MultiMédia az oktatásban

MultiMédia az oktatásban Zsigmond Király Fıiskola Budapest, 2008. szeptember 25–26.

KOZMA-BOGNÁR VERONIKA1 – DR. BERKE JÓZSEF2

Podcasting, mint tanulást segítı megoldás 1 2

Pannon Egyetem, Georgikon Kar,

Gábor Dénes Fıiskola, Alap és Mőszaki Tudományi Intézet [email protected], [email protected]

Absztrakt

Napjainkban az oktatási anyagok területén egyre nagyobb arányban jelennek meg az elektronikus, multimédia alapokon nyugvó megoldások. A Podcasting technológia ezen tananyagok továbbfejlesztésében nyithat új dimenziókat számunkra, azáltal hogy nem igényel folyamatos számítógép-használatot. A mechanizmus során a már hagyományosnak számító kép, hang, videó formátumú állományok egy web szerveren keresztül letölthetıek számítógépre (Mac, PC) és iPod-ra is. Ezáltal lehetıvé válik a tananyagok bárhol, bármikor történı alkalmazása, megkönnyítve ezzel a hallgatók sokrétő tanulási szokásaihoz való igazodást. Magyarországon eddig csak egyetlen szakterületet (digitális képfeldolgozás) átfogó Podcasting tananyag került kifejlesztésre, amely az interneten keresztül már elérhetı a hallgatók számára. Jelen publikációban az új technológia rövid ismertetését követıen bemutatásra kerülnek az oktatási célú felhasználás során szerzett tapasztalatok, kiemelve a széleskörő oktatási alkalmazhatóságot. Saját vizsgálataink valamint korábbi szakirodalmak eredményei is azt bizonyítják, hogy a hallgatók részérıl igény mutatkozik az új módszer iránt, így a jövıre vonatkozó tananyag fejlesztési elképzeléseink között szerepel további Podcasting elıadásanyagok készítése is, amelyek elsısorban az informatika témakörét érintenék.

Kulcsszavak: Multimédia, Podcasting, tananyagfejlesztés


Bevezetés

A Podcasting technológia napjainkban reneszánszát éli. Bizonyos elemzık szerint (MIT) a 2005. év kulcsszava a Podcasting volt. A Podcasting eredetileg hanganyagok terjesztésére szolgált, de mára már jóval többrıl szól ez, mint az „amatır kollégiumi rádió internetes kiterjesztésérıl”. A stúdióbeszélgetések, rádiójátékok, zenék fogadásán, megjelenítésén kívül a Podcasting kiválóan alkalmas oktatási anyagok, elıadások és még sok másfajta kép-, hanginformáció terjesztésére, sıt szoftverek frissítéseinek közzétételére is hasznos lehet. A technológia kifejlesztésében élen járó ország (USA) oktatási struktúrájában szinte már mindennapossá vált a használata, de Európában is egyre elterjedtebbé válik. Angliában (Oxford), Franciaországban (Párizs) sok tanár integrálta már a tananyagai közé nagyszerő eredménnyel [12]. Magyarországon egyelıre csak egy szakterületen [15] valósult meg a kifejlesztése, annak ellenére, hogy hazánkban - hasonlóan az EU más tagországaihoz az e-learning területén történı elképzelések egyre nagyobb hangsúlyt kapnak. Mindezt alapul véve célul tőztük ki a Gábor Dénes Fıiskola (GDF) diákjainak körében: •

felmérni a Podcasting technológiának az ismertségét,

•

felmérni ezen új technológia bevezetésének szükségszerőségét,

•

megvizsgálni hallgatói/oktatói oldalról a módszer hasznosságát.

A felmérés céljából egy kérdıívet állítottunk össze. A szakirodalomban hasonló felméréssel eddig nem találkoztunk [1-5, 7-9, 10, 13].

Podcasting mechanizmus

A Podcasting módszert a Music Television egyik, a nyolcvanas évekbıl ismert mősorvezetıje, Adam Curry és az RSS-hírolvasó technológia társfejlesztıje, Dave Winer találta ki és audióbloggolásnak nevezték el. A közismertté vált Podcasting név Dannie J. Gregoire nevéhez főzıdik, aki az Egyesült Államokban legnépszerőbb Apple-zenelejátszó, az iPod nevéhez „ragasztotta hozzá” a Broadcasting-ból (mősorszórás) a casting szó keverésével [14, 16]. A szóból eredeztetett úgynevezett Podcast-ok, olyan jellemzıen audio vagy video fájlok (de lehetnek képek, szöveg, PDF formátumú dokumentum, vagy egyéb fájltípus), amik letöltıd-


nek a hálózatról és utána bármikor lejátszhatóak egy Mac-n, PC-n, iPod-on vagy a számítógépre csatlakoztatott iPod-al szinkronizálhatóak. Az elnevezés ellenére tehát a Podcasting adások nem csak a névadó iPod-on, hanem bármilyen más hordozható MP3-lejátszón hallgathatók, és természetesen számítógépre is letölthetıek. A Podcasting mechanizmus során egy média fájl átvitele történik meg a szerver és a kliens között, ami egy XML fájlt tölt le, ez tartalmazza az adott tartalmak pontos címét. A tartalom szolgáltatója elérhetıvé teszi a fájlt az Interneten, ez általában egy web szerverrıl történik. A felhasználók pedig ezeket az állományokat letölthetik.

A GDF hallgatói számára kifejlesztett Podcasting tananyag a digitális képfeldolgozás témakörét

érinti.

Az

elkészült

oktatási

tartalmakat

jelenleg

a

www.digkep.hu/konyv/digkepk.htm weboldalon keresztül lehet elérni, ahonnan a diákok egy ingyenesen szoftver, az iTunes segítségével letölthetik. A letöltés folyamatára vonatkozóan rövid instrukciókat helyeztünk el, a könnyebb és gyorsabb megvalósítás érdekében [11].

1. ábra A digitális képfeldolgozás Podcasting tananyagának letöltési folyamata I.


Az

oldalon

megadott

XML

fájlt

az

iTunes

Podcast-ra

való

feliratkozás

-

Advanced/subscribe to podcast - menüpontjából nyíló ablakba beírva, a program az XML fájl információi alapján meghívja a megadott videókat (1. ábra). A hallgatók ezután kiválaszthatják az általunk letölteni kívánt média fájlt (2. ábra).

2. ábra A digitális képfeldolgozás Podcasting tananyagának letöltési folyamata II.

A letöltött tananyagok az iTunes szoftver használatával le is játszhatóak, akár egy számítógépen, akár egy mobil lejátszó eszközön. Az iTunes-ra jellemzı, hogy mindkét (Windows és Mac OSX) operációs rendszer alatt futtatható, és nemcsak megnézni és hallgatni tudjuk vele az Podcast-okat hanem menedzselni is.

Kutatás módszertana

Az oktatáshoz kapcsolódó kép, hang és videó állományok sok esetben már az oktatási intézmény rendelkezésére állnak. A Gábor Dénes Fıiskolán (GDF) korábban történt felméréseink bizonyítják, hogy a hallgatók többsége úgy véli az intézményük videó-archívumában lévı tananyagokat szükséges lenne digitalizálni és Podcasting rendszerrel elérhetıvé tenni. Véleményük szerint a VHS alapú videó-tananyagokhoz való hozzáférés meglehetısen korlátozott,


elsısorban a kazetták kis száma miatt, valamint további problémát jelent a helyhez kötött használati lehetıség. A tanulók elsöprı többsége igényelné azt, hogy tanulmányait az eddig megszokott, hagyományos oktatástól eltérıen kiegészítse, kipótolja az újabb, digitális oktatási megoldásokkal, mint pl. a Podcasting, [5, 15]. A Pannon Egyetem, Mezıgazdaságtudományi Karán folytatott vizsgálatok eredménye is azt mutatta, hogy igény mutatkozik Podcasting jellegő tananyagok iránt [2, 3]. Az általunk szervezett kérdıíves kutatás részletesen foglalkozik a Podcasting technológia ismeretével, alkalmazhatóságával. A diákok hagyományos oktatási formák iránti elkötelezettségével, elégedettségével, valamint az új módszer iránti befogadóképességükkel.

Az általunk összeállított kérdıív alapján két felmérést végeztük a GDF hallgatói között. A célcsoport kiválasztásakor elsıdleges szempont volt, melyek azok a 2007/2008. tanév második félévében oktatott tantárgyak, ahol az elkészült Podcasting tananyag felhasználható. Az elsı felmérés alkalmával 107 hallgatót - kérdeztünk meg, ebbıl 34 fıt Digitális képfeldolgozás, 73 fıt Infokommunikáció tantárgy keretében. A felmérés alkalmával több tantárgy esetében is lehetıség volt Podcasting tananyag felhasználására. Ezekhez a tantárgyakhoz kapcsolódik a már elkészült Podcasting tananyag [15]. Az említett tantárgyak a mőszaki informatikus és informatikus közgazdász szakokat érintette. Az évfolyamok közül döntı többségében 3. évfolyamos hallgatók voltak, kisebb hányadban voltak jelen a 4., 5. valamint a „túlfutók”. A nemek szerinti megoszlás: 71 férfi és 32 nı, (4 fı nem válaszolt). A kérdıívet a hallgatók 2008. március hónap 3. hetében (2008.03.18. és 2008.03.21.) az elıadásokat követıen nyomtatott formában kapták kézhez. Az idıpont aktualitását az adta, hogy Magyarországon tartózkodott az Apple egyik Podcasting szakembere, aki a kitöltést követıen rövid ismertetıt tartott a Podcasting technológiáról. A válaszadóknak fel kellett tüntetniük a nemet, a dátumot, a szakot és évfolyamot, az EHA kódot és a tantárgyat. A fenti adatokat a kiértékelések elısegítése érdekében kértük, hiszen ezen adatok alapján további összehasonlításokat végezhettünk. A második alkalommal, 2008. május utolsó hetében elektronikus úton jutott el a kérdıív a hallgatókhoz, de ekkor már csak a digitális képfeldolgozást felvett hallgatók kapták meg, így ık lettek az összehasonlításaink alanyai. Feladatuk volt, 2008. 06. 10-ig interneten kitöltve


visszaküldeni a kérdıíveket. Az összehasonlításhoz szükséges személyi egyezıséget az EHA kód alapján végeztük, így végül 19 hallgató vett részt az összehasonlító vizsgálatokban.

A felméréshez elsı ízben nyomtatott, majd elektronikus formájú kérdıíveket használtunk, amely kitöltése kb. 20 percet vett igénybe. A hallgatók a kérdıívet anonim módon töltötték ki. A kérdıív kérdéseinek megfogalmazása, szerkesztése során kiemelten ügyeltünk arra, hogy a kérdések világosak, könnyen érthetıek legyenek, valamint az összeállításkor figyeltünk arra is, hogy a kérdéssorba ellenırzı kérdés is beépítésre kerüljön, biztosítva ezzel a kérdıívünk megbízhatóságát. A felmérés a Podcasting technológia oktatásban történı alkalmazásának témakörét, mintegy 22 kérdés segítségével mérte fel. A 2 db nyílt és a 20 db zárt kérdést tartalmazó kérdéssor az alábbi szempontok szerint került csoportosításra: 1. Podcasting eszközhátterének megléte, 2. Tananyaggal szembeni elvárások, 3. Podcasting ismerete, 4. Podcasting használata, 5. Jövıre vonatkozó elképzelések, 6. Tudásszint felmérés és a tanulási hatékonyság változásának felmérése [11]. A továbbiakban a fenti tagolást követve mutatjuk be a legfontosabb eredményeket. Az öszszehasonlító elemzések esetében pedig csak néhány fontosabb összefüggést emeltünk ki.

Kutatás eredményei

Podcasting eszközhátterének megléte

Magyarországon - köszönhetıen a technika rohamos fejlıdésnek - egyre nagyobb mértékben jelennek meg az informatikai eszközök a hétköznapi tevékenységeink során. A megkérdezetteknek csak a 35 %-a rendelkezik videó lejátszására alkalmas mobil eszközzel, és ezzel szinte azonos azoknak az aránya, akik a jövıben tervezik ilyen eszköz beszerzését. Amennyiben a megjelölt eszközök arányát tekintjük - nem meglepı módon - a mobil telefon került az elsı


helyre 52 %-kal. Az iPoddal rendelkezık száma (9 fı) nagyon elenyészınek mondható. Az eszközök kínálta szolgáltatások köre egyre bıvül, az elıállító cégek próbálnak mindig újabb kínálattal megjelenni a piacon. Általánosságban elmondható, hogy az informatikai képzésben résztvevık ezen újdonságokra érzékenyebbek, meglátják, és ki is használják ezeket a lehetıségeket. Ezt mutatják a 3. kérdésre adott válaszok, miszerint a válaszadók 63 %-a használta már ezt az eszközt ismeretszerzésre. Sajnos, még mindig nagy az aránya azoknak, akik a rendelkezésükre álló technika adta lehetıségeket nem használják ki teljes mértékben (35%). Mindennapi életünkben rengeteg idıt töltünk el utazással (autóbusz, vonat stb.) és várakozással. Ez derül ki a felmérésünkbıl, mely azt mutatja, hogy a megkérdezettek fele naponta több mint egy óra holtidıvel rendelkezik. A diákok számára kínálkozik tehát a lehetıség, hogy ezt az amúgy talán kihasználatlan idıt, értelmesen töltsék el, és akár egy tananyag elsajátítására fordítsák. Ezt talán az is indokolja, hogy a fıiskolára járó diákok jelentıs része munka mellett végzi el az iskolát, ami azt jelenti, hogy a tanulásra szánt idı még inkább korlátozott a számukra. Mindebbıl következıen felmértük, hogy a diákok milyen tananyagot tartanak a legelfogadhatóbbnak.

Tananyaggal szembeni elvárások

A tananyagfejlesztés esetében természetesen nem elhanyagolható a diákok véleménye, és elvárásai. Az oktatási anyagokkal szemben támasztott követelményeiket mértük fel, azáltal, hogy megkérdeztük milyen oktatási anyagokat használnának szívesen, mit tartanak elfogadhatónak A felmérés alapján elmondható, a tanulás során szívesen használnak letölthetı és offline MP4 video anyagokat (93 %), különösen az oktatója által összeállított multimédiás anyagot, legyen az elıadás, gyakorlat, vagy egyéb multimédiás anyag. Igény mutatkozik ezen anyagokhoz kapcsolódóan, a könnyő és gyors elérhetıségre. A 107 hallgatóból 84 fı használna ilyen tananyagot, amelyet letölthet a fıiskola hálózatából mobil lejátszóra és offline használhat. A felhasznált szakirodalmak közül nagy arányban szerepel a nyomtatott, az interaktív, illetve ezek együttes használata. A még mindig kedvelt nyomtatott forma mellett egyre inkább teret hódít az interaktív tananyag. Köszönhetıen annak, hogy egyrészt az oktatatói oldalról,


egyre nagyobb számban jelennek meg elektronikus formájú tananyagok, másrészt a hallgatók nagyobb része rendelkezik már számítógéppel, illetve van hozzáférési lehetısége – saját intézményében, könyvtárban, stb. - ezen anyagok megtekintésére.

Podcasting ismerete

Az Apple nemzetközi szinten, és így hazánkban is, jelentıs figyelmet fordít az oktatás támogatására, hangsúlyozva ezzel rendszereinek oktatásban történı felhasználásának lehetıségét [6, 8, 9]. Az Apple európai központjának oktatási igazgatója által Budapesten tartott elıadásában kiemelte, hogy céljaik közé tartozik a Podcasting technológia felsıoktatásban történı egyre szélesebb körő elterjesztésére. A hazai képviselet vezetıi nagyfokú igyekezetének köszönhetıen a médiumokon keresztül mind inkább megfigyelhetı a cég magyarországi jelenléte. Bıvülı félben van azoknak a köre, akik már valamilyen módon kapcsolatba kerültek a cég eszközeivel (iPod), szolgáltatásaival (iTunes). A figyelemfelkeltı reklámok ellenére elenyészınek tekinthetı azoknak a hallgatóknak a száma (23 fı), akik a Podcasting technológiáról hallottak (3. ábra). Ennek következményeként foghatjuk fel, hogy a legtöbben (53 %-a) nem tudtak választ adni arra a kérdésre, hogy melyik cég nevéhez főzıdik a módszer kifejlesztése. Meglepı viszont, hogy a válaszadók közül a Microsoftra senki sem szavazott, de a helyes választ jelentı Apple-t 43 hallgató eltalálta. A technológia kevésbé ismertségét tükrözi, hogy a megkérdezettek 63 %-a nem tudta alkalmas-e a tanulás segítésére. Kézenfekvı, hogy akik alkalmasnak gondolták azok aránya közel azonos volt azokéval, akik hallottak már róla - 23 fı hallott róla, 26 alkalmasnak tartja. Hallott-e már a Podcasting technológiáról? 2% 21%

77% Igen

Nem

Nem válaszolt

3. ábra Podcasting technológia ismertsége


Jelenleg Magyarországon Podcasting tananyag egyelıre csak egy témakörben került kifejlesztésére, ez a Digitális képfeldolgozás [15]. A felmérés eredményei is erre utalnak, miszerint a 107 hallgató közül 92 fı saját bevallása szerint még nem találkozott ilyen jellegő tananyaggal. A fennmaradó 15 fıbıl 9 fı nem jelölt meg semmit, a további 6 fı igennel válaszolt. A hallgatók számára újnak számító technológia alig ismerete, összefüggésbe hozható a legelfogadhatóbb oktatási anyag kérdéskörrel. Itt szeretnénk visszautalni a 4.2 alfejezetben leírtakra, kiegészítve a Podcasting és az egyéb formájú tananyagok közötti megoszlásával. A válaszadók 14 %-a voksolt a Podcasting-re. Mint már korábban említettük, a Podcasting anyagok több operációs rendszer alatt is megtekinthetıek abból adódóan, hogy az alkalmazott iTunes szoftvert, mind a Windows, mind pedig a Mac OS támogatja. Bár a hallgatók 39 %-a nem válaszolt, 41 %-a viszont a „mindkét rendszert” bejelölte. A további kérdéskörök: •

Podcasting használata

•

Jövıre vonatkozó elképzelések

•

Tudásszint felmérés és a tanulási hatékonyság változásának felmérése

kiértékelésének eredményeit most nem publikáljuk. A jövıben további kutatásokat szeretnénk végezni, mivel a kérdıívet kitöltık 50 %-a illetve több mint 50 %-a, a kérdésekre nem adott választ.

Összehasonlító elemzés

Kutatásaink kiterjedtek olyan összehasonlító elemzésekre is, melyekbıl kideríthetjük, hogy a GDF hallgatók mennyire tartják elfogadhatónak, tanulást segítı megoldásnak a Podcasting tananyagot. Kiaknázzák-e az új módszer adta elınyöket, miután tudomásukra jutott az internetes elérhetısége. A kutatásban résztvevık száma nem éri el a minimum alapsokasági szintet (19 fı a 107 fıbıl), mégis szeretnék azt itt kapott fontosabb eredményeket közölni. A 4. ábrán foglaltuk össze a tananyag formájára vonatkozó elképzeléseket, és azoknak a két kitöltés között eltelt idı alatti változását, feltőntetve a hozzá tartozó válaszadók számával. Látható, hogy nıtt azoknak a száma, akik a Podcasting-et - önmagában és más formákkal


együttesen is - tartják a legelfogadhatóbbnak. Csökkent a nyomtatott és az interaktív tartalmak dominanciája a Podcasting javára, és kisebb mértékővé vált az egyes formák közötti megoszlási arány.

Hallgatók száma (fı)

Hallgatók száma (fı)

2008. 03. 21.

2008. 06. 10.

Nyomtatott

3

3

Interaktív

1

1

Podcasting

0

1

Nyomtatott és interaktív

11

3

Interaktív és Podcasting

1

3

Nyomtatott és Podcasting

1

3

Nyomtatott, interaktív és Podcasting

0

4

Nem válaszolt

2

1

Összesen

19

19

4. ábra A hallgatók által legelfogadhatóbbnak tartott tananyagok megoszlása

A kérdıív 9. kérdésére adott válaszok alapján elmondható, hogy javult azoknak a hallgatóknak az aránya, akik hallottak a Podcasting technológiáról.(3 fırıl, 18-ra növekedett a számuk). Ugyanez a 18 hallgató alkalmasnak találta a tanulás segítésére, a maradék 1 fı nem hallott róla és nem is tudta eldönteni használható-e oktatási jellegő feladatok megoldására. Ezzel összefüggésben megvizsgáltuk, hogy ez a pozitív irányú változás együtt jár-e az ismereteik bıvülésével. Nagymértékő változás mutatkozott meg abban, hogy többen tudták melyik cég nevéhez főzıdik illetve melyik operációs rendszer alatt futtatható a technológia. Mivel a lejátszáshoz szükséges iTunes szoftver esetében több operációs rendszerre is készítettek verziókat, így nem okoz problémát, ha a felhasználó nem az Apple által elıállított eszköz-


zel rendelkezik, viszont a technológia minden elınyének a felszínre jutását az Apple termékekkel tudják maximálisan biztosítani.

A továbbiakban kíváncsiak voltunk arra, milyen benyomásuk alakult ki a diákoknak a tanulás során, és milyen tapasztalatokkal rendelkeznek a Podcasting-rıl. Megkértük ıket, győjtsenek össze 3 db pozitívumot és 3 db negatívumot. A második kitöltésnél mindkét kérdés esetében nıtt a válaszadók száma, míg elsı ízben 2 fı, a második megkérdezés alkalmával már 14 fı írta le a véleményét. A pozitívumok közül a technológia legkézenfekvıbb tulajdonsága: bárhol, bármikor használható vezeti a sort, majd ezt követi a praktikus, kényelmes, szemléletes, hatékony stb. audio-vizuális tanulási lehetıség. A diákok jelentıs hátránynak tekintik, hogy lejátszásra alkalmas eszköz kell hozzá. Annak ellenére, hogy júniusban a megkérdezettek közül mindenki rendelkezett már számítógéppel, és nıtt azoknak a köre is, akiknek van video lejátszójuk, sıt 3 fıvel többen szándékoznak ilyen berendezést vásárolni. További negatívumként említik az eszköz drágaságát is és a kevés elérhetı Podcasting tananyagot. A válaszadók 89 %-a szükségesnek tartja Podcasting tananyagok létrehozását. A maradék 2 hallgatóból 1 fı nem igényel ilyen jellegő tananyagot, 1 fı pedig nem adott választ. Amennyiben ezen a téren változásokat szeretnénk elérni, az eddigi tanítási szokásokat kibıvítve, új rendszerek oktatásba történı bevonását is meg kellene valósítanunk. A szélesebb körő oktatási rendszernek kiváló eszköze lehetne a Podcasting, hogy az „iskolahasználók” (pedagógusok, diákok) felismerjék, és a számukra illetve az adott feladatnak legmegfelelıbb tanulási/tanítási stílust válasszák. A vizsgálataink során megkérdeztük a hallgatók jövıre vonatkozó elképzeléseit. A résztvevı hallgatók 95 %-a tanulna a késıbbiekben Podcasting tananyagból (18. kérdés) és nemcsak használná, hanem ajánlaná is más személynek. A hasznosságra vonatkozó eredményeket ábrázolja az 5. ábra, amelybıl egyértelmősíthetı, hogy nıtt azoknak a száma, akik hasznosnak tartják az új módszert. A legnagyobb mértékő emelkedés az 5. szintnél volt tapasztalható, ami rendkívülinek mondható.


h a llg a tó k s z á m a (fı )

Mennyire tartja hasznos tanulási módszernek a Podcastinget? 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0

2008.03.21 200806.10.

1 2 egyátalán nem hasznos

3

4 5 nagyon hasznos

hasznossági szint

5. ábra Podcasting hasznossága A 18. kérdés ellenırzéseként megkérdeztük, hogy amennyiben lehetısége (hardware, software) nyílna rá a jövıben használna-e Podcasting tananyagot? Itt ugyanazt az eredményt kaptuk 18 fı igennel, 1 fı nemmel válaszolt. Ezzel igazolódott, hogy a kutatásaink eredményei a valóságot tükrözik. Utolsó két kérdésünk nyomán szerettük volna megtudni, hogy a hallgatók - saját meglátásuk szerinti – tanulási kedve, hogyan változott a Podcasting tananyagok használatával. Könynyebben sajátítják-e el az adott tantárgyi követelményeket, hatékonyabbá vált-e a tanulási stílusuk, és ez meghozta-e a tanulási kedvüket. A hallgatók – a hasznossági szintekhez hasonlóan - 1 és 5 közötti intervallumban adhattak választ, ahol az 1. szint a legalacsonyabb, az 5. szint a legmagasabb volt. Az összehasonlító elemzésekhez külön vettük a Podcasting tananyag használatával és használata nélküli állapotot.


Tanulási hatékonyság változása Podcasting tananyag használatával 8 7 6 5 4 3 2 1 0 Nagyon rossz 1

2

3 hasznossági szint 2008.03.21

4

Nagyon jó 5

2008.06.10

6. ábra A hallgatók tanulási kedvének változása

MultiMédia az oktatásban Zsigmond Király Fıiskola


Budapest, 2008. szeptember 25–26.

Tanulási kedv változása Podcasting tananyag használatával

8 7 6 5 4 3 2 1 0

Nagyon rossz 1

2

3 hasznossági szint 2008.03.21

4

Nagyon jó 5

2008.06.10

7. ábra A hallgatók tanulási hatékonyságának változása

Az eredményeink alapján megállapítható, hogy második kitöltés esetén nemcsak a tanulás hatékonysága, hanem a hallgatók tanulási kedve is nıtt a Podcasting tananyag használatával (6. és 7. ábra). Az összes szintet tekintve a tanulás hatékonysága 3,24-rıl 3,79-re változott Podcasting tananyag használatával, míg a tanulási kedvük 2,88-ról 3,71-re emelkedett. A két fogalom között szoros korrelációt fedezhetünk fel, mely összefüggésre az ábrák görbéinek hasonló pozitív irányú alakulása utal.

Összefoglaló

Az Apple rendszerek kimagasló hatékonysággal mőködnek, olyan felhasználási területeken, ahol a grafikus és multimédia alapú alkalmazások a jellemezıek. Ezek a technológiák a hétköznapi életben jól megállják a helyüket, így szükségszerő vált, hogy az oktatásban történı megjelenésük is elkezdıdjön. A kérdıíves kutatásunk során felmértük, hogy a hallgatók milyen oktatási anyagokat tartanak a legelfogadhatóbbnak, és ehhez kapcsolódóan mennyire tartják tanulást segítı megoldásnak a Magyarországon újdonságnak számító Podcasting technológiát. A vizsgálataink eredményei azt mutatták, hogy a hallgatók szívesen használnak olyan tananyagokat, amelyek alkalmasak a gyors elsajátításra és bárhol, bármikor elérhetık. Mivel a Podcasting módszer éppen annak a lehetıségét biztosítja számunkra, hogy ilyen tartalmakat hozhassunk létre, ezért hasznos kiegészítıje lehet a felsıoktatásnak akár nappali, levelezı vagy a távoktatás tagozatokon.


A következı tanévben a kiértékeléseinket kibıvítve, további összefüggések vizsgálatát tervezzük az egyes szakok, tantárgyak közötti kapcsolatok felderítése céljából.

Irodalomjegyzék

[1]

Berke, J. – Busznyák, J. (2004): Psychovisual Comparison of Image Compressing Methods for Multifunctional Development under Laboratory Circumstances, WSEAS Transactions on Communications, I/3:161-166., ISSN 1109-2742.

[2]

Busznyák, J. – Berke, J. (2007): Vizuális technológiák oktatása, MMO’ 2007, Budapesti Mőszaki Fıiskola, Budapest.

[3]

Busznyák, J. - Berke, J. (2008): Vizuális technológiák oktatása, Journal of Applied Multimedia,

1/III/2008.,

pp.

7-12.,

http://www.jampaper.eu/Jampaper_E-

ARC/No.1_III._2008_files/JAM080101h.pdf. [4]

Busznyák, J. – Magyar, M. – Nagy, S. – Berke, J. (2006): Eszköz és cél összefonódása a multimédia oktatásban - „Egy kísérlet tapasztalatai és tanulságai”, Journal of Applied Multimedia,

I/1/2006.,

pp.

16-27.,


ARC/No.1_I._2006_files/JAM060102h.pdf. [5]

Egri Péter (2007): Streaming-video, médiaszerverek, Gábor Dénes Fıiskola, Szakdolgozat.

[6]

Gulyás, I. (2008): Apple multimédia és eszközei, Apple az oktatásban konferencia, Budapest.

[7]

Gulyás, I. - Kozma-Bognár, V. (2007): The Application of Apple e-learning Systems in Education, Summer University on Information technology in Agriculture and Rural Development 2007, Debrecen.

[8]

Kemp, D. (2008): Apple oktatási stratégia, Apple az oktatásban konferencia, Budapest.

[9]

Kemp, D. (2008): Podcasting a felsıoktatásban, Apple az oktatásban konferencia, Budapest.

[10] Kozma-Bognár, V. (2007): The application of Apple systems, Journal of Applied Multimedia,

3/II./2007,

pp.

61-70.,

ARC/No.3_II._2007_files/JAM070302e.pdf.



[11] Kozma-Bognár, V. – Egri, P. – Berke, J. (2008): Podcasting technológia alkalmazása a tananyagfejlesztésben, Informatika a felsıoktatásban 2008 konferencia, Debrecen, ISBN 978-963-473-129-0. [12] Apple rendszerek alkalmazása a tudományos kutatások, alkalmazások területén, szakmai tanulmányút, (2007), Párizs. [13] Apple Inc., Podcasting oldal: http://www.apple.com/itunes/store/podcasts.html. [14] Burjánzanak

a

'csináld

magad'-rádiók,

2005.

január

10.,

hétfı

20:45,

Podcasting

oldal:

http://index.hu/tech/net/pdcst050106/. [15] Digitális

képfeldolgozás

és

alkalmazásai

tananyag

www.digkep.hu/konyv/digkepk.htm. [16] Podcast from Wikipedia, the free encyclopedia, http://en.wikipedia.org/wiki/Podcast.

MultiMédia az oktatásban

Recommend Documents