MultiMédia az oktatásban Zsigmond Király Fıiskola Budapest, 2008. szeptember 25–26.
DR. MAGYAR MIKLÓS
Az informatikai és a digitális (szoftver)alkalmazások akadályai Kaposvári Egyetem Csokonai Vitéz Mihály Pedagógiai Fıiskolai Kar,
[email protected] Absztrakt: Közel három évtizede indult hódító útjára Magyarországon az informatikai, számítástechnikai kultúra általános elterjedése, elterjesztése (a HT-1080Z és a Commodore számítógépek társadalmasításával). A kilencvenes évektıl megjelenik a taneszközök ötödik nemzedéke. E rendszeralkalmazások között a teletext, a multimédia és az Internet térhódítása meghatározó. A csúcstechnika, csúcstechnológia felgyorsult fejlıdésével az analóg eszközök helyére digitális készülékek, rendszerek léptek, mobil hardverekkel, felhasználóbarát szoftverekkel. Ezzel párhuzamosan szükségessé vált az új eszköztudás elsajátítása, elsajátíttatása a pedagógiai folyamatban a ma már alrendszerként mőködtetett taneszközök eredményes alkalmazásához. A 21. század elsı évtizedének végére a munkaerıpiacon általános elvárásként jelenik meg a kulcskvalifikációk1 között az információs – kommunikációs technikák, technológiák ismerete és kezelése, a mobilitást támogató eszközök és tudás birtoklása és a digitális írástudás2. A Multimédia az oktatásban konferencia sorozat elmúlt 13 rendezvénye arról adott számot, •
hogy milyen eredményeket értek el a különbözı fejlesztı mőhelyek,
•
hogyan alakult, változott a szemlélet, a fejlesztési és mőködési feltételek biztosítása, az alkalmazás, és
•
hogyan bıvült, szélesedett a felhasználói igény, a hasznosíthatósági területek száma a különbözı szakmai megoldásokkal.
A fejlesztési, hasznosíthatósági, szakmai eredmények és sikerek bemutatás mellett, talán kevésbé érintette az alkalmazás, a felhasználás akadályait. Azt az evidenciát, hogy a digitális írástudatlanság meghatározó az elektronikus tanulás eredményességében.
1
2
Vö.: Balogh Andrásné: Technikai fejlıdés és szakképzés. Szakképzés - Pedagógiai PHD füzetek. BME. Budapest. 1996. pp. 27-30. Vö.: Komenczi Bertalan: Didaktika elektromagna? Az e-learning virtuális valóságai. Új Pedagógiai Szemle. 2004/11. www.oki.hu/cikk.php?kod=2004-11-ta-Komenczi-Didaktika.html
MultiMédia az oktatásban Zsigmond Király Fıiskola Budapest, 2008. szeptember 25–26.
E kissé szokatlan, talán rendhagyó áttekintésben a szerzı arra hívja fel a figyelmet, hogy az ICT és a multimédia alkalmazása területén tett erıfeszítések és fejlıdés ellenére az egyéni és társadalmi hasznosíthatóság és eredményesség akadályainak elhárítása nélkülözhetetlen. A technológiai alapú tudásközvetítés és tudáselsajátítás, az elektronikus tanuláshoz való hozzájutás, a lifelong learning-ben való részvétel egyetemes esélyének biztosítása csak úgy lehetséges, ha a tanuló számára a tanulásképes állapot az új eszköztudás birtoklásával megalapozott. Kulcsfogalmak: kulcskvalifikáció, közvetítési technológia, informatikai kompetencia3 információs írástudás,4 médiakompetencia,5 digitális írástudatlanság.
Bevezetés
Fantasztikus ütemben fejlıdött az elmúlt évtizedekben az embert körülvevı technikai, technológiai környezet (a mikroelektronika, az informatika, a digitalizáció). Hasonló módon jelentek meg és gyarapodtak az oktatás, a képzés, a tanulás különbözı színterein a taneszközök ötödik nemzedékének, a rendszeralkalmazásoknak új, fejlettebb változatai (a felhasználóbarát multimédiák, az Internetes alkalmazások, önálló tanulást támogató, több-funkciós mobileszközök). Ugyanakkor a változás eredményes kezeléséhez szükséges és nélkülözhetetlen a technika, technológia eredményes mőködtetéséhez biztosító új eszköztudás elsajátítása is. A fejlıdés megállíthatatlan és kikerülhetetlen. Ez történt a csúcstechnika, a technológiai alapú tudásközvetítés, a hardver- és szoftverfejlesztés területén is. A lemaradás az emberi, felhasználói oldalon keletkezett, mert az alkalmazáshoz, a kommunikációhoz nélkülözhetetlen új eszköztudás hiányos, vagy esetleges. Több évtizede minden harmadik gyermek funkcionális analfabétán hagyja el az általános iskolát. Az ezredfordulóra a felnıtt lakosságon belül közel 2%-ra emelkedett a tényleges analfabéták aránya. A felnıttek közel 60%-a digitális írástudatlan.
Az Európai Uniós dokumentumokban, a hazai és a nemzetközi szakirodalomban az elmúlt két évtizedben folyamatosan jelent jelentek meg az ICT fejlıdésével, a lifelong learning fon-
3 4 5
Vö.: Kraiciné dr. Szokoly Mária: Felnıttképzési módszertár. Új Mandátum Könyvkiadó. Budapest. 2004. pp. 79-80. Vö.: i.m. pp. 80-81. Vö: i.m. 81. p.
MultiMédia az oktatásban Zsigmond Király Fıiskola Budapest, 2008. szeptember 25–26.
tosságával és megkerülhetetlenségével kapcsolatos elırejelzések, feladatok az információs társadalom, a globalizáció, a digitalizáció következményeinek, az új kihívások kezelésének megoldásaként.
A Mutimédia az oktatásban konferencia sorozat elmúlt 13 rendezvénye arról adott számot, •
hogy milyen eredményeket értek el a különbözı fejlesztı mőhelyek,
•
hogyan alakult, változott a szemlélet, a fejlesztési és mőködési feltételek biztosítása, az alkalmazás, és
•
hogyan bıvült, szélesedett a felhasználói igény, a hasznosíthatósági területek száma a különbözı szakmai megoldásokkal.
A szakmai eredmények és sikerek bemutatás mellett, talán kevésbé érintette az alkalmazás, a felhasználás akadályait. Azt az evidenciát, hogy a digitális írástudatlanság, a kultúra hiánya meghatározó az elektronikus tanulás eredményességében. A szakmai, pedagógiai, andragógia folyamatok mőködtetése általában kétszereplıs (tanuló, tanulásirányító). A tudásközvetítés, tudáselsajátítás folyamatában meghatározóak a kompetencia modellek, minták, amelyekbıl újraépíthetık az aktuális feladatmegoldások mőködtethetı algoritmusa. Sajátos ellentmondásként érzékelhetı, hogy miközben folyamatosan bıvül az európai munkaerı-piaci tér, a potenciális munkavállalók között, különösen a munkanélkülieknél, az említett három területen (a funkcionális analfabétizmus, a tényleges felnıtt analfabéták, a digitális írástudatlanság) növekszik a tudáshiány.
A változás egyik jellemzı alapvetése, hogy ami nekem evidens, azt a tanuló most tanulja. És ez fordítva is igaz. A kialakult helyzetben olyan új tevékenységek, tudáselemek elsajátítása is szükséges, amelyet a tanulók életkori sajátosságaik alapján természetes egyszerőséggel birtokolnak és mozgósítanak. Ezért a szerepek idırıl-idıre felcserélıd(het)nek. Ez utóbbi átvezet a másik alapvetéshez, amelyet egy brit marketing alaptétel rögzít: „ha nem vagy része a megoldásnak, része vagy a problémának”. A szükséges eszköztudás hiánya kirekeszt olyan feladatmegoldásokból, amelyek az informatikai- és a digitális szoftveralkalmazásokkal lehetségesek.
MultiMédia az oktatásban Zsigmond Király Fıiskola Budapest, 2008. szeptember 25–26.
Helyzetkép
A helyzet kezelése összetett kérdéskör. Szükségszerően érinti a pedagógus, az andragógus és a tanuló szerepkörének egészét és mőködését. Ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül a szerepváltás igényét megjelenítı paradigmaváltás lehetısége sem. •
A szerepkör összefüggésében új kompetenciák (informatikai, média) fejlesztése a meghatározó.
•
A paradigmaváltás megvalósítása a szerepdominanciák helycseréjét jelenti a tudáselsajátítás – tudásközvetítés folyamataiban.
Fontos kérdések: •
Mőködik-e szerepelsajátításhoz nélkülözhetetlen minta- és értékközvetítés a képzésekben?
•
Biztosítható-e az andragógus-képzésben a kompetenciák fejlesztése?
•
Milyen egyéb akadályok leküzdése áll még elıttünk?
A 21. századra a tanulás számos ok miatt felértékelıdött. A tanulási-tanítási rendszert alkotó alrendszerek megléte és biztonságos mőködése nélkülözhetetlen az eredményességhez (akár a személyi, tárgyi, vagy a szervezési, finanszírozási és egyéb feltételekrıl van szó).
TA N
U LÁ K SI LÓ EK U S R A N N Á A N T LIE MŐKÖDÉST YÍ TÓ K BIZTOSÍTÓ K KISZOLGÁLÓ K HÁTTÉR TE ÖZ C VE LOGISZTIKA ZÖK H N TÍ Ö OK O TÉ K Z AG LÓ S S E NY G I IA A
A tanulási-tanítás folyamat, mint rendszer
MultiMédia az oktatásban Zsigmond Király Fıiskola Budapest, 2008. szeptember 25–26.
A pedagógus, az andragógus, a tanulásirányító informatikai és médiakompetenciájának megléte és minısége alapvetıen befolyásolja a tanuló, a kliens minta- és modellkövetését. Hiánya lehetıséget teremt a tanulónál a hiány újratermeléséhez. A közoktatásban, a szakképzésben és a felsıoktatásban lezajlott szervezeti, tartalmi átalakítások, korszerősítések ellenére sem lehetünk elégedettek az eredményekkel. Az általános iskolát befejezı tanulók közül minden harmadik még ma is funkcionális analfabéta. A középiskolából kikerülık oktatástechnikai, számítástechnikai eszköztudása esetleges. Minıségét jelentısen befolyásolja a képzıintézményben mőködtetett szakmai, pedagógiai gyakorlat. A felsıoktatásban a pedagógus- és az andragógus képzés területén a feladat megkerülhetetlen.
A kérdéskör vizsgálata különösen akkor válik izgalmassá, ha áttekintjük a képzési folyamat kockázati tényezıi. Ezek lehetnek: •
A humán faktor: a tanuló és az oktató, akik kölcsönhatásban mőködnek.
•
A környezet, az alkalmazott eszközök, anyagok.
•
A mőködtetett tudásközvetítés.
•
A technikai, technológiai biztonság.
•
A kiszolgáló háttér, logisztika minısége.
•
A tanulás támogatásának minısége.
Ezzel összefüggésben nem feledkezhetünk meg a tanulási szocializációról és a folyamatban mőködtetett szerepdominanciáról sem.
A következmény az informatikai és digitális szoftveralkalmazások akadályainak megjelenése. Ezek lehetnek: •
A szereplık ragaszkodása a hagyományos szerepekhez (tanár, tanuló).
•
Meghatározó az egy tankönyvbıl tanulás igénylése.
•
A tanulási szocializációs gyakorlat a verbális tanulást és a tanár személyes jelenlétének igénylését erısíti (mőködés, szervezés, struktúra, társadalmi gyakorlat).
•
Az új kompetenciák megalapozása a középfokú oktatásban esetleges, hiányos.
•
A pedagógusképzésben és továbbképzésben esetleges a pedagógusok hiányzó kompetenciájának fejlesztése.
•
A tudásközvetítési folyamatban a taneszközök alrendszerként mőködnek?
•
Új (eszköz)tudás és új metodika szükséges.
MultiMédia az oktatásban Zsigmond Király Fıiskola Budapest, 2008. szeptember 25–26.
•
Az eszközöket és szoftvereket hagyományos módon alkalmazzák (pl.: a ppt a táblai vázlatot váltja ki).
•
A tanuló nem alkotótárs a tudáselsajátításban.
•
A multimédia nem team-munkában készül.
•
A új médiumok mőfaji sajátosságai az alkalmazásnál még mindig háttérbe szorulnak.
•
Arányaiban kevés az elektronikus, önálló tanulást támogató tananyag.
•
Az elektronikus tananyagok szerzıi jogdíj kérdései még ma is rendezetlenek.
Úgy tőnik, mintha megfeledkeznénk néhány tanulásirányítási alapelvrıl! Ezek: •
A tanuló minden élethelyzetben tanulóként, a tanulói szerepelvárásoknak megfelelıen mőködik (életkortól, nemtıl, beosztástól, munkakörtıl stb. függetlenül).
•
A tanulót az eredményesség érdekében tanulásképes állapotban kell hozni (célszerő figyelembe venni, hogy miközben a személyiség a tanulási folyamatban fizikai, biológiai, értelmi, érzelmi, pszichés stb. emberként vesz részt, eszköztudásának hiánya is akadálya lehet a sikeres tanulásnak).
•
A tanulási szocializáció része a szocializációnak. Ezért a technológiai alapú tudáselsajátításban, tudásközvetítésben mőködtetett önálló tanulást is meg kell tanulni.
A pedagógiai, andragógiai folyamatok és a bennük tevékenykedı szereplık változása természetesen nem történik automatikusan és párhuzamosan a környezet átalakulásával. A hatások ellenére a sokat hangoztatott szerepmódosulás, szerepváltozás, a pedagógiai, andragógiai paradigmaváltás még nem történt meg, elhúzódik. A szereplık még ragaszkodnak a klasszikus szerepmőködtetéshez. Ebben a helyzetben érzik magukat biztonságban. Ezt igazolják az oktatók által mőködtetett tevékenységelemek, amelyek a tanulókkal való együttmőködést erısítik a tanulási-tanítási folyamatban. Ezek: •
a kapcsolatteremtés és fenntartás,
•
a közlés,
•
a szerepvállalás,
•
a tervezés és elırelátás,
•
az elemzés és döntés,
•
a szervezés és irányítás,
•
az értékelés és értékképzés,
•
a munkavégzés tanulása és tanítása,
MultiMédia az oktatásban Zsigmond Király Fıiskola Budapest, 2008. szeptember 25–26.
•
az empátia és a pedagógiai tapintat,
•
a pedagógiai hatáskeltés.
A 21. századi új kihívásokra adható válaszok a csak klasszikus megoldásokkal már nem eredményesek. Szükségszerő és nélkülözhetetlen követelményként jelentek meg a tanulásirányító kompetenciái: •
a személyiségi,
•
a szociális (társas,
•
a módszerbeli,
•
a szakmai,
•
az oktatáspolitikai,
•
az értékválasztási,
•
az európaiság,
•
az informatikai,
•
az internetes-oktató szerep, mint kompetencia,
•
a médiakompetencia.6
Témánkat illetıen néhány fogalmat célszerő az azonos értelmezés miatt pontosítani. 1. Az informatikai intelligencia: a változó informatikai helyzetekhez való alkalmazkodási
és probléma-megoldási készség, az informatikai írástudáshoz kapcsolódó tudásszervezési utak egyike. Egyfajta eszköz- és módszertudás, amellyel az adott pillanatban érvényes tudás megszerzése és mőködtetése is biztosítható. 2. Az informatikai kompetencia: az eszközkezelés, az információs navigáció (az információhalmazban való eligazodás és szelekció) és az informatikai probléma-helyzetekben való probléma-megoldási készség együttese.7 3. Fontos annak tisztázása is, hogy mire legyenek képesek a médiakompetencia birtokosai.
6 7
•
„A média világából jövı információkat kezelni.
•
Azokat megérteni, feldolgozni és megítélni.
Vö.: Kraiciné dr. Szokoly Mária: Felnıttképzési módszertár. ÚMK. Budapest. 2004. pp. 71-81. Vö.: i.m. pp. 79-81.
MultiMédia az oktatásban Zsigmond Király Fıiskola Budapest, 2008. szeptember 25–26.
•
Bánni (alkalmazni, felhasználni, átalakítani, adaptálni, létrehozni stb.) ezekkel, a médiumokkal.
•
Alkotóan beavatkozni a média folyamatokba.
•
Folyamatos tájékozódással és tanulással lépést tartani a (hardver, szoftver) fejlesztésekkel.”8
Látszólag egyszerő, viszonylag gyorsan megoldható kompetenciafejlesztések ügyérıl van szó. A dolog szépséghibája, hogy az elmúlt évtizedek technikai, technológiai fejlıdésének üteme többszörösen meghaladta az ember, mint komplex rendszer fejlıdésének ütemét. A különbözı korcsoportok elızetes tudása és tapasztalata, illetve a csúcstechnika alkalmazásához való viszonya az életkori sajátosságok miatt eltérı. A tudásközvetítésben és a tudásátadásban pedig olyan egymással összefüggı metodikák, stratégiák alakultak ki, amelyek az eredményesség érdekében új eszköztudást és új módszertani alkalmazást igényelnek a felhasználótól, a tanulásirányítótól is. Ezek biztonságos mőködtetése a paradigmaváltás egyik meghatározó feltétele.
Számítógéppel segített tanulás
E-learning
Internetes, webalapú tanulás
• adattárolás • hálózati kommunikáció • adatfeldolgozás • didaktikai tervezés • nyitott információ• interaktivitás • modularitás hordozók • hipertext • rendszer- • kiterjesztett valóság • multimédia integráció • szimuláció • virtuális valóság
M-learning
Távoktatás • idı- és térbeli függetlenség, rugalmasság • tanulás- és tanulóközpontúság • célorientált tananyag • önálló tanulás • interaktivitás
Az elektronikus tanulás összetevıi9
8
Vö.: i.m. p. 81.
HDTVlearning
MultiMédia az oktatásban Zsigmond Király Fıiskola Budapest, 2008. szeptember 25–26.
Természetesen nem feledkezhetünk meg a tanulói kompetenciák fejlesztésének kérdésérıl sem. Alapvetıen arról van szó, hogy az új helyzetben másként és más hangsúllyal jelennek meg a tanulói önálló tudáskonstrukció képességének mőködtetési feltételei. Ezek lehetnek: •
Az alapvetı kognitív és perszonális kompetenciák megfelelı szintő fejlettsége;
•
A kialakult metakognitív képességek, amelyek hatékony tanulási stratégiák alkalmazását teszik lehetıvé;
•
A tanulásban való érdekeltség és a tananyag iránti érdeklıdés.
•
Az informatikai kompetencia és a média-kompetencia megfelelı szintő fejlettsége.10
Melyek a sikeres tanulók tevékenységei a technológiai alapú tudáselsajátítás folyamatában? •
A motiváció fenntartása (Miért fontos számunkra a tanulás – a lifelong learning?).
•
A tanulási feltételek biztosítottsága (eszközök, anyagok, használatuk).
•
Idıtervezés és megvalósítás. Rendszeresség.
•
A megfelelı tanulási környezet kialakítása.
•
A tanulásképes állapot biztosítása, folyamatos fenntartása.
•
Személyiség és tevékenységfejlesztés (készségek, kompetenciák). Folyamatos kondicionálás.
Ezzel együtt biztosítani kell az alkalmazás metodikai feltételeit is. Ezek lehetnek: •
A biztonságos és mőködıképes technikai feltételek megléte.
•
A tanulási cél megvalósítását támogató szoftver biztosítása.
•
Az alkalmazás módszertani feltételeinek, szervezési és technikai lehetıségeinek szinkronitása.
•
A felhasználók eszköztudása, tanulásmódszertani és médiaismerete.
Hogyan biztosítható a kompetenciafejlesztés, az új helyzetre való felkészítés a Kaposvári Egyetem Bolognai Képzési Programjában?
9
10
Vö.: Komenczi Bertalan: Didaktika elektromagna? Az www.oki.hu/cikk.php?kod=2004-11-ta-Komenczi-Didaktika.html-95k Vö: i.m. p.9.
e-learning
virtuális
valóságai.
MultiMédia az oktatásban Zsigmond Király Fıiskola Budapest, 2008. szeptember 25–26.
Az informatikai tudás látszólag rendben van. Eltelt közel egy három évtized. A képzési folyamatok általában biztosították iskolai (intézményes keretekben) a felkészülést, felkészítést, az oktatástechnikai, számítástechnikai alapozást és az oktatástechnológiai fejlesztést. Vagy mégsem? Az Andragógus BA képzésben az informatikai kompetencia fejlesztését segíti a számítástechnikai és oktatástechnikai alapozás. Fontos szerepe van a médiakompetencia fejlesztés elıkészítésében a médiaismeret tantárgynak. Az oktatástechnológia felkészítés a felnıttképzés módszertana keretében történik. Külön multimédia fejlesztési lehetıséget biztosít a Távoktatási fakultáció az MA-ra történı felkészülésben.
Az Andragógus BA képzés tantárgyi lehetıségei: •
Tanulásmódszertan
•
Informatikai alapok és alkalmazások
•
Kommunikáció elmélete és gyakorlata
•
Médiaismeret
•
A felnıttképzés módszertana és eszközrendszere
•
Távoktatás – E-learning
•
Közösségfejlesztés
•
Kulturális kommunikáció
•
A mai magyar média világa. Regionális és helyi média
•
Távoktatás fakultáció (MA elızetes):
–
ICT – Multimédia, Távoktatás módszertana
–
Kreatív Mőhely 1., 2.
–
Nyitott képzési laboratórium
Összegzés helyett
A bevezetıben vázolt elızmények az elmúlt évtizedekben végbement technikai-technológiai fejlıdést és következményeit érintették a multimédia konferenciák össze-függésében. A fejlesztı mőhelyek által elért eredmények ellenére sajátos tudásfejlıdési helyzetképpel találkozunk a különbözı képzési színtereken. Az informatikai- és a digitális (szoftver)alkalmazás
MultiMédia az oktatásban Zsigmond Király Fıiskola Budapest, 2008. szeptember 25–26.
akadályainak csökkentése és megszüntetése a feltett kérdésekre adható valóságos, cselekvésben megjelenı válaszokkal lehet csak eredményes. A kérdések: 1. Mőködik-e szerepelsajátításhoz nélkülözhetetlen minta- és értékközvetítés a képzések-
ben? A mőködés esetleges. A változás a szerepek esetében is változtatást igényel. A megoldáshoz nem elegendı a csak autodidakta önfejlesztés. Szükséges a mesterségre történı képzési programban megjelenı, a technológiai alapú tudásközvetítésre, tanulásirányításra való felkészítés is.
2. Biztosítható-e az andragógus-képzésben a kompetenciák fejlesztése?
Igen. A szak indítására összeállított képzési program már számolt ezzel a lehetıséggel. A tantárgyak kiválasztásánál felhasználtuk a mővelıdésszervezı szakon szerzett tapasztalatokat.
3. Milyen egyéb akadályok leküzdése áll még elıttünk?
A szemléletváltás folytatása nélkülözhetetlen. Ez összefügg számos korábban nem ilyen élesen felvetıdı problémával. •
Arányaiban még mindig kevés az elektronikus, önálló tanulást támogató tananyag.
•
A tanuló oldaláról is nélkülözhetetlen az alkalmazáshoz szükséges eszköztudás birtoklása.
•
Az elektronikus tananyagok szerzıi jogi kérdéskörének törvényi szabályozása még hiányos, esetleges, nem tökéletes.
•
A kultúra csúcstechnika által felgyorsított demokratizálódása lehetıvé teszi, hogy a korábban elkülönülı szerepkörök (alkotó, közvetítı, befogadó) a digitális, informatikai alkotások készítése, használata esetében egyszemélyben létezzenek. Ez egy újabb megoldásra váró komplex helyzet.
A technológiai alapú tudáselsajátítás, tudásközvetítés csupán egy lehetıség a 21. század feladatmegoldásaiban. A digitális írástudás hiánya kirekeszti az önálló elektronikus tanulási folyamatból mindazokat, akik nem rendelkeznek ezzel az új eszköztudással. Számukra a kulcskompetenciák elsajátítása is problematikus. A helyzet kezeléséhez a szükséges minták és modellek nélkülözhetetlenek. A kirekesztés nélküli esély csak úgy biztosítható mindenki
MultiMédia az oktatásban Zsigmond Király Fıiskola Budapest, 2008. szeptember 25–26.
számára, ha az érintett szereplık elfogadják a változással járó változtatások szükségességét, és tevılegesen vesznek részt az informatikai- és digitális (szoftver)alkalmazások akadályainak elhárításában.
Felhasznált források
1. Komenczi Bertalan: Didaktika elektromagna? Az e-learning virtuális valóságai.
www.oki.hu/cikk.php?kod=2004-11-ta-Komenczi-Didaktika.html-95k 2. Kraiciné dr. Szokoly Mária: Felnıttképzési módszertár. ÚMK. Budapest. 2004. 3. Magyar Miklós: Pedagógiai jellemzık, tanulási tényezık a felnıttek tanulásában. – In.
Felnıttképzés. NSZFI. Budapest. 2008/1. pp. 1-5. 4. Sonnevend Júlia: A demokratikus kultúra elméletéhez.
www.es.hu/pd/display.asp?channel=PULICISZTIKA0814&article=2008-0406-201201VBDD-30k
