1 Beke Margit Szűz Mária tisztelete és zarándoklatok a 17-19. századi Magyarországon, illetve az esztergomi főegyházmegye egyes helyein. A vallásos turizmus esetén többféle szempont érvényesülésének lehetünk tanúi, ezért bizonyos értelemben Janus-arcú jelenségről beszélhetünk. A vallásos jelleg miatt a zarándokegyház fogalmi körébe tartozik, amely visszavisz az őskeresztények idejére, amikor a krisztushivők a szentek sírjaihoz, csodatévő ereklyéihez zarándokoltak el jámborságból, hitük megerősítésére, vagy azért, hogy bűneik bocsánatára gyógyírt találjanak, a teljes búcsú elnyerése érdekében. Ebből a szemszögből nézve a zarándoklat teljesen lelki alapokra épül és lelkiigényeket elégit ki. A mai egyházképünk megfogalmazása szerint zarándokok vagyunk és zarándok egyházban élünk, amely kifejezi az úton-levést, a közös cél felé törekvést, a fáradalmakat nem ismerő, és állandóan egy belső hang sugallatának engedelmeskedő lelkületet és állapotot. Az út természetszerűen mindig fáradságos, de ez mégis sajátja a zarándoklatnak, hiszen a jámborság mellett kifejezésre juttatta az aszkézist is. Ha ilyen szempontból közelítjük meg a témát, akkor máris elérkeztünk a zarándoklatnak a fizikai jellegéhez, amely mégsem választható el a lelkitől. Általában a zarándoklatoknál még sem csupán erről esik szó – hiszen ezeken felülemelkedik az ember -, hanem egyúttal arról a szellemi kalandról is, amely az örökké kereső, szüntelen kérdező, a természetre és az emberi alkotásokra rácsodálkozó embert jellemzi, és kifejezésre juttatja más tájak, országok, majd földrészek megismerésének a vágyát és eljutottunk a zarándoklat másik arculatához, a szellemihez, amely talán már profánnak is nevezhető. Gárdonyi Géza A látás c. novellájában,.arról ir, hogy Erdélyben tartózkodva éppen angolokkal találkozott, akik nem győzték dicsérni választásukat, hogy éppen ennek az országnak a hegyeit, völgyeit és történelmi nevezetességeit tekintették meg – és itt idézem az irót:” Pedig ezek fele harmada gyönyörűséghez juthatnak, mert mink a mi hazánkban, különösen a történelmi nevezetességű helyeken, a szívünkkel is utazgatunk”. Amennyiben a turizmus a látványon kívül eleget tesz a szívnek és a vallásos szellem kívánságának, akkor megkozkáztathatom, hogy vallásos turizmusról beszélhetünk. A honi turizmus nagyrészt a Szűz Mária iránti tisztelettel függ össze. Akár a BabbaMária, akár a Szent Istváni ország-felajánlásra gondolunk, a kultusz több százéves múltban gyökerezik, és mintha szüntelenül fejlődne, és virágba borulna. Tekintettel a címben meghatározott feladatra, azt tovább szűkítve, csupán az adott időkeretek között az esztergomi főegyházmegye néhány zarándok helyére vethetünk némi pillantást, amelybe nem fér bele már Budapest Mária kegyhelyeinek ismertetése sem, csupán néhány érdekes helyszín az, amelyet jelen körülmények között bemutathatunk. A Mária-tiszteletnek a középkortól a török utáni időkkel meglévő continuitása sok esetben figyelhető meg . Igen érdekes és különösen itt Esztergomban feltehető a kérdés, hogy a szent hely szellemisége hogyan hatott az esztergomi érskekre, és meglepő eredményre juthatunk. Már a 13. században elmélkednek a Szűz Mária tiszteletről, amelynek kibontása mégis egy következő konferenciára marad. A Mária-kegyhelyek egy része tehát, már a középkorban fellelhetők és a zarándoklatok a török kiűzése után újabb lendületet nyertek , előfordult az is, hogy középkori előzmények nélkül, a jámborság kifejezésére és hálából új Mária kegyhelyek keletkezésének lehetünk a szemtanui a 17. századtól kezdve. Érthető, hogy a török kiűzése után még nagyobb ragaszkodással fordult a nemzet Szűz Mária felé, hiszen benne testesült meg a keresztények Segítő Asszonya. Ismeretes Esterházy Pál nádor törekvése az 1690. esztendőben, az akkori világban fellelhető Mária kegyképek összegyűjtésére és leírására, amely szerencsésen napvilágot
2 látott.1 A könyv nem születhetett volna meg anélkül, hogy ne látta volna valaki e kegyképeket és bizonyára zarándoklat alkalmával születhetett meg ezeknek a leírása, és jelen esetben Wilhelm Gumppenberg jezsuita könyve volt a példa. Esterházy Pál kiváló tisztelője volt Szűz Máriának, aki zarándoklatokat tett, Mária-kegyhelyeket létesített, nevéhez nyolc különböző Mária kép, szobor, templom építése fűződik.2 Személyében a társadalom Máriakultusza öltött testet és egy volt azon főurak közül, akik a tiszteletet saját birtokukon is meghonosították. A kegykápolnák közül is kiemelkedik az esztergomi Bakócz-kápolna. A kegyképet mindenki az eredeti középkorival azonosítja, amelyet egyesek szerint jámbor ember rejtegetett, mások szerint az is elképzelhető, hogy az istentelenek kidobták az eredetit, amelyre 1732-ben a Szép templom romjai között Schuchknecht Miksa várparancsnok a szemétben talált rá.3 A Szent Adalbert székesegyházról készült Széless- féle csodálatos forrás, valamint Jordánszky Elek leiárása4 szerint a kegykép festett fából készült, de megcsonkították az orrát és száját, ezért Erőss Ádám a várparancsnok tiszta arannyal vonatta be, és ez az a kép, amelyet tisztelnek, és amelyben az emberek újra felismerik Szűz Máriának itt osztogatott kegyelmeit. Adományokkal, zarándoklatokkal tisztelik e képet és „csodatevőnek hirdetik”. Vonzó hely lehetett a kápolna egyrészt a misézőknek, másrészt a misére járóknak. A misézők között ott találhatók az iró Széless György javadalmas pap mellett, a tábori lelkész, de feljegyzi Széless azt is, hogy különböző plébánosok és szerzetesek szívesen miséznek „akik saját ájtatosságból akarnak szolgálni e helyen, amelynek értéke, szépsége és régisége megragadja őket”.5 Ez azért is érdekes, mert nem csupán a zarándoklatról szól, hanem arról a külön élményről is, hogy a búcsújáró helyeken a pap misét mutathasson be. A misére járók között találhatók Schuchknecht Miksa egykori és az új várparancsnok Erőss Ádám katonái is, akik az esti, inkább éjszakába nyuló szórakozások után reggel sokáig pihennek, és emiatt általában csak későn, 9 órakor tartják a szentmisét számukra. Feljegyzik, hogy esetenként naponta 10 szentmisét is tartanak a kápolnában. Figyelmesen olvasva a Széless féle forrást, azt találjuk, hogy Szűz Máriát még a törökök is vallásos kultusszal övezték, mivel gyógyulásokat tulajdonítottak neki. „Az öregek, akik még a török időkben itt laktak, azt beszélik, hogy gyermekek, lovak gyógyultak meg” és az itt lévő törökökön látszott, hogy valami bajban szenvednek. Ezek szerint a búcsújárás gyümölcseiben nem csupán különböző nemzetiségű emberek, nem csak mohamedán hitűek részesülnek, hanem az állatvilág is. A 18. századi gondolkodás kissé előrevetíti a 20. századi egyházképet, amely szerint az egyház kegyelmi kincséből üdvözülnek a más vallásúak is, nem beszélve a teremtett világ alacsonyabb rendű világáról, az állatokról, amely azonban már nem az egyház tanitása.A 19. században Rudnay Sándor hercegprimás, akinek feladatául tüzték ki az érsekség Pozsonyból és a főkáptalan Nagyszombatból való visszatelepitését, megkezdte az uj székesegyház alapjainak lerakását. Ezért 1823-ban a káptalan és sok hivő jelenlétében levette a kegyképet Kratochvilla é Szily kanonokok jelenlétében „közben hatalmas zokogás, sirás
1
Galanthai Esterás Pál: Az egész vilagon levő csudalatos Boldogsagos Szűz képeinek rövideden föl tet eredeti. Nagyszombat 1690. Reprint. Knapp Éva-Tüskés Gábor: Galavics Géza tanulmánya. Budapest 1994. (A továbbiakban Esterás) 2 Esterás. Knapp-Tüskés-Galavics 9. o. 3 Széless György: Az esztergomi Szent Adalbert székesegyház. Széless György 1761. évi leirása a Szent Adalbert székesegyház és a Szent istván templom romjairól.Hasonmás kiadás és forditás. Szöveget átírta és fordította: Waigand József-Romhányi Beatrix. Esztergom 1998. 43. o., (A továbbiakban Széless)., Berecz 57-58. o. 4 Jordánszky Elek: Magyar országban s az ahoz tartozó részekben lévő Boldogságos Szűz Mária kegyelem képeinek rövid leirása. Poson 1836. Facsimile. Budapest 1988. Utószó Tüskés Gábor-Knapp Éva. (A továbbiakban: Jordánszky) 1-3. o. 5 Széless 39. o.
3 hallattszott” 6– és a szenttamási kiskápolnába vitték és őrizték, de ekkor is megmaradt minden ájtatosság a kegyképpel kapcsolatban. A kegykép egészen 1824. pünkösd hétfőjéig itt talált otthonra, amikor is az uj, immár az áthelyezett Bakócz kápolnába körmenetileg, énekelve és imádkozva vitték vissza a képet. Rudnay Sándorról feljegyzik, hogy egész életén át mélyen tisztelte Szűz Máriát. Illő dolog az esztergomi főegyházmegyében a másik kiemelkedő székhelyről szólni, amely évszázadokon keresztül, egészen 1820-ig a érsekség és a főszékekáptalan székhelye volt és ez Nagyszombat. Ismeretes, hogy az általunk tárgyalt időben még e város lakói voltak az esztergomi kanonokok. A Nagyszombati Szent Miklós székesegyház oldalkápolnájában lévő Szűz Mária az Áldó Boldogasszony képét mintázza, amely a könnyezéséről lett híres. Ez a könnyezés valójában a párkányi csata idején, 1663. augusztus 7-én, a magyarok veresége idejében, 7 majd 1708. július 5-én, később augusztus 10-11-én könnyezett. A könnyező Madonna képe az esendő emberrel együttérző Madonna, akit talán emiatt különös tisztelet övez. Esterházy Imre prímás felépitette a kegykápolnát és ajándékokkal látta el. A kép érdekessége, hogy a római Szent Alexius templomban lévő kép másolata, amely valószínűleg Rómában járt zarándok révén került ide. Ami annak a bizonyítéka, hogy éppen a zarándokok biztosították az európai közösségbe való bekapcsolódást, és hogy a kultúra szabadon áramlott művészi síkon is. 1741. november 21-én Boldogasszony Bemutatása ünnepén a város a pestis elleni könyörgésként tartott körmenetet a városon keresztül.8 E képet a Nagyszombatban tartózkodó kanonokok annyira megkedvelték, hogy amikor 1820-ban át kellett költözniük a sivárnak mondható Esztergomba, a kegykép másolatát elkészítették és az esztergomi Viziváros Szent Ignác templomába, helyezték el. Nagyszombat után a magyar prímások fővárosát említjük meg, ahol a 17. századtól kezdve valójában tartózkodtak és laktak. Pozsonyban, a Szent Márton székesegyházban, 1641-ben Kelemen János pozsonyi polgár meghalt és bűnei miatt nagy kínokat szenvedett a tisztítótűzben. Halála után azt üzente feleségének, hogy állíttasson egy Szűz Mária képet a székesegyházba, és ott szentmiséket mutassanak be lelke üdvéért. 9 A felesége eleget tett elhunyt férje akaratának és egy képfaragóval elkészíttette a szobrot. Miután ezt beállitották a székesegyházba, Kelemen János „lelke” egy stólát helyezett a szoborra, megelégedése kifejezésére. A faszobrot ugyan 15-16. századinak tartják, az öltöztetős Mária fejét korona ékesítette. Érdekessége még ennek a szobornak, hogy Lippay György esztergomi érsek 1642ben vizsgálatot tartott ebben az ügyben és helyben hagyta a tiszteletet. Pozsony részét képezi ma már a Pozsony-Virágvölgy is, amelynek kegyképe a Jó Tanács Anyja a Gyermek Jézussal, mindkettőjük feje fölött szivárvánnyal ábrázolt szobor. Eredetileg Skutariban volt 1467-ben egy kép, amely később átkerült a Róma melletti Genazzano templomba.10 A virágvölgyi képet Jankó József pozsonyi kereskedő Genazzanoból hozta magával 1768. májusában, amelyet érintett az eredeti kegyképhez. Szintén Pozsonyhoz tartozik a Pozsony-Mélykuti kegykép is, immár harmadik a városban.11 Ebben az esetben is fogadalmi kegyszoborról beszélhetünk, hiszen 1713-ban, a pestis idejében Laurermann György János polgár és családja megmenekült a haláltól, ezért a Kálvária alatt Mária-kápolnát készíttetett, ahová a Maria-zelli kegyszobor másolatát helyezte el. A szobrot ismeretlen művész készítette kőből és ugyancsak öltöztetős jellegű. 6
Jordánszky 1-3. o. Jordánszky 15-17. o., Bálint Sándor-Barna Gábor: Búcsújáró magyarok. A magyarországi búcsújárás története és néprajza. Budapest. é.n. 112-113. O. /A továbbiakban Bálint-Barna/ 8 Bálint-Barna 338. o. 9 Esterás 76-77. o., Jordánszky 4-7. o., Bálint-Barna 341. o. 10 Jordánszky 8-11. o., Bálint-Barna 341-342. o. 11 Bálint-Barna 341. o. 7
4 Az esztergomi főegyházmegye más településeire térve, a Szentantali ferences templomot vehetjük szemügyre. Az itt megtalálható a Segítő Szűz Mária kegyképe véres könnyet hullatott 1715. júliusában.12 E kép már 1703-ban létezett a főoltár mögött, azonban a könnyezés csak az említett időben történt. Keresztély Ágost érsek 1716. október 16-án engedélyezte a kép tiszteletét. A kegykép körül kialakult tisztelet olyan sikeres volt, hogy Pozsonyból több száz fős csoport érkezett ide, ezen kívül a nagyszombatiak is szívesen jöttek kereszttel, lobogókkal, szobrokkal, zenészekkel, hogy közösen imádkozzanak. 13 Más helyekről is érkeztek búcsúsok ebbe a templomba a közeli, sőt a távolabbi vidékről is felkerekedtek, így Tejfalu, Horvátkimle, Németjárfalva, Kapuvár, Kosut, Bécs, Magyaróvár, Győr, Nagytapolcsány, Malacka hívei jöttek búcsút nyerni. XIII. Benedek pápa búcsúkat engedélyezett Mária hét ünnepére és halottak napjára, később XII. Kelemen pápa szintén teljes búcsúval látta el azokat a személyeket, akik ide zarándokoltak. E ferenceseknek a II. József-féle kolostor feloszlatása idejében, 1786. augusztus 24-én el kellett hagyniuk kolostorukat, ahová csak 1801-ben térhettek vissza. Scitovszky János hercegprímás (1849-66) más zarándoklatai közepette gondolt viselt a szentantali csallóközi kegytemplomra, amelyet saját költségén restauráltatott és felszentelését is őmaga végezte.14 Máriavölgyben a pálosok őrzik a Napbaöltözött Boldogságos Szűz Mária kegyszobrot, ölében áldást osztó gyermekkel. 15 A szobor eredetére különböző magyarázatokat találunk. Bálint Sándor és Barna Gábor szerint a kegyes emlékezés 1030-ra vetíti vissza kezdetét, amikor is egy remete faragta meg, mégis maga a szobor 13 századi. Esterházy szerint 1330-ban egy szegény vak koldus imádkozott az erdőben, amikor szózatot hallott, hogy az ott lévő erdő forrásánál kutat talál, és ebben egy csodálatos képet.16 Ha megmossa szemeit, akkor meggyógyul. Miután ez megtörtént a képet egy oszlopra helyezte és sok csodálatos gyógyulás történt, míg végül, Nagy Lajos király templomot emelt tiszteletére majd pálos kolostort alapított. A kegyszobor a Patrona Regni Hungariae tiszteletének is tárgya volt. 1687-ben I. Lipót császár a pozsonyi országgyűlés alkalmával ide elzarándokolt és felajánlotta a már felszabadított Magyarországot a Szűz Anyának. 1736-ban még a pálos Esterházy Imre, a későbbi esztergomi érsek új főoltárt készíttetett, és rajta a szobrot arany sugarú, ezüst csillagba foglaltatta. Ez már a Stella Maris ábrázolása, a Tengernek Csillaga jelképét viseli magán. amelyhez I. Lipót császár és Eleonóra a neje is küldött koronát. A kegyszobrot ábrázoló körmeneti pajzs is megmaradt, amelyen a Salve Regina könyörgés olvasható. A Sasvári Hétfájdalmú Szűz Anya eredete az 1413-as kölni tartományi zsinattal hozható összefüggésbe. Ugyanis éppen a huszita tanok ellenében állították fel a faszobrot, hiszen a husziták nem kedvelték a Pieta ábrázolásokat. A katolicizmus melletti kitartást ábrázolja e szobor, amelyet Czobor Imre gróf és neje Bakich Angelika 1564-ben, illetve 1563ban készíttetett. 17 A fájdalmas anya és fia fején korona látható és a szobor öltöztethető. 1733ban a kegyszobrot a pálosok gondozására bízták. 1763-ban ünnepelték a kétszázéves jubileumát. Amelyen az uralkodó Mária Terézia és férje, Ferenc császár megjelent, és Barkóczy Ferenc hercegprímás is részt vett a körmeneten.18 A kegyszobrot 1732. Október 28án vitték át az új kegytemplomba. A kegyhely igen vonzó volt a magyar zarándokokon kívül 12
Bálint-Barna 113. O. Ez az olajkép a nagyszombati jezsuita templomban található, amelyet közöl Bálint-Barna 113. O. 14 Meszlényi Antal: A magyar hercegprimások arcképsorozata. (1707-1945). Budapest 1970. (A továbbiakban Meszlényi) 274. o. 15 Jordánszky 12-14. o.,Bálint-Barna 337-338. o. 16 Esterás 74-75. o. 17 Jordánszky 20-24. o., Bálint-Barna 343. o. 18 Bálint-Barna 132. O., 13
5 szlovákok, németek, csehek és morvák részére is.19 1864. szeptember 8-án a sasvári háromszázéves búcsút megünneplése is pompás volt. A zarándoklaton Scitovszky János hercegprimás megjelent, ahol mintegy 60 000 ember vett részt és a főpásztor az általa felajánlott két aranykoronával koronázta meg a Szűz Anyát és az ölében fekvő halott Krisztust. 20Az 1864. Évi jubileumra Emlékérmet verettek, sőt zarándokjelvényt is készítettek, amelyek fennmaradtak a Keresztény Múzeumban. Az ünnepségről külön kiadvány is készült. Annyira kedvelt volt a kegyszobor, hogy több másolatot készítettek róla, például a komáromi, váci, vácrátóti, kecskeméti és kispetényi templomok őrzik kegyeletük tárgyát. Nyitrán koronákkal díszített faszobor eredete a 16. századba nyúlik vissza és Nagyboldogasszony ünnepén tartják a búcsút, amely szobor szintén Pietát ábrázol. A 18. században helyezték a főoltárra a kegyszobrot.21 Holicson A törökök idejében, 1683-ban a prucki ágostonosok őrizték a Boldogasszony szobrot, és II. József a két ezüst koronát elárvereztette a kolostori kincsekkel együtt.22 Ez megvette egy prucki fazekas özvegye Reindler Polyxena polgárasszony 1 császári aranyért és saját lakásáb a vitte. Itt megfordult Reindler Dezső pozsonyi kapucinus atya, aki akkor éppen Holicsi káplán volt. Ráismert az ágostonos szoborra és azt elkérte, Holicsta vitte és a plébánia tmeplomnak oldalkápolnájába helyezték el. Csáky Miklós még esztergomi kanonok kivizsgálta a szobor eredetét és a Pietát ábrázoló kegykép tiszteletét jóváhagyta. A Barsszentbenedeki Boldogasszony képe Barkóczy Ferenc esztergomi érsek nevéhez fűződik. 23 1761-65 között a primás a Szűz Mária a Gyermek Jézussal ábrázolt fakegyképet a Szepességben ásatta ki és Egerből hozta magával Esztergomba, hogy azt az általa felépitendő uj székesegyházba helyezze el. Azonban az érsek halála után Richvaldszky György esztergomi kanonok, a barsszentbenedeki urdalaom igazgatója átvitte a szentbenedeki vártemplom oldalkápolnájába. A kanonok ugyanis Szepes vármegye szülötte. Görgei Márton esztergomi kanonok szintén Szepes vármegyei volt és ezért a képhez alapitványt rendelt. Rudnay Sándor biboros 1829-ban vizsgálatot tartott e helyen és jóvá hagyta, hogy minden szombaton reggel szentmise után és dél után vecsernyét és litániát tartsanak az oltár előtt. A Szűz ünnepein távolabbról is érkeztek ide keresztények, hogy bucsut nyerjenek. Különben is e templomban őriztek egy szent vér ereklyét, amelynek foglalatát még a Mohácsi csata előtt 1511-ben János apát készittetett. E tisztelet összefonódott szorosan a Szűz Mária kegyképpel és együtt ünnepelték. Az 1686-os esztendőben Kistapolcsányban a karmeliták lakták a várkápolnáját. Rákóczi erzsébet, Erdódy György hitvese kérelmére ájtatos egyesület jöhetet létre XI. Benedek pápa jováhagyásával. 24 Minden hónap első vasárnapján és julius 16-án a Kármelhegyi Boldogasszony tiszteletére bucsut tartottak és a tagok skapulárét viseltek. Ezt a gyakorlatot Szelepchényi György és Széchenyi György érsek is jóváhagyta., később Batthyán József primás is megerősitette e tisztelet formáját. A mostani képet 1730-ban festette Emrich Károly „képiró” amely a Szűz Anyát ábrázolja a Gyermek Jézussal és skapulárét tart kezében. Bár 1784-ben az egyesületet feloszlatták, de a hivek tisztelete és szokása megmaradt továbbra is. A zarándoklat minden egyes helyre másként történt bizonyára, egyes helyi szokásoknak megfelelően. Bálint Sándor kutatásai és Barna Gábor publikációja alapján nyerünk némi fogalmat a zarándoklatok mikéntjébe. Többnyire gyalogos zarándoklatról volt szó, bár a 20. század elején találtam „lovas zarándoklat”-ra. 19
Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium. II. Budapest 1977. 284. o. Meszlényi 274. o. 21 Bálint-barna 339. o. 22 Jordánszky 25-26. o., 23 Jordánszky 27 - 28. o. 24 Jordánszky 29.o. 20
6 A zarándoklatok a fent említett szempontokon túl azt is jelentette, hogy, közös isten-és emberélménynek a megszokottól eltérő helyen történő megtapasztalása kapcsán egy új fajta közösségnek váltak a részeseivé, amely egy kissé már az eszkatont is előlegezi, a mennyei Jeruzsálemnek azt az érzését, hogy a közös eszme égisze alatt együtt lenni jó. Amennyiben a vallásos turizmus ezeknek igyekszik eleget tenni, a zarándokok viszatértükkor egy tisztultabb világot fognak tudni magukban és maguk körül felépíteni. Örömömre szolgált, hogy minden zarándoklatnál ott találhatók az esztergomi érsekek, vagy esztergomi kanonokok, akik mindenben elősegitették a Szűz Mária tiszteletet, különben is az egyházmegye fővédőszentjét tiszteli benne.
