MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET 8. évfolyam

MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET 8. évfolyam A tanterv, A NAT Művészetek műveltségterület,8. évfolyam követelményeinek egy részét dolgozza fel. A teljes lefedést a bevezetőben jelzettek szerint több tantárgy biztosítja. A tantárgy óraszáma: 18 Ennek felosztása: Évfolyam Tantárgy /modul MOZGÓKÉPKULTÚRA MÉDIAISMERET

5. Heti Évi ÉS -

6. Heti Évi -

7. Heti Évi -

8. Heti Évi 0,5 18

Összesen 18

Célok és feladatok A Mozgóképkultúra és médiaismeret a mozgóképi szövegértés fejlesztését és a média társadalmi szerepének, valamint működésmódjának a feltárását célozza. Ez az audiovizuális írás-, olvasástudás alapjainak az elsajátítását és a kritikai médiatudatosság fejlesztését jelenti. A médianevelés olyan képesség- és személyiségfejlesztő eszközrendszer, amely szükséges ahhoz, hogy az állampolgárok az információrobbanás és a modern piacgazdaság korában ténylegesen tudjanak tájékozódni és választani. Mivel a média erősen meghatározza, hogyan gondolkodjunk a világ dolgairól, s hatása vetekszik a hagyományos szocializáció ágenseivel – a családéval és az iskoláéval –, a mozgókép- és médiaoktatás a demokráciára nevelésnek és olyan értékek elsajátításának az iskolája, mint a másság elfogadása, a kritikai gondolkodás vagy a tudatos választás képességének a fejlesztése. A mozgóképkultúra és médiaismeret oktatása során a tanulók felkészültséget szereznek a különböző médiaszövegekkel kapcsolatban az önálló és kritikus attitűd kialakítására, és olyan módszereket sajátítanak el, amelyek segítik őket abban, hogy nyitott szemlélettel használják a hagyományos és az új médiumokat. Kiemelt fejlesztési feladatok A kiemelt fejlesztési feladatok az iskolai oktatás valamennyi elemét áthatják, elősegítik a tantárgyközi kapcsolatok erősítését, a tanítás-tanulás szemléleti egységét, a tanulók személyiségének fejlődését. Énkép, önismeret A személyiség fejlődését azzal segíthetjük elő, ha önmaguk megismerésére motiváló tanulási környezetet szervezünk a tanulók számára. Énképük és önismeretük gazdagodásához ezért olyan tanulási környezetet célszerű biztosítanunk, amely fokozza az őket körülvevő személyek és dolgok egyre tágabb körei iránti érzékenységet, illetve kialakítja bennük az alapvető erkölcsi, etikai normák iránti fogékonyságot. A Nemzeti alaptantervben megnevezett nevelési értékek abban az esetben épülnek be a fejlődő személyiségbe, ha a tanulási tartalmak elsajátítása során a tanulók maguk is aktív részeseivé válnak ezen értékek megnevezésének és azonosításának. Ahhoz, hogy tanulóink képesek legyenek énképükbe integrálni az újabb és újabb ismereteket, folyamatosan gondoskodnunk kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját nevelésük, személyes biztonságuk, sorsuk és életpályájuk alakításában. Ennek érdekében a Nemzeti alaptanterv műveltségi területein a nevelés és oktatás pedagógiai szervezését a tanuló ember szempontjából közelítsük meg, és törekedjünk a tanulók ön- és világszemléletének folyamatos formálására. Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Tanulóink már az Európai Unió polgáraiként fogják felnőtt életüket leélni, ezért arra kell törekednünk, hogy iskolás éveik alatt olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal gazdagodjanak, amelyek birtokában meg tudják majd találni helyüket az európai nyitott társadalmakban. Nem kevésbé fontos az sem, hogy európai identitásuk megerősödésével legyenek nyitottak és elfogadóak az Európán kívüli kultúrák iránt is. A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetőségek keresése, feltárása iránt. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában.

Információs és kommunikációs kultúra Az információs és kommunikációs kultúra a megismerést, az eligazodást, a tanulást, a tudást, az emberi kapcsolatokat, az együttműködést, a társadalmi érintkezést szolgáló információk megtalálása, felfogása, megértése, szelektálása, elemzése, értékelése, felhasználása, közvetítése, alkotása. Kiemelt feladat a megismerési képességek fejlesztése, különös tekintettel a megfigyelési, kódolási, értelmezési, indoklási, bizonyítási képességekre, amelyek az információs és kommunikációs kultúra szerves részét képezik. Kommunikációs kultúránk szerves része az anyanyelv tudatos és igényes használata, valamint az idegen nyelvű, illetve a különböző kultúrák közötti információcsere. A közoktatás egész időszakában minden műveltségi területen nagy gondot kell fordítani a kritikai és kreatív olvasás képességének fejlesztésére, beleértve mind a valós, mind a virtuális csatornákon keresztül felfogott jelek befogadását, értelmezését és megválaszolását. Az iskolának az elektronikus média hatásmechanizmusainak megértésére, általában a különböző médiumokban való eligazodásra, az igényelt információ megtalálására, szelektív használatára kell nevelnie, figyelembe véve az információt befogadó egyén személyisége, lelki egészsége védelmének elősegítését. Olyan fiatalokat kell kibocsátania, akik sikeres tanulási stratégiákkal használják ki az információs világháló lehetőségeit és eszközeit az élethosszig tartó tanulás során. Az információs és kommunikációs kultúra részben az egyén szocializációjának, a társadalmi érintkezésnek, az egyéni és közösségi érdek érvényesítésének, egymás megértésének, elfogadásának, megbecsülésének döntő tényezője. Tanulás A tanulás a pszichikum módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, emlékezet működtetése. Tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata. A tanulás számos összetevője tanítható. Minden nevelő teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon annak szerkezetével, hozzáférésével, elsajátításával kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. A tanulók tegyenek szert fokozatos önállóságra a tanulás tervezésében. Vegyenek részt a kedvező körülmények (külső feltételek) kialakításában. Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák saját pszichikus feltételeiket. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása főleg a következőket foglalja magában: az előzetes tudás és tapasztalatok mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, a kooperatív csoportmunka; az emlékezet erősítése, a célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra művelése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az élethosszig tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása; az alapkészségek kialakítása (az értő olvasás, az íráskészség, a számfogalom fejlesztése). A tanulás fontos színtere és eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulás lehetőségei, amelyhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen. A könyvtári ismeretszerzés technikáját, módszereit – mind a nyomtatott dokumentumok, mind az elektronikus dokumentumok használatával – az önálló ismeretszerzés érdekében a tanulóknak el kell sajátítaniuk. Ismerjék a könyvtárban való keresés módját, a keresést támogató eszközöket, a főbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. Sajátítsák el az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technológiáját, az interneten való keresés stratégiáját és alakuljon ki bennük a rendszerezett tudás megszerzésének, átadásának képessége. Váljanak rendszeres könyvtárhasználóvá, tanulják meg az iskolai könyvtár, az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer, az elektronikus könyvtárak és a teljes könyvtári rendszer szolgáltatásainak igénybevételét, a könyvtári adatbázisok használatát. Ennek érdekében ismerjék az országos szakkönyvtárakat is. A tanulási folyamatot jelentősen átalakítja az informatikai eszközök és az elektronikus oktatási segédanyagok használata. Ez új lehetőséget teremt az ismeretátadásban, a kísérleteken alapuló tanulásban, valamint a csoportos tanulás módszereinek kialakításában. A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyi-cselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait, és ruházza fel azokat életszerű tartalommal. Törekedjen a gondolkodási képességek, elsősorban a rendszerezés, a valós vagy szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás és kombináció, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére, különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás erősítésére, a mindennapokban történő felhasználására. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Előtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Ezzel párhuzamosan érdemes nagy hangsúlyt helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalás, az értékelés, az érvelés és a legjobb lehetőségek kiválasztásának területeire. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése, az életminőség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire A felnőtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret

fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak tartalmának, követelményeinek és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak tevékenységek és tapasztalatok útján történő megismerése; a lehetőségek és a valóság, a vágyak és a realitások összehangolása. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször pályamódosításra kényszerülhetnek. Az iskolának – a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételek, tevékenységek biztosítására van szükség, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődéseiknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön - és pályaismereteiket. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. A pályaorientáció területén található kulcskompetenciák közül kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. A szociális kompetenciák fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos területek erősítése. Ezzel párhuzamosan szükséges a társadalmi-állampolgári kompetenciák körét is meghatározni, nevezetesen a jogaikat érvényesítő, a közéletben részt vevő és közreműködő tanulók képzéséről van szó. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség, szoros összefüggésben az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztésével. Fejlesztési feladatok 7–8. Évfolyam Megfigyelés A közönség médiafogyasztási szokásainak tanulmányozása megadott szempontok alapján, az eredmények lejegyzése. Az emberek viselkedésének megfigyelése a valóságban és a filmeken, illetve a televíziós műsorokban megadott, majd a tanulók által önállóan javasolt szempontok alapján. Azonosságok, eltérések regisztrálása, azok lejegyzése. Helyszín- és időviszonylatok, illetve karakter- és konfliktusviszonylatok felismerése, megfigyelése a médiaszövegekben. Lényeges információk, tények azonosítása. Ismeretszerzés Mozgóképi szövegek felidézése (elmesélése, illetve lejegyzése), a mozgóképi memória működtetése. Ismeretszerzés személyes beszélgetésekből, tanári előadásokból, statisztikai táblázatokból, lexikonból, könyvtárból, internetről. Kommunikáció Az elemi mozgóképi szövegalkotó kódok felismerése, mozgóképolvasás. Az elemi mozgóképi szövegalkotó kódok alkalmazása, mozgóképírás. Egyszerű (időben és térben egybefüggő) cselekmények képsorozatokkal történő megjelenítése, tagolása. Átélt, elképzelt vagy hallott esemény mozgóképi megjelenítésének megtervezése az életkornak megfelelő szinten (story-board, animáció, interjú). Értelmezés, elemzés, Mozgóképi szövegkörnyezetben megfigyelt emberi kommunikáció értelmezése, kifejtése tolerancia élőszóban és írásban. Sztereotípiák és konvenciók azonosítása a mozgóképi szövegkörnyezetben. Mozgóképi szövegkörnyezetben megfigyelt egyszerű (teret és időt formáló) képkapcsolatok értelmezése élőszóban és írásban. Mozgóképi szövegkörnyezetben megfigyelt kép-hang kapcsolatok értelmezése élőszóban. Vita a média használatával kapcsolatos megfigyelések alapján a média társadalmi szerepéről, működésmódjáról. Kritikai gondolkodás, Önálló kérdések megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban. problémaérzékenység A lényeg kiemelése írott, látott és hallott szövegekből. Mozgóképi szövegek értelmezése alapján feltevések, állítások megfogalmazása a szöveg keletkezésének hátteréről, a közlő (szerző, médiaintézmény) szándékairól. Érvek gyűjtése a feltevések mellett és ellen. Önismeret, Saját médiahasználati szokások kritikus megfigyelésére alapozó tudatos mű- és műsorválasztás. együttműködés, A művekben, műsorokban megjelenő konfliktusok, viselkedési módok és megoldások tudatosválasztás, tolerancia, kritikai elemzésén, illetve a valóságismereten alapuló szerepjátékok, szövegképzési alkotásra való gyakorlatok. beállítódás Egyszerű mozgóképi szövegek létrehozásának előkészítése és azok kivitelezése. A tudatosítást irányító fontosabb kérdések  Mi a televízió (mozi, rádió, újság) szerepe az életemben és mások életében?  Befolyásolja-e (és hogyan) a média használata a napirendemet (és másokét)?

            

Miben különbözik egymástól a személyes (közvetlen) kommunikáció és a médiumokon keresztül történő (közvetett) kommunikáció? Mit tekinthetünk médiumnak? Miért élt az ember mindig is a közvetett kommunikáció (pl. a képiség) eszközeivel? Miért akarja magát az ember minél inkább természethűen megörökíteni? Hol tartunk ebben most? Mit jelent a nyilvánosság az életünkben? Hogyan alakulhatott ki a mai nyilvánosság? Hogyan vizsgálhatjuk valamely korban és társadalomban a nyilvánosságot? Miféle médium az, amelyik egyszerre ábrázol és reprodukál? Vajon miért képes erre? Milyen eszközökkel tereli a mozgóképi szöveg szerzője a figyelmünket? Vajon miért érdemes ennek utánajárnunk? Milyen szempontok szerint különböztethetőek meg a mozgóképi szövegek egymástól? Mi köze van a valóságnak a médiában megjelenő világhoz, miféle világot jelenít meg a média? Kinek az érdeke, hogy sok csatorna sokféle műsort közvetítsen? Miért van annyi reklám a világban? Vajon mit lehet és mit nem lehet reklámozni? Milyen szempontok szerint, milyen módon elemezhető egy reklámfilm? Miért és hogyan lesz valamiből hír a médiában?

A Vizuális kultúra a teljes látható és láthatóvá tett tárgy- és jelenségvilág (a természet, a mesterséges környezet és a képzelet világa) használata és alakítása. A vizuális nevelés feladata azoknak a képességeknek és készségeknek a fejlesztése és ismereteknek az átadása, amelyek a látható világ használatához, alakításához szükségesek. A gyermekek információik és élményeik tekintélyes részét képi úton, sokrétű vizuális benyomások révén szerzik. A sokféle látásélmény befogadására, célszerű hasznosítására és elrendezésére készít fel a Mozgóképkultúra és médiaismeret is. E területek közös feladata, hogy a nemzeti műveltséget és a világörökség részét képező egyetemes műveltséget egyaránt közvetítse. A mozgóképkultúra és médiaoktatás célja: - aktív mozgóképi kommunikációs készség, az értelmezés és a közlés képességének fejlesztése a mozgókép sajátos kifejezési eszközeinek tanulmányozásával, valamint - annak a bonyolult mechanizmusnak a megértése, ami az adó és a vevő, a néző és a gyártó, a műsorrend és a polgár hétköznapi szokásai körül kialakul. A tárgy ún. általános követelményei az alábbiak szerint foglalhatóak össze: - Mozgóképírás- és olvasás, a “nyelv-tan” A helyes “szövegértés” és az értelmes “szövegalkotás” képességének elsajátítása; vagyis a mozgóképi szövegek olvasását lehetővé tevő kódok megfigyelése és megkülönböztetése, az aktív mozgóképi kommunikációhoz szükséges kifejezési készség, formaérzék és kreativitás fejlesztése. - Művészeti ismeretek Az alkotás és a befogadás folyamatainak tudatosítása; vagyis a mozgókép elemi kifejezőeszközeinek felismerése, azok hatásának értelmezése, a művészi hatás összetevőinek, a jelentés szintjeinek felismerése. - Művelődéstörténet A diákok értsék és ismerjék a mozgókép nyelvének, művészi alkotásinak, az audiovizuális média kialakulásának és formálódásának fontosabb művelődéstörténeti összefüggéseit; vagyis ismerjék és értsék az audiovizuális reprodukciós és távközlési technikák fejlődésének és kulturális-társadalmi hatásának meghatározó mozzanatait, a filmművészet fejlődésének alapvető állomásait, és tudjanak különbséget tenni a mozgókép különféle alkalmazási területei között. - Kommunikációs rendszerek A diákok értsék és ismerjék az audiovizuális médium működését, tudják azt szuverén módon használni; vagyis a tudatos, szelektív befogadói stratégiák kialakítása és az audiovizuális média tömegkommunikációs szerepéből adódó hatásmechanizmusainak felismerése, a műsorelemzés képességének fejlesztése. Az oktatás során a fenti célkitűzések értelmében törekednünk kell arra, hogy a képzés - alkalmat adjon a tanulóknak a megfelelő mozgóképi alkotások tanulmányozása útján saját személyiségük jobb megismerésére, történelmi, társadalmi és kulturális összefüggések feltárására, - megszerettesse a mozgóképi kultúra értékeit, esztétikai élményhez segítse a tanulókat, minőségi műsorok megtekintésére ösztönözze őket, - gazdagítsa tapasztalataikat a filmi és más típusú mozgóképi szövegek olvasásában, tartalmuk és rejtett mondanivalójuk megértésében, - tanítsa és nevelje a tanulókat a tömegkommunikációs eszközök kritikus és szuverén használatára,

-

legyen segítségére a tanulóknak abban, hogy elsajátíthassák a hétköznapi életben előforduló kameraelőtti viselkedési normákat, fejlessze a tanulók mozgóképi kifejezőképességét és kifejezőkedvét, segítse őket személyes és árnyalt audiovizuális üzeneteik megfogalmazásában, segítse a tanulókat abban, hogy a magyar nyelvű kultúra részeseivé, aktív alakítójává válhassanak. (Hartai László: Mozgóképkultúra és médiaismeret – Tanári kézikönyv).

A Mozgóképkultúra és médiaismeret természeténél fogva érintkezik az irodalommal – anyanyelvvel, a zenével, a drámával, a vizuális kultúra számos elemével, így alkalmas arra, hogy az említett műveltségterületek (tantárgyak) bizonyos mozzanatait szintetizálja. A jelen tanterv több helyütt lehetővé teszi ezt. Fejlesztési követelmények A célokból és a feladatokból adódóan a sikeres mozgóképkultúra médiaismeret-oktatás kiemelten fejleszti a kommunikációs és együttműködési készséget, támogatja az alkotásra való beállítódást, fejleszti a problémamegoldó képességet, a megfigyelés, a tájékozódás, a rendszerezés képességét. Elemzéssel és az alkotói szerepek gyakoroltatásával fejleszti a reális énkép kialakítását. A művészi alkotásokban feltáruló konfliktusok értelmezésével, a valós emberi sorsok átélhető megjelenítésével segíti a toleráns, másokkal szemben empatikus személyiség kialakítását, az életvezetés és az érvényesülés során adódó krízishelyzetek humánus kezelését. A mozgóképkultúra és médiaismeret oktatása során tudatosítani kell, hogy a mozgóképi közlésmód miért és miképpen alkalmas a tapasztalati világ reprodukálására és egyúttal személyes közlésre. Tudatosítani kell, hogy a mediatizálódó kommunikáció (pl. a szórakoztatóiparban) miért és miképpen veszélyezteti a magaskultúrát és egyúttal a személyiség autonómiáját (pl. információfüggőség, kényszerfogyasztás), de azt is, hogy a technikai képreprodukció és a hálózati kommunikáció egyidejűleg miféle esélyt hordoz a kulturális örökség védelmére, a választás képességének fejlesztésére (pl. digitális archívumok, társadalmi nyilvánosság). Az audiovizuális szövegek szövegértési képességének fejlesztése során arra is törekedni kell, hogy a tanulók ismerjék fel a médiaszövegekben megjelenő kulturális mintákat. Az értelmezés egyik rétege tehát az ábrázolásban megmutatkozó szerzői vagy műfaji dominancia (személyesség, stílus, konvenció) és a befogadásban megmutatkozó nézői szerep (elvárás, azonosulás) felismerése, míg a másik meghatározó réteg a médiaszövegek befolyásoló, gyakran rejtett érték- és érdekrendszerének felismerését jelenti. Ezért a tárgy oktatása során az iskolának biztosítania kell, hogy a tanulók a megfelelő mozgóképi alkotások tanulmányozása útján lehetőséget kapjanak saját személyiségük jobb megismerésére, történelmi, társadalmi és kulturális összefüggések felismerésére, a tömegkommunikációs eszközök kritikus használatára. A mozgóképkultúra és médiaismeret óráin a diákoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy alkalmas kreatív gyakorlatokkal fejlesszék mozgóképi kifejező képességüket és kifejezőkedvüket, ezzel segítve őket személyes és árnyalt audiovizuális mondandójuk megfogalmazásában. A továbbhaladás feltételei: ismerjék a tömegkommunikáció- a nyilvánosság funkciói- médium- média- intézmény- a kulturális befolyásolás fogalmát; ismerjék a mozgóképi közlésmódok alaptulajdonságait; a tanult fogalmak gyakorlati alkalmazását; ismerjék az adathordozók-műsortípusok-dokumentumfilm, szerzői film fogalmát; ismerjék a kozgóképírás-és olvasás nyelvtanát, a kommunikációs rendszereket, a mozgóképi közlésmódot, ismerjék a legkisebb klasszikus filmeket. Értékelés Az első értékelés az első három fejezet 11 órája után célszerű. Ebben az egységben lezárul a “mozgókép” nyelvének és rendszerének a vizsgálata, ezt követően a tömegkommunikáció kérdései kerülnek előtérbe. A gyűjtőmunkát, a beszámolót, a kiselőadást jeggyel értékelhetjük. Az órán tanúsított aktív szereplés szintén jutalmazható. Az elméleti anyagból íratható dolgozat, amely – akár feladatlap, akár esszé formában – a legfontosabb tényekre, nevekre, fogalmakra kérdezhet rá. A második értékelés tömegkommunikáció 6 óráját követően tervezhető. A média-téma színes, sok egyéni- és csoportfeladat megoldása nyomán sajátítható el megfelelően. A beszámolókat, rajzokat, műsorterveket, újságelképzeléseket, logorajzokat, felméréseket külön érdemes értékelni. Az órai aktivitás szintén honorálandó, különösen az egyéni vélemények, meglátások, sajátos kreatív ötletek esetében. A médiaismeretben inkább a sokoldalú gyakorlati tevékenységet célszerű minősíteni, mint a tankönyvi szövegek szó szerinti visszaadását. (Természetesen, óráról órára is lehetséges a tanulói tevékenység értékelése, ám a tárgy jellegéből adódóan kevésbé tanácsos a hagyományos feleltetés.) Alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Az utóbbi fél évtizedben örvendetesen megszaporodott a médiaismereteket tartalmazó könyvek száma. A hozzáférhetőség és taníthatóság szempontjai elsődlegesek. Mivel teljesen új, a magyar közoktatásból eddig hiányzó tantárgyról van szó, ezért fontos néhány alapelv figyelembe vétele. A tankönyv korszerű ismereteket közöljön A média teljesen áthatja mindennapjainkat, ezért a tankönyv legyen “naprakész”, friss, ugyanakkor igényes. Szükséges az elméleti-tudományos háttér megalapozottsága.

-

A tankönyv sokoldalú legyen: tartalmazzon az elméleti ismeretek átadásán túl feladatokat; legyen munkáltató jellegű A média – lévén a hétköznapok elidegeníthetetlen része – beleszól a diák életébe, alakítja azt. Emiatt folyamatos, személyes kapcsolatban áll vele; hozzá- és róla szól. Ezért fontos, hogy legyenek értelmes, érdekes feladatok, amelyeket a gyerek örömmel old meg. - A tankönyv ne legyen száraz, szájbarágós A tárgy egyik legfontosabb sajátossága az élmény: az élményszerzés illetve az élménykészség alakítás. Az ismereteket közérthetően, befogadható módon taglalja. A tárgy természetéből fakad, hogy a könyvnek ösztönöznie kell a tanulói személyiség szabadságának megvalósulását. - A tankönyv neveljen gondolkodásra Végső soron minden tárgynak ez a célja, itt azonban különösen fontos, mert a média – olykor csak látens módon – a személyiség legbensőbb övezeteit veszi célba, azaz: manipulálja. A “tudatos” médiafogyasztó hamarabb rájön a manipulációra, ezért ellenállhat neki. A tankönyv a tudatos médiafogyasztóvá történő nevelésnek fontos eszköze. - A tankönyv legyen ízléses, ötletes, szép kiállítású Ezeknek a kritériumoknak a jelenleg kapható kiadványok jelentős hányada megfelel. A Boda Edit-féle Médiakalauz I-IV. tetszetős kivitelű, elsősorban munkáltató jellegű, inkább feladatokat tartalmazó, olykor játékos, szellemes bevezetés a témába. Honffy Pál könyve (Képek, mozgó képek, hangos képek) kevésbé munkafüzet célzatú, sok értékes információt tartalmaz; a gyerekek nyelvén beszél mindkettő. A tantárgy oktatása technikafüggő: legalább egy videomagnó és egy színes televíziókészülék szükséges hozzá. (Az eszközök száma persze az iskola lehetőségeinek mértékében növelhető: a digitális fényképezőgép(ek)től a videokamerá(ko)n keresztül a vágószettig, stúdióig bővíthető. Szakköri szinten nyilvánvalóan sokkal több, elsősorban gyakorlati ismeret adható-szerezhető. A tárgy értelmét nagyban növelheti a kreatív médiapedagógia: az, amikor – a technikai felszereltség függvényében – a diák maga veheti kézbe a kamerát, s maga hozhat létre vizuális-auditív alkotást. Ekkor bizonyosodik meg arról, hogy a média demokratikus eszköz: nemcsak a hivatásos tévé-munkatársak monopóliuma. A ma és a jövő tanulója számára az informatikai ismeretek, az internethasználat és a média termékei már nem az elmélet szintjén, hanem a mindennapi gyakorlatban hasznosíthatók.) A tantárgy ismeretanyagának igényes oktatását segíthetik a módszertani videoanyagok (Filmnyelvi gyakorlatok Herskó Jánossal I-II; Filmórák, médiaórák), és a filmművészet jelentős alkotásainak elemzése-értelmezése. E kérdéskörben a legnagyobb gond a kazetták beszerezhetősége. A tankönyvírók hangsúlyozzák: nem kizárólag az általuk ajánlottfeldolgozott művek alapján lehet megtanítani a “filmértést”. A televíziós csatornák tucatszám ontják a filmeket: a tanulók ezeket amúgy is, szinte válogatás nélkül nézik. Bizonyos elméleti – esztétikai – szociológiai – médiatörténeti tanulságok ezeken keresztül is remekül elemezhetők. A film- (illetve televízió)- szociológiai, befogadáslélektani jelenségek nemcsak az “ajánlott”, hanem az éppen aktuálisan vetített opuszok megbeszélésekor is jól szemléltethetők. A cél az, hogy ne rendszeres művészettörténetet oktassunk, hanem az életkori sajátosságoknak megfelelő filmeket - műsorokat állítsuk a középpontba. Az értékes műalkotások túlnyomórészt hozzáférhetők a Regionális Médiaoktatási Központ(ok)ban illetve a Megyei Pedagógiai Közművelődési és Képzési Intézet. Az új tárgy jövőbeni sikere elsősorban a tanáron múlik: a média, mivel a gyerekek világához az elvont tantárgyakhoz képest lényegesen közelebb áll, képes megmozgatni fantáziájukat, kreativitásukat, vizuális alkotókedvüket. Így talán önmaguk és a világ dolgaiban biztosabban eligazodó embereket nevelhetünk. A személyi feltételek: a tárgyat csak olyan pedagógus taníthatja, aki elvégzett egy minimum 120 órás akkreditált pedagógus továbbképzési tanfolyamot. (később már felsőfokú diploma szükséges).

MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET 8. ÉVFOLYAM ÓRATERV Témakör Korunk, a technikai gépek kora A kommunikáció A mozgóképi közlésmód A tömegkommunikáció Ismétlés Összesen:

Óra 1 4 6 6 1 18 óra

Tanulói és tanítást-tanulást segítő taneszközök Tankönyv: Hartai László-Muhi Klára: Mozgókép- és médiaismeret. 1. Bp., Korona Kiadó. 2002. Tanári segédanyagok Hartai László: Mozgóképkultúra és médiaismeret. Tanári kézikönyv. Bp., Korona Kiadó. 1998. Uő (szerk.): Mozgóképkorszak – médiatudatosság. Bp. MMME-OKI. 2002. Egyéb ajánlott kötetek Beke László: Médium/elmélet. Bp., Balassi Kiadó. 1997. Bíró Yvette: A hetedik művészet. Bp., Századvég. 1994. Boda Edit: Média-kalauz. I-IV. Bp., Média Egyesület. é.n. Bordwell: Elbeszélés a játékfilmben. Bp. 1996. Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei. Bp., Animula. [2000.] Buldózer. Médiaelméleti antológia. Szerk. Ivacs Ágnes és Sugár János. Bp., Media Research Alapítvány. 1997. Ifj. Csákvári József-Malinák Judit: Média-Galaxis. Bp., Szimbiózis Kulturális Antropológia Alapítvány. 1998. Film- és médiafogalmak kisszótára. Szerk. Hartai László. Bp. Korona Kiadó. 2002. A film krónikája. Bp., Officina Nova. 1995. Filmlexikon. Bp., Totem Könyvkiadó. 1994. Frydman, Marcel: Televízió és agresszió. Bp., Pont Kiadó. 1999. György Péter: A Digitális Éden. Bp. 1998. Az elsüllyedt sziget. Bp., 1992. Az Ó-Újvilág. Bp. 1997. Hickethier, Knut: Film- és televízióelemzés. Bp., Krónika Nova Kiadó. 1998. Honffy Pál: Képek, mozgó képek, hangos képek. Bp., Műszaki Könyvkiadó. 1999. Jakab György: A gyermefilozófia és a médiapedagógia. In. Gyermefilozófia. Szöveggyűjtemény III. Szerk. Falus Katalin és Jakab György. Bp., Krónika Nova. é.n. 255-271. Jóna Dávid: Elmélkedés a médiapedagógiáról. Art’húr Kortárs Művészeti és Kulturális Alapítvány. 1997. Kelecsényi László: A magyar hangosfilm hét évtizede 1931-2000. Bp. Palatinus. 2003. Király Jenő: Frivol múzsa. I-II. Bp., Nemzeti Tankönykiadó. 1993. Király Jenő: Mágikus mozi. Bp., Korona Kiadó. 1998. Kósa Éva-Vajda Zsuzsanna: Szemben a képernyővel. Bp., Eötvös József Kiadó. 1998. Kovács András Bálint: Film és elbeszélés. Bp., Korona Kiadó. 1997. A kovakőtől a szilíciumig. A tömegkommunikációs eszközök törtnete. Szerk. P. Giovanni. Bp., Püski. 1990. Lastrego, C.-Tresta, F.: A tömegkommunikáció. Láss, Nézz, Kérdezz. Bp., Gondolat. 1983. Marx József: A kétdimenziós ember. A játékfilm dramaturgiája. Bp. Vince Kiadó. 2003. McLuhan, Marshall: A Gutenberg-galaxis. Bp. Trezor. 2001. Médiakritika. Szerk. Terestyéni Tamás. Bp., 1995. Médiakönyv. Bp., E.N.A.M.I.K.É. 1998.,1999., 2000., 2001., 2002. Médiatörténeti szöveggyűjtemény. Szerk. Peternák Miklós. Bp., Barabás Ilona Kkt. 1994. Mozgóképkultúra. Szöveggyűjtemény. Szerk. Kakuk Jenő, Hauser Zoltán, Szilágyi Erzsébet. Eger, 1995. Ogilvy, Davis: A reklámról. Bp. 1997. O’Sullivan, Tim-Dutton, Brian-Rayner, Philip: Médiaismeret. Bp. Korona Kiadó. 2002 Oxford filmenciklopédia. Bp., Glória Kiadó. 1998. Parkinson, David: A mozi. Bp. 1996. Platt, Richard: Mozi. Bp. 1992. Price, Monroe E.: A televízió, nyílvános szfére és nemzeti identitás. Bp. 1998. Rivers-Mathews: Médiaetika. Bp., 1993. Sugár János (szerk.): Hypertext+Multimédia. Bp. 1996. Szilágyi Gábor: elemi KÉPTAN elemei. Bp., Magyar Filmintézet. 1999. Toscani, Olivero: Reklám, te mosolygó hulla. Bp. 1999. Töreky Ferenc: Vizuális kommunikáció. Bp. Nemzeti Tankvk. 2002

Varga Csaba: Film és story board. Bp., Minores Alapítvány. 1998. Varga Csaba: A 8. Művészet felfedezése. Bp., Minores Alapítvány és Fríg Kft. 2000. Wallace, Patricia: Az Internet pszichológiája. Bp. Osiris. 2002 Módszertani videoanyagok: Filmnyelvi gyakorlatok Herskó Jánossal I-II. Filmórák, médiaórák. Folyóiratok: Fordulópont, Jel-Kép, Új Pedagógiai Szemle, Filmspirál, Filmvilág, stb. Internetcímek: www.c3.hu/~mediaokt/szaki:htm http://irisz.sulinet.hu/media/konyvek-L.htm www.oki.hu/rovat.php?rovat=Mozgokepkultura-melleklet www.mediakutato.hu/cikk.php?i=4680=3 http://diafilm.neumann-haz.hu/

Magasabb évfolyamra lépés feltételei A tanuló rendelkezzen azon alapvető fogalmi bázissal (a mozgókép és annak természete; film és cselekmény; a mozgókép kifejező formái; kollázs-montázs; audiovizualitás; video; CD-ROM, DVD, internet, hálózat, web-oldal, média és mediatizált környezet, közszolgálati és kereskedelmi média; vizuális manipuláció; virtuális valóság, stb.), amelynek birtokában a felsőbb osztályokban elmélyítheti tudását.

Témakör Korunk, a technikai képek kora Óraszám: 1 óra ALTÉMÁK CÍMEI A képernyő világa Közönség és televízió Egy kis „környezetismeret” TEVÉKENYSÉGEK Beszélgetés a televíziózási szokásokról Az egy főre jutó televíziózás adatainak vizsgálata a tankönyv ábráinak segítségével A diák családjának televíziózási szokásai – beszámolók A tévé és a nyomtatott sajtó viszonya – az osztály tagjainak sajtófogyasztási szokásai ISMERETEK Televíziózási szokások – nézettség – korcsoport – napilapok – hetilapok – televíziós szolgáltatás Témakör A kommunikáció Óraszám: 4 óra ALTÉMÁK CÍMEI A kommunikáció fogalma – a Jakobson-modell A kép mint közvetett kommunikáció A kép mágikus természete A kép – a képsor A modern tömegkommunikáció kialakulásának társadalmi és technikai előzményei A könyvnyomtatás és jelentősége A polgári nyilvánosság A modern távközlés kialakulása A mozgókép és a mozi – a mozgás fotografikus ábrázolása A mozgókép kezdetei A modern nyilvánosság kialakulása Hatalom és társadalmi nyilvánosság TEVÉKENYSÉGEK A közvetlen emberi kommunikáció megfigyelése – a metakommunikáció jellegzetességei – fotók elemzése, esetleg készítése egymásról, mindennapi cselekvés közben. Lehetséges újságokból kivágott, embereket ábrázoló fotók elemzése. Festmény és fotó összehasonlítása. Elképzelhető tanulói beszámoló a sajtó illetve a fényképezés, majd a film (a mozi) felfedezéséről. Tanulói fotó-gyűjtés alapján vita arról: a fényképezés reprodukál és/vagy ábrázol. A családi fotó és a riportfotó – tanulói gyűjtőmunka Napilapok összevetése: hogyan írnak ugyanarról az eseményről A bulvárlap és fogalma: vessük össze a bulvárlapok szenzációit – tanulói kiselőadások ISMERETEK Verbális- vokális és metakommunikáció – közvetlen és közvetett kommunikáció A képsorozat – a képmás – kép és mulandóság Írásbeliség – tömeges sokszorosíthatóság – a sajtó – a nyilvánosság fogalma – az információhoz jutás társadalmisága – audiovizualitás – audiovizuális médium – távközlés – hírközlés – hírügynökség – a telefon – a médiaszöveg – a médiaszöveg továbbítása – a távíró – Bell és a telefon – Nièpce, Talbot, Daguerre,. Lumière – tömegközlési technikák – sorozatfotók és pillanatfelvételek – Muybridge – a mozgókép – vizuális játékok – camera obscura – Edison, Agust és

Louis Lumière – „A munkaidő vége” – „A vonat érkezése” A tömegkommunikáció – a nyilvánosság funkciói – médium – médiaintézmény – a kulturális befolyásolás

Témakör A mozgóképi közlésmód Óraszám: 6 óra ALTÉMÁK CÍMEI A mozgóképi közlésmód alaptulajdonságai A folyamatos tér és idő felbontása és újraszerkesztése A montázs A mozgóképi elbeszélés A cselekmény A mozgóképi szövegek rendezése A megjelenítés eltérő közegei: mozi, televízió, komputer Filmműfajok és televíziós műsortipusok Dokumentumfilm és játékfilm TEVÉKENYSÉGEK Találjunk ki történetet hozott képek (fotók) segítségével – készítsünk kollázst! Filmrészletek megtekintése és megvitatása Készítsünk story board-ot! Vizsgáljuk meg egy-egy film expozícióját illetve befejezését! Vitassuk meg: hogyan lehetne másképpen befejezni? Mit jelent a befejezés? Gyűjtsünk jellemző filmbefejezéseket! Tervezzünk – hozott fotók alapján – közösen egy-egy rövidfilmet! Tekintsünk meg közösen egy-egy „szerzői” filmet! (pl. Szabó István: Apa, Szerelmesfilm, stb.) Jellemezzük az efféle filmkészítés sajátosságait! Elemezzünk egy-egy szappanoperát a tanult kifejezésmódok alapján! Képzeljük el: ki miről forgatna dokumentumfilmet? Készítsünk vázlatot ehhez! ISMERETEK Reprodukció – ábrázolás – kiválasztás – keretezés – az utalás – beállítás és jelenet – a kiemelés – megvilágítás és színkezelés – az ismétlés – a hossz és a tempó – vágás és montázs – a jelen idejű kép A történet – történet és cselekmény – expozíció és lezárás Adathordozók – műsortípus – valóságviszony – dokumentumfilm – szerzői film Témakör A tömegkommunikáció Óraszám: 6 óra ALTÉMÁK CÍMEI A tömegkommunikáció meghatározó jegyei A tömegkommunikációs közlés egyirányúsága Az infokommunikációs eszközök A médiaipar Kereskedelmi és közszolgálati média A műsoridő – a műsorrend A tömegkommunikáció hatása A valóság médiareprezentációja A roma kisebbség és a média A választás szabadsága A reklám

A hír és fogalma TEVÉKENYSÉGEK Projektmunka-kísérlet: tervezzük meg például a közeljövőben indítandó (fiktív) „TV 2004” logoját! Állítsunk össze (elképzelt) ifjúsági műsorrendet! Tervezzünk műsorújságot, középpontban a „TV 2004” adásaival. Tervezzük meg az új csatorna híradójának, reklámblokkjának, magazinműsorának, stb. főcímét! Ha van videofelvételi lehetőség: hasonlítsuk össze a közszolgálati és kereskedelmi csatornák ugyanolyan típusú műsorait illetve műsorrészleteit! Értelmezzük a látottakat! Elemezzük az osztály infokommunális eszközökkel való ellátottságát! Vessünk pillantást a DVD elterjedtségére, a házimozi megjelenésére! Elemezzük a sztereotípiákat! Beszéljünk például a különböző csatornák híradóinak műsorvezetőiről! Szóljunk a valóságshow-k szereplőinek figuráiról! Vitassuk meg. ki mit jelent! Elemezzük – például egy hétvégi televíziózási adatok alapján – az osztály tagjainak illetve családtagjainak médiafogyasztását! Vitassuk meg a reklám befolyásoló szerepét! Tervezzük meg egy termék plakátját! (Rendezhetünk plakátversenyt!) Tervezzük meg az iskolánk sajtóban közzéteendő reklámját! Felvételek alapján értelmezzünk néhány televíziós reklámot! Rajzoljuk meg kedvenc ételünk, autómárkánk, mobiltelefon-márkánk reklámját! Írjunk reklámszlogeneket! Tervezzük meg iskolánk reklámfilmjének néhány snittjét! ISMERETEK A médiaszöveg mint árucikk Közönség – fogyasztás – választás – műfaj – műfajtípus – a sztereotípia Adásidő – közönség és áru – multinacionális médiavállalkozás A közszolgálatiság – kereskedelmi média és verseny – a műsorsáv – a manipuláció – a médiahatás – „húzó termék” – a jól kialakított imázs A valóság és annak megjelenítése – a kisebbség fogalma A reklám és alkalmazott művészet – a reklámfelület – a célcsoport – a reklámüzenet A hír – a szelekció – hír és tömegmédia – hírforrás és hírügynökség – tényfeltárás – pártatlanság és média