2010. M ár c ius 3. évfolyam 3. szám
önkormányzat
Motorexpo a sportcsarnokban Szociális bolthálózat kialakítása Közös megoldáskeresés a forgáchiakkal városunk
Beköszöntő
Közélet
A polgármester válaszol
Tisztelt Olvasók! Kedves Salgótarjániak! A városlakókkal folytatott beszélgetésekből is kitűnik: ma már nem lehet elvonatkoztatni a közelgő országgyűlési választásoktól. Mindenki várja a változást, legyen szó családokról, vállalkozókról, a munka világába visszavágyó szorgalmas emberekről, kétkezi munkásokról, fiatalokról és nyugdíjasokról, tanárokról vagy az egészségügyben dolgozókról. Térségünkben a legégetőbb probléma a munkanélküliség, amely a megyében 22%, városunkban pedig a legutóbbi információim szerint elérte a 27%-ot. Erre vonatkozóan az elmúlt években és a közelmúltban is sokan tették föl nekem a kérdést: hogyan
Tartalom 3.
Közélet Közös megoldáskeresés a forgáchiakkal Akadémiai képzés időseknek Újabb adomány érkezett Németországból Kistérségi hírek Szociális bolthálózat kialakításán dolgozik az önkormányzat A Nógráddal a Hagyományok Házában
6. Lencsevég Hírek-képek 8.
Önkormányzat Új nyílászárók a besztercei tagiskolában Útfelújítás a Rokkant telepen A Salótarján Kártya már a falvakban is hódít Salgótarjáni Szavazókörök Közgyűlési Tudósítás
13. Sport I. Salgótarjáni Motorexpo Olaj Pál Emléktorna az Aranyban 14. Kultúra Salgótarján szobrai IX. Zongoristanövendékek V. Találkozója
kíván az önkormányzat munkahelyeket teremteni? Sajnos nekünk ehhez kevés eszközünk van. Amit megtehetünk, az az, hogy megóvjuk a meglévő munkahelyeket, tudniillik Salgótarjánban a legnagyobb munkáltató maga az önkormányzat, több mint ezerötszáz embert alkalmazunk. Emellett igyekszünk a közbeszerzési törvény adta lehetőségekhez mérten helyi vállalkozásokat foglakoztatni, például a Kodály Tagiskola felújításánál. Legnehezebb, ám mégis, amit legtöbben elvárnak tőlem, az a cégek idecsábítása. E cél érdekében befektetői konferenciákon vettem részt – Bécsben, Berlinben és Budapesten –, amelyeken befektetői lehető ségeket kínáltam. A vonzó gazdasági környezet megteremtése azonban nem az önkormányzat, hanem a mindenkori kormányzat feladata. Amíg az adórendszer nem változik Magyarországon, amíg Salgótarján irányába nincs négysávos út és korszerű vasúti közlekedés, amíg hiányzik a kormányzati lobbi tevékenység, addig nagyon nehéz előrelépni. De mindezek ellenére az elmúlt években sikerült eladnunk az ipari park összes üres területét, betelepült Salgótarjánba a Mikropakk Kft. és 2012-ben megkezdi működését a Biomassza Erőmű is. A két cég összesen 150 körüli embert fog
Kérdését küldje az alábbi címekre:
[email protected] vagy 3100 Salgótarján, Fő tér 5.
foglalkoztatni, ami mindenképp örömteli. Hiszem, hogy a megváltást nem a külföldi cégektől kell várni, hanem a magyar kis- és középvállalkozások kell megerősíteni. Nagyon bízom abban, hogy a feltételek javításával, a jövőbeli kormánypolitika támogatásával sikerül városunkat visszahelyezni az ország és Európa térképére, mert csak így fordulhat a kocka: lehetünk újra büszke salgótarjániak, akiknek biztos a boldogulásuk, mert van munkájuk. Az a kérdés is felmerült az elmúlt hetekben, hogy mi értelme van ennyi sport- és kulturális rendezvényt tartani a városban. Miért támogat az önkormányzat motorkiállítást, miért hozzuk ide a Tollaslabda Diákolimpiai Országos Döntőjét. A válasz egyszerű: ezek a programok sok-sok embert csalogatnak városunkba, akik így igénybe veszik a salgótarjáni szolgáltatásokat. Azt gondolom, hogy ezzel is támogatjuk a helyi cégeket, ráadásul az itt élőknek is kikapcsolódási lehetőségeket kínálunk. Egy város akkor igazán élhető, ha pezsgő kulturális és sportélete van. Ugyanakkor ez is egy módja annak, hogy megőrizzük a munkahelyeket és megerősítsük a helyi kisvállalkozókat. Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester
Kedves Olvasó! A Városunk márciusi számában tájékozódhat arról, hogy miként próbálja az önkormányzat a lakókkal összefogva orvosolni a Forgách-telepen kialakult helyzetet, s hogy hamarosan nálunk is lesznek szociális boltok. Most sem maradunk fejlesztések nélkül: befejezték a Beszterce Lakótelepi Tagiskolában a nyílászárócserét, a Rokkant-telepen pedig folyamatosan dolgoznak az útfelújítással. A közgyűlési tudósításból kiderül, hogy számos pályázati lehetőség áll előttünk, de döntöttek a lakáskoncepció következő lépéseiről is. Elmúlt Március 15. szép ünnepe, amelyről Lencsevég rovatunkban közlünk anyagot, hozzá kapcsolódva Salgótarján szobrai közül most Bobály Attila Széchenyijét mutatjuk be. Ahogy a címlapon is láthatta, motorexpo volt a sportcsarnokban, melyről bővebben a Sport rovatban olvashat. Lakatos Kati főszerkesztő
Megjelenik havonta, 17 000 példányban; 2010/03. Nyilv. tart. szám: 163/387/1/2008 Kiadja: Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, 3100 Salgótarján, Múzeum tér 2. Szerkesztőség: Városi TV, Salgótarján, Fő tér 5.; E-mail:
[email protected]; Főszerkesztő: Lakatos Katalin Nyomdai munkák: Polár Stúdió; Eng. sz.: B/PH/96/N/90 ISSN 1215-1440; Felelős vezető: Bencze Péter
2
városunk
A
Közös megoldáskeresés a forgáchiakkal
lakosság panaszait orvosolandó, bejárást szervezett a salgótarjáni önkormányzat a város bérlakásaival dúsan tűzdelt Forgách-telepre. A március 10-i találkozón a hivatal részéről jelen volt Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester, Fenyvesi Gábor alpolgármester, Dr. Kádár Zsombor jegyző és Molnár Ágnes, a Városüzemeltetési Iroda vezetője.
Az előzetesen feltárt problémákkal kapcsolatban érintett ügyek kezeléséhez a szakmai képviseletet a Salgó Vagyon Kft. részéről Tatár Csaba, a Városgazdálkodási és Üzemeltetési Kft. részéről Kenyeresné Barra Katalin, a Salgótarjáni Vízmű Kft. részéről Borbás Csaba, a Városi Rendőrkapitányságéról Bakos Norbert, a Nagyvárosi Polgárőr Egyesület részéről pedig Kakukk Zoltán biztosította. A fórumszerű bejárás kezdeményezői a Forgách-telep lakói voltak, akik több olyan problémára hívták fel az önkormányzat figyelmét, amelyek véleményük szerint komolyabb anyagi ráfordítás nélkül is kezelhetők. Ilyen például az önkényes lakásfoglalók igazoltatása – rendszerint ők ugyanis azok, akik beszennyezik a környezetet -, az utak állapotának javítása, a terület kitakarítása, az illegális hulladéklerakók felszámolása, a temető megközelíthetőségének javítása. A sétával egybekötött beszélgetésen a lakók szószólója Hranek Ferenc volt, aki a tervek szerint egy a jövőben megalakuló lakossági bizottságot fog irányítani annak érdekében, hogy az önkormányzattal szervezett formában tudjanak együttműködést kialakítani. A felvetést pozitívan fogadta Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester, aki elmondta: fontos, hogy
J
a bérlők részéről is megszülessen az igény a tisztaságra, a rendre és ennek érdekében hajlandóak legyenek az együttműködésre. Mindent ugyanis nem lehet elvárni az önkormányzattól. Ehhez tartozik az is, hogy a Forgách-telepi bérlakásokban 70%-ban tartozással rendelkező, jogcím nélküli lakó él. Tatár Csaba ismertette, hogy a telep közel 5 millió forint tartozást halmozott fel, s mondjuk ki, a környezet állapotáért az itt élők a felelősek. Az önkormányzat a jogi lehetőségek szerint mindent megtesz, hogy rendezze a viszonyokat, de mivel egy-egy bírósági határozatra akár fél évig is várni kell, a jogcím nélküliek ezt kihasználják. Az önkormányzat kezei sok esetben meg vannak kötve. Hranek Ferenctől megtudtuk, ami a bejárás során be is bizonyosodott: a lakók többsége a „tiszta udvar – rendes ház” híve, ám sajnos akadnak olyanok, akik nem törődnek a renddel. S ez zavarja a rendesen fizető, igényes embereket. A problémák kezelésére első körben az a megoldás kínálkozik - vetette fel a polgármester, hogy lomtalanítási akción a VGÜ Kft. dolgozói és a közmunkások segítségével megtisztítják a területet a szeméttől, a lakók kiürítik portáikat, felszámolják az illegális hulladéklerakókat.
– Ezzel új korszakot nyitunk a Forgách-telep életében. Amennyire lehet, megtisztítjuk a környéket, s összefogással igyekszünk is a rendet megőrizni – mondta Székyné dr. Sztrémi Melinda. A lakosokkal való együttműködésünk következő állomásaként azt kérem, hogy jelezzék észrevételeiket mind az illegális szemétlerakásra, mind az önkényes lakásfoglalókra vonatkozóan a rendőrség felé, akik intézkedni fognak. A Salgó Vagyon Kft. részéről kérem a sűrűbb ellenőrzést, a gyakoribb felszólítások hátha eredményesek lesznek, és mindenki jobban odafigyel saját portájára – összegezte a városvezető a feladatokat, majd elmondta azt is: közben fog járni azért is, hogy a rendőrség és a polgárőrség gyakrabban járőrözzön a területen. A lakóházakat összekötő úthálózat- és a városrész temetőjének megközelíthetőségének javításának lehetőségeit is felmérik, a VGÜ Kft. és a Városüzemeltetési iroda közösen keres megoldást a jelenlegi áldatlan állapotokra.
Akadémiai képzés időseknek
anuárban országos- valamennyi régióra, megyére kiterjedő – képzési sorozat indult egységes tematikával, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium támogatásával. A képzés célja az volt, hogy az ősszel a Parlamentben nagy többséggel elfogadott, 25 évre szóló Idősügyi Nemzeti Stratégiát, az abban megfogalmazott új idős-politikai szemléletet a társadalom széles köre megismerhesse. A képzésben elsősorban olyan egyének vettek részt, akik nyugdíjas szervezeteket vezetnek, idősekkel foglalkoznak, és így az ismereteket átadhatják közösségük tagjainak. A három képzési napból álló sorozat Salgótarjánban, januárban kezdődött és március 9-én ért véget. Az alkalmanként megjelent megjelent 160 200 résztvevő előadást hallgatott és véleményt mondott a stratégiáról, az idős emberek magyarországi helyzetéről, a nyugdíjakról és a nyugdíjrendszer fenntarthatóságáról, a szociális és az egészségügyi szolgáltatásokról, az idősek társadalmi aktivitásáról és megbecsüléséről, az esélyegyenlőségről, az önmegvalósításról és a folyamatos fejlődésről, az élethosszig tartó tanulásról. Az Idősek Akadémiájának országos tapasztalatait Korózs Lajos, a Szociális és
Munkaügyi Minisztérium államtitkára, az Országos Idő Idősügyi Tanács titkára értékelte. Megerősítette, hogy a képzést mindenütt nagy érdeklődés kísérte, a vártnál többen, mintegy 6 ezren vettek részt a foglalkozásokon. A témák társadalmi vitája, az összegyűlt javaslatok jó alapot adnak a stratégia megvalósítását szolgáló 3 éves cselekvési programokhoz, amelyekből az első már készül. Az államtitkár a sürgető tennivalók közé sorolta az egészségügyi és a szociális rendszer szinkronba hozását, az átfedések elkerülését. A cél az, hogy a segítség időben eljusson mindazokhoz, akik most „kiesnek” a rendszerekből. Olyan
otthonközeli szociális alapellátásról szólt, amely reggeltől estig ellátást nyújt a rászorulóknak, akár több település társulásával. Hangsúlyozta: a jelenlegi nyugdíjrendszer – a korábban hozott intézkedések hatására – nem igényel azonnali változtatást. Továbbra is szükség van az állam jelenlétére és a szolidaritás elemeire a nyugdíjrendszerben. A képzést az Észak-magyarországi Régióban a nyugdíjasok országos és megyei képviseletei szervezték, így Salgótarjánban a Nyugdíjasok Nógrád Megyei Képviselete. V.G.
városunk
3
Közélet
Közélet
Újabb adomány érkezett Németországból Hátrányos helyzetben élő családok, valamint városi szociális intézmények részesülhetnek abból az adományból, amely Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester közbenjárására érkezett Németországból Salgótarjánba. A ruhaneműkből, cipőkből, ágyneműkből, biciklikből, műszaki cikkekből és játékokból álló adomány szétosztásában az Egészségügyi- Szociális Központ működik közre. A mindennapi élethez segítséget nyújtó cikkeket folyamatosan osztják ki a rászorulók között. A gondozók személyes tapasztalatai és az Egészségügyi- Szociális Központ adatai alapján a legjobb helyre fognak kerülni az adományok.
bolthiányos peremrészek ellátására és a magyar gazdák, valamint vásárlók megsegítésére szociális bolthálózat kialakítását tervezi Salgótarján önkormányzata.
Kistérségi hírek
A gyermekek biztonságáért
– A családot a gyermek érdekében helyezik az átmeneti otthonba – tudtuk meg a Salgótarjáni Kistérség Többcélú Társulása elnökétől, Székyné dr. Sztrémi Melindától, aki elmondta azt is: az együttes elhelyezés pozitív következménye, hogy a gyermek nem veszíti el családi kapcsolatait, s egyúttal megmarad a gyermek iránt érzett szülői felelősség is. - A kistérség azért döntött az otthon létrehozása mellett, mert a települések külön-külön nem tudták volna megszervezni ezt az ellátást. Örülök, hogy a Regionális Fejlesztési Tanácsban sikerült érvényesítenem a térségünkben élők érdekeit és létrejöhetett ez a rendkívül fontos intézmény. Az otthon 4 család, maximum 16 fő részére biztosít férőhelyet. A családok külön lakószobában kerülnek elhelyezésre, a személyes dolgok részére tárolási lehetőség, étkezési, főzési, mosási lehetőség biztosított. Maximum 12 hónapig lehet igénybe venni, amely időtartamot az ellátott kérésére az intézményvezető maximum 6 hónappal hosszabbíthatja meg.
2010. február 23-án adták át a Gyermekek Átmeneti Otthonát, amit a Salgótarjáni Kistérség Többcélú Társulása hozott létre és tartja fenn, a gyermekjóléti alapellátás keretében. A ünnepélyes átadáson Holecz Istvánné, a Kistérségi Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltató Központ igazgatója köszöntötte a vendégeket, s elmondta, hogy az Észak-magyarországi Fejlesztési Tanács által kiírt LEKI pályázatból nyert 20.000.000 Ft támogatás tette lehetővé a beruházás megvalósulását. A létesítményt Székyné dr. Sztrémi Melinda, Salgótarján polgármestere, a Kistérségi Társulás elnöke adta át. A szalagátvágás után Nagy Tamás, Zabar község polgármestere elmondta, hogy korábban voltak elképzeléseik arra, hogy miként tudnák hasznosítani az egykori iskola, majd kultúrotthon épületét, míg végül a Kistérséggel karöltve szociális intézményt hoztak létre benne. A Gyermekek Átmeneti Otthona 12 fő befogadását teszi lehetővé. Önálló épületként, körbekerített udvarral rendelkezik. Három 4 ágyas lakószobával, egy konyhával, étkezővel, Fejlesztik az idősek klubjait is közösségi helyiséggel, megfelelő számú vizesblokkal került kialakításra. A működés személyi feltételeit a Salgótarjáni Kistérség Többcélú Társulása 6 főállású alkalmazottal, valamint 1 A Salgótarjáni Kistérség Többcélú Társulása jelenleg 8 idősek klubját működtet. Az időskorúak nappali ellátására „részmunkaidős” családgondozóval biztosítja. 236 férőhely biztosított. Folyamatosan pályázat a megújítási lehetőségekre, melynek eredményeképp legutóbb az AranyEtesen Családok Átmeneti Otthona nyílt kor Idősek Klubja akadálymentesítésére sikerült támogatást nyerni, méghozzá 14.549.508 forintot. A Salgótarjáni Kistérség Többcélú Társulása Családok A többi településen működtetett klubokról a következő Átmeneti Otthonát hozott létre, melyet az Észak-magyar- mondható el. Sóshartyán és Zabar községekben részlegesen országi Fejlesztési Tanács által kiírt LEKI pályázatból nyert akadálymentesített az idősek klubja, Somoskőújfaluban a 24.712.201 forint tett lehetővé. Az otthon épületét a Társulás Naplemente Idősek Klubját a tavalyi évben teljes felújítás Etes Község önkormányzatától vásárolta meg. keretében akadálymentesítették. Cereden férőhelybővítéssel A Családok Átmeneti Otthona olyan gyermekjóléti alap- egybekötve szeretnék az akadálymentesítést megvalósítani, ellátás, amelynek célja, hogy a családi krízis következtében ehhez pedig pályázatot nyújtottak be az ÉMOP-4.2.1/A otthontalanná vált szülők és gyermekeik részére, átmeneti komponensre. Ebben a 100 milliós pályázati csomagban a időre – az elhelyezést kiváltó okok megszűntéig – otthonszerű férőhelybővítésen túl, egy új idősek klubját is létre szeretnéelhelyezés formájában együttes lakhatást és ellátást biztosítson. nek hozni, Szilaspogony Községben, 25 férőhellyel.Jelenleg Az otthon a családok önálló működéséhez szükséges minden folyik Salgóbányán a „Várkapu”, továbbá a Rákóczibányán a segítséget igyekszik megadni felkészült szakemberek segítsé- „Támasz” idősek klubjainak a komplex akadálymentesítése. gével: családgondozó, jogász, orvos, pszichológus, pszichiáter, Ezek is pályázati forrásból valósulhatnak meg, összességében vagy szükség szerint más speciális segítség. mintegy 18 millió forintból.
4
városunk
A
Szociális bolthálózat kialakítását készítik elő
A nógrádi megyeszékhely egyedi adottsága, hogy sok kis településrésze van, és hosszan nyúlik el a Karancs- és a Pécskő hegy lankái között. Adott esetben egy-egy peremrész különösen távol esik a belvárostól, az üzletekkel zsúfolt területektől. Salgóbányán és Rónafalun például egyáltalán nincs élelmiszerbolt, az ott élőknek tömegközlekedéssel vagy autóval kell beszerezni a szükséges cikkeket. Salgótarján városvezetése hűen a Gazdasági Programban megfogalmazott „gondoskodó város” elvhez, szociális boltok nyitását tervezi a város több pontján, köztük az érintett településrészeken
is, ezzel segítve az ott élőkön. Annak ellenére dolgoznak ezen, hogy ez az önkormányzatnak nem kötelező feladata. A hálózatot Salgótarján közgyűlésének döntése alapján, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségével (MAGOSZ) karöltve kívánják megvalósítani, a 100%-os tulajdonú Salgó Vagyon Kft. közreműködésével. Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester elmondta: a boltokban a lakosság jó minőségű, hazai és olcsó zöldséghez, gyümölcshöz, tojáshoz, tejtermékhez juthat majd, később az élelmiszer alapellátáshoz szükséges egyéb termékekkel, például liszttel, cukorral bővülhet a kínálat. Az őstermelők is jól járnak a boltokba történő beszállítással, hiszen ezáltal gyarapodik környékbeli felvevőpiacuk. A termékek pedig olcsóbbak lesznek, mint például a multikban, hiszen kimarad az
a köztes kereskedelmi láncszem, amely az őstermelő és a vevő között egyébként általában megvan. Ráadásul a MAGOSZ maga is kontrollálja az árakat. – A MAGOSZ-szal már megkötöttük a szerződést, s első körben a Gorkij- és a Beszterce-lakótelepeken, valamint a Vásártéren szeretnénk megnyitni a boltokat. Ezek után következik majd Rónabánya és Salgóbánya ellátása – fogalmazott a polgármester, majd hozzátette, céljuk a hálózatot kiterjeszteni a környékre is. – Hiszem, hogy a környező települések partnerek lesznek és ha elindul a program, sokan csatlakoznak hozzánk. Fontos, hogy mi vállalni tudjuk a raktározást és a logisztikai feladatok ellátását, s célunk nem más, mint ebben a nagyon nehéz anyagi helyzetben segíteni a vállalkozókon és az embereken – hangsúlyozta Székyné dr. Sztrémi Melinda.
A Nógrád Táncegyüttessel nyitott az Almárium A
budapesti Hagyományok Háza „Almárium – Népzenei és néptáncos értékeink” címmel új programsorozatot indított. A rendezvénnyel céljuk, hogy a társadalom minél szélesebb köre megismerje nemzeti hagyományainkat és visszanyúljon azokhoz. Ennek első állomásaként március 6-án este a nógrádi vidék mutatkozott be, a Nógrád Táncegyüttes és környékbeli népművészeti mesterek fellépésével. A rendezvénysorozatot Székyné dr. Sztrémi Melinda, Salgótarján polgármestere nyitotta meg. A Hagyományok Háza a Kárpát-medence néphagyományának ápolására és továbbéltetésére létrehozott nemzeti intézmény. Falai között működik a Magyar Állami Népi Együttes, a Folklórdokumentációs Központ és a Népművészeti Módszertani Műhely. Rendszeresen szerveznek programokat gyermekeknek, családoknak és szakmabelieknek egyaránt. Az Almáriummal megújították tavaszi programjukat, s céljuk, hogy színpadra állítsák az amatőr néptánc együttesek hagyományteremtő munkáját. Ezt azzal kívánják elérni, hogy a táncosok mellett a velük kapcsolatban álló hagyományőrző személyek is bemutatkozási lehetőséget kapnak. Így március 6-án a Nógrád Táncegyüttes mellett találkozhatott a közönség Mag Albert Péterrel, medveshidegkúti prímással, Pál Istvánnal, a 91 éves, egyetlen még élő magyarországi dudással, Holecz Istvánnéval, a népművészet mesterével, aki Rimócról érkezett, és Bodor Pálnéval, a kazári Örökifjú As�szonycsoport vezetőjével. Székyné dr. Sztrémi Melinda a programsorozat megnyitóján elmondta: Salgótarján számára nagyon fontos a hagyományok továbbörökítése. – A városban működő Nógrád Táncegyüttes óriási büszkeségünk. Éppen ezért
hoztuk létre a Salgótarjáni Néptáncművészetért Közalapítványt és támogatjuk rajta keresztül kiemelten a hagyományőrzést és magát a Nógrád Táncegyüttest. Azt a táncegyüttest, melynek művészeti vezetőjét idén, a Magyar Kultúra Napján Pro Arte díjjal tüntettünk ki, s amely együttes sikereivel Salgótarján jó hírnevét öregbíti szerte a nagyvilágban. A város művészeti iskolájában külön tanszakot hoztunk létre, hogy bárki számára elérhető legyen a néptánc-képzés. Mindezt tesszük erőn felül azért, mert amely nemzetnek nincs gyökere, azt elviszi a szél – mondta Salgótarján polgármestere. Szabó János, a Nógrád Táncegyüttes művészeti vezetője a fellépés után hangsúlyozta, örömmel vették a Hagyományok
Háza felkérését. Két, Nagykállón már sikerre vitt darabot mutattak be a budapesti közönségnek: a Mindenek Újulnak népszokásokat bemutató koreográfiát és az Itthon vagyok, hazaszeretetről, gyökereinkről szóló produkciót. – A program ötletgazdája és szervezője, Tálas Ágnes Judit elismerően nyilatkozott a rendezvény után, nagyon meg volt elégedve a produkciókkal. Kiemelte, hogy pont ilyen kezdésről álmodott, az Almárium szerinte pontosan erről kell, hogy szóljon: autentikus táncok, zenék bemutatásáról. A táncosok nagyon készültek erre az estére, mivel kihívást jelentett számukra a Magyar Állami Népi Együttes székházában fellépni. De sikerült megnyerni a közönséget, mivel a műsor után az egyik táncoslánynak egy hölgy azt mondta, hogy a csapat megérdemli a sok kitüntetést, mert felejthetetlern estét szereztünk neki. Egyébként az egész közönség nagyon lelkes volt, vastapsot kaptunk tőlük – számolt be a sikerről a művészeti vezető.
városunk
5
Lencsevég
N
Március 15. üzenete
emzeti ünnepünkön, Salgótarján Fő terén újra fülünkbe csengtek az 1848-49es szabadságharc eszméi, Petőfi szavai, a Nógrád Táncegyüttes és Vikidál Gyula produkciói révén korabeli és meghitt hangulatban ünnepelhettük a múlt dicsőségét. Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester beszédében hangsúlyozta a ’48-as államférfiak erényeit: a hazáért hajlandóak voltak összefogni. Ugyanakkor beszélt a jelen lesújtó állapotáról is, a változás igényének halaszthatatlan eljöveteléről. - Ha van 1848 forradalmas tavaszának máig ható tanulsága, az éppen itt keresendő. Felismerték a történelmi időpillanat jelentőségét és a nemzeti többség javára cselekedni az érdekegyesítés jegyében. Ha a mi időnkben tekintünk szét e hazában, sajgó lélekkel kell tudomásul vennünk, hogy bár felismeréseink nemzetünk állapotáról már több évesek, érdemben alig vagy egyáltalán nem történt semmi… Mi azonban nem feledjük Petőfit és a márciusi ifjakat. Miként nem felejtjük Kossuthot és reformkori társainak hosszú sorát sem. Nemzetünknek azon kiválóságait, akikben volt elég kitartás és akarat, hogy a megtorpanások, a kompromisszumok ellenére, az abszolutisztikus hatalommal dacolva, szívós munkával véghezvigyék reformelképzeléseiket… – mondta a városvezető, majd az ország jelenlegi sanyarú helyzetére is felhívta a figyelmet. – Pátosz nélküli egyszerűséggel jöttünk ünnepelni. Ma a magyar nemzet nincsen abban a helyzetben, hogy derült lélekkel, lelkesült szívvel ünnepelhessen. Gondolkodó és helyzetfelismerő képességünknek azonban változatlanul birtokában vagyunk. Keserűen tesszük fel a kérdést: ha az európai mozgalmak élén jártunk 1848-ban, ha képesek voltunk 1956 csodájára, ha 1989-90-ben a kizökkent időt vissza tudtuk illeszteni eredeti járásába, hogyan jutottunk ide, ahol ma tartunk? Kik csinálták ezt magyar honban? Látjuk, tudjuk, számon tartjuk, amit csináltak. De nem elégszünk meg belenyugvóan a lemondó tudomásulvétellel. A reformkor nagyjaitól sokat tanultunk, s példájukat nem tudták velünk elfeledtetni, bármennyire is ez volt a célkitűzés. Költőink az emlékezetünkbe vésték: a hont naggyá csak fiai szent akarata teheti. A mögöttünk hagyott évek csalódása megerősítette bennünk az akaratot: a változás igénye kiáltó közakarattá terebélyesedett. Cselekedni kell, mielőtt kezelhetetlen konfliktusokba sodornák a nemzetet felelőtlen erők. Ebben Kossuthék és Batthyányiék szelleme vezessen bennünket, akik nézetkülönbségeik ellenére mindent megtettek, hogy az érlelődő konfliktusokat elhárítsák. Ennek az ideje pedig elérkezett – hangsúlyozta, majd Petőfit idézte: „ Itt az idő”. - Nem tűrhetjük tovább a hatalomban azokat, akik a nemzetközi élvonalból a hátsó sorba taszították az országot… 2010 tavaszán olyan időponthoz érkeztünk, amely megmutatja majd, engedünk-e a negyvennyolcból. Szabadok vagyunk-e valóban? Képesek vagyunk-e szabadon és jól dönteni? Ha nekünk valóban éltető forrásunk a reformkor és 1848-49, akkor hitvallásunk nem lehet más, mint ami Petőfié, Kossuthé, Széchenyié és eszmetársaiké volt. Az ő szabadságeszményükből erőt merítve, hitünk szerint, mi is kilábalhatunk mély válságunkból. Itt az idő! – zeng Petőfi szavaival. Ezzel az emelkedett lélekkel legyünk ott, ha majd ember kell a gátra – mondta Székyné dr. Sztrémi Melinda. A Fő téren közel ezer salgótarjáni ünnepelt. A tömeg ezután a Múzeum térre ment, ahol megkoszorúzták a legnagyobb magyar, Széchenyi szobrát.
6
városunk
Lencsevég
Városi megemlékezés a kommunizmus áldozatairól A kommunizmus áldozatairól emlékeztek meg 2010. február 25-én 15 órától, Salgótarjánban a December 8. téren. Salgótarján város önkormányzata 2006 óta minden évben lerója kegyeletét a kommunizmus áldozatai előtt. A December 8-i sortűz áldozatainak emlékművénél tartott megemlékezésen idén a Himnuszt követően a Bolyai János Gimnázium és Szakközép Iskola tanulói adtak emlékműsort, majd Salgótarján polgármestere, Székyné dr. Sztrémi Melinda mondta el emlékező beszédét. A polgármester hangsúlyozta, hogy mekkora nyomás nehezedett az előző rendszerben élő emberek vállára, összefoglalta a kommunizmus elveit, valamint szólt az emléknap eredetéről is, majd Illyés Gyula gondolatait idézte: „Bennünket, kései utódokat is köteleznek, a múlt helyretételének szükségessége nem csak az évtizedekkel ezelőtt történetekre érvényes. Mert nemcsak a régmúlt, hanem a helyére nem tett közelmúlt is feltámadhat, vissza-visszajárhat, állandóan zavarhatja az embereket, ha nem teszünk pontot a végére, ha nem zárjuk le egyszer és mindenkorra. A szembenézés napja tehát arra
kötelez valamennyiünket, hogy soha ne feledjük: a hazugságra és megfélemlítésre alapozott, az embereket szegénységbe taszító, néhány kiváltságosnak pedig korlátlan hatalmat és jólétet biztosító ördögi rendszer létezett, miként voltak gépkezelők is, akik azt mozgásban tartották. De soha ne higgyük, hogy mindenki fogaskerék volt a rendszerben. És mindenekelőtt mindörökre emlékezzünk: a porszemekre.” A program végén a megjelentek elhelyezték az emlékműnél a nagyrabecsülés és a tisztelet virágait.
Folynak a munkálatok a SKÁID Kodály Zoltán Tagiskolában
A beruházást februárban kezdték, s várhatóan a jövő év legelejére elkészül a közel 800 millió forintba kerülő, szinte teljes körű újjáépítés.
városunk
7
Önkormányzat
Önkormányzat
Érezhető megtakarítás, esztétikusabb környezet B
efejeződött a nyílászárócsere, 2010. március 2-án ünnepélyes keretek közt átadták a Salgótarjáni Központi Általános Iskola és Diákotthon Beszterce-lakótelepi Tagiskolájában megvalósult fejlesztéseket. Csépányi-Istók Zoltán tagintézményvezető elmondta, hogy a beruházás összértéke közel 24 millió forint volt. Hozzátette, hogy az iskola fennállása óta nem volt példa ilyen nagy volumenű fejlesztésre, az összes nyílászárót ugyan még nem sikerült kicserélni, de bíznak abban, hogy a későbbiekben ez is megtörténik. Már most jelentős mértékű az a megtakarítás, ami a fejlesztésnek köszönhető: jóval melegebb van az épületben, ezért kevesebbet kell fűteni, emellett a gyerekek igényesebb környezetben folytathatják tanulmányaikat. – Nagyon fontos lépéshez érkeztünk el ezzel a fejlesztéssel. A város önkormányzata egy komoly iskolafelújítási stratégiát dolgozott ki, amelynek része a Beszterce-lakótelepi iskola nyílászáróinak cseréje. A program idén a Kodály iskola teljes felújításával és az Arany János iskola nyílászáróinak cseréjével folytatódik.
A Salgó Center Coopnak köszönhetően:
A Salgótarján Kártya már a falvakban is hódít N
em egészen két évvel a bevezetése után a megyeszékhely önkormányzata által kibocsátott Salgótarján Kártya már nem csak a városban, hanem a Karancs-völgy kistelepülésein is ismertté és rendszeresen használttá vált. A terjeszkedés a Salgó Center Coop Zrt-nek (SCC) köszönhető, mert a részvénytársaság hat tarjáni egysége után öt községi boltját is csatlakoztatta a rendszerhez.
Emellett már előkészítettük a pályázatot a Petőfi tagiskola hasonló munkáira is – fejtette ki Székyné dr. Sztrémi Melinda, a város polgármestere, hozzátéve: – Szeretnénk, ha intézményeinkben a fűtésszámlán lehetne megtakarításokat elkönyvelni, ezért indítottuk el a programot. Szalay Zoltán, a kivitelező cég ügyvezető tulajdonosa kifejtette, hogy
a Salgótarján Megyei Jogú Város által kiírt közbeszerzési pályázaton nyerték el az iskola nyílászáróinak korszerűsítési munkálatait, amit két ütemben hajtottak végre: az első szakasz január 15–19 között zajlott, ekkor 184 darab nyílászárót, míg a második ütemben február 15–19 között 106 darab nyílászárót cseréltek ki.
Útfelújítás a Rokkant telepen M
árcius 8-án elkezdték a Hargita körút Damjanich út – Hunyadi körút közötti és a Hunyadi körút Hargita körút – Szerpentin út közötti útszakaszok felújítását. A munkálatok a kivitelezési szerződés szerint május 30-ig befejeződnek.
A felújítás kapcsán helyenként átépítik a kiemelt szegélyt és járdát, a közműszerelvények szintre helyezése után pedig a teljes útfelület új aszfaltréteget kap. A lakóingatlanok a kivitelezési időszak nagy részében megközelíthetőek ma-
radnak, kivéve a kapuk előtti szegély és járdaépítés idejét, valamint az aszfaltozás időtartamát. A helyi járati útvonalat érintő aszfaltozási munkák idején, melynek várható ideje 2010. május 17-22., az autóbusz közlekedés nagy valószínűséggel szünetelni fog. A kivitelezés bekerülési költsége 51.5 millió forint. A felújításhoz az önkormányzat 27,3 millió forint támogatást nyert. A munkavégzés során az önkormányzat kéri a lakosok türelmét, az esetlegesen okozott kellemetlenségekért elnézést kér.
F E L H Í VÁ S
Értesítem a Tisztelt Szülőket, hogy a 2010/2011-es nevelési évre
AZ ÓVODAI BEIRATKOZÁS IDŐPONTJA: 2010. ÁPRILIS 22-23. A körzet szerinti központi és tagóvodákban 8-17 óráig várják azokat a szülőket, akiknek gyermeke • a harmadik életévét 2010. december 31-ig betölti, valamint • akiknek a gyermeke a harmadik életévét 2011. május 31-ig tölti be. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 24.§ (3) bekezdése szerint a gyermek abban az évben, amelyben az ötödik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától (2010. szeptember 1.) napi négy órát köteles az óvodai nevelésben részt venni. A beiratkozáshoz szükséges dokumentumok: • a gyermek születési anyakönyvi kivonata, lakcímkártyája, TAJ kártyája, • a szülő személyazonosító igazolványa, lakcímkártyája. dr. Kádár Zsombor Salgótarján Megyei Jogú Város jegyzője
8
városunk
– A 35 hálózati egységet működtető, 270 teljes és részmunkaidős dolgozót foglalkoztató részvénytársaságunk mindig is nagy hangsúlyt helyezett arra, hogy az erős versenyben, a gazdasági válság közepette is megőrizze piaci részesedését. Ezen belül a vidéki kistelepüléseken is, ahol a forgalom jelentős részét bonyolítjuk, az élelmiszer-kereskedelemben színvonalas ellátást biztosítson a lakosságnak – felelte kérdésünkre Darancó Károly, aki 2008 májusától az igazgatóság elnöke, és ennek keretében a részvénytársaság igazgatóságán belüli munkamegosztás változásának eredményeképp 2010 januárjától látja el a társaság ügyvezetését is. – Ha a forgalmi adatokat nézzük, jól tettük, hogy már a kártya kibocsátásakor, 2008 májusában tagjai lettünk a rendszernek. Az indulás évéhez képest megduplázódott a kártyával vásárlók forgalma, ami örvendetes, miképpen az is, hogy a kártyahasználat gyakorisága szintén duplája a 22 hónappal ezelőttinek. Az egy kártyahasználatra vonatkozó, úgynevezett kosárérték 1460ról 2450 forintra nőtt, egyre nagyobb vásárlásokat intéznek már úgy, hogy használják a Salgótarján Kártyájukat is. Az országos Coop-hálózathoz csatlakozott Salgó Center Coop ügyel arra is, hogy éves szinten 2,6 milliárd forintos forgalmának több, mint 20 százalékát a helyi termelők adják. Elsősorban sütőipari termékeket, valamint hús- és hentesárut kapnak a vásárlók a kistérségből. Ez több, mint fél milliárdos nagyságrend, ami nem elhanyagolható. A cég ugyanakkor nem feledkezik meg a társadalmi felelősségvállalásról sem: anyagi erőihez mérten nyújt segédkezet sport- és társadalmi rendezvényekhez. Legutóbb a március 1617-én rendezett Szeretet Napot támogatták a megyeszékhelyen. És a fent említett felelősségvállaláshoz szintén hozzátartozik, hogy azokon a településeken is jelen legyenek, ahol nem a gazdaságosság az elsőrangú szempont, hanem a lakosság élelmiszerekkel és napi cikkekkel való folyamatos ellátása, s a dolgozók munkahelyének megtartása.
A helyi kötődések erősítése, a Salgótarjánban és vonzáskörzetében tevékenykedő vállalkozások előnyben részesítése tehát Salgótarjánban is beválik. Nem csak a Salgó Center Coop statisztikái, hanem a 12 ezer kártyahasználó forgalmi adatai is erről tanúskodnak.
A SALGÓ CENTER COOP SALGÓTARJÁN KÁRTYÁT ELFOGADÓ EGYSÉGEI Salgótarjánban: 7. sz. ABC, Beszterce tér 1., 8. sz. ABC, Klapka György út 2., 10. sz. ABC., Vásárcsarnok, 19. sz. ABC, Gorkij körút, 58. sz. ABC, Salgó út 5., 60. sz. ABC, Tanács út 9. Kistelepüléseken: Salgó Center Coop 21. sz. ABC Karancslapujtő, Rákóczi út 166., valamint négy Mini COOP Élelmiszerbolt: Karancsberény, Rákóczi út 122., Karancsalja, Rákóczi út 105., Karancskeszi, Fő út 92., Etes, Rákóczi út 82.
városunk
9
önkormányzat
10
városunk
önkormányzat
városunk 11
Önkormányzat
Sport
A
A város fejlődését elősegítő közgyűlési döntések S
zinte valamennyi javaslatot egyhangúlag, vita nélkül fogadtak el a képviselők Salgótarján március 18-i közgyűlésén. Még az utóbbi napokban a korrupció elleni tiltakozás jelképévé vált nokiás doboz is megjegyzés nélkül maradt. Fenyvesi Gábor alpolgármester ily módon tiltakozott – ahogy fogalmazott - a szocialista párt a város polgármesterét érintő, sértő, bíráló megnyilvánulásai és az MSZP korrupciós, az országot megkárosító botrányai ellen. Az ülés rendőrségi beszámolóval kezdődött. Ponyi Béla rendőrezredes, a Salgótarjáni Rendőrkapitányság vezetője a város és vonzáskörzetének elmúlt évi bűnügyi és közbiztonsági helyzetéről, valamint az idei évre tervezett intézkedésekről tájékoztatta a képviselőket. Czene Gyula hozzászólásában fokozottabb közterületi jelenlétet, valamint rendszeres találkozót kért a képviselők és a salgótarjáni rendőrök között, majd megköszönte munkájukat. Az ülésen a képviselők egyhangúlag fogadták el a beszámolót. A rendőrségi beszámoló után a testület zárt ülésen döntött az Év rendőre elismerő cím adományozásáról. Ezt követően - ismét nyilvános formában – rendelet alkottak a lakcímbejelentés helyi szabályairól, majd módosították – többek között - az önkományzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek
12
városunk
elidegenítésének szabályaira vonatkozó rendeleteket. Az értékesítés feltételeinek meghatározása mellett kijelölték azokat az ingatlanokat is, amelyeket értékesíteni szeretnének. Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester ezzel kapcsolatban elmondta: az önkormányzat célja a társasházi szórványlakások elidegenítése. A kijelölt lakások értékesítésénél a forgalmi értékhez viszonyítva negymértékű kedvezménnyel szeretnék ösztönözni a vevőket. A bevételből forrásokhoz jutna az önkormányzat és csökkenénnek a kintlévőségek is. - Úgy gondolom, hogy ezekkel a módosításokkal, döntésekkel a jó gazda gondosságával járunk el – hangsúlyozta a polgármester. Az ülésen nyertes uniós projektek önerejének kiegészítéséről is döntöttek. Három pályázat - a SKÁID fejlesztését, a városi kerékpárút 1. ütemének kiépítését, valamint az Alkotmány út felújítását tartalmazó projektek - esetében fogadták el az önerő kiegészítésére tett javaslatot. Ugyancsak egyhangúlag támogatták a Nyitott szemafor elnevezésű közmunkaprogramban való részvételt. A programmal 101 főnek biztosítanak majd munkát 6 hónapra. Az ülésen döntöttek a Nógrádi Geopark Nonprofit Kft. törzstőkéjének felemeléséről, valamint az idén 25. születésnapját ünneplő Koncetfúvós Zenekar jubileumi rendezvényeinek támogatá-
sáról. A megszavazott félmillió forintos támogatást a Zenélő Ifjúságért Alapítvány kapja majd. Az ülésen meghosszabbították a Nyitott Könyv Olvasókör Egyesület – TEMI könyvtárral kötött megállapodást a somoskői és a salgóbányai fiókkönyvtárak működtetésére vonatkozóan. Idén ezt a munkát - a döntés értelmében - 1.150.000 forinttal támogatja az önkormányzat. A képviselők megtárgyalták és elfogadták, hogy ellátási szerződést kötnek családi napközit működtető két nonprofit kft-vel. Mivel a gyermekek napközbeni ellátására igény van, az önkormányzat 3,2 millió forinttal támogatja cégenként a szolgáltatást. A város 9-es számú körzetének háziorvosa levélben jelezte az önkormányzat felé, hogy nyugdíjazása miatt nem kívánja tovább folytatni a háziorvosi munkát, így a képviselők döntöttek a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetéséről, valamint a körzet gyermekorvosi álláshelyére vonatkozó pályázat kiírásáról. dr. Bercsényi Lajos képviselőtársai nevében megköszönte a doktornő elmúlt években végzett lelkiismeretes munkáját. Két bizottság is megtárgyalta és egyik sem fogadta el a magasabb vezetők idei prémiumfeladatainak kiírására vonatkozó javaslatot, amit végül a testület 13 igen, 7 nem és 2 tartózkodás mellett elfogadott. A közgyűlés ezt követően zárt ülésen folytatta munkáját.
I. Salgótarjáni Motorexpo
múlt hétvégén motorok zúgásától volt hangos a Városi Sportcsarnok környéke, ugyanis vasárnap, március 14én, délután két ízben is streetfighter show szórakoztatta az I. Salgótarjáni Motorexpora kilátogató vendégeket. Emellett a programon az érdeklődők szebbnél-szebb kétkerekű járgányokat csodálhattak – és vásárolhattak – meg, de volt RC modell kiállítás és bemutató is. Egész nap lehetőség nyílt élethű motorszimulátor kipróbálására, „biztonságos ütközés” szimulálására, de a színpadon is mindig történt valami. A Motorexpot a Salgó-Party Kft. szervezte, támogatója pedig Salgótarján önkormányzata és a Cocaine energiaital volt. Ahogy a megnyitón Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester fogalmazott, a rendezvény hozta a várt érdeklődést, így a kezdeményezésnek minden bizonnyal lesz folytatása. – Fontos, hogy Salgótarjánban jól érezzék magukat az emberek, s minden korosztály és stílus megtalálja a számára érdekes kikapcsolódási lehetőséget – mondta a városvezető. A hivatalos megnyitó után a színpadon látványos hastánc produkció, majd a Wild Buffallo együttes country tánca szórakoztatta a nagyérdeműt. Fellépett még a Hell Diver együttes, a Rongy és Selyem, a Dexion és a Saigon, a legtöbbek által várt zenekar pedig a Blues Company volt. A koncertek között a Városi Rendőrkapitányság javára elárverezték Talmácsi Gábor tavalyi VB-kesztyűjét. A 35 ezer forintos felajánlást Ponyi Béla városi rendőrkapitány örömmel fogadta, s elmondta: az összeget közlekedésbiztonságra fogják fordítani.
Olaj Pál Labdarúgó Emléktorna az Aranyban A
hagyományoknak megfelelően idén is megrendezték a SKÁID Arany János Tagiskolában az Olaj Pál Labdarúgó Emléktornát. A március 6-án tartott focitalálkozón négy csapat mérte össze tudását.
A versenyen általános iskolák vettek részt: Salgótarjánból az Arany János Tagiskola és a Beszterce Lakótelepi Tagiskola, a felvidéki Ragyolc csapata, valamint Karancslapujtő gárdája. A végső sorrend az egész délelőtt folyó körmérkőzések után alakult ki. Eszerint győzött a hazai pályán fellépő Arany, második lett a ragyolci gárda, harmadik a Beszterce, negyedik pedig Karancslapujtő együttese. A csapatok mellett díjazták a kiemelkedő teljesítményt nyújtó játékosokat is. Az önkormányzat részéről a díjátadón Dr. Juhász Tibor alpolgármester köszöntötte az Emléktorna résztvevőit és gratulált a sportszerű játékhoz és a sikeres szervezéshez.
városunk 13
Kultúra
Kultúra
Salgótarján szobrai IX.
Bobály Attila: Széchenyi Párját ritkítja, ahogy Kossuth Lajos képes volt jellemezni kortárs küzdőtársait. Kijelenteni valakiről, hogy ő „a legnagyobb magyar”, a romantika korának ihletésére vall, ezért akár múló jelenségként is értelmezhető lenne a gesztus. Valójában akinek szive fölé Kossuth állandó jelzőt tűzött fel kitüntetés gyanánt, az onnan soha le nem hullott, attól az soha el nem vétetett. Értelmét, jelentését, tartalmát, különösen Széchenyi István esetében, kétségbe nem vonta senki. Azt gondolnánk, hogy a változatlan köztisztelettől övezett emlékű nagyérdemű grófnak legalább annyi köztéri alkotás idézi alakját és művét, mint Kossuth Lajosét, akinek lenyűgöző szónoklatait kísérő patetikus kézmozdulatát megörökítő szobrai sehonnan se hiányozhatnak azon városaink főtereiről, ahol valaha is megfordult. Széchenyi esetében szerényebb számú köztéri alkotással kell számolnunk. Közülük is a legismertebb, a Magyar Tudományos Akadémia előtt álló, nem tartozik a legsikerültebbek közé. Engel József alkotása (1880.) a Kereskedelem, a Hajózás, az Ipar és a Mezőgazdaság allegorikus mellékalakjaival, a kortársak körében nem aratott osztatlan sikert. Az Izsó Miklós tervei alapján elkészült soproni egészalakos emlékmű kedvesebbnek bizonyult a kortársak véleménye előtt. A leghitelesebb azonban – márvány mellszobor – egy osztrák művész keze munkája. Hans Gasser 1860. március elején fejezi be a portrét. Rá egy hónapra április 8-án „ a legnagyobb magyar” maga ellen fordítja pisztolyát. Ennek immáron 150 éve. Ezért is illő, hogy a tragikus évforduló évében felhívjuk a figyelmet a salgótarjáni Széchenyi-emlékműre. A Somoskőben élő és alkotó Bobály Attila szerencsésnek mondhatja magát, amiért szűkebb tájhazájának több településén láthatók a művei. Salgótarjánban két olyan is, amelyek a társadalmi ünnepségek középpontjában kapnak szerepet. Az első királyunk emlékének szentelt szobráról már szóltunk e hasábokon.. Széchenyi-emlékműve kétségtelenül különleges helyet foglal el „a legnagyobb magyar” művészi ábrázolásainak sorában. Szobrászunk tudottnak, közismertnek tételezi Széchenyi nagyszerű cselekedeteit, azokat a vívmányokat, amelyeket a tettek embereként kiharcolt. Annál nagyobb figyelmet fordít Széchenyi benső életére, a kortársak előtt is rejtve maradt lelki vívódásaira, a naplóíró magánszemélyre. Természetesen Bobály Attila is lerója köteles tiszteletét annak a reformer férfiúnak az emléke előtt, aki szinte egy egész nemzedék munkáját végezte el, gyakran magára maradva roppant tervei valóra váltása során. Ezt a hatást azáltal éri el a szobrász, hogy a városháza előtti térből fölmagasítja hősét, de nem azzal a robosztus talapzattal, amellyel a 19. század alkotói súlyos-
14
városunk
bították patetikus közelítésmódjukat, hanem egy karcsú, törékenynek látszó oszloppal. Amit innen fölfelé látunk, emelvén tekintetünket, annak szemléletmódja közelebb áll Hans Gasser mellszobrának művészi hitelességéhez, mint a hagyományos emlékmű-szobrászathoz. Gasser márványán az emberismeretet, a lélektani ábrázolás mélységét csodálhatjuk a szakmai tudáson túl. Nála a tragikus meghasonlás felé sodródó férfi arcvonásait látjuk. Bobály Attila bronz alkotásán (1995.) a szobor egészének formaelemeire kivetítve szemlélhetjük mindazt, ami legbelül zajlik. A néző nem tudja elfojtani azt a sejtését, hogy a szobrász Freud lélektanának eszközeivel él. A tartóoszlop fölött lényegében három szerkezeti egységre tagolódik az emlékmű. A középső mezőben látjuk Széchenyi felismerhető, azonosítható figuráját, korabeli öltözetben. Ha azonban jobban megfigyeljük, észleljük, hogy a „felsőruházatával” valami nincs rendben. Pontosan nem is tudjuk azonosítani, milyen ruhadarabról van szó. Amit a magyaros ruházat fölött visel, köpenynek vélhetnénk, amint görcsösen összefogja a mellén. Oldalról és hátulról szemlélve azonban bármi lehet, akár egy lópokróc is, amit zavarodottságában henyén kanyarított a vállára. A szabályos korabeli öltözék és Széchenyi alakja fölé harmonikusan domborodó boltívek kiegyensúlyozott nyugalma ettől megbomlik és nyugtalanítóvá válik. Ezt a hatást felerősítik az alsó szinten négy irányban tekergő, csúszómászó nyitott szájú félelmetes lények is, amelyek mintha a főalak elfojtott, mélytudati szorongásainak kivetülései lennének. Széchenyi feje fölött azonban nagy nyugalommal ül egy pelikán. Annak a szimbólumaként, hogy Széchenyi eleget tett a „felettes én” erkölcsi követelményének: társadalmi rangjából következően a magáéból és szó szerint önmagából áldozott az általános közjó javára, nemzete haladása érdekében. Tette mindezt külső-belső fenyegetések közepette. Nem véletlenül megy át torzóba a második bordaív csonkolt vége, mintha kiegyenesített kaszát formázna. Ismerjük nyilatkozataiból és naplóbejegyzéseiből, mennyire félt Széchenyi egy mindent elöntő általános rebelliótól. Nem az életét féltette, hisz huszártisztként és később is bizonyította rettenthetetlenségét, hanem a Művéért aggódott, azért amit a semmiből létrehozott. Hosszú évtizedek munkája egy pillanat alatt az enyészeté lehet, ha átgondolt reformok és teremtő kedv helyett a társadalmi vihar lesz úrrá az országon. Bobály Attila Széchenyi-szobra ezért is nem szokványos hagyományos emlékmű, hanem a tisztelgés mellett saját korának szóló üzenet is egyben. Laczkó Pál
Zongoristatehetségek találkoztak Salgótarjánban M árcius 10-én immár ötödik alkalommal rendezték meg a Nógrád Megyei Zongorista Növendékek Találkozóját, melynek a hagyományoknak megfelelően idén is a Váczi Gyula Alapfokú Művészetoktatási Intézmény adott otthont. A programot Becsó Zsolt, a Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke nyitotta meg. A megnyitót a korcsoportok bemutatója követte, majd ebéd után Kiss Péter – az intézmény volt növendéke – hangversenyére került sor. A rendezvény zárásaként Székyné dr. Sztrémi Melinda mondta el gondolatait, gratulált a zongoristanövendékeknek és további sok sikert kívánt nekik. Beszédében hangsúlyozta a zenei képzés fontosságát, s kiemelte, éppen ezért támogatja a Váczi Gyula Alapfokú Művészetoktatási Intézményt az önkormányzat erőn felül, még ezekben az ínséges időkben is. A városvezető elmondta, hogy polgármesterként és szülőként is azt vallja, hogy egy-egy ilyen megmérettetés a nebulók fejlődését szolgálja, ezért örül a kétévente megrendezésre kerülő salgótarjáni találkozónak. Végül köszönetet mondott a zeneiskola tanárainak napról-napra végzett áldozatos munkájukért. Eredmények: Dicséret: Komka Robin II. korcsoport (tanára: Matuz Csilla) Nagy Zsófia III. korcsoport (tanára: Matuz Csilla) Nívódíj: Grajzel Donáth András I. korcsoport (tanára: Kovács László) Torák Csongor Mátyás II. korcsoport (tanára: Matuz Csilla) Puskás Bettina IV. korcsoport (tanára: Szabó Istvánné) Csák Melinda V. korcsoport (tanára: Szabó Istvánné) Grajzel Jonatán V. korcsoport (tanára: Kovács László) Kovács Péter V. korcsoport (tanára: Torják Vilmosné) Kiemelt nívódíj: Kovács Flóra II. korcsoport (tanára: Szabó Istvánné) Pauló Zsuzsanna II. korcsoport (tanára: Szabó Istvánné) Grajzel Adrienne II. korcsoport ((tanára: Kovács László) Szilveszter Tibor III. korcsoport (tanára: Kovács László) Grajzel Ádám V. korcsoport (tanára Kovács László) Pauló Eszter V. korcsoport (tanára: Szabó Istvánné) Tóth Tamás Bendegúz V. korcsoport (tanára: Szabó Istvánné) Tanári különdíjat kapott Szabó Istvánné és Kovács László.
városunk 15
Kedvezményezett:
�V�G� � ��h� � �r�d�e�t� � �s��V� � �r�o�s�u�n�k��2�0�1�0 �2�0�1�0�.��f�e�b�r�u� � �r��2�.��1�8�:�2�3�:�2�8
