Móricz Zsigmond Általános Iskola, Gimnázium, Szakképző Iskola, Kollégium, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Pedagógiai Szakszolgálat

Móricz Zsigmond Általános Iskola, Gimnázium, Szakképző Iskola, Kollégium, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Pedagógiai Szakszolgálat

PEDAGÓGIAI PROGRAM

2010

Társadalmi Megújulás Operatív Program „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben” TÁMOP 3.1.4-08/2. - 2009-0003

Móricz Zsigmond Általános Iskola, Gimnázium, Szakképző Iskola, Kollégium, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Pedagógiai Szakszolgálat Pedagógiai Programja 2010. június 25.

Tartalom I. BEVEZETŐ ......................................................................................................................................... 6 II. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA........................................................................................................ 7 II.1. Az intézmény adatai ................................................................................................................ 7 II.2. Helyzetkép, feltételek ............................................................................................................. 9 II.2.1. Tárgyi feltételek............................................................................................................... 11 II.2.2. Személyi feltételek .......................................................................................................... 12 II.2.3. Tanulói létszám................................................................................................................ 13 II.2.4. A feladatellátás jellemzői tagintézményenként .............................................................. 14 III. NEVELÉSI PROGRAM.................................................................................................................... 17 III.1. Az intézmény jövőképe ........................................................................................................ 18 III.2. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ......................................................................................................................... 18 III.2.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei ................................................................ 18 III.2.2. A nevelő-oktató munka célja, feladatai.......................................................................... 20 III.2.3. A nevelő-oktató munka eszközei és eljárásai ................................................................. 23 III.2.4. Sajátosságok az eltérő tantervű tagozaton .................................................................... 24 III.2.5. Sajátosságok a művészeti iskolában............................................................................... 28 III.2.6. Az átfogó innováció és az adaptációs tevékenység bemutatása, a TÁMOP 3.1.4. projekt fenntartása ................................................................................................................................ 29 III.2.7. IPR alkalmazása intézményünkben ................................................................................ 30 III.2.8. IKT alkalmazása intézményünkben ................................................................................ 33 III.3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ........................................... 35 III.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ................................................................... 38 III.4.1. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink ........................................ 38 III.4.2. A közösségfejlesztés ....................................................................................................... 39 III.5. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység .......... 39 III.5.1. A beilleszkedési, magatartási nehézségek okai .............................................................. 39 III.5.2. Teendőink, feladataink, módszereink ............................................................................ 40 III.6. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ........................................ 42 III.6.1. Általános iskolában:........................................................................................................ 43 III.6.2. Gimnáziumban ............................................................................................................... 43 III.6.3. Szakképző iskolában ....................................................................................................... 44

Oldal: 2 / 133


III.6.4. Művészeti iskolában ....................................................................................................... 45 III.6.5. A tehetséggondozást segíti az IPR program ................................................................... 45 III.6.6. A kompetenciafejlesztés................................................................................................. 46 III.7. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok .................................................. 47 III.8. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program ............................... 49 III.9. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek ..................................................... 50 III.10. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke .............................................................................................. 52 III.11. A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei................................................................................................ 52 III.12. Az iskola egészségnevelési programja ............................................................................... 55 III.12.1. Általános helyzetleírás.................................................................................................. 55 III.12.2. Egészségnevelési programunk ..................................................................................... 56 III. 13. Az iskola környezeti nevelési programja .......................................................................... 64 III. 14. Fogyasztóvédelmi program ............................................................................................... 67 IV. A HELYI TANTERV ........................................................................................................................ 70 IV.1. Bevezető ............................................................................................................................... 71 IV.2. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai, az előírt tananyag és követelményei .................................... 71 IV.2.1. Tantervek ....................................................................................................................... 71 IV.2.2. Iskolaotthonos nevelés és oktatás ................................................................................. 76 IV.2.3. Fakultáció választása a gimnáziumban .......................................................................... 77 IV.2.4. Óratervek (6. számú melléklet) ...................................................................................... 77 IV.3. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ............................................................................................................................................... 78 IV.4. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei ............................................................... 79 IV.5. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei .............................................................. 80 IV.6. Az iskolai beszámoltatás követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei ........................................................................ 81 IV.7. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya ....................................................................................... 84 IV.8. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai............................................................................................. 85 IV.9. A modulok értékelése és minősítése, valamint beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe ................................................................................................................................. 86

Oldal: 3 / 133


IV.10. A TÁMOP 3.1.4. pályázati kötelezettségekkel összefüggő feladatok ............................... 86 IV.11. A középszintű érettségi vizsga témakörei ......................................................................... 92 IV.12. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ...................................... 92 IV.13. A szakiskolai szakmai alapozó oktatás keretében elsajátított ismeretek tantárgyai, értékelésük és minősítésük .......................................................................................................... 93 IV.13.1. Szakmai alapozás.......................................................................................................... 93 IV.13.2. Értékelés, minősítés ..................................................................................................... 94 V. A SZAKKÉPZŐ ISKOLA SZAKMAI PROGRAMJA ............................................................................ 95 VI. A KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA................................................................................ 101 VI.1. A kollégium nevelési alapelvei, célkitűzései ..................................................................... 102 VI.2. A kollégium működése, feltételrendszere ........................................................................ 103 VI.2.1. Tárgyi, környezeti feltételek......................................................................................... 103 VI.2.2. A kollégium kapcsolatrendszere .................................................................................. 104 VI.2.3. A kollégiumi élet megszervezése ................................................................................. 104 VI.3. A kollégiumi foglalkozások témakörei .............................................................................. 105 VI.3.1. Tanulás ......................................................................................................................... 106 VI.3.2. Énkép, önismeret. Pályaorientáció .............................................................................. 106 VI.3.3. Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra ............................................................... 107 VI.3.4. Környezettudatosság ................................................................................................... 107 VI.3.5. Testi és lelki egészség ................................................................................................... 108 VI.3.6. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés ................................................................................................................... 108 VI.3.7. Hon- és népismeret ...................................................................................................... 109 VI.4. A kollégiumi pedagógiai tevékenység szerkezete, szerkezeti felépítése ......................... 110 VII. AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ...................... 117 VII.1. Az alapfokú zeneoktatás célrendszere és funkciói .......................................................... 118 VII.2. Az alapfokú táncművészeti oktatás célrendszere és funkciói ......................................... 118 VII.3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ........................................ 118 VII.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................................. 119 VII.6. Helyi tanterv ...................................................................................................................... 120 VIII. A PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT SZAKMAI PROGRAMJA...................................................... 125 VIII.1. Korai fejlesztés és gondozás, fejlesztő felkészítés .......................................................... 126 VIII.2. Logopédiai ellátás ............................................................................................................ 127

Oldal: 4 / 133


VIII.3. Nevelési tanácsadó .......................................................................................................... 128 IX. MELLÉKLETEK ............................................................................................................................. 131 1. számú melléklet: Statisztikai adatok 2. számú melléklet: Az épületek belső terei 3. számú melléklet: Eszköz- és felszerelési jegyzék 4. számú melléklet: A nyelvi előkészítő évfolyam 5. számú melléklet: Helyi tantervek 6. számú melléklet: Óratervek 7. számú melléklet: A középszintű érettségi vizsga témakörei 8. számú melléklet: A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok 9. számú melléklet: A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei 10. számú melléklet: Europroject alapelvei, cél

Oldal: 5 / 133


"Az ember... nem fejlődhetik eszes, bölcs, tisztességes és jámbor lénnyé, csak ha a bölcsesség és jámborság oltóágaival előzőleg beoltottuk." /Comenius/

I. BEVEZETŐ Tisztelt Olvasó! Tisztelt Szülők, Tanulók!

Az 1998-ban elfogadott, azóta többször módosított Pedagógiai Programunk ismételt felülvizsgálatát, átdolgozását a Társadalmi Megújulás Operatív Program Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben TÁMOP 3.1.4-08/2-20090003 pályázat szervezeti, tartalmi vállalási kötelezettségek tették szükségessé. Az eredeti alapokra építkező program átdolgozása során törekedtünk, hogy nevelő-oktató munkánk középtávú koncepciója korszerű elemekkel egészüljön ki, melyek koherensek a törvényi szabályozással és a NAT tartalmi elvárásaival. Nevelőtestületünk, az intézmény valamennyi alkalmazottja törekszik a 2010-2016 közötti időszakra megcélzottak elérésére, hogy elődeinkhez méltóan Tiszakécske város és térsége polgárainak szellemi, testi, lelki gyarapodásában, önálló életkezdésében, élete folyamán megújítandó ismeretei érdekében kellő alapokkal szolgáljon.

Tiszakécske, 2010. június 25.

Nyitrainé Mudris Gabriella igazgató

Oldal: 6 / 133


II. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA II.1. Az intézmény adatai Az intézmény elnevezése: Móricz Zsigmond Általános Iskola, Gimnázium, Szakképző Iskola, Kollégium, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Pedagógiai Szakszolgálat Rövid neve: Móricz Zsigmond Oktatási Intézmény Az intézmény székhelye, címe: 6060 Tiszakécske, Erkel fasor 10. (Tel./ Fax: 76/ 440-063) Az intézmény tagintézményei: Általános iskola alsó tagozat (1-4. évfolyam) Tiszakécske, Kőrösi út 27. (Tel.: 76/441-260) Általános iskola felső tagozat (5-8. évfolyam) Tiszakécske, Erkel fasor 10. (Tel.:76/441-255) Eltérő tantervű tagozata, Tiszakécske, Szabolcska M. út 113. (Tel.: 76/441-066) Általános iskola alsó és felső tagozat, Tiszakécske, Tiszabög 14. (Tel.: 76/441-311) Gimnázium, Tiszakécske, Erkel fasor 10. (Tel.: 76/441-255) Szakképző iskola, Tiszakécske, Kossuth L. u. 65. (Tel.: 76/441-592) Kollégium, Tiszakécske, Rákóczi u. 56. (Tel.: 76/441-150) Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Tiszakécske, Béke u.172. (Tel.: 76/441-405) Telephely: Pedagógiai Szakszolgálat és Nevelési Tanácsadó, Tiszakécske, Bajcsy Zs. u. 3. (Tel.: 76/440-924) Feladatellátási hely: táncművészeti ág: Arany János Művelődési Központ, Tiszakécske, Béke u. 134. zeneművészeti ág: Református Kollégium, Tiszakécske, Templom tér 3. Az intézmény alapító és fenntartó szerve: Tiszakécske Város Önkormányzata Tiszakécske, Kőrösi u. 2. Az intézmény jogállása: Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv Az alapító okirat száma:

3/1994 (I. 03.)

Az intézmény módosított alapító okiratának hatályba lépése: 2009. szeptember 24. Alapfeladatként ellátandó alaptevékenysége: általános iskolás korúak általános iskolai oktatása 8 évfolyamban, általános iskolai napközi otthonos ellátás, tanulószobai ellátás, iskolaotthonos ellátás,

Oldal: 7 / 133


illetékes szakértői bizottság által integrálhatónak minősített sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók oktatása (általános iskolában, gimnáziumban, szakképző iskolában) a következők szerint: - testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, - a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd. iskolás korúak gimnáziumi oktatása (4, 5 osztályos formában, nyelvi előkészítő évfolyam), felnőttek gimnáziumi oktatása, iskolai könyvtári tevékenység, kollégiumi ellátás: óvodai nevelésben résztvevő gyermekek részére, általános iskolai tanulók részére, sajátos nevelési igényű tanulók részére, szakképző iskolai tanulók részére, középiskolai tanulók részére szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatás 2+2, illetve 2+3 évfolyamon, szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás szakképzési évfolyamokon, szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolarendszeren kívüli felnőttoktatás, szakközépiskolai oktatás a középiskola utolsó évfolyamának befejezése, és sikeres érettségi vizsga letétele után kozmetikus szakmában nappali és esti tagozaton, szakképző iskolában „T” kategóriában gépjárművezető képzés végzése iskolai tanulók és külső személyek részére, iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás, vizsgáztatás, fejlesztő oktatás (beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók ellátása), sajátos nevelési igényű (tanulásban akadályozott) tanulók oktatása, nevelése 10 évfolyamban, szakképző iskolai előkészítés 9-10. osztályban, integráltan oktatható középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók oktatása, gyógypedagógiai (konduktív pedagógia) ellátás; korai fejlesztés, gondozás, fejlesztő felkészítés, pedagógiai szakszolgálat; nevelési tanácsadás, logopédiai ellátás mikrotársulás keretében: Tiszakécske, Lakitelek, Szentkirály, Tiszaug települések közigazgatási területén, alapfokú művészetoktatás (zeneművészeti és táncművészeti ág), más településről bejáró gyermekek/tanulók nevelése, oktatása, ellátása, 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 39/D-E.§-a alapján folytatott integrációs felkészítés, tantermek és egyéb helyiségek bérbeadása, üzemeltetése. Az intézmény igazgatója: Nyitrainé Mudris Gabriella

Oldal: 8 / 133


Alapítványok: STUDIUM LOCALE NYITNIKÉK NÉGY MEGYE SZAKKÉPZÉSÉÉRT ALAPÍTVÁNY FOGD A KEZEM ALAPÍTVÁNY ZENÉLŐ IFJÚSÁG ALAPÍTVÁNY

II.2. Helyzetkép, feltételek A Móricz Zsigmond Általános Iskola, Gimnázium, Szakképző Iskola, Kollégium, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Pedagógiai Szakszolgálat Tiszakécskén, BácsKiskun megye egyik kisvárosában működik. A település jelentős kiskereskedelmi és idegenforgalmi központ, kisvárosi méretekben figyelemre méltó gazdasági, ipari háttérrel. Tiszakécske város állandó lakossága az utóbbi években csökkenő tendenciát mutat: az elmúlt négy év alatt 139 fővel kevesebb az állandó lakosok száma. A népesség elöregedő (1. számú táblázat). 1. számú táblázat: Tiszakécske város népességének korszerinti megoszlása 2009-ben Korcsoport Népesség (fő) 0-10 1183 11-20 1419 21-30 1615 31-40 1647 41-50 1543 51-60 1780 61-70 1230 71-98 1346 Sajnos a következő hat évben tankötelessé váló gyermekek száma periodikusan, de folyamatosan csökken, ami felmenő rendszerben érezteti majd hatását az alapfokon és néhány év múlva a középfokú oktatásban is (2. számú táblázat). 2. számú táblázat: Tankötelessé váló gyermekek megoszlása Születési év (életkor 2009. Létszám január 1-jén) 2008 (0 éves) 99 2007 (1 éves) 102 2006 (2 éves) 92 2005 (3 éves) 98 2004 (4 éves) 101 2003 (5 éves) 104 2002 (6 éves) 122 Tiszakécskén az országos átlaghoz képest magas a nevelőszülőknél élő gyermekek száma. A Móricz Zsigmond Általános Iskola, Gimnázium, Szakképző Iskola, Kollégium, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Pedagógiai Szakszolgálat többcélú, közös

Oldal: 9 / 133


igazgatású, 2008. január elsejétől gazdaságilag önállóan működő közoktatási intézmény. Az iskola jelenlegi arculatának kialakítása a 2000. év óta folyik. Ekkor egyesültek az általános iskolák, a gimnázium, a szakiskola és a kollégium. A Móricz Zsigmond Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium alapító okiratának módosításával megalakult a Móricz Zsigmond Általános Iskola, Gimnázium, Szakiskola és Kollégium. Ez az intézmény a közben megszűnt Kiss Bálint Szakmunkásképző Iskola és a Kinizsi Pál Általános Iskola jogutódja lett. 2004 nyarán csatlakozott az intézményhez a speciális iskola néven ismert eltérő tantervű általános iskolai tagozat, pedagógiai szakszolgálat. 2007. szeptember elsejétől Tiszakécske város képviselő-testületének határozata alapján intézményünk bővült az Alapfokú Művészetoktatási Intézménnyel. Ez a változás a korábbiakhoz hasonlóan szervezeti integrációval valósult meg. 2005 óta a szakképző iskolánk a Kecskemét központú Térségi Integrált Szakképző Központ (TISZK) tagja. A pedagógiai szakszolgálatunk 2006. január elsejétől a Kecskemét és Térsége Többcélú Társulás tagjaként működik. A közös igazgatású közoktatási intézményben az összetett iskola feladatait ellátó tagintézmények működnek: általános iskola, gimnázium, szakképző iskola, kollégium, pedagógiai szakszolgálat, alapfokú művészetoktatás. A sajátos nevelési igényű tanulók aránya valamelyest csökkent az utóbbi időben, de az általános iskolai korosztálynál (12%) még mindig jelentősen meghaladja az országos átlagot (7%). Közülük a részképesség-zavarral küzdők integráltan, illetve a tanulásban akadályozott diákok (kiknek aránya az országos átlagnak megfelelő) eltérő tagozaton, szegregáltan, külön telephelyen tanulnak. A hátrányos helyzetű tanulók aránya különösen Tiszabögön, a szakiskolában és az eltérő tantervű tagozaton magas. Az eltérő tantervű tagozaton a HHH/HH aránya is igen magas. A 2008/2009-es tanév végén (júniusban) megbukott diákok között viszonylag kevés a sajátos nevelési igényű tanuló, viszont feltűnően sok a hátrányos helyzetű (1. számú melléklet). Az általános iskolát végző tanítványaink közel 100%-os arányban továbbtanulnak gimnáziumban, szakközépiskolában, szakiskolában. Sajnos a szakiskolát választók közül számottevő a lemorzsolódás. A szakmai vizsgát tett tanítványaink a pályakövetési kimutatás szerint 2009-ben alacsony arányban jeleztek vissza, amiből következtetéseket nem lehet egyértelműen megállapítani. A gimnáziumból közel 70% -os a felsőoktatásban továbbtanulók száma. Az általános iskola beiskolázási körzete elsősorban Tiszakécske város. A gimnázium és a szakképző iskola beiskolázási körzetéhez a környékbeli, térségi, valamint más megyékben lévő települések is tartoznak. A sajátos nevelési igényű tanulóinknak egy része a környező településekről naponta átjár, illetve a Móricz Zsigmond Kollégium lakója. A képzési kötelezettek helyi lakosok, a korai gondozottak részben környező településen lakók, a logopédiai ellátásban részesülők intézményünk tanulói, helyi óvodások, valamint városunk vonzáskörzetéhez tartozó településeken élő gyermekek.

Oldal: 10 / 133


A beiskolázási körzetünkben élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól eltér, ezért nevelő és oktató munkánk ehhez a helyzethez igazodik: tanórán és tanórán kívül segítjük a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességű gyerekek fejlesztését. Az iskolába kerülő gyerekek érdeklődése sokrétű. Az értékek az iskolai évek előre haladásával átrendeződnek. Sokaknál közömbösség jelentkezik az iskolai munkával szemben. Az 5-8. évfolyamokon megjelennek a képesség szerinti arányeltolódások, amelyek egyre inkább szükségessé teszik az oktatásban az új tanulásszervezési eljárások, differenciált pedagógiai módszerek alkalmazását. Minthogy a tanulók fejlődésének üteme egyenetlenné válik, differenciált óravezetéssel, egyéni képességfejlesztéssel, szakkörökkel, versenyekre való felkészítéssel, valamint a felzárkóztató foglalkozások hatékonyságának növelésével adunk segítséget a továbbhaladásukhoz. A legsúlyosabb veszély, hogy egyre jobban fokozódik az iskolába járó gyerekek közötti esélyegyenlőtlenség. A család sok esetben nem képes biztosítani azokat a feltételeket, amelyek segíthetik, ösztönözhetik a gyerekeket a középiskolai végzettség megszerzésére. II.2.1. Tárgyi feltételek Az általános iskola négy (Erkel fasor 10., Kőrösi út 27., Tiszabög 14., Szabolcska u. 113.), egymástól térben távol eső telephelyen működik. Tiszabögön kevés az osztályterem, nincs megfelelő méretű tornaterem, s a napközis teremben – a délelőtti tanítás mellett – ebédeltetés is történik az összetolt, megterített padokon. A gimnáziumi oktatás a központi épületben történik. (Erkel fasor 10.) A szakképző iskola (Kossuth u. 65.) osztálytermeinek, szaktantermeinek száma kevés, ezért átmeneti megoldásként a kollégium tanulószobáiban is folyik szakiskolai oktatás. A kollégium (Rákóczi u. 16.) a központi épülethez közel található. A művészetoktatás a Béke u.172. sz. alatti épületben, a Református Kollégiumban és az Arany János Művelődési Központban folyik. A Pedagógiai Szakszolgálat központi épülete a Bajcsy-Zsilinszky út 3. szám alatt van. Itt történik a tiszakécskei gyerekek logopédiai és nevelési tanácsadói ellátása. A kistérséghez tartozó többi település gyermekeit utazó szakembereink helyben látják el. A korai fejlesztés képzési kötelezettek ellátása állapotuktól függő (saját otthon, mozgásfejlesztő szoba, bölcsőde, városi logopédia). Iskoláink épületeinek állaga különböző. Nagy gond, hogy az épületek közül 2 lapos tetős, ez a konstrukció előnytelen, folyamatos helyreállítást igényel, hiszen magában rejti a beázások veszélyét. A 2007 szeptemberében az intézményünkhöz csatolt Művészetoktatási Intézmény épülete is felújításra szorul. Önkormányzati és pályázati pénzforrásból 1998-tól kezdtük el az épületek külső és belső felújítását. A távlati terv szerint elvégzett munkák: Általános iskola: Kőrösi úti épület – tetőcsere, ablakok cseréje, homlokzat és a tantermek felújítása, játszóudvar kialakítása, ebédlő felújítása. Erkel fasori épület – ablakok cseréje, tantermek felújítása, tornaterem felújítása, fűtésrendszer korszerűsítése, zsibongó alakítása, térfigyelő

Oldal: 11 / 133


kamerák, elektronikus kapuk kiépítése, akadálymentesítés, tanbolt kialakítása, iskolaudvar rendezése, parkosítása. Tiszabög – tantermek, napközi otthon, tornaterem felújítása Eltérő tantervű tagozat épülete – megtörtént a baleset- és akadálymentesítés, felújították a tantermeket, kerékpártárolót alakítottak ki. Gimnázium: iskolai könyvtár korszerűsítése; zeneterem, nyelvi szaktantermek, idegen nyelvi könyvtár kialakítása, osztálytermek lambériázása. Elkészült az épület előtti térburkolat, akadálymentesítés. Szakképző iskola: tanműhely felújítása, tankonyha, a kőműves, burkoló tanműhely kialakítása, akadálymentesítés, a Kossuth úti iskolaépülethez előtetőt építettek. Kollégium: felújították az ebédlőt, az előteret és a bejáratot; bevezették az épületbe a termálvizes fűtést. Befejeződött a kollégium udvarának és környékének parkosítása, akadálymentesítés. Az iskolák elhelyezkedése elfogadható, környezetük megfelelő, a játszóudvarok részben füvesek, részben bitumenesek és betonosak. A játszóudvarokon kívül a városi sportpálya biztosítja a tanulók számára a testedzés, a szabadtéri mozgás lehetőségét, sőt a testnevelési óráknak nagy részét is itt tartják. Az épületek belső tereit bemutató kimutatást a 2. számú melléklet tartalmazza. Az iskola szemléltető eszközökkel való ellátottságát fokozatosan fejlesztjük az eszközjegyzék alapján. Az elavult bútorzatot folyamatosan korszerűsítjük. II.2.2. Személyi feltételek A Tiszakécske Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által 2010. évi engedélyezett pedagógus átlaglétszám 133,85 fő, nem pedagógus átlaglétszám 63 fő. Intézményünkben a kinevezett pedagógus létszám: 122 fő. A pedagógusok munkamegosztás szerinti összetétele 2010-ben: Tanító: Tanár: Napközis nevelő: Kollégiumi nevelő: Szakoktató: Gyógypedagógus: Logopédus: Fejlesztő pedagógus: Összes pedagógus létszám:

23 fő 71 fő 2 fő 6 fő 4 fő 11 fő 2 fő 3 fő 122 fő

Oldal: 12 / 133


A pedagógusok tagintézményenkénti létszáma 2010-ben: Kőrösi úti: Erkel fasori: Tiszabög: Eltérő tantervű: Gimnázium: Szakképző iskola: Alapfokú m. i.: Kollégium:

21 fő 20 fő 13 fő 14 fő 22 fő 18 fő 8 fő 6 fő

A pedagógusok munkáját közvetlenül segítők munkamegosztás szerinti összetétele 2010-ben: Gyógypedagógiai asszisztens az eltérő tantervű tagozaton: 3 fő Gyermekfelügyelő a kollégiumban: 4 fő Összesen: 7 fő Intézményünkben az áttanítások révén a szakos ellátottság évek óta megközelíti a 100%-ot. Pedagógusaink folyamatosan képezik magukat, amellett, hogy folyamatosan teljesítik a törvény által előírt hétévenkénti kötelező továbbképzést. II.2.3. Tanulói létszám Tanulói létszámunk 2009. október elsejei statisztikai adatok alapján: 1596 tanuló. Pedagógiai szakszolgálatunk a logopédiai szolgáltatás (185 gyermek) mellett a nevelési tanácsadást (188 fő), a korai fejlesztést (3 gyermek), a fejlesztő felkészítést (5 gyermek) is ellátja. Az előző évhez képest a tanulói létszám 32 tanulóval csökkent (3. számú táblázat). 3. számú táblázat: Tanulói létszám tagintézményenként Tagintézmény/tagozat Kőrösi úti általános iskola (1-4.) Erkel fasori általános iskola (5-8.) Tiszabögi tagozat Eltérő tantervű tagozat Gimnázium Szakképző iskola Kollégium Alapfokú művészetoktatási intézmény Összesen *számított létszám: 139 **számított létszám:117

Tanulói létszám (október elsején) 2008 2009 264 267 307 289 135 142 64 68* 307 (ebből 34 fő 295 (ebből 31 fő levelező tagozatos) levelező tagozatos) 289 296 113 93** 148 146 1628 1596

Oldal: 13 / 133


Az osztályok száma 59 (4. számú táblázat), az előző tanévhez képest eggyel kevesebb. Szeptembertől az eltérő tantervű tagozaton a korábbi 6 összevont osztály helyett 5 összevont osztályban kezdődött el a nevelő-oktató munka. Képviselő-testületi döntés alapján a 2010/2011-es tanévtől nem indul 9. osztály az eltérő tantervű tagozaton, ezért a 9-10. osztály a 2012/2013. tanévtől felmenő rendszerben megszűnik, az eltérő tantervű tagozat 1-8. évfolyammal működik. 4. táblázat: Osztályok, csoportok száma a 2009/2010-es tanévben Osztályok száma Csoportok száma 12 12 8 4 napközis csoport 5* 1 napközis csoport 11 (ebből 2 levelező tagozatos osztály) Szakképző iskola 11 (ebből 2 szakközépiskolai osztály) Kollégium 5 csoport Alapfokú művészetoktatási int. 15 csoport Összesen 59 25 csoport *Az eltérő tantervű tagozaton összevont osztályokban folyik a tanítás. Több intézményrészben a közoktatási törvényben meghatározott maximális osztálylétszám fölötti a tanulói létszám. Tagintézmény/tagozat Kőrösi úti általános iskola (1-4.) Erkel fasori általános iskola (5-8.) Tiszabögi tagozat Eltérő tantervű tagozat Gimnázium

II.2.4. A feladatellátás jellemzői tagintézményenként Általános iskola: Az intézmény általános iskolai tagozatai a Kőrösi úton (1-4.) az Erkel fasoron (5-8.), Tiszabögön (1-8.), a Szabolcska úton (eltérő tantervvel 2010/2011-es tanévtől 1-8.) működnek, s feladataik: általános iskolai és iskolaotthonos oktatás, napközis ellátás. A Kőrösi úti tagozaton népszerű a testnevelés emelt óraszámban történő oktatása, valamint az iskolaotthonos oktatási forma, amely immár – a képviselő-testület döntésének köszönhetően – 1-4. évfolyamon folyik. A 2010/2011-es tanévtől az első évfolyamtól lehetőséget biztosítunk ének órán hangszertanulásra (furulya), az idegennyelv (angol nyelv vagy német nyelv), valamint a számítástechnika tanulására. Az etika- és hitoktatás (katolikus, református) közül választhat a tanuló, melyek oktatása tanítási időben történik. Szakkörök: báb, néptánc, hagyományőrző, énekkar, kisnyelvész, matematika, kézműves Erkel fasori tagozatunkon kiemelt feladatnak tekintjük a tehetséggondozás mellett a felzárkóztatást, ezért többféle módon biztosítjuk a személyreszabott felkészítést (csoportbontás, egyéni foglalkozás, szakkör). Évek óta eredményesen működő szakköreink: kémia, történelem, biológia, fizika, természetjáró szakkör („hangyatúra”), színjátszó, matematika. A tanórán kívüli foglalkozások közül a színházlátogatás a legnépszerűbb.

Oldal: 14 / 133


Az Erkel fasori és a Tiszabögi tagozaton a közoktatási törvény alapján a nem szakrendszerű oktatást megszerveztük az 5-6. évfolyamokon. A nem szakrendszerű oktatásra fordítható időkeretet nevelőtestületünk a Közoktatási Törvény 128.§ (19) bekezdése alapján az Erkel fasori felső tagozaton 50%-ban, Tiszabögön a kötelező óra 20%-ban határozta meg. A nem szakrendszerű oktatással az alapozó szakaszban a kulcskompetenciákat fejlesztjük. Az általános iskolában integráltan oktatjuk a sajátos nevelési igényű tanulók közül a részképesség zavarral (dyslexia, dysgraphia, dyscalculia) küzdő tanulóinkat. Tiszabögi tagozatunkon az országos átlag feletti a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint az SNI-s (sajátos nevelési igényű) tanulók aránya, ezért fejlesztő foglalkozásokon, korrepetálásokon, napközis foglalkozásokon tudatosan segítjük oktatási és társadalmi integrációjukat. A Szabolcska úton működő eltérő tantervű tagozatunkon az átlagosnál lassabban haladó tanulók nevelése, oktatása folyik. A sajátos nevelési igényű tanulók szegregált nevelése-oktatása az 1-4. évfolyamon iskolaotthonos formában működik. A 8. évfolyam után a diákok képességeiknek megfelelő szakiskolában, speciális szakiskolában vagy készségfejlesztő szakiskolában folytatják tanulmányaikat. Gimnázium: Intézményünkben nappali tagozaton kétféle gimnáziumi képzés folyik: általános tantervű négy évfolyamos és – a nyelvi előkészítő évfolyammal induló – öt évfolyamos. Az öt évfolyamos képzés első évében az általános iskolában már tanult idegen nyelv kiemelt óraszámú oktatására kerül sor: heti 15 órában a diákok angol vagy német nyelvet tanulnak. Tanulóinknak az öt évfolyamos képzés első évében kiemelt óraszámú tantárgyuk még az informatika (heti négy óra). Szakköri formában gimnáziumunk minden diákjának lehetősége van készülni az ECDL vizsgára. A gimnáziumban oktatott idegen nyelvek: angol nyelv, német nyelv, olasz nyelv. Fakultációs tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, angol nyelv, német nyelv, informatika, fizika, biológia, kémia, testnevelés, rajz, valamint utazás és turizmus. A továbbtanulni szándékozókat a tizenegyedik évfolyamtól fakultációs órákon készítjük fel a közép-, illetve emelt szintű érettségire. Felnőttek gimnáziumi oktatása is folyik az intézményben - levelező tagozaton. Szakképző iskola: A szakképző iskolánkban jelenleg oktatott szakmák: kőműves, burkoló, pincér, élelmiszer- és vegyiáru-eladó, szerkezetlakatos, kozmetikus és mezőgazdasági gépüzemeltető, gépkarbantartó. Iskolai tanműhelyünkben sajátítják el a gyakorlati ismereteket a kőműves, a burkoló, a mezőgazdasági gépüzemeltető, gépkarbantartó szakmát tanulók, valamint a külső gyakorlati helyen történő képzés mellett iskolai gyakorlati oktatásban részesülnek a pincérek, valamint az élelmiszer- és vegyiáru-eladói szakmát tanulók.

Oldal: 15 / 133


Kollégium: A kollégiumban megteremtjük a megfelelő feltételeket azon tanulók számára, akiknek lakóhelyén nincs lehetőség a tanuláshoz, illetve akiknek a szülő nem tudja biztosítani a tanuláshoz szükséges körülményeket. Tevékenységünk során kiegészítjük a családi és iskolai nevelést, egyben szociális ellátást, biztonságot és érzelmi védettséget nyújtunk a tanulóinknak. Alapfokú művészeti oktatás: Az intézményben két művészeti ágon folyik az oktatás, zenei ágon billentyűs, vonós, rézfúvós, fafúvós és pengetős hangszerek tanulására van lehetőség. Táncművészeti ágon társastáncot oktatunk, melynek során standard és latin táncok lépéseit tanulják meg a növendékeink. Az előképző évfolyamokon csoportos órák keretében heti 2x 45 percben játékos formában sajátítják el a gyerekek a hangszertanuláshoz szükséges alapokat. 2007 decemberében intézményrészünk elnyerte a Kiválóra minősített alapfokú művészetoktatási intézmény címet. Iskolai, városi rendezvényeken szereplésükkel növelik a műsorok színvonalát. Pedagógiai szakszolgálatunk feladata: nevelési tanácsadás, logopédiai ellátás, korai fejlesztés, fejlesztő felkészítés. 2008. január elsejétől a nevelési tanácsadó feladata bővült. Segítséget kell nyújtania a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra nem vezethető tartós és súlyos rendellenességgel küzdő tanulóknak.

Oldal: 16 / 133


III. NEVELÉSI PROGRAM

Oldal: 17 / 133


III.1. Az intézmény jövőképe Fontosnak tartjuk az eddig elért eredményeink megtartását, további javítását. Célunk, hogy  javuljanak az iskola eredményességi mutatói (kompetenciamérési eredmények, továbbtanulási mutatók, lemorzsolódási adatok),  a kompetenciaalapú oktatás a mindennapi pedagógiai gyakorlat részévé váljon,  mérhetően csökkenjen a sajátos nevelési igényű tanulók aránya a tudatos, összehangolt és az érintett gyermekek minél korábban történő korai fejlesztésével,  a tudatos esélykiegyenlítő munka eredményeként javuljanak a HHH-tanulók kompetenciamutatói és továbbtanulási eredményei.

III.2. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai III.2.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei Az iskola pedagógiai filozófiáját illetően értékei az abszolút és örök emberi értékeken nyugszanak, emellett alkalmazkodnak a változó világhoz is. Ismeretei a tapasztalatra és a tudományos módszerekre alapozottak, a tanulási hangsúlyt a logikus gondolkodás gyakorlására, a változó környezettel való foglalkozásra helyezi. A tantervben egyaránt megjelenik az ismeret- és tantárgyközpontúság, a problémamegoldó képességek fejlesztése és a tanulók felkészítése a változásokra. Az iskola életében alapvetően a gyermekközpontúság uralkodik. Nagy hangsúlyt helyezünk a gondolkodás-, a készség- és képességfejlesztésre, az attitűdök, magatartásformák kialakítására, művészeti nevelésre. Fontos feladatunk a hagyományos értékek, a kulturális örökség átadása. Előtérbe helyezzük a tevékenykedtető tanítási gyakorlatot, melyet változatos munkaformákban valósítunk meg. A módszertani megújulás fontos eleme a tanárszerep változásának megértése és elfogadása. A pedagógusok önképzése és a horizontális tanulás bevezetése meggyorsítja ezt a folyamatot. Az alapozó szakasz 12 éves korig meghosszabbodik, ezekben az években megfelelő szinten sajátítják el a tanulók az alapvető készségeket: az írást, az olvasást és a számolást. A tananyag lineáris felépítése biztosítja, hogy ne kelljen kétszer ugyanazt megtanulni. Segítséget adunk a tanulók tehetségének, képességének kibontakoztatásához. Fontos, hogy a tanuló képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön. Általános alapelv az egyenlő hozzáférés és az esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítése, a szelektív hatások mérsékelése. Együttneveléssel fejlesztjük azokat a kulcskompetenciákat, amelyekre minden egyénnek szüksége van a személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához.

Oldal: 18 / 133


A nevelőtevékenység alapelvei közül kiemeljük: -

az iskolai és szabadidős tevékenységek összegeződésének (integrációjának) elvét, a kötelező és a szabadon választható tevékenységének egységének elvét, az erkölcsi, a fizikai, a szellemi fejlődés egységének és egyenértékűségének elvét, az esélyegyenlőség elvét, a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét, a tanuló mindenek felett álló érdekének elvét, a tanulók ügyeinek körültekintő intézésének elvét.

A nevelőtevékenység alapelvei közül kiemeljük még a NAT 2003 által meghatározott nevelési területeket (szaknyelven kompetenciákat). Elsőrendű fontosságúnak tartjuk az iskola nevelő-oktató munkájában: Intellektuális kompetenciák (képességek) Információhasználat, Problémamegoldás, Kritikai gondolkodás, véleménynyilvánítás, alkotás, esztétikai értékítélet. Kreativitás, alkalmazó tudás: a tudás hozzákapcsolása személyes tapasztalatokhoz és valóságos élethelyzetekhez, a változások megértésének képessége, a különböző tudáselemek összekapcsolása, döntési képesség, tervezés, viselkedés és önkontroll, a megszerzett tudás alkalmazása változó helyzetekben. Módszertani kompetenciák (jártasságok) Módszerek befogadása, intelligens tanulás: a tanult anyag belső összefüggéseinek megértése, problémamegoldó képesség, az egyes tudásterületek közötti kapcsolatok felismerése. IKT: Információs és kommunikációs technikák alkalmazása, eszközjellegű kompetenciák: nyelvi, kommunikációs, matematikai, informatikai és médiahasználati kompetenciák rugalmas és rutinszerű alkalmazása. Személyi és szociális kompetenciák (képességek) Identitás, szociális kompetenciák: társadalmi viszonyrendszerek felismerésének képessége, felelősség, konfliktuskezelő képesség, kooperativitás, társadalmi tapasztalatokra való reflektálás. Kommunikációs kompetenciák (jártasságok) Megfelelő kommunikáció (kommunikációs módok, normák). Interkulturális kompetencia (ismeretek) Hon- és népismeret: a terület elnevezését szerencsésebb az európai azonosságtudat mintájára szintén azonosságtudat elnevezéssel szerepeltetni a kereszttantervi követelmények között.

Oldal: 19 / 133


Testi és lelki egészség Tanulási technikák: tudatos és rutinszerű tanulási gyakorlat, változó helyzetek megkövetelte tanulási szükségletek felismerése. Értékorientáció, értékközpontúság: a cselekvés normavezérelt mintái, társadalmi, demokratikus és egyéni értékek, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedés, kulturális bekapcsolódás. Kulcskompetenciák fejlesztése -

-

Fejlesztjük azokat a kulcskompetenciákat, amelyekre minden egyénnek szüksége van a személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Sajátos, egyéni és hatékony tanulási módszerek kialakítására törekszünk. Ráneveljük tanulóinkat a különféle kommunikációs csatornákon nyert információk értelmezésére, feldolgozására. Tanulóinkkal megismertetjük szülőföldünk, hazánk kultúráját, hagyományait, történelmi emlékeinket, és ezek megőrzésére, tiszteletben tartására neveljük őket.

A tantárgyi ismeret, képesség és attitűdtartalmak, a tanórai és tanórán kívüli tevékenységek strukturálódnak az alábbi kulcskompetenciákká: Anyanyelvi kommunikáció, Idegen nyelvi kommunikáció, Matematikai kompetencia, Természettudományos kompetencia, Digitális kompetencia, A hatékony önálló tanulás, mint kulcskompetencia, Szociális és állampolgári kompetencia, Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség. III.2.2. A nevelő-oktató munka célja, feladatai Az intézmény pedagógiai önmeghatározása, céljainak megfogalmazása során figyelembe vette hagyományait, a társadalmi, települési és az adott intézmény viszonyait, az elvárásainak összegzéseként határozta meg nevelési filozófiáját, az elfogadható pedagógiai ideológiát, a választott értékeket megjelenítő pedagógiai alapelveket és célokat. 1) Mindinkább nevelőiskolává kívánunk válni. 2) A tudatos és intenzív nevelő tevékenységet folytatni azért, hogy a humánum kiteljesedjen a tanulókban. E jellemnevelés az embertől kiinduló és emberértékű legyen. 3) Egyetemes emberi értékek közvetítése. a) Az emberi méltóság tisztelete (elnyomás, háború, diszkrimináció elítélése, elvetése).

Oldal: 20 / 133


b) A tanuló saját érdekeinek érvényesítése mellett, azokat a mások érdekeivel tudja összehangolni. c) Az erkölcsi értékeken belül, a nemzethez tartozás etikai értékének, a helyes magatartástudatnak az elsajátíttatása a tanulókkal. d) Egészséges életre való felkészítés (sport, túrázás, játék). e) Az emberiség történelme során kialakult értékek, örök érvényű normák megismertetése, tudatosítása, fejlesztése. f) A pedagógiai szabadság a gyermekek szeretetét, felelős szabadságot jelentsen a testület tagjai számára. g) Az iskolai nevelés fő célja a tanuló teljes személyiségének fejlesztése, elsősorban szilárd jellemének kialakítása. 4) Célunk, hogy intézményünkben a tanulók olyan magabiztosan elsajátított alapkészséget, korszerű tudást kapjanak, amely képessé teszi őket arra, hogy egész életük folyamán új ismereteket sajátítsanak el. Az élethosszig tartó tanulás megalapozása érdekében különös figyelmet fordítunk az életpálya-építés, a szociális, a kommunikációs kompetenciák fejlesztésére, valamint a tanulás tanítására. A tanulók tanulási motivációjának fenntartása alapvető pedagógiai cél. 5) Az általános iskolai, gimnáziumi, szakképző iskolai, művészeti képzést és kollégiumi ellátást színvonalasan biztosítani kívánjuk oly módon, hogy ezek igénybevétele ne jelentsen a tanulók számára aránytalan terhet. Igyekezünk megszüntetni a tanulók indokolatlan túlterheltségét. 6) A tanulókat segítjük képességük, tehetségük kibontakoztatásában. Nagy hangsúlyt fektetünk a problémamegoldó gondolkodás fejlesztésére, és törekszünk az eszköztudás kialakítására az egyéni képességek optimális fejlesztésével. 7) Célunk, hogy az intézményben folyó munka megfeleljen Tiszakécske város közoktatási céljainak. 8) Tanulóinkat a képességeinek leginkább megfelelő végzettség megszerzéséhez kívánjuk segíteni. 9) Szakiskolánkban a munkaerőpiac, a szülők és a tanulók igényeihez igazodó, korszerű ismereteket oktatunk. Célunk, hogy a szakképző iskola: - magas szintű, a kor követelményeihez igazodó szakmai elméleti és gyakorlati tudást nyújtson, - nyitott, széles látókörű szakembereket képezzen, akik a kor követelményei szerint képesek váltani, - alapozza meg a folyamatos önképzés igényét. 10) Legfontosabb közös céljaink a tanulás-tanítás eredményessége érdekében: a) Kompetencia alapú nevelés- oktatás elterjesztése b) A sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése

Oldal: 21 / 133


c) A kompetencia alapú oktatás módszertanának és eszközeinek széleskörű elterjesztése d) A pedagógusok módszertani kultúrájának korszerűsítése e) A tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése és megerősítése f) A rendszerben meglévő szelektív hatások mérséklése, az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség biztosítása g) Szegregációmentes, együttnevelési környezet kialakítása h) A digitális írástudás elterjesztése, mindennapi gyakorlattá válásának támogatása i) A szakértői bizottság által az integrációra alkalmas SNI-s gyermekek, tanulók integrált nevelése, a testi- lelki egészség biztosítása j) A környezeti nevelés szerepének növelése k) Az intézmények és csoportok kapcsolatainak gazdagítása és az együttműködések ösztönzése l) Tiszakécske város és környéke hagyományainak megismerése és megismertetése, a hagyományok ápolása m) A település közösségi értékeinek közvetítése n) A szabadidő kulturális célú eltöltéséhez feltételrendszer biztosítása

11) Célrendszer megfogalmazása az integráció tükrében: Legfőbb célkitűzésünk, hogy az eltérő képességű és szociális helyzetű tanulóink együttnevelését-oktatását maradéktalanul megvalósítsuk. Az integrációs oktatásban résztvevő tanulók százalékos aránya a teljes osztálylétszámhoz, ill. évfolyam létszámhoz viszonyítva megfeleljen a jogszabályban előírtnak. Célunk továbbá: - időben felismerni a tanulók hátrányos helyzetét, - megnyerni a szülőket a tanulók együttnevelésére, - elérni, hogy eredményesen befejezzék a középiskolát, - sikeresen tudjanak piacképes szakmát választani. E célok megvalósítását leginkább tananyaghoz kapcsolódóan kell elvégezni. Nincs oktatás, mely ne lenne nevelő hatású. Az ismeretek, tények és törvények akkor válnak viselkedés- és jellemformálóvá, ha párosulnak a tanulók érdeklődésével, igényével. Tanulóktól elvárt követelmények: - törekedjék az iskolai etikai kódex betartására, - tegyen eleget tanulmányi kötelezettségének, - közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásához, - betartsa a házirendet és az SZMSZ-ben foglaltakat, - óvja saját és társai testi épségét, - tartsa tiszteletben az intézmény pedagógusainak, alkalmazottainak, tanulótársai és azok szüleinek emberi méltóságát és jogait.

Oldal: 22 / 133


III.2.3. A nevelő-oktató munka eszközei és eljárásai Az iskola pedagógiai alapelveinek érvényesítésében, céljainak megvalósításában támaszkodik és számít a következő szervezetek, intézmények segítségére, együttműködésére: - fenntartó önkormányzat, - közalkalmazotti tanács, - szülői közösség, - iskolaszék - diákönkormányzatok, - egyházak. Az intézményi nevelő-oktató munka feladatainak elérése érdekében biztosítjuk az alábbi szolgáltatásokat: - tehetséggondozás, - felzárkóztatás, - fejlesztő foglalkozások a beilleszkedési, magatartási, tanulási zavart mutató tanulóknak, - fakultáció választása a 11. és 12. évfolyamon a gimnáziumban, - szakköri foglalkozások, - egyéni foglalkozások, - habilitációs és rehabilitációs foglalkozások a sajátos nevelési igényű tanulóknak, - képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés. Igény és lehetőség szerint, a szülők finanszírozásában: - erdei iskolai foglalkozások, - kirándulások, - táborok, - színházlátogatások. Céljaink elérése érdekében alkalmazott pedagógiai eszközeink: - személyes példamutatás, - a meggyőzés, a motiváció, - a számonkérés, ellenőrzés, - a jutalmazás, - a büntetés. A nevelő-oktató munka eszközei: - a tanítási órák (kötelezők, választhatók), - a nevelés oktatás egyéb keretei (szakkör, diákkör, sportkör), - az iskola közélete, a kulturális és sporttevékenység, - az ellenőrzés és értékelés (tanulásban, viselkedésben),

Oldal: 23 / 133


-

-

a hatékony és motiváló nevelési-oktatási folyamat eredményeképpen tanulóink alkalmassá válnak a folyamatos fejlődésre, továbbtanulásra, szükség esetén szakmaváltásra, a verbálison túl a nonverbális készségek fejlesztése.

A nevelő-oktató munka eljárásai: A kerettanterv lehetőséget ad az alábbi eljárások alkalmazására: - személyes beszélgetés, megbeszélés, - tantárgyak közötti koncentráció, - tanítási órákon kívül tanulmányi kirándulás, - környezeti nevelés, - kulturális és sportrendezvények. III.2.4. Sajátosságok az eltérő tantervű tagozaton Célkitűzések: 1) az általános műveltség megalapozása az életkor, a tanulási akadályozottság, a fejlettség figyelembe vételével, 2) a tanulók szociális képességének, viselkedésének, magatartásának formálása a konfliktusmentes társadalmi beilleszkedés érdekében, 3) a környezettel való harmonikus együttélés, a komfortérzet megteremtése, 4) alapvető tanulási képességek fejlesztése az ismeretek megszerzése, a továbbtanulás érdekében, 5) az önmaga és társai másságának elfogadása, felismerése, törekvés a fejlődésre, a kompenzáló, a karbantartó technikák, megoldások, korrigáló gyakorlatok elsajátítása és annak kitartó végzése, 6) az önálló tanulás képességének fejlesztése, egyénre szabott tanulási módszerek és technikák kiépítése hosszabb időkeretek biztosításával, 7) a testi és lelki egészség megóvása, a maradandó testi és lelki állapotváltozás megismertetése, elfogadtatása – a kompenzáló, korrigáló technikák gyakorlott birtoklása, 8) a jól működő képességek tudatos fejlesztése, értékeik, adottságaik megismerése, önbecsülésük erősítése, 9) Nyitottság az új és korszerű igények kielégítésére. A tanulási képességek fejlesztésének célja és feladata a habilitáció, rehabilitációs célú foglalkozásokon.

Oldal: 24 / 133


A bevezető és kezdő (1-4. évfolyam) szakaszban A bevezető és kezdő szakaszban a habilitáció, rehabilitáció kiemelt célja a megismerő képesség, az emlékezet, a figyelem fejlesztése az észlelés-képalkotás folyamatain keresztül, a cselekvésszabályozás belső feltételeinek folyamatos kialakítása, fejlesztése, a beszéd formai és tartalmi oldalának erősítése. Gondolkodási képességek fejlesztése Fejlesztési feladat a pontos érzékelés kialakítása: tárgyak, személyek, jelenségek felismerése, megnevezése, felsorolása: -

összehasonlítás: Tárgyak, tárgyképek tulajdonság szerinti összehasonlítása (szín, alak-forma, nagyság, mozgás, mennyiség). A feltárt lényeges tulajdonság alapján a hasonló és megkülönböztető jegyek több szempontú összehasonlítása, stb.

-

differenciálás: Tárgyak, személyek, jelenségek, mennyiségek csoportosítása a jellemzők alapján a jellemző jegyek említésével, megkülönböztetés a minőség és mennyiség alapján, rendezés pl.: nagyság, szín, színárnyalat, mozgás szerint. A gondolkodási funkciók fejlesztése: Nem nélkülözheti az emlékezet, a figyelem, a koncentráció folyamatos fejlesztését. Az emlékezet személyek, tárgyak, szimbólumok megjegyzése, felsorolása, egymásutánisága, szekvenciák megjegyzése, cselekedetekre, cselekvésre, történésre visszaemlékezés, tárgyakhoz, személyekhez kapcsolódó tevékenység felidézése, stb. Figyelem: egyszerű, majd bonyolultabb utasítások végrehajtása, meghatározott cselekvés elvégzése, gyors reagálás az utasításokra, többféle mozgás vagy cselekvés végrehajtása egymás után, összpontosítás a feladatra, céltudatos feladatvégzés, próbálgatás, önellenőrzés.

A motoros képességek fejlesztése A motoros képességek fejlesztésének célja és feladata a testvázlat kiépítése, a különböző testhelyzetek tudatos érzékelése, változtatása, a testrészek mozgatása különböző helyzetekben, a saját testhez viszonyított irány- és térbeli helyzet felismerése stb. Finommozgás fejlesztése, vizuomotoros koordináció kialakítása, nagymozgások lendületes végzése, egyensúlygyakorlatok, ügyességi gyakorlatok, stb. Mozgáskivitelezés – tempó, erősség, ritmus szerint. Tér- és időbeli tájékozódási képesség alakítása Térbeli hely és helyzet felismerése, megnevezése – fent-lent, elöl-hátul-középen stb. Térbeli helyzetek megfogalmazása, relációs szókincs fejlesztése. Időbeli tájékozódás: történésekre, cselekvésekre visszaemlékezni – időpont (mikor?), időköz (mettől, meddig?), az idő ritmusa, a természet ritmusa, ritmikusan ismétlődő állapotok megfigyelése stb. Kommunikációs képességek fejlesztése A beszédindíték, a beszédkedv fokozás, ösztönzés a kommunikációra. A beszéd technikai részének fejlesztése beszédmintával, gyakorlatokkal, mint: a tagolt beszéd, a helyes légzés, toldalékok pontos, tiszta ejtése, a szünettartás. A fonematikus hallás fejlesztése a beszédhelyzethez alkalmazkodó hangerő, hanglejtés, beszédtempó és ritmus megtanításával, gyakorlásával.

Oldal: 25 / 133


A szókincs gyarapítása, aktivizálása. A tanult ismeretkörhöz kapcsolódó szógyűjtés, a kifejezések, a fogalmak beépítése a tanuló aktív szókincsébe. Az olvasás-írás tanulásában mutatkozó fejlődési lemaradások, nehézségek leküzdésének feladatai: az olvasás irányának gyakorlása, sortartás, sorváltás, magánhangzók differenciálása (időtartam, ajakállás, artikulációs mozgás szerint), mássalhangzók megkülönböztetése (zöngés, zöngétlen, betűfelismerési gyakorlatok, hanganalízis, összeolvasási gyakorlatok, stb.). Írásmozgás fejlesztése: a ceruzafogás, görcsös, szaggatott, lassú írásmozgás korrekciója, írásmozgások egymásutánjai, mozdulatok gyakorlása, a fonetikus írás hibái, a hangok, betűk közötti asszociáció megerősítése stb. Szociális képességek fejlesztése Pontos diagnózis kialakítása a viselkedés elemzése nyomán. Megfelelő kötődések, viszonyulásaik kialakítása, szabályok felismerése, betartása, a társas viselkedés formáinak ismerete, gyakorlása, önfegyelem kialakítása. A kulturális hátrányokból eredő viselkedési formák megváltoztatása. Az alapozó (5-6. évfolyam) szakaszban A második pedagógia szakaszban (4-6. évfolyam) az első pedagógia szakaszban felsorolt korrekciós területek és feladatok ismétlődnek, de tartalomban, mennyiségben követik a tanulók életkori sajátosságait, a tanulók fejlettségét, az elvárható tudást. A felsoroltakon túl a habilitáció, a rehabilitáció kiemelt területe és feladata: a gondolkodási képességek, tanulási képességek, kommunikációs képességek fejlesztése. Gondolkodási képességek fejlesztése Feladata: az újonnan szerzett és a már meglévő ismeretek közötti kapcsolat kialakítása, a lényeges - megegyező és eltérő – jegyek kiemelése, összehasonlítások, eltérések, különbségek megfogalmazása, differenciálása, a relációkban való gondolkodás. A verbális szint megerősítése, gyakorlása feladatokon, műveleteken feladat- és műveletrendszerben (az általános, a különös, a fölé-, mellérendeltség, egyidejűség, a szempontváltás, a megfelelő gyűjtőfogalomba való besorolás stb.). Tanulási képességek fejlesztése Feladata: a szándékos tanulás, az önálló, a meghatározott célra irányuló tanulás kialakítása, önálló tanulási módszerek, technikák gyakorlása, az önellenőrzés formái, a koncentráció a tanulás idején – zavaró ingerek kiszűrése, a kudarc, a nehézség leküzdése, újrakezdés, próbálgatás, ismétlés stb. Kommunikációs képességek fejlesztése Feladata az összefüggő beszéd megerősítése, javítása sokféle kommunikációs helyzetben, valóságos nyelvi készségek kialakítása konkrét tanulási folyamatban, a nyelvi megnyilatkozások tartalmi-formai alakítása, gyakorlati információközlések szóban, írásban, szövegértelmezés az olvasottak alapján, szövegalkotás szóban, írásban, grammatikai gyakorlatok, a helyesírási hibák elemzése, okfeltárás (hiányos szabályismeret, a gyakorlás, az automatizáltság hiánya, beszédhiba következménye), az okokra irányuló fejlesztő feladatrendszer stb.

Oldal: 26 / 133


A fejlesztő (7-8. évfolyam) szakaszban A korrektív célú fejlesztés a harmadik pedagógia szakaszban megelőző évekre alapozva folytatódik. A fejlesztésnek fokozottabban kell szolgálni a harmonikus személyiség alakítását, az önfegyelmet, a tudatos magatartást, a céltudatos feladat- és munkavégzést. A társadalmi beilleszkedés érdekében elsődleges feladat a társas kapcsolatok fejlesztése, a konfliktuskerülő és feloldó magatartás erősítése, felkészítés a családi szerepekre, az önálló életvezetésre. A szabályok, normák elfogadása is hozzátartozik a korrektív célú fejlesztéshez. A kognitív képességek fejlesztésében a verbális szint megerősítése kerül előtérbe, a műveletek, feladatmegoldások összefüggések keresése, a rendszerezési, a kommunikációs képesség fejlesztése, a történési időben való tájékozódó képesség megerősítése. Törekvés a kulturális, szociális hátrányok felszámolására, a kortárscsoportba történő visszavezetésre, beilleszkedésre. Az előkészítő szakiskola (9-10. évfolyam) általános műveltséget megszilárdító szakaszában Pályaorientáció Feladat: a tanulók önállóságának fejlesztése, érdeklődésük felkeltése, egyéni képességeik, lehetőségeik alapos feltárása, a szakképzéssel, a foglalkoztatási rendszerrel kapcsolatos információk átadása. Szakmai előkészítő ismeretek oktatása Feladat: egy vagy több szakterület általános szakmai (elmélet, gyakorlat) ismereteinek nyújtása, készségek, képességek fejlesztése. A tanulók személyiségállapotának függvényében szakmatanulásra, munkába álláshoz, életkezdéshez szükséges ismeretek elsajátítására történő felkészítés. Iskolai tevékenységek és szolgáltatások A tanórán kívüli iskolai szolgáltatások és programok, a szabadidős tevékenységek, a tanulók képességfejlesztést és a szociális juttatások igénybevételét teszik lehetővé. -

-

A tanulók reggeli, napközbeni és délutáni ügyeletének ellátása. Napi háromszori étkezés (reggeli, ebéd, uzsonna) biztosítása igény és rászorultság szerint. A mindennapi testedzés a tornateremben, az uszodában vagy a szabadban. A könyvtár használata, a könyvek kölcsönzése, könyvtári foglalkozások igénybevétele. Felkészítés kulturális és sportversenyekre, vetélkedőkre, tanulásban akadályozott tanulóknak hirdetett iskolai és iskolán kívüli versenyekre. Az egészségügyi ellátáshoz és a szakrendelés igénybevételéhez nyújtott segítség. A környező kulturális szolgáltatások közös, csoportos igénybevétele – múzeumok, kiállítások, műemlékek megtekintése, mozi- és színházlátogatás alkalmanként. Táborok, túrák szervezése, bonyolítása tanévben és szünidőben. Tanulmányi kirándulások, erdei iskola. Táborok, túrák szervezése, bonyolítása tanévben és szünidőben.

Oldal: 27 / 133


III.2.5. Sajátosságok a művészeti iskolában -

-

A zenei ismeretek átadásával és az alkotó művészeti munkával járó pozitív élmények segítségével hozzájárulás a harmonikus, érzelmileg gazdag, kreatív személyiség kialakításához. A kultúra iránti nyitott magatartás, az esztétikai érzékenység, a művészetek befogadására, értésére való hajlam kialakítása. Az intézmény pedagógiai légköre legyen olyan, hogy a megfogalmazott célok és feladatok a tanulókkal együtt, közös munkával legyenek megvalósíthatók. A növendékek ne egy újabb kötelezettség teljesítésének kényszerét érezzék a feladatok teljesítése során.

A legfontosabb feladatok: A hangszeres és vokális zenei műveltség megalapozása és fejlesztése. -

-

-

-

A tanulók többségének képessé tétele az amatőr muzsikálásra (kamaraegyüttesek, zenekarok). Rendszerezett zenei ismeretek adása. A zenei írás-olvasás elsajátítása. Rávezetés a zene logikájára, formai összefüggéseire. A főbb zenei stílusok sajátosságainak, a zene történeti összefüggéseinek, más művészetekkel való kapcsolatának megismertetése. A tanulók ösztönzése az életkoruknak megfelelő zenei tárgyú könyvek, ismeretterjesztő művek olvasására. A tanulók zenei ízlésének, stílusérzékének, a zenei karakterek iránti érzékenységének fejlesztése. A zenei képességek fejlesztése (hallás, ritmusérzék, érzékenység a dinamika és a hangszín különbségeire). Értékes zenei anyag tanításával, korszerű, vonzó módszerekkel olyan érzelmi kapcsolat kialakítása a tanulókban, hogy a muzsikálás mindennapos szükségletükké váljék. Olyan tevékenység végzése, hogy a növendékek az életkoruknak és képességeiknek megfelelő zenei anyagot kottahűen, stílusosan, a zenei összefüggéseket visszaadva, értelmesen tagolva, árnyaltan és kifejezően szólaltassák meg. Az értékes zene szeretetére nevelés. A tanulók ösztönzése rendszeres hangverseny és operalátogatásra, a rádió és televízió zenei műsorainak meghallgatására, a zenei élet eseményei iránti érdeklődésre, értékes hang és videofelvételek gyűjtésére, de mindenekelőtt aktív társas muzsikálásra. Az amatőr együttesek, zenekarok, a családi együttmuzsikálás támogatása. A figyelem ráirányítása az értékes könnyűzenére.

Oldal: 28 / 133


III.2.6. Az átfogó innováció és az adaptációs tevékenység bemutatása, a TÁMOP 3.1.4. projekt fenntartása Intézményünkben alapvető tartalmi változást hozott a 2009/2010 tanévben induló, 2010. augusztus 31-én záruló, 5 éven át fenntartandó TÁMOP projekt. A Társadalmi Megújulás Operatív Program Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben TÁMOP 3.1.4-08/2. - 2009-0003 pályázat keretén belül általános iskolai és gimnáziumi tagintézményi szinten megvalósul a kompetencia alapú oktatási programcsomagok megvalósulása, új tanulásszervezési eljárások bevezetése, ehhez kapcsolódóan a kollégák szakmai felkészítése, és a fejlesztésekhez kapcsolódó eszközök, oktatási segédanyagok beszerzése. A TÁMOP 3.1.4 pályázat szervezeti, tartalmi kötelező elemeinek megvalósítása intézményünkben (a feladatellátási helyek tanterveiben részletesen szabályozott módon): 

Kulcskompetenciák fejlesztése - Meghatározott tanulócsoportban, a „Szövegértés-szövegalkotás” kulcskompetencia területen tanévet átfogóan, teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása. - Meghatározott tanulócsoportban, a „Matematika” kulcskompetencia területen a tanévet átfogóan, teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása. - Meghatározott tanulócsoportban, további egy választott kulcskompetencia területen kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása. - Tantárgytömbösített oktatás, a szakrendszerű oktatás teljes intézményi időkeretének legalább 5-10-15%-ának mértékéig. - Műveltségterület tantárgyi műveltségterületen.

bontás

nélküli

oktatása,

legalább

egy

- Oktatási programok, újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése. 

Az implementációs tevékenységet segítő, a kulcskompetenciák fejlesztését támogató modern pedagógiai módszertan alkalmazása: - Legalább egy, három hetet meghaladó projekt megszervezése tanévenként. - Legalább egy témahét megszervezése tanévenként. - Legalább egy moduláris oktatási program tanévenként.



IKT-eszközök használata, digitális készségek fejlesztése: - Digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata, digitáliskészségek fejlesztése oly módon, hogy a programba bevont

Oldal: 29 / 133


tanulócsoportok implementációban érintett tanóráinak 25%-a IKT-eszközzel támogatott tanóraként valósuljon meg. 

A hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségének javítása: - A hátrányos helyzetű gyerekek, tanulók és a sajátos nevelési igényű gyerekek integrálását elősegítő programok intézményi alkalmazása.



Szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása.



A lemorzsolódás és kirekesztődés megelőzését támogató személyközpontú, egyéni tanulási utak, komplex végigkísérési folyamatok kialakítása.



Új módszerek intézményi alkalmazása, elterjesztése, önálló intézményi innováció megvalósítása.



Az intézmények közötti horizontális tanulás elősegítése érdekében, a feladatellátási hely sajátosságainak megfelelő, a tervezett fejlesztésekhez illeszkedő, már kifejlesztett, kipróbált és jól bevált pedagógiai módszerek, eljárások megismerése, adaptációja, „jó gyakorlatok átvétele”, alkalmazása.



Intézmények közötti szakmai együttműködések, referencia intézményekkel való együttműködés kialakítása.



A pedagógusok megteremtése.



Az intézmény saját innovációjának megvalósítása, amely a helyi igényekhez igazodva, egyéni fejlesztésre, a nevelés, oktatás eredményességének fokozására, az esélyegyenlőség kiteljesítésére, programok, nevelési eljárások, tanulásszervezési módok kidolgozására, azok gyakorlati megvalósítására vállalkozik.

horizontális

együttműködési,

tanulási

lehetőségeinek

 Átfogó intézményfejlesztés megvalósítása. III.2.7. IPR alkalmazása intézményünkben 1) Cél: A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, eltérő nevelési igényű gyermekek egy osztályban, csoportban történő, integrált nevelése, oktatása a többségi tanulókkal. 2) Feladataink az IPR alkalmazása során: Az integrált tanulás-tanítás és gondoskodás során egyénre szabott, a hátránykompenzációs elvekre alapozott és a differenciált fejlesztést és fejlődéskövetést segítő módszerek kiválasztása, alkalmazása. Az IPR érvényesítésének feladatai: - új tanulásszervezési eljárások, módszerek alkalmazása, - tartalomfejlesztő gyakorlatok bevezetése, - hagyományos tanulási tér- és időkeretek megváltoztatása, - pedagógus szerep áthangolása,

Oldal: 30 / 133


- a nevelésben-oktatásban érintett külső szereplők (család, gyermekvédelmi szervezetek, stb.) bevonása, - differenciált értékelési szisztéma alkalmazása. Az Integrációs Pedagógiai Rendszer intézményi adaptációja és működtetése intézményfejlesztést, pedagógiai, módszertani fejlesztést jelent, amely hatékony együttnevelés során a szociális környezetből és a képességek fejlettségéből adódó hátrányok ellensúlyozását célzó nevelő-oktató tevékenységben nyilvánul meg. Az IPR alkalmazása során kiemelt feltételek: -

-

a be- és elfogadó szemlélet, az integrációt támogató új tanulásszervezési eljárások, módszerek alkalmazása a nevelés, tanulás-tanítás folyamatában, széleskörű tevékenységformák biztosítása, az egyéni bánásmód, az optimális fejlesztés, a gyermek- és tanulóbarát környezet, a kapcsolatfejlesztés, párbeszéd, a hatékony integrált neveléshez szükséges pedagógiai módszerek, iskolai tanulásszervezési eljárások alkalmazása a tanórákon és tanórán kívüli foglalkozásokon, az infokommunikációs eszközök intenzívebb tantermi használata, a gyermek – és tanulóbarát intézményi környezet kialakítása, a széleskörű, tanórán kívüli foglalkozások és szabadidős programok biztosítása, a szülőkkel való partneri kapcsolat javítása az intézmény mindennapi életébe történő hangsúlyosabb bevonással, a társadalmi és szakmai környezettel való együttműködés erősítése (CKÖ*, gyermekjóléti szolgálat, óvodák, alap- és középfokú oktatási intézmények, szakmai szolgáltatók, szakszolgálatok, civil szervezetek, stb.); az intézményfokozatok közötti átmenet segítése; óvoda-iskola, illetve általános iskola-középiskola között (közös programok szervezése, egymás munkájának megismerése, tanítási tartalmak összehangolása, tanulók átadásátvétele intézményváltáskor, nyomon követés, eset megbeszélések, közös programfejlesztések), az inkluzív intézményi pedagógiai attitűd kialakítása (szegregáló nevelés- és oktatásszervezési formák felszámolása, befogadó szemlélet kialakítása a pedagógusokban, a gyermekekben, tanulókban és a szülőkben az eltérő szociális hátterű, a sajátos nevelési igényű és a roma gyermekek, tanulók iránt).

Az általános iskolában a pedagógiai munka kiemelt feladata az érintett gyermekek hátrányainak feltérképezése az alapvető képesség és készségterületeken, az egészséges személyiségfejlődés, a szociális fejlettség, a közösségi kapcsolatok és tanulási nehézségek területén: - a feltérképezett hátrányok enyhítésére kidolgozott egyéni fejlesztési tervek készítésében: megjelölve benne a hátrányokat, azok fokát, a kompenzációs feladatokat, a tevékenységeket, a módszereket és a szervezeti kereteket, színtereket,

Oldal: 31 / 133


-

a differenciált tanulásszervezés, valamint a fejlesztő, felzárkóztató, tehetséggondozó és az érdeklődési körnek megfelelő foglalkozások biztosításában: ennek eredményeként a lemorzsolódási, továbbtanulási, kompetenciamérési eredmények az érintett tanulók körében folyamatosan javulnak,

-

az iskolán kívüli, továbbtanulást segítő programok megvalósítása,

-

HHH gyerekek és tanulók esetében a háromhavonkénti megbeszélés, amelybe minél több érintett fél bevonása indokolt.

értékelő

3) Sikerkritériumok: Nevelési céljainkat, feladatainkat megvalósultnak tekintjük, ha: -

Sikerül tanulóinkkal elsajátíttatnunk a helyi tantervekben továbbhaladási feltételként meghatározott ismeretanyagot, kifejlesztjük az adott életkori és egyéni sajátosságoknak megfelelő kulcskompetenciákat, képességeket, készségeket, gondolkodási műveleteket, a kulturált magatartási szokásokat.

-

A fenntartási időszak végére a TÁMOP 3.1.4. pályázati vállalási kötelezettségek szervezeti, tartalmi egységeit megvalósítjuk.

-

Az előző ötéves átlagot figyelembe véve: nem következik be csökkenés a tantárgyi-tanulmányi eredményekben, a különböző szintű és tartalmú versenyeken elért eredményekben.

-

Javulnak a hátrányos, továbbtanulási mutatói.

-

A közvetlen illetve közvetett partnerek körében végzett, az iskola működésével, eredményességével, hatékonyságával kapcsolatos elégedettségi vizsgálatok tapasztalatai pozitív irányú változást mutatnak.

-

Különböző pénzügyi források, pályázatok igénybevételével, megszerzésével biztosítani tudjuk a hatékony nevelő-oktatómunka, a tanórán kívüli tevékenységi formák, a szabadidő hasznos eltöltésének személyi tárgyi feltételeit.

-

A felzárkóztatásra szoruló gyermekek fejlesztése az év végi mérésekkel alátámasztva fejlődést mutat.

-

Felderítjük tanulóink veszélyeztetettségének okait, és megtaláljuk a segítségnyújtás leghatékonyabb módját.

-

A beilleszkedési zavarral küszködő gyermekek a közösség tagjaivá válnak.

-

Szülők, tanulók, nevelők együtt tudnak működni, a konfliktusokat, vitás helyzeteket kompromisszumra törekvően oldjuk meg.

-

Nem növekszik az iskolai balesetek száma.

-

Sikerül gazdag programkínálattal élnünk a gyermekek felé.

halmozottan

Oldal: 32 / 133

hátrányos

helyzetű

tanulók


4) Eljárások, módszerek: A pedagógiai alapelvek érvényre juttatását, az értékek közvetítését, céljaink elérését, feladataink megvalósítását szolgálják iskolánk pedagógusai által alkalmazott eljárások, módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatók: Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. 5. számú táblázat: Az alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások Közvetlen módszerek Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek

Magatartási modellek bemutatása, közvetítése

Tudatosítás (meggyőződés kialakítása)

-

-

Közvetett módszerek

követelés gyakoroltatás segítségadás ellenőrzés ösztönzés

- A tanulói közösség tevékenységének megszervezése - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása - Hagyományok kialakítása - Ellenőrzés - Ösztönzés Elbeszélés - A nevelő részvétele a tanulói Tények és jelenségek közösség tevékenységében bemutatása - A követendő egyéni és Műalkotások bemutatása csoportos minták kiemelése a A nevelő személyes közösségi életből példamutatása

- Magyarázat, beszélgetés - A betartandó magatartási - A tanuló önálló elemző normák elvárások, munkája ismertetése - Vita, vélemény

III.2.8. IKT alkalmazása intézményünkben A digitális pedagógiai módszertan 3-as célú kompetenciafejlesztés:  Tantárgyi ismeretek bővítése, rendszerezése  IKT eszközök készségszintű alkalmazásának fejlesztése  A konstruktív munkaformák alkalmazásával a szociális kompetenciák fejlesztése

Oldal: 33 / 133


Az IKT által támogatott tanulásszervezési módok:  Csoportmunka  Pármunka-tanulópár  Egyénre szabott munka  Részben egyénre szabott munka  Önálló munka A digitális pedagógiai módszertan többszintű differenciálásra is lehetőséget biztosít, amelynek a következők a megvalósulási formái:  Mennyiségi differenciálás  Minőségi differenciálás  Tanulási követelmények differenciálása Óratípusok:  Új ismeretanyag feldolgozása  Alkalmazás-gyakorlás  Összefoglalás, ellenőrzés-diagnosztikus mérés Alkalmazására szánt feladattípusok:  Problémamegoldó csoportfeladatok  Alkotó feladatok  Felfedező, kutató feladatok  Érvelésre-vitára alkalmas feladatok  Ellenőrzés, értékelés Digitális tartalmak:  az iskola saját honlapja, diákoknak, szülőknek, tanároknak szóló információkkal,  az intézmény saját belső hálózatán tárolt digitális oktatási anyagok,  multimédia tartalmak (pl. képek, mozgóképes állományok, animációk, hangállományok),  multimédia CD-k, DVD-k, egyéb tömegtároló eszközök. IKT-val támogatott mérés-értékelési tevékenységek A tanórán alkalmazott diagnosztikus, fejlesztő-formatív és szummatív célú pedagógiai ellenőrzési, értékelési, mérési eljárások és feladatok IKT eszközök és szolgáltatások alkalmazásával, támogatásával történő megvalósítása, elősegítve ezzel a NAT célkitűzéseinek megfelelően az egyénre szabott tanulási követelmények érvényesülését, a differenciált tanulásszervezési eljárások elterjedését, valamint a hatékony és önálló tanulás kialakulását. Az IKT-val támogatott mérési, értékelési módszerek alkalmazása a tanár és tanuló számára azonnali, egyénre szabott visszajelzést tesz lehetővé, támogatja a tanulók egyéni tanulási stratégiáinak kialakítását, illetve elősegíti a tanulók aktivitásának optimális kibontakozását, a digitális kultúra elterjedését. Lehetőségek:  számítógép segítségével kitöltött tesztek, más, értékelésre alkalmas feladatok megoldása (önértékelési, központi kiértékelési lehetőséggel)  bemeneti (a tanóra elején) mérés (pl. annak megállapítására, hogy a tanulók felkészültsége megfelelő szintű e az új tartalom befogadására, elsajátítására)  fejlesztő célú mérés, értékelés (a tanóra során ellenőrző feladatok megoldása a továbbhaladás, illetve a megértés, elsajátítás szintjének ellenőrzésére)

Oldal: 34 / 133


    

összegző, szummatív értékelési eljárások alkalmazása a tanulók teljesítményének, tudásszintjének mérésére számítógéphez kapcsolható audio-vizuális és/vagy multimédia eszközök (projektor, hangosítás, VHS, DVD, kamera, digitális fényképezőgép, stb.) igénybevétele a tanórán a mérési-értékelési folyamatban interaktív tábla alkalmazása csoportos feladatmegoldás esetén egyéni teljesítmény értékelését lehetővé tévő eszközök, eljárások alkalmazása (szoftverek, hálózati megoldások, stb.) mérési, értékelési eljárásban internet, elektronikus kommunikáció igénybevétele (SDT, internetes feladatbankok, házi dolgozat, projektfeladat megoldása, távoli elérés, stb.)

III.3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskolai tevékenységrendszernek a személyiség sokoldalú fejlesztésén kell alapulnia. A tartalmi tényezők megállapításakor egyrészt figyelembe kell venni a gyermekek fejlődés-lélektani jellemzőit, másrészt számolni kell az egyes életkorok sajátosságaival, teljesítőképességeivel. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok részét képezi a toleranciára való nevelés, a sajátos élethelyzet elfogadása, segítés mások gondjainak megoldásában, a konfliktusok agressziómentes kezelése. A tanórai foglalkozásokon és a délutáni ellátásban egyenlő esélyt biztosítunk minden tanulónknak, különösen a sajátos- vagy a hátrányos helyzetűeknek. Intézményünk tevékenységrendszerét négy fő terület kimunkálására összpontosítjuk: 1) Tanítási-tanulási tevékenység 2) Az egészséges életmódra nevelő tevékenység 3) A tanórán és iskolán kívüli nevelési-oktatási tevékenység (szabadidős tevékenységek) 4) Művészeti nevelés Általánosságban, minden életkori szakaszra érvényesen célunk egy olyan iskola működtetése, amelyben gyermek, pedagógus, szülő jól érzi magát, amelyben a személyiségfejlesztés és a teljesítmény-centrikusság harmóniájára törekedve az iskola a tehetséggondozásnak és felzárkóztatásnak egyaránt színtere. A pedagógiai alapelvek céltételezése életszakaszonként eltérő. A személyiségfejlesztés az önfejlődés elősegítése, a belső lehetőségeket kicsalogató és azokat társas kapcsolatokban kipróbáló öntapasztalás folyamata, melynek során arra építünk, ami a személyiségben lehetőségként adott. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 

A tanulók erkölcsi nevelése Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása.

Oldal: 35 / 133




A tanulók értelmi nevelése Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása.



A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása.



A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire valamint önmagukra irányuló helyes cselevésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása.



A tanuló akarati nevelése Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. A tanulók állampolgári nevelése Feladat: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése, az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre.





A tanuló munkára nevelése Feladat: Az ember által végzett munka fontosságának tudatosítása, és ebből adódó megbecsülése. A tanulók önellátásra és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakorlása.



A tanulók egészséges életmódra nevelése Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.

Kiemelt fejlesztési feladatok 

Énkép, önismeret Feladat: Tanítványainknak énképük és önismeretük gazdagodásához olyan tanulási környezetet kell biztosítanunk, amely fokozza az őket körülvevő személyek és dolgok egyre tágabb körei iránti érzékenységet, illetve kialakítja bennük az alapvető erkölcsi, etikai normák iránti fogékonyságot.

Oldal: 36 / 133




Hon és népismeret Feladat: A tanulók ismerjék meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit! Mélyedjenek el a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységének, munkásságának tanulmányozásában. Ismerjék meg a magyarok lakta területek földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét.



Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Feladat: A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká.



Környezeti nevelés Feladat: A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljék meghatározóvá.



Információs és kommunikációs kultúra Feladat: A megismerési képességek fejlesztése, különös tekintettel a megfigyelési, kódolási, értelmezési, indoklási, bizonyítási képességekre, amelyek az információs és kommunikációs kultúra szerves részét képezik. Kommunikációs kultúránk szerves része az anyanyelv tudatos és igényes használata, valamint az idegen nyelvű, illetve a különböző kultúrák közötti információcsere.



Tanulás Feladat: Minden nevelő teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon annak szerkezetével, hozzáférésével, elsajátításával kapcsolatban, valamint tanítsa a gyereket tanulni.



Testi és lelki egészség Feladat: Az iskolának minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók testi, lelki és szociális fejlődését. Ebben a pedagógusok életvitelének példaadó, jelentős szerepe van.



Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Feladat: a) A felnőtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Az iskolának átfogó képet kell nyújtania a munka világáról.

Oldal: 37 / 133


b) A munka az emberi megélhetés forrása. Az ember azonban több mint munkavégző gép! Különösen fontosnak tartjuk a szülői szerepre való iskolai felkészítést. Intézményünk a személyiség- és közösségfejlesztő munkájában együttműködik a szülőkkel, a szülők közösségeivel, az Arany János Művelődési Központ és Városi Könyvtárral, a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatával és civil szervezetekkel.

III.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulóink közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulók társas kapcsolatait a szociális kompetenciák (nyitottság, empátia, társas érzékenység, felelősségérzet, segítőkészség, odafigyelés, stb.) kiemelt, tudatos fejlesztésével javítjuk. III.4.1. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink 

A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése.



A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig.



Az önkormányzás képességének kialakítása Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.



A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által

Oldal: 38 / 133


szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatot gyűjthetnek. 

A közösség egyéni arculatának hagyományainak kialakítása Feladat: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. III.4.2. A közösségfejlesztés A közösségfejlesztés színterei: - család - gyermekközösségek - osztályközösségek - iskolai közösség Ezek hatása összeadódik, és hozzájárul: - a tanuló közösségi magatartásának kialakításához, - véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez, - a közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai értékrend), - az együttérző magatartás kialakulásához, - a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez.

III.5. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A személyiség fejlődésében alapvetően fontos tényező a közvetlen környezet hatása, a nevelés. Ha a közvetlen környezet, elsősorban a család nem megfelelő nevelést nyújt, ez a személyiségfejlődés egész életre kiható ártalmakat szenvedhet. III.5.1. A beilleszkedési, magatartási nehézségek okai 1) családi környezet: - a szülők elváltak, - a szülők betegsége, rokkantsága, - a szegénység és a nyomor, - rossz családi élet, - valamelyik, vagy mindkét szülő halála, - a hozzátartozók alkoholisták, züllöttek, bűnözők, - ingerszegény környezet, - munkanélküliség, - szülők iskolai végzettsége, - lakóhely (város, falu, tanya), - a szülő egyedül neveli gyermekét. 2) az iskolai követelmények légköre, 3) a különböző tanulócsoportok ambíciói, 4) társuló másodlagos tünete a tanulási zavarnak. A beilleszkedést zavarja, gátolja a mindezekből következő: félelem, gátlás, bizonytalanság, szembeszegülés, agresszió, indulatosság, dühkitörés, a gyermek igénytelensége. Az elhanyagolt gyermek nem részesül abban a tudatos, célszerű módszeres

Oldal: 39 / 133


nevelési tevékenységben a szülői háznál, amely révén képes a közösségbe jól beilleszkedni. A gyermeket igazán közösségi lénnyé elsősorban a példa neveli. A beszédhibás az átlagostól eltérő testi-lelki fejlettségű gyermeknek nehezebb beilleszkedni egy közösségbe. A magatartási rendellenességek kiváltó okainak és sajátosságainak feltárása, korrekciója csak pedagógus, pszichológus, orvos és szülő szoros együttműködése útján valósítható meg. A segítés, a nevelés csak úgy lehet eredményes, ha a szociális környezet, a család is bekapcsolódik ebbe a segítő folyamatba. A pedagógus eredményes közreműködéshez nem elég a tünetek megszüntetésére törekedni, keresni kell a magatartászavart előidéző okokat is. Törekednie kell arra, hogy minél nagyobb mértékben segítse beavatkozásával a tanuló magatartászavarának a csökkentését, még abban az esetben is, ha az okokat feltárta, de azok közvetlenül nem befolyásolhatók. III.5.2. Teendőink, feladataink, módszereink Csoportos foglalkozás Egyéni foglalkozás (beszélgetés, családlátogatás, stb.) Tanácsadás a szülőknek Szakszolgálatok, szakemberek bevonása (nevelési tanácsadó,/pszichológus/ logopédus, Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság, /dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, stb. vizsgálatra és fejlesztésre irányítás,/ gyermek és ifjúságvédelmi felelős, családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, iskolaorvos igénybevétele, stb.) Javaslattétel a jegyzőnek (nevelési támogatásra, állami gondoskodásba vételre, stb.) Kollégiumi elhelyezés biztosítása Az Integrációs Pedagógiai Program működtetése segíti a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítását, illetve megvalósulását. Tevékenységformák: -

Differenciált tanulásszervezés Kooperatív technikák Projekt-módszer Tevékenységközpontú pedagógiák Individuális tanulás

A tanulási-tanítási folyamat során az alábbi lehetőségeket mozgósítjuk a fejlesztés érdekében: -

több lehetőséget biztosítunk a személyes kapcsolatok alakulására, különös tekintettel a pedagógus-diák és a pedagógus-szülő viszonyra;

-

nagyobb szabadság megteremtésével adunk lehetőséget a diákoknak idejük szabadabb beosztására, a feladatok közötti választásra;

-

az önértékelés, valamint az osztályozás mellett az intézményrészekben árnyalt értékelést is alkalmazunk;

-

erősítjük az együttműködést;

Oldal: 40 / 133


-

a frontális tanulásszervezést kiegészítjük kooperatív és más tanulásszervezési eljárásokkal, módszerekkel;

-

a tananyag problémaközpontú megfogalmazásával és feldolgozásával érdekessé tesszük a gyerekek számára a tanulást, lehetőséget adunk kreativitásuk fejlesztésére.

Oldal: 41 / 133


III.6. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Intézményünkben kiemelt szerepet kapnak a tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tanári tevékenységek, melynek alapfeltétele a feladatra vállalkozó pedagógusok mellett, a megmérettetésre, többletismeretek elsajátítására vállalkozó diákok jelenléte. Iskolánk tanárai úgy vélik, hogy a jelenlegi és szokásos keretek mellett (szakkör, fakultáció) megfelelő teret kell nyernie a szűk keretek között folyó (akár mikrocsoportos keretben történő) foglalkozásnak, akár 2 – 3 igazán tehetséges, az adott tantárgyat ill. műveltségi területet magasabb szinten elsajátítani kívánó diák részvételével. A fentiek megvalósításra az órarenden (tanórán) kívüli foglalkozás nyújt lehetőséget, amikor pedagógusaink iránymutatást adnak az adott diákoknak a versenyekre való felkészüléshez, ill. megvitathatná a diákokkal a felkészülés során megfogalmazódott kérdéseket, problémákat. A felkészülés végén a témához kapcsolódó – verseny szintű feladatok megoldásával, javításával lehet esély a sikeres szereplésre. A szakmai (kisebb tanulócsoporttal szervezett tanulmányi) kirándulások szintén a tehetséggondozás lehetőségét kínálják, abban az esetben, ha valóban érdeklődő diákok szórakoztatva tanítását szervezik meg pedagógusaink. Mindannyian arra törekszünk, hogy tanulóink minél többrétű tudásra tegyenek szert az iskolai évek alatt. E cél megvalósításának különböző formái: A tanórákon: - Elsősorban differenciált feladatokkal, egyénre szabott programokkal, szorgalmi feladatokkal fejlesztjük tanulóink képességét. - Mind általános iskolai, gimnáziumi, mind művészetoktatási szinten – bár más funkcióval - lehetőséget nyújt a tehetséges gyermekek képességeinek fejlesztésére. Tanórán kívül: - Szakkörök: A szakköröket a tanulói igény alakítja ki (pl.: matematika, kémia, magyar nyelv, énekkar stb.). - A Citi Bank és a Junior Achivment Magyarország által meghirdetett pályázaton a Tiszabögi tagozat jelentős támogatást nyert. Ebben a pályázatban az iskola vállalta a felső tagozaton, hogy szakkör keretében a 2010/2011-es tanévtől kezdve öt éven keresztül biztosítja, lehetőséget ad a JAM pénzügyi közgazdasági ismeretek tananyagainak oktatására. -

Iskolai sportkör Fakultáció Tanulmányi és sportversenyek: Ezen formák a megmérettetés alkalmai, melyek komoly felkészülést igényelnek. Pályázatok: A különböző témákban meghirdetett pályázatokra is benevezünk (pl. rajzpályázatok stb.).

Oldal: 42 / 133


III.6.1. Általános iskolában: A képességek kifejlesztését a legkorábbi életévekben meg lehet és meg kell kezdeni. Ezért iskolánk lehetőségeihez mérten már az első osztályosoknak kínál tehetségük és képességük kibontakoztatására elfoglaltságokat. A tehetséggondozást végző csoportban fontos feladat a tantervi követelmények magas szintű teljesítése, a kiegészítő anyagrészek feldolgozása (tanulmányi versenyekre való felkészítés), a felzárkóztatást végző csoportban pedig a minimumkövetelményeknek való megfelelés elérése. Az alapozó és fejlesztő szakaszban magyar és matematika tantárgyakból biztosítjuk a tehetséggondozást, és a gyengébb képességű tanulók felzárkóztatását. Ennek megvalósítására legmegfelelőbb módszernek a csoportbontást tartjuk, mert ez a tanulók óraszámát nem növeli, de az egyéni foglalkoztatás esélyét igen. Az eltérő tantervű tagozaton (a sajátos nevelési igényű tanulókkal) minden évben benevezünk a megyei komplex tanulmányi versenyre. Az iskola tanulói rendszeresen részt vesznek a fogyatékosok számára szervezett megyei sportversenyeken. Tanulmányi versenyek: - A tanulmányi versenyek felkészülést igényelnek, és leginkább levelező formában történnek (pl.: Kisokos 2000 Bt., Debreceni TIT, Hódmezővásárhely Alma Mater, Kis Vakond stb.) - A térségben különböző iskolák által szervezett tanulmányi versenyeken is indítjuk tanulóinkat (pl.: a kocséri Gábor Áron Általános Iskola és a nyárlőrinci Buzás János Általános Iskola által meghirdetett műveltségi versenyen, művészeti iskolák számára rendezett versenyeken). - Rendszeresen benevezzük diákjainkat a - Bács-Kiskun megye által szerevezett Zrínyi Ilona Országos Matematika Versenyre. - Sportversenyeket rendezünk helyben, és lehetőségeinkhez mérten a területi versenyeken is részt veszünk. III.6.2. Gimnáziumban Nem tartjuk elegendőnek a 11. és 12. évfolyamon zajló fakultációs foglalkozást céljaink elérésére. A versenyekre való felkészítés, az emelt szintű érettségire való előkészületek színvonalával közel azonos munkát igényel, mely hosszú, szisztematikus tanári munka után lehet sikeres. A fakultációs vagy szakköri foglalkozásokon kiemelt tehetséggel szereplő diákok körének további szűkítésével, megfelelő szintű foglalkoztatásával oldható meg a tehetségek megőrzése, továbbfejlesztése. Fontos, hogy diákjaink tovább képezzék magukat, az érettségi megszerzése mellett legalább alapfokú nyelvismerettel és számítógép felhasználói ismerettel is rendelkezzenek, s így megfeleljenek a XXI. század követelményeinek.

Oldal: 43 / 133


Tanulmányi versenyek: - OKTV-n (például kémia, matematika, biológia, angol nyelv, német nyelv, olasz nyelv, történelem, fizika, magyar irodalom, magyar nyelvtan, földrajz, stb.) - Implom József Helyesírási Verseny - Curie Kémiaverseny - Irinyi János Kémiaverseny - Coventry House által meghirdetett nyelvi verseny - Országos Középiskolai Történelmi Verseny - Kitaibel Pál Környezetvédelmi - és Biológiaverseny - Szavalóversenyek - Szőkefalvi –Nagy Gyula Matematikaverseny - Arany Dániel Matematikaverseny - Gróf Koháry Történelmi Verseny - Édes Anyanyelvünk Verseny - Szép Magyar Beszéd Verseny - A művészeti iskolák számára szervezett versenyek III.6.3. Szakképző iskolában A szakmai tehetséggondozás elsősorban a 10–11. évfolyamon kezdődik és a 12. évfolyamon teljesedik be. A 10. évfolyamon a szakmai alapozó ismeretek keretében a szakmai rajzokból, szakmai számításokból a tehetségesebb diákok képességüket fejlesztő feladatokat kapnak. A 11. évfolyamon a szakmai tantárgyak tanulásakor a diákok szakkönyveket, szakfolyóiratokat, számítógépes szakmai programokat tanulmányozhatnak érdeklődésüknek megfelelően. A szakmai képzésben részesülő 11 – 12. évfolyamot minden évben 2 – 3 napos szakmai kirándulásokra visszük. Itt a legmodernebb felhasználási technológiákkal, mérésekkel és gyártástechnológiákkal ismerkedhetnek meg diákjaink. Tanulmányi versenyek: Minden évben figyelemmel kísérjük az NSZI által megrendezett SZKT versenyeket. A korábbi évek versenyeinek írásos dokumentumait az NSZI-től lekérjük, és a 12. évfolyamos tanulóink házi dolgozatok keretében megoldják. A 12. évfolyamon, az első félév végén házi versenyfeladat-sorokat dolgoztatunk ki. A legjobban felkészült diákjainkat benevezzük a területi SZKT versenyre. A verseny előtti hetekben velük külön foglalkozunk, hogy az országos versenyre minél jobban fel tudjanak készülni. A tehetséggondozás nem csak az adott szakterületre irányul, hanem a szakmai vizsga letétele után a középiskolai továbbtanulásra is. Összességében elmondható, hogy szakmai csoportunk kívánatosnak tartja a rendkívül tehetséges gyermekek emelt szintű fejlesztését a tanítási – tanulási folyamat lehető

Oldal: 44 / 133


legkorábbi szakaszától – amikor a gyermekben rejlő tehetség felismerése megtörtént – a folyamat utolsó állomásáig. III.6.4. Művészeti iskolában        

Minden tanév májusában tehetségkutatási szándékkal hangszerbemutatók megtartása a közismereti órákon. A tanév folyamán kapcsolattartás az iskolai osztályfőnökökkel, énektanárokkal. A felvételi meghallgatások során körültekintően vizsgálni a tanuló hallását, adottságait, családi körülményeit. Ha szükséges, a tanuló átirányítása más hangszerre. A tehetséges tanuló felléptetése minél több hangversenyen, bemutatón. Az arra érdemes tanuló beosztása „B” tagozatra. Az általános iskolai tanárok értesítése a tanuló jó zeneiskolai előmeneteléről. A tehetséges tanulók részvétele művészeti táborokban.

III.6.5. A tehetséggondozást segíti az IPR program A tehetséggondozás és felzárkóztatás módszereiben megújuló tanulásszervezési eljárások alkalmazásával tesszük hatékonyabbá a fejlesztő munkát pl.: - differenciált tanulásszervezés - kooperatív technikák - projekt-módszer - tevékenységközpontú pedagógiák Sikeresen alkalmazhatók a differenciált tanulásszervezésnek az alábbi formái: 

individuális tanulás: Valamennyi gyerek számára biztosítja az egyéni haladást, figyelembe véve a tanuló sajátosságait. Egyénre szabott elsajátítási, készség- és képességfejlesztési utakat biztosít az ennek megfelelő eszközrendszerrel.



kooperatív tanulás: A tanulási tartalom elsajátítása, és a készség – és képességfejlesztés csoportos formában történik. A tanulók aktívan együttműködnek a siker érdekében. A tanulási képességek, és a szociális készségek a kooperatív tanulási módszerrel egyszerre fejleszthetők. (Leghatékonyabb más tanulásszervezési módokkal vegyesen alkalmazva.) Nő az önirányítás szerepe.



projekt-módszer: Ez az a módszer, amely összefogja mindazt a sok-sok módszert és eszközt, amelyek külön-külön is nagyon sokat segítenek a gyerekek sikeres tanulásában. A projekt a gyerekek érdeklődésére épít, ami kizárja, hogy csak a tankönyvet tanítsuk, lapozzuk és évekig központi vagy irányító tanmenet alapján dolgozzuk fel. A projekt komplex

Oldal: 45 / 133


fejlesztési lehetőség, amely tartalmazza az önálló tanulást, a kutatást az önálló ismeretszerzést és a nagyfokú integrációt. Feltételek:  Tárgyi feltételek: - Iskolai könyvtár, - Fénymásolási lehetőség, - Számítógép, mint fejlesztőeszköz, - Videó, zenei anyagok, meghallgatásukhoz, megnézésükhöz szükséges eszközök, - Variálható tanterem-berendezés a csoportfoglalkozásokhoz, - Megfelelő tankönyvek és szakmai könyvek (egyszerű alapfeladatokkal, többszintű nehézségi fokkal, szorgalmi és választható feladatokkal).  Személyi feltételek: A pedagógus: - gyermekközpontú, együttműködő legyen, - legyen képes önművelésre, önképzésre, továbbképzésre a differenciált tanulásszervezéshez, - jó kapcsolatot alakítson ki a családdal, - szükség esetén vonja be az ifjúságvédelmi felelőst és a Családsegítő Szolgálat munkatársait. III.6.6. A kompetenciafejlesztés A kompetenciafejlesztés keretében: 

Olyan légkör biztosítása, amely ösztönzi a problémamegoldást, a kreativitás fejlődését.



A könyvtárhasználat, az információszerzés képességének elsajátíttatása (projektfeladatok, gyűjtőmunkák, kutatások, tanulói előadások előkészítése, internet stb.).



Különösen fontos a szociokulturális hátránnyal rendelkező, tehetséges tanulók fokozott egyéni megsegítése, az eredményesség méltó elismerése, jutalmazása. Mindezek érdekében felhasználjuk a kompetencia alapú oktatás támogató környezetét és eszközrendszerét (differenciált fejlesztés különböző módjait).



A napközi otthon, valamint a tehetséggondozásra biztosított órák hatékonyabb felhasználása.



A tömegsport foglalkozások, a mindennapi sportolás feltételrendszerének biztosítása, a testkultúra fejlesztése.



Versenyeztetési, szerepeltetési, pályáztatási lehetőségek biztosítása, a tehetséges tanulók támogatása.

Oldal: 46 / 133


III.7. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Az iskolai gyermekvédelmi tevékenység legfontosabb feladata a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzése, feltárása, megszüntetése. A gyermek-és ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott pedagógusok, az osztályfőnökök és a szaktanárok feladatai: 1) A helyzetfeltárással kapcsolatos feladatok A legfontosabb vizsgálati szempontok: a) Az iskolába járó gyermekek családi környezete: a szülők elfoglaltsága, a családi környezet, a családok életkörülményeinek a meghatározása, a családok szerkezete, életmód és lakásviszonyok, értékrend a családon belül, a szülők az iskolával szemben támasztott igényei, viszonya, kapcsolata az iskolával. b) A tanuló veszélyeztetettségének a felismerése és feltárása. Szoros együttműködés az osztályfőnökökkel. A problémás helyzetek megbeszélése, új tanulók esetén azokkal elbeszélgetés. c) A tanulók gyermekvédelmi helyzetének évenkénti felméréséhez készített szempontok: - hiányzások (korcsoportonként és osztályonként), okai, - tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, - magatartási nehézségekkel küszködő tanulók, - hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók száma, - védelembe vett tanulók, - mely családok kapnak rendszeres gyermekvédelmi támogatást, - az iskolán belüli támogatási rendszer kialakítása (tankönyvtámogatás év elején). 2) A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok a) Általános feladatok: - személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok a diákokkal való elbeszélgetések során, - iskolai ártalmaktól való megóvásra törekvés (iskolai túlterheltség), - a gyermekek és a szülők tájékoztatása jogairól, a tanulók jóléte érdekében működő szervezetekről, szolgáltatásokról és azok elérhetőségéről, a tanulói jogok érvényesítése, - együttműködés az általános gyermekvédelmi feladatok megvalósításában közreműködő intézményekkel (Gyermekjóléti Szolgálat, Gyámhatóság), - jelzési kötelezettség a gyermek veszélyeztetettségének a felismerésekor.

Oldal: 47 / 133


b) Speciális feladatok: - Az iskolai alulteljesítés okainak a keresése: a család gátolja-e a tanulót abban, hogy a meglévő képességeit ki tudja fejleszteni (testi, lelki, értelmi, érzelmi károsodás érheti). - A gyermek- és ifjúságvédelmi problémával küszködő tanulók szüleivel speciális bánásmód alkalmazása. A szülők megnyerése, külső segítő intézmények, szakemberek szolgáltatásainak, támogatásának igénybevételére. (Gyermekjóléti Szolgálat, Bács-Kiskun Megyei Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, Nevelési tanácsadó és városi gyámhivatal, gyámhatóság.) Speciális szakemberek bevonása, foglalkoztatása a nem pedagógiai problémák kiküszöböléséhez (orvos, védőnő, pszichológus). - Szakemberek bevonásával felvilágosító programokat szervezni az egészséges életmódról, főleg a gimnáziumban és a szakiskolában: a drog és az alkohol káros hatásai, terhesség és az AIDS-fertőzés megelőzésére felvilágosítás. - Felvilágosító munka osztályfőnöki órákon, hogy a tanulók maguk is felismerjék társaik veszélyeztetett helyzetét. Tudják, hogy kinek jelezhetik ezeket a problémákat. 3) A feladatellátás körülményei, módja: a) Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi munka személyi, tárgyi feltételei: - A Móricz Zsigmond Oktatási Intézményben a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat 7 pedagógus látja el. Minden intézményrészben gyermekvédelmi felelős dolgozik. (Alsó tagozat, felső tagozat, gimnázium, szakiskola, tiszabögi tagozat, kollégium és eltérő tantervű tagozat.) - Feladatai ellátásához igénybe veheti az iskolatitkár segítségét (iratok gépelése, postázása). b) Az iskolai gyermekvédelem szervezeti és munkaformái, az információáramlás módjai: - A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős a munkáját az igazgató utasítása alapján végzi. A gyermekvédelemmel kapcsolatos intézkedésekről rendszeresen tájékoztatja az igazgatót és a tagintézmény vezetőjét. - Rendszeres kapcsolatban áll a nyilvántartott tanulók osztályfőnökeivel. - Rendszeres kapcsolatban áll Tiszakécske Város Egyesített Szociális Intézmény Családsegítő Szolgálatával, felkérésére részt vesz esetmegbeszélésen, védelembe vételi tárgyalásokon. - Rendszeres kapcsolatot tart a nevelőszülői hálózatok gyermekvédelmis feladatokkal foglalkozó szakembereivel.

Oldal: 48 / 133


4) Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelem ellenőrzési-értékelési rendje: A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős minden félév végén írásban összefoglalót készít félévi munkájáról, és ezt ismerteti a nevelőtestülettel. Az integrációs fejlesztésbe bevont tanulók esetén fontos szerepe van az osztályfőnöknek, aki folyamatos kapcsolatot tart a tanulókkal és a szülőkkel, valamint a gyermekjóléti és családsegítő szolgálat munkatársaival.

III.8. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A tanulási kudarcot a legtöbb tanuló esetében valamelyik részképesség-zavar kialakulása okozza. Ez lehet figyelemzavar, mozgáskoordinációs zavar, olvasás- és írászavar és matematikai részképesség-zavar. Nagyon fontos az általános iskolában ezek minél korábbi felismerése. A pedagógusnak egyénileg kell fejlesztenie és támogatnia ezeket a tanulókat. A tanulási kudarcot integráló módszerrel, azaz a tanulási kudarcnak ki nem tett tanulókkal együtt történő oktatással-neveléssel oldjuk meg. A tanórán differenciált foglalkozással, házi feladattal, egyéni megközelítéssel segítjük a gyerekeket. Tanórán kívül pedig képességfejlesztő foglalkozásokon (korrepetálásokon) zárkóztatjuk fel a tanulási problémával küszködő tanulóinkat. Előtérbe helyezzük a heterogén csoportok szervezését a pedagógiai nevelő-oktató munka gyakorlatában. A csoporteredményhez minden tanuló hozzáteheti a saját erősségein, tehetségén alapuló produktumot a közvetlen elismerés lehetőségével mind a csoporttársak, mind a pedagógus részéről. Korrepetáláson megvalósulhat a pedagógus és a gyermekek komplex módon való együttműködése. A cél a hiányos alapismeretek pótlása, és így a tanuló képes legyen a tanítási órákon folyó munkába bekapcsolódni. Az eredményes korrepetáláshoz elengedhetetlen a szülőkkel való jó kapcsolat kiépítése is. A tanulási kudarcnak lehet oka valamilyen sajátos probléma is: dyslexia, dysgraphia, vagy dyscalculia is. Ezekben az esetekben nem korrepetálásra, hanem fejlesztésre van szükség. A fejlesztés feladatait, óraszámát a Bács-Kiskun Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló 1. sz. Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javasolja. A dyslexia és dysgraphia kezelésében hatékonyan segítenek az alsó tagozatban tanító pedagógusok. A tanulási kudarcnak kitett tanulókat hatékonyan lehet segíteni, ha a kevésbé érdeklődő tanulóknak is szakkört szerveznek a pedagógusok. A tanulóknak különböző pluszfeladatot kell adni, az elvégzett munkájukat jutalmazni kell. Alkalmazzuk a csoportos foglalkozás módszerét.

Oldal: 49 / 133


III.9. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek A tudáshoz jutást minden gyermek számára biztosítjuk. Vannak azonban olyan hátrányos helyzetben lévő gyermekek, akiknek részben fizikai, részben anyagi hátrányokat kell leküzdeniük. Tevékenységi körünkbe tartozik a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációs felkészítése, esélykompenzáció a hátrányok leküzdésére. Az együttnevelés keretében végzett fejlesztés terv szerint történik, amelynek kidolgozása évenként történik. A társadalmi egyenlőtlenségek megszüntetése, a szegregációmentes környezet kialakítása, fenntartása alapvető jelentőségű. Az egyenlő bánásmód elveinek betartása intézményünk kiemelt prioritása. Az egyenlő bánásmód követelményét intézményünkben érvényesíteni kell, különösen: 

az oktatásba történő bekapcsolódás, a felvétel, az emelt szintű oktatásba bekapcsolódás során,



a követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás,



a teljesítmények értékelése,



a kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele,



a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint



a nevelésben-oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során.

Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti: Valamely személy vagy csoport jogellenes elkülönítése, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban. Intézményünkben nem működhetnek olyan szakkörök és egyéb tanulói, szülői vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése. Figyelünk arra, hogy a tanulók részt vegyenek a tanórai foglalkozásokon. Az igazolatlan hiányzásokról értesítjük a tanuló szüleit, tíz órai igazolatlan mulasztás megtörténtekor, tanköteles diák esetében, az illetékes jegyzőt is. A tanórákon a szociális hátrányokkal küzdőknél:  előtérbe helyezzük a szóbeli feleltetést, amely segíti a szókincs, illetve kifejezőképesség fejlődését, illetve kompetencia kialakulását, mely a peremhelyzet megszűnését feloldja,  osztályfőnöki, illetve magyarórákon kommunikációs, illetve helyzetgyakorlatokat építünk be a tanmenetbe,  a testnevelés órán szerzett sikerélmény kiváló lehetőség a szociális hátrányok tompítására,

Oldal: 50 / 133




rajz- és vizuális ismeretek órákon biztosítjuk a különböző önkifejező módokat, lehetőségéneket. Iskolai könyvtárunkat célzottan a szociális hátrányokkal küzdő tanulók gondjainak enyhítésére állítottuk szolgálatba mind a tanórai, mind a tanórán kívüli nevelés eszközeként:  a könyv-, tankönyv-, lexikon és segédkönyv - állomány célszerű bővítésével,  videofilm – vetítéssel,  internetes keresés – böngészés lehetőségével,  népszerű tudományos és szórakoztató periodikák, folyóiratok megrendelésével,  a könyvtárnak a kulturált tanuláshoz méltó légkörével, berendezésével. A tanórákon kívül biztosítunk:  fejlesztő foglalkozást,  személyiséget, kommunikációs készséget fejlesztő szakkört,  irodalmi színpadi, ének- és citerazenekari szereplést, a város közönsége előtt történő bemutatkozást. Célirányos fejlesztési lehetőségünk: Az általános iskolában működő napközikbe, tanulószobába főleg hátrányos helyzetű, szociálisan veszélyeztetett tanulók járnak. Számukra így biztosított a rendszeres felkészülés a másnapi tanórákra, zavartalan tanulási körülmények között. A rossz anyagi körülmények enyhítésére, az e körülmények miatt hátrányt szenvedő tanulók segítésére elsősorban az önkormányzathoz, a gyermekvédelmi szolgálathoz fordulnak a szülők. A támogatások igénylésekor segítjük a szülőket pedagógiai javaslattétellel. Ilyen támogatás a kiegészítő családi pótlék. Ezt a támogatást vagy étkezésben vagy pénzben kapják a családok. Akik nem fizetik rendszeresen, vagy nagyobb elmaradásuk van, közvetlen a gyámhatóság rendezi az étkezési térítések befizetését. Anyagi segítséget nyújt még az önkormányzat rendkívüli gyermekvédelmi támogatás formájában. Konkrét feladatunk kapcsolatot tartani a gyermekvédelemmel foglalkozó személyekkel, intézményekkel, hatóságokkal, mind a tanuló veszélyeztetettségének mind a megelőzése, mind a megszüntetése terén. Az osztályfőnökök segítségével tájékoztatjuk a szülőket, tanulókat, hogy az iskolán kívül mely gyermekvédelmi problémával, milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel. Természetesen az iskola pedagógusai a családok szociális körülményein segíteni nem tudnak. Ám mégis tehetünk, teszünk valamit. A tanító, illetve osztályfőnök különös figyelemmel kíséri azokat a tanulókat, akik szociális gondokkal küzdenek. A családlátogatások mind az osztályfőnök/tanító, mind a gyermekvédelmi felelős részéről rendszeresek. A családi beszélgetések alkalmával a szülő jobban megnyílik, nyíltabban elmondja gondjait és mer segítséget kérni. Ilyen esetben a kéréseket, és a látogatás alkalmával szerzett tapasztalatokat tolmácsoljuk a családsegítő, a gyermekjóléti szolgálat vagy az önkormányzat megfelelő csoportnak, ahonnét a tényleges segítség várható. Az iskolai alapítványok egyik célja a rászoruló tanulók anyagi megsegítése. A gyermekvédelmi felelősök megbeszélik az osztályfőnökökkel, hogy kinek van szüksége e

Oldal: 51 / 133


támogatásra, sok esetben a tanulmányi versenyek nevezési díjának, kirándulások költségének befizetésekor. Az általános iskola minden tagozatának szülői közössége rendszeresen segíti a tanulókat: erdei iskolához, gyermeknaphoz, karácsonyi csomagok készítéséhez, a farsanghoz járulnak hozzá jelentősebb összegekkel. Az ingyenes tankönyvek bevezetésével minden rászoruló időben hozzájut tankönyvcsomagjához. Ez nagy anyagi megterhelést vesz le a családok válláról. Emellett igényelhető szociális tankönyvtámogatás is, a családok egy főre eső havi jövedelme után. Ezzel szintén könnyíteni tudunk az arra rászoruló családokon. A tanulókat és szüleiket tájékoztatjuk a 3-18 év közötti gyermekek számára ingyenes baleset- és betegbiztosításról. Intézményünkben lehetőség van arra is, hogy ha a gyerekek családi körülményeik nem megfelelőek (szociális körülmények, szülők életmódja, betegsége miatt), akkor a Tiszakécske belterületén lakó gyerekek is a kollégiumba kerüljenek. Ilyen esetben a tanulók hétköznap a kollégiumban laknak, és csak a hétvégét és a tanítási szüneteket töltik otthon szüleikkel.

III.10. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke A programban megfogalmazott feladatellátáshoz szükséges tárgyi feltételeket a 3. számú melléklet (Eszköz- és felszerelési jegyzék) tartalmazza. A jegyzék tartalmazza a kompetencia alapú oktatáshoz szükséges eszközöket, felszereléseket, tanulmányi segédleteket, valamint az infokommunikációs eszközöket és a fejlesztésükre vonatkozó terveket. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez szükséges eszközjegyzék teljes mértékben lefedi a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű tanulók fejlesztéséhez szükséges eszközigényt.

III.11. A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei A szülő, a tanuló, a pedagógus együttműködésének formáit elsősorban a közös pedagógiai feladatokra kell építeni. Ilyen közös feladatok a gyermek személyiségének fejlesztése, az önálló tanulásra való képesség kialakulásának elősegítése, az egészséges életmódra nevelés. Ezen feladatokat tekintve a pedagógusnak figyelembe kell vennie a családi nevelési feltételeket és a szülői törekvéseket. Az iskola nem vállalhatja át a családi nevelés sajátos feladatait, viszont segítséget nyújthat a szülőknek tanáccsal, szükség szerinti együttműködéssel. A pedagógusok és az osztályfőnökök minden családi nevelési nehézség leküzdésében támogatják a szülőket. Nemcsak azokról a nevelési mozzanatokról tájékoztatják a szülőket, amelyekben körülhatárolt együttműködésüket várják, hanem beavatják őket a nevelés célkitűzéseibe, feladataiba. A gyermekek jövőjével való törődés, azok spontán baráti kapcsolatai, erkölcsi, akarati és jellembeli fejlődésük, a továbbtanulás, a pályára orientálás is közös információcserét, együttműködést igényel a pedagógusok és a szülők részéről.

Oldal: 52 / 133


A szülőket tájékoztatjuk arról, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani gyermeke eredményes felkészüléséhez. Szülői értekezleteken, fogadóórákon felhívjuk a szülők figyelmét arra, hogy gondoskodjanak gyermekük fejlődéséhez szükséges feltételekről, kísérjék figyelemmel gyermekük fejlődését, tanulmányi előmenetelét, tartsák tiszteletben az iskola, a kollégium vezetői, pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és jogait. A tankönyvek kiválasztásánál, a különböző felszerelések megválasztásánál fokozott figyelmet fordítunk a családok anyagi helyzetére, döntéseinknél figyelembe vesszük tanulóink szüleinek anyagi helyzetét. A képesség-kibontakoztató és integrációs programunkban részt vevő tanulók 3 havonkénti árnyalt értékelését a szülők jelenlétében végezzük el. Cél: A szülők, tanulók, pedagógusok együttműködésében (az IPR működtetése során):  A tanulóra ható nevelő hatások erősítsék egymást, a tanárok erőfeszítése hatékony és hatásos legyen.  A tanulócsoportra koncentráló tanári együttműködés lehetőségeinek feltárása, tervezése, kialakítása.  Az osztályban tanítók lehetőségeinek kidolgozása a tapasztalatcserére, közös tervezésre, problémamegoldásra.  Közösen dolgozni a nevelés érdemi feladatain.  Az adott gyermekről minél sokoldalúbb információ gyűjtése a gyermek egyéni fejlesztésének biztosítása érdekében. Fontosnak tartjuk a diákok és a pedagógusok közötti bizalom erősítését. A pedagógust valamint azokat, akik a nevelőtestületi ülésen részt vesznek, titoktartási kötelezettség terheli a tanulókkal, valamint azok családjával összefüggésben tudomásunkra jutott tények, információk tekintetében. A titoktartási kötelezettség lehetővé teszi, hogy a tanulók és a pedagógusok között olyan viszony alakuljon ki, mely biztosítja a legféltettebb titok átadását, az egyébként nehezen feltárható problémák megismerését. A titoktartási kötelezettség alól való mentesülésnek az esetek többségében az érintett írásos hozzájárulása a feltétele. A gyermek veszélyeztetése esetén jelzéssel élünk a gyermekjóléti szolgálatnál, hatósági eljárást kezdeményezünk a gyermek bántalmazása, súlyos elhanyagolása vagy más súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a tanuló önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén. Az együttműködés formái: A gyermekek harmonikus személyiségfejlődése számára az iskola társas viszonyai, a közösség alapvető fontosságú. Az iskolai életnek vannak bizonyos szabályai, ezeket a házirend rögzíti, melyet a pedagógusok mind a gyerekekkel, mind a szülőkkel ismertetünk. A házirendben szabályozzuk a tanulók munkarendjét, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások rendjét, a kollégiumi lakhatás ideje alatt a

Oldal: 53 / 133


kollégiumon kívül tartózkodás során tiltott tanulói magatartást, a helyiségek, berendezési tárgyak, eszközök használatának rendjét, az iskolán, kollégiumon kívüli rendezvényeken tiltott tanulói magatartást. A házirendben előírjuk az iskolába, kollégiumba a tanulók által bevitt tárgyak megőrzőben (öltözőben) való elhelyezését, illetve a bevitel bejelentését. Szabályozzuk a tanórai és kollégiumi munkához nem szükséges tárgyak bevitelét. Az IPR megvalósításához alkalmazkodó kapcsolattartás: -

Írásbeli tájékoztató 3 havonkénti esetmegbeszélések: szülő – tanuló – osztályfőnök

A TÁMOP 3.1.4. pályázat bevezetési, illetve fenntartás időszakában kiemelt feladat az előrehaladás eredményéről történő rendszeres tájékoztatás. Szervezett találkozási formák szülők és a pedagógusok között az általános iskolában, a szakiskolában és a gimnáziumban a szülői értekezletek (tanévenként legalább kettő, típusai: iskolai szintű, évfolyamszintű, osztályszintű, rendkívüli szülői értekezlet), a fogadóórák, a nyílt tanítási napok, adott téma estén előadások (pl.: pályaválasztás, egészségvédelem, drogmegelőzés stb.) Ezeken kívül szükség esetén az osztályfőnökök telefonon, családlátogatással veszik fel a kapcsolatot a szülőkkel. A művészeti iskola ebből, a tanuló-szülő-nevelő együttműködésnek szempontjából nyitott intézmény. Főként a legfiatalabb korosztály szüleivel gyakran találkoznak a főtárgy tanárok, hiszen őket hozzák a szüleik, így az otthoni gyakorlást a szaktanár eligazításai alapján a szülő helyesen tudja segíteni. Mivel kérésre a szülő bármikor végighallgathatja a tanórát, így bármikor készek vagyunk nyílt órát tartani, még akár a szülő aktív közreműködésével is. Az igényes zenehallgatást gazdag hangversenykínálattal próbáljuk segíteni, így a gyermekeiket hangversenyre elkísérő szülők is kapcsolatba kerülhetnek az értékes muzsikával. Terveink között szerepel, hogy azokat a szülőket, akik valamikor növendékeink voltak, s a gyerekeik zeneiskolába járnak, rávegyük, hogy felelevenítsék zenei tanulmányaikat, és gyermekükkel otthon együtt zenéljenek, négykezest játszanak hangszeres órákon, sőt növendékhangversenyeken is. Ugyanígy a zeneiskolás testvérek, unokatestvérek részvételével szeretnénk kamaracsoportokat létrehozni. A családon belül együtt zenélő gyermekek odafigyelnek egymásra, tanulnak egymástól. A kapcsolattartás része a tájékoztató füzet rendszeres használata, amelyben mindkét irányban történhet kölcsönös tájékoztatás. A szülőkkel és a tanulókkal történő jó viszony kialakításának feltétele, hogy az órabeosztásnál figyelembe vegyük a tanuló életkorát, lakhelyét, egyéb iskolai elfoglaltságát. Iskolai hangverseny esetében meghívót adunk át a szülők részére. A felsorolt kapcsolattartási formák a nevelésre jótékonyan ható tevékenységek. Ösztönzően hatnak a család mindennapi életére is.

Oldal: 54 / 133


Az IMIP elkészítésekor kidolgoztuk az iskola és a szülők együttműködésének új területét az iskola munkájának értékelésére vonatkozóan. A kollégiumi nevelők és az iskolában tanító pedagógusok napi munkakapcsolatban állnak, kölcsönösen tájékozódnak tanítványaik előmeneteléről. Látogatják egymás foglalkozásait, a nevelőtanárok az osztályozó konferenciákon részt vesznek. Az együttműködést segítő szervezetek, melyek iskolánkban működnek: az iskolaszék és a szülői közösség szervezete (ez utóbbi ülésein egy pedagógus is részt vesz összekötőként az iskola és a szülők között). Tevékenységükkel elősegítik a nevelésioktatási intézmény és a család kapcsolatának kiépítését, összehangolását. Az együttműködés módjai: -

Közös rendezvények (szalagavató, ballagás, szülői szervezetek rendezvényei, hangversenyek, művészeti bemutatók stb.) Fogadóórák (igény szerint, valamint a pedagógus kérésére) Szülők közreműködése a kirándulásokon Kollégiumi nevelőkkel való kapcsolat DÖK Diákrendezvények, tanár-diák mérkőzések Iskolagyűlések Tanulói kérdések, kérelmek intézése Családlátogatások

III.12. Az iskola egészségnevelési programja Általános rész A közoktatási törvény 2003. június 23-ai tartalmi módosítása az oktatási intézmények számára kötelezően meghatározza az egészségnevelési területek részletes kidolgozását, iskolai - intézményi keretek között történő megvalósítását. Oktatási intézményünk tagoltságából következik, hogy a feladatokat az tagintézményeink a tanulók életkori sajátosságaik, személyi, tárgyi és technikai lehetőségeik figyelembevételével dolgoztuk ki. III.12.1. Általános helyzetleírás Helyzetértékelés (erősségek, gyengeségek, fejlesztésre váró feladatok) Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedék egészséges életmódra nevelésében. Minden tevékenységével szolgálni kell a tanulók testi, lelki és szociális fejlődését. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges fejlődést, ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van. (NAT 2003.) Helyzetelemzés, a feltételek értékelése az alábbi területeken: Egészséges környezet:

Oldal: 55 / 133


-

-

A tantermek állapota minden tagintézményben megfelelő. A tantermek berendezése nagyobb részben megfelelő, a bútorzat pótlása, javítása folyamatosan történik. Kert-udvar: tágas, kikapcsolódásra alkalmas, nem balesetveszélyes. Tornaterem áll rendelkezésre a gimnázium, az általános iskola alsó és felső tagozatán. Hiányzik a tiszabögi tagozaton, ahol tornaszoba van, és a szakképzőben, melynek tanulói a város, a gimnázium és a felső tagozat tornatermét használják. A városban lehetőség van az úszásoktatásra. A vállalkozásban működő uszodában az önkormányzat biztosít lehetőséget az úszásra a tanulóknak. Az eltérő tantervű tagoztat tanulói a városi tornateremben és a termálfürdőben tartják testnevelés óráikat. A Kőrösi út 27. szám alatti mozgásfejlesztő szoba átalakításra, felújításra szorul. Minden tagintézménynek lehetősége van játszóudvar, illetve sportpálya használatára, melyeknek állapota, felszereltsége megfelelő, kihasználtsága maximális.

Személyi feltételek: A gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök száma 7 fő. A pedagógusoknak nincs mentálhigiénés végzettsége. Kapcsolatok: iskolaorvos, védőnő és a pedagógusok kapcsolata folyamatos. Évi rendszeres orvosi vizsgálatokat tartanak a tanulók életkori sajátosságainak megfelelően, melyről kimutatás készül. Az iskola-egészségügyi szolgálat előzetesen egyeztet az időpontról, hogy a tanórák rendjét minél kevésbé zavarják (oltások, felvilágosító előadások). Az alsó tagozaton megkezdett iskolafogászati vizsgálatok és kezelések, szülőnek szóló ajánlások folytatódnak a felső tagozat, valamint a középiskola évfolyamain. A pedagógusok és a szülők kapcsolata permanens a képviselő szervezet által (Szülői Szervezet) és személyesen is. Felvilágosító előadások a szülőknek, családlátogatások, gyermek- és ifjúságvédelmi munka kapcsán. Az iskola rendszeres kapcsolatot tart fenn az ÁNTSZ-szel, időszakos kapcsolatot a karitatív szervezetekkel. A tantestület által elfogadott alapelvek, célok tükrözik az iskola hitvallását, elkötelezettségét az egészségnevelés területén: III.12.2. Egészségnevelési programunk A program alapelvei: - Az élet védelme - Az egészség, mint alapvető emberi érték - Az egészség a mindennapok fontos erőforrása - Az egészség nemzeti kincs - Az egészségfejlesztés egyéni és társadalmi felelősség Az egészségnevelés fő célkitűzései: - Tanítványainkban alakuljon ki a környezettel való szoros és tudatos együttélés! - A környezet iránti felelősség váljék mindennapi életük részévé!

Oldal: 56 / 133


-

Alakuljon ki a környezet mértéktartó felhasználása! A fentiek előfeltételei az ökológiai szemlélet kialakulásának.

Tevékenységünkkel hozzájárulunk: - Az emberi környezet egészséget fejlesztő megváltoztatásához - Az életminőség javításához - Az egészség megőrzéséhez - A kiegyensúlyozott élet biztosításához Közreműködni kívánunk: - A tanulók aktuális egészségvédelmében, és e területen a jövő életre történő felkészítésében Kapcsolódunk: - A nemzeti egészségvédő programhoz Általános pedagógiai szempontok: - Az egészséges iskola formálása - A környezeti nevelés valamennyi tantárgyban meg kell, hogy jelenjen! - Legyen az iskolai élet szerves része, mindennapjaink velejárója! - Személyes és tárgyi kapcsolataink is tartalmazzanak környezeti nevelési lehetőségeket! - A környezeti nevelés helyi adottságain, problémáin keresztül nyerjenek a tanulóink kitekintést a globális problémákra! - Pozitív énkép kialakítására törekvés - Annak felismerése, hogy az iskola tárgyi környezete fontos esztétikai és közvetlen fiziológiai hatást gyakorol - Az iskola dolgozóinak példaadása - Kapcsolat mélyítése e területen is a szülőkkel, az iskola-egészségügyi szolgálattal. III.12.2.1. Az egészségnevelési program tervezése, az egészségfejlesztési feladatok koordinálása, anyagi erőforrások Az iskolai egészségnevelési program elkészítéséhez beszereztük az iskolaegészségügyi szolgálat véleményét. Iskolánkban minőségfejlesztési csoport (M-Érték Csoport) alakult, akiknek egyik feladata az egészségnevelési területen a program tervezése, a végrehajtás során a feladatok koordinálása. E feladatok részletezése: - a stratégiai terv kialakítása (egyeztetések), - az éves program kidolgozása, - az egészségfejlesztési feladatok koordinálása, - dokumentálás és értékelő munka e területen,

Oldal: 57 / 133


-

partnerelégedettségi vizsgálat, mérés, helyzetjelentés a vezetés és a fenntartó felé, kapcsolatteremtés külső támogatókkal, pályázatok.

A team vezetője: a M-Érték Csoport vezetője A team tagjai: a tagintézmények képviselői, akik bevonják munkájukba: igazgatóhelyetteseket tagintézmény-vezetőket munkaközösség-vezetőket gyiv. felelősöket of. munkaközösség-vezetőket DÖK tanárokat Szükség esetén a fentiek mozgósítják: védőnőket biológia-földrajz szakos tanárokat testnevelő tanárokat Anyagi erőforrások: Saját források, Költségvetés, Alapítványok: Studium Locale, Nyitnikék, Négy Megye, Fogd a kezem Külső erőforrások: Fenntartó, saját bevétel, pályázat.

Oldal: 58 / 133


III.12.2.2. Szakmai program 6. számú táblázat: Egészségnevelés Szomatikus nevelés (testi) 1. -

-

-

Egészségnevelés Pszichohigiénés nevelés (lelki)

Szociohigiénés nevelés (társas-társadalmi együttműködés) Higiénés nevelés 1. Egészséges életvezetés: az egészséges Konfliktuskezelő technikák kapcsolatos életmód személyi higiéné elvárásai: táplálkozással felvilágosító órák szervezése, megismerése az 5. évfolyamon az szolgálat, IESZ orvosi és védőnői órák iskolaegészségügyi közreműködésével. megtartása a 6. évfolyamon. Pubertás korral kapcsolatos felvilágosítás: IESZ rendszeres tisztálkodás, haj - és fogápolás, kulturált megjelenés környezeti higiéné Tiszaság, rend megőrzése tantermekben, folyosókon, rendezvényeken, udvaron

2. A fertőző betegségek, az 2. Stressz elhárítás A kommunikációs készség egyszerűbb rendellenességek fejlesztése kifejlődésének megelőzésére nevelés 3. Kondicionálás, testnevelés, 3. Egészségre káros szokások 3. Szerepfeszültségek feloldása testedzés, sportolás, fizikai állóképesség tudatosítása (alkohol, dohányzás, drog, javítása stb.) 4. Baleset-megelőzésre, életmentésre nevelés

5. Érzelmi nevelés (biztonság, derű, nyugalom…)

4. A társadalmi izoláció megelőzése 5. Egészségpropaganda: káros szenvedélyek elleni tevékenység összehangolása, drogellenes előadások, filmek megtekintése, DADA program keretében előadások tartása.

Eredmény: Egészséges életmód Testi-lelki fejlődés

III.12.2.3. Az egészségfejlesztéssel összefüggő kiemelt feladatok a) Az ökológiai szemlélet kialakítása a közvetlen környezet és a tágabb környezet iránt: - Közvetlen környezet: osztálytermek, folyosók, iskolaudvar, és az iskolák környezetének védelme, rendben tartása. Helyi akciók: parkok gondozása, fa- és virágültetés, udvarrendezés - Tágabb környezet: Arborétum, Sétakert, Tisza-part, Holt-Tisza, Tőserdő évszakonkénti meglátogatása b) Iskolai étkeztetés, helyes táplálkozás - El kell érnünk, hogy a gyermekek nagy része, de a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók teljes körben az iskolában étkezzenek.

Oldal: 59 / 133


- Az étkezést biztosító (iskola, vállalkozó) élelmezésvezetője a kornak megfelelően szakmailag bizonyíthatóan állítsa össze az étlapokat, a napközis tanárok naponta ellenőrizzék ennek megvalósulását. - Az élelmezésvezetőnek legyen megfelelő szakmai képesítése. - A konyha mindennapi higiénés állapota, a gyermekek étkezési körülményei feleljenek meg a korszerű étkezés feltételeinek. - Kívánatos lenne diabetikus tanácsadói közreműködés. - Az iskolai büfé választékát az egészséges táplálkozás kritériumainak megfelelően, HAACCP követelmények szerint működtetjük. - Az egészséges táplálkozást bemutató programok (osztályfőnöki órákon, szülői értekezleten, SZK és egyéb iskolai rendezvényen). - A pedagógus életmódja, szokásai példaként szolgálnak. c) A mindennapos testedzés szervezeti keretei, programja Az iskola a mindennapos testedzéshez szükséges időkeretét a kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló időkeret terhére és egyéb szervezése feltételekkel biztosítja. a. Az első-negyedik évfolyamon heti három, ötödik-nyolcadik évfolyamon heti kettő és fél testnevelés óra épül be a tanulók kötelező óraszámába. Az eltérő tantervű tagozaton heti 4 óra testnevelés (ebből 2 óra úszás) és heti 1 óra játékos testmozgás. A pszichomotoros fejlődés elősegítése érdekében az első és második osztály heti 6 óra alapozó mozgásterápiában részesül. b. Az első-negyedik évfolyamon azokon a napokon, amikor nincs testnevelés óra, 15-15 perc játékos testmozgást iktatunk be délelőtt az órarendbe. c. A nem kötelező tanórai foglalkozások időkeretének 20%-a az iskola sportköri foglalkozásokra (délutáni sport) fordítódik a mindennapos testedzés érdekében (leány kézilabda, fiú kézilabda, fiú labdarúgás, asztalitenisz, teke.) d. A napköziben 3 órán túl tartózkodó tanulók részére 45 perces játékos testmozgást szervezünk. e. Az iskola testnevelési óra keretében tartásjavító tornát iktatunk be. f. Szükségletek szerint gyógytestnevelés bevezetését tervezzük. g. Testnevelési-sport akciók (osztály- és városi bajnokságok, kupaversenyek) h. Célunk a testnevelés, a sport feltételrendszerének további javítása, fejlesztése. A mindennapi testedzés lehetőségét biztosítjuk tanulóink számára, az órarendbe épített testnevelési órákon és azokon kívül, a szabadidős tevékenységben. Törvényi szabályozás: Közoktatási törvény 52. § (9) A mindennapi testedzés feladatainak végrehajtását szolgáló program tartalmazza a kötelezően előírt három testnevelés óra bevezetését alsó tagozaton, az 1-4. osztályban, 2004. szeptember 1-től. A testnevelést tanító kollégák a tanulók fizikai teljesítményének felmérését egységesen a Hungarofitt 1+4-es rendszere alapján végzik. A létesítmények adottságai ezt minden intézményrészen lehetővé teszik. A felmérésekre ősszel és tavasszal kerül sor. A mérésről nyilvántartás készül központi adatlapokon.

Oldal: 60 / 133


Ezen a felmérésen kívül a tantárgyi – sportági tananyagnak megfelelően, egyéb felmérések is készülnek, pl. atlétikai felmérések, labdajátékokhoz súlypontemelkedés mérése. A mindennapi testedzés feladatainak megvalósulása az intézményrészekben: - Az Erkel fasori iskolában heti két órában 5-8. osztályos labdarúgó házibajnokság zajlik reggeli, tanítás előtti időpontokban. - A tiszabögi tagozaton heti két órában tömegsport foglalkozásokat tartunk. - Délutánonként, heti négy órában kézilabdaedzés, versenyzés, versenyre való felkészítés folyik. - Őszi – tavaszi időszakban, az önkormányzat által biztosított fürdőjegyek számától függően tanórán, illetve délutáni időpontokban a tiszabögi és az Erkel fasori diákjainknak, valamint a gimnáziumi tanulóknak úszás lehetőséget biztosítunk. - A tanév folyamán részt veszünk a különböző sportversenyeken, helyi, kistérségi és megyei szervezésben. - Ezeken kívül minden évben lehetőség van sítáborban való részvételre, illetve nyári kajakozásra. - A gimnáziumban heti két alkalommal röplabda szakkört tartunk. - Heti 3 testnevelés óra és játékos testmozgás – a bevezető és kezdő szakaszban. - Testnevelés fakultáció - a bevezető és kezdő szakaszban. - Tartásjavító torna alkalmazása a testnevelés órákon, helyes testtartásra való figyelmeztetés – minden intézményrészen. - Az eltérő tantervű tagozaton atlétika, tollaslabda és úszás szakkört tartunk. - A bevezető és kezdő szakaszban mindennap a második szünetben játékos egészségfejlesztő testmozgást szervezünk a szabadban. - Ösztönözzük a szülőket, hogy a gyermekeiket gyalogosan vagy kerékpárral küldjék iskolába. - Kirándulások tervezése során az iskolavezetés szorgalmazza, hogy iktassanak be a szervező tanárok tanulmányi sétákat, gyalogtúrákat, kerékpártúrákat. - Minden tanévben szervezünk erdei iskolát, sportversenyeket, tavaszköszöntő futóversenyt. - A városban működő sportszakosztályok tevékenységében minél nagyobb számú tanuló részvételét szorgalmazzuk (pl.: karate, birkózás, kézilabda, labdarúgás). A napközis, tanulószobai és kollégiumi foglalkozások között, iskolaotthonos nevelés és oktatás alkalmával - lehetőleg szabad levegőn - biztosítjuk a tanuló életkorához és fejlettségéhez igazodó testmozgást. Ideje napi 45 perc, ha azon a napon nincs testnevelés óra. Törvényi szabályozás: 52. § (10) és 121.§ (17), valamint 53. § (9) Az iskolánkban egy munkanapon, rendhagyó órák keretében „sportnapot” szervezünk minden intézményrészen. - A kisiskolás korban folytatni kell az óvodás korban megkezdett helyes egészségügyi szokások kialakítását.

Oldal: 61 / 133


-

-

-

Figyelembe kell venni a kisgyermekek nagy mozgásigényét. Törekedni kell arra, hogy minél több időt töltsenek a szabad levegőn. Az iskolai egészséges életmódra nevelés kölcsönhatásban kell érvényesülnie a mozgás- és táplálkozáskultúrának és a tisztálkodási szokásoknak. El kell sajátíttatni minden gyermekkel az egészséges táplálkozás, az egészséges életmód szokásrendszerét. Ki kell alakítani bennük a helyes életvitel, a rendszeres testmozgás igényét. El kell sajátíttatni az alapvető elsősegély-nyújtási ismereteket minden gyermekkel. A tanulóknak fel kell ismerniük azt, hogy az alkoholfogyasztás, a dohányzás, a kábítószer-fogyasztás, a szexuális szabadosság és ezek reklámjai, a helytelen gyógyszerfogyasztás és vegyszerkezelés az egészségünket veszélyezteti. Meg kell ismertetnünk az egészséget károsító szenvedélybetegségek megelőzését szolgáló módszereket. El kell sajátíttatni a fogyasztóvédelemmel, a közlekedésre neveléssel, a társadalmi bűnmegelőzéssel, az áldozattá válással, az erőszakmentes konfliktuskezelő technikákkal összefüggő ismereteket. Törekedni kell a majdani szülői magatartás kialakítására. A helyes és felelős nemi magatartás szorosan összefügg a családi életre neveléssel. Ismertetni kell az AIDS terjedésének lehetőségeit. Fejlesztenünk kell a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Tanulóinknak be kell mutatnunk az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedési mintákat. Az egészségnevelés érdekében fontos az érzelmi nevelés, az iskolában a biztonság, a derű, a nyugalom, a védelem, a hangulatos környezet megteremtése.

d) Az egészségfejlesztés, területei, szervezeti keretei Egészségnevelés a tanórákon a. Szaktárgyi órák A pedagógusok feladata, hogy az egyéni tanterv készítésekor tervezzék az egyes tantárgyrészekhez kapcsolódó egészségvédelmi tananyagot. A módszerek megválasztásánál, a megvitatást, a felfedező szemléltetést helyezzék előtérbe. b. Az egészségtan tantárgyi modul Rendszerező, összefoglaló szerepet tölt be az iskolai egészségnevelés folyamatának egészében. Elsődleges célja az életben való érvényesülés képessége megszerzésének, az egészség értékelése „beállítódásának” alakítása. Az egészségtan tantárgy meghaladja az eddigi oktatási programokat: arra kívánja a tanulókat felkészíteni, hogy önálló életükben képesek legyenek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani. Az egészségtan tantárgy az egészséges állapot örömteli megélésére, az élet és az egészség tiszteletére, értékelésére is nevel. Az élet és az egészség az embernek semmi mással nem pótolható, alapvető értéke.

Oldal: 62 / 133


Az alapfokú nevelés – oktatás keretében (kerettanterveiben) minden nevelőnek hivatásbeli kötelessége a tanulók egészségének védelme és fejlesztése. Ezt a tanár részben a tanításon kívül, részben a saját tantárgyának oktatása keretében, részben pedig az egészségtan órák programjával valósíthatja meg. c. Az osztályfőnöki órák Az osztályfőnöki órák integráló szerepet töltenek be az egészségnevelésben, és támaszkodnak más tantárgyak ismeretközvetítő tevékenységére. Az osztályfőnökök feladata: Egészséges ember – személyes egészségvédelem Egészséges környezet – közösségi egészségvédelem Az életbiztonság megőrzése – életvédelem A serdülőkori változások – lelki egészségvédelem A változás kézben tartása – mentálhigiénés témakörök összefoglalása, a mindennapi élet alternatíváira való alkalmazás – a tanulók életkori sajátosságait figyelembe véve. (A témák lebontása az osztályfőnöki nevelési tervekben, tanmenetekben megtalálható.) d. Tanórán kívüli tevékenységek: Sportkörök, sportversenyek Kirándulások – havonta rendezett túrák a környék megismerésére Önszerveződő diákcsoportok természetjáró túrái Hosszabb időtartam alatt megvalósítható akciók, mozgalmak, akkreditált programok Dohányzást megelőző mozgalom Fiatalkori alkoholfogyasztást megelőző mozgalom Otthoni baleset-megelőzés Drogmegelőzési akció Táplálkozási programok A szülők és a család bevonása a programokba Alkalmat kínálnak a szülők, pedagógusok és a gyermekek kapcsolatának fejlesztésében az iskolai és „Nyílt napok” rendezvényei, az iskola által szervezett „Családi hétvégék” programjai a tanulók és szülők közös részvételével, a kötetlen beszélgetések lehetőségével, az iskolai tornacsarnok, sportudvar megnyitása a hétvégi családi sportolás számára. Kapcsolat az iskola-egészségügyi (iskolaorvosi) szakszolgálattal Az iskola-egészségügyi szolgálat – az iskolai élet mindennapos tevékenységei között, kölcsönös egyeztetések szerint vizsgálja: A tanulók testi fejlődését, fiziológiai állapotát, egészségi mutatóit, Az 1.,3.,5.,7.,8. osztályosok szűrővizsgálatát, általános orvosi vizsgálatát végzi.

Oldal: 63 / 133


-

Értékeli a szomatikus fejlődést (testmagasság, testtömeg mérése, vérnyomásmérés) Érzékszervek vizsgálata (látásélesség, színlátás, hallás) Mozgásszervek vizsgálata elvégzi: A kötelező védőoltásokat 6. osztály: DI-TE (Diftéria-Tetanusz) MMR (Mumpsz-Kanyaró-Rubeola) Az egészségileg problematikus gyermekek szakorvosi kivizsgálásra, gyógykezelésre utalását. Szakmailag segíti és támogatja a pedagógusokat az egészséges életmódra történő nevelőmunkában.

III. 13. Az iskola környezeti nevelési programja A környezeti nevelésnek iskolánkban mélyre nyúló gyökerei, hagyományai vannak. Az 1980-as években nyaranta az intézmény kollégiumában rendeztük meg a természet iránt érdeklődő általános iskolás korú fiataloknak a megyei szintű környezetvédelmi táborokat. Az 1990-es években általános és gimnáziumi tanulóinkkal bekapcsolódtunk a savas eső programba. 1998-ban megjelent országos kiadványba, Magyarország öröm és bánat térképéhez gimnáziumi fakultációs csoportunk készített fényképeket és írásos beszámolót. A Duna TV-ben gimnáziumi tanulóink városunk „öröm- és bánathelyeit” mutatták be. Több sikeres környezetvédelmi pályázatot írtak (pl.: Soros Alapítvány). 1998-tól, illetve 2001-től rendszeresen erdei iskolába visszük tanítványainkat. 2004-ben az Intézményi Minőségirányítási Programban az általános iskolásoknál kiemelt feladatként határoztuk meg, hogy „a környezeti nevelés színvonalának emelése érdekében tovább kell fejleszteni az erdei iskola programot”. Az egész tanévet átfogó feladatok, tevékenységek Cél: - Tanítványainkban alakuljon ki a környezettel való szoros és tudatos együttélés! - A környezet iránti felelősség váljék mindennapi életük részévé! - Alakuljon ki a környezet mértéktartó felhasználása! - A fentiek előfeltételei az ökológiai szemlélet kialakulásának. Általános pedagógiai szempontok: - A környezeti nevelés valamennyi tantárgyban meg kell, hogy jelenjen! - Legyen az iskolai élet szerves része, mindennapjaink velejárója! - Személyes és tárgyi kapcsolataink is tartalmazzanak környezeti nevelési lehetőségeket! - A környezeti nevelés helyi adottságain, problémáin keresztül nyerjenek a tanulóink kitekintést a globális problémákra!

Oldal: 64 / 133


Ökológiai szemlélet kialakítása a közvetlen környezet és a tágabb környezet iránt: - Közvetlen környezet: osztálytermek, folyosók, iskolaudvar, és az iskolák környezetének védelme, rendben tartása. Helyi akciók: parkok gondozása, fa- és virágültetés, udvarrendezés. - Tágabb környezet: Arborétum, Sétakert, Tisza-part, Holt-Tisza, Tőserdő évszakonkénti meglátogatása. Időszakos feladatok: Tanulmányi versenyeken való részvétel Buzás János komplex tanulmányi verseny Nyárlőrincen, Alpári skanzen Kiskunsági Nemzeti Park által szervezett verseny a Természet – Búvár folyóirat feladataival – Kaán Károly verseny Kitaibel Pál és Herman Ottó versenyek Levelezős feladatmegoldó versenyek: Szivárvány, Bendegúz Curie környezetvédelmi és természetismereti verseny (ált. isk. és gimn.) Komplex környezetismereti verseny 7. osztályosoknak Állatok Világnapja, Madarak és fák napja, Föld napja, Víz Világnapja A környezeti nevelés formái: 1) A környezeti nevelés megjelenik minden tantárgyban, tanórákon. 2) Része továbbá a környezetkultúra, a tisztaság és rend megőrzése tantermekben, folyosókon, udvaron. 3) Tanórákon kívüli lehetőségek: - Szakkör, klub, tábor, erdei iskola - Tananyaghoz kapcsolódó tanulmányi séták, kirándulások, túrák pl.: Kincsem-part - Természetvédelmi területek, nemzeti parkok megismerése - Természetvédelem és környezetvédelem témához kapcsolódó kiállítások megtekintése - Gyűjtőmunka: A természetben található értékekből gyűjtemények összeállítása, felhasználása, valamint a város és a régió természeti adottságainak feltárása, értékeinek gyűjtése. - Természet- és környezetvédelmi projektek: hulladékgyűjtés, plakát-, rajz-, fotópályázatokon való részvétel - Kézműves foglalkozás - Színház- és mozilátogatás - Vetélkedők - Természetvédelmi és környezetvédelmi versenyre való felkészítés - Madarak téli etetése - Kiállítás (szakkörön készített eszközök, kísérletek, rajzok, fotók, gyűjtemények...) - A Studium Locale Alapítvány a Móricz iskola tanulóiért létrehozott alapítvány minden évben rendszeresen megszervezi a papírgyűjtési akciót iskolánk tanulóinak.

Oldal: 65 / 133


A környezeti nevelés hatékonyságának növelése: A környezeti nevelésnél alkalmazott módszerek: - kooperatív tanulási technikák - játékok - projekt-módszer - modellezés - kutató-felfedező módszer - vita - kreatív tevékenység A nem hagyományos módszerek a környezeti nevelés megújulását segítik. A hatékony környezeti nevelés megvalósításához speciális eszközök és felszerelés szükségesek (biológiai és kémiai víz-, levegő-, talajvizsgálatokhoz szükséges vegyszerek, természetvédelmi területek megismeréséhez pl.: szakkönyvtár, multimédiás eszközök tanárok és tanulók részére…). Környezeti nevelési törekvéseink: Iskolánkban törekszünk arra, hogy a diákok minél szélesebb köréhez juttassuk el a környezeti információkat, az iskolai életben példát mutatunk a környezet szeretetére és a természet védelmére (virágosítás, parkosítás, elemgyűjtés), támogatjuk a környezetvédelmi diák-kezdeményezéseket (Móricz-fák ültetése), támogatjuk a diákokat pályázatokon, vetélkedőkön, versenyeken. A környezeti nevelésbe igyekszünk bevonni a szülőket, ismert helyi és környékbeli környezetvédőket. A tanórai és tanórán kívüli környezeti nevelés során a tanítványaink saját tapasztalataikra építve élik meg a tapasztalás és a megismerés közvetlen élményét. Igyekszünk a környezeti nevelést az iskola, a kollégium mindennapjainak szerves részévé tenni. Kihasználjuk a helyi (a Tisza folyó és a HoltTisza), illetve a környék adottságait (Tőserdő, Tiszajenő – Gerje-síkság része, Tiszakürti Arborétum). A helyi problémákon keresztül mutatunk rá a Földünket érintő globális problémákra. Törekszünk a tanulói problémamegoldó képesség, a döntésképesség, kooperációs képesség, kreativitás, az önálló ismeretszerzés és az empátia kialakítására és fejlesztésére. Együttérzésre és szeretetre biztatjuk tanulóinkat. A természetet tanteremnek tekintjük, ahol valamennyi tantárgy komplex módon tanítható. Hangsúlyozzuk valamennyi élőlény fontosságát, élethez való jogát, és az ember természet iránti felelősségét. Nevelési törekvéseink alapja az ökológiai morál: alázat, tisztelet és szeretet a természet és az ember iránt. A környezetvédelemre való nevelést nem választjuk el a diákok hétköznapi tapasztalataitól. Pedagógiai programunkban nevelőtestületünk az iskolai környezeti nevelési értékrendjében fontosnak tartja a környezetharmonikus, döntés- és cselekvéskész életvitelre nevelést, a környezeti jogkövető állampolgárrá nevelést, a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítését, a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozását. Tanulóinknak bemutatjuk, és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegítik. A tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából fontosabb ismeretekkel: - a környezet fogalmával,

Oldal: 66 / 133


-

a földi rendszer egységével, a környezetszennyezés formáival és hatásaival, a környezetvédelem lehetőségeivel, lakóhelyünk természeti értékeivel, lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival. A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. Az iskolai környezeti nevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: A helyi tantervben meghatároztuk az iskolai környezeti nevelési céljainkat. Az erdei iskola a tanórán kívüli környezeti nevelési-oktatási forma, mely színtere a differenciálásnak, a pedagógiai hátrányok leküzdésének, a beilleszkedési nehézségek oldásának.

III. 14. Fogyasztóvédelmi program „A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.” (Nat) A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei: A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Fogyasztói magatartásunk sokféle hatás mentén, a szociális tanulás útján alakul, fejlődik. A tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelő magatartás kialakítása hosszú, sokoldalú folyamat. Ennek során az egyén megismeri a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat, megtanulja, hogyan viselkedjen a piaci viszonyok között, hogyan legyen képes fogyasztói érdekeinek érvényesítésére a természeti erőforrások védelme mellett. A fogyasztói mintáknak a fenntarthatóság irányába történő fejlődése szempontjából a nevelés-oktatás különösen nagy jelentőségű. Mivel ismereteket kell elsajátítani, készségeket, hozzáállást, értékrendet kell formálni a fenntartható fogyasztás érdekében, ezért a gyermekkorban elkezdett fejlesztés döntő hatású. Amíg a kisiskolás korban leginkább jellemző fogyasztói magatartások a kiválasztás, az áruismeret, a döntés, a kockázatvállalás, a bizalmi elv érvényesülése, addig a kamaszkorban már megjelenik a jogérzék, a szolgáltatásismeret, a fogyasztói értékrend és a vállalkozásismeret is. A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott hatások a legélénkebbek, ezért is fontos a családokra épülő nevelés. Az iskolai programokban a pszichológiai mozgatókra, és a helyes értékrend alakítására kell a hangsúlyt fektetni. Az értékek formálásában lényeges: - A kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése. - Az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása.

Oldal: 67 / 133


-

A természeti értékek védelme.

Fontos továbbá a fogyasztás során: - a tájékozódás képessége, - a döntési helyzet felismerése és - a döntésre való felkészülés. Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket e területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás célja, hogy tanulóink értsék, valamint a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: - tudatos, kritikus fogyasztói magatartás - ökológiai fogyasztóvédelem - környezettudatos fogyasztás - fenntartható fogyasztás - preventív (megelőző) fogyasztóvédelem A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az iskolánkban: Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetők a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak. Technika : Matematika: Fizika : Földrajz: Magyar: Biológia: Kémia: Informatika: Történelem:

áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztási számítások mérés, mértékegységek, mérőeszközök eltérő fogyasztási struktúrák és szokások reklámnyelv, feliratok, a reklám kommunikációs csapdái génmódosított élelmiszerek, egészséges táplálkozás élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok elektronikus kereskedelem EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem

Módszertani elemek: Nem a hagyományos módszertani elemekkel és merev tanórai keretek között folyó oktatással, hanem bizonyos készségek fejlesztésével segítjük a fogyasztóvédelmet. Ilyen készségek: a kritikus gondolkodás, az egyéni és csoportos döntéshozás és problémamegoldás. A készségfejlesztésnek tartalmazni kell az egyéni és társadalom viszonyáról szóló információgyűjtés, információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés módszereit. A fogyasztói szokásalakítás egyik fontos célja a szülők és a helyi közösségek együttműködésének megnyerése és bevonása az iskolai nevelésbe. Így a családok és közösségek fenntartható fogyasztásra való törekvése is kialakulhat. A tudatos fogyasztóvá nevelés gyakorlatában a szülők lehetnek a pedagógus legfontosabb segítői és viszont. Amennyiben rendszeresen adunk az áruismerettel, vásárlással, fogyasztói

Oldal: 68 / 133


döntésekkel kapcsolatos feladatokat, bizonyos idő után segíthetünk abban, hogy a gyerekek minél tudatosabban éljék meg családjuk fogyasztói szokásait. Az adatkezelési szabályokat betartva ismereteket gyűjthetünk a családok vásárlási szokásairól. Az információk adott esetben lehetővé teszik azt is, hogy a pedagógus pozitívan befolyásolja a család vásárlói magatartását. A hagyományostól eltérő tanulásszervezési formák alkalmazása megfelelő keretet teremthet a fogyasztóvédelem oktatásának. Fontos, hogy a diákok e módszereket minél többször alkalmazzák napjainkban tipikus helyi és globális problémákon keresztül. -

Interjúk, felmérések az emberek vásárlási szokásairól Riportkészítés az eladókkal Médiafigyelés Egyéni és csoportos döntéshozatal Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével Érveléstechnikai gyakorlatok.

Oldal: 69 / 133


IV. A HELYI TANTERV

Oldal: 70 / 133


IV.1. Bevezető Intézményünkben komplex közoktatási, művészetoktatási és szakszolgálati szolgáltatásnak megfelelően a helyi tanterv egyes elemeinek összehangolására, tartalmi koherenciáinak kiépítésére törekedtünk. Tantervi jellemzők, a módosítás sajátosságai 

Az Európai Unió kulcskompetencia keretrendszerének beépítése.



Az újrafogalmazott kiemelt fejlesztési feladatok beépítése a műveltségi területekbe.



A közoktatás alapozó szakaszának pedagógiai szerepéről kialakított filozófia érvényesítése, nem szakrendszerű oktatás az 5-6. évfolyamokon.



A tanulási stratégiák hangsúlyosabb megjelenítése.



Az egyéni boldogulás szempontjából kiemelten fontos élethosszig tartó tanulásra történő felkészülés, illetve felkészítés lehetőségei.



Tantárgyanként a kiemelt kompetenciák megjelölése.



A TÁMOP 3.1.4. pályázat szervezeti, tartalmi kötelezettségeinek végrehajtása.

IV.2. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai, az előírt tananyag és követelményei IV.2.1. Tantervek Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező és választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit a helyi tantervünk szabályozza. Az iskola helyi tantervébe beépítettük az osztályfőnöki nevelő- és oktató munkához kapcsolódó egészséges életre nevelést, illetve az egészségvédelmet szolgáló tananyagot, melynek időkerete az 5-12. évfolyamon minimum tanévenként 10 tanórai foglalkozást jelent az 28/2000. OM rendelet 10. § 5. bekezdése alapján. Fejlesztő foglalkozásokat tartunk dyslexiás, dysgraphiás és dyscalculiás sajátos nevelési igényű tanulóinknak egyedi fejlesztési terv alapján. Gimnáziumi oktatásunk a 2004/2005-ös tanévtől nyelvi előkészítő évfolyammal bővült, melynek tantárgyait és azok tananyagának követelményrendszerét a 9. évfolyamon a 4. sz. melléklet tartalmazza.

Oldal: 71 / 133


Iskolánk 2001/2002. tanévtől a 28/2000. (IX.21.) OM rendelettel kiadott és többször módosított kerettantervet építette be helyi tantervként a pedagógiai programjába a Közoktatási törvény 1999. évi törvénymódosítás ütemezése szerint. A 2003. évi költségvetési törvény csökkentette a tanulók kötelező óraszámát, ezzel arányosan tananyagcsökkentést is előírt. A tananyagcsökkentés az iskolánk érvényben lévő helyi tantervének kiigazításával is járt, ill. jár. A közoktatási törvény 2003. évi módosítása szerint  

az iskolai oktatás tartalmi egységét, és az iskolák közötti átjárhatóságot a kerettantervek helyett a Nemzeti alaptanterv biztosítja.

A 243/2003.(XII.17.) Kormányrendelet szerint iskolánk e rendelet mellékleteként kiadott Nemzeti alaptantervre épülő az oktatási miniszter által kiadott kerettantervet építi be pedagógiai programjába, és a 2004/2005-ös tanévtől az 1. osztályban indítva felmenő rendszerben azt vezeti be. A közoktatási törvény alapján bevezettük a nem szakrendszerű oktatás megszervezésére 5-6. évfolyamokon felmenő rendszerben a 2008/2009es tanévtől. A nem szakrendszerű oktatással az alapozó szakaszban a kulcskompetenciákat fejlesztjük. IV.2.1.1. A nem szakrendszerű oktatás megszervezése és bevezetése az 5-6. évfolyamon A 2003. évi LXXIX. törvényt módosító 2006. évi LXXI. közoktatási törvény 1. paragrafusa alapján intézményünk 2008. szeptemberétől nem szakrendszerű képzést valósít meg 5-6. évfolyamon, a tanórák 25-50%-ában, felmenő rendszerben. A százalékarányok mérséklésére a Törvény 128 § (19) bekezdése módot ad, ezért a Tiszabögi tagozaton 2009/2010-20010/2011. tanévben a kötelező órák 20%-ában, az Erkel fasori tagozaton 2009/2010. tanévtől a tanórák 50%-ban szervezzük meg a nem szakrendszerű oktatást. A nem szakrendszerű képzést a törvény előírásának megfelelő képzettségű tanárok végzik. Cél: Az alapozó funkciók hatékonyságának növelése, különösen a szövegértő, kreatív, problémamegoldó gondolkodás fejlesztését tekintjük feladatunknak. Kiemelt fejlesztési irányok:  olvasáskészség (szövegértő, élményszerző, ütemes olvasástechnika),  íráskészség (kiírt, megfelelő tempójú, eszközként használható készség),  elemi számolási készség (számírás, mértékváltás, négy alapművelet eszköztudássá fejlesztése),  elemi rendszerező képesség, elemi kombinatív képesség kialakítása.

Oldal: 72 / 133


A helyi tanterveknek az 5-6. évfolyamos nem szakrendszerű oktatásszervezés okán történő átdolgozásakor kiemelt figyelmet fordítunk az alábbiakra:  az önálló tanulás, a jegyzetelési technikák tanítására 10-12 éves korban, 

az információszerzés- és feldolgozás (forrásból tájékozódás, szelektálás, rendszerezés, felhasználás, új kontextusban alkalmazás) képességének fejlesztésére,



a kommunikációs képességek (pl. műfajismeret, nyelvhelyesség, helyesírás, hétköznapi helyzetekben) erősítésére,



a szociális kompetenciák fejlesztésére,



a térbeli, időbeli, mennyiségi viszonyokban való pontosabb tájékozódásra,



az 5. és 6. évfolyamokon kialakítandó tanulásszervezés során a módszertani kultúrára, azon belül a „tanítói” és a „tanári” módszerek arányára.

A tantervek kiegészülnek a nem szakrendszerű oktatás fejlesztési követelményeivel, a tanmenetek pedig órára lebontva tartalmazzák a célzott készség-képességfejlesztés tartalmát és tevékenységi területeit. Erősíteni kell a tantárgyak közötti integratív jelleget, mivel az általános kompetenciák elsajátítása nem kötődik speciális tantárgyhoz. A komplex személyiségfejlesztés érdekében a nem szakrendszerű oktatásban résztvevők együttes tervezést a tanmenetek készítésekor, egységesen jelölik a naplóban a nem szakrendszerű oktatás óráit (NSZ), illetve annak százalékát, hogy az időkeret, a fejlesztés területe nyomon követhető legyen. A nem szakrendszerű képzés értékelésének formája:  „Nem szakrendszerű oktatásban részt vett” kerül a bizonyítványba a Tiszabögi tagozaton  a tanóra jegyében jelenik meg az Erkel fasori tagozaton

Oldal: 73 / 133


7. táblázat: Az időkeret felhasználása a Tiszabögi tagozaton Műveltségi terület

Tantárgy

Magyar nyelv és irodalom Matematika Idegen nyelv

Magyar nyelv és irodalom Matematika Angol nyelv Etika Ember és társadalom Történelem Osztályfőnöki Informatika Informatika Ember és természet Természetismeret Összesen:

5. osztály

6. osztály

1 óra

1 óra

1 óra 0,5 óra 0,5 óra 0,5 óra 0,5 óra 0,5 óra 4,5 óra (20%)

1 óra 0,5 óra 0,5 óra 0,5 óra 0,5 óra 0,5 óra 4,5 óra (20%)

8. táblázat: Az időkeret felhasználása az Erkel fasori tagozaton TANTÁRGYAK

Kötelező óra

Ebből NSZ

%-os arány

Kötelező óra

nem köt.

Ebből NSZ

%-os arány

Magyar nyelv és irodalom Történelem

4

1

25%

4

1

25%

2

1

50%

2

1

50%

Idegen nyelv

3

1

33%

3

1

33%

Matematika

4

2

50%

3

1,5

45%

Természetismeret

2

1

50%

2

1

50%

Ének

1

0,75

50%

0,5

1

0,5

50%

Rajz

1

0,5

33%

0,5

1

0,5

Technika és életvitel

1

1

100%

1

1

100%

2,5

1,5

60%

2,5

1,5

60%

Osztályfőnöki

1

1

100%

1

1

100%

Tánc és dráma

0,5

0,25

50%

0,5

0,25

50%

Hon és népismeret

0,5

0,5

0,25

50%

0,5

0,5

50%

0,5

0,25

50%

22,5

11,25

50%

Testnevelés

Informatika

0

Ember és társ., etika

0

Egészségtan

0 22,5

Összesen

0,25

50%

0,5 1

11,25

50%

2,5

25

A tervezés folyamatosan történik.

Oldal: 74 / 133

nem köt.

0,5

33% 0,5

0

0,5 1

25

2,5


IV.2.1. 2. Az érvénybe lépő tantervek 2004 szeptemberétől évfolyamonként 9. számú táblázat: Tantervek bevezetése 1-8. évfolyamon Tanév 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009 2009/2010 2010/2011 2011/2012

1. NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT

2. CS NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT

3. K CS NAT NAT NAT NAT NAT NAT

4. K K CS NAT NAT NAT NAT NAT

5. CS CS CS CS NAT NAT NAT NAT

6. CS CS CS CS CS NAT NAT NAT

7. K CS CS CS CS CS NAT NAT

8. K K CS CS CS CS CS NAT

10. számú táblázat: Tantervek bevezetése 9-12. évfolyamon Tanév 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009 2009/2010 2010/2011 2011/2012 2012/2013 2013/2014 2014/2015 2015/2016

9. 10 11. 12 CS CS K K CS CS CS K CS CS CS CS CS CS CS CS CS CS CS CS CS CS CS CS CS CS CS CS CS CS CS CS CS CS NAT CS CS NAT NAT CS NAT NAT NAT CS NAT NAT NAT NAT

K = a kerettantervnek megfelelően 2001-ben felülvizsgált helyi tanterv CS = a 2003. évi költségvetési törvény 103.§ (4) bekezdésében előírt óraszám- és tananyagcsökkentés alapján felülvizsgált helyi tanterv NAT = a 2003. évi törvénymódosítás és a NAT 2003 alapján felülvizsgált (választott) helyi tanterv Iskolai szinten az előírt tananyagot és követelményeket a fenti dokumentumok tartalmazzák és szabályozzák, amelynek részletei az egyes műveltségterületekhez, tantárgyakhoz választott és kidolgozott dokumentumokban (taneszköz-család, oktatóprogramok, tantárgyi tantervek, stb.) konkretizálódnak. A helyi tantervekben előírt tananyag és követelményrendszer az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakra (műveltségterületekre, modulokra) lebontott tantárgyi struktúrákban, a kötelező és választható tanórai foglalkozások keretében, tanórán kívüli tevékenységek körében valósul meg.

Oldal: 75 / 133


A közoktatási törvény módosítása következtében, fokozatosan változnak a nevelőoktató munka szervezeti kereteinek forrásai, az óraszámok is. Az óraszám csökkenés 1-8. évfolyamon teljes körben (a kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozásokra fordítható időkeret) a 2006/2007. tanévre valósul meg, az egyéni foglalkozás időkeretének fokozatos növekedése 2010/2011. tanévig tart. IV. 2.1. 3. Az oktatás-nevelés időkereteinek változásai a közoktatási törvény szerint: (Évfolyamonként egy osztályra számítva) 11. számú táblázat: Időkeretek Tanév

2004/2005. 2005/2006. 2006/2007. 2007/2008. 2008/2009. 2009/2010. 2010/2011.

Kötelező tanórai Nem kötelező tanórai Egyéni foglalkozás foglalkozás heti foglalkozás időkerete időkerete időkerete 52. § (3) 128. § (23) 52. § (7) 124. § (24) 52. § (11) 129.§ (10) 185 32,05 11,5 (6 %) 180 33,15 12,6 (7 %) 177,5 34,5 14,2 (8 %) 177,5 34,5 15, 975 (9 %) 177,5 34,5 17, 75 (10 %) 177,5 34,5 19, 525 (11 %) 177,5 34,5 21,30 (12 %)

E kétoldalú tartalmi és szervezeti szabályozást figyelembe véve alakítottuk ki: - A tantárgyi struktúrát, - A kötelező és válaszható tanórai foglalkozások körét és az egyéni foglalkozásra fordítható időkeret felhasználását. A helyi tanterveket az 5. számú melléklet tartalmazza. IV.2.2. Iskolaotthonos nevelés és oktatás Iskolánkban az 1-4. évfolyamon a szülői igényekre alapozva az iskolaotthonos oktatásszervezési forma valósul meg. Az iskolaotthon alapvető feladata, hogy a gondjaira bízott gyermekek számára biztonságot adjon és segítse a gyermek sikeres iskolai életét. Az iskolaotthonos nevelés és oktatás a nem szakrendszerű oktatásra alapozva egységes keretbe foglalja a tanulók egyéni képességéhez igazodó fejlesztés teljes folyamatát, biztosítva a tanulóknak a pihenés, a kikapcsolódás, a szórakozás és a testmozgás lehetőségét. Az iskolaotthonban két, esetenként több nevelő foglalkozik a gyerekekkel, megosztva egymás között a közismereti és készségtárgyakat. Ennek függvényében készítik el az órarendet. Ez a forma nagymértékben megkönnyíti mind a tanulók, mind a nevelők mindennapjait. A két pedagógus együttműködésével megnő a pedagógiai hatékonyság:  A szoktatás következetesen gyakorolható a nap egészében: a felelősi rendszer működtetése, viselkedési normák, a kulturált étkezési szabályok, kommunikáció, tanulási technikák nem csak a nap bizonyos szakaszára korlátozódik.  Az egy osztály – egy csoport: erősíti a közösséget.

Oldal: 76 / 133


  

   

A nap egészére elosztva váltják egymást a tanórák, amelyeknek szerves folytatása az önálló tanulás, ahol meg kell oldani a következő tanítási napokra történő felkészülés feladatait is, amit ugyanaz a nevelő vezet. Az önálló tanulás részben délelőtt, részben délután történik. Rendszeresen van – délelőtt és délutáni időszakban is – szabadidő, amely a kikapcsolódást, a monotóniából való kizökkenést teszi lehetővé. A színes, mozgalmas szabadidő eltöltésének lehetőségei: szabadlevegőn való mozgás, amellyel a mindennapos játékos, egészségfejlesztő testmozgást, a heti három testnevelés óra mellett valósítják meg. Továbbá könyvtárlátogatás, játék, kreatív manuális foglalkozások, vetélkedők, szakkörök, séták, kirándulások, sportkörök, művészeti foglalkozások (kézműves, drámajáték stb.). A gyermekek terhelése egyenletes. A napirend – órarend – természetesen nem rideg szabályokat tartalmaz, ez egy rugalmasan kezelhető keret, átvariálható, igazítható az aktuális programokhoz. Heti értékelés, és a hétfői beszélgető kör - melynek nevelő hatása állandó keretet biztosít a csoportnak - kiváló eszköz a személyiség - és közösségformálásban. Biztosítjuk az iskolaotthonos nevelési és oktatási formában működő osztályokban a feltételeket a tankönyvek, füzetek és más tanulói felszerelések iskolai tárolásához.

IV.2.3. Fakultáció választása a gimnáziumban A 11. és 12. évfolyamosok tantárgyakat választhatnak a fakultatív órakeret terhére. A fakultációban oktatott tantárgyak tananyagát és követelményrendszerét a többször módosított 100/1997-es kormányrendelet 2. számú melléklet második része alapján határoztuk meg. Emelt- és középszintű érettségire felkészítő fakultációk: Magyar nyelv és irodalom Matematika Történelem Biológia Idegen nyelv: angol, német és olasz Kémia Fizika Középszintű érettségire felkészítő fakultációk: Informatika Utazás és turizmus Földrajz Testnevelés Rajz és vizuális kultúra Ének Az egyes fakultációkat létszámtól függően indítja intézményünk. IV.2.4. Óratervek (6. számú melléklet) általános iskola gimnázium szakképző iskola

Oldal: 77 / 133


IV.3. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok törekednek arra, hogy olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használjanak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a művelődési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: testnevelés, technika, rajz. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. A tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, a ruházati és más felszereléseket a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével a tanítók, szaktanárok választják ki a helyi tantervekben megfogalmazott követelmények alapján. A taneszközök kiválasztásánál szempontokat veszik figyelembe: -

-

a

szakmai

munkaközösségek

a

következő

A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének! Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. A taneszközök feleljenek meg a kompetenciafejlesztés kritériumainak. Biztosítsák a differenciált fejlesztést, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztését és az ismeretekbe ágyazott képességfejlesztést.

Az iskolaszék a ruházati és más felszerelések megvételével kapcsolatosan a szülőkre háruló kiadások tekintetében korlátozásokat állapíthat meg. A korlátozás nem járhat azzal a következménnyel, hogy kizárja a meghatározott ruházati és más felszerelések megvételét. Törekszünk arra, hogy: - felmenő rendszerben azonos tankönyvcsaládokból, s évfolyamonként pedig azonos tankönyvből tanítsunk, - a választott tankönyv nevelő jellegű legyen, - a választott tankönyv a tanulók életkori sajátosságainak megfeleljen, - a választott taneszköz a tananyag megértését segítse, - a választott taneszköz a tananyag élményszerűvé tételét szolgálja, - a választott tankönyv valamennyi tanulónak biztosítható legyen, - olyan ruházati vagy más felszerelés beszerzését kérjük a tanulótól, amely nélkülözhetetlen a pedagógus általa tartott foglakozáson való részvételhez, illetve a tananyag elsajátításához,

Oldal: 78 / 133


-

év közben csak akkor változtatunk tankönyvet, tanulmányi segédletet, taneszközt, ruházati és más felszerelést, ha abból a szülőre fizetési kötelezettség nem hárul.

IV.4. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltétele, hogy a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítse. A tantárgyi minimum követelményeket a helyi tanterv szabályozza. Az egyéni fejlesztésre szoruló tanulókat az adott évfolyam követelményrendszere alapján értékeljük, és állapítjuk meg továbbhaladásukat. Amennyiben a szakképzési évfolyamba lépés előfeltétele az alapműveltségi vizsga vagy az érettségi vizsga megléte, a tanuló akkor is megkezdheti tanulmányait a szakképzési évfolyamon, ha a vizsgát megkezdte, de nem fejezte be. Tanulmányait azonban az adott évfolyamon csak akkor fejezheti be, ha tanítási év első felének utolsó napjáig az alapműveltségi vizsgabizonyítványt, illetve az érettségi bizonyítványt megszerezte. 2004. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben az általános iskola első-harmadik évfolyamán a tanulót csak akkor utasítjuk évismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. E szerint járunk el – iskolatípustól és évfolyamtól függetlenül – az idegen nyelv tekintetében is, az idegen nyelv tanulásának első évében. Az első-negyedik évfolyamon a szülő kérésére engedélyezzük az évfolyam megismétlését. A tanuló részére engedélyezzük az évfolyam megismétlését abban az esetben is, ha felsőbb évfolyamba léphetne. A szakképzési évfolyam nem ismételhető meg. Nem tekinthető a szakképzési évfolyam megismétlésének a második vagy további szakképzésbe történő bekapcsolódás. A tanulóknak a javítóvizsgát a tanév végéig (augusztus 31-ig) kell letenniük. Ha a tanuló a tanév végén - a tantárgyak számától függetlenül - elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. A negyedik-nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak minden tantárgyból osztályozó vizsgát kell tennie, ha: -

az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól; az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse; egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott; magántanuló volt.

Oldal: 79 / 133


Az első-harmadik évfolyamon a közoktatási törvény előírásának megfelelően a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet mulasztott.

IV.5. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei 1) Az első évfolyamba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét május 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a szülő kérje gyermeke felvételét az iskolába. 2) Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: a. a gyermek születési anyakönyvi kivonatát; b. a szülő személyi igazolványát; c. a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás volt); d. a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta); e. a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával; f. szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. 3) A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: a. a tanuló anyakönyvi kivonatát; b. a szülő személyi igazolványát; c. az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; d. az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot. 4) A második-nyolcadik, ill. tizedik-tizenkettedik évfolyamba jelentkező tanulóknak az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie idegen nyelvből és azokból a tárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló valamely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni. 5) A kilencedik évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: a. a tanuló születési anyakönyvi kivonatát vagy személyi igazolványát; b. a tanuló általános iskolai bizonyítványát. 6) Eltérő tantervű tagozat (sajátos nevelési igényű tanulók nevelése-oktatása): - Az eltérő tantervű tagozatra csak a Bács-Kiskun Megyei Áthelyezési és Tanulási Képességet Vizsgáló és Rehabilitációs Szakértői Bizottság javaslata alapján kerülhetnek a tanulók. Az áthelyezett tanulók az alsó tagozaton évente, a felső tagozaton kétévente kontrollvizsgálaton vesznek részt, melyen megvizsgálják visszahelyezésük lehetőségét. A kontrollvizsgálatot az iskola köteles kérni.

Oldal: 80 / 133


- A korai fejlesztést, képzési kötelezettséget szintén a fent említett szakértői bizottság állapítja meg, tesz javaslatot a terápiára, s meghatározza a kontrollvizsgálatok időpontját. - A logopédiai ellátást igénylőket (18 éves korig) minden év szeptemberében a logopédusok szűrik ki.

IV.6. Az iskolai beszámoltatás követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei Az iskolai beszámoltatás követelményeit a szakmai munkaközösségek határozzák meg a tanított tanterv alapján. Az iskolai beszámoltatás szóban és írásban történik. Törekszünk arra, hogy az azonos évfolyamokon a témazáró dolgozatok és tanév eleji és tanév végi felmérések feladatlapjai is azonosak legyenek. A 12. évfolyam elvégzése után vizsgát tesznek a tanulók (érettségi vizsga vagy OKJ-s vizsga). A tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősítjük. Az éremjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesítjük. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján határozzuk meg. Az osztályzatról a tanulót és a kiskorú szülőjét értesítjük. A tanuló teljesítményének értékelésére az alábbi érdemjegyeket és osztályzatokat használjuk: 5 jeles 4 jó 3 közepes 2 elégséges 1 elégtelen. A tantárgytömbösítésnél és a műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatásánál, témahét és a projekt megvalósításánál az – adott témához kapcsolódó tantárgynál – szóbeli és írásbeli értékelés érdemjegyekkel, osztályzatokkal valósul meg. A 2004/2005-ös tanévtől kezdődően felmenő rendszerben az első-negyedik évfolyamon is a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeljük, az első-harmadik évfolyamon félévkor és év végén, továbbá a negyedik évfolyamon félévkor – szöveges minősítést alkalmazunk. A minősítési kategóriák: kiválóan teljesített, (5) jól teljesített, (4) megfelelően teljesített, (3) felzárkóztatásra szorul. (2) Ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap, a szülő bevonásával értékeljük a tanuló teljesítményét, feltárjuk a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket, javaslatot teszünk azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre.

Oldal: 81 / 133


Az első és harmadik negyedév elteltekor a tájékoztató füzetben írásban tájékoztatjuk a szülőket arról, hogy gyermekük a jelzett időben mely tantárgyakból áll bukásra, illetve mely tantárgyakból rontott tanulmányi eredményein. A tanuló követelményei:

magatartása,

szorgalma

értékelésének

és

minősítésének

1. A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-tizennegyedik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. 2. A tanulók magatartását az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi, illetve az év végi osztályzatot az értesítőbe, illetve a bizonyítványba be kell jegyezni. 3. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki: - a házirendet betartja; - a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik; - kötelességtudó, feladatait teljesíti; - önként vállal feladatokat és azokat teljesíti; - tisztelettudó; - társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik; - az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz; - óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet; - nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása; b) Jó (4) az a tanuló, aki: - a házirendet betartja; - tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik; - feladatait a tőle elvárható módon teljesíti; - feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti; - az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt; - nincs írásbeli intője vagy megrovása.

Oldal: 82 / 133


c) Változó (3) az a tanuló, aki: - az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be; - a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik; - feladatait nem minden esetben teljesíti; - előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva; - a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik; - igazolatlanul mulasztott; - osztályfőnöki intője van. d) Rossz (2) az a tanuló, aki: - a házirend előírásait sorozatosan megsérti; - feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti; - magatartása fegyelmezetlen, rendetlen; - társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik; - viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza; - több alkalommal igazolatlanul mulaszt; - több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. 4. A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. 5. A tanulók szorgalmát az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. 6. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; - tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi; - a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi; - munkavégzése pontos, megbízható; - a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz; - taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.

Oldal: 83 / 133


b) Jó (4) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; - rendszeresen, megbízhatóan dolgozik; - a tanórákon többnyire aktív; - többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti; - taneszközei tiszták, rendezettek. c) Változó (3) az a tanuló, akinek: - tanulmányi eredménye elmarad képességeitől; - tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti; - felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik; - érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja; - önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. d) Hanyag (2) az a tanuló, aki: - képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében; - az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg; - tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen; - feladatait többnyire nem végzi el; - felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek; - a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül; - félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

IV.7. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya Az írásbeli beszámoltatások formái: a. tanév eleji, félévi, év végi írásbeli felmérés, b. próbaérettségi és a próba szakmai vizsga, c. témazáró dolgozat (témakörök után), d. írásbeli felelet (egy vagy több tananyagból), e. a megértést ellenőrző – gyakorló dolgozat, f. szabadkézi, vagy műszaki rajz, g. számítógépes feladatok, h. házi dolgozat.

Oldal: 84 / 133


A témazárók íratásának időpontját egyeztetjük az adott osztályban tanító kollégákkal. Egy napon az alapfokú nevelés-oktatás bevezető és kezdő szakaszában egy tantárgyból, az alapfokú nevelés-oktatás alapozó és fejlesztő szakaszában, a gimnáziumban, és a szakiskolában maximum két tantárgyból íratunk témazáró dolgozatot. A dolgozatokat csak rendszerező, összefoglaló óra után íratjuk. Az év eleji felmérések tájékozódóak, ezért nem értékeljük érdemjeggyel. A tanév eleji felméréseket csak az előző tanévi tananyag felelevenítése után íratjuk. A gimnáziumban: Az írásbeli feleletnek nincs napi korlátozása. Próbaérettségit egy napon legfeljebb egy tantárgyból írathatnak a pedagógusok. Az osztályzatok %-os tartományát, az egyes produktumok súlyának mértékét, az adott tantárgyból az évfolyamon kötelező témazáró dolgozatok számát a szakmai munkaközösségek tagjai dolgozzák ki, fogadják el, ismertetik azt a tanév elején a tanulókkal és a szülőkkel. Nem értékeljük érdemjeggyel az alapfokú nevelés-oktatás bevezető és kezdő szakaszában (Kőrösi úti és tiszabögi) a kötelezően választható etika, és a szabadon választható néptánc-, népi gyermekjáték, báb-drámajáték, sport-játék tantárgyakat. A tantárgytömbösítésnél és a műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatásánál, a témahét és a projekt megvalósításánál írásbeli beszámoltatás történik.

IV.8. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Egy osztályon, csoporton belül a munkaközösségek hangolják össze, koordinálják az otthoni felkészülés írásbeli és szóbeli feladatainak mennyiségét és arányát. Az elvégzett otthoni írásbeli munkát az iskolában rendszeresen ellenőrizzük, a szóbeli feladatokat értékeljük. Az iskolaotthonos tanulóknak hét közben otthonra írásbeli feladatot nem adunk. A délben hazajáró tanulók házi feladatait a tanítási órán előkészítjük. Meghatározzuk a forrást (tankönyv, munkafüzet, szöveg-, illetve feladatgyűjtemény, lexikon, tv, rádió, sajtó, internet, stb.). A feladat elvégzésének forrása a tanuló rendelkezésére kell, hogy álljon. A tanulók terjedelemben és nehézségi fokozatban differenciáltan kaphatnak feladatot. Figyelünk arra, hogy hétvégére, tanítási szünetekre a tanulók kevés írásbeli munkát kapjanak. A házi feladat ellenőrzését mindig értékelés követi, melynek eredményeként a tanuló szóbeli visszajelzést, vagy pontot, kisjegyet, vagy érdemjegyet kaphat.

Oldal: 85 / 133


A tantárgytömbösítésnél és a műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása esetében házi feladatot, a témahét és a projekt megvalósításánál gyűjtőmunkát vagy önálló kutatási feladatokat adunk.

IV.9. A modulok értékelése és minősítése, valamint beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe A modulokat önálló tantárgyként tanítjuk és a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősítjük. Az adott iskolai évfolyam sikeres befejezésének feltétele a modulok tantárgyi minimum követelményeinek teljesítése. A tantárgyi minimum követelményeket a helyi tanterv szabályozza.

IV.10. A TÁMOP 3.1.4. pályázati kötelezettségekkel összefüggő feladatok 1) A kompetencia alapú oktatás alkalmazása A NAT szerinti kulcskompetencia-területek fejlesztését, újszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazását támogató oktatási programok és taneszközök bevezetése, alkalmazása.  A 2009/2010 tanévben első, ötödik és kilencedik évfolyam meghatározott osztályaiban szerzett gyakorlati tapasztalatok felhasználásával, felmenő rendszerben kettő, egy és egy tanulócsoportban a „Szövegértés-szövegalkotás” kulcskompetencia területen tanévet átfogóan, teljes tanórai lefedettséget biztosító, adaptációval kidolgozott kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása.  A 2009/2010 tanévben első, ötödik és kilencedik évfolyam meghatározott osztályaiban szerzett gyakorlati tapasztalatok felhasználásával, felmenő rendszerben kettő, egy és egy tanulócsoportban a „Matematika” kulcskompetencia területen tanévet átfogóan, teljes tanórai lefedettséget biztosító, adaptációval kidolgozott kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása.  A 2009/2010 tanévben ötödik és kilencedik évfolyam meghatározott osztályaiban szerzett gyakorlati tapasztalatok felhasználásával, felmenő rendszerben kettő és egy tanulócsoportban az „Angol idegen nyelv” kulcskompetencia területen tanévet átfogóan, teljes tanórai lefedettséget biztosító, alap és emelt szintű, saját innovációban kidolgozott kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása.  A 2009/2010 tanévben ötödik évfolyam meghatározott osztályaiban szerzett gyakorlati tapasztalatok felhasználásával, felmenő rendszerben egy tanulócsoportban a „Német idegen nyelv” kulcskompetencia területen tanévet átfogóan, teljes tanórai lefedettséget biztosító, alap és emelt szintű, saját innovációban kidolgozott kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása.  A 2009/2010 tanévben kilencedik évfolyam meghatározott osztályában szerzett gyakorlati tapasztalatok felhasználásával, felmenő rendszerben egy tanulócsoportban a „Életpálya-építés” kulcskompetencia területen, kereszttantervi formában kidolgozott, adaptált kompetencia alapú oktatási program,

Oldal: 86 / 133


programcsomag bevezetése, alkalmazása.  A 2009/2010 tanévben első évfolyam meghatározott osztályában szerzett gyakorlati tapasztalatok felhasználásával, felmenő rendszerben tanulócsoportban a „Szociáliséletviteli- és környezeti” kulcskompetencia területen, kereszttantervi kettő formában kidolgozott, adaptált kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása. 2) Tantárgytömbösített oktatás A szakrendszerű oktatás tanítási óráinak figyelembevételével, felmenő rendszerben a 2010/2011 tanévben 10 %-ban, a 2011/2012 tanévben 15%-ban történő megvalósítása, azt követően 15%-ban történő fenntartása. Az induló ötödik évfolyam tanulócsoportjaiban magyar nyelv és irodalom, tánc és dráma, rajz, valamint idegen nyelv, informatika, hetedik évfolyamon természettudományos tantárgyak körében vezettük be. Gimnáziumban az induló kilencedik évfolyamon idegen nyelvi tanulócsoportjában az angol nyelv tantárgy bevonásával valósult meg. Felmenő rendszerben minden évben az éves munkatervben határozzuk meg a belépő osztályoknál a bevont tantárgyakat. 3) Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása 

A 2009/2010 tanévben ötödik és kilencedik évfolyam meghatározott osztályaiban szerzett gyakorlati tapasztalatok felhasználásával, felmenő rendszerben tizedik évfolyamig, a magyar nyelv és irodalom tantárgy keretében, a magyar nyelv és magyar irodalom tantárgyak integrálásával valósítjuk meg.

4) Oktatási programok, újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése  Az implementációs tevékenységet segítő, a kulcskompetenciák fejlesztését támogató modernpedagógiai módszertan alkalmazása, kooperatív technikák, projek-módszer, témahét, drámapedagógia, múzeum pedagógia stb. az alábbi témakörökből választva: -

demokráciára nevelés szülőföldem Európa ünnepeink, évfordulóink környezeti nevelés egészségnevelés

 Tanévenként egy moduláris oktatási programcsomag bevezetése ötödik és kilencedik évfolyamon, az éves munkatervben meghatározott tantárgy keretében, óraszámban és témakörben.  Tanévenként egy három hetet meghaladó projekt megszervezése, a tanévi munkatervben szabályozott módon, meghatározott témában, illetve évfolyamon.  Tanévenként legalább egy témahét megszervezése, a tanévi munkatervben szabályozott módon, meghatározott témában, illetve évfolyamon. 5) IKT eszközök használata, digitális készségek fejlesztése

Oldal: 87 / 133


 A pályázat keretében beszerzett digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata, digitális készségek fejlesztése.  A tevékenységet úgy kell megtervezni, hogy a programba bevont tanulócsoportok implementációban érintett tanóráinak 25%-a IKT-eszközzel támogatott tanóraként valósuljon meg.  A tantermi feltételrendszer megléte esetén, az implementációban nem érintett releváns tantárgyi területeken ez az arány érje el a 15%-ot. 6) A hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségének javítása  A hátrányos helyzetű gyerekek, tanulók és a sajátos nevelési igényű gyerekek, integrálását elősegítő programok intézményi alkalmazása, az elsajátítottak intézményi adaptációjának megvalósítása,  Szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása,  A lemorzsolódás és kirekesztődés megelőzését támogató személyközpontú, egyéni tanulási utak, komplex végigkísérési folyamatok kialakítása.  A pályázat keretében teljes tantestületi szinten megismert, a HHH tanulók integrált keretek között megvalósuló – a szociális helyzetből és a képességek fejlettségéből eredő hátrányok ellensúlyozását célzó – iskolai nevelésének-oktatásának megszervezését tartalmazó IPR általános módszertani, továbbá differenciálási elemeinek a teljes tantárgyi rendszerben, a nevelés-oktatás átfogó szintjén történő megvalósítása. 7) Megismert „Jó gyakorlatok” intézményi alkalmazása, átfogó intézményfejlesztés megvalósítása  A pályázat keretében megismert, továbbá az „Lőrincz-féle komplex tantermi játékok” és az „IKT portfólió készítése” adaptációja, integrálása az intézményi dokumentumokba, a napi nevelő-oktató munkába.  Intézmények közötti szakmai együttműködések, referencia intézményekkel való együttműködés kialakítása,  A pedagógusok horizontális együttműködési, tanulási lehetőségeinek megteremtése, referenciahelyi szolgáltatások igénybe vétele. 8)

Saját innováció megvalósítása intézményünkben Az intézmény saját innovációinak megvalósítása, továbbvitele, szükség esetén korrekciója, a fejlesztések eredményeinek az intézmény mindennapi gyakorlatába való beillesztése.  Moduláris környezeti nevelési, helyismereti oktatási program  Témahét  Három hetet meghaladó program

Oldal: 88 / 133


Saját innovációink: „A XXI. század korában” Tanulás tanítása Tevékenységközpontú pedagógiák alkalmazása Eszközfejlesztés és annak közös használata Környezeti nevelés Egészséges életmódra nevelés A HHH tanulók felzárkóztatása és beilleszkedésük segítése

12. táblázat: TÁMOP 3.1.4 pályázati kötelezettségek (2009/2010-es tanév) Módszerek, szervezési módok

A kompetencia alapú oktatás megvalósulása Tantárgytömbösítés Projektoktatás Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli tervezése Három hetet meghaladó projekt megtervezése Témahét megtervezése Moduláris oktatási programok megtervezése Önálló intézményi innováció

Évfolyam Általános iskola 1 X

2

3

4

Gimnázium 5 X

6

X X X

X

X

7

8

X

9 X

X

X X

X X

X

X

Oldal: 89 / 133

11

12

13

X

X

X

X

X X X

X

X

10

X

X




évfolyam Általános iskola 1 X

X

X

2 X

3

Gimnázium

4

X

5 X

6 X

X X X

X X X

7

8

X X X

X

X

9 X

10

11

12

13

X

X

X

11

12

13

X

X

X

X

X

X

X X

X

X

X X

X

X

X

X




X

2 X

X

3 X

X

X

X

X

Gimnázium 4

5 X

6 X

7 X

X X X

X X X

X X X

8

X X X

X

X

9 X

10

X

X

X

X X

X

X

X

X

Oldal: 90 / 133

X X

X

X

X


15. táblázat: TÁMOP 3.1.4 pályázati kötelezettségek (2012/2013-as tanév) Módszerek, szervezési módok



2 X

3 X

Gimnázium 4 X

X

X

X

5 X

6 X

7 X

X X X

X X X

X X X

8 X

9 X

X X

X X X

X

X

X

10

11

12

13

X

X

X

11

12

13

X

X

X

X

X

X

X X

X

X

X X

X

X

X

X

X

X




2 X

3 X

Gimnázium 4 X

X

X

X

5 X

6 X

7 X

X X X

X X X

X X X

8 X

9 X

X X

X X X

X

X

X

10

X

X

X

X X

X

X

X X

X

X

X

X

X

Oldal: 91 / 133

X


17. táblázat: TÁMOP 3.1.4 pályázati kötelezettségek (2014/2015-ös tanév) Módszerek, szervezési módok



2 X

3 X

Gimnázium 4 X

X

X

X

5 X

6 X

7 X

X X X

X X X

X X X

8 X

9 X

X X

X X X

X

X

X

10

11

12

13

X

X

X

X

X

X

X X

X

X

X X

X

X

X

X

X

X

IV.11. A középszintű érettségi vizsga témakörei A középszintű érettségi vizsga témaköreit a 7. számú melléklet tartalmazza.

IV.12. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. (A felmérés a „Hungarofit teszt” alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Anrásné Dr. Teleki Judit, MKM 1997.) A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatokat, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámokat a 8. számú melléklet tartalmazza.

Oldal: 92 / 133


IV.13. A szakiskolai szakmai alapozó oktatás keretében elsajátított ismeretek tantárgyai, értékelésük és minősítésük A szakiskola a képességek fejlesztését akkor végezheti eredményesen, ha követelményeiben a tanulók adottságaihoz igazodik. Alapvető cél, hogy a tanulók képesek legyenek sikeres szakmai vizsgát tenni, majd szakmájukban elhelyezkedni az elvárásoknak megfelelni, valamint a szakmai továbbképzésben eredményesen fejlődni. Célunk a szakmatanulás iránti érdeklődés felkeltése a sikerélményhez juttatás révén, valamint az elméleti tudás fejlesztése mellett a motorikus képességek, a kézügyesség fejlesztése is. IV.13.1. Szakmai alapozás Szakmai alapozó ismeretek elméletet és szakmai alapozó gyakorlatot 10. évfolyamon oktatunk, három szakterületen: 1) Vendéglátás-idegenforgalom szakterület 2) Műszaki / gépészet szakterület 3) Műszaki / építészet szakterület 4) Kereskedelem-marketing 5) Mezőgazdaság Mind az öt szakterületen heti 4 óra elmélet és 4 óra gyakorlat szerepel a tantervben. A gyakorlatokat 10. évfolyamon is tömbösítve célszerű megszervezni, napi 4-6 órában. 1) Vendéglátás-idegenforgalom szakterület alapozó ismeretek elméleti tantárgyi egységei: a) Vendéglátás története, üzletei b) Idegenforgalom c) Termelőüzemi termékek d) Jogi alapismeretek Vendéglátás-idegenforgalom szakterület alapozó gyakorlat tantárgyi egységei: a) Vendéglátó, gazdálkodó alapismeretek 2) Műszaki / gépészet szakterület alapozó elmélet tantárgyi egységei: a) Mechanika b) Műszaki ábrázolás c) Gépelemek Gépészeti szakmai alapozó gyakorlatok tantárgy bemutatja az elméletben tanultak gyakorlati alkalmazásait, bővíti a tanulók műszaki tevékenységeinek körét: a) Előrajzolás a síkban b) Fémek alakítása c) Kötések, kötési módok

Oldal: 93 / 133


3) Műszaki / építészet szakterület alapozó elmélet tantárgyi egységei: a) Szakmai számítások b) Építészeti alapismeretek c) Építészeti műszaki rajz d) Építőanyagok Építészeti szakmai alapozó gyakorlatok tantárgyi egységei: a) Kitűzési és mérési ismeretek b) Állványozási ismeretek c) Anyagvizsgálatok 4.) Kereskedelem-marketing alapozó ismeretek elméleti tantárgyi egységei: a) Kereskedelem története, üzletei b) Kereskedelem c) Termelőüzemi termékek d) Jogi alapismeretek Kereskedelem-marketing szakterület alapozó gyakorlat tantárgyi egységei: a) Vendéglátó, gazdálkodó alapismeretek 5) Mezőgazdaság a) Mértékegységek b) Műszaki ábrázolás c) Gépelemek Gépészeti szakmai alapozó gyakorlatok tantárgy bemutatja az elméletben tanultak gyakorlati alkalmazásait, bővíti a tanulók műszaki tevékenységeinek körét: a) Előrajzolás a síkban b) Fémek alakítása c) Kötések, kötési módok IV.13.2. Értékelés, minősítés Minden szakcsoport szakmai előkészítő és alapozó programjában részletesen leírt célokat és feladatokat határoz meg a központi program. A továbbhaladás feltételeit is meghatározzák a programok, amelyekhez a pedagógusok igazítják a saját értékelési szempontjukat. Az értékelés alapja elméleti oktatásban a tanulók szóbeli és írásos teljesítménye, míg gyakorlatokon a szakmai alapok iránti fogékonyság, érdeklődés és hozzáállás a minősítés alapja, – a manuális képességek felmérése mellett.

Oldal: 94 / 133


V. A SZAKKÉPZŐ ISKOLA SZAKMAI PROGRAMJA

Oldal: 95 / 133


Beiskolázási körünk - mivel iskolánk három megye határán fekszik - regionális jellegű. Városunk és a környékbeli települések vállalatainak, kft-inek, vállalkozásainak képzünk szakembereket. A végzett növendékeink többsége a munkaerőpiacon megtalálja és megállja a helyét. 2005-ben a szakiskola több szakképző intézménnyel együtt sikeresen pályázott a Kecskemét központú Térségi Integrált Szakképző Központ (TISZK) kialakítására. A program célja a szakképzés modernizálása, ami a korszerű gyakorlati képzéssel, valamint az érintett iskolák és önkormányzatok szoros együttműködésével lehetséges. 2006/2007-es tanévtől a 11. majd a 12. évfolyamon is a kőműves és burkoló szakmát tanulók iskolai tanműhelyben sajátíthatják el a gyakorlati ismereteket. Diákjaink tanulmányi előmenetele változatos képet mutat. Vannak jó képességű, de kevésbé szorgalmas, szorgalmas, de gyengébb képességű tanulóink, de vannak olyanok is, akik tanulmányaik során nem jutottak sok sikerélményhez. A szakiskolások közül a szakmai vizsga után többen folytatják tanulmányaikat középfokon a gimnázium levelező tagozatán, illetve második szakmát tanulnak. A tantervi ismeretanyagon túl szakköri és önképző formában kínálunk lehetőséget egy-egy szakterület iránt mélyebben érdeklődőnek, tudásuk gyarapítására. Szakképző iskolai oktatás - képzés: A szakiskola 10. évfolyamán a kerettantervi követelmények alapján folyik a képzés. A közismereti tárgyak mellett szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatást végzünk az alábbi szakmacsoportokban: -

Gépészet szakmacsoport Építészet szakmacsoport Vendéglátás-idegenforgalom Kereskedelem-marketing szakmacsoport Mezőgazdaság

A 10. osztályt elvégzett tanulók e szakmacsoportokba tartozó, az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ - ben) megtalálható szakképesítések közül választhatnak. A tanuló a nyolcadik osztály sikeres elvégzését követően, amennyiben 16. életévet betöltötte, választhat a gépészeti, építészeti és kereskedelmi szakképesítések közül. A gimnáziumban vagy más középiskolában végzettek részére az egyéb szolgáltatások szakmacsoport szakmáit kínáljuk. Az egyes tanévekben indítandó szakmák listáját a munkaerőpiaci igények alapján állítjuk össze, s minden év március elején hirdetjük ki. A 2010/11-es tanévtől felmenő rendszerben az előrehozott 3 éves szakképzést indítjuk a mezőgazdaság, gépészet, vendéglátás idegenforgalom, építészet és kereskedelemmarketing szakmacsoportokban. A felvétel feltétele: - 8. osztály sikeres elvégzése - egészségügyi alkalmasság

Oldal: 96 / 133


18. táblázat: Az előrehozott 3 éves szakképzés közismereti kompetencia területei és időkerete Kompetenciaterületek szerinti óraszámok évfolyamonként 1/9 2/10 3/11 Összesen Kompetenciaterületek heti éves heti éves heti éves óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám Idegen nyelvi 3 108 0 0 0 0 108 Tanulás (a moduláris 2 72 0,5 18 0 0 90 óraszám terhére) Történelmi, szociális, 3 108 1,5 54 0 0 162 állampolgári Természettudományos - kémia 1 36 0 0 0 0 36 - földrajz 1 36 0 0 0 0 36 - biológia 0,5 18 1 36 0 0 54 - fizika 0,5 18 0 0 0 0 18 Digitális 1 36 1 36 1 36 108 Matematikai 2 72 1 36 0 0 108 Művészeti 2 72 1,5 54 0 0 126 Anyanyelvi 3 108 1,5 54 0 0 162

Összesen

19

684

8

288

1

36

1008

Az elméleti és gyakorlati, szakmai oktatás tantárgyait, órakeretet a kiadott központi program, szakmai vizsgakövetelmények alapján készült az iskola helyi tanterve tartalmazza szakmánként. Gyakorlati oktatás: - 1/9. évfolyamon kizárólag iskolai tanműhelyben végezhető. - 2/10. és 3/11. évfolyamon iskolai tanműhelyben, vagy külső gyakorlati oktatóhelyeken tanulószerződéssel végezhető. A 3 éves előrehozott szakképzésben oktatott szakmák: OKJ 31 582 15 1000 00 00 OKJ 33 582 03 1000 00 00 OKJ 31 521 20 0010 31 04 OKJ 31 521 25 0000 00 00 OKJ 31 341 01 0010 31 02 OKJ 33 811 02 1000 00 00

Kőműves Burkoló Növénytermesztési gépüzemeltető, gépkarbantartó Szerkezetlakatos Élelmiszer- és vegyiáru-eladó Pincér

Az előrehozott 3 éves szakképzések óraterveit a 2010/11-es tanévtől felmenő rendszerben az 5. számú melléklet tartalmazza.

Oldal: 97 / 133


A 2010/11. tanévtől indított 10. osztály elvégzésére épülő új 2 éves szakképzések: OKJ 31 582 15 1000 00 00 OKJ 33 582 03 1000 00 00 OKJ 31 521 20 0010 31 04 OKJ 31 521 25 0000 00 00 OKJ 31 341 01 0010 31 02 OKJ 33 811 02 1000 00 00 OKJ 52 815 01 0000 00 00

Kőműves Burkoló Növénytermesztési gépüzemeltető, gépkarbantartó Szerkezetlakatos Élelmiszer- és vegyiáru-eladó Pincér Kozmetikus

Az új 2 éves szakképzések óraterveit az 5. számú melléklet tartalmazza. A 2010/11. tanévtől a 10. osztályra épülő 2 és 3 éves szakképzések: OKJ 31 582 15 1000 00 00 OKJ 33 582 03 1000 00 00 OKJ 31 521 20 0010 31 04 éves) OKJ 31 521 25 0000 00 00 OKJ 31 341 01 0010 31 02 OKJ 33 811 02 1000 00 00 OKJ 52 815 01 0000 00 00

Kőműves (3 éves) Burkoló (3 éves) Növénytermesztési gépüzemeltető, gépkarbantartó (2 Szerkezetlakatos (3 éves) Élelmiszer- és vegyi áru-eladó (2 éves) Pincér (3 éves) Kozmetikus (2 éves)

A 2010/11. tanévtől felmenő rendszerben megszűnő 2 és 3 éves szakképzések óraterveit az 5. számú melléklet tartalmazza. Iskolánkban, iskolarendszeren kívüli felnőttképzés is folyik. A választható szakmák oktatásának szervezése mindenkor a munkaerőpiac igényeinek figyelembevételével történik a Szakképzésről szóló törvény és a Közoktatási Törvény előírásai alapján. A Móricz Zsigmond Szakképző Iskolában oktatott, ill. oktatható szakmák az OKJ szerint: OKJ 31 521 24 1000 00 00 OKJ 31 521 19 0010 31 06 OKJ 33 621 02 1000 00 00 OKJ 31 521 19 0010 31 10 OKJ 31 341 01 0010 31 02 OKJ 52 811 02 0100 31 01 OKJ 52 811 02 0100 31 02

Szerkezetlakatos Mezőgazdasági erő- és munkagépkezelő Gazda Önjáró betakarítógép kezelője Élelmiszer- és vegyiáru-eladó Étkezdés Vendéglátó-eladó

A képzés belső szakaszai: Az intézmény belső képzési szakaszai az alapító okirattal összhangban valósulnak meg. A szakiskolai képzési idő a 2010/11 tanévtől 3 év. A szakképzés 1/3 részében általános műveltséget megalapozó képzés 2/3 része elméleti és gyakorlati képzés folyik. A 2+2, és 2+3 éves képzéseknél a szakképző évfolyamok a 10. osztályra épülnek. A szakiskola tizedik évfolyamán az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás folyik, kerettanterv alapján. A szakiskola tizedik évfolyamának befejezése után a tanulók szakképzési évfolyamba léphetnek, és az OKJ szerinti szakképzésben vehetnek részt.

Oldal: 98 / 133


A szakmai képzés idejét központi program határozza meg (többsége 2 vagy 3 éves időtartamú). A szakmai alapozás óraszámai a 10. osztályban igen jól segítik a tanulók megalapozott, tudatos szakmaválasztását. Fontos szempontnak tartjuk az iskolatípusok közötti átjárhatóság biztosítását, ezért a szakiskola 10. évfolyamának befejezése után lehetőséget biztosítunk különbözeti vizsgával való átlépésre gimnáziumi képzésbe. A gimnáziumban gyengén teljesítő tanulóknak lehetőséget biztosítunk a szakiskola 10. évfolyamán a továbbhaladásra, a 10. osztályos végzettséggel rendelkezők bekapcsolódhatnak a szakképzésbe. A magasabb évfolyamba lépés feltétele, hogy a tanuló valamennyi tantárgyból az elégséges szintet teljesítse. Az oktatási ciklus végén a tanulók a szakmai vizsgáztatás szabályai és vizsgakövetelményei szerint szakmai vizsgát tesznek. A szakképzésben az osztálykeretet megbontó csoportos oktatás – a törvényes csoportlétszám elérésekor – beindítható. A szakmai gyakorlati képzés feltételei: - A növénytermesztési gépüzemeltető, gépkarbantartó szakmában 11. és 12. évfolyamon iskolai tanműhelyben történik a gyakorlati oktatás. - A növénytermesztő gépész tanműhely címe: Tiszakécske, Rákóczi telep 15. - A szerkezetlakatos szakmában az Andritz Kft. tanműhelyében (Tiszakécske, Dózsa tp. 69.) történik a gyakorlati oktatás. - Kőműves, épületburkoló, pincér és élelmiszer- és vegyiáru-eladó szakmákban a gyakorlati oktatás iskolai tanműhelyben, tankonyhán és külső gyakorlati helyeken történik. Kozmetikus szakmában külső gyakorlati helyen történik a szakmai gyakorlati képzés. Tanulói jogviszony: Az iskola különböző képzési szakaszaiba más-más belépési feltételek mellett lehetséges tanulói jogviszonyt létesíteni. Ezek olyan jogi-képességbeli, esetleg egészségügyi feltételeket tartalmaznak, mely nélkül a tanulmányok nem kezdhetők el, illetve nem folytathatók. Az első szakaszba (10. osztályba) a kilencedik osztályt eredményesen elvégzett tanulók jelentkezhetnek, általános egészségügyi alkalmasság esetén. A jelentkezőket az iskola az eredményes előrehaladás és a képességek hatékonyabb kibontakoztatása érdekében, tanulmányi eredmény és az érdeklődés alapján, különböző osztályokba sorolja. A második szakaszban, (az 1/9, 2/10, 3/11, illetve 12. és 13. a szakképző osztályokba történő belépéshez) az egészségügyi alkalmasság is szükséges alapfeltétel. A harmadik képzési szakaszba, a kozmetikusképzésbe (a 1/13-2/14. a középiskolára épülő szakképző osztályokba történő belépéshez) a gimnázium 12 évfolyamának sikeres elvégzése és egészségügyi alkalmasság a tanulói jogviszony létesítésének feltétele. A különböző képzési szakok és irányok részletes felvételi követelményeit, a pályaválasztási tájékoztatót minden tanév elején az intézmény nyilvánosságra hozza.

Oldal: 99 / 133


A tanuló a tanulói jogviszony gyakorlása során az iskolánk Szervezeti és Működési Szabályzata, a házirend, a munkavégzéssel kapcsolatos előírások követelményeit megismeri, azokhoz alkalmazkodik. Minden diák, aki az iskolával tanulói jogviszonyt létesít a házirendet, mint kötelező magatartási rendet elfogadja. Az évfolyamokról történő továbblépés, a tanulmányi követelmények teljesítése után lehetséges. A szakmai tankönyvek, segédletek kiválasztásának külön szempontjai: A Nemzeti Szakképzési Intézet, illetve az Agrárszakoktatási Intézet által ajánlott tankönyveket használjuk a szakképző évfolyamokon. A tankönyvek kiválasztásánál elsődleges szempont, hogy államilag támogatott tankönyveket vásároljanak tanulóink azon szakmák tanulásakor, ahol van választási lehetőségünk. Az új tankönyvek korszerű ismereteket tartalmaznak, azonban magas áraik miatt tanári segédkönyvként alkalmazzuk, valamint tartós tankönyvként vásároljuk az iskolai könyvtár részére, amelyet a tanulóink kikölcsönözhetnek. Ezen elvek alapján történik a katalógusok, műszaki táblázatok, különböző szakmai segédkönyvek kiválasztása.

Oldal: 100 / 133


VI. A KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Oldal: 101 / 133


Bevezető A pedagógiai program elkészítésekor felmértük a helyi adottságokat és igényeket, figyelembe vettük a kollégium mikro- és makrokörnyezetét, a nevelőtestület szakmai és emberi adottságait, a gyermekek eltérő életkori sajátosságait, az érdekelt (partner) iskolák pedagógiai programját, az óvoda nevelési programját. S ezek alapján értékes céloknak megfelelő feladatokat és tevékenységrendszert dolgoztunk ki, melyet folyamatosan és következetesen fogunk megvalósítani jól megválasztott nevelési módszerekkel, eljárásokkal. A kollégium társadalmi szerepe, küldetése A kollégium alapfeladata, hogy megteremtse a megfelelő feltételeket azon tanulók számára, akiknek lakóhelyén nincs lehetőség a tanuláshoz, illetve akiknek a szülő nem tudja biztosítani a tanuláshoz szükséges körülményeket. A kollégium együttműködik az érdekelt iskolákkal, óvodával, figyelembe véve azok pedagógiai célkitűzéseit. Tevékenysége során kiegészíti a családi és iskolai nevelést, egyben szociális ellátást, biztonságot és érzelmi védettséget nyújt a tanulóknak. A kollégium a megfelelő pedagógiai környezet biztosításával elősegíti a társadalmi szerepek tanulását, ezáltal sajátos támogatást nyújt a sikeres társadalmi beilleszkedéshez.

VI.1. A kollégium nevelési alapelvei, célkitűzései A kollégiumi nevelés főbb alapelvei: - az alapvető emberi és szabadságjogok, a gyermekeket megillető jogok érvényesítése; - demokratikus, humanista, nemzeti és európai nevelési elvek alkalmazása; - a tanulók iránti felelősség, bizalom, szeretet és tapintat; - az alapvető erkölcsi normák betartatása; - az integrált nevelés biztosítása; - az egyéni és életkori sajátosságok figyelembevétele; - a sajátos nevelési igényű tanulóknál az egyéni szükségletek, az egyéni fejlődési ütem figyelembevétele; - a nemzeti, etnikai kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartása, fejlesztése; - az egyéni és életkori sajátosságok, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók szükségleteinek figyelembe vétele, egyéni bánásmód alkalmazása; - építés a tanulók öntevékenységére, önszerveződő képességére; - a szülőkkel és a kapcsolódó iskolákkal (óvodával) való konstruktív együttműködés. A kollégiumi nevelés célja a bentlakásos intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával a tanulók szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, tanulásának a sikeres életpályára való felkészítésének, személyiségének fejlesztése, kibontakoztatása.

Oldal: 102 / 133


Célul tűzzük ki: - A pedagógus közösség kapcsolatrendszerének, munkakultúrájának, szakmai kompetenciájának fejlesztését. A Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramjában megfogalmazott célok és megfogalmazott célok és feladatok jelenjenek meg a pedagógusok mindennapi tevékenységében, gondolkodásmódjában. - Az országosan kibontakozó kollégiumi nevelés irányaival és tartalmi megújulásával való lépéstartás igényét. - A pedagógus személyiség és attitűd, a szabad, alkotó pedagógus kibontakoztatását. - A helyzetelemzés, diagnosztizálás, a pedagógiai folyamatok vezérlése épüljön be a nevelők pedagógiai eszköztárába. - Az Intézményi Minőségirányítási Program ne célja, hanem eszköze legyen a kollégiumban zajló folyamatok reálisabb megismerésének és pozitív irányú változtatásának. Fontosnak tartjuk a nevelőtanári továbbképzéseken, kollégiumi fórumokon, tanfolyamokon, konferenciákon, munkaközösségi értekezleteken való részvételt. Minden pedagógus számára kötelező az önképzés: - a megjelenő kollégiumi, szakmai anyagok folyamatos olvasása, szakmai beszélgetések, ajánlások, - a pedagógiai szakirodalom folyamatos tanulmányozása, - a nevelő-oktató munkával kapcsolatos törvények ismerete.

VI.2. A kollégium működése, feltételrendszere -

Tárgyi, környezeti feltételek A kollégium kapcsolatrendszere A kollégiumi élet megszervezése

A kollégium alapításától fogva koedukált. A gimnazisták, szakiskolai tanulók, általános iskolások, sajátos nevelési igényű tanulók, óvodások 5 csoportba vannak elosztva. VI.2.1. Tárgyi, környezeti feltételek Az épület elhelyezkedése, sajátosságai: Az épület elhelyezkedése kedvező, mivel az intézmény legnagyobb részintézményéhez csatlakozik. A kollégium megközelíthetősége közhasználatú járművekkel, vonattal is és busszal is nagyon jó. Maximális kihasználtság esetén a kollégium egy tanulóra jutó hasznos alapterülete 2 8m . Hasznos alapterület: hálóhelységekből, tanulószobákból, társalgóból, ebédlőből, klubszobából és kiszolgáló helységekből áll. Komfortfokozata: összkomfortos.

Oldal: 103 / 133


A kollégium elhelyezkedésénél fogva jól hasznosítja az intézmény tornatermeit, számítástechnikai helységeit, valamint a város sportpályáját. A nevelőmunkát segítő tárgyi feltételek: A kollégium belső és külső feltétele biztosítja a nevelési célok megvalósítását, szolgálja a kollégisták biztonságát, kényelmét. Gondoskodik a tanulók nyugodt pihenéséről, az egyéni visszavonulás lehetőségéről. A tanulóhelyiségek megfelelő méretűek, a szükséges eszközökkel és bútorzatokkal ellátottak. A tanulás könnyítése érdekében és a szabadidő hasznos eltöltésére audiovizuális eszközök mindenkor rendelkezésre állnak, pl.: edzőterem, kábel televízió, kollégiumi rádió, videó, magnó, lemezjátszó és egyéb eszközök szükség esetén az intézmény stúdiójából korlátlanul rendelkezésre állnak. A kollégium 2.000 kötetes könyvtára igény szerint áll a tanulók rendelkezésére. A kollégium lakói szükség esetén a közeli gimnáziumi és városi könyvtárat is használhatják. VI.2.2. A kollégium kapcsolatrendszere A kollégium rendszeres kapcsolatot tart a helyi társadalmi szervezetekkel: a városi önkormányzat mellett működő kulturális bizottsággal, a városi gyámügyi hivatallal, az iskolaszékkel, a családsegítőkkel és a Kollégiumok Országos Szövetségével. A kollégium rendszeres tartalmi kapcsolatai kiterjednek a kollégiumban elhelyezett tanulók iskoláira: Móricz Zsigmond Általános Iskola, Gimnázium és Szakképző Iskola, Eltérő Tantervű Tagozat és Városi Óvodák. Az iskolákkal való kapcsolat kiterjed Tiszakécske testvérvárosainak iskoláira is. Formái: Szakmai és nyelvi gyakorlat, kulturális rendezvények és látogatások. VI.2.3. A kollégiumi élet megszervezése A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei: A tanulókkal való törődés személyes vagy csoportfoglalkozásokon történik. A csoportfoglalkozásokat hetente meghatározott időben tartjuk. Célunk: -

-

-

A mindennapi élettel kapcsolatos ismeretek, a közösségi együttélés normáinak, a szociális viselkedés alapvető szabályainak, a konfliktuskezelő képességek kialakítása, fejlesztése. A társadalmi, együttélési normák kialakítása, fejlesztése; a családtagi szerepre, a párkapcsolat kulturált kialakítására, a takarékos gazdálkodásra nevelés. Feladatunknak tekintjük kollégiumunkat otthonossá, kulturálttá, esztétikussá tenni, ezáltal a diákok ízlését, igényességét fejleszteni. Törekszünk a megfelelő életritmus kialakítására, az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás belső igénnyé való kialakítására.

Oldal: 104 / 133


Az egészséges és kulturált életmódra nevelés érdekében, testi és lelki egészségük megőrzésére szakemberek bevonásával rendszeres felvilágosító, prevenciós előadásokat szervezünk. A szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások: A szabadidő hasznos eltöltésére szakköröket (számítógépes, fafaragó, kézimunka, kertész), filmvetítéseket, szervezett, csoportos kirándulásokat szervezünk. Rendszeresen látogatjuk a Művelődési Ház által rendezett előadásokat, kiállításokat. Fontos szerepet kap a diákönkormányzat különféle sport és szellemi vetélkedők, ünnepségek megvalósításában. A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását, az önálló életkezdést elősegítő elveink: A kollégiumi nevelésben a foglalkozások célja a kollégisták személyiségének, etikai és esztétikai ismereteinek, jellemének identitás-tudatának, önbizalmának, felelősségvállalásának, közösségi személyiségének megalapozása és fejlesztése. Tehetség kibontakoztatását, felzárkóztatást segítő foglalkozások: A tanulásban valamilyen okból lemaradt, valamint egy adott területen kiemelkedő képességű tanulók segítését az iskolákkal együttműködve valósítjuk meg. Az iskolában szerzett ismeretek bővítésére szakköröket, könyvtári foglalkozásokat, videofilm vetítéseket szervezünk. A felzárkóztatást szakirányú képesítésű nevelőtanár végzi, szükség esetén külső szaktanárral oldjuk meg (pl. gyógypedagógus). A kollégium segíti a tanulókat a tantervekben meghatározott ismeretek elsajátításában, biztosítja a képességek fejlődéséhez szükséges tevékenységek, művészeti és egyéb alkotások létrehozásának feltételeit. A kollégiumi foglalkozások az önismeretre, a közösségi kapcsolatok kialakítására, a szociális képességek fejlesztésére, az egyénileg hatékonytanulási módszerek elsajátítására, a fenntartható életviteli szokások kialakítására, a tágabb természeti, társadalmi környezetért érzett felelősségre nevelnek.

VI.3. A kollégiumi foglalkozások témakörei Tanulás Énkép, önismeret. Pályaorientáció Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra Környezettudatosság Testi és lelki egészség Felkészülés a felnőtt lét szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés g) Hon- és népismeret a) b) c) d) e) f)

Oldal: 105 / 133


Az egyes témakörök cél- és feladatrendszere: VI.3.1. Tanulás Célok és feladatok: A kollégiumba kerülő tanulóinknál figyelembe vesszük, hogy több iskolából, településről, különböző családi környezetből érkeznek, ezért a tanulási módszerek és tanulásuk hatékonysága eltérő. A kollégiumi tanulás módszertani foglalkozások közvetlenül az iskolai órákra való felkészülést, az iskolai tanulás hatékonyságának növelését, de távlatosan a sikeres pályaválasztást, a világban való eredményesebb tájékozódást szolgálják. Segíti a kollégistákat abban, hogy idejüket, erejüket jól be tudják osztani, szervezni tudják kollégiumi életüket, fontossági sorrendet tudjanak felállítani tevékenységeik és a tanulnivalók között. Elősegíti, hogy a kollégisták kialakítsák magukban annak tudatát, hogy a rendszeres és folyamatos készülés, a gyakorlás, a bevésés alapja az iskolai sikernek, ugyanakkor előkészít a továbbtanulás mindegyik fokozatára, valamint a felnőtt életre. Kialakítja az önálló tanulás, a közösségben való tanulás módszereit, felkészít az önművelésre és önnevelésre. Feladatunk: az iskolai órákra való felkészítés, az iskolai tanulás hatékonyságának növelése; - az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása; - az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; - az eltérő olvasás, az emlékezet fejlesztése, erősítése; - a célszerű rögzítési és bevésési módszerek kialakítása; - az önművelés igényének kialakítása; - A tanulás segítő hagyományos és modern eszközök használatának kialakítása; - Rendszeres könyvtárhasználat. VI.3.2. Énkép, önismeret. Pályaorientáció Célok, feladatok: Az önismereti foglalkozások célja tanulóink személyiségének, jellemének aktuális pszichés állapotának megismerése, fejlesztése csoport- vagy egyéni foglalkozásokon. Törekszünk önmaguk mélyebb megismertetésére, ezáltal elősegítjük az alkalmazkodást, beilleszkedést szűkebb és tágabb környezetükbe. Az önismeret és egyéni fejlesztés mellett fontosnak tartjuk az egyéni és közösségi motívumok, a célrendszer és értékrend megismerését, alakítását, a kollégista társadalmi orientálódásban való segítését, az egyéni törekvések és közösségi érdekek, lehetőségek egyeztetését, az érdekvédelmi és érdekegyeztetési technikák gyakorlását is. Mindezzel elsősorban a fiatalok önismeretének és erkölcsiségének alakulásához járulunk hozzá. Hangsúlyt kap a kollégiumi együttélés feltétele: a közösen meghatározott szabályok betartása.

Oldal: 106 / 133


Céljaink elérésében alapvető feltételnek tartjuk a kölcsönös bizalmat diákok és tanárok között. Tudatosítjuk tanulóinkban a körültekintő pályaválasztás fontosságát. Igyekszünk minél több ismeretet nyújtani a választott szakmáról, munkaerő-piaci lehetőségekről szakirányú könyvek, filmek segítségével. A pályaorientáció a felnőtt lét szerepeire való felkészítés egyik fontos eleme. Célja, hogy segítse a tanulók kívánatos és lehetséges további iskola- és pályaválasztását az önismeret, a pályaismeret és a társadalmi kihívások, a gazdasági helyzet tükrében. Tudatosítani kell a tanulóikban, hogy életük során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. A kollégiumnak lehetőségeihez képest átfogó képet kell nyújtania a munka világáról, és olyan tevékenységeket kell felkínálnia, amelyek alkalmat adnak arra, hogy a tanulók képességeiket kipróbálhassák VI.3.3. Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra Célok, feladatok: A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legnagyobb hatású eredményeit, váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások iránt. Más népek és nemzetek, etnikumok kultúrájának megismerésén keresztül elsajátítják a humanista és globális szemlélet- és gondolkodásmódot, erősödik európai identitástudatuk. Megismerik, mit jelent magyarnak lenni, mint európai, és európaiként magyarnak lenni. Célunk és feladatunk elérni, hogy tanulóink személyes élményeik során legyenek képesek átélni a művészeti alkotások által közvetített érzelmeket. A művészi kommunikáció különböző formái mellett a gondolatok kifejezésének, közlésének egyéb eszközeit is megtanulják alkalmazni. Külön figyelmet fordítunk a könyvtár és információs forrásközpont céltudatos használatára. az önművelés támogatására. Szakkörök keretén belül alkotó helyzetek biztosításával ösztönözzük tanulóinkat személyes elképzeléseik kifejezésére, ezáltal segítjük az egyéni ízlés alakulását. Fontos hangsúlyt fektetünk a szélsőségektől mentes, ízléses öltözködésre, külső és belső igényességre. VI.3.4. Környezettudatosság Célok, feladatok: Célunk, hogy felkészítsük tanulóinkat a környezettel harmonikus életvezetésre. Ösztönözzük őket a környezet védelmére, arra, hogy vegyék észre a környezetben lejátszódó kedvező és kedvezőtlen folyamatokat, változásokat. Fontos feladatunknak tekintjük, hogy alapelvükké váljon a természet tisztelete, környezetük megbecsülése, ítélje el a szándékos környezetrombolást. Tekintse kötelességének a környezet védelmét! Mutassuk meg a természet és az emberi környezet értékeit, esztétikumát, az ember és környezete harmonikus kapcsolatának lehetőségeit, és törekedjünk arra, hogy mindezt örömforrásként élhessék át. Képessé kell tennünk tanítványainkat a környezetet terhelő tevékenységek felismerésére, ezek csökkentésére, a környezeti problémák és konfliktusok kezelésére. Amennyiben mód van rá, megoldására. Ehhez ökológiai alapokon nyugvó, tényszerű és alkalmazható ismeretekre van szükség. Ösztönözzük a tanulókat a környezet

Oldal: 107 / 133


védelmére, arra, hogy tartózkodjanak környezetük káros terhelésétől, utasítsák el mindazt, ami környezetünk állapotát rontja. Tegyük világossá, hogy környezetünk használata életvezetésünk meghatározó része, a környezetünkkel való kapcsolatunk jelentősen befolyásolja közérzetünket, életünk kilátásait, minőségét. Törekedjünk a kollégista pozitív jövőképének kialakítására. VI.3.5. Testi és lelki egészség Célok, feladatok: A foglalkozások célja, hogy felkészítse a kollégistákat az egészséges életmód, életviteli szokások tudatos felépítésére, gyakorlására. Megfelelő ismeretek közvetítése ahhoz, hogy elutasítsák a szenvedélybetegséghez, káros függőséghez vezető szokásokat. Arra törekszünk, hogy kialakuljon az egyéni és a kollégiumi közösségi életritmushoz igazodó napirend, a tanulók legyenek képesek tevékenységeiket egészséges, nyugodt körülmények között folytatni. A kollégium rendezésével, csinosításával, díszítésével elsődleges célunk, hogy belső igénnyé váljon környezetük esztétikus és kellemes kialakítása. A diákokat segítjük abban, hogyan kerülhetik el a környezet egészséget, biztonságot veszélyeztető helyeit, helyzeteit. Megfelelő ismereteket kell közvetíteni ahhoz, hogy elutasíthassák a szenvedélybetegséghez, a káros függőséghez vezető szokásokat. A kollégium a biztonságos és befogadó környezet kialakításával hozzájárul a tanulók kiegyensúlyozott, harmonikus fejlődéséhez. A tanulók a kollégiumi életben képessé válnak a harmonikus és konstruktív életvitel szokásrendszerének kialakítására, elsajátítják az ehhez szükséges ismereteket, készségeket, ismereteket, készségeket. Kialakítjuk a sportoláshoz, mozgáshoz való pozitív viszonyuk. Törekszünk a kölcsönös bizalmon alapuló tanár-diák kapcsolat kialakítására, s ezáltal könnyebben tudunk segítséget nyújtani problémáik megoldásában, konfliktuskezelő képességük fejlesztésében. Különös hangsúlyt fektetünk a társas kapcsolatok kialakítására (barátság, szerelem, családtervezés, gyermeknevelés), testi, lelki egészségük védelmére, előadásokkal kiscsoportos beszélgetéseken. VI.3.6. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés Célok, feladatok: Célunk, hogy tanulóink megtalálják helyüket, szerepüket, feladatukat a családi, iskolai, kollégiumi közösségben. A foglalkozások során megismertetjük és gyakoroltatjuk a kollégiumi és az iskolai közösség nyújtotta jogokat, kötelességeket. Legyen képes elsajátítani a társadalmi érintkezés alapvető szabályait. A témakörök feldolgozása során legyen képes eltérő szempontok mérlegelésére, erősödjön szóbeli és írásbeli kifejezőkészsége, különösen az érvelés, vitatkozás tekintetében. A foglalkozások segítik a kollégista beilleszkedését környezetébe, felkészítik

Oldal: 108 / 133


a felnőtt lét szerepeire. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erősítéséről van szó, amely alapvetően segíti a társadalomba történő beilleszkedést. A szociális és társadalmi kompetencia fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, a tudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek is, ezért szükséges a gazdálkodáshoz, a munkaerőpiachoz, a vállalkozáshoz fűződő ismeretek átadása. Felkészül az önálló életvitelre, az önellátásra, a családi életre, valamint - nemektől függetlenül - a családi munkamegosztásra, ezzel együtt a háztartási gazdálkodásra, a családi pénzgazdálkodásra. A párválasztással, barátsággal, szerelemmel, családteremtéssel, a gyermekgondozással és gyermekneveléssel kapcsolatos ismeretek is fontos szerepet kapnak. A témakörök feldolgozása során képesek lesznek eltérő szempontok mérlegelésére, erősödik szóbeli és írásbeli kifejezőkészsége, különösen az érvelés, vitatkozás tekintetében. Társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások terve: Fő célunk, hogy a diákjaink felnőttként a magánéletüket tudatosan fel tudják építeni, meg tudják szervezni, konstruktív módon tudják alakítani. Feladatunk, hogy ennek érdekében ismeretekkel lássuk el az egyéni ügyek intézése, a családi élettel, az otthonteremtéssel és a pénzgazdálkodással kapcsolatos teendők területén. Fontos feladatunk, hogy a napi időbeosztással rendszerességre, a feladatok ütemezésére, tervezésére szoktassuk a kollégistákat. Feladatunk, hogy a kollégiumi diákönkormányzat segítségével megtanítsuk kollégistáinkat az emberi együttélés írott és íratlan szabályaira, a konfliktusok kezelésére, toleranciára, kapcsolatteremtésre és ápolásra, a tettekért való felelősségvállalásra. VI.3.7. Hon- és népismeret Célok, feladatok: Célunk a magyarság-tudat, a nemzetiségi tudat és az Európához tartozás tudatának kialakítása. Feladatunknak tartjuk, hogy kollégistáinkban maradjon meg a kötődés a küldő környezettel, de törekszünk arra is, hogy kialakuljon a befogadó környezethez való kötődése is. Előzetes felkészülés után bemutatják lakóhelyüket, közös sétán megismerkednek az új környezet nevezetességeivel. Játékfoglalkozásokon népi hagyományok felelevenítése. Fontosnak tartjuk, hogy ismerjék a magyarság szimbólumait, Magyarország nemzetiségeit, ismerjék és tudják, hogy határainkon túl is élnek magyarok. A kollégista tartsa meg azokat az értékeket, amelyekkel a szülői ház, a felnevelő környezet „elküldte” a kollégiumba, s az új környezet értékei ugyanúgy épüljenek be a személyiségébe. Feladataink: - a szülőföld, az elbocsátó, a befogadó környezet szeretete, a lokálpatriotizmus és a hazaszeretet (patriotizmus) alapjainak kialakítása, ismerete (település, kisebb tájegység),

Oldal: 109 / 133


-

országunk, nemzetünk, ismerete, szeretete, az anyanyelv szeretete, művelése, igényes használata, a határainkon kívül, kisebbségben élő magyarok problémáinak ismerete, a velük való közösségvállalás, hagyományaink, kulturális örökségünk ismerete, tisztelete, ápolása, nemzeti szimbólumaink (zászló, címer, Himnusz, Szózat, ünnepeink), a hazánkban élő nemzetiségek, kisebbségek jogainak ismerete, kultúrájuk, hagyományaik, nemzeti érzéseik tiszteletben tartása, az európaiság, az európai kulturális hagyományok és örökség megismerése, megóvása, gyarapítása, az egyetemes emberi jogok megismerése, elfogadása, tiszteletben tartása, más népek nemzeti érzésének, kultúrájának tiszteletben tartása.

VI.4. A kollégiumi pedagógiai tevékenység szerkezete, szerkezeti felépítése - Szervezés és tartalom (időkeret- mikor, mit, mennyit: tanulói kötelezettség) Felkészítő foglalkozások Szabadidős foglalkozások Egyéni törődést biztosító foglalkozások Kollégiumi élet szervezése

Oldal: 110 / 133


F tanulást segítő, tehetség-kibontakoztató felkészítő speciális ismeretadó egyéb, éspedig:

diákkör SZ Szabadidő eltöltését biztosító

sportkör versenyek

diáknap egyéb, éspedig

7. a tanulókra nézve kötelező (K) választandó (VT) választható (VH)

napi felkészítő felzárkóztató

6. heti kollégiumi óraszám összesen

2. megnevezése

5. foglalkozási csoportok száma

1. foglalkozás típusa

4. van ilyen foglalkozás (X)

19. táblázat: Szerkezeti felépítés

tanóra tantárgyi korrepetálás felvételire előkészítő

X X

6 6

14 2

K VT

nyelvvizsga előkészítő

-

-

-

-

csoportfoglalkozás

X

6

6

VH

szakkör önképző kör érdeklődési kör énekkar

X X X -

6 6 6 -

6 1 2 -

VH VH -

művészeti csoport

-

-

-

-

sportági körök tanulmányi kulturális házi bajnokság kollégiumok közötti névadói napok

X

3. fajtái

E egyéni törődés K kollégiumi élet szervezése

X

X ébresztés, étkeztetés…

szobarend,

Oldal: 111 / 133

2

6

2

VH


20. táblázat: Csoportfoglalkozások rendszere, tartalma Óraszámok TÉMAKÖR 1.-8. évf. 3

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

13. évf.-tól

4

3

21

21

Énkép, önismeret. Pályaorientáció

3

3

3

3 4

3

2

Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra

3 2 4

3

3

2

34

45

2 4

2 4

2 4

2 4

3 4

3

3

3

2

Tanulás

Környezettudatosság Testi és lelki egészség Felkészülés a felnőtt szerepre. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés. Hon- és népismeret

3

4

3

4

4

3

3

Közösségi, egyéni feladatok szervezése

15

15

15

15

13

13

37

37

37

37

33

33

3

ÖSSZES ÓRÁK

Foglalkozási típusok: Napi felkészítő foglalkozások: Tanulást segítő felkészítés  A tanulószobai foglalkozások rendjének kialakítása függvénye a különböző iskolatípusok munkarendjének.  Az egyes tanulócsoportok mindenkori idejének meghatározása a nevelőtestület kompetenciája.  A kollégium általános elve, hogy a tanulószobai foglalkozás helye a tanulószoba, de a tanulási feltétel kialakításánál fontos az adottságbeli, képességbeli, ill. a tanulási szokások különbözőségeinek figyelembevétele. Ennek megfelelően a csoportvezető nevelőnek jogában áll alkalmazkodni az egyéni feltételekhez a szobákban való felkészülésre folyamatos ellenőrzés mellett. Csoportfoglalkozások: Közösségi, kollégiumi élet szervezése  A csoportfoglalkozások keretében elsősorban a csoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek megbeszélése, értékelése történik.  Tanulóink egészségének védelme érdekében egészségügyi felvilágosító előadásokat szervezünk a káros szenvedélyek (alkohol, kábítószer, dohányzás) kialakulásának megelőzésére  E foglalkozások alkalmával lehetőség nyílik a szociális viselkedés alapvető szabályainak elsajátítására és a szociális értékrendek megismerésére, pl. a megfelelő társas kapcsolatok (barátság, szerelem) kialakítása, a különböző

Oldal: 112 / 133


korosztályok (szülők, tanárok) között kialakított helyes viszony, a nemek közötti megfelelő viselkedési normák elsajátítására.  Az erkölcsi, etikai normák ismertetése és megbeszélése is részét képezik a csoportfoglalkozásoknak. Egyéni illetve kiscsoportos foglalkozások: Egyéni törődés A csoportos foglalkozások mellett az egyéni és kiscsoportos foglalkozásokra is nagy szükség van. A gyermek egyéni szükségletei és igényei szerint, pl.: - tanulmányi munka segítése, felzárkóztatás - számonkérés - a napi feladatok, kérdések, speciális nevelési problémák megbeszélése Választható foglalkozások, szabadidős tevékenységek: Szabadidő eltöltését biztosító foglalkozások        

rendszeres könyvtárhasználat sportkör számítógépes tanfolyam természetismereti szakkör színjátszó kör kézimunka szakkör fafaragó szakkör edzőterem igény szerint

Speciális szakmai tevékenységek, eljárások, kapcsolatok, eszközök: A diákönkormányzati tevékenység A szociális képességgel összefonódik a vezetőképesség fejlesztése, a vezetővezetett kölcsönhatással megvalósuló viselkedés, tevékenység végrehajtása. Feladatunk a demokratikus vezetés elsajátítási, gyakorlási feltételeinek megteremtése és folyamatos működtetése. Az önkormányzat a gyerekek számára az önkormányzás képességének, a közéletiségnek a gyakorló területe. Az önkormányzat lényege a gyermekek életének, tevékenységének önálló, öntevékeny, alkotó megszervezése, aktív részvétel az ügyek intézésében. Az önkormányzat kialakítása során a nevelő nem csupán az ügyek intézésének lehetőségét adja meg a gyermekeknek. Hanem megtanítja őket arra is, hogyan végezzék el feladataikat. A pedagógus a háttérből irányít, beépül a gyermekközösségbe, és úgy biztosítja a nevelési szándék megvalósulását.

Oldal: 113 / 133


Az diákönkormányzat fórumai - otthongyűlés - otthontanács - csoportgyűlés - csoporttanács vagy csoportvezetőség Ezek egymásra épülnek, és szerves egységet alkotnak. A gyermekközösség önkormányzata nem fejlődhet ki, és nem működhet felnőtt vezető nélkül. A felelős pedagógus munkája arra irányul, hogy a gyermekek önállósága, öntevékenysége, önkormányzó képessége maximálisan kibontakozzék. A folyamatos értékelés módszerén kívül időszakos összegző értékelést is végzünk, félév, tanév vége és szülői értekezletek alkalmával. Hagyományőrzés és ápolás Cél, tevékenység, követelmény: - hagyományok - továbbfejlesztési tervek Adatok, történetek, érdekességek gyűjtése, bemutatása kollégiumunk történetéből. Ismerje a kollégium létrejöttének főbb szempontjait, megalakulásának idején a kollégium által támasztott követelményeket, elvárásokat. A kollégium életében jelentősebb események bemutatása, írásos és képi anyagok, fotók segítségével. A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységek Az ifjúságvédelem országos viszonylatban is egyre nagyobb hangsúlyt kap az oktatási és nevelési intézményekben. - A legfontosabb feladat a felderítés és regisztráció, az okok megismerése. Ebben a munkában nélkülözhetetlen az iskolában az osztályfőnökök és a kollégiumban a csoportvezetők lelkiismeretes segítőkészsége. - A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulókat azonnal bekapcsoljuk a segélyezések rendszerébe vagy a helyi, vagy a – kollégiumosok esetében – a vidéki önkormányzatoknál. - A tanév kezdetén a zavartalan tanulmányi munka érdekében tankönyvsegélyt biztosítunk 25-50 és 100%-os térítés keretében. - Felmérjük az étkezési, napközis és kollégiumi térítési kedvezmények iránti igényeket, és ezeket minden év szeptember 20-ig eljuttatjuk az önkormányzatokhoz. Természetesen az ifjúságvédelmi tevékenység nem merül ki a segélyezésben. Az ifjúságvédelmi felelősök segítik az osztályfőnököket a veszélyeztetett tanulók rendszeres iskolába járásában. - Jelzésekkel élünk a gyámügy felé a szülők életviteléről, ha az veszélyezteti a gyermekek testi és lelki fejlődését. Értesítjük a

Oldal: 114 / 133


Családsegítő Központot, ha a gyermek élelmezése, ruházkodása, pihenése nincs biztosítva a családban. - Javasoljuk a gyermek kollégiumba vételét, ha az megoldást jelent a gyermek problémáira. - Ha nem látunk más megoldást a gondoskodás teljes hiánya esetén, utolsó megoldásként javasoljuk az intézeti elhelyezést. A szülő, a kollégista, a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei: Erősíteni kívánjuk a szülőkkel történő közvetlen kapcsolatot, tekintettel arra, hogy az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az egyébként hátrányos helyzetben lévő családok szülei ritkán élnek a bőven kínálkozó lehetőségekkel: szülői értekezletek, csoportvezető tanárokkal történő egyéni beszélgetések, nyílt nap, rendezvények látogatása, telefon, levél, stb. Az iskolai és kollégiumi szülői értekezlet összehangolása egyszeri utazás megvalósításával. A szülők tájékoztatása a gyermek neveltségi szintjének alakulásáról, közösségi magatartásáról, viselkedéséről. A város valamennyi oktatási intézményével napi kapcsolatban állunk. Ezt a kapcsolatot a nevelőtanárok és az osztályfőnökök, szaktanárok rendszeres és folyamatos együttműködése biztosítja. Az iskolák nagyobb rendezvényein a kollégium képviselteti magát. Az iskolával való együttműködés formái, szintjei: Formái: - személyes találkozás, - nevelőtestületi értekezletek, - óraadó tanárként (felkérés függvényében), - kollégiumi és iskolai rendezvények, - városi diákönkormányzati munka. Szintjei: - osztályfőnöki, szaktanári szinten a nevelőtanárok, szakmai munkaközösség-vezető, - iskolaorvos, ifjúságvédelmi felelősi szinten az ifjúságvédelmi felelős, igazgatóhelyettes, - könyvtári szinten a könyvtáros, - diákönkormányzati szinten a segítő tanár és a DÖK-elnök. A szabadidő hasznos eltöltése: A szabadidő hasznos eltöltését biztosító foglalkozás keretén belül a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei:

Oldal: 115 / 133


A testi és szellemi képességek kifejlesztése, karbantartása érdekében igyekszünk a kollégium, az iskola és a település adta lehetőségeket kihasználni. - Fő célunk a sport, a testnevelés területén, hogy diákjaink életmódjává váljék a rendszeres testmozgás, aktív sportolás. - A kollégium fontos feladata, hogy megteremtse a feltételeit az iskolai tanulmányok kiegészítésének. Célunk elérése érdekében lehetőségeinkhez mérten igyekszünk részt venni a város, a művelődési ház és a Városi Könyvtár rendezvényein. Aktuális események kapcsán előadásokat szervezünk. A kollégiumban délelőttönként szakiskolai foglalkozásokat tartunk, a nevelő-oktató munkát szolgáló eszközök a szakiskola jegyzékében találhatók. Ezen eszközök az tagintézmény egészének rendelkezésére állnak.

Oldal: 116 / 133


VII. AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Oldal: 117 / 133


VII.1. Az alapfokú zeneoktatás célrendszere és funkciói  Az alapfokú zenei nevelés alkalmat ad az érdeklődő és fogékony növendékek képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását.  A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tehetségére építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket.  Lehetőséget ad az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok, értékek átadására, az értékmegőrzés formáinak kialakítására.  A pedagógiai program lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység – nyitottság, igényesség fogékonyság – alakítása mellett a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres és énektechnikai készségek megszerzésére, a zenei ismeretek átadására és minden zenei tevékenység tudatosítására.  A zeneoktatás a különböző zenei műfajok sajátosságait, a művészi megjelenítés módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy az önkifejezés eszköztárának gazdagításával a zene alkalmazására, befogadására készítsen fel.

VII.2. Az alapfokú táncművészeti oktatás célrendszere és funkciói     

A tanulók mozgásműveltségének és mozgáskultúrájának sokirányú fejlesztése. A fizikai állóképesség, ügyesség, ritmusérzék, tér és formaérzék alakítása. Hozzájárul a tanulók nyitott személyiséggé válásához. Kibontakoztatja a tanulók kreativitását, improvizációs képességét. A táncművészeti nevelés alkalmat ad a táncművészet különböző műfajai iránt érdeklődő és fogékony tanulók képességeinek fejlesztésére.  Az alapfokú és továbbképző évfolyamokon képességeiktől és szorgalmuktól függően fejleszthetik tánctechnikai és előadói műveltségüket.  A táncművészeti oktatás célja, hogy felkészítse a tanulókat az amatőr táncéletbe való bekapcsolódásra.  A múlt és a jelen hagyományainak megismertetésével, megszerettetésével, lehetőséget teremt a tanulók számára a táncművészeti kultúra, műveltség megszerzésére.

VII.3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok  Feladatunk az intellektuális agyi és a koncentráló képesség fejlesztése.  A zenei nevelés a Kodály-koncepció szemléletének alapján valósul meg, amelynek lényege a komplex személyiségfejlesztés.  A legfontosabb elérendő cél a zene megszerettetése. A pedagógussal való személyes érzelmi kapcsolat kialakításával, a gyerekkel közös hangszerjátékkal lehet megéreztetni a zenélés örömét. A zenén keresztül érzékenységre, nyitottságra, a másikra való odafigyelés képességére tanítunk. Fontosnak tartjuk az esztétikai fejlesztést, a jó zenei ízlés kialakítását.  A zenei nevelésnek a személyiségfejlesztésben igen nagy szerepe van. A hangversenyeken való szereplések segítenek kialakítani az előadókészséget, amely valójában önmaga vállalása, illetve a másoknak való szellemi ajándékozás folyamatának alakulása.

Oldal: 118 / 133


 A zeneműben történő elmélyülés a belső figyelem, a finom lelki rezdülések útja. A kamarazenélés az egymásra figyelésre, alkalmazkodásra nevel, megtanul a gyerek irányítani és háttérbe húzódni is.  A táncművészeti ág sajátos eszközeivel szintén segíti a tanulók személyiségének fejlődését. Kialakítja a tanulóban a rendszeres munka természetes igényét. A zenetanulás, mely a személyiségre elsősorban emocionálisan hat, kedvezően befolyásolja, a megfelelő munkafegyelmet, az esztétikai érzéket, koncentráló képességet, ritmusérzéket, előadói készséget, mozgáskoordinációt.

VII.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok  A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és társadalmi környezete közötti kapcsolatot megteremti.  A közösségfejlesztés és a személyiségfejlesztés feladatai szoros összefüggésben vannak egymással. A zeneiskolában a kamarazenélés azért nagyon fontos, mert kifinomult egymásra figyelést igényel. Az egymásra figyelésnek ez a módja a valódi közösségi érzést, a másik ember elfogadását, megbecsülését olyan mélyen vési be a gyermek lelkébe, hogy életre szóló segítséget jelenthet a később fellépő nehézségek megoldásában.  A zeneiskolai szolfézscsoportok a város több iskolájának különböző korosztályú növendékeit foglalják közösségbe. A nagyobb rendezvényeken a szolfézscsoportok összevont szereplése során nem csak egy osztály, vagy évfolyam, hanem egy kisváros zeneiskolásai dolgoznak együtt egy cél érdekében.  A közösségfejlesztés szempontjából fontosak a nyári zenei táborok, a közös koncertlátogatások.  Megvalósítandó célunk: minél több kamaraegyüttes, csoport jöjjön létre a már meglévők mellé.  A táncművészeti ágnak is legalább olyan fontos a közösségformáló hatása, ereje, mint a zeneművészeti ágnak. A tánccsoportok működése nagy alkalmazkodó képességet és a másikra való odafigyelést kíván.

Oldal: 119 / 133


VII.6. Helyi tanterv Iskolánkban az elsajátítandó tananyagot illetően helyi tantervet a tánc tanszak kivételével nem dolgoztunk ki, az OM által kiadott tantervi programokat adaptáltuk, használjuk. A helyi tanterv többi lényeges elemét elkészítettük, amelyek a következőkben kerülnek részletezésre. A tanulók beiskolázása A beiskolázással kapcsolatos feltételeinket, alapelveinket kidolgoztuk, melyek a következők: A felvételi eljárás során, amikor felmérjük a jelentkezők zenei készségeit, képességeit, mozgáskultúráját, figyelmet fordítunk arra is, hogy a gyerek alkatilag és fizikailag is megfeleljen az adott művészeti ág tanulásához. Az előképző osztályok elvégzése nem kötelező, ennek ellenére fontosnak tartjuk a 6-7 éves korosztály beiskolázását is, mert az itt elsajátított ismeretek jelentősen segítik az alapfokú művészeti tanulmányok megkezdését. Lényeges eleme a beiskolázásnak, hogy a tanuló rendelkezik e az adott hangszer gyakorlási lehetőségével, van e otthon hangszere. Ez elsősorban a billentyűs tanszakok esetében fontos, mivel fúvós és vonós valamint gitár tanszakokon tud az iskola hangszereket kölcsönözni kedvező feltételek mellett. Az elvégzendő anyag szabályozása Az elvégzendő anyag tekintetében az OM által kiadott tanterveket vesszük alapul, figyelembe véve a tanuló életkorát, alkati, fizikai sajátosságait és képességeit, valamint, hogy rendelkezik e otthon gyakorlási lehetőséggel. Tekintettel a fent leírtakra, nem szabad minden esetben mereven ragaszkodni az előírt elvégzendő anyaghoz, ha a tanuló előrehaladása e nélkül is biztosított.

A tanszakok általános fejlesztési követelményei Az alapfokú zeneoktatás fejlesztési követelményei:      

A zenei műveltség megalapozása és fejlesztése. A zenei képességek kialakítása. A zenei olvasás és írás megalapozása és kifejlesztése. A technikai készség, az alkotó magatartás, a kreativitás kialakítása. Rendszerezett zenei ismeretek, általános zenei műveltség átadása. A zene logikájának, a harmóniai szerkezet és a forma összefüggéseinek megismertetése.  A főbb zenei stílusok sajátosságainak, a zeneirodalom nagy korszakainak, népünk zenéjének, a zene történetének és a zeneirodalom nagy egyéniségeinek megismertetése.  A tanuló rendszeres zenehallgatásra nevelése.  Az értékes zene megszerettetése, a növendékek zenei ízlésének formálása.

Oldal: 120 / 133


   

A társművészetek iránti nyitottság kialakítása. A zenei pályát választó tanulók felkészítése a szakirányú továbbtanulásra. A gyerekek aktív társas muzsikálásra nevelése. Közreműködés más intézmények kulturális rendezvényein.

Az alapfokú táncművészeti oktatás fejlesztési követelményei: Fejlessze - a gyerekek és fiatalok mozgáskultúráját - testi-lelki állóképességét - kapcsolatteremtő képességét Neveljen - egészséges, jó tartású, jó mozgású tanulókat - a táncművészetet értő közönséget - táncot szerető fiatalokat Készítsen fel - a szakirányú továbbtanulásra - A néphagyomány a népi kultúra élményszerű megismerését Alakítsa ki a tanulóban - Az esztétikum iránti igényt - Az alkotó magatartást és az ehhez tartozó pozitív beállítódásokat, szokásokat.

A tanított tantárgyak és óraterveik a 9. számú mellékletben találhatók. A tantárgyak szakirányú feladatai, követelményei, tananyaga Egyezik a 32/1999 (VIII. 18.) rendelettel (Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja.) Társastánc tanszak helyi tanterve (8. számú melléklet) Az alkalmazott tankönyvek, segédletek, a kiválasztás elvei Az iskolában a tantervekben szereplő, illetve az MKM által kiadott 5/1998./II. 18. Sz. rendeletben közölt kották használandók. Az iskolai kották, eszközök, segédletek kiválasztása a tanszakok javaslata alapján történik.

Oldal: 121 / 133


A magasabb évfolyamba lépés feltételei Magasabb évfolyamba az a tanuló léphet, aki az előző évfolyamot sikeresen elvégezte, arról bizonyítványt kapott és tanulmányait nem szakította meg. Az a tanuló, aki osztálya tantervi anyagát önhibáján kívül nem tudta elvégezni, tanulmányai során egy ízben engedélyt kérhet az igazgatótól, hogy tanulmányait a következő tanévben ugyanannak az osztálynak a tanulójaként folytathassa. (Utalni kell itt a 2006-tól bevezetésre kerülő művészeti alapvizsgára, amely a továbblépés feltétele lesz.) Az iskolai beszámoltatás, a számonkérés követelményei, formái a tanuló teljesítményének szorgalmának értékelése Az ismeretek számonkérésének formái: Zeneművészeti ág: - Beszámoló - Koncert - Koncertvizsga - Nyilvános és zártkörű vizsga Táncművészeti ág: A félévi és év végi beszámoló anyagának bemutatása csoportos formában történik. A vizsgaelőadást tantestületi bizottság értékeli. A tanév során a bemutatókon, kiállításokon, hangversenyeken való részvétel, szereplés is értékelhető. A vizsga anyagát a szaktanár állítja össze, amely meg kell, hogy feleljen a tanuló képességeinek, életkorának. A beszámoló anyaga minimum három vizsgadarab. A bizottság tagjai: a tanuló főtárgy tanára és még legalább egy azonos vagy rokon szakos tanár. A bizottság elnöke a tagintézményvezető, vagy a megbízott tanár. Hangszeres főtárgyból, hangszeres előkészítőből, félévkor is beszámolót kell tenni, de ez lehet tanszaki hangverseny is. Az elméleti tárgyak számonkérési módja szóbeli és írásbeli forma. A tanév végi beszámolóra nem bocsátható, illetve nem osztályozható az a tanuló, akinek a tanévben az igazolt és igazolatlan mulasztásai együttesen meghaladják az előírt kötelező óraszám egyharmadát kivéve, ha a tananyagot elsajátította és nevelőtestületi engedéllyel beszámolót tesz. A tanuló, a szülő és a szaktanár kérésére halasztott vizsgára, elégtelen osztályzat esetén javítóvizsgára van lehetőség főtárgyból és kötelező tárgyból aug. 21- től szeptember 8-ig. A halasztott és a javítóvizsga napját az igazgató állapítja meg és az iskolában közzéteszi. Rendkívüli előrehaladás esetén a szaktanár javaslata alapján az igazgató engedélyezheti, hogy a tanuló a tanév végén két, esetleg több osztály anyagából összevont beszámolót tegyen. A vizsga anyagát legalább kétharmad részben a magasabb osztály anyagából kell összeállítani, de összeállítható csak a magasabb osztály anyagából is.

Oldal: 122 / 133


A tanuló teljesítményének, minősítésének formái: A pedagógus a tanuló tudását, teljesítményét, szorgalmát tanév közben rendszeresen érdemjeggyel és szóbeli minősítéssel értékeli. A középiskolás és felnőtt növendékek esetén a havonkénti osztályzattól el lehet tekinteni. A tanulók munkáját félévkor és év végén a szaktanárok osztályozzák a közoktatási törvény 70.§-ában foglaltak figyelembevételével. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat lényegesen eltér a tanuló hátrányára a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja. Egész évi munkája alapján kell osztályozni azt a tanulót, aki betegség vagy testi sérülés miatt a vizsgán megjelenni nem tud. Ha a tanuló egy tanév alatt több osztály anyagát végzi el, összevont beszámolót tehet, de mindkét évet külön-külön osztályzattal értékelni kell. Az osztályozás nem lehet fegyelmezési eszköz / Közokt. Törv. 70. /1/ bek./, ösztönzőnek kell lennie, elősegítve a tanuló további fejlődését. Az osztályozás a tantervi követelmények, a tanulók gyakorlati és elméleti eredményei alapján történik. A főtárgy és kötelező tárgyak esetén adható érdemjegyek: 5/jeles/, 4/jó/, 3/közepes/, 2/elégséges/, 1/elégtelen/ A szabadon választható tárgyaknál adható minősítések: kiválóan megfelelt /=5/, jól megfelelt /=4/, megfelelt /=3/, nem felelt meg /=1/. Az előképző, a hangszeres előkészítő, a zeneirodalom, a kötelező zongora tárgyak esetén a pedagógus választhat a kétféle minősítés közül. A szorgalom minősítése: 5/példás/, 4/jó/, 3/változó/, 2/hanyag/ Az érdemjegyekről, a minősítésekről a tanuló szülőjét - a felnőtt tanulók kivételével az ellenőrző füzet és az év végi bizonyítvány útján értesíteni kell. /Közokt. Törv. 70.§ /1/ Az érdemjegyekhez kötődő követelmények: 5 (jeles): ha a tantervi követelményeknek eleget tesz. Tudja, érti a tananyagot. Hangszerkezelési mechanizmusa, technikája jó. Rendelkezik az önállóság jegyeivel. 4 (jó): tudása alapján megbízható, de teljesítményét kisebb hibák, pontatlanságok jellemzik. Kevésbé önálló. 3 (közepes): a követelményeknek pontatlanul, sok hibával tesz eleget. Technikai képessége gyenge. Kevéssé önálló.

Oldal: 123 / 133


2 (elégséges): súlyos hiányosságokkal tesz eleget a követelményeknek. Tanári segítséggel is nehezen boldogul a tananyag elsajátításában. 1 (elégtelen): a minimum követelményeket sem teljesíti. Alkalmatlan az adott tárgy tanulására. A szorgalom értékeléséhez kötődő követelmények: 5 (példás): céltudatosan, igényesen, megbízhatóan dolgozik. Kötelességtudata kifogástalan, fegyelmezett, érdeklődő. 4 (jó): munkavégzése többnyire rendszeres. Érdeklődése csak részben megfelelő. 3 (változó): munkavégzése rendszertelen, ingadozó. Kötelességtudata felületes. Ritkán érdeklődő. 2 (hanyag): megbízhatatlan, gondatlan. Kötelességtudata nincs, nem érdeklődő. A művészeti alap- és záróvizsgák rendje A közoktatási törvény szerint a művészeti alapvizsgát azoktól kell megkövetelni, akik a 2004/05-ös tanévben kezdték meg a tanulmányaikat a művészeti iskola első osztályában, következésképp az első alapvizsgára a 2007/08-s tanév végén kerül sor, 6 alapfokú osztály esetében a 2009/10-es év végén. A művészeti alapvizsga azon tanulók számára kötelező, akik a továbbképző évfolyamokon is tovább szeretnének tanulni. A művészeti záróvizsga a továbbképző évfolyamok elvégzése után nem kötelező. Az alap és záróvizsga időpontját az érintett főtárgy tanárokkal történő egyeztetés alapján a szorgalmi idő utolsó három hetére kell kitűzni. A vizsgabizottság tagjait az Országos Szakértői és Szakmai Vizsgaelnöki névjegyzékből az igazgató választja ki. A vizsgabizottság elnökét az OKÉV szakértők közül kell felkérni. Az iskola a pedagógiai programjában saját követelményrendszert nem dolgozott ki az alap és záróvizsgára, alkalmazza a 27/1998. (VI.10) MKM rendelet mellékletének III. fejezetét, amely az alap és záróvizsga követelményeit határozza meg. (A művészeti alap és záróvizsga általános szabályai és követelményei a 8. számú mellékletben.)

Oldal: 124 / 133


VIII. A PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT SZAKMAI PROGRAMJA

Oldal: 125 / 133


A pedagógiai szakszolgálat működését a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény, az 14/1994 (VI.24.) MKM rendelet és a 4/2010. (I.19.) OKM rendelet szabályozza. Tiszakécskei központtal működik a kistérségi feladatokat ellátó Pedagógiai szakszolgálat a Kecskemét és Térsége Többcélú Társulás megbízásából Lakitelek, Szentkirály, Tiszakécske, Tiszaug településeken. Feladataink: - korai gondozás, fejlesztés, - fejlesztő felkészítés, - logopédia, - nevelési tanácsadás.

VIII.1. Korai fejlesztés és gondozás, fejlesztő felkészítés A képzési kötelezett gyermekek és a korai gondozásban részesülők fejlesztésének célja, hogy a gyermekeket olyan szintre juttassa, amely az adottságaikhoz és korlátaikhoz mért legteljesebb habilitációt vagy rehabilitációt lehetővé teszi. A gyermekeket – sérülésüktől függően - felkészíti az önállóság általuk elérhető legmagasabb szintjére, legoptimálisabb esetben az önálló életvitelre. A már megszerzett ismeretek, készségek, az elért önkiszolgálási szint megerősítésével és kiszélesítésével eljuttatni őket oda, hogy további viszonylagos önálló életvitelük, számukra adekvát környezetben való elhelyezésük lehetővé váljon. A fejlesztés feladatai: - egyéni fejlesztési tervek kidolgozása, - személyiségük fejlesztése a kiegyensúlyozottság, harmonikusság, szocializációra való alkalmasság irányában, - a meglévő mozgáskészség megtartása, fejlesztése, valamint a sérült mozgás korrekciója a sérülés típusához és súlyosságához igazodva, - az önkiszolgálás egyénileg elérhető legmagasabb szintre emelése, - az idegenekkel való kapcsolatteremtés készségének fejlesztése, - a megszerzett ismeretek rögzítése, bővítése érdeklődést felkeltő cselekedtető formában. A korai gondozás, képzési kötelezettség feladatok 2000. júniusa óta szerepelnek az intézmény alapító okiratában. A feladatokat egy team látja el, melynek tagjai: -

gyógypedagógus pszichológus

Az ellátásokat a gyermekek állapotától függően több helyszínen szervezzük: - családi otthon - bölcsőde - mozgásfejlesztő szoba - városi logopédia

Oldal: 126 / 133


A korai gondozás 0-5 éves korig, a képzési kötelezettség 5 éves kortól a tankötelezettség (18 éves kor) végéig tart. Ha a gyermek tankötelezettségét fogyatékossága miatt nem tudja teljesíteni, attól az évtől, amelyben az ötödik életévét betölti a fejlődését biztosító fejlesztő felkészítésben vehet részt. A képzési kötelezettség a tankötelezettség fennállásának végéig tart. A képzési kötelezettség meghosszabbításáról a Kecskeméti Tanulási Képességet Vizsgáló és Rehabilitációs Bizottság dönt. Ugyancsak a fenti bizottság korai csoportja határozza meg a korai gondozásban és a képzési kötelezett ellátásban részesülő gyerekek fejlesztésének fő irányvonalait, területeit ill. a szükséges terápiákat. Jelenlegi állapot: Valamennyi – szakértői bizottság által javasolt – gyermeket el tudunk látni.

VIII.2. Logopédiai ellátás A gyermeki beszédfejlődésben bekövetkező zavarok károsan befolyásolják a személyiség fejlődését, megzavarják a gyermek közösségbe való beilleszkedését, akadályozhatják iskolai előmenetelét. A beszédfogyatékosok döntő többsége rehabilitálható, másoknál a tünetek csökkenthetők. Azoknál, akiknél nem érhető el lényeges javulás, a beszédfogyatékosság elfogadásával segítheti a környezet a társadalomba való beilleszkedést. A beszédfogyatékosok kezelése logopédiai tevékenység során a szülők bevonásával otthoni gyakorlatok előírásával történik a logopédiai ambulancián. A beszédhibák hat nagy csoportja (Luchsinger után): 1. beszédfejlődési elmaradások a. megkésett beszédfejlődés b. akadályozott beszédfejlődés 2. artikulációs zavarok a. pöszeség b. rinolália, rinofónia 3. beszédritmus zavarok a. dadogás b. hadarás 4. centrális zavarok a. dizartria, anartria b. diszfázia, afázia 5. Parciális teljesítményzavarok a. diszlexia b. diszgráfia c. diszkalkulia 6. hangképzési zavarok diszfónia A logopédusok minden év szeptemberében megszűrik az óvodásokat. A kiscsoportban kiszűrik az akadályozott vagy megkésett beszédfejlődésű gyerekeket, a

Oldal: 127 / 133


középső csoportban az általános pöszéket, a nagycsoportban pedig minden típusú beszédhibát. Az általános iskolában egyrészt folytatódik az óvodáskorban megkezdett beszédjavítás, másrészt az új beszédhibások (Tiszakécskére költözés miatt, újonnan jelentkező beszédhiba, pl. dadogás stb.) ellátásba vonása. A heti gyakoriság megállapítása a logopédus feladata a beszédhiba súlyossága ismeretének tükrében. A logopédiai ellátás a beszédhiba jelentkezésétől az iskoláskor végéig megilleti a gyerekeket. Jelenlegi állapot: A jelenlegi heti 53 órából intenzív logopédiai terápiára, dadogó csoportra, hadaró csoportra nem tudunk órát biztosítani.

VIII.3. Nevelési tanácsadó A nevelési tanácsadóba jelentkezés A gyerekeket az iskolák, az óvodák, a gyámhivatal, a gyermekjóléti szolgálat, az egészségügyi és egyéb intézmények utalhatják a nevelési tanácsadóba. A szülők és a gyerekek jöhetnek önként, beutaló nélkül is. A panaszok vonatkozhatnak az érzékszervi, a beszéd- és a mozgásfejlődésre, szomatikus funkciókra, a gyerek magatartására, érzelmi életére, morális karakterére, teljesítményére. A tanácsadóba jelentkező gyerekek panaszaik súlyosságát illetően széles skálán mozognak, a környezet követelményeinek megfelelni nem képes egészséges gyerektől a súlyos neurotikusig, esetleg pszichotikusig. Az enyhébb panaszok, az eltúlzott aggodalmak miatt jelentkezőket kellő megnyugtatás mellett a tanácsadó a szülő és a pedagógus gondjaira bízza, a súlyos tüneteket pedig egészségügyi intézménybe irányítja. A panaszok a beutalók szerint csoportosítva Oktató-nevelő intézmények beutalásai (a gyerekeknek több mint a felét az iskolai vagy óvoda küldi). A leggyakoribb óvodai (3-6 év) panaszok: beszoktatási nehézségek, a szobatisztaság zavarai, a kis- vagy nagymozgások összerendezetlensége, emésztőrendszeri vagy alvászavarok, agresszivitás, hipermotilitás, indulatkitörések, magányosság, gátlásosság, elektiv mutizmus, értelmi elmaradottság. Az általános iskola alsó tagozatában (6-10 év) a tanulási nehézségek közül a leggyakoribb a figyelem fáradékonysága, az írás-olvasás tanulás problémái, az általános értelmi gyengeség. Magatartásában az agresszivitás, a hipermotilitás, a bohóckodás, ritkábban a gátoltság, a mutizmus, az iskolafóbia, tik, a szobatisztaság zavarai, a lopás, a csavargás és a hazudozás. Az általános iskola felső tagozatában (10-14 év) lényegesebb a beutalás, mint az alsó tagozatból. A tanulással összefüggő problémák: bukás, hanyatlás, gyenge képességek, nem tanulás, lámpaláz, képesség alatti teljesítmény. Magatartásban a szokványos problémák mellett – letagadás, aláírás-hamisítás, agresszivitás, durvaság – megjelennek az antiszociális jellegű vagy egyéb deviánsfejlődésre utaló jelek: lopás, csavargás, szuicid

Oldal: 128 / 133


kísérlet, bizarr magatartás, perverz jellegű szexuális megnyilvánulások, a tanulási és a magatartási panaszok legtöbbször együtt járnak. A középiskolák igen kevés gyereket irányítanak a nevelési tanácsadóba. Ez nem azért van, mintha a 14-18 éves korosztállyal kevesebb lenne a gond, hanem azért, mert a középiskoláknak módjukban áll adminisztratív eszközökkel: fegyelmivel, eltanácsolással, kibuktatással megoldani a problémákat. A kisszámú középiskolai beutalás többségében a tanulmányi elégtelenségek kombinálódnak iskolai és otthoni renitenciával, gyakran serdülési zavarokkal kiegészülve: depresszív állapotok, az önértékelés szélsőségei, súlyos családi konfliktussal, a szexuális viselkedéssel kapcsolatos problémák, bizarr megnyilvánulások, szuicid és narkomán veszélyezettség. Előfordul, hogy a középiskolások, belső feszültségtől hajtva hasonló problémákkal önként és titokban jelentkeznek a nevelési tanácsadóban. A kábítószer-élvező, alkoholista, bűnöző serdülők nem kerülnek be a nevelési tanácsadóba, csak elvétve találkozunk velük. Önként jelentkezők Az önként jelentkezők száma évről évre növekszik. A szülők sokszor az iskolai panaszt hozzák. Máskor főleg otthon észlelik a bajokat. A gyerek nem engedelmeskedik, nincs kötelességtudata, bántja a testvérét, szembeszegül a szülővel, toporzékol, erőszakos, vagy fél, sokszor sír, zárkózott. Az otthoni bajok súlyos fejlődési zavart is jelezhetnek: éjszaka felriad, sikoltozik (pavarnocturnus), krákog, pislog, fejét rázza (tik), stb., himbálja magát, bevizel, beszékel, fejét a falba ütögeti, földhöz vágja magát, haját tépi, álmában járkál, álmában beszél, hány, nem eszik (anorexia nervosa). Aktuális családi megrázkódtatás (haláleset, válás, betegség, baleset, áttelepülés stb.) is lehet az oka annak, hogy a szülő pszichológushoz fordul. Az önkéntes jelentkezőknél vannak a legjobb kilátások arra, hogy eredményes munkát végezhet a tanácsadó, mert jobban tud együttműködni azzal a szülővel, aki maga igényli a pszichológiai segítséget, mint azzal, aki nem lát problémát, s a gyereknek a nevelési tanácsadóba történő beutalását indokolatlannak vagy sérelmes megbélyegzésnek érzi. Hatósági beutalások A hatósági beutalók egy része pszichológiai szakvéleményt kér a hatósági határozat előtt (kapcsolattartás, örökbefogadás, intézeti elhelyezés, gyám kirendelése stb.). A beutalások másik részében a hatóság gondozásra ad át olyan szociális és magatartási problémákat, amelyek rendezésére a pszichoterápiát alkalmasabbnak ítéli, mint a hatósági intézkedést. Egészségügyi beutalások Kisebb számban gyermekorvosok is küldhetnek gyerekeket a nevelési tanácsadóba. Rendszerint szomatikus okot nélkülöző vegetatív panaszokkal. Máskor az ok magatartási zavar, amit a szülő a gyermekorvosoknak panaszol el. A nevelési tanácsadók sajátos profilját a normál gyermekeknél felmerülő enyhe neurotikus panaszok, érési-fejlődési rendellenességek képezik.

Oldal: 129 / 133


Jelenlegi állapot: A nevelési tanácsadó heti 10 órával gazdálkodik. Ez igen kevés a megnövekedett feladatok ellátásához. Ebből adódóan a várakozási idő 2-3 hónap is lehet, s az elkészült szakvéleményekre is várni kell.

Oldal: 130 / 133


IX. MELLÉKLETEK

Oldal: 131 / 133


LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK 1.1

A pedagógiai program módosítására: - az iskola igazgatója - a nevelőtestület bármely tagja - a nevelők szakmai munkaközösségei tehetnek javaslatot - a főhatóság, illetve az iskola fenntartója rendelheti el. A szülők és a tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül illetve a diákönkormányzat és a szülői választmány képviselői útján javasolhatják az igazgatónak. Jelen pedagógiai program módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges.

1.2

Az intézmény valamennyi tagintézményében 2010. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógiai program alapján.

1.3

Nyilvánosságra hozatal Iskolánk pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető egyegy példányban a következő helyeken: a) iskola - igazgatói iroda - tagintézményvezetők - nevelői szobák - iskolatitkár - iskolai könyvtár c) Fenntartó - Tiszakécske Város Polgármesteri Hivatala A pedagógiai program teljes terjedelemben olvasható az intézmény honlapján is. Móricz Zsigmond Általános Iskola, Gimnázium, Szakképző Iskola, Kollégium, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Pedagógiai Szakszolgálat pedagógiai programját az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület 2010. június 25-én elfogadta. Tiszakécske, 2010. június 25. Nyitrainé Mudris Gabriella igazgató

Oldal: 132 / 133


A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉLEMÉNYEZÉSE, ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA 1. A pedagógiai programot a z általános iskolai diákönkormányzat 2010. év …….. hó .. napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Tiszakécske, 2010. június …….………………..………. iskolai diákönkormányzat vezetője

2. A pedagógiai programot az általános iskolai sz ülői szervezet a 2010. év ……….. hó .. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Tiszakécske, 2010. …….………………..………. iskolai szülői szervezet vezetője

3. A pedagógi ai programot az iskolaszék a 2010. év …….. hó … napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra jav asolta. Tiszakécske, 2010. …….………………..………. iskolaszék elnöke

4. A pedagógiai programot Tiszakécske Város Önkormányzatának képviselőtestülete a ……. év …….. hó … napján tartott ülésén, …….Kt.(….). sz. határoza tával elfogadta. Tiszakécske, 2010 . július …….………………..………. polgármester

Oldal: 133 / 133

Móricz Zsigmond Általános Iskola, Gimnázium, Szakképző Iskola, Kollégium, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Pedagógiai Szakszolgálat

Recommend Documents