Mozgás, diéta, környezet
ELŐADÁSOK ÖSSZEFOGLALÓJA
2012. november 21. Semmelweis Egyetem Népegészségtani Intézet
VII. ÉLETMÓD KONFERENCIA 2012. november 21. Az allergia mint életmód betegség Prof. Dr. Nékám Kristóf Budai Irgalmasrendi Kórház 1023 Budapest, Frankel Leó út 54. Tel.: /1/-335-0915. Fax: /1/-279-0222. E-mail:
[email protected] A ma allergiaként megjelölt tünet együttesek kiváltó okai közül elsőként allergéneket (mint a szénapor vagy a pollenek) azonosítottak már a XIX. században – felismerve a levegőszennyezés súlyosbító hatását is. A korábban kifejezetten ritka szénanátha („tavaszi hurut”) és asztma gyakoribbá válása tette lehetővé a XX. század első felében az öröklés szerepének felismerését, majd azt is, hogy nincsen olyan gén, amely egymagában felelős lenne allergiás betegség kialakulásáért. Végül az elmúlt évtizedek epidemiológiai vizsgálatai sokszorosan igazolták a tágabb értelemben vett környezet allergia kiváltó – fenntartó - súlyosbító szerepét, különösen atópiás hajlamú egyénekben. Bár nincs kétségünk a táplálék fehérjék; a belterekben az atka, penészgombák, hobbiállatok; a háztartási és szépészeti/divat -kemikáliák ; egyes fertőző ágensek megkerülhetetlen szerepe felől, egyre valószínűbb, hogy ezek a már ismert tényezők, hatások nem elégségesek az „allergia világjárvány” jelenség megmagyarázására. Jelenleg epigenetikai mechanizmusok és tényezők széleskörű kutatása mellett az életmód egyéni és közösségi elemei / jellemzői állnak az érdeklődés középpontjában ; a két csoport között a határ elmosódó. Ma akár (közvetett) életmód tényezőkként is felfoghatjuk az emberi tevékenység (energia termelés, ipar, közlekedés, és a valószínűleg másodlagos klímaváltozás stb) következtében fellépő, többek között allergiák kialakulását is elősegítő levegő – víz – talajélelmiszer szennyező hatásokat ; de kétségtelen, hogy a dohányzás komplex következményei, a mozgásszegény életmód, az ülőfoglalkozások nagy száma, a táplálkozási és ételkészítési szokások változása, a túlsúly és elhízás gyakorisága; további szocio – ökonómiai - edukációs tényezők, a lakáskörülmények és lakókörnyezet, emocionális és más pszichoszociális jellemzők, kiemelten a perinatális időszak konkrétumai, az elégtelen és alacsony hatásfokú, meggyőző erőt nélkülöző interaktív kommunikáció a beteg – orvos – társadalom - döntéshozók kapcsolatrendszerben, a gyógyszer szedési és –elutasítási (!) szokások, a sokszor megtévesztő, feldolgozhatatlan információözön azok a nagyrészt bizonyíték alapú életmód tényezők, amelyek más betegségcsoportok mellett az allergiák növekvő prevalenciájának, változó képének, életminőség rontó hatásának is alapvető okai. A jövő nagy kérdése már nem a tényezők számbavétele, hanem valószínűleg az, hogy milyen pro-allergiás hatásokat tudunk egyéni és populációs szinten semlegesíteni, és milyen eredmény várható egyáltalán ezektől az erőfeszítésektől.
VII. ÉLETMÓD KONFERENCIA 2012. november 21. Antioxidánsok, nyomelemek hatása szívműködésre Prof. Dr. Pucsok József Munkahely: Országos Sportegészségügyi Intézet Postacím: 1123. Budapest, Alkotás u. 48. Telefon/Fax: 06-1-4886185 E-mail:
[email protected] A szelén szerepe évek óta vitatott. Az 50-es évektől létfontosságú mikroelemként ismerjük. Az elmúlt 20-30 évben kiderült, hogy számos élettani funkció a szelénhez kapcsolódik. Antioxidáns tulajdonságú mikroelemként, védi a fehérjéket az oxidációtól. Jelentős szerepet vállal a szervezet immunválaszában. Hatására az aktivált T-sejtek poliferációja és NK sejtek aktivitása emelkedik. A T-sejtek felszínén IL-2 cytokin receptor expressziója fokozódik, ezáltal nő IL-2-vel való kölcsönhatás, ami segíti a cytotoxtikus T-sejtté való átalakulást, differenciálódást. Kiderült, hogy a szelenoproteinek az immunrendszer felépítéséhez nélkülözhetetlenek. A föld egyes részei szelén hiányosak (USA, Kína, Finnország és Magyarország bizonyos vidékei). Nemzetközi felmérések szerint a szelén hiányos területeken pl. Finnországban a szívinfarktus előfordulása 16-65 éveseknél hétszer gyakoribb. Működése révén a szövetek mikrocirkulációjára hat, normalizálja a szöveti sérüléseknél felszabaduló enzimek pl. CPK és az LDH aktivitását. A növényeken kívül az ivóvíz szelén tartalma is lényegesen befolyásolja a szívizom funkcióját. Salonen vizsgálatai szerint a koránária betegségekben szenvedő férfiakban a trombocita aggregáció fordítottan arányos a szelén státusszal. Az utóbbi években a szívizom anyagcserezavaroknál és a szívelégtelenség egyes stádiumaiban a gyógyszeres kezelés mellett eredményesen alkalmazzák a szelén és a Coenzim Q kombinációját. 2012-ben svéd szerzők vizsgálatai igazolják, hogy e kettős kombináció lényegesen csökkentette a szívizom elégtelen működési zavaraiból adódó halálesetek számát. A Coenzim Q a szelén mellett esszenciális szerepet játszik a szívizom mitokondriumának elektrotranszportjában. Továbbiakban úgy működik, mint egy antiaoxidáns és a szelénnel együtt jelentősen csökkenti a károsult anyagcseréből felszabaduló lipid peroxidációt és jelentősen befolyásolja a szívgyengesség állapotát. Bizonyos gyógyszerek csökkentik a Conzim Q endogénszintézisét, és ezáltal a szívizom energia ellátása is károsodhat.
VII. ÉLETMÓD KONFERENCIA 2012. november 21. A mindennapi testnevelés hatékonyságának kritériumai Dr. Somhegyi Annamária Ph.D. Munkahely: Országos Gerincgyógyászati Központ, Budapest Postacím: Telefon/Fax: E-mail: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény a tanulók egészségi állapotának javítása, egészségfejlesztése céljából előírja a mindennapi testnevelést. Ahhoz, hogy a mindennapi testnevelés ezt a célt eredményesen szolgálja, a testnevelés órák anyagának és módszereinek több egészségfejlesztési szakmai elvárásnak meg kell felelnie. Ezek az alábbiak: 1. A mindennapi testnevelésben minden tanulónak részt is kell vennie, vagyis az indokolatlan mulasztásokat, felmentéseket vissza kell szorítani. 2. Minden testnevelési órán meg kell történnie a kellő szív- és érrendszeri, valamint légzőszervi terhelésnek, ezért a testnevelési órán olyan módon kell a tanulók mozgását szervezni, hogy az egymásra várakozással, vagyis mozgás nélkül eltöltött idő a lehető legkevesebbre csökkenjen. 3. Minden testnevelési órán minden tanulóval gimnasztikát is végezni kell, melynek része a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló speciális tartásjavító mozgásanyag, valamint a láb izmainak erősítése és a helyes légzéstechnika kialakítása is. A testnevelés egészében figyelembe kell venni a gerinc- és ízületvédelem szabályait. 4. Minden mozgás során kiemelten kell figyelni a gerinc és az ízületek életkori terhelhetőségére is. 5. A testnevelési órákon relaxációt is végezni kell minden tanulóval (ennek módszere az 1-4 évfolyamon különbözik a többi évfolyamon alkalmazandótól). 6. Mind a speciális tartásjavítás, mind a relaxáció az izomtudat, testtudat kialakítását igényli, ami egyúttal a testnevelés általános testi-lelki egészséghatásait is felerősíti. Ezért a testnevelőknek az izomérzések tudatosítására, s ezeknek szóbeli kifejeztetésére is nagy hangsúlyt kell helyezniük. 7. A testnevelőknek át kell adniuk azt a tudást is, hogy a mozgás miként áll folyamatos kapcsolatban az egészséges lelki működéssel és a tanulási képességek fejlődésével. 8. A mindennapi testnevelés részét képezheti a tánctanítás is, amennyiben ehhez a szükséges személyi feltételek megteremthetők. Számos, lelki egészséget elősegítő és kapcsolati mintát nyújtó kitűnő hatása miatt az 1-4. osztályban a néptánc, 5-12. évfolyamon a nép- ill. társastánc részesítendő előnyben az egyéb táncfajtákkal szemben. 9. A mindennapi testnevelés részeként, az élményszerzés központba helyezésével, a mozgás megszerettetésével olyan sportok tanítása is szükséges, melyeket a tanulók akár egész életükben
is könnyen folytathatnak (ún. életmód-sportok). Az iskolák a helyi adottságok és lehetőségek figyelembe vételével választhatják ki ezen sport-fajtákat. 10. Minden testnevelési órának a fegyelmezett munka, valamint a játék örömét és sikerélményét kell nyújtania minden, még az átlagostól eltérő testi adottságú tanulónak is. Ehhez olyan pedagógiai-pszichológiai módszereket kell alkalmazni, melyek az osztály minden tanulója számára a neki megfelelő mozgás-feladatokat adják; valamint olyan munka- és játékhelyzeteket kell teremteni, melyek minden tanuló részére az elvégzett munka ill. játék sikerélményét és örömét nyújtják. 11. A testnevelés órán a testnevelőnek egyedülálló lehetősége van arra, hogy a tanulókkal saját élményeik útján megértesse a testnevelés órán történtek hatását a szervezetükre, testük és lelkük egészséges fejlődésére, ezért a testnevelés órának az egészségtan (egészségfejlesztési ismeretek) hatékony, azaz bensővé válást eredményező oktatását is elő kell segítenie. Ennek részeként kiemelten fontos a személyi higiéne, a testmozgás utáni zuhanyozás vagy egyéb tisztálkodás és a folyadékpótlás gyakorlati alkalmazása. 12. A testnevelés értékelésének olyan módon kell történnie, hogy az a tanulókat a részvételre serkentse, vagyis minden tanulót elsősorban a saját adottságai és eddig elért saját eredményei alapján kell értékelni. 13. A mindennapi testnevelés szakmai minőségének biztosítását legjobban az segíti elő, ha a testnevelés órát testnevelő szaktanár vagy erre kiképzett tanító tartja. 14. Fontos, hogy a tanulók megismerjék a magyar sport történetét, a kiváló sportemberek életútja motiválhatja a tanulókat az iskolán kívüli sportág választásában. 15. A köznevelést fenntartó állam feladatai közé tartozik a mindennapi testnevelés esetlegesen hiányzó tárgyi feltételeinek biztosítása. A kormányzat ez irányú törekvéseivel egyetértünk. Mivel a tárgyi feltételek javítása csak fokozatosan tud megtörténni, így előfordulhat, hogy az iskola tornaterem-ellátottsága jelenleg esetleg nem elegendő. Ilyen esetekben az iskola tantestülete és testnevelő pedagógusai saját kreativitásukat segítségül híva közösen alakítsák ki az iskola helyzetében elfogadható megoldásokat a mindennapi testnevelés kivitelezésére. A tökéletes helyszín hiányánál nagyobb baj a mindennapi testnevelési óra hiánya. Az oktatásirányításnak a testnevelés tantárgygondozási és tanfelügyeleti rendje kialakításakor a fenti egészségfejlesztési szakmai szempontokat is figyelembe kell vennie. Ennek elősegítésére számos orvosi szakmai társaság közösen fordult az oktatásért felelős miniszterhez és államtitkárhoz 2012. július 19-én. A Nemzeti Alaptanterv 2012. évi megújítása, valamint a most társadalmi vitára bocsátott új kerettanterv a fenti szempontoknak megfelel.
VII. ÉLETMÓD KONFERENCIA 2012. november 21. Mindennapok testedzése Monspart Sarolta Munkahely: OEFI Életmód osztály Postacím: 1096. Bp. Nagyvárad tér 2. Telefon/Fax: 4288226 v. 20/9517068 E-mail:
[email protected] A sport mindenkié - lehetne - minden nap! 1. Mégis miért nem? 2. Ha igen, miért? Mert a rendszeres szabadidősportolás: - az egészség szükséges, de nem elégséges kelléke - önként vállalt sporttevékenység, eszköz a saját test felfedezésére - rekreáció, felfrissülés, kikapcsolódás, szórakozás, örömforrás, játékos sportolás - társadalmi kohéziós eszköz - lehetőség az önmegvalósításra, az életmód egyik rendszerezője - életminőség-javító eszköz, a sportturizmus egyik alkotó eleme - esélyegyenlőség a hátrányos helyzetűeknek - versenyszerű tevékenység is lehet, a munkavégző képesség újratermelése - a diáksport legnagyobb része és az élsport kezdeti szakasza - rehabilitáció, esetenként. 3. Tények, számok - A felnőtt népesség csupán 10 %-a sportol minimum heti kétszer 30 perc/alkalom, - Mindössze csak 30 % akkor is, ha ennél kevesebb sportolást veszünk alapul, - A 70 % egyáltalán nem sportoló közül legalább 38 % szeretne sportolni, - Az iskolai tanulók - 6-18 évesek - kb. 8-9 %-a sportol a kötelező testnevelés órán kívül, - A fiatalok - 18-25 évesek - körében is alacsony a rendszeresen sportolók aránya: 25 %, - A magyar 60 év feletti - főként nyugdíjas - lakosságnak alig sportol az 5 %-a, - A sportolás mértékét és milyenségét az egyéneknél befolyásolja főként: az életkor, a gazdasági aktivitás, az iskolai végzettség (család) és a lakóhely település-típusa, - A szabadidő-sportolók bő 30 %-a sportol csak egyesületben vagy szervezett keretek között, míg majd háromnegyede egyénileg, kötetlen formában sportol, - Népszerűbbek - általában - az egyénileg űzhető sport- vagy testmozgásformák, A fizikailag inaktív emberhez képest a rendszeres testedzést végzők csoportjában: A koszorúér-betegség és szélütés miatti halálozás kockázata 50 %-kal kisebb A hipertónia kockázata 30 %-kal kisebb A 2-es típusú cukorbetegség kockázata 20-60 %-kal kisebb Az elhízás kialakulásának kockázata 50 %-kal kisebb. 4. Hát a megoldás?! Hogy gondolkodhatna interszektoriálisan és tárcaközileg közösen az egészség és a hozzá szükséges rendszeres testedzés, sportolás hosszú- és középtávú fejlesztéséről, cselekvési tervéről, a megvalósítás projektjéről érdekképviselőik együttes csoportja, ha a sport társadalma sem tud egyezséget kötni és együttműködni maga-magán belül?!
VII. ÉLETMÓD KONFERENCIA 2012. november 21. Az egészséges életmódot támogató város Dr. Vokó Zoltán Munkahely: Országos Egészségfejlesztési Intézet Postacím: 1096 Budapest, Nagyvárad tér 2. Telefon/Fax: 1-42-88-254 E-mail:
[email protected] A fejlett államokban a betegségteher túlnyomó részét kitevő krónikus nem-fertőző megbetegedések fő kockázati tényezői életmódbeli és környezeti tényezők. Ezek hátterében egymással bonyolult összefüggésrendszert alkotó pszicho-szociális és kulturális tényezők állnak. Világszerte a lakosság egyre nagyobb hányada él városi, nagyvárosi környezetben. A város és lakói egészségének kapcsolata is sokrétű. Tudatos várostervezéssel, a városi politikákban, szolgáltatások szervezésében és nyújtásában az egészség szempontjának érvényesítésével a város nagymértékben képes lakói egészségét megőrizni, fejleszteni, vagy a fentiek hiányában rombolni. A kapcsolat azonban kétirányú. Egy város lakóinak testi és lelki egészsége jelentősen visszahat egy város gazdasági és kulturális teljesítményére, fejlődésére. Már az 1980-as évek közepén megindult az Egészséges Városok mozgalma, amelyhez több magyar város is csatlakozott. Az eredmények szerények. Az elmúlt évtizedben azonban mind a nemzetközi szervezetek szintjén (WHO, EU), mind a nyugat-európai, észak-amerikai városok esetében újabb lendületet kapott a mozgalom és szemlélet. Az előadás megvizsgálja azt is, hogy a magyar önkormányzatok egészségügyi intézményeinek államosítása után a jelenlegi jogi környezetben milyen eszközei vannak a településeknek lakóik egészségének fejlesztésére.
VII. ÉLETMÓD KONFERENCIA 2012. november 21. A táplálkozás életkori sajátosságai Dr. Martos Éva Munkahely: Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet Postacím: Telefon/Fax: E-mail: Magyarországon a halálozás háromnegyed részéért a táplálkozással és életmóddal összefüggő betegségek
felelősek,
elsősorban
a
szív
és
érrendszeri,
másodsorban
a
daganatos
megbetegedések. Felmérések támasztják alá, hogy ma hazánkban a felnőtt lakosság 60 %-a túlsúlyos vagy elhízott, és jellemzően az évek előrehaladtával a súlytöbblet csak fokozódik. Lényeges az is, hogy a táplálkozási szokások változása fontos szerepet játszik a korral járó fiziológiás és patológiás változásokban, becslések szerint megfelelő táplálkozással az idült betegségek kialakulásának és progressziójának 85%-a megelőzhető vagy jelentősen fékezhető lenne. Minden életkorban alapvető cél a kiegyensúlyozott táplálkozás, melyet az életkor energiaés tápanyagigénye alapvetően meghatároz. Az életkor változásával módosul a szervezet energiaigénye, és a normál biokémiai mechanizmusok lejátszódásához szükséges energiát adó tápanyagok, valamint a vitamin- és ásványi anyag szükséglet. Igy a különböző korú gyermekek, az aktív és inaktív felnőttek, valamint az idősödő korosztály tápanyagigénye lényegesen eltér egymástól. Az OÉTI által 2009-ben végzett Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat (OTÁP2009) rámutatott arra, hogy a felnőtt lakosság táplálkozási szokásai számos tápanyag vonatkozásában életkori eltérésekkel jellemezhetők. Az életkor előrehaladtával csökkent a férfiak és nők energia-bevitele, ugyancsak csökken a fehérje, zsír és szénhidrátbevitel. A vitaminok tekintetében az amúgy is elégtelen D-vitamin, folsav és pantoténsav bevitel szintén csökkenő tendenciát mutat, ahogy idősödik a népesség. Hasonló tendencia figyelhető meg egyes ásványi anyagok vonatkozásában, de érdekes módon a rendkívül nagy kardiovaszkuláris kockázattal járó sóbevitel csak férfiaknál mutat életkori eltérést, míg mindkét nemre jellemző a kalcium alacsony és az idős korosztályra jellemző legkisebb bevitele.
A lakosság ajánlásnak megfelelő átlagos vasbevitele a férfiak esetében az életkorral csökken, míg a többi mikroelem nem mutat életkori eltéréseket. A tápanyagok életkorral együttjáró csökkenése azon élelmiszerek nem kielégítő fogyasztásából ered, melyek az adott tápanyag legfőbb forrásainak tekinthetők. Számos példát találunk arra, hogy élelmiszeripari cégek kiemelt életkori csoportokra, gyerekekre, idősekre pozícionált termékeket – dúsított élelmiszereket, étrend-kiegészítőket - hoznak forgalomba, és ennek megfelelően is kommunikálják azokat (pl. kalciummal dúsított tejtermék a csontok egészségének megőrzése érdekében). A fiatalabb felnőttekre pozícionált termékek gyakran az erőnlétet erősítését tűzik ki célul, míg az idősödő korosztály részére javasolt étrend-kiegészítők leggyakrabban multivitamin készítmények, a menopauza tüneteinek enyhítésére, a szellemi frissesség megtartására, a keringési rendszer, az ízületek, a prosztata, ill. a szem támogatására szánt termékek. Az OÉTI-nél bejelentett közel 10 ezer étrend-kiegészítő mintegy 3%-a olyan termék, melyet kimondottan időseknek ajánlanak. Az aktív idősödés európai évében különösen érdemes hangsúlyozni, hogy megfelelő táplálkozással és a rendszeres testedzéssel az egészségben töltött évek száma jelentősen növelhető.
VII. ÉLETMÓD KONFERENCIA 2012. november 21. Az omega3 zsírsavak szerepe a gyermekek szellemi fejlődésében dr. Barczi Szilvia Munkahely: SE Népegészségtani Intézet Postacím: 1089 Budapest, Nagyvárad tér 4. Telefon/Fax: 210-2954 E-mail:
[email protected] Az omega-3 zsírsavak az idegsejtek
membránjainak
legfontosabb
építőelemei,
nélkülözhetetlenek az idegrendszer megfelelő fejlődése szempontjából, az agy és a retina idegsejtjeinek felépítéséhez, a megfelelő omega-3 ellátottság szükséges a gyermekek mentális és vizuális fejlődéséhez is. Az omega-3 zsírsavakban gazdag étrendet fogyasztó gyerekek könnyebben tanulnak, értelmi képességeik is gyorsabban fejlődnek, felfogó-, koncentráló képességük, figyelmük javul, ezáltal jobb tanulmányi eredményt érhetnek el az iskolában. Az agy és idegrendszer legintenzívebb fejlődési szakasza a születés előtti harmadik trimesztertől, körülbelül 14 éves korig tart. Ebben az időszakban rendkívül fontos az agy és idegsejtek, a retina fejlődéséhez nélkülözhetetlen többszörösen telítetlen zsírsavak (PUFA) ω-3 családjába tartozó eikozapentaénsav (EPA) és dokozahexaénsav (DHA) optimális szintű bevitele is, amit legtermészetesebben a tengeri halak legalább rendszeres heti étrendbe iktatásával érhetünk el. A leggazdagabb omega-3 forrás a makréla, hering, szardínia és a lazac. Édesvízi halaink közül egyedül a busa szolgál minimális mennyiségű ω-3 zsírsavval. A magyarországi halfogyasztásra (4,2 kg/fő/év) döntően az édesvízi halak előtérbe helyezése jellemző, sajnálatos módon ez is csak szezonálisan, leginkább karácsonykor valósul meg. Több vizsgálat hívta már fel a figyelmet a ω-3 zsírsavbevitel fontosságára a terhesség alatt és újszülött korban egyaránt, hiszen az ω-3 zsírsavak csökkentik a terhességi hypertonia, a preeclampsia és a koraszülések előfordulási gyakoriságát, mely hatást a vér viszkozitásának csökkentésével, a placenta keringésének javulásával érik el. Az anyatej DHA koncentrációjának meghatározó tényezője a kismama étrendjének omega-3 DHA tartalma. Számos vizsgálatban sikerült pozitív összefüggést kimutatni az anyatejben lévő
magas omega-3 DHA szint és a csecsemők látásának fejlődése között. Fleith és Clandinin tanulmányaikban igazolták, hogy a fejlődésben levő gyermek szervezetének szüksége van a többszörösen telítetlen omega-3 zsírsavakra, és az anyatejben található DHA szintje ideális esetben 0,4%. A megfelelő omega-3 ellátottság esetén jobb mentális és vizuális fejlődést tapasztaltak a vizsgált gyerekeknél (1). Viselkedési zavarok esetén is az omega-3 zsírsavakkal való kezelés igen látványos eredményekkel jár. ADHD esetén egyértelműen kimutatható, hogy a vörösvértestekben és a vérplazmában is nagyon alacsony az omega-3 DHA szint. Diszlexiás gyermekek DHA és EPA tartalmú természetes stabil halolaj szupplementációja után az olvasási, tanulási, memória és koncentrációs problémák szignifikáns javulását figyelték meg (2). Egy japán tanulmányban két hónapon keresztül omega-3 zsírsavakat (átlagosan 512 mg DHA és 100 mg EPA) tartalmazó diétát alkalmaztak, jelentős agresszivitás csökkenést tapasztaltak a hiperaktív gyerekek viselkedésében. A memória-problémás gyermekek 58%-ánál javulás mutatkozott, akárcsak a matematikatanulási gondokkal küszködők 70%-ánál (3).
1. Fleith, M., and Clandinin, M. T. Dietary PUFA for preterm and term infants: review of clinical studies. Crit. Rev. Food Sci. Nutr. 45(3):205-229, 2005.
2. Voight, R. G., et al . A randomized, double-blind, placebo-controlled trial of docosahexaenoic acid supplementation with attention-deficit/hyperactivity disorder. The Journal of Pediatrics. 139(2): 189-196, 2001.
3. Hirayama, S., et al . Effect of docosahexaenoic acid-containing food administration on symptoms of attention-deficit/hyperactivity disorder - a placebo-controlled double-blind study. Eur. J. Clin. Nutr. 58: 467-473, 2004.
VII. ÉLETMÓD KONFERENCIA 2012. november 21. Hormonzavarok és immuneltérések okai gyermekkorban Prof. Dr. Tompa Anna Munkahely: Semmelweis Egyetem, Népegészségtani Intézet Postacím: 1089 Bp., Nagyvárad tér 4. Telefon/Fax: 210-2954 E-mail:
[email protected] A külső környezet hatása megnyilvánulhat, kémiai, fizikai, biológiai, vagy pszichoszociális tényezőkön keresztül. A környezet befolyásolja a génexpressziót, így a genetikai adottságok ismeretének egyre nagyobb jelentősége van a korai halálozást okozó betegségek megelőzésében, mint, amilyenek a szív és érrendszeri betegségek, vagy a rosszindulatú daganatok.
Ezek
kialakulását számos környezeti, életmódbeli és genetikai tényező határozza meg, így a kockázatuk függ a földrajzi elhelyezkedéstől, az életmódtól, a táplálék összetételétől a kulturális és gazdasági adottságoktól. A vegyszerek legfőbb behatolási kapuja a szájüreg, amin keresztül az ételek és italok révén a szennyező anyagok kb. 70%-a jut be a szervezetbe. A többi szennyező anyag, a vegyszereknek kb. 30% a levegővel kerül a tüdőbe és bőrön keresztül szívódik fel. A szájüreg és a fogak épsége, megfelelő ápolása hozzájárul ahhoz, hogy csökkenjen a káros anyagok felhalmozódása és bevitele a szervezetbe. Nem véletlen, hogy a szájüregi daganatok előfordulási aránya a dohányzás és a kemizáció elterjedésével párhuzamosan világszerte emelkedik. A másik legfontosabb behatolási kapu a tüdő, amin keresztül főleg a légszennyező anyagok, munkahelyi ártalmak, porok, illékony anyagok kerülhetnek a szervezetbe. A bőrön át szívódnak fel a kozmetikumok, fürdésre és tisztálkodásra, testápolásra használt szerek. Így az allergizáló anyagok is elsősorban a bőrt támadják meg. A gyermekek 10-15%-a 8-10 év között túlsúlyossá válik. Ez az állapot az életkorral párhuzamosan súlyosbodik. A magas szérum glukóz és lipid szint hajlamosító tényező az allergiás és a különböző anyagcsere betegségekre. A komputer túlzott különösen kedvez a bélbetegségek, székrekedés és a II. típusú cukorbetegség kialakulásának. A fokozott pszichés megterhelés fizikai igénybevétel nélkül, vagy a pihenés
hiánya miatt az szervezet védekező rendszere meggyengül. Nő a fertőzésekre való hajlam és a balesetek száma. Mindehhez negatív tendenciaként társul a gyermekek korai dohányzása, az alkohol és drogfogyasztás, valamint az evészavarok gyakoribbá válása. Mindezek a tényezők hátrányosan befolyásolják a fiatalok tanulási képességeit, pszichikai tűrőképességét és az iskolai előremenetelt.
VII. ÉLETMÓD KONFERENCIA 2012. november 21. Zsírokban oldódó vegyi anyagok szerepe az egészségkárosításban Dr. Major Jenő Munkahely: Országos Kémiai Biztonsági Intézet Postacím: 1097. Budapest, Nagyvárad tér 2. Telefon/Fax: 06-1-476-1195 / 06-1-476-1227 E-mail:
[email protected] Alapvetően vízben oldódó (hidrofil) vegyi anyagokat tartalmazó környezetünkben különleges szerep jut a vízben rosszul, ellenben zsírnemű anyagokban jól oldódó (hidrofób) vegyületeknek. Ebbe a körbe számos a szervezet számára kiemelten hasznos anyag, mint pl. egyes vitaminok (A, D, E, F, K) tartoznak, de számos káros, sőt kiemelten veszélyes vegyület is beletartozik. Napjainkban már egyre szélesebb ismeretanyag áll rendelkezésre ezen anyagok szerepéről a leggyakoribb nem-fertőző krónikus megbetegedések, mint az anyagcsere betegségek, autoimmun folyamatok, szív- és érrendszeri megbetegedések és a daganatos betegségek kialakulásában. Egyes hidrofób növényvédőszerek (pl. DDT), illetve egyéb, ipari vegyi anyagok (pl. lángmentesítők) esetében igazolt, hogy ezek az emberi szervezetben, elsősorban a zsírraktárakban felhalmozódnak, és onnan időnként, különböző hatásokra felszabadulnak. Jól ismert, hogy a hidrofób anyagok számára a sejtek membránrendszerei általában könnyen átjárhatók, ugyanakkor ezek az anyagok az alapvetően hidrofil lebontó rendszerek számára nehezen elérhetők. Számos ebbe a körbe tartozó vegyi anyag esetében igazolták a szervezet jelátviteli útjainak megzavarását. ide tartoznak a napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kapó hormon háztartást megzavaró (hormon diszruptor) hatások. Mindezek együttesen kiemelt jelentőségűvé teszik a hidrofób vegyületek toxikológiájának fejlesztését, illetve, ezzel párhuzamosan, az ezen vegyi anyagok által okozott károsító hatások elleni szervezett és tudatos védekezést, mindazt, amit összefoglalóan a kémiai biztonság fogalma alá sorolunk. Szükség van tehát, a hatékonyság érdekében, a kémiai biztonság hazai és nemzetközi szervezetének, tevékenységének erősítésére, és a lakosság felé történő helyes kommunikálására.
VII. ÉLETMÓD KONFERENCIA 2012. november 21. Xenoösztrogének szerepe a gyermekkori elhízásban dr. Pongor Vince Munkahely: Semmelweis Egyetem Népegészségtani Intézet Postacím: 1089 Budapest, Nagyvárad tér 4. Telefon/Fax: 210-2954 E-mail:
[email protected] A túlsúly hátterében nemcsak az egészségtelen táplálkozás, inaktív életmód, genetikai prediszpozíció állhat, hanem a környezeti ártalmak is, például a vegyszerek. A kemizáció – tehát a kémiai úton nyert anyagok és kémiai eljárások gyakorlati alkalmazása – meredek növekedést mutatott az utóbbi évtizedekben. A tendencia párhuzamban áll a gyermekkori, illetve felnőttkori túlsúlyosok és elhízottak számának alakulásával (1). A gyermekek szervezete sokkal érzékenyebb a különböző vegyszerek iránt, ennek legfontosabb oka a felnőttekétől eltérő, éretlen méregtelenítő funkciók (2). A hormon diszrupterek olyan kémiai anyagok, amelyek megzavarják a hormonrendszert. Különböző hatásokkal bírnak a nemi karakterek szerint (3):
Férfiaknál: - Feminizáció - Spermiumszám csökkenése - Karcinogén hatás - Interszexualitás - Immunotoxicitás - Neurotoxicitás
A nőknél: - Maszkulinizáció - Ovulációs zavarok
- Karcinogén hatás - Interszexualitás - Immunotoxicitás - Neurotoxicitás
A xenoösztrogének olyan vegyipari termékek, amelyek ösztrogénszerű hatással bírnak. Ennek révén többek között fokozzák a test zsírtartalmát. A xenoösztrogének egy része jelen van olyan termékekben, amelyekkel egy gyermek nap mint nap találkozhat. Ilyen anyag a Bisphenol A (BPA), amely megtalálható egyes cumisüvegekben. Egy amerikai vizsgálat kimutatta, hogy a BPA vizeletben mért szintje összefüggésben áll a magasabb testsúllyal (4). A ftalátok számos műanyagcikkben előfordulnak, így például gyermekeknek szánt játékokban. Egy vizsgálat kimutatta, hogy a vizeletben mért ftalát-tartalom korrelál a magasabb testsúllyal (5). A különböző kozmetikumok is tartalmazhatnak xenoösztrogéneket, ilyenek a 4-methylbenzylidén kámfor vagy a különböző parabének. A túlsúlyban és elhízásban elsődleges okként szerepel a nem megfelelő táplálkozás és az inaktív életmód, azonban egyre több bizonyíték áll rendelkezésre a kemizáció elhízást fokozó hatása mellett.
1. Baillie-Hamilton PF. Chemical toxins: a hypothesis to explain the global obesity epidemic. J Altern Complement Med 2002;8(2):185-92. 2. Ginsberg G, Evaluation of child/adult pharmacokinetic differences from a database derived from the therapeutic drug literature. Toxicol. Sci. 66: 185–200, 2002. 3. Tompa A, Oxidatív stressz és kemoprevenció. Népegészségügy 89/3, 2011. 4. Trasande L, et al, Association between urinary bisphenol Aconcentration and obesity prevalence in children and adolescents, JAMA 2012. 5. Susan L, Obesity and childhood phthalate exposure, NIEHS, 2012
VII. ÉLETMÓD KONFERENCIA 2012. november 21. Egészségmegőrzés időskorban Dr. Keresztessy Katalin PhD Munkahely: Országos Kémiai Biztonsági Intézet, GHS Nemzeti Kompetens Hatóság Osztály Postacím: 1096 Budapest, Nagyvárad tér 2. Telefon: +36-1-476-1135 /Fax: +36-1-215-6891 E-mail:
[email protected] Idősebb embertársaink ellátása, segítése nemcsak a szakembereknek, hanem a társadalom egészének, a családoknak is ügye, hiszen közvetve, vagy közvetlenül mindenki érintett vagy érintve lesz. Az idősödés során nemcsak biológiai változások történnek, hanem módosulnak a szociális kapcsolatok is. A hirtelen bekövetkező változások – nyugdíjba vonulás, súlyos betegségek, családtagok, jó barátok elvesztése, költözés együtt járhatnak a megszokott környezetből való „kiszakítás” érzésével, az önállóság elvesztésével és új környezethez, új helyzetekhez kell alkalmazkodni – alapvetően érintik a korábban megszokott életvezetést. Az öregedési folyamatot befolyásolja, hogy hogyan játszódnak le a folyamatok, hogyan élik meg a változásokat az idősek, sikerül-e a passzivitást oldani és erősíteni az aktív, pozitív hozzáállást. Manapság ez a problémakör kiemelt fontosságú, hiszen a XXI. századot a globális öregedés és az élettartam meghosszabbodása, továbbá az idősödő korosztály elnőiesedése jellemzi. Magasabb a dolgozók- és a nyugdíjasok átlag életkora, hosszabb az aktív munkával töltött idő és a különböző veszélyeknek (pl. veszélyes anyagokkal történő munkavégzés) való kitettség. Manapság kevésbé elterjedt a többgenerációs együttélés (vagy ha együttlaknak, az ifjabb generációk tagjai dolgoznak, tanulnak napközben), az idősödő lakosság egy része csökkenő érzékszervi működés-, kritikai érzék-, alkalmazkodóképesség mellett látja el magát és háztartását. Cél az idős emberek testi és szellemi képességeinek ápolása (rendszeres testmozgás, megfelelő táplálkozás, mentális képességek fejlesztése, a természetes öregedési folyamat lassítása, a szívesen végzett „hobbitevékenységek” támogatása, a társas kapcsolataik erősítése, kapcsolattartás a rokonokkal, ismerősökkel és segítőkkel), hogy minél hosszabb ideig megőrizzék aktivitásukat, pozitív hozzáállásukat, támogatva ezáltal egészségük megőrzését is és a méltó, derűs időskor megélését.
VII. ÉLETMÓD KONFERENCIA 2012. november 21. A környezeti zaj és a krónikus betegségek összefüggés Prof. Dr. Cseh Károly Munkahely: SE Népegészségtani Intézet Postacím: 1089. Nagyvárad tér 4. Telefon/Fax: 210 2954 E-mail:
[email protected] A környezeti zajterhelés egészségkárosodást okozhat. A fontosabb környezeti zajforrások a közúti közlekedés, a szomszédság, a légi közlekedés, a szabadidős tevékenység, a vasúti közlekedés, az építkezések és az ipari tevékenység, sorrendben csökkenő mértékben. A fontosabb egészségkárosító hatások a következők. Bosszúságérzés, alvászavarok, fáradtság és gyengeség, koncentrálási nehézség, figyelemzavar, nappali álmosság, rossz iskolai, munkahelyi, szociális teljesítő képesség, baleseti kockázat fokozódás (közlekedési, munkahelyi otthoni), hangulati labilitás, ingerlékenység, fejfájás, gyomor- bélrendszeri panaszok. Számos kórállapot előfordulási gyakorisága fokozódhat (hipertonia, kardiovaszkuláris betegségek, metabolikus szindróma, 2-es típusú cukorbetegség). Növekszik az altatók, antihipertenzív gyógyszerek használata. Több biokémiai eltérés is megfigyelhető, főleg az inszomniával összefüggésben. Emelkedik a katekolaminok, a kortizol, az orexin, egyes proinflammatorikus cytokinek szintje a keringésben, csökken a leptin koncentráció. Ezekkel a változásokkal magyarázzák a vaszkuláris endotélium funkcionális, majd organikus eltéréseit, az inzulinrezisztencia fokozódását, az anyagcsere változását és végeredményben a kardiovaszkuláris és anyagcsere betegségek kockázatának növekedését. Az alvás mennyiségi és minőségi paramétereinek változása összefügg a felsorolt eltérésekkel és kockázati tényező az említett patofiziológiai állapotok kialakulásában. Korlátozottak az evidenciák az immunrendszerre, a születési súlyra, pszichiátriai betegségek előfordulására, a pszichoszociális jól-létre gyakorolt hatások esetében. A fiziológiai eltérések a legnagyobb mértékűek a vasúti zaj, legkisebb mértékűek a közúti közlekedési zaj hatására. A populáció a repüléssel kapcsolatos éjszakai zajt tolerálja a legkevésbé. Éjszakai zajok esetén 5x több a panaszok száma, mint a nappali zajoknál. A környezeti zajok okozta alvászavarok kardivaszkuláris kockázatát több nagy nemzetközi tanulmányban értékelték, pl. HYENA, Worchester Heart Attack Study, Noise and Risk of Myocardial Infarction (NaRoMI), és megfigyelték a szívinfarktus kialakulásának és halálozási gyakoriságának fokozódását. Összefüggést találtak a repülőgépzaj expozíció mértéke és a magas vérnyomás betegség előfordulása között. 55dBA kültéri zaj esetén az esélyhányados 1,6, 72 dBAmax expozíciós
szintek előfordulásakor az esélyhányados 1,8. Az ischaemiás szívbetegség előfordulását növelő éjszakai környezeti zajszintet LAeq 65-70 dB (06-22h) értéknek gondolják Felvetettek kapcsolatot a közúti közlekedési zaj és minor pszichitáriai betegségek előfordulása között, pl. összefüggést a szorongással. A 8/2002 (III. 22.) KöM-EüM rendelet üdülő- és zajtól védendő területekre, I. és II. rendű főutakra, repülőtér környékére 06-22 ó között 60, 22-06 ó között 50, lakóterületekre 65 illetve 55 dB LAM kültéri zaj határértéket ír elő. A WHO 2009-ben megjelent Night Noise Guideline for Europe L éjszakai, kültéri szintre 40 dBA, átmeneti L éjszakai kültéri szintre 55 dBA. értékeket ajánl az egészségkárosító kockázatok elkerülésére. Jelenleg úgy gondolják, hogy 30 dBA L éjszakai kültéri érték a környezeti zajexpozíció NOEL (non-observable adverse-effect level) értéke, praktikusan fogalmazva, az a zajszint, amely alatt egészségkárosító hatás valószínűleg nincs (a toxikológiai gyakorlatból átvett egyik határérték). A 40 dBA L éjszakai kültéri érték a környezeti zajexpozíció LOAEL (lowest observable adverse effect level) értéke, az a legalacsonyabb érték, ahol szervezeti változás, esetleges egészségkárosító hatás már valószínűsíthető (szintén a toxikológiai gyakorlatból átvett határéték). 40-55 dBA közötti éjszakai zajexpozíció esetén esetleges szervezetre gyakorolt káros hatások felléphetnek, a sérülékeny csoportok érintettsége valószínűsíthetően nagyobb. Ez az expozíciós szint az érintett egyének közül sokaknak a zajhoz történő alkalmazkodását teszi szükségessé. 55 dBA feletti expozíciós szint esetén a káros hatások előfordulási valószínűsége nagyobb. Az érintettek számottevő részét ez a zajszint már kifejezetten bosszantja, alvását zavarja. A szív-érrendszeri betegségek kockázata is növekedhet. Éjszaka a vizsgált személyek a nappalihoz képest ugyanazt a zajt sokkal intruzívabbnak észlelik, amit egyrészt a cirkadian ritmussal, másrészt a külső és belső háttérzajok éjszakai csökkenésével magyaráznak. Az éjszaka korai óráiban és kora reggel ugyanolyan mértékű zajok általában erőteljesebb hatást gyakorolnak. A következő környezeti zajszinteknél elégéses evidencia van a felsorolt kórállapotok előfordulási kockázatának növekedésére: magasvérnyomás: környezeti, kültéri expozíció Ldn (day, night) 70 dBA, ischaemias szivbetegség: környezeti, kültéri expozíció Ldn 70 dB, zaj okozta bosszúság: környezeti, kültéri expozíció Ldn 42 dBA (megjegyzés: a legbosszúsabb személyek esetén impulzus környezeti zajok határértéke 12 dB-vel alacsonyabb lehet), iskolai teljesítőképesség: kültéri zajexpozíció esetén az iskolákban LAeq iskolai 70 dBA, alvásminta változás: alvás közbeni kültéri expozíció: LAeq éjszaka 60 dBA alatt, teljes felébredés: alvás közbeni beltéri expozíció SEL (sound effect level) 55 dBA, alvásstádium változás: beltéri zaj expozíció SEL 35 dBA, szubjektív alvásminőség változás: kültéri zaj expozíció LAeq éjszakai 40 dBA, alvást követő napon hangulatváltozás: kültéri expozíció LAeq éjszakai 60 dBA alatt, magasabb adrenalin szekréciót 65 dBA-nál. Azt gondolják, hogy folyamatos zajexpozíció esetén az alvásra gyakorolt negatív hatás 30dBA beltéri szintnél kerülhető el. Nem kontinuus zaj esetén pedig az alvászavarok elkerülése a legjobban a 45 dBA alatti LAmax értékekkel függ össze. A zajszint 3 dB-nél kisebb változása alig, 6 dB-es változás könnyen érzékelhető, 10 dB esetén fele illetve kétszer olyan hangosnak érzékelünk. A környezeti zaj az épületbe a következő utakon hatol be. Különböző nyílásokon át a tetőn, a falakon át (szellőző nyílások, légkondicionálók, nyílászárók körüli rések, ajtók alatti rések). 5 mm-es rés a beltéri zajszintet 1 dBA-el növeli, 12 mm-es 3 dBA-val, 25 mm-es 7 dBA-val, 50 mm-es 12 dBA-val. Már az 1999-es WHO Guideline is 30 dBA szintben javasolta a hálószobák éjszakai zajszintjét folyamatos zaj és 45 dbA (LAmax) értékben egyszeri zajesemény során A beltéri zajszintet csökkentik a nyilászárók. A mai léghang gátlási fokozatok ablakok esetén:
LH5-LH1, Rw 29-45 dB, ajtók LH4-LH1 27-45 dB. Az érintettek alvása a ventilláció csökkenése miatt nem zavartalan. Egyes megfigyelések szerint a közúti zaj emelkedése esetén a hálószoba ablakok bezárása gyakoribb, mint a vasúti zaj emelkedése esetén, 55 dBA vasúti zajszint esetén csak az érintettek 35 %-a zárta be az ablakot. A kissé nyitott ablakok esetén a beltéri zajszint 510 dBA-val lehet alacsonyabb a kültérinél. Az L éjszakai, kültéri határértékek a világon nem egységesek: Franciaország 62, Németország 49, Spanyolország 45, Hollandia 40, Ausztria 50, Svédország 51, Finnország 46, Magyarország 55, Lettország 40, Észtország 45, Svájc 50 dBA. Az USA-ban a US EPA (Environmental Protection Agency) DNLAeq 55 dB (nappali, éjszakai LAeq), nem szenzitív területeken 65 dB. Az ausztrál standard 2021-2000 ajánlása szerint a repülőgépek fel és leszállásakor, valamint átrepüléskor elfogadható maximális beltéri zajszintek a következők: hálószobák beltéri ajánlott szintje 50 dBA, fürdőszobák, egyéb mellékhelyiségek 60 dBA, nappali és egyéb lakóhelyiségek 55 dBA
