Módszertani ajánlások a Welcome to Budapest című angol nyelvű könyvhöz
Írta: Kubesch Mária
Szakmai lektor: Popperné dr. Földes Anna
Pedagógiai lektor: Vargáné dr. Szalkai Zsuzsa
Felelős szerkesztő: Timár Lászlóné
Grafikai munka, tördelés: Szabó Zoltán
A könyv készült a Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Kft. és a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola közös fejlesztésében
© Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Kft., 2010 Első, javított kiadás 2011 ISBN 978-963-637-318-4
Kiadja: Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Kft. 1106 Budapest, Fehér út 1/B. Felelős kiadó: KIT Kft. ügyvezetője Nyomdai kivitelezés: Print Guide Kft. Kiadó azonosító kódja: KR-353
Módszertani ajánlások A Hősök tere (33. oldal) Ha autóbuszunkkal a Hősök terére érkezünk, az utasok kiszállítása után a busz a Felvonulási téren vagy a Szépművészeti Múzeum oldalában kell hogy várakozzon, mert a téren nem lehet parkolni. A tér bemutatásához válasszuk ki a tér közepét, körülbelül a Hősök emlékköve előtti részt (•). Innen jól áttekinthető az egész tér. Mondanivalónkat jól felépítve adjuk elő. Először röviden ki kell térni a Honfoglalásra, a magyarok történetére, összekapcsolva az 1896-i millenniumi eseményekkel, majd ezután rátérhetünk a tér kialakításának történetére. E rövid bevezető után kerülhet sor a tér látnivalóinak ismertetésére, melynek sorrendje a következő: a Millenniumi emlékmű központi része (a honfoglaló vezérek, oszlop Gábriel arkangyallal a tetején, nemzeti ereklyéinkkel a kezében) (1.), Hősök Emlékköve (2.), Szépművészeti Múzeum (3.), Műcsarnok épülete (4.), a félkörívű oszlopcsarnok tetején lévő szobrok (5.a–d.). Innen a csoportot először a bal, majd a jobboldali oszlopcsarnok (6.a. ill. 6.b.) közepéhez vezetve sorban ismertetjük az ott megörökített személyiségeket és a tetteiket illusztráló domborműveket. (A térképvázlaton szereplő sorszámok a bemutatás sorrendjére is utalnak.) Ha van idő a Vajdahunyad várába elsétálni, akkor az Anonymus-szobor előtt valamivel nyugodtabb körülmények között beszélhetünk a magyarok történetéről a Gesta Hungarorum kapcsán.
Műcsarnok – Allegorikus szobrok (44. oldal) A tér legfontosabb látnivalóinak ismertetése után kerülhet sor az oszlopcsarnok négy sarkán lévő allegorikus szoborcsoport ismertetésére. Ezt azért szükséges még itt megtenni, mert a szobrokra innen nyílik a legjobb rálátás. Utána vezessük vendégeinket az oszlopcsarnokhoz, és a baloldali oszlopcsarnok közepe táján megállva kezdjük az oszlopok között elhelyezett uralkodók történetét ismertetni. A bemutatásuknál törekedjünk mondanivalónk rövid és tömör összefoglalására, elsősorban azt próbáljuk megindokolni, hogy az ábrázolt hírességek mely tetteikkel vívták ki helyüket a nemzeti panteonban. Kerüljük a túl aprólékos, részletekbe menő ismertetést. Fel kell készülni a mindig erős és zavaró utcazajra, bírni kell hangerővel és nyugalommal. Csoportunkkal úgy álljunk, hogy a többi látogató ne zavarja vendégeinket az információk hallgatásakor. Ezért is célszerű minél több adatot már az autóbuszban – menet közben – elmondani.
3
A Városliget (59. oldal) Az utóbbi években előfordul, hogy a Városligetet – környezet- és természetvédelmi okokból – hétvégeken lezárják az autós forgalom elől. A most következő Állatkerti körút–Kós Károly sétány–Vajdahunyad vára–Hősök tere útvonalat autóbusszal csak hétköznapokon – akkor is elég körülményesen – lehet megtenni. Bár az utóbbi időben ezt a korlátozást nem tartják be. Az útvonal alkalmas gyalogos sétára is, amely kibővíthető a Városliget egyéb látnivalóinak megtekintésével. Ha autóbus�szal nem lehet a Ligetbe behajtani, akkor a Vajdahunyad várát gyalogos séta keretében mutatjuk be. Ez azonban több időt vesz igénybe, így mindig át kell gondolni, hogy a rendelkezésre álló idő alatt megvalósítható-e annak gyalogos bejárása.
Vajdahunyad vára (66. oldal) A Vajdahunyad várát gyalogos séta keretében lehet bemutatni. Létrejöttének körülményeiről még a várba vezető híd előtt beszéljünk, bemutatva Alpár Ignác életútját, alkotásait, végül magát a szobrát is. Innen jól látható a vár főkapuja és mellette a magas tornyok. Ezt követően menjünk be a vár udvarára, és ott nagyjából középen helyezkedjünk el úgy, hogy mind a román-kori részek, mind a Hunyadi-udvar jól belátható legyen. Ezután időrendi sorrendben – a stílustörténeti korszakok kialakulásának időrendjének megfelelően – mutassuk be az épületegyüttest. Látogatásunkat a barokk épületcsoport előtt fejezzük be, az Anonymus-szobornál. Itt előbb a barokk palotáról beszéljünk, majd Anonymus szobrának ismertetése következzen. Ha van időnk, a vár hátsó hídján át, a George Washington-szobor előtt elhaladva térjünk vissza az autóbuszhoz a Hősök terére.
Tovább a Városligetben – George Washington szobra (72. oldal) A Vajdahunyad vára megtekintése után a buszhoz való visszatéréshez két utat is választhatunk: az első lehetőség, hogy a Városligeti-tó fölött átvezető hídon térünk vissza a Hősök terére, az autóbuszhoz. A másik, hogy a vár hátsó kijáratán át a George Washington-szobor érintésével a Ligeten keresztül indulunk az autóbuszhoz. Az utóbbi változat kicsit hosszabb és csak akkor válasszuk, ha bőven van időnk. Viszont így a Vajdahunyad vára hátsó homlokzatát is eredeti szépségében tekinthetjük meg, és bemutathatjuk a jellegzetes kör alakú ún. Hunyadi-loggiákat is.
Az Andrássy út (75. oldal) Az Andrássy út nem tartozik a városnézés egyszerű témái közé, a látnivalók helyenként összezsúfolódnak, más helyeken pedig alig van említésre érdemes látnivaló. Mégis nagyon be kell osztani a mondanivalónkat, hogy minden szakaszra jusson tájékoztató anyag. Az Andrássy út látnivalókkal
4
Bevezető
leginkább „teletűzdelt” szakaszai a következők: a Kodály-körönd, a Kodály-köröndtől az Oktogonig terjedő szakasz, a Nagymező utca környéke és az Operaház. Itt valóban figyelni kell a jó időbeosztásra, a mondanivaló tartalmának és mennyiségének megválasztására, és arra, hogy a fontos látnivalók közül egy se maradjon ki. A kevésbé érdekes szakaszokon beszéljünk a sugárút várostörténeti szerepéről, jelentőségéről, a kiépítéséhez kapcsolódó kiemelkedő személyiségekről, és ismertessük a sugárút kulturális múltját. (A forgalom intenzitását figyelembe véve próbáljunk meg minél lassabban végigmenni buszunkkal az Andrássy úton, amihez kérjük bátran a gépkocsivezető segítségét.) Idegenvezetők figyelem! Ne nevezzük az Andrássy utat Budapest Champs Elysées-jének, mert ez egyáltalán nem felel meg a valóságnak. Elégedjünk meg azzal a ténnyel, hogy Budapest legszebb, építészetileg legegységesebb sugárútjának tervezőit jelentős mértékben inspirálták az európai nagyvárosok architektúrája és sugárútjai.
A Hősök terétől a Kodály köröndig (78. oldal) Az útvonal látnivalói feldolgozásához segítségként az alábbiakat vegyük figyelembe: ha a Hősök tere felől haladunk a városközpont felé, a páros számú épületek az utca jobboldalán, a páratlan számúak a baloldalon helyezkednek el.
A Kodály körönd (84. oldal) A Kodály körönd bemutatása nem egyszerű, mert hirtelen megsokasodnak a látnivalók, és nagyon kevés az idő. Ezért nagyon alaposan át kell gondolni, mi az, amiről szólni kell, és mi maradhat ki. A térrel kapcsolatos legfontosabb információkat még a tér előtt elmondhatjuk, majd a térhez közeledve hívjuk fel a figyelmet a bal oldali épületre, amelyben a tér névadója, Kodály Zoltán élt és dolgozott. Ha jól be tudjuk osztani az időt, és a mondanivalónkat, még a ház falán lévő emléktáblát is meg tudjuk említeni. A téren áthaladva arra nincs idő, hogy minden egyes szoborra név szerint kitérjünk, elég csak annyit szólni róluk, kik ők, mely korban éltek és milyen szerepet játszottak a történelemben (török idők, 16–17. század, végvári vitézek, várkapitányok). Az épületek közül utolsónak az ún. sgraffitos (88–90. sz.) házat mutassuk meg. Megkönnyíti munkánkat, ha megkérjük a gépkocsivezetőt, hogy – amennyiben a forgalom engedi – a téren áthaladva lassabban hajtson.
A Kodály köröndtől az Oktogonig (87. oldal) A Kodály köröndöt elhagyva az útvonal ezen szakaszán elsősorban a baloldali épületekre (Magyar Képzőművészeti Egyetem, Régi Műcsarnok, Régi Zeneakadémia stb.) koncentráljunk, mert itt sorakoznak a legjelentősebb, az oktatási és kulturális jelleget megalapozó épületek. Erre hívjuk fel vendégeink figyelmét is. Ezt követően térhetünk rá a jobboldalon látható Terror Háza ismertetésére.
5
Bevezető
Régi Zeneakadémia (89. oldal) A múzeumot célszerű tárlatvezetővel megtekinteni, mert így sok tény és érdekesség is megismerhető Liszt életéről, szokásairól, művészetéről. Fontos tudni, hogy a múzeum vasárnap zárva, hétfőn nyitva van. Szombat délelőttönként (11.00) a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem magyar és külföldi hallgatóinak vizsga előadásán vehetünk részt, nagyon olcsó jegyárak ellenében. Bővebb információ: www.lisztmuseum.hu
A Nagykörút (95. oldal) Az Oktogonhoz közeledve, röviden ismertethetjük a kereszteződés fontos útvonalát, a Nagykörutat, kiemelve azt, hogy a két hatalmas beruházás (Andrássy út és a Nagykörút) egymással párhuzamosan futó építkezés volt a 19. század utolsó negyedében. Mire a kereszteződésbe érünk már az Oktogon házaira kell csak koncentrálnunk.
Az Oktogontól a Kiskörútig (97. oldal) Ennek a szakasznak a legfontosabb látnivalója az Operaház. Minden mondanivalónkat ehhez igazítsuk úgy, hogy az Opera közeléhez érve már csak rá kelljen koncentrálni. Az Oktogont elhagyva két tér – balról a Liszt Ferenc, jobbról a Jókai – következik. A téren látható szobrokat (balra Ady Endre, illetve jobbra Jókai Mór) csak akkor említsük meg, ha arra is jut időnk, hogy röviden bemutassuk mindkét személyt (helyüket, szerepüket a magyar kultúrában, irodalomban). Ha erre nem jut idő, említésüket kihagyhatjuk, koncentráljunk a Nagymező utca környékére, illetve a következő nagy attrakcióra, az Operaházra. A Nagymező utca és környéke jelentőségét a két tér elhagyása után ismertessük, beleértve a főváros kulturális életében játszott szerepét is, úgy, hogy a Nagymező utcához érve már csak arra kelljen felhívni a vendégek figyelmét, ha betekintenek jobbra az utcába, mit fognak látni (Fővárosi Operettszínház, Moulin Rouge (eredetileg) mulató, Mai Manó egykori műteremháza stb.). A Nagymező utcától kezdve már csak az Operaházról lehet szó. Kezdjük a dalszínház létesítésének történelmi hátterével, majd az épülethez érve a külső látnivalóit mutassuk meg. Ennek érdekében kérjük meg a gépkocsivezetőt, hogy lassítson, illetve ha megoldható és a forgalom engedi, néhány percre álljon is meg az épület előtt.
Séta a Liszt Ferenc téren (98. oldal) A Liszt Ferenc tér nem tartozik a szorosan vett városnézés útvonalába, mégis belevesszük anyagunkba, mert elhaladunk mellette. Az elmúlt évek során a tér arculata nagyot változott, mediterrán
6
A főváros adatai
jellegű hangulatával, kiülős kávézók sorával, a főváros egyik legkedveltebb részévé vált. A turisták részére gyalogos sétát lehet szervezni, bemutatva a tér látnivalóit, vagy lehet egyéni sétát javasolni, amelyet esetleg össze lehet kapcsolni egy kellemes ebéddel, vacsorával, kávézással, sörözéssel. Nem beszélve a zenei élet fellegváráról, a Zeneakadémia épületéről.
Tovább a Kiskörúttól (112. oldal) Az Andrássy utat elhagyva az utunk két irányban folytatódhat. Amennyiben a Szent István-bazilika megtekintése szerepel a programban, akkor jobbra kanyarodva, a Bajcsy-Zsilinszky úton egészen a Nyugati térig mehetünk, majd a felüljáró alatt visszafordulva jutunk el a bazilika melletti parkolóig. Ha nem tekintjük meg a Szent István-bazilikát, akkor utunkat egyenesen a József Attila utcán folytatjuk tovább.
Szent István-bazilika, a Deák tér és az Erzsébet tér (114. oldal) A 20 évig tartó restaurálás során megújult a Szent István-bazilika épülete és az előtte lévő tér is, ahova autóbusszal nem lehet behajtani. Amennyiben a városnézés programjában a Szent István-bazilika megtekintése is szerepel, megközelítéséhez az alábbi útvonalat javasoljuk: Az Andrássy útról kanyarodjunk jobbra a Kiskörútra és a Nyugati tér felüljárója alatt fordulhatunk vissza a Szent István-bazilika oldalára. Így van lehetőség a Nyugati pályaudvar épületének megmutatására is. A Szent István-bazilika közelében, a Bajcsy-Zsilinszky úton alakították ki az autóbuszok számára a parkolót. Innen kb. 5–10 perces sétával érhetjük el a Szent István teret és a Szent István-bazilika főbejáratát.
A Szent István-bazilika (117. oldal) A Szent István-bazilika megtekintése két részben történik. Előbb a téren, a lépcsősor előtt egy olyan pontot válasszunk ki, ahonnan kedvező rálátás nyílik a Szent István-bazilika homlokzatára. Innen mutatjuk be az épület megújult környezetét valamint külső látnivalóit. Ezután menjünk fel a lépcsőn és a bejárati előcsarnokban röviden megállva ismertessük annak kiemelkedő részeit (Krisztus mozaikkép, Szent István-dombormű, bejárati ajtó domborművei, emléktáblák stb.) Innen a jobboldali bejáraton át vezetjük csoportunkat a templomba. A kupola alatti központi térről vesszük sorra a belső látnivalókat. (Meg kell azonban jegyezni, hogy az épület felújítása óta a központi teret a látogatók előtt lezárják, így a bemutatáshoz a központi tér és az oldalhajók találkozási pontjainál kialakult tereket lehet felhasználni.) Ha a központi tér a látogatók előtt le van zárva, kiindulási pontként válasszuk ki az orgonakarzat alatti részt, innen jól látható a kupola és a főoltár. Ezután a Benczúr-kép előtti ponthoz menjünk, ahonnan viszont jó a rálátás a belső teret díszítő szobrokra és a Benczúr-oltárképre. A bemutatás sorrendjét az alaprajzon feltüntetett sorszámok jelzik. Ha időnk engedi, a lá-
7
I. A főváros adatai
togatást a Szent Jobb kápolnában fejezzük be. A kápolnát az oltár mögött a sekrestye egy részéből alakították ki. Itt található az egyik legszentebb ereklyénk, Szent István király mumifikálódott jobb keze, a Szent Jobb. Fel kell hívni a vendégek figyelmét arra, hogy a templom kívülről a Várból, majd a Gellért-hegyre menet látható igazán, perspektíva hiányában közvetlen közelről nem jó a rálátás, mivel a bazilikát nagyon szorosan veszik körül a tér és a Bajcsy-Zsilinszky út épületei.
Útvonal a bazilika megtekintése után – A Deák tér (129. oldal) A Szent István-bazilika megtekintése után az útvonalat a Deák tér és az Erzsébet tér megkerülésével, a Károly körút – Harmincad utca – Bécsi utca vonalán folytatjuk, majd a József Attila utcára kanyarodva a Széchenyi tér felé haladunk. Ennek keretében elhaladunk az Erzsébet téri „Gödör”, a Deák téri evangélikus templom, a Le Meridien Budapest és a Hotel Corvinus Kempinski szállodák mellett, közben a felújított Erzsébet tér kellemes látványát is élvezhetik a vendégek.
A Széchenyi tér (137. oldal) A téren sok a látnivaló, ezért nagyon figyelni kell azok rendszerezett bemutatására. Az épületek és a tér látványának minél jobb bemutatása érdekében tegyünk egy kört a téren. Először a Greshampalotát és a körülötte álló épületeket vegyük sorra. Az MTA épülete után következzen a Duna-part és a budai oldal panorámája. A Széchenyi lánchidat itt csak említsük meg, mert majd a hídon áthaladva és a Clark Ádám téren lesz idő annak bővebb ismertetésére. A téren visszafelé kanyarodva kerülhetnek sorra az itt álló szobrok.
Dombormű a Magyar Tudományos Akadémia alapításáról (142. oldal) A Széchenyi tér megtekintése után az Akadémia utcán jutunk a Kossuth térre, a Parlament épületéhez. Mielőtt behajtunk az Akadémia utcába, a vendégek figyelmét hívjuk fel a bal oldalon, az Akadémia épületén látható domborműre. A gépkocsivezetővel is beszéljük meg, hogy lassítson. Így, ha nem sikerült előtte elmondani a dombormű témáját, a látottak alapján utólag is beszélhetünk róla.
Séta a Szabadság téren (143. oldal) Az elmúlt évek során a Szabadság teret átalakították, alatta mélygarázs épült, felszínét pedig sétatérré alakították. Így a térre ma már nem lehet autóbusszal behajtani. A teret viszont mindenképpen
8
A főváros adatai
érdemes beleszőni egy séta útvonalába, hiszen itt tanulmányozható a 19. század végi várostervezés egyik igen szép példája, amelynek során kialakult a tér mai, eklektikus képe. A teret a Bazilikától a közelmúltban sétálóutcává alakított Zrínyi utca – Október 6. utcán keresztül érhetjük el. A Szabadság térre érve elsőször a Virulj! díszkút előtt álljunk meg. Innen a Nemzetei Bank épülete előtt elhaladva menjünk be a Hold utcába a Postatakarékpénztár szecessziós épületéhez. Onnan visszatérve a Szabadság térre nagyjából az Amerikai Egyesült Államok Nagykövetsége előtt álljunk meg. Ezekről a helyszínekről jól beláthatóak a tér további látnivalói. A Batthyány örökmécses megtekintése után a Báthory utca vezet tovább a Kossuth térre, útközben tegyünk egy kis kitérőt a Honvéd utcába, és mutassuk be a Szecesszió Házának különleges épületét.
A Kossuth tértől a Margit hídig (153. oldal) A teret az Akadémia utca felől közelítjük meg. A csendes Akadémia utca kiválóan alkalmas arra, hogy néhány mondatban elmondjuk a magyar országgyűlés működésének és a Parlament építésének történetét. Mire a térre érünk, már csak a látnivalók ismertetésével foglalkozzunk. Az alaprajzon feltüntetett sorszámok a bemutatás sorrendjét is tükrözik. A téren – előzőleg egyeztessünk a gépkocsivezetővel – ha mód van rá, akkor a Néprajzi Múzeum előtt létesített buszparkolóban álljunk meg néhány percre. Sajnos arra nincs lehetőség, hogy hosszabb időre ki is szállítsuk a vendégeket, így a tudnivalókat az autóbuszban kell ismertetnünk. Itt van lehetőség arra, hogy egy kicsit több időt szenteljünk a Parlament épületének építészeti bemutatására, beszéljünk jelenlegi választási rendszerünkről, a téren zajlott eseményekről. Természetesen nem hagyhatjuk ki sem a környező épületek, sem a téren látható emlékművek bemutatását. Ne felejtsük azonban el: a fő hangsúlyt az Országház épületére kell helyezni.
A Parlament épülete (160. oldal) A Parlamentlátogatás csoportosan lehetséges, előzetes bejelentkezés alapján. Magyar állampolgárok és az Európai Unió állampolgárai számára a belépés ingyenes. Bejelentkezés és jegyváltás a X-es kapunál, belépés a XII. kapunál történik, kötelező biztonsági vizsgálat után. A látogatás időtartama 45 perc. Bővebb információ: www.parlament.hu
A Széchenyi rakparton a Margit hídig (168. oldal) A Kossuth tér és a Margit híd közötti szakaszon van lehetőség arra, hogy beszéljünk a város panorámájának látványáról, a Dunáról, a nagy dunai árvizekről és a rakpartok kiépítéséről a 19. század második felében. Mondanivalónkat úgy osszuk be, hogy a Margit híd ismertetésére még a hídra való felhajtás alatt sor kerüljön. A híd közepéig van lehetőségünk a szigetről beszélni, mert onnantól a hídról elénk táruló látvány bemutatása a legfontosabb.
9
I. A főváros adatai
A Margit híd a Margit-szigettel (169. oldal) A híd közepéről nyílik az egyik legszebb budapesti panoráma, innen érvényesül legjobban a Dunapart és a Budai hegyek látványa. Itt feltétlenül beszélni kell a Duna két partjának panorámájáról, amely a Világörökség részeként van nyilvántartva. Ettől a szakasztól kezdve fővárosunk egyik legfőbb, egyben egyedi turisztikai attrakciójában, a különleges szépségű városképben gyönyörködhetnek a vendégek. A Margit híd mindkét szárnyáról balra, déli irányba, a város felé válik egyre szebbé, jellegzetesebbé a városkép. Itt kell szólni az UNESCO Világöröksége listájára felkerült budapesti és magyarországi helyszínekről is.
A sziget legfontosabb látnivalói (172. oldal) A szigetre a Margit hídról csak a 26-os autóbusz hajthat be. Személygépkocsik és turistabuszok csak északról, az Árpád híd felől hajthatnak be, a fizető parkolót is ott alakították ki. A látnivalókat csak gyalogosan lehet bejárni. Kellemes közlekedési eszköz a Bringóhintó, amelynek központja, a Bringóvár, a sziget északi végéhez közel, a Hajós Alfréd sétány elején van. A nyári időszakban a Dunai sétahajók is kikötnek a szigeten, így aki a szigeten kíván egy sétát tenni, rövid időre megszakíthatja útját, majd a visszatérő hajóval utazhat vissza a Vigadó téri hajóállomásra. A Margit-sziget bejárását a Margit híd felől érdemes kezdeni, ahonnan a felújított szökőkút látványa fogadja a vendégeket. Kellemes sétával a térképen megadott sorszámozás szerint lehet a látnivalókat felkeresni. A sziget bejáráshoz 1,5–2 óra szükséges.
A Rózsadomb és a Víziváros (181. oldal) A Margit hídon átérve rögtön jobbra kanyarodva, a Margit híd alatt elhaladva a Fő utca felé folytatjuk utunkat. Mielőtt azonban elhagynánk a Margit hidat, vetessünk egy pillantást a vendégekkel az előttünk „magasodó” Rózsadombra. Szerencsés, ha ezt még a hídról való lekanyarodás előtt mondjuk el, így a vendégek kanyarodásnál balra feltekintve jól rálátnak a „hegyre”. Ha ügyesen tesszük, akkor meg tudják figyelni a Rózsadomb oldalában emelkedő muzulmán síremléket, Gül Baba türbéjét. Ebben az esetben is érvényesül az a szabály, hogy a jól beazonosított látottakról utólag is lehet beszélni! Tehát itt arra koncentráljunk elsőként, hogy a vendégek észrevegyék a türbét, beszélni tudunk róla később is, ha már elhagytuk a helyszínt. A Margit hídról a rakpartra kanyarodva jó rálátás nyílik a Margit-szigetre. Használjuk ki ezt a lehetőséget és a fák között látható Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda épületéhez kapcsolódóan beszélhetünk a magyar úszósport és vízilabda utóbbi esztendőkben elért nemzetközi sikereiről, sportolóiról. Külön megemlékezve Hajós Alfrédról, az első magyar olimpiai bajnokunkról, az uszoda tervező mérnökéről. Ha a Margit hídon nem jutott rá idő, akkor itt folytathatjuk a sziget történetével, mai szerepével, látnivalóival kapcsolatos ismertetést, kellemes programként ajánlva egy szigeti sétát is. A híd alatt áthaladva már koncentráljunk a következő látnivalókra, és a túlsó part panorámájára, a Parlament épületével.
10
A főváros adatai
A Fő utca a Bem tértől a Batthyány térig (187. oldal) A Fő utca a városnézés nehéz szakaszai közé tartozik. A látnivalók nem egyenletesen helyezkednek el: vannak szakaszok, ahol a sok látnivaló miatt nehéz a fontosakat kiemelni, néhol viszont kevés a látnivaló, van ahol a konkrét mondanivaló hiánya és gyakran forgalmi dugó is nehezíti az idegenvezetők dolgát. Ilyenkor lehet a városrész történetéről, jellegzetességeiről beszélni. Ehhez jó támpontot jelent a Duna-part látványa a Parlament épületével, vagy a Corvin tér felett kinyíló várbeli panoráma a Mátyás-templommal és a Halászbástyával. A Fő utca elején jól be kell osztani a mondanivalót, mivel fontos látnivalók következnek: a Szent Flórián-kápolna, a Király fürdő. Javasoljuk, hogy már a Bem téren, a Bem-szobor bemutatása után készítsük fel vendégeinket a várható látnivalókra, röviden előre elmondhatjuk a Flórián-kápolna majd a Király fürdő épületével kapcsolatos tudnivalókat. Így a Fő utcába érve már csak az adott látnivalóra rámutatva kell a figyelmet felhívni. Nagy segítség, ha a gépkocsivezető kérésünkre lassítva fog elhaladni az említett látnivalók mellett!
A Batthyány tér (193. oldal) A tér sok látnivalóval fogadja az odaérkezőket. Ezek közül a legjelentősebb a Szent Anna-templom. A látnivalók rendszerezett bemutatására nagyon kevés idő jut, ezért javasoljuk, hogy – amennyiben a forgalom engedi – kérjük meg az autóbusz vezetőjét, hogy itt is lassabban hajtson. A Szent Annatemplom tornyai már messziről is jól látszanak, így erre még a tér előtt felhívhatjuk a figyelmet. Kerüljük a hosszú történelmi fejtegetést, inkább a templom külső látnivalóira fektessük a fő hangsúlyt. A téren áthaladva említsük meg a jobboldali épületeket: Hikisch-ház, Casanova-ház, Vásárcsarnok.
A Clark Ádám tér (204. oldal) A Clark Ádám téren látnivalók sokasága fogadja a Fő utca felől érkező vendégeket. Ezért jó gyakorlati megoldás járművünkkel először egy kört tenni a téren, ha a forgalom és az idő megengedi. Így a látnivalók ismertetésére több idő jut. Először a Vár-hegyre és a hozzá csatlakozó látnivalókra hívjuk fel a figyelmet, majd utána kerüljön sor a Lánchíd ismertetésére. A királyi palotát, a Sándorpalotát csak említsük meg, bővebb magyarázatot később adhatunk hozzá. Szorítkozzunk közvetlenül a tér látnivalóira, amelyek máshonnan nem láthatóak. A Várba felfelé vezető út alkalmas Buda történetének rövid összefoglalására.
11
I. A főváros adatai
Dísz tér és a Tárnok utca (215. oldal) A budavári lakónegyed bejárásához a Halászbástya alsó lépcsőjétől vagy a Dísz tér felől indulhatunk. A Vár területére busszal behajtani tilos, ezért az autóbusszal vagy a Halászbástya alatt vagy a Palota úton lehet parkolni. (Kivétel: a taxik és a Hilton Hotelben lakó vendégeket szállító buszok ún. Hilton kártyával hajthatnak be, amelyet a Hilton Szálló portáján kell lebélyegeztetni.) Ha a Halászbástya alatti parkolót választjuk, akkor a Halászbástyára felvezető lépcső fordulójában kialakított teraszon álljunk meg egy rövid időre és mutassuk meg a város panorámáját, megéri! Ha az autóbusz számára nincs lehetőség parkolni a Halászbástya alatt, a Hunyadi János úton, akkor csak a Palota úti parkolót (a Dísz téren áthajtva a Vár túlsó oldalán) tudjuk igénybe venni. Mivel a Palota úti parkolótól sok időt vesz igénybe, míg a Szentháromság térre elsétálunk, javasoljuk, hogy vendégeinket a Dísz téren szállítsuk ki (bár ez nem teljesen szabályos!), a busz innen üresen megy a parkolóba. Ebben az esetben a Tárnok utcán át érjük el a Szentháromság teret. A nyári turistaszezonban a parkolás sok gondot okoz, ezért mindig készüljünk fel arra, hogy a Vár megtekintésére több idő maradjon. (Költségkímélés miatt a busz feltétlenül a fizető sorompókon kívül parkoljon. Csak félóráig ingyenes a parkolás, egyébként magas a díj.)
A Dísz tér (215. oldal) Mielőtt utunkat a Tárnok utcán a Szentháromság tér felé folytatjuk, ismerkedjünk meg a tér egyéb látványosságaival (4., 5., 6., 7., 8. látnivalók). A Dísz tér házainak számozása „körben megy”: a Hunyadi János út sarkán lévő üres telek a volt 1–2. szám, mellette áll a 3. számú épület. A házszámok az óramutató járásával ellentétes irányban, a Korona cukrászda felé növekednek. Így a térkép sorszámai nem minden egyes esetben követik a bemutatás sorrendjét.
A Tárnok utca (220. oldal) A Tárnok utca kiválóan alkalmas a budai polgári negyed kialakulásának, ház- és utcaszerkezetének bemutatására. Erre a legjobb hely a 13. számú ház előtti megállás. Innen jól látható az ún. Tárnokház, mellette az Arany Hordó vendéglővel és az Arany Sas Patikamúzeum épülete. A 13. számú ház üvegezett kapuján át láthatóak a gótikus ülőfülkék. Itt nagyon sűrű a gyalogos- és autósforgalom, tehát legyünk óvatosak és figyeljünk a vendégek biztonságára!
A Szentháromság tér és környéke (222. oldal) A tér bemutatásához olyan helyet válasszunk ki, ahonnan minden épület jól látható. A legalkalmasabb erre a Szentháromság tér – Tárnok utca sarok. A bemutatás során elsőként a teret körülvevő
12
A főváros adatai
épületek kerüljenek sorra, a végére hagyva a fő attrakciót, a Mátyás-templomot, amelyet a végén belülről is megmutatunk. A Mátyás-templom belsejének megtekintése után folytassuk utunkat a Halászbástya felé és a Szent István-szobor előtt megállva ismertessük a látnivalókat. A Mátyás-templomba belépődíjat kell fizetni, ezért nem minden turistacsoport programjában szerepel. A templom jelentősége és különlegessége folytán intézzük úgy a várbeli programot, hogy azoknak a vendégeknek, akik fakultatívan be szeretnének menni, jusson rá idejük.
A budavári Nagyboldogasszony-templom – a Mátyás-templom (226. oldal) Jelenleg a Mária-kapu előtere szolgál a templom bejáratául, itt ellenőrzik a külső épületben megváltott jegyeket. (A Mátyás-templom és a Halászbástya pénztárai a tér új, terméskő borítású épületébe költöztek.) A dombormű bemutatására az előcsarnokban korlátozott a lehetőség. Jó megoldás, ha róla még kint szólunk, kérve a vendégeket, hogy bemenetelkor tekintsék azt meg. Viszont a tervek szerint a felújítás után nem a mostani, hanem dél-keleti, ún. Menyasszony-kapu, a Halászbástya irányához közelebb eső kapu lesz a látogatók számára a templom bejárata, így a jövőben Mária-kapu megtekintése nem fog akadályba ütközni. Fontos tudni: A Mátyás-templom szigorúan csak nyitvatartási időben látogatható. De előfordul. hogy bizonyos esetekben már korábban bezár, például szombaton, az esküvők napján. Erről a honlapon lehet aktuális információt szerezni. Bővebb információ: www.matyas-templom.hu A templom belsejének megtekintését kezdjük a lépcső alatti első oszlop előtt, ahol elsőként a templombelső díszítésének ismertetésére kerülhet sor. Innen a 227. oldalon található alaprajz számozása szerint vegyük sorra a látnivalókat.
A Halászbástya (235. oldal) A Mátyás-templom megtekintése után vezessük csoportunkat a Halászbástya előtti térre és a Szent István-szobor előtt álljunk meg úgy, hogy mind a szobor, mind a Halászbástya együttese jól belátható legyen.
Julianus és Gellért barát szobra (238. oldal) A Halászbástya megtekintése után – ha van rá idő – a Hilton Szálló épülettömbje mellett elhaladva jutunk el az egykori domonkos rendi kolostor templomához. Itt, a szentélyben Julianus és Gellért barát alakjával találkozhatunk.
13
I. A főváros adatai
A Hess András tér és a Hilton szálló (239. oldal) Rövid sétát tehetünk a Szentháromság térről a Hess András térre. Itt vendégeinket a domonkosok Szent Miklós tornya elé vezessük, mert innen jól belátható az egész tér. Az egykori kolostor szépen helyreállított kerengőjébe a Hilton Szálló üzleti passzázsán keresztül tudunk bemenni. Ezt mindenképpen tegyük meg, mert érdekes látni, hogy az építészet modern eszközei segítségével miként sikerült összekapcsolni a középkori kolostorépület maradványait a szálloda modern épületével.
Történeti kitekintés (242. oldal) Az eddigi szokásunktól eltérően nem konkrét útvonal mentén haladunk, hanem a Szentháromság térről kiindulva sorra vesszük a negyed utcáinak, tereinek legfontosabb épületeit, emlékeit. Ennek segítségével minden idegenvezető a rendelkezésére álló idő, az adott csoport összetétele és érdeklődése függvényében alakíthatja az útvonalát. Kiindulópontként a Szentháromság teret választjuk, mivel innen indul a Szentháromság utca, s a polgárváros három hosszanti utcája – a Táncsics Mihály utca, a Fortuna utca és az Országház utca. Utoljára hagytuk a Várnegyed leghosszabb utcájának, az Úri utcának ismertetését, mivel azon végighaladva a Dísz téren fejezzük be a sétánkat. Számos házon megtaláljuk a MŰEMLÉK feliratú kőtáblát, rajta az épület rövid történetének ismertetését. Köztudott, hogy a Budai Várnegyedben van az ország legtöbb műemléke, egy helyen. Az eligazodást segítik ezek a táblák és a mellékelt térképvázlat, amelyen a számok a házszámokat jelentik. A Várnegyed színes házai, ódon kapui, díszítőelemei és persze a hangulatos légkör hálás fotótéma amatőr és profi fotósoknak egyaránt. Mindig adjunk időt a fotózásra!
A Budavári Önkormányzat épülete (257. oldal) Az Országház utca a Kapisztrán téren át vezet a várfalakhoz. Mielőtt a Kapisztrán tér látnivalóival megismerkednénk, tegyünk egy kis kitérőt a várfalakhoz, az Anjou bástyára. A rövid Petermann bíró1 utcát érintve a Budavári Önkormányzat épülete mellett jutunk ki a várfalakhoz. Itt találjuk az utolsó budai pasa sírját. Annak megtekintése után visszatérve folytatjuk az ismerkedést a Kapisztrán térrel. A Kapisztrán teret másik útvonalon is megközelíthetjük: a pasa síremlékétől az Anjou bástya mentén sétáljunk el a vár észak-nyugati végén kialakított körbástyához, az Esztergomi rondellához. Innen nyílik a Hadtörténeti Múzeum főbejárata is. A stratégiai szempontból is kiváló helyen megépített bástyáról nagyszerű panoráma nyílik többek között a Széchenyi-hegyre, a Nap-hegyre, valamint a Gellért-hegyre.
1 Petermann budai bíró vezette tanács nevéhez fűződik VIII. Bonifác római pápa – aki Károly Róbertet (1308–42) támogatta – és Magyarország összes főpapjának Lajos pap általi kiközösítése 1302-ben a Nagyboldogasszony (Mátyás)-templomban.
14
Budapest történetének fejezetei
Séta a királyi palotanegyedben (266. oldal) A királyi palotanegyedben csak gyalogosan lehet közlekedni! Erre a sétára a Dísz térről indulhatunk. A városnézés alkalmával csekély a lehetősége annak, hogy erre is el tudunk sétálni, hiszen a városnézés korlátozott idejébe nem mindig fér bele. Megtekintésére akkor van mód, ha csupán a Vár szerepel a programban vagy a királyi palota valamelyik kiállítására visszük vendégeinket. Mivel ez a terület is bővelkedik érdekes és fontos látnivalókban, érdemes azokkal is megismerkednünk. A Dísz térről két utcán indulhatunk el: az egykori Honvéd Főparancsnokság romos épületétől keletre a Színház utcán vagy nyugatra a Szent György utcán. Ha az utat a Színház utcán kezdjük, akkor hamarosan a Várszínház és a Sándor-palota előtti területre jutunk, ahonnan minden jól látható. Itt álljunk meg egy rövid időre majd innen menjünk át a Szent György utcai oldalra, ahol a Zsigmond-kápolna maradványai és az ásatások mellett elhaladva az egykori Koldus kapun – ma Hollós kapun – átmenve fogjuk elérni a Budavári Palota épületegyüttesét. Ott először az Oroszlános kapun keresztül bemegyünk a Nagyudvarba, majd onnan visszatérve a Hunyadi-udvarban álljunk meg. Itt a Csikós-szobor és a Mátyás-kúttal való megismerkedés után az átjárón keresztül a palota főbejárata előtti teraszra vezessük vendégeinket. A Savoyai-szobor mellől pompás kilátás nyílik a városra és a palota főhomlokzatát is jól szemügyre vehetjük. A palota épületegyüttesét a barokk kapuzaton keresztül hagyjuk el a Sikló és a Sándor-palota érintésével. A várfalról lenézve láthatjuk az egyik legszebb dunai és pesti panorámát. Nagyon jól látható a Mátyás-templom és a Halászbástya is. Erről a helyről a kilátást különösen akkor érdemes megmutatni, ha történetesen nincs idő eljutni a Halászbástyáig, vagy ha nincs lehetőség a Halászbástyára szóló belépődíj kifizetésére. (Kiváló hely fotózásra!)
Krisztinaváros – Tabán – Gellért-hegy – Szent Gellért tér (277. oldal) A Várhegyről lefelé jövet kiváló alkalom kínálkozik a királyi palota történetének rövid ismertetésére. Amennyiben már erről volt szó, akkor használjuk ki ezt az időt az előttünk kitáruló budai hegyek látványának bemutatására. Beszélhetünk a hegység kialakulásáról, legmagasabb pontjáról és arról, hogy milyen lehetőségeket nyújt a szórakozni, sportolni, pihenni vágyó közönségnek a hegyvidék. (Megemlíthetjük a Budai-hegyek jellegzetes közlekedési eszközeit: Gyermekvasút, Fogaskerekű, Libegő.) Útközben elhaladunk a várfalak és a királyi palota középkori erődítményrendszere mellett, mutassuk meg a Budavári Nagyrondellát valamint a Buzogány tornyot. A Várhegyről leérve előbb a Krisztinavároson, majd a Tabánon haladunk keresztül.
A Gellért-hegy (282. oldal) A Gellért-hegyre felvezető úton haladva jó rálátás nyílik a Budai Vár védőrendszerére: ezek a Nagy Rondella és a Buzogány-torony, a bástyafalak és az általunk már megtekintett épületek. A Gellérthegyre rákanyarodás után már ismertethetjük a hegy névadójának és a Citadellának a történetét. A hegyre felérve a parkolóban hagyjuk az autóbuszt és a vendégekkel elsétálunk a közelében lévő
15
II. Budapest történetének fejezeti
kilátóteraszhoz, ahonnan csodálatos rálátás van a városra és a Várhegyre. Gyakran zsúfolt ez a terasz, ezért ha tovább megyünk, akkor a Citadella bejáratával szemben lévő kilátóhelyről még látványosabb és teljesebb a panoráma. Útközben, a jobb oldalon nagyméretű archív fotókat látunk, amelyek Budapestet ábrázolják 1860–1944 között, Budapest Anno címmel. Ezeket a vendégek mindig érdeklődéssel nézik. Ilyen magasságból lehet igazán jól megfigyelni a város szerkezetét, rendkívüli méreteit, különleges természeti-földrajzi adottságait. Ha még van időnk sétáljunk el a Szabadság szoborhoz. Onnan jól be tudjuk mutatni a város déli részének panorámáját a Csepel-szigettel és a Rákóczi híddal. Hívjuk fel a figyelmet a hegy tövében található Gellért Szálló és a hozzátartozó gyógyfürdő épületére, kissé távolabb a Műszaki Egyetem épülettömbjére, az új Egyetemi városra, valamint Dél-Pesten a Nemzeti Színház és a Művészetek Palotája figyelemre méltó épületeire.
A Gellért-hegyi víztározó (284. oldal) Mielőtt elhagynánk a Hegyalja utat és ráfordulunk a Gellért-hegy csúcsához vezetőre, tegyünk említést a nem láthatóról. A hegy gyomrában található ugyanis a víztározó, amely Budapest ivóvíz ellátását szolgálja.
A Szent Gellért tér (288. oldal) A hegyről levezető úton, Pest felé haladva jó alkalom kínálkozik az ún. „töltelékszövegek” vagy általános témák felhasználására. A Gellért-hegyi hőforrások ismeretében lehet Budapestről, mint fürdővárosról beszélni, de beszélhetünk a városról, történelméről, ingatlanárakról, – mivel ez a főváros egyik legdrágább része – vagy éppen a csoport által elvárt és felvetett egyéb általános témákról. Ha van időnk, a Citadelláról visszaútban tehetünk egy kitérőt a víztározó felett kialakított parkban a kilátóhoz és a Filozófusok kertjéhez. Érdemes megtenni, mert a város panorámáját egy újabb szögből tudjuk bemutatni. Hangulatos és mindenki számára kellemes élményt nyújthatunk. A kitérőhöz lefelé jövet forduljunk be az Orom utcába. A buszból kiszállva rövid sétával érhetjük el az említett látnivalókat. Addig az autóbuszunk meg tud fordulni. Az Erzsébet hídról még a Hegyalja úton beszéljünk (onnan már jól látszik), mivel odaérve már nem lesz rá alkalom a sok egyéb érdekes látnivaló miatt. A hídfőhöz kanyarodva hívjuk fel utasaink figyelmét a hídról lezúduló vízesésre (tavasszal és nyáron működik) és Szent Gellért szobrára. Amennyiben az időnkből kitelik, tegyünk egy ki kitérőt a rakparton a Gellért tér felé. Így megmutathatjuk a Sziklakápolnát, a Gellért fürdőt és a hangulatos forrásházat. A Gellért térnél vissza tudunk fordulni és az Erzsébet hídra visszatérve folytatjuk utunkat a Belvárosba. Az Erzsébet hídnál rendszerezetten kell a látnivalókat bemutatni. Itt ismét a látvány és az élmény a legfontosabb. A híd közepéig kerüljön bemutatásra a jobboldalon a Rudas gyógyfürdő és a Szabadság híd, baloldalon pedig a Lánchíd és a Várhegy. Felhívjuk a figyelmet, hogy itt a látványra helyezzük a hangsúlyt, röviden megismételve a látnivalókat, de hosszabb szöveg elmondására nincs idő! A híd közepétől már a Belvárosi (Nagyboldogasszony) főplébániatemplom ismertetése a fontos.
16
Budapest történetének fejezetei
Az Erzsébet híd és a pesti Belváros a Zsidó negyeddel (291. oldal) Mielőtt rátérnénk a látnivalók ismertetésére, vegyük sorra azokat a módszertani eszközöket, ismereteket, amelyek segítségével a legkörültekintőbben tudjuk bemutatni a Belváros ezen szakaszának látnivalóit. A feladat nem egyszerű, mivel egyszerre sok a látnivaló ezért átgondoltan kell közöttük válogatni és a sorrendet kialakítani. Az Erzsébet híd ismertetésére – már a Gellért-hegyről – lefelé menet – a Hegyalja úton kerülhet sor, onnan már jól észrevehetőek fehér színű pillérei. A Gellérthegy elé kanyarodva feltétlen hívjuk fel a vendégek figyelmét – jobbra, a hegy oldalában jól látható – a Gellért-szoborra és az alatta lévő vízesés pazar látványára! A hídra érve kb. a híd közepéig foglalkozzunk a két oldal elénk táruló látványával – Rudas fürdő, Budai Vár, Lánchíd, Szabadság híd (volt Ferenc József híd)– majd onnantól kezdve már a Pesti Belvárosra koncentráljunk, s erről beszéljünk: Belvárosi főplébániatemplom, Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola épülete, Mátyás-pince, Váci utca, Klotild-paloták stb.
A Baross tér – a Keleti pályaudvar (315. oldal) A Baross térnél két útvonal szerint folytathatjuk a városnézést. Mehetünk tovább a Kerepesi úton a Hungária körút felé és majd onnan tovább balra, a Stefánia útra kanyarodva fejezzük be utunkat. A másik változat szerint a Keleti pályaudvar előtt elhaladva a Thököly út-Dózsa György út útvonalon megyünk a Sportnegyeden keresztül, a Stefánia út felé. Bármelyik utat is választjuk, a Keleti pályaudvar épületét mindenképpen érintjük.
A pesti zsidó negyed kulturális öröksége (320. oldal) A következő séta célja a pesti zsidó negyed legfontosabb látnivalóinak, a zsidóság vallási irányzatai alapján kialakult „Zsidó háromszög” szakrális tereinek, zsinagógáinak megismerése. Sétánkat a Dohány utcai Nagyzsinagóga előtti Herzl Tivadar2 téren kezdjük. Mivel könyvünk terjedelmi okokból nem vállalkozhat a zsidó vallás, a zsidó ünnepek és szokások részletes ismertetésére, ezért mindenképpen szükséges, hogy az idegenvezető a séta előtt átismételje és összefoglalja a témával kapcsolatos legfontosabb ismereteket, a zsidó templomokban elvárt viselkedési szabályokat és a speciális zsidó szokásokat. A cél az, hogy ebben a témában is minél pontosabb információkat adjunk vendégeinknek és hogy megismerjék a zsidó vallás történetét, jellemző vonásait, összefüggéseit és viszonyát a világvallásokhoz. Fontos tudni, hogy péntek délután és szombaton a zsinagóga és a múzeum zárva van a látogatók előtt. (A heti pihenőnap a „shabbat” péntek napnyugtakor kezdődik és szombat napnyugtakor ér véget.) Mind a zsinagógába, mind a múzeumba csak szigorú biztonsági ellenőrzés után lehet bemenni. A zsinagóga melletti pénztárban (a kerítésen belül) kell a belépőt megváltani, amely nemcsak a múzeumba, hanem a zsinagógába és a körülötte lévő helyszínek meg2 Herzl Tivadar (Theodor Herzl) (1860–1904) politikus, író, a Zsidó Állam megálmodója, a cionista politika atyja, a Cionista Világszervezet megalapítója. A cionizmus a 19. század második felében elindult zsidó nemzeti mozgalom és ideológia, amelynek célja egyrészt a történelmi Izrael területén egy zsidó állam megalakítása, illetve helyreállítása, másrészt a zsidó érdekek védelme a világ más országaiban.
17
II. Budapest történetének fejezeti
tekintésére is érvényes. A zsinagóga bejárata nem a Herzl tér felől, hanem az árkádok alatti előcsarnokon keresztül nyílik (A zsinagóga és a Zsidó múzeum látogatásához kérhetünk magyar és idegen nyelvű vezetést. Célszerű ezt előre megrendelni.) (Ha többet szeretne megtudni a témáról: 1995-ben öt komoly judaisztikai szaktekintély – mint szerző és kiadó –, és a városháza közös kiadásában megjelent „A Zsidó Budapest” című kétkötetes mű, amely nagyon részletesen dolgozza fel Budapest zsidó vonatkozásait. Szerkesztette: Komoróczy Géza. A könyv könyvtárakban és antikváriumokban megtalálható.) Bővebb információk: www.zsidok.hu
Séta a Kiskörúton a Fővám térig (332. oldal) Ezen az útvonalon az Astoriától indulunk, végigmegyünk a Kiskörúton, a Nemzeti Múzeum és a Kálvin tér érintésével a Fővám térig.
18
