Mozaik Gazdasági Szervezet
SZÁMVITELI POLITIKA
Érvényes: 2014. január 1-től.
Jóváhagyta: Cser Lászlóné igazgató
SZÁMVITELI POLITIKA A Mozaik Gazdasági Szervezet (1011. Budapest, Ponty u. 3.), és a hozzá rendelt önálló költségvetési intézmények (továbbiakban: intézmény) számviteli politikáját a számvitelről szóló, módosított 2000. évi C. törvény (továbbiakban: Sztv.), valamint az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló, 4/2013 (1.11.) Kormányrendelet 50. § alapján (továbbiakban: Áhsz.) , valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.) és a végrehajtására kiadott 368/2011.(XII.31.) Kormányrendelet alapján (Vhr.) a következők szerint határozom meg.
I. Általános rész
1. A Szabályzat célja A számviteli politika célja, hogy az intézményünknél olyan számviteli rendszer (könyvvezetési és az azt alátámasztó bizonylati rendszer) kerüljön kialakításra, amely alapján összeállított éves költségvetési beszámoló megbízható és valós képet nyújtson a gazdálkodásról, illetve a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetről és ez feleljen meg mind az Szt., mind az Áhsz., illetve egyéb jogszabályi előírásoknak. 2. A Szabályzat elkészítéséért felelős személyek meghatározása A Szabályzat kialakításáért, végrehajtásáért a költségvetési szerv vezetője a felelős. Átruházott hatáskörben a felelősség a következők szerint kerül megosztásra: • a számviteli politikában meghatározott feladatok irányításáért, végrehajtásáért az igazgatóhelyettes felelős. • a számviteli politika összeállításáért a könyvelés rendjének kialakításáért, szabályozásának elkészítéséért az igazgatóhelyettes felelős.
II. A Szabályzat részletes szabályai
1. A költségvetési szerv bemutatása A Mozaik Gazdasági Szervezet önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. A Mozaik Gazdasági Szervezethez rendelt önállóan működő intézmények: • •
Cseppkő Óvoda 1025. Budapest, Cseppkő utca 74. Fővárosi Önkormányzat Óvoda, 1068. Budapest, Városligeti fasor 30. A Mozaik Gazdasági Szervezet az alábbi köznevelési intézmények feladatainak ellátását
3
szolgáló ingó és ingatlan vagyon működtetését látja el a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 74. § (4) bekezdése és 76. § (1) és (3) bekezdése szerint, a törvény keretei között kötött szerződésben foglalt módon és feltételekkel: • Budapest Főváros Önkormányzatának Hungária Általános Iskolája és Kollégiuma székhelye: Budapest XIX., Hungária út 36. (Budapest, XIX. kerület 160288 hrsz) • Budapest Főváros Önkormányzatának Nyitott Világ Fejlesztő Iskolája székhelye: Budapest XII., Diósárok utca 40. (Budapest, XII. kerület 9884/3 hrsz) • Dr. Szent-Györgyi Albert Általános Iskola; Pedagógiai Szolgáltató Intézet székhelye: Budapest III., Szérűskert utca 40. (Budapest III. kerület, 18910/160 helyrajzi szám) • Horvát Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium (Hrvatski osnovna skola, gimnazija i dacki dom) székhelye: Budapest XIV. Kántorné sétány 1-3. (Budapest XIV. kerület 39221/46 helyrajzi szám) • Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet székhelye: Budapest VIII., Vas utca 8. (Budapest VIII. kerület 36440 helyrajzi szám) • Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium (Deutsches Nationalitatengymnasium und Schülerwohnheim) székhelye: Budapest XX. Serény utca 1. (Budapest XX. kerület 170013/38 helyrajzi szám) telephelye: Budapest XX. Vízisport utca 7. (kollégium) (Budapest XX.kerület 170013/6 helyrajzi szám) • Török Flóris Általános Iskola székhelye: Budapest XXIII., Dinnyehegyi köz 2. (Budapest XXIII. kerület 195271/110 helyrajzi szám) A számviteli politika rendelkezéseit és a kapcsolódó szabályzatok hatályát a Mozaik Gazdasági Szervezet kiterjeszti a hozzárendelt költségvetési szervekre, amelyek nem alakítanak ki önálló számviteli politikát és külön szabályzatokat nem készítenek.
4
2.
A Mozaik Gazdasági Szervezet feladatai:
• Az önálló költségvetési szervek tekintetében Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 6. pontjában meghatározott feladatok gazdasági, pénzügyi, műszaki ellátása. • A Mozaik Gazdasági Szervezethez tartozó köznevelési intézmények feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyon működtetése a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 74. § (4) bekezdése szerint. • Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontja és 23. § (4) bekezdés 7. pontja alapján lakásgazdálkodási feladatok ellátása.
3.
Az intézmény adatai:
Intézményi azonosítók Név: Mozaik Gazdasági Szervezete Székhely: 1011 Budapest I., Ponty utca 3. Telephely: Az intézmény alapítója: Budapest Főváros Önkormányzata Budapest V., Városház utca 9-11. Az intézmény létrehozásáról szóló határozat száma: 1303/2011. (V.25.) Főv. Kgy. Az alapítás időpontja: 2011. július 1. Alapító okirat száma: 1303/2011. (V.25.) Főv. Kgy. Gazdasági TISZK Gazdasági Szervezete néven alapított, jelenlegi nevén Mozaik Gazdasági Szervezet (Budapest I., Ponty u. 1-3.) Alapító okirat kelte: 2011.06.28. Az intézmény fenntartója, irányító szerve: Budapest Főváros Közgyűlése Budapest V., Városház utca 9-11.
5
Az intézmény nyilvántartási száma (törzsszáma): 793830 KSH Statisztikai számjel: 15793834-8411-322-01 Adóalanyiság: igen Adószám: 15793834-2-41 Bankszámlaszámok: Sorszá Számla vezető fiók Címe m 1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
neve OTP Bank Nyrt. Budapesti Önkormányzati Fiókja OTP Bank Nyrt. Budapesti Önkormányzati Fiókja OTP Bank Nyrt. Budapesti Önkormányzati Fiókja OTP Bank Nyrt. Budapesti Önkormányzati Fiókja OTP Bank Nyrt. Budapesti Önkormányzati Fiókja OTP Bank Nyrt. Budapesti Önkormányzati Fiókja OTP Bank Nyrt. Budapesti Önkormányzati Fiókja OTP Bank Nyrt. Budapesti
Számla elnevezése
Budapest, Költségvetési elszámolási V. ker. számla Báthory utca 9. Budapest, Gazdasági TISZK gazd. euro V. ker. számla Báthory utca 9.
Száma 11784009 15793834
11751841 00142885
Budapest, Keleti Tempus 12/0034- 11751841 00188887 V. ker. C/1215. Báthory utca 9. Budapest, Hunfalvy Tempus 12/0034- 11751841 00183882 V. ker. C/1066. Báthory utca 9. Budapest, Munkáltatói lakásépítési 11708001 20103813 V. ker. számla Báthory utca 9. Budapest, Tudásexpó exp.pály.TÁMOP 3.2.4V. ker. Báthory utca 09/KMR 9. Budapest, TÁMOP-3.2.4-09/01/KMRV. ker. 2010-0001 pály Báthory utca 9. Budapest, Fejlesztési támogatás V. ker.
11784009 15793834 10010000 11784009 15793834 10020009 11784009 15793834-
6
Önkormányzati Fiókja
Báthory utca 9.
02130000
Az intézmény jogállása: önálló jogi személy. Gazdálkodás szerinti besorolás: önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv
4.
Az intézmény tevékenységei
A költségvetési szerv tevékenységei 4.1. A laptevékenységei Szakágazati besorolása: 841116 Önkormányzati, valamint többcélú kistérségi társulási intézményeket ellátó, kisegítő szolgálatai Alap szakfeladata: 692000-1 Számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység 811000-1 Építményüzemeltetés További szakfeladata: 450000-1 Gépjármű, motorkerékpár kereskedelme, javítása Mutatószámok: •
Teljesítménymutató: - értékesített gépjárművek száma
813000-1 Zöldterület-kezelés 931102-1 Sportlétesítmények működtetése és fejlesztése Mutatószámok: • Feladatmutató: létesítményt igénybe vevő személyek havi átlagos létszáma 680001- 1 Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Mutató számok: • Feladatmutató: lakóingatlanok száma • Teljesítménymutató: bérbe adott, üzemeltetett hasznos alapterület (m2) 680002- 1 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Mutatószámok: • Feladatmutató: ingatlanok száma Teljesítménymutató: bérbe adott, üzemeltetett hasznos alapterület(m2)
7
Alap, illetve speciális feladatai: Ellátja az önállóan működő köznevelési intézmények és a költségvetési szerv: • éves költségvetésének előirányzatai tekintetében a tervezési, gazdálkodási, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatokat, • működtetésével, üzemeltetésével, a beruházásokkal, a vagyon használatával, hasznosításával, védelmével kapcsolatos feladatokat. A köznevelési intézmények használatában lévő ingatlanok üzemeltetését saját hatáskörben látja el. A köznevelési intézmények feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyon működtetése a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 74. § (4) bekezdése és 76. § (1) és (3) bekezdése szerint, a törvény keretei között kötött szerződésben foglalt módon és feltételekkel. Ellátja azon, a Fővárosi Önkormányzat tulajdonát képező, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 74. § (4) bekezdése alapján az állami intézményfenntartó központ által működtetett ingatlanokon található önkormányzati bérlakások üzemeltetését, amelyek üzemeltetése nem tartozik más költségvetési szerv feladatkörébe, továbbá a Budapest VI. kerület 28548/A/8 hrsz. alatt felvett, természetben Budapest VI. Aradi utca 52/b. alatti önkormányzati bérlakás üzemeltetését. 4.2. Szabad kapacitás kihasználása érdekében végzett alaptevékenységek (a költségvetési szervhez rendelt önállóan működő intézményeket érintően) 450000-2 Gépjármű, motorkerékpár kereskedelme, javítása Mutatószámok: Teljesítménymutató: - értékesített gépjárművek száma 470009-2 Egyéb kiskereskedelem (kivéve: jármű, motorkerékpár) 552001-2 Üdülői szálláshely-szolgáltatás Mutatószámok: Kapacitásmutató: férőhelyek száma Teljesítménymutató: vendégéjszakák száma 559099-2 Egyéb m.n.s. szálláshely-szolgáltatás Mutatószámok: Kapacitásmutató: férőhelyek száma
8
Feladatmutató: igénylők száma Teljesítménymutató: elszállásoltak/vendégéjszakák száma 561000-2 Éttermi, mozgó vendéglátás 562912- 2 Óvodai intézményi étkeztetés Mutatószámok: Feladatmutató: - ellátást igénylők száma Teljesítménymutató: - ellátottak száma 562913- 2 Iskolai intézményi étkeztetés Mutatószámok: Feladatmutató: - ellátást igénylők száma Teljesítménymutató: - ellátottak száma 562914- 2 Tanulók kollégiumi étkeztetése Mutatószámok: Feladatmutató: - ellátást igénylők száma Teljesítménymutató: - ellátottak száma 562917-2 Munkahelyi étkeztetés Mutatószámok: Feladatmutató: - ellátást igénylők száma Teljesítménymutató: - ellátottak száma 562920-2 Egyéb vendéglátás Mutatószámok: Teljesítménymutató: vendégek átlagos napi száma 581100-2 Könyvkiadás 581400-2 Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása 581900-2 Egyéb kiadói tevékenység 680001- 2 Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Mutatószámok: Feladatmutató: lakóingatlanok száma Teljesítménymutató: bérbe adott, üzemeltetett hasznos alapterület (nm) 680002- 2 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Mutatószámok: Teljesítménymutató: bérbe adott, üzemeltetett hasznos alapterület havi átlaga (nm) 692000-2 Számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység 770000-2 Kölcsönzés, operatív lízing 843043-2 Egészségbiztosítási egyéb pénzbeli ellátások finanszírozása 855937-2 M.n.s. egyéb felnőttoktatás Mutatószámok: Teljesítménymutató: oktatásban részt vevők száma 8559412 Iskolarendszeren kívüli ISCED 2 szintű OKJ-s képzés
9
Mutatószámok: Kapacitásmutató: képzési férőhelyek száma Teljesítménymutató: képzésben részt vevők száma 855942- 2 Iskolarendszeren kívüli ISCED 3 szintű OKJ-s képzés Mutatószámok: Kapacitásmutató: képzési férőhelyek száma Teljesítménymutató: képzésben részt vevők száma 855943- 2 Iskolarendszeren kívüli ISCED 4 szintű OKJ-s képzés Mutatószámok: Kapacitásmutató: képzési férőhelyek száma Teljesítménymutató: képzésben részt vevők száma 855944- 2 Iskolarendszeren kívüli ISCED 5 szintű OKJ-s képzés Mutatószámok: Kapacitásmutató: képzési férőhelyek száma Teljesítménymutató: képzésben részt vevők száma 856000-2 Oktatást kiegészítő tevékenységek komplex támogatása 856011-2 Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység 856091-2 Szakképzési és felnőttképzési támogatások 856099-2 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység 889943-2 Munkáltatók által nyújtott lakástámogatások Mutatószámok: Feladatmutató: támogatást igénylők száma Teljesítménymutató: átlagos támogatási összeg 900400-2 Kulturális műsorok, rendezvények, kiállítások szervezése 910121-2 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása Mutatószámok: Teljesítménymutató: könyvtári állomány gyarapodása (db/kötet) 910123-2 Könyvtári szolgáltatások Mutatószámok: Feladatmutató: a kiszolgált olvasói kör nagysága (fő) 931102-2 Sportlétesítmények működtetése és fejlesztése Mutatószámok: Feladatmutató: létesítményt igénybe vevő személyek havi átlagos létszáma 931204-2 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása 4.3. Vállalkozási tevékenysége Vállalkozási tevékenysége, mértéke (a költségvetési szervhez rendelt önállóan működő intézményeket érintően)
10
A költségvetési szerv szabad kapacitásainak hasznosítása érdekében vállalkozási tevékenységet folytathat, amely nem veszélyezteti a jelen alapító okiratban meghatározott alaptevékenységét és ebből fakadó kötelezettségeinek teljesítését. Az intézmény az alaptevékenységétől eltérő, rendszeres haszonszerzés céljából, támogatáson kívüli forrásból az alábbi vállalkozási tevékenységeket láthatja el: 561000-3 Éttermi, mozgó vendéglátás 562920-3 Egyéb vendéglátás Mutatószámok: Teljesítménymutató: vendégek átlagos napi száma 680002-3 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Mutatószámok: Teljesítménymutató: bérbe adott, üzemeltetett hasznos alapterület havi átlaga (nm) 692000-3 Számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység 855931- 3 Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás Mutatószámok: Kapacitásmutató: képzési férőhelyek száma Teljesítménymutató: képzésben részt vevők száma 855932- 3 Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás Mutatószámok: Kapacitásmutató: képzési férőhelyek száma Teljesítménymutató: képzésben részt vevők száma 855933- 3 Foglalkoztatást elősegítő képzések Mutatószámok: Kapacitásmutató: képzési férőhelyek száma Teljesítménymutató: képzésben részt vevők száma 855935-3 Szakmai továbbképzések Mutatószámok: Kapacitásmutató: képzési férőhelyek száma Teljesítménymutató: képzésben részt vevők száma 855937-3 M.n.s. egyéb felnőttoktatás Mutatószámok: Teljesítménymutató: oktatásban részt vevők száma 856099-3 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység 931102-3 Sportlétesítmények működtetése és fejlesztése Mutatószámok: Feladatmutató: létesítményt igénybe vevő személyek havi átlagos létszáma A vállalkozási tevékenységből származó bevétel a költségvetés tervezett összkiadásaihoz viszonyítva 50%-os mértéket érhet el.
11
A vállalkozási tevékenység keretében végzett szolgáltatás illetve termék-előállítás bevételnek fedeznie kell az adott tevékenységgel összefüggő valamennyi közvetlen és közvetett kiadást, valamint az amortizációt is. A vállalkozási tevékenység keretében végzett szolgáltatásra, termék-előállításra szerződést kell kötni. Az intézményvezető felelős a vállalkozási tevékenység gazdaságos, hatékony és eredményes működéséért. Ha a vállalkozási tevékenység összességében veszteségessé válik az intézményvezető köteles azt a fenntartó felé jelenteni.
5.
Az intézmény kapcsolata az adóhatósággal
Intézményünk az alapító okirat szerint a tevékenysége körében ÁFA levonásra nem jogosító és az adólevonásra jogosító tevékenységet végez (étkeztetés). Az arányosítás módszerét a közüzemi díjaknál alkalmazzuk az adólevonásra jogosító (étkeztetés) és nem jogosító tevékenységhez történő beszerzések (igénybevett szolgáltatások) tekintetében. Nem tudjuk tételesen elkülöníteni a két tevékenységhez felhasznált gáz, villamos energia, víz-és csatornadíj akat. Közérdekű jellegére tekintettel a GSZ-hez tartozó intézmények mentesek az adó alól, az általános forgalmi adóról szóló 2007.évi CXXVII. törvény 85.§ (1). bekezdés i- j., pontja alapján. Bérbeadási tevékenységnél az általános forgalmi adót nem számítjuk fel. Elszámolásra kiadott előlegek adóvonzata: A házipénztárban az elszámolásra kiadott összegek nyilvántartása alapján kell az elszámolási határidők betartását ellenőrizni. A személyi jövedelemadóról szóló1995.évi CXVII. törvény 72.§. 4.bekezdés c., pontja alapján „kizárólag a kifizető tevékenységével összefüggésben, a tevékenységet szolgáló eszköz beszerzése, vagy szolgáltatás igénybevétele érdekében - 30 napot meg nem haladó időtartamra - adott előleg, elszámolásra kiadott összeg „ nem számít a jövedelem megállapításánál kamatkedvezményből származó jövedelemnek”.
6.
A számviteli politika és a számviteli alapelvek kapcsolata és érvényesülésük
A beszámoló elkészítésénél, a számviteli munka végzésénél a számviteli törvényben megfogalmazott alapelvek szerint kell eljárni, ezen alapelveket kell érvényesíteni. A számviteli alapelvek a költségvetési szerv esetében a számviteli törvényben foglaltakat betartva speciálisan kerülnek alkalmazásra. A számviteli alapelvek érvényesülése
12
A valódiság elve Az elv a mérleg adatainak megbízható, leltárral alátámasztott elkészítésén alapszik. A könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak, kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük. Értékelésüknek meg kell felelni a Sztv.-ben rögzített értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak. A világosság elve Érvényesülését a beszámoló és annak mellékletei tiszta, világos elkészítésével kell biztosítani. A főkönyvi könyvelésnek az analitikus nyilvántartáshoz áttekinthetően kell kapcsolódnia. A könyvvezetést és a beszámolót áttekinthetően, a Kormányrendeletnek megfelelően rendezett formában kell elkészíteni. A folytonosság elve A feladatok végrehajtásáról készített költségvetési beszámolónak meg kell alapozni a következő év, évek költségvetési tervezését. Az év nyitó adatainak meg kell egyezni az előző költségvetési év megfelelő záró adataival. Az egymást követő években az eszközök és a források értékelése, az eredmény számbavétele csak az Szt.-ben meghatározott szabályok szerint változhat. Egyedi értékelés elve Az eszközöket a követeléseket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló-készítés során egyedileg kell értékelni. Ennek megfelelően a nyilvántartás is egyedileg történik. Egyedi értékelésnek minősül a különböző időpontokban beszerzett, általában csoportosan nyilvántartott, azonos paraméterekkel rendelkező eszközöknél az átlagos beszerzési áron történő értékelés is. A tartalom elsődlegessége a formával szemben Az éves beszámolóban, annak mellékleteiben, a beszámolót szabályozó számvitelben, analitikában elsődleges szempont, hogy a gazdasági eseményeket a valóságos tartalmuk szerint kell a számviteli elszámolások során megítélni és elszámolni. A sajátos könyvvezetés és a beszámoló információ tartalma miatt az alábbi alapelvek a törvényben rögzítettek ellenére csak korlátozottan érvényesülnek: A teljesség elve A intézményünknek könyvelnie kell mindazon gazdasági eseményeket, amelyeknek az eszközökre és a forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre gyakorolt hatását a beszámolóban ki kell mutatni, ideértve azokat a gazdasági eseményeket is, amelyek az adott költségvetési évre
13
vonatkoznak. A költségvetési számvitelben el kell számolni a naptári évre szóló költségvetéshez kapcsolódó minden, ebben az időszakban teljesült kiadást és bevételt. Lényegesség elve Lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása - az ésszerűség határain belül - befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit. A vállalkozás folytatásának elve A vállalkozás folytatásának elve az államháztartás szervezetei gazdálkodásában oly módon érvényesül, hogy az elemi költségvetési beszámoló elkészítésénél figyelembe kell venni a költségvetési évben bekövetkezett szervezeti és feladatváltozásokat (az átszervezéseket, az irányító szerv megváltozását, a szerkezeti változásokat) is. Az elemi költségvetési beszámolóban a feladatok végrehajtásának úgy kell megjelennie, hogy az biztos alapot adjon a jövőbeni pénzügyi tervezéshez. A következetesség elve A költségvetési beszámoló tartalma és formája, valamint az azt alátámasztó könyvvezetés tekintetében az állandóságot és az összehasonlíthatóságot biztosítani kell. Az összemérés elve Az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit (ráfordításait) kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. A bevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek. A költségvetési szerveknél az összemérés elve oly módon érvényesül, hogy a költségvetési és vállalkozási maradvány megállapításakor a bevételeket és kiadásokat tevékenységenként elkülönítve kell figyelembe venni. Az óvatosság elve Az óvatosság elve a vállalkozási maradványnak meghatározásánál oly módon érvényesül, hogy a tevékenységhez kapcsolódó értékcsökkenést abban az esetben is el kell számolni, ha emiatt a központi költségvetést illető befizetés számítási alapja negatív előjelű összeget mutat. A készletek, a követelések, a részvények, más értékpapírok és befektetések árfolyamcsökkenését, értékvesztését el kell számolni, a költségvetési beszámolóban a tényleges vagyoni értéket kell szerepeltetni. A bruttó elszámolás elve A bevételek és a költségek (ráfordítások), illetve a követelések és a kötelezettségek egymással szemben - az Szt.-ben szabályozott esetek kivételével - nem számolhatók el.
14
Időbeli elhatárolás elve Az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több üzleti évet is érintenek, a pénzügyi számvitelben, az adott időszak bevételei, és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlik. Ezt az alapelvet a költségvetési számvitelben nem lehet alkalmazni. Költség haszon elv A beszámolóban (a mérlegben, eredmény kimutatásban, a kiegészítő mellékletben) nyilvánosságra hozott információk hasznosíthatósága (hasznossága) álljon arányban az információk előállításának költségeivel. Ezt a számviteli alapelvet a törvények és a kormányrendeletek által előírt információ szolgáltatások esetében nem lehet figyelembe venni.
7.
Könyvvezetési kötelezettség
Az önállóan működő költségvetési szervek ( Cseppkő Óvoda és Fővárosi Önkormányzat Óvoda ) a) az alapfeladatai ellátását szolgáló személyi juttatásokkal és az azokhoz kapcsolódó járulékok és egyéb közterhek előirányzataival minden esetben, b) egyéb előirányzatokkal a munkamegosztási megállapodásban foglaltaktól függően rendelkezik. Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv által az önállóan működő költségvetési szerv számára az általa ellátott feladatok fedezetéül az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv nyilvántartásaiban elkülönített előirányzatok szolgálnak, amelyet az önállóan működő költségvetési szerv érdekében használ fel. Az önállóan működő költségvetési szerv feladatai ellátásáról, munkafolyamatai megszervezéséről oly módon gondoskodik, hogy az biztosítsa az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv költségvetésében részére megállapított előirányzatok takarékos felhasználását. A gazdasági szervezet a költségvetési szerv és a hozzá rendelt költségvetési szervek működtetéséért, a költségvetés tervezéséért, az előirányzatok módosításának, átcsoportosításának és felhasználásának (a továbbiakban együtt: gazdálkodás) végrehajtásáért, a finanszírozási, adatszolgáltatási, beszámolási és a vagyon használatával, védelmével összefüggő feladatok teljesítéséért, a pénzügyi, számviteli rend betartásáért felelős szervezeti egység.
15
Az államháztartás szervezete a tevékenysége során előforduló, a vagyoni és pénzügyi helyzetére kiható gazdasági eseményeiről a kettős könyvvitel rendszerében - e rendeletben rögzített szabályok szerint - módosított teljesítés szemléletű nyilvántartást vezet, amelyet a költségvetési év végével lezár. A nyilvántartást magyar nyelven, Magyarország hivatalos pénznemében kell vezetni. Az önállóan működő költségvetési szervek (Cseppkő Óvoda és Fővárosi Önkormányzat Óvoda ) könyvvezetési kötelezettségét a Mozaikgazdasági Szervezet szabályozza. Az önálló költségvetési szervek gazdasági eseményeit is teljes körűen, elkülönítve a kettős könyvvitel rendszerében kell elszámolni. A vagyonáról, és annak változásáról is elkülönített könyvvezetést kell vezetni.
8. A költségvetési és pénzügyi számvitel alkalmazásával kapcsolatos sajátos szabályok, előírások, módszerek Intézményünk az Áhsz.-ben foglaltaknak megfelelően kétféle számviteli nyilvántartást vezet. A költségvetési bevételekre és kiadásokra, a kapcsolódó előirányzatokra, kötelezettségvállalásra, végleges kötelezettségvállalásra és követelésekre a költségvetési számvitelt, míg a tevékenység eredményének és a vagyon nyilvántartására pénzügyi számvitelt vezetünk egy rendszeren belül. Emiatt egyes gazdasági eseményeket mind a két számvitelben rögzíteni kell. A számviteli nyilvántartást magyar nyelven, Magyarország hivatalos pénznemében kell vezetni. Pénzügyi, számviteli tevékenységünk folytatása során az alábbi számítógépes szoftvereket alkalmazzuk: Integrált könyvelői szoftver (OrganP), mely az alábbi feladatokat képes ellátni: • tervezés- előirányzat kezelés, • kötelezettség vállalás (szerződések, rendelések kezelése), • készlet és eszköz gazdálkodás, • pénzügy (számlázás, bank, pénztár, szállíó, vevő, áfa analitikák) • könyvelés Bér- és Munkaügyi szoftver : Magyar Államkincstár KIR 3 program. Élelmiszerraktár készlet nyilvántartó program: WIN Menza szoftver Étkeztetés nyilvántartása Menza szoft program. A költségvetés összeállításával kapcsolatos feladatok
16
9. A költségvetési tervezés a következő munkaszakaszokat és feladatokat foglalja magában: • • •
a költségvetési irányelvek meghatározását, a költségvetési javaslat kidolgozását, az elemi költségvetés elkészítését.
A Gazdasági Szervezet a felügyeleti szerv iránymutatása és a Költségvetési tervezési Útmutató alapján állítja össze az elemi költségvetését. A felügyeleti szervvel történt egyeztetés alapján alakulnak ki a kiadási előirányzat csoportok, kiemelt előirányzatok, feladatellátáshoz szükséges létszám, a saját bevétel és a költségvetési támogatás nagyságrendje. Az előirányzatok az előző évi eredeti előirányzat korrekciója alapján, valamint az ellátandó feladat kiadási szükséglete alapján kerül megállapításra. A Gazdasági Szervezet elemi költségvetése így magában foglalja a pénzügyminiszter tájékoztatójában rögzített formában: a kiadásokat és bevételeket előirányzatonkénti részletezéssel, a kiadások és bevételek tevékenységenkénti részletezését, a személyi juttatások és létszám összetételét, a részletes kiadási és bevételi előirányzatokat megalapozó indoklást (számításokat). A költségvetési előirányzatok évközi módosításával kapcsolatos feladatok A jóváhagyott előirányzatok év közben - egyszeri vagy tartós jelleggel - módosíthatók, illetve átcsoportosíthatók az Ávr. 43. §-ában meghatározottak szerint. Az előirányzat-módosítás a költségvetési szerv költségvetésének kiadási, illetve bevételi főösszegét és kiemelt előirányzatait is érintő előirányzat-növelés vagy csökkentés. Az előirányzatok módosítása, átcsoportosítása lehet az adott költségvetési évben érvényesülő (a továbbiakban: egyszeri) vagy a költségvetési éven túl tartósan érvényesülő (a továbbiakban: tartós). A felügyeleti szerv hatáskörébe tartozó előirányzat-módosításokat az Ávr. határozza meg. Saját hatáskörben módosíthatók a jóváhagyott bevételi és kiadási előirányzatok a felülvizsgálat után jóváhagyott előző évi pénzmaradvánnyal. A pénzmaradványból személyi juttatásra legfeljebb ugyanezen előirányzat maradványa fordítható, amely tartós elkötelezettséggel, támogatási többlettel nem járhat.
17
A személyi juttatások közül a rendszeres juttatások, a munkavégzéshez kapcsolódó juttatások előirányzat maradványa év közben, illetve a következő évben a pénzmaradvány jóváhagyását követően használható fel jutalom kifizetésére. Az alaptevékenység körében szellemi tevékenység szerződéssel, számla ellenében történő igénybevételére szolgáló kiadási előirányzat csak a személyi juttatások terhére növelhető. Külső személyi juttatások és a szellemi tevékenység számla ellenében történő igénybevételére szolgáló előirányzatok terhére akkor köthető szerződés, ha azt jogszabály nem zárja ki, a szerződés megkötése a közfeladatok ellátásához feltétlenül szükséges, és törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában az adott feladat elvégzéséhez megfelelő szakértelemmel, szakképzettséggel és gyakorlattal, vagy egyéb megfelelő sajátos szakmai adottságokkal, képességekkel rendelkező személyt a megrendelő nem foglalkoztat, vagy a szerződés tárgyát képező szolgáltatás egyedi, időszakos, vagy időben rendszertelenül ellátandó feladat. Jutalmazásra - ideértve a prémium címén teljesítményösztönzés, személyi ösztönzés céljából történő kifizetést, és a vállalkozási tartalék felhasználását is - a költségvetési évben a Fővárosi Önkormányzat költségvetési rendeletében meghatározott összegig vállalható kötelezettség. A költségvetési szerv állományába tartozó személy részére megbízási díj vagy más szerződés alapján díjazás a munkaköri leírása szerint számára előírható feladatra nem fizethető. Más esetben díjfizetésére a feladatra vonatkozóan előzetesen írásban kötött szerződés e rendelet szabályai szerint igazolt teljesítése után kerülhet sor. A szerződésben ki kell kötni, hogy a díj kizárólag abban az esetben illeti meg a költségvetési szerv állományába tartozó személyt, ha a szerződésben rögzített feladat mellett a munkakörébe tartozó feladatainak is maradéktalanul eleget tett.
10. Beszámoló szabályozása
tartalmával,
időpontokkal
kapcsolatosan
jelentkező
feladatok
Az intézmény éves költségvetési beszámolót készít. Az éves költségvetési beszámoló részei: A költségvetés végrehajtásának ellenőrzését és a zárszámadás elkészítését a költségvetési számvitellel biztosító • költségvetési jelentés,
18
• • •
maradvány kimutatás, adatszolgáltatás a személyi juttatások és a foglalkoztatottak, választott tisztségviselők összetételéről, önkormányzati alrendszer sajátos gazdálkodásához kapcsolódó elszámolások,
A vagyoni helyzet és az eredményszemléletű bevételek, költségek, ráfordítások alakulását, valamint a zárszámadás kiegészítő információinak elkészítését a pénzügyi számvitellel biztosító • mérleg, • eredménykimutatás, • költségekről és megtérült költségekről szóló kimutatás, és •
kiegészítő melléklet.
Az államháztartás szervezeteinek beszámolási kötelezettsége a költségvetési előirányzatok alakulásának és azok teljesítésének, a vagyoni, a pénzügyi és létszámhelyzetének, továbbá a helyi önkormányzatok központi költségvetésből kapott támogatásainak elszámolására terjed ki. Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv a saját és a hozzárendelt költségvetési szerv éves költségvetési beszámolóját elkülönítetten készíti el. Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv éves költségvetési beszámolója nem tartalmazhatja a hozzárendelt önállóan működő költségvetési szerv éves költségvetési beszámolóját. A költségvetési jelentésben, a bevételeket és a kiadásokat bruttó módon kell szerepeltetni (kivéve az egyéb aktív és passzív pénzügyi elszámolásokat, továbbá a forgatási célú finanszírozási műveletekhez tartozó kiadásokat és bevételeket). A maradvány kimutatás az alaptevékenység és a vállalkozási tevékenység bevételeit és kiadásait tartalmazza, továbbá bemutatja a kötelezettségvállalással terhelt maradványt, a szabad maradványt és a vállalkozási maradványt terhelő befizetési kötelezettséget. A személyi juttatások és a foglalkoztatottak, választott tisztségviselők összetételéréről szóló adatszolgáltatás a Kincstár által az Áht. 107. § (2) bekezdése alapján kiadott űrlapon besorolási osztály és fizetési fokozat szerinti tagolásban ismerteti a foglalkoztatottak és a választott tisztségviselők létszámát, valamint a számukra kifizetett személyi juttatások munkajogi jogcím szerinti megoszlását. Az elemi költségvetési beszámolót a szerv vezetője és a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelős személy köteles aláírni.
19
Az önkormányzati alrendszer sajátos gazdálkodásához kapcsolódó elszámolásokat az Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetből kapott támogatások folyósítása évében hatályos központi költségvetésről szóló törvényben szereplő jogcímek és mutatószámok szerinti bontásban, kell bemutatni. A könyvviteli mérlegben a Mozaik Gazdasági Szervezet tulajdonában lévő, a rendelkezésére, használatára bocsátott, kezelésébe adott, az államháztartás szervezetének működését szolgáló eszközöket - a bérbevett eszközök kivételével -, valamint az eszközök forrását kell kimutatni. A mérlegkészítés időpontja: A mérlegkészítés fordulónapja december 31. Mérlegkészítés időpontja következő év január 31. Mindezek figyelembe vételével az értékelési feladatokat el kell végezni, illetve a költségvetési évre vonatkozóan a könyvekben helyesbítések végezhetők január 31-ig. A Fővárosi Önkormányzathoz történő beküldési határidő február hónap. Az eredménykimutatást a 6. melléklet szerint kell elkészíteni. Az eredménykimutatás tételeinek további tagolása, a tételek összevonása, új tétel felvitele nem megengedett. Az eredménykimutatásban minden tételnél fel kell tüntetni az előző eredménykimutatás megfelelő adatát. Ha az ellenőrzés az előző éves költségvetési beszámoló(k)ban elkövetett jelentős összegű hibá(ka)t állapított meg, a - mérlegkészítés időpontjáig megismert és nem vitatott, nem fellebbezett, illetve a jogerőssé vált megállapítások miatti - módosításokat az eredménykimutatás minden tételénél az előző adatok mellett be kell mutatni. Ilyen esetben az eredménykimutatásban külön-külön oszlopban szerepelnek az előző eredménykimutatás adatai, a módosítások, valamint a 7. § szerinti időszak adatai. A megállapított jelentős összegű hibá(k) összegével az előző eredménykimutatás adatai nem módosíthatók. A költségekről és megtérült költségekről szóló kimutatás az áhsz. 7. melléklet szerint formátumban, szakfeladatok szerinti bontásban tartalmazza a felmerült költségek, az eszközök és szolgáltatások értékesítése nettó eredményszemléletű bevételei, az egyéb működési célú támogatások eredményszemléletű bevételei és a felhalmozási célú támogatások eredményszemléletű bevételei bemutatását. A kiegészítő melléklet tartalmazza • az immateriális javak, tárgyi eszközök, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök állományának alakulását, • az eszközök értékvesztésének alakulását, és • a kiegészítő tájékoztató adatokat.
20
A fenti adatokat a 8-10. mellékletek szerint kell bemutatni. A kiegészítő melléklet összeállítása során kiemelt figyelmet kell fordítani • a lényegesség • a világosság • a következetesség elvének érvényesítésére.
Nyilatkozat a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői- és belső ellenőrzés működéséről A kiegészítő melléklet szöveges részének tartalmaznia kell az államháztartás szervezete vezetőjének nyilatkozatát az államháztartás szervezete folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzésének és a belső ellenőrzésének működtetéséről. A működtetés értékelésénél figyelembe kell venni A költségvetési szervek belső kontroll rendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011.(XII.31.) Kormányrendeletben foglalt előírásokat.
11.
Az eszközök és források minősítési szempontjai
Általános besorolási szabályok Az Szt. a befektetett eszközök, és a forgóeszközök megkülönböztetéséhez mindössze egyetlen kritériumot határoz meg, amely szerint a kétféle eszközcsoport elválasztása a használati idő alapján történik. A használati idő meghatározását a Kormányrendelet az államháztartás szervezetének, azaz a költségvetési szervnek a hatáskörébe utalja. Az eszközöket, amelyek a költségvetési szerv tevékenységét egy éven túl szolgálják a befektetett eszközök közé, amelyek éven belül elhasználódnak, a forgóeszközök közé kell besorolni. A minősítésnél a következő főbb szempontokat kell figyelembe venni: - a minősítést eszközcsoportonként, illetve eszközönként kell végrehajtani; - az állandóan ismétlődő eszközbeszerzéseknél vizsgálni kell az elhasználódás, selejtezés gyakoriságát; - egyes eszközcsoportokat fizikai jellemzőik alapján konkrétan ki lehet zárni akár a befektetett eszközök, akár a forgó eszközök köréből; - az azonos rendeltetésű eszközök a gyakorlatban történő használatuk alapján kerülhetnek egy költségvetési szerven belül a forgóeszközök és a befektetett eszközök közé is; - következetesen kell eljárni a kis értékű tárgyi eszközök besorolásánál; - az egyes eszközök minősítését a számviteli bizonylatokon írásban kell rögzíteni.
21
A kialakításra kerülő besorolási szempontokhoz szükséges központi előírások köre Az egyes eszközök befektetett eszköznek, illetve forgóeszköznek minősítésénél a következő központi előírásokat figyelembe kell venni: • nem lehet kimutatni az eszközök (sem a befektetett, sem a forgóeszközök) között a bérbe vett eszközöket. Ezeket az eszközöket a 0. nyilvántartási számlák számlaosztályban szabad nyilvántartani; • a bérbe vett vagy használatra átvett eszközökön végzett beruházási és felújítási munkák értékét a befektetett eszközök között, az adott eszköznek megfelelő csoportnál lehet kimutatni. Pl. a bérelt épületen végzett felújítási munka értékét az épületek eszközcsoporton belül lehet aktiválni és egyedileg nyilvántartani; Az eszközök minősítési szempontjai •
A tárgyi eszközök között kell kimutatni azokat a használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközöket, (földterület, telek, épület, építmény, gép, berendezés, felszerelés, jármű, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok), amelyek tartósan szolgálják a Gazdasági Szervezet tevékenységét.
•
Ha egy beszerzett, nyilvántartásba vett eszköz - a vonatkozó jogszabályi előírások erejénél fogva, vagy rendeltetésszerű használati lehetőségének megváltozása folytán számviteli besorolása megváltozik, tárgyidőszakban át kell sorolni a megfelelő kategóriába. Amennyiben ez érinti a mérleg adatait (pl. tárgyi eszközt sorol át kis értékű tárgyi eszközök közé), úgy a vagyonnyilvántartás főkönyvi feladást köteles készíteni e gazdasági eseményről. A beszerzéskor besorolt eszközök utólagos átminősítésére az igazgató jogosult, az igazgatóhelyettes javaslata alapján.
•
A nettó 200.000,- forint alatti eszközöket kis értékű tárgyi eszköznek minősítjük, az elhasználódási idejűket figyelembe véve.
•
az azonos rendeltetésű eszközök a gyakorlatban történő használatuk alapján kerülhetnek a forgóeszközök és a befektetett eszközök közé is. Pl. a számítógép a gazdasági feladatok ellátása esetén a befektetett eszközök közé tartozik, de ha oktatási célt szolgál - gyors, intenzív igénybevétel miatt - kerülhet az éven belül elhasználódó körbe;
22
12.
•
tartozékként a számítástechnikai eszközök közül azok az eszközök vihetők fel, amelyek a számítógép nélkül nem tudnak működni, valamint azon eszközök, melyek a egyes nagy értékű tárgyi eszközök kiegészítő elemei.
•
Az egyedi eszközök minősítése az analitikus könyvelő feladata. Bizonytalanság esetén a műszaki ügyintézőtől kérhet segítséget.
•
A könyvviteli mérlegben követelésként kell kimutatni a jogszabályokban meghatározott és az államháztartás szervezte által előírt, de még ki nem egyenlített összegeket az államháztartás szervezete által teljesített, és az igénybe vevő által szerződésekből jogszerűen eredő, elfogadott, elismert termékek értékesítéséből és szolgáltatások nyújtásából származó - általános forgalmi adót is tartalmazó - pénzértékben kifejezett fizetési igényeket, valamint a rövid lejáratú kölcsönöket, visszterhesen átadott pénzeszközöket. A vevők tartozását, azok megfizetését folyamatosan figyelemmel kell kísérni, mert a lejárt fizetési határidejű követelések behajtására a szükséges intézkedéseket meg kell tenni.
•
Kisösszegű követelés minősítése: Intézményünk kisösszegű követelésnek tekinti azt a követelést, melynek összege nem haladja meg a 100.000 forintot. A kisértékű 100.000 Ft-ot meg nem haladó követelést behajtásra előírni nem kell.
A könyvviteli mérlegben értékkel nem szereplő eszközök és források bemutatása
Ilyen eszközök és források lehetnek: követeléseknél: • biztos jövőbeni követelések; • függő követelések (pl. le nem zárt peres ügyek miatti követelések, kapott biztosítékok, fedezetek); kötelezettségeknél: • függő kötelezettségek (pl. le nem zárt peres ügyek miatti kötelezettségek, biztosítékokkal, fedezetekkel kapcsolatos függő kötelezettség); • biztos jövőbeni kötelezettség; befektetett eszközöknél: • nulláig leírt, de használatban lévő eszközök; • üzemeltetésre, kezelésre átvett eszközök; • bérbe vett eszközök;
23
• mennyiségi nyilvántartásban lévő eszközök (korábbi kis értékű tárgyi eszközök);
készleteknél: • mennyiségi nyilvántartásban lévő eszközök (pl. használatban lévő készletek).
A nettó 200.000 forint alatti kis értékű vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök elszámolásának szabályai Intézményünknél a kis értékű eszközök értékhatára eszközcsoportonként a következő: Eszköz csoport Nettó értéke (Ft) Ingatlanhoz nem kapcsolódó vagyoni értékű jogok: Szellemi termékek:
200.000 200.000
Tárgyi eszközök:
200.000
A kis értékű vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, valamint a kis értékű tárgyi eszközök bekerülési értékét beruházásként kell elszámolni. A kis értékű tárgyi eszközöket a Gazdasági Szervezet nem raktároz, raktárral nem rendelkezik, ezért ezen a soron mérlegadatot nem mutat ki. A kis értékű tárgyi eszközök beszerzésüket követően azonnal használatba kerülnek. A használatba vett eszközök nyilvántartásba vétele kötelező. A nyilvántartásban, az eszközök munkahely, vagy személy jellegű leltárhelyeken, mint elszámolási kötelezettséggel terhelt eszközök kerülnek kimutatásra. A kis értékű eszközökről a bizonylati szabályzatban meghatározott előírások szerint mennyiségi nyilvántartást kell vezetni.
13.
Az eszközök értékelési szabályai
A konkrét szabályokat az Eszközök és források értékelési szabályzata tartalmazza. Az értékelés körébe tartozó feladatcsoportok: 13.1 Bekerülési érték meghatározása A bekerülési értéket az Áhsz. 15., 16. és 16/A. §-ában foglaltak szerint kell megállapítani. Ezeket a szabályokat egészítik ki az Szt. 47. § (9) bekezdésében, Szt. 49. § (5) bekezdésében, 50. § (1), (2), (4) és (6) bekezdésében, Szt. 48. § (7) bekezdésében, Szt. 51. § (1)-(4) bekezdéseiben, Szt. 3. § (4) bekezdésének 8. pontjában, 49. § (3), (4), (6) és (7) bekezdésében, és 62. § (2) bekezdésében foglaltakat.
24
Abban az esetben, amikor az eszköz használatba vételekor még nem áll rendelkezésre minden dokumentum és a bekerülési értéket sajátosan (szerződés, piaci információk, jogszabályi előírás) kell megállapítani, akkor a „becsült” bekerülési érték meghatározása az igazgatóhelyettes, valamint a műszaki ügyintéző feladata. 13.2 Terv szerinti értékcsökkenés elszámolásának szabályai Az immateriális javak és tárgyi eszközök üzembe helyezését követően értékcsökkenést kell elszámolni. Az értékcsökkenés az adott eszköz fizikai és erkölcsi elavultságát jellemző mutató. Az értékcsökkenést legalább negyedévenként - az éves szintű leírási kulcsok alapján, a tényleges használatnak megfelelően, időarányosan - kell elszámolni. A terv szerinti értékcsökkenés elszámolására az Áhsz. 17. §-ban rögzített szabályok vonatkoznak. az épület beruházásoknál a műszaki paraméterek alapján dönteni kell, hogy az adott eszköz hosszú, közép vagy rövid élettartamú szerkezettel rendelkezik. Ennek meghatározása a műszaki ügyintéző feladata. meg kell határozni azoknak az eszközöknek a körét, amelyek az értékükből a használat során nem veszítenek, vagy amelyek értéke - különleges helyzetükből, egyedi mivoltukból adódóan - évről évre nő. Ez az igazgatóhelyettes feladatkörébe tartozik A 2014. év előtt beszerzett eszközök értékcsökkenését a 2013.12.31-én érvényes szabályok szerint kell elszámolni kivéve, ha a már meglévő eszköznél érték növelő bővítés, felújítás történik. Ez esetben az értéknövekedés napjától számítva az értékcsökkenést az új szabályok szerint kell megállapítani.
13.3 Terven felüli értékcsökkenés elszámolási szabályai Terven felüli értékcsökkenést kizárólag év közben az Szt. 53. § (1) bekezdés b) és c) pontjai alapján számolunk el.
13.4 Az értékvesztés elszámolása Értékvesztést kell elszámolni készletekre, követelésekre, nem a Kincstár által vezetett fizetési számlákra.
Ha a vásárolt készlet könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értéke, akkor azt a mérlegben a tényleges piaci
25
értéken, ha pedig a saját termelésű készlet könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert és várható eladási ára, akkor azt a mérlegben a még várhatóan felmerülő költségekkel csökkentett, várható támogatásokkal növelt eladási áron számított értéken kell kimutatni. A készlet értékét a különbözetnek értékvesztéskénti elszámolásával kell csökkenteni. A vásárolt készlet bekerülési (beszerzési), illetve könyv szerinti értékét, illetve a saját termelésű készlet bekerülési (előállítási) értékét - az előzőekben foglaltakon túlmenően csökkentetten kell a mérlegben szerepeltetni, ha a készlet a vonatkozó előírásoknak (szabvány, szállítási feltétel, szakmai előírás stb.), illetve eredeti rendeltetésének nem felel meg, ha megrongálódott, ha felhasználása, értékesítése kétségessé vált, ha feleslegessé vált. A készlet értékének csökkentését - a különbözetnek értékvesztéskénti elszámolásával - ez esetben addig a mértékig kell elvégezni, hogy a készlet a használhatóságnak (az értékesíthetőségnek) megfelelő, mérlegkészítéskor, illetve a minősítés elvégzésekor érvényes (ismert) piaci értéken (legalább haszonanyagáron, illetve hulladékértéken) szerepeljen a mérlegben. Amennyiben a készlet piaci értéke jelentősen és tartósan meghaladja könyv szerinti értékét, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a készlet könyv szerinti értéke nem haladhatja meg bekerülési értéket. A vevő, minősítése alapján az üzleti év mérlegfordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelésnél értékvesztést kell elszámolni - a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján - a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti - veszteségjellegű különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. Amennyiben a vevő, minősítése alapján a követelés várhatóan megtérülő összege jelentősen meghaladja a követelés könyv szerinti értékét, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a követelés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a nyilvántartásba vételi értékét. A nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök és forgóeszközök között kimutatott részesedések, értékpapírok, a készletek és a követelések értékvesztésének elszámolása során akkor kell a különbözetet jelentős összegűnek tekinteni, ha az értékvesztés összege meghaladja a bekerülési érték 10%-át, de legalább a százezer forintot. Az értékvesztés megállapítása a pénzügyi csoportvezető feladata, az értékvesztéssel és annak visszaírásával kapcsolatos döntések az igazgató hatáskörébe tartozik. Az értékvesztés elszámolásával kapcsolatos megállapításokat minden esetben indoklással együtt rögzíteni kell.
26
13. 5 Értékhelyesbítés elszámolása Értékhelyesbítést az intézményünk nem alkalmaz. 14.
A számviteli elszámolás és értékelés szempontjából lényeges, jelentős, nem lényeges és nem jelentős információk köre
A költségvetési szerv feladataiban bekövetkező változások: Szervezetünk mind az alap-, mind a vállalkozási tevékenységét az alapító okiratban foglaltak keretein belül végezi. Szervezeti változások: Szervezeti változás esetén a változás gazdálkodást is érintő kihatását az igazgatóhelyettesek, valamin a pénzügyi csoportvezető kíséri figyelemmel, és elkészítik a szükséges változtatásokat a belső eljárási rendet illetően. A számviteli elszámolás szempontjából lényeges, nem lényeges: • A kis értékű tárgyi eszközök, vagyoni értékű jogok és szellemi termékek minősítésénél abból a szempontból , hogy éven belül elhasználódnak, vagy éven túl elhasználódónak minősítjük a tulajdon védelme azonosan védett. • A minősítés szempontjából lényeges a használati idő, a döntésnél nem tekintendő lényegesnek az eszköz egyedi beszerzési értéke • A terven felüli értékcsökkenés elszámolása tekintetében lényeges szempontnak kell tekinteni, hogy az immateriális javak, gép-, berendezés, jármű a mérlegben a valós használatnak megfelelő értéken kerüljön bemutatásra. Amennyiben ezen érték megállapítása a terv szerint elszámolt értékcsökkenés nem alkalmas, úgy terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni. • A terven felüli értékcsökkenés elszámolása tekintetében nem tekintendő lényeges szempontnak, hogy az érték csökkenését milyen tényező okozta, lényeges azonban, hogy használaton kívüli, csökkent használhatóságú eszköz a mérlegben teljes értéken ne kerüljön kimutatásra. • A terven felüli értékcsökkenés elszámolásánál jelentős arányt jelent, ha a terven felüli értékcsökkenés eléri a 100.000 Ft-ot. Nem tekinthető jelentős összegnek, ha a terven felüli értékcsökkenés nem haladja meg a 100.000 Ft-ot. • A számviteli elszámolás szempontjából , jelentősének minősített árfolyam-változások • A devizaszámlán lévő devizát, továbbá a külföldi pénzértékre szóló minden követelést, befektetett pénzügyi eszközt, illetve kötelezettséget a költségvetési év mérleg fordulónapjára vonatkozó - a Sztv. 60.§-a, valamint szervezetünk eszközök és források értékelési szabályzata szerinti - devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni.
27
• A raktári készletek leltározása során az eltérések kompenzálásánál lényeges szempont, hogy a kompenzálandó készletek azonos felhasználási célúak és összetéveszthetők legyenek. A kompenzálás kizárólag azonos mennyiségre terjed ki. A káló elszámolásnál lényeges szempont az az ismérv, hogy a készletféleség az időjárás, a körülmények, a hőmérséklet hatására megromolhat.
A szokásos és rendkívüli események minősítése: Bevételeknél • a szokásos mértéket meghaladó - káreseményekkel kapcsolatos - térítések, bírságok, kötbérek, késedelmi kamatok, kártérítések; • egyszeri többlettámogatások; • pénzeszközátvételek. Kiadásoknál • egyszeri beruházások, felújítások; • zárolások; • káresemények helyreállítási kiadásai; • kártérítések, késedelmi kamatok.
Értékelési módok változása: Ha az intézményvezető döntése alapján az egyes eszközök és kötelezettségek értékelésénél alkalmazott szabályokat egyik évről a másikra megváltoztatjuk, akkor a változás számviteli szempontok szerint figyelése, mérése az igazgatóhelyettes és a pénzügyi csoportvezető feladata. Jelentős összegű hiba: Ha a hiba megállapításának évében, az ellenőrzések során ugyanazon költségvetési évet érintően megállapított hibák, hibahatások együttes (előjeltől független) összege eléri, vagy meghaladja a költségvetési év mérlegfőösszegének 2%-át, vagy - ha a mérlegfőösszeg 2%-a meghaladja a százmillió forintot - a százmillió forintot, Jelentős összeg: A nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök és forgóeszközök között kimutatott részesedések, értékpapírok, a készletek és a követelések értékvesztésének elszámolása során akkor kell a különbözetet jelentős összegűnek tekinteni, ha az értékvesztés összege meghaladja a bekerülési érték 10%-át, de legalább a százezer - tulajdonosi joggyakorló szervezeteknél a részesedések, értékpapírok esetén a tízmillió - forintot.
28
Nem jelentős összegű hiba: Ha a hiba megállapításának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott költségvetési évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások - saját tőkét és a tartalékokat növelő-csökkentő - értékének együttes (előjeltől független) összege nem haladja meg a jelentős összegű hiba értékhatárát;
15.
Általános kiadások megosztási módszereinek szabályozása
Az általános kiadások felosztása Az általános kiadások könyvelése intézményenként egy szakfeladatra történik. Az általános kiadások számlái: gázenergia, villamos-energia, víz, csatorna, szemét, telefon, intézményi bontásban érkezik a Gazdasági Szervezethez. Az általános kiadásokat a tevékenységek (kormányzati funkciók) között év végén mutatószámok alapján feladatarányosan osztjuk fel.
16.
Az éves költségvetési beszámoló elkészítés szabályai
Az éves költségvetési beszámoló részei a költségvetési szerveknél: Költségvetési számvitelből: • költségvetési jelentés, • maradványkimutatás, • adatszolgáltatás a személyi juttatások és a foglalkoztatottak, választott tisztségviselők összetételéről. Pénzügyi számvitelből: • mérleg; • eredménykimutatás; • költségekről és megtérült költségekről szóló kimutatás; • kiegészítő melléklet A mérlegkészítés időpontja az önkormányzati költségvetési szerveknél a költségvetési évet követő év február 28-a. Az éves költségvetési beszámolót az irányító szerv részére a költségvetési évet követő év február 28-ig kell megküldeni. Ez az az időpont, amíg a költségvetési évre vonatkozóan a következő évben még könyvelni lehet.
29
17.
A számviteli politika (Szabályzat) keretében kötelezően elkészítendő szabályzatok
A számviteli politika elválaszthatatlan részét képezi • Eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzata • Eszközök és források értékelési szabályzata • Az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat • Pénzkezelési szabályzat.
III.
Záró rendelkezések, hatálybalépés dátuma, jóváhagyás
Ez a szabályzat 2014. január 1. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a 2013.01.02-án kiadott Számviteli Politika.
Budapest, 2013. év december 31.
Jóváhagyja:
Cser Lászlóné igazgató
Megismerési nyilatkozat
A Számviteli politikában foglaltakat megismertem. Tudomásul veszem, hogy az abban foglaltakat a munkavégzésem során köteles vagyok betartani.
Név
Munkakör
Aláírás
30
31
