Miskolci Bányakapitányság 3501 Miskolc, Soltész Nagy Kálmán u. 5. (3501. Pf: 31) Tel: 46/503-740; Fax: 503-741 E-mail:
[email protected]
Hiv.szám:UA001500/K-807/2012.
MBK/2514-22/2012. /Kérjük, hogy az üggyel kapcsolatos leveleiben, bejelentéseiben e számra hivatkozzon!/
Üi:Varga András, : 46/503-761
Üi: Kiss Valéria
MOL Nyrt. Kutatás-Termelés Divízió 1117 Budapest, Október huszonharmadika u. 18.
A határozat jogerős: 2012. december 28.
Tárgy: A „Berettyóújfalu III. – szénhidrogén” védnevű bányatelek alapítás HATÁROZAT A Miskolci Bányakapitányság a MOL Nyrt. Kutatás-Termelés Divízió (1117 Budapest, Október huszonharmadika u. 18., továbbiakban: MOL Nyrt. KTD) által beterjesztett és hiánypótlással kiegészített „Berettyóújfalu III. – szénhidrogén” védnevű bányatelek megállapítására irányuló kérelmét felülvizsgálta és a szakhatósági nyilatkozatok alapján a 2. pontban meghatározott jogosított részére bányatelket állapít meg az alábbiak szerint: 1. A bányatelek adatai: 1.1. A bányatelek védneve:
Berettyóújfalu III. – szénhidrogén
1.2. Ásványi nyersanyagának megnevezése:
szénhidrogén (földgáz)
Az ásványi nyersanyag kódja: 1.3. Ásványi nyersanyagának kitermelési módja:
9030 nem konvencionális eljárással termelt szénhidrogén földgáz, fúrólyukas kitermelés
1.4. Ásványi nyersanyag vagyona – kizárólag a kérelmező részére csatolt – önálló, az 1. számú mellékletben. 2.
A bányatelek jogosítottja: 2.1. Neve: 2.2. székhelye:
MOL Nyrt. Kutatás-Termelés Divízió 1117 Budapest, Október huszonharmadika u. 18.
2 3. A bányatelek lehatárolása: 3.1. Földrajzi helye:
A bányatelek a Hajdú-Bihar megyei Berettyóújfalu, Bakonszeg, Derecske és Földes települések közigazgatási területén helyezkedik el.
3.2. Határvonala töréspontjainak koordinátái, Egységes Országos Vetületi rendszerben (EOV) Töréspont sz. 1 2 3 4 5 6 7 8
Y 834100.00 837500.00 840000.00 836600.00 834600.00 832000.00 828500.00 831000.00
X 219600.00 217900.00 213600.00 210200.00 209300.00 209800.00 214900.00 218200.00
3.3. Fedő és alaplapjának tengerszint (Balti) magassága: Fedőlap: 3075,00 m Ba Alaplap: 5000,00 m Ba 3.4. A bányatelek területe:
75,08 km2
3.5. A bányatelekkel határos bányatelek ismertetése: Derecske I.-szénhidrogén Ásványi nyersanyag megnevezése: 9020 kódszámú konvencionális eljárással termelt szénhidrogén földgáz Bányavállalkozó: MOL Nyrt. KTD 4. A bányatelek megállapítási eljárásba bevont szakhatóságok előírásai: 4.1. Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (4001 Debrecen Pf. 27.) 4.1.1. A tervezett bányatelek területét a Kaba-földesi gyepek Kiemelt Jelentőségű Természetmegőrzési Terület HUHN 20093, továbbá részben a Bihari sík Tájvédelmi Körzetet is érintik, azokon szénhidrogén célú fúrás(ok), (gáz)vezetékek létesítése tilos. 4.1.2. A tervezett bányatelket érintő Nalura 2000 területek igénybevétele, azokon felvonulás, gépek tárolása, deponálás tilos. 4.1.3. A Natura 2000 területen költő madárfajok élettevékenységeinek zavartalanságát biztosítani kell.
egyedeinek
biztonságát,
4.2. Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája (4025 Debrecen, Darabos u. 9-11, B épület I. em.) 4.2.1. A Beru-M-1 jelű fúráspont kialakítása és termelésbe állítása a BerettyóújfaluKorhány-halom (30517) késő rézkori kurgán területét és 20 m-es védöövezetét nem érintheti. 4.2.2. A tervezett beruházások területére vonatkozóan terepbejárási adatokat is tartalmazó örökségvédelmi hatástanulmányt kell készíttetni. 5
A bányakapitányság hatósági előírásai, megállapításai: 5.1. A bányavállalkozó köteles az ásványvagyonban bekövetkezett változást évente az Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Földtani és Adattári Főosztály Ásványvagyon Nyilvántartási Osztályára megküldeni.
3 5.2. Jelen határozat nem mentesít az egyéb jogszabályokban előírt engedélyek beszerzése és a bányászati tevékenységhez szükséges érintett ingatlanok tulajdonosával, földhasználójával (kezelőjével) való megegyezési kötelezettsége alól. A határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a Miskolci Bányakapitányságon benyújtandó, de a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalhoz (1145 Budapest, Columbus u. 17-23.) címzett fellebbezéssel lehet élni. Fellebbezés esetén annak benyújtásával egyidejűleg az elsőfokú eljárás igazgatási szolgáltatási díjának 50 %-át (65.000 Ft-ot) a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01417179 számú számlájára átutalással kell teljesíteni és az átutalás megtörténtét a fellebbezéshez csatolva igazolni kell. Indokolás A MOL Nyrt. KTD 2012. 08. 23-án kezdeményezte a „Berettyóújfalu III. – szénhidrogén” bányatelek megállapítását az UA001500/K-807/2012. számú kérelemmel. A bányakapitányság a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. tv. (a továbbiakban Bt.) 26. § bekezdés alapján a kérelmet a bányatelek alapítás eljárás szabályai szerint vizsgálta. A kutatást a jogosított 2011. 09. 07-én befejezte, a kutatási tevékenységről részletes zárójelentés készült, a bányavállalkozó a bányatelek alapítását a kutatási zárójelentésükben közölt részletes teleptani és készletszámítási jelentés alapján kérte. A kutatási zárójelentést a Miskolci Bányakapitányság MBK/779-4/2012. számú, 2012. május 15-én kelt határozatával elfogadta. A mellékletből megállapítható, hogy a MOL Nyrt. KTD kizárólagos joga a bányatelek megállapítás kezdeményezésre folyamatosan fenn állt a beterjesztésig. A MOL Nyrt. KTD a megállapítani kért bányatelken jelenleg kilenc szénhidrogénipari céllal mélyült fúrással rendelkezik. A Berettyóújfalu-1 (Beru-1), Berettyóújfalu-2 (Beru-2), Berettyóújfalu-3 (Beru-3), Berettyóújfalu-4 (Beru-4), Berettyóújfalu-6 (Beru-6), Földes-21 (Föl21), Földes-22 (Föl-22) és Földes-23 (Föl-23) mélyfúrások a MOL Nyrt. KTD tulajdona, míg a Földes-2 (Föl-2) mélyfúrás tulajdonosa a Magyar Állam, a tulajdonosi jogokkal megbízott kezelője a Bányavagyon-hasznosító Nonprofit Közhasznú Kft. (BVH Kft.). A bányászati jog megléte és az igazolt ásványi nyersanyag mennyiség figyelembevételével a Miskolci Bányakapitányság a Bt. 26. §. (3) bekezdésében, illetve a 26/B. §. (4) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva, a MOL Nyrt. KTD kérelmére bányatelket állapított meg a rendelkező rész 1-5. pontjában foglaltak szerint. Az engedélyezési eljárást a Bányakapitányság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 33. §-ában meghatározottak szerint folytatta le. A bányatelek megállapítási kérelem 2012. 08. 23-én érkezett, az ügyintézési határidő a Bt. 43/B. § (1) bekezdése alapján három hónap. A Ket. 33. § (3) bekezdés c) pontja alapján az ügyintézési határidőbe nem számít bele a hiánypótlásra irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő, valamint a szakhatósági állásfoglalások kiadásáig eltelt időtartam. A Ket. 33. § (1) bekezdése alapján az ügyintézési határidő számítása a következő: kérelem beérkezése: hiánypótlás kiadása: hiánypótlás teljesítése: szakhatósági megkeresés: szakhatósági állásfoglalás beérkezése: határozat kiadása: ügyintézési határidő leteltének napja:
2012.08.23. 2012.08.27. 2012.09.10. 2012.09.19. 2012.12.18. 2012.12.21. 2013.03.07.
4 A bányakapitányság az ügyintézését a rendelkezésre álló határnap előtt végezte el. A bányatelek megállapítás lehetséges volt, mert •
a bányatelek megállapítására a kérelemhez a Bt. végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet (továbbiakban: Vhr.) 11/A.§ (2) bekezdésben előírt mellékleteket a kérelmező becsatolta, a kérelem érdemi vizsgálata során észlelt hiányosságokat a hiánypótlási felszólításra határidőn belül pótolta, illetve a kérelem alapját képező dokumentum a bányakapitányság rendelkezésére állt (zárójelentést elfogadó határozat),
•
a kutatás befejezése utáni egy éven belül kezdeményezte a bányavállalkozó a bányatelek megállapítást a Bt. 14.§ (2) bekezdés szerint,
•
a bányavállalkozó a kutatófúrásokkal feltárt gáztelepek vagyonának meghatározását elvégezte és igazolta, hogy a bányatelekkel lehatárolni kért CH előfordulás kitermelhető vagyonnal rendelkezik,
•
a bányavállalkozó a tervezett tevékenységhez kapcsolódó környezetvédelmi engedélyt nem mellékelte, mivel a Bt. 2010. február 23-tól érvénybe lévő, 26/A. § (3) b) pontja és a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete értelmében a szénhidrogén bányatelek megállapításhoz nem szükséges előzetes környezetvédelmi engedély,
•
a kérelmező meghatározta az általa alkalmazni kívánt bányaművelési technikát (fúrólyukas kitermelés), és műszaki leírással igazolta a kitermelési feltételek teljesítését (meglévő termelő kút, új kutak fúrása, vízbesajtolás),
•
a kérelmező mellékelte a hatályos 10/2010. (II. 26.) KHEM rendelet szerinti bányatelek térképet.
A rendelkező részben foglaltak indokolása a következő: A határozat 1. pontja a bányatelek jellemző adatait, 2. pontja pedig a bányavállalkozó adatait ismerteti, a határozat 3. pontjának előírásai a bányatelek határait tartalmazza, az ásványvagyonnal kapcsolatos adatok a Bt. 25. § (3) bekezdésben megfogalmazottakra tekintettel külön mellékletként szerepel. A Bányakapitányság a bányatelek védnevének meghatározásakor az MBFH elnökének 1/10/2007 számú utasításának 2.1. pontja, ill. a Vhr. 12. §-a alapján járt el. A rendelkező rész 1.2. pontban meghatározott kódszám az 54/2008. (III. 20) Kormány rendelet 1/b. mellékletének A. pontjában előírtak, a 3.3. pontban szereplő fedőlap és alaplap megállapítása a Bt. 26.§ (1) pontjában foglaltak szerint, a kérelmező adatszolgáltatása alapján került meghatározásra, és a bányatelken található szénhidrogén szerkezetek legmagasabb és legmélyebb pontjait vette alapul. A megkeresett hatóságok állásfoglalásaikhoz a következő jogszabályi hivatkozásokat, ill. indokolásokat tették: A bányakapitányság a határozat 4.1 pontjában érvényesítette a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (4001 Debrecen Pf. 27.) a bányatelek alapítással kapcsolatos hatósági előírásait: Az előírásokat a 8097/3/2012. számú szakhatósági nyilatkozatában az alábbiakkal indokolta: A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság 5256-2/2012. számon kiadott véleményét figyelembe véve a „Berettyóújfalu III.-szénhidrogén" bányatelek a 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet értelmében európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területeket (Kaba-földesi gyepek Kiemelt Jelentőségű Természetmegőrzési Terület HUHN 20093, továbbá részben a Bihari sík Tájvédelmi Körzetet is) érintenek. A Natura 2000 területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése értelmében „A Natura 2000 területek lehatárolásának és fenntartásának célja az azokon található, az 1-3. számú mellékletben meghatározott fajok és a 4. számú mellékletben meghatározott élőhelytípusok kedvező
5 természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása." A felügyelőség felhívja az engedélyes figyelmét, hogy a tervezett Berettyóújfalu III.-szénhidrogén bányatelek területén a Földes-2 kút közelében a fokozottan védett kerecsensólyom (Falco cherrug) költése ismert, az bizonyított, ezért ezeken a területeken sem kutatás, sem a kérelemmel összefüggő tevékenység nem végezhető. A védett és fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről a 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet rendelkezik. Az 1996. évi LIII. törvény 6. § (2) bekezdése alapján: „A tájhasznosítás és a természeti értékek felhasználása során meg kell őrizni a tájak természetes és természetközeli állapotát, továbbá gondoskodni kell a tájak esztétikai adottságait és a jellegét meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek és az egyedi tájéitékek fennmaradásáról." Az 1996. évi LIII. törvény 42. § (1) bekezdése alapján: tilos a védett növényfajok egyedeinek veszélyeztetése, engedély nélküli elpusztítása, károsítása, élőhelyeinek veszélyeztetése, károsítása. A mellékelt dokumentáció alapján megállapítható, hogy a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi jogszabályok maradéktalan betartása esetén a bányatelek megállapításának akadálya nincs, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint hozzájáruló szakhatósági állásfoglalást adott kia felügyelőség. A rendelkező rész 4.2. pontja a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Iroda IX-B-14/26-2/2012. számú szakhatósági állásfoglalásán alapul. Indoklásuk a következő: A fent megjelölt bányateleken több nyilvántartott régészeti lelőhely található, emiatt bányatelek megállapítása után tervezett engedélyköteles beruházások esetén a hivatalt szakhatóságként bevonni szükséges. A bányatelken tervezett beruházások területére vonatkozóan terepbejárási adatokat is tartalmazó örökségvédelmi hatástanulmányt kell készíttetni. „Az örökség védelmi hatástanulmányról" szóló 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet 3.§ b) pontja értelmében ugyanis: „az egyes nyomvonal jellegű építményszerkezetek kötelező alkalmassági idejéről" szóló 12/1988. (XII. 27.) ÉVM-lpM-KM-MÉM-KVM együttes rendelet mellékletében felsorolt nyomvonal jellegű építményszerkezetek létesítése esetén a Hivatal örökségvédelmi szakhatósági hozzájárulásának megadását örökségvédeimi hatástanulmány elkészítéséhez kötheti. Az örökségvédelmi hatástanulmányt a 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendeletben foglalt tartalom szerint kell elkészíteni, amely szerint az összes örökségi elem számbavétele szükséges. Az örökségvédelmi hatástanulmány fontos részét kell, hogy képezze a régészeti állapotfelmérés. Az állapotfelmérésnek tartalmaznia keli a tervezési területre vonatkozóan a területileg illetékes debreceni Déri Múzeum régészeti adattári, leitárkönyvi, fotótári és térképtári adatainak feldolgozását, valamint az beruházás által érintett terület régészeti terepbejárása eredményeit. Amennyiben a tervezési terület a növényfedettség vagy a beépítés miatt a régészeti terepbejárás módszerével nem vizsgálható, akkor a fejlesztési terület régészeti érintettségének vizsgálatát próbafeltárás keretében szükséges elvégezni. A hatástanulmánynak ki kell térnie az érintett kulturális örökségi elemek megóvási lehetőségeire is. A Beru-M-1 jelű fúráspont kialakítása és termelésbe állatása a Berettyóújfalu-Korhány-hafom (30517) néven ismert, ex lege természeti védelem alatt álló, nagy tudományos jelentőséggel bíró késő rézkori halom/kurgán területét és 20 m-es védőövezetét nem érintheti. A kurgán területét még felvonulási területként sem lehet igénybe venni. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 9-10. paragrafusában foglaltak alapján a régészeti lelőhelyeket - a fenntartható használat elvének figyelembevételével - csak olyan mértékben lehet igénybe venni, hogy azok állománya számottevően ne csökkenjen, illetve eredeti összefüggéseik jelentősen ne károsodjanak. A régészeti örökség elemeit lehetőleg eredeti lelőhelyükön, eredeti állapotukban, eredeti összefüggéseikben kell megőrizni. A törvény 19. § szerint a régészeti lelőhelyeket a beruházások tervezése során lehetőség szerint el kell kerülni. A
6 Berettyóújfalu-Korhány-halom (30517) megbolygatása a tervezett létesítmények kialakítása során az örökségvédelmi törvény itt megjelölt alapelveivel eílentétes. A régészeti kutatások elvégzésére a területileg iíletékes Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatósága (4026 Debrecen, Déri tér 1. Régészeti Osztály, Dani János, tel.: 52/417-577) jogosult. Az alábbiakban felsorolt szakhatóságok a bányatelek megállapításához feltétel nélkül hozzájárultak: 1. Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság 4024 Debrecen, Kossuth u. 12-14. (IX-G-001/20809-2/2012.) 2. Önkormányzat Jegyzője 4177 Földes Karácsony Sándor tér 5. (4394-4/2012.) 3. Önkormányzat Jegyzője 4130 Derecske Köztársaság u. 87. (11195-2/2012.) A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Földhivatala (4024 Debrecen, Kossuth u. 12-14.) 10.0753/2012., a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája (4025 Debrecen, Darabos u. 9-11, B épület I. em.) IX-B-14/25-2/2012. számú szakhatósági állásfoglalás második francia bekezdésében szereplő rendelkezéseket a Bányakapitányság nem tartotta szükségesnek határozatának rendelkező részébe belefoglalni, mert az általános jogszabályi előírásokat tartalmaz, amelyek betartása akkor is kötelező, ha azt a határozat külön nem tartalmazza. A bányakapitányság a Ket. 44. § (6) bekezdésének megfelelően csak a szakhatóságok egyedi szakhatósági előírásait ill. feltételeit foglalhatja az engedélyébe. A bányakapitányság a felügyelőség figyelemfelhívó előírásait – az ügyfelek tájékoztatására tekintettel - a határozat indoklásában az alábbiak szerint közli: Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Földhivatala: termőföldet beruházásra csak kivételesen lehet felhasználni, a termőföldekből az igénybevételt az indokolt szükségletnek megfelelően legkisebb területre kell korlátozni, a termőföld végleges vagy időleges más célú igénybevétele esetén, a más célú hasznosításhoz szükséges földvédelmi engedélyt külön eljárás keretében a beruházás megkezdése előtt az illetékes földhivataltól meg kell kérni. Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája: A tárgyi bányatelken tervezett engedélyköteles beruházások engedélyezési eljárása során az Örökségvédelmi Hivatalt szakhatóságként meg kell keresni. A HM Hadműveleti és Kiképzési Főosztály (1885 Budapest Pf: 25.). 4912-1/2012/hho, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztiorvosi Hivatal (1437 Budapest, Pf.: 839) KEF-15130-2/2012. számú szakhatósági eljárásban hatáskörének hiányát állapította meg. A bányatelek alapítási eljárásában a Berettyóújfalu Önkormányzat Jegyzője (4100 Berettyóújfalu, Dózsa Gy. u. 17/19. sz. ); Bakonszeg Önkormányzat Jegyzője (4164 Bakonszeg Hunyadi u. 24.) mint szakhatóság a jogszabályban előírt határidőn belül nem adott ki állásfoglalást. Tekintettel arra, hogy az eljárásban ellenérdekű ügyfél nem vesz részt a Bt. 43/A.§ (4) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, a Ket. 71.§ (2) bekezdés b) pontja szerint a hozzájárulást a Bányakapitányság megadottnak tekintette. A rendelkező rész 5.1. pontja a Bt. 25.§ (2) bekezdésén alapul. A rendelkező rész 5.2. pontja a Bt. 27.§ előírásán alapul. A Bányakapitányság felhívja a bányatelek jogosítottjának figyelmét, hogy • • •
a határozat nem mentesít egyéb engedélyek beszerzése alól; a bányatelek megállapításától számított 5 éven belül a kitermelést meg kell kezdeni a Bt. 26/A. § (5) bekezdése alapján, a bányatelek alapítás önmagában nem jogosít a terület igénybevételére a Bt. 26/A. § (1) bekezdése alapján,
7 •
• •
• •
• • •
a bányatelek alapítás nem változtatja meg a bányatelekkel lefedett ingatlanok tulajdonjogát, rendeltetését és használatát a Bt. 26/A. § (4) bekezdés alapján. Amennyiben a bányavállalkozó szénhidrogén-bányászati célt szolgáló építményt, vagy egyéb műtárgyat kíván létesíteni a bányatelek határán belül, akkor annak megkezdése előtt köteles beszerezni a terület felhasználási engedélyt és a területileg illetékes hatóság építési hatósági engedélyt, jelen határozat a bányatelekkel érintett ingatlanok felett rendelkezési jogot nem biztosít, a tervezett bányászati tevékenység során a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelme érdekében a földterületek bányászati célú ideiglenes, vagy állandó jellegű igénybevétele, illetve a művelési ág megváltoztatása esetén a bányavállalkozó köteles beszerezni az illetékes földhivatal előzetes engedélyét, továbbá indokolt esetben rendezni az igénybe vett terület tulajdonjogát. A bányászati létesítmények elhelyezése során be kell tartani a településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) előírásait, különös tekintettel a védőtávolságokra, a bányászati tevékenységgel okozott károkat a bányavállalkozó köteles megtéríteni a Bt. 37. §-a alapján, a bányatelek jogosítottja nem jogosult a bányatelek határain belül előforduló egyéb ásványi nyersanyag kitermelésére a Bt. 22. § (7) bek. és a 26/A. § (3) bek. alapján. Ha a bányavállalkozó olyan ásványi nyersanyagra bukkan, amelyre jogosultsága nem terjed ki, az előfordulást köteles bejelenteni a Bányakapitányságra és egyúttal kezdeményezni bányászati jogának kiterjesztését erre az ásványi nyersanyagra, a bányászati tevékenységet csak a Bányakapitányság által jóváhagyott Műszaki Üzemi Terv szerint lehet megkezdeni és végezni a Bt. 27. § (1) bek. alapján, a bányatelek jogosultja a nyilvántartásban szereplő adatok változásáról 30 napon belül köteles a bányakapitányságot értesíteni a Vhr. 12. § (5) bekezdése alapján, a tevékenységhez szükséges egyes létesítmények engedélyezése külön eljárás alá tartozik a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló 53/2012. (III. 28.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete szerint.
A Bányakapitányság határozatának meghozatala során nem vizsgálta azt, hogy a kérelem mellékletét képező adatok és térképezés teljes körű, illetve helyes-e. Az adatok helyességéért és teljességéért a kérelmező, továbbá a hites bányamérő a felelős. A Bányakapitányság az eljárás során méltánylást érdemlő érdeksérelmet nem állapított meg, a bányatelek megállapításkor figyelembe vette az érintett környezetben lakók élet és vagyonbiztonsághoz, valamint a kőolaj és földgázbányászati létesítmények üzemeltetéséhez fűződő érdekeket. A bányatelek jogi jelleg, ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre nem kerül, viszont minden új létesítmény, építmény csak jogerős építési engedély alapján építhető meg a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló 53/2012. (III. 28.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletében foglaltak szerint. A kérelmezőnek a bányatelek megállapításának időpontjában bányajáradék bevallására és fizetésére előírt kötelezettségnek teljesítés elmaradása, bányászati bírság vagy felügyeleti díj tartozása nem volt, ezért e tekintetben a Vhr. 12.§ (7) bekezdés alapján a bányatelek megállapításának nem volt akadálya. Kérelmező a Bt. 43. § (9) bek. előírása szerint mentesül az igazgatási-szolgáltatási díj fizetésétől. A jogorvoslat lehetőségére a Ket. 98. §-a ad módot, a fellebbezési határidőt e törvény 99.§. (1) bekezdés állapítja meg. A fellebbezési díjának mértékét az 57/2005. (VII. 7.) GKM rendelet 4.§ szakasza, a megfizetés módját ugyanezen rendelet 3.§ (1) bekezdése írja elő.
8 A Bányakapitányság jelen határozatának meghozatalakor a Bt. 26.§ (3) bek. és a Vhr. 12.§ (1) bekezdésében biztosított hatáskörében, a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott illetékességgel járt el. Miskolc, 2012. december 21. /Dr. Izsó István/ bányakapitány
Melléklet: 1.számú melléklet
9 Kapják: HKP: 1. Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 4001 Debrecen Pf. 27. Posta: 2. MOL Nyrt. Kutatás-Termelés Divízió 1117 Budapest, Október huszonharmadika u. 18. (+számla+1. számú melléklet) 3. Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Földhivatala 4024 Debrecen, Kossuth u. 12-14. 4. 5. Hajdú-Bihar Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatósága 4001 Debrecen Pf.: 9. 6. Önkormányza Jegyzője 4100 Berettyóújfalu Dózsa Gy. u. 17/19. sz. 7. Önkormányzat Jegyzője 4164 Bakonszeg Hunyadi u. 24. 8. Önkormányzat Jegyzője 4130 Derecske Köztársaság u. 87. 9. Önkormányzat Jegyzője 4177 Földes Karácsony Sándor tér 5. 10. Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája 4025 Debrecen, Darabos u. 911, B épület I. em. 11. Magyar Bányászati és Földtani Hivatal 1145 Budapest, Columbus u. 17-23. (jogerő után)
