MultiMédia az oktatásban

MultiMédia az oktatásban Zsigmond Király Fıiskola Budapest, 2008. szeptember 25–26.

DANCSÓ TÜNDE

A készségek fejlettségében azonosítható összefüggések a 18 évesek informatikai tudásszintje alapján Kodolányi János Fıiskola Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Doktori Iskola [email protected]

A hazai és nemzetközi vizsgálatok tartalmának és eredményeinek összehasonlítása, analizálása, szintetizálása, integrálása révén meghatározhatók a társadalmi elvárások és a kulturális értékek. A tanítási és tanulási stratégia alkotási folyamatában egyre nagyobb prioritást kap a kutatási eredmények elemzése, értékelése, az objektív tapasztalatok oktatási gyakorlattá alakítása. Az elemzések eredménye iránytője lehet a felsıoktatásban alkalmazható oktatási módszertan fejlesztésének, a multimédiás tartalmak, oktatási keretrendszerek, tanulást irányító szoftverek, egységes tanulmányi rendszerek hatékony alkalmazásának. A felsıoktatásba lépı hallgatók többsége ma még nem rendelkezik azokkal a speciális készségekkel, amelyekre a tanulmányok során szüksége lesz, ezért a felsıoktatásban kiemelkedı jelentıséget kap a belépı hallgatók informatika tudásának, képességének a mérése, a mérési adatok megismerése. A Szegedi Tudományegyetem Oktatáselméleti Kutatócsoportja 2007. februárjában egy papír-ceruza alapú teszttel mérte fel a 18 éves diákok (n=1747) informatikai készségeit. A mérés célja az informatikai, ezen belül a technikai, kommunikációs és alkalmazói készségek fejlettségi szintjeinek, kapcsolatrendszerének feltárása volt. Elıadásunkban a teszt empirikus mutatóit, a mért készség-területekre vonatkozó gyakorisági diagramokat, a készségek kapcsolatrendszerét, a fejlesztendı, átlagosan fejlett illetve kiemelkedıen teljesítık különbözı teljesítményei alapján képezett kereszttáblákat, a klaszteranalízis által kirajzolt dendrogramokat mutatjuk be. A statisztikai eljárásokkal az egyes készségszintek fejlettsége között olyan összefüggések feltárására is sor került, amelyeket az informatikai készségeket igénylı képzések során érdemes figyelembe venni.


Bevezetı

A multimédiás eszközöket alkalmazó tanítási és tanulási stratégia alkotási folyamatában is egyre nagyobb prioritást kap a kutatási eredmények elemzése, értékelése, az objektív tapasztalatok gyakorlattá alakítása, hasznosítása. A hazai és nemzetközi vizsgálatok tartalmának és eredményeinek összehasonlítása, analizálása, szintetizálása, integrálása révén meghatározhatók a társadalmi elvárások és a kulturális értékek, definiálható a mőveltség fogalma. A multimédiás tananyagok, oktatási keretrendszerek, tanulást irányító szoftverek, egységes tanulmányi rendszerek alkalmazásának hatékonysága a résztvevık attitődjétıl, hozzáértésétıl függ, ezért az adott területen végzett mérések elemzése és összegzése lehetıséget nyújt az elért eredmények és hiányosságok objektív feltárásához, a fejlesztési területek kijelöléséhez. Az oktatás hatékonysága a tanítás, tanulás folyamatának megértése révén fejleszthetı eredményesen [2], a kutatások összegzései befolyásolhatják az oktatási tartalmakat, meghatározhatják a tanítás során alkalmazott módszertan fejlesztési irányát [4]. Az európai irányelvek ismerete javíthatja az oktatás területén bekövetkezhetı változások kiszámíthatóságát, lehetıvé teszi az országos, intézményi, közösségi vagy egyéni fejlesztések hatékony tervezését. A nemzetközi mérések tartalma azt az elvárást közvetíti, hogy az iskola feladata az informatikai eszközök szélesebb körő, tanulást és kommunikációt támogató funkcióinak a használata, az eszközhasználatban való magabiztosság fejlesztése, a valódi igényeken alapuló pedagógiai segítségadás [8]. Az Európai Parlament és a Tanács ajánlásában [1] az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák között megjelent a digitális kompetencia fejlesztése is. A kompetencia az adott helyzetben megfelelı ismeretek, készségek és attitődök ötvözete [7], ezen belül a kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre a személyes önmegvalósítás, a fejlıdés, az aktív polgárság, a társadalmi beilleszkedés és a foglalkoztatás érdekében minden egyénnek szüksége van. Az ajánlás szerint a digitális kompetencia magában foglalja az információs társadalmi technológiák (Information Society Technology, IST) magabiztos és kritikus használatát. Az IST a számítógéppel megvalósítható kommunikáción alapul, magában foglalja az információ keresését, értékelését, tárolását, elıállítását, bemutatását, cseréjét, és a közösségi hálózatokban való aktív részvételt. Az IST a fı számítógépes alkalmazások (internet, szövegszerkesztés, táblázatkezelés, adatbázis-kezelés, az információ kezelésére alkalmas


egyéb szoftverek) aktív használatán alapul. Ezek használata közben nélkülözhetetlen annak megértése, hogy a felkínált lehetıségek veszélyeket is rejtenek. Az oktatás során világossá kell tenni az egyének számára, hogy az IST támogatja a kreativitást és az innovációt, ugyanakkor az elérhetı információ nem minden esetben megbízható, ezért a biztonságos használat érdekében szükség lehet a hitelesség vizsgálatára, vagyis tisztában kell lenni a jogi és etikai kérdésekkel is. Az IST alkalmazóinak rendelkezniük kell a komplex információ elıállítására alkalmas készségekkel, képesnek kell lenniük az internetalapú szolgáltatások elérésére. Az IST használata felelısségteljes magatartásmódot, kritikus és megfontolt attitődöt igényel. Az internet mára mindennapi információszerzı eszközzé vált, de a felsıoktatásba lépı hallgatók többsége ma még nem rendelkezik azokkal a készségekkel, amelyekre a felsıoktatási tanulmányai és a munkája során szüksége lesz, ezért a felsıoktatásban kiemelkedı jelentıséget kap a belépı hallgatók informatika tudásának, a képességek fejlettségének a mérése. Nemzetközi szinten egyes funkciók mérését, értékelését szimulációs programmal végzik, amely alkalmas az információ feldolgozásával kapcsolatos mőveletek, tevékenységek, például a definiálás, hozzáférés, szervezés, kritikus értékelés, integrálás, az alkotás és a kommunikációs készség mérésére, egyéni és csoportos értékelésére [6].

Az informatika tudás mérése

A Szegedi Tudományegyetem Oktatáselméleti Kutatócsoportja 2007. februárjában egy papírceruza alapú teszttel mérte fel a 18 éves diákok informatikai készségeit. A mérés célja az informatikai készségek, ezen belül a technikai, kommunikációs és alkalmazói készségek szintjének, kapcsolatrendszerének az azonosítása volt. A 110 itembıl álló, feleletválasztást és feleletalkotást igénylı feladatok megoldására 45 perc állt rendelkezésre. A feladatlapokat 43 intézmény 73 osztályában 1 747 tanuló oldotta meg. A minta a régiónkénti lefedettség, a tanulók neme és a szülık iskolai végzettségével jellemzett szociokulturális háttér szempontjából reprezentatív. A mérésben nem vettek részt szakiskolás tanulók, a teljes mintát 40,2% gimnáziumi és 59,8% szakközépiskolás tanuló alkotja.


A technikai készségeket mérı feladatok

A technikai készségek fejlettségét elsısorban a gép biztonságos kezelése, az operációs rendszer használata közben alkalmazott algoritmusokban való magabiztosság jelenti. A technikai készségeket mérı feladatok az állományokkal leggyakrabban végzett mőveletekben (például az állományok mentése vagy az állománykezelı mőveletek közben alkalmazott algoritmusok végzésében) való magabiztosságot, valamint a hardvereszközökre jellemzı adatok felismerésének a képességét térképezték fel, amelynek során egy hirdetés szövege alapján kellett kiválogatni az egyes hardvereszközökre jellemzı adatokat.

Az alkalmazói készségeket mérı feladatok

Az alkalmazói készségeket az irodai szoftvercsomagokban található szoftverek, a szövegszerkesztı, táblázatkezelı, prezentációkészítı és adatbázis-kezelı programok magabiztos használata jelenti, ezért az alkalmazói készségeket felmérı feladatok segítségével azt mértük fel, hogy a tanulók az alkalmazói programokban gyakran végzett algoritmusok használata menynyire tudatos, ismerik-e a programok használatához szükséges fogalmakat. Az alkalmazói készségek feltárása közben sor került a kreatív gondolkodás feltárására is.

A kommunikációs készségeket mérı feladatok

Az informatika alaptantervben szereplı különbözı témakörök közül a tanulók az internet használatát kedvelik a legjobban [3], a kedveltség ösztönzı hatással lehet az eredményekre is. A számítógéppel végezhetı kommunikációs készségeket a kommunikációs folyamatok algoritmusaiban való magabiztossággal jellemezhetjük, ezért ennek mérésekor azt vizsgáltuk, hogy a tanulók mennyire alkalmazzák tudatosan a levelezı- és böngészıprogramokat, online adatbázisokat, képesek-e az interneten megjelenı tartalmak hitelességének a megítélésére. A feladatok megoldásakor elsısorban a már meglevı tudáson alapuló kritikai gondolkodás alkalmazására került sor.


A teszt empirikus mutatói

A reliabilitás mérésére a Cronbach-α értékét alkalmaztuk, amely az itemek és a teszt szórásai, valamint az elemszám alapján számolja ki a teszt megbízhatóságát. A teszt és a tesztet alkotó résztesztek reliabilitása jó (1. táblázat). A teljes teszten a Cronbach-α értéke 0,95, amely valamivel magasabb, mint az elvárt megbízhatósági szint. 1. táblázat.

A 12. évfolyamos teszt és résztesztek megbízhatósági mutatói

Teszt, részteszt

Itemek száma

Cronbach-α

Elemszám (fı)

Teljes teszt

110

0,95

1747

Technikai

18

0,89

1747

Alkalmazói

59

0,94

1747

Kommunikációs

33

0,84

1747

Az eredmények szerint a 12. évfolyamos tanulók jól kezelik az operációs rendszert, magas szinten képesek a technikai, közepes szinten képesek a kommunikációval kapcsolatos feladatok megoldására, de a korosztályuknak megfelelı nehézségő, irodai alkalmazásokkal kapcsolatos feladatok megoldása során gyengén teljesítenek (2. táblázat). A három mért készség-terület fejlettségi szintje a 12. évfolyamon az alkalmazói készségek területén alacsony, a kommunikációs készségek területén közepes, a technikai készségek területén magas szintő, de az egyes készségterületekhez tartozó feladatokban szerzett teljesítmények eltérı képet mutatnak. A kapott értékek elsısorban azt jelzik, hogy a technikai készségeket a tanulók eszközként alkalmazzák a többi készség alkalmazása közben. Az alkalmazói készségek alacsony fejlettségét az informatika érettségi választható jellege eredményezheti, mert a tanulók többsége csak 9. évfolyamon tanul informatikát. A 12. évfolyamon már csak azok a diákok foglalkoznak ezzel a területtel, akik érettségi tantárgyként az informatikát is választják. Az informatika érettségi vizsga célja, hogy a vizsgázó számot adjon az általános mőveltség részét képezı informatikai ismeretek elsajátításának mértékérıl, felismerje az informatika és a társadalom kölcsönhatásait. A vizsgára való felkészülés során a korszerő alkalmazói készség,


az algoritmikus gondolkodási képesség, valamint az önálló munkavégzési képesség fejlesztése kerül középpontba [5]. Az informatika érettségivel vagy a digitális írástudást igazoló ECDL bizonyítvánnyal rendelkezı tanulók magabiztosabb tudással lépnek a felsıoktatásba, de a hallgatók többsége ma még nem rendelkezik olyan bizonyítvánnyal, amely az informatikai készségeit, képességeit igazolná. A mért készségterületek fejlettsége a 12. évfolyamon

2. táblázat.

12. évfolyam Készségterület

Átlag

Szórás

(%pont)

(%pont)

Technikai

65,6

26,6

Kommunikációs

45,6

17,4

Alkalmazói

35,9

20,0

Teljes teszt

43,8

16,8

Ha a tanulók teljesítményeit a teszten és a részteszten elért eredményeik alapján öt kategóriába soroljuk (3. táblázat), akkor látható, hogy a teljes teszten a tanulók 7,4%-a ért el nagyon gyenge, 20% alatti eredményeket, ık a teszten elért eredményeik alapján digitális analfabétáknak tekinthetık. Az alkalmazói részteszt esetében a tanulók egyötödrésze, a többi részteszt esetében a tanulók 7,2-7,2%-a került a 0-19%-os, leggyengébb szintet jelzı teljesítménykategóriába. A legtöbb tanuló a technikai részteszten nyújtott legalább 80%-os teljesítményt, a legjobb kategóriatartományba 37,9%-uk került, míg a többi részteszt esetében csak a tanulók 1,6-1,7%-a teljesített a legmagasabb szinten. 3. táblázat.

Az egyes teljesítménykategóriák gyakorisági értékei (%) Teljesítménykategóriák (%)

Teszt, részteszt

0-19

20-39

40-59

60-79

80-100

Technikai részteszt

7,2

12,1

17,5

25,4

37,9

teszt

7,2

30,8

39,6

20,8

1,6

Alkalmazói részteszt

20,5

42,1

24,0

11,7

1,7

Teljes teszt

7,4

35,2

38,7

17,6

1,2

Kommunikációs rész-


A teljesítmények alapján kirajzolt eloszlásdiagram (1. ábra) balra csúcsosodó, jobbra laposodó alakja alapján látható, hogy többen teljesítettek az alsó teljesítménykategóriákban, mint a felsıkben, vagyis a teszt nehéz volt a diákok részére. A tanulók több mint kétharmada 2059% közötti teljesítményeket ért el. A teljes tesztre vonatkozó eloszlásgörbe adatai csak az összteljesítményrıl mutatnak képet, az egyes készségekben elért eredményekrıl a résztesztek eredményei alapján kirajzolt diagramokból szerezhetünk információt. 25

Gyakoriság (%)

20

15

10

5

0 0-9

10-19

20-29

30-39

40-49

50-59

60-69

70-79

80-89

90-100

Teljesítménykategóriák (%)

1.ábra A teljesítmények eloszlása a teljes teszten Az egyes készségek alapján kirajzolt gyakorisági eloszlások jól szemléltetik a mért teljesítmények közötti különbségeket (2. ábra). A diagramok a mérés idıpontjában aktuális fejlettségi szinteket jellemzik, de a diagramok különbözı alakjai azt tükrözik, hogy az egyes készségek eltérı ütemben fejlıdnek. Ha a mérést több idıpontban megismételnénk, akkor a fejlıdés változásairól, ütemérıl, gyorsaságáról is képet kaphatnánk. Az ábra eloszlási görbéi azt mutatják, hogy ebben a korosztályban a diákok többsége egyetlen készség esetén sem éri el még az optimális fejlettségi szintet, vagyis az érintett korosztály informatika képzése még nem tekinthetı befejezettnek. A technikai részteszten csak a tanulók 24,8%-a teljesített 50% alatt, vagyis a többség esetében a technikai készség fejlettebb szinten áll, mint a másik két mért készség. Ez részben arra


vezethetı vissza, hogy a technikai készség a másik két készség alkalmazásához is szükséges, a fejlettség a készségek hierarchikus felépítésére utal. A kommunikációs részteszten nyújtott teljesítmény hasonlít a leginkább a normális eloszláshoz, ezen a részteszten a tanulók 57,8%-a teljesített 50% alatt. Ezen a területen kevés a szélsıségesen, nagyon jól vagy nagyon gyengén teljesítı tanuló, a tanulók 91,2%-a 20-79% közötti eredményeket ért el. Az átlagos szint elérését támogatja, hogy a kommunikációs készség fejlıdésében a hétköznapok során végzett társas tevékenységeknek, az iskolai oktatáson kívül a digitális társadalomban fokozottan érvényesülı szocializációs folyamatoknak, közösségi tevékenységeknek is nagy szerepe van. Az alkalmazói készségek gyakorisági diagramja balra csúcsosodó, jobbra laposodó alakja azt tükrözi, hogy az érettségi szintjéhez hasonló nehézségő feladatok túl nehezek voltak az adott korosztály részére. A tanulók 75,8%-a ért el 50% alatti eredményeket, vagyis ennél a korosztálynál az alkalmazói készség még nem fejlıdött ki optimális mértékben. 25

Gyakoriság (%)

20 15 10 5 0 0-9

10-19

20-29

30-39

40-49

50-59

60-69

70-79

80-89 90-100

Teljesítménykategóriák (%) Technikai

Kommunikációs

Alkalmazói

2.ábra Az egyes készségek gyakorisági diagramjai A teszt mindhárom részteszttel erıs összefüggésben áll, a teljes teszt az alkalmazói részteszttel mutatja a legszorosabb összefüggést (4. táblázat). Ez annak tulajdonítható, hogy a teszt készítése során a középiskolai oktatásra vonatkozó informatika tantervet és követelményrendszert is figyelembe vettük, amelyben hangsúlyosan szerepel az alkalmazói szoftve-


rek használata. A teljes teszt és a technikai részteszt közötti kapcsolat lazább, mert a technikai részteszten sokkal jobban teljesítettek a tanulók, mint a teljes teszten. Az alkalmazói és a kommunikációs résztesztek szoros kapcsolata a készségek párhuzamos, egymást támogató fejlıdésére utalhat. 4. táblázat.

Teljes teszt

A teljes teszt és a résztesztek közötti korrelációk Technikai

Alkalmazói

Kommunikációs

részteszt

részteszt

részteszt

0,688

0,922

0,754

0,473

0,431

Technikai részteszt Alkalmazói részteszt

0,529

Megj.: A korrelációk p<0,01 szinten szignifikánsak A részteszteken nyújtott teljesítmények alapján a klaszteranalízis legközelebbi szomszéd módszerével kirajzolt dendrogram (3. ábra) az alkalmazói és a kommunikációs résztesztek között szoros összefüggést jelez, a technikai részteszt azonban ezektıl elkülönülten jelenik meg a fastruktúrában. Az ábra szerint a kommunikációs és alkalmazói feladatok egymáshoz hasonló készségeket mérnek, a különbözı állománymőveletek végzése és a hardvereszközök ismeretei azonban ezektıl eltérı készségeket igényelnek.

3.ábra Az egyes készségekben elért teljesítmények alapján kirajzolt dendrogram

A technikai készségek mérésére alkalmazott feladatok közötti összefüggések

A technikai készségek mérésére alkalmazott feladatok közötti korrelációs együtthatók közepes mértékőek (5. táblázat), az alkalmazói szoftverek használata közben szükséges mentési mővelet és az operációs rendszerekben vagy segédprogramokban végezhetı állománymőveletek magabiztossága között szorosabb összefüggés mérhetı. Ugyanezt a szorosabb kapcsolatot tükrözi a feladatokban elért teljesítmények által kirajzolt dendrogram (4. ábra) képe is.


5. táblázat.

A technikai készségeket mérı feladatok közötti korrelációk

1. Mentés

2. Hardver

3. Mozgatás

0,324

0,424

2. Hardver

0,341

Megj.: A korrelációk p<0,01 szinten szignifikánsak

4.ábra A technikai készségek feladataiban elért eredmények által kirajzolt dendrogram

Az alkalmazói készségek mérésére alkalmazott feladatok közötti összefüggések

Az alkalmazói feladatok közötti korrelációk mértéke azon feladatok között a legmagasabb, amelyek ugyanannak a programnak a többféle használatát mérték (6. táblázat). Az öt alkalmazói feladat közül két feladat az adatbázis-kezelés használatát mérte, az egyikben egy adatbázis-kezelés használatával kapcsolatos szöveg értelmezése és kiegészítése, a másikban egy lekérdezés alkotása volt a feladat. Szoros korreláció mérhetı a két adatbázis-kezelési feladat, valamint a táblázatkezelı és az adatbázis-kezelı feladatokban elért eredmények között is, vagyis egy lekérdezés készítése és a táblázatkezelıben alkotott összetett függvények hasonló nehézségőek a diákok részére. 6. táblázat.

4. Prezentáció tervezése 5. Szövegszerkesztés 6. Adatbáziskezelés

Az alkalmazói készségeket mérı feladatok közötti korrelációk 11. Adatbázis-

5. Szöveg-

6. Adatbázis-

szerkesztés

kezelés

0,189

0,300

0,324

0,231

0,401

0,265

0,268

0,565

0,483

kezelés (lekérdezés)

12. Táblázatkezelés


11. Adatbáziskezelés (lekérde-

0,533

zés) Megj.: A korrelációk p<0,01 szinten szignifikánsak A feladatok által kirajzolt dendrogram (5. ábra) alapján ugyanakkor azt láthatjuk, hogy a prezentáció tervezése, a táblázatkezelı programban alkalmazható összetett függvények és az adatbázis-kezelı program segítségével létrehozható lekérdezés között a legszorosabb a kapcsolat. Ezeket a feladatokat a kreatív, divergens gondolkodás nehézsége kapcsolhatja szorosan egymáshoz, mert a tanulók ritkán találkozhatnak olyan feladattal a tanórákon, amelynek során önállóan kell megtervezniük egy probléma megoldását. A szövegszerkesztéssel kapcsolatos feladatot és az adatbázis-kezelı program használatának leírását tartalmazó feladatot az egyértelmő utasításoknak, az ismerıs környezetnek köszönhetıen könnyebben oldották meg a tanulók.

5.ábra Az alkalmazói készségek feladataiban elért eredmények által kirajzolt dendrogram

A kommunikációs készségek mérésére alkalmazott feladatok közötti összefüggések

A kommunikációs készségek mérésére alkalmazott feladatok közötti korrelációs együtthatók alacsony vagy közepes összefüggéseket jeleznek (7. táblázat), a legszorosabb összefüggések az online adatbázis használata és az elektronikus levél küldése, valamint az online adatbázis és az internet alkalmazása között mérhetık. A feladatok alapján kirajzolt dendrogram (6. ábra) két egymástól elkülönülı ágat tartalmaz, az ábra az online adatbázis és az internet használatával kapcsolatos állítások eldöntését igénylı feladatok között jelzi a legszorosabb összefüggést, de nehézségük miatt szorosabban kapcsolódnak egymáshoz az elektronikus könyvtárban való keresést és az internet hitelességének megítélését feltérképezı feladatok is.


7. táblázat.

A kommunikációs készségeket mérı feladatok közötti korrelációk 8. Elektronikus

9. Internet

10. E-mail kül-

13. Internet

könyvtár

használata

dése

hitelessége

0,277

0,392

0,399

0,166

0,299

0,307

0,159

0,367

0,177

7. Online adatbázis 8. Elektronikus könyvtár 9. Internet használata 10. E-mail küldése

0,277

Megj.: A korrelációk p<0,01 szinten szignifikánsak

6.ábra A kommunikációs készségek feladataiban elért eredmények által kirajzolt dendrogram

Az egyes készségek kapcsolatrendszere, készségmátrixok

A tanulókat az egyes készségek területén szerzett teljesítményeik alapján háromféle, alacsony, közepes vagy magas szinten teljesítık csoportjaiba soroltuk. A magas készségszinttel rendelkezık közé soroltuk azokat, akik az adott területen az átlagos teljesítményhez képest legalább egy szórásnyi értékkel jobban teljesítettek, az adott készség az ı esetükben fejlettnek mondható. Az alacsony készségszinttel rendelkezık közé soroltuk azokat, akik az átlaghoz képest legalább egy szórásnyi értékkel gyengébb eredményeket értek el, az ı esetükben mindenképpen szükséges az adott készség fejlesztése. A közepes készségszinttel rendelkezık közé azok kerültek, akiknek a teljesítménye az átlag körüli kétszeres szórástartományba esik. A technikai készség esetében a [65,6±26,6], az alkalmazói készség esetében a [35,9±20,0], a kommunikációs készség esetén a [45,6±17,4] tartományban teljesítık kerültek a közepes készségszinttel rendelkezık közé.


Az egyes készségszintekhez tartozó gyakorisági értékek csak kis mértékben térnek el egymástól, az alacsony, további fejlıdést igénylı készségszinten teljesítık közé a tanulók 15,919,3%-a, az átlagos szinten teljesítık közé a tanulók 62,2-67,5%-uk, a magas szinten teljesítık, azaz a fejlett készségekkel rendelkezık közé a 18 évesek 16,7-18,6%-a került. A készségszintek kereszttáblái alapján az egyes készségekre jellemzı szintek egy másik készség szintjeivel való összefüggések alapján is minısíthetık. A technikai és alkalmazói, a technikai és kommunikációs, valamint az alkalmazói és kommunikációs készségek szintjeinek a kereszttáblái alapján olyan összefüggések tárhatók fel, amelyek az oktatás tervezése, szervezése szempontjából fontos információt hordozhatnak.

A technikai és az alkalmazói készségek kapcsolata

A technikai és az alkalmazói készségek kapcsolatrendszere (8. táblázat) alapján kimutatható, hogy a tanulók többsége mindkét készség esetében közepes szinten áll, 9,2%-uk mindkét készség esetében magas szinten, 6,2%-uk azonban mindkét készség esetében alacsony szinten teljesített. A táblázat alapján megállapítható, hogy a tanulók többsége alacsony technikai készségek birtokában legfeljebb közepes szinten képes az alkalmazói feladatok megoldására, azaz a gyenge technikai eredmények nem teszik lehetıvé, hogy más területen nagyon jó teljesítményt nyújtsanak. Azok, akik kimagasló teljesítményeket értek el a technikai feladatokban, közepes vagy magas szinten teljesítettek az alkalmazói feladatok megoldásakor, és csak kevesen voltak olyanok, akik a másik készség esetében gyengén teljesítettek volna. 8. táblázat.

A technikai és az alkalmazói készségek szintjeinek kereszttáblája (%-os adatok)

Technikai

Alkalmazói Alacsony

Közepes

Magas

Összes

Alacsony

6,2

12,9

0,2

19,3

Közepes

9,0

44,0

9,3

62,2

Magas

0,9

8,4

9,2

18,5

Összes

16,1

65,3

18,6

100,0


A technikai és a kommunikációs készségek kapcsolata

A technikai és kommunikációs készségek kereszttáblája (9. táblázat) alapján az elızıekhez hasonló következtetések vonhatók le. A technikai készséghez képest a kommunikációs készség esetében többen vannak a közepes, és kevesebben szerepelnek a magas és alacsony teljesítménnyel rendelkezık között. Az elızı kereszttáblában szereplı adatokhoz hasonlóan a tanulók 44%-a mindkét készség esetén közepes eredményeket ért el, de kevesebben értek el mindkét területen kimagasló vagy mindkét területen nagyon gyenge teljesítményeket. A gyenge technikai teljesítményt elérık többsége a másik készségterületen közepes szinten teljesített, tehát a gyenge technikai eredmények nem gátolják, hogy a tanulók a kommunikációs készségeket aktiváló feladatokban átlagos szinten feleljenek meg, de problémát okozhat számukra a kommunikációs tartalmak tárolása, cseréje. Az alacsony technikai teljesítményt nyújtó tanulók között olyanok is vannak, akik a kommunikációs készség esetében kimagasló eredményt értek el, az ı képzésük során a technikai készségek fejlesztésére kellene nagyobb hangsúlyt fektetni. 9. táblázat.

A technikai és a kommunikációs készségek szintjeinek kereszttáblája (%-os adatok)

Technikai

Kommunikációs Alacsony

Közepes

Magas

Összes

Alacsony

5,6

13,0

0,5

19,3

Közepes

9,5

44,0

8,4

62,2

Magas

0,8

9,9

7,8

18,5

Összes

15,9

67,5

16,7

100,0

Az alkalmazói és a kommunikációs készségek kapcsolata

Az alkalmazói és kommunikációs készségek kapcsolatrendszere (10. táblázat) is nagyon hasonló az elızı két kereszttáblához. A technikai készségekhez képest mindkét készség eseté-


ben többen vannak a közepes szinten teljesítık, így többen vannak azok is, akik mindkét területen egyaránt közepes szinten teljesítenek. 10. táblázat.

Az alkalmazói és a kommunikációs készségek szintjeinek kereszttáblája (%-os adatok)

Alkalmazói

Kommunikációs Alacsony

Közepes

Magas

Összes

Alacsony

6,5

9,1

0,5

16,1

Közepes

8,9

49,0

7,8

65,3

Magas

0,5

9,8

8,3

18,6

Összes

15,9

67,5

16,7

100,0

A kereszttáblák alapján levonható következtetések

A táblázatok értékei alapján az egyes készségszintek mindegyikére vonatkozó tulajdonságok állapíthatók meg. Mindhárom készség esetében több mint háromötöd arányban szerepelnek azok a tanulók, akik az átlag körüli kétszeres szórástartományban teljesítenek, és kevesebb mint egyötöd arányban szerepelnek azok, akik az átlaghoz képest legalább egy szórásnyival jobban vagy gyengébben teljesítenek, tehát a tehetségesek vagy a lemaradók közé tartoznak. Mindhárom kereszttábla minden cellájába tartozik valahány tanuló, vagyis a tanulók a készségek fejlettsége alapján differenciált közösségeket alkotnak. Az egyes készségek különbözı szintő fejlettsége miatt az oktatás csak akkor lehet hatékony, ha tekintettel vagyunk az egyes csoportok átlagtól eltérı sajátosságaira is, a tanítás során kezelni tudjuk a lemaradók hiányosságait, ugyanakkor motiválni tudjuk az élenjárókat is. Azok, akik alacsony szinten teljesítenek az egyik készségterületen, nagyobb valószínőséggel teljesítenek közepes szinten a másik készségterületen, de nagyon kicsi a valószínősége annak, hogy a tanulók az egyik területen alacsony és a másik területen kimagasló eredményt érnének el. A szélsıséges teljesítményeket nyújtó tanulók olyan differenciált oktatást igényelnének, amely a fejlett készségek alkalmazása révén lehetıvé teszi számukra a fejletlen készségekben való felzárkózást.


A készségek együttes fejlesztésének, a tanítás közben alkalmazott komplex jellegő feladatoknak köszönhetıen a közepes szinten teljesítık nagy többsége közepes szinten teljesít a másik területen is. Az átlagos szintet elérık közel egyforma valószínőséggel teljesíthetnek alacsonyabb vagy magasabb szinten. Azon tanulók részére, akiknél az egyik készség átlagos szintet jelez, olyan fejlesztıprogramot kell nyújtani, amely biztosítja a fejlıdést akkor is, ha a másik készségben fejletlenek, illetve lehetıvé teszi, hogy a másik készség fejlettsége támogassa az átlagos szintő készség fejlıdését. A magas szinten teljesítık többsége a másik készségterületen közepes vagy nagyon jó eredményt ér el, ugyanakkor a magas szintő készség birtokában elenyészı azoknak a száma, akik gyenge eredményeket érnének el egy másik készséget feltáró feladat megoldásában. A szélsıséges teljesítményt okozhatja a túlságosan egyoldalú érdeklıdés, vagy a másik készség fejlıdését gátló egyéb tényezı. Nem zárható ki, hogy valaki az egyik készség esetében magas, a másik készség esetében alacsony teljesítményt ér el, ez a jelenség azonban nagyon ritka, a mintában szereplı tanulók legfeljebb 1%-a teljesít ennyire végletesen. A különbözı készségek esetén jelentıs mértékben eltérı teljesítményt nyújtó tanulók jellemzése, a felzárkóztatásuk érdekében szükséges fejlesztések kidolgozása további kutatásokat igényelne.

Összefoglalás

A pedagógiában is megjelenı interdiszciplinaritás a készségek komplex alkalmazását igényli, de az összetett alkalmazásokra való felkészítés során nem nélkülözhetı az egyes készségek önálló, tudatos fejlesztése sem. A készségek fejlettségében kimutatható különbségek arra hívják fel a figyelmet, hogy az iskolai és otthoni alkalmazás során egyes funkciók hangsúlyosabban jelennek meg. A készségek fejlıdését az alapfeltételként szolgáló készségek fejletlensége akadályozhatja, ezért az oktatás során azoknak a készségeknek az optimális fejlesztésére kellene hangsúlyt fektetni, amelyek biztosíthatják a további fejlıdést. A tanulók fejlettségi szintjeiben szélsıségesen teljesítı csoportok is megjelentek, az ı esetükben a komplex, testreszabott fejlesztés vezethet célra. Statisztikai eljárásokkal az egyes készségszintek fejlettsége között olyan összefüggések feltárására is sor kerülhet, amelyeket az informatikai készségeket igénylı képzések során érdemes figyelembe venni.


A felsıoktatásban egyre inkább elıtérbe kerül az információs rendszerek, multimédiás szoftverek, oktatóprogramok használata. Az oktatásban kínált elektronikus szolgáltatásokat a hallgatók csak fejlett technikai készségek birtokában vehetik igénybe, a tanulók a használat közben felmerülı problémáikat az alkalmazói programokban szerzett tapasztalatok felhasználásával, hatékony és célravezetı kommunikációs készségek birtokában oldhatják meg. A problémamegoldás komplex kognitív folyamatként értelmezhetı, amelyben a kritikai és kreatív gondolkodásnak is kitüntetett szerepe van [9]. A szoftverek hatékony használata fejlett informatikai készségeket, magas szintő problémamegoldó és gondolkodási képességet igényel. A felsıoktatásba lépı hallgatók tudása ma még nem egységes, ezért a kurzusok indítása elıtt érdemes a hallgatók képességeit megvizsgálni. A mérések eredményei lehetıvé teszik a problémák megelızését, az oktatás testreszabott tervezését, a kurzusok hatékonyságának, minıségének a javítását.

Irodalom

[1]

Az Európai Parlament és a Tanács ajánlása (2006. december 18.) az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról. (2006/962/EK). http://eurlex.europa.eu/LexUriServ/site/hu/oj/2006/l_394/l_39420061230hu00100018.pdf

[2]

Csapó Benı (2003): Oktatás az információs társadalom számára. Magyar Tudomány, 48. 12. sz. 1478-1485.

[3]

Dancsó Tünde (2007a): Az informatika tantárgy eredményességét befolyásoló tanulási módszerek. In: Korom Erzsébet (szerk.): V. Pedagógiai Értékelési Konferencia. Program. Tartalmi összefoglalók. Szegedi Tudományegyetem, Szeged. 101.

[4]

Dancsó Tünde (2007b): Az informatikai kompetencia fejlesztési lehetıségei és az IKTeszközök alkalmazása az oktatásban. In: Bábosik István, Torgyik Judit (szerk.): Pedagógusmesterség az Európai Unióban. Eötvös József Könyvkiadó, Budapest. 67–83.

[5]

Dancsó Tünde (2007c): A 2006. évi érettségi vizsga eredményeinek elemzése. Oktatáskutató és Fejlesztı Intézet, Budapest. http://www.oki.hu/printerFriendly.php?tipus=cikk&kod=2006tapasztalatok-Informatika


[6]

Katz, I. R. (2007): Testing Information Literacy in Digital Environments: ETS’s iSkills Assessment. Information technology and Libraries. Vol. 26, Number 3 September 2007. 3-12. http://www.lita.org/ala/lita/litapublications/ital/262007/2603sep/katz_pdf.cfm

[7]

Nagy József (2000): XXI. század és nevelés. Osiris Kiadó, Budapest.

[8]

OECD (2005): Are Students Ready for a Technology-Rich World? What PISA Studies Tell us? OECD, Paris. http://www.oecd.org/dataoecd/28/4/35995145.pdf

[9]

Tóth Péter (2007): Gondolkodásfejlesztés informatika órán. Iskolakultúra. 6-7. sz. 4765.

MultiMédia az oktatásban

Recommend Documents