Módszertani Szakmai Program. Fővárosi Tegyesz. Módszertan Gyermekvédelmi szakellátás Tegyeszek. pályázata

Módszertani Szakmai Program 2009 – 2014

Fővárosi Tegyesz „Módszertan – Gyermekvédelmi szakellátás – Tegyeszek” pályázata

1

Ez a szakmai program a GYV-MT-M-08 kódszámú meghívásos pályázati felhívásra készült, a Pályázati Útmutatóban megadott szempontok szerint. A módszertani szakmai program A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 96 §-ának (9) bekezdése, valamint az 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 4.§-a által meghatározott általános módszertani feladatok ellátására valamint a Pályázati Útmutató 8. pontja szerinti speciális módszertani feladatok ellátására vonatkozó előírásokon alapul, szervesen illeszkedik a pályázatot benyújtó Fővárosi Tegyesz Szakmai Programjához és összhangban áll a Fővárosi Tegyesz Módszertani és Elemző Szolgálatának Szakmai Programjával. A Fővárosi TEGYESZ és jogelődje a Fővárosi GYIVI történetében a hetvenes évek elejétől már azonosítható a törekvés szakmai-módszertani feladatellátásra. Az intézmény akkori vezetőinek ezirányú tudatos stratégiája kétirányú: egyrészt preferálták az intézet operatív feladatokat ellátó csoportjainak elemző, tendenciákat feltáró, saját szakmai működésükre folyamatosan reflektáló tevékenységeket, másrészt az intézetben különálló szervezeti egységet hoztak létre az intézeti módszertani és elemzőmunka eredményeinek széleskörű szakmai hasznosítására és továbbvitelére. Ezt a törekvést hűen tükrözi a korszak fővárosi gyermekvédelmének fontos módszertani kérdéseit feldolgozó Közlemények – Tanulmányok, cikkek a fővárosi gyermekvédelem köréből című periodika. A periodikában megjelenő szakmai tanulmányok amellett, hogy egy korszak szakmatörténeti dokumentumai, alkalmasak arra is, hogy a gyermekvédelem mai művelői számára is jelezzék, melyek a gyermekvédelemben tartósan meglévő, vissza-visszatérő kérdések, problémák. Ez a kiadvány egészen 1992-ig megjelent. Ennek a közel négy évtizede követett szakmai-módszertani stratégiának az eredménye, hogy a Szakszolgálat mára a gyermekvédelem szakmai megújulásának, ezen belül a gyermekvédelmi módszertani és elemző munkának egyik fő bázisa lett. Az intézmény módszertani munkája azonban nemcsak a területi gyermekvédelmi munkára, hanem a hazai gyermekvédelmi szakma egészének a fejlődésére is jelentős hatással van. A Gyermekvédelmi Törvény megalkotásában kiemelkedő szerepet játszott intézeti vezető szakemberek ezt felismerve a törvény hatálybalépésétől kezdve tudatosan törekedtek országos módszertani gyermekvédelmi szakszolgálattá fejleszteni az intézetet. A Szakszolgálat területi módszertani szaktanácsadási feladatának színvonalas ellátásán túl, ezért is került újjászervezésre 2001-ben a Módszertani és Elemző Szolgálat. A szolgálat munkatársai elkészítették a szolgálat Szakmai Programját, amely elfogadás után beépült a Tegyesz működésének alapdokumentumaiba és egyben írásos dokumentuma lett a Szakszolgálat módszertani feladatellátási stratégiájának is. A módszertani feladatok teljesítésének külön szervezeti egység keretében történő biztosítása előkészítette, hogy a szakmai és módszertani tanácsadással, tudományos kutatómunkával kapcsolatos szakszolgálati feladatok ellátását, valamint azok országos koordinálását Szakszolgálatunk végezze magas színvonalon. Ezáltal is biztosítottak a feltételek ahhoz, hogy Szakszolgálatunk váljon a módszertani feladatokat ellátó Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálattá. A Módszertani Szakmai Program rögzíti azokat a szakmai szempontokat, módszereket, amelyek alapján a kijelölés után módszertani intézményként működhet Szakszolgálatunk.

2

A Módszertani Szakmai Program felépítése a következő: 1. Alapvetés a gyermekvédelmi módszertanról - a módszertani feladatellátás szakmai szempontjai 2. A módszertani feladatellátáshoz biztosított speciális –tárgyi, infrastrukturális valamint személyi - feltételek bemutatása, a feladatellátás szervezeti keretei 3. A módszertani feladatellátás szakterületei 4. Az országos módszertani feladatellátás ötéves szakmai koncepciója 5. Tervezett feladatok és szolgáltatások ütemezése, módszerei 6. A módszertani feladatellátás együttműködési-kapcsolati hálója 7. A tervezett feladatok és szolgáltatások eredményeinek bemutatása 8. A tervezett feladatok és szolgáltatások fenntarthatósága

1. Alapvetés

a

gyermekvédelmi

módszertanról

-

a

módszertani

feladatellátás szakmai szempontjai Elöljáróban érdemes a gyermekvédelmi módszertanról való elgondolásainkat egy alapvetésben összegezni. Alapvetően támaszkodunk a gyermekvédelmi módszertannal foglalkozó szakértők megfontolásaira1. A gyermekvédelemről, mint önálló szakmáról gondolkodunk, ami viszont nem önálló diszciplina. Ebből következően módszertana az interdiszciplinaritás (pedagógia, jog, szociális munka, szociálpolitika, pszichológia, szociológia) révén nagyon sokféle lehet – mégis egy egységes gyermekvédelmi szakma, illetve gyermekvédelmi módszertan kialakítása a cél. A gyermekvédelem fejlődésének három dimenzióját érdemes megkülönböztetni: jogszabályi háttér fejlődése, szakmaépítés, intézményrendszer fejlesztése.2 A szakmafejlesztés meghatározója a szakma elmélete és gyakorlata – vagyis végsősoron a szakmai és etikai szabályok. A rendszerfejlesztés a vonatkozó jogszabályi keretek által meghatározottan, a szakmai szabályokkal összhangban történhet. A szakma és rendszerfejlesztés súlypontjai a jogszabályi megalapozást jelentő Gyermekvédelmi Törvény hatályba lépését követően valamelyest változtak, míg 2002-ig az intézményrendszer ki- és átalakítása, kiváltása – vagyis a gyermekvédelmi rendszer fejlesztése állt a középpontban, addig mára a Törvény hatályosulása után bő évtizeddel a szakmafejlesztési törekvések erősödtek fel. Nyilvánvaló persze, hogy a fejlődés-fejlesztés e két dimenziója nem választható el élesen egymástól, a szakmafejlesztése változásokat indukál a rendszerben (akár strukturálisan is), s a rendszer változásai is erősen hatnak a szakmai tartalmakra.

1

Domszky András és Szikulai István munkáira, előadásaira, tanulmányaira gondolunk itt elsősorban Szikulai István: Gyermekvédelem, fejlesztés és az Európai Uniós fejlesztési lehetőségek Életerő konferencia 2007. november 13. 2

3

Az előbb vázolt történetiség tehát inkább hangsúlyeltolódást jelent, így például a gyermekvédelem fejlesztésének jelenlegi érvényes koncepciója3 a szakmaépítésre és a rendszerfejlesztésre is egyaránt gondot fordít. Mindenesetre tényként rögzíthetjük, hogy a Gyermekvédelmi Törvény nagyon erős jogszabályi alapokat teremtett, annyira, hogy ebből adódóan meghatározóvá vált a szakma jogi paradigmája. „A gyermekvédelem szakmai tartalmainak és módszereinek kidolgozottsága elmarad a jogszabályok kidolgozottságának részletezettsége mögött.”4 Ilyen körülmények között a gyermekvédelmi módszertani munka különös jelentőséget kap. A módszertan definíciója szerint a valóság megismerésének és megértésének eszköze, a tanultak alkalmazásának eszköze, valamint a szabályok rendszere. Ennek megfelelően a módszertan három funkcionális eleme a megismerés, az alkalmazás és a szabályozás. A gyermekvédelmi módszertani tevékenységben a „gyermekvédelmi valóság” megismerése kutatások, elemzések és a szakmai tapasztalatok (pl. a szakellátásban megjelenő Jó gyakorlatok gyűjtése), összegyűjtése révén történik. A gyermekvédelmi kutatások fontos, hogy meghaladják a statisztikai elemzések szintjét. A megfelelő adatgyűjtés és az adatok kvalitatív elemzése együttesen tárhatják fel azokat a problémákat, amelyekre a gyermekvédelemnek választ kell adnia (és azokat is, amelyek kívül esnek a gyermekvédelmen ld. később). A gyermekvédelmi intézményrendszer működésének megismerése gyermeki jogi megközelítésű kell, hogy legyen, minden tekintetben. Ez azt jelenti, hogy az Egyezmény és az ahhoz kapcsolódó egyéb dokumentumok, illetve az ezeket összefoglaló módszertani kézikönyv5 segítségével lehet rendszerbe foglalni, és ezzel a nemzetközi szerződéseknek is megfelelően és összehasonlítható módon elemezni a helyzetet, kijelölni a stratégiai irányokat. Ezt a megközelítést erősíti az EU készülő Gyermekjogi Stratégiája is, amely jelentős mértékben befolyásolhatja már a közeljövő teendőit és azok módszertani kereteit6. Fontos tudatosítani, hogy a feltáró kutatások, elemzések során olyan információkhoz is hozzájuthatunk, amelyek a gyermekvédelmi szakma kompetenciáján kívül esnek. Lényeges tehát szem előtt tartani, hogy – éppen a gyermekvédelem társadalmi beágyazottsága révén – egy sor jelenség lesz beazonosítható, de a válaszok, a megoldási módok nem a gyermekvédelem és nem a gyermekvédelmi módszertan körében találhatók meg, illetve határterületi kérdésekről, átfedésekről lehet szó. A módszertan ilyen esetekben segíthet a kompetencia határok kijelölésében és az adott helyzet értékelésében és a társszakmákkal való együttműködés, elemzés elvégzésében is. Az alkalmazást elősegíti a szakmai információcsere támogatása, a gyermekvédelmi szolgáltatók és szolgáltatások szakmai-módszertani segítése, szakmai ellenőrzése. Szabályozás során kerül sor a későbbiekben szakmai szabályok kidolgozására, szakmai minimumkövetelmények meghatározására.

3

Szikulai István: „Befektetés a jövőbe, a gyermekek védelme, támogatása” Országos Gyermekvédelmi Fejlesztési Koncepció 2007. 4 Domszky András: Gondolatkísérlet egy intellektuális gyermekvédelem elmélet megalapozásához Fejlesztő Pedagógia 2006/1 5

Implenentation Handbook of the UN CRC, UNICEF, Genf, 2007. 3. átdolgozott kiadás (magyar kiadása folyamatban) 6

Az EU gyermekjogi stratégiája felé Brüsszel 2007. www.europarl.europa.eu

4

A módszertani tevékenység alatt azt értjük, hogy a módszerek átadásához egy folyamatot kell végig vinni a fejlesztésben, a megismerés - kutatás, a módszerek standardizálása és az alkalmazási folyamat lépésenként történő biztosításával. A módszertani munka eredménye lehet a szakterületek módszertani standardjainak, protokolljainak elkészítése, ami elvezet a gyermekvédelem módszertanának továbbfejlesztéséhez. Alapvetőnek gondoljuk, hogy a módszertani fejlesztés épüljön - igényfelmérésre/szükségletfelmérésre - terepekkel/helyi szakemberekkel és képzőintézményekkel való szoros együttműködésre -a kliensek – elsősorban a gyerekek és a szülők – aktív részvételére A területi gyermekvédelmi szakszolgáltatások országos módszertani intézményeként lényeges meghatározni a Fővárosi Tegyesz tevékenységének szakmai szempontjait. A továbbiakban egy módszertani tanulmány7 segítségével összefoglaljuk a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatásokkal kapcsolatos gyermekvédelmi módszertani feladatellátásunk szakmai szempontjait. Módszerek standardizálásának lépései: 1) Az adott szakszolgáltatási területekről információk, adatok gyűjtése 2) ezek alapján a szakszolgáltatások fejlesztése, új módszerek bevezetés és tesztelése; 3) a módszer pontos standardjainak leírása – eljárások, személyi és tárgyi feltételek; 4) “telepítési csomag” összeállítása Telepítési csomag A) a módszert kísérő dokumentációk és értékelési eljárások leírása, B) a módszerhez tartozó gyakorlati útmutató, kézikönyv C) a módszer átadásához tartozó képzési tematika, D) a módszer átadásában közreműködő szakemberek listája, E) a módszerhez tartozó elméleti ismeretek jegyzete Intézménytípus szerinti módszertan a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok esetében a szakszolgáltatás területein nyújtott szolgáltatások és dokumentációk fejlesztését célozza. A munkaformákhoz kötődő módszertan az egyéni-, családi-, csoport-, és közösségi esetkezelés módszertani fejlesztésével való szolgáltatásnyújtást célozza egyrészről. Másrészt a segítő, tanácsadó szolgáltatások, és az ellenőrző-értékelő tevékenység munkaformáihoz kapcsolódó módszertani fejlesztéseket célozzák.

7

Németh László: A szociális szolgáltatások fejlesztését szolgáló módszertani tevékenységre javaslat - Készült a SZOLID Projekt megbízásából 2004.06.24. - alapján

5

Az igénybevevők (alapvetően a gyermekvédelmi szakellátásba be és kikerülők, ott élők és családjaik) helyzetéhez kapcsolódó módszertani tevékenység az igénybevevői kör számára nyújtott szolgáltatások módszereit és/vagy intézményi ellátásait fejleszti. A módszertani tevékenység célja szolgáltatásfejlesztés, és rendszerszerű fejlesztés. Szolgáltatásfejlesztés alatt azt értjük, ha a területi gyermekvédelmi szakszolgálat szolgáltatásait igénybevevők számára olyan szolgáltatások kerülnek kialakításra vagy fejlesztésre, amelyek helyzetükre megoldást nyújtanak, illetve az igénybevevők életminőségét meghatározó módon javítják, fejlődésük optimális szintje elérhetővé válik. Rendszerszerű fejlesztés alatt azt kell érteni, ha a szakellátást igénybevevők helyzetére/problémájára intézmények/szolgáltatók és szakemberek között új együttműködési formák kerülnek felépítésre, hogy a problémát komplexen kezelő eljárás vagy szolgáltatás tudjon kialakulni – települési szinten, kisrégió vagy régió szintjén. A komplex válasz lehet a gyermekvédelmen belül meglévő rendszerek és a határterületek közötti együttműködés; valamint a hálózat fejlesztésére épülő új szolgáltatások kialakítása. A rendszerű fejlesztés része lehet új ellátási formák kialakítása. S végül megkerülhetetlennek gondoljuk a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok külső feltételrendszerének figyelembevételét. Olyan feltételek figyelembevételéről van szó, amelyek alapvetően meghatározzák egy adott Tegyesz szakszolgáltatásait, akár szakmai feladatellátását is, s amelyek kívül esnek a gyermekvédelem kompetenciáin. Ilyen esetekre felkészülve gondoljuk azt, hogy számos ponton kell majd a módszertani feladatellátás során az adott Tegyeszt körülvevő környezetet feltárni, helyzetértékelést végezni, és láthatóvá tenni a külső meghatározó feltételek és az abból fakadó belső érdekkonfliktusokat valamint a belső működésbeli, a gyermekvédelmi szakmán és rendszeren belül keletkezett problémákat, illetve ezek kölcsönhatásait.

2. A módszertani feladatellátáshoz biztosított speciális – tárgyi, infrastrukturális valamint személyi - feltételek bemutatása, a feladatellátás szervezeti keretei Tárgyi – infrastrukturális feltételek meglétének bemutatása A Fővárosi Tegyesz székhelye Budapesten a Keleti Pályaudvar és a Blaha Lujza tér szomszédságában található, megközelíthetősége kiváló (az épülő négyes metró is 2014-ig minden bizonnyal elérhető közelségbe kerül). Az épület 1951 óta szolgálja az intézmény céljait. A feladatok változásával folyamatosan változott az épület is. Ez leginkább a feladatok bővülése miatti épületbővítéseket jelentette, tetőtérbeépítésekkel, új helyiségek kialakításával. Tulajdonképpen folyamatos megújulás jellemző, és ez egyszerre köszönhető a fenntartóval való szoros együttműködésnek és az intézményi gazdálkodás tervszerűségének, magas színvonalának. „Az intézmény története leírható pusztán a felújítások történetével” (dr. Radoszáv Miklós ).

6

Az utóbbi évtized fejlesztéseiből témánknak megfelelően kiemeljük az Ügyfélszolgálati Iroda létrejöttét, könyvtárunk Gyermekvédelmi Szakkönyvtárrá való fejlesztését valamint a tanácskozásokra, képzésekre szolgáló helyiségek kialakítását (egy-egy 20 fő valamint akár 150 fő befogadására alkalmas tanácskozási terem; szükség esetén további maximum 20 fő befogadására alkalmas tárgyaló és képzési helyiségek is rendelkezésre állnak). Az intézmény kisbusz járművei igénybe vehetők a módszertani feladatellátás során. A telefonos és internetes elérhetőség biztosított, a honlap fejlesztése és megújítása a módszertani intézményként ellátandó tájékoztatási és közzétételi feladatok színvonalas ellátása érdekében folyamatban van.

Személyi feltételek meglétének bemutatása A Fővárosi Tegyesz vezetői a törvény előkészítése során szerzett ismereteik birtokában sok esetben intézkedéseikkel megelőzték a jogszabályalkotást, igyekeztek elsőként meglépni azokat a lépéseket, amelyeket a magas szintű szakmai működés szempontjából sürgetőnek találtak Ez a tendencia ma is jellemzi a Szakszolgálatot és kísérleti szerepkört jelent több vonatkozásban is. Itt most az intézmény szervezeti struktúrájának kialakítására és humán erőforrás politikájára utalunk, amely 1990 óta folyamatosan reagál a kihívásokra, és amelynek eredményeként a Szakszolgálat jelentős szellemi tőkét halmozott fel. A Szakszolgálat élén az igazgató áll. Molnár László 1990 óta irányítja az intézményt. Vezetői értékei közé sorolandó a kiegyensúlyozott működés megteremtése mellett a szakmai kezdeményezések befogadása és támogatása. A gyermekvédelemben megjelenő tendenciákra való elemző rátekintés és reflektálás képessége. Minderről széleskörű publikációs tevékenysége tanúskodik. A felső vezetői körbe tartoznak még az általános igazgatóhelyettes, a nevelési igazgatóhelyettes és a gazdasági igazgatóhelyettes. Dr. Radoszáv Miklós általános igazgatóhelyettes a Fővárosi Tegyesz emblematikus személyisége. Idén 25 éves gyermekvédelmi gyakorlata, egykori intézeti gyámi tevékenységéből származó tapasztalatai folyamatosan befolyásolják a gyermekvédelem jogalkotását. Szakértelme országosan ismert és elismert. Kettejük közös értékteremtő munkája tette a Fővárosi Tegyeszt módszertani szempontból is kiemelkedő jelentőségűvé. Nevelési igazgatóhelyettesként Janda Iván vesz részt az intézmény irányításában, a Befogadó Otthonokban folyó magas színvonalú szakmai munka példaértékű. Az intézmény gazdasági igazgatóhelyettese Oláh Jánosné Fővárosi Tegyeszbe kerülése előtt a gyermekvédelem több intézményének gazdasági működését is irányította. Szaktudása a gazdasági területen kiemelkedő és széleskörű rálátása van a gyermekvédelem egészének működésére is. A Fővárosi Tegyesz középvezetői a Szakszolgálat szolgálatainak osztályvezetői, valamint az otthonvezetők. Az elmúlt tíz évben alig történtek személyi változások körükben. Valamennyien évtizedes gyermekvédelmi tapasztalatokkal bírnak, többségük több szakirányú diplomával rendelkező szakember. A gyermekvédelmi szakellátás területén szociális szakvizsgával minden vezető rendelkezik egy fő kivételével (Gyesről visszatérő kollégánk 2009-ben fog szakvizsgát tenni). A vezetőség tagjai közül Molnár László, dr. Radoszáv Miklós, Vida Zsuzsa, Zsámbéki Eszter, Lengyel Judit és Hajduné Kálmán Margit gyermekvédelmi szakértői jogosultsággal is rendelkezik.

7

Országos módszertani intézményként a Fővárosi Tegyeszben biztos alapként szolgálnak a vezetőség tagjai, akik munkatársaik partneri együttműködésével valósíthatják meg a szükséges feladatokat. Az intézménynél dolgozó módszertani szaktanácsadók jelenlegi feladataik ellátása (a szakszolgálat kötelezően előírt módszertani szaktanácsadási feladatai a fővárosi hálózat számára) mellett vennének részt az országos módszertani feladatellátásban, elemző-kutató, koordináló, szervező szerepben. A Fővárosi Tegyesz valamennyi munkatársa– hűen az intézmény szelleméhez – mindig is törekedett arra, hogy a szaktudását, felkészültségét bizonyító hivatalos dokumentumokat megszerezze, hogy elismertsége dokumentálva legyen. Az ehhez szükséges anyagi erőforrásokat az intézmény vezetése a fenntartó támogatásával folyamatosan biztosítja, hiszen ez a Fővárosi Szakszolgálat presztízsét is növeli. A Szakszolgálat szakszolgáltatási tevékenységeit végző mintegy száz beosztott munkatárs közül 37-en szakvizsgázottak és tizenegyen szakértők. A kitüntetettek népes tábora arról tanúskodik, hogy az intézmény vezetése fontosnak tartja a kiemelkedően színvonalas szakmai munkát végző munkatársak elismerését, és gondoskodik arról, hogy különböző díjakkal és kitüntetésekkel munkájukat anyagilag és erkölcsileg is megbecsüljék. Jól nyomon követhető az intézmény azon törekvése, hogy a gyermekvédelemben játszott komplex, koordináló szerep a munkatársak módszertani felkészültségében, szakmai tudásuk megjelenítésében, átadásában is megmutatkozzon. A Fővárosi Tegyesz munkatársai aktív szereplői a különböző házon kívüli és házon belüli szakmai fórumoknak. Gyakran kapnak felkérést hosszabb-rövidebb lélegzetű előadások tartására, munkacsoportokban való közreműködésre, átvilágításban való részvételre, szekciók vezetésére, tanácsadásra, stb. Mindez azt mutatja, hogy a TEGYESZ szakembereinek színvonalas munkája és elméleti tudása széles körben ismert és elismert. Az intézmény pedig fontos feladatának tekinti, hogy ezeknek a felkéréseknek eleget tegyen. A Fővárosi Tegyesz nemcsak egy szakmai műhely, hanem egy iskola is. Köztudott, hogy akik több éve ebben az intézményben dolgoznak, olyan szakmai tudás birtokába kerülnek, amelyet máshol nem lehet megszerezni. Ez nyilván abból is adódik, hogy a Tegyesz funkcióját tekintve a gyermekvédelem egészére enged rátekintést, és összefüggéseiben láttatja azt. Az intézmény szervezeti kultúrája ezt a lehetőséget ki is használja. A munkatársak munkahelyi és szakmai szocializációjuk során képessé válnak arra, hogy tudásukat át is adják. A Fővárosi Tegyesz munkatársainak ez a fajta tudása mára már közismertté vált és ezért a legkülönfélébb oktatással foglalkozó intézmények előszeretettel hívják kollégáinkat oktatóként képzéseikre. A Szakszolgálatban a munkatársak számára szervezett támogatási formák igen sokfélék. A munkatársak teljes köre számára rendszeresített gyakorlat a heti gyakorisággal ismétlődő közvetlen vezető által irányított munkaértekezlet. Ezeken az értekezleteken az aktualitások megvitatása mellett lehetőség nyílik szakmai problémák felvetésére, az esetkezelés egységes gyakorlatának kialakítására. Ezen túlmenően nagy jelentőségűek az időről-időre összehívott esetkonferenciák, ahol a problémás esetek több szempontú megközelítésére nyílik lehetőség. 8

Mindemellett a munkatársak rendelkeznek az esetmegbeszélés és a szupervízió tapasztalataival. Az 1990-es évek elején az esetmegbeszélő csoportok és a szupervízió magyarországi megjelenésével egyidőben a Fővárosi GYIVI-ben a munkatársak számára szervezett továbbképzés keretei között (dr. Herczog Mária és munkatársai révén) nyílt először mód három szupervíziós csoport indítására. Ezt követően többször is folyt a házban csoportos szupervízió, legtöbbször pályázati pénzből. A szupervíziós szakma akkori jeles képviselőit többször is sikerült megnyerni az ügynek. Tartott az intézményben szupervíziós csoportot, dr. Vikár András (Soros Alapítvány támogatásával), dr. Bakó Tihamér, dr. Fedor Béla, dr. Benedek László, dr. Németh László, Wiesner Erzsébet. A diplomás szupervízor képzés indításakor az intézmény készen állt arra, hogy támogassa akár több kolléga kiképződését. Végül 2003-ban egy kollégánk vált diplomás szupervízorrá. A kollégák részéről folyamatos az igény esetmegbeszélésre és szupervízióra. A gyámi tanácsadók, a nevelőszülői tanácsadók, nevelőszülők, az Elhelyezési Szolgálat szociális munkásai valamint a Befogadó Otthon nevelői számára időről-időre lehetőség nyílik esetmegbeszélő csoportfolyamat, valamint team illetve csoport szupervíziós folyamat végig vitelére.

Országos módszertani feladatellátás szervezeti keretei A Fővárosi Tegyesz mint országos hatáskörben kijelölt Módszertani Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat a feladatellátás szervezeti kereteit - az intézmény szervezeti struktúrájának megőrzése mellett - a következőképpen kívánja kialakítani. A módszertani munka tervezése, a döntések meghozatala, a feladatellátás folyamatos követése, a szükséges módosítások, változtatások végrehajtása valamint a folyamat menedzselése és a szükséges beszámolók elkészítése érdekében az intézményben szükséges kijelölni egy „döntéshozó testületet”. Ennek tagjai az intézmény igazgatója, általános igazgatóhelyettese, nevelési igazgatóhelyettese, gazdasági igazgatóhelyettese valamint a Módszertani és Elemző Szolgálat osztályvezetője. Ez a döntéshozó testület a Módszertani és Elemző Szolgálat valamint a feladatellátásban adott támogatási időszakban résztvevő kollégák munkacsoportja által készített előterjesztések megvitatása után hozza meg döntéseit az országos módszertani feladatellátás munkatervét, pénzügyi és szakmai beszámolóit illetően. Az országos módszertani feladatellátásban résztvevő kollégáink adott támogatási időszakban „munkacsoportba” szerveződve, saját Fővárosi Tegyeszbeli feladataik ellátása mellett, végzik el a munkatervben meghatározott feladatokat. A munkatervi feladatok végrehajtása megkívánhatja külső munkatársak, külső szolgáltatók bevonását. Ilyen esetekben ők a munkacsoport külsős tagjaiként vesznek részt a munkacsoport munkájában. A módszertani intézmény kijelölésének öt éves időtartama alatt a döntéshozó testület állandó, megbeszéléseit az aktualitások szerint tartja. A munkacsoport megszervezése mindig az adott támogatási időszak munkaterve alapján történik, a munkacsoport összetétele tehát a feladatok szerint változhat. A munkacsoport vezetője a Módszertani és Elemző Szolgálat osztályvezetője. Feladata a koordináció, a feladatellátás folyamatának facilitálása, a munkatervekre vonatkozó előterjesztések, szakmai beszámolók elkészítése.

9

Fontos szervezési alapelv, hogy az egyes támogatási időszakokat lezáró szakmai-pénzügyi beszámolók elkészítésével egy időben a következő támogatási időszakra vonatkozó munkatervek is elkészüljenek és benyújtásra kerüljenek a támogató Szakminisztérium felé. A Szakszolgálat és a Szakminisztérium által kötött támogatási szerződés alapján kezdődhet meg az adott támogatási időszak feladatellátása.

3. A módszertani feladatellátás szakterületei A következőkben áttekintjük, hogy mely módszertani szakterületeken tartjuk lehetségesnek eddigi tevékenységeinket országos hatáskörben is kiterjeszteni. Fontosnak tartjuk, hogy a Fővárosi Tegyesz ezeken a szakterületeken felajánlja szolgáltatásait. A szakterületek mindegyikén területi és régiós szinten nagy tapasztalatokkal rendelkezünk, szaktudásunk átadására, felajánlására az első fejezetben kifejtett alapvetés szerint készen állunk. 1. Szakmai-módszertani tanácsadás nyújtása felkérésre a szakellátás intézményeinek szakmai dokumentumaik elkészítéséhez, szervezeti átalakításukhoz, tevékenységük szakmai átvilágításához és értékeléséhez. 2. Rendszeres és eseti elemzések és kutatások készítése az intézményi, szakigazgatási döntések és a gyermekvédelmi szakmai tevékenység megalapozása érdekében, információ nyújtása a hálózatban zajló folyamatokról. 3. Közreműködés a gyermekvédelem területén folyó szakmai tapasztalat-feldolgozó és szakértői tevékenység infrastruktúrájának működtetésében, gyermekvédelmi szakmai munkaközösségek létrehozásának kezdeményezése, munkájuk támogatása, képzések, továbbképzések szervezése új szakmai módszerek, eszközök megismerése érdekében. 4. Gyermekvédelmi szakmai konzultációk, fórumok, konferenciák kezdeményezése, szervezése azok működési kereteinek kidolgozása és közreműködés azok szervezésében. 5. Gyermekvédelmi szakmai kiadványok készítése, a gyermekvédelmet érintő tanulmányok megjelentetésének kezdeményezése, a szakellátásban készült szakmai anyagok, tanulmányok publikálásra való előkészítése. 6. Az intézményt és a gyermekvédelmet érintő sajtóközlések és a szakmai pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése, pályázatok készítése, és szakmai segítség nyújtása a gyermekvédelmi szakellátás intézményei pályázatainak elkészítéséhez. 7. A gyermekvédelemben és különösen a kezdeményezése és módszertani kidolgozása.

szakellátásban

modellértékű

eljárások

8. A területi gyermekvédelmi szakszolgáltatási feladatok ellátásának minőségbiztosítása érdekében folyamatleírások, folyamatábrák készítése; a szakszolgálatok különböző munkakörei kompetenciáinak, feladatainak el- és lehatárolására ajánlások készítése.

10

9. Külföldi – elsősorban uniós tagállamok – gyermekvédelmi gyakorlatának megismerése, az európai szakmai szervezetekkel való kapcsolattartás, tagság és együttműködés eredményeinek megismertetése és a lehetséges adaptációk, szakmai együttműködések, tapasztalatcsere előmozdítása. 10. Más, határterületi, társszakmák módszertani és kutató helyeivel, felsőoktatási intézményekkel kapcsolat tartása, együttműködés, közös kutatás, módszertani, képzési anyagok kidolgozása, publikációk.

4. Az országos módszertani feladatellátás ötéves szakmai koncepciója A gyermekvédelmi szakmai közvéleményben tetten érhető egy olyan vélekedés, miszerint a Gyermekvédelmi Törvény hatálybalépése után bő évtizeddel a törvény alapelvei, a törvényben explicit és implicit módon megjelenő gyermeki jogok valamint a gyermekvédelem gyakorlati megvalósulása, terepe között diszkrepancia érzékelhető. Ilyen eltérések minden kétséget kizáróan léteznek, kisebb-nagyobb súlyossággal, országosan, az egész magyar gyermekvédelemben. A szakigazgatásban dolgozó gyermekvédelmi szakemberek csakúgy érzékelik ezeket, mint a közvetlenül a gyerekek és családjaik számára szolgáltató, a terepen dolgozó kollégáik. A területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, mint a szakellátás komplex, koordináló intézményei bőséges információval rendelkeznek ezen a téren is, miközben az ott dolgozó gyermekvédők napi munkájuk során folyamatosan kezelik, oldják meg és fel az ellentmondásokat. Azt gondoljuk, érdemes feltárni, módszertanilag megvizsgálni ezeknek az eltéréseknek a jelenségét, megfogalmazni a szakma számára ezek mibenlétét és javaslatokat, ajánlásokat tenni a szükséges változtatásokra, módosításokra. A vonatkozó szakmai írások és saját szakmai tapasztalataink, elemzéseink (a Fővárosi Tegyesz beszámolói8, problémafelvető szakmai írásai, a Módszertani és Elemző Szolgálatnál az elmúlt félévben lezajlott Hefop projekt záró tanulmányai9) alapján a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatások köréhez kapcsolódóan azonosítottunk néhány ilyen problématerületet. Ezek a következők:

8

Békés Zoltán: A gyermeklétszám-adatok alakulása 2007-ben a fővárosi gyermekvédelmi szakellátásban, nem publikált 2008.; Zsámbéki Eszter: Beszámoló a Gyámi Tanácsadói Szolgálat 2008. évi munkájáról; Kuslits Gábor: Beszámoló az Utógondozói Otthonról 2008.; Vida Zsuzsa: Beszámoló a Vizsgáló és Elhelyezési Szolgálat 2008. évi munkájáról; Vida Zsuzsa: Beszámoló a Nevelőszülői Szolgálat 2008. évi munkájáról; 9 HEFOP - 2.2.1-06/1.-2007-05-0003/4.0 I-II-III-IV. szakmai műhely zárótanulmányai 2008. november

11

-

Kamaszok, kiemelten a nagykamaszok (16-18 évesek) beáramlása a szakellátás rendszerébe, elhelyezésük, ellátásuk nehézségei

A fővárosban, de országos adatok szerint is ez a korcsoport a beutalt kiskorúak harmadát teszi ki éves szinten, az összes szakellátásban lévő kiskorú esetében (a fővárosi és országos adatok szintén egybevágnak) csaknem 40 % a kamaszkorú.10 „Ők azok, akik a gyermekvédelmi szakellátásban részesülők leghátrányosabb helyzetű csoportját alkotják. A kamaszkorukban bekerült gyerekek nagy része hosszú évek óta veszélyeztetett helyzetben él, ellátásuk-gondozásuk hiányos, sokukat bántalmazzák. Elsöprő többségük súlyos magatartás-zavarokkal küzd. Jellemző a sokéves lemaradás iskolai tanulmányaikban, az iskolakerülés, csavargás, csövezés, bűnelkövetés. Számuk és arányuk a jelek szerint lassan növekszik. Jelentős részük nagykorúságáig, sőt – utógondozói ellátottként – akár 24 éves koráig is ellátásban részesül. A kamaszkorban szakellátásba beutalt kiskorúak jelentős részénél bizonytalanok lehetünk abban, hogy indokolt-e kiemelni őket a családjukból megfelelő gondozásuk érdekében. Ezek a kamaszok rendszerint nem voltak veszélyeztetett helyzetben a családjukban, amely gondoskodott ellátásukról-gondozásukról, és kész volt erre a későbbiekben is. A szakellátásba való beutalást közvetlenül kiváltó okot ezekben az esetekben a beutaltaknál kamaszkorban jelentkezett komoly magatartási zavarok szolgáltatták, amelyek kezeléséhez a szülői család nem rendelkezik sem megfelelő ismeretekkel, sem képességekkel és kapacitásokkal. A család számára közvetlenül elérhető helyi térben pedig nem állnak rendelkezésre olyan szakszolgáltatások, amelyek alapellátási keretben a család segítésére sietnének, és hatékony segítséget nyújtanának a magatartási zavarok korrekciójához. (Ez nagyon komoly hiány, mert ennek segítségével lehetne a leghatékonyabban, káros következmények nélkül rendezni e kamaszkori magatartászavarokat). Ezeknek a kamaszoknak a szakellátásba való beutalása diszfunkcionális pótcselekvés a gyámhatóságok részéről, hiszen az eredményes korrekció nem igényli a családból való kiemelést, és a szakellátásba kerüléssel a rászorulók nem jutnak hozzá azokhoz a különleges szakszolgáltatásokhoz, amelyekre szükség van. (Ezek ugyanis nemcsak a családközelből hiányoznak, hanem az egész ellátórendszerben rendkívül szűk kapacitással vannak jelen.)”11 Hasonló eredményeket talált Herczog Mária12 is gyerekkorú bűnelkövetőkről készült országos kutatásában, amely témánk szempontjából felhívja a figyelmet arra is, hogy a szakszolgálatoknak a gyermekvédelmi alapellátás diszfunkcióival is számolnia kell e gyerekek befogadásakor, ellátásakor. Mindezek alapján nagyon fontosnak tartjuk a jelenség folyamatos követését, vizsgálatát, kutatások-elemzések végzését országosan is.

10

Szikulai István – Rácz Andrea: A gyermekvédelmi rendszer helyzete, különös tekintettel az otthont nyújtó ellátásokra 2007. 11 Békés Zoltán: A gyermekvédelmi szakellátásba kerülő kamaszok munkaerő-piaci esélyeinek javítása a segítő szakemberek ágazatközi hálózati együttműködésével és munkaerő-piaci képzésével Budapesten és Pest Megyében. HEFOP 2.2.1-06/1.2007-05-0003/4.0 vitaanyag 2008. június 12

Ártatlanságra ítélve – gyermekkorú elkövetők az igazságszolgáltatás és a gyermekvédelem határán (Társszerző: Gyurkó Szilvia) Kriminológiai Tanulmányok 44. szám (szerk. Virág György), OKRI, Budapest, 2007. 134-153. o.

12

Az előbbiekben jelzett problémákkal küzdő kamaszok befogadása, bekerülési krízisük kezelése, személyiségfejlesztése igen komoly szakmai felkészültséget igényel a Befogadó Otthonoktól és nevelőszülőktől. Tapasztalataink szerint kevés a módszertani ajánlás ezen a téren. A Fővárosi Tegyesz Befogadó Otthonának vezetője, pszichológusa és munkatársai által kidolgozott komplex személyiség és készségfejlesztő programunk készen áll a megvalósításra és átadásra. Ez a program agressziókezelő tréninget, bűnmegelőzési csoportfoglalkozásokat, gyógyító zene- művészetterápiás csoportfoglalkozásokat tartalmaz családkonzultációkkal kiegészítve. -

Szakellátásban élő kamaszok és fiatal felnőttek ellátása – önálló életre való felkészítése, pályaorientációja

A fiatalok önálló életre való felkészítésének ezen belül pályaorientációjuknak, munkaerő piaci készségeik fejlesztésének feladatai, elvei és módszertana alig kidolgozott a gyermekvédelmi szakellátásban. A gyermekotthonok szakmai programjai alig tartalmaznak értékelhető módszertanokat ezen a téren. A gyermekvédelmi szakemberek ez irányú továbbképzése szinte teljesen hiányzik. -

Kiskorú anyák gondozása, segítése – baba-mamás ellátás

A Gyermekvédelmi Törvény egyértelmű szándéka, hogy pusztán azért, mert egy gyermek vérszerinti anyja kiskorú és gyermekvédelmi szakellátásban él, nem választhatóak el egymástól. Másfelől pedig, ha egy kiskorú lány gyermeket szül, kapja meg a szakellátásban (is) a megfelelő segítséget gyermeke ellátásához, felneveléséhez. Gyakori tapasztalat, hogy információ valamint szaktudás hiányában sérül az együttes elhelyezés joga. A szakellátásban élő kiskorú anyák gondozása, segítése, csecsemőjükkel való együttes elhelyezésük nagyon sokrétű, tulajdonképpen speciális szaktudást kíván, és csak több szakterület (pedagógia, szociális munka, egészségügy) módszereinek együttes alkalmazásával valósítható meg. A gyermekotthonokban dolgozó szakemberek nemritkán felkészületlenek erre a feladatra. Célzott felkészítésük, képzésük valamint munkájuk módszertani segítése nagyon sürgető. Csak képzett segítők képesek megvalósítani a törvényalkotói szándékot. -

A gyermekvédelmi alapellátás, szakellátás és hatósági rendszer együttműködése

A gyermekvédelemben dolgozó szakemberek számára a Gyermekvédelmi Törvény együttműködési kötelezettséget ír elő. Tény, hogy egy adott gyermek ügyében minél nagyobb a széthúzás, a szemléletbeli különbség a szakemberek között, annál jobban sérülnek az ő jogai. Kulcsfontosságúnak tartjuk, hogy a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok élére álljanak szakmai együttműködési fórumoknak az egységes szakmai szemlélet kialakítása érdekében. Területükön kezdeményezzék rendszeres időközökben találkozók szervezését, ahol a gyermekvédelmi alapellátás, szakellátás képviselői valamint a gyermekvédelmi hatósági területen dolgozók megvitathatják az aktualitásokat, meghatározhatják együttműködési szempontjaikat. A folyamatos konzultációkkal a Szakszolgálatok mélyíthetik kapcsolataikat az alap és szakellátás intézményeivel, civil szervezetekkel, főhatóságokkal, szakmai szervezetekkel a hatékony együttműködés érdekében. Ez a konzultatív fórum hatékonyan segítheti az egységes jogszabály értelmezést, a felmerülő gyakorlati problémák megoldását.

13

Mindemellett érdemes szakmai műhelyeket is működtetni, amelyeken a szakemberek kisebb csoportban együtt gondolhatják át együttműködésük alapelveit, tekinthetik át a problémás pontokat (például a szakszolgálat adott térség gyermekjóléti szolgálatával, gyámhivatalával tart rendszeresen közös megbeszéléseket). -

Utógondozással, utógondozói ellátással kapcsolatos kérdések, problémák

A korábbiakban már felvetett tendenciák (súlyos problémákkal küzdő nagykamaszok beáramlásának növekedése, utógondozói ellátottként a rendszerben való további bent maradásuk, a fiatalok önálló életre való felkészítésének hiányosságai valamint hogy az utógondozottak teszik ki a szakellátottak mintegy negyedét, és arányuk növekvő tendenciát mutat) miatt lényeges és sürgető módszertani ajánlásokat kidolgozni erre a szakellátási területre vonatkozóan. -

Speciális szükségletű gyerekek, vizsgálataik-szakértésük

Munkánk során azt látjuk, hogy a speciális szükséglethez kapcsolódó fogalmak még mindig tisztázatlanok13. Szemléletünkben a speciális ellátás egy olyan plusz szolgáltatás, amelytől azt reméljük, hogy a gyermek problémája kezelhetővé válik, tünetei enyhülnek, és a gyermek számára a saját nehézségei elviselhetőbbé válnak. A probléma jellegétől és mértékétől függően, ezeket a támogatásokat, vagy a normál gyermekközösségben élve, egyénre szabottan lehet megteremteni, vagy átmenetileg az eredeti csoportból kiemelve. A speciális szükséglet megállapítása nemritkán összetett feladat. A speciális szükséglet megállapítására ugyanakkor éppen az a minimális idő (30 nap) áll rendelkezésre, mint az összes többi javaslat esetében. A jelenlegi időkeretek között egyetlen találkozásra van lehetőség, és ez alapján kell véleményt formálni. A Szakértői Bizottság munkatársai szakmailag indokoltnak tartanák, ha a speciális szükséglet megállapítására –főként a már szakellátásban lévő, gyermekotthonban elhelyezett átmeneti nevelt gyerekek esetében - hosszabb határidő állna rendelkezésre. Fontos volna végig gondolni a speciális szükséglet megállapításának gyakorlatát, módszertanát. Ehhez kapcsolódik a speciális szükségletű gyermekek elhelyezésének nehézségeiről valamint a számukra nyújtott szolgáltatások elégtelenségéről szóló szakmai diskurzusok áttekintése és az országos helyzet vizsgálata. -

Tanulási akadályozottságuk okán különleges szükségletű gyermekek a szakellátásban

A szakellátás intézményeiben a gyerekek mintegy 20%-a tartozik ebbe a csoportba. Közel 50%-uk él többcélú közoktatási intézményben (általános iskola, kollégium és gyermekotthonokban), az ő ellátásuk, gondozásuk igen gyakran oktatásközpontú, érdemes lenne a gyermekvédelmi módszertani fejlesztés kapcsán ezeket az intézményeket elérni, az ott dolgozók szakmai továbbképzésére hangsúlyt fektetni.

13

Hajduné Kálmán Margó: Beszámoló a Fővárosi Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság 2007. évi munkájáról nem publikált 2007.

14

-

Külföldi állampolgárságú gyerekek a magyar gyermekvédelmi szakellátásban

A külföldi állampolgárságú szakellátásba utalt gyermekek (létszámuk évente 90 fő körüli, az ellátottak 2-3 %-a) sorsrendezésére vonatkozó jogi és szakmai szabályok kidolgozatlansága, a szükséges – államközi – egyeztetések hiánya erősen csorbítja ezen gyermekek jogát a tartós, biztonságos kapcsolatokhoz, a fejlődésükhöz-fejlesztésükhöz szükséges harmonikus környezet állandóságához. Sürgetőnek látjuk a problémában érintett államok szakembereivel való konzultációkat lefolytatását, egységes, az adott állampolgárságú gyerekekre egyöntetűen vonatkozó eljárási rend kidolgozását. -

A szakszolgálatoknál dolgozó tanácsadók (nevelőszülői, gyámi-gondozói, módszertani tanácsadók) kompetenciái

A területi gyermekvédelmi szakszolgálatoknál többféle szakterületen is (gyámi-gondozói, nevelőszülői, örökbefogadói és módszertani) dolgoznak tanácsadó kollégák. Fontos, hogy valamennyien egy intézményen belül munkatársakként vannak jelen. Tanácsadói kompetenciákat, szaktudást birtokolnak, miközben igen gyakran ellenőrző, értékelő helyzetben is kell teljesíteni feladataikat, akár egymás vonatkozásában is. Ez egész egyszerűen abból adódik, hogy alapvető dolguk, küldetésük a gyermeki jogok érvényesülésének, a gyermekek mindenekfelett álló érdekeinek képviselete. Különösen így van ez a gyámi-gondozói tanácsadók esetében.14 Igen fontos az egyes szakterületek tanácsadói kompetenciáinak meghatározása valamint az egyes feladatkörök tisztázása, az ellenőrzési pontok, módszerek körülhatárolása. Szakmai módszertani ajánlások megfogalmazását ezen a területen lényegesnek gondoljuk, csakúgy, mint szakmai műhely keretei között kidolgozni a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok tanácsadási gyakorlatának kereteit, módszereit. -

A területi gyermekvédelmi szakszolgálatoknál dolgozó szakemberek szakmai szükségletei, segítése

Saját15 és mások16 kutatásaiból tudjuk, hogy a gyermekvédelemben dolgozó szakemberek igen gyakran csak nehezen képesek megfogalmazni egzakt pontossággal munkájuk szakmai tartalmait, nemritkán bizonytalanok szakmai kompetenciáikban, módszertani tudásukban. Igen kevés hatékony szakmai továbbképzési lehetőséget tartanak számon, továbbá gyakran hiányolják a (szakmai) személyiségük karbantartását segítő, kiégést megelőző formák elérhetőségét. Az említett kutatások gyermekotthoni dolgozókkal készültek. Egészen biztosan szükség lenne arra, hogy a szakma módszeresen és elméleti megalapozottsággal foglalkozzon a gyermekvédelemben dolgozók készségeinek és tudásának fejlesztésével. Ennek érdekében fontosnak tartjuk, hogy a szakszolgálatoknál dolgozó segítő szakemberek vonatkozásában elinduljon egy program, amelynek keretében készüljenek felmérések a szakmai szükségleteikről, vélekedésükről, és kerüljön sor a szakszolgálatokban a „segítők segítésének” módszertani szabályainak meghatározására.

14

Zsámbéki Eszter: A Gyámi Tanácsadói Szolgálat tevékenységének, szakmai munkájának elemző értékelése nem publikált 2008. 15 Bede Nóra: Szociális konstruktumok a segítő szakmában - HEFOP-2.2.1-06/1.-2007-05-0003/4.0 kutatási beszámoló 2008. 16 Rácz Andrea kutatása a gyermekotthoni munka szakmai tartalmáról és a dolgozók munkahelyi attitűdjéről NCSSZI 2005.

15

Az előzőekben bemutatott problématerületekkel hangsúlyosan kívánunk foglalkozni az országos módszertani feladatellátás során, gyakorlatunk, tapasztalataink és a Fővárosi Tegyeszben felhalmozott szaktudásunk alapján értékes módszertani segítséget nyújthatunk az ország többi területi gyermekvédelmi szakszolgálatának. Ugyanakkor fontosnak gondolunk helyzetelemzést és szükségletfelmérést végezni az összes területi gyermekvédelmi szakszolgálat bevonásával. A helyzetelemzés/szükségletfelmérés eredményei meggyőződésünk szerint igazolják a mi problémaazonosításunk helytállóságát, másrészt – és ez a cél - minden bizonnyal tovább árnyalják a képet és a helyi sajátosságok megragadását segítik elő. Ez utóbbit rendkívül fontosnak, elengedhetetlennek gondoljuk.

5. Tervezett feladatok és szolgáltatások ütemezése, módszerei

Az országos módszertani feladatellátás öt éves koncepciójában és munkatervében a fentieknek megfelelően a következő konkrét feladatok elvégzését tervezzük: Támogatási időszakokra bontva: I.

2009. február 1. – 2009. május 31.

•

Módszertani Szakmai Program megismertetése, bemutatása

-

a Tegyeszek számára: területi gyermekvédelmi szakszolgálatok igazgatói munkaközösségének értekezletén – prezentáció - 2009. március –helyszín: Győr - felelős: Molnár László

-

a szélesebb gyermekvédelmi szakma számára – poszter - Gyermekvédelmi Napokon 2009. május 5 – 10. - felelős: Both Éva - a közvélemény számára: Fővárosi Tegyesz honlapján - 2009. február – felelős: Both Éva

•

A Tegyeszek Nyilvántartási programjának fejlesztése az egységes adatszolgáltatás, a tervezett kutatásokra való felkészülés érdekében – folyamatosan – felelős: Temesi Balázs

•

„Együttműködés a gyermekvédelemben” – szakmai nap szervezése az országban kijelölt Módszertani Gyermekjóléti Szolgálatok, módszertani gyermekotthonok, módszertani nevelőszülői hálózat valamint a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok részvételével a Fővárosi Önkormányzattal együttműködésben – 2009. március – felelős: dr. Radoszáv Miklós

•

„Speciális szükségletű gyermekek szakértői vizsgálata, ellátása” – szakmai műhely szervezése, akkreditálása – alakuló ülés 2009. május – felelős: Hajduné Kálmán Margit és a Szakértői Bizottság munkatársai

•

„Tanácsadói kompetenciák a Szakszolgálatokban” – szakmai műhely szervezése, akkreditálása – alakuló ülés - 2009. április – felelős: Zsámbéki Eszter és gyámi tanácsadó munkatársai

16

•

Szükségletfelmérés a Tegyeszek felé - kérdőíves felmérés – kérdőív megszerkesztése, kiküldése 2009. május 15-ig – felelős: Békés Zoltán

•

Gyermeki jogok érvényesülése, érvényesítése – szakmai nap Baranya, Tolna és Somogy megye szakszolgálatai számára – 2009. május – helyszín: Pécs - felelős előadó: dr. Radoszáv Miklós

•

Konzultációk folytatása a külföldi állampolgárságú gyermekek helyzetének rendezése érdekében Románia – 2009. április – felelős: dr. Radoszáv Miklós

•

Kutatási terv készítése a szakszolgálatoknál dolgozó segítő szakemberek körében történő vizsgálathoz – 2009. május 31-ig – felelős: Both Éva, Bede Nóra

•

Országos Gyermekvédelmi Konferencia szervezése ”Felnőtté válás és személyiségfejlesztés a gyermekvédelemben” címmel akkreditált konferencia - 2009. május 7-8. - helyszín: Budapest Gyermekvédelmi Napok keretében – felelős: Békés Zoltán

•

Utógondozói ellátásra vonatkozó szakmai módszertani anyagok elkészítése – az ellátás folyamatleírása, kompetenciák, feladatok módszertani kidolgozása - 2009. május 31-ig – felelős: Kuslits Gábor és a Fővárosi Tegyesz Utógondozói Otthonának munkatársai

•

Baba-mamás ellátásban dolgozó segítők számára továbbképzés kidolgozása, akkreditációra való előkészítése – munkacsoportban - 2009. februártól 2009. október 15. felelős: Janda Iván, Lengyel Judit

•

„Segítő szakemberek továbbképzése a gyermekvédelmi szakellátásban élő kamaszok munkavállalási készségeinek fejlesztésére” című akkreditált továbbképzés első megszervezése 20 fő országos körből - 2009. március-április – helyszín: Budapest – felelős: Both Éva

•

Komplex személyiség és készségfejlesztő program (bűnmegelőzési kisfilm készítéssel) a Befogadó Otthonokban – csoportmunka kamaszokkal heti 3 órában – 2009. december 31-ig – felelős: Lengyel Judit

II. 2009. június 1. – 2010. május 31. •

„Együttműködés a gyermekvédelemben” – a tavaszi szakmai nap folytatásaként szakmai műhely szervezése, akkreditálása – 2009. szeptember – felelős: Vida Zsuzsa

•

Gyermeki jogok érvényesülése, érvényesítése – szakmai nap több megye szakszolgálatai számára – 2010. május 31-ig - felelős előadó: dr. Radoszáv Miklós

17

•

„Speciális szükségletű gyermekek ellátása” – szakmai műhely megbeszélések, szakmai protokoll kidolgozása - 2010. május 31-ig – felelős: Hajduné Kálmán Margit és a Szakértői Bizottság munkatársai

•

„Tanácsadói kompetenciák a Szakszolgálatokban” – szakmai műhely megbeszélések - 2010. május 31-ig – felelős: Zsámbéki Eszter és gyámi tanácsadó munkatársai

•

A szakszolgálatoknál szükségletfelmérés elvégzése – 2010. március 31-ig – felelős: Békés Zoltán

•

A szükségletfelmérés eredményeinek értékelése, ezek alapján meghatározni a III.-IV.-V.-VI. támogatási időszakra vonatkozóan az igényelt és teljesíthető feladatokat - 2010. május 31-ig – felelős: Molnár László, Békés Zoltán

•

Interjúk felvétele, fókuszcsoportok megszervezése a szakszolgálatok munkatársaival – 2010. május 31-ig – felelős: Both Éva, Bede Nóra

•

„Beáramlási vizsgálat” – különös tekintettel a nagykamaszokra (16-18 évesek) - 2009. szeptember 15-ig kutatási terv készítése – felelős: Békés Zoltán, Temesi Balázs

•

„Beáramlás vizsgálat” elvégzése – 2010. május 31-ig – felelős: Békés Zoltán, Temesi Balázs

•

Módszertani kiadvány készítése utógondozói ellátásra vonatkozóan, szakmai módszertani kiadvány („Módszertani Kézikönyv az utógondozói ellátásról DVD melléklettel”) összeállítása, közzététele – 2010. május 31-ig – felelős: Kuslits Gábor és a Fővárosi Tegyesz Utógondozói Otthonának munkatársai

•

Országos Gyermekvédelmi Konferencia szervezése - akkreditált konferencia - 2010. április Budapest Gyermekvédelmi Napok keretében – felelős: Békés Zoltán

•

„Segítő szakemberek továbbképzése a gyermekvédelmi szakellátásban élő kamaszok munkavállalási készségeinek fejlesztésére” című akkreditált továbbképzés második megszervezése 20 fő országos körből - 2010. február-március – felelős: Both Éva

•

Baba-mamás ellátásban dolgozó segítők számára továbbképzés kidolgozása, akkreditációra való előkészítése – munkacsoportban - 2009. februártól 2009. október 15. felelős: Janda Iván, Lengyel Judit

•

Akkreditált továbbképzés szervezése a „babás-mama” csoportokban dolgozó segítők számára 2010. május 31-ig - felelős: Janda Iván

•

Komplex személyiség- és készségfejlesztő program a Befogadó Otthonokban – csoportmunka kamaszokkal heti 3 órában – 2009. december 31-ig – felelős: Lengyel Judit

•

Komplex személyiség- és készségfejlesztő program módszertani ajánlása, útmutatójának, „telepítési csomag” elkészítése – 2010. május 31-ig – felelős: Lengyel Judit 18

III. 2010. június 1. – 2011. május 31. •

Szakmai műhelyek működtetése

•

Gyermeki jogok érvényesülése, érvényesítése – szakmai nap 3 megye szakszolgálatai számára – 2011. május 31-ig - felelős előadó: dr. Radoszáv Miklós

•

Szakszolgálatoknál dolgozó segítő szakemberek körében végzett vizsgálat értékelése, kutatási beszámoló elkészítése, módszertani ajánlások megfogalmazása és közzététele – 2011. május 31-ig – felelős: Both Éva, Bede Nóra

•

„Segítő szakemberek továbbképzése a gyermekvédelmi szakellátásban élő kamaszok munkavállalási készségeinek fejlesztésére” című akkreditált továbbképzés harmadik megszervezése 20 fő országos körből - 2011. február-március – felelős: Both Éva

•

Országos Gyermekvédelmi Konferencia szervezése - akkreditált konferencia - 2011. április Budapest Gyermekvédelmi Napok keretében – felelős: Békés Zoltán

IV. 2011. június 1. – 2012. május 31. •

Gyermeki jogok érvényesülése, érvényesítése – szakmai nap 3 megye szakszolgálatai számára – 2012. május 31-ig - felelős előadó: dr. Radoszáv Miklós

•

Speciális szükségletű gyermekek ellátásának külföldi tapasztalatai – kapcsolatfelvétel és külföldi tanulmányút szervezése, tapasztalatokról beszámoló – 2012. május 31-ig – felelős: Hajduné Kálmán Margit, Vida Zsuzsa

•

Országos Gyermekvédelmi Konferencia szervezése - akkreditált konferencia - 2012. április Budapest Gyermekvédelmi Napok keretében – felelős: Békés Zoltán

V. 2012. június 1. – 2013. május 31. •

Gyermeki jogok érvényesülése, érvényesítése – szakmai nap 3 megye szakszolgálatai számára – 2013. május 31-ig - felelős előadó: dr. Radoszáv Miklós

•

Országos Gyermekvédelmi Konferencia szervezése - akkreditált konferencia - 2013. április Budapest Gyermekvédelmi Napok keretében – felelős: Békés Zoltán

19

VI. 2013. június 1. – 2014. május 31. •

Gyermeki jogok érvényesülése, érvényesítése – szakmai nap 3 megye szakszolgálatai számára – 2014. május 31-ig - felelős előadó: dr. Radoszáv Miklós

•

Országos Gyermekvédelmi Konferencia szervezése - akkreditált konferencia - 2014. április Budapest Gyermekvédelmi Napok keretében – felelős: Békés Zoltán

•

A módszertani kijelölés öt éves munkája során keletkezett szakmai tanulmányok kiadása – 2014. május 31-ig – felelős: Molnár László

•

Értékelések, ajánlások, beszámolók elkészítése

•

Újrapályázás

A II. – VI. támogatási időszak konkrét munkatervei az előző támogatási időszak lezárását követően határozódnak meg pontosan, ezért a fentiekben csak az I. támogatási időszak feladatait tüntettük fel teljességgel, a többi időszakban várhatóak még változások. Ezen túlmenően a fent tervezett feladatokon kívül minden támogatási időszakban -

felkérésre a Fővárosi Tegyesz, mint módszertani intézmény részt vehet szakmai ellenőrző vizsgálatokban, intézmény átvilágításokban

-

a Fővárosi Tegyesz szakemberei a Szociális és Munkaügyi Intézettel közösen meghatározott ütemterv alapján folytatják az örökbefogadás szakmai protokolljának valamint a nevelőszülői ellátás szakmai protokolljának kidolgozását; továbbá részt vesznek az SZMI-vel létrejött együttműködés alapján más szakmai munkacsoportokban

-

a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok igényei, különösen a szükségletfelmérés alapján indukálódhatnak feladatok

-

aktuálisan felmerült igények alapján szintén történhetnek feladatvállalások

6. A módszertani feladatellátás együttműködési-kapcsolati hálója Fontos kiemelnünk, hogy a fenti módszertani tevékenységeket a Szakszolgálat együttműködések keretében kívánja elvégezni. Ahogyan a gyermekvédelmi rendszer működésének alapelvei közé tartozik az együttműködés és a kommunikáció, úgy a gyermekvédelmi módszertani tevékenység sem valósulhat meg együttműködés és kapcsolattartás nélkül.

20

Az együttműködések fő irányai általánosan: • ágazatközi együttműködés • gyermekvédelmi társintézményekkel való együttműködés 1. gyermekjóléti alapellátás intézményeivel 2. gyermekvédelmi szakellátás intézményeivel 3. ágazati szakigazgatási szervekkel •

gyermekvédelem területén működő civil szervezetekkel való együttműködés

Szükséges azonban kiemelni, hogy a legfőbb kapcsolatokat a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, a Szociális és Munkaügyi Intézet valamint a fenntartó önkormányzat jelenti a feladatellátás időszakában. Lényegesnek gondoljuk még adott, különös szaktudást igénylő módszertanok esetén szakmai csoportokkal, egyesületekkel együttműködésre lépni. A területi gyermekvédelmi szakszolgálatokkal a feladatellátás során elsősorban partneri együttműködés kialakítására törekszünk. Az első támogatási időszakban történik a kapcsolatfelvétel. A szakszolgálatok vezetőinek igazgatói munkaközösségi ülései – melyeknek helyszíne mindig változik – jó lehetőséget kínál a folyamatos személyes kapcsolattartásra. Ezt követően az ütemezett feladatoknak megfelelően tartunk előadásokat, szakmai fórumokat a megyei szakszolgálatoknál. Az ötéves időszak alatt minden évben sor kerül olyan szakmai nap megszervezésére, ahol 3-4 szomszédos megye szakszolgálatának munkatársaival találkozhatunk, mintegy „több megyés” találkozó formájában az adott megyék valamelyikében. A különböző tervezett kutatások során munkatársaink utaznak el az adott megyékbe kutatási tervük alapján. A szakmai műhelyek szervezésekor az alakuló üléseket minden esetben a fővárosban tervezzük, a műhelymunka munkaterve alapján azonban később lehetségesnek tartunk további üléseket vidéken is folytatni. Országos konferenciát, továbbképzést alapvetően Budapesten tartunk elképzelhetőnek a feladatellátás első felében. A IV-V-VI. támogatási időszakban a kapcsolatok elmélyülésével és a szükségletek alapján kerülhet sor ilyen rendezvények szervezésére a megyékben is. A kapcsolattartás egyéb formái közül fontosnak tartjuk a levelezés, telefon és főként az internetes elérhetőség felhasználását is. A Fővárosi Tegyesz megújuló honlapja szintén alkalmas lesz találkozási lehetőségekre. A támogató Szociális és Munkaügyi Minisztériummal a keretszerződés során rögzítjük az együttműködési formákat. A kötelezően benyújtott beszámolók megvitatására, munkatervek készítésére konzultációkat kezdeményezünk.

21

A Szociális és Munkaügyi Intézettel, mint a gyermekvédelem módszertani intézményével igen szoros együttműködést tervezünk. Több tervezett feladatunk ellátása is csak közösen kialakított ütemterv és feladatmegosztás szerint lesz elvégezhető. Módszertani Szakmai Programunk megvitatása után haladéktalanul fontos rögzíteni együttműködési szerződés formájában a két intézmény kompetenciáit, feladatellátásának metszéspontjait, s az ezzel kapcsolatos álláspontokat. Az intézményt fenntartó Fővárosi Önkormányzat szakmai támogatásával végezzük módszertani tevékenységeinket, ami egyben azt is jelenti, hogy adott feladat teljesítése során számítunk szakembereik együttműködésére.

7. A tervezett feladatok és szolgáltatások eredményeinek bemutatása Az országos módszertani feladatellátásunk ötéves időtartama alatt a tevékenységek folyamatos monitorozását vállaljuk. Minden támogatási időszak végén megvizsgáljuk az adott időszak munkatervének teljesítését, eredményességét. Ebben a szakmai programban az első támogatási időszak várható eredményeiről adhatunk konkrét információt valamint az ötéves időszak végén a mostani terveink szerint jelentkező általános eredményekről vázolhatunk fel elképzelést. A munkatervi feladatok teljesítésének vizsgálatakor szükséges indikátorokat is képeznünk az eredményesség vizsgálatához. 4 fő indikátort tartunk fontosnak: -

feladatellátás során (szakmai műhelyek, továbbképzések, konferenciák résztvevőiként) bevont, a szakszolgálatokban dolgozó szakemberek száma/ fő; megyék száma

-

módszertani szakmai anyagok száma – elkészült és kidolgozás alatt lévő

-

kutatási tervek és beszámolók száma

-

akkreditált továbbképzési programok száma

Az első támogatási időszak végén: Szakszolgálatoknál dolgozó a feladatellátás során bevont szakemberek létszáma: - két szakmai műhely résztvevőinek száma összesen 30 fő/8 megyéből -szakmai nap résztvevőinek száma: 30 fő/ 4 megyéből -szakmai nap résztvevőinek száma: 40 fő/19 megyéből - akkreditált továbbképzés résztvevőinek száma: 20 fő/3 megyéből -országos konferencia résztvevőinek száma: 40 fő/8 megyéből

22

Elkészült módszertani szakmai anyagok: -Utógondozói ellátásra vonatkozó szakmai módszertani anyagok Kutatási tervek és beszámolók száma: -egy kutatási terv Akkreditált továbbképzési programok száma: -egy szakmai tanácskozás és egy tanfolyam

Az ötödik év végén: Összegezzük az egyes támogatási időszakok eredményeit. Külső értékelők bevonásával a feladatellátás folyamatát, eredményeit is érdemes lenne a hatodik támogatási időszak lezárásakor áttekinteni. A legfontosabb eredménynek a szakszolgálatokkal való kapcsolat kiépítését, a szakemberek minél szélesebb körének elérését, akkreditált továbbképzések kidolgozását, módszertani kiadványok, ajánlások létrehozását tekintjük.

8. A tervezett feladatok és szolgáltatások fenntarthatósága

A „MÓDSZERTAN – GYERMEKVÉDELMI SZAKELLÁTÁS – TEGYESZEK” című projektünk ötéves futamideje alatt tevékenységeink számos tekintetben megfelelnek a multiplikáció és disszemináció kívánalmainak. Átgondoltan és tervszerűen építettük fel koncepciónkat, amelynek során az információáramlás több szintjét is célbavettük (szakmai –gyermekvédelem-gyermekvédelmi szakellátás-területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás; társzakmák és a széles közvélemény). Elsősorban a 19 megyei területi gyermekvédelmi szakszolgálat felé szeretnénk projektünket terjeszteni, de a gyermekvédelmi szakellátás, és a teljes gyermekvédelmi szakma tájékoztatása is cél. Kézzel fogható eredmények (szakmai műhelyek összegzései, tananyagok, programok, képzési módszerek) átadását tervezzük folyamatosan. A projekt eredményének tekintjük a szakmai ismeretek bővülését, a szakmai személyiségfejlődést is, ezek révén megsokszorozódik a projekt hatása. Más gyermekvédelmi módszertani intézményekkel való együttműködésünk során a projektmenedzsment tapasztalatok (együttműködés, szervezési kérdések) áramoltatásáról is gondoskodunk.

23

A módszertani szakmai anyagok átadása publikációk révén, internetes módszertani hírlevéllel lesz megvalósítható, míg a továbbképzések és konferenciák révén megismertethető lesz projektünk folyamata során is számos eredményünk. Az eredményeket minden esetben igyekszünk közzétenni szakmai kiadványokban, periodikában, hogy mind a szakmai szereplők, mind a döntéshozók, mind a szélesebb közvélemény számára elérhetővé váljon – ezt a célt szolgálja a projekt zárásaként összeállított kötet, amely minden tanulmányt, szakmai összegzést, módszertani ajánlást, képzési programot tartalmaz. Az ötéves módszertani tevékenységünk szakma- és rendszerfejlesztési eredményei a futamidő végére elérik a Szakszolgálatokat, ahol már kipróbált, megvitatott módszereket alkalmazhatnak a szakemberek szabályozott módszertanokkal. Ez megteremti a feltételeit annak, hogy az országos módszertani program fenntarthatóvá váljék a megyék (helyzetelemzésekkel és szükségletfelmérésekkel feltárt) sajátosságaihoz igazodva.

24