MÓZSA PARTI CSEMETÉK

„ MÓZSA – PARTI CSEMETÉK” KÖRNYEZET SZERETETÉRE ÉS A TERMÉSZET VÉDELMÉRE NEVELÉS PROGRAMJA ( Módosított nevelési program ) 2010.

Szentlőrinci Kistérségi Oktatási Nevelési Központ Arany János Utcai Óvoda Szentlőrinc, Arany János u. 22.

TARTALOMJEGYZÉK

„ MÓZSA – PARTI CSEMETÉK” ................................................................................................................ 1

KÖRNYEZET SZERETETÉRE ÉS A TERMÉSZET ...................................................1 VÉDELMÉRE NEVELÉS PROGRAMJA......................................................................1 TARTALOMJEGYZÉK ................................................................................................................................ 2 1. HELYZETKÉP........................................................................................................................................... 4 Működési körzetünk ................................................................................................................................. 4 Személyi feltételek.................................................................................................................................... 5 Tárgyi- gazdasági feltételek ..................................................................................................................... 6 Óvodánk szakmai tevékenysége ................................................................................................................ 6 Múltunk és jelenünk ................................................................................................................................. 7 Jövőképünk, a pedagógiai fejlesztés lehetséges irányai ............................................................................. 8 2. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI ............................................................................ 9

2.1. SZEMÉLYI FELTÉTELEK ..............................................................................................9 2.2. TÁRGYI FELTÉTELEK ................................................................................................10 2.3. AZ ÓVODAI ÉLET KERETE A NAPIREND ......................................................................10 Napirend ............................................................................................................................................... 11 2.4. ÓVODAI BESZOKTATÁS ..............................................................................................12 2.5. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI ..........................................................................................12 A szülő, a gyermek, az óvodapedagógus együttműködésének formái........................................................ 12 Az együttműködés formái: ...................................................................................................................... 14 A továbbfejlesztés lehetőségei ................................................................................................................ 15 Az óvoda és az iskola kapcsolata............................................................................................................ 15 Az óvoda egyéb kapcsolatai ................................................................................................................... 15 2.6. AZ ÓVODA INNOVÁCIÓI..............................................................................................16 „ZÖLD ÓVODA” (cím) –kritériumrendszerének megvalósítása.............................................................. 16 3. TEVÉKENYSÉG KERETE ..................................................................................................................... 17

3.1. A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSÉRE NEVELÉS.............................................17 4. TEVÉKENYSÉGFORMÁK..................................................................................................................... 24

4.1. JÁTÉK ........................................................................................................................24 Folyamatismertetés a beszoktatástól az óvodáskor végéig....................................................................... 26 A fejlődés jellemzői óvodáskor végére .................................................................................................... 30 4.2.TANULÁS ....................................................................................................................31 A tanulás lehetséges tevékenységformái.................................................................................................. 32 A tanulás tevékenységkeretei.................................................................................................................. 33 A tanulás során alkalmazott módszerek ................................................................................................. 33 Alapelvek a tanulási folyamat értékeléséhez ........................................................................................... 34 Pedagógiai szempontok, alapelvek a heti rend elkészítéséhez.................................................................. 35 4.3. MOZGÁS, MOZGÁSOS JÁTÉK ......................................................................................35 A gyermekek mozgásfejlesztésének lehetőségei beszoktatástól az iskolába kerülésig................................ 37 4.4. ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉKOK..................................................................................39 Folyamatismertetés beszoktatástól az óvodáskor végéig ......................................................................... 41 4. 5. AZ ÓVODA HAGYOMÁNYOS ÜNNEPEI ÉS EGYÉB RENDEZVÉNYEI ...............................44 Az óvoda ünnepei................................................................................................................................... 44

2

Az óvoda hagyományai .......................................................................................................................... 47 Kiegészítő programjaink ........................................................................................................................ 48 4.6. RAJZOLÁS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA ..........................................................................49 Az óvoda gyakorlata a beszoktatástól az iskolába lépésig ....................................................................... 51 A fejlődés jellemzői óvodáskor végére .................................................................................................... 52 4.7. VERS, MESE ...............................................................................................................53 Folyamatismertetés óvodába lépéstől a kimenetelig................................................................................ 55 A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére............................................................................................... 56 4.8. MUNKA ......................................................................................................................57 Munka jellegű tevékenységek ................................................................................................................. 59 1. SZÁMÚ MELLÉKLET ............................................................................................................................ 62

ÓVODAI NEVELŐ MUNKÁT SEGÍTŐ FELTÉTEL ÉS ESZKÖZSZÜKSÉGLET ............................62 I. HELYISÉGEK .................................................................................................................................... 62 II. HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI.................................................. 63 III. TISZTÁLKODÁSI ÉS EGYÉB FELSZERELÉSEK............................................................................. 66 IV. A FELNŐTTEK MUNKAVÉGZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK ................................................. 67 V. A NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ JÁTÉKOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK.................................................... 67 VI. FOGYATÉKOS GYERMEKEK NEVELÉSÉNEK TOVÁBBI SPECIÁLIS ESZKÖZEI ......................... 69 VII. EGÉSZSÉG- ÉS MUNKAVÉDELMI ESZKÖZÖK............................................................................ 70 VIII. „ ZÖLD ÓVODA „ KRITÉRIUMRENDSZERÉNEK MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK........................................................................................................................................... 70 IX. KOMPETENCIA ALAPÚ NEVELÉS – ÓVODAI PROGRAMCSOMAG............................................. 71 MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK ............................................................................... 71

3

1. HELYZETKÉP „ A múlt és jelen csupán eszközünk, célunk csakis a jövendő…” ( Pascal) „Múltunk, jelenünk, jövőnk” Név:

Szentlőrinci Kistérségi Oktatási Nevelési Központ Arany János Utcai Óvoda

Cím:

7940 Szentlőrinc, Arany János u. 22.

Tel./ FAX: 73/371-159 E-mail: [email protected] Óvodánk Szentlőrinc város és a kistérség közoktatási rendszerének „ legidősebb” nevelési intézményegysége, melyet 19001-ben alapított - egy csoporttal - Szentlőrinc Községi Elöljárósága 1985-ben épületbővítéssel 3 óvodai csoportot, új főzőkonyhát, tornaszobát magába foglaló épületszárnyat alakított ki a Nagyközségi Tanács. Az Arany János Utcai Óvoda 1985-re 7 csoportos óvodává fejlődött, közel 200 gyermeket neveltek ebben az időszakban az óvodapedagógusok. A feladatok ellátására az alkalmazotti létszám 32 fő volt. A gyermeklétszám fokozatos csökkenése miatt 2003-ban, majd 2008-ban 1-1 óvodai csoport megszűnt óvodánkban. Óvodánk a település vonzáskörzetéből és a községi társulás településeiből (Kacsóta, Csonkamindszent) is fogadta a gyermekeket. Az Arany János Utcai Óvoda 2007. július 1-től a Szentlőrinci Oktatási Nevelési Központ egyik óvodai intézményegységévé vált. Újabb integrációval 2008. július 1-től a Szentlőrinci Kistérségi Oktatási Nevelési Központ Arany János Utcai Óvoda Intézményegységeként működik nevelési intézményünk.

Működési körzetünk Szentlőrinc kijelölt utcái, Kacsóta, Csonkamindszent,

A kistérség területéről nem fogadunk gyermekeket, de a már ide járók iskolába iratkozásukig maradnak óvodánkban. Bejárók száma: 16 fő (2009. 09.01.) Csonkamindszent: Kacsóta: Helesfa: Pécs:

5 fő 7 fő 1 fő 1 fő 4

Királyegyháza: 1 fő Gyűrűfű: 1 fő „Sulibusszal „ utaznak a Kacsótai és a Királyegyházi gyermekek. Óvoda férőhelyeinek száma. 125 Óvodai csoportok száma: 5 Beírt gyermeklétszám: 121 fő (2009.09.01.) 141 fő (2010.05.31.) Csoportszerkezet: 5 vegyes életszervezésű Nagycsoportosok száma: 32 fő Ebből: 2010. 09.01.-én iskolába távozik: 29 fő Óvodában marad: 3 fő SNI gyermekek száma: 1 fő ( tanulásban akadályozott) Hátrányos helyzetű gyermekek száma: 46 (2009.09.01.) 60 (2010.05.31.) Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma: 11 fő Állami nevelt gyermekek száma: 2 fő

Személyi feltételek Óvodapedagógus: Dajka Konyhai dolgozó Élelmezés vezető Összes közalkalmazott:

11 fő 5 fő 3 fő 1 fő 20 fő

Óvodapedagógusok szakmai képesítése 3 fő szakvizsgával rendelkező óvodapedagógus ebből: 2 fő közoktatás vezető 1 fő fejlesztő pedagógus 1 fő tanító 11 fő óvodapedagógiai főiskolát végzett

5

Tárgyi- gazdasági feltételek Az L alakú épület földszinti udvari részében 2 óvodai csoport működik, itt találhatók a élelmiszer raktárak és az élelmezés vezetői iroda, 1 üres csoportszoba, a másik csoportszobát más oktatási célra használjuk (itt dolgozik a fejlesztő pedagógus ill. a logopédus). Az emeletes főépületben 3 óvodai csoport, a főzőkonyha, a tornaszoba, a nevelői szoba, a vezetői iroda és a kazánház helyezkedik el. A főépületet 1985-ben építették, amikor a régi épületszárnyat is felújították. Az egész épületegyüttes nagyobb és teljes felújításra szorulna ( festés, mázolás, tetőcsere, stb. –különösen az energiatakarékos működés miatt). A nyertes DDOP pályázatból megvalósul: az ablakok részbeni cseréje, az épület akadálymentesítése (járda, mozgássérülteknek parkoló, rámpa, akadálymentes mosdó a főépületben). A tárgyi szakmai és egyéb eszközállomány fejlesztését folyamatosan végeztük és végezzük három forrásból:  az óvoda intézményegység költségvetéséből,  eszközfejlesztési pályázatokból,  a „Gyermekeink Mosolyáért „ Alapítvány - óvodánk támogatására alapított – adományaiból. Az évek során e fejlesztésekkel teljesen lecseréltük az óvodai csoportok bútorzatát, a szükséges textíliákat, szőnyegeket, étkezési eszközöket, részben a konyhai eszközöket. A játék és könyvállományt a csoportokban folyamatosan , célirányosan fejlesztjük a nevelési programunknak és a „Zöld Óvoda „ kritérium rendszernek való megfelelés céljából, mert 2009-ben másodszor is elnyertük a „Zöld Óvoda” címet három évre. Játszóudvarunk tudatos fejlesztését, szabványnak megfeleltetését mindig fontosnak tartottuk. Ezért: szabványos kültéri játékeszközöket vásároltunk, a nem megfelelőket 20062009 között leszereltük. Eszközfejlesztési pályázatokból, költségvetésből, önkormányzati segítségből, alapítványunk (rendezvények és egyéb bevételek) adományaiból udvarunkon elhelyezett 9 kültéri játékeszköz és annak ütéscsillapítása 2009. júliusától megfelel az EU. szabványnak. Játszóudvarunk jól felszerelt kültéri játszóeszközökkel: többcélú játszóvár csúszdával, Góbé erőd csúszdával, lengőhinta, mérleghinta, rugós lovacskák, babaház, fa kisvonat, homokozó.

Óvodánk szakmai tevékenysége A nevelési programunk megvalósításának kiindulópontja, az előzmények, a tradíciók rövid áttekintése és a problémafeltáró helyzetelemzés. Programunkba építjük a „ Zöld Óvoda „ kritériumrendszerét ( a környezetvédelemi nevelés), és a Kompetencia alapú nevelés- óvodai programcsomag elemeit, jelenleg két óvodai csoportban. ( T.Á.M.O.P. 3.1.4 pályázat).

6

Múltunk és jelenünk     

 

        

Óvodánk a hatvanas, hetvenes években, környezetismeret szakterületen módszertani központként dolgozott. Éveken keresztül megyei és járási munkaközösség vezetésére vállalkoztunk (anyanyelvi, környezetismereti, irodalom, óvodavezetői). Később óvodánk a környezetismeret területén bázisműhelyként működött. E tevékenységek hatására készítettük el helyi nevelési programunkat 1999 –re, környezetismeret, környezetvédelem kiemelt tevékenységkerettel. 1996-ban létrejött óvodánkhoz kötődő alapítványunk a „Gyermekeink Mosolyáért „ Alapítvány, mely nagymértékben segíti, támogatja csoportjaink eszközállományának fejlesztését, udvarunk szabványosítását elérte. 2001-ben 100 éves volt intézményünk, méltóképpen megünnepeltük (gyermek és a szülők számára szervezett rendezvényekkel). 1999-2002 között Európai Uniós SOCRATES projektben vett részt intézményünkosztrák és olasz óvodákkal karöltve, a szederkényi óvoda koordinálásával- „ A természetet megélni minden érzékszervünkkel.”. 2001-ben kiépítettük a Comenius 2000. Minőségirányítási Modell I. rendszert intézményünkben. Az óvodai konyhánk működését a HACCP rendszer működtetése szabályozza. IMIP programunkat módosítottuk 2004. és 2007-ben. 2006-ban óvodánk szervezésében Kistérségi és taneszköz kiállítást és szakmai napot szerveztünk a kistérség valamennyi óvónője számára. 2006 óta óvodánk ad otthont a kistérségi óvodavezetői munkaközösségnek. 2006.március 22.-én vettük át Budapesten a „ Zöld Óvoda „ címet, melyet 2006-2009 között használhatunk. 2009-ben ismételten megpályáztuk e címet, melyet 2009. júniusában ismételten elnyertünk 3 évre (2009-2012). 2007-ben részt vettünk a DDOP. Pályázat megírásában, melyet meg is nyertünk. 2008-ban aktívan közreműködtünk - TÁMOP:3.1.4. „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés -Innovatív intézményekben. „- a pályázat megírásában, melyet megnyerünk és jelenleg két csoportban megvalósítjuk.

7

Jövőképünk, a pedagógiai fejlesztés lehetséges irányai          

Az óvodai kompetencia alapú program kiterjesztése, eredmények összegzése. Nevelési Programunk teljes átdolgozása az új Országos Óvodai Alapprogram alapján. A „ Zöld Óvoda „kritériumrendszer teljes körű megvalósítása, működtetése, zöld óvoda bázis intézményi szerep vállalása ( országos hálózatba bekapcsolódás). Német nemzetiségi óvodai nevelés bevezetése egy óvodai csoportban ( fenntartói elképzelés esetén). IMIP rendszer teljes körű működtetése 2010 szeptember 01-től. HACCP rendszer további működtetése. Óvónők továbbképzésének megújítása- különös tekintettel a számítógépes tudás megszerzésére. Szakmai publikációs tevékenység szorgalmazása a nevelőtestület tagjai körében. Az óvoda tevékenységének megismertetése a SZONEK - en és a kistérségen belül. ( kiállítások, rendezvények, szakmai programok során) Az épületegyüttes teljes belső és külső felújítása.

8

2. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI 2.1. Személyi feltételek Az óvodában a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus. Jelenléte a nevelés egész időtartamában – az óvoda teljes nyitva tartásának idején – fontos és kötelező feltétele az óvodai nevelőmunkának. A személyi feltételek biztosításánál szempontok:  A törvényi előírásoknak megfelelő óvodapedagógus álljon rendelkezésre a csoportokban.  A korszerű óvodapedagógusi végzettséggel rendelkezzenek az óvodapedagógusok.  Az óvodai élet teljes ideje alatt (óvoda nyitva tartása) óvodapedagógus biztosított legyen az óvodai csoportokban, és a gyermekekkel történő valamennyi tevékenységet óvodapedagógus végezze a gyermekekkel. Elvárások az óvodapedagógusokkal szemben:  Óvodapedagógusi tudása korszerű, alkalmazható legyen, a nevelési program, a „Zöld Óvoda” kritérium rendszer, a Kompetencia alapú nevelés- óvodai programcsomag megvalósítása érdekében.  Az átlagpedagógia eszközrendszerét kerülő, a differenciál-pedagógia és speciálpedagógia cél és eszközrendszerét alkalmazó óvodapedagógus legyen.  Elkötelezett legyen óvodapedagógusi munkája iránt.  Tisztelje a gyermeket és fejlesztése érdekében legjobb tudása szerint járjon el.  A családokkal való kapcsolatát a tisztelet, a kezdeményezőkészség, és a segítségnyújtás hassa át.  Tudja összeegyeztetni továbbképzési igényeit az óvoda szakmai igényeivel. A szakmai tudását folyamatosan fejlessze, továbbképzéseken, önműveléssel.  Az óvodapedagógus elfogadó, támogató attitűdje modellt, mintát jelentsen a gyermekek számára.  Az óvodapedagógusi tevékenysége és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak: dajka összehangolt munkája járuljon hozzá az óvoda hatékony, eredményes nevelő tevékenységéhez.  Alkalmazza az inkluzív pedagógia elveit a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű , a sajátos nevelési igényű és a migráns gyermekek esetén.  Az óvodapedagógus legyen nyitott, kezdeményező a speciális szakemberekkel szemben ( logopédus, gyógypedagógus, pszichológus, fejlesztő pedagógus), működjön velük együtt a gyermekek fejlesztésében.  A kiemelkedő képességű gyermekek számára biztosítsa a differenciált, egyéni – képességeiknek megfelelő- fejlesztést.

9

2.2. Tárgyi feltételek Célunk : A helyi nevelési program, „Zöld Óvoda” és Kompetencia alapú nevelés óvodai megvalósításához biztosítottak legyenek a tárgyi eszközök, a megfelelő környezet. E környezet, tárgyi felszereltség folyamatos fejlesztése. (1.sz. Melléklet) Feladatok:  A gyermekek életkorának, szükségleteinek megfelelő környezet: épület, udvar, (kert, sziklakert, kültéri játékeszközök) oly módon történő kialakítása, amely szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfelel testméretüknek, biztosítja egészségük megőrzését, fejlődését.  Az egészséges környezet kialakításakor figyelembe vesszük, hogy: a gyermekek mozgás- és játékigényüket kielégíthessék, természetes anyagok vegyék őket körül, harmóniát árasztó színekkel, formákkal, anyagokkal találkozzanak. Az eszközök a gyermekek által jól elérhető helyen legyenek, és egyben a gyermekek biztonságát szolgálják.  Az óvoda játszó udvarán a biztonságos környezet megteremtésén kívül a gyermekek olyan aktív életet éljenek, mint a gyermekcsoportban, a szabad játék, a mozgásigény kielégítésre kerüljön.  A tornaszoba és az udvari kültéri játékeszközök használata segítse a gyermekek testi fejlődését, mozgásigényének tudatos fejlesztését. A szülők fogadására egyénileg és csoportosan lehetőséget biztosítunk a nevelői szobában a nap bármely szakában. Az óvoda dolgozóinak kialakítottuk a megfelelő munkakörnyezetet (nevelői szobában és csoport szobában: íróasztalok, székek, munkaeszközök). A nevelői szobában található a könyvtár, szertár, az IKT. eszközök, itt étkezhetnek megfelelő környezetben a dolgozók.

2.3. Az óvodai élet kerete a napirend A gyermekek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend biztosítja a feltételeket, a megfelelő időtartamú, párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezésével, szervezésével. Az óvodapedagógusok a napirend elkészítésekor figyelembe veszik:  A napirend igazodjon a különböző tevékenységekhez és a gyermekek egyéni szükségleteihez, valamint a helyi szokásokhoz, igényekhez.  A napirendben minden gyermek esetében és minden tevékenységre vonatkozóan, az egész nap folyamán érvényesüljön a folyamatosság.  A napirendben fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakulása, szem előtt tartva a szabad játék kiemelt szerepét.  A napirendben a legtöbb időt a szabad játék kapja.  A gyermekek ténylegesen szabadon választhassák meg tevékenységeiket a nap folyamán.  A napirendben lehetővé kell tenni a gyermekek változatos tevékenységeit, az aktív és passzív pihenés életkornak és egyéni szükségleteknek megfelelő váltakozását, jelölni szükséges a gyermekek edzésre, mozgásra fordított idejét. 10

 A napirendben határozzák meg az óvodapedagógusok a különböző közös, egyéni, mikro-csoportos tevékenységeket. A napirend rugalmassága lehetővé teszi az előre nem tervezett, de a gyermekek személyiségfejlődését segítő tevékenységek, események beillesztését, figyelembe veszik a gyermekek önállóságának, ügyességének fejlődését (kirándulások, bábelőadások, megfigyelések, ünnepek, jeles napok, kiegészítő programok). A napirend főbb kereteit, a rendszerességet, ismétlődéseket, mindig helyes megtartani, s gyermekek biztonságérzete, a stabil szokások kialakulása, az érzelmi biztonság, a helyes bioritmus kialakulása érdekében. A napirend alkalmazkodik az évszakokhoz.  A ősszel, tavasszal nyáron a szabad levegőn való tartózkodás ideje nő, az étkezés időpontja eltolódhat, a gyermekek szervezet mozgásának időpontja a napirendben változhat. A napirendet megismertetjük a szülők közösségével, azért, hogy az óvodai és az otthoni napirend harmonikusan kiegészítse egymást.

Napirend 6. 00 -Gyülekezés -Játék - Szabad játék - testmozgás, testápolás - tízórai - tanulási lehetőségek kihasználása (egyéni, mikro-csoportos, szervezett tevékenység) - játék, szabad játék - levegőzés, séta 11.30- 12.30 - testápolás, - ebéd 12.30- 15.00 - készülődés a pihenéshez - mese, altató, zene - pihenés 15.00 -17.00 - mozgás, tisztálkodás - készülődés az uzsonnához - uzsonna - tisztálkodás - szabad levegőzés - játék, szabad játék A napirend rugalmas, lehetővé teszi az előre nem tervezett, de a személyiségfejlődését szolgáló események bekapcsolását, a napirend változtatását.

gyermek

11

2.4. Óvodai beszoktatás, befogadás Célja: Az óvodás gyermekek számára megkönnyíteni a szülőtől való elválást óvodába lépéskor. A gyermekek befogadásának időszaka legyen folyamatos és fokozatos ( szülők jelenlétében). Feladatok:  Sok szeretettel, megértéssel forduljanak az óvodapedagógusok és munkatársaik, a dajkák a gyermekek felé, ítéletmentes magatartással.  A már óvodás gyermekek befogadó, elfogadó magatartásának erősítése.  Az új gyermekek szüleivel együttműködő magatartás kialakítása, pontos információk adása az óvodai élettel kapcsolatban.  A szülők felé jelezni, hogy az óvoda, az óvodapedagógus a szülői nevelést kívánja segíteni nevelő tevékenységével.  Az inkluzív pedagógia, az élménypedagógia eszközeinek alkalmazása. A gyermekek játékszükségletének fokozott kielégítése. ( HH, HHH, SNI és migráns gyermekek esetén kiemelten).  A beszoktatás folyamatának megkönnyítése az Arany Mini – Klub és az előzetes családlátogatás végzésével.

2.5. Az óvoda kapcsolatai A szülő, a gyermek, az óvodapedagógus együttműködésének formái Célja: Az óvoda pozitív szerepének kialakítása, a szülő megnyerése a közös nevelés érdekében. A befogadó óvoda a családdal együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermeki személyiség fejlesztését, biztosítja az együtt nevelést. Alapelveink:  Minden gyermek tisztelete, szeretete, másságának természetes elfogadása, különbözőségének értékként kezelése, fejleszthetősége.  Az elfogadás pedagógiájának alkalmazásával nyílt, őszinte, kezdeményező magatartás az együttnevelés során.  A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, az óvoda kiegészítő szerepet tölt be e folyamatban.  A családok egyéni sajátosságainak, szokásainak figyelembe vétele, az együttműködés során érvényesíti az óvodapedagógus az intervenciós gyakorlatot, a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. Feladatok:  Segítség nyújtása a családnak a gyermekekkel kapcsolatos problémák megoldásában.  A pedagógiai tapintat elemeinek érvényesítése a gyakorlatban.  A gyermek és a szülő méltóságának tiszteletben tartása.  A család és tagjai elfogadása, feléjük szakmai alázattal való közeledés.  Figyelmes tiszteletteljes, szakmailag kifogástalan segítség. A gyermek érdekeinek szem előtt tartása.  A család és az óvoda kapcsolat folytonosságának biztosítása.

12

Óvodavezető feladatai:  A nevelőtestület által elfogadott nevelési program megismertetése, elfogadtatása a szülőkkel.  A Szülői Szervezet képviselőjének meghívása a szülőket érintő nevelési értekezletekre.  A szülők tájékoztatása –évente egy alkalommal- az óvoda nevelő tevékenységéről.  Részletes, pontos információk adása a szülői értekezleten és egyéni beszélgetések alkalmával.  A szülők igényeinek, véleményének kikérése az IMIP kérdőívek segítségével.  A leendő szülők óvodalátogatásának megszervezése.  A szülőkkel való nyugodt beszélgetéshez, tanácsadáshoz – fogadóóra – megfelelő hely és idő biztosítása.  Fokozott figyelem és védelem biztosítása a sajátos nevelési igényű, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek érdekében.  A migráns gyermekek biztonságának, befogadásának megteremtése.  A gyermekvédelmi munka irányítása. Óvodapedagógusok feladatai:  Óvodába lépés előtt óvodánk sajátos együttműködési formájának: Arany Mini-klub, családlátogatások megszervezése.  A szülői értekezleteken nevelési kérdésekről, a csoport életéről tájékoztatás adása, a fogadóórán egyéni segítség nyújtása.  Kezdeményező magatartás, inkluzív, együttműködő óvodapedagógusi magatartás.  A „Zöld Óvoda „és a Kompetencia alapú óvodai nevelés feladatainak megismertetése, a szülők bevonása a feladatok előkészítésébe, a gyakorlati megvalósításba (témahét, projekt).  A gyermekek védelme, óvó-védő előírások betartása, betartatása a gyermekekkel.  A sajátos nevelési igényű, a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű és a migráns gyermekek kiemelt védése, prevenciós, korrekciós feladatok végzése.  A gyermekvédelemmel kapcsolatos teendők hatékony végzése.

13

Az együttműködés formái: Sajátos, óvodánkra jellemző formák:       

Arany Mini-Klub az óvodába készülő gyermekeknek. Kistestvérek részvétele óvodai rendezvényeken. Beszoktatás a szülők jelenlétével. „ Zöld hét „ vagy „ Zöld napok „ programjain szülői részvétel. Gyermeknapon óvónők –szülők közös bábozása. Csoport kirándulás szülői részvétellel, kirándulások gyermekek otthonába. Szülői segítség a „ Gyermekeink Mosolyáért „ Alapítvány rendezvényein.

Az együttműködés egyéb formái:  Családlátogatás beiratkozás előtt  Beiratkozás  Beszoktatás  Szülői értekezlet  Fogadó óra  Együttnevelés  Tájékoztatás, párbeszéd  Szülők jelenléte ( témahét, projekt, kiegészítő programok, ünnepek, ünnepélyek, társadalmi munka)

14

A továbbfejlesztés lehetőségei  A Zöld Óvoda „ és Kompetencia alapú nevelés során a közös programok nyitottságának bővítése.  A jeles napok és speciális programjainkba a szülők még erőteljesebb bevonása.  Az alapítványi szülőkkel közös és szorosabb kapcsolat kiépítése a rendezvények megvalósítása előtt és a megvalósítás során.

Az óvoda és az iskola kapcsolata Az óvoda-iskola kapcsolatában szoros kontaktust kell kialakítani. Az óvodának az átmenet érdekében szorosan együtt kell működnie az iskolával. A kapcsolatra jellemző legyen a kölcsönös nyitottság, a bizalom. Egymás pedagógiai tevékenységének megismerése és megbecsülése. E szakmai megismerés biztosítja a nevelési folyamat töretlen, zökkenőmentes egységét. Ennek érdekében alkalmazott közös tevékenységeink:  Egymás programjainak megismerése ( rendezvények, szakmai közös találkozások).  Közös hospitálások-csoportlátogatások, nyílt napok, óralátogatások, majd megbeszélések.  Közös munkaközösség, továbbképzéseken való részvétel.  Nagycsoportos gyermekek látogatásai az iskolában.  Egymás nevelési, pedagógiai programjának megismerése. Az iskolára alkalmassá tételben kompetens az óvónő, segítője a szülő. Az óvoda feladat az átmenet érdekében elősegíteni a nevelő tevékenységgel a gyermekek iskolára alkalmassá tételét, a tanuláshoz szükséges alapkészségek megalapozását. Az óvoda-iskola közös feladata a zökkenőmentes átmenet érdekében: Egymásra épülő egységes szakmai programot kell kialakítani a gyermekek harmonikus, folyamatos fejlődése, fejlesztése érdekében.

Az óvoda egyéb kapcsolatai Nevelési Tanácsadó Heti rendszerességgel segítséget nyújt: Logopédus Fejlesztő pedagógus Esetenként: pszichológus ( iskolaérettségi vizsgálatok, terápiák). SZONEK Speciális Tagozat és Kollégium gyógypedagógusa heti rendszerességgel foglalkozik a sajátos nevelési igényű gyermekeinkkel. Folyamatos kapcsolatot tartunk: gyermekorvossal, védőnőkkel, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal. Belső kapcsolatunk van a SZONEK Alapfokú Művészetoktatási Intézményegységgel ( zenei programot adnak a gyermekek számára).

15

Szakmai szervezetekkel: Baranyai Szakmai Szolgáltatások és Szakszolgálatok Központjával ( Pécs) B.M. Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal Óvodát segítő szervezetekkel: Magyar Máltai Szeretet Szolgálat helyi szervezete Városi Művelődési Ház Pedagógus Szakszervezet (Pécs) Környezetvédő egyesületekkel:  Misina Állatvédő Egyesület (Pécs)  Duna-Dráva Nemzeti Park (Pécs) Bábszínházzal (Pécs).

2.6. Az óvoda innovációi „ZÖLD ÓVODA” (cím) –kritériumrendszerének megvalósítása.

Célja: Az óvodás korosztály sajátos, korcsoportjának megfelelő módszerekkel és eszközökkel, valamint élményekre és tapasztalatokra épített tanulási környezet kialakításával olyan környezeti nevelésben részesüljön, mely hatékony rendszerbe szerveződve biztosítja a kisgyermekkori nevelés eredményességét. ( Oktatási Minisztérium és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megbízásából az Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelő Igazgatóság által kiírt pályázat- 20062009. – 2009-2012.)

A kompetencia alapú nevelés – óvodai programcsomag bevezetése két óvodai csoportunkban a 2009/2010-es nevelési évben. Célja: Az óvodában komplex nevelés folyik. A komplexitás új szemléletű megközelítése olyan tudás tartalmakat, képességeket és attitűdöket, azaz kompetenciákat feltételez, amelyek kidolgozása szükségszerűvé vált a nevelés továbbfejlesztése érdekében.

16

(TÁMOP. 3.1.4.„Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-Innovatív intézményekben” című pályázati program).

A TÁMOP 3.1.4. „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben” c. pályázati program

3. TEVÉKENYSÉG KERETE … „ Környező világ iránti érdeklődésünk, velünk születik. Születésünk pillanatától egy bonyolult, és elkápráztató Világ felfedezői vagyunk ” … (Gerald Durell)

3.1. A külső világ tevékeny megismerésére nevelés Célja A tapasztalatokra, élményekre alapozott ismeretek nyújtása, mélyítése, rendezése, mely áthatja az óvodai tevékenységek egészét. A gyermekek biztonságérzetének kialakítása a környező világban, amelyben ismereteik, szokásaik stabillá válnak. Ismerjék és szeressék meg a természetet, és fedezzék fel az őket körülvevő élőlényeket, és a körülöttük lévő élő, és élettelen környezet szépségét. Az életkoruknak megfelelő szintjén óvják, becsüljék meg azt. A környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jut a gyermek, és azokat a tevékenységeiben alkalmazza. Feladata A gyermekek életkorának megfelelő valósághű ismeretek szerzésére alkalmat teremteni, melyben fejlődik megfigyelőképességük, gondolkodásuk, emlékezetük, képzeletük és kifejezőképességük. A „ Zöld Óvoda „cím elnyerésével még fontosabb feladat hárul ránk a minta- és értékkövetés területén. Derűs, nyugodt légkörben, spontán és szervezett élménynyújtás biztosítása, pozitív érzelmi viszony alakítása, érdeklődés ébrentartása. Alkalmi és folyamatos megfigyelések megteremtése, a közeli és távolabbi környezetünkben végbemenő változások meglátása, és azokban való tevékeny részvétel. Az egészséges életmód megalapozása, helyes szokások kialakítása, a harmonikus szokások fejlesztése. A környezet esztétikájának megteremtése, a szép meglátása, a természetszemlélet és védelem tudatos formálása. A gyermekek ismerjék meg a szülőföld, az, ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások, a családi és tárgyi kultúra értékeit, tanulják meg ezek szeretetét, védelmét is.

17

A jeles napok beépítése az óvodai életbe, amely szebbé, gazdagabbá, változatosabbá teszik a gyermekek óvodai életét (Takarítási Világnap, Állatok napja, Víz napja, Föld napja, Madarak és Fák napja, Környezetvédelmi világnap). A „ Zöld napok , „ Zöld hét „ megszervezése minden évben, esetenként a szülők bevonásával. Változatos és játékos formában lehetőség megteremtése, a matematikai tapasztalatok szerzésére. Az elemi ok-okozat összefüggések felismertetése és megtapasztalása. Logikus és problémamegoldó gondolkodás megalapozása. Az egészségesen fejlődő gyermeket az állandó mozgás, játék, világ és önmaga megismerésének vágyai jellemzik. A mozgás és beszédfejlődés, az állandó kérdez-felelek játék adja az alapot, a világ mind alaposabb megismeréséhez, lehetőséget adva, a környezettel való kapcsolatteremtésre. A gyermek utánozza azokat, akikhez pozitív érzelmi kapcsolat fűzi, ezért is elengedhetetlen, az őt körülvevő felnőttek részéről a biztonságot, szeretetet sugárzó magatartás. Első és legfontosabb közege a gyermekeknek a család, mely nagymértékben meghatározza értékrendjének, élményeinek, szocializációjának kialakulását. Az óvónőhöz fűződő viszony nyújtja azt az érzelmi biztonságot, amely jó közérzetet, nyugodt, harmonikus tevékenységet tesz lehetővé. A gyermek értelmi fejődését a nagy arányú érzelmi nyitottság teszi fokozottabbá. A kisgyermekkorban szerzett élmények meghatározóak lesznek a későbbiekben. A gyermekek megismerési vágyára építve elősegítjük, hogy maguk fedezhessék fel a környezetük tárgyait, jelenségeit. Állandóan gyűjtünk, keresgélünk, megfigyelünk, kísérletezünk, tevékenykedünk, eseményeket szervezünk. Mindezt érzelem gazdag, színes hangulatú légkörben. A gyermek legfőbb tevékenységi formája a szabad játék, ami összekapcsolódik a mindennapi élettel. A gyermek a szabad játékban ismerkedik a valósággal, és a környezettel való együttműködés szabályainak elsajátításával. A tapasztalatszerzésen keresztül, a játékban felhasznált ismereteit átéli, folyamatosan gyakorolja, és egyéb tevékenységeiben is alkalmazza. Nevelésünket – a gyermek környezetéből származó élményre, tapasztalatra, gyermeki kíváncsiságra alapozva – szeretnénk környezet centrikussá tenni. A hosszabb rövidebb séták, kirándulások, megfigyelések, természetbeli játékok lehetőségeivel, és a környezet titkainak feltárásával, segítjük a tapasztalatok feldolgozását. Csak a megismert, megszeretett, biztonságos világ kelti fel a gondoskodás, az óvás-védés vágyát, megalapozva a környezetvédelem kialakulását, belsővé válását. A környezet megismerése közben a mindennapi élet számtalan lehetőséget biztosít, matematikai fogalmakkal való találkozásra, melyeket felismerve, felhasználva szinte természetes módon ismerik meg. Tevékenységeink törzsanyagát a kompetencia óvodai programcsomagot bevezető csoportokban a négy természeti elemhez ( tűz –víz –föld –levegő ) kapcsolódó ismeretek feldolgozásával tesszük teljessé. Figyelembe vesszük az eltérő szociokultúrális környezetből érkező gyermekek igényeit ( hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű, migráns ). Eszközök Kötődünk állandó megfigyelési helyeken, eredeti környezetben előforduló eszközökhöz (gólya- és fecskefészek, csoport fája, madáretető, stb.). A gyermekekkel folyamatosan gyűjtjük a természet kincseit, játékos felhasználásra (levél, termés, magvak, gyümölcsök, virágok stb.).

18

Gyarapítjuk a természetről szóló videó és diafilmeket, ismeretterjesztő könyveket. Továbbra is keressük a fejlesztés lehetőségét és igyekszünk beszerezni a témákhoz kapcsolódó játékokat, dominókat, kártyákat, kirakókat, transzparenseket, amelyek színesítik nevelő munkánkat. Az óvodai kompetencia alapú nevelés programcsomagot bevezető csoportokban folyamatosan kihasználjuk az internet adta lehetőségeket. A világból közel hozzuk a közvetlen környezetünkben nem megfigyelhető természeti jelenségeket ( gólyafészek életének megfigyelése). A gyermekek tevékenységeit, élményeit folyamatosan rögzítjük fényképeken, videó felvételeken. A tapasztalatok „feldolgozását” játékos foglalkoztatók segítségével érjük el. Folyamatismertetés a beszoktatástól az iskolába kerülésig 3–4 éveseknél a beszoktatás ideje alatt, csak az óvónő személyes vonzereje hat a gyermekekre. Legfontosabb az óvoda és az idegen felnőttek elfogadása, megszerettetése. Ezek után ismerkednek meg az óvoda közvetlen környezetével. Megismerik az óvoda utcáját az utcában lévő állatokat, kertek virágait. A közelben lakó csoporttársakat meglátogatjuk. Szimulációs játékokat játszunk, beszélünk a családról (apa, anya, testvér, az összetartozás érzése). Megismertetjük és megneveztetjük a gyermekekkel a testrészeket, és az érzékszerveket. Gyakoroljuk funkciójukat. Beszélgetünk az orvos gyógyító munkájáról. Rövid séták alkalmával gyakoroljuk a közlekedést (járda, úttest fogalma) megfigyeljük az utcán közlekedő járműveket. Megtapasztaljuk az időjárás és öltözködés összefüggéseit. Tulajdonságaik alapján (forma, szín, illat, íz) megismerkedünk néhány gyümölccsel, virággal, zöldségfélével. Megnevezzük a környezetünkben gyakrabban előforduló növények, tárgyak, állatok neveit. Megfigyelünk néhány állat (kutya, macska, sertés, ló stb.) külső jegyeit és hangját. Gyakran utánozzuk a különböző állathangokat és mozgásokat.

Gyakorolunk alapszíneket. Egy-egy alkalommal vadállatokról szóló videofilmet vetítünk, és képeskönyvet nézegetünk. Megfigyeljük az évszakok szépségeit, jelenségeit, időjárás változásait. Gyűjtünk terméseket, leveleket, ágakat, kavicsokat, képeket az aktualitásnak megfelelően. Az óvodáskor első évében játékos formában – szinte észrevétlenül ismerkedünk meg a matematikával, matematika nyelvével. Halmazokat alkotunk a környezetünkben lévő kavicsokkal, ágakkal, termésekkel, játékokkal, stb.. számlálgatunk virágokat, leveleket. A környezetünkben lévő tárgyak – ház, templomtorony, utcasor, fa – magasságának, hosszúságának, szélességének, és vastagságának játékos becslése. Azonos színű, formájú ízű, illatú virágok, gyümölcsök, zöldségfélék válogatása, osztályozása. Felhívjuk a gyermekek figyelmét önmaguk és környezetük igényes tisztántartására. Törekedünk az egészség, mint érték kiemelésére. Séták szervezése, helyes bioritmus kialakítása, helyes öltözködés, tisztálkodás gyakorlása. Szem előtt tartjuk a gyermekek lelki egyensúlyának megteremtését. Felfedeztetjük az élő természet szépségeit (növény, állat, természetes jelenség). Baleset-megelőzés, a védelem alapvető feladat

19

4–5 évesekkel a család témakörben minél több szerepjátékot játszunk, sokat beszélgetünk a családról: családtagok, család otthon, ki mit csinál otthon, hol lakunk, stb.. Képeket gyűjtenek magukról, „amikor én kicsi voltam” témáról. Tudatosul bennük a testrészek fogalma, szerepe, funkciója, ápolásuk szükségessége. Érzékeltetjük az orvos gyógyító munkájának fontosságát. Megfigyeljük és gyönyörködünk az évszakokba, felismerjük a jelenségeit, és az időjárás változásait. Összefüggéseket keresünk az időjárás, és az emberek tevékenysége és jelensége között. Terméseket gyűjtünk, és közben feldolgozzuk. Egyszerű kísérleteket végzünk pl.: csíráztatás világos ablakban és sötét helyen, hó és jég halmazállapotváltozása a melegben, légszennyeződés megfigyelése itatós papír ablakpárkányra helyezésével. Bevonjuk őket az óvoda évszakonkénti „munkájába”, pl.: szemét-szüret, dió-szüret, gesztenye-szüret, lombágy-készítés, virágok gondozása. Rügyeztetünk, csíráztatunk, hajtatunk, albumot készítünk az évszakról közösen gyűjtött képekből. Tapasztalatokat szerzünk többféle zöldségről, virágról, gyümölcsről tulajdonságaik alapján. Valóságos életterükben, megismerkedünk egy-két háziszárnyassal, kecskével, szarvasmarhával és kicsinyeivel. Megismerkedünk néhány rovar és madár életével, pl: katica, hangya, cinke, lepke, fecske, gólya, veréb, fakopáncs stb.. Gyűjtjük a madáreleséget, és folyamatosan etetjük őket. Megtekintjük a vadállatokról szóló videofilmeket, és gyermeklexikonokat tanulmányozunk (Tudománytár gyermekeknek, Veszélyben a földünk sorozat). Séta közben megbeszéljük és gyakoroljuk a gyalogos közlekedés bizonyos szabályait. Megfigyeljük a személy és teherszállításra alkalmas járműveket. Üzem és intézménylátogatásokat teszünk: kenyérgyár, posta, kisállat bolt, zöldségbolt, egészségügyi centrum, önkormányzat, könyvtár, vasútállomás, rendőrség, cipőgyár, szülők munkahelyei. Kirándulások: Mózsa-part, szőlőhegy, városi sport-telep, közeli rét és erdő, ahol bodzavirágot, csipkebogyót, kamillát, szedret gyűjtünk. A környezet megismerése közben matematikai tapasztalatok birtokába is jut a gyermek. A matematikai fogalmakkal természetes módon ismerkednek meg. Halmazokat alkotunk és bontunk a környezetünkben lévő élőlényekkel és tárgyakkal, pl.: fiú-lány, nemük, hajszínük, öltözködésük alapján. Különbségeket, azonosságokat fedezünk fel, környezetünkben lévő tárgyak színe, alakja, formája, nagysága, magassága szerint. Számlálunk zöldségeket, virágokat, párosítunk testrészeket, kitalálunk ellenpárokat, pl.: alacsony-magas, kicsi-nagy, piszkos-tiszta. Tükörjátékkal gyakorolunk utánzó tevékenységeket, kitalálunk viszonyító szavakat, pl.: elé-mögé, fölé-alá, stb.. Élményszerző séták során, különböző becsléseket végzünk, pl.: járművek különbözősége, játékok nagyságbeli különbsége stb.. geometriai formából készítünk házat, vonatot, tetszés szerinti eszközöket, téglatest, kocka, háromszög felhasználásával. Kialakítjuk az egészséges életmód szokásainak feltételét (gyermek egészségének védelme, edzése). Fokozott figyelmet fordítunk a kirándulásokra, a helyes étkezési szokásokra (vitaminok fontos szerepe Saláta nap ), és az egészségügyi szükségletek betartására. Igyekszünk megteremteni a gyermekek lelki békéjének belső harmóniáját, örömet varázsolunk arcukra. Korcsoportoknak megfelelően gyakoroljuk a növény és állatgondozást. Séták, kirándulások alkalmával bebarangoljuk a környéket, érzékeljük változásait, kiemeljük a pozitív emberi viselkedés szabályait pl.: „Ne szemetelj!”, „Ne zavard az állatok nyugalmát!”, és elítéljük a negatív vonásait. Bővítjük a természetes jelenségekkel kapcsolatos ismereteket (szivárvány, felhők fajtája). Rávezetjük a gyermekeket arra, hogy számunkra nélkülözhetetlen a tiszta víz, a levegő, a tűz és a föld.

20

5-6-7 évesekkel minél több változatosabb játékokat játszunk családról, családtagokról. Szimulációs játékban elevenedik meg, hogy hogyan gondozzák, és nevelik a felnőttek a gyermekeket. Beszélgetünk a szülők foglalkozásáról és arról, hogy a családban mindenkinek van kötelessége. Megfigyeljük az óvoda életét az óvónők, dajkák és a konyhai dolgozók munkáját. Szimulációs játékban megelevenítik az általuk ismert foglalkozásokat: postás, rendőr, fodrász, orvos, gépkocsivezető. Megnevezik az emberi testrészeket. Megfigyeljük, hogyan használjuk a munkaeszközöket, egyszerű gépeket. Beszélgetünk az érzékszervek funkciójáról, védelméről, ápolásáról és a környezetünkben lévő állatokéval hasonlítjuk össze (puha mancs, kifinomult éleslátás, szaglás és hallás). Tájékozódó sétákat teszünk az óvoda környékén és kicsit távolabb is. Ellátogatunk a közeli intézményekbe: iskola, Múzeum, Önkormányzat, szaküzletek, gyógyszertár, vízmű-, szennyvíztelep. Térképet készítünk, melyen jelöljük a gyermekek házát, útvonalát az óvodáig és haza, a nekik fontos helyeket (mama háza, barátaim lakása, felüljáró, gólyafészek, sorompó, játszótér, strand stb.). Érzékeljük a napszakok változásait, és gyakoroljuk a napszakokban ismétlődő tevékenységeket. Megfigyeljük az évszakok szépségeit, növények fejlődési feltételeit. Okokozati összefüggéseket keresünk, és tapasztalatok alapján következtetéseket vonunk le. Összehasonlítjuk a különböző évszakok tulajdonságait, jelenségeit: csapadék, felhő, szél, fajták. Meghallgatjuk a természet hangjait élőben, lemezről és kazettáról is. Kísérleteket végzünk növényekkel (magok fejlődése), állatokkal (giliszta földforgatás), vízzel (párologtatás), levegővel (légszennyeződés megfigyelése), földdel (különböző földfajták tulajdonságai). Gyűjtünk magvakat, gyümölcsöket, zöldségféléket (befőzés), azokat hasznosítjuk. Figyelemmel kísérjük a fecske és gólyafészek életét. Önállóan felismerik és megnevezik, a leggyakrabban látott madarakat, télen pedig közösen etetjük őket. Megismerkedünk a vízben, víz körül élő növényekkel, állatok életével (béka, csiga, hal, szitakötő). Meglessük a réten található virágokat, rovarokat (méhecske, pók, lepke). Megismerkedünk újabb ház körül élő állatokkal, s azok hasznával (kacsa, liba, pulyka, nyúl) stb.). Csoportosítjuk az állatokat hasznosság, és lakóhely szerint. Gyakoroljuk a helyes közlekedést, ellátogatunk a fénysorompóhoz. Közlekedünk autóbusszal, vonattal. Összehasonlítjuk a szárazföldi, vízi, légi közlekedés járműveit. A kirándulások lehetőségeit bővítjük, kukoricaföld, állatgondozó telep, forrás helyeivel. A továbbfejlesztés lehetősége nyitott. A mindennapi élet a matematikai tapasztalatok sokszínűségét kínálja. A szituációkban, tevékenységekben nyújtott lehetőséget felhasználjuk a tapasztalatok bővítésére. Alkotunk halmazokat, összehasonlítjuk, szétválogatjuk szempont szerint („hamupipőke játék”). Sorba rendezzük, a környezetünkben élő élőlényeket és élettelen tárgyakat, meghatározott szabály szerint. Összemérünk különböző mennyiségeket hosszúság, irány, tömeg, űrtartalom szerint, (befőzések, sütések alkalmával). Számlálunk, vagy számlálás nélkül az összkép alapján a mennyiségeket megítéljük, (ünnepi díszek készítésével). Az óvodai élet mindennapjaiban minél több ellentétpárokat és viszonyító szavakat keresgélünk. Cselekvéses, és gondolati tevékenységek összefüggése során, „Mi változott meg?” figyelemfejlesztő játékot játszunk.

21

Szabad építések közben a gyermekekkel közösen szerzünk tapasztalatokat, a geometria köréből is. Az építő elemek számának bővítésével, problémahelyzetet oldunk meg. Térképezés közben ismerkedünk a térirányokkal, távolsággal, házszám felismerésére, számképről. Az egészséges életmód feltételeit igyekszünk megteremteni, a mindennapi testedzések során (légfürdő, napfürdő, úszás, téli sportok), a szabadban történő szervezett mozgások alkalmával, folyamatos preventív gerinc és lábtorna gyakorlással. A testi szükségletek megfelelő kialakítására törekszünk a betegség megelőzése és óvása érdekében. A gyermekek életkori sajátosságainak megfelelően, a játék és mese elemeit felhasználva, magatartásformáló tevékenységen keresztül, igyekszünk rávezetni őket arra, hogy a későbbi életük folyamán, a dohányzás károsan hat szervezetünk és környezetünk egészségére. A különböző élményt nyújtó tevékenységeken keresztül, (játék, séták, kirándulások, kísérletek) a gyermek lelki kiegyensúlyozottságára törekszünk. Korcsoportoknak megfelelően érzékeltetjük kísérletekkel, hogy az élőlények – növény, állat, ember – létezése és kapcsolata nélkülözhetetlen egymás számára. A természet megfigyelése során megismerkedünk védett növényekkel, állatokkal, természeti értékekkel (platán fasor, gólya, fakopáncs). Megláttatjuk a gyermekekkel közvetlen és tágabb környezetükben az esztétikus színeket, formákat, hangokat, a természet csodáit. A könyvtárban található ismeretterjesztő könyvek segítségével választ keresünk, a távolabbi vidéken előforduló természeti jelenségekre (földrengés, vulkán kitörés, hurrikán). Kirándulások alkalmával gyakoroljuk a kultúrált emberi magatartás szabályai (tűzrakás helye, természet rongálásának elkerülése). Kísérletekkel alátámasztva tudatosítjuk bennük, hogy a víz, a levegő, a föld ( talaj) tisztasága, és annak megóvása, az élőlények számára nélkülözhetetlen. Környezetre ártalmas füst, korom, zaj, vegyszer, szemét veszélyeztetik az élőlények világát. Gyakorlati tapasztalatok alapján teszünk különbséget az élő, és élettelen között. Így irányítjuk a gyermekeink figyelmét arra, hogy a környezetvédelem olyan tevékenység, amely a természet élő és élettelen értékeit, tárgyait védi, és a pusztulástól megmenti. A gyermekek által a szülők szemléletét formáljuk. Hogyan óvják, védjék, szépítsék környezetüket (szemétszüret, fásítás stb.). Nevelő munkánk keretét az évszakok adják, melyek feldolgozásánál még különböző fejlesztési célok érvényesülnek: mozgás, énkép, testséma, vizuális, zenei, verbális fejlesztés. Komplexitásra törekszünk, a műveltségi területek egymásra épülnek, kiegészítik egymást, ezért a környezetbarát életvitelhez a természettel való pozitív kapcsolat kialakítása szükséges. A tevékenységek gazdag választékát biztosítják a csoportban és a környezetben egyaránt. Nyelvi kommunikációs fejlesztés A közvetlen tapasztalat és ismeretszerzés során, minden gyermekre figyelünk, meghallgatjuk mondanivalójukat, felmerülő kérdéseikre választ adunk. A hosszabb rövidebb sétáink lehetővé teszik, hogy a gyermekek valós élethelyzetekben, élmények alapján gyakorolják a társas kapcsolatok és viselkedési formák normáit (helyes köszönés, bemutatkozás, megszólítás). Véleményt nyilvánítanak a látottakról és kifejezik szándékaikat. Az állandó beszélgetések segítik a gyermekek nyelvi kifejező képességének fejlesztését. A természet változásainak sokszínű jelenségeinek megnevezése a magyar nyelv gazdag tárházával ismerteti meg a gyermeket, bővíti szókincsüket. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy a megfigyelések során, érzelmeiket, észrevételeiket összefüggően fejezzék ki. Változatos tevékenységeket az évszakok hangulatán keresztül érzelmi, átélést, fokozó versekkel,

22

mondókákkal, énekekkel valósítjuk meg. A témák feldolgozására és színesebbé tételére különböző anyanyelvi játékokat állítottunk össze (hangutánzó, hangulatfestő, barkochba, állatriasztó, mesemondó, mondatbővítő, mese folytató játékok). Gondolataink pontos megfogalmazásával elősegítjük, hogy a passzív kifejezések egy része a gyermekek aktív szókincsévé váljon. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére - A gyermek, életkori sajátosságainak megfelelően megtanul tájékozódni, és eligazodni a szűkebb, és tágabb természeti és társadalmi környezetében. - Kialakul a gyermek és környezete közötti pozitív érzelmi viszony. Megismeri lakóhelyét, annak nevezetességeit, az itt lévő intézményeket, üzleteket, esztétikai alkotásait (emlékmű, szobor, faragott kopjafa). - Különbséget tud tenni évszakok között, ismeri jellemző jegyeit, tudja, hogyan bővítik egymást, felismeri a napszakokat. Értékeli a természet szépségét, annak élővilágát (növény, állat, ember) óvja, védi, gondozza. - Tudatosul bennük, hogy mi is az élő természet részei vagyunk. - A természeti elemekhez ( tűz –víz – föld – levegő ) kapcsolódó jegyeket megismerik játékos tevékenységeken keresztül. - Elsajátítják az egész életen át tartó tanulásra való képességet. - Kifejlődnek azok az érzelmi, akarati és morális tulajdonságok, melyek szabályozzák a viselkedést. Alakul a gyermek társas magatartása is. - A környezetében szerzett ismereteit felhasználja, átéli, folyamatosan gyakorolja, egyéb tevékenységeiben is alkalmazza, aktív cselekvő személyiséggé válik, mely fogékony, az új dolgok iránt. - Ismerik lakcímüket, szüleik pontos nevét, foglalkozását, munkahelyét, és óvodájuk nevét. Tudják saját születési helyüket és idejüket. - Kialakulnak azok a képességek, amelyek birtokában felmérik a közlekedési szituációkat, és alkalmazkodnak hozzájuk, megtanulják a gyalogos közlekedés szabályait baleset-megelőzés céljából is. - Eljutnak a következtetésekhez, általánosításokhoz (ősszel lehullnak a levelek). - Megismerik a néphagyományokat, a helyi élet és kultúra szokásait. - A növény gondozás legegyszerűbb műveleteit gyakorolják, ismerik a növényekkel kapcsolatos munkákat (aratás, szüret). - Tudják a háziállatok, vadállatok, madarak, rovarok neveit, életterük körülményeit. - Felfedezik az egyszerűbb ok-okozati összefüggéseket, mennyiségi viszonyokat, matematikai fogalmakat, melyek a környezetükben rejlenek. - Tudnak tízig számlálni, összehasonlítani nagyság, szín, forma szerint. - Megkülönböztetik a jobbra-balra irányokat, tisztában vannak a névutók használatával. - Igényessé válnak a környezetük szépítésére, megóvására. - Megkülönböztetik a szép, tiszta, esztétikus, a szemetes, megrongált környezetet. Ezzel kapcsolatban véleményt mondnak. - Megtanulják értékelni, és védeni az egyes környezeti elemeket: talaj, víz, levegő, élővilág, lakóhelyük. - Fejlődik beszédmegértő és szóbeli kifejezőkészségük. - Megismert szavakat, kifejezéseket használják, érthetően beszélnek. - Az élmény, tapasztalat és ismert anyag felidézésével kedvezően gyarapodik a gyermekek szókincse, fejlődik fogalomalkotásuk és beszédkultúrájuk.

23

4. TEVÉKENYSÉGFORMÁK

4.1. Játék … „ A kisgyermek számára a játék maga az élet ” …

(ismeretlen szerző)

A szabad játék semmi mással nem helyettesíthető, önként választott gyermeki tevékenység. Minden gyermek rendelkezik természetes kíváncsisággal, spontán tanulási vággyal. Ez a biztosítéka az állandó játékoknak, és az e közbeni ismeretszerzésnek. A szabad játék fontos megalapozója lesz a világban való tájékozódás képességének, és a gondolkodási struktúrák további fejlődésének. A szabad játék által kiváltott érzelmek hatásfokozók, általuk épül be minden új vonás a gyermeki személyiségbe. Így válik a szabad játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, a pszichikumot, a kreativitást fejlesztő, erősítő, élményt adó tevékenységgé. Célja A gyermekek egyéni vágyainak, ötleteinek kibontakoztatása változatos játéklehetőségekben.

24

A cselekvések gyakori átélésével, az élmények tapasztalatok gazdagításával, a sokszínű szabad játék kialakulásának elősegítése. A fejlesztési feladatok szabad játékban történő alkalmazásában a számukra érdekes és szabadon választott tevékenységek közben naponta, és folyamatosan gyakorolják azokat a funkciókat, amelyek az aktuális fejlődéseket elősegítik. Testileg-lelkileg egészséges, érdeklődő, a világ megismerésére, annak összefüggésére törekvő kreatív, érzelmekben gazdag segítőkész tulajdonságokkal rendelkező gyermekké fejlődjön. Feladata Óvodánkban fontos a szabad játék túlsúlyának érvényesülése. A szabad játék alapvető feltételeinek biztosítása: nyugodt, barátságos légkör, szükséges idő, megfelelő hely, fejlesztő eszköz, tapasztalatszerzés, élményszerzési lehetőség. A természettel kapcsolatos és a hagyományos játéklehetőségek gyakorlásával, a szabad játék funkciójának erősítése, a gyermek egyéni sajátosságainak figyelembevételével, a játékfajták tartalmának gazdagítása. A szabad játék irányításban ajánlott módszerek változatos alkalmazása. A gyermekek beszédkészségének fejlesztése a játékban. Figyelmet fordítunk a hátrányos szociális környezetből érkező gyermekek játékának differenciált fejlesztésére. A szabad játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás lehetőségét. Szabadon döntenek játékfajták, játszótársak, a játékhoz szükséges eszközök kiválasztásában, viszont vannak szabályok, melyekhez mindenkinek alkalmazkodni kell, pl.: Ne romboljuk le egymás játékát! Bizonyos időközönként rendszeresen ismétlődő „ünnepi jellegű” játékkal, megerősítjük a gyermekek „összetartozás” és „szeretet” érzését, pl.: születés, és névnapok megünneplése. A játékhoz szükséges időt a rugalmas napirendünk biztosítja. Törekszünk zavartalan folyamatos játékidő biztosítására. A nagyobb gyermekek folyamatos egyre gazdagabb játékokat, akár több napon keresztül is játszhatják. Időjárástól függően lényeges törekvésünk, hogy minél több időt biztosítsunk a szabad levegőn történő szabad játéknak. Az óvodai játék színtere a csoportszoba, tornaszoba, az óvoda udvara, a kedvenc játszókirándulóhely. A csoportszobákban a játékteret a bútorok ésszerű elhelyezésével úgy alakítjuk ki, hogy otthonos legyen. Többféle variálható játszósarkokat és kuckókat biztosítunk, teret adunk a szabad mozgásnak is. A tornatermünk adta lehetőséget is jól kihasználjuk, amely jól felszerelt, ezért kitűnően megfelel a mozgásos és labdajátékok játszására. Udvarunkon biztosítjuk a szerepjátékok, mozgásos, ügyességi és sportjátékok, közlekedési és népi játékhoz szükséges teret. A programban jelentős szerep miatt, kiemelkedik a bennünket körülvevő csodálatos természet, mint játszóhely. Minden évszakban szervezünk a természetben szabad játékokat pl.: papírhajó úsztatása a közeli patakban, árok-cica játék, virágkötő verseny a réten, kergetőzés hatalmas, de behatárolt térben, nyomkereső az erdőben télen stb. Figyelembe vesszük az átlagtól eltérő körülmények között nevelkedő gyermekek igényeit:sajátos nevelési igényű, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, migráns a következő elvek szem előtt tartva: minden gyermeknek joga van, hogy a megfelelő, elfogadó, ugyanakkor fejlesztő hatású környezetben éljen, a maga ütemében, a maga képességei szerint fejlődjön. A szabad játék élményeihez minden gyermek számára egyenlő hozzáférést biztosítsunk, figyelembe véve a multikultúrális nevelésen alapuló integráció lehetőségét.

25

Eszközök Olyan játékeszközöket biztosítunk, melyek motiváló, fejlesztő hatást váltanak ki. A szabad játék tárgyai elősegítik a cselekvést, gazdagítják a gyermeki elképzelések megvalósulását. Arra törekszünk, hogy a játékeszközök mindig elérhető helyen legyenek, azokat időnként cseréljük, javítjuk. Játéktároló eszközeinket kicseréltük esztétikus, környezetbarát vesszőből készült kosarakra, ládákra. Fontosnak tartjuk a jó minőséget, a variálhatóságot, és a természetes alapanyagot. Nagy választékot biztosítunk, a kreativitást fejlesztő, konstruáló, a nagy-és finom mozgást fejlesztő játékok, eszközök terén. A készen kapható játékszereken kívül, félkész és szimbolikus eszközről is gondoskodunk (puha takarók, párnák, selymesen libbenő anyagok, kiegészítők stb.). Az értelem és képességfejlesztő, valamint a környezeti ismereteket is rendszerező eszközeink egy része saját tervezésű és kivitelezésű (Növény-állat dominó, környezetvédő társasjátékok stb.). A csoportokban lévő nagy méretű tükrök segítségével, érzelmeink kifejezését, és az „énkép” helyes kialakítását gyakoroljuk. Népi eredetű helybéli szokásokat is követünk, az ehhez kapcsolódó eszközöket elkészítjük, (koszorú fonás, szövés alapjai, betlehem készítés, nádsíp, köcsögduda, pásztortáska, csörgő, csutkababa, batikolás, agyagozás stb.). Az udvari játékeszközeink hatékonyan szolgálják a nagy mozgások fejlődését. A gyerekek szeretik magukkal hozott játékukat megmutatni társaiknak, majd önállóan választják ki, hogy ki az, aki játszhat vele. Helyi nevelési programunkban kiemelt jelentőséget kap a közvetlen környezetben, a sétákon, kirándulásokon történő gyűjtögetés. Együtt gyarapítjuk a kincsesláda tartalmát, (kövek, kavicsok, gyökér, fatuskó) különböző játékfajtákhoz szükséges kellékekkel. A játék témáját, tartalmát befolyásolják mindazok az élmények, tapasztalatok, benyomások, amelyeket a gyermek a családban, óvodában szerez. Törekszünk az óvodán kívül szerzett élmények megismerésére, melyet közvetlen tapasztalatszerzés során biztosítunk (közös vásárlás a piacon, boltban, postás munkájának megfigyelése). A kompetencia alapú nevelés óvodai programcsomagot bevezető csoportokban kiemelkedő jelentőséget kap a „ Meseládikó „ a különböző fejlesztő hatású játékokkal.

Folyamatismertetés a beszoktatástól az óvodáskor végéig 3–4 éveseknek a tapasztalásra és a kíváncsiskodásra már alkalmat ad a természet közelsége. A természetes anyagok különböző tulajdonságainak – hang, forma, nagyság, szín, felületi tulajdonság, mintázat – megismerésével és érzékelésével tesszük a játékukat színesebbé, pl.: levélnyomat, gyümölcs és krumpli nyomda, gesztenyefigura. Az összegyűjtött „kincsekből”, több alkalommal „varázsolunk”.

Állathangok és természeti jelenségek utánzása különböző mozdulatokkal, szél, eső, hópehely, kutya, macska stb. Gyakorlójáték a gyermek hangjának, beszédének játékos, ritmikus gyakorlásával, értelmetlen szavak ismételgetésével történik. Később a beszédüket, halandzsázásukat összekötik a mozgáshoz, játékeszközök, tologatásához, húzogatásához. Szeretik a rakosgató és ringatózó mozdulatokat.

26

Szimbolikus szerepjáték: Rövid időtartammal, egyszerű kellékekkel, mozdulatokkal jelenítenek meg szerepeket, helyzeteket, és hozzájuk közelálló eseményeket. Dominánsak a családi élmények (főzés, anyás-apás, doktoros játék). Konstrukciós építőjáték: Segítjük az összerakosgatás örömének érzését, nagyméretű játékelemekkel. Szabályjáték: Egyszerű szabályhoz kötött, gyermekekhez mozgásképességeket fejlesztjük, körjátékokon keresztül.

közelálló

főként

a

Dramatizálás: Gyermekekhez közelálló mesefigurák segítségével mondókák, dalok 1-1 ismert rövid mesejelenetet, mozgással összekötött játékot játszunk. Bábozás: A beszoktatás ideje alatt a bábok szerepe lényeges élményt, vigaszt nyújt a gyermekeknek. Nyugtatjuk őket, közben énekelünk, verset és kitalált rövid történetet mondunk. Méretük miatt legalkalmasabbnak a gyűszűbábokat találjuk, nagyon szeretik még a sík, és fakanál bábokat. A bábjáték kihat a gyermek személyiségére, fejleszti kommunikációs készségét, érzelmileg motiválja és feloldja a bennük lévő feszültséget. A báboknak állandó helyet biztosítunk a csoportszobában, hogy a gyermekek könnyen hozzáférhessenek. Bábkészletünk gyarapítása fontos feladatunk.

4–5 évesek megismerő és alkotó tevékenységét, játékát, a természetes anyagok átalakíthatóságának és állandóságának észrevételével fejlesztjük pl.: hamupipőke, érzékelő, természet állapotát vizsgáló játékok: homokkal, agyaggal. Kísérletek jéggel, hóval, virágok gondozása stb. Gyakorló-játék: ritmikus gyakorlás és megismerő tevékenység során fejlesztjük a szem–kéz koordinációját és a dominanciáját. Bátorítjuk a cselekvések megismétlődését, az együttes játék során mintát adunk az eszközök használatához. Szimbolikus szerepjáték: A gyermekek fejlődésében az eszközökhöz való ragaszkodást fokozatosan felváltja a szerepekhez való ragaszkodás. A szerepjátékok apró tartalmi elemekkel bővülnek, az élmények egyre színesebben, gazdagabban épülnek be a játékba. Az időtartam már hosszabb az együttjátszásban elfogadják, vagy részben azonosulnak a kiosztott szereppel. Megteremtjük azokat a lehetőségeket, amelyekben kijátszhatják pozitív és negatív élményüket.

Konstrukciós játék és barkácsolás: Fejlesztjük, segítjük az összerakosgatást és a szerkesztés örömének kibontakozását, az egyéni ötletek, elképzelések megvalósítását, gyakoroljuk a kisebb elemek összeillesztését és kapcsolását. Ezáltal önbizalmuk, és manuális képességük fejlődik. Egyedül vagy csoportokban tevékenykednek. A természetben összegyűjtött anyagokból az érdeklődő gyermekekkel az alkotás öröméért barkácsolunk. Szabályjáték: Igyekszünk elfogadtatni a szabályokat, lehetőséget nyújtunk a helyes magatartás alapvető normáinak gyakorlására, az egymásért folytatott játéktevékenységek kialakítására (körjátékok, egyszerű versenyjátékok).

27

Dramatizálás. Fejlesztjük az empátiát segítő magatartásformák elősegítését. Készen vett saját és a gyermekekkel közösen készített eszközöket, kellékeket, jelképeket használunk. Versek, mondókák, dalok mellett az egyszerűbb népmesék is megjelennek. Bábozás. A bábozási kedvet egy-egy kedvenc bábbal segítjük. A gyermekek kézméretének megfelelő bábjátékokat készítünk, természetes anyagok felhasználásával. A bábok megmozgatják fantáziájukat, fejlődik beszéd és mozgáskultúrájuk. Rendszeresen ismétlődő mesékkel, élményhez juttatjuk őket, és motiváljuk egy-egy mesehős megformálásához. Segítjük a tartalom egyszerű feldolgozását. 5–6–7 évesekkel megfigyeljük az ember természetátalakító munkáját, és reprodukáljuk a játékban (aratás-őrlés a malomban, pékség látogatása, kiflisütés az óvodában, szüreti munka, mustkészítés, almaszüret, almakompót készítés stb.). Játéktevékenységek során a gyermekek kapcsolatba kerülnek önmagukkal és környezetükkel. Ezáltal mélyítik ismereteiket, fejlesztik a memóriájukat, kitartásukat, fantáziájukat. Meg tanulják védeni és óvni a természetet, környezet megismerését szolgáló játékokkal (természetjáró és védő játékok, szimulációs játékok, társasjátékok, és a természet sokszínűségét vizsgáló játékok, kísérletek: vízzel, homokkal, kaviccsal, talajjal stb.). Gyakorlójáték: játékos, mozgásos tevékenységek során fejlesztjük a gyermekek térérzékelését (labdajátékok: pattogtatás, gurítás, elkapás). A gyakorló játék fejlődését különösen azoknál a gyerekeknél segítjük, akik tartósan ezen a szinten maradtak. Szimbolikus szerepjáték: elősegítjük, hogy a gyermekek a szerepjátékban élethelyzeteket alkothassanak. Játékuk érzelemmel telítődik. A tartalmas játékban a gyermekek gyakran, és sokat beszélgetnek, társaikhoz alkalmazkodnak. A szerepek vállalásával fejlődik képzeletük, beleélő képességük, viselkedésük, kommunikációjuk és cselekvőképességük. Olyan élethelyzeteket alakítunk ki, ahol a kellemetlen és kudarc élmények megoldódnak. Igyekszünk, hogy a közös játékban a konfliktusok elrendeződjenek. Konstrukciós játék és barkácsolás: Segítjük a gyermekeket a variációs lehetőségek kihasználásában, amellyel elmélyült alkotásra serkentjük őket. Lehetőséget biztosítunk a kombinált eszközök alkalmazására, a kreativitásuk fejlesztésére, a szerkesztés örömének átélésére. Tevékenységeik során egyre fontosabbá válik a „valamit” létrehozás öröme, amely gyakran kapcsolódik a szerepjátékhoz. Segítjük, hogy aktívan kapcsolódjanak be a javítási műveletekbe, ezáltal biztosabbá válik az anya és eszközhasználatuk. Szabályjáték: fejlesztjük a szabályok pontos betartására való törekvést, képesek bonyolultabb játékok, szabályok elsajátítására. Érzelmileg és értelmileg is stabilabbá válnak, ezáltal nagyobb ügyességre és szellemi erőfeszítésre tesznek szert. E játék hatására a gyermekekben kialakul az eredményességre törekvés, fejlődik a felelősség és közösségtudat. Már élni tudnak azzal a lehetőséggel, hogy maguk hoznak létre szabályokat, s a játék irányítói is lehetnek (bújócskák, fogócskák, szembekötősdi, versenyjátékok). Dramatizálás: fejlesztjük a gyermekek cselekedeteiben kialakult pozitív szokásokat, és hozzásegítjük őket, a konfliktushelyzetek feloldásához. A korosztálynak megfelelő történetek,

28

tündérmesék segítségével, kialakul az érzelmi ráhangolódás. A közösen készített kellékekkel (fejdíszek, koronák, királyi palást stb.) „igazi színházi előadást” élünk át. Bábozás: a meseélmények arra ösztönzik a gyermeket, hogy újra átélje, maga is részese legyen a történetnek, saját elképzelései, vágyai, és a benne nyomot hagyó élmény alapján. Többszöri ismétléssel megismertetjük a mese hőseinek tetteit, hangját, mozdulatait. Érdeklődést felkeltő bábokkal kedvet ébresztünk a gyermekekben a bábozáshoz. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy a látottakat ők maguk is eljátszhassák, és alkalmat adunk a kedvenc bábok mozgatására is. Az irodalmi alkotások feldolgozása során, fejlődik a gyermekek önkifejezése, kreativitása, beleélő képessége. Szabadban történő szabad játékok: az udvari környezet, a kedvelt játszó és kiránduló helyek sajátos lehetőségekkel, hangulatukkal, kellékeikkel örömteli tevékenységek sokaságát biztosítják. Kedvezően alakulnak a gyermekek közötti társas kapcsolatok, és mozgásigény kialakításához is megfelelő helyet biztosítanak (mászás, függeszkedés, gyaloglás, futás, homokozás, pancsolás, papírsárkány röptetés, stb.). Legfontosabb feladatunk, hogy hagyjuk a gyermekeket cselekedni, de ha szükség van rá, modellnyújtó játszótársak legyünk. A gyermekek játékát figyelemmel kísérjük, együttműködésre kész partnerek vagyunk. Ötleteket adunk, indokolatlanul nem avatkozunk a játékba, de ha durvaság adódik, közbelépünk. Folyamatosan alkalmazkodunk a gyermekek állandóan változó magatartásához, elsősorban a jót látjuk meg minden gyermekben. A játék során is mindig a pozitív megnyilvánulásokra építünk. Fontosnak tartjuk a közös játszást, a türelmes, bíztató, támogató, segítő nevelői magatartást. Óvodásaink képességeinek kibontakoztatását minden eszközzel biztosítjuk, éppen ezért minden apró sikernek, fejlődésnek örülünk. Arra törekszünk, hogy az egyes gyermekeket a játékfejlettség optimális fokára juttassuk.

Nyelvi kommunikációs nevelés A játékban kialakult társas kapcsolatok fejlesztik a gyermeki beszédet, és az érzelmi motiváltság kiváltja a gyermekek közlési vágyát. Bekapcsolódunk a játékokba, az együtt játszást kísérő párbeszéddel, mintát adunk a nyelvi formák alkalmazására, amely segítségével színesebbé válik a gyermek kommunikációs tevékenysége. A gyermekek szerepvállalásaikban lehetőséget biztosítunk arra, hogy – szóban, hangjelentésben, gesztusban, mimikában – azonosuljanak a szereppel. A bábjáték segítségével igyekszünk szóra bírni a hallgatag gyermekeket is. Példamutató beszéddel – hangszín, hangerő – törekszünk érzelmeink kifejezésére. Közvetlen beszédfejlesztő lehetőséget kínálunk a különböző nyelvi játékokon keresztül, amelyek játékos mozgásra, cselekvésre épülnek. Mindezek segítségével szeretnénk elérni, hogy a gyermek életkori, egyéni sajátosságainak megfelelően fejlődjön, és kialakuljon a helyes beszédkultúrája.

29

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére - Megfelelő tapasztalatok, élmények nyomán a gyermekek játékában dominánssá válik a szimbolikus szerepjáték. - Képesek játékhelyzeteket létrehozni, és a szerepek, eszközök kiválasztását önállóan tudják végezni. - Játékukban örömüket lelik, képesek arra, hogy egy játéktémát több napon keresztül is játsszák. - Általuk kedvelt mese, kitalált történet hozzájuk közel álló, mozzanatait, cselekményben, dramatizált szövegben, mozdulatokban, illetve bábok segítségével visszaadják. - Megismerkednek a játékok, építőelemek tulajdonságaival (szín, forma, alak, nagyság) képesek a különféle anyagok kombinálására, bonyolultabb építmények készítésére, és e tevékenység során fejlődik finom mozgásuk. - Nagyobb ügyességet, szellemi erőfeszítést igénylő szabályjátékok elsajátítására is képesek. - Esténként barkácsolást kezdeményeznek, amit felhasználnak más játékban is. - Tartósan kialakul kisebb-nagyobb csoportokban való együtt játszás, igényükké válik a társukkal való együttműködés, tudnak vezetni, és egymáshoz alkalmazkodni. - Saját elképzeléseiknek megfelelően próbálkoznak játékeszközök készítésével, azokat játékukban alkalmazzák. - Gyűjtőmunkák, séták, kirándulások során megismerkednek a természet kincseivel, azokkal manipulálnak, alkotóan tevékenykednek. - Élménynyújtó játéktevékenység segítségével, kommunikációs és beszédkészségük megfelelő szintre jut.

30

4.2.Tanulás … „ Ne erőszakkal oktasd a gyermeket tanulmányokra, hanem játszva tanuljanak , már csak azért is, hogy jobban megfigyelhesd melyiknek, mire van hajlama ” … (Platon összes művei)

Célja Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése, az attitűdök erősítése, a gyermeki képességek fejlesztése, az élethosszig tartó tanulás megalapozása. A gyermekek kíváncsiságára, megismerési vágyára, érzelmi beállítottságára, önkéntelen figyelmére alapozva, egész nap folyamán- a támogató környezet megteremtése során - az adódó helyzetekben, természetes és létrehozott környezetben szerzett előzetes tapasztalataira építve irányítjuk a gyermeki gondolkodás fejlődését. Feladata A gyermekek ismereteinek, tapasztalatainak bővítése, feldolgozása, a megismerési képességek fejlesztése. A teljes óvodai élet során a szociális és intellektuális ismeretszerzési fejlődés elősegítése, és elmélyítése a játékban. Problémamegoldó és kreatív gondolkodásra nevelés fejlesztése. Az óvodai tanulás a szabad játékra épül. Alapja az óvónő és a gyermek kölcsönös, egymásra ható kapcsolata.

31

Nevelésünkben a szabad játék, a játékos ismeretszerzés, a tapasztalás a meghatározó, a jártasságoknak, készségeknek, képességeknek kialakítása, melyek az érzelmi és akarati tulajdonságok fejlődését, és a viselkedés alakulását is elősegítik. A szabad játék közben a gyermek problémák elé kerül, feladatokat kap, és old meg. Gyakorolja, végiggondolja, hogyan lehet valamit többféle képen megoldani. Kialakul és fejlődik az önállósága, a feladattudata, a kezdeményező, az alkotó és a szervező képessége. A gyermekek mindig tevékenység közben szereznek benyomásokat, élményeket, tapasztalatokat, ismereteket pozitív érzelmi állapotban. Tevékenységközpontú pedagógia gyakorlati alkalmazása. Az óvodás gyermek értelmi képessége, érzékelése, észlelése, emlékezete, figyelme, képzelete, képszerű szemléletes gondolkodása elsősorban a szabad játékon keresztül fejlődik, játékos helyzeteken alakul. A gyermek játékának megfigyelése közben, képet kapunk ismereteiről, élményeiről, mozgásigényeiről, beszédkészségéről, szociális és értelmi fejlettségének egészéről. A gyermek játéka személyiségének tükrözője, és mint leggyakoribb tevékenysége, fejlesztésének legfőbb eszköze is lehet. A szabad játék – a szó legszorosabb értelmébe véve – a tanulás alapvető formája. Alapja az óvónő és a gyermek kölcsönös, egymásra ható közös tevékenysége. Ez a felfedező tevékenység. Örömteli, szórakoztató így az új ismeret, könnyen más területre is kiterjeszthető. Programunk felfogása szerint a játékba integrált tanulás azt jelenti, hogy a kezdeményezett tevékenységek, a játék időben zajlanak, az érdeklődő gyermekek a tevékenység után visszatérhetnek eredeti szabad játékukba. Ezért a szabad játékba integrált tanulás az önkéntes és cselekvéses tanulás az óvodai tanulás útja. A tanulás feltétele: a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, az érzékszerveket foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése. Minden gyermek a maga módján, a maga ütemében, a saját képességei szerint fejlődjön. A többszintű differenciálás, az egyéni bánásmód elvét alkalmazza az óvodapedagógus: a kiemelkedő képességű gyermekek esetében is érvényesüljön ez az elv. Egyéni haladási ütemet segítő differenciált tevékenységszervezés alkalmazása valósuljon meg. A fejlesztő értékelés alkalmazása a tanulási motiváció kialakítása, fenntartása érdekében.

A tanulás lehetséges tevékenységformái 1. Az utánozásos minta –és modellkövetéses magatartás (az étkezési, tisztálkodási, viselkedési szokások kialakítása, az érzelmi és erkölcsi viszonyok elsajátítása). Az óvónő az elsődleges modell, majd a gyermekek hatása is érvényesül. 2. A spontán játékos tapasztalatgyűjtés (szerepjátékok, építés, konstruálás, társasjáték, kártyajáték, barkácsolás). 3. A cselekvéses tanulás: - Gyermeki kérdésekre – válaszokra épülő ismeretszerzés (könyvek nézegetése, jelenségek, az időjárás folyamatos megfigyelése, kísérletek végzése stb.). - Az óvónő által irányított megfigyelések, tapasztalatszerzések, felfedezések (kirándulások, séták, naptár-havi, és évszak – folyamatos megfigyelésével az idő múlásának érzékelése, megtapasztalása). - Gyakorlati probléma, és feladatmegoldás. (A gyermekek egymás közötti konfliktusainak megoldása saját maguk által, naposi feladatok végzése, munkatevékenységek.)

32

A tanulás tevékenységkeretei Egyéni (individuális) Ének, zene, énekes játék, Rajzolás, mintázás, kézi munka A külső világ tevékeny megismerése Vers,mese Mikro-csoportos: Ének, zene, énekes játék Rajzolás, mintázás, kézi munka, Külső világ tevékeny megismerése Vers,mese Szervezett : Mozgás, mozgásos játékok, Sajátos tanulásszervezési módok alkalmazása: témahét, projekt A tevékenységek időkereteit: rugalmas időkeretben) befolyásolja:    

(folyamatos életszervezésben, szabad játék keretén belül,

a gyermekek fejlettsége, a gyermekek életkora, a gyermekek motiváltsága, érdeklődése, a társak együttműködése.

A kompetenciákon alapuló tanulás módszertani sokszínűségre ösztönöz: az óvodapedagógus támogató, viselkedésmintát nyújtó partneri kapcsolatot alakít ki a gyermekkel a tevékenységek során.

A tanulás során felhasznált eszközök Késztessék a gyermekeket gondolkodásra, a probléma felismerésére, annak megoldására. Érdeklődést váltsanak ki a gyermekekből, aktivizálóak, mindig praktikusak, esztétikusak, mennyiségileg elegendőek legyenek. Fontos szempont még, hogy kapcsolódjanak a témához, mindig elérhető helyen legyen és adjanak lehetőséget az ismételt tevékenykedésre. IKT eszközök folyamatos használata ( CD-ék, fényképezőgépek, videokamera, Laptopinternet, adathordozó-eszközök, kompetencia-anyagok).

A tanulás során alkalmazott módszerek A módszerek kiválasztását, alkalmazását befolyásolja a gyermekek életkori sajátossága, érdeklődése, fejlettségi szintje (testi-lelki). A közvetlen tapasztalatszerzéshez (megfigyelés) kapcsolódó gyűjtögetés (cselekedtetés), válogatás, rendszeres rendszerezés, többször folyamatosan jelenik meg a gyermekek tevékenységeiben. E tevékenységek jó hangulatban, játékos helyzetekben, oldott légkörben valósulnak meg. Érvényesül a játékosság, mint kiemelt módszer. A folyamatos és alkalmi megfigyelések kapcsán, - a sok cselekvés sokoldalú érzékelés biztosításával – érjük el, később a belső motiváltságon alapuló ismeretszerzést, a felfedezés örömét, a kreativitás erősítését. Egyéni élmények elmondása a beszélgetés. Fontosnak tartjuk a gyermek élményeinek meghallgatását, az otthoni és óvodai megbízásokat, önálló feladatmegoldásokat. Tiszteletben tartjuk a gyermek érdeklődő, kérdezési kedvét, kíváncsiságát, verbális aktivitását, érzékeljük, 33

hogy mennyire nyitott a külvilágra. Igyekszünk önértékelésre is késztetni a gyermeket. A fokozatosság elvét érvényesítjük, a könnyűtől haladunk a nehezebb tevékenység felé, az egyszerűtől a bonyolultabbig. A nevelői céltudatosság, tervszerűség, pedagógiai önállóság érvényesül az adott helyzetekben, megfelelően alkalmazott módszerekben. Ennek érdekében módszertani kultúránkat folyamatosan fejleszteni, variálni szükséges. A mikro-csoportos tevékenységek alkalmával a gyermekek érdeklődése alapján, mindig változó létszámú és személyi összetételű kis csoporttal foglalkozunk. A kisebb létszámból adódóan nagyobb lehetőség nyílik az egyéni bánásmód és a tudatosan tervezett differenciált foglalkoztatás megvalósítására, a gyermek fejlődési ütemének figyelembevételére. Figyelnünk kell a távolmaradó gyermekekre, hogy játékuk zavartalan legyen, illetve ők se zavarják a tevékenységekben résztvevő társaikat. Ügyelünk arra, hogy témakörökhöz kapcsolódó tevékenységekből sorozatosan ne maradjon ki egy gyermek sem. Egy-egy tevékenységre bármikor visszatérhetünk, és lehetőség adódik, hogy legalább egyszer minden gyermek részt vegyen benne. A sajátos nevelési igényű gyermekek tanulási folyamatába bevonjuk a speciális szakembereket ( gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, pszichológus, logopédus). Tanulási tevékenységük megszervezésekor segítjük a szakemberek munkáját, egyéni és mikrocsoportos formában alkalmazzuk az inkluzív pedagógia elveit, az egyéni bánásmódot, a differenciált fejlesztés módszereit. A kiemelkedő képességű gyermekek esetén alkalmazzuk az egyéni bánásmódot, a személyre szabott differenciálást.

Alapelvek a tanulási folyamat értékeléséhez Arra törekszünk, hogy a gyermekek szinte minden nap pozitív megerősítést, dicséretet kapjanak, akkor tudnak aktívan, vidáman, boldogan tevékenykedni. Pozitív nevelői attitűddel, differenciáltan, személyre szabottan értékelünk, a gyermek konkrét jó cselekedetét fogalmazzuk meg, mindig a pozitív megnyilatkozásaira építünk. A jutalmazás módszere legyen a gesztus, simogatás, testi érintés, pillantás, arcjáték, mosoly, szóbeli megfogalmazás, egyénileg, csoport előtt, szülő előtt. A büntetés nem alkalmazható, mert gátolja a gyermekek aktivitását. Gyermek-megismerési technikánk: a diagnosztikus mérések helyett, a közös tevékenységeken, a megfigyeléseken alapuló megismerés, melynek célja a gyermek adottságainak, fejlődésének nyomon-követése, és fejlődési irányainak megtervezése. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére - A gyermekek eljutnak pontos, valósághű érzékeléshez, mellyel ismereteik megalapozottak lesznek. - Képesek lesznek a figyelem összpontosítására, a problémamegoldó, kreatív gondolkodásra. - Kialakulnak jártasságaik, készségeik, melynek révén az érzelmileg motivált cselekvés gondolkodási szintjétől eljutnak a fogalmi gondolkodási. - Az egész élethosszig tartó tanulás képességére való felkészítés.

34

Pedagógiai szempontok, alapelvek a heti rend elkészítéséhez A heti rend kialakításakor figyelembe vesszük: - A gyermekek korát, testi és pszichikai fejlettségét, a csoport összetételét, a pedagógiai program célját, feladatát, elvét. - A heti rendben érvényesüljön a stabilitás, a viszonylagos ritmikusság. - Indokolt esetben előtérbe kerül a rugalmasság (különleges élmények, természeti jelenségek megfigyelései, a gyermekek igényei). - A tevékenység formák megválasztásakor törekszünk arra, hogy a mozgásos és a nyugalmi állapotot igénylő tevékenységek váltakozzanak. - Egy-egy tevékenység végzése egész nap folyamán végezhető, befejezhető legyen.

4.3. Mozgás, mozgásos játék … „ Minden gyermeknek joga van a vele született képességeinek kifejlesztésére. A testnevelésnek az a feladata, hogy ennek a fejlődésnek az útjából, minden akadályt elhárítson ” … (Francz Schede) Célja Az örömteli, mindennapos mozgás, a mozgáskedv fenntartása, megfelelő énkép kialakítása. A gyermek testi és szellemi fejlődés harmóniájának megteremtése. Minden gyermek megtalálja a fejlettségének, érdeklődésének, temperamentumának legmegfelelőbb mozgáslehetőségét. Feladata  A gyermekek természetes mozgáskedvének megőrzése és kielégítése, ezzel együtt harmonikus, összerendezett mozgásfejlesztés.  A testi képességek, fizikai erőnlét kondícionális, és koordinációs képességfejlesztése.  Mozgástapasztalatok bővítése sok gyakorlással, a mozgáskészség kialakítása. Mozgáson keresztül az értelmi struktúrák, és szociális képességek fejlesztése.  A kisgyermek életkorának leginkább megfelelő tevékenységi formában – a mozgásban – gyakorolhatja az életkorára jellemző specifikus énfunkciókat. A mozgásfejlesztésben található meg a testi, pszichoszociális és értelmi fejlesztés tényleges érintkezése.  Fontos területe a fejlesztésnek, mert a mozgással egyidejűleg befolyásolhatjuk a kognitív és a szociális funkciók fejlődését és kibontakozását.  Fontos szerepük van az egészség megőrzésében, megóvásában. Felerősítik és kiegészítik a gondozás és az egészséges életmódra nevelés hatását. A mozgáskultúra fejlesztése mellett segítik a térben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, a döntést és az alkalmazkodóképességet, valamint a személyiség akarati tényezőinek alakulását.  A játékos mozgásoknak, az egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenységeknek teremben és szabadlevegőn, eszközökkel és eszközök nélkül, spontán vagy szervezett formában az óvodai nevelés minden napján – a egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve – minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani. A mozgás a gyermek legtermészetesebb megnyilvánulási formája. Sokoldalú tevékenység, feladatrendszere az egész óvodai életet átszövi. Az óvodába kerülő 3 éves gyermek, az 35

önállósodás útján halad, melynek alapja, hogy mozgása erőteljes fejlődésével, kitágul számára a világ. Az aktív, önindította mozgás jelentős fejlődést hoz az individuációs folyamatában is. Megindul a testséma kialakulása. Az izomrendszer fejlődésével a gyermek mozgásai biztosabbakká, harmonikusabbakká, koordináltabbakká válnak. Az óvodáskor kezdetén főleg a kötetlen, szabad nagymozgásokat végzik sikeresen és szívesen, ezért ezt az óvodai testnevelés tervezésénél mindenképpen figyelembe vesszük. A folyamatos, tervszerűen összeállított feladatok hatására, az óvodáskor végére már a viszonylag finomabb, összerendezettebb, nagyobb ügyességet megkívánó feladatot is el tudják végezni. A mozgásfejlődés függvénye az anatómiai, fiziológiai alap, s a környezet, melyben a mozgás lezajlik. Tudatos tervezéssel, gyakorlással a motoros képességek fejlődnek, továbbgyakorlással mozgásjártasságok, készségek alakulnak ki. A mozgáskészség, mozgáskultúra fejlesztésével célunk a mozgás mind tökéletesebbé tétele, amellyel a környezethez való célszerű alkalmazkodás is felgyorsul. A rendszeres, tudatos, szervezett és spontán végzett testgyakorlatok végzése közben a szervezet valamennyi szervrendszerének működése megváltozik. A felgyorsult élettani folyamatok mellett az értelmi, érzelmi, akarati működések, figyelem, koncentrálás, gondolkodás gyorsasága is átalakul. A gyakorlatok végzése során az eredményesség, esetleg eredménytelenség, a versengések izgalma, a győzelem, a vereség elviselése az érzelmek egész sorát működteti, mely lehet pozitív negatív egyaránt. A mozgásanyag kiválasztásakor figyelembe vesszük a gyermekek életkori sajátosságait, anatómiai, fiziológiai, lélektani fejlődésük menetét. A mozgásos játékok célja, hogy az óvodapedagógusok munkáját segítse a kompetenciák fejlesztésében. A mozgásos játékok, szabályjátékok jó eszközei, módszerei lehetnek az SNI , a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek fejlesztésének, felzárkóztatásának, segítik a migráns gyermekek elfogadását, sikerélményhez juttatását. A gyermekek mozgásigénye az életkori sajátosságainak megfelelően kimeríthetetlen. Képesek egész nap folyamán tevékenykedni, mozogni. Ehhez az egész napos mozgáshoz alakítottuk ki az életterüket, a tornatermünket, az udvarunkat. Nem csak a szervezett testmozgások fontosak és fejlesztők, hanem a spontán tevékenységek is hasznosak a gyermekek számára, amelyekhez biztosítjuk a megfelelő eszközöket és felügyeletet (mászókák, lépegetők, csúszdák). A gyermekek nagy százaléka napjainkban valamilyen tartás, vagy lábboltozati rendellenességgel kerül az óvodába. Ezt a jelenséget mi már régen felismertük, és hagyománnyá fejlesztettük a preventív tornát intézményünkben. Eszközök Egy tágas, világos, jól felszerelt tornateremmel rendelkezünk. Az elmúlt 3-4 évben pályázatokon nyert összegekből bővítettük, cseréltük tornatermünk eszköztárát, valamint az udvaron történő mozgás lehetőségeit. Tornatermünkben a következő eszközök találhatók: bordásfalak, hosszabb-rövidebb tornapadok, ugrószekrények, zsámolyok, különböző méretű szőnyegek, trambulin, kosárlabdapalánk, tini-kondi, különböző kötelek, labdák, szalagok, botok, dobókorongok, hátizsákok a kirándulásokhoz és az óvónők által készített és összegyűjtött eszközök. Preventív lábtorna: lépegető korong, homorú-domború létra stb.. IKT. eszközök használata ( zenei CD-ék a mozgásokhoz, a kiegészítő segédletek alkalmazásával ).

36

A gyermekek mozgásfejlesztésének lehetőségei beszoktatástól az iskolába kerülésig 3-4 évesek szabad játékában, mozgásában és irányított mozgásos tevékenységében, a természetes nagymozgások fejlődését kívánjuk elősegíteni. A tornateremben és a szabadban egyaránt a kúszáshoz, mászáshoz, bújáshoz szükséges eszközöket biztosítjuk. Az irányított mozgásos tevékenységek során, fokozatosan alakítjuk ki a biztonságos együttmozgáshoz szükséges alapvető szabályokat. Gyakorolják a járást, a futást, a menetirány betartását, különböző akadályok, alakzatok, és keskenyebb, szélesebb tárgyak között.

Megismerkednek az egyszerű ugrásokkal, és ugrásgyakorlatokat előkészítő mozgásformákkal. Próbálkoznak a test hossztengely körüli gurulással. Tartásjavító gyakorlatokat alkalmazunk a helyes testtartás megőrzése érdekében. Játékukban futó és egyszerű fogójátékok dominálnak, ezáltal megismerik mozgásterüket, egymás kikerülését és a játékszabályokat. 4-5 éves gyermekek mozgása egyre koordináltabbá, járásuk, futásuk egyre biztonságosabbá válik. A nagy mozgások fejlesztését bővítjük és az egyensúly érzék fejlesztésére törekszünk. A szem-kéz-láb összehangolt működését segítő játékokra, gyakorlatokra nagyobb hangsúly helyezünk. A játékok során labdajátékok, ugróiskolák, kötéljátékok, barkács tevékenységek és az udvaron rendelkezésünkre álló mozgásfejlesztő eszközök is az egyensúlyozó koordináció fejlődését segítik. Járás és futás közben igazodnak a tempóhoz különböző irányok, irányváltoztatások, testfordulatok segítségével. A csúszást, mászást, kúszást, emelt akadályokkal nehezítjük. Az ugrásgyakorlatokat gazdagítjuk le és felugrással, támaszugrással, mély és távolugrással. Célra és távolságra irányított dobással kísérleteznek a gyermekek. Gyakorolják a guruló átfordulást, használják az oldaliság jobb-bal kifejezéseket (jobb csuklóra erősített gumiszalag segítségével). Kissé nehezítjük a tartásjavító és lábboltozat erősítő gyakorlatokat (bekarmolás vékonyabb eszközökkel). Különböző futó-, forgó játékok játszása (házas fogó, szembe futás stb.). 5-6-7 éves gyermekek mozgása egyre összetettebbé válik, teljes biztonsággal járnak, futnak. A csúszás, mászás, kúszás közben biztonságos egyensúlyérzékkel mozognak. Legnagyobb hangsúly a finom motorika fejlesztésére fordítunk (konstrukciós játékok, baba öltöztetés, barkácsolás, szövés, gyöngyfűzés, varrás, főzés stb.). Az irányított mozgás során a futás feladataiban megjelenik a tempóváltás (gyors, lassú, begyorsuló). Rövid nekifutással gyakorolják a magas és távolugrást (akadályok magassága, távolsága különböző). A labdagyakorlatok bővülnek labdavezetéssel, egykezes célzott irányú alsó, felső dobásokkal. A talajtorna gyakorlatok kiegészülnek a hátrafelé történő guruló átfordulással. A gimnasztikai gyakorlatokat párosan gyakorolják. Tartás és lábboltozat javító gyakorlatok stabilabbá válnak (selyempapír tépés, játék a kaviccsal, fából készült gyönggyel). Gyakoroljuk a függeszkedést átfogó tovahaladással. A kéziszer gyakorlatokat bővítjük különböző méretű botokkal, labdákkal, szalagokkal és karikákkal. Bonyolultabb futó-, fogójátékok váltó és ügyességi versenyekkel egészülnek ki.

37

Az egészséges életmód kialakítása érdekében, és a gyermekek mozgásszükségletének kielégítésére jó idő esetén, a szervezett mozgásokon. A mindennapos szervezett és szabad mozgást az udvaron végezzük. Gyakorolják és szeretik a ritmusra történő mozgást, zenés torna keretében. Rugalmas napirendünk biztosítja, hogy a mindennapos testneveléseinket a gyermekek tevékenységeihez igazítsuk. Udvarunk középső részén alakítottunk ki egy úgynevezett sportudvar-részt, ahol füves domb, sík terep, kombinált kültéri játékeszköz- csúszda, hinták, egyensúlyozó híd, fejlesztő játékok szolgálják a szabad mozgást. A szereken korlátozás nélkül, állandó felügyelet mellett játszhatnak a gyermekek. A különböző talajú udvarunk (betonos, füves, homokos, kavicsos) is sok edzési lehetőséget kínál. A kondicionáló mozgás tartalmát, a futást, a kocogást, ősszel ügyességi, télen havas játékokkal, tavasszal rollerezéssel és kerékpározással, nyáron pedig vize edzésekkel tesszük változatosabbá. A kialakított környezetben minden gyermek megtalálja a fejlettségének, temperamentumának, érdeklődésének legmegfelelőbb tevékenységet, ami felfrissülést, edzést, igazi örömet jelent a számára.

A szervezett kirándulásokon adódó mozgásehetőségeket igyekszünk kihasználni: - mozgáskultúrájukat fejlesztjük, - sokat gyűjtünk, tapasztalunk, megfigyelünk, érzékelő, tapasztaló játékokat játszunk, a természet megismerése és megszerettetése mellett. - séták szervezésénél a fokozatosság elvét is szem előtt tartjuk, ezzel is növelve állóképességüket, megfigyelőképességüket és emlékezőképességüket. Nyelvi kommunikációs nevelés Verbális fejlesztés a szervezett mozgás során is kitüntetett szerepet kap. Az előforduló valamennyi új szó, kifejezés a gyermekek szókincsét gyarapítja. A testnevelésnek eleve 38

sajátos kifejezésrendszere van (szakkifejezések, vezényszavak, utasítások). Megnevezzük a különböző mozgásfajtákat, pl.: körözünk, lendítünk, rugózunk, ugrunk, szökdelünk stb.. Mozgás során rengeteg hasonlatot, jelzős szerkezetet használunk. (Járjunk úgy, mint a medvék! Púposítsd fel a hátadat, mint a cica! Lendítsétek fel a lábatokat nyújtva, jó magasra! stb.) Megnevezzük az adott testrészt vagy testrészeket, mellyel a mozgást végezzük, így tudatosul bennük ez a fogalom és segíti a testséma az „énkép” kialakulását. Mozgás közben a testrészekkel való ismerkedés során megismerik a gyermekek a téri irányokat, térben elfoglalt helyüket. Megismerik a tornaszerek, eszközök nevét is. Ellentétpárokat relációkat, összefüggéseket gyakorolunk, pl.: oda-vissza, föl-le, lassú-gyors, ki-be, hosszabb-rövidebb stb.. Tevékenység közben állandóan dicsérünk! A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére - A gyermekek szeretnek mozogni, igénylik a rendszeres mozgás, a kedvelt mozgásos játékokat kitartóan játsszák. - Mozgásuk összerendezetté, megfelelő ritmusúvá válik. - Nagymozgásuk, finommozgásuk, egyensúlyérzékelésük, testsémájuk, oldaliságuk kialakul. - Fejlődnek kondícionális és koordinációs képességeik. - Ismerik az irányokat, képesek a térben tájékozódni. - Biztonságosan mozognak, tudják mozgásukat irányítani. - Tudnak ütemtartással járni, gimnasztikai gyakorlatokat esztétikusan végzik. - Megértik az egyszerű vezényszavakat és a mozgás gyakorlásának speciális fogalmait. - Pontosan betartják a szabályokat, a különböző versenyek és ügyességi játékok játszásakor. - Érzelmi, akarati tulajdonságaik stabilizálódnak, küzdeni tudás, kitartás, önfegyelem, vereség elviselése, egészséges versenyszellem kialakulása stb.. - Szívesen és biztonsággal használják a különböző kézi szereket (labda, bot, kötél, karika, szalag stb.). - A helyes légzésgyakorlatok technikája kialakul.

4.4. Ének, zene, énekes játékok … „ A zene hatalma ott kezdődik, ahol a szó hatalma véget ér ” …

(Debussy)

Célja A minél több ölbeli játék, a népi gyermekdalok, az éneklés, az énekes játékok, a zenélés örömet nyújtsanak a gyermekeknek, zenei ízlésük és esztétikai fogékonyságuk formálódjon, zenei anyanyelvük megalapozódjon. Minél több zenei élményhez jussanak, a gyermekek alakítsák ki maguk számára az utat, amin keresztül élményhez jutnak. Feladata A gyermekek életkorának megfelelő zenei anyagok- énekes népi játékok, kortárs művészeti alkotások - igényes összeállítása. A zenei tevékenységhez megfelelő légkör kialakítása (érzelmi motiváltság).

39

Egyéni bánásmóddal, - mikro-csoportos, egyéni foglalkozási helyzetben- a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, a sajátos nevelési igényű gyermekek zenei élményhez juttatása, zenei képességeik személyre szabott fejlesztése. A gyermekek nyelvi képességének fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal és zenei készségfejlesztő játékokkal. Az óvodai csoportokban –esetleg- megjelenő migráns gyermekek számára biztosítjuk zenei nevelésük során zenei önazonosságuk megőrzését, ápolását, erősítését ( saját népük mondókáinak, dalainak, népi gyermekjátékainak elsajátításával). A többi gyermek számára a befogadás, az elfogadás élményének elsajátíttatása, az egymás becsülésének erősítése zenei élményeken keresztül. A Kompetencia alapú nevelés keretében a „Zenevarázs” beillesztése a zenei feladatok rendszerébe. A hagyományos zenehallgatás és az ezzel egy időben történő mozgásos kifejezés kombinációjának alkalmazása, amely a gyermekek zenei fejlődését erőteljesen elősegíti. E zenés tevékenységek keretén belül megtanulják a gyermekek ,hogyan lehet a zene közegében lenni, mozogni, zenélni, rajzolni, festeni. A zene eszköz ahhoz, hogy a gyermek felfedezze önmaga és a világ kapcsolatát, azok szavak nélküli felfedezését. … „ A zene hatása olyan emberformáló erő, amely kihat az egész személyiségre, formálja ízlését és emberi magatartását ” … (Forrai Katalin) A gyermek zenei nevelését már születéstől kell kezdeni. Többnyire minden gyermek találkozik valamilyen zenei élménnyel óvodába kerülése előtt. Család környezet nyújt zenei élményt, mikor a szülő dúdolva ringatja, altatja, simogatja, térden lovagoltatja gyermekét. Ezt a kisgyermek élvezettel hallgatja, és szívesen utánozza. Az otthonról hozott zenei élményt igyekszünk kibontogatni, továbbfejleszteni itt az óvodában. A zenei nevelés az egész óvodai élet szerves, fontos része és erőteljesen befolyásolja a gyermekek általános fejlődését. A zenei érdeklődés felkeltésével a magyar népdalok, gyermekjátékdalok éneklése közben válnak fogékonnyá a zenei élmények befogadására, közben fejlődik hallásuk, ritmusérzékük, éneklési készségük, szép harmonikus mozgásuk, zenei emlékezetük és játékos zenei alkotókedvük. A felhasznált zenei anyagot elsősorban a néphagyomány gazdag gyermek, és népdal kincséből válogatjuk, melyek magukban hordozzák a magyar nép szokásait és a hagyományos mozgáskultúrájukat. A mondókákban a gyermekek megismerik zenei anyanyelvünk művészi értékeit. A gyermekek zenei ízlésének formálásában fontos szerep hárul a zenehallgatásra az ezzel egy időben történő mozgásos kifejezés kombinációjára, mely tovább mélyíti a gyermek-felnőtt kapcsolatot, és alkalmat ad az érzelmek átélésére (rokon és más népek dalai, magyar komponált műzene, altatók, klasszikus zene stb.). 3-4 éves gyermekekkel ölbeli, arc, kéz, ujj, lovagoltató játékokat játszunk, nyugodt, biztonságot nyújtó, jelentő légkörben. Ezek bensőséges kapcsolatot teremtenek a felnőtt és gyermek között, erősítik a biztonsági érzetüket, érzelmileg gazdagítják őket. Egyszerű, kis hangterjedelmű dalokat ismertetünk meg, amelyek álló vagy ülő helyzetben játékos mozdulatokkal eljátszhatók. 4-5 éves gyermekeknek, olyan mondókákat, nagyobb hangterjedelmű, hangkészletű énekes játékokat mutatunk be, melyekkel mozgásuk jól fejleszthető. Gyakorlunk sorgyarapító, párválasztó körjátékokat. Megismertetjük csigavonalra, hullámvonalra és szerepcserére épülő játékokat.

a

kettőskörre,

40

Megismertetjük néhány ünnepre és alkalomra szóló egyszerű dalt, melyhez utánzó mozdulatok kapcsolódnak. 5-6-7 éves gyermekek ismereteit ritmikus kiszámolókkal bővítjük, melyeket különböző játékhelyzetekben is tudnak alkalmazni. A játék öröme mellett könnyebb legyen az éneklés esztétikus, egyöntetű, bonyolultabb legyen a gyermekek mozgása. Betartják a játékszabályokat, és újabb játékokat találnak ki. Kialakul az alkotókedvük.

Folyamatismertetés beszoktatástól az óvodáskor végéig 3-4 éves gyermekek elsajátítanak mondókákat, ölbeli játékokat, énekes játékokat, műdalokat. Az egyszerű, rövid mondókák 2/4 üteműek, amelyekben negyed és nyolcad ütemek váltják egymást. A játékok kétszemélyes jellegűek, óvónő-gyermek, illetve egyszerű utánzó mozgással kísért megszemélyesítő szerepjátékok. A tiszta éneklésre törekszünk. A gyermekek jó hangulatú játékban szerzik meg a zenei ismereteket és az alapfogalmakat. Bemutatjuk a halk, hangos beszéd, ének, mondóka közti különbséget. Megfigyeljük a környezet hangjait, zörejeit, a csendet, a dallam ritmusjátszó hangszínének és a természetes anyagokból készített hangszereket (tök, mákgubó, mint ritmushangszer, nádi hegedű). Különböző mozdulatokkal érzékeltetjük az egyenletes lüktetést mondókázás, éneklés közben. Megfigyeltetjük a magasabb, mélyebb hangokat – beszéd, ének, hangszer – térben érzékelve. Az óvónő sokat énekelget a gyermekek között, minél több zenei élményt nyújt. Érzékeltetjük a gyermekek nevét, jelét és énekelve hívogatjuk közös játékba, tevékenységbe. Arra törekszünk, hogy a gyermekeknek legyen lehetősége néhány percig tartó hangszeres zene meghallgatására. 4-5 éves gyermekekkel megismertetünk mondókákat, játék és gyermekdalokat, műdalokat. Ismételgetjük a már korábban megismert dalokat is. A dalok hossza 6-8 motívum legyen. Negyed, nyolcad ritmusképeken túl, érzékeljék a szinkópa és szünetjelet is. A dalok anyagában ünnepi és alkalmi dalok találhatók utánzó mozdulatokkal, játékkal kísérve. Körjátékok közül, már nehezebbeket is válogatunk szerepcserés, sorgyarapító és párválasztó játékokat. Törekszünk a csoportos tiszta éneklésre, lehetőséget biztosítunk az önálló éneklésre. Gyakoroljuk a zenei alapfogalmak megismerését, elmélyítését magas, mély oktáv távolságban, - szöveges motívumok visszaéneklése változatos dallam és ritmusfordulatokkal, - dalok felismerése és dúdolása hangszerjátékról, - finomabb hangszínek felismerése (zörejek, beszéd, zenei hangok), - felfedezzük a környezetben és utánozzuk a kisállatok (béka, madár), a természeti jelenségek (eső, szél), a tárgyak (gépek, járművek) hangjait. - gyakoroljuk az egyenletes lüktetést játékos mozgással, tapssal, körbejárással, - kiemeljük a jól ismert dalok, mondókák ritmusát, betartjuk a dalos játékok tempóját, - gyors és lassú közötti különbségek felismerése és alkalmazása. Gyakorolnak egyszerű táncos mozdulatokat, (sarokkoppintás, oldallépés, forgás) csigavonal, hullámvonal térformákban járni. Szívesen használják a ritmushangszereket (dob, háromszög, cintányér, triangulum). Készítünk és használunk természetes anyagokból készült hangszereket (nádi hegedű, nádsíp, köcsögduda, kavicsok összeütögetése, tök, mákgubó stb.). Versre, mondókára találnak ki dallamot. Lehetőséget biztosítunk, hogy a különböző tevékenységekhez kapcsolódva, mindennapos zenei élményhez jussanak a gyermekek.

41

5-6-7 éves gyermekek elsajátítanak mondókákat, gyermek játék-dalokat és alkalomhoz illő műdalokat. A gyermekek szabálytartó képessége lehetővé teszi, hogy már bonyolultabb párcserés, kapus, hidas, sorgyarapító-fogyó játékot válasszunk a gyermekeknek. Olyan egyszerű tánclépéseket ismertetünk, amit felnőtt minta utánzásával követni tudnak. Olyan dalokat válogatunk, amelyekben már a szünet és a szinkópa is előfordul. Egyre több lehetőséget biztosítunk az egyéni éneklésre. A hallásfejlesztést elősegítő fogalom-párokat összekapcsoljuk a tempóváltoztatással vagy dallambújtatással, itt már a gyermekek megkülönböztetik az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát (halk-hangos, magas-mély, gyors-lassú). Megismertetünk a gyermekekkel néhány hangszert hangjuk felismerésével, ritmus zenekart alakítunk ki, amit természetes anyagokból készítünk a gyermekekkel közösen. Versre, mondókára dallamot találunk ki és a kérdésre énekelve válaszolunk. A zenei képességfejlesztő játékokat, a dalos játékokat mikro-csoportos, egyéni szervezeti keretben valósítjuk meg, de lehetőséget adunk a gyermekek által kezdeményezett, spontán tevékenységnek ( a felnőtt minta spontán utánzása). Differenciáltan fejlesztjük a gyermekek egyéni képességeit. A zenei tevékenységek, a spontán, a gyermek által kezdeményezett tevékenység az egész nevelési időszakban előfordulhat. Jeles napokhoz kapcsolódó élménynyújtást is biztosítunk, ahol élő előadásban hallgatnak a gyermekek hangszeres és énekes zeneműveket. A természeti elemekhez kapcsolunk dalokat, mondókákat, műzenei szemelvényeket játékos helyzetekben. Eszközeink Gyarapítjuk CD gyűjteményünket. Csoportonként dallam és ritmusjátszó eszközöket (dob, cintányér, metallofon, fa ütőhangszer). Bővítjük a dalos játékokhoz szükséges kelléktárunkat (koszorú, kendő, köcsög). IKT eszközök rendszeres és differenciált használat –CD-ék, ZENEVARÁZS hanganyaga, Kiegészítő segédletek anyaga.

42

Nyelvi kommunikációs nevelés A zenei nevelés lehetőségei közben fejlődik a gyermekek anyanyelvi készültsége. A mondókák, énekek szövegének hanglejtése, hangsúlya, ritmusa, hangerejének utánzása, érezteti a nyelv kifejező erejét, elősegíti a szép tiszta beszéd kialakulását, pl.: a hangok minta utáni ejtése. A hangutánzó szavak éneklése segíti a magán és mássalhangzók képzésének pontos kifejezését és a fejlődés légzéstechnikáját. A zenei hangsúlyozás jól előkészíti a folyamatos beszéd kialakulását. A gyermekek megismerkednek mondókázás, dalolás közben a játékos hangzó és szóképzésekkel, fejlődik, bővül a gyermekek szókincse, pl.: az új kifejezésekben az egyszerű fogalom-párok megismerése gyors-lassú, halk-hangos, magasmély. Népi kifejezések megismerése: pántlika, csicseri borsó, törökbúza. Nyelvi fordulatok megismerése, alkalmazása: komatál. Megismerkednek a gyermekek hasonló vagy azonos fogalmakkal, rokon értelmű kifejezésekkel pl.: fussunk-szaladjunk. Énekes játékok közben a dalok szövege és a közös játék sokféle lehetőséget ad arra, hogy a gyermekek a magyar beszéd (nyelv) törvényszerűségeit megérezzék. Nem tudatosan, de mégis helyesen alkalmazzák: egyes és többes szám, felszólító mód, kijelentő mód, kérdő mód, párbeszéd, kérdés-felelet, hely-, és időhatározók, ragok, képzők használata. A gyermek bővülő szókincse segítője, motiválója a zenei alkotókedv kialakulásának (dallam, ritmus, improvizálás).

43

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére - A gyermekek örömmel, vidáman, élvezettel játszanak dalos játékokat és kitalálnak hozzá új játékokat. - Felfedezik a hangok szépségét, zenei harmóniáját. - Gátlások nélkül egyedül is tudnak énekelni és mondókázni, önállóan kezdeményezik azt. - A zenehallgatásra szánt műveket figyelmesen hallgatják és a hozzá kapcsolódó mozgást örömmel élik át. - Megkülönböztetik a zenei fogalom-párokat. - Meg tudják különböztetni az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát. - Tudnak ritmust, dallamot, mozgást kitalálni, és rögtönözni.

4. 5. Az óvoda hagyományos ünnepei és egyéb rendezvényei … „ Az érzések, az érzelmek a fontosak, s az a jóleső melegség, ami az ünnepre készülődés közben eltölt bennünket ” … (Devecseri László)

Az ünnepek az ember életében mindig kiemelkedő helyet foglalnak el. Hatásuk jelentős minden korban. Az ünnepek jellemzője rendkívüliséget hoz, a mindennapjainkba. Az ünnepek napja a maga pompájával, fényével új színt varázsol az emberek életébe, a közös élmény erejével hatnak a gyermekekre, erősítik a közösségi érzést és megszilárdítják a hagyományokat. Az óvodai ünnepeknek határozott célja van, amelyek hozzájárulnak a gyermekek sokoldalú pozitív fejlődéséhez.

Az óvoda ünnepei Mikulás (december 6.-a) A gyermekek egyik kedvenc ünnepe, az ajándék várás öröme, találkozás a „kedves, öreg Mikulással”. Az ünnepet megelőzi a készülődés mesék, versek, dalok meghallgatása, közösen készített munkák díszítése a csoportokban, (csizma, kesztyű, zsák hajtogatása, festése, ragasztása, varrása stb.) fantáziától, korosztálytól függően, természetes anyagok felhasználásával. Karácsony (december vége) A karácsony a szeretet és összetartozás ünnepe. Az ünnep hangulatát előkészíti az érzelmekben gazdag örömteli várakozás és a meghitt együttlét. A hagyományos ünneplés a csoportokban és a tornateremben történik. A tornatermi gyertyagyújtást az óvónők bábozása, a zeneiskolások hangversenye és a nyugdíjasok felköszöntése zárja. Gyertyával díszített ízlésesen megterített asztalok mellett étkezünk. A gyermekek számára élmény az ünnepvárás hangulatának befogadása. A család ünnepeit mi mindig tiszteletben tartjuk.

44

Farsang (január-február)

Vízkereszttől hamvazószerdáig tart. Vidámság, jókedv jegyében zajlik a tél búcsúztatása. Jelmezes, táncos, mókás ünnepség, a színes eszközökkel feldíszített csoportokban. Az ünnep hangulatához illő versek, csúfolódók, mondókák, énekek, tombola, zsákbamacska teszi még felejthetetlenebbé ezt a napot. Közösen vásárolt és készített gyümölcssaláta a téli vitaminfogyasztás.

Nemzeti ünnep (március 15.-e) A szabadságharcról szóló történetek hallgatása közben kokárdakészítés, zászlófestés, csákóhajtogatás. Toborzókat és katonadalokat hallgatunk. Ünnepélyes keretek között virággal nemzeti színű zászlóval, verssel és énekkel köszöntjük elődeinket, akik a magyar szabadságért harcoltak.

Húsvét (március-április) Vidám tavaszváró ünnepünk, előzményeként tavaszi nagytakarítást végzünk a gyermekekkel közösen. Tojást festünk, színezünk, húsvétra jellemző eszközöket készítünk. 45

Az udvaron ajándékváró nyuszi-fészket készítünk a gyermekekkel közösen. Az események locsolkodással és vendégeskedéssel folytatódnak.

Anyák napja (május) Nagy-nagy szeretettel és örömmel készülünk-e napra. Virágot nevelünk, ajándékokkal, énekkel és verssel készülünk. Minden csoport ilyenkor virágba öltözik az ünnep hangulatának megfelelően. Halk zeneszóval, rövid műsorral, s a gyermekek által készített meglepetéssel és virággal tesszük meghitté, családiassá. Gyermeknap Ez a vidám ünnep a gyermekeknek van, a gyermekekért. Olyan elfoglaltságot, programot szervezünk a számukra, ahol nagyon jól érzik magukat. Tréfás ügyességi versenyeket, vetélkedőket, szórakoztató játékokat szervezünk óvodánk udvarán és környékén. Születésnapok Csoporttársakkal együtt köszöntjük az „ünnepeltet” Ezen a napon a születésnapos gyermek kívánsága teljesül, és a közösen készített ajándékkal kedveskedünk. Igyekszünk igazi élményt teremteni, gyertyagyújtással ünnepélyesebbé varázsolni a „növekedés” napját. Évzáró és nagycsoportos búcsúztatás (június eleje) Egy kis számvetés az egész éves „munkáról”, verssel, mondókával, énekkel, körjátékkal, búcsúznak az óvodától. A nagycsoportosok elköszönnek az óvodától. Az útra indító batyuban ceruza, radír, versike és pogácsa található.

46

Az óvoda hagyományai A környezetvédelem fontosságát hangsúlyozó jeles napok mind beépülnek az óvodai nevelés folyamatába, magukban hordoznak érdekes és új eseményt, általuk színesebbé, tartalmasabbá válik óvodai életünk. Takarítási világnap (szeptember) A gyermekekkel közösen az óvoda udvarán és környékén összegyűjtjük a szemetet (söprögetés, gereblyézés, lombágy készítés). A takarításban minden csoport részt vesz. Az elvégzett munka öröme, a tiszta környezet látványa, arra inspirálja őket, hogy ez a folyamat váljon belső, feldolgozható igényükké. Állatok napja (október 4.-e) A különböző lakóhelyen lévő állatok megfigyelése, nézegetése, az összegyűjtött képek rendszerezése. Nyomkereső túra az óvoda udvarán és a patak partján, az erdőben. Kiállítást rendezünk a játékállatokból (cica, maci, nyuszi stb.), a saját kedvenceikkel. Állatsimogató az óvoda udvarán és a Misina Állatvédő Egyesület területén. Luca nap (december 13.) Ezen a napon a csoportban lévő gyermekek búzát vetnek, a karácsonyi ünnepi asztalra. Önállóan öntözik, és figyelemmel kísérik a mag „változását, fejlődését”. Megfigyeljük az időjárást, igazak-e a népi jóslások. Advent (december, készülődés négy héten keresztül) Közösen készítjük el az adventi koszorút. A hetenként meggyújtott gyertyafénynél gyönyörű mesék születnek, énekelünk, és verset hallgatunk. Ezekben a napokban örömteli várakozás az ajándékkészítés, a karácsonyi díszítés készítése, ágak hajtogatása, csoportdíszítés, mézeskalácssütés, babák ünneplőbe öltöztetése történik. E tevékenységeket önként nagy-nagy szeretettel végzik a gyerekek. Víz napja (március 20.-a) Kirándulás a patakunkhoz, a patak útjának követése papírhajók úsztatásával. Szemétgyűjtés az erre kijelölt zsákba. A vízben és a vízparton élő állatok sokszínűségének megfigyelése. A városunkban lévő víztisztító telep meglátogatása. Föld napja (április 22.-e) Séták, kirándulások a közeli rétre, virágkoszorúk készítése vad-virágból, a körülöttünk lévő természet gyönyörű kincseinek felfedezése, nagyítók, távcsövek segítségével. Kísérletek földigilisztával, csigával és különböző talajfajtákkal Májusfa állítás és kitáncolása (május) E kedves vidám hagyomány a nagycsoportos fiúk meglepetése az óvodában lévő lányoknak. Élő fát nem vágunk ki, hanem az udvarunkon lévő, e célra kiválasztott fát díszítünk fel színes

47

szalagokkal. A meglepetéssel mindig sikerül örömet szerezni. Vidám tavaszi dalokat énekelve körbejárjuk és megcsodáljuk a „mi májusfánkat”. Egy hónap elteltével kitáncoljuk és leszedjük a fára aggatott szalagokat. Madara, fák napja (május) A körülöttünk lévő élő természet megfigyelése és megszerettetése érdekében játékos formában programokat szervezünk a gyermekek aktív közreműködésével. „Mi fánk” gondozása és változásának folyamatos megfigyelése. Séták, kirándulások lehetőségeinek kihasználása. Különböző fafajták felfedeztetése: fakéreg, levelek, erezet, szín, nagyság, virág, termés alapján. Évgyűrűk meghatározása. Madárfészek megkeresése, madárhangok hallgatása, utánzása. Beszélgetés a fák, madarak védelméről. Vigyázunk az erdő tisztaságára, hallgatjuk az erdő „csendjét”, a nyugalmat, árasztó természetet. Levél és kéregnyomat felhasználásával tavaszi kompozíciók készítése. Környezetvédelmi világnap (június 5.-e) Figyelemirányítás az óvónők részéről a gyermekek felé: érezzék és tapasztalják meg az életkoruknak megfelelően azt, hogy a körülöttünk lévő csodálatos környezetet már pici korban ismerni, szeretni, óvni, védeni kell. Tudományos Gyermekenciklopédiák tanulmányozása a könyvtárban, közben beszélgetünk az állatokról, növényekről, természetről.

Kiegészítő programjaink „ Zöld Óvoda „ Kritériumrendszerének megvalósítása érdekében Zöld napok vagy Zöld hét keretén belül:  Udvar virágosítás a szülőkkel  Kertek gondozás –sziklakert, négy évszak virágoskert, fűszerkert.  Saláta nap ( az egészséges táplálkozás érdekében).  Túrák, kirándulások csoportonként Az óvoda kirándulásai,túrái Az erdő a valóságos természet eleven megnyilvánulása illetve varázsa, amely magában hordozza az események, élmények tárházát, a hangulat átérzése és mindezek befogadása semmivel sem helyettesíthető folyamat. Közben megfigyelünk, ismerkedünk, együtt rácsodálkozunk, megnevezünk, és gyakorlatban tevékenykedünk.

Ősz Nyomkereső túra a közeli erdőben (nagyítók, távcsövek használata). Vajon milyen állat járhatott itt? Szüret a szőlőhegyen, szülői meghívásra, kukorica-betakarítás őszi munkák megfigyelésével (természetes anyagok gyűjtése). Csipkebogyó szüret tea készítéséhez. Állatkert, Pintér kert (Pécs) meglátogatása a szülőkkel közösen vonattal vagy autóbusszal. Tél Egy délelőtt nagycsoportosokkal és szülői segítséggel kirándulás a téli erdőbe, ahol: madáretetők kihelyezése, vadles, vadetetők és nyomok megfigyelése, az itt maradt madarak hangjának felismerése történik. Ismerkedés az erdész munkájával, gondoskodás az állatokról, a kilövés fontossága. 48

Tavasz Gyalogtúra az erdőben (ébredő természet megfigyelése, koszorúkészítés nemzeti ünnepünkhöz). Kirándulások a patak partjára és a közeli tarka rétre (virágkoszorú készítés, virágok, bogarak életterének megfigyelése, vidám tavaszi játék a kiscsoportosoktól a nagyokig). Különböző fafajták megfigyelése és összehasonlítása. Élvezzük az erdő csendjét, a tiszta levegőt.”. Egész napos kirándulás szülői segítség igénybevételével. Meghallgatjuk az énekesmadarak hangját, fészküket meglessük. Felkutatjuk a kristálytiszta erdei forrást és a csörgedező, búvó patakot. Nyár Vidám nap a nyári réten és a patak partján. Énekes mozgásos játék, kergetőzés, hempergés a fűben, labdázás a nagy tér kihasználásával. A kulturális és esztétikai élmények gazdagodnak, a nevelési év folyamán a városban lévő kiállítások, rendezvények, a könyvtár látogatásának alkalmával. Részt veszünk a Bóbita Bábszínház előadásain.

4.6. Rajzolás, mintázás, kézimunka … „ A művészetet nem a valóság pontos utánzása teszi művészetté ” … (Zykmund)

49

Célja Személyiségfejlesztés megvalósítása, a gyermekek élmény-, és fantáziavilágának képi és szabad önkifejezése, alkotó, játékos ábrázolt tevékenységgel. A gyermekek tér, forma, szín képzetének gazdagítása, a természet szépségei által, állandó közös felfedezéssel. Az esztétikai érzékenységük, szép iránt nyitottságuk, fogékonyságuk és igényességük megalapozása. Feladata A gyermekek környezete iránti érzékenységének kialakítása, változatos élménynyújtással. A gyermeki alkotókedv és alkotási vágy feltételeinek megteremtése („alkotó műhely”). A különböző anyagokkal, eszközök használatának szabályaival, technikákkal való ismerkedés. Az alkotó, játékos ábrázoló tevékenység tartalmának és minőségének fejlesztése. A gyermekek vizuális észlelésének, emlékezetének, képzeletének és színvilágának gazdagodása közös élmény hatására. A családból az óvodába kerülő gyermek különböző képességekkel, érdeklődéssel csodálkozik rá a világra. Az eltérő szociokultúrális környezet meghatározza a gyermek hozzáállását, reakcióját, cselekvési vágyát. Kiemelt figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, a sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni, differenciált fejlesztésére. A kiemelkedően tehetséges gyermekek esetén alkalmazzuk differenciált, egyéni fejlesztést. A vizuális nevelés a gyermekek számára teret nyit az önkifejezéshez, biztosítja az alkotás örömét, önként vállalt önálló, önfeledt tevékenység, melyben kiélhetik vágyaikat, érzéseiket. A három éves gyermeknek az ábrázolása az óvodába kerülésekor szubjektív és kezdetleges, mert a gyermek technikailag fejletlen. Még nem képes megfelelően összpontosítani, csak a legáltalánosabb jellemzőket használja. A gyermek később sem azt rajzolja amit lát, hanem amit tud a dolgokról. A közösen átélt élmények késztetik fokozottabban az alkotásra, az önkifejezésre, és az esztétikus környezet iránti igényformálásra. Az óvónő személyisége, hozzáállása, irányító munkája, felelőssége nagymértékben meghatározza a gyermekek széphez való bensőséges viszonyát, alkotási vágyát. Kirándulásokon, sétákon minél több egyéni és közös élménynyújtásra törekszünk. A spontán és irányító szemlélődés, felfedezés, rácsodálkozás, a természeti jelenségek formai, színbeli tulajdonságainak megfigyelésére készteti a gyermeket. Természetes anyagokat gyűjtünk – könnyen fogható, fonható, hajlítható, alakítható (csuhé, szalma, falevél, fakéreg) – későbbi felhasználásra, megmunkálásra. Nevelő munkánk során megismertetjük a gyermekeket a népi és képzőművészet hagyományaival, valamint őrzésével, ápolásával. Ábrázoló tevékenységeknek állandó teret lehetőséget biztosítunk az egész nap folyamán. Az eszközök esztétikuma, használhatósága is meghatározó. A nap bármely szakában minden gyermek számára elérhető helyen, esztétikus környezetben kínálunk lehetőséget. Felhasználásra kerülnek a közösen gyűjtött (kavicsok, magok stb.) eszközök is. Elsajátíttatjuk a gyermekekkel az eszközök biztonságos kezelését, kialakítjuk az egészségügyi és viselkedési szokásokat, a fejlesztésnél figyelembe véve az egyéni fejlettséget. Csoportszobáink dekorációi tükrözik az évszakok, a természet változásait, színviláguk ízléses és harmonikus.

50

Eszközök A tevékenység gyakorlásához megfelelő méretű, és minőségi eszközöket biztosítunk (ecsetek, tempera, akvarell, anyag, só-liszt gyurma, gipsz, kréták, ragasztók, különböző minőségű papírok, textil stb.). A mindennapi szabad játékban igyekszünk megteremteni a festéshez, rajzoláshoz, mintázáshoz, szövéshez, hajtogatáshoz, ragasztáshoz a feltételeket. Alkalmazzuk az infokommunikációs eszközöket ( fényképezőgép, CD-ék, stb.).

Az óvoda gyakorlata a beszoktatástól az iskolába lépésig 3-4 évesek A rajzolás az ember legősibb tevékenysége. Minden egyszerű spontán rajzolás is igen nagy szellemi tevékenységet követel. Ábrázoló tevékenységük szervesen beépül a játékaikba. Ebben az időszakban manipulálásuk nem más, mint a gyakorló játék egy fajtája. A szabadban firkálgató gyermekkel éljük át a felfedezés, alkotás örömét, esztétikai élményt, rajzolgatás közben ötleteket adunk, kérdéseinkkel serkentjük az ábrázolást, a kifejezés tartalmát (fészek, füst, felhő, bárány, virág stb.). A firka korszak lendületes gesztusaiból kilépő gyermeket, egyénileg segítjük a tovább lépésben, de fokozatosan figyelünk a gyermekek igényeire, gondolataira, játékos feladatokon keresztül engedjük szabadon próbálkozni őket. A gyermekek rajza szóbeli kiegészítésekkel válik teljessé.

Fontos feladatunk a plasztikai szemlélet formálása, amelyen tetszés szerint részt vehetnek a gyermekek. A gyurmát, vagy az agyagot változatos munkafogásokkal formázhatják. Felfedeztetjük a gyermekekkel a különböző tárgyak formáit, és megismertetjük őket az anyagok alakíthatóságával. Együtt gyönyörködünk a saját és mások alkotásaiban (óvodai kiállítások megtekintése). 4-5 évesek Segítjük a gyermekek kép alakító tevékenységét, új technikákkal megismertetjük őket. A természeti megismerések biztosítják az ember, a környezet, a tárgyak, cselekvések ábrázolását. Segítjük őket abban, hogy a szerzett ismereteket, saját elképzelésük alapján jelenítsék meg. Elsajátíttatjuk a gyermekekkel a díszítés egyszerű legősibb elemeit. Fokozatosan haladunk az összetettebb technikák irányába. A különböző technikák közben fejlődik a gyermekek térbeli tájékozódása, formaérzékenysége, alkotókedve és társaival való együttműködése. Részt veszünk az óvoda folyosóján lévő kiállításon és később sokat beszélgetünk a látottakról. Találkozhatnak a gyermekek műalkotásokkal a város kiállított termeiben és megismerkednek népművészeti, formatervezett eszközökkel.

51

5-6-7 évesek Gazdagítjuk a technikai megoldásokat. Képalakító tevékenységek során több alkalommal készítünk közös kompozíciót. Arra ösztönözzük őket, hogy témáikban megjelenítsék a saját élményeken alapuló mesék, versek, kirándulások, ünnepek és különböző események ábrázolását. Kitartásra ösztönözzük a gyermekeket a díszítő jellegű munkák végzésekor, ami az írás előkészítésének alapja. A képalakítás megjelenik festékkel, zsírkrétával, pasztellkrétával, színes ceruzával, papírragasztással, agyagba, illetve homokba karcolással, nyomattal, metszettel, természetes anyagok felhasználásával. Segítjük az emberábrázolási képesség technikájának kialakulását. (kifejezőbb részformák jelzésével). A gyermekek díszítő munkájának során a környezet esztétikájának megteremtése a célunk, az ősi díszítő elemek gyakorlásával, illetve a formák ritmusos ismétlődésével ( identitástudat fejlesztése). Finomodik a gyermekek érzékszerve, fejlődik manipulációs készségük az elsajátított technikák alkalmazása során. Múzeumok, kiállítások, látogatások során a gyermekek szép tárgyakat, szobrokat, festményeket fedeznek fel, mely az ízlés és látásnevelés fontos eszköze, melyek alakítják a gyerekek ízlésvilágát, segítik értékelő képességük fejlődését. Valamennyi alkotást értékként kezeljük, gyűjtjük és értékeljük. Megteremtjük annak lehetőségét, hogy a gyermekek egyéni módon jelenítsék meg élményeiket, jussanak kifejezésre érzelmeik, vágyaik, szorongásaik. Alkotásukban mutatkozzon meg a fantázia és élmények hatása, motiváljon a természet szeretete. Nyelvi kommunikációs nevelés A gondolkodás a szóbeli és ábrázoló kifejezőképesség, az egyes gyermekeknél különböző szinten állhat. E tevékenységeket összekapcsoljuk más művészeti ágakkal.

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére - Képalkotásban egyéni módon, biztonságban jelenítik meg ismereteiket, gondolataikat, szűkebb és tágabb környezetükből származó élményeiket, elképzeléseiket. - Kialakul a gyermek tér, forma, szín, nagyság képzetének gazdagodása. - Örömmel saját kezdeményezésükre is ábrázolnak, megtanulnak „látni”. - Fokozott önállósággal tudják alkalmazni a megismert technikákat és a természet kincseit felhasználva, tudják céljukat megvalósítani, az eszközöket pedig készségszinten használják. - Képessé válnak a testséma megalkotásra. - Fejlődik ritmusérzékük és szimmetria fogalmuk. - Rácsodálkoznak a szépre, tudnak gyönyörködni benne, meglátják környezetükben az esztétikai értékeket. - Plasztikai munkáik egyéniek, részletezőek. - Téralakításban, építésben ötletesek és együttműködők. - Figyelmük kitartóbbá, koncentráltabbá válik. - Örülnek az alkotásoknak, a közösen elkészített kompozíciónak, kialakul bennük az ön-, és mások értékelésére irányuló tulajdonság, beszélgetni tudnak az alkotásról és elfogadják egymás véleményét.

52

4.7. Vers, mese … „ A mese a gyermekkor számára az, ami a felnőtteknek a vallás ”…

(Karácsony Sándor)

Célja A személyiségjegyek kibontakoztatása és fejlesztése a versek, a mesék képi erejével, hangulatával, ritmusával. A biztonságos önkifejezés megalapozása az irodalom iránti érdeklődés felkeltése, a változatos irodalmi élmények közvetítésével, tevékenységközpontú módszerekkel. Feladata Az irodalmi anyag igényes kiválogatása a négy természeti elem köré csoportosítva. Az irodalmi élményhez kapcsolódó feltételek biztosítása. A gyermek életkorának, egyéni fejlettségének megfelelően anyanyelvi képességek komplex fejlesztése, az anyanyelvi kultúra elérésével. Programunk a komplexitást szem előtt tartva a természet szeretetére, védelmére nevel. Teszi ezt a gyermeki fogékonyságra, tapasztalásra, élményekre alapozva. Mindezek megfogalmazására elengedhetetlen a beszéd, a kommunikáció, az anyanyelv. A családból az óvodánkba kerülő gyermekek ritmikus mondókák, versek zenéjén, és a mesék nyújtotta élményen keresztül ismerkednek anyanyelvünk szépségével. A vers, a mese varázslatos világa, a kommunikációs és metakommunikációs játékok, a meghitt beszélgetések folyamatosan mélyítik gyermekeink kifejezőkészségét, érzelmi biztonságérzetét.

53

Óvodánkba járó gyermekek eltérő szociális körülmények közül kerülnek a csoportjainkba. Ezért az egyéni fejlettségi szinteket szem előtt tartva, differenciáltan kell foglalkoznunk a nyelvileg is hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, a sajátos nevelési igényű esetenként beszélni is alig tudó gyermekkel – illetve a kiemelkedő képességűekkel az egyéni bánásmód elvét követve, pluszt nyújtani számukra. A migráns gyermekek kultúráját az inkuzív pedagógia alkalmazásával fogadtatjuk el a gyermekekkel, ( versek, mesék, mondókák ), e kultúra értékeinek megismertetésével. Anyanyelvi játékaink beépülnek a mindennapi tevékenységeik közé. Általuk bővítjük a szókincsüket, gyakoroljuk a nyelvtanilag helyes beszédet, és mondandónk árnyalt megfogalmazását, pl.: nyelvtörők, hangzó gyűjtése, rokon értelmű szavak gyűjtése, vers ritmusának érzékeltetése, hangulatának átérzése, ellentétpárok keresése, barkochba játék stb.. A mese és vers része az egész óvodai életet átfogó anyanyelvi nevelésnek. A gyermekekkel való játékos beszédkapcsolat egyik nagy lehetősége a beszéd, a szórakoztatás, a kellemes időtöltés, az együttes élmény biztosításához Az irodalmi alkotások az anyanyelvei nevelés ősi forrása, mely értékeket, hagyományokat, szokásokat közvetít. Élményt akkor nyújtunk a mese, a vers tolmácsolása során, ha mi is élményként éljük meg, és ezt érezteti tekintetünk, mimikánk, hanghordozásunk, testünk minden rezdülése. A mese a gyermek érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődésének, fejlesztésének legfőbb segítője. A vers, a mondóka, játék a nyelvvel, a szépen hangzó beszéddel. Az irodalom ráirányítja a figyelmet az évszakok változásaira, a természet és időjárás összefüggéseire. Az ősi természeti elemek ( tűz, víz, levegő, föld) életterünk szerves része. Az irodalom segít megélni az érzékelés, tapasztalás megértését, a vele való azonosulást. A gyermekeket a ritmikus hangulat fogja meg. Fontos, hogy gyakran ismételjük, mert így észrevétlen sajátjukká válik, s egyben biztonságérzetet nyújtunk számukra. A mese óvodai életünk nyüzsgő napjaiban a csend szigete, egymásra hangolódás és hagyomány. A mese jelképével az emberi természet jellemvonásairól és a külső világ jelenségeiről ad tükörképet. Anyanyelv közegén át emberi kapcsolatokra nevel, mélyíti az önismeretet, segíti a világ megismerését. A mesével való kontaktus érzelmi biztonságot nyújt. A mesemondás óvodánkban szertartás. A mesére hangolódás csoportjainkban eltérő jelképre épül pl.: gyertyafény, félhomály, mesekuckó, mesepárnák, mesetarisznya, mesére hívó zenedoboz stb.. A mesemondás szokásai a miliő mint örömforrás, élmény a mesélőnek és a gyermeknek. A mesehallgatás során a mese belső képvilágot jelenít meg. E képalkotás folyamata a gyermeki élmény feldolgozásformája. A mesék és versek erősítik az évszakok szépségének átérzését, a természeti elemek, jelenségek táplálják a gyermek érdeklődését önmaga, az emberi kapcsolatok és természet jelenségei iránt. A gyermek igyekszik mindent utánozni, ezért a versmondásunk és mesélésünk példaértékű legyen. Nyelvtanilag helyes, tiszta kiejtéssel és beszéddel, megfelelő artikulációval tolmácsoljuk az irodalmi alkotásokat. Adjunk lehetőséget a gyermekeknek a saját vers és mesealkotásra, az élmények kifejezésére, megjelenítésére más módon is, a komplexitás jegyében ( mozgás, vizuális kifejezésre) Fontos alapelvünk: - Tiszta forrásból merítsen. - Megfeleljen a gyermek és csoport fejlettségi szintjének. - Feleljen meg az óvónő egyéniségének. - Ösztönözzük fogékonyságukat az irodalmi alkotások iránt.

54

Folyamatismertetés óvodába lépéstől a kimenetelig 3-4 évesek Óvodánkba kerülő gyermekeink egy része már ismer tapsoló, ujjkiszámoló, ölbeli mondókákat (szocializáció függvényében). A könnyebb beilleszkedést, a nyugalmat sugárzó légkör alakítását segítik a meghittséget keltő altató, hintáztató, ujjkiszámoló, hangutánzó, népi mondókák. Ismerkedünk a képeskönyvekkel, beszélgetünk a látottakról. A könyv szeretetére, megbecsülésére, megóvására szoktatjuk őket. Állatmesék, láncmesék, természetről szóló mesék szerepelnek életkoruknak megfelelően. Dramatizálásnál, az állatok hangjának utánzását gyakoroljuk, 1-1 jellemző mozzanat egyéni eljátszásában. A mesemondás varázsa, hangulata készteti őket az önkéntes részvételre. Az ismétlések biztonságot nyújtó érzést közvetítenek. A mesemotívumok, a versek ritmusa és rímei jó érzést keltenek bennük. Minden nap mesélünk, verselünk egyéb tevékenységeink közben is. Szeretnénk, hogy mindig többen és többen kapcsolódjanak be a mondókázásba, verselésbe. Tapasztalatunk szerint a mozgással kísért verselés, mondókázás nagyobb élményt jelent számukra, szívesen játsszák el a hallottakat. Felismerik a mesék szereplőit, figyelemmel kísérik a mese menetét, az ügyesebbek be is kapcsolódnak. 4-5 évesek Programunk a környezetvédelemre épül, e köré csoportosítjuk a verseinket, meséinket, így követjük az évszakok változásait. Az időjárásról, az évszakok megfigyeléséről, növényekről, állatokról, természeti jelenségekről, természeti elemekről (föld, víz, levegő, tűz) szóló versek, mondókák, kiszámolók, találós kérdések alkotják a választékot. Hangutánzó, nyelvtörő, vidám, pattogó, tréfás ritmusváltó versikék teszik változatossá a kínálatot. Állatmesék, láncmesék és egyszerűbb szerkezetű tündérmesék színesítik a kínálatot. Ismételjük a kiscsoportos kedvelt meséket. Élményeiket,érzelmeiket megpróbálják játékban, rajzban, szóban megfogalmazni.. 5-6-7 évesek Refrénekkel, ismétlésekkel tagolt, vidám párválasztó, táncos ritmusú mondókákat gyakorolunk, melyek jól beilleszthetőek a játék folyamatába. Találókérdések, mulattató mondókák, tréfálkodó felelgetők, csúfolódók gyarapítják a kínálatot. E korcsoportnak a természetről, időjárásról, aktuális élményekről (ünnepek), növényekről, állatokról, természeti elemekről válogatunk alkotásokat:verset, mesét. A gyermekek körében.élményként élik át a versek rímeit, beleélik magukat a hangulatukba, ismétlések során. Figyelem összpontosításuk ebben az életkorban szilárdabbá válik, gazdagodik metakommunikációs ismeretük. Bonyolultabb szerkezetű tündérmesék, népmesék és elbeszélések vannak jelen. A folytatásos meséket felidézzük, megjelenítjük a motívumokat játékunkban. Dramatizáláshoz a kelléktár a gyermekek ötleteinek felhasználásával készül és bővül. Rendszeresen érdeklődnek a könyvek iránt (ismeretterjesztő, képes sorozatok a természetről, jelenségekről, állatokról stb.), beszélgetést kezdeményeznek a látottakról. A belső képalkotás folyamata a gyermeki élményfeldolgozás legfontosabb formája.

55

Eszközök Továbbra is gyarapítjuk a korcsoportoknak megfelelő igényes könyveket. A gyermekek számára a könyvek hozzáférhető helyen találhatók. Diafilmeket, videokazettákat (természetfilmeket), DVD-t vásárolunk, és a dramatizáláshoz bővítjük a kelléktárunkat (kendők, kalapok, szoknyák, fejdíszek stb.). Meseládikó bábkészlet és könyvek felhasználása ( kompetencia alapú nevelés – óvodai programcsomag megvalósítása ). IKT. eszközök felhasználása óvónői felkészüléskor és a gyermekeknél. Nyelvi kommunikációs nevelés A mesék, versek világa legfontosabb eszköze nyelvünknek. … „ A szó ékszer, Édes, ékes, békességes, Anyám szava gyöngyös, fényes, Átadom, mint éket, ékszert, Izzón égjen, ha beszélek ” …

(Kiss Dénes)

A nyelvi nevelés lényege a gondolatcsere a komplex személyiségfejlesztés során, a látott, hallott, tapasztalt élmények szóbeli megfogalmazása – a beszéd tartalmi és formai oldalának fejlesztése fontos feladatunk. A mesék, versek, ritmikus mondókák választékos, míves szövege bővíti a gyermekek szókincsét, ráéreznek a magyar nyelv dallamosságára, árnyalt kifejezés formáira. Beszédkultúránk is meghatározó az anyanyelvi nevelés terén. Tájékozottságunk, gondolati, nyelvi megfogalmazása értékadó kell, hogy legyen, az óvodai élet egész folyamatában. Az óvodás nem tud olvasni így minden ismeretet a beszélt nyelv segítségével szerez meg. Az érzelemmel áthatott beszéd, a szavakon túli metakommunikatív eszközök fokozzák a nyelvi kifejezés erejét. Az élmények hatására tervezhetjük a beszédfejlesztést. Képolvasás, mesebefejezés (önálló szövegalkotás), mesekitalálás, bábozás, vidám-szomorú hangulatok a mesékben. A kommunikáció fejlesztéséhez motiváló hatásúak a mimetikus-pantomimetikus játékaink. A levegővel való helyes gazdálkodásra légző-gyakorlatok, a beszédszerv ügyesítésre a hangutánzásuk használhatók. Az irodalom, a választékos beszélt nyelv, az anyanyelvi játékok fejlesztik a 3-7 éves gyermekek kreativitását, beszédbátorságát. A művészi irodalmi alkotások érzelmi erőket mozgósítanak. Általuk fejlődnek a gondolkodási műveletek. Empátiára, beszédre, játékra inspirálnak. Az együttlétet, a játékot, a mesét, a beszélgetéseket át kell hassa, a belőlük áradó önzetlen szeretet, egymás elfogadása, az eltérő kulturális sajátosságok toleranciája.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére Az óvodai élet nevelési folyamatának ritmusát az évszakok változása adja. A természet ritmusa bennünk lüktet. Az időjárás, a természet változásai, napsütés, szél, víz, föld illata, a kövek, termések, fakérgek, virágok formája. Beleélő képességük fejlesztését, élményeik szóbeli megfogalmazását hivatottak segíteni a versek, mesék, míves alkotóelemeik. Mire eltelnek a gondtalan óvodáskor évei, szeretnénk felvértezni őket biztonságérzettel, fantáziával, kifejezőkészséggel. Beszédbátorságuk fejlődik.

56

- A gyermekek szívesen hallgatnak és ismételnek verseket, mondókákat, várják és igénylik a mesemondást. - Bátran folytatják a mesét, a történetet saját fantáziájukkal egészítik ki. Az ismert mesemotívumok dramatizálása, kedvelt tevékenysége a gyermekeknek. - A magyar népmesék szófordulatai a passzív szókincsükbe beépülnek. - A metakommunikatív jelzéseket használják, a környezetükben megfelelően kommunikálnak. - Ismerik a mesekönyveket, kialakul igényük a könyv tisztelete iránt, azokat szívesen minden nap használják. - Élményeik elmondásával elsajátítják az összefüggő beszédet. - Beszédhelyzetekben használják a tapasztalatuk során bővülő szókincsüket. - Figyelmesen, türelemmel hallgatják egymást és a felnőtteket (beszédfegyelem). - A sokoldalúan biztosított tapasztalatszerzés természete környezetben elsajátított és megismert versek, mesék, mondókák által kedvező mértékben gyarapodik a gyermekek szókincse. - Tisztán ejtik a beszédhangokat (logopédus segítsége a problémás gyermekeknek). Az óvodáskor végére eljutnak az életkoruknak megfelelő képességszintre. A természet szeretetére nevelés az embernevelés része. Az anyanyelv ismerete megfogalmazhatóvá teszi megélt világunkat.

4.8. Munka … „ Munkára fel, nap ragyog, Hegyezzük meg a zabot ” …

(Tóth Károly)

57

A

személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tapasztalással sok vonatkozásban azonosságot mutató, azzal egybeeső munka és munka jellegű játékos tevékenység ( az önkiszolgálás, segítés az óvodapedagógusnak és dajkának, a csoporttársakkal együtt, értük, később önálló tevékenységként végzett alkalmi megbízatások teljesítése, az elvállalt naposi és egyéb munka, a környezet-, a növény- és állatgondozás, stb.).

Célja A sokféle változatos munkajellegű tevékenységek célja, olyan készségek, tulajdonságok, szokások kialakulása, amelyek pozitívan hatnak a gyermekek személyiségfejlődésére, közösségi kapcsolataira. Megvalósítása érdekében tudatosan figyelembe vesszük a gyermekek egyéniséget, önkéntességét, megismerési vágyát, nyitottságát, aktivitását. Az életre való felkészítés nem nélkülözheti a munkatevékenységek lehetőségeinek kihasználását. Feladata A gyermeki munka fontos nevelési eszköz, általa fejlődnek ki azok a készségek, amelyek eljuttatják a gyermeket önmaguk kiszolgálásáig. Kitartással, felelősségérzettel, kötelességteljesítéssel érjenek el a közösség érdekében végzett munkáig. A különböző típusú játékos munkajellegű tevékenységek tervezése és a feltételek biztosítása.

58

A gyermek munka jellegű tevékenysége:  Önként – azaz örömmel és szívesen – végzett aktív tevékenység.  A tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének, a munkavégzéshez szükséges attitűdök és képességek , készségek, tulajdonságok ( kitartás, önállóság, felelősség, céltudatosság) alakításának fontos lehetősége. A munka jellegű tevékenység is tartalmaz játékos elemeket, tulajdonképpen játék a gyermek számára. A munkavégzés szükséglete a gyermeknek örömmel végzett tevékenység. A gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel való együttműködést és folyamatos, konkrét, reális,- a gyermekhez mért - fejlesztő értékelést igényel. Az önként vállalt feladatok, munkafolyamatok végzése során megéli a gyermek a közösségért való tevékenykedés örömét, amely normák, értékek, szabályok kialakulásához vezet. Mint az óvodai élet egész területén, itt is meghatározó az óvónő személyisége. Egész lényével mintát ad a rábízott gyermekeknek. Arra törekszünk, hogy minden munkatevékenység örömet és önállóságot jelentsen a gyermekeknek. Megtanítjuk őket a feladatok helyes elvégzésére, megismertetjük az eszközöket, azok használatát, sorrendjét és az elvégzett munka ellenőrzésének módját. Figyelünk arra, hogy csak olyan munkát bízzunk a gyermekekre, amit megerőltetés nélkül is el tudnak végezni, képességeiknek megfelelően. A fokozatosság elvét érvényesítjük, biztosítjuk az állandóságot és a folyamatosságot. Erősítjük bennük a munka szükségességének érzését. Igyekszünk az óvodai élet minden területén nyugodt, biztonságos légkört teremteni a munkához. Információszerzéshez juttatjuk őket, szűkebb és tágabb környezetükben. Az együttesen végzett játékos tevékenység, a közös munka öröme segíti a baráti kapcsolatok kialakulását, megszilárdulását. Ráirányítjuk a szülők figyelmét arra, hogy otthon is biztosítsanak lehetőséget a gyermekek saját személyével kapcsolatos teendők ellátására. A munka jellegű tevékenységek végzése nagyszerű fejlesztő eszköze lehet a sajátos nevelési igényű, a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű valamint a migráns gyermekek nevelésének.

Munka jellegű tevékenységek Önkiszolgálás Megismertetjük a gyermekeket a saját személyükkel kapcsolatos feladatok ellátásával és annak sorrendjével (testápolás, öltözködés, holmijuk rendben tartása, kulturális étkezési szokások elsajátítása stb.). Naposi munka A gyermekek fejlettségétől függően vezetjük be, és sikeres teljesítése után növeljük a teendőket. A naposok munkáját mindig konkrétan értékeljük, hogy az ismerté váljon a csoport előtt. Sokat tartózkodunk a szabadban, így a naposi munka bővül a kinti feladatokkal. Arra tanítjuk őket, hogy a „megbízatás” teljesítése milyen fontos mindenki számára. Érezzék ezt és lelkesedéssel, örömmel végezzék feladatukat. Minden munkatípusban meg kell ismernünk az alapfogásokat.

59

Alkalomszerű munka Egyrészűk ismétlődik, másrészük esetleges, a nap folyamán gyakori eleme a gyermekek tevékenységének. Alkalomszerű tevékenységük körét mindig meghatározza a gyermek fejlettsége, személyisége és környezeti adottsága, melyek a gyermeki önállóság kialakulását segítik (készülődés a jeles napokra, ajándékkészítés a kisebbeknek, csoportszoba készítése, óvoda épületén belül üzenetek, kisebb megbízások teljesítése. Növény és állatgondozás A természetben, miközben a gyermekek átélik és megfigyelik a közreműködésük során létrejövő változásokat, a növények és állatok életfeltételeinek megteremtéséhez járulnak hozzá. E tevékenységek az óvodán belül és az óvodán kívül is egyaránt történnek: - A természet sarok létesítése, virágoskert, virágládák gondozása, „mi” fánk ápolása, madáretetés, akvárium gondozása, az óvoda udvarán lévő madárfészek lakóinak védelme. - Családoknál lévő növény és állattenyésztésben való segítségnyújtás, erdészetben madáretetők kihelyezése. Szükségletet kielégítő munka Óvodai életünk egyik kedvenc tevékenysége vitaminsaláták készítése, befőzés, gyümölcsturmix, aszalás, sütés, főzés, és e munkákkal kapcsolatos eszközök helyes használatának gyakorlása. Szűkebb környezetünk tisztaságának megóvására törekvés - A csoportszoba, előszoba, mosdó, udvar ápolásában segítségnyújtás a felnőtteknek (rendrakás, játékok lemosása, tornaszerek elrakása, hulladék összeszedése). - Patakpartján, réten szemétgyűjtés, letört faágakkal összeszedése. - A gyermekek jó közérzetének biztosításán túl, érvényesüljön az esztétika ízlésformáló hatása.

Őszi munkatevékenységek - Termések, falevelek gyűjtése. - Csoportszoba dekorálása évszaknak megfelelően. - Az udvar tisztántartása, hulladékgyűjtés, levélsöprés. - A bogarak téli szállásának levélkupac készítése, az udvar eldugott sarkában. - Zöldségfélék, virágok, gyümölcsök hangjainak gyűjtése (levél és virágpréselés). - Gyümölcsök, zöldségfélék elrakása télire (befőzés és aszalás). - Növények cserépbe és ládába ültetése, gondozása. - Természetsarok készítése (kincsek gyűjtése). - Vitaminsaláták, gyümölcssaláták készítése. - Akvárium, florárium gondozása.

60

Téli munkatevékenységek - Természetsarok gondozása. - Madáretetők elhelyezése, madáreleség készítése, a madarak folyamatos etetése. - Udvaron közös hólapátolás, az utak tisztítása. - Ajándékkészítés szülőknek, pajtásoknak az összegyűjtött természetes anyagokból, búzavetés díszítéshez. Tavaszi munkatevékenységek - Virágoskert takarítása, talaj előkészítés, évelő virágok kitakarítása. - A természetsarokban nevelt virágpalánták kiültetése. - a szobanövények folyamatos gondozása, cserepes virágok átültetése. - Csíráztatás, rügyeztetés. - Tavaszi képek gyűjtése, tavaszi dekoráció készítése. - Akvárium, florárium folyamatos gondozása. Nyári munkatevékenységek - Növények locsolása, gyomlálása, gaz elszállítása. - Gyümölcsök leszedése, fogyasztása. - Növények védelme, folyamatos ápolása. - Barkácsolás természetes anyagokból. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére - A rájuk bízott feladatot, munkát önállón, szívesen végzik. - A kisebbeknek vagy gyengébb képességű gyermekeknek szívesen segítenek az öltözködésben, cipőbekötésben (gondoskodás érzésének átélése). - Szívesen végzik az egyéni megbízatásukat. - Környezetükben lévő növényeket, állatokat óvják, gondozzák. - Igényükké válik a szép tiszta környezet és annak megóvására törekszenek. - Megtanulják a legszükségesebb szerszámok célszerű használatát. - Kitartóak, türelmesek lesznek a munka elvégzésében, és felelősségérzettel viseltetnek egymás iránt. - A másoknak készített ajándék örömet és jó érzést vált ki a gyermekekben. - A közösen végzett munka befolyásolja a társas kapcsolatok kialakulását, és erősíti a gyermekek egymáshoz való kötődését. Kialakul a munka tisztelete, annak hasznossága.

61

1. számú melléklet Óvodai nevelő munkát segítő feltétel és eszközszükséglet (Eszközfejlesztési ütemterv a nevelési program megvalósításához) 2010.

I. HELYISÉGEK Eszközök, felszerelések

Mennyiségi mutató

Fejlesztési feladatok

gyermekcsoportonként 1

biztosított

tornaszoba

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

biztosított

logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

biztosított

játszóudvar

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

biztosított

óvodánként 1

biztosított

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

Nem releváns

óvodánként 1

biztosított

nevelőtestületi szoba

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

biztosított

orvosi szoba

óvodánként Nem biztosított, beruházással kialakítható lenne (székhelyen és telephelyen) 1

csoportszoba

óvodavezetői iroda óvodavezető-helyettesi iroda Élelmezés vezetői iroda

gyermeköltöző

gyermekcsoportonként 1

Minden csoportnak külön biztosított

gyermekmosdó, WC

gyermekcsoportonként 1

Minden csoportnak külön biztosított

épületenként 1

Csak a konyhai dolgozóknak biztosított

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

Nincs, épület átalakítással biztosítható lenne.

óvodánként 1

Főépületben elhelyezett főzőkonyha biztosított

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

Nem releváns

Kiszolgálóhelyiségek Felnőtt öltöző elkülönítő szoba

főzőkonyha melegítőkonyha

62

tálaló-mosogató, ezen belül óvodánként A nevelői szobában külön étkeznek a dolgozók felnőtt étkező (székhelyen és telephelyen) 1 Felnőtt mosdó

épületenként 1

Nevelői szobában elhelyezve

felnőtt WC

épületenként 1

Főépületben kialakítása DDOP. pályázatból

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

Biztosított

szárazáru-raktár

óvodánként

Biztosított

földesáru-raktár

óvodánként

Biztosított

óvodánként (székhelyen és telephelyen 1)

Biztosított

éléskamra

óvodánként 1

Biztosított

szertár

épületenként 1

Udvaron és a nevelői szobában kialakítva

mosléktároló

egyéb raktár

II. HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI Eszközök, felszerelések

Mennyiségi mutató

Fejlesztési feladatok

óvodai fektető

gyermeklétszám szerint 1

Biztosított, SNI számára szükség esetén be kell szerezni

gyermekszék

gyermeklétszám szerint 1

Biztosított, SNI számára szükség esetén be kell szerezni

gyermeklétszám figyelembevételével

Biztosított, SNI számára szükség esetén be kell szerezni.

fényvédő függöny

ablakonként, az ablak lefedésére alkalmas méretben

Biztosított, cseréjét folyamatosan végezzük

szőnyeg

gyermekcsoportonként, a padló egyötödének lefedésére alkalmas méretben

biztosított

csoportszobánként 2, fogyatékos gyermek esetén további 1

Biztosított

1. Csoportszoba

gyermekasztal

játéktartó szekrény vagy polc

63

Fektető tároló

valamennyi gyermekágy tárolásához szükséges mennyiség

Nem elhelyezhető, kevés a hely

élősarok állvány

gyermekcsoportonként 1

biztosított

hőmérő

gyermekcsoportonként 1

biztosított

óvodapedagógusi asztal

gyermekcsoportonként 1

biztosított

Felnőtt szék

gyermekcsoportonként 2

biztosított

eszköz-előkészítő asztal

gyermekcsoportonként 1

biztosított

textiltároló szekrény

gyermekcsoportonként 1

Biztosított

edény- és evőeszköz-tároló szekrény

gyermekcsoportonként 1

biztosított

szeméttartó

gyermekcsoportonként 1

Biztosított

2. Tornaszoba

1

Biztosított

tornapad

2

Biztosított

tornaszőnyeg

1

Biztosított

bordásfal

2

5 db. biztosított

óvodai többfunkciós mászó készlet

1

Biztosított

egyéni fejlesztést szolgáló speciális felszerelések

három gyermek egyidejű foglalkoztatásához

A tanulásban akadályozott gyermekek számára biztosított, a többi SNI esetén be kell szerezni.

3. Logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba a fogyatékosság típusának megfelelő, a tanulási képességet fejlesztő eszközökkel

Csak kismértékben biztosított.

tükör

1

Biztosított

asztal

1

Cserére szorul

szék

2

Biztosított

szőnyeg

1

Cserére szorul.

kerti asztal

gyermekcsoportonként 1

Biztosított

kerti pad

gyermekcsoportonként 2

Biztosított, (3), még 2 vásárlása szükséges, több nem fér el.

babaház

gyermekcsoportonként 1

Biztosított 1 db, több nem fér el az udvaron.

udvari homokozó

gyermekcsoportonként 1

Biztosított 1 db, több nem fér el az udvaron.

4. Játszóudvar

64

takaróháló

homokozónként 1

Biztosított.

V. rész szerint

Fejlesztése folyamatosan zajlik

1

Biztosított, cseréje indokolt

1-1

Biztosított

tárgyalóasztal

1

Nem fér el

szék

2

Biztosított

Telefon/fax

1

Biztosított

könyvszekrény

1

Biztosított

iratszekrény

1

Biztosított

mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő eszközök 5. Óvodavezetői iroda számítógép íróasztal és szék

6.Élelmezés vezetői iroda asztal

felnőtt étszám figyelembevételével

Biztosított

szék

felnőtt létszám figyelembevételével

Biztosított

iratszekrény

2

Biztosított, cseréje indokolt

lemezszekrény

1

Biztosított

1-1

Biztosított

1

Biztosított, cseréje indokolt

1-1

Cseréje indokolt

írógép

1

Nem releváns

telefon

1

Biztosított

számítógép, nyomtató

1

Biztosított

fiókos asztal

pedagóguslétszám szerint 1

Biztosított

szék

pedagóguslétszám szerint 1

Biztosított

500

Folyamatosan fejlesztett könyvtár/könyv és CD, DVD/

2

Biztosított

írógépasztal és szék számítógép számítógépasztal és szék

7. Nevelőtestületi szoba

könyvtári dokumentum

könyvszekrény

65

tükör

1

Biztosított

mosdókagyló

1

Biztosított

berendezése, felszerelése a 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet előírásai szerint

Nincs, kialakítás szükséges lenne

8. Orvosi szoba

9. Gyermeköltöző

5 biztosított

öltözőrekesz, ruhatároló, fogas

gyermeklétszám figyelembevételével

Biztosított

öltözőpad

gyermeklétszám figyelembevételével

Biztosított

10. Gyermekmosdó, WC

5 biztosított

törülközőtartó

gyermeklétszám figyelembevételével

Biztosított

falitükör

mosdókagylónként 1

Biztosított

hőmérő

helyiségenként 1

Biztosított

gyermeklétszám figyelembevételével

Biztosított

rekeszes fali polc (fogmosótartó)

III. TISZTÁLKODÁSI ÉS EGYÉB FELSZERELÉSEK Eszközök, felszerelések

Mennyiségi mutató

Fejlesztési feladatok

egyéni tisztálkodószerek

felnőtt és gyermeklétszám szerint 1

Az óvoda csak részben biztosítja, fejlesztése indokolt

tisztálkodófelszerelések

mosdókagylónként 1

Biztosított

csoportonként 1

Biztosított

fésűtartó törülköző

felnőtt és gyermeklétszám Óvoda nem tudja biztosítani, fejlesztése indokolt szerint 3-3

abrosz

asztalonként 3

Biztosított

takaró

gyermeklétszám szerint 1

Részben biztosított HHH. gy. számára)

gyermeklétszám szerint 3-3

Nem biztosított, fejlesztése indokolt.

ágyneműhuzat, lepedő

66

IV. A FELNŐTTEK MUNKAVÉGZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK Eszközök, felszerelések

Mennyiségi mutató

Fejlesztési feladatok

szennyesruha-tároló

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

Biztosított

mosottruha-tároló

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

Biztosított

mosógép

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

Biztosított

centrifuga

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

Nem releváns

vasaló

épületenként 1

Biztosított

vasalóállvány

épületenként 1

Biztosított

szárítóállvány

épületenként 1

Biztosított

takarítóeszközök

épületenként 1

Biztosított

kerti munkaeszközök, szerszámok

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1-1

Biztosított

hűtőgép

épületenként 1, amennyiben helyben főznek 2

Biztosított

porszívó

épületenként 1

Biztosított

V. A NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ JÁTÉKOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Eszközök, felszerelések

Mennyiségi mutató

Fejlesztési feladatok

1. Játékok, játékeszközök (mennyiség eszközfajtánként) különféle játékformák (mozgásos játékok, szerepjátékok, építőkonstruáló játékok, szabályjátékok, dramatizálás és bábozás, barkácsolás) eszközei

gyermekcsoportonként a gyermekek 30%-ának megfelelő mennyiségben

Folyamatos a pótlásuk.

mozgáskultúrát,

gyermekcsoportonként a

Pótlásuk folyamatosan zajlik.

67

mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő eszközök

gyermeklétszám figyelembevételével

ének, zene, énekes játékok eszközei

gyermekcsoportonként a gyermeklétszám figyelembevételével

Fejlesztését tervezzük a csoportokban.

az anyanyelv fejlesztésének, a kommunikációs képességek fejlesztésének eszközei

gyermekcsoportonként a gyermekek 30%-ának megfelelő mennyiségben

Folyamatos a fejlesztése.

értelmi képességeket (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitást fejlesztő anyagok, eszközök

gyermekcsoportonként a gyermekek 30%-ának megfelelő mennyiségben

Biztosított a megfelelő mennyiség

ábrázoló tevékenységet fejlesztő (rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, kézimunka) anyagok, eszközök

gyermekcsoportonként a gyermeklétszám figyelembevételével

A megfelelő mennyiséget nem tudjuk biztosítani fejlesztése szükséges

a természeti-emberi-tárgyi gyermekcsoportonként a környezet megismerését gyermeklétszám elősegítő eszközök, anyagok figyelembevételével munka jellegű tevékenységek eszközei

gyermekcsoportonként a gyermekek 30%-ának megfelelő mennyiségben

Biztosított, de fejlesztését erőteljesen és tudatosan végezzük.

Fejlesztése szükséges udvaron, és csoportszobában egyaránt.

2. A nevelőmunkát segítő egyéb eszközök video (lejátszó)

óvodánként 1

Biztosított

televízió

óvodánként 1

Biztosított

három csoportonként 1

Biztosított

diavetítő

épületenként 1

Biztosított

vetítővászon

épületenként 1

Biztosított

hangszer (pedagógusoknak)

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

Fejlesztése szükséges

hangszer (gyermekeknek)

gyermekcsoportonként, a gyermekek 30%-ának megfelelő mennyiségben

Fejlesztése szükséges

egyéni fejlesztést szolgáló speciális felszerelések

gyermekcsoportonként a gyermekek 30%-ának megfelelő mennyiségben

Nem biztosított, fejlesztése szükséges

magnetofon

68

VI. FOGYATÉKOS GYERMEKEK NEVELÉSÉNEK TOVÁBBI SPECIÁLIS ESZKÖZEI Eszközök, felszerelések

Mennyiségi mutató

Fejlesztési feladatok

tükör 120x180 cm

csoportonként 1

Biztosított

logopédiai alapkészlet

csoportonként 1

Logopédus vagy SZONEK készletéből

csoportonként 1

SNI esetén biztosított lesz

hallásvizsgáló és hallókészülék tesztelő felszerelés

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

SNI esetén biztosított lesz

vezetékes vagy vezeték nélküli egyéni, illetve csoportos adó-vevő készülék

gyermeklétszám szerint 1

SNI esetén biztosított lesz

a különböző nyelvi kommunikációs szinteknek megfelelő kifejezések képi megjelenítésére alkalmas elektronikus információhordozó

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

SNI esetén biztosított lesz

nyelvi kommunikáció vizuális, auditív megjelenítésének ellenőrzésére alkalmas eszköz

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

SNI esetén biztosított lesz

csoportonként 1

SNI esetén biztosított lesz

gyermeklétszám figyelembevételével

SNI esetén biztosított lesz

1. Beszédfogyatékosok

2. Hallási fogyatékosok dallamíró

szurdologopédiai eszközök 3. Látási fogyatékosok olvasótelevízió

hatrekeszes doboz, gombás gyermeklétszám szerint 1 tábla, szöges tábla, csörgő labda

SNI esetén biztosított lesz

69

VII. EGÉSZSÉG- ÉS MUNKAVÉDELMI ESZKÖZÖK Eszközök, felszerelések

Mennyiségi mutató

Fejlesztési feladatok

ételminta-vétel (üvegtartály) készlet

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

Biztosított

mentőláda

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

Biztosított

gyógyszerszekrény (zárható)

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

Biztosított

munkaruha

a Munka Törvénykönyve, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1993. évi XXXIII. törvény és végrehajtási rendeletei alapján, az óvodai kollektív szerződés szerint

Biztosított

védőruha

a munkavédelemről szóló 1993. évi CXIII. törvény és végrehajtási rendeletei alapján, az óvodai munkavédelmi szabályzat szerint

Biztosított

az érvényes tűzvédelmi szabályok szerint

Biztosított

tűzoltó készülék

VIII. „ ZÖLD ÓVODA „ KRITÉRIUMRENDSZERÉNEK MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK

Eszközök, felszerelések

Mennyiségi mutató

Fejlesztési feladatok

udvari ivókút

1

Biztosított

udvari fa szeméttárolók

2

Biztosított

gyümölcs aszaló

1

Biztosított

videokamera

1

Biztosított

látcső

1

Biztosított

fényképezőgép

1

Biztosított

természet megfigyelő készlet

2

Biztosított

10

Biztosított

bogárnéző

70

Óriás nagyító

6

Biztosított

gyermek hátizsák

10

Biztosított

könyvek, lexikonok, kiadványok

50

Biztosított

IX. KOMPETENCIA ALAPÚ NEVELÉS – ÓVODAI PROGRAMCSOMAG MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK

Eszközök, felszerelések

Mennyiségi mutató

Fejlesztési feladatok

Meseládikó bábkészlet

1

Biztosított

fényképezőgép

1

Biztosított

NOTEBOOK

4

Biztosított

50

Biztosított

mackómérleg

5

Biztosított

szövő körmöcske

6

Biztosított

állatos kasztanyetta

5

Biztosított

néma sípok

2

Biztosított

szakmai anyagok - CD

1

Biztosított

szakmai anyagok – nyomtatott

2

Biztosított

Alma mátrix junior 3.2. + útmutató

1

Biztosított

Alma mátrix start 2.0. + útmutató

1

Biztosított

DIFER (egyéni összesítő) CD+ Útmutató

1

Biztosított

Gyermek könyvek

2010. június

71