Módszertan A gyakorlati oktatás módszertana I. tárgyból önálló tanulási módszer felhasználásával

Módszertan A gyakorlati oktatás módszertana I. tárgyból önálló tanulási módszer felhasználásával

Készült: A Gyır-Sopron-Moson megyei Pedagógiai Intézettel együttmőködve A TÁMOP 4.1.2-08//B-2009-0006

Összeállította: Dr. Kovács Miklós

Tartalomjegyzék Bevezetés............................................................................................ 3 1. A gyakorlati oktatás módszertanának alapkérdései....................... 5 1.1. A gyakorlati oktatás módszertanának fogalma ........................................ 5 1.2. A gyakorlati oktatás módszertanának tárgya............................................ 6 1.3. A gyakorlati oktatás módszertanának feladatai........................................ 6 2. A gyakorlati oktatás dokumentumai.............................................. 8 2.1. Országos Képzési jegyzék (OKJ) .............................................................. 8 2.2. A szakmák központi programja................................................................. 8 3. A gyakorlati képzés célja .............................................................. 19 4. A gyakorlati oktatás tartalmi kérdései.......................................... 21 4.1. A tanulók gyakorlati tevékenységének tartalmi struktúrája.................. 21 4.2. A munkatevékenység szerkezete.............................................................. 23 4.3. A tanulók munkafunkciói ......................................................................... 28 5. A gyakorlati oktatás feltételei ....................................................... 35 5.1. Személyi feltételek...................................................................................... 35 5.2. A gyakorlati oktatás tárgyi feltételei......................................................... 38 6. A gyakorlati képzés szakaszai...................................................... 48 6.1. A bevezetı szakasz .................................................................................... 48 6.2. Az alapkészségek kialakításának szakasza .............................................. 51 6.3. A termelımunkára való átmenet szakasza ............................................. 57 Irodalomjegyzék............................................................................... 59

Bevezetés A szakképzést végzı intézményekben a szakmai elméletet tanító mőszaki szakoktatók és a szakmai gyakorlatot oktatók szoros együttmőködésben dolgoznak együtt. Ahhoz, hogy az elméleti ismereteket és a gyakorlati tevékenységet oktatók munkája egyaránt eredményes legyen, közösen kell megtervezniük a szakmai elméleti tárgyak és a szakmai gyakorlat oktatását. A mőszaki szakoktatók a szakmai elméleti tárgyakat tanítják, amelyek a tanulók gyakorlati tevékenységének alapját képezik. A szakmai gyakorlatokon az adott gyakorlati tevékenység elméleti alapjait is fel kell eleveníteni ahhoz, hogy a tanulók tudatos munkavégzése biztosított legyen. Ugyanakkor a gyakorlati tevékenység közben a tanulók olyan ismeretekre tesznek szert, amelyekre az elméleti órákon építeni lehet. Látható, hogy a szakmai elmélet és a szakmai gyakorlat egymásra épülı, egymást kölcsönösen feltételezı részei a szakmai képzésnek. Annak érdekében, hogy a két terület együttmőködése zavartalan legyen, a gyakorlati oktatóknak és az elméletet tanítóknak egyaránt ismerniük kell a másik Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Módszertan

A gyakorlati oktatás módszertana I. tárgyból önálló tanulási módszer felhasználásával

Készült: A Gyır-Sopron-Moson megyei Pedagógiai Intézettel együttmőködve A TÁMOP 4.1.2-08//B-2009-0006

terület módszertani jellemzıit, jellegzetes tanítási eljárásait, problémáit és igényeit. Ez a jegyzet elsısorban a mőszaki szakoktató szakos hallgatóknak készült, és a gyakorlati oktatás módszertani alapjaival ismerteti meg az olvasót. Az elsı fejezet a gyakorlati oktatás módszertanának alapkérdésivel foglalkozik. Tárgyalja a gyakorlati oktatás módszertanának fogalmát, tárgyát, feladatait. A második rész azokat a dokumentumokat veszi sorra, amelyek alapján a gyakorlati oktatást végzı intézmények képzésüket megtervezik. Ez a fejezet részletesen bemutatja a 2006. évtıl érvényes Országos Képzési Jegyzéket (OKJ-t). Ez a rész azért különösen fontos, mert az OKJ képezi az alapját a szakmai képzésben bevezetendı (illetve néhány szakképzı intézményben, például egyes gyıri középiskolákban már bevezetett) modulrendszerő képzésnek. A jegyzet konkrét példákat idéz az OKJ-bıl, annak érdekében, hogy a Szakmódszertan tantárgyat tanuló gépész szakirányú hallgatók a félévi beadandó feladatukat ez alapján meg tudják tervezni. A jegyzet további részében szó esik a szakképzés megszervezésérıl, amely a külsı (vállalati) szakképzı helyek számának jelentıs csökkenése miatt újabb feladatokat ró az iskolákra. Bemutatja a gyakorlati oktatás személyi és tárgyi feltételeit. Ezen a ponton ismét hivatkozik az OKJ-re, amely pontosan rögzíti, hogy egy adott szakma gyakorlati képzése milyen iskolai és tanmőhelyi felszereltség birtokában indítható, illetve folytatható. Részletesen tárgyalja gyakorlati oktatás szakaszait. Az egyes szakaszokkal kapcsolatban bemutatja a szakasz célját, és azt, hogy mik a gyakorlati oktató feladatai az adott szakaszban. Sikeres munkát, jó tanulást kíván a szerzı!

4

1. A gyakorlati oktatás módszertanának alapkérdései 1.1. A gyakorlati oktatás módszertanának fogalma A pedagógiának valamely tantárgy tanításával foglalkozó ágát módszertannak, metodikának nevezik. Az általános képzésben, a közismereti tantárgyak esetében a módszertan mindig valamely tantárgyhoz kapcsolódik (például a matematika oktatásának módszertana, a történelem oktatásának módszertana stb.). Az általános képzésben foglalkoztatott pedagógusokat ugyanis általában két közismereti tantárgy iskolai oktatására készítik fel. A szakképzésben a módszertan kapcsolódhat valamely tantárgy vagy tantárgycsoport oktatásához is. A szakmai tantárgyakat tanító pedagógusoknak ugyanis sokféle szaktárgyat kell tanítaniuk. A mőszaki pedagógus képzés során a hallgatók olyan ismereteket szereznek, amelyek alapján szakmai alapismereteket, anyagismeretet, mőszaki ábrázolást, gépelemeket, munkavédelmi ismereteket stb. taníthatnak a szakképzı intézményekben. A rokon szaktárgyak oktatására készítenek fel a tantárgycsoport módszertanok (ilyen például a mőszaki alaptárgyak oktatásának módszertana). A szakmai gyakorlat oktatására készít fel a gyakorlati oktatás módszertana. A szakmai gyakorlat tanításával kapcsolatos kérdések, tények, tapasztalatok és módszerek rendszeres feldolgozása alkotja a gyakorlati oktatás módszertanát. A gyakorlati oktatás módszertana pszichológiai és oktatáselméleti elıtanulmányokra épül. Elsajátítása csak akkor lehetséges, ha az olvasó már tisztában van a pszichológia és az oktatáselmélet alapjaival. A módszertan tananyagának tárgyalása során ismertként használunk több, a pszichológia és az oktatáselmélet tanulása során megismert fogalmat. Példaként említhetık az alábbiak: • • • • • • • •

oktatás, képzés, tanítás, tanulás, ismeret, jártasság, készség, motiváció stb.

5

A szakmai gyakorlat tanítása során fel kell eleveníteni az adott tevékenység elvégzéséhez kapcsolódó elméleti ismereteket is. A tanulók tudatos (nem csak az oktató utánzásán alapuló) tevékenységéhez szükség van arra, hogy a munkavégzés elméleti alapjaival is tisztában legyenek. Ez teszi lehetıvé azt, hogy az adott feladatot más-más körülmények között (például eltérı hımérséklet, más anyagminıség, más szerszám, eltérı idıszükséglet esetén) is végre tudják hajtani. A gyakorlati képzéshez tehát elméleti oktatás is kötıdik. Emiatt is szükség van a pszichológiában és az oktatáselméletben tanultakra. 1.2. A gyakorlati oktatás módszertanának tárgya A gyakorlati oktatás módszertanának tárgya a szakmai gyakorlat oktatása. A szakmai gyakorlat (a szakmai elmélettel együtt) a szakmunkásképzésben az adott szakma gyakorlására készít fel. 1.3. A gyakorlati oktatás módszertanának feladatai A gyakorlati oktatás módszertanának feladatai a következıképpen határozhatók meg: • Kifejti mindazokat az oktatási és nevelési feladatokat, amelyek a szakmai gyakorlat sajátosságaiból közvetlenül adódnak. • Segíti a tananyag kiválasztását, elrendezését, a célszerő tárgyalási sorrend meghatározását. • Útmutatást ad az eredményes oktatáshoz szükséges taneszközök kiválasztásához. • Bemutatja az oktatás módszereit, szervezeti és munkaformáit. A gyakorlati oktatás módszertana olyan szemlélet kialakítására törekszik, amelynek segítségével az oktatók megtalálhatják az egyéniségüknek, illetve az egyes oktatási helyzeteknek megfelelı módszereket, szervezeti és munkaformákat. A gyakorlati oktatás módszertana a szakma és a pedagógia közötti határterület. Éppen ezért tanulmányozásához mindkét említett szakterület alapvetı ismeretanyagára szükség van.

6

Kérdések, feladatok 1. Fogalmazza meg, mit értünk a gyakorlati oktatás módszertanán! 2. Indokolja meg, miért van szükség a gyakorlati oktatás módszertanának tanuláshoz pszichológiai és oktatáselméleti ismeretekre! 3. Fogalmazza meg, mi a gyakorlati oktatás módszertanának tárgya! 4. Fogalmazza meg, miért fontos a mőszaki pedagógusok számára, hogy ismerjék a gyakorlati oktatás módszertani sajátosságait! 5. Sorolja fel a gyakorlati oktatás módszertanának feladatait!

7

2. A gyakorlati oktatás dokumentumai A pedagógiai dokumentumok egy része központi kiadású, másik része helyben készített dokumentum. A központi kiadású pedagógiai dokumentumok országos érvényőek, minden oktatási intézménynek figyelembe kell vennie a bennük foglaltakat. A helyben készített pedagógiai dokumentumokat az iskolák oktatói, vezetıi állítják össze. Ezek a dokumentumok az adott oktatási intézményben végzett oktató-nevelı munkát szabályozzák. Tartalmukban követniük kell a központi kiadású dokumentumokban rögzített irányelveket. A központi kiadású dokumentumok a következık: • • • • • •

az Országos Képzési Jegyzék (OKJ); a szakmák központi programja; a tankönyvek; mőszaki ügyrend; a módszertani útmutatók; a szaktárgyi módszertani kézikönyvek.

Az iskolában, helyben készített dokumentumok a következık: • • • • •

az oktatási-termelési terv; a tanmenet; a foglalkozási vázlat; a csoportnapló; a munkanapló.

Elıször tekintsük át a központi kiadású dokumentumokat! 2.1. Országos Képzési jegyzék (OKJ) Az Országos Képzési Jegyzék az állam által elismert szakképesítések jegyzéke. Az OKJ alapvetı szerkezetét a szakképzési törvény írja elı. Táblázatos formában tartalmazza a szakképesítések adatait. Iskolarendszerő szakképzés keretében csak az OKJ-ben szereplı szakmákban indítható képzés. 2.2. A szakmák központi programja Az egyes szakmák központi programjai részletesen tartalmazzák azokat az információkat, amelyek alapján a képzést meg kell (és meg lehet) szervez-

8

ni. Egy adott szakma képzésének megtervezésekor a képzı intézmény pedagógiai programjából és a központi programból kell kiindulni. A központi programok az alábbi részekbıl állnak: 2.2.1. A központi program I. része

Az elsı rész 10 további egységre tagolható. 1. A képzés szabályozásának jogi háttere A program felsorolja azokat a törvényeket, amelyek elıírásokat tartalmaznak a képzés megszervezésével kapcsolatban. A központi programban külön nem említett szervezési kérdésékben a törvények elıírásai az irányadók. 2. A szakképesítés OKJ-ben szerelı adatai Az OKJ-bıl származó adatok mellett itt ír elı a program néhány fontos, a képzés szervezését meghatározó adatot. Például a géplakatos szakma esetén: „Szakképzési évfolyamok száma: Elmélet aránya: Gyakorlat aránya: Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): Idıtartama (évben vagy félévben): Szintvizsga (iskolai rendszerben): Ha szervezhetı, mikor:

3 30% 70% van 1.5 év szervezhetı a második tanév elsı féléve végén”

Az elmélet-gyakorlat arányának feltüntetése fontos eleme a központi programnak, ugyanis ez alapvetıen meghatározza a szakképzés idıbeli tervezését. A szakképzı iskolákban kéthetes, azaz 10 napos idıciklusra készül az órarend. A 30%–70% elmélet-gyakorlat arány azt jelenti, hogy a 10 napból 3 napot az elméleti, 7 napot a gyakorlati képzésre fordítanak. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a gyakorlati oktatás szempontjából a legkedvezıbb megoldás az, ha az egyik héten minden nap gyakorlati képzés folyik, a másik héten pedig vagy hétfı-kedd-szerda, vagy szerdacsütörtök-péntek napokra kerül az elméleti oktatás.

1. ábra. Az elmélet-gyakorlat beosztása

9

Így a tanulók 7 napot töltenek (a hétvége kivételével) folyamatosan szakmai gyakorlaton. Ez fıleg azoknál a szakmáknál hasznos, ahol egy-egy gyakorlati tevékenység hosszabb ideig, több napig tart. A tanulók így az esetek többségében az elejétıl a végéig tudják követni a folyamatot. A megoldás hátránya, hogy két elméleti tanítási ciklus között sok idı, (a hétvégékkel együtt 11 nap) telik el, emiatt a tanulók „elfelejtik”, mivel foglalkoztak az elméleti órákon. További probléma, hogy a szerdai napon minden osztály elméleti képzésen van, ez pedig tanteremhiányt okozhat. A másik lehetséges megoldást a 2. ábra mutatja.

2. ábra. Elmélet-gyakorlat Ez a megoldás megtartja a gyakorlati rész egységét, ugyanakkor közelebb hozza egymáshoz az elméleti részeket. Megoldja a fent említett szerdai tanteremhiány-problémát is. 3. A képzés személyi és tárgyi feltételei A központi program itt nem bocsátkozik részletekbe, általában csak a vonatkozó törvények adatait írja le. A témáról részletesen a ” címő fejezetben lesz szó. 4. A tanulók felvételének feltételei 5. A szakképesítéssel betölthetı munkakörök 6. A képzés célja Általános megfogalmazás, 2-3 mondatban írja le a képzés a célját. A konkrétabb célokat a szakmai követelménymodulok alapján lehet meghatározni. 7. Szakmai követelménymodulok felsorolása Tartalmazza az OKJ-ben említett kompetenciákat modulonként A géplakatos szakképesítés moduljai például – amelyeket a program bıvebben kifejt – az alábbiak:

10

1. táblázat. A géplakatos szakma moduljai A 31 521 10 1000 00 00 azonosító számú, Géplakatos megnevezéső szakképesítés szakmai követelménymoduljainak azonosítója megnevezése 0111-06 Általános gépészeti technológiai feladatok I. (szerelı) 0110-06 Általános gépészeti munka-, baleset-, tőz- és környezetvédelmi feladatok 0345-06 Gépbeállítási feladatok 0220-06 Gépészeti kötési feladatok 0221-06 Gépelemek szerelése 0225-06 Általános anyagvizsgálatok és geometriai mérések 0346-06 Géplakatos feladatok 8. A képzés szerkezete A képzés szerkezetét szakképzési évfolyamonként mutatja be a program, az alábbi ábrának megfelelıen:

11

3. ábra. A képzés szerkezete Az ábráról látható, hogy a képzés egy tanévben 36 hétig tart, és hetente 35 órát ír elı. A 35 órából 25 órának a tartalmát köti meg a program, de a fennmaradó 10 óra kötelezı megtartására is utal. Megadja, hogy ebben az idıkeretben mely konkrét tananyaggal lehet foglalkozni, illetve lehetıvé teszi azt, hogy az iskola a helyi igényeknek megfelelı tananyagot is oktasson. Ez utóbbi lehetıséggel fıleg akkor élnek az iskolák, ha egy adott vállalat számára képeznek tanulókat, és a „szabad sávban” vállalat-specifikus ismereteket oktatnak.

12

Ugyanebben a részben közöl a központi program egy táblázatot, amely az egyes modulok óraszámát pontosítja, illetve felosztja azokat elméleti, elméletigényes gyakorlati és gyakorlati részekre (lásd 2. táblázat!) 2. táblázat. A géplakatos szakma moduljainak óraszámai

Az elméletigényes gyakorlati órák legtöbbször laboratóriumban, mérıszobában, tanmőhelyi tanteremben folynak, és a tanári magyarázat kiegészül a tanulók gyakorlataival. Az oktatás általában csoportbontásban folyik. Amint látható, a korábban említett 0111-06 Általános gépészeti technológiai feladatok I. (szerelı) modult itt már több kisebb részre bontja a program (lásd a 2. táblázat 1–3 sora).

13

9. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei Itt szerepelnek a vizsgára bocsátás feltételei, és a szakmai vizsga részei. A vizsgán minden modulból külön kell vizsgát tenni. A géplakatos szakma 0111-06 Általános gépészeti technológiai feladatok I. (szerelı) modul esetén például az alábbiakat írja elı a program: „A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: A hozzárendelt jellemzı vizsgatevékenység: Idıtartama: A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: A hozzárendelt jellemzı vizsgatevékenység: Idıtartama: A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat: 2. feladat:

összetett lemezalkatrész készítése gyakorlati 240 perc technológiai dokumentáció készítése írásbeli 120 perc 70% 30%”

A 30%-70% arány az értékelésre utal: az 1. feladat pontszáma a vizsgán megszerezhetı pontszámból 70%-ot tesz ki, a 2. feladaté 30%-ot.) Azt, hogy az egyes modulok súlya a vizsga egészében mennyi, külön megadja a központi program. 10. Egyéb feltételek, beszámítható elızetes tanulmányok 2.2.2. A központi program II. része

A II. részben a központi program tananyagegységeket ismerteti. Például a géplakatos szakma 2. táblázatban bemutatott moduljai közül a 2. sorban szereplıt az alábbiak szerint részletezi a központi program:

Megjegyzés: „sza” = szakmai alapképzés; „szk” = szakmai képzés

14

Geometriai mérés Hozzárendelt feladatkompetenciák: Tanulmányozza és értelmezi a munka tárgyára, céljára vonatkozó dokumentumokat Kiválasztja, ellenırzi és karbantartja az általános kézi és kisgépes fémalakító mőveletekhez használatos gépeket, szerszámokat, mérıeszközöket, védıfelszereléseket Gépipari alapméréseket végez (hossz, szög, merılegesség stb.) Alak- és helyzetpontossági méréseket végez általános eszközökkel Tanulmányozza és értelmezi a munkafolyamatokra, eszközökre, technológiákra vonatkozó dokumentációt Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: B típus Mőszaki rajzok olvasása, értelmezése, készítése B típus Mértékegységek B típus Mőszaki mérés eszközeinek ismerete B típus Hosszméretek mérése és ellenırzése B típus Szögek mérése és ellenırzése B típus Alak- és helyzetpontosság mérése és ellenırzése C típus Mérési utasítás Hozzárendelt szakmai készségek: 4. szint Gépipari mérıeszközök használata 3. szint Egyéb mérıeszközök használata 4. szint Gépészeti rajz olvasása, értelmezése 3. szint Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése Hozzárendelt módszerkompetenciák: Figyelem-összpontosítás Gyakorlatias feladatértelmezés Áttekintı képesség Hozzárendelt személyes kompetenciák: Pontosság Önállóság Döntésképesség

15

Hozzárendelt társas kompetenciák: Határozottság Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 10% Alkatrész rajz értelmezése 40% Csoportos versenyjáték 30% Csoportos megbeszélés 20% A képzési helyszín jellege: Mérıszoba Képzési idı: 36 óra elméletigényes gyakorlat csoportbontásban A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: • Külsı felületek mérése, ellenırzése tolómérıvel, talpas tolómérıvel, mikrométerrel, mérıórával. • Belsı felületek mérése, ellenırzése mélységmérı tolómérıvel, mikrométerrel, mérıórával • Szögmérés mechanikai szögmérıvel, és optikai szögmérıvel • Szögmérések szinuszvonalzóval • Külsı kúpok mérése, ellenırzése • Belsı kúpok mérése, ellenırzése • Mérés mérıhasábokkal • Külsı és belsı felületek ellenırzése idomszerekkel • Külsı és belsı menetek jellemzı méreteinek mérése, ellenırzése. Munkadarabok mérése • digitális mérıeszközökkel. Munkadarabok mérése mikroszkóppal. Felületi érdesség • ellenırzése, mérése. Körfutás ellenırzése, tengely ütésellenırzése, mérése mérıórával • Munkadarabok alak- és helyzetpontosságának mérése. Egyenesség, síklapúság, • derékszögesség, párhuzamosság, egytengelyőség, körkörösség ellenırzése, mérése • Mérési dokumentumokat készítése • Felvételi vázlat készítése

16

Az iskolákban ezen leírások alapján kell az egyes tantárgyak konkrét tartalmát összeállítani. A központi program tehát nem közöl pontos témákat, és nem rendel azokhoz konkrét óraszámokat. Ezeket az iskola határozhatja meg a helyi képzési igényeknek és szokásoknak megfelelıen, illetve figyelembe veheti a tanulók elıképzettségét is. A központilag kiadott dokumentumok közül az OKJ-t és a szakma központi programját néztük át eddig, ezeken kívül a – szintén ebbe a kategóriába sorolható – tankönyveket kell még megemlíteni. A tankönyvek a szakmai gyakorlat oktatásának fontos eszközei. Az iskola tantervének megfelelıen megismertetik a tanulókat az adott szakmában alkalmazott technológiával, a munkamőveletekkel, a szerszámokkal, a mérıeszközökkel és a balesetvédelmi elıírásokkal. A tankönyvek fontos részét képezik a gondosan megszerkesztett ábrák és a fejezetenkénti önellenırzı kérdések. A helyben (a szakképzı intézményben) készített dokumentumok a következık: Az oktatási-termelési terv a gyakorlati oktatást végzı iskolák fontos dokumentuma. Alapvetı feladata az oktatási és a termelési igények összehangolása. A gyakorlati oktatás megvalósításához szükséges valamennyi gyártmányt és munkát tartalmazza. Egy tanévre készül, két féléves bontásban. Az oktatási-termelési terv elkészítése a gyakorlati oktatásvezetı feladata. Megjegyezzük, hogy a gazdálkodó szervezetek egy részénél a szakmai gyakorlati képzés számára nem lehet oktatási-termelési tervet készíteni. Ennek az az oka, hogy a vállalat, kisiparos megrendelések alapján dolgozik, és nem lehet azt biztosítani, hogy minden, a központi programban elıírt munkának megfelelı rendelés érkezzen be. Ugyanez a helyzet a szolgáltató szakmáknál: a márkaképviselet szakszervize, vagy az autószerelı kisiparos nem tudja megtanítani pl. az automata váltók szerelését, ha a gyakorlati idı alatt nem érkezik ilyen jármő a szervizbe. A tanmenet az egyetlen olyan pedagógiai terv, amelyet hagyományosan elkészítenek a pedagógusok, így a szakoktatók is. Szerepe az, hogy az egész éves tananyagot tanítási hetekre és tanítási órákra bontsa. Mivel ma már nincsenek formai követelmények a tanmenettel szemben, így gyakran csak egyszerő tematika formáját ölti, azaz feltünteti az oktatott témák nevét, tartalmát és idıszükségletét. A tanmenet eredeti formájában témakörönként tartalmazta az új fogalmakat, az oktatási tapasztalatokat, a tervezett szemléltetı eszközöket és a kapcsolódó tananyagrészeket is. Emellett módot adott egyéni megjegyzések feltüntetésére is, a késıbbi hasznosítás érdekében.

17

A tanmenet elkészítésekor fontos szempont az elméleti és a gyakorlati tanmenetek összehangolása. Errıl bıvebben a Hiba! A hivatkozási forrás nem található. részben lesz szó. A foglalkozási vázlat a gyakorlati oktatási munkanap pedagógiai dokumentuma. A szakoktató készítheti el. Alapvetı részei a bevezetı foglalkozás, a szakmai gyakorlat és a befejezı foglalkozás terve. Elkészítése már nem kötelezı, bár a tudatos pedagógiai munkavégzést jelentıs mértékben segíti. A nevelımunkát ugyanis a tervszerőség biztosítása érdekében meg kell tervezni, és az elkészített terv alapján kell végezni. A csoportnapló vezetésére akkor van szükség, ha a gyakorlati képzés nem a szakiskolában, hanem kihelyezett formában, üzemben vagy egyéni mesternél, tanuló szerzıdés alapján folyik. Ilyenkor az oktató nem tudja vezetni az iskolai osztálynaplót, az osztálynapló helyett a csoportnaplóba teszi meg a szükséges bejegyzéseket. A csoportnapló tartalmazza a tanulók személyes adatait, a hiányzásokat és a késéseket, az osztályzatokat, a selejtet, a szerszámtörést és az oktató megjegyzéseit. Az oktató rendszeresen vezeti a csoportnaplót. A csoportnapló a tanulók tanulmányi elımenetelének fontos dokumentuma. A munkanapló a gyakorolt mőveletek és az elvégzett munkák nyilvántartására szolgál. A munkanapló vezetése a tanuló feladata. A munkanapló általában táblázatos formában készül. A munkanapló bal oldalán az elvégzett gyakorlati munka adatai szerepelnek, jobb oldala a szakma jellegétıl függıen az elkészítendı munkadarab vázlatát tartalmazza. Az oktató ellenırzi a munkanapló vezetését, kitölti a napi és a heti értékelés rovatait, és aláírja azt. A munkanapló így szoros kapcsolatot létesít a munkahely és a szülıi ház, valamint az iskola között. A munkanapló a szakmai gyakorlati oktatás ellenırzésének alapvetı dokumentuma. A pontosan vezetett munkanapló bejegyzései alapján nyomon követhetı a képzésért felelıs szervezet szakmai tevékenysége. Kérdések, feladatok 1. Sorolja fel a központi kiadású és az iskolában helyben készített dokumentumokat! 2. Mi a szerepe a központi programnak a szakképzésben? 3. Fogalmazza meg, mi az oktatási-termelési terv szerepe a szakképzésben! Indokolja meg, miért nem mindig tartható be ez a terv a gazdálkodó szervezeteknél folyatatott szakképzés esetén! 4. Mit értünk csoportnapló alatt?

18

5. Milyen célt szolgál a munkanapló?

19

3. A gyakorlati képzés célja A szakmai gyakorlati oktatás célja az, hogy a tanulókat az adott szakmában felkészítse az önálló, megfelelı minıségő munkavégzésre. A cél értelmezésekor általában problémát jelent a munkavégzés „megfelelı” minıségének meghatározása. Azt természetesen nem várhatjuk el egyetlen képzı intézménytıl sem, hogy a szakmai vizsgát tett tanuló a leendı munkahelyén mind a minıség, mind a mennyiség terén ugyanolyan teljesítményt nyújtson, mint a gyakorlattal rendelkezı szakmunkás. Az azonban elvárható, hogy a frissen végzett szakmunkás a szakma általános elvárásainak megfelelı minıségben és gyorsasággal végezze munkáját. Felmerül a kérdés, hogy mikor tekintjük eredményesnek a gyakorlati képzést. Mi az a szint, aminek elérésekor a szakmai bizonyítványt kiadhatja az iskola? Ezzel kapcsolatban kell megemlíteni a képzési szint és a szakmai szint fogalmát. A képzési szint A képzési szint a szakképzési idı végére reálisan elérhetı tudásszint. A szakképzés központi programjai a képzési szintet tartalmazzák. A szakmai vizsgán azt mérik, hogy a jelölt elérte-e a képzési szintet. A gyakorlati képzés céljával kapcsolatban azonban mindig figyelembe kell venni azt, hogy az a szakképzési cél alá van rendelve. A szakmai szint A szakmai szint a gyakorlott, tapasztalatokkal rendelkezı szakember tudásszintje. A szakmai szint természetesen nem érhetı el a képzési idı végére. Felmerül a kérdés, hogy a gyakorlott, tapasztalatokkal szakember tudása milyen paramétereiben tér el a frissen végzett szakemberétıl. Az eltérés egyik jellemzıje a munkavégzés gyorsasága. A gyakorlott szakember ugyanazt a munkát gyorsabban el tudja végezni. A gyorsabb munkavégzés köszönhetı egyrészt annak, hogy a szükséges mozdulatokat kevesebb idı alatt el tudja végezni, másrészt annak, hogy tapasztalatai alapján bizonyos problémák megoldásán nem kell gondolkoznia. Például egy autószerelı, aki egy adott típust már hosszabb ideje javít, a hibajelenségbıl sokszor teljes biztonsággal meg tudja állapítani a hiba okát. Erre egy kezdı autószerelı nem mindig képes. A munkavégzés másik jellemzıje a minıség. A kezdı szakember el tudja végezni a munkát az elvárt (szabványnak megfelelı) minıségben. A

20

gyakorlott szakember viszont sok esetben hozzá tud tenni valami pluszt (pontosság, esztétikusabb megjelenés, frappánsabb mőszaki megoldás), ami munkájának eredményét jobb minıségővé teszi, mint a kezdı szakemberé. Kérdések, feladatok 1. Fogalmazza meg, mit értünk képzési szinten és szakmai szinten! 2. Melyik szint elérése várható el a képzési idı végére? 3. Keressen példát arra, hogy a gyakorlott szakember munkájának eredménye milyen konkrét jellemzıiben térhet el a frissen végzett szakember munkájától!

21

4. A gyakorlati oktatás tartalmi kérdései 4.1. A tanulók gyakorlati tevékenységének tartalmi struktúrája A tananyag-tartalom meghatározásának alapja a szakképzı intézmény tanterve. A tanulók gyakorlati tevékenységének struktúrája a tananyag elemzése során tárható fel. A munkafolyamatok, munkatevékenységek típusai: • a termelési folyamat; • az üzemeltetési folyamat. 4.1.1. A termelési folyamat

A termelési folyamatban a tanuló munkája valamilyen hasznos termék létrehozására irányul. Ennek érdekében a tanuló a munka tárgyát technikai eszközök segítségével alakítja.

4. ábra. Példa termelési folyamatra

22

A munka tárgya és a technikai eszköz kölcsönhatásaként létrejövı technológiai folyamat változást okozhat az anyag összetételében és tulajdonságaiban (kohászat), az anyag fizikai-kémiai tulajdonságaiban (hıkezelés), a munkatárgy méreteiben és formájában (forgácsolás, kovácsolás), a munkatárgy felületén (festés, krómozás) és az alkatrész kapcsolatában és helyzetében (szerelés). A technológiai folyamatokat kisegítı folyamatok (elıkészítés, állványra szerelés, szállítás stb.) teszik lehetıvé. A termelési folyamat eredménye a munka terméke, ezt a tanuló tevékenysége hozza létre. A tanuló a munkamőveletei során valósítja meg a kisegítı és a technológiai folyamatokat. A munka célja a termék létrehozása. 4.1.2. Az üzemeltetési folyamat

Az üzemeltetési folyamat lényege a gépek, jármővek kezelése, mőködtetése. A termelés az üzemekben, gyárakban és tanmőhelyekben részfolyamatokból áll, ezeket általában külön mőhelyekben (forgácsoló, öntı, hegesztı, szerelı stb.) végzik. Az egyes mőhelyekben elhelyezett gépeket üzemeltetni kell. A mőhelyek közötti szállítás során jármőveket kell üzemeltetni.

5. ábra. Példa üzemeltetési folyamatra

23

4.2. A munkatevékenység szerkezete Minden munkatevékenységnek szerkezete van, vagyis összetevıkre bontható. A munkatevékenység összetevıi a következık: • • • • •

munkafolyamat; összetett munkafeladat; munkamővelet; mőveletelem; mozdulat.

A munkafolyamat összetett munkákból épül fel. Az összetett munkák munkamőveletekbıl állnak. A munkamőveletek mőveletelemekbıl épülnek fel. A mőveletelemek alkotórészei a mozdulatok, más néven fogások. A munka bonyolultsága miatt elıfordulhat az is, hogy a mőveletelemek is több szintre bonthatók. A munkafolyamat A munkafolyamatok során az ember valamilyen munkaeszközzel munkát végez, és ez a munkavégzés a munka tárgyára irányul. A munka tárgya lehet nyersanyag, félkész termék, alkatrész, szerkezeti elem, szerkezet stb. A munkamővelet A munkamővelet a munkafolyamat önálló, jól elhatárolható, technológiai szempontból egynemő része, amelyet ugyanazzal az eszközzel és ugyanazon a munkahelyen végeznek. A mőveletelem A mőveletelem a munkamővelet legkisebb, jól elhatárolható, azonos módon végzett része, amelynek idıtartama mérhetı. A munkamozdulat A munkamozdulat a munkavégzés legkisebb része. A munkát végzı személy szempontjából közelítve munkamozdulatnak minısíthetı például egy testrész (ujj, kéz, láb, törzs), illetve az egész test munka közbeni, irányváltoztatás nélküli áthelyezése. Ilyen lehet a nyúlás egy szerszám után, a szerszám megfogása, a munkavégzés helyének jobb megközelítése céljából a járás, vagy a jobb hozzáférhetıség érdekében a részleges helyváltoztatás (pl. súlypontáthelyezés). A munkamozdulat megfigyelhetı, de közvetlenül nem mérhetı. A munkamozdulat vizsgálata igen fontos a munka termelékenysége szempontjából.

24

Az egyes munkamozdulatok elvégzése, annak minısége, sebessége öszszefüggésben van a munkát végzı személy tulajdonságaival, ügyességével, gyakorlottságával. A mozdulatok céltudatos, tervszerő egymásutánisága idımegtakarítást jelent. A felesleges mozdulatok energiát emésztenek fel, terhelik és fárasztják a munkát végzı személyt, ennek következtében csökken a munkavégzés teljesítménye. Éppen az említettek miatt fontos a munkamozdulatok rendszerének kialakítása, a fölösleges mozdulatok kiiktatása. Sokszor háttérbe szorul a fémipari képzés során a szerszámok szakszerő fogásának megtanítása (lásd 6. ábra!) A gyakorlati oktatók evidensnek tekintik azt, hogy ezt mindenki tudja. Az ezen a téren meglevı hiányosságok azonban szükségtelen erıkifejtéshez vezethetnek, vagy azt eredményezik, hogy a tanulók nem tudják a munkamozdulat szakszerő és hatékony elvégzését megtanulni.

6. ábra. A szakmai gyakorlat során megtanítandó szerszámfogástípusok

25

A tanulók gyakorlati foglalkozásainak megtervezése során tehát a munkafolyamatok részekre bontjuk, felvázoljuk az elvégzendı munkafolyamatokat, munkamőveleteket, mőveletelemeket és azokat a mozdulatokat, amelyeket a képességek fejlesztése céljából gyakoroltatnunk kell. Ez a tevékenység segít a foglalkozás konkrét tartalmának, a tanulókkal végeztetendı munkatevékenységnek a meghatározásánál, a foglalkozás idıtervének elkészítésénél. A munkafolyamat szerkezetét a 7. ábra mutatja.

7. ábra. A munkafolyamat szerkezete Az ábra egyes szintjein (az elsı szint, a munkafolyamat kivételével) az egyszerőség kedvéért csak két-két elemet tüntettünk fel. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az egyes szintek pontosan két elemet tartalmaznak. Az elemek száma változó lehet. A szakmák egy részében munkafolyamatokat is el lehet különíteni, más szakmák esetében a munkatevékenység szerkezetének legmagasabb szintjét az összetett munkák jelentik. Az építıipari szakmáknál a munkafolyamatok több szakma együttmőködéséhez kötıdnek (például egy épület felépítése a kımőves, az ács-állványozó, a tetıfedı, a bádogos és a burkoló szakmák együttmőködését igényli). Néhány, a munkafolyamatra vonatkozó szakmai példa: • autószerelı szakma: az autó mőszaki vizsgára való felkészítése; • villanyszerelı szakma: családi ház villanyszerelése; • gázvezeték- és készülékszerelı szakma: családi ház gázszerelése;

26

A tevékenységelemzést az autószerelı szakmára fogjuk bemutatni. Az áttekinthetıség érdekében az összetevık közül mindig csak egyet emelünk ki, és azt bontjuk alkotó részeire. Az autószerelı szakma esetében a munkafolyamat az autó mőszaki vizsgára való felkészítése. Ez a következı összetett munkákból áll: motorjavítás, futómő javítás, fékjavítás, sebességváltó javítás, tengelykapcsoló javítás és kormánymő javítás stb. Természetesen két mőszaki vizsga között, egyedi problémák esetén nincs munkafolyamat, csak az egyes meghibásodásoknak megfelelı összetett munkák merülnek fel. Emeljük ki a további elemzés kedvéért az összetett munkák közül a futómő javítást. A futómő javítás összetett munka hibás csapágy esetén a következı munkamőveletekbıl áll: a kerék leszerelése, a hibafeltárás, a kerékcsapágy kiszerelése, a kerékcsapágy beszerelése és a kerék visszaszerelése. Emeljük ki a további elemzés kedvéért a munkamőveletek közül a kerékcsapágy kiszerelését. A kerékcsapágy kiszerelése munkamővelet a következı mőveletelemekbıl áll: a kerékagy kiszerelése, a csapágy lehúzása a féltengelyrıl és a kerékagyból a csapágy kiszerelése. Emeljük ki a további elemzés kedvéért a mőveletelemek közül a kerékagyból a csapágy kiszerelését. A kerékagyból a csapágy kiszerelése mőveletelem további rész-mőveletelemekbıl épül fel: a Seeger-győrő kivétele, a szimmering kivétele és a csapágy kiütése. Emeljük ki a további elemzés kedvéért a rész-mőveletelemek közül a Seeger-győrő kivételét. A Seeger-győrő kivétele a következı mozdulatokból, fogásokból áll: a fogóért nyúl, a fogót megfogja, a fogót a Seeger-győrőhöz viszi, a fogóval a Seeger-győrőt megfogja, a fogóval a Seeger-győrőt kiemeli, a fogót és a Seeger-győrőt leteszi. Láthatóan a mozdulatok, fogások szintje már tovább nem bontható elemekbıl áll. A tevékenységelemzés elvégzése két okból is fontos. A szakmák munkatevékenységeinek oktatása során különbözı szintő mőveletek különíthetık el, és mindegyik szinten elıfordulhatnak új és ismert mőveletek. Az új mőveletek oktatása során a már ismert mőveleteket lehet alapként felhasználni.

27

8. ábra Példa a munkafolyamat szerkezetére

4.3. A tanulók munkafunkciói A tanulók szakértelmét a gyakorlati foglalkozások folyamatában fejlesztjük. A szakértelem az elméleti és gyakorlati ismeretek mellett általános és speciális rendeltetéső (munkafunkciójú) termelési jártasságokból és készségekbıl, más szóhasználattal általános és speciális munkafunkciókból tevıdik össze. Az általános munkafunkciók azért fontosak, mert minden típusú munkánál megtalálhatók, és könnyen átvihetık az egyik típusú munkáról a másikra. Az általános munkafunkciók fejlesztésével a speciális munkafunkciók kialakítását is segítjük, hozzájárulunk a tanulók munkatevékenységének tökéletesítéséhez. 4.3.1. Az általános munkafunkciók

Az általános munkafunkciók teszik lehetıvé, hogy a termelési és a tanulási feladatokat a tanuló meg tudja oldani. Az általános munkafunkciókat többféleképen lehet csoportosítani. A munkavégzés jellegzetes fázisai szerinti megközelítésben általános munkafunkciónak tekinthetı a tervezés, az elıkészítés, a végrehajtás, az ellenırzés és a karbantartás. Az általános munkafunkciók tartalma ebben a megközelítésben: Tervezés

A tervezés feladatai: a munkamővelet megszervezésének és kiszolgálásának tervezése, a termelési dokumentációk felhasználása, a szükséges számítások elvégzése, az anyagok, szerszámok, készülékek kiválasztása, a munka- és a technológiai folyamatok sorrendjének tervezése.

Elıkészítés

Az elıkészítés feladatai: az alapanyagok, félkész termékek, szerszámok és eszközök elıkészítése (helyszínre szállítása és elrendezése), a gépek és berendezések elıkészítése (munkavégzésre alkalmas állapotba hozatala). Végrehajtás

A végrehajtás feladatai: a gépek, berendezések mőködésének irányítása, mőveletek végrehajtása kézi szerszámokkal, a technológiai folyamatok szabályozása.

Ellenırzés

Az ellenırzés feladatai: a technológiai folyamat levezetésének ellenırzése, a gépek, berendezések mőködésének ellenırzése, a munkavégzés helyességének ellenırzése, a termék ellenırzése és értékelése. Karbantartás

A karbantartás feladatai: a gépek, berendezések, szerszámok, mőszerek üzemképes állapotának biztosítása, a munkahely takarítása, rendjének, használhatóságának biztosítása. Más, az oktatás szempontjait hangsúlyozó megközelítésben háromféle általános munkafunkciót különíthetünk el: • a tervezést, • a végrehajtás ellenırzését és • a végrehajtás szabályozását. A tanulónak ugyanis irányítottan vagy önállóan összhangba kell hoznia a tanulási és termelési feladat célját a feltételekkel és eszközökkel, és ennek

alapján kell megválasztania a cselekvéseit. Meg kell terveznie a munkavégzés lépéseit és sorrendjét, és ellenıriznie kell a végrehajtást. A végrehajtás során adódó eltéréseket korrigálnia kell. Az általános munkafunkciók értelmi tevékenységet igényelnek, irányító jellegőek. A tanulási és a munkatevékenység megtervezésénél figyelembe kell venni a tanulók tapasztalatait és képességeit. A tanulóknak olyan mértékő segítséget adjunk, amely biztosítja a tervezési képességeik és önállóságuk fejlıdését. A tervezés tanításakor az elméletben tanult ismeretekre és tevékenységekre építünk. Gyakoroltatjuk a rajzolvasást, a mőszaki dokumentáció elemzését, a szerszámok, készülékek kiválasztását, a munkához szükséges feltételek összeállítását, az ellenırzés eszközeinek kiválasztását, és a technológiai sorrend meghatározását. A tervezés tanításában általában nagyon hasznos az oktató példaként bemutatott tervezı munkája. A tervezési képességek szorosan kapcsolódnak a végrehajtás ellenırzésének munkafunkciójához. A tanulás eredményessége attól függ, hogy mennyire tudja a tanuló a munkáját ellenırizni. A tanuló önellenırzése kiterjed a saját tevékenységre, a munka eredményére, a munkaeszközök állapotára. Az önellenırzés az önértékeléssel kapcsolódik össze. Az önértékelés az ellenırzés eredményeinek a követelményrendszerrel való összehasonlítása. A végrehajtás ellenırzését a tanuló az érzékszerveivel, valamint ellenırzı- és mérıeszközök felhasználásával oldja meg. Az eszközhasználat során fejlıdik a tanuló érzékelésének és észlelésének pontossága. Ennek következtében késıbb érzékszerveivel is képes lesz olyan eltéréseket észlelni, amelyeket korábban csak eszközök felhasználásával vett észre. A végrehajtás ellenırzése során a tanuló feladata a hibák észlelése, felismerése, az eltérés mértékének és okainak megállapítása. A munkatevékenység lassú tanulásának oka gyakran a végrehajtás ellenırzésének a lebecsülése. Ennek sokszor nem a hiányos szakmai elméleti ismeretek az okozói, hanem a tanuló igénytelensége, kritikai érzékének fejletlensége. A tanuló a hibáit nem észleli, nem ismeri fel. Helyes tanulásirányítással fejlesztenünk kell a tanulók ellenırzési képességeit. A tanulók helytelen munkavégzése gyakran az önellenırzés hiányára vagy alacsony színvonalára vezethetı vissza. Az oktatói ellenırzés során hívjuk fel a tanulók figyelmét az önellenırzés fontosságára, mutassunk rá a hibák okaira és elhárításuk lehetıségeire. Az oktatói ellenırzést mindig a tanuló eszközeivel végezzük. A tanuló ne hivatkozhasson arra, hogy az oktató ellenırzı eszközei pontosabb mérést tesznek lehetıvé.

A tanulók önellenırzésének fejlıdését a következı munkaszokások kialakításával segíthetjük: • A tanulók a munka megkezdése elıtt ellenırzik a munkavégzés feltételeit. Gyakran elıfordul például, hogy csak gyakorlat közben jelenti a tanuló, hogy nem elég az anyag a munka elvégzéséhez. • A tanulók megállapítják, hogy milyen eltérések (pl. méret, felületi érdesség, alakhibák) tapasztalhatók a megmunkálandó nyers munkadarabon vagy félkész terméken. • A tanulók a munkájukat minden mőveletelem végrehajtása során (közben és a végén is) ellenırzik, nem csak a munka befejezésekor. A sőrő ellenırzés segíti a hibák kiküszöbölését. A végrehajtás ellenırzésének célja a tervezett munkatevékenység kifogástalan elvégzése. Az ellenırzés során észlelt hibák alapján a végrehajtást módosítani kell. A módosítás szabályozással, korrekcióval lehetséges. A végrehajtás szabályozását a folyamatos korrigálás módszerének tanításával és a szakaszos oktatói beavatkozással végezzük. A munkavégzés tanulása a tanuló szempontjából folyamatos korrigálás, szabályozás. Ennek során a tanuló teljesítménye és a munka minısége is javul. A tanulók módosító, szabályozó tevékenységét az oktatónak irányítania kell. Ezt az irányítást megfigyelései alapján, szakaszos beavatkozással végzi. Az oktató szükség esetén a beavatkozással korrigál. A beavatkozás során feltárja a tanuló által elkövetett hibákat, útmutatást ad a hibák elhárítására, szükség esetén megmutatja a vonatkozó mőveletelem helyes elvégzését, rámutat a követelményekre, emlékeztet a technológiai sorrendre, és figyelmeztet a baleseti veszélyekre. Az oktatói beavatkozás természetesen a tanuló munkájának megszakításával jár, ezért csak indokolt esetekben kerülhet rá sor. Az oktatónak feltétlenül be kell avatkoznia a tanulói munkavégzésbe helytelen, szakszerőtlen és balesetveszélyes munkavégzés esetén. A végrehajtás szabályozása – különösen a munkatanulás kezdeti szakaszában – jelentıs oktatói energiákat köt le, hiszen gyakori oktatói ellenırzésre, a tanulók munkájának folyamatos figyelemmel kísérésére van szükség. Az általános munkafunkciók fejlesztésével a speciális munkafunkciók kialakítását, tanulását segítjük. A speciális munkafunkciók elsajátítása viszont hozzájárul az általános munkafunkciók fejlıdéséhez, hiszen konkrét munkafeladatok megoldása során mőködtetjük azokat. Az általános és a speciális munkafunkciók nyilvánvaló kölcsönhatásban vannak egymással.

4.3.2. A speciális munkafunkciók

Az ismeretek és az általános munkafunkciók egyedül nem biztosítják a magas minıségő és magas termelékenységő munkát. Ehhez a konkrét végrehajtás elemeit is be kell gyakorolni. A gyakorlás folyamatában a tudatos részcselekvések szabványosodnak, kialakulnak a speciális készségek. Ezek tökéletesítik a munkavégzés mennyiségi és minıségi mutatóit. A speciális munkafunkciók teszik lehetıvé, hogy a tanuló a konkrét termelési és a tanulási feladatokat meg tudja oldani. A speciális munkafunkciók tanítása során különös gondot kell fordítanunk a megfelelı tájékoztatásra. Ne csak a megoldandó feladatot ismertessük a tanulókkal, térjünk ki a fejlettségi szintjüknek megfelelı részletességgel a megoldás módjára is. A speciális munkafunkciók egyik lehetséges csoportosítása a következı: • • • •

a kézi mőveletek szerszámok alkalmazása nélkül; a kézi szerszámok alkalmazásával végzett munka; a különbözı gépek kiszolgálásakor végzett mőveletek; a kézi mőveletek automata gépek kiszolgálásakor.

A speciális munkafunkciók egy másik lehetséges csoportosítása a következı: • • • • • •

a kézi mőveletek (lakatos, kımőves, ács stb.) munkafajtái; a gépkezelıi (esztergályos, marós, köszörős stb.) munkafajták; a jármővezetıi (gépjármő, mozdony, traktor stb.) tevékenység; a berendezés-kezelıi (kohászat, vegyipar stb.) tevékenység; a távirányítás, vezérlés munkafajtái; a javító, szabályozó, beállító munkafajták.

Bármelyik megközelítést választjuk is, a speciális munkafunkciók oktatása során biztosítani kell: • az elméleti megalapozottságot; • a tudatos gyakorlást; • a megfelelı oktatói irányítást. Az elméleti megalapozottság a munkavégzéshez szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek felidézésével, az összefüggések megvilágításával biztosítható. A munkavégzés tanításában a tudatos végrehajtás alapvetı fontosságú. A tanulóknak tudniuk kell, hogy mit és miért tesznek. A gyakorlás eredményessége a megfelelı oktatói irányításon múlik. Az oktatónak a szakmai tevékenység elemzése alapján kell feltárnia az okta-

tandó munkafunkciókat. A munkavégzés logikai összefüggései alapján kell meghatároznia a munkafunkciók tanításának sorrendjét, a gyakorlás folyamatát. A tanulók mőszaki ügyességének fejlesztésében nagy jelentısége van a gyakorlás elıtti, részletes magyarázattal kísért bemutatásnak. A szakma oktatása szempontjából nagy jelentısége van annak, hogy az oktató átgondolja a saját szakterületének általános és speciális munkafunkcióit. Ez azért is fontos, mert a szakmunkások egy része a szükségesnél kisebb jelentıséget tulajdonít a szakmai tevékenység megtervezésének, megszervezésének, emiatt tevékenységükben sok az ösztönszerő, nem tudatos elem. Az eredményes oktatás pedig szakmai tudatosság nélkül nem képzelhetı el. Kérdések, feladatok 1. Fogalmazza meg, mit értünk termelési folyamaton és üzemeltetési folyamaton! Keressen példákat mindegyik folyamatra! 2. Állítsa sorrendbe a munkatevékenység alábbi elemeit összetettség alapján! Írjon 1..5 számokat a megnevezések mellé! Az 1-es számot írja a legösszetettebbhez! Munkafolyamat: ____ Mőveletelem: ____ Mozdulat: ____ Összetett munkafeladat: ____ Munkamővelet: ____ 3. Keressen példát saját szakterületérıl a munkatevékenység összetevıire! 4. Sorolja fel az általános munkafunkciókat! 5. Milyen feladatokat adhatunk a tanulóknak a munkatevékenység megtervezésével kapcsolatban? 6. Milyen három elembıl állhat a tanulók önellenırzése a gyakorlati tevékenység során? 7. Fogalmazza meg, mit értünk speciális munkafunkción! Keressen példát erre saját szakterületérıl!

5. A gyakorlati oktatás feltételei A gyakorlati képzés feltételeivel kapcsolatban a szakképzésrıl szóló 1993. évi LXXVI. törvény rendelkezései az irányadóak. A törvényi szabályozás mellett egyes szakmák gyakorlati oktatásának feltételeit a szakmák központi programjai tartalmazzák. 5.1. Személyi feltételek A személyi feltételeknek két oldala van, az oktató és a tanuló. Az eredményes szakképzés érdekében mind a két oldallal szemben követelményeket kell megfogalmaznunk. 5.1.1. Az oktató

A szakképzésrıl szóló törvény szerint a szakképzı iskolában folyó szakmai elméleti és gyakorlati képzést a közoktatási törvényben elıírt képesítéső pedagógusok, illetıleg szakemberek láthatják el. A vállalatnál, gazdálkodó szervezetnél folyó gyakorlati képzésben gyakorlati oktatóként a törvény szerint olyan személy vehet részt, aki megfelelı szakirányú szakképesítéssel, továbbá legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezik. A gyakorlati oktatók kiválasztása során elınyben kell részesíteni a mestervizsgával vagy szakoktatói képesítéssel rendelkezı személyeket. Az egyedi munkahelyre beosztott tanuló gyakorlati képzését és felügyeletét csak olyan személy láthatja el, aki szakirányú szakképesítéssel, továbbá legalább kétéves szakmai gyakorlattal rendelkezik.

9. ábra. Az oktató szerepei a képzésben

Az eredményes gyakorlati képzés egyik feltétele az alaposan képzett oktató. Az oktatónak (a mesternek) szakemberként és pedagógusként is meg kell felelnie. A gyakorlati oktatás alapos szakmai elméleti és gyakorlati felkészültséget valamint módszertani kulturáltságot kíván. Ebbıl következik, hogy az oktatónak szakmai és pedagógiai képzettséggel is rendelkeznie kell. Az oktató személyiségére legyen jellemzı: • a szakma és annak oktatása iránti lelkesedés, érdeklıdés; • a tanulók szeretete, a helyes oktató-tanuló viszony; • a nevelıi (oktatói) tekintély, amely az állandó, következetes, példamutató munkáján alapul; • a szakmai képzés tárgyi feltételeinek fejlesztésére irányuló törekvés; • a szakmai és a módszertani érdeklıdés, felkészültség; • a saját módszertani tapasztalatok hasznosítására való törekvés. Mindezek azért fontosak, mert a szakoktató – akaratán kívül is – követendı magatartási modellként jelenik meg a tanulók számára. A magatartásformák elsajátításában az utánzásos tanulás a legdöntıbb. Ez a tanulás nagyon erısen érvényesül a korai életszakaszokban, valamint akkor, amikor a mintaadó és az utánzó személy pozitív kapcsolatban van egymással. A gyakorlati oktatás során a szakoktató az a személy, aki az ismeretlen, új helyzet által okozott szorongásokat, félelmeket, bizonytalanságokat csökkentheti a tanulókban.

10. ábra. A szakoktató domináns modell a tanulók számára

A gyakorlati oktatás során a szakoktató a domináns modell. Az oktató a helyzetébıl eredı hatalmi pozíció, a jutalmazó-büntetı hatáskör révén is hat a tanulókra, ez azonban már a tudatos pedagógiai tevékenység alapján lesz a tanulókra gyakorolt hatás forrása. Az oktató-tanuló viszonyt alapvetıen meghatározza a tanulócsoport alaphangulata, amely lehet oldott, feszült, meleg, hideg, közönyös. Az oktató személyisége gazdag forrása a nevelıi hatásoknak, és közvetlen meghatározója a tanulói teljesítményeknek. A serdülıkorban levı tanulók általában kritikusan szemlélik az oktatót, aki elsısorban alapos szaktudásával és erkölcsileg értékes emberi vonásaival vívhat ki magának tekintélyt. A nevelıi stílus kapcsán négyféle irányzatot említ a szakirodalom: • Meleg-engedékeny stílus: az oktató érdeklıdı, segítıkész, megbocsátó magatartásával oldott légkört teremt a csoportban. Csökkenti a tanulók szorongását, kudarctól való félelmét. Ennek hatása igen kedvezı: kreativitást fejleszt, azt az érzést kelti a tanulókban, hogy lehet kísérletezni a megszégyenítés veszélye nélkül. A fı, cselekvésre késztetı motívum a sikerre való törekvés lesz a kudarc elkerülése helyett. • Hideg-engedékeny stílus: az oktató közömbös, nincs meghatározó érzelmi kapcsolata a tanulókkal. A tanulók munkavégzés kötelességszerő, pontos, de ennek ellenére nem lesz kellı hatékonyságú. • Hideg-korlátozó stílus: a tanulókhoz főzıdı kapcsolatot a bizalmatlanság, a negatív érzések jellemzik. Az oktató fıként a teljesítményre irányítja figyelmét, szakmai hozzáértését elsısorban környezetének (szakoktató kollégáinak, vezetıinek) akarja bizonyítani. Az eredménytelenség okát a tanulókban és külsı tényezıkben keresi. A tanulók teljesítményükben bizonytalanná, magatartásukban szorongóvá válnak, elsısorban a kudarc elkerülésére törekszenek. • Meleg-korlátozó stílus: az oktató a feladatra koncentrál, szorgalmas csoportokat hoz létre, amelyekre a tanári utasítások, hivatalos elıírások teljes elfogadása a jellemzı. Ez ellentétes az alkotókészség, a kreativitás kibontakozásának lehetıségével. A négy stílus közül a meleg-engedékeny alkalmazása tőnik a legcélravezetıbbnek. 5.1.2. A tanulók

Azt, hogy a tanulók mely szakmákban milyen feltételekkel kezdhetik meg tanulmányaikat, törvény szabályozza. A törvény elıírásokat tartalmaz az

iskolai elıképzettséggel, a szakmai elıképzettséggel, az elızetes szakmai gyakorlattal, illetve a pályaalkalmassági és szakmai alkalmassági feltételekkel kapcsolatban. A szakmai gyakorlati képzésben az a tanuló vehet részt, aki 16. életévét betöltötte. Mivel a magyar iskolarendszerre a 8 osztályos általános iskolai képzés jellemzı, a 9-10. évfolyamot általában a szakképzı iskolában teljesítik a tanulók. Ekkor a szakképzı iskolának lehetısége van arra, hogy a nála oktatott szalmákat a tanulóknak bemutassa, megkönnyítve ezzel szakmaválasztásukat. A szakmák egy része esetén nem kötelezı a 10. évfolyam elvégzése, a képzés alapfokú végzettséggel megkezdhetı; jelenleg az általános iskola befejezése alapfokú végzettségnek minısül. A tanulókkal szemben az iskola a szellemi (értelmi) és a fizikai (fiziológiai) alkalmasság terén támaszthat követelményeket. A szakképzı intézménybe való felvételkor a tanuló szellemi alkalmasságát az általános iskolai bizonyítványa (esetleg felvételi elbeszélgetés) alapján állapítják meg. A szakképzı intézményekbe azonban egyre kevesebb tanuló jelentkezik, így a szellemi alkalmasság vizsgálata egyre inkább háttérbe szorul (csak egyes, úgynevezett „sikerszakmák” esetén maradt meg, ahol túljelentkezés tapasztalható). A jelentkezık fizikai alkalmasságát orvosi vizsgálat dönti el. A kézmőves szakmákban fontos kézügyesség meglétét és szintjét csak munkapszichológiai laboratóriumi vizsgálattal lehetne megállapítani. Ilyen vizsgálatokat a munkaerı felvételekor legfeljebb a munkalélektani állomásokkal rendelkezı nagyvállalatok végeznek. Így az iskolai gyakorlatban elıfordulhat, hogy jó képességő, de alacsony kézügyességő fiatalt is felvesznek szakmunkástanulónak. A felzárkóztatás, a jó képességő, de alacsony kézügyességi szintő tanulók fejlesztése külön foglalkoztatással az oktató feladata. 5.2. A gyakorlati oktatás tárgyi feltételei A tanulók csak olyan munkatanulási feladatokat tudnak megoldani, amilyeneket a tárgyi feltételek lehetıvé tesznek. Éppen ezért kell a tanmőhelyekkel és az elméleti képzés tantermeivel szemben a követelményeket pontosan megfogalmazni. Az egyes szakmák központi programjai általánosan és konkrétan is leírják ezeket az igényeket.

Részlet a géplakatos szalmai központi programjából: „A szakmai elméleti tantárgyak oktatását a szakképzı intézménynek kell ellátni, amelyhez az alábbi termek szükségesek: • szaktantermek: az anyagismeret, a mőszaki ábrázolás, a szakrajz, a szakmai alapismeretek, a szakmai ismeretek, a számítástechnika, a szakmai idegen nyelv tantárgyak oktatásához, • osztálytermek: a fel nem sorolt óratervi elméleti tantárgyak oktatásához. Szakmai gyakorlat oktatásához szükséges tanmőhelyek, laboratóriumok, egyéb gyakorlóhelyek: • tanmőhely: a gyakorlati oktatás elıírt felszereléső iskolai tanmőhely esetén történhet a szakképzı intézményben; ennek hiányában a szakképzı intézmény más intézményekkel, gazdálkodó szervezetekkel együttmőködve – megállapodásban rögzített módon – gondoskodik a gyakorlati oktatás feltételeirıl, • laboratórium: a mőszaki mérések tantárgy oktatásához. A szabadon választható kötelezı szakmai tantárgyak oktatása a tantárgy jellegének megfelelı helyszínen történhet.” 5.2.1. A tanmőhelyekkel szembeni követelmények

• biztosítsák a termelés feltételeit; • meg kell felelniük a módszertani, egészségügyi és a biztonságos munkavégzés követelményeinek. A termelés feltételei • A tanmőhelyeknek biztosítaniuk kell a munkatevékenység feltételeit: • a tantervi feladatok megoldását; • a 14–18 éves tanulók fejlettségi szintjének, életkori sajátosságainak megfelelı munkafeltételeket; • az üzemi (termelési) munkatevékenység minıségi követelményeit (a termelési teljesítmény mennyiségi követelményei nélkül). A módszertani követelmények A tanmőhelyeknek biztosítaniuk kell a korszerő oktató-nevelı munka feltételeit:

• • • •

a tanulók egyéni munkahelyét, egyéni foglalkoztatásának lehetıségét; az üzemszerő termelés lehetıségét; a zavartalan anyag- és energiaellátást; az oktató pedagógusok bemutatási, szemléltetési lehetıségét és eszközeit (falikép, tábla, oktatói munkahely, eredeti munkadarabok stb.).

11. ábra. Tanmőhely Az egészségügyi követelmények A tanmőhelyeknek biztosítaniuk kell az egészségügyi követelmények teljesítését: • a tanulónként legalább 2 négyzetméter helyszükségletet, illetve 15 köbméter légtérfogatot a gépek és a berendezések nélkül; • a természetes és mesterséges világítást; • a természetes és mesterséges szellıztetést; • a megfelelı főtést; • a vízellátást (hideg és meleg víz); • a szennyvíz és a hulladék eltávolítását; • az öltözıt, az illemhelyet, a fürdıt; • a segélyhelyeket.

A biztonságos munkavégzés követelményei A tanmőhelyekben a munka ártalmai és a baleseti veszélyek veszélyeztetik a tanulók egészségét. A baleseti veszélyek egy része a tanulók magatartásán múlik, ezért fontos, hogy oktatással, szoktatással, a rend és a fegyelem következetes betartatásával elızzük meg ezeket a baleseteket. A baleseti veszélyek másik része a balesetmentes munkavégzés feltételeinek megteremtésével küszöbölhetı ki. A balesetek elhárítása a gépekre szerelt védıberendezésekkel, az oktató utasításaival, megfelelı munkaszervezéssel, a biztonsági szabályok betartatásával, valamint az egyéni védıfelszerelések kötelezı alkalmazásával oldható meg. 5.2.2. A munkavégzés helyének kialakítása

Alapvetı szempont a munkahelyi komfort és a biztonságos, egészséges munkavégzés körülményeinek megteremtése, tehát a munkahely ergonómiai szempontok szerint történı kialakítása. • A tanulók számára lehetıvé kell tenni, hogy a munka jellegének megfelelıen optimális testhelyzetben dolgozhassanak. A munkavégzés során fontos például a karok, kezek, lábak elhelyezése mellett a megfelelı látási viszonyok kialakítása. A nem megfelelı testhelyzet, a rossza látási viszonyok rontják a tanulók közérzetét és idı elıtti elfáradáshoz vezetnek. Az ilyen helyzet hamar elveszi a kedvét a munkától, az adott szakmától. • A munkavégzést azzal is biztonságosabbá, hatékonyabbá tehetjük, ha az eszközöket, anyagokat a munkavégzés személyi adottságait figyelembe véve helyezzük el. A munkatárgyakat a munkahelyen úgy kell elhelyezni, hogy a munkavégzés során a tanulónak a mozgások irányát a lehetıleg csak minimális mennyiségben kelljen változtatnia. Ennek érdekében a gyakran használt szerszámok, eszközök a felhasználás helyéhez a legközelebb legyenek elhelyezve. A munkavégzés során használt anyagok, alkatrészek, szerszámok könnyen és biztonságosan elérhetık legyenek, és lehetıleg a felhasználás sorrendjében legyenek elhelyezve. Az egyes szakmák központi programjai (illetve szakmai- és vizsgakövetelményei) tételesen is elıírják azt, hogy a szaktantermek, mérılaborok, tanmőhelyi gyakorlati helyek milyen felszereléssel rendelkezzenek. A géplakatos szakmában például az alábbi elıírások érvényesek:

„A szaktanterem feltételrendszere A szaktanterem kialakításának szempontjai: Az elméletigényes ismeretek feldolgozásához szaktanterem szükséges, ami célszerően egészüljön ki elıkészítı szertárhelyiséggel is. A szaktanterem és az elıkészítı szertár berendezésénél, használatánál be kell tartani a munkavédelmi és biztonságtechnikai, valamint tőzvédelmi szabályokat. A természetes és mesterséges világítás feleljen meg az elıírásoknak, biztosítsa a jó munkavégzés feltételeit. Az ablakokat sötétítıvel is célszerő ellátni. A szemléltetıeszközök elhelyezése célszerően a szertárban történjen, az audiovizuális eszközök könnyen mozgathatók, elérhetıek legyenek. Biztosítani kell a hagyományos szemléltetési módokon túl a szimulációs lehetıségeket is. AV eszközök: • • • • • •

számítógép írásvetítı projektor vagy LCD kivetítı vetítıvászon vagy aktív tábla videolejátszó, TV nagymérető falitábla

Szabványok, katalógusok, segédletek: • • • • •

anyagszabványok gépelemszabványok rajzszabványok szerszám, eszköz adatlapok alkatrész katalógusok”

Feladat: Az alábbi »Falitáblák« lista alapján gondolja át, hogy a központi program mely ismereteket tart olyannyira fontosnak, hogy azoknak mindig »kéznél« kell lenniük! Kapcsolja az egyes ismereteket konkrét tantárgyakhoz!

„Falitáblák • • • • • • • • • •

mőszerek, mérési elvek, készülékek görög kis- és nagybetők a gépiparban használatos mennyiségek képletei és mértékegységük használatos prefixumok és jeleik szakítódiagram a jellegzetes pontokkal keménységmérési értékek szabványos rajzjelek szabványrészletek ábrázolási módok bemutató rajzok, faliképek

Demonstrációs eszközök: • modellek, mechanizmusok • demonstrációs tábla kötıelemekkel • demonstrációs mőszerek Modellek, minták: • • • • • • • •

különbözı mértani testek áthatások metszetek gépelemek gépalkatrészek, egységek tolómérık mikrométerek szögmérık

A mérılaboratórium felszereltsége A helyiség kialakításának szempontjai A laborokat javasolt 12-16 tanuló befogadására tervezni. Ideális esetben minden tanuló önállóan dolgozik. Ha erre nincs mód, tanulópárok dolgozhatnak egy-egy munkahelyen. A munkaasztal nagymérető, a terem talpazatához rögzített, felületükön biztonságosan el kell férni az állandóan szükséges eszközöknek úgy, hogy az adatrögzítés és feldolgozás is lehetséges legyen. A labor

berendezésénél és használatánál be kell tartani az ide vonatkozó munkavédelmi és biztonságtechnikai, valamint tőzvédelmi szabályokat. Audiovizuális eszközök, információhordozók: • • • • • • • • •

írásvetítı projektor vagy LCD kivetítı vetítıvászon vagy aktív tábla videolejátszó, TV nagymérető falitábla fóliák, videofilmek, diaképek számítógép méréseket szimuláló programok bemutató CAD szoftver

Falitáblák: • a tervezett mérési összeállításokhoz kapcsolódó adatok táblázatai • szabványtáblák Mérıeszközök, mőszerek: • • • • •

mechanikai szögmérı mechanikai hosszmérı eszközkészlet tanári mérımőszer készlet mérlegek és súlykészlet idımérı eszközkészlet

Modellek, minták: • mőszer- és mérıeszköz metszetek • jegyzıkönyv minták A tanmőhely felszereltsége A helyiség kialakításának szempontjai: A tanmőhelyt javasolt 12-16 tanuló befogadására tervezni. Ideális esetben minden tanuló önállóan dolgozik. A munkahelyek nagymérető, a terem talpazatához rögzített asztalok, felületükön biztonságosan el kell férni az állandóan szükséges eszközöknek és szerszámoknak. Minden munkahelyen legyen satu és szerszámos fiók. A mőhely berendezésé-

nél és használatánál be kell tartani az ide vonatkozó munkavédelmi és biztonságtechnikai, valamint tőzvédelmi szabályokat. A választott oktatási forma függvényében az elméletigényes munkafeladatok oktatásánál szükség lehet a terem többcélú használatára. AV eszközök: • • • •

írásvetítı projektor vagy LCD kivetítı vetítıvászon vagy aktív tábla videolejátszó, TV

Modellek, minták: • szerszámok, eszközök, munkafogások elemeinek bemutató táblái és mintái Szerszámok, készülékek, gépek: • • • • • •

• • • • • • • •

satupad satuval asztali és oszlopos fúrógép fúrógép satu asztali köszörőgép lemezhajlító gépkaros lemezolló mérıeszközök: – mérıszalag – tolómérı – mikrométer kézi lemezolló szegecshúzó készlet lyukasztókészlet csigafúró készlet fogókészlet menetfúró készlet menesztıkarral menetmetszı készlet reszelı készlet

• • • • • • • • • • • • • • • • •

csavarhúzó készlet villáskulcs-készlet csıkulcskészlet védıszemüveg mentıláda szorítók kalapácsok beütıkészlet vágóolló egyengetılap szegecsfejezı elsısegély doboz védıszemüveg védıkesztyő kézi sarok-csiszológép tárcsás darabológép táblaolló

Tanulói szerszámkészlet: • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

párhuzamsatu 100 mm kalapács 0, 5 kg kalapács 0, 25 kg laposvágó keresztvágó pontozó rajztő fémkörzı fémvonalzó fém mérıszalag csuklós famérıléc tolómérı talpas derékszög reszelık (alak, vágásszám) tőreszelı készlet fémfőrészkeret lappal fa- vagy gumikalapács egyengetılap csavarhúzó készlet fogókészlet

Munkadarabok, anyagok: A helyi adaptált program szerint a bemutatandó és megtanítandó munkafogásokhoz munkafeladatokat (munkadarabokat) szükséges tervezni, amelyeket létszámarányosan kell biztosítani. Ezek lehetnek egyedi produktumok, vagy ha a feladat úgy kívánja, félkész-termékek is.” Kérdések, feladatok 1. Sorolja fel a szakoktató személyiségével szemben támasztott követelményeket! 2. Mit értünk azon, hogy a szakoktató domináns modell a tanulók számára? 3. Sorolja fel a négyféle nevelıi stílust, és azok hatását a gyakorlati képzés eredményére! 4. Milyen dokumentum írja elı a szakképzés tárgyi feltételeit?

Hiba! A hivatkozási forrás nem található. | Módszertan

A gyakorlati oktatás módszertana I. tárgyból önálló tanulási módszer felhasználásával

Készült: A Gyır-Sopron-Moson megyei Pedagógiai Intézettel együttmőködve A TÁMOP 4.1.2-08//B-2009-0006

6. A gyakorlati képzés szakaszai Az egyes szakmák képzési idejét az OKJ írja elı. A szakmák többsége esetén az úgynevezett „szakképzı évfolyamok” száma kettı. Ez azt jelenti, hogy a tanulók az iskola tizedik évfolyamának elvégzése, vagy az érettségi vizsga után, két tanéven keresztül részesülnek olyan képzésben, amely gyakorlati oktatást is tartalmaz. A gyakorlati oktatás aránya a képzésen belül szakmafüggı, a leggyakoribb a 60%–40%, illetve a 70%–30% gyakorlat–elmélet arány, a gyakorlat javára. A gyakorlati képzésre rendelkezésre álló idı három, jól elkülöníthetı részre osztható a képzés tartalma szerint. Ezt a három részt a gyakorlati képzés szakaszainak nevezzük. Ezek a szakaszok a következık: • bevezetı szakasz; • az alapkészségek kialakításának szakasza; • a termelımunkára való átmenet szakasza.

12. ábra. A gyakorlati oktatás szakaszai és idıtartamuk 6.1. A bevezetı szakasz A tanulók egy része úgy választ szakmát, hogy nem rendelkezik arról pontos ismeretekkel. Nem ismeri jól a szakmai munkatevékenységet, annak szépségeit, nehézségeit, problémáit. A szakképzést végzı iskolák sokat tehetnek ez ellen az úgynevezett nyílt napok megszervezésével. Több iskola követi azt a gyakorlatot, hogy a nyílt napok alkalmával a leendı tanulóknak az elméleti képzés mellett a

49

gyakorlati oktatást is bemutatja. Az iskola tanulói a tanmőhelyben végzik a gyakorlati feladatokat, és ezt láthatják a leendı diákok is. További lehetısége a szakképzı iskoláknak az, hogy a tanulók általában már a 8. évfolyam elvégzése után bekerülnek a szakképzı intézménybe, de a konkrét szakmai képzés csak a 10. évfolyamot követıen kezdıdik meg. A közben eltelt idıben az iskolának lehetısége van arra, hogy úgynevezett pályaorientációs órákon mutassa be a 10. évfolyam elvégzése után az adott intézményben tanulható szakmákat. 6.1.1. A bevezetı szakasz szerepe

A bevezetı szakasz szerepe elsısorban az, hogy felkeltse az érdeklıdést a szakma, és annak elsajátítása iránt. 6.1.2. A bevezetı szakasz idıtartama

A bevezetı szakasz a gyakorlati képzés egy rövid, az elsı 1-3 gyakorlati napot magába foglaló része. 6.1.3. Az oktató feladatai a bevezetı szakaszban

A tanulók szakma iránti érdeklıdésének felkeltése elsısorban a szakma jellegzetes termékeinek, munkamőveleteinek bemutatása révén érhetı el. Azoknál a szakmáknál, ahol a munka eredménye valamilyen munkadarab (esztergályos, asztalos, kovács, pék stb.) lehetıleg olyan termékeket kell bemutatni, amelyekkel a tanuló a mindennapi életben találkozik. Ezzel erısíthetjük azt az érzést, hogy munkájának értelme és eredménye lesz. (A mőhelyekben érdemes felkészülni erre, és eltenni a raktárba bemutatásra szánt munkadarabokat.)

13. ábra. Forgácsoló szakma jellegzetes munkadarabjainak bemutatása

50

Bizonyos szakmáknál (karosszérialakatos, autószerelı) a mőhelyben nincs mindig lehetıség a konkrét termék bemutatására. A probléma fényképek, filmfelvételek segítségével oldható meg: a karosszérialakatos fényképet készít az összetört, majd megjavított autóról, és azt mutatja be a tanulónak.

14. ábra. Karosszérialakatos mőhely Az autószerelı végigvezetheti a tanulót a mőhelyen, elmondhatja, hogy az adott jármővön éppen milyen javítást végeznek. Az autókon elvégzett munkával kapcsolatban meg kell említeni, hogy az miért fontos a jármő biztonságos közlekedése, a kényelem, vagy az alacsony fogyasztás stb. szempontjából. Egyes szakmáknál lehetıség van üzemlátogatás szervezésére. Például a forgácsoló, vagy lakatos jellegő szakmát választó tanulókat érdemes elvinni olyan üzembe, ahol az adott szakma képviselıje a végtermék egy összetevıjét készíti. Ekkor be kell mutatni azt, hogy az adott munkadarab milyen szerepet tölt be a végtermékben, és annak jó minısége miért fontos a késztermék szempontjából. Fontos, hogy ne csak az adott szakmára koncentráljunk, hanem adjunk áttekintést az egész üzem munkájáról. Itt lehet kiemelni azt, hogy az adott szakma, szaktudás miért nélkülözhetetlen az üzemen belüli tevékenység tekintetében. További lehetısége az oktatónak a szakma iránti érdeklıdés felkeltésére az, hogy a gyakorlati munka során használt gépeket, szerszámokat

51

megmutatja a tanulóknak. A forgácsoló szakma esetén például nagyon látványos lehet egy CNC-gép bemutatása mőködés közben. Hatásos lehet a korábbi és az új technológia bemutatása, és (például forgácsoló szakma esetén, lásd 15. ábra!) annak érzékeltetése, hogy napjainkban menyivel jobb körülmények között dolgozhatnak a szakmunkások, mint korábban.

15. ábra. Régi és új technika bemutatása A gépek bemutatása során elegendı, ha egy egyszerő alkatrészt készítünk el a géppel, a gépi mővelet közben az oktató beszélhet a géprıl, a munkadarabról, a programozásról stb. Már itt fel lehet hívni a tanulók figyelmét arra, hogy a munkadarab elkészítéséhez mely tantárgyak (szakmai ismeret, anyagismeret, mőszaki ábrázolás stb.) tananyagának ismerete fontos. Az autószerelı tanulóknak meg lehet mutatni például egy környezetvédelmi vizsgálat (zöld kártya) folyamatát. Itt fel lehet hívni a figyelmet a számítógép és a mérımőszerek szerepére. Be lehet mutatni a fényszóró beállításának folyamatát, vagy a kódkiolvasó használatát. A bevezetı szakaszban kell megismertetni a tanulókkal gyakorlati munkahelyüket és annak rendjét (öltözködés, tisztálkodás, házirend, egyéni szerszámok stb.), a baleset és a tőzveszély elhárítására vonatkozó szabályokat. 6.2. Az alapkészségek kialakításának szakasza 6.2.1. Az alapkészségek kialakítása szakasz szerepe

Az alapkészségek kialakításának szakaszát a termelı tevékenység megalapozása szakaszának, alapképzésnek is szokás nevezni. A fı feladat a szakma gyakorlásához szükséges alapvetı jártasságok és készségek kialakítása. Ebben a szakaszban tulajdonképpen a szakma tantervében meghatározott alapmőveleteket kell megtanítani. Az alapképzés szakaszában a termelési feladatokat az oktatási feladatoknak alá kell rendelni.

52

A tanulás történhet produktív és improduktív munkavégzéssel. A produktív munka eredménye valamilyen hasznosítható munkatermék. Ilyen például a fémipari alapképzésben a kalapácsfej vagy a főrészkeret készítése. Az improduktív munka nem eredményez valamilyen hasznosítható munkaterméket, hiszen a munkadarab csak gyakorlásra szolgál (ilyen például a fémipari alapképzésben a fúrás gyakorlása, a kilyuggatott munkadarab a gyakorlás végén eldobható). A tanulás során törekedni kell arra, hogy a tanulók produktív munkadarabokat készítsenek. 6.2.2. Az alapkészségek kialakítása szakasz idıtartama

Ez a szakasz a gyakorlati képzés leghosszabb, a képzési idınek 65-75%-át kitevı része (a kétéves képzési idejő szakmák esetén általában másfél évig tart). A szakasz idıtartama nem határozható meg pontosan, nagyban függ a szakma jellegétıl és a tanulók elırehaladásától. 6.2.3. Az oktató feladatai az alapkészségek kialakítása szakaszban

Az alapkészségek kialakításának szakaszában az oktató feladatai a következık: • Az elméletben tanult szakmai-mőszaki fogalmakat össze kell kapcsolnia a konkrét munkadarabbal vagy munkafolyamattal. Az összekapcsolás célja többes: segíti az elméleti és a gyakorlati ismeretek egységének megteremtését, ugyanakkor biztosítja azt, hogy a tanulók tisztában legyenek a munkavégzés elméleti alapjaival. E nélkül nem képzelhetı el tudatos munkavégzés. Ha a tanuló nincs tisztában azzal, mit miért tesz, akkor tevékenysége a betanított munkáséhoz lesz hasonló. Ha a tanuló ismeri az elméleti alapokat, akkor a tevékenységet más feltételek mellett, különleges helyzetekben is végre tudja hajtani. Példák az elmélet és a gyakorlat összekapcsolására: a) A fémiparban a reszelés során a munkadarab anyagától függıen kell a reszelı vágatosztását megválasztani. Adott anyagú munkarab reszelésekor az oktatónak fel kell hívnia a tanulók figyelmét erre, és érdemes átismételni a vágatosztás fogalmát. b) Az autószerelı szakmában át kell ismételni a nyomaték fogalmát a hengerfejcsavarok meghúzásának tanításakor. c) A burkolónak ismernie kell a területszámítás összefüggéseit a szükséges burkolóanyag kiszámításához.

53

• A hiányos elméleti tudást pótolnia kell megfelelı magyarázatokkal. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy az oktatónak kell megtanítani a teljes anyagot: pusztán arról van szó, hogy az aznapi munkavégzéshez szükséges elméleti ismeretek meglétét megfelelı kérdésekkel ellenıriznie, és szükség esetén pótolnia kell. • Biztosítania kell a jártasságok, készségek tanulásának célravezetı sorrendjét. Ügyelnie kell arra, hogy az egyszerőbbtıl haladjon a nehezebb, összetettebb felé. • A gyakorlati ismereteket, a jártasságokat és a készségeket olyan alaposan kell elsajátíttatnia, hogy azokat a tanulók konkrét termelési feladatok megoldásában biztosan és helyesen alkalmazni tudják. 6.2.4. Példa az alapkészségek kialakításának szakaszában végzett munkára

Nézzünk példákat arra, hogy az alapkészségek kialakítása szakaszban a fémipari alapképzés keretében milyen munkadarabokat készítenek a tanulók. Az alábbiakban három olyan munkadarabot mutatunk be, amely egy gépipari szakközépiskola gyakorlati tanmenetében szerepel. Az alkatréseket az itt jelzett sorrendben készítik el a tanulók.

16. ábra. Az elsı munkadarab térhatású képe

17. ábra. Az elsı munkadarab mőszaki rajza

54

Az alkatrész produktív (azaz valamilyen célra felhasználható) munkadarab. A darab elkészítése elıtt a tanulók már megtanulták az elkészítéshez szükséges mőveleteket. A tanulók munkájukat mőszaki rajz alapján (lásd 17. ábra!) alapján végzik. Lényeges eleme a feladatnak a rajz elemzése. Az oktatónak fel kell hívnia a figyelmet az egyes rajzi jelek jelentésére, értelmezésükre. Kiindulási alapként a tanulók egy 100 mm-nél 1-2 mm-rel hosszabb nyers darabot kapnak. A nyers darabon ellenırizni kell annak síklapúságát. Az elıírt 100 mm-es hossz kialakítása reszeléssel történik. Közben nemcsak a hossz megfelelı értékére kell ügyelni, hanem a hosszabb és a rövidebb oldal merılegességére is. A további munkák számára a reszelt felület szolgál bázisként. A darabon gyakorolják a tanulók az elırajzolást, a fúrást, a süllyesztést és a lekerekítést. A tőrés a hosszméretek esetén ±0,2 mm. A síklapúság ellenırzésekor a reszelésnél korábban tanultakat is fel lehet használni (lásd 18. ábra!) A keresztirányú reszelésnél a reszelı által érintett, és emiatt fényesebb, illetve a reszelı által nem érintett, emiatt sötétebb felületrészekbıl lehet a felületi egyenetlenségekre következtetni.

18. ábra. Keresztirányú reszelés A darab megfelelı színvonalú elkészítése után újabb mőveletek tanulnak, majd a következı darabot készítik el.

55

19. ábra. A második munkadarab Munkadarab elkészítéséhez további alapmőveleteket kellett megtanulni: új elemként jelenik meg a horony és a négyzet alakú rész kimunkálása. Munkájukat ebben az estbe is mőszaki rajz alapján végzik (lásd 20. ábra!). A munkadarab rajza lehetıséget ad arra is, hogy az ábra elemzése alapján újabb rajzi jeleket tanuljanak meg.

20. ábra. A második munkadarab mőszaki rajza

56

A harmadik munkadarab (lásd 21. ábra!) az addig tanultak összefoglalására és értékelésére szolgál. Az addig tanult mőveletek mindegyikét kell tudni az alkatrész elkészítéséhez.

21. ábra. A harmadik munkadarab A munkát ebben az esetben is mőszaki rajz (22. ábra) alapján végzik a tanulók, a mőveleti sorrendet is ez alapján kell meghatározniuk.

22. ábra. A harmadik munkadarab mőszaki rajza

57

Ahogy azt a bemutatott három munkadarab példája mutatja, az alapkészségek kialakításnak szakaszában az egyszerőbbtıl a bonyolultabb felé haladás elvét kell követni, és ügyelni kell arra, hogy mindegyik alapmővelet (pl. reszelés, főrészelés, fúrás, süllyesztés stb.) begyakorlására elegendı idı és alkalom legyen. 6.3. A termelımunkára való átmenet szakasza 6.3.1. A termelımunkára való átmenet szakaszának szerepe

A termelımunkára való átmenet szakaszában a pedagógiai instrukciók (az oktatói közbeavatkozások) száma lecsökken, szerepüket a termelési irányítás veszi át. A tanuló megkapja a megoldandó feladatot, és az oktató egyre többször csak a végrehajtás eredményét ellenırzi. Az önállóság fejlesztése csak akkor kerülhet elıtérbe, amikor a tanulók munkájának minısége már magas fokú, és a diákok teljesítményének fejlesztésére van szükség. 6.3.2. A termelımunkára való átmenet szakaszának idıtartama

Ez a szakasz a gyakorlati képzés befejezı része, a képzési idı 25-35%-a. A szakasz tényleges idıtartama függ a szakma jellegétıl, és attól, hogy a tanulók az elızı szakaszban milyen eredményességgel dolgoztak. 6.3.3. Az oktató feladatai a termelımunkára való átmenet szakaszában

• Biztosítja, hogy a tanult jártasságok és készségek színvonala ne essen vissza. A visszaesés azért fordulhat elı, mert az aktuális termelési feladatok miatt egy részükre esetleg nincs szükség. Ez a szakmai vizsga közelsége miatt is fontos oktatói feladat. Egyes, tanmőhellyel rendelkezı oktatási intézmények ebben az idıszakban be szokták rendelni a gyakorlati képzésüket külsı gyakorlóhelyen teljesítı tanulókat a tanmőhelybe: a vizsga elıtt átismétlik a tanulókkal az alapvetı gyakorlati ismereteket. • Biztosítja, hogy a tanuló tervszerő munkaprogram szerint dolgozzék (a termelési gyakorlatok egy részén éppen a tervszerő munkaprogram hiányzik). • A szakmai irányítás mellett pedagógiai ellenırzést és szakaszos irányítást is végez, mivel bizonyos mérvő oktatói ellenırzésre és irányításra még szükség van.

58

Kérdések, feladatok 1. Sorolja fel a gyakorlati képzés szakaszait! 2. Mennyi ideig tartanak a gyakorlati képzés egyes szakaszai? 3. Mi a bevezetı szakasz szerepe? 4. Mik az oktató feladatai a bevezetı szakaszban? 5. Milyen módszerekkel lehet felkelteni a tanulók érdeklıdését a szakma tanulása iránt? 6. Mire kell törekedni üzemlátogatás szervezésekor? 7. Hogyan oldható meg a szakmai iránti érdeklıdés felkeltése azon szakmák esetén, ahol a munkatevékenység eredménye nem egy konkrét munkadarab? 8. Válasszon ki egy tetszıleges szakmát, és tervezze meg a gyakorlati képzés bevezetı szakaszát! – Milyen munkadarabokat mutatna be a tanulóknak? – Milyen üzemben tenne látogatást, mit mutatna meg ott a tanulóknak? – A szakma mely jellemzı gépeit, szerszámait mutatná be? 9. Mi az alapkészségek kialakításának szerepe? 10. Mik az oktató feladatai az alapkészségek kialakításának szakaszában? 11. Mit értünk produktív és improduktív munkadarabon? 12. Mit értünk azon, hogy az oktatónak össze kell kapcsolnia a szakmai elméletet a szakmai gyakorlattal? 13. Miért fontos az elmélet és a gyakorlat összekapcsolása? 14. Keressen példákat saját szakterületérıl az elmélet és a gyakorlat összekapcsolására! 15. Mi a szerepe a termelımunkára való átmenet szakaszának? 16. Mik az oktató feladatai ebben a szakaszban?

59

Irodalomjegyzék Benedek András (szerk): Szakképzés-pedagógia. Typotex Kiadó, Budapest, 2006. Dunaújvárosi Fıiskola Pedagógia Tanszék: A szakmai gyakorlatok oktatásának módszertana (Tanulmányok) http://indy.poliod.hu/modulok/egyeb/ta032-24tanulm.doc Emıkey András – Rakaczkiné Tóth Katalin – Szilágyi Klára – Völgyesy Pál: A mesterképzés pedagógiája. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2005. Emıkey András – Rakaczkiné Tóth Katalin – Szilágyi Klára – Völgyesy Pál: A gyakorlati oktatás. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2004. Frischherz-Skop: Fémtechnológia 1. B+V Lap- és Könyvkiadó Budapest, 1997. Földes Zoltán – Nagy Tamás – Nyéki Lajos: Pedagógiai alapismeretek. MKIK Szolgáltató Kht, Budapest, 2003. Géplakatos szakmai- és vizsgakövetelmények: https://www.nive.hu/nft/download/ download.php?dir=szvk/rendeletben_kiadott_PDF/&filename=034_ SZVK116_Geplakatos.pdf Gyülingné Schindler Rózsa: Szakmai- és vizsgakövetelmények, vizsgáztatás az új OKJ alapján. Szakképzési Szemle 2007/2, 186–212. oldal. Henczi Lajos: Kézikönyv a szakmai vizsga megszervezéséhez. MKIK: NSZFI Budapest, 2007. Kamocsai Gábor: A gépjármőszerelık gyakorlati oktatásának módszertana (segédlet). Gyır, 1988. Kata János: Korszerő elemzı módszerek a szakképzésben. Typotex Kiadó, Budapest, 2007. Keményfi Róbert: Az ipari „szakmai gyakorlatok” tanításának módszertana. Tankönyvkiadó, Budapest, 1971. Lukács Endréné: Az új rendszerő vizsgáztatás módszertani kérdései. (NSZFI elektronikus tananyag) Lükı István: Szakképzés-pedagógia. Mőszaki Kvk. Budapest, 2007. Országos Képzési Jegyzék https://www.nive.hu/szakkepdb2/okj/download/ download.php?filename=OKJ2007_070423.xls Szakképzési ABC. Competitor-21 Kiadó, Budapest, 1999.

60

Szatmáry Béla: Az ipari „szakmai gyakorlatok” tanításának általános módszertana. Tankönyvkiadó, Budapest, 1971. Szenes György: Az iskolarendszerő szakképzés jelene és jövıje Szakképzési Szemle 2007/3, 293–299. oldal. Udvardi-Lakos Endre: Kompetencia, modularitás – paradigmaváltás a gyakorlatban I. A modularitás. Szakképzési Szemle 2005/4, 91–114. oldal. Udvardi-Lakos Endre: Kompetencia, modularitás – paradigmaváltás a gyakorlatban II. (kompetencia és modularitás), Szakképzési Szemle 2006/1, 91–114. oldal. Udvardi-Lakos Endre: A kompetencia-kártya, avagy paradigmaváltás a gyakorlatban. https://www.nive.hu/kutatas_fejlesztes/szakkepzes_kutatas_2003006/download.php? filename=A_kompetencia_kartya_avagy_paradigmavaltas_a_gyakorlat ban.doc&dir=szakkep_kutatas_files

61