Képzési anyag a Dél - Alföldön és a Vajdaságban elkészítendő városfejlesztési dokumentumokhoz
Joint Urban and Agglomeration Network projekt
2013
2 A Joint Urban and Agglomeration (JUAN) projekt ötletgazdája és megvalósítója a Kistérségek Fejlesztéséért Tudományos Egyesület
Projektvezető: Schwertner János Szakmai vezető: Tóth Róbert Fejlesztési szakértő: Tapasztó Dénes Szerbiai projekt partner: Agencija za ravnomerni regionalni razvoj AP Vojvodine Igazgató:Valentina Ivanić
A képzési anyag készítője: GEOCENTRIC Kutatási és Szaktanácsadó Betéti Társaság Aquaprofit Zrt.
Vezető szakértő: Dr. Csanádi Attila A kutatás a HUSRB/1002/213/096 számú projekt keretében a Hungary-Serbia IPA Cross-border Co-operation Programme finanszírozásával készült
A dokumentum tartalmáért teljes mértékben a Kistérségek Fejlesztéséért Tudományos Egyesület vállalja a felelősséget, és az semmilyen körülmények között nem tekinthető az Európai Unió vagy az Irányító Hatóság állásfoglalását tükröző tartalomnak.
3
Tartalom I. témacsoport: stratégiai keretek........................................................................... 4 I.1. A projekt hátterének rövid bemutatása ...................................................... 4 I.2. Stratégiai keretek részletes bemutatása..................................................... 5 I.3. A 2014-2020-as fejlesztési időszak koncepcionális kereteinek bemutatása ...... 7 I.4. A 2014-2020-as fejlesztési időszak kiemelt fejlesztési területei ..................... 8 II. témacsoport: városfejlesztési módszertan ......................................................... 10 II.1. Az integrált városfejlesztés új megközelítése – város és vonzáskörzet kapcsolódása ............................................................................................. 10 II.2. Települések rendszerezése.................................................................... 11 II.2.1. Kategorizálás a fejlesztési dokumentumok célhierarchia alapján .............. 12 II.2.2. Kategorizálás a térségi központ fejlesztési ötletei alapján ....................... 13 II.2.3. Kategorizálás a központi település és vonzáskörzete stratégiai kapcsolódása szerint ...................................................................................................... 14 II.2.4. Kategorizálás a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok helyzete alapján 14 II.3. Módszertani fejezet.............................................................................. 16 II.3.1. Az integrált településfejlesztési stratégia készítése ................................ 16 II.3.2. Az akcióterületi terv elkészítése .......................................................... 18 II.3.3. Az anti-szegregációs terv elkészítése ................................................... 20 II.3.4. Indikátorok tervezése ................................................................. 21 II.3.5. Források tervezése............................................................................ 23 III. témacsoport: program megvalósítás................................................................ 24 III.1. Az integrált városfejlesztési programok megvalósítása során szerzett tapasztalatok ............................................................................................. 25 III.1.1. Tervezés ........................................................................................ 26 III.1.2. Projektfejlesztés .............................................................................. 27 III.1.3. Megvalósítás ................................................................................... 28 III.2. Partnerség tervezése .......................................................................... 29 Mellékletek........................................................................................................ 36
4
I. témacsoport: stratégiai keretek
Jelen fejezetben röviden bemutatjuk a projekt hátterét, az eddig elvégzett tevékenységeket, majd áttekintjük a 2014-2020-as fejlesztési időszak stratégiai – pénzügyi és intézményi – kereteit, és azokat a koncepcionális peremfeltételeket, melyek a jövő Európai Uniós fejlesztéseit alapvetően meghatározzák. A fejezet végén külön kitérünk a 2014-2020-as fejlesztési időszak kiemelt fejlesztési területeinek bemutatására is.
I.1. A projekt hátterének rövid bemutatása A Joint Urban and Agglomeration Network (JUAN) című projekt elsődleges célja új, a 2014-2020-as fejlesztési időszak elvárásaihoz illeszkedő közös fejlesztési modell kidolgozása volt a program terület városi térségei számára. A projekt keretében a résztvevő partnerek elkészítették megalapozó tanulmányaikat, melyekre építve – az előzetes Terms of Reference-ben rögzítettekkel összhangban – szakértőink összeállították a megalapozó anyagok főbb megállapításait rögzítő összegző szakmai anyagot. A dokumentum célja a fent részletezett problémafelvetésekhez kapcsolódó válaszok megfogalmazása mellett azon nemzetközi legjobb gyakorlatok bemutatása volt, melyek segíthetnek, támpontul szolgálhatnak a 2014-2020-as fejlesztési időszakban megvalósítani tervezett települési és térségi komplex fejlesztési programok előkészítésében. A megalapozó és összegző tanulmányok elkészítését követően sor került egy módszertani dokumentum összeállítására, mely alapvetően az integrált területi beruházások és ezekhez szorosan kapcsolódva immár az új komplex városfejlesztési programok előkészítéséhez nyújt iránymutatást. Jelen képzési anyag a JUAN projekt záró szakmai dokumentuma. A képzési anyag részben fent említett módszertanra, részben pedig a korábban elkészült szakmai anyagokra építve próbálja könnyen átadható formában bemutatni a projekt főbb megállapításait, eredményeit. A képzési anyag elkészítésével célunk egyrészt a szerbiai partnerek részére egy a magyarországi tapasztalatok átadását segítő dokumentum elkészítése, másrészt pedig a projekt fenntarthatóságát elősegítendő olyan képzési anyag elkészítése,
5 mely a későbbiekben akár a vajdasági és magyarországi felsőoktatásban is hasznosítható lehet.
I.2. Stratégiai keretek részletes bemutatása 2014 és 2020 között az Európai Uniós jogszabályi keretek megújult formában rögzítik a végrehajtás pénzügyi és intézményi kereteit. Az immár három helyett öt alapot szabályozó általános rendelet az ERFA, az ESZA a Kohéziós Alap (KA) mellett immár az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozóan is iránymutatásokat fogalmaz meg. Emellett a jogszabály úgynevezett alap-specifikus rendelkezéseket rögzít az ERFA, az ESZA, a KA valamint az Európai Területi Együttműködés és az Európai Területi Tárulások kapcsán. A következőkben röviden bemutatjuk a 2014-2020-as fejlesztési időszak pénzügyi kereteinek alakulását, valamint a tervezett magyarországi intézményrendszer fontosabb jellemzőit.
A 2014-2020-as többéves pénzügyi keret 5 fejezetből fog állni. Az Európai Bizottság javaslata alapján a legnagyobb részét a pénzeknek az "intelligens és inkluzív növekedés" kiadás fogja kitenni, mely a teljes keretösszeg 48%-át, 491 milliárd eurót foglalná magában. Ennek a fejezetnek több, mint háromnegyedét (376 milliárd euró) a gazdasági, társadalmi és területi kohézióra kívánják fordítani. A kohéziós kiadások megoszlásának tervezete (336 milliárd+40 milliárd euró az Európai Összekapcsolási Eszközre):
6 162,6 milliárd euró a konvergencia régióknak; 38,9 milliárd euró az átmeneti régióknak; 53,1 milliárd euró a versenyképességi régióknak; 11,7 milliárd euró a területi együttműködésre; 68,7 milliárd euró a Kohéziós Alapnak
• • • • •
A Bizottság továbbá 2014-től bevezetné az „átmeneti régiók” kategóriáját, ebbe azok a régiók tartoznának, amelyek GDP-je az EU átlag 75%-a és 90%-a között van (a 2007-2013-a időszakban az ún. „phasing in” és „phasing out” régiókat is támogatja a kohéziós politika, ám nem önálló célkitűzésként.) A 2014-2020-as fejlesztési időszak Magyarországi intézményrendszerére vonatkozó szakmai javaslatok jelenleg körvonalazódnak. Az 1600/2012-es kormányrendelet értelmében az egyes programokhoz rendelt Irányító Hatóságokat az adott operatív program tervezéséért felelős minisztériumhoz rendelik. Ennek megfelelően az irányító hatóságok struktúrája a következő módon alakul majd:
Operatív program (indikatív megnevezés)
Irányító hatóság elhelyezése
Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP (GINOP)
NGM
Versenyképes Közép-Magyarország OP (VEKOP)
NGM
Terület- és Településfejlesztési OP (TOP)
NGM
Intelligens Közlekedésfejlesztési OP (IKOP)
NFM
Környezeti (KEHOP)
és
Energetikai
Hatékonysági
OP NFM
Emberi Erõforrás Fejlesztési OP (EFOP)
EMMI
Koordinációs OP (KOP)
ME
„Vidékfejlesztés, halászat” OP
VM
Forrás: 1600/2012 (XII.17.) Korm. határozat melléklete
Látható, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium a gazdaságfejlesztési operatív program mellett két területi operatív program lebonyolításáért lesz felelős, míg a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz két operatív program kerül. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a miniszterelnökség és a Vidékfejlesztési Minisztérium egy-egy operatív program megvalósításáért felelős irányító hatóságnak ad majd helyet.
7
I.3. A 2014-2020-as fejlesztési időszak koncepcionális kereteinek bemutatása Az integrált, fenntartható városfejlesztés mint megközelítés mód egységesen kezeli a városok fizikai megújítását célzó intézkedéseket az oktatást, a gazdasági fejlődést, a társadalmi befogadást és a környezetvédelmet elősegítő beavatkozásokat. A komplex megközelítés különösen indokolt, amennyiben 2014-2020 között – a KSK rendelet tervezet 99. cikke alapján – várhatóan úgynevezett integrált területi beruházások (Integrated Territorial Investment – ITI) keretében lesz lehetőség komplex városfejlesztési programok megvalósítására. Az integrált területi beruházás olyan új eszközrendszer, amelynek segítségével összevonhatók azok a források, amelyek a több prioritási tengellyel rendelkező többdimenziós, ágazatokon átívelő működési programok finanszírozásához vehetők igénybe. Az integrált területi beruházások kapcsán pontos meghatározások találhatók a releváns Európai Uniós jogszabályokban, és rendeletekben, így itt elsősorban a fontosabb megállapítások rögzítésére törekszünk. Az ITI esetében ezek alapján alapvető fontosságú az ágazatokat átfogó, integrált fejlesztési stratégia kialakítása, amely az érintett terület fejlesztési szükségleteire irányul. A stratégiát úgy kell kialakítani, hogy az intézkedések a koordinált megvalósítás során létrejött szövetségekre épüljenek. A top-down tervezési módszertannal fejlesztett ITI mindezekkel együtt ideális eszköz egy adott várostérségben végrehajtott integrált lépések támogatásához, mivel lehetővé teszi az eltérő tematikájú támogatások egyesítését, beleértve az ERFA, az ESZA és a Kohéziós Alap által támogatott prioritási tengelyek és működési programok támogatásának egyesítését. Az ITI tárgyát bármilyen földrajzi övezet képezheti, a városkörnyékektől a városi, nagyvárosi, városi-vidéki, körzeti és régióközi szintekig. Akár egy adott régión belüli, hasonló tulajdonságokkal rendelkező, de különálló földrajzi területek (pl. kis vagy közepes városokból álló hálózatok) esetében is alkalmazható az intézkedések összehangolásának elősegítésére. Az ITI-nek nem szükséges lefednie egy közigazgatási egység teljes területét – ezzel összhangban európai területi együttműködések (ETC) keretében is alkalmazható. Az ITI-tervezésű beavatkozásoknak is illeszkednie kell természetesen az alkalmazott OP-k prioritásaihoz. Finanszírozási oldalról az ESZA, ERFA és KA-források bevonását az eszköz egyaránt lehetővé teszi. A kistérségi központok esetében ugyancsak releváns lehet a várost és környezetét egységben kezelő fejlesztési program. A bottom-up tervezési metodológiával előkészített közösségvezérelt helyi fejlesztést (CLLD) az 1991 óta működő LEADER szemléletmódra és annak uniós vidékfejlesztési sikereire épül.
8 Hasznosítási terepét a régiók alatti szintek jelentik, helyi léptékben egészítve ki az egyéb fejlesztési támogatásokat. Célja a helyi közösségek és szervezetek mozgósítása és bevonása, az Európa 2020 stratégia céljainak (intelligens, fenntartható és inkluzív fejlődés) szem előtt tartása mellett. Alapvető alkotóelemei közé tartoznak a LEADER programokból már ismert helyi akciócsoportok (melyeknek a helyi nyilvánosságot és a magánszektor társadalmigazdasági érdekeit képviselő személyekből kell állniuk, oly módon, hogy a civil és a magánszektort képviselő partnereknek kell rendelkezniük a döntéshozatal legalább 50 %-ával, és egyetlen érdekcsoport sem rendelkezhet a szavazatok abszolút többségével), valamint a helyi fejlesztési stratégiák. Utóbbiak célja meghatározni, mik a fejlesztési igények és a területi lehetőségek, ismertetni a célkitűzéseket és a stratégia cselekvési tervét. A most zajló programozási ciklushoz képest újdonságnak számít, hogy a közösség által irányított helyi fejlesztésének egységes módszertanát kell majd alkalmazni az összes alap és régió tekintetében; az uniós alapokból származó támogatások egységesek és összehangoltak lesznek; illetve különféle pénzügyi ösztönzők is beépítésre kerülnek. Az utóbbiak közé tartozik, hogy azon operatív programoknál, melyeknél egy teljes prioritási tengely CLLD-eszközökön keresztül valósul meg, az ERFA-ESZA részről biztosított maximális finanszírozási arány 10 százalékponttal növekszik. EMVA források esetén ennek maximuma 80-90%, míg az EHA esetében 75%. Az ERFA, az ESZA és az EHA esetében a CLLD választható lehetőséget jelent, az EMVA esetében azonban alkalmazása kötelező. A jelenleg rendelkezésre álló szakmai anyagok alapján egyértelműen látható, hogy 2014-2020 között az eredmény orientált fejlesztések kerülnek előtérbe, s ennek az elvárásnak kell a tervezési-programozási munkát is alárendelni. Ennek megfelelően az egyértelműen rögzített indikátor struktúra, és ezzel párhuzamosan a folyamatos monitoring tevékenység létfontosságú lesz az Európai Uniós források hatékony felhasználásához. Az integrált programok lebonyolításában ugyancsak kiemelt jelentősége lesz a helyi, alulról jövő szerveződéseknek, melyek adott esetben önálló fejlesztési programok megvalósítását menedzselhetik teljes körű, vagy részleges döntési kompetenciákkal.
I.4. A 2014-2020-as fejlesztési időszak kiemelt fejlesztési területei Az Európai Unió eredmény fókuszú tervezést és megvalósítást vár el a tagállamoktól a következő fejlesztési időszakban. A forrásfelhasználás hatékonysága mellett így a sikeres program végrehajtás fokmérője az előzetesen rögzített célkitűzések teljesülése lesz. A sikeres végrehajtást elősegítendő az EU
9 tematikus koncentráció bevezetésével tizenegy tematikus célkitűzést és ezekhez kapcsolódó beruházási prioritásokat nevesített. A tematikus célkitűzések az alábbiak:
Kutatás és innováció Információs és kommunikációs technológiák (IKT) Kis- és középvállalatok (KKV-k) versenyképessége Haladás az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdasági modell felé Klímaváltozással kapcsolatos átállás, továbbá kockázatmegelőzés és kezelés Környezetvédelem és erőforrás-hatékonyság Fenntartható közlekedés/szállítás, továbbá megoldások a főbb hálózati infrastruktúrák szűk keresztmetszeteire Foglalkoztatás fejlesztése és a munkaerő mobilitásának támogatása A szegénység elleni küzdelem és társadalmi felzárkóztatás Oktatás, készségfejlesztés és élethosszig tartó tanulás Intézményi képességek és a hatékony közszolgálat fejlesztése
A városfejlesztési projektek behatárolása során egyértelműen törekedni kell a beruházási prioritásokhoz való illeszkedésre. A gazdaságfejlesztés és ezen belül a vállalkozások versenyképességének javítása természetesen kiemelt prioritás éppúgy, mint a környezetbarát beruházások ösztönzése. A következőkben áttekintjük, hogy a városfejlesztési tématerülethez mely beruházási prioritások kapcsolódnak közvetlen módon: Városfejlesztés 1.1. a kutatási és innovációs infrastruktúra (K+I) és ennek kiválóságának a fejlesztésére irányuló kapacitás megerősítése és különösen az európai érdekeltségű kompetenciaközpontok támogatása 2.3. az e-kormányzás, az e-tanulás, az e-befogadás, e-kultúra és az e-egészségügy IKTalkalmazásainak megerősítése 4.3. az infrastrukturális létesítményekben, beleértve a közcélú épületeket és a lakásépítési ágazatban az energiahatékonyság és a megújuló energia támogatása 4.5. minden típusú területi egységben, különösen a városokban alacsony szén-dioxid-kibocsátású fejlesztési stratégiák támogatása, beleértve a fenntartható városi mobilitás előmozdítását és a releváns adaptációs intézkedések negatív hatásainak enyhítését 7.3. környezetbarát és alacsony szén-dioxid-kibocsátású közlekedési rendszerek - beleértve a folyami és tengeri közlekedést, kikötőket és multimodális csomópontokat is - kifejlesztése és a fenntartható városi mobilitás elősegítése 9.1. beruházás a nemzeti, regionális és helyi fejlődést szolgáló egészségügyi és szociális infrastruktúrába, az egészségügyi státuszbeli egyenlőtlenségek csökkentése, valamint átállás az intézményi szolgáltatásokról a közösségi alapú szolgáltatásokra 9.2. a rászoruló városi és falusi közösségek és térségek fizikai rehabilitációjának, valamint gazdasági és társadalmi fellendülésének támogatása 9.9. közösségek szintjén irányított helyi fejlesztési stratégiák 11.4. a foglalkoztatás-, oktatás- és szociálpolitika kidolgozásában érintett felek intézményi kapacitásának növelése; ágazati és területi paktumok a nemzeti, regionális és helyi szintű reformok ösztönzésére
10
A városi térségek fejlesztése során a környezetbarát közlekedési rendszerek, a közösségi közlekedés fejlesztése jelenhet meg kiemelt fejlesztési területként a következő időszakban. A szegregált területek fizikai rehabilitációja mellett a foglalkoztatás-, oktatás- és szociálpolitika kidolgozásában érintett felek intézményi kapacitásának növelése is támogatott tevékenységként definiálható a jövőben.
II. témacsoport: városfejlesztési módszertan Jelen fejezetben röviden áttekintjük az integrált városfejlesztéshez kapcsolódó új koncepcionális kereteket, megvizsgáljuk a települések rendszerezéséhez, illetve a fejlesztési módszertanhoz kapcsolódó főbb megállapításokat. Ugyancsak összefoglalásra kerül az integrált településfejlesztési stratégiához, az akcióterületi tervhez valamint az anti-szegregációs tervhez kapcsolódó szakmai javaslat csomag. Végül megvizsgáljuk az indikátorok tervezése és a forrás tervezés kapcsán felmerülő kérdéseket.
II.1. Az integrált városfejlesztés új megközelítése – város és vonzáskörzet kapcsolódása A városok, amelyek az üzleti élet és a vállalkozások, a kutatás és a fejlesztés, a képzés és az oktatás, a társadalmi befogadás és a kulturális interakció központjaiként működnek, fontos szerepet játszhatnak az Európa 2020 stratégia céljainak megvalósításában. Ugyanakkor számos várostérségben vár megoldásra a nagymértékű elszegényedés, a munkanélküliség és a bűnözés, a rossz minőségű és nem energiahatékony lakások, valamint a környezet károsodásának problémája. A Bizottság ezért speciális befektetési prioritások meghatározását javasolja azon várostérségek esetében, amelyek az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés alapvető stratégiai céljainak finanszírozását helyezik előtérbe a városokban, és hozzájárulnak a fenntartható városfejlesztéshez. A Bizottság azt javasolja, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) forrásainak legalább 5 %-a legyen elkülönítve a városok számára minden tagállam esetében, és ezt az összeget a fenntartható városfejlesztést célzó integrált intézkedésekre kell előirányozni. Annak érdekében, hogy a különböző prioritásokból származó források koordinálása megfelelő szinten, integráltan
11 történjen, a forrásokat integrált területi beruházásokon keresztül kell felhasználni, a megfelelő vezetők városokhoz történő kijelölésével. Az ezen integrált intézkedésekre elkülönített forrásokat egyértelműen meg kell jelölni a működési programokban. Annak érdekében, hogy az érintett városok a kívánt mértékben részt vegyenek a programalkotási folyamatban és a működési programok megvalósításában, a Bizottság azt javasolja, hogy a tagállamok nevezzék meg azokat a városokat, amelyek integrált intézkedéseket hoznak a fenntartható városfejlesztés érdekében, és tüntessék fel e városok listáját a partnerségi szerződésben. Az ezen intézkedésekre szánt éves keretet nemzeti szinten kell meghatározni. A fenntartható városfejlesztést az integrált területi kezdeményezésen (ITI) keresztül is támogatható. Az ITI ideális eszköz az integrált lépések támogatásához a várostérségekben, mivel lehetőséget biztosít a több alapból származó támogatások egyesítésére. Az integrált befektetési stratégiaként (vagy „miniprogramként”) működő ITI-k a funkcionális várostérségek több típusára is alkalmazhatók, a szűken vett lakókörnyezettől vagy a kerületi szinttől az olyan nagyobb funkcionális várostérségekig, mint például a városrészek vagy a nagyvárosi vonzáskörzetek. Annak biztosítása érdekében, hogy az ITIbefektetéseket kiegészítő támogatásként használják fel, a (részleges vagy teljes körű) irányítással és megvalósítással egyetlen testületet, például egy helyi hatóságot kell megbízni. Mindez jelenleg nem belátható kötelezettségeket róhat a városfejlesztésben már tapasztalatot szerzett városfejlesztési társaságok, illetve települési önkormányzatok szakembereire. Ahhoz, hogy a 2014-2020-as fejlesztési időszakban a forrásfelhasználás volumene legalább megközelítse a 2007-2013-as időszakban elért mutatókat, alapvető változásoknak kell végbemennie az intézményrendszerben.
II.2. Települések rendszerezése A JUAN projekt keretében szakértőink elvégezték a vizsgált települések kategorizálását, rendszerezését. Ennek során az értékelt szempontok között kiemelten kezeltük a fejlesztési dokumentumokban rögzített célhierarchia kérdését. A fejlesztési elképzelések, vagyis a projekt protfolio alapján ugyancsak lehetőség nyílt a települések kategorizálására, hiszen a hagyományos, funkcióbővítő fejlesztéseken túl természetesen hosszabb távú, stratégiai szintű fejlesztési programok beazonosítására is lehetőség nyílt. Érdemes volt vizsgálni a település és vonzáskörzete stratégiai kapcsolódását is, hiszen a jövőben akár közösség által irányított helyi fejlesztési program, akár integrált területi beruházás lebonyolítására kerül sor, a térség központi
12 települése és annak vonzáskörzete egységes és koherens stratégiai szemléletből táplálkozó programot kell, hogy lebonyolítson. Az IVS-ek mellékletét képező antiszegregációs tervek megfelelő alapot szolgáltatnak ugyan az ilyen típusú elemzések, kategorizálások elvégzéséhez, ám látnunk kell, hogy a szegregátumok felszámolása, az itt élő hátrányos helyzetűek életminőségének javítása hosszú távú folyamatként inkább az ITI-k 5-7 éves programozási logikájába illeszkedik. Ennek megfelelően elsősorban a lehetséges kitörési irányokat kívántuk beazonosítani. Tekintsük hát át a főbb vizsgálandó szempontokat:
II.2.1. Kategorizálás a fejlesztési dokumentumokban rögzített célhierarchia alapján A célstruktúrához kapcsolódva – a tematikus célok vizsgálata alapján –az alábbi kategóriákat tudjuk beazonosítani:
Gazdaságfejlesztési, célhierarchia
gazdasági
potenciál
erősítésére
fókuszáló
A célrendszer meghatározó eleme – adott esetben több tematikus célhoz is kapcsolódik – a gazdaságfejlesztés témaköre. A gazdaságfejlesztésen belül adott esetben konkrét célcsoportokat – például kis- és középvállalkozások, multinacionális cégek stb. – nevesít, vagy szektorális determinációkat fogalmaz meg. Utóbbi esetben jellemzően az egyébként regionális szinten korábban definiált kulcságazatok megemlítése a jellemző (gépgyártás, élelmiszeripar).
A település vonzerejének, turisztikai attrakcióinak fejlesztésére koncentráló célhierarchia
A jelentős turisztikai beruházásokat megvalósító települések (pl. Makó, Szeged) esetében markáns módon jelenik meg a települési vonzerő erősítése turisztikai aspektusból, míg más települések (pl. Kecskemét) alapvetően gazdaságfejlesztési szemszögből (üzleti környezet fejlesztése, ipari park fejlesztés) definiálják e szempontot. A turisztikai infrastruktúra fejlesztése (megfelelően kiépített kerékpárutak, elegendő számú minőségi szálláshely stb.) ugyancsak kiemelten jelenik meg ezen települések fejlesztési céljaiban.
A térségi szerepkör erősítésére fókuszáló célhierarchia
A 2007-2013-as városfejlesztési programok, amint arra már korábban is utaltunk, alapvetően egyes városi jogállású települések, illetve ezek akcióterületeinek fejlesztésére fókuszáltak. Ezzel együtt több település is megfogalmazott olyan tematikus célkitűzést, mely az adott város térségi
13 szerepkörének erősítésére, a város és vonzáskörzete közötti stratégiai kapcsolat javítására irányul. A kérdés több aspektusban előkerült a vizsgált célhierarchiákban, hiszen itt alapvetően a városok funkció ellátottsága, illetve a belső erőforrásokra építő fejlesztési elképzelések határozzák meg egy település mozgásterét. Ennek megfelelően a kulturális, turisztikai, szociális és gazdasági típusú kapcsolódások, stratégiai irányok beazonosítására került sor.
II.2.2. Kategorizálás a térségi központ fejlesztési ötletei alapján Áttekintve az integrált városfejlesztési dokumentumokat és a kapcsolódó akcióterületi terveket viszonylag könnyen behatárolhatóak azok a tematikus fejlesztési csomagok, melyeket a városok stratégiai célstruktúrájukkal összhangban definiáltak.
Térségi központ funkció fókuszú infrastruktúra fejlesztése
Egyes esetekben – például Kiskőrösön – alapvetően a térségi központ bizonyos szolgáltatói funkcióihoz kapcsolódó infrastruktúrafejlesztés lebonyolítását tervezték. E fejlesztési vonalnak egy komplex változata, amikor relatíve nagy volumenű gazdaságfejlesztési elem – például Békéscsabán a parkolóház építése – társul a tipikusnak tekinthető főtérfejlesztéshez. Más léptékben, de Szeged funkcióbővítő városfejlesztési projektje ugyancsak ehhez a kategóriához sorolható.
Város és vonzáskörzet fejlesztéseit egységes keretben kezelő programok
E kategóriába sorolható például Csongrád városa, ahol a város területén kívüli, úgynevezett „Akcióterülethez közvetlenül nem kapcsolódó fejlesztések” nevesítésére is sor került. Külterületi utak építése, külterületi villany hálózat kiépítése egyaránt szerepel a projektlistán. Rögzíteni kell ugyanakkor, hogy ezek a fejlesztések sem egy átfogó, komplex program részeként kerültek meghatározásra.
14
II.2.3. Kategorizálás a központi település vonzáskörzete stratégiai kapcsolódása szerint Település és vonzáskörzet beazonosítását javasoljuk:
kapcsolódása
alapján
az
alábbi
és
alkategóriák
Közszolgáltatásokhoz kapcsolódó stratégiai együttműködések
Ez alapján, valamint a település és az agglomerációs térség stratégiai kapcsolódásai alapján kijelenthetjük, hogy jellemzően a közszolgáltatásokhoz kapcsolódva az oktatás, a szociális szféra, a hulladék- és szennyvíz problémák megoldása területén jelentek meg ezek az együttműködési formák (pl. Dél-alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás Szegeden). Hasonló együttműködés alakult ki más keretek között Kalocsa és a környező települések viszonylatában, például Solt és Hajós kapcsán a turisztika területén.
Funkcionális együttműködések
Egy másik kategória a stratégiai kapcsolódások vizsgálata kapcsán a gazdaságfejlesztés, turisztika szempontjából meghatározó település, melynek agglomerációja egyértelműen a központi település „kiszolgálására” pozícionálta magát. Ebbe a – funkcionális típusú együttműködésekre fókuszáló – kategóriába sorolható például Mórahalom, illetve Békés megyében Gyula városa. A funkcionális típusú együttműködések erősítése mindenképpen indokolt a közeljövőben, amennyiben a települési funkciók egyrészt a jogszabályi változások miatt újragondolásra kerülnek, másrészt 2014-2020 között az ilyen típusú kapcsolatokra épített stratégiai programok komoly súllyal szerepelnek majd.
II.2.4. Kategorizálás a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok helyzete alapján Az alábbi alkategóriákat, programcsomagokat azonosíthatjuk be:
Oktatási integrációs programok
Az oktatási integráció alapvető szempontként jelenik meg az ASZT-kben, hiszen ez a szegregátumban élők esélyegyenlősége, munkaerőpiaci részvétele megteremtésének egyik legfontosabb integrációs eszköze. Ahogyan Kecskemét MJV ASZT-je fogalmaz cél, „hogy a gyermekek valóban integrált oktatási
15 környezetbe kerüljenek, erre maguk és a többségi társadalom gyermekei is megfelelően reagáljanak, és ne keletkezzék újabb szegregált iskola a városban. E célok elérésének legfontosabb eszközei az érintett roma és nem roma családokkal való folyamatos egyeztetés, társadalmi párbeszéd, valamint az oktatásban a kompetencia alapú programcsomagok alkalmazása” 1 . Lehetőségként felmerült a cigány néphagyományok oktatása az oktatási intézményekben, mely kapcsán természetesen a szervezők külön egyeztetést terveztek folytatni a szülőkkel és a tanárokkal.
Lakhatási integrációs programok
A lakhatási integráció megvalósulásának többféle eszköze is bemutatásra került az AZST-kben. Kecskeméten két eszköz alkalmazására került sor. Ezek egyike az ipari funkciójú területbe ékelődő szükséglakások fölszámolása, lakosságuk integrált környezetben való elhelyezése. Ez alapos előkészítést igényel, partnerségben a CHKÖ-vel és a szociális bérlakásokat kezelő társasággal és az itt élő lakossággal. A másik integrációs eszköz a lakótömb infrastrukturális fejlesztése, amely várhatóan fölgyorsítja a közepes helyzetű családok – eddig is megfigyelhető – betelepülését, és javítja az alacsony státuszú lakosság életminőségét.
Foglalkoztatási integrációs programok
A foglalkoztatás kapcsán kiemelt hangsúlyt kaptak a különböző képzési programok, vagy – mint éppen Orosháza esetében láttuk – éppen a kompetenciafejlesztő programok az alacsony státuszú népesség munkaerő piaci integrációja érdekében. Hasonlóan kiemelt téma a felnőttképzés, melynek keretében a szegregátumokban jellemzően kedvezőtlen munkanélküliségi mutatók ellen kívánnak tenni. A foglalkoztatási integráció kapcsán alapvetően a hiányszakmákra fókuszálnak Kecskeméten is, a program szervezését és lebonyolítását a kistérségi irodára bízták. A célcsoport bevonása célzottan történik és a partnerség – hasonlóan az oktatási integrációs programokhoz – komoly hangsúlyt kap.
Életmód váltást segítő és egészségügyi jellegű programok
Az egészségügyi és az életmódváltást segítő beavatkozások esetében részben az egészségügyi szűrővizsgálatok időszakos biztosítása jelenik meg tevékenység szinten, de a környezettudatos szemléletmód erősítése is kiemelt célként került megjelölésre.
1
Kecskemét MJV Anti-szegregációs terve 49. old.
16
II.3. Módszertani fejezet A következőkben azokat a módszertani javaslatokat rögzítjük, melyek megítélésünk szerint a 2014-2020-as fejlesztési időszakban elkészítendő integrált településfejlesztési stratégiák és azt kiegészítő dokumentumok minőségi továbbfejlesztését segítik.
II.3.1. Az integrált településfejlesztési stratégia készítése A 2007-2013-as többéves pénzügyi időszakban, mint láthattuk a városok alapvetően a városhatárokon belül elhelyezkedő, előzetesen lehatárolt akcióterületek fejlesztési programjait hajtották végre. A módszertani háttérnek megfelelően a térségi típusú fejlesztések tehát háttérbe szorultak, és alapvetően a funkcióbővítő és szociális típusú város rehabilitációs beruházások kerültek előtérbe. Az új fejlesztési időszakban alapelvként határozták meg, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alapnak (ERFA) olyan integrált stratégiákkal kell támogatnia a fenntartható városfejlesztést, amelyek célul tűzik ki a várostérségeket érintő gazdasági, környezeti, éghajlattal összefüggő és társadalmi problémák kezelését. A fentieknek megfelelően az integrált program kereteinek kialakítása során megítélésünk szerint az alábbi részfeladatok elvégzésére van szükség:
Országos szinten rögzíteni szükséges – egyeztetés Brüsszellel, majd EU-s jóváhagyás – hogy mely települések kerülnek ITI célterületként nevesítésre a partnerségi megállapodásban.
Országos programozási szinten meg kell határozni, hogy mely települések tartoznak a városfejlesztési platformhoz (A platform nem támogatási eszköz, hanem egy olyan mechanizmus, amely átláthatóbbá teszi a városok kohéziós politikán belüli közreműködését az Európa 2020 stratégia megvalósításában, lehetővé téve ezzel az integrált és innovatív intézkedéseket a fenntartható városfejlesztésért, valamint az eredmények kiaknázását.
A platformhoz tartozó települések aktualizálják integrált városfejlesztési stratégiáikat (helyzetelemzés aktualizálása, fejlesztési célterület újra definiálása stb.)
ITI és CLLD alapú projektgenerálási tevékenység lebonyolítása figyelembe véve a multi fund-típusú finanszírozásban rejlő lehetőségeket (ERFA és EMVA keresztfinanszírozás stb.), illetve azt hogy az adott komplex,
17 integrált programot ebből következően ágazati programból származó forrás is támogathatja
és
területi
operatív
Innovatív városfejlesztési akciók beazonosítása (a cél új eszközök bevezetése a fenntartható városfejlesztés érdekében, maximum a teljes éves ERFA keret 0,2%-ig minden beruházási prioritáshoz kapcsolódva).
Mindezeken túl a Bizottság azt javasolja a városoknak, hogy egyesítsék a városspecifikus, szektorokhoz kötődő befektetési prioritások által támogatott lépéseket, vagyis az alábbiakat:
alacsony széndioxid-kibocsátási stratégiák a várostérségek számára,
városi környezetfejlesztés
fenntartható városi közlekedés
a társadalmi befogadás támogatása az elmaradott
leromlott állapotú városrészek fizikai (barnamezős területek regenerálása)
és
gazdasági
megújításával
A jogszabálytervezetek alapján a városi stratégiák egy-egy urbanizált, speciális helyzetű városi terület fejlesztésére kell, hogy fogalmazzanak meg programot, mely területeken kezelhetik az aktuális kihívásokat. Ilyen területek lehetnek például:
Sűrűn lakott városközpontok, ezeken belül is a történelmi városmagok, ahol a gazdaságélénkítési, klímavédelmi (pl. energiatakarékossági, COO2 kibocsátás csökkentési) célok kaphatnak nagyobb hangsúlyt.
Panel lakótelepek, ahol főként a klímavédelmi, illetve a társadalmi problémák kezelésére kell koncentrálni
Szegregált területek, ahol főként a társadalmi, életviteli célokra kell koncentrálni
A fenti beavatkozások kapcsán a lakosság, a vállalkozások és a civil szervezetek továbbra is priorizált célcsoportot alkotnak, ezért megfelelő eszköz lehet a helyi stratégiák módszerének az alkalmazása. Az integrált városfejlesztési stratégiák tartalmazhatják a város innováción alapuló gazdaság-fejlesztést, illetve integrált egyéni és közösségi közlekedést, vagy katasztrófa-megelőzést szolgáló intézkedéseket, továbbá az egészségügyi
18 és szociális szolgáltatások térségi összehangolásának tervezése és megvalósítását, de azok akár egy önálló integrált a városi területeken túlmutatóan, a környező vidéki térségeket is bevonó térségi stratégiák, vagy helyi integrált mentén valósulhatnának meg. A szegregált lakókörnyezet fejlesztése falusi településeken is megvalósulhat, pl. roma telepeken található életkörülmények javítása érdekében, de ez esetben biztosítani kell, hogy az adott területen ugyanazon projektek finanszírozása nem valósuljon meg az EMVA forrásából. Módszertani szempontból az alábbi kérdések kapcsán szükséges minél előbb egységes szakmai álláspontot kialakítani:
Az integrált városfejlesztéssel érintett terület lehatárolásának módszertana (KSH alapú statisztikai adatbázis alkalmazása mellett a 2007-2013-as időszak fejlesztési abszorpciós mutatóinak vizsgálata is indokolt)
Az integrált programokhoz kapcsolódó tervezési időszak hossza (javasolt a teljes, hétéves ciklusra tervezni egy belső, tematikus prioritásokra bontott forrás ütemezéssel, hiszen így a projektek egymásra épülése, egységes rendszerben való kezelése biztosítható, miközben a finanszírozási kockázat minimalizálására is lehetőség nyílik).
A lehatárolást követően meghatározott térségben lebonyolítandó program monitoring mutatói (2014-2020 között alapvetően output és eredmény indikátorok rögzítésére kerül sor).
II.3.2. Az akcióterületi terv elkészítése Az integrált városfejlesztési stratégiák elkészítése mellett az akcióterületekhez kapcsolódó előzetes megvalósíthatósági dokumentumok, úgynevezett előzetes akcióterületi tervek összeállítása volt a városfejlesztési projekteket megvalósító települések előtt álló legkomolyabb feladat a jelenlegi programozási időszakban. Ahogy a városfejlesztési kézikönyv fogalmaz, „Az akcióterületi terv (ATT) az akcióterület fejlesztését megalapozó településrendezési tervekben, valamint, az integrált városfejlesztési stratégiában meghatározott önkormányzati 2 városfejlesztési elképzelés összehangolt megvalósítási terve” . A dokumentum a városi önkormányzat képviselőtestülete általi jóváhagyást követően vált a fejlesztési program megalapozó dokumentumává. A 2014-2020 közötti fejlesztési időszakban a várhatóan a módszertanban eszközölt változások miatt új szempontrendszert kell kialakítani az akcióterületek 2
Városfejlesztési kézikönyv
19 lehatárolására, az akcióterületen megvalósítandó projektek előkészítésére és a partnerségi kapcsolatok kiépítésére egyaránt. Mindezek mellett a program menedzsment és monitoring kapcsán is új típusú feladatok jelenhetnek meg a városoknál. Egy városfejlesztési akció lebonyolítása mindig egy komplex célrendszer valóra váltását jelenti, ugyanakkor a jövőben a városfejlesztés a korábbinál is több féle tevékenység összehangolását feltételezi. Az akcióterületi terv funkciója az integrált programozás kapcsán egyenlőre bizonytalan, valószínűsíthető ugyanakkor, hogy egy ITI-n vagy CLLD-n belül – hasonlóan a 2007-2013-as időszakhoz – több ilyen beavatkozási térség is lehatárolható lesz. A fentiek alapján a vizsgálandó szempontok tehát a következők: Célhierarchia Az egyes akcióterületek kialakítását nagyban befolyásolja, hogy az integrált program keretében az adott területen milyen típusú fejlesztéseket kívánnak végrehajtani. A terület ugyanakkor EMVA hatálya alá eső térséget, (pl. agglomerációs kistelepülést) is érinthet, vagyis a célok meghatározása során alapvetően figyelembe szükséges venni mind az ERFA, mind az EMVA célrendszerét, illetve a kapcsolódó tematikus célkitűzéseket. Ugyanígy a helyi fejlesztési program, vagy ITI tervezésekor a célkitűzésekhez kapcsolódó beruházási prioritásokra is tekintettel kell lenni. Kedvezményezetti kör Megítélésünk szerint, amennyiben hosszabb időtávra (5-7 év) tervezhető forrás kerettel rendelkezik egy integrált területi beruházás, úgy kellő rugalmassággal kell eljárni a kedvezményezetti kör kapcsán. Alapvetően módszertanilag elegendő egy adott akcióterületen beazonosítani a potenciális pályázók körét, majd a meghatározni hogy a projektmegvalósítás elindulásakor legalább mely szervezeteknek kell a lebonyolító konzorcium tagjának lennie (pl. szociális város rehabilitációs beruházás esetén önkormányzat, civil szervezet). Területi lefedettség kérdése Adott esetben egy akcióterületen gazdaságfejlesztési (pl. inkubátorház építés), közlekedésfejlesztési (pl. bekötő út építése), humán jellegű (pl. képzési program lebonyolítása) tevékenységek is tervezhetőek. A területi lefedettség esetében célszerű úgy eljárni, hogy a beavatkozási zóna tervezhető méretű legyen, ugyanakkor a városi adottságok sokrétűek legyenek, ezzel is erősítve a program komplexitását. Fontos, hogy az adott akcióterületre egységes és koherens célstruktúrát lehessen.
20
A finanszírozás kérdése A finanszírozás kapcsán alapvetően programozási-tervezési szinten megfontolandó, hogy mono-fund vagy multi-fund jellegű fejlesztési programokat preferál a rendszer. Amennyiben vegyes lebonyolításra nyílik lehetőség úgy természetesen szükséges a partnerségi szerződés, illetve a program alkotás szintjén egy előzetes pénzügyi keretet meghatározni az együttműködési projektek finanszírozására, amit a programcikluson belül az igényekből és az elért eredményekből kiindulva lehetne módosítani. A tevékenységek időbeli ütemezése Az integrált fejlesztések keretében lebonyolítandó projekteket egy hosszabb – 57 éves – időtávot átfogó pénzügyi keretrendszerbe foglalni. Ily módon egyrészt biztosítható a nagyobb volumenű fejlesztések megfelelő előkészítése, másrészt a projektek esetében a stratégiai meghatározottság is korán egyértelművé válik.
II.3.3. Az anti-szegregációs terv elkészítése Az anti-szegregációs tervek alapvetően az integrált városfejlesztési stratégiában megjelölt városrészek szegregált területeit vizsgálták, és az itt zajló – adott esetben kedvezőtlen társadalmi-gazdasági – problémák megoldására tettek javaslatot. A szegregált területek (szegregátumok) lehatárolása a KSH 2001-es népszámlálási adatai alapján történt, mely tény alapvetően szükségessé teszi az ilyen típusú tervdokumentumok újragondolását. A 2011-es népszámlálás teljes adatsora várhatóan 2013-ban rendelkezésre áll majd, így a szegregátumok lehatárolásának felülvizsgálata során ezek már használhatóak lesznek. Az anti-szegregációs terv alapvetően azokra a településrészekre fókuszált, ahol azonnali és komplex beavatkozás csomagok végrehajtása vált szükségessé. A gazdasági válság kapcsán ugyanakkor felgyorsult az elszegényedés, a kedvezőtlen társadalmi folyamatok miatt újabb, elsősorban egzisztenciális szempontból leszakadó társadalmi rétegek bevonása válhat indokolttá a közeljövőben. E társadalmi rétegek felzárkóztatása természetesen másmilyen típusú beavatkozásokat kíván, így az anti-szegregációs tervhez kapcsolódó intézkedési terv újrastrukturálása is szükséges. Az új megközelítésben az infrastrukturális és szociális jellegű beavatkozások mellett a foglalkoztatási és képzési programok előtérbe helyezését javasoljuk (például a hiányszakmák oktatására épített szakképzési programok indítása, a duális rendszerű oktatás bevezetése). Ugyanígy a foglalkoztatási programok mellett a helyi közösségépítő beavatkozások is hangsúlyt kaphatnak a jövőben aktualizálandó antiszegregációs tervekben.
21
II.3.4.
Indikátorok tervezése
A 2014-2020-as időszakban az indikátorok reálisabb meghatározására és teljesítésére is komolyabb hangsúlyt kell helyezni. Minthogy tagállami szinten is komoly kötelezettségek kerülnek rögzítésre az indikátorok teljesítésével kapcsolatban, azokat az egyes programok, stratégiák és projektek szintjén is érvényesíteni szükséges. Az új beavatkozásokhoz (különösen az innovatív programokhoz) specifikus indikátor struktúra definiálása szükséges. Az integrált programozás kapcsán külön tekintettel kell lenni a komplex beavatkozások mérésére alkalmas mutatók alkalmazására. Ez alapján a hagyományos, városfejlesztéshez kapcsolódó indikátorok meghatározása mellett további, integrált szemléletet tükröző, erősítő mutatók nevesítését javasoljuk az IVS és az ITB-k szintjén is. A következő fejlesztési időszakra vonatkozóan elvárásként került rögzítésre, hogy az indikátorok adat típusú egységekként legyenek meghatározva, vagyis a különböző menedzsment rendszerekből könnyen lekérhetőek legyenek. Mindezek mellett a következő további feltételek megfogalmazására került sor:
kevesebb különálló adat struktúra, könnyen beazonosítható adat, szorosabb kapcsolódás a stratégiai szinthez, kevesebb adminisztratív korlát, rugalmasság.
Az indikátorok meghatározása kapcsán természetesen fontos meghatározni a jelentéstételi időszak (adott esetben negyedéves jelentések) tartalmát. Az indikátor bázis- és célértékek rögzítésének metodikája egyértelmű kell, hogy legyen. Hasonló módon kulcsfontosságú egyértelműen meghatározni az aggregálás módszertanát, az indikátorok különböző szintjeit (program, beavatkozás, projekt, tevékenység) és az egyes szintek közötti kapcsolódást. A következőkben vizsgáljuk meg, hogy az ERFA-hoz kapcsolódva jelenleg mely mutatók kerültek nevesítésre: Városfejlesztés személyek négyzetméter négyzetméter négyzetméter
Integrált városfejlesztési stratégiákat alkalmazó területeken élő lakosság Új nyitott terek városi környezetben Új köz- vagy kereskedelmi épületek városi környezetben Új házak városi területeken
22
Az új beavatkozásokhoz (különösen az innovatív programokhoz) specifikus indikátor struktúra definiálása szükséges. A korábbiakban már többször utaltunk arra, hogy a partnerség szerepe markánsabban jelenik meg 2014-2020 között mind az előkészítés és tervezés, mind pedig a megvalósítás kapcsán. A KSK rendelettervezet egyértelműen rögzíti, hogy mely partneri kör bevonása szükséges a monitoring bizottságok munkájába, hiszen „…a többszintű kormányzás megközelítésének megfelelően a tagállamok bevonják a partnereket a partnerségi szerződés és az elért eredményekről szóló jelentések előkészítésébe és a programok előkészítésébe, végrehajtásába, figyelemmel kísérésébe és értékelésébe. A partnerek részt vesznek a programok monitoring bizottságaiban.3 A KSK rendelet 41-43 cikkei részletesen taglalják az MB működésének feltételrendszerét, míg a 44-46 cikkek az úgynevezett végrehajtási jelentések, valamint az eredményességi jelentések benyújtásának módját részletezik az alábbiak szerint: Jelentés típusa Végrehajtási jelentés
Eredményességi jelentés
Jelentés tartalma A program és annak prioritásai végrehajtásáról, hivatkozással a pénzügyi adatokra, a közös és a programspecifikus mutatókra és a számszerűsített célértékekre – beleértve az eredménymutatók változásait – és az eredményességmérési keretben meghatározott mérföldkövekre. Pl.: a tagállamok fejlesztési szükségleteiben a partnerségi szerződés elfogadása óta bekövetkezett változások, végrehajtották-e a partnerségi szerződés elfogadása napján nem teljesített előzetes feltételek teljesítése érdekében hozott intézkedéseket a meghatározott menetrendnek megfelelően
Benyújtás időpontja 2016-tól 2022-ig bezárólag minden évben
2017. június 30-ig és 2019. június 30-ig a 2016. december 31-ig, illetve 2018. december 31-ig elért eredményekről
A programozási időszak során az irányító hatóságok az értékelési terv alapján elvégzik valamennyi program értékelését, beleértve az eredményesség, a hatékonyság és a hatások értékelését. A programozási időszak során legalább AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Közös Stratégiai Kerethez tartozó Európai Regionális Fejlesztési Alapra, Európai Szociális Alapra, Kohéziós Alapra, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról 3
23 egyszer értékelni kell, hogy a KSK-alapokból származó támogatás miként járult hozzá az egyes prioritások célkitűzéseihez. A monitoring bizottság valamennyi értékelést megvizsgálja és megküldi a Bizottságnak.
II.3.5. Források tervezése 2014-2020 között az egyes tagállamoknak lehetőségük lesz arra, hogy a helyszíni egyeztetés javítása és az integrált fejlesztés megvalósítása érdekében „több alapra támaszkodó”, úgynevezett multi fund programok keretében kombinálják az ERFA-t, az ESZA-t és a Kohéziós Alapot. Új feltételek bevezetésére kerül sor annak biztosítására, hogy az uniós finanszírozás hatékonyan járuljon hozzá az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósításához. Az alapokból történő kifizetéseket megelőzően teljesíteni kell néhány feltételt, mint például a közbeszerzési rendszerek megfelelő működését. Fontos elem, hogy az integrált programok tervezésénél a potenciális kedvezményezettek tisztában legyenek a multi-fund finanszírozásban rejlő lehetőségekkel. Fejlesztéseiket, projektjeiket oly módon készíthetik elő, hogy az azok keretében végzett tevékenységek a Strukturális Alapokból és a Kohéziós Alapból egyaránt finanszírozhatóak. Mindez különösen igaz a közösség által irányított helyi fejlesztésekre (CLLD), ahol a több finanszírozó alapból egy vezér alapot kell kijelölni, melyen keresztül azután a program elszámolása megtörténik. Az ITI által megvalósítandó intézkedéseknek ugyancsak hozzá kell járulniuk a részt vevő operatív program(ok) prioritási tengelyeinek tematikus célkitűzéseihez, valamint a területi stratégia fejlesztési célkitűzéseihez. Ezek finanszírozása az Európai Regionális Fejlesztési Alapon (ERFA), az Európai Szociális Alapon (ESZA), valamint a Kohéziós Alapon keresztül történhet, de nem kötelező az összes alap felhasználása az egyes ITI-k esetében. Ajánlatos azonban az ERFA és az ESZA együttes felhasználása az ITI-khez, mivel az integrált megközelítés esetében a nem kézzelfogható beruházásokat a fizikai infrastruktúrába való beruházásokhoz kell kapcsolni. Ez különösen igaz a fenntartható városfejlesztés esetében. Az integrált programok – ITI és CLLD – megvalósítása ily módon hosszabb távra tervezhető, lényegében több akciótervi időszakot felölelő komplex program tervezésével elkerülhető, hogy az egyes projektek több operatív programból, egymástól független és így nehezen tervezhető pályázati struktúrában valósuljanak meg. Mindezzel jelentős mértékben javítani lehet a komplex csomagot alkotó projektek pénzügyi fenntarthatóságát.
24
A pénzügyi fenntarthatóság egy projekt esetében akkor biztosított, ha az előzetes igényfelmérések, és gazdasági-megtérülési számítások a beruházás hosszú távú nemzetgazdasági megtérülését igazolják. Ennek kapcsán mindenképpen vizsgálandó:
a projekteredmények által érintett célcsoport (piaci szegmentáció) a beazonosított célcsoportok eléréséhez leghatékonyabbnak értékelt eszközök kidolgozása (marketing terv) a projekt költségstruktúrája a projekt eredmény működtetése során elérhető bevételek program szintű pénzáram (cash-flow) a valós piaci igények alapján a megtérülés mértéke
A fentieken túl természetesen a projekt megvalósítás finanszírozási struktúráját is javasolt előzetesen felmérni, hiszen a projekt cash-flow-ját jelentősen befolyásolhatja hogy bankszámlapénz, vagy adott esetben banki hitel biztosítja az önerőt. Noha a jelenlegi fejlesztési időszakban az előleg mértéke néhány esetben az összes megítélt támogatás 50%-át is elérheti, az utófinanszírozott projektek miatt a fejlesztőknek komoly saját forrással kell rendelkezniük már a beruházások megkezdésekor. Az üzleti tervek alapvetően vizsgálják a fenti szempontokat, ám ezek mellett külön értékelik az esetlegesen felmerülő kockázatokat is. Ezek között kiemelten szerepel a jogi-pénzügyi környezet stabilitása, mely külső tényezőként természetesen jelentős mértékben befolyásolhatja egy projekt finanszírozhatóságát, hosszú távú pénzügyi stabilitását.
III. témacsoport: program megvalósítás Jelen fejezetben összegezzük az integrált városfejlesztési programok megvalósítása során szerzett tapasztalatokat, majd külön kitérünk a programtervezés, a projektfejlesztés és a megvalósítás tapasztalatainak bemutatására. Végül kiemelten foglalkozunk a partnerség kérdéskörével.
25
III.1. Az integrált városfejlesztési programok megvalósítása során szerzett tapasztalatok Az alábbiakban összefoglaljuk az elmúlt években az integrált városfejlesztési programok fejlesztése során szerzett tapasztalatokat. Ennek során külön kitérünk a programozás és a projekttervezés, a projektfejlesztés, valamint a projekt megvalósítás és a partnerség építés során szerzett tapasztalatok bemutatására. Itt kell megemlítenünk, hogy Magyarországon egy országosan koordinált fejlesztési rendszer keretében nem csupán kistérségi központok, illetve megyei jogú városok funkcióbővítő-, és szociális város rehabilitációs fejlesztésére nyílt lehetőség, de az országosan beazonosított fejlesztési pólusokban úgynevezett pólus programok előkészítése is lezajlott. A fejlesztési támogatásoknak az elképzelések szerint a legversenyképesebb, export-orientált vállalatoknál kellett volna lecsapódniuk. 2005 végén az érintett városok 100-100 millió forintot kapnak pólusprogramjaik kidolgozására, melyek 2006 során készültek el és 2007 folyamán kerített sort a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség azok értékelésére. Ezek a programok az alábbi ágazati fókuszokat szánták a pólusvárosoknak: Miskolc
Technopolisz
Budapest
Innopolisz
Szeged
Biopolisz
Győr
Autopolisz
Debrecen
Agropolisz
Pécs
Az életminőség pólusa
Székesfehérvár Veszprém
Fejlesztési Tengely
Mechatronika, vegyipar, IKT, nanotechnológia Egészségipar, IKT, környezettechnológia Egészségügy, környezetvédelem, mezőgazdaság, szoftveripar Autóipar, gépgyártás, logisztika, megújuló energiák Agrárium, infokommunikációs technológia, környezettudomány, gyógyszerészet, biotechnológia Egészségipar, környezetipar, kulturális ipar Járműipar, logisztika, környezetipar, informatika, mechatronika
2008-ban állt fel a Pólus Programiroda, ekkor készültek el a stratégiák, és néhány, a programhoz tartozó pályázat is elindult. Az időközben beálló koncepcionális változások nyomán azonban a pólusprogramoknak ekkorra két alappillére van: a „horizontális gazdaságfejlesztés” és a „vállalkozásfejlesztési pillér”. Ezzel az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció városfejlesztési célkitűzései lekerültek a napirendről, mindössze akkor jutnak szerephez a városok, amikor a horizontális gazdaságfejlesztés a pólusvárosokban
26 megvalósuló fejlesztéseket és az adott városok oktatási, kulturális, egészségügyi regionális vezető szerepét előmozdító beruházásokat támogatja. A programmal kapcsolatos tapasztalatok fő eredője a csalódottság: a kezdetekben kialakult pólus program összehangolt koordinációja semmivé vált, a program részekre esett. Az eredeti programterveknek csak egyes részei valósulhatnak meg, azok is a standard operatív programokon keresztül, azokba lényegében beolvadva.
III.1.1. Tervezés 2007-2013 között a városfejlesztési programok tervezése és előkészítése egy módszertani kézikönyv segítségével zajlott. Az útmutató részletes iránymutatást adott a programok előkészítése és tervezése kapcsán, ám azokat a partikuláris szempontokat, melyek egy adott településen befolyásolják egy fejlesztési program kidolgozását nem tudta – nem is tudhatta – kezelni. A regionális források felhasználása kapcsán láttuk, hogy a Dél-alföldi városok komoly erőforrásokat mozgósítottak fejlesztéseik lebonyolítására. Alapvetően az látható, hogy a települések megfelelő képzettségű humán erőforrással rendelkeztek ugyan, és stabilnak mondható finanszírozási hátteret is biztosítottak a fejlesztésekhez. Utóbbi szempont kapcsán ugyanakkor kiemelendő, hogy a városok jelentős hányada deviza, illetve forint alapú kötvény kibocsátással teremtette elő a beruházásokhoz szükséges önerőt, mely a közeljövőben komoly már komoly egyensúlyi zavarokat okozhat az adott város költségvetésében. Mindez a projektek forrás hátterének megteremtése kapcsán arra hívja fel a figyelmünket, hogy a jövőben a mindenképpen a megtérülő, költséghatékony és pénzügyileg stabil fejlesztések előtérbe kerülésére lehet számítani. A megalapozó tanulmányhoz kapcsolódó felmérés során a városok megjelölték a „műszaki tervezési folyamat és az engedélyeztetés lassú volt” és a „pénzügyi háttér megteremtése problémát okozott” válaszokat. A projekt keretében elvégzett kérdőíves felmérés során ugyancsak jelezték a válaszadók, hogy az egyes mutatószámok, indikátorok rögzítése – és a későbbiekben teljesítése – kapcsán komoly problémák merülhetnek fel. Ezek alapvetően a tervezési bizonytalanságra vezethetők vissza, ám mindenképpen jelzés értékű hogy ez a téma a 2014-2020-as időszakban szintén kiemelt jelentőséggel bír. Az integrált városfejlesztési stratégiák elemzésének főbb következtetései közül kiemelnénk, hogy az IVS-ek magas színvonala, sok esetben a térségi szereplők
27 bevonásával végrehajtott előkészítő munka mindenképpen jelzi, hogy ezek továbbfejlesztésre alkalmas dokumentumok. A célstruktúra az anyagok többségében megalapozott, ezekre egyértelműen ráépülnek a tervezett fejlesztési irányok. Látni kell ugyanakkor, hogy a közép- és hosszú távú célokhoz általában rövidtávon megvalósítandó projekt csomagok kapcsolódnak, melyek előkészítettsége hagy némi kívánnivalót maga után. Tervezési aspektusból problematikus, hogy a módszertan megköveteli ugyan város és környezete kapcsolatának bemutatását, ám ez minden esetben kimerül a városban elérhető, ám a kistérség teljes lakosságát, vagy a város szélesebb vonzáskörzetét érintő szolgáltatások bemutatásában. Város és agglomeráció kapcsolatának strukturált újragondolására, illetve az IVS-ben bemutatott céloknak a térség egészére való kiterjesztésére azonban sajnos egyetlen dokumentum sem vállalkozik.
III.1.2. Projektfejlesztés Összességében megállapítható, hogy a projektfejlesztési folyamat megítélése nem teljesen egyértelmű. A válaszadók számos kritikát fogalmaztak meg az eljárással kapcsolatban, így ennek felülvizsgálata a következő időszakra való felkészülés egyik kulcs mozzanata. A fejlesztési szakértők visszajelzése alapján a városok sok esetben nem voltak teljes mértékben felkészülve a komplex fejlesztési programok tervezésére és lebonyolítására, emiatt azután számos adminisztratív és szakmai probléma merült fel a projektek előkészítése során. Különösen komoly gondot jelentett a projektek alacsony előkészítettsége. Noha 2008-tól már elérhetőek voltak a városi szintű tervezésre rendelkezésre álló pályázati források, még az elsőkörös benyújtásnál is csupán jellemzősen kevéssé kidolgozott, legfeljebb nagyvonalakban végig gondolt fejlesztési elképzelések jelentek meg a projektcsatornában. Az új fejlesztési időszakra vonatkozó egyik legmarkánsabb megállapítás, hogy – különösen mivel a módszertan is változik várhatóan – a városok nem kezdhetik el elég korán a felkészülést a program- és projekt fejlesztésre. Ahhoz ugyanis, hogy 2014 második félévében már forráslehívásra alkalmas integrált térségfejlesztési programmal rendelkezzenek, a partnerség tervezését és kiépítését már 2013 első negyedévében elkellene indítani. A 2014-2020-as időszakhoz kapcsolódó stratégiai tervezés és programozás részeként tehát a korábban bemutatott strukturált projektfejlesztés jelentős hangsúlyt kell, hogy kapjon. Ennek megfelelően a közeljövő feladatai között meg
28 kell fogalmazni egy olyan értéklánc létrehozásának peremfeltételeit, ahol a projekt tulajdonos megfelelő döntési pontokon áthaladva egy projekt ötlettől optimális esetben kész, az integrált stratégiába maradéktalanul illeszkedő projektig és/vagy potenciális külső befektetővel való kapcsolatfelvételig jut el (külön kiemelendő itt a kapcsolódás a gazdaságfejlesztés terén a JEREMIE illetve a városfejlesztés kapcsán a JESSICA pénzügyi programokhoz, amennyiben ezek a fejlesztési csatornán végigjutó nagyobb volumenű projektek számára biztosítanak finanszírozási hátteret).
III.1.3. Megvalósítás Az integrált városfejlesztési programok megvalósítása során számos új módszertannal és eszközzel találkoztak a városok. Ezek részben segítették a megvalósítást, részben ugyanakkor komoly fejtörést jelentettek a helyi döntéshozóknak. A funkcióbővítő-, illetve szociális városrehabilitációs célú programok megvalósítása során a települések városfejlesztő társaságokat hoztak létre, melyek megfelelő humán kapacitással a programok előkészítését, majd megvalósítását koordinálták. E városfejlesztési társaságok ma már egyértelműen a városi projektek előkészítésének és menedzselésének gazdái, ugyanakkor az is látható, hogy a 2007-2013-as időszakban nyertes projektek kifutásával a menedzsment típusú tevékenységek elszámolhatósága problémát fog jelenteni. Mindez azt jelenti, hogy a társaságok finanszírozására, feladatuk ellátására további források bevonása válik a közeljövőben szükségessé, ami a városok jelenlegi pénzügyi helyzetében komoly feladat lesz. A megvalósítás kapcsán természetesen a közbeszerzés lebonyolítása jelentősen befolyásolta a program ütemezését. Gyakran feltételes közbeszerzés keretében jelent meg az ajánlati felhívás a konkrét beruházási tevékenységek végrehajtására, hiszen a benyújtott pályázatok sikeressége, a támogatás megítélése nem ritkán csupán a projektek előkészítésének megkezdését követően egy évvel vált egyértelművé. A megvalósítás másik sarkalatos pontja a projektek műszaki tartalmának kialakítása volt. Az első körös benyújtás során az engedélyes szintű tervek rögzítették a fontosabb műszaki paramétereket, melyeket azután a projektfejlesztés során kiviteli tervekben véglegesítettek. Időközben ugyanakkor olyan újabb szempontok merültek, merülhettek fel, melyek a műszaki tartalom jelentősebb módosítását tehették szükségessé. Az Európai Uniós pályázati rendszer ugyanakkor a műszaki tartalom módosítását az indikátor vállalásokkal
29 szorosan egybe kezelve meglehetős rugalmatlanságot mutatott ezen a területen, és a tartalom változást valamint a forrás átcsoportosítást csak kivételesen indokolt esetekben tette lehetővé.
III.2. Partnerség tervezése A partnerség egyike az Európai Uniós kohéziós politika négy alapelvének. A koncentráció, a programozás és az addicionalitás mellett a partnerség megfelelő alkalmazása járul hozzá alapvetően a kohéziós célok teljesüléséhez. A partnerségi elv alapvető Európai Uniós elvárás, amely az egyes tagállamoktól már programozás szintjén megfogalmazott és érvényesített, konkrét lépéseket vár el. A nemzeti szabályozással és gyakorlattal összhangban valamennyi tagállam nemzeti, regionális és helyi szinten, illetve a gazdasági, szociális, környezetvédelmi és egyéb területeken kijelöli az adott területet legmegfelelőbben képviselő partnereket (a továbbiakban: a partnerek), figyelembe véve a nők és férfiak közötti egyenlőség és a – környezet védelmére és állapotának javítására vonatkozó követelmények integrációja által megvalósuló – fenntartható fejlődés támogatásának szükségességét. A partnerség az operatív programok előkészítését, végrehajtását, monitoringját és értékelését fogja át. A tagállamok adott esetben valamennyi érintett partnert – különösen a régiókat – bevonják a programozás különböző szakaszaiba az egyes szakaszok tekintetében megállapított határidőn belül. A 2007-2013-as időszakra vonatkozó Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakerete (Új Magyarország Fejlesztési Terv) is megfogalmazza a társadalmi partnerek aktív részvételét és bevonásuk szükségességét a döntések előkészítésébe és végrehajtásába. A partnerség erősíti a helyi demokrácia intézményét, elősegíti a konszenzusos döntések meghozatalát, és könnyebbé teszi a végrehajtást. A program megfogalmazása szerint ehhez szükség van az elektronikus eszközök elterjesztésén túl a civil, állami és önkormányzati fórumok, kerekasztalok, egyeztető fórumok működtetésére, a civil szféra érdekképviseleti és érdekérvényesítési rendszereinek a javítására és a helyi nyilvánosság létrehozására, fejlesztésére, támogatására a kormányzás és politikaalkotás folyamataiban. A 2014-2020-as időszakra vonatkozóan a partnerségi megközelítés új, kiterjesztett értelmet kap, és ezzel párhuzamosan az elvárások – tagállami és alacsonyabb szinteken is – jelentősebbé válnak a jelenlegi elképzelések szerint.
30 Az új időszak tekintetében az Európai Parlament és a Tanács új rendelettervezetet készített a Közös Stratégiai Keret pénzügyi alapjaira vonatkozó általános rendelkezések megállapítása és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezése céljából 2012.3.14-én 2011/0276 (COD) számmal. A javaslat előterjesztése tartalmazza a stratégiai tervezés és programozás közös elemeit, beleértve az egyes tagállamokkal kötendő partnerségi szerződéseket szabályozó rendelkezéseket. A rendelettervezet tartalmát összefoglaló 5. pont általános elvként az elsők között említi a partnerséget és a többszintű kormányzást. Az 5.1.2 „stratégiai megközelítés” alpont szerint az ott felsorolt, az Európa 2020 stratégiával összhangban lévő 11 tematikus célkitűzéssel kapcsolatos nemzeti és regionális szintű kötelezettségvállalásokat a Bizottság és az egyes tagállamok közötti partnerségi szerződések határozzák meg. A partnerségi terv összeállítása során mindenképpen szükséges a partnerség elvének érvényesítését esetlegesen befolyásoló, adott esetben akadályozó tényezők számbavétele. Az alábbiakban áttekintjük és röviden értékeljük azokat a kockázati faktorokat, melyek tehát befolyással lehetnek a partnerségi terv sikeres megvalósítására. A kockázati tényezők beazonosítása összhangban kell, hogy legyen a partnerségi terv lebonyolítási kereteivel, belső struktúrájával. Az alábbi táblázatban ennek megfelelően kerültek rögzítésre az egyes befolyásoló tényezők, ezek felmerülési valószínűsége, hatása és ezek szorzataként kockázati indexe. Az egyes tényezőket típusuk – és a hagyományos, széles körben alkalmazott kockázatkezelési terminológia – szerint az alábbi csoportokba sorolhatjuk:
Jogszabályi környezetből adódó kockázatok közé sorolhatók a törvényi keretek módosulásából adódó kockázatok, vagy a kibocsátási határérték változása. Társadalmi kockázatok közé tartozik a lakossági ellenállás, vagy érdektelenség, de alapvetően a kommunikációs tevékenységek kudarca, alacsony hatékonysága is e kockázati csoporthoz sorolható. Pénzügyi-gazdasági kockázatok között egyértelműen meg kell említeni a terv megvalósítás finanszírozási hátterében rejlő kockázatokat. Intézményi, szervezeti kockázatok között ki kell emelni a megvalósító szervezeti háttér átalakításában, folyamatos változásában rejlő kockázati elemeket, de ugyanígy idetartozik a potenciális célcsoportoknak, partneri körnek jogszabályi változásokból adódó módosulása
A partnerségnek a helyi szereplők oldaláról is realizálódnia kell. Bár a térségi fejlesztési programokhoz kapcsolódó szakmai irányvonalak 2013 elején még formálódnak, számos jelentős fejlesztés, köztük a városfejlesztés is, nagy valószínűséggel ebben az értelmezésben fog megvalósulni. Így tehát az
31 önkormányzatoknak több, egymásra épülő feladata lesz partnerségi szempontból is: a lehetséges partneri kör feltérképezése az elvégzendő feladathoz kapcsolódóan,
a feladat egyes elemeihez kapcsolódó partnerségi csoportok kialakítása (a passzív kommunikációba bevont szervezetek, az információgyűjtés célcsoportjai, a dokumentációt véleményezők valamint az aktív, közösségi tervezés szereplői),
a partnerségbe bevonásra kerülő szereplők értesítése és bevonása az információgyűjtés, véleményezés folyamatába.
A hatályos területfejlesztési törvény alapján a települési és megyei önkormányzatnak valamennyi lépés megvalósításában aktívan és proaktívan részt kell vennie. A partnerségben és a társadalmi konzultációban résztvevő szereplők praktikusan az alábbi csoportok alapján határozhatóak meg: 1. a passzív kommunikációban résztvevő szereplők, 2. az információgyűjtéshez kapcsolódó szereplők, 3. a dokumentumok szakmai véleményezésében részt vevő szereplők, 4. az aktív közösségi tervezésben közvetlenül is megjelenő partnerek.
A partnerség gyakorlása során az alábbi tevékenységek együttes célja egy olyan interaktív konzultatív fórum kialakítása lehet, amely a teljes programcikluson keresztül figyelemmel kíséri a folyamatokat és lehetővé teszi a partnerek véleményének és észrevételének becsatornázását a tervezési folyamatba. Fentieknek megfelelően a partnerség és társadalmi konzultáció alapvető formái az alábbiak szerint határozhatóak meg: 1) Kommunikációs tevékenység: A tevékenység célja: a készülő dokumentumok társadalmi ismertségének növelése, a társadalmi véleményezés lehetővé tétele és a vélemények összegyűjtése, feldolgozása, és lehetőség szerint beépítése. A tevékenység leírása: a kommunikációs tevékenység végigkíséri a kidolgozásra kerülő fejlesztési dokumentáció egyes készültségi fázisait, gondoskodva annak társadalmi körökben való megismeréséről. Ennek során az érdeklők számára elérhetővé és véleményezhetővé válnak az egyes dokumentumok munkaverziói, illetve – a véleményezést és annak értékelését, valamint az elfogadott vélemények, észrevételek beépülését követően – a végleges dokumentum is. A tevékenység célcsoportja: a tevékenység célcsoportja a fejlesztéssel érintett terület lakossága.
32
A tevékenység által érintett dokumentumok: a különböző területi szinteket érintő, valamint átfogó (országos) és ágazati jellegű fejlesztési koncepciók és stratégiák, operatív programok. A tevékenység illeszkedése a tervezési folyamathoz: a kommunikációs tevékenység lebonyolítására az egyes dokumentumok munkaverziójának elkészültét követően kerülhet sor, abban az esetben, amennyiben elkészül az adott szakanyag kommunikálható, véleményezhető verziója. A tevékenység lebonyolításának lehetséges módja: a tevékenység alapvető módszere az elektronikus közzététel, melynek során a dokumentum elkészítéséért felelős szervezet felhívást helyez el honlapján és elérhetővé teszi a dokumentumot megfelelő formátumban. A felhívás utal arra, hogy a dokumentummal kapcsolatos észrevételeket milyen határidőig várja. A tevékenységet kiegészítheti sajtóközlemény illetve sajtótájékoztató is. A tevékenység kimenete: a tevékenység közvetlen kimeneteként a lakosságtól és egyéb szereplőktől érkezett vélemények fognak rendelkezésére állni. A vélemények elfogadása és beépítése a dokumentum készítésért felelős szervezet feladata és felelőssége.
2) Információgyűjtés: A tevékenység célja: az információgyűjtés célja, hogy az egyes releváns szereplők oldaláról összegyűjtse mindazt az információt, amely az adott fejlesztési dokumentáció elkészítéséhez szükséges lehet. A tevékenység leírása: az információgyűjtés során a dokumentum elkészítésért felelős szervezet közvetlen megkereséssel él az érintett partnerek irányába. Ennek során konkrétan megfogalmazza a partnerek irányában, az adott információkérés célját és definiálja az érintett adatszükségletet. a. Vertikális szegmens: mindenképpen szükséges és elengedhetetlen az alacsonyabb területi szintekről (országos tervezés esetében regionális, megyei tervezés esetében kistérségi és települési szintet értve) származó különböző adatok elérése. A települések tekintetében kiemelt fontosságú partnerek a megyei jogú városok. b. Horizontális szegmens: A másik kiemelkedő területként az adott térség gazdasági és társadalmi szervezetei, valamint az egyes ágazati értelemben vett szervezetek jelennek meg, amelyek bizonyos szak- és tématerülethez szolgáltathatnak kiemelten fontos információkat. A tevékenység célcsoportja: a célcsoport terület és dokumentum specifikus, az alábbiakban példákat sorolunk fel:
33
a. területi környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóságok, b. gazdasági szervezeteket (pl. kereskedelmi és iparkamarák, agrárkamarák), c. civil szervezetek és/vagy azokat tömörítő szervezetek, egyéb társadalmi és érdekvédelmi szervezetek (pl. fogyatékosok érdekvédelmi szervezete, férfiak és nők esélyegyenlőségét képviselő, illetve a nemzeti és etnikai kisebbségek érdekeit képviselő szervezetek) stb. A tevékenység által érintett dokumentumok: a különböző területi szinteket érintő, valamint átfogó (országos) és ágazati jellegű fejlesztési koncepciók és stratégiák, operatív programok. A tevékenység illeszkedése a tervezési folyamathoz: a tevékenység több ponton is kapcsolódik a tervezési folyamathoz. a. Hozzájárul a szükséges háttéradatok beszerzéséhez. Ennek érdekében a feltáró-elemző munka során, lehetőleg annak kezdetekor megtörténik a különböző területi szintű (regionális, megyei, kistérségi és település szintű) adatok és fejlesztési dokumentumok, valamint az elmúlt évek fejlesztési eredményeit és jövőbeli elképzeléseit bemutató adatok beszerzése az érintett partnerektől. b. Hozzájárul a magasabb szintű tervezési dokumentumok kialakításához. Ágazati értelemben hozzájárul az egyes szakterületekhez kapcsolódó adatok és információk becsatornázásához, területi értelemben bottom-up alapon alátámasztja a magasabb területi szintű dokumentum készítés megalapozását. A tevékenység lebonyolításának módja: a tevékenység összetett, mind a célcsoport, mind pedig tartalmát illetően, ezért módszertanilag is több, eltérő lehetséges megoldás is felmerül. a. Közvetlen megkeresés során a felelős szervezet kijelölt kapcsolattartó révén elektronikus levélben megkeresi a partner szervezet kapcsolattartóját. A levélben tájékoztatja a folyamatban lévő munkáról és felkéri a releváns dokumentum megküldésére, illetve a szükséges és pontosan definiált adatok megadására partnerét. A levélben jelzi az információ szolgáltatás határidejét. b. A témához kapcsolódó tervezési workshopok kiváló alkalmat teremthetnek a következő 10-20 évre vonatkozó fejlesztési elképzelések összegyűjtésére, emellett hozzájárulhatnak egyes téma specifikus adatok összegyűjtéséhez és egyéb, releváns egyeztetésekhez is.
34
A tevékenység kimenete: a tevékenység kimeneteként rendelkezésre fognak állni a szükséges információk, alátámasztva a területfejlesztési koncepció egyes fejezeteinek szakmai tartalmát.
3) Szakmai véleményezés: A tevékenység célja: A tevékenység célja, hogy a készülő dokumentumok megismertetése és véleményezése révén olyan szakmai inputok álljanak rendelkezésre, melyek – a szakmai partnerekkel való együttműködésen alapulva – hozzájárulnak a fejlesztési szakdokumentumok minőségének javításához. A tevékenység leírása: A tevékenység során a célcsoportba tartozó szakmai partnerek részére elektronikusan megküldésre kerül és/vagy meghatározott felületen elérhetővé válnak a véleményezéssel érintett dokumentumok, amelyeket rögzített időkereteken belül véleményükkel láthatnak el az érintettek. A szakmai véleményezés történhet a társadalmi véleményezéssel párhuzamosan, annak részeként is. A tevékenység célcsoportja: egyedileg definiált szervezetek és szakértők. A tevékenység által érintett dokumentumok: a különböző területi szinteket érintő, valamint átfogó (országos) és ágazati jellegű fejlesztési koncepciók és stratégiák, operatív programok. A tevékenység illeszkedése a tervezési folyamathoz: a tevékenység lebonyolítására az egyes dokumentumok munkaverziójának elkészültét követően kerülhet sor, abban az esetben, amennyiben elkészül az adott szakanyag kommunikálható, véleményezhető verziója. A tevékenység lebonyolításának módja: a tevékenység alapvető módszere az elektronikus közzététel, melynek során a felelős szervezet felhívást helyez el honlapján és elérhetővé teszi a dokumentumot megfelelő formátumban. A felhívás utal arra, hogy a dokumentummal kapcsolatos észrevételeket milyen határidőig várja. Egyes esetekben az előzőeket kiegészítheti, hogy a partnerek részére közvetlenül elektronikusan is megküldésre kerül a véleményezéssel érintett dokumentum. Ebben az esetben a véleményezés is történhet elektronikus válaszlevélben. A tevékenység kimenete: a tevékenység közvetlen kimeneteként a szakmai partnerektől és egyéb szereplőktől érkezett vélemények fognak a felelős szervezet rendelkezésére állni. A vélemények elfogadása és beépítése a dokumentum készítésért felelős szervezet feladata és felelőssége.
35
4) Az aktív közösségi tervezéshez kapcsolódó partnerségi folyamat A tevékenység célja: a tevékenység célja a fejlesztési dokumentum kidolgozásában való közvetlen részvétel és feladatvállalás. A tevékenység leírása: a tevékenység során az egyes szereplők a megállapodásban vállalt feladataiknak megfelelően kidolgozzák a szakdokumentumok vonatkozó részeit. A tevékenység célcsoportja: szerződéses és megállapodásos formában rögzített egyedi partnerek. A tevékenység által érintett dokumentumok: a különböző területi szinteket érintő, valamint átfogó (országos) és ágazati jellegű fejlesztési koncepciók és stratégiák, operatív programok. A tevékenység illeszkedése a tervezési folyamathoz: a tevékenység végigkíséri a tervezési folyamatot. A tevékenység lebonyolításának módja: az érintett partnerek az önálló feladat- és munkavégzés mellett szükség szerint meghatározott gyakorisággal személyes szakmai konzultációt tartanak. A tevékenység kimenete: a tevékenység kimeneteként elkészülnek a jogszabályok és egyéb szakmai követelmények szerint formai és szakmai szempontból is megfelelő tartalmú és minőségű dokumentumok.
36
Mellékletek
Ellenőrző teszt a JUAN projekt képzési anyagához 1. Az új általános rendelet hány EU-s alapra vonatkozóan rögzít irányelveket? (Kérjük jelölje aláhúzással a helyes választ.) a) b) c) d)
3 5 4 6
2. Mely jogszabályi hely rögzíti az integrált területi beruházáshoz kapcsolódó főbb tudnivalókat? (Kérjük jelölje aláhúzással a helyes választ.) a) b) c) d)
28. cikk 72. cikk 99. cikk 102. cikk
3. Milyen új régió kategóriát vezet be az európai bizottság a 2014-2020-as időszakra vonatkozóan? (Kérjük jelölje aláhúzással a helyes választ.) a) b) c) d)
„phasing-in” „phasing-out” átmeneti konvergencia
4. Kérjük jelölje aláhúzással az igaz állítást. a) b) c) d)
az az az az
átmeneti átmeneti átmeneti átmeneti
régiók régiók régiók régiók
GDP-je GDP-je GDP-je GDP-je
az az az az
EU EU EU EU
átlag átlag átlag átlag
75%-a 80%-a 50%-a 60%-a
és és és és
90%-a 90%-a 75%-a 90%-a
között között között között
van van van van
37 5. Hány darab tematikus célkitűzést nevesített az Európai Unió a következő fejlesztési időszakra? (Kérjük jelölje aláhúzással a helyes választ.) a) b) c) d)
7 8 10 11
6. Milyen arányban rögzítik a tagállamok az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) forrásainak Integrált Területi Beruházásra fordítható keretét? (Kérjük jelölje aláhúzással a helyes választ.) a) b) c) d)
legfeljebb 5% legalább 5% legfeljebb 10% legalább 5%
7. Egészítse ki az alábbi mondatot úgy, hogy az helytálló legyen: Az Integrált Területi Beruházás…. a) b) c) d)
kizárólag ERFA forrásokból valósítható meg egy Alapból finanszírozott több OP forrásaiból valósítható meg több Alapból finanszírozott egyetlen OP forrásaiból valósítható meg több Alapból finanszírozott több OP forrásaiból valósítható meg
8. Várhatóan hány operatív program fogja alkotni a 2014-2020 között Magyarországon végrehajtandó fejlesztési programot? (Kérjük jelölje aláhúzással a helyes választ.) a) b) c) d)
5 7 9 8
9. Egészítse ki az alábbi mondatot úgy, hogy az helytálló legyen:
38 a) Az úgynevezett integrált területi beruházások (Integrated Territorial Investment – ITI) top-down, míg a közösségvezérelt helyi fejlesztés (CLLD) bottom-up módszertannal tervezhető b) Az úgynevezett integrált területi beruházások (Integrated Territorial Investment – ITI) és a közösségvezérelt helyi fejlesztés (CLLD) egyaránt bottom-up módszertannal tervezhető c) Az úgynevezett integrált területi beruházások (Integrated Territorial Investment – ITI) bottom-up, míg a közösségvezérelt helyi fejlesztés (CLLD top-down módszertannal tervezhető d) Az úgynevezett integrált területi beruházások (Integrated Territorial Investment – ITI) és a közösségvezérelt helyi fejlesztés (CLLD) egyaránt top-down módszertannal tervezhető
10. Melyek voltak a 2007-2013-as fejlesztési időszakban az integrált városfejlesztési stratégia kötelező mellékletei egy városfejlesztési pályázat benyújtása során? (Kérjük, jelölje aláhúzással a helyes választ.) a) b) c) d)
szervezeti ábra és ingatlan kataszter akcióterületi terv és anti-szegregációs terv polgármester önéletrajza regionális operatív program
Az ellenőrző teszt helyes válaszai 1. kérdés 2. kérdés 3. kérdés 4. kérdés 5. kérdés 6. kérdés 7. kérdés 8. kérdés 9. kérdés 10.kérdés
b) c) c) a) d) b) d) d) a) b)
