Módszertan a Vajdaság és a Dél - Alföld városfejlesztési dokumentumainak elkészítéséhez. Joint Urban and Agglomeration Network projekt

Módszertan a Vajdaság és a Dél - Alföld városfejlesztési dokumentumainak elkészítéséhez

Joint Urban and Agglomeration Network projekt

2013

2

A Joint Urban and Agglomeration (JUAN) projekt ötletgazdája és megvalósítója a Kistérségek Fejlesztéséért Tudományos Egyesület

Projektvezető: Schwertner János Szakmai vezető: Tóth Róbert Fejlesztési szakértő: Tapasztó Dénes Szerbiai projekt partner: Agencija za ravnomerni regionalni razvoj AP Vojvodine Igazgató:Valentina Ivanić

A tanulmány készítője: AQUAPROFIT Műszaki-, Tanácsadási- és Befektetési Zrt.

A kutatás a HUSRB/1002/213/096 számú projekt keretében a Hungary-Serbia IPA Cross-border Co-operation Programme finanszírozásával készült A dokumentum tartalmáért teljes mértékben a Kistérségek Fejlesztéséért Tudományos Egyesület vállalja a felelősséget, és az semmilyen körülmények között nem tekinthető az Európai Unió vagy az Irányító Hatóság állásfoglalását tükröző tartalomnak.

3

Tartalomjegyzék I. Bevezetés ..............................................................................................................................4 II. Változó keretrendszer, új kihívások ....................................................................................5 II.1. Európa 2020 Stratégia..................................................................................................5 II.2. Jogszabályjavaslatok a következő tervezési időszakra ................................................7 II.3. Integrált területi beruházások.......................................................................................13 II.4. Közösség által irányított helyi fejlesztés......................................................................14 III. Közigazgatási rendszer.......................................................................................................17 III.1. Magyarország területi közigazgatási változásai .........................................................17 III.2. Szerbia területi közigazgatási rendszere.....................................................................20 IV. Városfejlesztés ...................................................................................................................22 IV.1. Városok az Európai Unióban .....................................................................................22 IV.2. A magyarországi városrehabilitáció története............................................................22 IV.3. A városrehabilitáció típusai 2007-2013 között ..........................................................24 IV.3.1. Funkcióbővítő városrehabilitáció .......................................................................25 IV.3.2. Szociális típusú városrehabilitáció .....................................................................26 IV.4. Városfejlesztés a Vajdaságban ...................................................................................28 V. A tervezés rendszere, integrált városfejlesztési stratégia ...................................................31 V.1. Településfejlesztés, településrendezés.........................................................................32 V.2. Integrált városfejlesztési stratégia................................................................................36 V.3. A város szerepének meghatározása a településhálózatban..........................................38 V.4. A város egészére vonatkozó rövid helyzetértékelés ....................................................41 V.5. Városrészek területi megközelítésű elemzése .............................................................42 V.6. Stratégiai fejezet ..........................................................................................................43 V.7. 2007-2013 során fejleszteni kívánt akcióterületek kijelölése......................................46 V.8. A stratégia megvalósíthatósága ...................................................................................48 V.9. Akcióterületi terv.........................................................................................................52 VI. Területi tervezés a Vajdaságban ........................................................................................61 VI.1. Fejlesztési dokumentumok .........................................................................................61 VI. 2. Kérdőíves felmérés a fejlesztési dokumentumokról .................................................69 VII. Módszertani javaslatcsomag.............................................................................................72 VII.1. Összefoglalás ............................................................................................................72 VII.2. Általános alapelvek ...................................................................................................80 VII.3. Követendő alapelvek –közreműködő szervezet(ek) .................................................80 VII.4. Követendő alapelvek – települések...........................................................................83 VII.5. Követendő alapelvek – projektfejlesztés...................................................................85 VII.6. Tervezés, projektfejlesztés és megvalósítás – összefoglaló gyakorlati útmutatások 87 VII.6.1. Programtervezés ................................................................................................88 VII.6.2. Projektgenerálás ................................................................................................89 VII.6.3. Projektfejlesztés ................................................................................................89 VII.6.4. Célok és indikátorok..........................................................................................90 VII.6.5. Partnerség ..........................................................................................................91 VII.6.6. Megvalósítás......................................................................................................95 Felhasznált irodalom............................................................................................................97 Mellékletek ..........................................................................................................................100

4

I. Bevezetés A területfejlesztés kiemelt célterületének számítanak a városi terek. Az itt lévő népességi és gazdasági koncentráció a környező térség dinamizálásának legfontosabb tere. A városok sikeres fejlesztése olyan összetett feladat, amely a tervezési elemek minőségi összehangolását kívánja. Ezen felismerést erősítendő az Európai Unió a városokat érintő fejlesztéseknél elvárta és elvárja az Integrált Városfejlesztési Stratégiák (IVS) alkalmazását. A magyarországi városok döntő része elkészítette, ezeket a dokumentumokat. Az IVS-ek készítésén keresztül egy új tervezési metodikával ismerkedhettek meg a tervezők, véleményformálók és döntéshozók egyaránt. Tapasztalataink szerint ez a folyamat nem volt könnyű, de számos új, helyi energiát mozgatott meg. A JUAN projekt keretében a Kistérségek Fejlesztéséért Tudományos Egyesület és szerbiai partnere az Agencija za ravnomerni regionalni razvoj AP Vojvodine arra törekszik, hogy a magyarországi és a szerbiai szakemberek és döntéshozók számára az EU új tervidőszakában ez a feladat könnyebben és eredményesebben legyen teljesíthető. Munkánk során három alapfeltételezésből indultunk ki: 1. Tapasztalatgyűjtés Kötelességünknek érezzük az elmúlt tapasztalatainak az összegyűjtését.

évek

magyarországi

IVS

tervezési

2. Térség specifikus megközelítés Megítélésünk szerint az egységes tervezési elvek mellett, vannak olyan nagy-régiós sajátosságok, amelyek a projekt akcióterületén a magyarországi Dél-Alföldön és a szerbiai Vajdaságban közösek, így a figyelmet fontos ráirányítani. 3. Tanulás és tudás átadás Új gazdasági, környezeti és humán kihívások fogalmazódnak meg a városi terekkel szemben, miközben változik az EU támogatási politikája is. Az új helyzetre újabb válaszok szükségesek. A módszertan elkészítésével alapvető célunk egy olyan újszerű eszközrendszer felépítése, amelynek segítségével a magyarországi és szerbiai terület-, és településfejlesztési szakemberek a helyi, valamint regionális döntéshozók egyértelműen definiálni tudják fejlesztési elképzeléseiket, összhangban az EU 2014-2020-as célkitűzéseivel. Célunk egy olyan közös fejlesztési gyakorlat megalapozása, amely keretet biztosít a térség városainak azonos alapelvek mentén történő stratégiai fejlesztéséhez. A feladat keretében egy átfogó módszertani anyag készült, amely felvázolja az előttünk álló változásokat, elemzi az eddigi tervezési időszak tapasztalatait, a megújított integrált településfejlesztési dokumentum elkészítéséhez nyújt segítséget, valamint a programok lebonyolításához ad gyakorlati tapasztalatokon alapuló tanácsot.

5

II. Változó keretrendszer, új kihívások Magyarország 1988-ban, a közép- és kelet-európai országok közül elsőként létesített diplomáciai viszonyt az Európai Közösséggel. Az Európai Bizottságot képviselő delegáció irodája két évvel később nyitotta meg kapuit a fővárosban, és aktív szerepet játszott a csatlakozásra való felkészülésben. A csatlakozási szerződést – az érintett felek - 2003 áprilisában írták alá Athénban, és Magyarország 2004. május 1-jén vált az Európai Unió teljes jogú tagjává. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv megvalósításával hazánk egy teljes uniós ciklus, a 2007-2013 közötti programozási időszak végéhez közeledik. Magyarországon a következő némileg átalakult térségi lehatárolások/hangsúlyok mentén zajló – tervezési időszak most zajlik, míg a források fogadására irányuló gyakorlati felkészülés még érdemben nem kezdődött meg. Szerbia – 5 további nyugat-balkáni országgal együtt – potenciális EU-tagjelöltként került megnevezésre a Thesszalonikiben rendezett Európai Tanács csúcsértekezleten, 2003-ban. Öt évvel később elfogadták az Európai Partnerség Szerbiának dokumentumot, amely meghatározta az ország tagfelvételi kérelmének prioritásait. 2009-ben hivatalosan is kérelmezte Szerbia a tagságot. 2010-ben megkezdődött a Stabilizációs és Társulási Megállapodás ratifikálásának folyamata, s 2012 márciusában Szerbia EU-tagjelölti státuszt kapott. A Szerb Köztársaság jelenleg 4 határon átívelő és két transznacionális, régióközi együttműködési programban vesz részt, amelyben a Vajdaság területén élő kezdeményezettek Magyarországgal, Romániával, Bosznia és Hercegovinával, valamint Horvátországgal működnek együtt, illetve részt vállalhatnak az Adriai programban és a Dél-kelet Európa elnevezésű programban. E programok finanszírozásával már Szerbia is használhat EU-s forrásokat fejlesztési tervei megvalósításához. (Nagy I. 2012.)

II.1. Európa 2020 Stratégia Két eltérő sajátosságú ország? Két különböző minőség az Unióval kialakított kapcsolat területén. Mégis van egy dokumentum, amely közös és meghatározó. Melyik az az alapdokumentum, amelyik irányt mutat Európának a következő tervezési időszakra, azaz 2014 és 2020 között? Az Európa 2020 program, az Európai Unió 10 évre szóló növekedési stratégiája. A stratégia menetrendül szolgál valamennyi tagállam számára, és figyelembe veszi az eltérő szükségleteket, a különböző kiinduló állapotokat és a nemzeti sajátosságokat. A tervezési dokumentum fókuszában három prioritás áll: intelligens, fenntartható, inkluzív növekedés. Az intelligens növekedés a tudásra és az innovációra épülő gazdaság kialakítását jelenti. A fenntartható növekedés az erőforrás-hatékonyabb, környezetközpontú és versenyképesebb gazdaság elősegítését tűzi ki célul, míg az inkluzív növekedés magában foglalja a magas foglalkoztatás, valamint a gazdasági, a szociális és a területi kohézió jellemezte gazdaság kialakítását.

6

Annak érdekében, hogy a fenti prioritások kézzelfoghatóak legyenek, öt kulcsfontosságú célkitűzés meghatározására került sor, amelyeket az Európai Uniónak az évtized végéig el kell érnie. E célkitűzések: 1. a foglalkoztatásra, 2. az oktatásra, a kutatásra és innovációra, 3. a társadalmi befogadásra és a szegénység enyhítésére, valamint 4. az éghajlatváltozás elleni küzdelemre, és 5. az energiaügyre irányulnak. A konkrét, számszerűsíthető célok a következők: 1. A foglalkoztatás szintjének a jelenlegi 69%-ról legalább 75%-ra növelése a 20–64 évesek körében. 2. A K+F beruházások mértékének a GDP 3%-ára történő emelése, elsősorban a magánszektor K+F beruházásaira érvényes feltételeinek javításával; az innováció mérésére alkalmas új mutató kidolgozása. 3. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának legalább 20%-os csökkentése az 1990-es szinthez képest, vagy megfelelő feltételek esetén a kibocsátás 30%-os csökkentése; a megújuló energiaforrások arányának 20%-ra történő növelése a végső energiafogyasztásban, valamint az energiahatékonyság legalább 20%-os növelése. 4. Az iskolából kimaradók arányának a jelenlegi 15%-ról 10%-ra csökkentése, és a felsőoktatási végzettséggel rendelkezők arányának 31%-ról legalább 40%-ra növelése a 30–34 éves korosztály körében. 5. Az országos szegénységi küszöbök alatt élő európaiak számának 25%-os csökkentése, 20 millió ember kiemelése a szegénységből. Mi biztosítja a szinergia hatások érvényesülését? A stratégia a fentiek mellett hét kiemelt kezdeményezést is tartalmaz, amelyek keretet biztosítanak ahhoz, hogy kölcsönösen erősítsék egymást azok a beavatkozások, amelyeket az Unió és a tagállami hatóságok az Európa 2020 stratégia prioritásainak megvalósítása érdekében tesznek. A prioritások, a célkitűzések és a kiemelt kezdeményezések rendszerét az alábbi táblázatban foglaltuk össze. Intelligens növekedés INNOVÁCIÓ

OKTATÁS

DIGITÁLIS TÁRSADALOM

Az „Innovatív Unió” elnevezésű kiemelt kezdeményezés célja a kutatás és az innováció keretfeltételeinek javítása és finanszírozási forrásainak bővítése az innovációs lánc megerősítése és a beruházások Unió-szerte megvalósítandó növelése érdekében.

A „Mozgásban az ifjúság” elnevezésű kiemelt kezdeményezés célja az oktatási rendszerek teljesítményének és az európai felsőoktatás nemzetközi vonzerejének növelése.

Az „Európai digitális menetrend” elnevezésű kiemelt kezdeményezés célja a nagy sebességű internethálózat bővítésének felgyorsítása és az egységes digitális piac előnyeinek kamatoztatása a háztartások és a vállalkozások számára.

7

Fenntartható növekedés ÉGHAJLAT, ENERGIA ÉS MOBILITÁS

VERSENYKÉPESSÉG

Az „Erőforrás-hatékony Európa” elnevezésű kiemelt kezdeményezés célja a gazdasági növekedés és az erőforrások felhasználásának szétválasztása, a gazdaság szén-dioxid csökkentése, a megújuló energiaforrások növekvő mértékű alkalmazása, a közlekedési ágazat modernizálása és az energiahatékonyság elősegítése.

Az „Iparpolitika a globalizáció korában” elnevezésű kiemelt kezdeményezés célja a vállalkozások – különösen a kkv-k – üzleti környezetének javítása és a világszinten versenyképes, erős és fenntartható ipari bázis kialakításának támogatása.

Inkluzív növekedés FOGLALKOZTATÁS ÉS KÉSZSÉGEK

SZEGÉNYSÉG ELLENI KÜZDELEM

Az „Új készségek és munkahelyek menetrendje” elnevezésű kiemelt kezdeményezés célja a munkaerőpiacok modernizálása a munkavállalók mobilitásának fokozása és az egész életen át tartó készségfejlesztés révén, szándéka a munkaerőpiaci részvétel ösztönzése és a munkaerő-piaci kínálat és kereslet jobb kihasználása.

A „Szegénység elleni európai platform” elnevezésű kiemelt kezdeményezés célja olyan társadalmi és területi kohézió biztosítása, ahol a növekedés és a munkahelyteremtés előnyeit széles körben megosztják, a szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élők pedig méltóságban, a társadalom aktív tagjaiként élhetnek.

A fenti tervezési dokumentum készítői kiemelik, hogy az Európa 2020 stratégia kizárólag akkor lehet sikeres, ha az EU és a tagállamok egyaránt eltökélt és célzott erőfeszítéseket tesznek a végrehajtásáért. Az EU fontos döntéseket hoz a szolgáltatások, az energia és a digitális termékek egységes piacának kiépítése, valamint a nélkülözhetetlen határkeresztező kapcsolatok biztosítása érdekében. A tagállamoknak meg kell szüntetniük a verseny és a munkahelyteremtés elé tornyosuló akadályokat. A növekedés és a munkahelyteremtés terén azonban csak akkor érhető el a kívánt eredmény, ha az EU és a tagállamok egységesítik és összehangolják erőfeszítéseiket.

II.2. Jogszabályjavaslatok a következő tervezési időszakra Az EU kohéziós politikája befektetési politika, amelynek célja a munkahelyteremtés, a versenyképesség, a gazdasági növekedés, az életminőség javítása és a fenntartható fejlődés. A befektetések az Európa 2020 stratégia megvalósítását segítik elő. A regionális politika célja az európai régiók között máig is fennálló jelentős gazdasági, szociális és területi egyenlőtlenségek mérséklése. 2011. október 6-án az Európai Bizottság elfogadta azt a jogszabálycsomag-tervezetet, amely keretet ad az EU 2014 és 2020 közötti kohéziós politikájának. A Bizottság, a 2013 utáni kohéziós beruházások nagyobb összhatásának elérése érdekében több fontos módosítást is

8 javasolt a kohéziós politika tervezésével és megvalósításával kapcsolatban. Ezek közül a legfontosabbak:  az Európa 2020 stratégia intelligens, fenntartható és inkluzív növekedési prioritásaira való összpontosítás;  a teljesítmény jutalmazása;  az integrált programok kidolgozásának támogatása;  összpontosítás az eredményekre – a megállapított célkitűzések felé történő előrehaladás monitorozása;  a területi kohézió ismételt megerősítése; és  a célok teljesítésének egyszerűsítése. A kohéziós politika keretét összetett jogszabályi rendszerben szabályozták, amelynek részei a következők:  egy több alrendszeren átívelő szabályozás, amely közös szabályokat határoz meg az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA), a Kohéziós Alap, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EAFRD), valamint az Európai Tengerpolitikai és Halászati Alap (EMFF) számára, és további általános szabályokat is meghatároz az ERFA, az ESZA és a Kohéziós Alap vonatkozásában;  három specifikus szabályozás az ERFA, az ESZA és a Kohéziós alap vonatkozásában;  két rendelet az Európai területi együttműködés célkitűzései és az Európai területi együttműködési csoportosulás vonatkozásában,  két rendelet az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap és a társadalmi változással és innovációval foglalkozó program kapcsán, valamint  az Európai Unió Szolidaritási Alapjáról szóló Közlemény. Az általános szabályozás további két részre oszlik. Az első rész számos közös előírást tartalmaz az öt Alapra (ERFA, ESZA, Kohéziós Alap, EAFRD és EMFF) vonatkozóan. Ez a rész vázolja a stratégiai tervezés és programalkotás közös elemeit, az Európa 2020 stratégiával kapcsolatos tematikus célokat az Alapok felhasználásához, valamint a Közös Stratégiai Kerettel (KSK) és az egyes tagállamokkal kötött partnerségi szerződésekkel kapcsolatos rendelkezéseket. Az általános szabályok lefedik a jogosultságokat, a pénzügyi instrumentumokat, valamint az irányítás és az ellenőrzés alapelveit. A második rész specifikus rendelkezéseket tartalmaz az ERFA, az ESZA és a Kohéziós alap vonatkozásában. Ezek a kohéziós politika szerepével és célkitűzéseivel, a pénzügyi keretekkel, a vonatkozó programalkotási és jelentéskészítési megállapodásokkal, a főbb projektekkel, valamint a közös akciótervekkel kapcsolatosak. Továbbá meghatározza továbbá az irányítás és az ellenőrzés részletes követelményeit a kohéziós politika keretén belül, valamint a pénzügyi irányítás vonatkozó rendelkezéseit. Az alapspecifikus szabályok határozzák meg az egyes alapokra (ERFA, ESZA és Kohéziós Alap) vonatkozó külön rendelkezéseket, különösen az alapok célja, befektetési prioritásai és indikátorai kapcsán. (http://ec.europa.eu/esf/BlobServlet?docId=233&langId=hu) Hogyan alakul a támogatások földrajzi hatóköre? Minden európai régió részesülhet az ERFA és az ESZA támogatásából. Megkülönböztetünk azonban kevésbé fejlett, átmeneti és fejlettebb régiókat annak érdekében, hogy az alapok általi finanszírozás megoszlása kövesse a bruttó hazai termék (GDP) szintjét. Az átmeneti régiók fogalma új kategóriaként került bevezetésre.

9 A regionális politika költségvetése 2007-2013 között 347 milliárd euró volt, míg 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló javaslat szerint a - 2014-2020as időszakra vonatkozóan - 376 milliárd euróra emelkedik. A kohéziós kiadások megoszlásának tervezetét a következő táblázatban foglaltuk össze. 1.sz. Táblázat Kohéziós kiadások megoszlásának tervezete Javasolt költségvetés 2014-2020 Kevésbé fejlett régió Átmeneti régiók Fejlettebb régiók Területi együttműködés Kohéziós Alap Európai összekapcsolási eszköz a közlekedés, az energia és az IKT támogatására Összesen Forrás: http://ec.europa.eu/esf/BlobServlet?docId=233&langId=hu

Milliárd EUR 162,6 38,9 53,1 11,7 68,7 40 376

Kevésbé fejlett régiók: A kohéziós politikának továbbra is fontos prioritása a kevésbé fejlett régiók támogatása. A kevésbé fejlett régiók felzárkóztatása hosszú távú, kitartó erőfeszítéseket igényel. Ebbe a kategóriába azok a régiók tartoznak, amelyekben az egy főre jutó GDP kevesebb mint 75%-a az EU 27 tagországa átlagának. Átmeneti régiók: Ez az új régiókategória kerül bevezetésre a fokozatosan csökkenő támogatási jogosultságok rendszere helyett. Ebbe a kategóriába azok a régiók tartoznak majd, amelyekben az egy főre jutó GDP az EU 27 tagországa átlagának 75–90%-a között van. Fejlettebb régiók: Bár a kohéziós politika prioritása a kevésbé fejlett régiókban való beavatkozás marad, néhány fontos kihívással az összes tagállamnak szembe kell néznie. Ilyen például a tudásalapú társadalom globális versenyhelyzete, vagy éppen a kevesebb széndioxidkibocsátással járó gazdasági tevékenységek felé történő előrelépés. Ebbe a kategóriába azok a régiók tartoznak, amelyekben az egy főre jutó GDP több mint 90%-a az EU 27 tagországa átlagának. Kiegészítésként egy külön védőháló kerül kialakításra az összes olyan régió számára, amelyek támogatásra voltak jogosultak a 2007 és 2013 közötti időszak konvergencia céljai szerint, de amelyekben az egy főre jutó GDP most több mint 75%-a az EU 27 tagországa átlagának. Az átmeneti vagy fejlettebb régió kategóriába tartozóként ezek a régiók a Strukturális Alapokból kapnak legalább a 2007 és 2013 közötti támogatásuk kétharmadával egyenlő finanszírozást. A teljes egészében működő egységes piac a korszerű infrastruktúrától függ. Ezért a Bizottság úgy határozott, hogy a belső piachoz való általános hozzáférés javítása érdekében javaslatot tesz egy európai összekapcsolási eszközre, amelynek feladata a transzeurópai közlekedési, energia-, valamint információs és kommunikációs technológiai hálózatok fejlesztésének előmozdítása céljából a regionális politika költségvetési tételének keretében az új európai összekapcsolódási eszköz. Az európai összekapcsolódási eszköz központi irányítással fog működni, és saját, kifejezetten erre a célra elkülönített költségvetéssel fog rendelkezni. Ezen felül a Kohéziós Alap számára kijelölt források egy részét (10 milliárd eurót) is arra

10 irányozzák majd elő, hogy az új eszköz keretében kulcsfontosságú közlekedési hálózatokat finanszírozzanak belőle. A költségvetés áttekintése után vizsgáljuk meg a három legfőbb alap sajátosságait. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) célja a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítése az Európai Unióban. E cél elérése érdekében segít kiküszöbölni a régiók közötti egyenlőtlenségeket. Az ERFA minden tematikus célkitűzéséhez kapcsolódóan támogatja a regionális és helyi fejlesztéseket, részletes prioritásokat állapítva meg az alábbi területeken való előrelépés érdekében:  kutatás-fejlesztés és innováció;  az információs és kommunikációs technológiák hozzáférhetőségének és minőségének javítása;  a klímaváltozás hatásainak visszafogása, és haladás az alacsony széndioxidkibocsátású gazdasági modell felé;  a kis- és középvállalatok (KKV-k) üzleti támogatása;  általános gazdasági érdekű szolgáltatások;  telekommunikációs, energia- és szállítási infrastruktúra;  az intézményi képességek és a hatékony közszolgálat fejlesztése;  egészségügyi, oktatási és szociális infrastruktúra; és  fenntartható városfejlesztés. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap keretében a fejlettebb és az átmeneti régiókban a nemzeti szinten hozzáférhető forrásainak legalább 80%-át kell energiahatékonyságra és megújuló energiaforrásokra, valamint innovációra és a KKV-k támogatására fordítani. A kevésbé fejlett régiók szélesebb körű fejlesztési szükségleteiknek megfelelően több beruházási prioritás közül választhatnak. Ugyanakkor ezekben a régiókban is legalább az ERFA forrásainak 50%-át kell energiahatékonyságra és megújuló energiaforrásokra, valamint innovációra és a KKV-k támogatására fordítani. A javasolt szabályozás fokozottan előtérbe helyezi a fenntartható városfejlesztést. E célból az ERFA forrásainak legalább 5%-át fenntartható városfejlesztésre kell előirányozni. Fokozott figyelemben részesülnek a különleges természeti vagy demográfiai jellemzőkkel bíró területek, meghatározott extra forrásokat biztosítva a legkülső és a gyéren lakott régiók fejlesztésére. Ennek az előirányzatnak legalább 50%-át kell olyan lépésekhez felhasználni, amelyek a legkülső régiók gazdasági diverzifikációját és modernizációját segítik, különös figyelmet fordítva a kutatás és az innováció, az információs és kommunikációs technológiák, valamint a KKV-k versenyképessége terén elérhető fejlődésre. Az Európai Szociális Alap működése során a következő négy fő tematikus cél élvez prioritást: 1. a foglalkoztatás fejlesztése és a munkaerő mobilitásának támogatása; 2. a szegénység elleni küzdelem és a társadalmi befogadás erősítése; 3. befektetés az oktatásba, a készségfejlesztésbe és az élethosszig tartó tanulásba; és 4. az intézményi képességek és a hatékony közszolgálat fejlesztése. Az ESZA finanszírozásának azonban további tematikus célokat is le kell fednie, mint például: az alacsony szén-dioxidkibocsátású, klímabarát és erőforrás-hatékony gazdaság felé való elmozdulás támogatása; az információs és kommunikációs technológiák használatának bővítése; a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése; és a kis- és

11 középvállalatok (KKV-k) versenyképességének javítása. Az új szabályozás megerősíti a tematikus fókuszt, valamint a partnerséget az ESZA működése során, igyekszik fokozni a társadalmi innovációt és a transznacionális együttműködést, erősíti az eredménycentrikusságot, egyszerűsíti a teljesítési rendszert, illetve biztosítja a pénzügyi eszközök fokozott használatát. Az ESZA pénzalapjainak minimális részaránya meghatározásra kerül minden régiókategória esetében (25% a kevésbé fejlett régiók számára; 40% az átmeneti régiók számára; illetve 52% a fejlettebb régiók számára), és ennek eredményeként az ESZA kumulált részesedése a kohéziós politika teljes költségvetéséből legalább 25% lesz (84 milliárd euró). A Kohéziós Alap a környezetvédelem területén továbbra is befektetésekkel segíti a következő területek fejlesztését: 1. klímaváltozással kapcsolatos átállás és kockázat megelőzés; 2. vízkezelés és hulladékgazdálkodás; valamint 3. a városi környezet védelme. A Bizottság többéves pénzügyi keretrendszerről szóló javaslataival összhangban az energiával kapcsolatos, pozitív környezeti hatással járó befektetések is jogosultak lesznek a támogatásra. Az energiahatékonyságba és a megújuló energiába való befektetések így szintén támogatottak lesznek. A szállítás területén a Kohéziós Alap (a TEN-T hálózaton kívül) az alacsony széndioxid-kibocsátású szállítási rendszerek és a városi közlekedés fejlesztéseibe fektet forrásokat. A Kohéziós Alap a transzeurópai szállítási hálózat (TEN-T) és a környezetvédelem területén végzett befektetésekkel továbbra is támogatja azokat a tagállamokat, amelyekben az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem (GNI) kevesebb mint 90%-a az EU 27 tagországa átlagának. A Kohéziós Alap egy része (10 milliárd euró) el lesz különítve a főbb szállítási hálózatoknak az új Európai Összekapcsolási Eszköz keretében végzett fejlesztési finanszírozására. Az Európai területi együttműködés a kohéziós politika egyik célterülete, amely keretet biztosít a különböző tagállamok nemzeti, regionális és helyi szintű szereplői közötti tapasztalatcseréhez, valamint a közös problémák megoldását célzó közös cselekvéshez is. A javaslat előirányozza az egyes feladatcsoportokhoz elérhető pénzügyi forrásokat, és meghatározza a tagállamoknak való kiosztás feltételeit. A tervezett felosztás a következő:  73,24% határokon átnyúló együttműködésre;  20,78% transznacionális együttműködésre; és  5,98% interregionális együttműködésre. Továbbra is megmarad az erőforrások transzferének az a mechanizmusa, amely az Unió külső határainál zajló együttműködéseket segíti az Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszköz (ENPI) és az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA) keretein belül. Az érintett 5 alapnak nemzeti, regionális és helyi támogatásokkal kiegészített többéves programokon keresztül kell támogatást nyújtaniuk az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégia végrehajtása érdekében. A rendelet öt közös rendelkezést határoz meg valamennyi strukturális eszköz szabályozására. Ezek az alábbiak: 1. a partnerség,

12 2. 3. 4. 5.

a többszintű kormányzás, a férfiak és nők közötti egyenlőség, a fenntartható fejlődés, a vonatkozó uniós és nemzeti jogszabályoknak való megfelelés.

A partnerek nemzeti és regionális szintű kötelezettségvállalásait és a Bizottság vállalásait a Bizottság és az egyes tagállamok közötti partnerségi szerződések határozzák meg. Ezek az Európa 2020 stratégia és a nemzeti reformprogramok célkitűzéseihez kapcsolódnak. Meghatározzák az összes KSK-alap által támogatott területfejlesztés integrált stratégiáját, és kijelölik az elfogadott mutatókon, stratégiai beruházásokon és számos feltételen alapuló célkitűzéseket. Kötelezettségvállalásokat tartalmaznak arra, hogy a kohéziós politikára vonatkozó éves jelentésekben és más nyilvános jelentésekben beszámolnak az adott évben elért eredményekről. A partnerségi szerződés illetve az egyes programok érdekében a tagállam partnerséget szervez az alábbi szereplőkkel:  illetékes regionális, helyi, városi és más hatóságok;  gazdasági és társadalmi szereplőket; valamint  a civil társadalmat képviselő testületek, beleértve a környezetvédelmi partnereket, civil szervezeteket, és az egyenlőséget és megkülönböztetés mentességet propagáló szervezeteket. A KSK-alapokat programok révén kell végrehajtani, a partnerségi szerződésnek megfelelően. Valamennyi program a 2014. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakra vonatkozik. Az alapokra vonatkozó szabályokkal összhangban a tagállamok a támogatást az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégia kapcsán a legnagyobb hozzáadott értéket teremtő intézkedésekre összpontosítják, figyelembe véve a nemzeti és regionális szükségleteket. Hogyan alakul a programok tartalma? Minden program stratégiát határoz meg az Unió intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó stratégiájához való hozzájárulásáról, amely összhangban van a közös stratégiai kerettel és a partnerségi szerződéssel. Minden program a KSK-alapok eredményes, hatékony és összehangolt végrehajtását biztosító intézkedéseket, valamint a kedvezményezettekre háruló adminisztratív teher csökkentését célzó lépéseket tartalmaz. Minden program prioritásokat határoz meg, amelyek tartalmazzák a konkrét célkitűzéseket, az alapokból kapott támogatás pénzügyi előirányzását és a megfelelő nemzeti társfinanszírozást. Minden prioritás mutatókat határoz meg a program végrehajtásában a célkitűzések megvalósításához képest elért eredmények értékelésére, ami a figyelemmel kísérés, az értékelés és a teljesítés felülvizsgálatának alapját képezi. Ezek az alábbiakat tartalmazzák:  a kihelyezett összegekre vonatkozó pénzügyi mutatók;  a támogatott műveletekre vonatkozó kimeneti mutatók;  a prioritáshoz kapcsolódó eredménymutatók. Mindegyik KSK-alap esetében az adott alapra vonatkozó szabályok közös mutatókat határoznak meg, amelyeket program-specifikus mutatókkal lehet kiegészíteni. Mindegyik program – kivéve azokat, amelyek egy konkrét program keretében technikai segítségnyújtást vállalnak – meghatározza az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzésekre felhasználandó támogatás indikatív összegét.

13 Az Európai Beruházási Bank a tagállam kérésére részt vehet a partnerségi szerződés, valamint a műveletek előkészítésében, különösen a nagyprojektek, illetve a közszféra és a magánszféra együttműködése esetén. A teljesítmény fokozásához új feltételrendszer kerül bevezetésre. Meghatározásra kerülnek úgynevezett „ex-ante” feltételek, amelyek teljesülése előfeltétele a források lehívásának, valamint úgynevezett „ex-post” feltételek, amelyek az elért eredményektől teszik függővé a további finanszírozás biztosítását. Eredményességmérési keretet kell meghatározni minden programra vonatkozóan azzal a céllal, hogy a célkitűzések és célértékek megvalósítását figyelemmel kísérjék minden egyes programban az adott programozási időszakában. A Bizottságnak 2017-ben és 2019-ben eredményességi felülvizsgálatot kell szerveznie a tagállamok közreműködésével. 2019-ben eredményességi tartalékot kell előirányozni és elosztani azok között, ahol az eredményességmérési keretben lefektetett rész célértékeket elérték. A Bizottság az EU beruházásainak fokozottabban integrált megközelítéseire tesz javaslatot (többek között közös jogosultsági és pénzügyi szabályokkal), továbbá alternatívaként bevezetni ajánl több alapból (például ERFA, ESZA, Kohéziós Alap) finanszírozott programokat is. A javaslatok integrált megközelítést ajánlanak az integrált területi kezdeményezések (ITI) és a közösségi irányítású helyi fejlesztések (CLLD) esetében is.

II.3. Integrált területi beruházások A városok az európai gazdaság motorjai, ezért a kreativitás és az innováció katalizátorának szerepét tölthetik be az EU-ban. Az EU népességének mintegy 68%-a él nagyvárosi régióban, és ezek a régiók állítják elő az EU GDP-jének 67%-át. A városokra azonban az is jellemző, hogy itt jelentkeznek legerősebben a tartós problémák, például a munkanélküliség, a szegregáció és a szegénység. A várostérségekre vonatkozó politikai döntések ezért az EU egészére nézve széles jelentőséggel bírnak. A városi élet különböző – környezeti, gazdasági, társadalmi és kulturális – dimenziói szorosan összefonódnak, ezért a városfejlesztés terén kizárólag integrált megközelítéssel lehet elérni számottevő sikereket. A városok fizikai megújítását célzó intézkedéseket az oktatást, a gazdasági fejlődést, a társadalmi befogadást és a környezetvédelmet elősegítő intézkedésekkel kell egyesíteni. Elengedhetetlen ezen kívül a helyi lakosok, a civil társadalom, a helyi gazdasági élet és a különböző kormányzati szintek közötti szoros partnerség kialakítása. Ez a megközelítés napjainkban különösen fontos, ha figyelembe vesszük az európai városokat jelenleg érintő kihívások súlyosságát. Ezek a kihívások a demográfiai változásoktól kezdve a gazdasági stagnálás munkahelyteremtésre és társadalmi előrehaladásra gyakorolt következményein át a klímaváltozás hatásáig terjednek. (https://www.ec.europa.eu/regional_policy/.../citiesoftomorrow_summary_hu.pdf) A javasolt szabályozás fokozottan előtérbe helyezi a fenntartható városfejlesztést. E célból az ERFA forrásainak legalább 5%-át fenntartható városfejlesztésre kell előirányozni, továbbá létre kell hozni egy városfejlesztési platformot a kapacitásbővítés és a tapasztalatcsere fórumaként, és meg kell határozni azoknak a városoknak a listáját, amelyek esetében integrált lépéssorozat szükséges a fenntartható városfejlesztés megvalósításához. A javaslat az éves

14 finanszírozás legfeljebb 0,2%-áig támogatja a fenntartható városfejlesztés innovatív megközelítéseit is. (http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docgener/informat/.../iti_hu.pdf) Az ERFA rendelet 21. cikkének (1) bekezdésben meghatározott városfejlesztési stratégia vagy más területi stratégia vagy megállapodás alapján integrált megközelítés szükséges egy vagy több operatív program több prioritási tengelyéhez tartozó beruházásokhoz, az intézkedést integrált területi beruházásként kell végrehajtani. Az Integrált Területi Beruházás (ITB) tehát egy adott régió problémáit integráltan kezelő, egyszerre több operatív program prioritásaihoz igazított fejlesztési program, amelynek megvalósítását a tagállam helyi szintre delegálhatja. Az ITB által megvalósítandó intézkedéseknek hozzá kell járulniuk az érintett operatív program(ok) prioritási tengelyeinek tematikus célkitűzéseihez.

II.4. Közösség által irányított helyi fejlesztés Az elmúlt 20 év során hatékony és eredményes eszköznek bizonyult a fejlesztéspolitikák megvalósításában a közösség által irányított helyi fejlesztés (CLLD) LEADER szemléletmódja, amely az EU strukturális alapjaiból finanszírozott kezdeményezésből nyert tapasztalatokon alapul, és amely a vidéki élet szereplőit segíti az adott régió hosszú távú lehetőségeinek átgondolásában. Az Európai Bizottság ezt a megvalósítási módszert más közösségi kezdeményezésekben is támogatta, ilyen például az URBAN és az EQUAL kezdeményezés. A már 1991 óta folyamatos EU-támogatásban részesülő LEADER a vidékfejlesztési politika fontos elemévé vált, és egész Európában széles körben elfogadott. A LEADER szemléletmód sikerét igazolja az Európai Unióban jelenleg működő 2.304 helyi akciócsoport, amelyek finanszírozása eléri az 5,5 milliárd eurót (ez az EMVA forrásainak 6%-a). A helyi fejlesztés 2007 óta a szakpolitika végrehajtásának eszközévé vált az európai halászati szektorban is. A közösség által irányított helyi fejlesztésről szóló rendelettervezet a LEADER szemléletmódján alapul, és érinti a Közös Stratégiai Keret minden alapját a 2014 és 2020 közötti programidőszakban. A CLLD olyan konkrét eszköz, amely a régiók alatti szinten használható, és helyi szinten egészíti ki az egyéb fejlesztési támogatásokat. A CLLD képes mozgósítani és bevonni a helyi közösségeket, szervezeteket, hogy azok hozzájáruljanak az Európa 2020 stratégiában kitűzött intelligens, fenntartható és inkluzív fejlődéshez, a területi kohézió támogatásához és a konkrét szakpolitikai célkitűzések teljesüléséhez. Mit tartalmaznak a javaslatok? A Bizottság a hivatkozott alapok vonatkozásában olyan egységes módszertan alkalmazását javasolja a közösség által irányított helyi fejlesztésben, amely: 1. konkrét, régiónál kisebb szintű területekre összpontosít; 2. közösség által irányított, a helyi nyilvánosságot és a magánszektor társadalmi gazdasági érdekeit képviselő helyi akciócsoportok koordinációjával valósul meg, 3. olyan integrált és több szektort felölelő, terület specifikus helyi fejlesztési stratégiákon keresztül valósul meg, amelyik kialakításukkal figyelembe veszik a helyi igényeket és lehetőségeket; továbbá

15 4. a helyi kontextusban innovatív jellemzőket foglal magába, hálózatépítési tevékenységeket, valamint - értelemszerűen - együttműködést is tartalmaz. Melyek a közösség által irányított helyi fejlesztés fő összetevői? A helyi akciócsoportok, amelyek koordinálják a helyi fejlesztéseket és a helyi fejlesztési stratégiák, amik alapján megvalósulnak a helyi fejlesztések. Mi jellemzi a helyi akciócsoportokat? A helyi akciócsoportoknak olyan, a helyi nyilvánosságot és a magánszektor társadalmi-gazdasági érdekeit képviselő személyekből kell állniuk – például vállalkozókból és szövetségeikből, helyi hatóságokból, területeket vagy vidékeket összefogó szövetségekből, állampolgári csoportokból (például kisebbségek, idősek, férfiak/nők, ifjúság, vállalkozók stb.), közösségi és önkéntes szervezetekből stb. A civil társadalmat és a magánszektort képviselő partnereknek kell rendelkezniük a döntéshozatal legalább 50%-ával, és egyetlen érdekcsoport sem rendelkezhet a szavazatok 49%-os hányadát meghaladó erővel. Melyek a helyi fejlesztési stratégiák közös elemei? A helyi fejlesztési stratégiáknak összhangban kell állniuk a KSK-alapok azon megfelelő programjaival, amelyekből támogatást kapnak. A stratégiáknak meg kell határozniuk, hogy mely területre és populációra vonatkoznak; tartalmazniuk kell a fejlesztési igények és a terület lehetőségeinek elemzését, többek között - SWOT (gyengeségek, erősségek, lehetőségek, veszélyek) elemzést is, valamint ismertetniük kell a célkitűzéseket, a stratégia integrált és innovatív jellegét, beleértve a kimenet vagy eredmény szempontjából meghatározott célkitűzéseket is. A stratégiáknak egy cselekvési tervet is tartalmazniuk kell, amely bemutatja, hogyan feleltethetők meg a célkitűzések konkrét projekteknek, irányítási és monitorozási intézkedéseknek, valamint pénzügyi tervnek is szerepelnie kell bennük. Adott helyi stratégia esetében a terület és népesség szerinti hatókörnek koherensnek és célzottnak kell lennie, valamint meg kell lennie a hatékony végrehajtáshoz elégséges kritikus tömegnek. A helyi akciócsoportok dönthetnek azon tényleges területek és populáció meghatározásáról, amelyekre stratégiájuk vonatkozik majd, de ezeknek összhangban kell állniuk azokkal a feltételekkel, amelyeket a bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktus formájában fog meghatározni. Viszonyításképpen, a LEADER program keretében a népesség hatóköre szempontjából a 2007 és 2013 között érvényes rendelkezések szerint a megcélzott népesség mérete legalább 10.000, legfeljebb 150.000 lehet. Az ERFA finanszírozásában a 2000 és 2006 közötti időszakban finanszírozott URBAN II programokban átlagosan 30.000 lakos volt érintett. (http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/.../2014/community_hu.pdf) A fentiek értelmében a tagállami szinten megfogalmazandó feladatokat a következőkben összegeznénk. Javasoljuk, hogy a következő tervezési időszak forrásait összpontosítsák a magyar gazdaság növekedésére, a magas hozzáadott értéket képviselő termelésre, a humán erőforrás fejlesztésre és a környezetvédelemmel összefüggő klímaváltozás támogatására. A tervezés és a megvalósítás során érvényesüljön az integráltság és a koncentráció elve. Biztosítva legyen a tervezési időszakok közötti zökkenőmentes átmenet. A fejlesztésekkel összefüggő önerő kerüljön minimalizálásra.

16 Célszerűnek tartjuk a minisztériumok, kiemelten a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Vidékfejlesztési Minisztérium közötti egyeztetést, közös irányvonalak meghatározását. Abból a célból, hogy a közösség által kezdeményezett helyi programok is támogathatóak mind az öt alap vonatkozásában, tehát a Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) ugyanúgy számíthatnak támogatásra, mint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA), azzal a kitétellel, hogy míg az előbbi esetében csak ajánlott, az utóbbinál kötelező a CLLD módszertanának alkalmazása. Támogatjuk, hogy önálló operatív program készüljön a két támogatási konstrukció vonatkozásában. Mivel a helyi akciócsoportok által a közösség által irányított helyi fejlesztésekre vonatkozóan létrehozott stratégiák több alap működéséhez is kapcsolódhatnak, az alapok között egységes megközelítést és koordinációt kell megvalósítani. A tagállamoknak és az irányító hatóságoknak meg kell határozniuk a helyi fejlesztési stratégiák kiválasztására vonatkozó feltételrendszert, és biztosítaniuk kell, hogy a kiírások és eljárások egyeztetve legyenek az alapok között. A stratégiák kiválasztását és jóváhagyását egy, erre a célra az illetékes irányító hatóságok által létrehozott közös bizottság végzi, így biztosítható, hogy a több alap forrásaira támaszkodó stratégiák a teljes stratégiára vonatkozóan összehangolt finanszírozásban részesüljenek. A tagállamoknak azonosítania kell azokat a városokat, ahol az integrált fenntartható városfejlesztés támogatást kap a kohéziós politikától, így erősíteni tudja a városok programban betöltött szerepét, és biztosítani tudja, hogy az ERFA-források legalább 5%-a a fenntartható városi fejlesztést elősegítő integrált intézkedésekbe kerüljön. A tagállamoknak a partnerségi szerződésben és a működési programokban fel kell tüntetnie azokat a városokat, amelyekben integrált tevékenységeket valósítanak meg a fenntartható városfejlesztésért a kijelölt vezetőséggel, valamint azt, hogy amely városokat szeretnék szerepeltetni a városfejlesztési platformban. A működési program kijelöli a pénzügyi erőforrásokat az egyes prioritási tengelyeknél az integrált tevékenységekhez. A tagállamoknak partneri kapcsolatokat kell kialakítania az illetékes regionális, helyi és városi hatóságokkal, és be kell vonniuk őket a partnerségi szerződés előkészítésébe, valamint a programok előkészítésébe, megvalósításába, monitorozásába és értékelésébe. A fentiek jegyében támogatjuk a projektfejlesztés minél előbbi megkezdését a a minisztériumok, közreműködő szervezetek, megyék aktív részvételével, az együttműködés jegyében. Ez biztosítaná az alulról építkezés elvét. Ugyanakkor törekedni kellene arra, hogy a most folyó hazai tervezési folyamatban a helyi, városi, kistérségi, megyei, regionális elképzelések minél részletesebben, nagyobb súllyal szerepeljenek, ezért a tervezési anyagok véleményezésére kiemelt figyelmet kell fordítani. A partnerségi szerződés és az operatív programok tervezetének véleményeztetését minél előbb, minél szélesebb körben kívánatos megkezdeni.

17

III. Közigazgatási rendszer Az előző fejezetben bemutattuk az Európai Unió következő tervezési időszakra vonatkozó tervezési keretrendszerét. Megállapítást nyert, hogy a tervezés három aspektusa került kiemelésre: területi jelleg, integráltság, valamint az időbeli ütemezés. A következő fejezetben a területi lehatárolások rendszerét vesszük górcső alá, de célunk nem a közigazgatás teljes rendszerének a bemutatása, csupán a városfejlesztés szempontjából releváns szinteket emeljük ki.

III.1. Magyarország területi közigazgatási változásai Az Európai Unió regionális politikájához való illeszkedés elősegítésére, több megyére kiterjedően kialakításra került a tervezési-statisztikai régiók rendszere, amelyet a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosításáról szóló 1999. évi XCII. és a 2004. évi LXXV. törvény erősített meg. Ez jelenti hazánkban a NUTSrendszer 2 (Nomenclature of Territorial Units for Statistics), azaz a régiók szintjét. A Központi Statisztikai Hivatal honlapján olvashatóak szerint a társadalmi-gazdasági fejlődés során az ország különböző területei között jelentős különbségek alakultak ki, amit a tájegységek eltérő természeti adottságai mellett történelmi hatások is befolyásoltak. Az ország legfejlettebb térsége a fővárost magában foglaló közép-magyarországi régió, a nyugati területek általában fejlettebbek a keleti régióknál, és jól érzékelhető egyfajta észak-déli megosztottság is. Ezek a különbségek tetten érhetők a településszerkezetben, a népesedési viszonyokban, a gazdasági fejlettségben és az életkörülmények alakulásában egyaránt. Közép-Magyarországot követően az alföldi régiókban a legmagasabb (68–72%) a városi népesség aránya, ez az urbanizáltság azonban még mindig a tanyán élő népesség viszonylag nagy számával párosul, amely főként a dél-alföldi Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megyéket jellemzi (9%). A gazdasági fejlettség térbeli összehasonlítására használt mutató, az egy lakosra jutó bruttó hazai termék alapján az ország legfejlettebb régiója Közép-Magyarország, amit Nyugat- és Közép-Dunántúl követ. Az átlagtól számottevően elmaradva sorrendben Dél-Dunántúl és DélAlföld után Észak-Alföld és Észak-Magyarország zárja a gazdasági fejlettségi rangsort. A központi térség kiemelkedő teljesítménye mögött a főváros gazdasági potenciálja áll, Budapest az ország bruttó hazai termékének 38%-át adja. Az országon belüli fejlettségi különbségeket jelzi, hogy a főváros és a megyék rangsorában utolsó helyen álló Nógrád megye között ötszörös a különbség. Magyarországon a 7 NUTS 2 régió közül 6 nem éri el 65%-át sem az uniós átlag GDP-nek. Folyamatos kohéziós támogatásokra szorul mind a 6 régió, amelyek közül EU-s viszonylatban is a 9. legfejletlenebb Észak-Magyarország. Az alábbi oszlopdiagram mutatja, hogy a magyar NUTS 2 régiók átlagos egy főre eső GDP-je mekkora az EU27-hez viszonyítva.

18

Forras: www.ksh.hu Magyarország esetében a közigazgatási egységek a megyék (főváros), további egységet képeznek a megyék (főváros) összevonásából képzett régiók illetve a régiók összevonásából képzett nagyrégiók.  A NUTS 1. - statisztikai nagyrégiók, vagyis Nyugat-, Kelet- és Közép-Magyarország (számuk: 3)  NUTS 2 - tervezési-statisztikai régiók (számuk: 7),  NUTS 3 – a megyék és a főváros (számuk: 20). További, az EU regionális politikájában hivatalosan megjelölt, azonban nem alkalmazott egységek a lokális I és II, amelyeket sokszor NUTS 4-5 szinteknek hívnak. Magyarországon ezek a következőképpen alakulnak: Lokális I – statisztikai kistérségek (számuk: 168), Lokális II – települések (számuk: 3145). Az 1600/2012. (XII.17.) Kormányhatározat szerint az irányító hatósági funkciók az ágazati szakpolitikákért felelős tárcákhoz kerülnek. A megyék viszont meghatározó szerepet kapnak a területfejlesztési források felhasználásának tervezésében, biztosítva az ágazati és a területi operatív programok megfelelő összhangját és egymástól való egyértelmű elhatárolását. Hazánkban az elindult területi változásokat figyelembe véve a jövőben a tervezési-statisztikai régiók szerepe háttérbe szorul, s a megyék megerősödésére/megerősítésére irányuló törekvések bontakoznak ki, míg az irányító hatóságok a minisztériumokhoz kerülnek.

19 2013. január elsejétől a kistérségeket járások váltják fel. A járások kialakításáról és az ehhez kapcsolódó jogszabályok módosításáról, a helyi államigazgatási rendszer megújításáról a 2012. évi XCIII. törvény rendelkezik. A járási hivatalok feladatait, illetékességi szabályait, szakigazgatási szerveit, szakmai irányításukat, valamint a járási hivatalok székhelyét és illetékességi területét a 218/2012. (VIII. 13.) Kormányrendelet szabályozza. A Kormányrendelet összesen 198 járás kialakításáról rendelkezik (szemben a korábbi 168 kistérséggel), amelyből 23 járás a fővárosban (a kerületeknek megfelelő területi beosztásban) található. (http://ksh.hu/teruleti_atlasz_kistersegek) Az önkormányzati rendszer átalakításával a kormány célja, egyrészt, hogy azok hasznosabban és eredményesebben működjenek, másrészt, hogy a párhuzamosságokat és a feleslegességeket kivezetve, költséghatékonyan lássák el feladataikat. Cél, hogy a közszolgáltatások színvonalát az önkormányzatok területén is tudják növelni: a minőség, a gyorsaság és az ügyfél centrikusság jegyében. Az új önkormányzati rendszerről szóló törvény újraszabályozza az állami és az önkormányzati feladatrendszert, hiszen az állam a jövőben több feladatot vállal magára. Ezzel egy időben egy új feladatfinanszírozási rendszer jön létre, amelynek deklarált célja, hogy az ország minden településén biztosítsák az önkormányzati szolgáltatások működőképességét. A törvény értelmében új önkormányzati hivatali struktúra jön létre, ami szerint nem működhet önálló önkormányzati hivatal a kétezer lakos alatti településeken. Átalakul továbbá az önkormányzatok kötelezettségvállalási rendszere, megszigorodik a hitelfelvétel és a kötvénykibocsátás gyakorlata. A járások területének a megyék határához kellett igazodniuk, és a székhelytől legtávolabb lévő település sem lehet messzebb 30 kilométernél. Járási székhely olyan település lehetett, ahol kiépült az államigazgatási infrastruktúra, de figyelembe kellett venni a közlekedési infrastruktúrát is. Békés megyében 9 járás került kialakításra: Békés, Békéscsaba, Gyomaendrőd, Gyula, Mezőkovácsháza, Orosháza, Sarkad, Szarvas és Szeghalom járásközpontokkal. Csongrád megyében a kistérségek határait vették figyelembe, két települést kivéve: Ferencszállást és Klárafalvát a makói kistérségből a szegedi járásba helyezték át. Csongrád megyében a következő 7 város kap járási székhely rangot: Szeged, Hódmezővásárhely, Makó, Szentes, Csongrád, Mórahalom, Kistelek. Bács-Kiskun megyében 2013. január 1-étől 11 járást alakítottak ki. A legnagyobb járás a 154.716 fős kecskeméti, míg a legkisebb a jánoshalmi 16.830 fővel. (http://jarasok.com) A járási hivatalok és a járások kialakítása mellett jelenleg még megvannak a kistérségi együttműködések is. Például Mórahalom 4 kistérségi társulásnak is tagja: Homokháti Kistérségi Többcélú Társulás, Homokháti Önkormányzatok Kistérségfejlesztési Társulása, Homokhát Euróintegráció Kistérség- és Gazdaságfejlesztési Szolgáltató Nonprofit Kft., valamint a Homokháti Önkormányzatok Kistérségi Területfejlesztési Egyesülete. A kistérségi stratégiai szintű együttműködésekre jó példákat az oktatási és a szociális ellátás biztosítása, valamint a hulladékgazdálkodás és a szennyvízelvezetés megoldása terén találunk.

20

III.2. Szerbia területi közigazgatási rendszere Szerbiában a régiók kialakítása jelentős politikai viharokat eredményezett 2007-től kezdődően. A 2009-ben elfogadott regionális fejlesztési törvény 7 régiót határozott meg, amelyet kormányrendeletben is megerősítettek. A következő évben mind a törvényt, mind pedig a kormányrendeletet módosították, ennek eredményeként a régiók száma 5-re csökkent: Vajdasági, Belgrádi, Sumanida és Nyugat-szerbiai, Dél- és Kelet-szerbiai, Koszovó és Metohia régióra. A régiók feladata lenne – többek között – a kétségbeejtő regionális különbségek csökkentése (Nagy I, 2012.). Szerbia közigazgatását a 2007. december 29-én elfogadott területrendezési törvény szabályozza, amely autonóm provinciákat (Vajdaság, Koszovó), községeket és városokat nevez meg. Egy érvényben lévő, 1992-es törvény ezen túl 29 körzetre (okrug) és Belgrádra osztotta az országot; ezek további felosztása 150 községre (opština) és 24 városra (gradovi) történik. Öt város tovább van bontva városi községekre (gradske opštine), azaz összesen 150 községből, 19 városból és 31 városi községből (összesen 190 egység) áll a mai Szerbia. Elemi egységként pedig majd’ 6200 települést tartanak számon. (Az adatok a Koszovóval együttes Szerbiára vonatkoznak; Koszovóban 5 kerület, 28 község, 1 város található.) (http://parlament.gov.rs, http://mtt.org.rs) A fentieket kiegészítve megjegyezzük, hogy a zömmel albánok lakta korábbi szerbiai tartomány 2008. február 17-én kiáltotta ki egyoldalúan függetlenségét. A terület akkor a gyakorlatban csaknem tíz éve ENSZ-protektorátusként működött. Koszovó függetlenségét eddig közel száz ország ismerte el, köztük az EU tagjainak nagy része. Nem ismeri el önálló államnak ugyanakkor Szerbia, valamint Oroszország és öt uniós tagország - Szlovákia, Románia, Görögország, Spanyolország és Ciprus – sem. (http://stop.hu/kulfold/koszovo-fuggetlensege-megszunik-a-nemzetkozi-felugyelet/1060029/) Érdekességként említjük meg, hogy Vajdaság Autonóm Tartomány etnikai összetétele rendkívül változatos, több mint 25 különböző etnikai csoport képezi a régió lakosságának egyharmadát. A tartománynak 6 hivatalos nyelve van. A körzetek (vagy más néven igazgatási körzetek, upravni okrug) több községből állnak, de nincs önkormányzati joguk, a közigazgatás dekoncentrációjának eredményei, adminisztrációs területi egységek, nem követik a tájegységek történelmi, kulturális, gazdasági kapcsolatrendszerét. Átlagos lélekszámuk valamivel több mint 300 ezer fő, így nem tekintjük járásnak őket. Szerbiában közigazgatási értelmezésünk szerinti járási szint nincs, mivel a körzetek túl nagyok, a községek viszont az önkormányzás alapegységei. Ugyanakkor utóbbi szint a jelentős átlagméret miatt bőven a járási kategóriának felel meg, s így funkciója alapján megfeleltethető a klasszikus járási szintnek. A községek szervezeti felépítése a következő:  polgármester,  képviselőház,  végrehajtó tanács-titkárság,

21 

lokális (területfejlesztési, bírósági stb.) szervek.

Feladataik:  fejlesztési tervek elkészítése,  gazdasági és szolgáltatási ágazatok működtetése,  állami vállalatok és kulturális intézmények működtetése, igazgató bizottságainak kinevezése,  urbanizációs tervek meghozatala és megvalósítása,  helyi adók, járulékok meghatározása,  polgári jogok, szabadságjogok biztosítása, a felelősség és kötelezettségek felügyelete,  gazdasági és pénzügyi ellenőrzések (http://mtt.org.rs/.../7Kormanyzaspolitikahatalom.pdf)

22

IV. Városfejlesztés A következő fejezetben bemutatjuk, hogy milyen fejlődési irányokat tartana ideálisnak az Európai Unió a városok vonatkozásában. Milyen városfejlesztési törekvések valósultak meg hazánkban az ezredforduló óta, s hogy hol tartanak a vajdasági városok, amelyek a legfőbb erősségeik és gyengeségeik.

IV.1. Városok az Európai Unióban Európa a világ leginkább városiasodott földrésze, hiszen városias területen él az európai népesség kétharmada. A városok a felmerülő problémák és megoldások koncentrált színterei. A városi területek a gazdaság, a közigazgatás, az és a kereskedelem központjai, a tudományos és technológiai fejlesztések, a kulturális programok, az innováció kiemelt helyszínei, emellett pedig fontos szerepet tölthetnek be az éghajlatváltozás hatásainak csökkentésében. A gazdasági válság már a városokat is elérte, nő a munkanélküliek, a perifériára szorulók aránya, fokozódik a szegregáció. A városok szétterjedése és az alacsony népsűrűségű települések számának növekedése komolyan fenyegetik a fenntartható területfejlesztést; költségessé és nehezen biztosíthatóvá teszik a közszolgáltatások fenntartását, felgyorsítja a természeti erőforrások kizsákmányolását, rontja a tömegközlekedési szolgáltatások minőségét, növeli a városokban és azok környékén a gépjárműforgalmat. A fentiek miatt a városok ökoszisztémáját komoly veszély fenyegeti. Mint ahogy a későbbiekben látni fogjuk a magyarországi városok fejlesztései ezt a két irányt, azaz a funkciógazdaság területek megerősítését, valamint a szociális problémákkal küzdő területek felújítását/megújítását tűzték ki célul. Új elemként, új tendenciaként jelenik meg, hogy a városok közigazgatási határait már figyelmen kívül hagyják a városfejlesztés valós fizikai, társadalmi, gazdasági, kulturális és környezeti kihívásai, aminek következtében újfajta, rugalmas irányítási struktúra kialakítása vált szükségessé.

IV.2. A magyarországi városrehabilitáció története A városrehabilitációs kézikönyvben (http://urbanisztika.bme.hu/segedlet/foepitesz/varosfejlesztesi_kezikonyv.pdf) található összefoglaló szerint a városok fejlesztésének segítése érdekében 1994-ben indították útjára az URBAN közösségi kezdeményezést, amelyet a következő hatéves ciklusban, azaz 2000 és 2006 között az URBAN II. program követett. Az URBAN közösségi kezdeményezés célja, hogy segítséget nyújtson a válságban lévő városrészeknek, elsősorban a környezeti regeneráció, a szociális kirekesztés elleni harc, valamint a vállalkozások támogatása, és a foglalkoztatás elősegítése terén. Támogatásban a rehabilitációs területek részesültek. Rehabilitációs területek azok a városrészek, amelyek komoly társadalmi és/vagy gazdasági problémával küzdenek, lehatárolásuk egységes kritériumrendszer szerint történt.

23

Hogyan oszlottak meg a források a két támogatási cél között? A környezeti és szociális rehabilitációra egyenlő támogatási arány, a rendelkezésre álló források 40%-40%-a jutott, míg a vállalkozások támogatására, a foglalkoztatás elősegítésére a források egy ötöde, azaz 20%-a jutott. Hazánk számára elérhető volt ez a támogatási forrás? Magyarországon a 2004-2006os időszakban az URBAN közösségi kezdeményezés nem volt elérhető, ugyanakkor a regionális operatív program (a továbbiakban:ROP) városrehabilitáció és barnamezős területek elnevezésű intézkedésének tartalma az URBAN program figyelembevételével került kialakításra. A ROP városrehabilitációs intézkedésének célja, hogy funkcióját vesztő, romló állapotú településközpontokat, vagy részközpontokat újítson meg új funkciók megjelenésének ösztönzésével, ill. többségében hátrányos helyzetű csoportok által lakott, romló állapotú és alacsony státuszú településrészek rehabilitációját valósítsa meg. Cél volt továbbá, hogy a barnamezős területek, felhagyott ipari területek és volt katonai területek kármentesítésével új funkció megjelenését támogassák a fejlesztések. Az intézkedés komplex településmegújítási akciók megvalósítását finanszírozta olyan térségi központokban vagy részközpontokban, amelyek a település és a környező térség gazdasági-társadalmi életére meghatározó hatással vannak. A tevékenységek a település földrajzilag egybefüggő és egyértelműen lehatárolt fejlesztési célterületén valósultak meg, egy jól meghatározott probléma megoldását célozták, és részét képezték a település egészére vonatkozó átfogó fejlesztési elképzelésnek. Az intézkedés keretében a következő fő tevékenységcsoportok támogatása valósult meg: közterületek rehabilitációja és a települési zöldfelületek védelme és fejlesztése; a lakótelepek környezetének megújítása; gazdasági, szociális, kulturális, közösségi, közösségi-informatikai (pl. teleházak) valamint szabadidő-és sportszolgáltató tevékenységeknek helyt adó létesítmények környezetbarát és fenntartható kialakítása, városrészek közbiztonságának növelése. Az intézkedés barnamezős komponensének keretében a barnamezős területek (felhagyott, vagy alig működő ipartelepek, üres laktanyák) környezeti kármentesítését, újrahasznosítását és funkcióváltását támogatta. Olyan új funkciók megjelenését ösztönözte (pl. közösségi-, kulturális-, ipari-, adminisztratív-, turisztikai-, kereskedelmi funkciók), amelyek szervesen illeszkednek a települések szerkezetéhez és biztosítják a hosszú távú fenntarthatóságot. A ROP városrehabilitációs intézkedésének keretében 36 támogatási szerződést kötöttek, ebből 4 szerződés tartalma barnamezős fejlesztésről szólt. A támogatási programok megvalósításához a támogatott projektek gazdái vissza nem térítendő támogatást vettek igénybe, jellemzően (négy kivétellel) 90%-os támogatási intenzitással. A beruházások többségében az integrált szemlélet még csak nyomokban sem volt fellelhető. A projektek nagy része a városközpont szükséges fejlesztéseit, közterület rehabilitációját valósította meg, a városi problémák komplex kezelésére irányuló célkitűzés nem valósult meg. A nyertes pályázatok legnagyobb részt (23%, ill. 21%-ban) Észak-Alföldről és ÉszakMagyarországról származtak. Ezt követi a két déli régió (Dél-Dunántúl 15%, Dél-Alföld 16%), majd Közép-Magyarország 12%-kal. Közép-Dunántúlon a fejlesztések 8%-a, NyugatDunántúlon pedig a projektek 5%-a valósult meg. Ez a megoszlás teljes összhangban van a régiók közötti indikatív forrásmegosztással, és fordítottan arányosan jelentkezik a fejlesztések száma a régiók fejlettségével.

24

A fejlesztések átlagos nagysága jellemzően két kategóriába sorolható: a megvalósított városrehabilitációs fejlesztések fele tartozik a nagyobb összegű fejlesztések közé, kb. 1 mrd Ft teljes beruházású projekteket jelent, 2-3 projekt van ezek között, amelyek elérik a 1,5 mrd Ft-os nagyságrendet. A megvalósított fejlesztések másik fele az alacsonyabb összegű fejlesztések közé tartozik, forrásösszegükben kb. a fele beruházási összeget jelentik, 400-500 m Ft teljes beruházási értékű projektekről van szó. Van 3-4 megvalósult fejlesztés, ami csupán a 100-300 m Ft-os beruházási összeget éri el. További előzményként fontos megjegyezni, hogy bár az URBAN programnak Magyarország nem volt tagja, az URBACT közösségi kezdeményezésben aktívan részt vett. Ennek célja éppen az URBAN programban felgyülemlett tapasztalatok, pozitív példák széleskörű terjesztése, amelyben hazánk uniós csatlakozása óta részt vesz. Több város (köztük a főváros és egyes kerületei) vettek részt tagként vagy megfigyelőként a tematikus munkacsoportokban. Az integrált városfejlesztés témakörében képzés megtartására került sor nyolc magyar város részvételével. Ugyancsak az URBACT keretében nyílt lehetőség, hogy - külső szakértők finanszírozásával - városaink elkészíthessék integrált városfejlesztési stratégiájukat. Több város is élt ezzel a lehetőséggel.

IV.3. A városrehabilitáció típusai 2007-2013 között A Kohéziós politika legfőbb célja a 2007-2013 közötti időszakban a növekedés és a foglalkoztatás támogatása. Ennek értelmében a városok fejlesztése során elvárás :  a koherensebb és szinergiára épülő integrált városfejlesztési koncepció kidolgozása, amely szervesen illeszkedik a regionális programba,  a helyi szereplők (hatóságok, önkormányzat) bevonása a programok készítésébe,  hosszabb távú fejlesztési tervek kidolgozása a partnerség elvén,  a tapasztalatcsere erősítése és hálózatépítés a városok között az URBACT program keretei között. A 2007-13-as időszakban minden régió önálló regionális operatív programmal rendelkezik. A városrehabilitációs irányok alapvetően azonosak minden régióban. A városrehabilitációs akciók célja egyrészről szociális típusú városrehabilitációs fejlesztések megvalósítása a városok szegregációs problémáinak kezelése érdekében, a leromlott vagy leromlással fenyegetett városrészek rehabilitációja és a lakosok társadalmi beilleszkedésének segítése. Másrészről cél a városok regionális gazdasági szerepének erősítése, ennek érdekében a városok, illetve városrészek központi területeinek funkcióbővítése, központi térrel nem rendelkező városok, illetve városrészekben ezek kialakítása és a városi életbe való szerves beillesztése. A városrehabilitációs akciók mindkét típusát integrált városfejlesztési stratégiára alapozva kellett megvalósítani. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium által kiadott városrehabilitációs kézikönyv célja, hogy egy összefoglaló dokumentumban rögzítse a városrehabilitációs fejlesztési irányvonalakat és kereteket, amelyek meghatározzák városaink rehabilitációs fejlesztéseit a következő évek során. A kézikönyv a 2007-2013 között megvalósuló, Európai Unió által támogatott városrehabilitációs fejlesztések peremfeltételeit és a felkészüléshez szükséges információkat szerkesztetten és módszertani megjegyzésekkel kiegészítve

25 egységesen taglalja. A városok, az ottani döntéshozók és a városfejlesztési szakértők számára készült. Miben különbözött a két konstrukció célja, eredménye? Bemutatjuk a következőkben.

IV.3.1. Funkcióbővítő városrehabilitáció A funkcióbővítő rehabilitáció során városok, ill. városrészek központi területeinek funkcióbővítése, vagy funkcióerősítése történik meg, amely hozzájárul ahhoz, hogy a város kedvezőbb környezetet tudjon biztosítani mind a lakosság, mind a betelepülő vállalkozások számára. A rehabilitációs tevékenység eredményeként a város városhierarchiában betöltött szerepének megfelelő városi funkcióit teljesebben és hatékonyabban tudja ellátni. A fejlesztés céljai:  A megyei jogú városok komplex nagyléptékű rehabilitációja egyrészt város(rész) központi területek funkcióbővítő és erősítő fejlesztései, másrészt a leromló, vagy leromlott városrészek szociális célú rehabilitációja révén a méretgazdaságosság előnyeit kihasználva, a magántőke mobilizálhatóságára építve.  A városi vonzerő növelése a városi és városrész központi területek fenntartható funkcióbővítő fejlesztésével (előnyt élveznek a kistérségi székhelyek és térségszervező funkciókkal rendelkező városok).  Központi térrel nem rendelkező városok esetén központi tér kialakítása a városi jelleg fokozása érdekében.  A város életében meghatározó városszervező funkcióval rendelkező történelmi városrészek, és az épített örökség részét képező városrészek érték- megőrző revitalizációja.  Városi barnamezős területek funkcióváltással történő újrahasznosítása a város működésébe való bekapcsolásával. A regionális akciótervben megjelenő támogatási konstrukció a megyei jogú városok kiemelt fejlesztései, valamint a városi központi területek funkcióbővítő fejlesztése. A konstrukció keretében egy-egy kijelölt akcióterületen integrált városfejlesztési programok megvalósítását lehet támogatni, aamely a fizikai megújítás mellett hangsúlyt fektet az érintett közösségek erőforrásainak fejlesztésére, valamint a kijelölt akcióterületen működő vállalkozások bevonására is. Csak olyan tevékenység támogatható, amely nem csak közösségi terek és köztulajdonban álló ingatlanok fizikai megújítását célozza, bevonja a helyi vállalkozásokat és tartalmaz kiegészítő-típusú („soft”) (pl. marketing, közösségépítés, partnerség építés stb.) akciókat. A konstrukció elvárt eredményei:  A közösségi terek fizikai rehabilitációjával, az épületek felújításával, a környezetminőség javításával (zöldfelületek, szabadidő területek, energiaracionalizálás, tömegközlekedés stb.) létrehozhatók a minőségi életfeltételek, amelyek javítják a lakosság, a városlátogató turisták, valamint a letelepült vállalkozók komfortérzetét, a település vonzerejét, s ezáltal a betelepülni szándékozó vállalkozások számára is kedvezőbb (szociális, gazdasági) környezet hozható létre.

26    

A történelmi és kulturális örökség szempontjából is értékes településközpontok, településrészek rehabilitációja hozzájárul a település gazdasági és kulturális fellendüléséhez, ennek hatására csökken a népességerózió. A jobb és biztonságosabb települési környezet hozzájárul a megfelelő területhasználat érvényesítéséhez és a település-szerkezet javításához. A településen a lakosság számára vonzó élettér alakul ki. A városi barnamezős területek száma csökken, az újrahasznosított területek szervesen illeszkednek a városi szövetbe.

A most folyó tervezési ciklusban a városközponti pályázati források elnyerésének feltétele volt az integrált városfejlesztési stratégiák elkészítése. A pályázati források nélkül sok város nem készített volna ilyen jellegű, az eddigi tervezési gyakorlattól merőben eltérő tervezési dokumentumot. A tervezéstől a megvalósításig viszonylag rövid idő telt el, s így a számtalan nehézség ellenére mára már kézzelfoghatóvá váltak az eredmények. Ezzel együtt az eljárás hosszadalmas, bürokratikus. A támogatási konstrukciók jellemzően a városközpontok megújítását szolgálták. A főutcák, főterek kaptak új burkolatok, zöldfelületek jöttek létre, üzletek újultak meg, könyvtár, sportcsarnok vagy éppen piac stb. épült. Tehát a beruházási jellegű elemek egyértelmű túlsúlya érződik. A tervezési dokumentumokban megjelent az integráltság, a területiség és az időbeliség. A legnehezebb feladatnak az eredmények mérése bizonyult. A „városmagok” felújítása, megújítása esztétikai értelemben kedvező, környezetvédelmi értelemben is pozitív változásokat jelent, de ugyanakkor gazdasági és humán erőforrás oldalról már megkérdőjelezhető a hasznossága. Ennek megfelelően a fenntarthatósága/fenntartása is valószínűleg nehézséget fog okozni. Hiszen a remélt bérleti és parkolási díjak közel sem biztos, hogy fedezni tudják az önerő biztosításához szükséges hitel visszafizetés és kötvény kibocsátás költségeit és a megnövekedett fenntartási költségeket. Ugyancsak pozitívumként említjük meg, hogy a konstrukció eredményeként megerősödtek illetve létrejöttek a városfejlesztő társaságok.

IV.3.2. Szociális típusú városrehabilitáció A másik típusú, a szociális rehabilitáció célja a leromlott vagy leszakadó városrészek bekapcsolása a város fejlődésébe a fizikai környezet megújítása és a szociális problémák kezelése révén, a szegregált településrészeken élőknek a társadalomba történő visszaintegrálása érdekében, a kijelölt akcióterület leromlását okozó tényezők megváltoztatása, folyamatok megállítása és megfordítása, leromlással fenyegetett városi lakótelepek (pl. panel lakótelepek) integrált akcióterületen alapuló rehabilitációja. A regionális akciótervben megjelenő támogatási konstrukció két kiemelt területe:

27  

az iparosított technológiával készült épületek által alkotott leromló állapotban levő lakótelepi akcióterületi rehabilitáció – lakótelep komplex – társadalmi, fizikai megújítása, valamint a hagyományos építésű városi krízisterületek rehabilitációja, hátrányos helyzetűek által lakott rossz infrastruktúrájú leromlott területek rehabilitációja.

A konstrukció keretében olyan, lakótelepeket és/vagy halmozottan hátrányos helyzetűek lakta nem lakótelepi beépítésű területeket magában foglaló akcióterület komplex megújítása támogatható, amely a fizikai megújítás mellett hangsúlyt fektet az érintett közösségek erőforrásainak fejlesztésére, vagyis a konstrukció célja, hogy a terület lakosságának életesélyei, életkörülményei javuljanak. A fejlesztésekben ösztönzendő a kijelölt akcióterületen működő vállalkozások bevonása is. Nem támogatható olyan projekt, amely nem tartalmaz az Európai Szociális Alap által támogatott képzési és közösségfejlesztési akciókat. Továbbá a közösségi iránymutatásoknak megfelelően az akcióterületeken amennyiben többlakásos épületekből, illetve szociális bérlakásokból áll - kötelező lakóépület felújítást megvalósítani annak érdekében, hogy az akcióterület lakóházállománya is megújuljon és az akcióterületek leromlását, társadalmi státuszának csökkenését, az ingatlanárak esését tartósan meg lehessen állítani. A konstrukció elvárt eredményei:  A leromlott vagy leszakadó városrészek bekapcsolódnak a város fejlődésébe, további lecsúszásuk megáll.  A fizikai környezet megújításának hatására élhetőbbé válik a szociálisan hátrányos településrészek lakókörnyezete.  A konstrukció hatására megindul a rehabilitált városrész lakosságának társadalmi integrációja, javulnak életlehetőségei, a lakosok jobban érzik magukat lakókörnyezetükben, lehetőség nyílik a társadalmilag hasznos közösségi életre lakókörnyezetük közelében.  A régió érintett városaiban jelentősen javul a lakásvagyon fizikai állapota, rendezett lakókörnyezet alakul ki.  Csökken a bűnözés és deviancia, javul a gazdasági potenciál a képzettségi, foglalkoztatási szint növekedésének eredményeként.  Az ipartörténeti kolóniák település rehabilitációjának eredményeként a komoly ipartörténeti értéket képviselő telepek beilleszkednek a városi szövetbe, és szociális célú rehabilitációjuk révén korszerűbb lakókörnyezetté válnak, és egyúttal megmenthetők lesznek az értékes épületek, javítva ezzel a városképi megjelenést és az ott élők komfortérzetét, illetve erősítve a lokálpatriotizmust.  Csökken a városi krízisterületek száma, ezáltal javul a települések tőkevonzó képessége, illetve turisztikai vonzereje, valamint a lakosság komfortérzete, csökken a szegregáció és erősödik a társadalmi beilleszkedés, felzárkózás esélye, ezek által pedig javul a közbiztonság is. Miért különlegesek a megyei jogú városokban megvalósuló fejlesztések? A megyei jogú városok a fenti két típus ötvözésével kiemelt projektek keretében valósítják meg fejlesztéseiket, ami azt jelenti, hogy a 7 éves forráskeretük terhére megvalósítanak mind funkcióbővítő, mind szociális célú rehabilitációt. A két cél ötvözése egy akcióterületen belül nem lehetséges, csak külön akcióterületeken.

28 A városok pályázati rendszerben valósíthattak meg szociális városrehabilitációs programokat, kivéve a megyei jogú városokat, ahol kiemelt projektekként kötelező jelleggel kellett ilyen beruházásokat végrehajtani. A funkcióbővítő városrehabilitációhoz hasonlóan új típusú, komplex és integrált szemléletet tükröző beruházások voltak. Ugyancsak kétfordulós pályázati rendszerben valósultak meg. Elvileg a soft projektek kidolgozásához mentorok nyújtottak segítséget, amelynek hatékonyságát, elérhetőségét sok bírálat érte. A konstrukció helyszíneiként jellemzően a lakótelepek kerültek megnevezésre (és nem a szegregált területek), ami a nagyobb politikai haszon és a kevésbé komplex problémák miatt alakult így. A városok a két konstrukció közül előnyben részesítették a funkcióbővítő beruházásokat. A projektek önmagukban csak korlátozott hatást voltak képesek elérni. A kiírás túl merevnek bizonyult, s nem voltak kapcsolódási pontok, a beágyazódás rendszere nem volt megalapozva. A rendelkezésre álló források is túl alacsonynak bizonyultak. A valódi partnerség megvalósítására is hosszabb időre lett volna szükség a sok érintett szereplő okán.

IV.4. Városfejlesztés a Vajdaságban A JUAN-Joint Urban and Agglomeration Network című pályázati program keretében elkészült – többek között – egy megalapozó tanulmány a Vajdaság Autonóm Tartományban végbement fejlesztésekről. A következő fejezetrészben a fenti tanulmány megállapításaira támaszkodunk. A Szerb Köztársaság Területrendezési Tervében (2010) - összhangban az Európa 2020 stratégiával - a területfejlesztés következő alapelveit fogalmazták meg. Az első és legfontosabb rendező elv a fenntarthatóság, amelyet a térségfejlesztéssel kapcsolatos minden tevékenység esetében alkalmazni kell. További elvek a decentralizáció és a dekoncentráció, a szubszidiaritás valamint a területi kohézió. A versenyképesség növelése párhuzamosan jelenti a nagyvárosi térségek fejlesztését és a kevésbé fejlett térségek funkcionális arculatának kialakítását. A policentrikus területi fejlesztés a városok és a városi települések kiemelt fejlesztését, valamint a város-falu kapcsolatának erősítését kívánja meg. Az elektronikus kommunikáció útján történő tudás- és információ áramlásnak ki kell terjednie az egész országra. Kiemelt cél a közlekedési infrastruktúra javítása, az elérhetőség növelése, valamint a kulturális önazonosság megteremtése. Az élethosszig tartó tanulás elvének tudatosítása. A természeti értékek védelme, a természetes környezetre gyakorolt káros hatás csökkentése. A köz- és a magánszektor partneri kapcsolatának kiépítése, a területfejlesztési döntések átláthatóságának biztosítása. A regionális és a helyi területi egységek határon átnyúló, régióközi, államközi és programspecifikus kapcsolatrendszerének bővítése. Vajdaság Autonóm Tartomány településhálózata nagyjából egyenletes kiterjedésű, jellegzetessége a tervszerű, egyenes vonalú geometriai kompozíció. A Szerb Köztársaság 194 városi rangú települése közül 52 található a Vajdaságban. Vajdaság lakosságának valamivel több, mint mint a fele, 52,5%-a él a városokban. A települések legfőbb jellemzője a

29 folyamatos migráció. A migráció legfőbb oka a megélhetés biztosítása. Leginkább a határ menti, fejletlenebb városok és a peremvárosok lakossága kényszerült arra, hogy a tartomány fejlettebb vidékeire illetve a szomszédos országokban keressen megélhetést. Ennek következtében megfigyelhető egyrészről a falusi települések elnéptelenedése, amit ezzel párhuzamosan a nagyvárosokban, különösen a dinamikusan fejlődő Újvidéken a lakosság koncentrációja követ. Két város, Újvidék és Belgrád lakossága dinamikusan nő. Szuburbanizációs folyamatok zajlanak. A lakások számának növekedése elképesztő méretek ölt, amit viszont a közműellátás fejlődése nem tud követni. A Vajdaság legnagyobb városa Újvidék, a 200-250 ezer lakosú városok kategóriájába tartozik. A következő, 100-200 ezres kategóriába tartozik Pancsova, Nagybecskerek, Szabadka, míg az 50-100 ezer lakost számláló városok közül kiemelkedik Zombor, Nagykikinda, Versec, Ópazova és Szremska Mitrivica, a többi város lakossága 10-50 ezer fő között mozog. Kiemelendő továbbá, hogy a vajdasági városok népsűrűsége alacsony (100km2-re átlagosan 2,6 település jut), jelentősen elmarad a köztársasági átlagtól (100km2-re 7 település jut). „Vajdaság Autonóm Tartomány városhálózatára az a jellemző, hogy különbségek tapasztalhatók a központi és az egyéb elhelyezkedésű települések fejlődésében. A különbség különösképpen hangsúlyos a következő területi relációk szemléletében: makro-regionális központ – a tartomány egyéb települései, regionális központok – az azok vonzásában lévő kistérségi központok, és a helyi (községi) központok – azok az egyéb települések, amelyek az előzőek „komplex funkcionális területéhez tartoznak, vagyis a községi térségek.” (Nagy I. 2012.) Megállapítást nyert, tehát az a tény, hogy a kiegyensúlyozott településhálózat kialakításával ellentétes irányú folyamatok zajlottak, a fejlett és a fejletlenebb térségek közötti szakadék nem csökkent, hanem tovább mélyült. Kiemelendő tendencia, hogy a falusi lakosság tömegesen a városokba vándorol, aminek következtében megbillen a falusi és a városi lakosság egyensúlya, kereszteződnek a falusi és a városi tevékenységek. Olyan szuburbaizációs folyamatok figyelhetők meg, aminek eredményeként olyan települések jönnek létre, amelyek igazából sem nem falvak, sem nem városok, ahol keverednek a az egyik és a másik közegre jellemző tevékenységek pl.: Szremska Mitricován. A városok az utóbbi időben dinamikus fejlődésen mentek keresztül. Kiépült a közműhálózat, az utcák aszfalt burkolatot kaptak, a külterületeken lakónegyedek épültek és ipari létesítmények működnek. Gondok okoz viszont a lakóterületek ellenőrizetlen növekedése, az értékes mezőgazdasági földek kárára történő engedély nélküli építkezések, a szabványok és a területrendezési tervek be nem tartása. A városok belterületén és a peremrészeken megjelenő, minden higiéniai követelményt nélkülöző településrészek kialakulása, aminek okai szintén a munkanélküliséggel összefüggő vándorlásra vezethetők vissza. Megfigyelhető továbbá a védett természeti értékek és a kulturális javak leépülése, pusztulása, az épített örökség értékeinek felszámolása. Folyamatosan romlik a települések életminősége az ipari szennyezés, a közlekedés okozta környezeti terhelés és a nagyszámú illegális szemétlerakók következtében. Hiányzik továbbá a minőségi közlekedési és kommunális infrastruktúra,

30 amely összeköthetné a településközpontokat. Komoly károkat okoz a települések életében a természeti katasztrófák közül a földcsuszamlás és az árvíz. A hajlandóság, a fejlődésre való elköteleződés nyomon követhető, ugyanakkor hiányzik a szakembergárda.

31

V. A tervezés rendszere, integrált városfejlesztési stratégia Mint azt a bevezetőben leírtuk jelenleg folyik a következő tervezési időszakra vonatkozó területfejlesztési dokumentumok társadalmi vitája, hiszen elkészült az Országos Fejlesztési Koncepció és az Országos Területfejlesztési Koncepció, valamint a dél-alföld két megyéjének, Bács-kiskunnak és Csongrádnak a helyzetelemzése. Hazánkban a a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény 1996-os elfogadása óta folyik területi tervezés. Magyarország először 2004-06 közötti időszakban egy részleges, majd a következő hét évben egy teljes tervezési ciklus részese lehetett. Mindeközben a tervezés módszertana is meghonosodott. Az integrált városfejlesztés stratégiák (2008 táján), s részükként az akcióterületi tervek voltak az első olyan tervezési dokumentumok, amelyek kvázi magvalósíthatósági tanulmányként szolgáltak, s konkrét projektek születtek ezek alapján. A tervezéstől a megvalósításig viszonylag rövid idő telt el, s napjainkban zajlanak a konkrét beruházások átadásai. Ezért kijelenthetjük, hogy az IVS-ek igazi áttörést jelentettek a területi tervezés hazai történetében. Az IVS-ek készítésekor a Városrehabilitációs kézikönyv határozta meg a fejlesztési dokumentumok egymáshoz való viszonyát. A településfejlesztési koncepciónak és a településszerkezeti és szabályozási tervnek illeszkedniük kellett az integrált városfejlesztési stratégiához, s ezt az illeszkedést be is kellett mutatni. Több település esetében hiányzó dokumentum volt a településfejlesztési koncepció, így azt az IVS-sel párhuzamosan pótolni kellett. A településszerkezeti és a szabályozási tervhez való illeszkedés bemutatása viszont a gyakorlatban okozott nehézséget. Egy műszaki tartalmú terv és egy hosszútávra szóló stratégiai tanulmány szöveges összevetése nem kivitelezhető egyszerűen. A tényleges programok megvalósításánál viszont az ingatlanok tulajdoni viszonyainak tisztázása, egyértelművé tétele gyakran fennakadás, nehézség előidézőjévé vált. A vizsgált négy város közül Mórahalom számtalan városi szintű tervvel rendelkezik, a településfejlesztési koncepciója 1999-ben íródott. Kiskunhalas városfejlesztési koncepciója és rendezési terve is 2000-ben készült, míg az építési szabályzat egy évvel későbbi keltezésű. Az „Öko Baja” címet viseli Baja város településfejlesztési, modernizációs céljait és irányait 2005-2020 időtávban összefoglaló dokumentum, amelyet a képviselő-testület 2005 májusában fogadott el. A fent bemutatott városfejlesztési koncepcióból levezetve készült el az EU költségvetési ciklusához igazodó, kimenetében konkrét, megvalósítandó és megvalósítható projekt terveket is meghatározó „Baja Városfejlesztési Stratégiája 2007-2013” c. dokumentum, amelyet Baja Város Önkormányzata a 329/2007 (X. 25.) Kth. számú képviselőtestületi határozata alapján fogadott el. Szeged város integrált városfejlesztési stratégiájának készítésekor a városfejlesztési koncepciója egyeztetés alatt állt. A településszerkezeti és szabályozási tervet a közgyűlés 1999-ben hagyta jóvá, s azóta évenként módosításra és elfogadásra kerül. Az IVS-ben tervezett fejlesztések, mind a szabályozási terv, mind pedig a szerkezeti terv apróbb módosítását igényelte.

32

A hatályos kormányrendelet szerint a városok mindegyike új településfejlesztési koncepciót kell, hogy készítsen a rendelet mellékletében meghatározott tartalommal. Ez a tervezésre fordítandó jelentős többletforrásokkal jár. Nem egyszerűsíti a tervek tartalmát, hanem inkább még bonyolultabbá teszi a kiterjesztett helyzetelemzésnek köszönhetően. A városok, falvak már jelentős összegeket fordítottak eddig is tervezésre, de a tervezés jelentőségét csak akkor értik meg, fogadják el a települések, ha azokból valóban források keletkeznek. Az integrált városfejlesztési stratégia ebből a szempontból sikeresnek bizonyult, hiszen a tervezés második fázisában már konkrét megvalósíthatósági tanulmányok születtek. Ennek fényében javasoljuk, hogy a jövőben is követendő példa legyen a tervezést követő megvalósítás és a terv minél nagyobb részének megvalósításának biztosítása. Ne hagyjuk magukra a településeket, segítsük őket abban, hogy minél előbb, minél egyszerűbben véghezvigyék elképzeléseiket. A fenti példák és a javaslatok bemutatásával kicsit előreszaladtunk... A most következő fejezetben elhelyezzük az integrált városfejlesztési stratégiát a területi tervezés rendszerében, kapcsolódási pontokat keresünk a településfejlesztés és rendezés között, majd részletes elemezzük a négy város fejlesztési terveit.

V.1. Településfejlesztés, településrendezés 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről rendelkezik. A törvény átfogó módosítására 2012. évben került sor. Az előző évi, átfogó módosítás alkalmával – többek között - beépítésre került az integrált településfejlesztési stratégia fogalma, helye a tervezés rendszerébe. A jogszabály rendelkezései szerint a településfejlesztés és a településrendezés célja a lakosság életminőségének és a település versenyképességének javítása érdekében a fenntartható fejlődést szolgáló településszerkezet és a jó minőségű környezet kialakítása, a közérdek érvényesítése az országos, a térségi, a települési és a jogos magánérdekek összhangjának biztosításával, a természeti, táji és építészeti értékek gyarapítása és védelme, valamint az erőforrások kíméletes és környezetbarát hasznosításának elősegítése. A településfejlesztés és a településrendezés során biztosítani kell a területek közérdeknek megfelelő felhasználását a jogos magánérdekekre tekintettel. Ennek során figyelembe kell venni:  a népesség demográfiai változását, lakásszükségletét,  a népesség fizikai, szellemi és lelki igényeit, különös tekintettel a családok, a fiatalok, az idősek, a fogyatékos személyek igényeire, az oktatás, a kultúra, a sport, a szabadidő és az üdülés, valamint a civil szervezetek, egyházak működési feltételeinek lehetőségeire,  a helyi népesség identitásának erősítését, kulturális örökségük sokféleségének és gazdagságának megőrzését,  a népesség megélhetését biztosító gazdasági érdekeket, a munkahelyek megőrzésének és új munkahelyek teremtésének érdekeit, a mező- és erdőgazdaság, a közlekedés, a posta és a hírközlés, a közüzemi ellátás, különösképpen az energia- és vízellátás, a hulladékkezelés, a szennyvízelhelyezés - és kezelés, valamint a nyersanyaglelőhelyek biztosítását,

33    

       

a helyi társadalmi-gazdasági és infrastrukturális egyenlőtlenségek csökkentését, az integráció elmélyítését, a közlekedési kényszer csökkentését és a megfelelő színvonalú közlekedés kialakítását, az egészséges lakó- és munkakörülmények, a népesség biztonságának általános követelményeit, a megőrzésre érdemes történeti vagy településképi jelentőségű településrészek és az építészeti és régészeti örökség védelmét, felújítását és továbbfejlesztését, valamint az értékes építmény és tájrészlet látványát (rálátás), továbbá az ingatlanról feltáruló kilátás védelmét, annak mértékéig, hogy az az érintett telkek szabályos beépítését ne akadályozza, a környezet-, a természet- és a tájvédelem szempontjait, a tájhasználat, a tájszerkezet és a tájkép formálásának összehangolt érdekeit, különös tekintettel a víz, a levegő, a talaj, a klíma és az élővilág védelmére, a területtel és a termőfölddel való takarékos gazdálkodást, az arra alkalmas természeti adottságok gyógyászati hasznosításának elősegítését és védelmét, a honvédelem, a nemzetbiztonság és a katasztrófavédelem érdekeit, az ásványvagyon-gazdálkodás érdekeit, az infrastrukturális erőforrások optimális kihasználását, valamint a zöldfelület-, környezet- és természetkímélő fejlesztések támogatását.

A településfejlesztés feladata a településen élők számára a települési élet- és környezetminőség javítása, a környezetbiztonság erősítése, a települési erőforrásokra építő, az erőforrások fenntarthatóságát biztosító, hosszú és rövid távú fejlesztési irányok, célok és az azok elérését biztosító programok és eszközök meghatározása. A településfejlesztési koncepció hosszú távra rendszerbe foglalja az önkormányzat településfejlesztési szándékait, ennek keretében a területi adottságok és összefüggések figyelembevételével meghatározza a település jövőképét, javaslatot tesz a helyi környezet, a társadalom, a gazdaság és az infrastruktúra átfogó fejlesztésére, a műszaki, az intézményi, valamint a táji, természeti és ökológiai adottságok fenntartható hasznosítására. A településfejlesztési koncepcióban foglaltakat a települési önkormányzat döntéseiben érvényesíti. A településfejlesztési koncepciót az önkormányzatok véleményeztetik, majd a képviselőtestület hagyja jóvá. Melyek a településrendezés feladatai? A településrendezés feladata, hogy a település területének, telkeinek felhasználására és az építés helyi rendjére vonatkozó szabályok kialakításával  meghatározza a település összehangolt, rendezett fejlődésének térbeli-fizikai kereteit,  a település adottságait és lehetőségeit hatékonyan kihasználva elősegítse annak működőképességét a környezeti ártalmak legkisebbre való csökkentése mellett,  biztosítsa a település működéséhez szükséges infrastruktúra-hálózatot, valamint  biztosítsa a település, településrészek megőrzésre érdemes jellegzetes, értékes szerkezetének, beépítésének, építészeti, természeti és tájképi arculatának védelmét. A településrendezés eszközei:

34  

a településszerkezeti terv, amelyet a településfejlesztési koncepció alapján a települési önkormányzat képviselő-testülete dolgoztat ki és állapít meg, a helyi építési szabályzat, amelyet a településszerkezeti terv alapján a települési önkormányzat képviselő-testülete dolgoztat ki és állapít meg.

A településszerkezeti terv meghatározza a település alakításának, védelmének lehetőségeit és fejlesztési irányait, ennek megfelelően az egyes területrészek felhasználási módját, a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését, az országos és térségi érdek, a szomszédos vagy a más módon érdekelt többi település alapvető jogainak és rendezési terveinek figyelembevételével a környezet állapotának javítása vagy legalább szinten tartása mellett. Az építés helyi rendjének biztosítása érdekében a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket helyi építési szabályzatban kell megállapítania. A települési önkormányzatok az építésügyi feladataik ellátására társulhatnak, valamint feladataikat közösen is megoldhatják. A közös településrendezési eszközöknek az egyes településekre vonatkozó részeit az érintett települési önkormányzatok képviselő-testületei állapítják meg. A véleményezési eljárás lefolytatásáról az önkormányzatok megállapodásában meghatározott település polgármestere gondoskodik. Az integrált fejlesztés alapdokumentuma a jövőben is az integrált településfejlesztési stratégia marad. Az ehhez kapcsolódó előkészítő dokumentum a településfejlesztési koncepció. E két szakmai dokumentum tartalmi követelményeit a fenteknél alacsonyabb szintű jogszabály a 314/2012. Kormányrendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szabályozza. A jogszabály a településfejlesztési koncepcióra, az integrált településfejlesztési stratégiára, a településrendezési eszközökre, valamint azok tartalmára, elkészítésének, egyeztetésének és elfogadásának rendjére, továbbá a településképi véleményezési eljárásra, a településképi bejelentési eljárásra és a közterület-alakításra terjed ki A jogi norma egyértelműen rögzíti, hogy a tervezési dokumentumok közös fejlesztési szakmai anyagként értelmezendők, így „Az önkormányzatok által – megállapodás alapján – társulásban készített koncepciót, illetve stratégiát a közös tervezésben érintett önkormányzatok közös dokumentumként fogadhatják el.” A jogszabály 1. számú melléklete alapján a települési tervezési dokumentumokat az alábbi struktúrában szükséges elkészíteni: A megalapozó vizsgálat tartalmi követelményei:  helyzetfeltáró munkarész,  helyzetelemző munkarész,  helyzetértelmező munkarész.

35 A településfejlesztési koncepció és az integrált településfejlesztési stratégia tartalmi követelményei. A településfejlesztési koncepció tartalmi követelményei  jövőkép,  célok,  kiinduló adatok a további tervezéshez,  ha stratégia nem készül, a megvalósítás eszközei és azok nyomon követése. Az integrált településfejlesztési stratégia tartalmi követelményei:  középtávú célok, és azok összefüggései,  a megvalósítást szolgáló beavatkozások,  antiszegregációs program (amennyiben a településen található szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett terület),  a stratégia külső és belső összefüggései,  a stratégia megvalósíthatóságának főbb kockázatai,  a megvalósítás eszközei és nyomon követése. A fentieken túl a jogszabály rögzíti a településszerkezeti terv valamint a helyi építési szabályzat tartalmi követelményeit is. A jogszabályból egyértelműen kiviláglik, hogy a szociális városrehabilitáció kérdése továbbra is terítéken lesz, hiszen antiszegregációs terv készítése a jövőben is elvárás.

Forras: www.jogikornyezet.pdf

36

V.2. Integrált városfejlesztési stratégia Míg a településfejlesztési koncepció és a településszerkezeti és szabályozási terv fogalma régről ismert volt az önkormányzati szakértők és a tervezők előtt, addig az integrált városfejlesztési stratégia fogalmával, felépítésének követelményeivel csak 2007. évben, a már többször hivatkozott városfejlesztési kézikönyv megjelenésével egy időben ismerkedtek meg. Az integrált városfejlesztési stratégia (a továbbiakban IVS) fejlesztési szemléletű, középtávot (7-8 év) átölelő tervdokumentum, célja a városokban a területi alapú, területi szemléletű tervezés megszilárdítása, a városrészre vonatkozó célok kitűzése, és annak középtávon való érvényesítése. Ezzel a városokat hozzásegítjük közvetetten a fejlesztési szemléletmód alkalmazásához, a kiszámítható, területi megközelítésű városfejlesztési gyakorlat fejlődéséhez. A városfejlesztési dokumentum eszköztára az IVS-sel elmozdul a megvalósíthatóság irányába, hiszen ebben a dokumentumban a megvalósítás pénzügyi és szervezeti feltételeiről is számot kell adni. Középtávon az integrált városfejlesztési stratégia a város összes fejlesztésének meghatározójává, referenciapontjává válik. Ily módon az integrált városfejlesztési stratégia feltételezi a város életében meghatározó erőközpontok partnerségét és kompromisszumát, amely magába foglalja az önkormányzaton és közszféra intézményein túlmenően a lakossággal, vállalkozókkal és civil szervezetekkel való konzultációt is. Az IVS egyik fő célja, hogy az egyes városrészekben kijelölje a támogatással, vagy a támogatás nélkül megvalósuló fejlesztendő akcióterületeket. Az integrált városfejlesztési stratégia nem jogszabályi kötelezettség, hanem egy hiánypótló dokumentum, amely megteremti a településfejlesztési koncepció célkitűzései, és a támogatási forrás orientált akcióterületi terv közötti átmenetet. Ugyanakkor legitim dokumentum, hiszen az integrált városfejlesztési stratégiát az önkormányzat képviselő-testülete hagyja jóvá határozati formában. Az IVS elkészítését az Európai Unió ösztönözte, elkészítése feltétele volt a városrehabilitációs uniós támogatások elnyerésének. Az IVS kötelező tartalmi és módszertani követelményrendszerét az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség közösen határozta meg. Így tehát a dokumentumok mindegyike azonos módszertan alapján készült. A tervezés időpontja is azonos: a 2008. (és a 2009.) év. A részletes elemzés Szeged, mint régióközpont tervezési dokumentumainak elemzésére tér ki, valamint 3 határhoz közeli város: Mórahalom, Kiskunhalas és Baja fejlesztési elképzeléseit vizsgálja. Mórahalom Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájának készítői nem kerültek feltüntetésre az anyagban. A dokumentum mellékletek nélküli terjedelme 183 oldal. Időtávja 7-8 év. (https://www.morahalom.hu/download.ashx?type=file&id=7760) Kiskunhalas Város Integrált Stratégiája a budapesti székhelyű Maientika Gazdasági Tanácsadó Kft. szakértőinek közreműködésével készült.

37 (https://www.terport.hu/ivs/kiskunhalas/ivs.pdf) Baja Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája (https://www.www.bajavaros.hu/baja/download.ashx?type=file&id=2459) 2008. nyarán került elfogadásra. A tervezési feladatokkal az önkormányzat a „Baja Invest” Városfejlesztési Zrt.-t bízta meg, aki a Hat Penna Kft. szakmai támogatását kérte. Baja város lakossága 2006. decemberi adatok szerint 37.462 fő volt. A lakosságszámnál maradva Mórahalom a legkisebb az érintett négy település közöl, lakóinak száma 6 ezer fő feletti, ezt követi Kiskunhalas 28.752 fővel, míg Szeged lakossága a legjelentősebb, meghaladja a 170 000 főt. Szeged Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ugyancsak 2008. nyarán került elfogadásra. (https://www.szegedvaros.hu/.../135-integralt-varosfejlesztesi-strategia.html) Az IVS tartalmi követelményeit meghatározó 2007-ben készült módszertani kézikönyv címe városrehabilitációs kézikönyv. A rehabilitáció fogalma a kézikönyv szerint: „A hatályos Országos Településrendezési és Építési Követelmények fogalomértelmezése szerint a rehabilitáció elavult, de értéket képviselő településrész, tömb olyan felújítása, amelynek során az úthálózat és az épületállomány erre érdemes elemeinek megtartásával, korszerűsítésével, az alkalmatlan épületek, épületrészek elbontásával, esetleg azok új épületekkel történő pótlásával történik az érintett terület értékének a kornak megfelelő színvonalra emelése. A mai rehabilitációs feladatok ismeretében fontos, hogy a terület rehabilitációs felértékelése feleljen meg a városszerkezetben elfoglalt helyzetének. Egy város rehabilitációs feladatainak számbavételekor meg kell állapítani, hogy hol, milyen szempontból van elavult, funkcióvesztett, de építészeti vagy gazdasági/társadalmi értéket képviselő településrész, amelynek a városszerkezetbe való visszaillesztése uniós/ kormányzati/ önkormányzati eszközökkel szükséges (felújítása/átépítése nem bízható csak a piaci folyamatokra).” A két évvel későbbi módosított kiadás már a városfejlesztés címet viseli. A jövőben is javasoljuk ez utóbbi kifejezés használatát, hozzátéve a fenntartható jelzőt. Mit takar a fenntarthatóság fogalma? A gazdasági fejlődés, a társadalmi fejlődés és a környezetvédelem hármasának együttes teljesülésének metszetében található a fenntarthatóság. A jövőben kívánatos lenne, hogy olyan fejlesztéseket, beruházásokat hajtsanak csak végre a városok, amelyek valóban megfelelnek a bemutatott ábra elvárásainak, azaz valóban fenntarthatók. A funkciók fogalmának használata új, eddig ismeretlen kifejezés volt a tervezési metodikák rendszerében. A funkcióellátottság, a funkciók definiálása megtalálható a kézikönyv 36. oldalán. Pl.: Közlekedési, távközlési funkciók: távolsági autóbusz-megálló, vasútállomás, postahivatal (fiókposta), helyi autóbuszjárat, tömegközlekedés, benzinkút, taxi szolgáltatás, közüzemi vízhálózat léte, zárt közcsatorna-hálózat. A lista frissítését, pontosítását javasoljuk az új önkormányzati törvénynek megfelelően, s azt kérve a tervezőktől, hogy ezt a fogalomrendszert következetesen használják. Tehát megmaradhat a korábbi öt funkció (gazdasági; közlekedési; távközlési; közösségi; állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatási; humán szolgáltatási funkciók), tételes felsorolásra az egyes funkciók tartalma pontosításra szorul, annak érdekében hogy minden lehetséges területet lefedjen.

38

Forrás: saját szerkesztés

A kézikönyv jövőbeni tartalmának rövidítését javasoljuk. A történeti részek és a pályázathoz kapcsolódó kritériumok, leírások elhagyandók.

V.3. A város szerepének meghatározása a településhálózatban A módszertan a város szerepének meghatározását a településhálózatban kétfelől kívánja megközelíteni, egyrészt az Országos Területfejlesztési Koncepcióban meghatározottak szerint, másrészt a város szerepének meghatározását kívánja meg a szűkebb és tágabb térség vonatkozásában. Mindegyik vizsgált város szerepe, jelentősége, funkciója túlmutat a település közigazgatási határán. Mire gondolunk pontosan? Mórahalom város Csongrád megye, és a Dél-alföldi régió egyik legdinamikusabban fejlődő települése. Szeged-alsótanyai közigazgatási telepéből alakult ki, s a fejlesztések eredményeként több mint 200 év alatt elérte a városi rangot. 15 település tartozik vonzáskörzetébe. „Mórahalom város képviselőtestülete folyamatosan törekszik arra, hogy közintézményeivel és szolgáltatásaival a városhiányos térség valamennyi települését kiszolgálja.” Ez a szolgáltató jelleg a következőkre terjed ki: gazdasági, közlekedési, távközlési funkció, közösségi funkció, szórakozás, szabadidő, állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatási funkció, humán szolgáltatás. Kiskunhalas város a Duna-Tisza közének déli határvárosa. A két folyótól szinte egyenlő távolságra, a homokvidék legmagasabb részén, a fővárostól délre 134 km-re, Kecskeméttől és Szegedtől egyaránt mintegy 60 km-re fekszik. Kiskunhalas a Dél- Alföldi Régióhoz, ezen belül Bács-Kiskun megyéhez tartozik, a megye 4. legnépesebb települése. A város a kilenc település – Balotaszállás, Harkakötöny, Kelebia, Kiskunhalas, Kisszállás, Kunfehértó, Tompa, Pirtó és Zsana - által 2004. június 1-jén életre hívott Halasi Többcélú Kistérségi

39 Társulás központi települése. A térség községei – Kelebia és Tompa kivételével – 1947 és 1952 között Kiskunhalas tanyavilágából váltak ki, szerves kapcsolatukat azóta is megőrizték a központtal. Kiskunhalas közigazgatási, oktatási, egészségügyi, szociális és kulturális intézményei széles, a kistérség határain túlnyúló vonzáskörzettel rendelkeznek. Mindemellett a város évszázadok óta a térség piaci központja, amely szerepet az országhatár közelségének és a városon áthaladó nemzetközi forgalomnak köszönhetően a mai napig megőrzött. Fontos kihangsúlyozni, hogy Kiskunhalas szerepe nemcsak kistérség központi funkciója miatt lényeges, hanem a régión belül is kiemelt jelentőséggel bír a kistérségi központok között. Több szomszédos kistérség központi települése jelentősen kisebb és funkcióhiányosabb Kiskunhalasnál, ennél fogva a város hatóköre, központi szerepköre több funkció tekintetében is túlmutat a halasi kistérség határain. Nem az integrált városfejlesztési stratégiában, hanem a város 2000-ben jóváhagyott településfejlesztési koncepciójában találtunk utalást a határon átnyúló kapcsolatok bővítésének szükségességére. „A város kedvező közlekedés-földrajzi elhelyezkedését, a várható életminőség-javulást, a határhoz közeliséget, a már meglévő és kiépíthető szolgáltatásokat kihasználva Kiskunhalas lehetősége és fejlesztési prioritása kiszélesítésével pedig újabb piacok nyílhatnak meg a többi vállalkozás számára is. Ennek tovagyűrűző hatása a határ menti különleges gazdasági övezet, logisztikai alközpont kialakítása, amely további vállalkozások megtelepedését eredményezheti, a nemzetközi kapcsolatok kiszélesítésével pedig újabb piacok nyílhatnak a többi vállalkozás számára is. Ennek tovagyűrűző hatása az idegenforgalom élénkülését is meghozhatja.” Baja azon kívül, hogy a Bajai kistérség központja, illetve emellett a Kalocsai, Bácsalmási és Jánoshalmi kistérség egy-egy jelentős része is vonzáskörzetébe tartozik, hosszú távon a kialakításra kerülő Alsó- Duna-völgyi térség (a paksi, szekszárdi, mohácsi, bajai, kalocsai, kunszentmiklósi kistérségek, valamint a horvátországi Eszék-Baranya, és a szerbiai Vajdaság) központjává is válhat. Az Alsó- Duna-völgyi térségben élők sajátos értékeinek, érdekeinek, lehetőségeinek eddigieknél markánsabb képviseletére, az ember és természet új típusú viszonyát kiépítő együttműködési programjának kidolgozására és megvalósítására alakulás előtt áll az Alsó- Duna-völgy Fejlesztési Tanács. A kistérségi kapcsolatrendszer mellett évek óta jól működő, szervezett kapcsolat áll fenn a Felső-bácskai térség önkormányzatai között. Ennek formális kerete a Felső-bácskai Önkormányzatok Szövetsége (FEBÖSZ). A FEBÖSZ cégbírósági bejegyzésére csak 1997ben került sor, de már 1994-ben megkezdte működését. A Szövetség 37 térségi települést foglal magába, 2400 km2 nagyságú területen működik, amelyen közel 130 ezer bácskai polgár él. A Szövetség alapvető célja a történelmi hagyományokon alapuló összetartozás, a felsőbácskai tudat felelevenítése, jellemzően kis-régiós társadalmi-gazdasági törekvések segítése. Egységes fellépés, a kollektív képviselet, a felső-bácskai önkormányzatok, a területükön élő polgárok érdekeinek képviselete. Baja város nemzetközi kapcsolatrendszere önkormányzati szinten a testvérvárosi kapcsolatokra épül. Jelenlegi külföldi testvérvárosa – többek között - a szerbiai Zombor.

40 A régió operatív programja szerint a Dél-Alföldön a következő fejlesztési tengelyek alakultak ki:  Szeged,  Kecskemét-Szeged,  Szeged-Békéscsaba,  Duna-mente (Solt-Kalocsa-Baja),  Kecskemét-Békéscsaba,  Baja-Szeged-Békéscsaba. Szeged gazdasági, közlekedési, távközlési, közösségi, igazgatási és humán funkciókat lát el. Felsőfokú képzési központ, a régió ipari és kulturális központja. A magyar-román-szerb hármas határ közelsége és a nemzetközi közlekedési folyosók jelenléte jelentős logisztikai szerepkört biztosítanak. Szeged és a környező 14 település alkotnak egy kistérséget. A kistérség nyugati részét képező hét község (Üllés, Bordány, Zsombó, Domaszék, Röszke, Szatymaz, Forráskút) a Duna-Tisza közi Homokhátság része, míg a másik hat község és egy város (Algyő, Deszk, Dóc, Sándorfalva város, Tiszasziget, Újszentiván, Kübekháza) a Tisza- és a Maros folyók mentén, illetve Szeged város közvetlen szomszédságában helyezkednek el, és természeti adottságuk is alapvetően más, mint a kistérség nyugati felé. A fejlesztés alapvető koncepcionális eleme az a körülmény, hogy ez a kistérség a „város és vidéke” tipikus megjelenési formája, ami egyrészt kölcsönös egymásra utaltságot jelent, másrészt éppen a város perspektívája révén dinamizmust és új funkciók kialakulásának lehetőségét biztosítja. Alapvető koncepcionális elem az is, hogy a kistérség fejlettségi szintje, bár meghaladja mind a Csongrád megyei, mind a Dél-alföldi falusi átlagot, mégsem megfelelő színvonalú. Ezért egy sajátos fejlesztési kényszer áll elő: csaknem egyszerre kell fejleszteni az alapinfrastruktúra kiépítettségét és a gazdasági tevékenységet. A harmadik koncepcionális alapelem az a tény, hogy a kistérség speciális természeti és települési adottságokkal rendelkezik és a mezőgazdasági termékek között több hungarikum található. A kistérségi kapcsolatrendszeren túl kibontakozóban van egy városok közötti hálózatos kapcsolat kialakulása is. Hosszú távon Szeged, Hódmezővásárhely, Makó szoros együttműködését a közelség (30-20-30 km) és az együttesen közel negyedmilliós lakosságszám is indokolja. A települések közötti feladat- és munkamegosztás a következőképpen képzelhető el. Hódmezővásárhelyen és Makón a hagyományos ipar jelentős számú, alacsonyabb szinten képzett munkaerőt foglalkoztat. Szeged munkaerő felvevőhely lehet mind a magasan, mind az alacsonyabb szinten képzett munkavállalók körében. A szegedi kereskedelem és szolgáltatóipar a két város és a kistérség munkavállalóit fogadja. Az egészségügy és a középfokú oktatás területén a feladatmegosztásnak a városok között ugyancsak van perspektívája. Az együttműködés kiemelt területe lehet az idegenforgalom összehangolása, egymás nevezetességeinek programba iktatása, a kistérség településein lassan alakuló falusi turizmus városi támogatása. Szeged és Makó között a Maros folyón rendszeresen közlekedő kishajó forgalom megszervezése egyedülálló természeti látványosságot, eladható idegenforgalmi értéket teremthet. Szeged és Hódmezővásárhely között a képzőművészet területén is adottak az egymást segítő – kiegészítő lehetőségek. (Alföldi Galéria, Kortárs Művészetek Háza).

41 Az érintett városok közúti kapcsolata várhatóan már középtávon megfelelő színvonalú lesz, hiszen megvalósult a 47-es út még hiányzó szakaszainak 2x2 sávos kiépítése, az M43-as autópálya átadását követően felújításra kerül a 43-as út Szeged – Makó közötti szakasza és a Makó – Hódmezővásárhely közötti út. Kedvezően alakuló gazdasági fejlődés esetén a városok közötti elővárosi gyorsvasúti kapcsolatnak is adott az alépítménye. A vasút tiszai átvezetése Szegeden a vasúti „körforgalmat” is megteremtheti. A város szerepének meghatározása a településhálózatban rész pontosítását, átláthatóbbá tételét javasoljuk. Előre elkészített táblázatos formában bejelölhetné (különböző színekkel) a város, hogy a korábban meghatározott funkciók alapján, amelyek azok a területek, feladatokat, amelyeket jelenleg betölt, illetve a jövőben be szeretne tölteni, vagy megerősíteni kíván. A területi hatály települési, járási, kistérségi, megyei, regionális szintre terjedhetne ki. A város-vidék kölcsönös kapcsolatában gondolkodva jelezhetné azt is a település, a város vezetése, hogy amelyek azok a funkciók, amelyeket a környező települések biztosítják számára. Pl: gyárak, üzemek, ipari park van s szomszédban, esetleg regionális hulladéklerakó, alternatív iskola stb.

V.4. A város egészére vonatkozó rövid helyzetértékelés A KSH és a T-STAR adatbázisaira támaszkodva készültek el a városi helyzetelemzések. 2008 tájékán a 2001-es alapadatokkal állt csak módunkban dolgozni. A következő tervezési hullámban a 2011-es népszámlálási adatok állnak majd rendelkezésre. Mórahalom esetén a kézikönyvben előírt rövid helyzetelemzés, komplex helyzetelemzéssé „változott”. A stratégia majdnem felét ez a fejezet adja. Kilenc részből áll: 1. elhelyezkedés, megközelítés, térségi kapcsolatok, városszerkezeti jellemzők, 2. Mórahalom környező települései, 3. természetföldrajzi adottságok, 4. gazdasági környezet, 5. társadalom, 6. környezet, 7. közszolgáltatások, 8. településen működő civil szervezetek, 9. az elmúlt időszak fejlesztési elképzelései (2002-2005). Érdekességként említjük meg, hogy a helyzetelemzés második fejezete Mórahalom környező településeivel foglalkozik. A helyzetelemzés ezen része viszont nem túl informatív, hiszen csupán az érintett nyolc település (Ásotthalom, Bordány, Forráskút, Öttömös, Pusztamérges, Ruzsa, Üllés, Zákányszék) fő funkcióit, jellemzőit határozza meg, valamint a települések méretét és népességük számát mutatja be táblázatos formában. Baja város történeti múltjának felvázolása után a helyzetelemzés a gazdaság, az ipar, a környezet és a társadalom bemutatására terjed ki. A gazdasági rész külön foglalkozik az önkormányzat költségvetésével. A helyzetelemzés fejezet Szeged esetében a város gazdaságának, társadalmának, környezetének és közszolgáltatásainak elemzésére terjed ki.

42 A helyzetelemzések bemutatása még követi az ágazati lehatárolásokat, a helyzetelemzések bemutatásának szigorúan határt szab a „közigazgatási lehatárolás”. Az egyszerűsítés, átláthatóság, bürokrácia csökkentése érdekében a helyzetelemzés lerövidítését, egyszerűbbé tételét szorgalmazzuk. Támogatjuk, hogy csak a főbb megállapításokra térjen ki, a valóban releváns adatokat elemezze és sommás összefoglalásokat tegyen. A SWOT-analízis összefoglaló, súlyozó megállapításaira térjen csupán ki. Ezzel szemben a most elfogadott rendelettervezet a helyzetelemzés bővítését, még több adat, információ beépítését javasolja. S helyzetelemzés elkészítését írja elő mind a településfejlesztési koncepció, mind pedig az integrált településfejlesztési stratégia vonatkozásában.

V.5. Városrészek területi megközelítésű elemzése A kézikönyv útmutatásai szerint a településfejlesztési koncepciót és településrendezési tervet alapul véve történik a városrészek beazonosítása (melyek térképes megjelenítése is szükséges). Az IVS teljesen lefedi a várost, mindegyik városrésszel kapcsolatban megállapításokat tesz, és kiemel olyan, középtávon különösen fontos városrészeket, amelyek a városfejlődés kitörési pontjai lesznek. Hogyan alakulnak a városrészek a vizsgált négy településen? Mórahalom integrált városfejlesztési stratégiájában olvasottak szerint a város belterületének jellegzetességei határozott vonalat húznak a városrészek köré. Ezen területegységek határozott és karakteres arculata tükrözi a város kitűzött fejlődési irányainak jelentős részét. A településfejlesztési koncepció és településrendezési tervet alapul véve történt a városrészek beazonosítása. A városrészek lehatárolásában jelentős szerepe volt továbbá a város fizikai fejlődésének, mivel jellemzően a városépítés egy-egy jellegzetes hullámához kötődnek az egyes városrészekhez tartozó területek. Mórahalom város fő fejlesztési területei a turizmus, az ipari park beruházásai, a mezőgazdaságra épülő könnyűipar és a civil szervezetekkel való szorosabb együttműködés. A fenti fejlesztési irányok köszönnek vissza a városrészek kijelölésénél. A stratégia három városrészt határoz meg: 1. városközpont – a turizmus, az egészséggondozás és a humán infrastruktúra fejlesztési központja, 2. homokhát térségi agrár-ipari park , mint a mezőgazdasági és az ipar központja, 3. lakóövezet – a civil szférával kapcsolatos fejlesztések helyszíne. Kiskunhalas városát 10 városrészre osztották: 1. Belváros, 2. Felsőváros, 3. Sóstói lakótelep, 4. Kertváros, 5. Tabán, 6. Alsóváros, 7. Oncsa lakótelep és Ipartelep, 8. Délnyugati városrész, 9. Alsó- és Felsőöregszőlők, 10. Déli telep.

43

A tervezési dokumentumban mindegyik városrészre rövid, egy oldalas összefoglalást találunk, amit SWOT-analízis zár. Baja város esetében a tervezők a városrészek lehatárolásánál alapvetően az egyes területek funkcionális szerepkörének vizsgálatát alkalmazták, igyekezve olyan homogénnek mondható városrészeket körülírni, amelyek funkcionálisan, történeti hátterük tekintetében és a jövőbeli fejlődési lehetőségek alapján is összetartozó területrészekből épülnek fel. Emellett törekedtek a lehető legjobban áttekinthető határvonalat meghúzni a település városrészei között. Közös műhelymunka eredményeként végül is 4 városrész (keleti, nyugati, központi, déli) került lehatárolásra. A városrészek lakosság 7-10.000 fő között szóródik. Szegedet a tervezők 10 városrészre osztották (Belváros, Alsóváros, Móraváros, Rókus és lakótelepek, Felsőváros és lakótelepek, Újszeged-Szőreg kertváros, Déli kertváros, Északi kertváros és Tápé, Nyugati Iparváros-Kiskundorozsma-Subasa-Sziksós-Béketelep, Tisza és a Maros hullámtere), az általános, szöveges bemutatást követően, az erősségeket, gyengeségeket, lehetőségeket és kockázatokat összefoglalva, rendszerezve mutatják be. Ebben a fejezetrészben már megjelenik a területi megközelítés, a városrészek lehatárolása új elem a tervezés rendszerében. A városrészek száma és a város nagysága között nem találtunk egyenes arányos összefüggést. A városrész lehatárolásokat térképes megjelenítések teszik szemléletessé. Hogyan zajlott a városrészek helyzetelemzésének elkészítése a gyakorlatban? A városrészekre vonatkozó adatokat a városrészek lehatárolása után külön meg kellett kérni a Központi Statisztikai Hivatal Népességstatisztikai Főosztályától. Szükség esetén a határoló utcákat külön kellett egyeztetni. Csak a város közigazgatási határon belül gondolkodhattunk. A megrendelőt és a számlát mellékletként csatolni kellett a tervezési dokumentumhoz. Az eljárás bonyolult és hosszadalmas volt, többletköltséget idézett elő. A megkapott adatok nem biztos, hogy relevánsak voltak az adott városrész vonatkozásában (nem biztos, hogy a lakosság korösszetétele a legszemléletesebb adat, amivel a fejlődést mérni lehet..). Mutatók képzését sem biztos, hogy ezek az adatok segítették a leghatékonyabban. A városrészek lehatárolásának további szerepe, funkciója nem lévén a jövőben az ilyen típusú területi felosztás elhagyását javasoljuk.

V.6. Stratégiai fejezet A módszertani kézikönyv háromszintű célhierarchia (jövőkép, tematikus célok, városrészi célok) bemutatását kéri. Itt jelenik meg először az időbeliség, hiszen míg a jövőkép hosszútávra (15-20 év) mutat irányt, addig a tematikus célok 7-8 évre tekintenek előre, míg a városrészi célok időtávja csupán 2-3 év. A jövőképpel szemben elvárás volt, hogy egyrészt demográfiai jellegű legyen, másrészt vonatkozzon a város vonzáskörzetébe tartozó települések feladatmegosztására. A jövőképnek ugyanakkor összhangba kellett a város településfejlesztési koncepciójával. A középtávú célok ágazati jellegűek, horizontálisak, illetve területiek lehetnek. A célrendszer bemutatása után a stratégia koherenciáját és konzisztenciáját (szép magyar kifejezések!) is fel kellett vázolniuk a tervezőknek. Ez a rész magában foglalta a településfejlesztési koncepcióval és településrendezési tervvel való összhang bemutatását, annak vizsgálatát, hogy a célrendszer szintjei illeszkednek-e egymáshoz, lefedik-e a teljes

44 területet, valamint külön ki kellett térni a környezeti állapotban való veszteség bemutatására és annak kompenzálására. Miért csak a környezeti hatásokat kellett bemutatni, miért feltételezik azt, hogy ezek negatív hatások? A célok rendszerének bemutatására többféle megoldás született. Mórahalom átfogó célja „ A fenntartható növekedés városa”. A hosszú távú átfogó cél alá négy középtávú tematikus cél került megfogalmazásra:  „Az intelligens város”,  „Az egészség és a turizmus városa”,  „A modern gazdaság városa”,  „A humán infrastruktúra városa”. Míg az átfogó cél megfogalmazása tükrözi az integráltságot, addig a tematikus célok megfogalmazása, már az ágazati fejlesztési irányokat jelöli. Az intézkedések rendszere a következő. A közigazgatási adminisztratív kiszolgáló rendszer fejlesztési irányai:  a közigazgatási rendszer internetes hozzáférésének alakítása, bővítése,  a szolgáltatások célszerű összerendezése a praktikum és az elérhetőség jegyében,  a szolgáltatások ügyfélbarát rendszerének hatékonyabb kiépítése,  a minőség – és hatékonyság orientált ügyintézés megvalósítása. A gyógyfürdő gyógyászati szolgáltatásainak fejlesztése,  rehabilitációs központ kiépítése,  az egészségügyi ellátás korszerűsítése,  kerékpár- és turistautak kialakítása. A gazdaság (mezőgazdasággal együtt) fejlesztésének eszközei:  az ipari park bővítése, fejlesztése,  infrastrukturális kiépítettség fejlesztése,  inkubátorház létesítése a kereskedelem ösztönzése céljából.   

Közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése, Sportcentrum kialakítása, Közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása.

A célrendszer könnyebb megértését és a városrészekkel való kapcsolatukat ábra szemlélteti, de ezzel együtt sem egyértelmű a városrészek és a célok időintervalluma közötti kapcsolat. Mórahalmon a környezeti állapotra gyakorolt hatás bemutatása kapcsán a tervezők kiemelték, hogy a közlekedésből származó terhelés valószínűleg nőni fog, de ezt ellensúlyozza a zöldfelületek növelése. Kiskunhalas város – térségével együtt – összehangolt, kölcsönös előnyökön alapuló fejlesztésekkel növelheti verseny-, és megtartó képességét, ezáltal segítve a jobb, harmonikusabb és igazságosabb életfeltételek kialakítását. Ennek megfelelően a fő stratégiai célok:

45 1. 2. 3. 4.

A város hosszú távú versenyképességének javítása, A kohézió erősítése, partnerségek fejlesztése, A város fenntartható fejlődési pályára állítása, A városi lakosság életfeltételeinek javítása.

A kiskunhalasi stratégia tervezői az átfogó célokhoz rendeltek 1-2 mutatót, meghatározták a kiindulási értéket (2008-ra vonatkozóan) és a célértéket (2013-ra), a változás mértékét és a mutató forrását. A tematikus célok rendszere a következő:  A gazdasági környezet fejlesztése, hosszú távú gazdasági fejlődési pálya kialakítása,  Idegenforgalom és turizmus fejlesztése,  Az egészségügy fejlesztése, az általános egészségi állapot és életkilátások javítása,  Környezetvédelmi és alapinfrastruktúra fejlesztések,  Komplex terület rehabilitációs programok,  Oktatás és kultúra fejlesztése,  Társadalmi és térségi kohézió erősítése. A tematikus célokhoz programok tartoznak, a programok száma 51. A legtöbb programot, 12 db-ot a tervezők a környezetvédelem és alapinfrastruktúra fejlesztések tematikus célok alá rendelték. A programokat tovább bontották projektekre (156 db). Baja jövőképe a következő: Élhető, vonzó, versenyképes, harmonikusan fejlődő, környezeti és természeti értékeket megőrző térségközpont. A hosszú távú jövőképhez két közép távú tematikus cél tartozik: a gazdaságot és a turizmust generáló, térségi szinten fenntartható városfejlesztés, illetve a városi közösségek és a helyi társadalom differenciált, innovatív fejlesztése. Nyugati városrész célja: A dunai kapcsolatok erősítése: kikötő- és logisztikai fejlesztések, a vízi turizmus feltételeinek javítása; lakótelepi környezet élhetőbbé tétele. Központi városrész célja: A történelmi belváros funkcióbővítő: városképi, gazdasági és környezeti célú fejlesztése; kistérségi szolgáltató- és közigazgatási szerepének bővítése. A keleti városrész célja: A városrész infrastrukturális hiányainak pótlása, a helyi társadalom felzárkóztatása, az ipari területek betelepítésének elősegítése. Déli városrész célja: A dinamikusan fejlődő lakóövezet szolgáltatási hátterének megerősítése, a kihasználatlan területek gazdasági célú hasznosítása. A célok egymáshoz való viszonyát ábrák és nyilak szemléltetik. A célok mindegyike tükrözi az integráltságot. Minden célhoz az időtávnak megfelelően számszerű mutatókat rendeltek a bajai tervezők és szakértők. A város településfejlesztési koncepciójához és stratégiai tervéhez való igazodás a projekteken keresztül került bemutatásra. Majd a 101 projekt és az érintett városrészek is beazonosításra kerültek. A projektek/indikatív tevékenységek csoportosításra kerültek funkciók szerint: gazdasági, humán szolgáltatás, közigazgatási, közlekedési, környezetvédelmi, soft elem. A környezeti hatások bemutatása címszó alatt az öt környezetvédelmi témájú projekt tartalma került leírásra, s kiemelve azok pozitív hatása került.

46 Szeged megyei jogú város jövőképének megfogalmazása nem szlogenszerű, hanem mondatokba szedett, terjedelme ¾ oldal. Szeged – a jövőképében megfogalmazott fő célja szerint – a „tudásgazdaságra alapozott, nemzetközileg ismert és elismert technológiai, kutatási és fejlesztési központ lesz. A város megőrzi és továbbfejleszti oktatási, szellemi, kulturális, egyházi és egészségügyi szerepét. A fenntartható fejlődést preferálva a hatékonyság, a feszültségek csökkentése és az élhető környezet megteremtése területén. Cél a „szegedikumok” létrehozása. Jó társadalmi közérzet megteremtése, a városrészek közötti különbségek csökkentésével.” A szolgáltatások elérhetőségének és a közlekedési, valamint a kommunikációs kapcsolatok javítása. A célrendszert tovább „fejtegetve” találjuk a tematikus célokat, amelyek között vannak:  ágazati célok,  területi fejlesztési célok, valamint  horizontális fejlesztési célok. A tematikus célok és a városrészek közötti kapcsolat bemutatásánál a városrészek és a projektek felvázolását találjuk. A felsorolásból – egy be nem „avatott” számára – nem is derül ki pontosan, hogy milyen fejlesztési célt takar az adott elnevezés, hiszen csak ennyi szerepel, hogy pl.: Lövölde u. környéke, Marostő vagy mondjuk Bajai út, de például önálló projektként szerepel az antiszegregációs terv elkészítése is. Néhány fejlesztés, mind a szabályozási terv, mind pedig a szerkezeti terv módosítását igényli. A tematikus és városrészi célok „lógnak a levegőben”, nincs további kapcsolódási pontjuk. Ezért ezek elhagyását javasoljuk a jövőben. Elképezésünk szerint a hosszú távú integrált cél tovább bontható közép távú ugyancsak integrált célokra, s az akcióterületi célok lehetnének azok, amelyek a időarányosan hozzájárulnak a felsőbb szintű célok megvalósulásához.

V.7. 2007-2013 során fejleszteni kívánt akcióterületek kijelölése A városrészek és az akcióterületek kijelölése egyaránt a területiséget erősítik az anyagban. Mindkettő új elem, szokatlan kérés a tervezőktől. A módszertan szerint a városrész és az akcióterület kapcsolata háromféle lehet: a városrész lehet azonos a fejlesztendő akcióterülettel, az akcióterület lehet egy adott városrésznek a részhalmaza, illetve egy akcióterület több városrészt is részben vagy egészben magába foglalhat. Az akcióterület nagyságát a fejlesztés indokoltsága és a jogosultsági kritériumoknak való megfelelés határozza meg, utcahatárokkal lehatárolt összefüggő területet jelent. A városrész és az akcióterület egymás közti viszonyát ábra szemlélteti. Az akcióterületek száma maximálisan 810 db lehet. Mórahalmon négy akcióterület került kijelölésre (funkcióbővítő, ipari park, lakóövezeti, lakóövezeti 2). A tervezők szerint több program is érint külterületeket, de a módszertan nem tette lehetővé a közigazgatási határon kívüli „terjeszkedést.” Az akcióterületekhez projektlista is tartozik, megjelölve a közszféra költségeit, a magánberuházás nagyságát és a megvalósítás idejét. A városközpont akcióterület a 6.000 főből, valamivel több, mint 1.000 főt érint, 13 projekt kapcsolódik hozzá. Az ipari park akcióterülethez 6 projektet rendeltek, míg a lakóövezet akcióterületen 3 projektet szeretnének megvalósítani. Az akcióterületek kijelölése Kiskunhalason két fő lépésben történt. Először a város célrendszerének a korábbi fejezetekben történő meghatározásakor beazonosított projektek

47 konkrét helyszínhez kapcsolása történt meg, a projektek beavatkozási pontja szerint, majd ezt követően került sor a projektek és projekthelyszínek területi szempontú csoportosítására és ennek megfelelően az akcióterületek határvonalainak kialakítására. Kiskunhalas városában 9 akcióterület került beazonosításra: Alsóváros1, Alsóváros2, TabánAlsóváros, Belváros, Kertváros, Felső- és Alsóöregszőlő, Felsőváros, Sóstói lakótelep, Kőrösi úti és Határ úti szegregátum. A fejleszteni kívánt akcióterületek kijelölését Baján egyrészt segítette egy 500 fős kérdőíves kutatás, amely nyitott kérdéseket tartalmazott a városfejlesztési irányokat és tényezőket vizsgálva, másrészt a projektek beazonosításra kerültek a megvalósítás pontos helye és az érintett városrész vonatkozásában, s ezeknek a halmazoknak az összesítése segítette az akcióterületek kijelölését. A csoportosítás eredményeként öt akcióterületet sikerült beazonosítani:  Kikötő-logisztika akcióterület,  Ipari park akcióterület,  Idegenforgalmi akcióterület,  Egészségügyi akcióterület,  Funkcióbővítő, városrehabilitációs akcióterület. Az akcióterületek és a projektek összekapcsolása során a projektek már nemcsak a konkrét megvalósítási hely és az érintett városrész vonatkozásában kerültek továbbontásra, hanem kifejtésre került azok tartalma, az összes költség, a várható bevételek, az időbeli ütemezés, és a bevonható szervezetek, intézmények is felsorolásra kerültek. Szeged városfejlesztési stratégiájában a fejlesztések sorrendje címet viselő táblázat 33 projektet tartalmaz mind a 10 városrészre vonatkozóan. A megvalósítás sorrendje 1-8-ig került osztályozásra. A projektek közül 4 szociális típusú, 6 funkcióváltó, a többség funkcióbővítő. Összességében megállapíthatjuk, hogy a települések közigazgatási határain belül maradva kétféle területi megközelítést kívánt meg a tervezőktől a módszertan. Egyrészt meg kellett határozni a városrészeket, másrészt ki kellett alakítani az akcióterületeket. A városrészek meghatározása általában „felülről” történt. A kifejezés szemléletes is, hiszen a városi térképeket felülről vizsgálva, a funkciók és a hagyományok, a már „élő” városrészek, történelmi/történeti elnevezéseket figyelembe véve húzták meg a határvonalat. Az akcióterületek kialakítása más technikával, alulról építkezve történt, a projektek halmazából kiindulva. A projektek helyszíneit beazonosítva kerültek kialakításra. A jövőben is ez utóbbi technika alkalmazását javasoljuk a területiség követelményének való megfelelés érdekében, azzal a kitétellel, hogy lépjük át a városok határát, gondolkodjunk nagyobb távlatokban. Ehhez segítséget a V.2. pontban felvázolt különböző területi kiterjesztések nyújthatnak segítséget. Gondolhatunk a kistérségen belüli kapcsolatokra, de városok között hálózat is szóba jöhet, a város és vidék reláció is különböző megoldásokat rejteget, sőt terjeszkedhetünk az országhatáron túlra is. Véleményünk szerint a területiség és az integráltság „párban járnak”. Mit értünk ez alatt? A módszertan kívánalmai között szerepelt az integráltság, s jól nyomon követhető, hogy abban az esetben, mikor a területi lehatárolást tekintették elsődlegesnek a tervezők, akkor az

48 integráltságot visszatükröző célrendszer alakult ki. Hiszen egy adott területben gondolva, csak több ágazathoz tartozó fejlesztések képzelhetők el. Pl.: a városrész infrastrukturális hiányainak pótlása, a helyi társadalom felzárkóztatása, az ipari területek betelepítésének elősegítése együttesen szükséges, egy adott terület „felemelkedéséhez.” Ez biztosítja ugyanis a koncentrációt és a maximális hatás elérését. A projektek magas száma azt biztosítja számunkra, hogy a következő tervezési időszakra sem kell újakat kitalálni, ezekből bátran meríthetünk... A kézikönyv – véleményünk szerint- szinonimaként használja a projekt és az indikatív tevékenység fogalmát. A jövőben ez tisztázandó, pontosítandó.

V.8. A stratégia megvalósíthatósága A stratégia megvalósíthatósága címet viselő fejezetben a következő pontok bemutatására kellett kitérniük a tervezőknek:  ingatlangazdálkodási terv elkészítése a városok középtávú terve a fejlesztési területeikre és eszközeikre vonatkozóan,  az önkormányzatok város rehabilitációs célok elérését szolgáló nem fejlesztési jellegű tevékenységeinek ismertetése,  partnerség,  az integrált stratégia és az integrált fejlesztések megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások,  településközi koordináció mechanizmusai,  a stratégia megvalósulásának monitoringja. Az ingatlangazdálkodási terv bemutatása Mórahalom esetében igen részletes, általánosságban bemutatja a város ingatlanjait, az önkormányzati ingatlanvagyon főbb adatait, a kiemelt vagyonelemeket, konkrétan, az akcióterületen található önkormányzati ingatlanokra is kitér, majd a fejezet ingatlangazdálkodási stratégia zárja. Mórahalom nem rendelkezik általános városmarketing stratégiával. Kevésbé preferálja a tervalku jellegű beruházásokat és az adókedvezmények eszközének használatát. A nem pénzügyi ösztönzők közül kiemelésre került az interkulturális kapcsolatok erősítése, a helyi kötődés és a lokálpatriotizmus erősítése, valamint az önkormányzati szabályozás. Kiket vontak be az integrált városfejlesztési stratégia elkészítésbe? Milyen módszereket alkalmaztak? A lakosságot fórumokon, a helyi televízión, az önkormányzat honlapján keresztül tájékoztatták, véleményükről kérdőív segítségével is érdeklődtek. A vállalkozókat személyes/telefonos interjúkon keresztül szólították meg, míg a szakpolitika képviselői több körös megbeszéléseken vettek részt. A tervezési dokumentumban olvasottak szerint, a stratégia megvalósításába a lakosság, a civil szervezeteken keresztül hatékonyan bevonható. Az indikátor mutatók között ilyenek szerepelnek: a településen elérhető kihelyezett ügyfélszolgálatok száma, egészségügyi kiszolgáló egységek száma, vendéglátóhelyek száma, vendégéjszakák száma, regisztrált vállalkozások száma, kollégiumi férőhelyek száma, új képzési formák száma. Az indikátorok lehetséges forrásai a KSH, illetve az önkormányzati/intézményi adatbázisok.

49 Kiskunhalas esetében az ingatlangazdálkodási terv elsősorban az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok jövőbeni hasznosítására vonatkozó szándékait, céljait foglalja magában, amely segíti a rehabilitációs tevékenységek tudatos tervezését, előkészítését és végrehajtását. A városban számos marketing akció zajlik, amelyek önmagukban ugyan sikeresek, de hatékonyságuk elmarad a kívánalmaktól. A város ezért különösen fontosnak tartja a város marketingtervének elkészítését. A város ösztönzi továbbá a funkció vesztett ingatlanok hasznosítását. A tervalkura és az adókedvezmények használatára csak nagyon speciális esetekben lehet szükség. Az anyagból hiányzik a környezeti hatások bemutatása. Baja integrált városfejlesztési stratégiájában az önkormányzat tulajdonában lévő, forgalomképes, forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes ingatlanok kerültek táblázatos formába bemutatásra, megjelölve az ingatlannal kapcsolatos tulajdonosi szándékot. A nem fejlesztésű jellegű tevékenységek között ilyenek kerültek felsorolásra:  helyi és térségi együttműködések erősítése, az érdekérvényesítő képesség növelése,  projekt- és pályázatmenedzsment, városmarketing ösztönzése,  interkulturális kapcsolatok erősítése,  helyi kötődés és a lokálpatriotizmus erősítése,  befektetés-ösztönzés,  önkormányzati szabályozások. Az interkulturális kapcsolatok erősítése célkitűzés címszó alatt a következők szerepelnek. A város határmenti, valamint térségközponti helyzetéből adódó kulturális és gazdasági kapcsolatok élénkítése, a partnerség település-, térség-, régió- és országhatáron átnyúló terjesztése. A kapcsolatok fejlesztésének elsődleges célja a kulturális- és tudástőke cseréjének áramlásának biztosítása, a város számára fontos tapasztalatok megszerzése és adaptálása. Az interkulturális kapcsolatok erősítését a következő lehetséges területeken kívánjuk megvalósítani:  Már meglévő kapcsolatok élénkítése, új együttműködési formák felkutatása és elindítása (pl.: felsőoktatási intézmények és kutató intézeteik közötti együttműködések),  Humánerőforrás-fejlesztés, képzés és foglalkoztatás – hazai és nemzetközi tapasztatok feltérképezése,  Vállalkozásfejlesztés, a gazdasági ágazatok térségeken is átnyúló komplementer fejlesztését meglapozó kapcsolatok erősítése, kiépítése,  Energia-gazdálkodás, fokozott figyelemmel az alternatív és megújuló energia hasznosításának lehetőségeire,  Vízkezelés, szennyvíz- és hulladékkezelés,  Helyi kulturális hagyományok ápolása, erősítése és bemutatása, fókuszálva a helyi kisebbségek, valamint a határmenti nemzetek kulturális értékeinek és tradícióinak megismerésére és hagyományápolására. Szükségesnek tartjuk e területhez kapcsolódóan a már meglévő testvérvárosi kötelékek fenntartása és élénkítése mellett új kapcsolatok kiépítését is, amelynek érdekében hangsúlyt kívánunk helyezi a kontaktus erősítését szolgáló találkozók, workshopok, rendezvények, konferenciák megszervezésére, valamint a tapasztatok későbbi felhasználását szolgáló

50 tanulmányok és egyéb dokumentációk elkészítésének támogatására. Az intézkedés megvalósítását szolgáló projektek az alábbiak:  Önkormányzati projektgenerálás,  Civil szervezetek együttműködése,  Civil Ház létrehozása,  Interkulturális Információs Központ kialakítása. A fenti határon túli „kitekintés” bemutatását különösen fontosnak tartották, hiszen itt már konkrét projektek is szerepelnek, amik továbbgondolhatók, kibonthatók, a területiség alapján „felfűzhetők”. Az integrált városfejlesztési stratégia elkészítését számos, a partnerséget kereső elem segítette, volt egyeztetési fórum, műhelymunka és munkamegbeszélés, projektgyűjtés, közvélemény-kutatás, személyes és e-mailes megkeresés, lakossági fórum, valamint a megbízók az írott és az elektronikus sajtó kínálta lehetőségeket is kimerítették. Kik alkothatják a menedzsment szervezetet? A „Baja Invest” Városfejlesztési Zrt. az önkormányzat 100% tulajdonában lévő gazdasági társaság, már 2007 óta működik. Baja esetében ez a szervezet került kijelölésre, mint menedzsment szervezet. Az IVS kidolgozása és későbbi megvalósítása ösztönözte a Mórahalmi Városfejlesztő Kft. 2012. májusi (100%-os önkormányzati tulajdonú) megalakítását. Szegeden a tervezett pólus programok által ösztönzött menedzsment szervezet, a Szeged Pólus Nonprofit Kft. került megnevezésre, mint koordináló szervezet. A Kft. legjelentősebb projektje volt ez idáig a 2 milliárd forintot meghaladó városközpont fejlesztés. Szeged több kistérségi együttműködés tagja (Szeged Kistérség Többcélú Társulás, Szegedi Kistérség- és Gazdaságfejlesztési Tanácsadó és Szolgáltató Kht., Szeged és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulás, Tisza-Maros Szög Területfejlesztési Társulás), s ezeken a szervezeteken keresztül valósult meg a kistérségi szintű egyeztetés. A kistérségi együttműködési rendszer bemutatása után az önkormányzati ingatlanvagyon felvázolása, valamint a vagyongazdálkodás jogszabályi keretei, elvei és céljai kerültek bemutatásra. A nem fejlesztési jellegű tevékenységek közül kettő részletes bemutatása szerepel az anyagban: kiszámítható és transzparens szabályozási környezet, hatékony és következetes városmarketing tevékenység, pozitív arculat és identitás erősítése. Az indikátorokat összefoglaló táblázatban tüntették fel a dokumentum készítői, amelyben a célokhoz rendeltek indikátorokat, meghatározva az indikátor nevét, definícióját, a mértékegységet, a forrást és az adatgyűjtés gyakoriságát. Az indikátorok között ilyenek szerepelnek: működő vállalkozások száma, felsőfokú végzettségűek aránya, szállodákban eltöltött vendégéjszakák száma, öregedési index, aktivitási ráta, komfortos lakások aránya ... stb. Az indikátorok forrásaiként megjelölésre került - többek között – a KSH, a Szegedi Tudományegyetem, a polgármesteri hivatal. Az ingatlangazdálkodási terv az anyag helyzetelemző részéhez csatlakozhatna inkább. A konkrét, a fejlesztésekbe bevonandó ingatlanok bemutatására, viszont inkább a megvalósításhoz kapcsolódóan, az akcióterületi tervben lenne szükség.

51 A városrehabilitásciós célok elérését szolgáló nem fejlesztési jellegű tevékenységeinek sincsenek kapcsolódási pontjai, kötődései az anyag más részével, konkrétan a tervezett megvalósítással, illetve amennyiben vannak akkor önálló projektként jelennek meg. Ezért a jövőben ennek a pontnak az elhagyását javasoljuk. A partnerség, a szakemberek, a lakosság bevonása jegyzőkönyvekkel, jelenléti ívekkel, emlékeztetőkkel, cikkekkel... stb. került bemutatásra. A hosszútávra szóló terv tartalmának kidolgozása jellemzően széles rétegek kerülnek mozgósításra, akik főleg önkormányzati szakértők, hivatalok, önkormányzati intézmények vezetőiből állnak. A lakosság nehezen szólítható meg, hiszen nem látja át a tervezési folyamatot, nem ismeri a tervezési metodikát, az elvárt kötöttséget, az anyagok hosszúak, sajátos nyelvezettel íródtak. A most folyó uniós ciklus terezési követelményeire nem voltak felkészülve az önkormányzatok, ezért a tervezés, pályázatírás kapcsán külső szakértőkkel, tanácsadó vállalkozásokkal működtek együtt. A megvalósítás, a projektmenedzsment feladatait viszont már szerették volna saját szervezetükön belül megoldani. Ezért a szervezeti elvárások kapcsán kiemeljük, hogy a városfejlesztési konstrukció eredményeként megerősödtek illetve létrejöttek a városfejlesztő társaságok. Ezek a 100%ban önkormányzati tulajdonú cégek a jövőben az integrált területi beruházások koordinátorai lehetnek. Ezzel együtt a cégek további megerősítése szükséges. Illetve azoknak az önkormányzatoknak, akik nem rendelkeznek saját menedzsment szervezettel javasoljuk, hogy egy állandó külsős szakértői stábot működtessenek a bizalmatlanság elkerülése érdekében, az információáramlás zökkenőmentes biztosítása érdekében. Mivel az integrált városfejlesztési stratégia határát a városok közigazgatási határa adta, ezért különösebb jelentősége nem volt a településközi koordináció rendszere bemutatásának. Ezt általában „letudták” a tervezők azzal, hogy felsorolták, hogy milyen kistérségi társulás, együttműködés tagja az adott település. A jövőben javasoljuk, hogy az egyes projektek, s ennek megfelelően az akcióterületi fejlesztések vonatkozásában is gondolkodjon térben az önkormányzat, keresse az együttműködési lehetőségeket a járás, a kistérség, a város és vidék, a városhálózat, és a határon túli települések vonatkozásában. S ilyen feltételek mellett már akcióterületenként célszerű és indokolt lesz a települések közötti együttműködés, egyeztetés mechanizmusának bemutatása. A stratégia megvalósulásának monitoringja kapcsán csupán a célok megvalósulásának nyomon követésére kialakított mechanizmus rövid leírása az elvárás. A tervezők jellemzően a két-három évenkénti felülvizsgálatot és a 10 évenkénti megújítást írták elő. Szeged városa – példaértékűen – a megújított módszertan szerint felülvizsgálta és módosította stratégiáját. Az IVS-eket elfogadásukat követően szakmai értékelésnek vették alá – előre meghatározott szempontok szerint. S bizonyos ponthatár felett kezdhették csak meg a városok a következő pályázati fordulóra való felkészülést. A tervezési folyamatban nem állt módunkban a kézikönyv tervezőivel konzultálni, szakmai segítséget, iránymutatást kérni.

52

V.9. Akcióterületi terv A pályázat által érintett akcióterületre vonatkozó részletes megvalósíthatósági terv az akcióterületi terv. Ez tartalmazza a településrendezési terv alapján megvalósítandó műszaki, valamit az érintett területrész funkcióját teljessé tevő gazdaságfejlesztési, foglalkoztatási, szociális célú projektek tartalmát és hozzá kapcsolódóan a fejlesztési akció pénzügyi tervét. Ez a dokumentum a településfejlesztési akcióterületi terv. Az akcióterületi terv műszaki tartalma a gyakorlatban az önkormányzatok által jóváhagyott településrendezési tervek által elhatározott fejlesztések összehangolt megvalósítási tervét tartalmazza. A terv további sajátossága, hogy foglalkozik a magánszféra bevonásának lehetőségével, ugyanakkor támpontot ad a magánszféra szereplői számára tevékenységük tervezéséhez. A településfejlesztési akcióterületi tervet az önkormányzat képviselő-testülete hagyja jóvá határozat formájában. Az akcióterületi terv tartalmazza a megvalósíthatósági tanulmány szempontrendszerét is, így egyetlen dokumentum készítése szükséges a fejlesztési projekthez. A két különböző fordulóra vonatkozó akcióterületi terv tartalomjegyzéke azonos, az I. fordulóra benyújtott dokumentum (EATT) továbbfejlesztésével, kiegészítésével készült el végleges formájában (ATT). Az akcióterületi terv felépítését módszertani kézikönyv határozta meg. A tervnek a következő felépítést kellett követnie: A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság igazolása  Az akcióterület kijelölése,  Jogosultság igazolása,  Az akcióterület szabályozási tervének áttekintése,  Megelőző városrehabilitációs tevékenységek,  Az akcióterület társadalmi-gazdasági-környezeti jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása,  Funkcióelemzés  Tulajdonviszonyok értékelése,  A tulajdonviszonyok értékelése,  A tulajdonosi, együttműködési szándékok vizsgálata,  Piaci igények, lehetőségek felmérése. Az akcióterület fejlesztési céljai és beavatkozásai  Az akcióterület beavatkozásai,  Az önkormányzat városrehabilitációs célok elérését szolgáló nem fejlesztési jellegű tevékenysége,  Beavatkozási típusok,  ROP 2007-2013 közötti városrehabilitációs célú pályázat tartalma,  Magánszféra fejlesztései,  Kapcsolódó fejlesztések,  A tervezett fejlesztések várható hatásai,  Kockázatok elemzése,  A városrehabilitációs projekt ütemterve,  Partnerségi egyeztetések.

53 Pénzügyi Terv Megvalósítás intézményi kerete  Akcióterületi menedzsment szervezet bemutatása,  Üzemeltetés, működtetés. A jövőben javasoljuk, hogy az egyszerűsítés, adminisztráció csökkentése érdekében csupán egy akcióterületi terv készüljön. S a pályázati adatlap és az akcióterületi terv közötti összhang megteremtése érdekében egy-egy adat, információ, leírás csupán egy helyen szerepeljen. Az akcióterv tartalma a pályázati konstrukcióhoz igazodva került kialakításra. Az önkormányzatok (belső egyeztetések, megállapodások, alkuk eredményeként) már kész tervekkel, elképzelésekkel keresték meg a tervezőket. S ennek megfelelően kicsit úgy nézett ki, hogy a gombhoz varrtuk meg a kabátot. Ami a partnerséget illeti a lakosság bevonása helyett inkább tájékoztatása valósult csak meg az elkészült tervekkel kapcsolatban. S a felvetett módosítási javaslatok kapcsán a fő szempont annak bizonyítása volt, hogy azt miért nem lehet megvalósítani. A vállalkozásokkal való együttműködés a sok bizonytalanság, a bürokrácia, a kiszámíthatatlanság miatt igen nehézkes. A civil szervezetek által végrehajtandó soft elemek is korlátozott lehetőséget biztosítottak. Az önkormányzatok „kitalálták” a hozzá kapcsolható, a pályázati konstrukciónak megfelelő projekteket, s ezek után keresték meg a megvalósító társadalmi szervezetet. Az eredmény és hatás mutatók számszerűsítése igen nehézkes, ennek megfelelően mérése is kritikus, ezért javasoljuk, hogy inkább az egyszerűbb output mutatók vállalását kívánják meg és kérjék számon a döntéshozók. A megújított városközpontok, az ott végrehajtott beruházási elemek (könyvtár, piac, gazdasági szolgáltatóház, megnövekedett zöldfelületet stb.) fenntartása már önmagában költségesebb, mint a korábbi állapot fenntartása. Az önkormányzatok önrészének biztosítása hitelekből, illetve kötvényekből volt biztosítható. A fentiek összességéből az következik, hogy nem biztos, hogy gazdaságilag fenntarthatók lesznek ezek a beruházások. A fejlesztések jellemzően nem tartalmaztak innovációs elemet. Mivel többletforrást jelent és támogatandó – a következő időszakban – az innováció alkalmazása, ugyanakkor nagy vele szemben a bizonytalanság, az elutasítás, ezért célszerű lenne a jövőben erre a területre is külön koncentrálni. A szemléltetés érdekében a következőkben röviden bemutatjuk két akcióterületi terv tartalmát. Baja történelmi városközpontjának megújítása, térségi gazdasági és kulturális központ szerepének megerősítése címet viseli a funkcióbővítő rehabilitációs akcióterületre vonatkozó megvalósítási terv. Az anyag terjedelme: 142 oldal, elkészítésének ideje: 2009. november. A kijelölt akcióterület a központi városrész egy részét foglalja magában; a város gazdasági, társadalmi és közösségi súlyponti területe.

54 A helyi építészeti szabályzat előírásai és az akcióterület fejlesztési elképzelései egymással összhangban állnak. Mi jellemzi az akcióterületet? Milyen problémákkal küzd és melyek az erősségei, melyekre építhetnek? Az akcióterületen megindult egy kétpólusú fejlesztés, ami magába foglalja a főtéren megvalósult – látványos – beruházások (szálloda, üzletek, szökőkút, utcabútorzat, mobil színpad, városháza épülete stb.) összességét és a Csermák tér felújításának megkezdését. Cél, egyrészt a funkcióbővítés minél több területen való megvalósítása (gazdasági, közlekedési, közösségi, igazgatási, humán szolgáltatási), a fejlesztések további komplexitásának, integráltságának megoldása (különböző pályázati és egyéb források, kiterjedt célrendszer, különböző társadalmi rétegek, célcsoportok igényeinek együttes kezelése) illetve a partnerség kialakítása, valamint a fenntarthatóság minél hatékonyabb biztosítása. Az akcióterületen az önkormányzati fejlesztésekkel párhuzamosan magánerős beruházások valósultak meg, ez a jövőre vonatkozóan is biztató. További vállalkozások, potenciális befektetők bevonásának valószínűségét vetíti előre. A vizsgált terület lakossága elenyésző, ugyanakkor a kereskedelmi és vendéglátó-ipari, szolgáltató egységek, oktatási és kulturális intézmények, rendezvények, a közigazgatási hivatalok koncentrációja, a közösségi közlekedés csomópontjai (helyközi autóbusz pályaudvar, központi parkolók) következtében a lakosság, a bevásárlók, a hivatalos ügyeket intézők, az itt dolgozók, a turisták tömege jelenik meg nap, mint nap az akcióterületen. A lakosság iskolai végzettsége és foglalkoztatási helyzete kedvezőbb képet mutat az akcióterületen, mint a városrészben, illetve a város egészében. Ezért azt várták, hogy az itt élő lakossági csoportot sikerül bevonni mind a projektek megvalósításába, mind pedig a fenntartásba és az eredmények továbbvitelébe, kiterjesztésébe. A vállalkozások száma és eredményessége is jónak tekinthető, amely a megvalósítandó fejlesztések kapcsán tovább fokozható. Az itt lévő vállalkozások a gazdasági fejlődés motorját adhatják, kvázi katalizátorként működhetnének. Az akcióterület fizikai adottságai egyrészt jók, hiszen műemlékek – helyi és országos védettséget élvezők – egész sora található a helyszínen, vannak zöldfelületek, kihasználható terek. Ugyanakkor a lakásállomány – komfortfokozat tekintetében – javításra szorul. Az idős, nyugdíjas korosztály magas aránya miatt a felújítások anyagi hátterének biztosítása, az ezzel járó szervezési feladatok megoldása, a „kellemetlenségek” átmeneti elviselése nehezen kivitelezhetőnek tűnik. Ugyanakkor új építésű társasházak is „megjelentek” az akcióterületen. Az épületek összetétele jellemzően kettős: lakóházak földszinti üzletekkel. Az itt található üzletek, kereskedelmi- és vendéglátó-ipari egységek jó része felújításra érdemes. Az üzletek kínálata minőségi változáson kell, hogy átmenjen. Az épületek felújításánál törekedni kellett az energiatakarékosság elvének érvényesülésére. A műemléki épületek felújítása a hagyományos építésű épületekhez képest jelentős többletforrásokat és a műemléki hatóságokkal való szoros együttműködést igényelt. A társasházak vonatkozásában a tulajdonostársak beleegyezésére is szükség volt a felújítási munkálatokhoz. A kijelölt tervezési terület Baja belvárosának – a főtér szomszédságában lévő – városközpontot alkotó legfontosabb tereit, és az azokat összekötő utcáit foglalta magába, amelyek a város története során elsődlegesen közösségszervező erejűek voltak. Hiányoztak

55 azok az élmény elemek, az elemek rendszere, amelyek a meglévő különleges adottságok szellemiségét megőrizve tehetik szerethetőbbé, egyedivé a várost. Bajának ezen a kijelölt tervezési területén is megállapítható volt, hogy az elmúlt évtizedek városhasználati gyakorlatára, sőt sokszor a városrendezési beavatkozásaira jellemző közterület használatában aránytalanul nagy szerepet kapott a gépjármű közlekedés térigénye. Ez a szemlélet nem volt tekintettel a város épített értékeinek arányos közterületi térigényére, sok esetben a városi zöldrendszerek (fasorok) elemeire, a várost használni, belakni kívánó gyalogosok életterének elsődlegességére, a kereskedelem és szolgáltatással való kapcsolatuk minőségének javítására. A belvárosra forgalmi túlterheltség is jellemző, amelynek összetevői az alábbiak: a közlekedésforgalmi szabályozásból eredő problémák, a parkolási hiányok, a gyalogos/kerékpáros közlekedés találkozásából eredő konfliktusok, utcaburkolat rossz állapota, forgalom elől elzárt területek. A közlekedésbiztonság tekintetében balesetveszélyesnek minősíthető a terület nagy része. A közművek állapota nem kielégítő. A városrehabilitációs projekt kapcsán a vonalas infrastruktúra szerteágazó felújítására, modernizálásra volt szükség. Az akcióterület meghatározott területein az utca- és térburkolat cserére szorult, az utcabútorok hiányosak, megrongálódtak voltak, a közvilágítás korszerűsítése (a megkezdett fejlesztésekhez kapcsolódóan) időszerűvé vált, a zöldfelületek állapota, sem mennyiségi, sem minőségi tekintetben nem volt kielégítő. A közösségi terek funkcionális kihasználtsága sem volt megfelelő. Hiányzott a közösségi terek intimitása, igazi találkozási pontokká válása. A köztisztaság javítása indokolttá vált, a parkosított, növényekkel beültetett területek/felületek megóvása a város lakóinak felismert és egyre inkább tudatosuló, cselekvést generáló közös érdeke. A szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztése nem várathatott tovább. (Mint később látni fogjuk, a lakosság körében a környezettudatosság támogatottsága a legnagyobb a tervezett „puha” fejlesztési elemek közül.) Az identitástudat és a kötődés erősíthető, különösen a fiatal korosztály körében. A bűncselekmények elkövetési helyszíne jellemzően az üzletekkel, pénzintézményekkel, szórakozóhelyekkel sűrűn ellátott belváros. A bűncselekmények felderítésében nagy szerepe van a jól működő térfigyelő rendszernek, a bűncselekmények, szabálysértések megelőzésének fokozása – különös tekintettel az idegenforgalmi szezonra – ezen fejlesztések időszerűvé váltak. Milyen programokat szeretnének megvalósítani a fenti problémák jelentős részének kezelésére? A pályázati program keretében összesen 11 projekt került megvalósításra. Ezek közül 2 a gazdasági, 2 a városi és 2 a közösségi funkció megerősítését szolgálta, míg 5 elem tekinthető az infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő kisléptékű, „soft” elemnek. A megvalósítandó/megvalósított projektek:  Szentháromság tér 11. sz. épület külső felújítása,  Sétáló utcai kiskereskedelmi illetve vendéglátó-ipari egységek külső felújítása,  A történelmi városközpont fizikai megújítása,  A Csermák tér felújítása, fejlesztése,  Türr István Múzeum külső felújítása,  Szent Antal templom lépcső rekonstrukció,

56     

A helyi fiatalok identitását erősítő akciók, Környezettudatosság fejlesztése, szemléletformálás, Kulturális- és sportrendezvények, civil programok lebonyolítása, Baja, mint kistérségi székhely és a kistérség többi települése közötti társadalmi kapcsolatok erősítése, Az akcióterület általános biztonságának növelése.

A pályázati program teljes költsége 1.218 millió Ft, ebből saját erő 314 millió Ft, a pályázati támogatás 904 millió Ft. A városrehabilitációs program megvalósításának kezdete: 2009. III. negyedév, befejezése: 2011. II. negyedév. Az önkormányzat az önrészét kötvények kibocsátásából fedezte. (A beruházás tényleges átadására 2012. augusztus 1-jén került sort, s szeptember 30-áig kellett pénzügyileg elszámolni.) Milyen eredményeket várunk a program megvalósításától? A program eredményeként a helyi közösségi élet szimbólumának tekintett jelenleg vonzerejét vesztett, kihasználatlan városközpont attraktivitásának és funkcionális működésének fejlesztése valósult meg. A város-rehabilitációs akciók eredményeként megvalósult:  A kiskereskedelmi, vendéglátóipari funkciók megerősítése, minőségi szolgáltatások nyújtása, ami által nőtt a vállalkozások száma és bevétele, a helyi iparűzési adó mértéke.  Új közösségi funkciók megjelenése, illetve a korábbiak megerősítése történt meg, a kultúra, művelődés, sport és környezetvédelem területén, amelyek keretében erősödött a helyi kötődés és büszkeség, javultak a szabadidő hasznos eltöltésének feltételei, segítette a fiatalok későbbi letelepedését, illetve a megvalósult fejlesztési eredmények megőrzését, fenntartását, későbbi működtetését.  Megtörtént a kulturális, épített örökségi, turisztikai értékek feltárása, helyreállítása, ami a kitörési pontként meghatározott, ugyanakkor csökkenő tendenciát mutató turizmus fejlesztéséhez, a vendégforgalom növekedéséhez járult hozzá.  Vonzó(bb) városi környezet alakult ki, a történelmi városközpont élettel telibbé vált, ami további lendületet adott a fejlesztésekhez.  A forgalomszervezés megváltoztatásával, a gépjármű-forgalom háttérbe szorításával, az utak, járdák, terek felújításával, a zöldfelületek növelésével, vízi attrakciók elhelyezésével, a környezettudatosság növelésével a korábbinál kedvezőbb környezeti állapotot idéztek elő.  A közlekedésbiztonság javult, a bűncselekmények, szabálysértések megelőzésére helyeződött a hangsúly.  A pozitív példa jól szolgálta a további akcióterületek fejlesztési elképzeléseinek megvalósítását, a kistérségi hatások kiterjesztését. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata – a dél-alföldi Regionális Operatív Program forrásaira alapozva – komplex városrész-rehabilitációs fejlesztést kívánta megvalósítani Szeged belvárosi területein – olvasható az akcióterületi terv összefoglalásában. Az akcióterületi terv a Kölcsey utca Tisza Lajos körút és Kelemen utca közötti közterületeinek felújítására, a Reök palota előtti tér felújítására, a Gutenberg utca közterületeinek felújítására, valamint a Mars téren a közlekedési csomópontok fejlesztésére, a piac területének rendezésére, az asztalos piacot is befogadó új, fedett piaccsarnok építésére és parkoló létesítésére irányult. (https://www.szegedvaros.hu/.../1697-akcioterueleti-terv-a-koelcsey-utcaban-...)

57 A tervezett akcióterületi fejlesztést egyrészt a piaci kereskedelem körülményeinek sürgős javítására való igény, másrészt – a piac fejlesztésével párhuzamosan a Mars tér mellett épülő üzletközponttal együttesen – a Mars téri kereskedelmi-szolgáltató decentrum fejlődése indokolja. A Mars téren több, az egész város szempontjából meghatározó funkció (kereskedelem, lakossági és üzleti szolgáltatások, közlekedés) alakult ki és fejlődik, így kívánatos e terület és a belső városmag közötti „távolság” csökkentése. A fejlesztések célja, hogy hozzájáruljanak az integrált városfejlesztési stratégiában a Belváros városrész-szintű céljának („Sokfunkciós városrész városközponttal, a funkciók megőrzése mellett cél a városközponti funkciók további bővítése, a városközpont térbeli kiterjesztése és a turisztikai funkciók megerősítése.”) eléréséhez. Az IVS a Belvárosban szükséges funkcióbővítő beavatkozásként jeleníti meg, hogy „a városközpontot ki kell terjeszteni a nagypiac felé a zsidó negyed kulturális értékeinek bemutatásával, a terület kereskedelmivendéglátó és kulturális funkcióval történő megtöltésével, a piac rehabilitációját be kell fejezni.” Az akcióterületi terv fejlesztéseinek főbb célcsoportjai, amelyek közvetlenül, vagy közvetetten részesülnek a projekt keretében megvalósuló fejlesztések pozitív eredményeiből: akcióterület lakossága (forgalomcsillapítás, igényesebb környezet, több üzlet és egyéb funkciók, felértékelődött lakásállomány) szállodák tulajdonosai és vendégköre (igényes környezet, jobb „eladhatóság”) kerékpárosok és gyalogosok (forgalomcsillapítás miatt jobban használható) üzlettulajdonosok (nagyobb gyalogosforgalom miatt több vevő jár az üzletek előtt és van idejük kirakatot nézni és betérni, üzletek – akár bérleti jog is – felértékelődnek) piaci eladók (jobb, higiénikusabb eladási környezet, emiatt több vevő) piac vásárlói (jobb, igényesebb környezet, kényelmesebb és kulturáltabb vásárlás). A fejlesztések eredményeként kiterjesztésre kerül a belváros. A Kölcsey utca és a Reök palota előtti tér közterületeinek megújítása az Európa Nostra díjjal is elismert belvárosi közterület-rehabilitáció folytatásaként értelmezhető, egyben összekapcsolja a belső városmagot – a felújításra kerülő Gutenberg utcában és környezetében lévő, turisztikai szempontból is fontos építészeti és kulturális értékek feltárásával – a Mars téren dinamikusan fejlődő kereskedelmi alközponttal. Feltárásra kerülnek a Gutenberg utca és környezete építészeti és kulturális értékei, a csillapított forgalmú gyalogos és kerékpáros közlekedést előtérbe helyező közterületek minőségi környezetet biztosítanak a Gutenberg utcában is a kereskedelmi és szolgáltató funkciók fejlődéséhez. Korszerűsítésre kerül a Mars téri piac. Rendezésre kerül a Mars téri piac területe és minőségi környezet kerül kialakításra a város és környező települései lakossága mindennapjai szempontjából meghatározó kereskedelmi területen. Magántőkéből megvalósuló fejlesztések bővítik az akcióterület funkcióit, javítják azok minőségét. Minőségi kereskedelmi szálláshelyek létesülnek, bővül és minőségében javul a turisztikai kínálat. Kereskedelmi és szolgáltató központ (ÁRKÁD Üzletház) létesül a Kendergyár területén. Újabb kiskereskedelmi és szolgáltató egységek létesülnek, vagy a meglévők átalakulnak, minőségükben fejlődnek a megújult közterületeken. Az akcióterületi terv keretében megvalósuló fejlesztések elvárt eredményét az alábbi főbb indikátorok szemléltetik: 2010-re elkészül 27 ha rehabilitált városi terület, amely közvetlen környezetében több, mint 2000 fő lakost érint. A projekt keretében kialakításra kerül mintegy

58 7.782 m2 zöldfelület, 12.115 m2 forgalomcsillapított – gyalogos illetve vegyes forgalmú – közterület jön létre a belvárosban. A piac területén a korszerűtlen elárusító helyek helyett új, korszerű, 4.500 m2 hasznos alapterületű nagycsarnok épül. A fejlesztéssel egy időben előre láthatólag legalább 810 millió Ft értékű magánberuházás valósul meg, de a közcélú fejlesztések beindulása és elkészülte vélhetően ennél jóval nagyobb volumenű magántőkés fejlesztést indukál az elkövetkezendő években. A fejlesztések – így különösen a magántőkéből megvalósuló új szolgáltatási funkciók – következtében legalább 25 új munkahely létesül, várhatóan legalább 5 új szolgáltatás jelenik meg az akcióterületen. A közterek felújítása és az új piaccsarnok építése tervezésekor fontos szempont volt a fenntarthatóság és az energiatakarékosság. Ennek következtében számításaink szerint kompenzálódik az energiafelhasználási növekmény, ami az újonnan belépő fogyasztási helyekből adódik. A projekt keretében megrendezésre kerülő, a lakosság identitástudatát növelő, közösségfejlesztő és szemléletformáló legalább 20 közösségi programon legalább 1000 fő résztvevővel számolunk. A fejlesztések hatásaként az akcióterületen vállalhatóan legalább 5 épülethomlokzat is felújításra kerül az elkövetkező években. A projekt előkészítése és fejlesztése során igen nagy hangsúlyt fektettünk a tájékoztatásra, a tervezés folyamán figyelembe vettük a lakossági igényeket, észrevételeket, ennek hatásaként legalább 70%-os lakossági megelégedésre számítunk. A fejlesztések összes költsége megközelíti a 3,3 milliárd forintot, amelyhez 2,1 milliárd Ft támogatást nyert az önkormányzat. Az akcióterületi fejlesztések szempontjából elvárás volt, hogy a magántőkét, a vállalkozói forrásokat is mobilizálják. Tartalmazniuk kellett gazdasági funkcióval összefüggő fejlesztéseket is. Ezek jellemzően – belváros lévén – a kereskedelmi funkció erősítésére terjedtek ki. További követelmény volt, hogy tartalmazzanak a fejlesztések kis léptékű „soft” elemeket is, amik civil szervezetek által végrehajtandó akciók, kampányok tájékoztatók, rendezvények stb. lehettek. Összefoglalóan az akcióterületi fejlesztésekről a következőket mondhatjuk el. A tervezéstől a megvalósításig viszonylag rövid idő telt el. A funkcióbővítő akcióterületi fejlesztések a belvárosban, a városközpontokban kerültek megvalósításra. A tulajdonviszonyok rendezése a pályázati források elnyerésének feltétele volt. A szakhatóságokkal való egyeztetés sok esetben hosszadalmasnak bizonyult. A fejlesztések integráltsága biztosított volt. Az infrastrukturális beruházási elemek kerültek túlsúlyba. Az innováció nem szerepelt kiemelt szempontként. A közszféra fejlesztései magánerős beruházásokat indukáltak. A partnerség a vállalkozások, az önkormányzat és a civil szervezetek között jött létre. Ezt azonban célszerűbb inkább egymás mellettiségnek, mint együttműködésnek tekinteni. A fejlesztések eredményeit mérő mutatók meghatározása nehézséget okozott. A fenntarthatóság kérdése – társadalmi, gazdasági és környezeti szempontból - sem került megnyugtatóan tisztázásra. Az önkormányzatok nagy része hitelekből, illetve kötvénykibocsátásból fedezte a szükséges önerőt.

59

V.11. Antiszegregációs Terv Az integrált városfejlesztési stratégia keretén belül kidolgozandó antiszegregációs terv tehát csak egy, de igen fontos részét képezi a települési esélyegyenlőségi program kidolgozásának. Az antiszegregációs terv elsősorban területi dimenzióban, a szegregációs folyamatok szempontjából vizsgálja az esélyegyenlőségi problémák meglétét egy adott településen. Az Antiszegregációs terv alapvetően 3 fő fejezetre tagolódik: a város egészére vonatkozó helyzetelemzésre, a társadalmi kirekesztettségben élők, telepek, telepszerű képződmények helyzetének elemzésére és az antiszegregációs program megfogalmazására. Az antiszegregációs tervet az integrált városfejlesztési stratégia mellékleteként kellett szerepeltetni. Érvényességéhez, egyúttal az IVS-ek benyújthatóságához a Szociális és Családügyi Minisztérium antiszegregációs szakértőjének aláírására volt szükség. Mit tekintünk társadalmi értelembe vett kirekesztett területnek? Szegregátumnak azon területeket nevezzük, ahol az aktív korú népességen belül a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya mindkét mutató esetében magasabb, mint 50%. A fenti kritériumnak megfelelően Mórahalom városában nem alakult ki szegregátum, ezért antiszegregációs terv elkészítésére sem volt szükség. Ezzel szemben például Kiskunhalas városában 4 szegregátum került beazonosításra. A 4., Alsóvárosi szegregátum felszámolására a következő programok születtek:  A szennyvíztisztító telep kapacitásának növelése, korszerűsítése, a szennyvízcsatornahálózat teljes kiépítése,  Szociális bérlakások építése, a beilleszkedést szolgáló mentori programok fejlesztésére,  Inkubátorház létrehozása az új vállalkozások elindításának támogatására,  A cigány Közösségi Ház rekonstrukciója, közösségi funkcióinak megerősítése,  Komplex szociális helyzetfelmérés a szegregátumokban. A terv az antiszegregációs intézkedések végrehajtásában széles partnerségre épít. Az intézkedések kapcsán táblázatos összefoglalásra került az intézkedés neve, leírása, a felelős megnevezése, a tervezett indítás éve, a pénzügyi forrás, és az indikátorok. A KSH adatai szerint Baján nem található olyan terület, amely a szegregációs mutató alapján megfelelne a tényleges szegregátum feltételeinek. Ennek ellenére négy szegregátum jellegű terület került beazonosításra. Az ASzT (https://www.bajavaros.hu/baja/download.ashx?type=file&id=2458) helyzetelemző rész után városi szintű beavatkozásokat, illetve konkrét beavatkozásokat sorol fel a szegregáció oldása érdekében. Ez utóbbiak a következők:  kiemelt egészségügyi figyelem, szűrési, megelőzési programok, tájékoztatás és kommunikáció,  oktatási, képzési támogatások,  az iskolás gyerekeket szállító városi bérelt busz menetrendjének differenciálása,  a Leader fejlesztési program külterületi fejlesztéseinek erősítése,  komplex foglalkoztatási program hátrányos helyzetűek számára,  komplex foglalkoztatási program megváltozott munkaképességűek számára,

60 

közcélú foglalkoztatás.

További, az antiszegregációs folyamatot horizontálisan erősítő városi szintű fejlesztési elképzelések:  Baja város burkolattal nem rendelkező, gyűjtő út funkciójú útjainak kiépítése,  Bajai Felnőttoktatási Hálózat létrehozása,  Bereczki Máté Szakképző Iskola fejlesztése. Az egyes programokhoz kiindulási és célértéket is tartalmazó mutatók tartoznak. Együttműködő partnerként a Cigány Kisebbségi Önkormányzat, a Felső-bácskai Önkormányzatok Szövetsége, valamint a Garai Ház Alapítvány került megnevezésre. Szeged városában két szegregátum került meghatározásra a Cserepes soron és Kiskundorozsmán.(https://www.www.szegedvaros.hu/letoltesek/doc.../1550-antiszegregaciosterv.htm...) Mindkét esetben hosszú távú célja az önkormányzatnak a telep felszámolása. Ennek érdekében az alábbi tevékenységek valósulnak meg:  Az illetékes szakiroda kezdeményezi a lakásrendelet módosítását, miszerint a megüresedő lakásokba új bérlőket nem jelöl ki.  Az illetékes szakiroda kezdeményezi a bérlői jogviszony helyreállítását.  Megüresedő lakások komfortfokozatát emeli: lakások felújításával illetve két lakás összenyitásával.  Az elköltöző családokat integrált lakókörnyezetben helyezi el.  Családsegítőn és a CKÖ-n keresztül segítséget nyújt, hogy a város közigazgatási területén maradjanak az elköltözők.  Koncentráltan erőforrásokat biztosít az oktatás, felnőttképzés, munkaerő-piaci felkészítés, szociális területeken. Az intézkedési terv a fentieket pontosítva, néhány közszolgáltatással kiegészítve (illegális hulladéklerakó felszámolása, közkifolyó létesítése) 1-3-6 éves ciklusok szerint határozza meg a beavatkozások típusát, a forrást, a határidőt és a felelőst, az együttműködő szervezetet és az indikátorokat. Mivel a most zajló tervezési ciklusban is szükséges volt az antiszegregációs terv elkészítése és a jövőben is elvárás marad. Ezért annak felülvizsgálatát, néhány pontos való módosításának szükségességét tudjuk csak támogatni. A terv elkészítése csupán akkor nyer értelmet, ha a jövőben források is párosulnak hozzá, ezért erre külön érdemes ügyelni. Megfontolandó a szociális városrehabilitáció kiváltása ezzel a konstrukcióval.

61

VI. Területi tervezés a Vajdaságban A magyarországi területi tervezés kapcsán megvizsgáltuk az integrált városfejlesztési stratégiákat, kritikai megjegyzéssel éltünk a követendő módszertan kapcsán és bemutattuk a területi tervezésre vonatkozó jövőbeli elvárásokat. Ebben a fejezetben időbeli sorrendben haladva – a teljesség igénye nélkül – néhány vajdasági falu és város, valamint község fejlesztési tervét elemezzük részletesen (a vajdasági községek hozzávetőlegesen a magyar járásoknak megfelelő területi szintet jelentenek), megfigyeljük azok tartalmát és felépítését, majd bemutatjuk a fejlesztési elképzelések/tervek és programok kapcsán végzett kérdőíves felmérés eredményeit.

VI.1. Fejlesztési dokumentumok A következőkben jól kivehetően körvonalazódik, hogy a területi tervezésnek vannak hullámai, egy időben több település programja kerül kidolgozásra, s a tervezés metodikája fejlődik, egyre konkrétabbá, kézzelfoghatóbbá válik. Mire gondolunk pontosan? Zenta község fejlesztési terve 2006-ban készült (http://www.innoaxis.hu/files/innoaxis/ szabadka/szabadka/gyujtes/Vajdasag/Szerbia/Kozsegek/zenta.pdf). A bevezetőben olvasottak szerint a Zenta környékiek lokálpatriotizmusa messze földön híres. A fejlesztési célok megfogalmazásának kettős célja van, egyszerre kell szolgálnia az itthon maradást és a kényszerből elvándoroltak hazahozását. A polgárosodás fontos eleme a tudatos közösségfejlesztés, a tervezés valamint a tőkevonzás. A programalkotás első összejövetelén 43 fő vett részt, akik 11 munkacsoportot alkottak. Zenta község a Vajdaság területének 1,4%-át teszi ki, a 2002. évi adatok szerint lakóinak száma 25.568 fő, amit 5 település alkot. (Ez a lakosságszám nagyjából megfelel Kiskunhalas lakosságszámának.) A 155 oldalas tanulmány terjedelmének közel kétharmadát a helyzetelemzés teszi ki. A helyzetelemzés a következő fő részekből tevődik össze:  Zenta község általános jellemzői,  humán erőforrás,  gazdaság,  infrastruktúra,  a társadalmi fejlődés mutatói. Érdekességként említjük meg, hogy külön alfejezet foglalkozik a község civil szervezeteivel, melyek száma magas: 40 bejegyzett szervezet működik Zentán. A SWOT-elemzés az ágazati besorolást követően, egységes rendszerben is megjelenik, azaz a teljes tervezési területre készült egy közös SWOT-táblázat is, aminek eredményeként megszülettek a következő, integráltságot tükröző elemek.

62 Zenta község jövőképe: Zenta község kiegyensúlyozott, fenntartható fejlődése az ÉszakTiszamente mezőgazdasági és turisztikai központjaként. A prioritási célok az alábbiak:  konkurens és alkalmazkodó humán erőforrások,  versenyképes, az innovációkon és a prioritási szektorok fejlődésén alapuló gazdaság,  fejlett és attraktív infrastruktúra, mint a község teljes körű fejlődésének támasza. A három prioritási célt 9 stratégiai cél követi, melyeket tovább bontanak 42 intézkedésre. A területi tervezési dokumentum záradékában a következő szerepel: „Zenta Község Képviselő-testületének 2006. december 29-én megtartott ülésén döntés született arról, hogy az elkövetkező három hónap során részletes akcióterveket dolgozzanak ki a következő három évre vonatkozóan (a 2007-től 2009-ig terjedő időszakra), azaz azon terveket melyek hozzájárulnak a ZENTA KÖZSÉG FEJESZTÉSI TERV (2007-2013) első részének megvalósításához.” Kupuszina településfejlesztési programja a Szülőföld Alap Regionális és önkormányzati együttműködési kollégiumának támogatásával készült, ugyancsak 2006-ban (http://www.innoaxis.hu/files/innoaxis/szabadka/szabadka/gyujtes/Regiok/Nyugat_bacska/ku puszina_fejlesztes.pdf). Kupuszina, a vajdasági szórványmagyarság egyik nyugat-bácskai települése Zombor és Apatin város között, a Duna bal partján és a horvát határ közelében fekszik, Apatin község tagja. Lakóinak száma a 2002-es adatok szerint 2356 fő. Az előzmények ismertetésében a magyarországi pályázati tanácsadó cég, mint tervező kiemelte, hogy a statisztikai adatok beszerzése nehézséget okozott. Ez problémát jelentett mind a megalapozott helyzetelemzés, mind pedig a monitoring-mutatók meghatározásánál. További nehézséget okozott a finanszírozás, a forrásoldal tisztázatlansága, a potenciálisan rendelkezésre álló források nagyságának meghatározása. A tervezők építettek a partnerségre, keresték a helyi szereplők, a társadalom és a gazdaság képviselőinek konszenzusát. Kupuszina falu alapvetően gazdaságilag elmaradott, a környezetéhez képest elszigetelt, kedvezőtlen korstruktúrájú település. Gazdasági értelemben erősen a perifériához tartozik, a környéken nincsenek jelen tudás-intenzív ágazatok, tőkeerős iparágak, vagy egyéb olyan létesítmények, melyek a gazdasági fejlődés és a foglalkoztatás zálogai lehetnek. A lakosok nagy többsége nem jelenik meg a munkaerőpiacon, családi gazdálkodást folytat, terményeit és termékeit maga árusítja a környékbeli piacokon. A település, noha gazdaságilag elmaradottnak számít, rengeteg kihasználható potenciált rejt. Bár a falu elzárt, kulturális élete élénk, a helyi közösség vezetése elkötelezett és aktívan részt vesz a falu fejlesztésében, a vállalkozók is nyitottak új dolgok befogadására. Kupuszina településfejlesztési programjának jövőképe szerint a falu saját, helyi forrásainak hatékonyabb kihasználásával és modernizációval alakíthat ki versenyképesebb gazdaságot, mely a helyi tradicionális értékek megőrzése mellett biztosít jólétet a település lakóinak.

63 A régió helyzetének, valamint a környezeti feltételeknek, lehetséges fejlődési forgatókönyveknek az ismeretében három lehetséges fejlesztési irányt, stratégiai alternatívát alakítottak ki a fejlesztési dokumentumban:  A jelenlegi gazdasági szerkezet megőrzése – tradicionális fejlesztés.  Kismértékű gazdasági szerkezetátalakítás – egyensúlyi fejlesztés.  Erőteljes gazdasági szerkezetátalakítás – progresszív fejlesztés. A szakértői javaslat alapján a megrendelő a 3. stratégiai alternatíva, azaz a progresszív fejlesztés mellett foglalt állást, ezt tekintve a fejlesztési stratégia alapjának. A megfogalmazott stratégiai célok a következők: 2. Diverzifikált, versenyképes gazdaság megteremtése a régió stratégiai elhelyezkedésére alapozva. 3. A térségi különbségek mérséklése, színvonalas életfeltételek biztosítása NyugatBácska teljes területén. 4. Aktív bekapcsolódás az európai uniós csatlakozási folyamatba, a tagságból származó potenciális előnyök kihasználása. A stratégiai célok elérése érdekében öt fejlesztési prioritást dolgoztak ki, melyek támaszkodnak a régió feltárt adottságaira, törekednek a környezet által kínált lehetőségek kiaknázására és stratégiai választ adnak a feltárt problémák jelentős részére. A javasolt fejlesztési prioritások az alábbiak:  A gazdaságfejlesztés prioritás általános célkitűzése a gazdasági szerkezetátalakítás, mely jelentős mértékben a régió jelentősebb vállalkozásai és a helyi KKV-k közötti együttműködés erősítésén alapul. A prioritás keretében cél a magas hozzáadott értéket előállító beszállítói hálózatok létrehozása az iparban, a minőségi turisztikai kínálat megteremtése a településeken, a külső befektetések növelése, valamint a kis- és közepes vállalkozások megerősítése.  A mezőgazdaság és vidékfejlesztés prioritás keretében az általános cél a versenyképes agrárgazdaság megteremtése a vidéken élők életminőségének javításával együtt. Ennek érdekében cél a mezőgazdasági ágazatok piacképességének növelése, valamint ezzel párhuzamosan a rurális térségek elmaradottságának csökkentése.  A műszaki infrastruktúra fejlesztése, környezetvédelem prioritás általános célja a régió elérhetőségének javítása, a természeti és épített környezet védelme, melynek érdekében szükséges a minőségi közlekedési infrastruktúra megteremtése és a régió logisztikai szerepkörének erősítése, fejlett környezetvédelmi infrastruktúra kiépítése, valamint a vízkárelhárítás és a vízi közművek korszerű infrastruktúrájának fejlesztése.  A humán erőforrás fejlesztés prioritás keretében az általános cél a régió humán erőforrás bázisának megerősítése és innovációs képességének javítása. Ehhez feltétlenül szükséges az oktatási rendszer korszerűsítése – kiemelt figyelemmel a munkaerőpiaci igényekre –, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok helyzetének javítása, valamint az innovációs központok és a K+F tevékenységek feltételeinek javítása.  A szektorsemleges területek fejlesztése prioritás általános célkitűzése Nyugat-Bácska fejlesztését elősegítő egyéb stratégiai jelentőségű területek megerősítése, konkrétan a költséghatékony és tevékenységorientált intézményfejlesztés, a határmenti együttműködések fejlesztése, valamint az információs és kommunikációs technológia alkalmazásának elterjesztése.

64 A prioritások megfogalmazását követően 7 projekt adatlap került kidolgozásra. A projekt adatlapok felépítése egységes, a következő struktúrát követi: a projekt célja, indokoltsága, tervezett tevékenységek, megvalósítás időtartama, lehetséges források, a megvalósítás felelőse, monitoring indikátorok, egyéb megjegyzések. Megjelent az anyagban a horizontális alapelvek, nevezetesen a fenntartható fejlődés és az esélyegyenlőség megvalósításának szükségessége. Ugyanennek az alapnak a támogatásával további települések fejlesztési programja is elkészült. A terveket készítő magyarországi székhelyű gazdasági társaság a hazánkban 2006-ban érvényben lévő, a településfejlesztési koncepciók, programok tartalmát meghatározó rendelet előírásainak megfelelően készítette el a dokumentumot. Ugyanennek az alapnak a támogatásával ugyanez a tervező cég azonos metodikával Doroszló és Szilágyi fejlesztési programjának kidolgozásában is közreműködött. Topolya község területi tervét 2009 végén fogadták el (http://www.innoaxis.hu/files/ innoaxis/szabadka/szabadka/gyujtes/Vajdasag/Szerbia/Kozsegek/a_kozseg_teruleti_terve_top olya.pdf). Kidolgozói az újvidéki Vajdasági Városrendezési Intézet munkatársai voltak. Ez a dokumentum nem illeszkedik a korábban bemutatott két fejlesztési terv sorába, hiszen nem tisztán területfejlesztési terv, hanem keverednek benne a területfejlesztés és a -rendezés eszközei. Ezzel együtt újfajta szemléletmódot, új dimenziókat tár elénk a megfogalmazott községi stratégiai cél, amely így hangzik: élénkebb fejlődés elérése, a demográfiai mutatók átirányítása, határon átnyúló és községközi együttműködés, mint e község fejlődését ösztönző tényező megvalósítása. Íme, egy hosszú távú cél, ami a területek közötti együttműködésre épít! Topolya város és község Szerbiában, a Vajdaság középső részén, az Észak-bácskai körzetben található, Szabadkától 34 km-re délre, Magyarország határától pedig 44 km-re. Lakosainak száma a 2011-es népszámlálás szerint 14.596 fő, 23 település tartozik a községhez. Topolya község teljes területe a közeli Szabadka, Zombor és Kula községektől kisebb mértékben függ, míg Kishegyes, Becse, Ada és Zenta vonatkozásában a függőség erősebb, meghatározóbb. Szabadka községet leszámítva nem mondható, hogy a gazdasági, területi, művelődési és egyéb együttműködések a szomszédos községek között olyan szinten lennének, mely ösztönözné a teljes régió további fejlődését. Éppen ezért a kihasználatlan lehetőségeket a terv által felölelt időszakban ki kell használni. Tehát meg kell erősíteni a községek közötti kapcsolatokat a szomszédos községek közös érdekeinek való megfelelés érdekében. A lehetőségek mindenekelőtt a közlekedési és más infrastruktúra fejlesztése, valamint a közös gazdasági, idegenforgalmi tevékenységek terén jelentkeznek. A gazdasági összeköttetések, a harmadlagos szektor (szolgáltatások, infrastruktúra) kapcsolatai, valamint a közlekedési összeforrottság miatt a környező községek bizonyos területei kölcsönhatásban vannak egymással, mely különösképpen az alábbi területeken fejlesztendő:  a mezőgazdaságban rejlő lehetőségek kiaknázása a tágabb piac egészséges élelmiszerekkel való ellátása révén, a jelenlegi termelőképesség maximális kihasználásával és az új feldolgozóipari kapacitás fejlesztésével;  a kis- és középvállalkozások fejlesztése, mely az egész piac szükségleteit elégítheti ki;  az E-75-ös autóút és más országutak, I. és II. osztályú utak szerepének és jelentőségének meghatározása;

65   

    

a települések vízellátását érintő lehetséges hosszú távú megoldás megvitatása, regionális víznyerő mérlegelése; a villanyáram-gazdálkodási rendszerek közös fenntartása és előmozdítása; az ésszerűbb és összehangoltabb településhálózat kialakítása a szolgáltatási központok egyenletesebb elhelyezése céljából, a decentralizáció és a felhasználókhoz való közelítés, valamint a felhasználás feltételeiben és színvonalában fennálló különbségek csökkentése érdekében; az infrastrukturális valamint a különféle feladatköri kapcsolatok felélesztése a nagyobb, falusias jellegű települések között, bizonyos egymást kiegészítő feladatkörök fejlesztési lehetőségének feltárása az egyes településeken; az idegenforgalmi értékbecslés regionális szinten a környékbeli idegenforgalmi kínálattal való partneri társulás segítségével; a vadászturizmus tekintélyének és jelentőségének helyreállítása; a környezet állandó megfigyelése a lehetséges szennyezési források hatásai kapcsán; a háztartási hulladék tárolási gondjainak tartós vagy hosszú távú rendezése regionális hulladéklerakó kialakításával.

A törvénytelen hulladéklerakókkal kapcsolatos gondok megoldására kell törekedni. A tervezéssel, valamint a gazdasági szervezetek működésével szemben támasztott ökológiai követelményeknek való megfelelés érdekében kialakított közös együttműködésnek stratégiai szintre kell emelkednie a községek fejlesztési politikájának keretében, különösen az ipari övezetek károsanyag-kibocsátása elleni védelem tekintetében. Globális szempontból a városi rangú Topolya települést kivéve valójában a község teljes területét vidéki (falusi) térség alkotja. A falu és általában a vidék területfejlesztésének elképzelése mindenekelőtt a többrendeltetésű – egyesített – fejlesztésből és a mezőgazdasági háztartások gazdasági erejének gyarapodásából, valamint ezek piacgazdaságba való bevonásából indul ki. Az ilyen fejlesztési elgondolás magában foglalja a mezőgazdaság és a vidék többi gazdasági, szolgáltató valamint közvetítő tevékenységének fejlesztését, emellett a termelőképesség legkedvezőbb kihasználását. A vidéki térség tervezett területfejlesztése az alábbiakból áll: 5. a falu és a határában levő többi létesítmény, például munkaövezet, farm, tanya, műemlék, idegenforgalmi vagy más pihenő és üdülő létesítmények s egyebek egyesítése a vidéki térségek gazdasági, művelődési és szociális fejlesztése érdekében; 6. a vidéki térség létesítményei és a magasabb szintű központok közötti forgalom javítása a meglevő infrastruktúra hozzáépítésével vagy új közművek kiépítésével; 7. a falu és a határ egymást kiegészítő fejlesztésének nagyobb mértékű alkalmazása; 8. a terület ésszerű használata a telkek nagyobb kihasználtságának elérése érdekében az építési övezet határán belül és az építési övezet határán kívül eső építési területen az építkezéseknek a kiépült közműhálózattal rendelkező területek felé irányításával; 9. a vidéki térség kommunális ellátottsági szintjének növelése; 10. a mezőgazdaság tervszerű előmozdítása, az infrastruktúra minden válfajának kiépítése és korszerűsítése, az idegenforgalom fejlesztése – különösen a sport- és üdülési, környezetvédelmi-oktatási, vadász- és falusi turizmus esetében – hozzájárul majd a vidéki térség gyorsabb és megfelelőbb fejlődéséhez. Ez utóbbi felsorolást azért tartottuk fontosnak kiemelni, mert továbbgondolva alkalmas lehet arra, hogy egy Leader-akciócsoport által koordinált helyi vidékfejlesztési stratégia vázát adja.

66

A vajdasági CESS Stratégiai Közgazdasági Kutatások Központ szakértői a fejlesztési tervek elkészítésére egységes módszertant dolgoztak ki 2009-ben, s ennek a metodikának a segítségével öt község fejlesztési dokumentuma készült el. A terveknek illeszkedniük kellett a Vajdaság Autonóm Tartomány Gazdaságfejlesztési Programjához is. Mit mond a módszertan? A fejlesztési dokumentumok magukba foglalják az adminisztratív térség szociális-gazdasági és SWOT elemzését, a stratégiai és kiemelt projektek jegyzékét, a megvalósításhoz szükséges intézkedéseket, valamint a megvalósítás alapját képező operatív programokat. A helyi fejlesztések fő kezdeményezői és végrehajtói a közigazgatási hatóságok voltak, viszont a stratégiai jellegű dokumentumok kidolgozásában részt vett a magánszektor és a kormányon kívüli intézmények, többek között a helyi lakosság, az Újvidéki és a Belgrádi Egyetem szakemberei, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja is. A tervezési anyagok felépítése a következő:  a stratégiai tervezési eljárás megszervezése, valamint a végrehajtáshoz szükséges operatív szerkezet kialakítása (munkacsoportok, községi fórumok stb.),  a helyi közösség elemzése, valamint a komparatív előnyök meghatározása (szociálisgazdasági és SWOT elemzés),  a stratégiai célok megfogalmazása, a fő stratégiai cél kijelölése (jövőkép, stratégiai és kiemelt célok, a támogatások megjelölése),  a prioritások jegyzékének összeállítása, mely a cselekvési terv kidolgozásának alapjául szolgál,  a tervezett feladatok megvalósítása,  ellenőrzés, értékelés. A stratégia kidolgozásához munkacsoportokat hoztak létre, amelyeket az erre vonatkozó községi határozat alapján állítottak fel. A munkacsoportok tagjai a magán, a civil és a kormányon kívüli szervezetek tagjai, az adott témában jártas szakértők. Az alábbi munkacsoportok jöttek létre: • földrajzi jellegzetesség és humán erőforrás, • gazdasági, kis- és középvállalkozások, • agrárkomplexum, • infrastruktúra, • idegenforgalom, • társadalmi tevékenységek (egészségügy, szociális védelem, oktatás, kultúra, sport, valamint a polgárok társulásai). A községi stratégiai fejlesztési tervek két részből tevődnek össze: • analitikai rész (helyzet és SWOT elemzés), • stratégiai rész (jövőkép, stratégiai és kiemelt célok, a megvalósítás eszközei). A helyzetelemzés tárgyát, azaz a SWOT elemzés, valamint a stratégia meghatározásának analitikai kiindulópontját azok a helyi jellegzetességek képezték, amelyek a lakosságra, az infrastruktúrára, a gazdaságra, az agrárkomplexumra, az idegenforgalmi erőforrásokra stb. vonatkoztak. A helyzetelemzés az úgynevezett „szilárd”, vagyis statisztikai adatok vizsgálata alapján történt, amely részben a „puha” adatokat, vagyis a lakosságnak a helyi társadalmi

67 közeg számára fontos tényezőkről alkotott véleményét is magában foglalta. Az analízishez szükséges adatok begyűjtése érdekében közvélemény-kutatást szerveztek a községben a lakosság körében. Ennek eredményeként a kutatók olyan adatok birtokába jutottak, amelyek hűen tükrözték a község lakosságának véleményét a társadalmi közegben észlelhető előnyökről, de problémákról, hiányosságokról is. A „szilárd” adatokat a tervezők a hivatalos publikációkból, valamint a községi adatbázisból gyűjtötték össze. A helyzetelemzésből begyűjtött legértékesebb adatokat a SWOT-elemzés segítségével rendszerezték, értékelték és minősítették (az erősségek, gyengeségek, lehetőségek, veszélyek elemzése). Ennek alapján határozták meg a helyi fejlesztések stratégiáját. A tervezési dokumentumok második részében a SWOT-elemzés alapján teremtődött meg a község víziója, valamint azok a kiemelések, stratégiai célok, amelyeket részletesen kifejtettek, megindokoltak az alkotók. Így születtek meg azok az intézkedések is, amelyek a kiemelt projektekben fogalmazódtak meg. A célok és intézkedések konkrét megvalósításának sorrendjét a cselekvési terv tartalmazza. Mivel a községekben számos olyan fejlődési lehetőséget tártak fel, amelyek a gazdasági előrelépést és a versenyképesség növelését szolgálhatják, a stratégiákban a hangsúlyt a gazdaság versenyképességére, a befektetési tőke vonzására, a közműhálózatok, valamint a humán források fejlesztésére helyezték. A stratégiai célok megfogalmazásakor szem előtt tartották a helyi jellegzetességeket, aminek eredményeként minden község e kiemelések szellemében határozta meg saját prioritásait és stratégiai feladatait. A temerini község prioritásaiként például a külföldi működő tőke vonzását, a gazdasági vállalkozások bővítését, a mezőgazdasági termelés fejlesztését, a hatékony közműhálózat kiépítését, a helyi önkormányzat, valamint a gazdaságon kívüli ágazatok tevékenységének fellendítését jelölték meg. Šid község esetében a stratégiában kiemelték a befektetések támogatását, a kis- és középvállalkozások fejlesztését, a mezőgazdasági földterületek kihasználásának ésszerűsítését, a természeti és a kulturális erőforrások idegenforgalmi hasznosítását, a hatékony infrastruktúra kiépítését, a szolgáltatások minőségének javítását – a társadalmi tevékenységek vonatkozásában. A stratégiai fejlesztési tervekben az említettek mellett megtalálhatjuk azt a dokumentációt is, amely a kielemzett szakmai területekkel kapcsolatos bővített táblázatokat, grafikonokat, valamint prognózisokat tartalmazza. Az adatokat a résztvevőktől és a külső szakemberektől gyűjtötték be a kutatók. A bemutatott módszertan alapján készült 5 tervezési dokumentum közül egyet elemzünk részletesen. Az Ada község fenntartható fejlődésének stratégiája 2010-2019. címet viselő 102 oldalas tanulmányt 2009 szeptemberében fogadták el. Ada községet 5 település alkotja: Ada, Mohol, Valkai sor, Törökfalu, Völgypart. A 2002-es adatok szerint a község lakosainak száma közel 19.000 fő (összehasonlításként: Baja mintegy kétszer ennyi lakost számlál). A terv (http://www.ada.org.rs/docs/strategia_hu.pdf) kidolgozásában részt vettek a helyi közösségek, a civil szervezetek, a gazdasági egységek, az önkormányzat, a közvállalatok és intézmények képviselői, a közösség szakértői és minden érdekelt polgár. A Partner-fórum tagjainak száma: 62.

68

A bevezetőben olvasottak szerint a stratégia elkészítésének célja – többek között – az integrált rendszerű tervezés meghonosítása. A fentiekkel ellentétben a SWOT-elemzés ágazati szemléletű, a környezetvédelem, a társadalmi tevékenységek, a rurális fejlődés és a gazdasági fejlődés témaköreit öleli fel. A jövőkép megfogalmazása mellett a prioritások és a programok is követik az ágazati szemléletet. Ada község 2019-ig olyan térséget fog kialakítani: 6. amely a környezetvédelem terén aktívan munkálkodik a környezet megóvásán és a természetes erőforrások fenntartható kezelésén, ösztönzést adva a fejlődés és a környezetvédelem közötti szinergiának, szem előtt tartva a jövő nemzedékek minőségi élethez való jogát, 7. amely társadalmi tevékenysége terén modern és biztonságos, kihangsúlyozza a kulturális sokszínűség és identitás megőrzésének szükségességét az egész társadalom kohéziója mellett, foglalkozik a szegénység csökkentésével és a legveszélyeztetettebb lakossági csoportok védelmével, továbbá modern oktatási és egészségügyi rendszerrel rendelkezik, 8. amely a rurális fejlődés terén felállítja annak támogatási rendszerét, a rurális gazdaságot diverzifikáció révén összehangolva a lakosság szükségleteivel és sajátosságaival, különösképpen a mezőgazdasági versenyképesség növelése és a minőségi idegenforgalmi termék világos identifikálása területén, 9. amely a gazdasági fejlődés terén dinamikus és fenntartható gazdasági gyarapodást és fejlődést mutat, valamennyi tevékenység előrehaladását elősegítő új beruházások, fejlett infrastrukturális elemek jellemzik és kedvező feltételeket nyújt a vállalkozások fejlesztésére, illetve a piaci szükségletek szerint képzett szakemberek részére. A célok és a prioritások rendszere felettébb szerteágazó. A prioritásokhoz tartozó programok száma magas: a környezetvédelem és a társadalmi tevékenységek témakörében egyaránt 20-20 program került nevesítésre, a rurális fejlődés címszóhoz 17, míg a gazdasági fejlődéshez a tervezők 15 program megvalósítását rendelték. Ez összesen 72 program 10 év alatt. A programokat tovább bontják projektekre, melyekhez a címük mellett partnereket, forrásokat, időbeli ütemezést és indikátorokat is rendeltek. Az indikátorok között – a teljesség igénye nélkül – ilyenek szerepelnek: létező dokumentum, rekonstruált terület, jelentések, beszerzett felszerelés, kiépített rendszerek száma, új csatlakozások száma, felépített gyár, helyi sajtóban megjelent cikkek, rendezvények száma, képzettek száma, szeminárium és tanfolyam résztvevőinek száma, aláírt együttműködési dokumentum, létrehozott adatbázis, beszerzett jármű. A dokumentum készítői használják az akcióterv fogalmát, mint „a lokális közösség fenntartható fejlődésének stratégiai megvalósítási fázisa, az akcióterv szervezési összetétel és az érdekeltek bekapcsolásának kontinációján alapszik.” A gyakorlatban a prioritások szerinti projektek listáját tekintik akciótervnek a készítők. A dokumentum elfogadói az anyag évenkénti felülvizsgálatát és tízévenkénti újratervezését határozták el. Általánosságban megállapítást nyert, hogy a vizsgált fejlesztési dokumentumok alkalmasak pályázatok készítésére, uniós források elnyerésére. A tervek illeszkednek a felsőbb szintű

69 tervekhez, igyekeznek megfelelni az Uniós előírásoknak is. A dokumentumok kidolgozását módszertan is segítette, alkalmazták a SWOT-elemzés technikáját. A helyzetelemzés részletes, mindenre kiterjed, a kidolgozás széleskörű partnerségre épül. Megfogalmaztak célokat, prioritásokat, projekteket, megjelent az integráltság, az akcióterv fogalma. Az időbeli ütemezés kérdése is felmerült, s a projektek magas száma alkalmas a „merítésre”, továbbgondolásra. Mutatókat határoztak meg, kifejezték a térbeliség, a községekkel és a határon túli területekkel való együttműködés igényét, reményét. Gondoltak a programok felülvizsgálatára, megújítására is.

Ami a stratégiai fejlesztések megvalósítására vonatkozó tevékenység koordinálását illeti, a feladattal rendszerint a polgármestert, vagy egy olyan szakmai csoportot bíztak meg, amelynek munkáját a polgármester ellenőrzi. Ritkábban előfordult, hogy ezt a feladatot a fejlesztési bizottságra, vagy a gazdasági fejlesztési irodára, illetve hasonló szervezetekre bízták. A fentiek alapján elmondható, hogy a fejlesztési intézményrendszer megerősítése szükségesnek látszik. VI. 2. Kérdőíves felmérés a fejlesztési dokumentumokról Az elmúlt időszakban végbement fejlesztések mindenre kiterjedő elemzése érdekében – a JUAN projekt keretében – a vajdasági partnerek szükségesnek látták egy átfogó kérdőíves felmérés elvégzését a vajdasági fejlesztési dokumentumok vonatkozásában. A felmérés eredményeként a 45 megkérdezett község közül 35-től érkezett (teljes vagy részleges) válasz. Ez reprezentatív mintának tekinthető. A kérdőívek kiértékelése során az a megállapítás fogalmazódott meg, hogy minden község rendelkezik fejlesztési stratégiával, ezek közül 15,2% teljes egészében, 45,5% pedig részben alkalmazkodik az Európai Unió területfejlesztési elveihez. Hasonló arányban követik a stratégiák a fenntartható fejlődés elveit (teljes egészében 14,7%, részben pedig 41,2%). A kérdőívre adott válaszok szerint a fejlesztési stratégia 8 községben „rendkívül erősen” befolyásolta valamelyik projekt végrehajtását, 22 községben viszont úgy vélik, hogy ez a befolyás „erős”. Tehát általánosságban megállapíthatjuk, hogy a hosszú távú fejlesztési dokumentumok hatással vannak a rövid távú projektekre. A községek 85%-a rendelkezik operatív programmal, ami a nemzetközi és a hazai pályázatokon való részvétel reális alapjául szolgál. Amikor a vajdasági községek stratégiájának elsődleges céljait vesszük górcső alá, arra a következtetésre jutunk, hogy bizonyos községekben a stratégiai célok fogalmát igen tágan értelmezik, vagyis azokat a kívánságokat értik alatta, amelyeket meg kellene valósítani. Egyes községeknél a stratégiai célok meghatározása rövid, általános formában történt, míg más községeknél világosan meghatározták, hogy a társadalmi közeg szempontjából melyek a kulcsjelentőségű – specifikus stratégiai célok. Hasonló a helyzet a prioritások meghatározásakor is: túlzottan általános kiemeléseket fogalmaztak meg (éppúgy, mint a nyolcvanas évek végén meghozott területfejlesztési tervekben), miszerint mindent fejleszteni kell, amit egy középtávú fejlesztési időszakban

70 képtelenség megvalósítani. A szóban forgó prioritások között szerepel például a gazdaság és a mezőgazdaság intenzív fejlesztése, a község urbanisztikai, kommunális és közműfejlesztése, ehhez társul a falufejlesztés, a természetes környezet megóvása, a humán erőforrások kibontakoztatása, a népszaporulat serkentése, az életszínvonal növelése, valamint a község, a régió, a tartomány, a köztársaság és az államok közötti együttműködés fellendítése. Egyes községekben a prioritásokat a stratégiai céloknál is általánosabb formában fogalmazták meg: az ökológiai szempontból elfogadható személy- és teherszállítás ösztönzése, a szállítási szükségletek korlátozása, az új közlekedési infrastruktúra kialakítására szánt területek ellenőrzött igénybevétele. Az idegenforgalom fejlesztésére többek között a következő prioritásokat jelölték ki: turisztikai szervezetek létrehozása, a háztáji gazdálkodás kategorizálása, a turisztikai infrastruktúra kialakítása, az idegenforgalmi látványosságok, létesítmények rendezése, a lakosság idegenforgalmi szempontból történő képzése. Annak ellenére, hogy a stratégiában a prioritásokat nem megfelelően fogalmazták meg, azoknak gyakorlati megvalósítását mindenütt pontosan megjelölték. Ami a népesség koncentrációját illeti, kijelenthetjük, hogy tényszerű a megállapítás, miszerint a lakosság a városokban összpontosul, de ahhoz sem fér kétség, hogy a város és településhálózat (nagy, közepes és kis városok, települések) nincs eléggé kihasználva, és ilyen körülmények között nem képezheti a területfejlesztés alappillérét, nem járulhat hozzá megfelelő mértékben a belső erőforrások, lehetőségek kiaknázásához sem. Az urbanizáció folyamatát a városi lakosság növekedése jellemzi (a falusi lakosság a városokba és a környező településekre költözik), de ezzel nem jár együtt a minőségi városfejlesztés, aminek – pozitív értelemben – meg kellene mutatkoznia regionális és országos szinten is. A lakosság összpontosulására, koncentrálódására irányuló kérdésekre 33 község válaszolt, közülük 24, vagyis 72,7% úgy vélte, hogy a lakosságnak a városokban való összpontosulása erős, illetve rendkívül erős, minek következtében a városhálózat lehetőségeit nem használják ki kellőképpen. A községek meglátása szerint az elnéptelenedés problémája jelentős, aminek egyik következménye, hogy mind kevesebb képzett fiatal szakember él a kevésbé vonzó településeken (a fiatalok tanulni mennek a nagyobb városokba, a tanulmányok befejezése után pedig nem térnek vissza a kisebb városokba és a falvakba). Számos városban és településen – nem csak azokban, amelyek a kevésbé fejlettek közé tartoznak, illetve a határ mentén helyezkednek el (a múltban itt volt jellemző ez) – lemaradás, pangás tapasztalható. Gondjaik elsősorban fejlesztési jellegűek, emellett azonban ki vannak téve azoknak a problémáknak is, amelyek egész Szerbiát sújtják. Ide sorolhatók az elhanyagolt közművek, a hulladékkezelési gondok, a természeti és a kulturális közeg romlása, a földterületek irracionális felhasználása stb. Ezt csak tetézi a helyi döntéshozók, valamint a helyi közigazgatás passzivitása, ugyanis önállóan nem képesek hasznosítani saját erőforrásaikat és lehetőségeiket, ezért külső (elsősorban felülről jövő) jelzésekre, ösztönzésekre várnak. A válaszadó községek 71%-a azt vallja, hogy a fejlődésükben tapasztalható pangás, illetve lemaradás a negatív előjelű regionális jelenségek következménye. A jelenségekkel kapcsolatos válaszaik a „rendkívül erős” és „erős” megfogalmazásokban mutatkoztak meg (a helyi kezdeményezések hiánya, a felső utasításra történő megoldáskeresés…).

71

A megkérdezett helyi önkormányzatok felének az a véleménye, hogy a község fejlesztési stratégiája befolyásolta a községi területfejlesztési tervben foglalt megoldásokat (a 34 válaszadó közül 18, illetve a megkérdezettek 52,9%-a azt válaszolta, hogy a befolyás „rendkívül erős”, vagy „erős” volt). A községekkel való együttműködésben ennek az arányszámnak a növelésére kell törekedni a jövőben, hiszen nem szabad megfeledkezni arról, hogy a válaszadók közül 16 község (47%) úgy értékeli, hogy a fejlesztési stratégia kevésbé fontos a területfejlesztési tervek szempontjából, ezért a kölcsönös kapcsolat is jelentéktelen. Egyes községekben a területfejlesztési tervet már a stratégia kidolgozása előtt elfogadták, ennek tulajdonítható, hogy a két fontos alapdokumentum között eltérések vannak. A községeknek valamivel több, mint fele (a 32-ből 17) elégedett a területfejlesztési tervvel. Úgy véljük, magas azoknak a községeknek a száma (a 32-ből 15, vagyis az arány 46,9%), amelyek csak részben elégedettek saját területfejlesztési tervükkel, hiszen olyan stratégiai jelentőségű végrehajtási dokumentumról van szó, amely a következő 20 évre határozza meg a helyi önkormányzatok fejlesztésének irányvonalát. A válaszadó községek közül 20 település területfejlesztési tervében nagyobb jelentőséget tulajdonítana a stratégiai dokumentumok összehangolásának, a mezőgazdaság fejlesztését a mostaninál jelentősebb mértékben támogatná, s ugyanez vonatkozik a fenntartható energiaforrásokra és az ipari parkokra is. Összefoglalásul kiemelhetjük, hogy a Vajdaságban is felismerték a területi tervezés jelentőségét, fontosságát. Megerősítést igényel a hosszabb és a rövidebb távú tervek, valamint az ágazati elképzelések közötti kapcsolat megteremtése. A tervezés időbeli ütemezésével részben feloldható az a probléma is, hogy hosszabb távon mindent fejleszteni szeretnének. Ösztönzendő a pályázati aktivitás és a forrásbevonó képesség növelése. Erősítendő a települések közötti együttműködés, kapcsolat, a hátrányos helyzetű települések támogatása. A kérdőíves felmérés kapcsán is kiemelendő az, ami a JUAN program kapcsán már többször elhangzott, hogy aggasztó méreteket ölt a lakosság városokba vándorlása, s ezzel együtt a falvak, határ menti perifériális területek elnéptelenedése. Ennek a folyamatnak a lassítása, megállítása központi, állami szintű beavatkozást igényel.

72

VII. Módszertani javaslatcsomag VII.1. Összefoglalás Az Európai Unió alapjai eredményességének átfogó hatásvizsgálata során megállapítást nyert, hogy továbbra is maradtak fejlettségbeli különbségek az egyes régiók között, sőt bizonyos esetekben a szakadék tovább nőtt a fejlett és a fejletlen területek vonatkozásában. Ezeknek a különbségeknek az áthidalása változatlanul kiemelt cél, kulcsfontosságú elem marad a következő tervezési időszakban is. Tehát a területi kohézió ismételt megerősítésre került. Az Európai Bizottság 2011. október 6-án jogalkotási javaslatot fogadott el a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó kohéziós politikáról, amelynek feladata, hogy az Európa 2020 stratégia célkitűzéseivel – intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés - összhangban serkentse a növekedést és a munkahelyteremtést. A javaslatot a Tanács és az Európai Parlament 2013 folyamán fogja megvitatni. Az új rendelet várhatóan a 2014. év elején lép hatályba. Az október 6-ai kohéziós politikára vonatkozó javaslatok után a tagállamoknak a következő tervezési időszakra való felkészülését segítendő, a Bizottság 2012. március 14-én bemutatta a Közös Stratégiai Keretet (KSK). Célja, hogy stratégiai iránymutatást adjon a tagállamok és a régiók számára, a következő tervezési időszakra. A Bizottság a stratégiai programozási folyamat megerősítését javasolja, hogy ezáltal maximalizálja a szakpolitika európai prioritások megvalósítása során gyakorolt hatását. Ennek része a tematikus célkitűzések listájának az Európa 2020 stratégiával összhangban történő meghatározása a rendeletben. A célkitűzések a következők: 1. a kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése; 2. az információs és kommunikációs technológiák hozzáférhetőségének, használatának és minőségének javítása; 3. a kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági (az EVMA esetében), a halászati és az Vízművelési-ágazat (az ETHA esetében) versenyképességének javítása; 4. az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban; 5. az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázat megelőzés és –kezelés ügyének támogatása; 6. a környezetvédelem és az erőforrás-hatékonyság propagálása; 7. a fenntartható szállítás támogatása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban; 8. a foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása; 9. a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem; 10. beruházások az oktatás, készségfejlesztés és élethosszig tartó tanulás területén; 11. az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás. A Közös Stratégiai Keret hatálya alá tartozó alapok - Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), Európai Szociális Alap (ESZA), Kohéziós Alap, Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EAFRD), Európai Tengerpolitikai és Halászati Alap (EMFF) -

73 vonatkozásában közös szabályok kerültek kidolgozásra, amelyek az egyszerűsítés és a harmonizáció következtében biztosítják a hatékonyabb felhasználást. A KSK-alapokból származó támogatások egységesek és összehangoltak lesznek. Így egyrészt a kedvezményezettek könnyebben tudnak több alap forrásaira támaszkodó stratégiákat létrehozni, amelyek jobban igazodnak igényeikhez és területi sajátosságaikhoz (például egy vidéki és városi jellegű részeket is tartalmazó terület esetében). Másrészt a több alap forrásaira támaszkodó stratégiák esetében lehetőség nyílik arra, hogy egyetlen alapból (a fő alapból) történjen a működtetési, valamint a szervezeti költségek finanszírozása. A pénzügyi kereteknél maradva... A GDP- és GNI-adatok jelentős mértékben befolyásolják a kohéziós politikában elérhető források mértékét, és a kohéziós támogatási felső határra tett bizottsági javaslattal együtt ahhoz vezetnek, hogy Magyarország a most folyó tervezési időszakhoz képest többletforrásokhoz jut, fejenként 710 000 Ft Európai Uniós forrásra számíthat a következő ciklusban. A határon átnyúló kezdeményezések továbbra is számíthatnak az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA) forrásaira, és a Európai Területi Együttműködés pénzeszközeire is jó eséllyel pályázhatnak. A jogalkotási javaslat szerint új elemként kerül megnevezésre az átmeneti régiók fogalma és a pénzügyi instrumentumok alkalmazása. A beruházások nagyobb összhatásának elérése érdekében bevezetésre kerül az összpontosítás az eredményekre, a célkitűzések felé haladás monitorozása. Minden program esetében teljesítmény-keretrendszer kerül kialakításra, amely egyértelmű és mérhető mérföldköveket és célokat határoz meg. A Bizottság a tagállamokkal közösen 2017-ben, majd két évvel később, 2019-ben felülvizsgálja a programozás teljesülését. A teljesítéshez kötött tartalék képzése, azaz a teljesítmény jutalmazása, amely az egyes alapoknak juttatott források 5%-áig terjed. Új elem az ex-ante értékelés is, amely során a befektetés hatékonyságához szükséges előfeltételek meglétét ellenőrzik. A tételes felsorolás megtalálható a jogszabály-csomag mellékletében. A makrogazdasági feltételrendszer teljesülése érdekében a Bizottság kérheti az egyes tagállamoktól partnerségi szerződése és programjai felülvizsgálatát, illetve mód van a kifizetések emelésére az átmeneti költségvetési nehézségekkel küzdő országok esetében. A kevesebb beruházási prioritásra való összpontosítás központi elemét képezik a tagállamok és az Európai Bizottság közötti új partnerségi szerződések. A partnerségi szerződések programok révén kerülnek végrehajtásra. A programok időtávja 2014 januárjától 2020 decemberéig terjed. Az unió ösztönzi az integrált, több alapból finanszírozható programok támogatását, az eredményorientált stratégiai programozás megerősítését. Míg az ERFA 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó szabályozása „csak” lehetővé tette a városfejlesztés integrált megközelítéssel történő megvalósítását, addig a most következő tervezési időszakban a városfejlesztést integrált lépéseket meghatározó stratégiák segítségével kell végrehajtani.

74

A területfejlesztés integrált megközelítése érdekében két mechanizmussal kívánják segíteni a helyi és a szubregionális megközelítések kialakítását. Ezek az integrált területi beruházások (ITB) és a közösség által irányított helyi fejlesztések (CLLD). Az integrált területi beruházás veszi át a prioritási tengely helyét a városfejlesztés területén, amely lehetővé teszi a működési programok egyszerűbb megvalósítását, támogatja a tematikus megközelítést, és biztosítja, hogy a beruházások helyes arányban legyenek jelen az integrált városfejlesztési stratégiákban. Az integrált területi beruházás olyan új teljesítési mód, amelynek segítségével összevonhatók azok a források, amelyek a több prioritási tengellyel rendelkező többdimenziós és szektorokon átívelő működési programok finanszírozásához vehetők igénybe. Az ITB ideális eszköz a várostérségben végrehajtott integrált lépések támogatásához, mivel lehetővé teszi az eltérő tematikájú támogatások egyesítését, beleértve az ERFA, az ESZA és a Kohéziós Alap által ösztönzött prioritási tengelyek és működési programok támogatásának egyesítését is. Az ITB megvalósulását (vagy annak egy részét) a tagállam helyi szintre delegálhatja. A területi kohézió ismételt megerősítése érdekében az egyes tagállamok részére elkülönített ERFA-források legalább 5%-át az integrált területi kezdeményezés eszköz keretében megvalósított fenntartható városfejlesztést célzó integrált intézkedésekre kell fordítani. A tagállamok kezdeményezésére a Bizottság létrehoz egy 300 európai városból álló városfejlesztési platformot, amelynek célja a kapcsolattartás biztosítása a városok között, valamint a tapasztalatcsere ösztönzése a városszervezési kérdésekben, a bevált jó gyakorlatok megosztása. A fenntartható városfejlesztést szolgáló új és innovatív megoldások ösztönzése érdekében, az ERFA támogathatja az innovatív tevékenységeket az éves finanszírozás legfeljebb 0,2%áig. Az innovatív városfejlesztési tevékenységek körébe városi kísérleti projektek, bemutató projektek és európai témákhoz kapcsolódó tanulmányok egyaránt tartozhatnak. A tevékenységek minden tematikus célt és befektetési prioritást felölelhetnek. A különleges természeti vagy demográfiai jellemzőkkel bíró (gyéren lakott) területek kiemelt támogatásban részesülnek. A közösség által irányított helyi fejlesztések egységes módszertanát kell majd alkalmazni az összes alap és régió tekintetében, így az összes terület uniós támogatásban részesülhet a kapacitásfejlesztés, az állami és a magánszektor helyi együttműködései, a hálózatépítés és tapasztalatcsere terén. Mivel a közösség által irányított helyi fejlesztés terület specifikus, és különféle KSK-alapok forrásaira támaszkodhat, ideális módszert jelent a városi, vidéki és halászati területek közötti kapcsolatok kiépítésére. A tagállamoknak partnerségi szerződésükben meg kell adniuk, hogyan tervezik a közösség által irányított helyi fejlesztés támogatását, és fel kell tüntetniük, hogy amely programokban és területeken alkalmazható a közösség által irányított helyi fejlesztés. Míg az ERFA, az ESZA és az EHA esetében a közösség által irányított helyi fejlesztés választható lehetőséget jelent, az EMVA esetében kötelező.

75

A helyi stratégiák kiválasztására és elfogadására vonatkozó határidő: 2015 vége. Magyarország és Szerbia egymástól jelentősen eltérő közigazgatási rendszerben működik. Magyarországon – a korábban eltörölt – járások újbóli „felélesztésének” vagyunk tanúi, miközben a különböző területi szintek közötti hangsúlyeltolódások is jól nyomon követhetők. Véleményünk szerint az integrált területi beruházások alapvetően a megyei jogú városokban és a nagyvárosokban bonyolíthatók le, ugyanakkor egy adott (határ)térség komplex fejlesztésére, integrált fejlesztési céljainak megvalósítására is ideális eszköz. A közösség által irányított fejlesztések alapvetően a kistérségekben, járásokban és egyéb mikro-térségekben valósíthatók meg – figyelembe véve a területi lehatárolásra vonatkozó korlátot (10.000 – 150.000 fő). Mivel a hazai járások az új szabályozás szerint alapvetően közigazgatási és adminisztratív funkciókat töltenek be, ezért a kistérségi funkcionális együttműködések sorsa bizonytalan, amit tovább bonyolít az egészségügyi, szociális és oktatási intézmények folyamatban lévő „államosítása”. Szerbiában a közösség által irányított fejlesztéseknek ideális helyszíne a községi szint. Ugyanakkor a közösség által irányított helyi fejlesztések esetében is mód nyílik a határon átnyúló programok támogatására. Magyarországon a 2004-2006-os időszakban az URBAN közösségi kezdeményezés nem volt elérhető, ugyanakkor a regionális operatív program (továbbiakban: ROP) városrehabilitáció és barnamezős területek elnevezésű intézkedésének tartalma az URBAN program figyelembevételével került kialakításra. A regionális operatív program keretében barnamezős területek fejlesztésére került sor, illetve városrehabilitációs intézkedések történtek. A támogatott projektek csupán 11%-át adták a barnamezős fejlesztések, népszerűbbeknek a városközponti fejlesztések bizonyultak. A fejlesztések száma és a régiók fejlettségi szintje között fordított arányosság figyelhető meg, a megvalósított programok nagysága átlagosan bruttó 700-800 millió Ft körül mozgott. A városközponti fejlesztések során jellemzően a városközpontok zöldterületeinek megújítása, a közterületek felújítása zajlott, a barnamezős projekteknél pedig laktanyák kaptak a felújítás során új funkciót. A pályázati programok szemlélete nélkülözte az integráltságot és komplexitást, viszont megjelent a fejlesztési terület lehatárolásának szükségessége. Magyarország ez idő alatt aktívan részt vett az URBACT közösségi kezdeményezésben. A program keretében a hazai városok szakértői részt vállaltak a tematikus munkacsoportok munkájában, képzés zajlott, illetve mód nyílt a integrált városfejlesztési stratégiák kidolgozásának támogatására. A 2007-2013 közötti időszakban az Európai Unió a városrehabilitáció két típusát támogatta, a funkcióbővítő, illetve a szociális típusú rehabilitációt. Mindkét konstrukció alapját az integrált városfejlesztési stratégiák képezték, amelyek egységes módszertan alapján készültek, s hosszabb távot öleltek át.

76 A magyarországi települések életében meghatározó fejlesztési dokumentumok a településfejlesztési koncepció, valamint a szerkezeti és a szabályozási terv, amely az előző tervezési dokumentum alapján készült. A fejlesztési koncepció hosszú távú iránymutatást ad. Mindegyik dokumentum elkészítéséről az önkormányzatnak kell gondoskodni, törvényi kötelezettség a lakossággal való véleményeztetés és a képviselő-testületi jóváhagyás. A fejlesztési dokumentumok jellemzően megtalálhatók az önkormányzatok honlapján s a véleményeztetés is a helyben szokásos kifüggesztés segítségével és az interneten keresztül történik. Hiánypótló tervezési dokumentumként jelent meg az Uniós tervezési ciklus elején az integrált városfejlesztési stratégia és az akcióterületi terv fogalma és azok tartalmi követelményeinek leírása. Míg az IVS időtávja középtávként definiálható, addig az akcióterületi tervek rövid távra szóltak. Az akcióterületi tervek már úgy funkcionáltak, mint a tényleges megvalósítható tanulmányok, ezért a tervezők nagy örömére ezek a dokumentumok már nem az „íróasztalfióknak” íródtak, hanem konkrét, megvalósítható projektek kerültek ki belőle. A városfejlesztési stratégiák készítése széles partnerségre építve, egységes módszertan alapján készültek. Az integrált városfejlesztési stratégiák magas színvonala biztosítja azt, hogy ezek valóban továbbfejlesztésre alkalmas dokumentumok. Ezzel együtt a dokumentumok átgondolása, újrafogalmazása szükséges a vonzáskörzetükre való kiterjesztés, a környező településrészekkel, településekkel való együttműködés tekintetében. A módszertan a város közigazgatási határán belüli „cselekvést” kívánta meg, de ezzel együtt, illetve ennek ellenére a település helyének, szerepének, funkcióinak bemutatása kapcsán, vagy az önkormányzat egyéb, nem fejlesztési jellegű eszközei között illetve a településfejlesztési koncepcióban stb. találkozunk különböző területi dimenziókkal. Megjelenik a szolgáltató kistérség fogalma, bemutatásra kerül a város és a vidék kapcsolata, van olyan település, amelyik városhálózat kialakítását tervezi, s érintve lesznek a határon túli kapcsolatok, a testvértelepülések is... A térbeliség, a térbeli lehatárolás problémájával két esetben találkoztunk. Először a városrészek kialakításánál, másodszor az akcióterületek meghatározásánál. A városrészi határvonalak, elnevezések kialakításakor a tradíciók, a hagyományok, a korábbi elnevezések és a fő funkciók mutattak irányt. Az akcióterületek kialakításakor az alulról építkezés volt a rendező elv, s a megvalósítandó projektek helyszínei határozták meg azokat. Ez utóbbi eljárásmódot tartjuk a jövőben is követendőnek a területi együttműködések kialakításánál. A célstruktúra az anyagok többségében megalapozott, ezekre egyértelműen ráépülnek a tervezett fejlesztési irányok. A közép- és hosszú távú célokhoz rövid távon megvalósítandó projektek kapcsolódnak, amelyek előkészítettsége jellemzően kezdetleges állapotban van. A projektek magas száma jellemző mindegyik dokumentumra. Ez utóbbi tény azt a feltevésünket igazolja, hogy tisztában vagyunk vele, mit kellene tennünk, amelyek a megoldandó feladataink, merre kellene elindulni... A módszertan szerint a célokhoz mutatókat is kellett rendelni. Ennek a feladatnak a gyakorlati megvalósítása vegyes képet mutat. Néhány esetben hiányzik, néhány esetben nem mindegyik célhoz rendeltek, s ahol mindegyik szintű célhoz rendeltek mutatókat, ott se biztos,

77 hogy a célok és a mutatók közötti egyértelmű kapcsolat kimutatható. Előrelépés viszont, hogy az indikátorok elnevezésének feltüntetése mellett már megjelentek a konkrét számok, arányok is. Míg a háromszintű célrendszerben az integráltság csak nyomokban lehető fel, addig az időbeliség egyértelműen kimutatható. Az önkormányzatok rendelkeznek ingatlangazdálkodási tervvel. Építenek a nem fejlesztési jellegű tevékenységekre, a marketingben látnak „fantáziát, lehetőséget”, erre az eszközre is szeretnének építeni a jövőben. A környezeti hatások bemutatása túl általánosra sikerült, illetve néhol ki is maradt az anyagból. A környezeti hatások mellett a társadalmi és gazdasági hatások bemutatása is indokolt. Az intézményrendszer elemzésénél az önkormányzati intézményrendszer felépítésének ábrázolására, az egyes irodák, szervezeti egységek feladatainak bemutatására szorítkoztak. S városfejlesztési társaság alapítását határozták el. Az önkormányzatok mindegyike vállalta a dokumentum évenkénti felülvizsgálatát és 10 évenkénti megújítását. Az akcióterületi tervek esetében a tervezéstől a megvalósításig viszonylag rövid idő telt el. A funkcióbővítő akcióterületi fejlesztések a belvárosban, a városközpontokban kerültek megvalósításra. A tulajdonviszonyok rendezése a pályázati források elnyerésének feltétele volt. A szakhatóságokkal való egyeztetés sok esetben hosszadalmasnak bizonyult. A fejlesztések integráltsága biztosított volt, hiszen ez is külön követelményként szerepelt a pályázati kiírásban. A városi, gazdasági, közösségi funkciók együttese. A beruházási elemek kerültek túlsúlyba (főtér, főutca felújítása, épületek külső homlokzatának felújítása, piac, gazdasági szolgáltatóház építése stb.). Az innováció nem szerepelt kiemelt szempontként. A közszféra fejlesztései magánerős beruházásokat indukáltak. Az érintettek egy adott, jól körülhatárolható területen, az akcióterületen bonyolítottak le projekteket/programokat. Míg az integrált városfejlesztési stratégiáknál a tervek alulról építkeztek, a tervek készítésének folyamatába bevonták a szakértőket, a gazdasági szervezeteket, a civileket és a lakosságot, addig a konkrét beruházások, városfejlesztés vonatkozásában, már csak a tájékoztatásra szorítkozott az egyeztetés. A projektek megvalósításánál a partnerség a vállalkozások, az önkormányzat és a civil szervezetek között jött létre. Ezt azonban célszerűbb inkább egymás mellettiségnek, mint együttműködésnek tekinteni. Mindegyikük felelős a saját projektjének megvalósításáért, amely önállóan is működhetne. A fejlesztések eredményeit mérő mutatók meghatározása nehézséget okozott. A konkrét, építészettel összefüggő mutatók meghatározása egyszerűen kiszámítható volt a tervek alapján. A közösségi rendezvények száma is egzakt volt, de pl. a rendezvényeken részvevők száma, a lakosság elégedettsége csak becsülhető volt, ugyanígy csak becsülni tudtuk a területen a jövőben elkövetendő bűncselekmények számát is. A támogatott projekt által elért energia

78 megtakarítás elnevezésű mutatónál a kiindulási érték meghatározása is nehézséget okozott, de még arról sem volt elképzelésünk, hogy ezt ki tudhatná... A fenntarthatóság követelménye – társadalmi, gazdasági és környezeti szempontból - sem került megnyugtatóan tisztázásra. Az önkormányzatok nagy része hitelekből, illetve kötvénykibocsátásból fedezte a szükséges önerőt. S ma még bizonytalan, hogy a parkoló díjakból, s egyéb bérleti díjakból (piac, szolgáltató ház stb.) fedezni tudják-e a megnövekedett fenntartási költségeket és a hitelek visszafizetését. Környezeti szempontból általában pozitívak voltak a beruházások, hiszen forgalomcsillapított övezetek, gyalogos zónák jöttek, nőtt a zöldfelületek aránya, a szigetelt épületek, korszerű nyílászáróval rendelkező épületek aránya is emelkedett, a tervezők igyekeztek energiatakarékos megoldásokat alkalmazni (pl.: energiatakarékos közvilágítás). A legnehezebben a társadalmi hatás mérhető/dokumentálható, de valószínűsíthető, hogyha oktatásba, képzésbe, új munkahelyek létrehozásába, innovációba, hálózatépítésbe fektetünk, annak sokkal nagyobb lesz a társadalomra való hatása.... (Ez utóbbi megállapításunk egybecseng az EU következő tervezési ciklusára meghatározott tematikus célokkal.) A fejlesztéseknek viszont egyértelmű hozadéka, hogy létrejöttek illetve megerősödtek a korábban megalakult városfejlesztő társaságok (mint menedzsment szervezetek), amelyeknek tagjai/alkalmazottja a most folyó tervezési ciklusban szerzett tapasztalataikat felhasználva a jövőben már magabiztosan mozognak a „városfejlesztés ingoványos talaján”. Egy teljes projektet végigcsinálva a tervezés-pályázatírás-fejlesztés-megvalósítás-elszámolás minden fázisát végigkövethették. Megismerhették a különböző szereplők (államigazgatási szervek, önkormányzatok, civil szervezetek, gazdasági társaságok, egyének stb.) különböző attitűdjét, eltérő igényeit, elképzeléseit, s megtanulták azokat kezelni. Tapasztalatokat szereztek a kommunikáció, a médiával való kapcsolat terén is. Az integrált városfejlesztési stratégiák kötelezően előírt mellékleteként a települések antiszegregációs terveket készítettek. Az antiszegregációs tervek felépítését is a kézikönyvben leírtak határozták meg, s ennek megfelelőn egységes szemléletet követtek. Elfogadásukhoz a érintett képviselő-testületi jóváhagyáson kívül egy minisztériumi szakértő ellenjegyzése is szükséges volt. A megalapozó tanulmányban olvasottak szerint a szegregált területek általános jellemzője: a magas munkanélküliség, az alacsony iskolázottsági szint, a rossz lakhatási körülmények, az elégtelen egészségügyi és higiéniás állapotok, és az alacsony infrastrukturális színvonal. A fenti problémák megoldásaként az alábbi programok megvalósítása jelenthet megoldást:  oktatási kompetencia alapú programcsomagok,  lakhatási integrációs programok,  komplex foglalkoztatási programok,  életmódváltást segítő és egészségügyi programok. Az antiszegregációs terv megvalósításához a – kötelező elkészítése ellenére – sem rendeltek forrásokat, sem hazai, sem uniós keret nem támogatta a konkrét cselekvéseket, ezért jellemzően nem hajtották azokat végre. A már meglévő szegregátumok mielőbbi felszámolásának, a szegregáció csökkentésének szükségessége mellett fontosnak tartjuk, hogy a fejlődési irányok folyamatos nyomon követésével, s időbeli cselekvéssel akadályozzuk meg további szegregátumok kialakulását!

79 Vajdaság Autonóm Tartomány éppen úgy, mint Szerbia egészének városai számos problémával küzdenek. A háború okozta károk és elmaradt haszonvételek közel két évtizedes lemaradást eredményeztek, s merőben új kihívások, megoldandó problémák elé állították/állítják a döntéshozókat. A helyben lakók, valamint a szakértők egybehangzó véleménye szerint a városok többsége még mindig rendelkezik azokkal a belső erőforrás kapacitásokkal, amelyek a városfejlesztés alapjául, kiinduló bázisául szolgálnak. A fejlődés felgyorsításához a különböző közigazgatási szintek együttes cselekvésére van szükség. A természetes és kulturális örökségvédelem, a jogszerűtlen építkezések visszaszorítása, elköteleződés a fenntartható fejlődés mellett, a bürokrácia csökkentése messze meghaladja a helyi hatóságok feladatait és lehetőségeit. Ezekben az esetekben az állam hathatós és egyértelmű fellépésére, közös politikai akaratra van szükség. Másrészről szükséges a decentralizáció további erősítése is. A városokat képessé kell tenni arra, hogy felismerjék saját erősségeiket, belső erőforrásaikra építve, önálló tervek mentén, a lehetőségeiket kihasználva tudatosan, hosszú távon irányítsák fejlődésüket. Ehhez természetesen a fejlesztési humán erőforrás kapacitás megerősítése, folyamatos képzése szükséges és elsődleges. Szerbiában községi szinten zajlottak a stratégiai tervezési munkák, a stratégiai irányok, célok meghatározására – a községek kötelező feladataival összhangban – ezen a szinten került sor. A projektfejlesztés során is kiemelt szerepet kell vállalniuk a községeknek. A tervezésbe a helyi döntéshozók mellett komoly szerepet kaptak a tartományi kormányzat szereplő, a vállalkozók, a tudományos élet képviselői és a civil szféra. Tehát széles partnerségre építettek. A községi tervezési dokumentumok egységes metodika szerint készültek, kisebb területi egységre, konkrétan a városfejlesztésre vonatkozóan hasonló kezdeményezés nem történt. Egyes települések ugyan rendelkeznek/rendelkezhetnek ilyen típusú dokumentummal, amelyek ugyan illeszkednek az országos és a tartományi stratégiákhoz, de az egységes módszertan hiányában egymással nehezen összehasonlíthatóak. Vajdaságban minden község rendelkezik fejlesztési stratégiával, az operatív programokkal rendezők aránya: 85%. Mára már egyértelművé vált a szerbiai szakemberek számára is, hogy a fejlesztési dokumentumok jó alapot szolgálhatnak mind a hazai, mind az uniós források elnyeréséhez. A helyzetelemzés részletes, mindenre kiterjedő, a helyzetelemzés összefoglalásaként, a súlypontok meghatározásaként alkalmazták a swot-analízis technikáját. Megfogalmazásra kerületek célok, prioritások, projektek. Az integráltság, az akcióterv fogalma megjelent. Az időbeli ütemezés kérdése is felmerült. A projektek magas száma alkalmas a „merítésre”, továbbgondolásra. Mutatók kerültek meghatározásra. Kifejezésre került a térbeliség, a községekkel és a határon túli területekkel való együttműködés igénye, reménye. Gondoltak a programok felülvizsgálatára, megújítására. A stratégiák megvalósítói jellemzően a polgármesterek, néhány esetben szakmai csoportot bíznak meg, amelyek munkáját a polgármester ellenőrzi, ritkán fejlesztési bizottság, esetleg gazdaságfejlesztési iroda a felelős.

80 Hogyan képzeljük el Európa városait a jövőben? Milyen az ideális város? A fejlett városi társadalom erős társadalmi kohézióval, társadalmilag kiegyensúlyozott lakhatási körülményekkel, valamint mindenki számára elérhető szociális, egészségügyi és oktatási szolgáltatásokkal bír, teret ad a demokráciának, a kulturális párbeszédnek és a sokféleségnek; az ökológiai vagy környezeti rehabilitáció helyszíne; olyan vonzó település, amely egyben a gazdasági növekedés motorja is. A fentieknek megfelelően a főbb szempontok a városfejlesztési stratégia/a konkrét programok vonatkozásában a következők: • integrált megközelítés (koncentráció elvének érvényesítése, azaz kis területre több intézkedés összekapcsolása a hatás maximalizálása érdekében), • a közösségi (EU és állami) és privát hozzájárulások mobilizálása, • a fejlesztési akcióterületek kiválasztásának átláthatósága, • erős helyi partnerség, a lakosság számára az átláthatóság biztosítása, valamint  az adminisztráció egyszerűsítése. Mit kellene tenniük a települések képviselőinek, a helyi szakértőknek és a közreműködő szervezetek tagjainak, hogy a fenti ideális állapot irányába hathatós elmozdulás történjen? Alapelveinket és javaslatainkat a következőkben foglaljuk össze.

VII.2. Általános alapelvek Jelen fejezetben a 2014-2020-as fejlesztési időszak integrált programjainak előkészítése kapcsán fogalmazzuk meg általános jellegű szakmai alapelveinket. Jelenleg mind az intézményrendszeri, mind pedig a szakmai keretek kidolgozása folyamatban van, ezért különösen aktuális a szakértői vélemények megfogalmazása, becsatornázása a döntéshozókhoz. Ismereteink szerint a következő Uniós fejlesztési időszakban az Irányító Hatóságok a szektorális minisztériumok szervezeti keretein belül működnek majd 1 , míg a Közreműködő Szervezetek kialakítására még több koncepció versenyez. A teljes program megvalósítás koordinációja a Miniszterelnökség alá rendelt szervezet (Koordinációs Irányító Hatóság) feladata lesz.

VII.3. Követendő alapelvek –közreműködő szervezet(ek) A következő fejezetekben az intézményrendszer különböző szintjei számára teszünk javaslatokat. Tagállami szinten: Az Európai Unió következő tervezési időszakában a városok fenntartható fejlesztése kiemelt prioritást élvez. A városok urbanizált övezeteit érintő gazdasági, környezeti, éghajlati és társadalmi problémák megoldására lehet komplex programokat készíteni. A programok meghatározásakor fontos kritérium, hogy azok ne ütközzenek az általános támogatási programokkal, ezért javasolt, hogy tagállami szinten olyan programstruktúra kerüljön kialakítására, amelyek mind az integrált területi beruházások, mind a közösség által irányított fejlesztési programoknak önálló keretet, struktúrát adnak. 1

1600/2012 (XII.177.) Korm. rendelet

81

Ennek az igénynek a teljesítését az unió jelentős forrásokkal támogatja, hiszen a kohéziós politika szempontjából, azoknál az operatív programoknál, amelyeknél egy teljes prioritási tengely a közösség által irányított helyi fejlesztésen keresztül valósul meg, az ERFA és/vagy az ESZA részéről biztosított maximális társfinanszírozási arány 10 százalékponttal növekszik. Az EMVA esetében a maximális társfinanszírozási arány a körülményektől függően 80% és 90% között lehet a közösség által irányított helyi fejlesztésekre vonatkozóan, míg az EHA esetében a maximális társfinanszírozási arány 75%. Az integrált területi beruházások tárgyát bármilyen földrajzi övezet képezheti, legyen az városi, nagyvárosi, városi-vidéki, körzeti, vagy akár regionális szintű terület. Ilyen típusú fejlesztési programokat megvalósíthatnak egy adott régión belüli, különálló földrajzi területek, amelyek hasonló adottságokkal rendelkeznek és jövőbeni fejlődésüket azonos célok mentén képzelik el, erre talán legjobb példa a városok hálózata lehet. De támogatandók az Európán belüli területi együttműködések is. A fentieknek megfelelően a közreműködő szervezeteknek célszerű lenne minél előbb felhívni a városok figyelmét az új kihívásokra, az eredményorientált beruházások előkészítésének igényére és lehetőségeire. A programoknak előzetes szűrőn kell átmenniük, azaz biztosítaniuk kell az ex-ante feltételeket, a projektfejlesztés elejétől ezek meglétére külön érdemes figyelni. A megvalósítandó programoknak különösen ügyelniük kell a fenntarthatóságra. A fenntarthatóságot gazdasági, társadalmi és környezeti értelemben is biztosítani kell. Tehát olyan programokat célszerű generálni, amelyek hosszú távú működése/működtetése biztosított. Ehhez konkrét, reális gazdaságossági számítások szükségességesek a fenntartási időszakra vonatkozóan, illetve célszerű környezeti hatásvizsgálatnak alávetni azokat. Közreműködő szervezetek szintjén: A korábbi hazai projektfejlesztési folyamat megítélése nem egyértelmű. A városok nem voltak felkészülve a komplex fejlesztési programok tervezésére és lebonyolítására. Ezért a következő tervezési időszak forrásainak fogadására való érdemi felkészülést minél előbb meg kellene kezdeni, aminek része lehet tájékoztató előadások, konferenciák, információs kiadványok, hírlevek, honlapok szervezése/készítése/működtetése az érintett városi vezetők, köztisztviselők, szakértők számára. A kistérségek, járások, mikro-térségek illetve a szerbiai községek vonatkozásában pedig releváns a várost és a környezetét egységben kezelő fejlesztési program, a közösség által irányított helyi fejlesztés. E témában is célszerű tájékoztató előadások, információs kiadványok, hírlevelek, honlapok készítése. Itt is kiemeljük, hogy mindkét közösségi kezdeményezés esetében mód nyílik a határon átnyúló programok támogatására is, amit a Európai Regionális Fejlesztési Alap forrásaiból finanszíroznak az Európai Területi Együttműködés célkitűzés forrásaiból. Ezért a tájékoztatás és a tájékoztatás felelőssége a határ mindkét oldalára kiterjed. A beruházási tapasztalatok azt bizonyítják, hogy integrált fejlesztések alapvetően változtatják meg egy-egy település arculatát, a településen élők életminőségét. Más fejlesztési forrás nem lévén ez különösen igaz a hátrányos helyzetű kistérségekre, ezért a projektfejlesztés, a

82 tervezés és a pályázatírás során egyaránt kiemelt figyelmet kell fordítani a leghátrányosabb helyzetű kistérségekre, járásokra, valamint a határ menti területekre. Minisztériumi szinten: A Dél-Alföldi Operatív Program (2007-2013) gazdaságfejlesztési prioritásain belül kiemelésre került például az élelmiszeripar támogatása, de az egy alapból való finanszírozás elvének megfelelően a regionális operatív programok támogatása ERFA alapból volt biztosítható, míg az EMVA forrásai a vidékfejlesztési támogatások között szerepeltek, így az agrártípusú fejlesztések nem kerülhettek támogatásra a regionális alapból. A komplex megközelítés és több alapból való finanszírozhatóság remélhetőleg megváltoztatja ezt a gyakorlatot. A hazai integrált városfejlesztési stratégiák ugyanakkor egységes metodika szerint készültek, amit a városrehabilitációs kézikönyv biztosított a tervezők számára. Ugyancsak egységes metodika szerint készültek a vajdasági községi tervek. Mind az integrált területi beruházások, mind pedig a közösség által irányított helyi fejlesztések vonatkozásában egységes, konkrét, jól érthető gyakorlati példákat felsorakoztató tervezési metodika kidolgozása a következő tervezési időszakra is indokoltnak látszik. Igény mutatkozik a metodika kidolgozói és a menedzsment szervezet közötti folyamatos konzultációra, egyeztetésre. Az ágazati és térbeli koordináció mellett a programoknak az időbeliséget is kezelniük kell. A programstruktúra a partnerségi szerződésnek megfelelően a teljes tervezési időszakot lefedi, ezzel együtt a korábbi tervezési-fejlesztési-megvalósítási tapasztalatok azt kívánják, hogy 2-3 éves akciótervi időszakok kerüljenek meghatározásra. Továbbá az akciótervi időszakok és a mérföldkövek teljesítése minél inkább közelítsen egymáshoz. A eddig elkészült tervezési dokumentumok hiányosságai között említhetjük a monitoring rendszer működését, a mutatók meghatározását. A következő tervezési időszakban különös jelentősége lesz az eredményességnek, ennek bizonyítására viszont nagyon egyértelmű mutatószámokra, indikátorokra van szükség. A tervezési tapasztalatok szerint a projektek eredményességének bemutatásakor nemcsak a célállapot, hanem még inkább a kiinduló állapot meghatározása okozott nehézséget. 2014-2020 között a rendszer némileg bonyolódik, hiszen minden alapra vonatkozóan közös indikátorok kerülnek kialakításra, amit ki kell egészíteni ún. program specifikus indikátorokkal. A módszertani kézikönyvben ennek a résznek a tárgyalására külön fejezetet érdemes szentelni. A mutatószámok meghatározása szerepel már a többször hivatkozott jogszabálycsomag, illetve az összegző tanulmány mellékletében, ezt mindenképpen érdemes tanulmányozni, s ez alapján a Központi Statisztikai Hivatallal közösen, a népszámlálási adatokra (2011) támaszkodva egyszerű, könnyen érthető útmutatót készíteni. Mivel az új területi lehatárolások túlléphetik/átléphetik a települések közigazgatási határait, erre külön indokolt felkészülni. A partneri kapcsolat kiépítésének segítése a statisztikai hivatal munkatársai és a települések képviselői, tervezők, menedzsment szervezetek, közreműködő szervezetek között indokolt. A probléma nehézségére való tekintettel külön gyakorlati oktatások (mutatók elnevezése, tartalma, adatbázisok kezelése) megvalósítását szorgalmazzuk. A népszámlálás rendszerének bemutatása, az eddigi tapasztalatok átadása és a határ menti területek segítése a statisztikai adatok, mutatószámok és indikátorok témakörében

83 esetmegbeszélések, konferenciák formájában képzelhetők el. Ugyanakkor célszerű a jó európai gyakorlatok tanulmányozása e témában. Menedzsment szervezeti szinten: A területi beruházások menedzsmentjét valószínűleg az IVS beruházások kapcsán már korábban javasolt városfejlesztő társaságok fogják biztosítani, míg a közösség által irányított kezdeményezések programgazdái a LEADER akciócsoportok lesznek. A határon átnyúló együttműködés akadályainak legyőzése érdekében az európai területi együttműködési csoportosulás eszközként szolgál. Ugyanis lehetővé teszi az együttműködő tagok számára, hogy a Közösség által társfinanszírozott együttműködési projekteket vagy a tagállamok által kezdeményezett területi együttműködési intézkedéseket hajtson végre. A tagállamokat ösztönözni kell arra, hogy az irányító hatóság feladatait egy európai területi együttműködési csoportosulásra ruházza. Minden ilyen típusú szervezetet a résztvevő országok törvényei szerint kell létrehozni, feltétele, hogy a felállításban legalább az ország közhatóságai működjenek közre. A határ menti integrált területi beruházások kidolgozásában és megvalósításában az európai területi együttműködési csoportosulások komoly szerepre számíthatnak. A fent megnevezett helyi/térségi szereplőkkel biztosítható lenne a többszintű kormányzás is.

VII.4. Követendő alapelvek – települések A városok, megyeszékhelyek, járási központok, kistérségek vezetői, köztisztviselői és a területfejlesztési, településfejlesztési szakértők, LEADER akciócsoportok, városfejlesztő társaságok mind szélesebb körben tájékozódjanak az EU 2014-2020 közötti fejlesztési politikájáról, az új irányvonalakról, kiemelten az integrált területi beruházások és a közösség által irányított helyi fejlesztéseket illetően. (Mindehhez jó alapot biztosít ez a tanulmány, s a felhasznált irodalomban felsorolt honlapok). A 90-es években a városi kísérleti projektek, illetve az ERFA finanszírozásában (1994 és 1999, valamint 2000 és 2006 között) megvalósult URBAN közösségi kezdeményezések, valamint az ESZA forrásaiból finanszírozott EQUAL kezdeményezés (2000-2006) is helyi partnerek együttműködésén alapult, ezért a közösség által irányított helyi fejlesztések szemléletmódjához a jövőben is hasznos tapasztalati ismeretforrást jelentenek. Ugyancsak érdemesnek tartjuk az URBACT közösségi kezdeményezés munkájának megismerését, amely a városfejlesztési platformok előzményeit jelenti. Az ad hoc projektfejlesztés, a pályázati kiírásokhoz való spontán igazodás ideje vélhetően lejárt. Hosszú távú, átgondolt, ágazatokon átívelő, a térbeliséget és az időbeliséget egyaránt kezelő programokra van szükség. Kiemelt szempont a koncentráció érvényesítése, azaz kis területre több intézkedés összekapcsolása, úgy, hogy az maximális eredményességet biztosítson, miközben a beruházási túlsúly háttérbe szorul. A hazai integrált városfejlesztési stratégiák magas színvonala biztosítja azt, hogy ezek továbbfejlesztésre alkalmas dokumentumok lehetnek. Ezzel együtt a tervezési anyagok átgondolása, újrafogalmazása szükséges a vonzáskörzetükre való kiterjesztés, a környező településrészekkel, településekkel való együttműködés tekintetében. Ugyanakkor a projektfejlesztés időszakában indokoltnak tartjuk a bennük megfogalmazott stratégiák,

84 intézkedések, programok újbóli számbavételét és megvizsgálását, szelektálását olyan szemmel, hogy azok megfeleltethetők-e a 11 tematikus célkitűzés valamelyikének. Hiszen a továbbiakban rájuk célszerű fókuszálni, a következő tervezési időszak programjainak vázát ezek adhatnák. A régió alatti szintek és a szerbiai programok esetében is javasoljuk, hogy a teljesen nulláról kezdett projektfejlesztés helyett többnyire már meglévő kistérségi, illetve községi fejlesztési programokat vegyenek alapul és a 11 tematikus cél legyen az első „szűrő” a szelektálásban. Mivel az unió ösztönzi az új, innovatív megoldásokat, ez az elvárás is legyen mindig szem előtt. Először azonosítsák a helyi igényeket, lehetőségeket, a koncentráció elvét és az integráltság, az ágazatokon átívelő megoldások támogatásának elvét vegyék alapul, s ezután határozzák meg a pontos területi határokat – amelyeknek nem szükséges egybeesni a közigazgatási határokkal, sőt, határon átnyúló kezdeményezések is támogatandók -, az együttműködések színtereit és a potenciális partnereket. Az IVS-ek kapcsán kizárólag városhatárokon belül gondolkodtunk, s többnyire először születtek meg a városrészi lehatárolások, s utána rendeltük hozzájuk a programokat. A városfejlesztő társaságok már a korai fázisban vegyék fel a kapcsolatot az irányító hatóságokkal, hogy igényeik, elképzeléseik és aggályaik ismertté válhassanak, és azokat a programok kialakítása során tekintetbe lehessen venni. Kérjék csatlakozásukat a partnerségi szerződésbe, illetve a városfejlesztő platform munkájába. Helyi akciócsoportok és a városfejlesztő társaságok hiányában ösztönözzék azok mihamarabbi megalakítását. Illetve kezdeményezzék az irányító hatóságnál európai területi együttműködési csoportosulás létrehozását. Jelezzék igényüket az irányító hatóság felé a képzések, kapacitásfejlesztés, az egységes tervezési metodika és a mérhetőség (mutatószámok, célértékek, indikátorok és mérföldkövek) vonatkozásában. Kövessék nyomon a hazai tervezésben most folyó munkákat, s éljenek az érdekérvényesítés eszközeivel, hogy programjaik, elképzeléseik benne szerepelhessenek a magasabb szintű tervezési dokumentumokban. A meglévő városfejlesztési koncepcióikat – amennyiben szükséges - aktualizálják, illetve biztosítsák a megfelelőséget a hosszú távú elképzelések és a rendezési és szabályozási terv között. Ösztönözzük a vajdasági városokat, hogy mihamarabb készítsék el a településfejlesztési koncepcióikat, illetve a meglévőket vizsgálják felül. A sikeres magyarországi városok fejlesztési terveik mellett a pályázati aktivitásra, és a projektmenedzsmentre fordítottak kiemelt hangsúlyt. Sikeres példájukból tanulva - amennyiben módjuk van rá - a tervezés mellett a humán erőforrás kapacitás kialakítására is érdemes figyelemmel lenni. A vajdasági községek tervezési dokumentumai is alkalmasak a projektfejlesztésre. A projektfejlesztés ajánlott folyamata azonos a hazaival. A konkrét elképzelésekkel célszerű

85 minél előbb felkeresni a potenciális partnereket és a közreműködő szervezeteket. A határon átnyúló kezdeményezések mindkét fél előnyére válhatnak.

VII.5. Követendő alapelvek – projektfejlesztés A módszertan elkészítésével alapvető cél egy olyan újszerű eszközrendszer felépítése, amelynek segítségével a magyar és szerb urbanisták, településfejlesztési szakemberek és helyi, valamint regionális döntéshozók egyértelműen definiálni tudják fejlesztési elképzeléseiket, összhangban az EU 2014-2020-as célkitűzéseivel. Cél tehát egy olyan közös fejlesztési gyakorlat megalapozása, amely keretet biztosít a térség városainak azonos alapelvek mentén történő stratégiai fejlesztéséhez. A különböző országok közötti együttműködések továbbra is támogatandók az Európai Unió pénzügyi rendszerében. Az ISPA program továbbgondolásaként, folytatásaként javasoljuk, a területiség összekapcsolását, s a közös fejlesztési gyakorlat alkalmazását egy közös fejlesztési dokumentumban, ez közös intézményrendszer keretében. Ehhez adalékként, inspirációként - a következő fejezetrészben - megpróbáljuk összefoglalni az általunk ismert határon átnyúló területi együttműködések legfontosabb ismérveit, az együttműködések lehetséges területeit. Mi takar az eurorégió fogalma? Szervezet, konkrét formába öntött határon átnyúló struktúra, amely magába foglalja a helyi és regionális szint képviselőit és ha szükséges a társadalmi és gazdasági partnereket. Magyarországon 16 db eurorégiót tartanak nyilván. A tapasztalatok szerint kisléptékű gazdaságfejlesztési, környezetvédelmi, szociális és intézményi problémákkal foglalkoznak. Csak azok működnek sikeresen, amelyek területe nem túlságosan nagy ahhoz, hogy közös stratégiai célokat határozzanak meg. Ugyanis felértékelődött a helyi, kistérségi érdek, a város-város, térség-város közötti kapcsolat. A Duna-Kőrös-Maros-Tisza Eurorégió (DKMT) alapítói egyezményét 2003-ban az alábbiak írták alá: Arad, Hunyadvár, Kőrös, Temes megyék megyei tanácsai Románia részéről, Bács – Kiskun, Békés és Csongrád megyék megyei közgyűlései – Magyarország részéről, Vajdaság Autonóm Tartomány Végrehajtó Tanácsa – Szerbia részéről. A DKMT Eurorégió regionális együttműködésének célja nem más, mint a gazdaság, oktatás, művelődés, egészségügy, környezetvédelem, tudományok és sport terén kialakított kapcsolatok ápolása, az együttműködés kiszélesítése, az Eurorégió számára lényeges infrastruktúra fejlesztési programjaiban való együttműködés, emellett közös képviselet a korszerű, európai áramlatokba való bekapcsolódás érdekében. Tekintettel az együttműködés céljaira, a részt vevő felek feladatokat szabnak maguknak az alábbi területeken fennálló érdekek összhangba hozatalára:  A gazdasági kapcsolatok területén: közös programok kidolgozása a résztvevő tagországok gazdasági lehetőségei szerint; közös tájékoztatási rendszer kidolgozása és használata; a gazdasági kamarák együttműködésének támogatása és ösztönzése; közös kereskedelmi vállalatok alapításának ösztönzése és támogatása, ideértve a bankokat is; a mezőgazdasági termelés és áruforgalmazás terén történő együttműködés ösztönzése támogatása; a kereskedelmi vállalatok közötti, gazdasági megállapodások támogatása;

86

   

határon átívelő, gazdasági kapcsolatok fejlesztése; az eurorégiókon alapuló marketingstratégia kidolgozása. A közlekedés és kommunikáció infrastruktúrájának fejlesztése: a közlekedési infrastruktúra fejlesztése (vasutak, közúti, folyami és légi közlekedés); új határátkelőhelyek létesítése és a meglevők korszerűsítése. A környezetvédelem területén: a környezetvédelmi programok összhangba hozatala; a földterületek, levegő és folyóvizek védelmét illető, közös tevékenységek összhangba hozatala. Az idegenforgalom területén: az idegenforgalmi kapcsolatok kiszélesítése; közös idegenforgalmi programok kidolgozása. Tudományos, művelődési, oktatási, egészségügyi, sport és polgári kapcsolatok területén az egyetemek, kutatóközpontok és szakosodott intézmények közötti kapcsolatok és együttműködés ösztönzése, indítása; kulturális kapcsolatok kialakítása és kulturális együttműködési program kidolgozása; együttműködés indítása és ösztönzése a szakszervezetek és különféle polgári szervezetek között; a nemzeti kisebbségek jogai megvalósításának támogatása, a tagországok törvényeivel és az európai normákkal összhangban; az egészségvédelem és szociális védelem terén megvalósított együttműködés fejlesztése és ösztönzése a kórházakban, egyetemi klinikákon és egyéb, szakosodott intézményekben; regionális sportrendezvények szervezése.

Európában a testvérvárosi kapcsolatok ötlete a második világháború után vetődött fel. A kontinens népei szükségesnek érezték, hogy közeledjenek egymáshoz, együttműködjenek a béke újjáépítésében, jószomszédi viszonyt alakítsanak ki egymással. Mára, több mint ötven év múltán, az európai partnervárosi intézmény gazdag tartalommal rendelkező mozgalommá nőtte ki magát. Sok ország települését jól szervezett hálózat köti össze. Pl: Kiskunhalas 2001ben Szabadkával kötött a város kulturális együttműködési megállapodást azzal a céllal, hogy a két települést összekötő baráti szálak tovább erősödjenek. Baja testvérvárosa többek között Zombor. Napjainkban a mini-eurorégiók kialakítása bizonyul a megfelelő határon átnyúló együttműködések koordinálására. Az Európai Területi Együttműködési Csoportosulásnak legalább két állam területén kell működnie. Nem EU tagállam is tagja lehet feltételekkel. Azon állam szabályi vonatkoznak rá, ahol székhelyét bejegyezték. Önálló jogi személy. A JUAN projekt workshopon elhangzottak szerint a városok közötti együttműködésnek speciális terepe lehet a felsőoktatási intézmények: a Szegedi Tudományegyetem és az Újvidéki Egyetem közötti tudás transzfer áramlásának biztosítása, valamint a gazdaságfejlesztés témakörében a klaszterek kialakításának és működtetésének ösztönzése. A helyi térségi illetve ágazati együttműködésnek témaköre a közlekedésfejlesztés, a szociális rehabilitáció, a civil szervezetek támogatása, a kis- és középvállalkozások fejlesztése, illetve a környezetvédelem lehet. A követendő pozitív példa A hármashatár-térség mintegy 50 polgármestere 2009. június 17-én, Mórahalmon döntött arról, hogy „Banat – TriplexConfinium” elnevezéssel, és Mórahalom székhellyel (korlátolt felelősségű) európai területi együttműködési csoportosulást (EGTC-t) hoznak létre.

87 A 2009.december 10-én tartott alakuló ülésen megalakult a „Banat – TriplexConfinium” Korlátolt Felelősségű Európai Területi Együttműködési Csoportosulás (BTC EGTC). A magyarországi (Bács-Kiskun és Csongrád megyei), romániai (Temes megyei) és szerbiai (vajdasági) települések, községek és társulásaik tagságával létrejött szervezet célja a határokon átnyúló együttműködési lehetőségek kihasználása. Együttműködésük célja az elmúlt évtizedekben perifériára szorult határtérségek dinamizálása, versenyképességének növelése. Így a BTC EGTC elsősorban az agrár-innováció, a megújuló energiaforrások kiaknázása, az infrastruktúra, valamint az oktatás-képzés területein kíván fejlesztési stratégiákat kidolgozni és – elsősorban uniós forrásokra történő pályázatokkal – megvalósítani. Az önálló jogi személyiséggel rendelkező BTC EGTC – Mórahalom székhellyel történő – bejegyzése 2011. január 5-én megtörtént a Fővárosi Bíróság jóváhagyásával. A BTC-EGTC tagjai 37 magyarországi és 37 romániai önkormányzat, valamint nyolc szerbiai község, mint megfigyelő tag vesz részt a szervezetben. A szerbiai megfigyelő tagok a következő települések Ada, Begaszentgyörgy, Csóka, Kikinda, Magyarcsernye, Magyarkanizsa, Törökkanizsa, Zenta. Az Európai Területi Együttműködési Csoportosulás (European Grouping of Territorial Cooperation – EGTC) egy 2006 óta létező uniós jogi eszköz a határ menti együttműködések hatékonyabbá tételére. EGTC alapításához legalább két uniós tagállam közigazgatási szereplőinek tagsága szükséges, de a jogintézményt létrehozó (1082/2006/EK) közösségi rendelet nem zárja ki EU-n kívüli országok közigazgatási-területi entitásainak részvételét. EGTC elsősorban non-profit tevékenységek céljából alapítható, de az alaprendeltetésével összefüggésben vállalkozói tevékenységet is folytathat. Önálló jogi személyiséggel rendelkezik, így létrehozása nagyban növelheti a tagok forrásszerző képességét, elsősorban uniós támogatások – határ menti együttműködési (CBC) programok keretében történő – közös felhasználását. A Banat- Triplex Confinium EGTC a Magyarország- Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 program keretén belül valósítja meg COOP BANAT című projektjét HURO/1001/083/2.1.2 azonosító számon. A projekt megvalósítása során egy olyan tanulmány készül el, amely a BTC EGTC működési területét térképezi fel. Ezen stratégiai koncepció kidolgozása során feltárulnának, amelyek azok a területek Magyarországon a Dél-alföldi régióban, Romániában pedig a nyugatromániai régióban, amelyek fejlesztése során fokozható a gazdasági növekedés. A lehatárolt térséget 4 területre osztották, s mindegyik területnek van egy központi települése (Mórahalom, Makó, Zsombolya, Detta). A stratégiai terv készítése folyamatban van. http://www.btc-egtc.eu

VII.6. Tervezés, projektfejlesztés és megvalósítás – összefoglaló gyakorlati útmutatások Az alábbi fejezetben a városfejlesztési stratégiák elkészítésében közreműködő döntéshozók és szakértők számára kívánjuk összefoglalni a programok előkészítéséhez, a kapcsolódó projektcsomagok kialakításához valamint a megvalósításhoz kapcsolódó gyakorlati javaslatainkat.

88 Amint arra korábban már többször utaltunk, a 2007-2013-as programozási tapasztalatok alapján kijelenthetjük, hogy a komplex programok kidolgozása során a partnerség megfelelő kialakítása, egy formális és jól körül határolt struktúra felépítése elengedhetetlen a sikeres program megvalósításhoz. A tervezés során éppen ezért erre az aspektusra fogjuk a hangsúlyt fektetni.

VII.6.1. Programtervezés A programtervezés kapcsán a döntéshozatali szint – legalábbis a gyakorlati tapasztalat ezt mutatja – késve, a fejlesztések főbb paramétereinek meghatározását követően vonja be az érintetteket (stakeholdereket) a programozás folyamatába. Mindebből adódik, hogy az adott fejlesztések potenciális címzettjei nem feltétlenül érzik magukénak a projekteredményeket. Mindezeken túl a döntés előkészítési szakasz szakmai háttértámogatása is problematikusnak tekinthető, amennyiben megfelelő megalapozó dokumentumok, felmérések elkészítése jobbára nem előzte meg a munkát, így a helyi döntéshozók sok esetben belső alkuk eredményeként alakították ki a program struktúrát. A 2014-2020-as fejlesztési időszakban a partnerségre vonatkozóan komoly elvárásoknak kell megfelelniük a tagállamoknak és a fejlesztési programokat végrehajtó kedvezményezetteknek egyaránt. Ebből következően mind a menedzsment, mind pedig a szakértői kapacitások megerősítésére szükség lesz. Ahogyan az összegző tanulmányban is olvasható, „Az egyes ITB-k természetesen saját menedzsmenttel fognak rendelkezni, amelynek egyik alapját képezhetik a 2007-2013-as időszakban már létrehozott és működtetett „városfejlesztési társaságok”. Jelenleg a kedvezőtlen makrogazdasági klíma miatt a megyei jogú városokon kívül minden önkormányzat a humánerőforrások racionalizálásában gondolkodik. Ezzel együtt a városfejlesztési társaságok megerősítése mindenképpen indokolt olyan szakemberekkel, akik Európai Uniós programozás, illetve projektfejlesztés terén gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek. A partnerség építés kapcsán ki kell emelni partnerségi terv jelentőségét. E dokumentumban célszerű rögzíteni az együttműködésbe bevonandók körét (illetékes regionális, helyi, városi és más hatóságok, gazdasági és társadalmi partnerek, civil társadalom képviselői), az együttműködés időtartamát, és azokat az eszközöket amelyekkel a véleménycsere és a javaslatok beépítése hatékonyan biztosítható. Ugyancsak a programtervezéshez kapcsolódva – a várható multi-fund típusú finanszírozás miatt – javasolt egy olyan szakértői team felállítása, amely ERFA, EMVA és ESZA típusú programok előkészítésében egyaránt tapasztalatot szerzett fejlesztőkből áll. A szakértői csapat munkájával a döntés előkészítési folyamatot segíthetik.

89

VII.6.2. Projektgenerálás A következő többéves pénzügyi időszak kulcskérdése lesz megítélésünk szerint a projektgenerálás és projektfejlesztés témája. Tanulmányunkban a korábbi hazai tapasztalatokra alapozva konkrét – a döntési pontokat, a stakeholderek bevonásának módját stb. tartalmazó – javaslatot teszünk a projektfejlesztési mechanizmus működtetésére vonatkozóan, kiemelten kezelve az integrált fejlesztési programokban rejlő lehetőségeket. A projektgenerálásnak számos bemutatható előzményét ismerjük, amelyek egy részét a JUAN projekt keretei között kidolgozott korábbi tanulmányokban bemutattuk. Javasoltuk, hogy lehetőleg az úgynevezett projekt csatorna módszerét alkalmazzák a szereplők, minthogy az alkalmas arra, hogy folyamatosan biztosítsa az adott térség (település) stratégiájába illeszkedő megalapozott projektek felszínre kerülését és továbbfejlesztését. A projekt csatorna – vagy project pipeline – egy olyan folyamatosan működő mechanizmus, amely biztosítja az adott területen (régiókban, megyékben, vagy városokban) a megalapozott fejlesztési célokat szolgáló projektek felszínre kerülését, segíti ezen projektek továbbfejlesztését finanszírozható, a potenciális fejlesztési források befogadására alkalmas pályázatokká. A projektgenerálás révén ugyanakkor biztosíthatóak a megfelelő reális inputok a stratégia célrendszerének és prioritásainak kialakításához.

VII.6.3. Projektfejlesztés A projektfejlesztés a 2007-2013-as fejlesztési időszakban az úgynevezett kétfordulós és kiemelt projektek előkészítésének egyik kulcsmozzanata volt. A gyakorlatot számos kritika érte, ugyanakkor a korábban leírtak miatt, a jobbára előkészítetlen integrált városfejlesztési programok minőségének javításához mindenképpen elengedhetetlennek tekinthetjük. A megerősített menedzsment és a felállítandó szakértői team alapjaira építve egy a településhez és annak város térségéhez profilírozott projektfejlesztési csatornát javasolt felállítani. Az Integrált Projektfejlesztési Hálózat (IPH) 2 tevékenységével egyrészt hozzájárul a Területi Operatív Program hatékony lebonyolításához, másrészt megfelelő mennyiségű minőségi projekt becsatornázásával biztosítja a TOP – és a határon átnyúló OP-k – beavatkozásainak megfelelő abszorpciós képességét. A projektfejlesztési csatorna működtetését a városfejlesztési társaság koordinálja, a fejlesztési tevékenységbe projekt specifikumoknak megfelelően, eseti megbízással kerülnek bevonásra a szakértői team tagjai. A projektfejlesztési csatorna kiépítése során megfelelő döntési pontok kialakításával biztosítható a helyi érdekcsoportok bevonása, a javaslatcsomagok felülvizsgálata összhangban az Európai Uniós jogszabályi kötelezettséggel.

2

Az Integrált Projektfejlesztési Hálózat működési modelljére tett javaslatunkat külön mellékletben mutatjuk be.

90

VII.6.4. Célok és indikátorok Az indikátorok, mint egy projekt, program, vagy stratégia eredményeinek mérhetőségét biztosító eszközrendszer kialakítása a legösszetettebb és legnehezebb feladatok egyike. A 2007-2013-as EU-s tervezési periódus megvalósítása során Magyarországon kiépült az az intézményi és infrastrukturális rendszer is, amely alkalmas a projektszintű kimenetek (outputok), eredmények és hatások felmérésére és dokumentálására. Mindamellett ki kell hangsúlyozni, hogy a tényleges stratégia szemlélet, amely a tudatos tervezésre épít, többnyire nem volt jellemzője ennek az időszaknak sem. Projektszinten a célok és indikátorok kialakítását nagyrészt a kapcsolódó pályázati kiírásokból fakadó determinációk formálták, amelyet kiegészített a pályázatok értékelési rendszerében megjelenő, egyes esetekben pontszámban mérhető többletet is jelentő jutalmazási rendszer. Ennek köszönhetően a projektek szintjén számos esetben találkozhattunk alul, túl vagy éppen teljesen tévesen tervezett mutatókkal, amelyek nem teljesítése esetében a pályázó szervezeteknek szankcionálással is számolniuk kellett. A városfejlesztési témakörben, azok a települések, amelyek szociális városrehabilitációs, vagy funkcióbővítő fejlesztéseket terveztek, a Dél-alföldi régió területén belül, kötelesek voltak integrált városfejlesztési stratégiát készíteni. A módszertani útmutatás szerint annak érdekében, hogy az IVS megvalósulása figyelemmel kísérhető legyen, a célrendszerhez számszerűsített mutatók hozzárendelése volt szükséges. Az átfogó célhoz egy-két hatás, az egyes tematikus és városrészi célokhoz célonként egy hatás és 2-3 eredmény jellegű indikátor hozzárendelését javasolta a városfejlesztési kézikönyv. Output jellegű célok és kapcsolódó indikátor célértékének meghatározására stratégiai szinten nem volt szükség. A stratégia a majdan megvalósuló projektek kereteit rögzíti, amennyiben megfelelően előkészített, céljai jól körülhatároltak és megalapozottak, a célokhoz rendelt indikátorok is reálisak és a valóságot tükrözőek lesznek. A stratégiához rendelt projektek (és outputjaik) pedig ez esetben hozzájárulnak a megfogalmazott célok eléréséhez, valamint az eredmény és hatásindikátorok teljesüléséhez is. Az IVS-t, mint minden stratégiai dokumentumot 2-3 évente javasolt felülvizsgálni. A felülvizsgálathoz érdemi alapot a kitűzött célok teljesülésének vizsgálata adhat, amelynek során az egyes célokhoz kapcsolt indikátorok teljesülését is érdemes tüzetesen áttekinteni. Ez a monitoring folyamat igazolhatja a korábbi célkitűzések helyességét, vagy felhívhatja a figyelmet a tervezésben rejlő esetleges hibákra is. A 2007-2013-as időszakban a ROP IH már komoly hangsúlyt fektetett az indikátorok teljesülésének ellenőrzésére, és annak érdekében, hogy az egyes operatív programok céljait és a kapcsolódó indikátorokat teljesíteni tudják, egyes projekt szintű indikátorokhoz szankcionálási lehetőséget is kapcsolt. Ez azt jelentette, hogy bizonyos mutatók nem, vagy csak alacsony szintű teljesítése esetében támogatás megvonásra, visszakövetelésre is sor kerülhetett. A 2014-2020-as időszakban az indikátorok reálisabb meghatározására és teljesítésére is komolyabb hangsúlyt kell helyezni. Minthogy tagállami szinten is komoly kötelezettségek lesznek az indikátorok teljesítésével kapcsolatban, az az egyes programok, stratégiák és projektek szintjén is érvényesíteni szükséges. Az új beavatkozásokhoz (különösen az innovatív programokhoz) specifikus indikátor struktúra definiálása szükséges. Az integrált

91 programozás kapcsán külön tekintettel kell lenni a komplex beavatkozások mérésére alkalmas mutatók alkalmazására. Ez alapján a hagyományos, városfejlesztéshez kapcsolódó indikátorok meghatározása mellett további, integrált szemléletet tükröző, erősítő mutatók nevesítését javasoljuk az IVS és az ITB-k szintjén is. A következő fejlesztési időszakra vonatkozóan elvárásként került rögzítésre, hogy az indikátorok adat típusú egységekként legyenek meghatározva, vagyis a különböző menedzsment rendszerekből könnyen lekérhetőek legyenek. Mindezek mellett a következő további feltételek megfogalmazására került sor:     

kevesebb különálló adat struktúra, könnyen beazonosítható adat, szorosabb kapcsolódás a stratégiai szinthez, kevesebb adminisztratív korlát, rugalmasság.

VII.6.5. Partnerség A partnerség egyike az Európai Uniós kohéziós politika négy alapelvének. A koncentráció, a programozás és az addicionalitás mellett a partnerség megfelelő alkalmazása járul hozzá alapvetően a kohéziós célok teljesüléséhez. A partnerségi elv alapvető Európai Uniós elvárás, amely az egyes tagállamoktól már a programozás szintjén megfogalmazott és érvényesített, konkrét lépéseket vár el. A TANÁCS 1083/2006/EK rendelete 3 (2006. július 11.) 2007-2013 közötti programozási periódus tekintetében egyértelműen rendelkezett a partnerség alapelveiről az alábbi módon. Az előírások értelmében az alapok célkitűzéseit a Bizottság és az adott tagállam közötti szoros együttműködés (partnerség) keretében kell megvalósítani. A tagállam adott esetben és a hatályban lévő nemzeti szabályozással és gyakorlattal összhangban partnerséget alakít ki többek között a következő hatóságokkal és szervekkel: a) az illetékes regionális, helyi, városi és egyéb közhatóságok; b) a gazdasági és társadalmi partnerek; c) bármely egyéb megfelelő, a civil társadalmat képviselő szervezet, a környezetvédelmi partnerek, nem kormányzati szervezetek, valamint a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdításáért felelős szervezetek. A nemzeti szabályozással és gyakorlattal összhangban valamennyi tagállam nemzeti, regionális és helyi szinten, illetve a gazdasági, szociális, környezetvédelmi és egyéb területeken kijelöli az adott területet legmegfelelőbben képviselő partnereket (a továbbiakban: a partnerek), figyelembe véve a nők és férfiak közötti egyenlőség és a – környezet védelmére és állapotának javítására vonatkozó követelmények integrációja által megvalósuló – fenntartható fejlődés támogatásának szükségességét. A partnerség az operatív programok előkészítését, végrehajtását, monitoringját és értékelését fogja át. A tagállamok adott esetben valamennyi érintett partnert – különösen a

3

A TANÁCS 1083/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

92 régiókat – bevonják a programozás különböző szakaszaiba az egyes szakaszok tekintetében megállapított határidőn belül. A 2007-2013-as időszakra vonatkozó Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakerete (Új Magyarország Fejlesztési Terv) is megfogalmazza a társadalmi partnerek aktív részvételét és bevonásuk szükségességét a döntések előkészítésébe és végrehajtásába. A partnerség erősíti a helyi demokrácia intézményét, elősegíti a konszenzusos döntések meghozatalát, és könnyebbé teszi a végrehajtást. A program megfogalmazása szerint ehhez szükség van az elektronikus eszközök elterjesztésén túl a civil, állami és önkormányzati fórumok, kerekasztalok, egyeztető fórumok működtetésére, a civil szféra érdekképviseleti és érdekérvényesítési rendszereinek a javítására és a helyi nyilvánosság létrehozására, fejlesztésére, támogatására a kormányzás és politikaalkotás folyamataiban. Az Új Széchenyi Terv szintén kiemeli és alapvető fontosságúként említi a partnerség elveinek alkalmazását, melynek alapeleme a nyitott és partnerségen alapuló tervezés. A városfejlesztési programok kialakítása és megvalósítása során kiemelt jelentősége van a partnerség megfelelő működtetésének. Minthogy a városfejlesztéshez hagyományosan komplex, integrált projektek kapcsolódnak, amelyeknek sok szereplő közös érdekét és akaratát kell képviselnie, e projektek csakis megfelelő szakmai és társadalmi diskurzus és vita eredményeként formálódhatnak a megfelelő szintűre. Mind a korábban már bemutatott funkcióbővítő, mind pedig a szociális városrehabilitációnak széleskörű és valódi partnerségben kell megvalósulnia, amely magába foglalja a helyi közösség és a területen dolgozó, működő szervezetek aktív részvételét a programok kialakításában és megvalósításában. A valódi partnerség kialakítása – különösen a szociális városrehabilitáció esetében – jelentősebb időszükséglettel rendelkezik. Az integrált városfejlesztési stratégiák kialakítása szintén kiemelten igényli a partnerség magas szinten történő működtetését. Figyelembe véve, hogy a stratégiának össze kell hangolnia a különböző szakpolitikai elképzeléseket, a lakosság és egyéb partnerek (közszféra, civilek, helyi gazdaság szereplői) elvárásait és céljait, egy adott területi egységen belül, érthető, hogy a stratégiai elkészítéséért felelős szervezetnek a partnerségi kommunikációt igen magas szinten kell kezelnie. Mindezt figyelembe véve, kijelenthető, hogy mindenképpen javasolt a partnerségi formák intézményesítése és formalizálása a stratégia kialakítása megvalósítása, valamint monitoringja során. A 2014-2020-as időszakra vonatkozóan a partnerségi megközelítés új, kiterjesztett értelmet kap, és ezzel párhuzamosan az elvárások – tagállami és alacsonyabb szinteken is – jelentősebbé válnak a jelenlegi elképzelések szerint. Ahogyan arról korábban is szóltunk, az új időszak tekintetében az Európai Parlament és a Tanács új rendelettervezetet készített a Közös Stratégiai Keret pénzügyi alapjaira vonatkozó általános rendelkezések megállapítása és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezése céljából 2012.3.14-én 2011/0276 (COD) számmal. A javaslat előterjesztése tartalmazza a stratégiai tervezés és programozás közös elemeit, beleértve az egyes tagállamokkal kötendő partnerségi szerződéseket szabályozó rendelkezéseket. A rendelettervezet tartalmát összefoglaló 5. pont általános elvként az elsők között említi a partnerséget és a többszintű kormányzást. Az 5.1.2 „stratégiai megközelítés” alpont szerint az

93 ott felsorolt, az Európa 2020 stratégiával összhangban lévő 11 tematikus célkitűzéssel kapcsolatos nemzeti és regionális szintű kötelezettségvállalásokat a Bizottság és az egyes tagállamok közötti partnerségi szerződések határozzák meg. Az előterjesztő dokumentum a partnerséggel kapcsolatban továbbá kitér az alábbiakra: 

A tagállamnak partnerséget kell szerveznie az illetékes regionális, helyi, városi és más közhatóságokkal, a gazdasági és társadalmi, valamint a civil társadalmat képviselő testületekkel. A partnerség célja, hogy garantálja a többszintű kormányzást valamint tisztázza az érintett felek által tervezett beavatkozások felelőseit. Magatartáskódex megfogalmazása javasolt az érintett partnerek következetes bevonása érdekében a következő időszak előkészítése, megvalósítása és értékelése tekintetében.



Minden tagállamnak partnerségi szerződést kell kidolgoznia, amely át kell, hogy ültesse a közös stratégia keretben előírt elemeket a nemzeti végrehajtási folyamatokba.



A tagállamoknak a partnerségi szerződéseik végrehajtása során elért eredményekről jelentéseket kell benyújtaniuk a Bizottság felé, amelyek alapján az stratégiai jelentéseket készít.

A rendelettervezet szövegének 2. cikke (fogalom meghatározások) 18. alpontja konkrétan definiálja a partnerségi szerződést a következők szerint: A partnerségi szerződés a tagállam által a partnerek bevonásával a többszintű irányítási megközelítéssel összhangban készített dokumentum, amely a tagállam a KSK-alapok eredményes és hatékony felhasználására vonatkozó stratégiáját, prioritásait és intézkedéseit határozza meg az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégia megvalósítása érdekében, és amelyet a Bizottság az értékelés és a tagállammal folytatott párbeszéd után hagy jóvá. A rendelettervezet 5. cikke a „Partnerség és többszintű kormányzás” címet kapta. Itt került meghatározásra, hogy a tagállam az egyes programok előkészítése és megvalósítása érdekében, amely partnerekkel szervez partnerséget, nevesül: 

az illetékes regionális, helyi, városi és más hatóságokkal,



a gazdasági és társadalmi partnerekkel, valamint



a civil társadalmat képviselő testületekkel (beleértve különösen a horizontális célkitűzéseket propagáló szervezeteket).

A 2011/0276 (COD) tanácsi rendelettervezethez kapcsolódóan az EU hivatalos lapjában a Régiók Bizottsága 2012. május 3. és 4-i 95. plenáris ülésének eredményeként fogalmazta meg véleményét a következő címmel: "A Régiók Bizottsága véleménye - Általános rendelet a közös stratégiai kerethez tartozó alapokról (2012/C 225/07)”. A Régiók Bizottsága ebben a dokumentumban a tagállami partnerségi szerződések megkötésével kapcsolatban tette meg kiegészítését, melyben a helyi és regionális önkormányzatok bevonását szorgalmazza a tagállami partnerségi szerződésekbe. A vélemény a 2. módosítás (16) preambulumbekezdésében azt hangsúlyozza, hogy a tagállam a partnerségi szerződést a saját helyi és regionális önkormányzataival egyetértésben, partnereivel együttműködve és a Bizottsággal folytatott párbeszéd révén dolgozza ki. Felvetődött, hogy a regionális és térségi szintű önkormányzatok a tagállami partnerségi szerződéseket aláírásukkal lássák el. A véleményt a régiós bizottság az alábbiakkal indokolja:

94 "Meggyőződésünk, hogy a regionális és helyi önkormányzatoknak – a kohéziós politika finanszírozóiként és megvalósítóiként – teljes mértékben részt kell venniük e politika kidolgozásában, megtárgyalásában, végrehajtásában és módosításában." 4 A fentieket, valamint a vonatkozó szabályozásokat figyelembe véve és szem előtt tartva egyértelmű, hogy a különböző területi szintű koncepciók és stratégiák kialakításakor a partnerség elvét szigorúan érvényesíteni szükséges. A partnerségnek – a teljesség igénye nélkül – legalább az alábbi területeket érintenie kell:  társadalmi részvétel és véleményezési lehetőség biztosítása: a helyi, városi lakosságnak lehetőséget kell nyújtani a készülő, majd a végleges stratégia megismerésére;  helyi gazdasági szereplők, kiemelten a jelentősebb közép- és nagyvállalatok képviselőinek szakmai javaslatai: a gazdasági szereplők érdekeinek és céljainak figyelembe vétele és megjelenítése egy középtávú stratégiában mindenképpen indokolt; természetesen emellett szükség van a  különböző szakpolitikák aktuális fejlesztési tendenciáinak figyelembe vételére és egyeztetésére az érdekelt szereplőkkel;  a civil szervezetek bevonása a megfelelő és minél szélesebb társadalmi rétegek érdekeit figyelembe vevő célok kialakítása érdekében: a civil szervezetek gyakorta egy-egy szűkebb társadalmi réteg (pl. etnikumok, hátrányos, vagy speciális helyzetű csoportok, szakmai közösségek – érdekeit képviselik, ugyanakkor olyan információk birtokában lehetnek, amely új szemléletet és megközelítést adhat egy-egy problémakör megoldásához;  a közszféra helyi szereplőinek megfelelő szintű bevonása a stratégia kialakításába: a helyi önkormányzati, illetve központi irányítású, de helyben működő intézmények képviselőinek bevonása a stratégia kialakításába; az oktatás, szociális ellátás, egészségügy és számos egyéb terület szakmai szereplőinek részvétele erősítheti a megfelelő célok megfogalmazását és a fejlesztések összhangjának kialakítását. A partnerség – amely magába foglalja a társadalmi konzultáció intézményesített kereteit is – legfontosabb és alapvető formái között a következő tevékenységeket kell megemlíteni:  Kommunikációs tevékenység: a kommunikációs tevékenység végigkíséri a kidolgozásra kerülő városfejlesztési dokumentáció egyes készültségi fázisait, gondoskodva annak társadalmi körökben való megismeréséről. Ennek során az érdeklők számára elérhetővé és véleményezhetővé válnak az egyes dokumentumok munkaverziói, illetve – a véleményezést és annak értékelését, valamint az elfogadott vélemények, észrevételek beépülését követően – a végleges dokumentum is.  Adatgyűjtés: az adatgyűjtés során a város közvetlen megkereséssel él az érintett partnerek irányába. Ennek során konkrétan megfogalmazza a partnerek irányában, az adott információkérés célját és definiálja az érintett adatszükségletet. Az érintett partnerek között lehetnek helyi szereplők (intézmények, cégek, szervezetek), de magasabb területi egységet képviselő szervezetek is (pl. megyei önkormányzatok és szervezetek, regionális szintű intézmények, illetve környező, vagy partneri kapcsolattal rendelkező egyéb települések is.  Szakmai véleményezés: tevékenység során a célcsoportba tartozó szakmai partnerek részére elektronikusan megküldésre kerül és/vagy meghatározott felületen elérhetővé válnak a véleményezéssel érintett dokumentumok, amelyeket rögzített időkereteken

4

A Régiók Bizottsága véleménye - Általános rendelet a közös stratégiai kerethez tartozó alapokról (2012/C 225/07)

95



belül véleményükkel láthatnak el az érintettek. A szakmai véleményezés történhet a társadalmi véleményezéssel párhuzamosan, annak részeként. Aktív közösségi tervezéshez kapcsolódó partnerségi folyamat: a tevékenység során az egyes szereplők a megállapodásban vállalt feladataiknak megfelelően kidolgozzák a szakdokumentumok vonatkozó részeit. A dokumentumok a tervezési folyamat zárásaként a megfelelő települési döntéshozó szervezet elé kerülnek, amely véleményezi és elfogadja azokat. Az integrált városfejlesztési stratégia dokumentumai a települési közgyűlés elfogadó határozatával válnak végleges, legitim dokumentumokká.

VII.6.6. Megvalósítás A megvalósítás témakörében két dolgot szeretnénk kiemelni: a projekt eredményeinek mérhetőségét, valamint a konzorciális együttműködés buktaira hívnánk fel a figyelmet. A 2007-2013-as fejlesztési periódus egyik legmarkánsabb tervezési módszertani tapasztalataként rögzíthetjük, hogy az indikátor struktúra kialakítását a program tartalmi elemeinek fejlesztésével párhuzamosan kell megtenni. Program- és projekt szinten egyaránt megállapítható, hogy jelenleg az indikátorok bázis-, célés tervértékei folyamatos felülvizsgálat tárgyát képezik, amely részben a mutató rendszer összetettségéből adódó hibákhoz, részben pedig egyszerű adatrögzítési anomáliákhoz köthető. A projekt megvalósítás kapcsán kifejezetten problémát jelent az eredmény és hatásindikátorok számonkérhetősége, szankcionálhatósága. Ennek megfelelően javasoljuk, hogy a komplex programokat megvalósítók elsősorban output típusú, jól mérhető és tervezhető indikátorokat tervezzenek. A megvalósítás során folyamatosan szükséges monitoringozni és dokumentálni az indikátor értékek teljesülését, és amennyiben külső körülmények – vagy adott esetben a megvalósító mulasztása – miatt eltérés mutatkozik, vagy egyértelművé válik hogy az előzetes terv nem tartható, azonnal jelezni szükséges azt a közreműködő szervezet felé. A komplex, integrált programok lebonyolításában természetesen a konzorciális együttműködések lehetősége is egy opció. A 2007-2013-as időszakban azon projektek, amelyek megvalósítása több jogi személy által történik, számos kockázatot hordoz magában. Számos alkalommal volt tapasztalható, hogy a kedvezményezett szervezetek annak érdekében hoztak létre konzorciumot, hogy nyerési esélyeiket növeljék, azonban a pozitív támogatói döntést követően a szervezetek közötti együttműködés nem a megfelelő szinten működött. Ezek elsősorban a szervezetek közötti elszámolási problémákban, illetve a kommunikációs folyamatok alacsony hatékonyságában mutatkoztak meg. Ennek megfelelően javasoljuk a partnerségi terv és a kommunikációs tervek előkészítése során mérlegelni a konzorciális megvalósítás lehetőségét, és ezzel összhangban a partnerek bevonását is ennek megfelelően tervezni. A konzorciumi megvalósítás természetesen több kockázatot is rejt, ezért célszerű végig gondolni a tagoknak a projekt megvalósítás során felmerülő legfontosabb kötelezettségeit:

96

 A konzorciumi tagok a projekt keretében általuk vállalt tevékenység előrehaladásáról kötelesek beszámolni a konzorciumi vezetőnek  A konzorciumi tagok a kifizetési kérelem összeállításához szükséges dokumentumokat és számlákat a Vezetőnek küldik meg  A konzorciumi tagok a konzorciumi megállapodás, valamint a támogatási szerződés teljesítésének időtartamára kapcsolattartókat jelölnek ki A fentieknek megfelelően tehát a belső, konzorciumi szintű megállapodás – amelyre a 20072013-as időszakban sablon dokumentumot is készített a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség – már rögzíti az együttműködés alapvető kereteit, mellékletében pedig részletesen bemutatásra kerül az egyes konzorciumi tagok felelősségi köre.

97

Felhasznált irodalom Tapasztó D., Tóth R. (2012): Megalapozó tanulmány az Európai Uniós finanszírozású délalföldi városfejlesztési programok tapasztalatairól. Kistérségek Fejlesztéséért Tudományos Egyesület – JUAN Projekt, Kecskemét Aquaprofit Zrt.(2013): Összegző tanulmány a magyarországi és szerbiai településfejlesztési tapasztalatokról és javaslatcsomag a 2014-2020-as időszak fejlesztéspolitikai irányelveire vonatkozóan. Kistérségek Fejlesztéséért Tudományos Egyesület – JUAN Projekt, Kecskemét Agencija za ravnomerni regionalni razvoj AP Vojvodine (2012): Megalapozó tanulmány a Vajdaság Autonóm Tartományban végbemenő fejlesztésekről. JUAN Projekt, Novi Sad Javaslat az Európai Parlament és a Tanács rendelete a Közös Stratégiai Kerethez tartozó Európai Regionális Fejlesztési Alapra, Európai Szociális Alapra, Kohéziós Alapra, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről A Bizottság Közleménye Európa 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája http://ec.europa.eu/esf/BlobServlet?docId=233&langId=hu A holnap városai A jövő városai Európai Unió Regionális Politika 2011. október http://ec.europa.eu/esf/BlobServlet?docId=233&langId=hu Európai Bizottság: Integrált területi befektetés http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docgener/informat/.../iti_hu.pdf Európai Bizottság: Közösség által irányított helyi fejlesztés http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/.../2014/community_hu.pdf Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Területfejlesztési és Építésügyi Szakállamtitkárság Városrehabilitáció 2007-2013-ban http://urbanisztika.bme.hu/segedlet/foepitesz/varosfejlesztesi_kezikonyv.pdf Kézikönyv a városok számára Budapest, 2007. október 5. http://nfu.hu/download/38840/S_7_Varosfejlesztesi_kezikonyv.pdf Kupuszina Településfejlesztési program 2006 Készítette: EuroRaptor Pályázati Tanácsadó Iroda http://innoaxis.hu/files/innoaxis/...bacska/kupuszina_fejlesztes.pdf Városfejlesztési Kézikönyv – Második, javított kiadás, 2009 http://nfu.hu/doc/2678

98

Kiskunhalas Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2008. Készítette: Maieutika Gazdasági Tanácsadó Kft. http://terport.hu/ivs/kiskunhalas/ivs.pdf Mórahalom Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2008. http://morahalom.hu/download.ashx?type=file&id=7760 Kiskunhalas város honlapja http://kiskunhalas.hu Baja Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Készítette: Hat Penna Tanácsadó és Fejlesztő Kft. https://www.bajavaros.hu/baja/download.ashx?type=file&id=2459 Antiszegregációs terv – Baja Készítette: Hat Penna Tanácsadó és Fejlesztő Kft. https://www.bajavaros.hu/baja/download.ashx?type=file&id=2458 Baja város honlapja http://baja.hu Szeged Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája http://szegedvaros.hu/.../135-integralt-varosfejlesztesi-strategia.htm Akcióterületi Terv Szeged http://szegedvaros.hu/.../1697-akcioterueleti-terv-a-koelcsey-utcaban-... Antiszegregációs terv Szeged http://szegedvaros.hu/.../1697-akcioterueleti-terv-a-koelcsey-utcaban-... Az akcióterületi terv módszertani szempontjai http://innoaxis.hu/files/innoaxis/...bacska/kupuszina_fejlesztes.pdf Banat-Triplex Confinium EGTC https://www.btc-egtc.eu 314/2012 Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről http://jab.complex.hu/doc.php?docid=WKHU-QJ-XML-00000A1200314KOR&hely=37 1600/2012. (XII. 17.) Kormányhatározat a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának tervezésével és intézményrendszerének kialakításával összefüggő aktuális feladatokról http://umvp.eu/files/0781_001.pdf AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Közös Stratégiai Kerethez tartozó Európai Regionális Fejlesztési Alapra, Európai Szociális Alapra, Kohéziós Alapra,

99 Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról (http://ec.europa.eu/regional_policy/what/future/proposals_2014_2020_en.cfm) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Regionális Fejlesztési Alap által az európai területi együttműködési célkitűzésnek nyújtott támogatásra vonatkozó egyedi rendelkezésekről (http://ec.europa.eu/regional_policy/what/future/proposals_2014_2020_en.cfm) 314/2012. (XI. 8.) Korm. A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési rendelet stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről

100

Mellékletek Az Integrált Projektfejlesztési Hálózat (IPH) működési modellje I. Stratégiai tervező, előkészítő munka (értékelés és elemzés 2 éves ciklusokban) 1. TOP releváns elemeinek (prioritástengelyek, konstrukciók stb.) áttekintése, szakmai-tartalmi véleményezése. 2. A módosítandó beavatkozás elemek beazonosítása, javaslattétel 3. ITI kidolgozása 4. A beavatkozási területek részletes kidolgozása az ITI RAT-ban II. Projektgyűjtés, projekt kiválasztás (folyamatos) 5. Az ITI RAT-hoz illeszkedő projektek begyűjtése (a RAT-tal összhangban két évente felülvizsgálatra kerül) 6. A projektek RAT-hoz (valamint a további regionális stratégiai fejlesztési dokumentumokhoz) való illeszkedésének vizsgálata 7. A projektek szakmai értékelése, illeszkedésük vizsgálata összhangban az ITI stratégiában leírtakkal (célhierarchia, beavatkozások stb.) 8. A projektek kiajánlása külső – akár külföldi – finanszírozó szervezeteknek (BA, VC stb.) 9. Egyéb nemzetközi (szakmai) partnerek felkutatása a projekt végrehajtásához. 10. Adott esetben gesztor tevékenység lebonyolítása II. Projektmegvalósítás 11. Konzorciális együttműködés kereteinek kialakítása (szerződéskötés, kapcsolattartók kijelölése 12. Projekt kivitelezők kiválasztása (közbeszerzés stb.) 13. Monitoring 14. Értékelés Utóbbi két elem szolgáltatástartalma olyan többletértéket hordoz, amelyet akár térítéses alapon is lehet végezni. Mindez az RFH (és ezáltal közvetlenül a Regionális Fejlesztési Ügynökség) pénzügyi stabilitását, fenntarthatóságát nagyban segítené. Noha az RFÜ 2007-es üzleti terve a projektfejlesztést megemlíti, mint az Ügynökség által végzett új tevékenységet, annak tényleges szakmai tartalmát nem definiálja. A következő rövid leírás az üzleti terv vonatkozó fejezetének (ÜT 3.3.1. Programozás/tervezés) kiegészítéseként értelmezendő. Működési mechanizmus/ Project Pipeline  

Kommunikációs kiadványok, marketing rendezvények (megjelenések, cikkek stb.) Projekt (ötlet) gyűjtés (projektgyűjtő rendezvények (roadshow szerű), rendszeres, évente 3 db), honlap (online adatlap letöltés, szakértői tanácsadás, ügyfél kontakt), összhangban a partnerségi tervben leírtakkal

Stakeholderek: projektgazdák, külső szakértők, Széchenyi Programiroda, potenciális partnerek 

Előkészítés: workshopok (módszertani segítség a projektötletek kifejlesztéséhez) Stakeholderek: projektgazdák, külső szakértők

101 

Előértékelés (3-5 fős szakmai grémium: pénzügyi szakértő, regionális területi szakértő és az adott terület szakértője):  Piacelemzés  Illeszkedés TOP/ITI/CLLD kapcsán  Pü-i fenntarthatóság  Esetlegesen bevonható külső források vizsgálata Stakeholderek: projektgazdák, külső szakértők 1. Döntési pont: megfelelő kidolgozottsági szintű projekt a rendszeren belül kerül továbbfejlesztésre. Azon projektek, amelyek további előkészítő munkát igényelnek visszakerülnek az előkészítő fázisba. 

Visszacsatolás (folyamatos, a projekt tulajdonos szervezet a szakértő közreműködésével továbbfejleszti projektjét)  A honlapon saját web felülete van az ügyfélnek, itt a változásokat és módosításokat folyamatosan nyomon követheti, illetve (a szakértővel konzultálva) maga is fejlesztheti az anyagot Stakeholderek: projektgazdák, külső szakértők



Szakmai értékelés (a projekt értékelése) – projekt dokumentáció részletes elkészítése valamint, amennyiben szükséges, több üzleti terv változat kidolgozása Stakeholderek: projektgazdák, külső szakértők 2. Döntési pont: a kifejlesztett – a releváns ITI-ben, illetve CLLD-ben forráshoz jutó – projekt pályázati formát ölt.  Kiajánlás potenciális projekt partnereknek/finanszírozóknak Stakeholderek: projektgazdák, külső szakértők, üzleti angyalok, kockázati tőke társaságok 1.

Döntési pont

Partnerségi terv alapján konzorciumi megállapodás kidolgozása, felelősségi körök és döntési kompetenciák lehatárolásával. Megítélésünk szerint a fent leírt logika lehetőséget teremt a formális, intézményesített rendszerszerű projektgeneráláshoz. Ennek előnye nem csupán az, hogy az integrált területi beruházásokat alkotó koherens program alakul ki, de ezzel párhuzamosan – például a városfejlesztési társaságok alapjaiból kiindulva – egy a projektcsatornát folyamatosan monitorozó, értékelő és adott esetben újabb projekteket a rendszerbe integráló struktúra megalapozására is lehetőség nyílik.