági, védő- és munkalábbeli megnevezés helyett az irányelvnek megfelelően a vonatkozó, 89/686/EK irányelvet átültető hazai jogszabályra [2/2002. (II. 7.) SzCsM rendelet] történik hivatkozás. A 2. § rögzíti a gazdasági szereplők felelősségét a címke elhelyezéséért és annak tartalmáért, összhangot teremtve a tervezet és az irányelv 4. cikkének (5) bekezdése között. Törlésre kerülnek a közösségi szabályozáson túlmutató, nemzeti hatáskörben hozott előírások, amelyek a fogyasztók további információval való ellátását, a termékhez meghatározott tartalmú használati-kezelési útmutató csatolását írták elő kötelezően. E rendelkezések az Európai Bizottság álláspontja szerint az áruk szabad mozgásának akadályát képezik. A tervezett szabályozás összhangban van – a jogalkotási felhatalmazást adó, egyben a rendeletben használt fogalmak, illetve a rendelet rendelkezései betartásának kikényszerítése tekintetében háttérjogszabálynak tekintendő – a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvénynek a 2008. évi XLII. törvénnyel történt módosításával; a törvénymódosítás hatálybalépésével egyidejűleg kerül hatályba léptetésre. Jogtechnikai szempontból jelen rendelet újrakodifikálására kerül sor, figyelemmel a jogszabály terjedelmére, és a módosítások nagy számára.




46


Megfelelési táblázat/Correlation Table: Közösségi jogi aktus/Community Act: Az Európai Parlament és a Tanács 94/11/EK irányelve (1994. március 23.) a fogyasztók részére értékesített lábbelik fő részeihez felhasznált anyagok címkézésére vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről Magyar Jogszabály(ok)/Hungarian National Implementing Measure(s): tervezet(ek) –

…/2008. (… …) NFGM rendelet a lábbelik fogyasztók részére történő forgalmazásának egyes követelményeiről hatályos rendelkezés(ek) – 4/1998. (I. 16.) IKIM rendelet a lábbelik címkézéséről –

80/2003. (XI. 28.) GKM rendelt a lábbelik címkézéséről szóló 4/1998. (I. 16.) IKIM rendelet módosításáról




47



EK/EU-RENDELKEZÉSEK EC/EU PROVISIONS 1. cikk (1) első albek.

1. cikk (1) harmadik albek. 1. cikk (1) negyedik albek. 1. cikk (2) első mondat

1. cikk (2) ii 1. cikk (2) iii 1. cikk (2) iv


1. §. (1) bek.

1. cikk (1) második albek.

1. cikk (2) i.

MEGJEGYZÉSEK NOTES

2. § (1) bek. első mondat 2. § (1) bek. második mondat 2. § (2) bek. 4. § (1) bek. első mondat 3. § (1) bek. 3. § (2) bek. 3. § (3)-(5) bek., 3. melléklet 3. § (6) bek.

2. cikk (1)

Általános tartalmú rendelkezés, külön jogalkotási feladatot nem keletkeztet.

2. cikk (2)

Az átültető rendelkezések betartásának kikényszerítését a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 45/A. §-ának (1) bekezdése alapján a fogyasztóvédelmi hatóság végzi, az ott meghatározott szabályok szerint, illetve jogkövetkezmények alkalmazásával.

3. cikk

4. cikk (1) 4. cikk (2) 4. cikk (3)

Az áruk szabad mozgását akadályozó jogi szabályozástól való tartózkodást előíró rendelkezés, pozitív jogalkotási feladatot nem keletkeztet. 3. § (3) és (4) bek. 3. § (1) bek., 2. melléklet, 3. melléklet 4. § (1) bek. második és harmadik mondat




48



EK/EU-RENDELKEZÉSEK EC/EU PROVISIONS 4. cikk (4)

4. cikk (5)

5. cikk

MEGJEGYZÉSEK NOTES


4. § (2) bek.

A félrevezetés tilalma a 2005/29/EK (ucp) európai parlamenti és tanácsi irányelvet átültető szabályozás (a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII tv) rendelkezéseiből általános jelleggel következik.

1. § (1)-(3) bek.

A gyártó fogalma a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 2. §-ának meghatározása szerint értelmezendő.

1. § (4) bek.

6. cikk (1)

Az átültetési határidő a Magyar Köztársaság esetében az Európai Unióhoz történt csatlakozás időpontja.

6. cikk (2) 6. cikk (3)

Az utóbb csatlakozott tagállamok esetében nem releváns átmeneti szabály. 5. § (2) bek. a)

6. cikk (4)

A Bizottság számára feladatot megállapító rendelkezés, nem igényel átültetést.

7. cikk I. melléklet 1. I. melléklet 2. II. melléklet

A címzettek meghatározása, nem igényel átültetést 1. melléklet 3. melléklet 2. melléklet




49


A nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter, valamint a szociális és munkaügyi miniszter .../2008. (... ...) NFGM–SzMM együttes rendelete a termékek eladási ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályairól A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 56/A. §-ának (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter feladat- és hatásköréről szóló 134/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. §-ának c) pontja, illetve a szociális és munkaügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 170/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának k) pontja szerinti feladatkörben eljárva a következőket rendeljük el: 1. § A fogyasztónak megvételre kínált termék eladási árának, egységárának, illetve szolgáltatás díjának feltüntetésére az e rendeletben foglalt szabályokat kell alkalmazni. 2. § (1) A termék eladási árát − a (2) bekezdésben foglalt kivétellel − a) a terméken, annak csomagolásán vagy a termékhez egyéb módon rögzítve, vagy b) – ha a termék jellegéből (így különösen méretéből), illetve a forgalmazás körülményeiből adódóan az a) pont szerinti árfeltüntetés nem alkalmazható – a közvetlenül a termék mellett elhelyezett egyedi árkiíráson, illetve a fogyasztó számára a megvenni kívánt termék kiválasztásakor hozzáférhető árjegyzéken vagy árlapon (ideértve az étel- illetve itallapot is) kell feltüntetni. (2) A nem előrecsomagolt, a fogyasztó jelenlétében kimért termékre (ömlesztett termék) vonatkozóan csak az egységárat kell feltüntetni. (3) Az eladási árat, illetve egységárat elegendő az (1) bekezdés b) pontja szerinti módon feltüntetni a csomagolás nélkül értékesített termék esetén. 3. § (1) A termék egységárát, ha az nem egyezik meg a termék eladási árával − a (2) bekezdésben foglaltak kivételével és a (4) bekezdésben írt eltéréssel − Készítette: Kishonti Judit dr. Jármai Péter



50


a) a terméken, annak csomagolásán vagy a termékhez egyéb módon rögzítve, vagy b) – ha a termék jellegéből (így különösen méretéből), illetve a forgalmazás körülményeiből adódóan az a) pont szerinti árfeltüntetés nem alkalmazható – a közvetlenül a termék mellett elhelyezett egyedi árkiíráson, illetve a fogyasztó számára a megvenni kívánt termék kiválasztásakor hozzáférhető árjegyzéken vagy árlapon (ideértve az étel- illetve itallapot is) kell feltüntetni. (2) Nem kell feltüntetni az egységárat a) az 50 g, 50 ml vagy 5 cm alatti csomagolási egységű vagy méretű, b) az automatából értékesített, c) az egy csomagban lévő, készletben értékesített, d) a különleges díszcsomagolású, e) az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvényben meghatározott élelmiszer esetén az ételek készítéséhez egy csomagba összeállított terméken. (3) Ha külön jogszabály meghatározott előrecsomagolt termék forgalmazása során a nettó tömeg mellett a töltő (lecsepegtetéssel meghatározott) tömeg feltüntetését is előírja, elegendő a töltő tömeg egységárának feltüntetése. 4. § Az egységárat a) a térfogatra értékesített terméknél literenként (Ft/l) vagy − ha ez az termék jellegéből adódóan megkönnyíti az összehasonlítást − milliliterenként (Ft/ml), illetve köbméterenként (Ft/m3), b) a tömegre értékesített terméknél kilogrammonként (Ft/kg) vagy tonnánként (Ft/t), c) a hosszúságra értékesített terméknél méterenként (Ft/m), d) a felületre értékesített terméknél négyzetméterenként (Ft/m2), e) a kizárólag darabra értékesített terméknél darabonként (Ft/db) Készítette: Kishonti Judit dr. Jármai Péter



51


kell feltüntetni. 5. § A gépjármű-üzemanyagok közül legalább az MSZ EN 228 szabvány szerinti 95-ös és 98-as oktánszámú motorbenzin, valamint az MSZ EN 590 szabvány szerinti dízelgázolaj egységárát az üzemanyagtöltő állomás területén vagy más arra alkalmas helyen (oszlopon vagy táblán) is fel kell tüntetni, olyan magasságban és méretben, hogy az a közlekedési útvonalról jól olvasható legyen. 6. § (1) A szolgáltatásnak a vállalkozás által előre meghatározott díjáról – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a) ha a szolgáltatás nyújtásának és megrendelésének helye megegyezik, a szolgáltatás nyújtásának helyén a fogyasztó számára könnyen hozzáférhető árjegyzéken, vagy b) egyéb esetben a szolgáltatás megrendelésekor a fogyasztó számára hozzáférhető módon kell tájékoztatást adni. (2) Ha a vállalkozás valamely termék forgalmazásával közvetlen összefüggésben nyújtott szolgáltatásáért külön díjat kér (ideértve különösen a felszolgálási díjat is), a díjat a termék árának feltüntetésére vonatkozó szabályok szerint, az érintett termék, illetve termékek árával együtt (ugyanazon árkiíráson, árjegyzéken vagy árlapon) kell feltüntetni. 7. § (1) A vendéglátó üzletek kategóriába sorolásáról, valamint ártájékoztatásáról szóló 43/1998. (VI. 24.) IKIM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának (5) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki: [E rendelet alkalmazásában] „d) ét-, illetve itallap: az üzlet meleg, hideg étel, továbbá melegített kész-, félkész étel, cukrászati készítmény, édesipari termék választékát, illetve alkoholtartalmú és alkoholmentes italválasztékát szakmai csoportosítás (levesek, főzelékek, frissensültek stb., illetve palackozott borok, kimért borok, röviditalok, kevert italok stb.) szerint tételesen felsoroló tájékoztató.” (2) Az R. 2. §-ának (2)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:




52


„(2) Az üzlet helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző), valamint a Hivatal ellenőrzi azt, hogy a kategóriába sorolás e rendelet előírásainak megfelel-e, és eljár e rendelkezések megsértése esetén. (3) Ha az eljáró hatóság megállapítja, hogy a vendéglátó üzlet nem felel meg a rendelet mellékletében az adott kategóriára meghatározott feltételeknek, vagy az üzemeltető nem sorolta kategóriába az üzletet, az üzemeltetőt a hiányosság megszüntetésére hívja fel. Az üzemeltető köteles legkésőbb a felhívás időpontjától számított 15 napon belül a hiányosságot megszüntetni, vagy ha a hiányosság megszüntetése nem lehetséges, a vendéglátó üzletet alacsonyabb kategóriába sorolni, és erről a Hivatalt és a jegyzőt értesíteni. (4) Ha az üzemeltető az eljáró hatóság felhívásától számított 15 nap alatt a hiányosságokat nem szüntette meg, illetve a vendéglátó üzlet alacsonyabb kategóriába sorolását nem hajtotta végre, a Hivatal - hivatalból, illetve a jegyző megkeresése alapján - a vendéglátó üzletet a megfelelő kategóriába átsorolja. (5) Ha a vendéglátó üzlet egyik kategória követelményeinek sem felel meg, s emiatt alacsonyabb kategóriába nem sorolható, a jegyző saját hatáskörben vagy a Hivatal kezdeményezésére az üzlet működési engedélyét visszavonja.” (3) Az R. Melléklete II. kategória címének 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [II. kategóriába sorolható az a vendéglátó üzlet, amely megfelel a III. kategóriára előírt és az alábbi követelményeknek is:] „6. Ülőfogyasztás esetén a magyar nyelvűn kívül legalább két idegen nyelven is (amelyek közül az egyik az angol vagy a német nyelv) ét-, és itallapot rendszeresítenek, és ezen a nyelven rendelést is felvesznek. Az üzletnek a vendégekkel kapcsolatban álló dolgozói között - műszakonként - legalább egy-egy olyan személy található, aki(k) a két idegen nyelvet együtt vagy külön-külön olyan társalgási szinten beszélik, hogy a vendég részére az étel-, illetve italrendelésen túl az általa igényelt egyéb információk nyújtására is képesek, ideértve az esetleges panaszok intézését is.” (4) Az R. Melléklete III. kategória címének 4. pontjának helyébe a következő rendelkezés lép: [A vendéglátó üzlettel szemben támasztott alapkövetelmények a következők:] „4. Ülőfogyasztás esetén az ét-, és itallap az asztalok számával arányosan folyamatosan a vendég rendelkezésére áll.” 8. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. 9. § Hatályát veszti: Készítette: Kishonti Judit dr. Jármai Péter



53


a) az R. 1. §-ának (4) bekezdése, valamint 3. és 5. §-a, b) az R. Melléklete III. kategória címének 1. pontjában, valamint A gyorskiszolgáló rendszerben működő vendéglátó üzlettel szemben támasztott követelmények címének 1. pontjában az „Az üzlet elnevezése megfelel a belkereskedelemről szóló 1978. évi I. törvény 14. §-ában foglaltaknak.” szövegrészek, c) az R. Melléklete A gyorskiszolgáló rendszerben működő vendéglátó üzlettel szemben támasztott követelmények címének 5. pontjában az „az ártáblán vagy árlapon” szövegrész, d) a fogyasztói forgalomba kerülő áruk és szolgáltatások árának feltüntetéséről szóló 7/2001. (III. 29.) GM rendelet. 10. § (1) A 7.és a 9. § az e rendelet kihirdetését követő 9. napon hatályát veszti. (2) E § az e rendelet kihirdetését követő 10. napon hatályát veszti.

11. § Ez a rendelet − a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 2. §-ának m) és n) pontjával, továbbá a 14. §-ának (1)–(3), (5) és (6) bekezdésével együtt − a fogyasztók számára kínált termékek árának feltüntetésével kapcsolatos fogyasztóvédelemről szóló 1998. február 16-i 98/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter

Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter




54


INDOKOLÁS Az Országgyűlés 2008. június 9-én fogadta el a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XVII. törvényt (Fttv.), a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvényt, illetve a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (Fgytv.), valamint az egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2008. évi XLII. törvényt, amelyekkel kapcsolatosan a Kormány a 3021/2008. (IV. 2.) Korm. határozata szerint felül kell vizsgálni és azokkal összhangba kell hozni az egyes érintett miniszteri rendeleteket is. Erre tekintettel került sor a fogyasztói forgalomba kerülő áruk és szolgáltatások árának feltüntetéséről szóló 7/2001. (III. 29.) GM rendelet újraalkotására. Fontos kiemelni, hogy a tervezet jogtechnikai, a fogyasztóvédelmi szabályozás változásait leképező jogszabály-módosításokat tartalmaz. A rendeletből elhagyásra kerültek azok a rendelkezések, amelyek korábban a fogyasztók megfelelő, tisztességes tájékoztatására vonatkoztak. Ezen előírásokat a fenti módosítások következtében az Fttv. tartalmazza fogyasztóvédelmi tartalmú rendelkezésként. Továbbá felülvizsgálatra került a miniszteri rendelet által használt fogalmak köre, tekintettel az Fgytv. módosítására, illetve az Fttv.-re, így például áru helyett termék, árusít helyett értékesít kifejezés szerepel az új rendeletben. Emellett az új reklámtörvényre figyelemmel átdolgozásra kerültek a korábbi törvényre és a reklámra vonatkozó rendelkezések.




55


Megfelelési táblázat/Correlation Table: Közösségi jogi aktus/Community Act: Az Európai Parlament és a Tanács 98/6/EK irányelve (1998. február 16.) a fogyasztók számára kínált termékek árának feltüntetésével kapcsolatos fogyasztóvédelemről Magyar Jogszabály(ok)/Hungarian National Implementing Measure(s): tervezet(ek) –

…/2008. (… …) NFGM – SZMM együttes rendelet a termékek eladási ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályairól

hatályos rendelkezés(ek) – 7/2001. (III. 29.) GM rendelet a fogyasztói forgalomba kerülő áruk és szolgáltatások árának feltüntetéséről (Módosította: 70/2005. (IX. 17.) GKM-ICsSzEM együttes rendelet a fogyasztói forgalomba kerülő áruk és szolgáltatások árának feltüntetéséről szóló 7/2001. (III. 29.) GM rendelet módosításáról; 67/2007. (VII. 10.) GKM-EüM-FVM-SZMM együttes rendelet a vendéglátó termékek előállításának feltételeiről; 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet egyes kormány- és miniszteri rendeleti szintű jogszabályok és jogszabályi rendelkezések technikai deregulációjáról) –

1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről (legutóbb módosította: 2008. évi XLII. törvény)

-




56



EK/EU-RENDELKEZÉSEK EC/EU PROVISIONS 1. cikk

MEGJEGYZÉSEK NOTES


1. §.

2. cikk a) pont

Fgytv. 2. § m) pont, 14. § (5) bekezdés

2. cikk b) pont

Fgytv. 2. § n) pont, 14. § (5) bekezdés

2. cikk c) pont

2. § (2) bekezdés

2. cikk d) pont

Fgytv. 2. § b) és d) pont

2. cikk e) pont

Fgytv. 2. § a) pont

3. cikk 1. bekezdés 1. mondat 3. cikk 1. bekezdés 2. mondat 3. cikk 2. bekezdés

Fgytv. 14. § (1) bekezdés 3. § (1) bekezdés Fgytv. 14. § (2) bekezdés

3. cikk 3. bekezdés

Csak az árverés útján való értékesítés jelenik meg kivételként az Fgytv-ben.

2. § (2) bekezdés


Fgytv. 14. § (6) bekezdés

4. cikk 1. bekezdés 1. mondat

Fgytv. 14. § (3) bekezdés

4. cikk 1. bekezdés 2. mondat

Az irányelv implementációjával kapcsolatos rendelkezés, nem igényel átültetést. Lásd: 3. § (1) bekezdés

4. cikk 2. bekezdés 1. mondat 4. cikk 2. bekezdés 2. mondat 5. cikk 1. bekezdés

4. § 3. § (3) bekezdés 3. § (1) bekezdés b) pont és (2) bekezdés

5. cikk 2. bekezdés 6. cikk

Az utóbb csatlakozott tagállamok esetében nem releváns szabály. Készítette: Kishonti Judit dr. Jármai Péter



57



EK/EU-RENDELKEZÉSEK EC/EU PROVISIONS

MEGJEGYZÉSEK NOTES


7. cikk

Nem igényel átültetést.

8. cikk

Fgytv. 47. §


Az utóbb csatlakozott tagállamok esetében nem releváns szabály.



10. cikk

Az irányelv minimumszabályozási jellegére utaló rendelekzés. Nem igényel átültetést.

11. cikk 1. bekezdés első albekezdés 11. cikk 1. bekezdés második albekezdés 11. cikk 2. bekezdés

Az irányelv implementálási határidejét meghatározó rendelekezés. Nem igényel átültetést. 11. § Nem igényel átültetést.



12. cikk

A Bizottság számára feladatot megállapító rendelkezés, nem igényel átültetést.

13. cikk

Az irányelv hatálybalépését meghatározó rendelkezés, nem igényel átültetést.

14. cikk

A címzettek meghatározása, nem igényel átültetést




MUNKAANYAG. az egyes miniszteri rendeleteknek a fogyasztóvédelmi szabályozás változásával összefüggő módosításáról, illetve újraalkotásáról

Recommend Documents