MÓDSZERTAN 1. Főbb demográfiai és gazdasági aktivitási adatok A népesség száma Az 1990-es adat teljes körű népszámlálási adat, 2000. január 1-jétől pedig a népességszámok a 2001. február 1-je népszámlálásból vissza-, illetve továbbszámított adatok. A népesség továbbszámításának módszere 2001. január 1-jétől megváltozott, a természetes népmozgalmi (élveszületési, halálozási) adatokon kívül a nemzetközi vándorlást is figyelembe veszi. A népességadatok – a nemzetközi ajánlásoknak megfelelően, az adott területi egységek gazdasági szívó-taszító hatását is figyelembe véve – lakónépességre vonatkoznak. A területi egységek (régió, megye, város, község) népességszámának meghatározása a lakónépesség fogalma szerint történik. Lakónépesség: az adott területen lakóhellyel rendelkező, de másutt tartózkodási hellyel nem rendelkező személyek, valamint az ugyanezen a területen tartózkodási hellyel rendelkező személyek együttes száma. Várható átlagos élettartam: azt fejezi ki, hogy a különböző életkorúak az adott év halandósági viszonyai mellett még hány évi élettartamra számíthatnak. Módszertani forrás: Demográfiai évkönyv, 2011 (KSH, Budapest, 2012). Gazdasági aktivitás Foglalkoztatott: az a személy, aki a vizsgált időszakban (vonatkozási héten) legalább 1 órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, illetve rendelkezett olyan munkahellyel, ahonnan átmenetileg (betegség, szabadság – ideértve a szülési szabadságot is – miatt) távol volt. A gyermekgondozási díjban (gyed), gyermekgondozási segélyben (gyes) részesülők a nemzetközi ajánlásnak megfelelően nem tekintendők foglalkoztatottnak, hacsak nem végeztek a vonatkozási héten jövedelmet biztosító munkát. Munkanélküli az a személy, akire az alábbi három kritérium egyidejűleg érvényesül: 1) aki az adott héten nem dolgozott, és nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt; 2) a kikérdezést megelőző négy héten aktívan keresett munkát (állami vagy magán-munkaközvetítőt keresett fel, munkáltatókat személyesen keresett meg, hirdetést adott fel vagy hirdetésre válaszolt stb.); 3) rendelkezésre állt, azaz két héten belül munkába tudott volna állni, ha talált volna megfelelő állást. Az említett három feltételtől függetlenül munkanélkülinek számítanak azok, akik találtak már munkát és abban 90 napon belül dolgozni kezdenek. Gazdaságilag aktív népesség: a foglalkoztatottak és a munkanélküliek együttes száma. Gazdaságilag nem aktív az a személy, aki nem sorolható be sem a foglalkoztatottak, sem a munkanélküliek csoportjába. Azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres jövedelmet biztosító munkájuk, és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Aktivitási arány: a gazdaságilag aktívak a megfelelő korcsoportba tartozó népesség százalékában. Munkanélküliségi ráta: a munkanélküliek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népesség százalékában. Adatok forrása: Magyar statisztikai évkönyv, 2011 (KSH, Budapest, 2012).
2. Pénzügyi adatok Nyugdíjak, nyugdíjszerű ellátások: a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által folyósított pénzbeli ellátások. Törvényi rendelkezés alapján 2007-től a Nyugdíjbiztosítási Alap finanszírozási feladatkörébe kerültek át 2006-ig az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott nyugellátások. A MÁV Zrt. Nyugdíjigazgatóság igényelbírálási feladatait 2008. január 1-jétől az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság igazgatási szervei végzik. ESSPROS (a szociális védelem integrált európai statisztikai rendszere): az Európai Uniót alkotó tagállamok szociális védelmi rendszereinek kiadási és bevételi adatait gyűjti egységes, nemzetközi összehasonlításra alkalmas módszertan alapján. Az Eurostat által évente frissített, a felhasználó számára interneten hozzáférhető adatbázis címe: http://epp.eurostat.ec.europa.eu Szociális védelem: közösségi vagy magánszervezetek minden olyan beavatkozása, melynek célja, hogy könnyítsen a különféle kockázatok vagy szükségletek miatt a háztartásokra és az egyénekre nehezedő terheken, feltéve, hogy viszonzatlan és nem egyéni keretek között nyújtják. Szociális védelmi rendszerek kiadásai: az ESSPROS központi rendszere a szociális védelem kiadásait bruttó összegük szerint tartalmazza. A kiadások négy fő kategóriáját különbözteti meg: 1. társadalmi juttatásokra fordított kiadások: a kedvezményezetteknek pénzben vagy áruk és szolgáltatások formájában átadott források 2. adminisztratív költségek 3. transzferek, a szociális védelmi rendszerek között történő átutalások 4. egyéb Társadalmi juttatások: a szociális védelmi rendszerek pénzbeli vagy természetbeni transzferei a háztartások vagy egyének számára abból a célból, hogy meghatározott kockázatok vagy szükségletek terhein könnyítsenek. Az ESSPROS a társadalmi
juttatásokat funkció és típus szerint osztályozza. A funkció az elsődleges célra utal, amellyel a juttatást nyújtják, tekintet nélkül az ellátás jogi vagy intézményi formájára. Az ESSPROS nyolc funkciót különböztet meg, melyek mindegyike személyek vagy háztartások kockázati tényezője vagy szükséglete: 1. betegség, egészséggondozás 2. rokkantság 3. öregség 4. hátrahagyottak 5. család, gyermekek 6. munkanélküliség 7. lakhatás 8. egyéb, máshová nem sorolható társadalmi kirekesztettség A társadalmi juttatások főbb típusai: rendszeres és eseti pénzbeli juttatások, valamint természetbeni juttatások. Vásárlóerő-egység (Purchasing Power Standard, PPS): mesterségesen képzett, közös átszámítási alapként alkalmazott pénznem, amit az Európai Unióban területi összehasonlítások elvégzése céljából használnak a nemzetgazdasági aggregátumok mennyiségének olyan jellegű kifejezésére, mely kiküszöböli az egyes országok közötti árszínvonal-különbségeket. 1 PPS értéke megegyezik 1 euró értékével. Adatok forrása: állami költségvetés, intézményi beszámolók, OSAP adatgyűjtések. Módszertani forrás: Eurostat, ESSPROS-kézikönyv, 2012.
3. Családtámogatások Átlagos létszám (fő):
a tárgyidőszak alatt segélyezettek által igénybe vett napok a tárgyidőszak naptári napjai Igénybe vevők száma (fő): a tárgyhóban az ellátást legalább egy napra igénybe vevők száma. Terhességi-gyermekágyi segély: biztosítási jogviszonyhoz kötött, keresethez igazodó ellátás, mely a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra (168 nap) jár annak az anyának, aki a szülést megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül szül, vagy a biztosítás megszűnését követően 42 napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő 28 napon belül szül. Anyasági támogatás: a szülést követően anyasági támogatásra jogosult az a nő, aki terhessége alatt legalább négyszer – koraszülés esetén legalább egyszer – terhesgondozáson részt vett. Gyermekgondozási díj (gyed): a biztosított szülőt megillető, annak keresetéhez igazodó ellátás, mely a terhességigyermekágyi segélyre jogosító időtartam (168 nap) leteltét követő naptól a szülést megelőző két éven belül megszerzett biztosításban töltött napoknak megfelelő időtartamra, de legfeljebb a gyermek 2. életévének betöltéséig jár, amennyiben a szülő a szülést megelőző két évben legalább 365 napig biztosított volt. A gyermekgondozási díj 1996-ban megszűnt, majd 2000. január 1jével újból bevezetésre került. Gyermekgondozási segély (gyes): fix összegű, alanyi jogon járó ellátás, mely a szülőt, a nevelőszülőt, a gyermeket saját háztartásában nevelő gyámot illeti meg a gyermek 3. életévének (ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig), a tartósan beteg, testi vagy értelmi fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig. Az említett jogosultakon kívül a nagyszülő is jogosult a gyesre, ha a gyermek az 1. életévét betöltötte, gondozása a szülő háztartásában történik, és szülei írásban nyilatkoztak arról, hogy a gyesről lemondanak a nagyszülő részére. Gyermeknevelési támogatás (gyet): fix összegű, alanyi jogon járó ellátás, melyre az a szülő, nevelőszülő, gyám jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől 8. életévének betöltéséig jár. Családi pótlék: az állam havi rendszerességgel nyújtja a gyermek nevelési, iskoláztatási költségeihez. 2010. augusztus 30-tól két formában folyósítják: a még nem tanköteles gyermekek után, illetve a 18. életévüket betöltött, iskolába már nem járó tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekek után nevelési ellátás címen, míg a tankötelezettség teljes időtartamára, valamint a közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekek 20 éves koráig, sajátos nevelési igényű tanulók esetén azok 23. életévéig iskoláztatási támogatásként jár. Adatok forrása: Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), Magyar Államkincstár (MÁK).
4. Gyermekjóléti ellátások Gyermekjóléti alapellátás: a gyermekjóléti alapellátás célja, hogy elősegítse a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, jólétét, a családban történő nevelkedését, a veszélyeztetettség megelőzését és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének a megelőzését. Az ilyen ellátások esetében a szülő felügyeleti joga minden esetben megmarad. Formái: gyermekjóléti szolgáltatás, bölcsődei ellátás, családi napközi, házi gyermekfelügyelet, helyettes szülői ellátás, gyermekek vagy családok átmeneti otthonában történő elhelyezés. Gyermekek napközbeni ellátása: a családban nevelkedő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést biztosító intézmények. Az ellátás biztosítható: bölcsődében, családi napköziben, házi gyermekfelügyelet keretében, valamint a Közoktatási törvény hatálya alá tartozó intézményekben egyaránt. Bölcsőde: a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosító intézmény. Ha a gyermek a 3. évét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. évének betöltését követő augusztus 31-ig nevelhető és gondozható bölcsődében. A bölcsőde az alapellátáson túl szolgáltatásként speciális tanácsadással, időszakos gyermekfelügyelettel, gyermekhotel működtetésével, vagy más, gyermeknevelést segítő szolgáltatásokkal segítheti a családokat. Bölcsődébe beíratott gyermek: a bölcsődébe felvett – nyilvántartásban szereplő – gyermekek száma 1992-ig december 31-i, 1993-tól május 31-i állapotnak megfelelően. Bölcsődei kihasználtsági százalék a beíratott gyermekek számához viszonyítva: a beíratott gyermekek száma a működő férőhelyek százalékában. Bölcsődei kihasználtsági százalék a gondozott gyermekek számához viszonyítva: a gondozott (naponta megjelent) gyermekek száma a lehetséges gondozási napok (működő férőhelyek és nyitvatartási napok szorzata) százalékában. Bölcsődét igénybe vevő gyermekek száma az év folyamán: a január 1-jén beírt és az év folyamán felvett gyermekek száma. Az év közben távozottakat is tartalmazza. Szakképzett bölcsődei gondozó(nő): az a személy, akinek csecsemő- és kisgyermekgondozó(nő)i oklevele van. Családi napközi: a családban nevelkedő 20 hetes kort betöltött, de 14 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosító intézmény, 5–7 férőhellyel. Családi gyermekfelügyelet: saját háztartásban nyújtható napközbeni ellátás, melynek keretében maximum három (kettő és négy év közötti) gyermeket lehet ellátni. Közülük egy a gondozást végző saját gyermeke lehet. Házi gyermekfelügyelet: a gyermekek napközbeni ellátását a szülő vagy más törvényes képviselő otthonában gondozó biztosíthatja, ha a gyermek állandó vagy időszakos ellátása nappali intézményben nem biztosítható (pl. betegség miatt) és a szülő a gyermek napközbeni ellátását nem vagy csak részben tudja megoldani. Gyermekjóléti szolgáltatás: a gyermekjóléti szolgáltatás keretében biztosítani kell a családgondozó tevékenységet, szolgáltatás közvetítésével segíteni a kliens hozzájutását a nem a szolgálat által nyújtott szolgáltatásokhoz, megszervezni a szakmai fórumokat, a helyettes szülői hálózatot, valamint a gyermekek és fiatal felnőttek számára a szabadidős programokat. A gyermekjóléti szolgáltatás ezen alapfeladatokon túl olyan speciális szolgáltatásokat is magában foglalhat, mint a gyermekek utcai szociális gondozása, a lakótelepi gyerekek gondozása és a lelkisegély-telefon működtetése. Gyermekjóléti szolgálat: önálló intézményként, tevékenységként szervezetten vagy más intézménnyel integrációban működő szolgálat, mely biztosítja a gyermekjóléti szolgáltatás feladatainak elvégzését, azaz – összehangolva a gyermekeket ellátó egészségügyi és nevelési-oktatási intézményekkel, illetve szolgálatokkal – szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez. Típusai: önálló gyermekjóléti szolgáltató, gyermekjóléti szolgálat, gyermekjóléti központ. A gyermekjóléti szolgáltatást igénybe vevők: a gyermekjóléti szolgáltató tevékenységet valamely probléma (szociális, mentálhigiénés, életvezetési, anyagi) rendezésére igénybe vevő kiskorú. A nyújtott szolgáltatás az igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére önkéntes alapon, térítésmentesen vehető igénybe. Kapcsolatfelvételt kezdeményezhetnek a gyermekjóléti szolgálatok, a jelzőrendszer tagjai és a gyámhatóságok, de az érintetteket kötelezhetik is az együttműködésre. Az igénybe vevők köre magában foglalja azokat az alapellátásban gondozottakat, akikről készült gondozási terv, a védelembe vettként gondozottakat, és azokat a szakellátásból kikerült gyermekeket, akiket a gyermekjóléti szolgálat utógondoz. 2010-től tartalmazza a szakellátásban elhelyezetett kiskorúakkal végzett gondozási tevékenységet is. Nem tartalmazza a speciális vagy prevenciós szolgáltatásokban részesülő kiskorúakat és a szolgálatnál tanácsadottként megjelenteket sem. Nem halmozott adat, minden gondozott egyszer szerepel, vagy a december 31-i állapot szerint, vagy aszerint, hogy a tárgyévben megszűnt gondozásakor milyen státusz szerint gondozták. A gyermekjóléti szolgálatok speciális szolgáltatásait igénybe vevő gyermekek: az alapfeladatokon túl nyújtható speciális szolgáltatásokban részesülő kiskorúak. Ez lehet: a kapcsolattartási ügyelet, a készenléti szolgálat, az utcai és lakótelepi szociális munka, a kórházi szociális munka, az iskolai szociális munka, az ifjúsági lelki segélytelefon. Halmozott adat, mivel egy gyermek többször és akár többféle speciális szolgáltatásban is részesülhet. A gyermekjóléti szolgálatok prevenciós szolgáltatásait igénybe vevő gyermekek: az alapfeladatokon túl nyújtható prevenciós szolgáltatásokban részesülő kiskorúak. Ez lehet: játszóház, klub vagy csoportfoglalkozás és az iskolai szünidős táborokban való részvétel. Halmozott adat, mivel egy gyermek többször és akár többféle prevenciós szolgáltatásban is részesülhet. Felsőfokú szakirányú végzettség (gyermekjóléti szolgálatoknál foglalkoztatottak esetében): felsőfokú szakirányú végzettségnek minősül a felsőfokú szociális szakképzettség (ezen belül az általános szociális munkás, szociális munkás, szociális szervező, szociálpedagógus, szociálpolitikus), illetve a gyógypedagógusi, pszichopedagógusi és a pedagógiai előadói végzettség.
Jelzőrendszer: törvényben meghatározott személyek, szolgáltatók, intézmények és hatóságok a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése és megszüntetése érdekében kötelesek a gyermekjóléti szolgálathoz jelezéssel fordulni (pl. anyagi ok, környezeti ok, gyermek elhanyagolása vagy bántalmazása). Átmeneti gondozásban részesülő: a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy más törvényes képviselő kérelmére vagy beleegyezésével ideiglenes jelleggel, teljes körű ellátást biztosító gondozásban (átmeneti otthonban, helyettes szülőnél, illetve szülővel együtt családok átmeneti otthonában) részesülő gyermek. A gondozás időtartama legfeljebb 12 hónap. Helyettes szülő: a helyettes szülő a családban élő gyermek átmeneti gondozását a gyermekjóléti szolgálat által készített egyéni gondozási, nevelési terv alapján saját háztartásában biztosítja. Helyettes szülő a külön jogszabályban meghatározott feltételek alapján alkalmas a gyermek átmeneti gondozására, és vállalja, hogy a szükséges ideig a nála elhelyezendő gyermeket gondozza, neveli. A helyettes szülő egyidejűleg – saját gyermekeit is beszámítva – legfeljebb 5 gyermek gondozását végezheti. Gyermekek átmeneti otthona: a gyermekek átmeneti otthonában az a családban élő gyermek helyezhető el, aki átmenetileg ellátás és felügyelet nélkül marad, vagy elhelyezés hiányában ezek nélkül maradna, valamint akinek ellátása a család életvezetési nehézségei miatt veszélyeztetett. Egy intézmény legalább 12, de legfeljebb 40 gyermek teljes körű ellátását biztosítja. Családok átmeneti otthona: az otthontalanná vált szülő kérelmére a családok átmeneti otthonában együttesen helyezhető el a gyermek és szülője, ha az elhelyezés hiányában lakhatásuk nem lenne biztosított, és a gyermeket emiatt el kellene választani szülőjétől. Egy intézmény legalább 12, de legfeljebb 40 felnőtt és gyermek együttes ellátását biztosítja. Adatok forrása: a KSH és a EMMI adatgyűjtései: OSAP 1203 Bölcsődei jelentés, OSAP 1775 A gyermekjóléti alapellátások működési adatai, OSAP 2023 Kérdőív a szociális szolgáltatásokról és gyermekellátásokról.
5. Gyermekvédelem A gyermekvédelmi adatgyűjtések sajátosságai: a gyermekvédelemmel kapcsolatban a KSH három adatgyűjtést szervez. A gyámhatóság tevékenységéről a jegyzők, a városi gyámhivatalok és a területi gyámhivatalok jelentenek a gyermekek lakóhelye szerinti csoportosításban. A területi gyermekvédelmi szakszolgálatok helyzetéről az ellátás helye szerinti besorolásnak megfelelően az adott megyei TEGYESZ szolgáltat információkat. A gyermekotthonok és nevelőszülői hálózatok helyzetéről az intézmény székhelye küldi az adatokat. A gyermekotthonok földrajzi besorolása a székhely megyéjének megfelelően történik. A Fővárosi Önkormányzat által fenntartott, az ország bármely részén elhelyezkedő intézmények adatai Budapestnél kerülnek számbavételre, mivel ezekben főként fővárosi gyermekek élnek. Az országos befogadású intézmények, nevelőszülői hálózatok adatai (pl. FÉSZEK, SOS Gyermekfalvak) a központi irodájuk székhelyéhez tartoznak. A hasonló adattartalommal vagy adatkörökkel bíró táblázatokban a létszámok, értékek különbözőségét az adatgyűjtések fenti sajátosságai eredményezik. Gyámhatóság: a települési önkormányzat jegyzője, a városi és területi gyámhivatal. Gyámügyi ügykörben dolgozó: azok az önkormányzati köztisztviselők, akiknek fő feladata a gyámügyi ügykörhöz kapcsolódik, illetve a városi gyámhivataloknál és a területi gyámhivataloknál foglalkoztatott gyámhatósági ügyeket intézők, a jegyző nélkül. Gyámügyi ügykör: a jogszabály által a gyámhatóság feladat- és hatáskörébe utalt ügyek köre. Gyermekvédelmi gondoskodás: a törvényben meghatározottak szerint elrendelt hatósági intézkedésen alapuló ellátás és védelem. Ha a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges ellátás a szülő beleegyezésével nem biztosítható és ez a helyzet a gyermek fejlődését veszélyezteti, a települési önkormányzat jegyzője, illetve a gyámhivatal a veszélyeztetettség mértékétől függően a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó intézkedéseket tesz (védelembe vétel, családba fogadás, ideiglenes hatályú elhelyezés, átmeneti nevelésbe vétel, tartós nevelésbe vétel, utógondozás elrendelése, utógondozói ellátás elrendelése). Veszélyeztetett kiskorú: az a települési önkormányzat jegyzője által nyilvántartott kiskorú, akinek a fejlődését környezeti, magatartásbeli, anyagi, egészségi okok nehezítik, akadályozzák. Védelembe vétel: ha a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a települési önkormányzat jegyzője a gyermeket védelembe veszi. Gyámság alatt álló kiskorú: aki nem áll szülői felügyelet alatt, és részére a gyámhatóság gyámot rendelt ki. Gyám: a gyámhivatal a kiskorú részére gyámot rendel, ha ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben helyezte el, és pert indított a szülői felügyelet megszüntetése iránt, vagy ha átmeneti vagy tartós nevelésbe vette a gyermeket. Gyám lehet a nevelőszülő, a gyermekotthon vezetője, vagy hivatásos gyám. Ugyancsak gyámot kell rendelni, ha a gyámhivatal a gyermeket ideiglenesen harmadik személynél helyezi el, és pert indít a gyermekelhelyezés megváltoztatása iránt. Gyámkirendelésnek van helye akkor is, ha a szülők kérelmére a gyámhivatal engedélyezi, hogy a gyermeknek a szülők által megjelölt családba fogadó személy legyen a gyámja. Gondnokság alatt áll: a korlátozottan cselekvőképes, illetve cselekvőképtelen felnőtt, akit a bíróság cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezett.
Gondnok: a gyámhatóság nevezi ki az arra rászoruló személy részére. Általános jelleggel, vagy a cselekvőképességet korlátozó ítéletben meghatározott ügyekben – a gondnokság alá helyezett személy vagyonának kezelője és törvényes képviselője. Indokolt esetben – vállalása esetén – a gondnokolt gondozását is ellátja. Örökbefogadás: az örökbefogadó és a kiskorú örökbefogadott között gyámhatósági engedéllyel családi kapcsolatot létesítő jogviszony. Örökbe fogadható gyermek: az a kiskorú, akit tartós nevelésbe vettek, és az az átmeneti nevelt, akit örökbe fogadhatónak nyilvánítottak. Örökbefogadásra alkalmas személy: az a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő személy, aki a gyámhivatal örökbefogadás előtti eljárása során hozott határozata értelmében alkalmas gyermek örökbefogadására. Gyermekvédelmi szakellátás: a szakellátás keretében kell biztosítani az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek otthont nyújtó ellátását, a fiatal felnőtt további utógondozói ellátását, valamint a szakellátást más okból igénylő gyermek teljes körű ellátását. Az ellátás biztosítható gyermekotthonban, nevelőszülőnél vagy ápolást, gondozást nyújtó intézményben. Gyermekvédelmi szakszolgálat: a megyei és a fővárosi önkormányzat a gyermekvédelmi szakszolgáltatást gyermekvédő intézet vagy más, szakszolgáltatást nyújtó intézet (együtt: területi gyermekvédelmi szakszolgálat) működtetésével biztosítja. A szakszolgálat ellátja a gondozási hely meghatározásával, az ideiglenes elhelyezési feladatot ellátók kijelölésével, a nevelőszülői hálózattal, az örökbefogadás szakmai előkészítésével, a gondozott gyermekek gondozásával, egyes nevelésbe vett gyermekek gyámságával, gondnokságával, a nyilvántartással, a megyei bizottság működtetésével kapcsolatos feladatokat. Kiskorú: az a személy, aki 18. életévét nem töltötte be, kivéve, ha házasságot kötött. Fiatal felnőtt a gyermekvédelmi szakellátásban: az a 18 éves és idősebb személy, aki a 25. életévét még nem töltötte be, és gyermekvédelmi gondoskodásból – nagykorúvá válása miatt – kikerülve utógondozásban, utógondozói ellátásban vagy otthonteremtési támogatásban részesül. Sajátos nevelési igényű: az a gyermek, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, b) pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar). Fogyatékkal élő a gyermekvédelmi szakellátásban: az a gondozott, akit a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, illetve az Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottságok valamelyike annak minősített. Átmeneti nevelésbe vétel: a gyermekek átmeneti nevelésbe vétele a gyermekvédelmi szakellátás keretébe tartozó hatósági intézkedés. Mindaddig biztosítja a családi környezete által veszélyeztetett gyermek otthont nyújtó ellátását, amíg annak családja képessé válik visszafogadására. Az átmeneti nevelésbe vett gyermek szüleinek szülői felügyeleti joga szünetel. Tartós nevelésbe vétel: a gyermekvédelmi szakellátás keretébe tartozó hatósági intézkedés otthont nyújtó ellátást biztosít azon gyermekek számára, akinek nincs szülői felügyeletet gyakorló szülője, és kirendelt gyám útján nem lehet gondoskodni neveléséről, vagy szülei hozzájárultak ismeretlen személyek által történő örökbefogadásához. Ideiglenes hatállyal elhelyezett: az a gyermekvédelmi szakellátásban részesülő kiskorú, akit azonnali intézkedést igénylő veszélyeztetettsége miatt helyezett el az illetékes hatóság a nevelésre alkalmas, azt vállaló különélő szülőnél vagy más hozzátartozónál, illetve személynél, ha ezekre nincs lehetőség, nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben. Utógondozói ellátás: a gyámhivatal rendelheti el az előzőleg gyermekvédelmi szakellátásban részesülő fiatal felnőtt kérésére, ha létfenntartását önállóan biztosítani nem tudja, nappali tagozaton folytat tanulmányokat, illetve szociális bentlakásos intézménybe való felvételét várja. Utógondozás: az átmeneti vagy a tartós nevelés megszűnése után – kivéve, ha a gyermeket örökbe adták – a gyámhivatal legalább egy év időtartamra elrendeli a gyermek és a fiatal felnőtt utógondozását, feltéve, hogy azt ő maga is kéri. Célja, hogy a személyre szóló tanácsadással, segítségnyújtással elősegítse az érintett családi környezetbe való visszailleszkedését, önálló életének megkezdését. Fenntartó: az a természetes vagy jogi személy, aki a törvényben és más jogszabályban meghatározott feltételek szerint gondoskodik az ellátásokhoz, az intézmények működéséhez szükséges feltételekről. Ápolást, gondozást nyújtó intézmény a gyermekvédelmi szakellátásban: a szociális törvény (1993. évi III. törvény) hatálya alá tartozó, fogyatékosokat ápoló-gondozó bentlakásos intézmény, illetve a fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek lakóotthona. Gyermekotthon: otthont nyújtó ellátást biztosít az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermekek számára. Befogadja az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtteket is. Magában foglalja a korábban külön intézménytípusként létező csecsemőotthonokat is. Több típusa létezik: lakásotthon, utógondozó otthon, speciális, különleges és általános gyermekotthon. Általános gyermekotthon: otthont nyújtó ellátást biztosít az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermekek számára. Befogadja az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtteket is. Maximum 40 férőhelyes. Speciális gyermekotthon: a súlyos pszichés vagy disszociális tüneteket mutató, illetve pszichoaktív szerekkel küzdő gyermekek számára fenntartott otthont nyújtó intézmény. Különleges gyermekotthon: a tartósan beteg, illetve fogyatékos, valamint koruk miatt különleges ellátást igénylő gyermekek számára fenntartott otthont nyújtó intézmény.
Utógondozó otthon: a 18. életévüket betöltött, korábban gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő fiatal felnőttek elhelyezésére szolgáló intézmény. Általános iskola, diákotthon és gyermekotthon: a tanév rendjéhez igazodóan működő közoktatási intézmény, amelynek egyik részlege ellát gyermekotthoni feladatokat is. Lakásotthon: olyan gyermekotthon, amely legfeljebb 12 gyermek otthont nyújtó ellátását biztosítja önálló lakásban vagy családi házban, családias körülmények között. Az általános lakásotthonokon túl gyűjtőfogalomként magában foglalja a speciális és különleges lakásotthonokat, valamint az utógondozó lakásotthonokat is. Általános lakásotthon: olyan gyermekotthon, amely legfeljebb 12 gyermek otthont nyújtó ellátását biztosítja önálló lakásban vagy családi házban, családias körülmények között. Külső férőhely: a területi gyermekvédelmi szakszolgálat, a nevelőszülő, a gyermekotthon vagy utógondozó otthon által működtetett – az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt számára – lakhatást nyújtó külső hely, jellemzően albérlet. Befogadó otthon: olyan gyermekotthon, amely az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek számára nyújt teljes körű ellátást. Nevelőszülői hálózat: nevelőszülőkből és hivatásos nevelőszülőkből áll. Gyermekvédelmi szakszolgálat, gyermekotthon vagy civil szervezet a fenntartója, tevékenysége működési engedélyhez kötött. Nevelőszülő: az a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő személy lehet, aki alkalmas a nála elhelyezett gyermek kiegyensúlyozott fejlődésének biztosítására, és a családjába történő visszakerülésének támogatására. A nevelőszülő alkalmasságát a nevelőszülői hálózat szakemberei vizsgálják. A nevelőszülőt tevékenységéért díjazás illeti meg, melynek összegét a mindenkori költségvetési törvény határozza meg. A nevelőszülő lehet hagyományos és hivatásos. Hagyományos nevelőszülő: legfeljebb 5 (2010-től maximum 4) gyermeket nevelhet. Hivatásos nevelőszülő: legalább 3, legfeljebb 8 (2010-től maximum 7) gyermeket nevelhet. Tevékenységét speciális foglalkoztatási jogviszony keretében látja el, amely munkaviszonynak számít. A hivatásos nevelőszülőt díjazás illeti meg, aminek legkisebb mértékét a mindenkori éves költségvetési törvény határozza meg. Adatok forrása: a KSH adatgyűjtései: OSAP 1208 Jelentés a gyermekotthonok és nevelőszülői hálózatok helyzetéről; OSAP 1209 Jelentés a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok helyzetéről; OSAP 1210 Jelentés a gyámhatóság tevékenységéről; OSAP 2023 Kérdőív a szociális szolgáltatásokról és gyermekellátásokról.
6. Szociális támogatások Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások: a települési önkormányzat szociális rászorultság esetén a jogosult számára rendszeres és eseti pénzbeli vagy természetbeni segélyt állapít meg az 1993. évi III. törvényben, valamint az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint. Természetben nyújtott szociális ellátások: pénzbeli ellátás helyett természetbeni szociális ellátás formájában nyújtható pl. a lakásfenntartási támogatás, az átmeneti segély, a temetési segély. A természetbeni ellátás olyan támogatás, amellyel a rászorulót alapvető szükségleteinek kielégítésében az önkormányzat anyagi javak biztosításával, szolgáltatások kifizetésével segíti. A pénzbeli ellátás helyett nyújtott természetbeni ellátás elsősorban az élelmiszer-, a tankönyv-, a tüzelősegély, a közüzemi díjak kifizetése, a gyermekintézmények térítési díjának kifizetése. A pénzben és a természetben nyújtott ellátások adatai nem adhatók össze! Aktív korú: a 18. életévét betöltött, de a reá irányadó nyugdíjkorhatárt, illetőleg a 62. életévét még be nem töltött személy. Aktív korúak ellátása: lásd Rendszeres szociális segély. Rendszeres szociális segély: a települési önkormányzatok által nyújtott, jövedelempótló pénzbeli ellátás, amelynek célja, hogy megélhetést biztosítson a jövedelemmel nem rendelkezők számára. 2006. július 1-jétől megváltozott az ellátás jogosultsági feltétele és a támogatás összegének számítási módja. Korábban a települési önkormányzat rendszeres szociális segélyt állapított meg annak a személynek, aki a 18. életévét betöltötte, aktív korú, de munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve vakok személyi járadékában részesült, valamint az aktív korú nem foglalkoztatottaknak, feltéve, hogy megélhetése más módon nem biztosított. A jogosultság és az összeg megállapítása a család egy főre jutó havi jövedelme alapján történt. Az új feltételű támogatásra egy családban egyidejűleg csak egy személy jogosult, a jogosultság és az összeg megállapítása az ún. fogyasztási egységre vetített jövedelem alapján történik a korábbi egy főre jutó jövedelem helyett. A fogyasztási egység a családtagoknak a családon belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma. Az első nagykorú családtag, illetve fogyatékos gyermek arányszáma 1,0, míg a házastársé (élettárs) 0,9, az első és a második (nem fogyatékos) gyermeké 0,8, valamint minden további gyermek arányszáma 0,7. Minden nagykorú fogyatékos személy arányszáma 0,2-vel növekszik. A támogatás összegét úgy határozzák meg, hogy a támogatás törvényben meghatározott legmagasabb összegéből kivonják a család havi összjövedelmét. 2009-ben jelentősen átalakult a szociális támogatások rendszere. Ebben az évben vezették be az aktív korúak ellátását, amely a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás. Az ellátás feltétele, hogy nem biztosított a megélhetés, azaz ha a családnak az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 90%-át, és vagyona nincs. Az aktív korúak ellátása keretében a rászorulók életkoruk, egészségi állapotuk, munkaképességük alapján rendszeres szociális segélyben vagy foglalkoztatást helyettesítő támogatásban (korábban rendelkezésre állási támogatás, bérpótló juttatás) részesülhetnek. Azok az aktív korúak ellátására jogosult személyek, akik egészségkárosodott személynek minősülnek, vagy betöltötték 55. életévüket, valamint azok, akik 14 éven aluli gyermekük
napközbeni intézményi ellátását nem tudják biztosítani, továbbra is rendszeres szociális segélyt kapnak. 2009. január 1-jétől támogatott álláskereső jogcímen segély nem állapítható meg, de a korábban megállapított segély tovább folyósítható. 2010. január 1-jétől a települési önkormányzatok helyi rendeletben – méltányossági alapon - a rendszeres szociális segélyre jogosultak további köreit határozhatják meg. A támogatás maximális összege 2011-ben 60 600 forint volt. Foglalkoztatást helyettesítő támogatás: azt az aktív korúak ellátására jogosult munkaképes személyt illeti meg, aki neki fel nem róható okból nem tud munkát végezni. Az ellátás neve 2009 és 2010 között rendelkezésre állási támogatás, 2011. január 1-jétől augusztus 31-ig bérpótló juttatás volt. Az ellátás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege, 2009. január 1jétől, 28 500 forint. A közcélú foglalkoztatás intézménye miatt – melynek minimális időtartama 90 nap volt, és amelynek időtartama alatt az ellátásra jogosultak munkabért kaptak (Szt. 36–37. §) – 2009–2010-ben az egy főre jutó havi átlagos segélyösszeg 12 helyett 9 hónapra lett kiszámítva. 2011. január 1-jétől a közcélú foglalkoztatás megszűnt, ezért ettől az évtől az egy főre jutó havi átlagos segélyösszeg számításánál 12 hónapos időtartamot vettünk alapul. Ennek megfelelően, az adatok összehasonlíthatósága érdekében a 2009. és 2010. évi adatokat visszamenőleg módosítottuk. Időskorúak járadéka: a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. 2005. december 31-ig a települési önkormányzat időskorúak járadékában részesítette azt a nyugdíjkorhatárt betöltött személyt, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladta meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át, egyedülálló esetén 95%-át. 2006. január 1-jétől a törvény nemcsak a családi állapot szerint differenciálja a támogatás mértékét, hanem életkor alapján is. Eszerint magasabb összegű időskorúak járadékában részesíti a 75 éves és idősebb egyedülálló személyeket, akiknek havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át nem éri el. Rendszeres gyermekvédelmi támogatás: célja az volt, hogy elősegítse a gyermek családi környezetben történő ellátását, nevelését, és megelőzze a gyermek kiemelését a családból. A települési önkormányzat a gyermeket rendszeres támogatásban részesítette, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladta meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, és a családban történő nevelkedés nem állt a gyermek érdekével szemben. 2006-tól a rendszeres gyermekvédelmi támogatás beépült az alanyi jogon járó családi pótlékba. A korábban ehhez kapcsolódó természetbeni juttatásokra (ingyenes étkezés, ingyen tankönyv) való jogosultság megmaradt, az ellátás neve rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre változott. A kedvezményre jogosultaknak évente két alkalommal 5800–5800 Ft pénzbeli támogatást folyósítanak. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény: lásd Rendszeres gyermekvédelmi támogatás. Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás: a támogatást 2006-tól vezették be, az ellátásra a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek gyámja jogosult, ha a gyermek tartására köteles és nyugellátásban vagy baleseti nyugellátásban vagy nyugdíjszerű rendszeres szociális pénzellátásban vagy időskorúak járadékában részesül. Havi összege az öregségi nyugdíjminimum 22%-a (2011-ben 6270 Ft), amit évente két alkalommal 8400–8400 Ft összegű pótlék egészít ki. 2006 és 2008 között még 12 hónapra, 2009-től pedig már – a pótlék összegének figyelembevételével – 14 hónapra számoltuk az ellátás egy főre jutó havi átlagos összegét. Az adatok összehasonlíthatósága érdekében visszamenőleg módosítottuk a 2006–2008. évek adatát. Óvodáztatási támogatás: 2009-ben bevezetett támogatás, amelyet a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek szülője évente kétszer (júniusban és decemberben) igényelhet, amennyiben három-, vagy négyéves gyermekét beíratta az óvodába, és gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járásáról. Az ellátás célja, hogy a szülők minél korábbi életkorban beírassák gyermeküket az óvodába. 2011-ben az ellátás maximális összege gyermekenként 30 ezer forint volt. Átmeneti segély: a települési önkormányzat képviselő-testülete a létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére átmeneti segélyt nyújt. Átmeneti segély pénzintézeti tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható. Az átmeneti segély adható alkalmanként és havi rendszerességgel. Elsősorban azokat a személyeket indokolt átmeneti segélyben részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások – különösen betegség, elemi kár – miatt anyagi segítségre szorulnak. Lakásfenntartási támogatás: a települési önkormányzat lakásfenntartási támogatást nyújthat a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak, azaz – a törvényben meghatározott feltételek szerinti jogosultaknak (normatív lakásfenntartási támogatás), – az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személyeknek, – az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerinti jogosultaknak (helyi lakásfenntartási támogatás) az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez. 2011. szeptember 30-ig normatív lakásfenntartási támogatásra volt jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladta meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 20%-át meghaladta. Ezt követően normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és a háztartás egyik tagjának sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás havi összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával. Adósságkezelési szolgáltatás: a szociálisan rászorult személyek részére nyújtott lakhatást segítő ellátás, a jogosult adósságcsökkentési támogatásban és adósságkezelési tanácsadásban részesül. A települési önkormányzat adósságkezelési szolgáltatásban részesíti azt, akinek
– az adóssága meghaladja az 50 000 Ft-ot, és a tartozása legalább hat hónapja fennáll, vagy közüzemi díjtartozás miatt a szolgáltatást kikapcsolták, valamint – az egy főre jutó havi jövedelem és lakás mérete, illetve minősége nem haladja meg az önkormányzat rendeletében meghatározott mértéket, továbbá – vállalja a tartozás – az önkormányzat által nyújtott adósságcsökkentési támogatás után – fennmaradó részének a kifizetését és az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt. Adósságnak minősül a közüzemi díjtartozás, a közösköltség-hátralék, a lakbérhátralék és a hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből fennálló hátralék. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás: a települési önkormányzat képviselő-testülete a gyermeket rendeletében meghatározott mértékű rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerül. Temetési segély: a települési önkormányzat képviselő-testülete temetési segélyt nyújthat annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. Lakáscélú támogatás: az önkormányzat éves költségvetésében elfogadott célokra adható támogatás, feltételeit a lakáscélú támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet szabályozza. Köztemetés: a haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzatnak kell gondoskodnia annak a személynek közköltségen történő eltemettetéséről, akinek nincs vagy nem lelhető fel tartásra köteles és képes hozzátartozója. Ápolási díj: a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. 2005. szeptember 1-jétől a fokozott ápolást igénylő fogyatékosokat gondozókat magasabb összegű ápolási díj illeti meg, amelynek összege 30%-kal magasabb az alanyi jogon járó ápolási díjnál. A települési önkormányzat méltányossági alapon ápolási díjat állapíthat meg annak a hozzátartozónak is, aki a 18. életévét betöltött, tartósan beteg személy gondozását végzi. Közgyógyellátás: a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapot megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentésére közgyógyellátási igazolvány adható ki. A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkező személy térítésmentesen jogosult a társadalombiztosítás által támogatott egyes gyógyszerekre, gyógyászati segédeszközökre és gyógyászati ellátásokra. 2006. július 1-jétől bevezették az ún. egyéni gyógyszerkeretet, a társadalombiztosítás által támogatott gyógyszerkészítményekre költhető maximum havi 12 000 Ft összeggel. Súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményei: személygépkocsi-szerzési támogatás, személygépkocsiátalakítási támogatás és közlekedési támogatás. A támogatások feltételeit – a hatályon kívül helyezett – a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet szabályozta. A 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet értelmében a személygépkocsi-szerzési és átalakítási támogatás megállapítása 2011. július 2-től átkerült a szociális és gyámhivatalok hatáskörébe. 2013. január 1-jétől a súlyosan mozgáskorlátozott személyeknek járó közlekedési támogatás megszűnik, ettől az időponttól új jogosultság már nem állapítható meg. Megváltozott munkaképességű dolgozók ellátása: lásd a 10. fejezet módszertanát. Fogyatékossági támogatás: A fogyatékossági támogatás a 18. életévüket betöltött, önálló életvitelre képtelen vagy mások állandó segítségére szoruló, súlyosan fogyatékos személyek részére járó pénzbeli juttatás. Otthonteremtési támogatás: az otthonteremtési támogatás célja az átmeneti vagy tartós nevelésből kikerült fiatal felnőtt lakáshoz jutásának elősegítése. Támogatásra jogosult az, akinek legalább hároméves időtartamú folyamatos nevelésbe vétele a nagykorúvá válásával szűnt meg, és készpénzének, ingatlan vagyonának értéke a nagykorúvá válásakor nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hatvanszorosát. A támogatás iránti igényt a kérelmező a nagykorúvá válást követően, de legkésőbb a 24. évének betöltéséig nyújthatja be. A gyámhivatal határozata alapján a települési önkormányzat a támogatást a központi költségvetés terhére biztosítja. Gyermektartásdíj megelőlegezése: a gyámhivatal a bíróság által jogerős határozatában megállapított gyermektartásdíjat megelőlegezi, ha a tartásdíj behajtása átmenetileg lehetetlen, és a gyermeket gondozó személy nem képes a gyermek részére szükséges tartást nyújtani, feltéve, hogy a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó jövedelem összege nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát. A gyámhivatal határozata alapján a települési önkormányzat jegyzője a gyermektartásdíj megelőlegezését a központi költségvetés terhére biztosítja. A folyósítás időtartama a kérelem benyújtásának napjától az alapul szolgáló ok előrelátható fennállásáig, legfeljebb 3 évig tart. A megelőlegezett gyermektartásdíjat a kötelezett az államnak kamattal megtéríti. A meg nem térült összeget adók módjára kell behajtani, az adózás rendjéről szóló törvény szerint. Adatok forrása: a KSH adatgyűjtései: OSAP 1206 Kimutatás a pénzben és természetben nyújtható támogatások adatairól; OSAP 1210 Jelentés a gyámhatóság tevékenységéről, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, valamint a Magyar Államkincstár.
7. Szociális alapszolgáltatások és nappali ellátás Szociális alapszolgáltatások: megszervezésével a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan nehéz helyzetben lévő egyéneknek, hogy otthonukban, lakókörnyezetükben önálló életvitelüket fenntarthassák, valamint egészségi, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáikat megoldhassák.
Szociális étkeztetés: olyan alapszolgáltatás, melynek keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguknak, illetve eltartottjaiknak tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. Házi segítségnyújtás: olyan alapszolgáltatás, melynek keretében gondoskodni kell azokról az időskorúakról, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek, illetve azokról a pszichiátriai betegekről, fogyatékos személyekről és szenvedélybetegekről, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de amúgy képesek önmaguk ellátására. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás: a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. Támogató szolgáltatás: célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása, a fogyatékos személy önrendelkezésén alapuló önálló életvitelének megkönnyítése, elsősorban lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítésével. Közösségi ellátás pszichiátriai betegek részére: célja a pszichiátriai betegek lakókörnyezetben történő gondozása, gyógyulásuk és rehabilitációjuk elősegítése. Közösségi ellátás szenvedélybetegek részére: célja a szenvedélybetegek lakókörnyezetben történő gondozása, gyógyulásuk és rehabilitációjuk elősegítése. Utcai szociális munka: keretében biztosítani kell az utcán tartózkodó hajléktalan személyek helyzetének, életkörülményeinek figyelemmel kísérését, szükség esetén ellátásának kezdeményezését, az ehhez szükséges intézkedések megtételét. Családsegítés: a szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok részére az ilyen helyzethez vezető okok kialakulásának megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. Családsegítő tevékenységek, többek között: – szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadás, – családgondozás, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítése, – a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtása. Családsegítő szolgálat: családsegítést nyújtó intézmény/szolgáltató, amely a jelzőrendszertől kapott információ alapján feltérképezi az ellátási területen élő szociális és mentálhigiénés problémákkal küzdő családok, személyek körét, és személyesen felkeresve tájékoztatja őket a családsegítés céljáról, tartalmáról. Feladatai: adatok gyűjtése a megfelelő tájékoztatás érdekében, pszichológiai, jogi és egyéb tanácsadás szervezése, szabadidős programok szervezése, önsegítő csoportok szervezése. A családsegítő szolgáltatást igénybe vevők: a családsegítő szolgálat tevékenysége személyes kapcsolat keretében vehető igénybe. A nyújtott szolgáltatás az igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére önkéntes alapon, térítésmentesen vehető igénybe. A családsegítő szolgáltatás során esetként értelmezendő az adott problémával, problémaegyüttessel történő foglalkozás annak lezárásáig. A terminus magában foglalja mindazon ügyfelek számát, akiket ellátott gondozottként vagy a szolgáltatást igénybe vevőként tartanak számon. Egy esetnek számít például, ha valaki felkeresi a szolgálatot, és kér egyszeri és utána lezártnak tekinthető szolgáltatást, valamint egy esetnek számít egy lezárt gondozás is (figyelmen kívül hagyva a találkozások számát). A tárgyév során megkezdett, de december 31-ig nem lezárt gondozás is egy esetnek számít. Ugyanazon személynek, családnak tehát az év során több lezárt esete is lehet. Esetkezelés során azokat a személyeket kell figyelembe venni, akik igénybe vették valamely esetkezelési típust (pl. pszichológiai, jogi, egészségügyi stb.), és részt vettek azon. Minden személy külön-külön kerül az adatfelvételbe. Falu- és tanyagondnoki szolgáltatás: célja az aprófalvak és a külterületi lakott helyek intézményhiányából eredő települési hátrányok enyhítése, az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatáshoz, valamint egyes alapellátásokhoz való hozzájutás biztosítása. Falugondnoki szolgáltatás hatszáz lakosnál kisebb településen, tanyagondnoki szolgáltatás legalább hetven és legfeljebb négyszáz lakosságszámú külterületi vagy belterületi lakott helyen működtethető. Nappali ellátást nyújtó intézmények: hajléktalan személyek és meghatározóan a saját otthonukban élő, 18. életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek, fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai és szenvedélybetegek, 3. életévüket betöltött, felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek részére biztosítanak lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, étkeztetésre, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére. Egy intézményben többféle típusú ellátás is működhet. Idősek klubja: meghatározóan a saját otthonukban élő, szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes időskorúak számára biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, étkezésre, valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére. Fogyatékosok nappali intézménye: meghatározóan a saját otthonukban élő, a 3. életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre nem szoruló fogyatékos, illetve autista személyek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, étkezésre, valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére. Szenvedélybetegek nappali intézménye: meghatározóan a saját otthonukban élő, 18. életévüket betöltött, fekvőbeteggyógyintézeti kezelést nem igénylő szenvedélybetegek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, étkezésre, valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére.
Pszichiátriai betegek nappali intézménye: meghatározóan a saját otthonukban élő, 18. életévüket betöltött, fekvőbeteggyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai betegek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, étkezésre, valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére. Nappali melegedő: lehetőséget biztosít a hajléktalan személyek részére a közösségi együttlétre, pihenésre, alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére, étkezésre. Demens személy: aki rendelkezik a Pszichiátriai/Neurológiai Szakkollégium által befogadott demenciacentrum, vagy a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal, vagy pszichiáter, neurológus, geriáter szakorvos demenciakórképet megállapító szakvéleményével. Demens személyek nappali ellátása megszervezhető önálló intézményi formában, illetve más nappali ellátás részeként. Engedélyezett férőhelyek: az intézmény működési engedélyében szereplő férőhelyek. Adatok forrása: az EMMI és a KSH adatgyűjtései: OSAP 1207 Kimutatás egyes szociális alapszolgáltatásokról és nappali ellátást nyújtó intézmények adatairól; OSAP 1696 A családsegítő szolgálatok működési adatai; OSAP 2023 Kérdőív a szociális szolgáltatásokról és gyermekellátásokról.
8. Szociális ellátás elhelyezéssel Tartós bentlakásos szociális intézmények: tartós jelleggel folyamatos ellátást, nappali és éjszakai tartózkodást, ápolást, gondozást, illetve rehabilitációt nyújtó intézmények. Idősek otthona: ápolást, gondozást nyújtó tartós bentlakásos szociális intézmény, ahol elsősorban azoknak a nyugdíjkorhatárt betöltött személyeknek az ápolását, gondozását végzik, akiknek az egészségi állapota rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel. Az idősek otthonába az a 18. évét betöltött személy is felvehető, aki betegsége miatt nem tud önmagáról gondoskodni. Fogyatékos személyek otthona: ápolást, gondozást, és/vagy rehabilitációt nyújtó tartós bentlakásos szociális intézmény, ahová az a fogyatékos személy vehető fel, akinek oktatására, képzésére, foglalkoztatására, valamint gondozására csak intézményi keretek között van lehetőség. A fogyatékosok otthonában elkülönítetten kell gondoskodni a fiatalkorú és a felnőtt korú személyek ellátásáról. Pszichiátriai betegek otthona: olyan, ápolást, gondozást, és/vagy rehabilitációt nyújtó tartós bentlakásos szociális intézmény, amelybe az a krónikus pszichiátriai beteg vehető fel, aki az ellátás igénybevételének időpontjában nem veszélyeztető állapotú, akut gyógyintézeti kezelést nem igényel, és egészségi állapota, valamint szociális helyzete miatt önmaga ellátására segítséggel sem képes. Szenvedélybetegek otthona: olyan, ápolást, gondozást, és/vagy rehabilitációt nyújtó tartós bentlakásos szociális intézmény, amelybe az a személy vehető fel, aki szomatikus és mentális állapotát stabilizáló, illetve javító kezelést igényel, önálló életvitelre időlegesen nem képes, de kötelező intézeti gyógykezelésre nem szorul. Hajléktalan személyek otthona: olyan, ápolást, gondozást, és/vagy rehabilitációt nyújtó tartós bentlakásos szociális intézmény, melyben azoknak a hajléktalan személyeknek a gondozását kell biztosítani, akiknek ellátása átmeneti szálláshelyen, rehabilitációs intézményben nem megoldható, és koruk, egészségi állapotuk miatt tartós ápolást, gondozást igényelnek. Átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézmények: (a hajléktalanok éjjeli menedékhelye és átmeneti szállása kivételével) ideiglenes jelleggel, legfeljebb egyévi időtartamra teljes körű ellátást biztosítanak. Időskorúak gondozóháza: olyan, átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézmény, ahova azok az időskorúak, valamint azok a 18. életévüket betöltött beteg személyek vehetők fel, akik önmagukról betegségük miatt vagy más okból otthonukban időlegesen nem képesek gondoskodni. Fogyatékos személyek gondozóháza: olyan, átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézmény, melyben azok a fogyatékos személyek helyezhetők el, akiknek ellátása családjukban nem biztosított, vagy az átmeneti elhelyezést a család tehermentesítése teszi indokolttá. Pszichiátriai betegek átmeneti otthona: átmeneti elhelyezést biztosító szociális intézmény, ahová azok a pszichiátriai betegek vehetők fel, akiknek ellátása más intézményben vagy a családjukban átmenetileg nem oldható meg, viszont tartós bentlakásos intézményi elhelyezése vagy fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelése nem indokolt. Szenvedélybetegek átmeneti otthona: olyan, átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézmény, amely azoknak az elhelyezését biztosítja, akiket (addiktológus, pszichiáter) szakorvosi vélemény alapján szenvedélybetegnek minősítettek, és ellátásuk családjukban vagy lakókörnyezetükben átmeneti jelleggel nem oldható meg. Hajléktalan személyek átmeneti szállása: azoknak a hajléktalan személyeknek az elhelyezését biztosítja, akik az életvitelszerű szálláshasználat és a szociális munka segítségével képesek az önellátásra. Hajléktalanok éjjeli menedékhelye: az önellátásra és a közösségi együttélés szabályainak betartására képes hajléktalan személyek éjszakai pihenését, valamint krízishelyzetben éjszakai szállás biztosítását lehetővé tevő szolgáltatás. Hajléktalanok időszakos átmeneti szállása és időszakos éjjeli menedékhelye: a hajléktalanok átmeneti szállását, az éjjeli menedékhelyet, valamint a nappali melegedőt működtető fenntartó a közterületen, vagy lakhatásra alkalmatlan helyiségben életvitelszerűen tartózkodó hajléktalan személyek ellátásának, a közvetlen életveszély elhárításának érdekében a téli időszakban (november 1-je és április 30-a között) időszakos férőhelyeket biztosíthat. Lakóotthon: olyan 8–12 (külön jogszabályban meghatározott esetben 14) pszichiátriai, szenvedélybeteget vagy fogyatékos személyt befogadó tartós bentlakásos szociális intézmény, amely az ellátást igénybe vevő részére életkoruk, egészségi állapotuk és önellátásuk mértékének megfelelő ellátást biztosít.
Egyéb otthon: egyik fent említett típusba sem sorolható. 2004-től a statisztikai számbavétel módszertani változásának következtében számuk jelentősen csökkent. Engedélyezett férőhelyek: az intézmény működési engedélyében szereplő férőhelyek. Működő férőhelyek: az engedélyezett férőhelyek közül a ténylegesen használatba vehető férőhelyek tárgyév december 31-én. Nem tartalmazza a tartósan (6 hónapnál hosszabb ideig) szünetelő férőhelyeket. Telephely: az intézmény ellátást biztosító székhelye, illetve a központi ügyintézés helyétől eltérő postai címen levő és önálló működési engedéllyel rendelkező ellátási hely. Egy telephelyen többféle típusú ellátás is működhet. Fenntartó: a szociális és gyermekellátást nyújtó intézmény működési engedélyében megjelölt szervezet, amely az adott intézményt működteti. 2006-tól a fenntartókat összevontan tartalmazó táblákban a „többcélú kistérségi társulás” a „települési önkormányzat” sorában szerepel. Bentlakásos szociális intézmények férőhely-kihasználtsági százaléka: az ellátottak száma a működő férőhelyek százalékában tárgyév december 31-én. A területi megoszlást is magában foglaló táblák az adatokat az intézmények székhelyének földrajzi helye szerint tartalmazzák. Így a Fővárosi Önkormányzat által fenntartott, az ország bármely részén elhelyezkedő intézmények adatai Budapestnél kerülnek számbavételre, mivel ezekben főként fővárosi ellátottak élnek. Adatok forrása: a KSH adatgyűjtései: OSAP 1202 Kimutatás a tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények működési adatairól; OSAP 2023 Kérdőív a szociális szolgáltatásokról és gyermekellátásokról.
9. Táppénz A táblákban az alkalmazásban állók, egyéni vállalkozók és társas vállalkozások tagjainak táppénzes adatai szerepelnek a Magyar Államvasutak adataival együtt, 1998-ig az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral külön megállapodást kötők adatai nélkül. Táppénz: a biztosítási jogviszony fennállása alatt a keresőképtelenség időtartamára, de legfeljebb egy évig, illetve a biztosítási jogviszony megszűnését követően 30 napon át folyósított keresetpótló ellátás, amely a betegszabadság kimerítése után vehető igénybe, kivéve a gyermekápolási táppénzt és az üzemi balesetet, amelyeknél első naptól jár a táppénz. Táppénzre jogosult az, aki a biztosítás fennállása alatt, vagy annak megszűnését követő első, második vagy harmadik napon válik keresőképtelenné, és az egészségbiztosítási törvényben meghatározott mértékű egyéni egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. Táppénzes nap: a keresőképtelenségi napok közül azok a napok, melyekre a biztosított táppénzt kapott (naptári napokban). Táppénzes eset: az adott időszakban kezdődött keresőképtelenségi esetek közül azon esetek, melyekre táppénzt fizettek. Baleseti táppénz: annak a biztosítottnak vagy baleseti ellátásra jogosultnak jár, aki üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés következtében keresőképtelenné válik. A kiegészítő tevékenységet végző vállalkozó és a foglalkoztatott nyugdíjas csak baleseti táppénzre jogosult. Betegszabadság: a munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelenség idejére naptári évenként 15 munkanap betegszabadság illeti meg, melynek költsége a munkáltatót terheli. (1992. január 1. és 1995. december 31. között ez 10 munkanap volt). Adatok forrása: Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP).
10. Nyugdíjak, ellátások, járadékok és egyéb járandóságok 2012. január 1-jéén a nyugdíjrendszer gyökeresen átalakult két fő rendezőelv mentén: Saját jogon nyugdíjat – két kivételtől eltekintve – csak korbetöltött személyek részére lehet megállapítani, illetve folyósítani. Kivételt képeznek a nőknek 40 év jogosultsági idő alapján járó nyugdíjak, illetve az 1955. előtt született volt fegyvereseknek járó (korhatár alatti) nyugdíjak. Ez utóbbiak azonban 2012-től újonnan már nem állapíthatók meg. A nyugdíjkorhatárt be nem töltött személyek részére még 2012 előtt megállapított különféle korai öregségi nyugdíjak (pl. előrehozott öregségi nyugdíj, korkedvezményes nyugdíj, korengedményes nyugdíj, bányásznyugdíj, művésznyugdíj) átalakultak korhatár előtti ellátássá, szolgálati járandósággá (az 1955-ben vagy azt követően született volt fegyveresek esetén), átmeneti bányászjáradékká és balettművészeti életjáradékká. Ezek az ellátások – meghatározott feltételek teljesülése esetén – 2012-től átmenetileg még újonnan is megállapíthatók. A korhatár betöltésekor ezeket az ellátásokat (közös elnevezésük: életkoron alapuló ellátások) öregségi nyugdíjként folyósítják tovább. A másik jelentős változás a megváltozott munkaképességűeket érinti, két új ellátás, a rokkantsági és a rehabilitációs ellátás bevezetésével. Ugyanakkor megszűnt a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a rendszeres szociális járadék, az átmeneti járadék. 2012. január 1-jétől rehabilitációs járadék sem állapítható meg, a korábban megállapított járadékok fokozatosan futnak ki a rendszerből. Azok rokkantsági nyugdíját, akik 2012 előtt betöltötték az öregségi nyugdíjkorhatárt, 2012-től öregségi nyugdíjként folyósítják. 2012. január 1-jével az átmeneti járadékból rokkantsági ellátás lett, míg a korhatár alatti rokkantsági nyugdíjak és a rendszeres szociális járadékok a rokkantsági csoporttól, illetve az életkortól függően alakultak át rokkantsági
ellátássá, illetve rehabilitációs ellátássá. A megváltozott munkaképességűeknek járó ellátások a nyugdíjkorhatár elérésekor nem alakulnak át automatikusan öregségi nyugellátássá. Ennek megállapítását az ellátott személynek kell kezdeményeznie. A 2012. január 1-jei változások a hozzátartozói nyugellátásokat érdemben nem érintették. Nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban részesülők: azok az ellátottak, akik a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által folyósított ellátásban részesülnek. Az ellátórendszer 2012. évi átalakítása előtt a „Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők” megnevezés volt használatban. Nyugdíjasok fogyasztóiár-indexe: a nyugdíjasok fogyasztóiár-indexe a nyugdíjasoknak a termékek és szolgáltatások részletes csoportjai szintjén kifejezésre jutó sajátos fogyasztási szerkezetének hatását tükrözi. A nyugdíjasok szempontjából kitüntetett három termék-, illetve szolgáltatáscsoport (élelmiszerek, gyógyszerek, lakhatással kapcsolatos kiadások) aránya a nyugdíjas fogyasztói kosárban mintegy 60%. A mutató számítása során a termékek és szolgáltatások körében nem vettük figyelembe a gyermekneveléssel, gondozással kapcsolatos tételeket. 2002 óta a nyugdíjak reálérték-alakulásának mérése a nyugdíjasok fogyasztóiár-indexe alkalmazásával történik. Egy ellátottra jutó ellátás havi összegének indexei: a nyugdíjasokra és az egyéb ellátásokban részesülőkre együttesen számított átlagos ellátás változását méri. A mutató tartalmazza a nyugdíjemelések és egyéb (eseti) intézkedések hatását, függetlenül attól, hogy azok az állomány egészére vagy annak csak egy részére vonatkoznak-e, továbbá mindazokat az állománycserélődésből adódó változásokat, amelyek a nyugdíjast/ellátottat egyedileg nem érintik (az állományból kikerülők és az oda bekerülők ellátási színvonala eltérő). Az öregségi nyugdíj legkisebb összegét törvény állapítja meg, emelésének végrehajtási szabályait kormányrendelet szabályozza. Tisztított nyugdíjindexek: a nyugdíjban részesülőkre számított indexek. Az indexek tartalmazzák a januári és az évközi nyugdíjemeléseket, valamint a nyugdíjas állományra, illetve annak egy részére kiterjedő intézkedéseket, ha azok hatása a nyugdíjba beépül (ilyen pl. a 13. havi nyugdíj fokozatos bevezetése, illetve 2007-ben a vizitdíj bevezetésével összefüggő nyugdíjemelés). Nem veszik viszont számításba egyrészt azokat az intézkedéseket, amelyek a nyugdíjszintet tartósan nem növelik (mint pl. a 2002. évi egyszeri 19 000 forintos juttatás), másrészt a nyugdíjasok állományának változásából eredő, a nyugdíjasokat egyedileg nem érintő hatásokat. A nyugdíjak tisztított reálérték-indexe a nyugdíjak vásárlóerejének változását méri. Igénybejelentés (indítás): a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez az igénylő a nyugdíj vagy egyéb ellátás, illetve szolgálati idő elismerése iránt igényt nyújt be az államigazgatási eljárást, illetve a társadalombiztosítási ellátásokat szabályozó jogszabályoknak megfelelően. Teljesítő határozat: a benyújtott igény kedvező elbírálását tükröző, a közigazgatási hatósági eljárás szabályainak eleget tevő határozat, valamely nyugdíj vagy egyéb ellátás folyósításának elrendelésére. A teljesítő határozatok száma a tárgyévben hozott határozatokat jelenti, függetlenül attól, hogy tárgyévi vagy korábbi igénybejelentés lett-e lezárva, illetve a nyugdíj (ellátás) folyósítása kezdetének hatálya tárgyévi vagy tárgyévet megelőző időpont. Főellátás: ugyanazon személy részére többféle ellátás folyósítása esetén az ellátások közötti rangsorolásban az előrébb álló ellátás. Az osztályozás 2011. december 31-ig a nyugdíj, a járadék, a nyugdíjszerű szociális ellátás sorrendet követte. A nyugdíjon belül első helyen a saját jogú nyugdíj, ezen belül az öregségi és öregségi jellegű nyugdíj állt. 2012-től az ellátások rangsora: öregségi nyugdíj, életkoron alapuló ellátások, megváltozott munkaképességűeknek járó ellátások, hozzátartozói ellátások, mezőgazdasági szövetkezeti járadék, baleseti járadék, rokkantsági járadék, házastársi pótlék és jövedelempótlék, egyéb járandóság. Kiegészítő ellátások: többféle ellátás esetén a főellátáson kívül folyósított ellátás. (Lásd Főellátás.) Teljes ellátás: főellátás és kiegészítő ellátás együttes összege. Nőknek 40 év jogosultsági idő alapján járó nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő, akiknek a keresőtevékenységgel és gyermekneveléssel szerzett együttes jogosultsági ideje eléri a 40 évet, és ebből legalább 32 évet keresőtevékenységgel töltött. A törvény legalább 5 gyermek felnevelése esetén csökkenti a keresőtevékenység 32 éves követelményét. Hozzátartozói nyugellátás: a túlélő hozzátartozó számára járó rendszeres pénzbeli ellátás, amit az elhunyt nyugdíjas (vagy mezőgazdasági szövetkezeti járadékos), vagy nyugdíjban nem részesülő, de nyugdíjjogosultságot (vagy mezőgazdasági szövetkezeti járadékra való jogosultságot) szerzett személy jogán állapítanak meg. Hozzátartozói nyugellátás az özvegyi nyugdíj, ideiglenes özvegyi nyugdíj, szülői nyugdíj és az árvaellátás. Özvegyi nyugdíj: házastársnak, élettársnak, elvált személynek és külön élő házastársnak – meghatározott feltételek esetén – életkorára vagy rokkantságára, vagy az elhalt jogán árvaellátásra jogosult eltartott gyermekekre tekintettel járó hozzátartozói nyugellátás. Szülői nyugdíj: az elhunyt biztosított (nyugdíjas) szülőjének, nagyszülőjének, meghatározott feltételek fennállása esetén nevelőszülőjének járó ellátás. Árvaellátás: az elhunyt nyugdíjas, illetve nyugdíjban nem részesülő, de nyugdíjjogosultságot szerzett elhunyt személy gyermekének, örökbe fogadott gyermekének, meghatározott feltételek esetén nevelt gyermekének, testvérének, unokájának járó ellátás. Pótlékok és kiegészítések: rendszeres vagy egyösszegű kifizetések, amelyek általában a nyugdíjak vagy az egyéb ellátások kiegészítésére szolgálnak. A pótlékokra és kiegészítésekre az ellátott családi állapota, közéleti szereplése, egészségügyi rászorultsága stb. következtében válhat jogosulttá, az irányadó jogszabályok alapján. A pótlékok a külső forrásból finanszírozott ellátások körébe tartoznak. Rendszeres pótlékok és kiegészítések pl. a politikai rehabilitációhoz kapcsolódó ellátások, lakbérhozzájárulás, cukorbeteg-támogatás, nemzeti helytállásért pótlék, nemzeti gondozási díj stb.
A 2011. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozó fogalmak: Saját jogú nyugdíj: a jogosultat a biztosításban töltött ideje és járulékfizetése alapján megillető ellátás. Az öregségi és öregségi jellegű nyugdíjak, a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjak és a rehabilitációs járadék tartozik ide. Öregségi nyugdíj: előírt nyugdíjkorhatár betöltése, előírt szolgálati idő esetén, nyugellátási igénybejelentésre teljesítő határozat alapján kapott nyugdíj. Az öregségi nyugdíjak közé sorolódnak az előrehozott öregségi nyugdíjak, a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjak, a korkedvezményes idő beszámításával megállapított öregségi nyugdíjak, a szolgálati nyugdíjak, az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjai, a polgármesteri nyugdíjak. A korhatár alatti öregségi nyugdíjasok a korhatár elérése után automatikusan a korbetöltött öregségi nyugdíjasok kategóriájába kerülnek. Öregségi jellegű nyugdíj: a korengedményes nyugdíj, az előnyugdíj, a bányásznyugdíj és a korbetöltött rokkantsági nyugdíj közös megnevezése egyes nyugdíjstatisztikai kimutatásokban. Rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj: a nyugdíjkorhatár betöltése előtt a munkaképesség-romlással összefüggésben – a rokkantság mértékét is figyelembe vevő – igénybe vett nyugdíj. Rehabilitációs járadék: 2008. január 1-jétől bevezetett ellátás a rokkantnyugdíjazás rendszerében a fennmaradt munkaképesség fejlesztésére. A rehabilitációs járadékra 50–79 százalékos mértékű egészségkárosodás fennállása esetén azok jogosultak, akik szoros és aktív együttműködést vállalnak a munkaügyi hatóssággal. A járadék összege 20%-kal magasabb, mint a rokkantsági nyugdíj. A járadékos személy a munkaügyi hatóságoktól ún. rehabilitációs szolgáltatás formájában segítséget kap az elhelyezkedéshez. 2012. január 1-jétől újonnan nem állapítható meg. Korhatár alatti rokkant: az a személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt még nem érte el, és rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül. Korbetöltött rokkant: az öregségi nyugdíjkorhatárt elért rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjas. Foglalkoztatáspolitikai nyugdíjak: a korengedményes nyugdíj, az előnyugdíj és a bányásznyugdíj közös megnevezése a nyugdíj-statisztikai kimutatásokban. Ezek az ellátások egy tekintet alá esnek az öregségi nyugdíjjal, és az öregségi jellegű nyugdíjak közé sorolódnak be. Korengedményes nyugdíj: az érintettnek a munkáltatóval a nyugdíjaztatásáról szóló megállapodása alapján folyósított nyugdíj. Feltételek: az életkor legfeljebb öt évvel lehet alacsonyabb a nyugdíjkorhatárnál, valamint a jogszabály által előírt szolgálati idővel rendelkezni kell. Előnyugdíj: a munkanélkülivé vált biztosított részére korábban megállapított és folyósított nyugdíj. 1998. január 1-jével az előnyugdíjazás lehetősége megszűnt. Bányásznyugdíj: a bányászati tevékenységet abbahagyni kényszerülő személynek életkorára tekintet nélkül járó, az öregségi nyugdíj szabályai szerint számított nyugdíj. Egészségkárosodott személyek pénzbeli ellátásai: annak a személynek nyújtott rendszeres pénzellátás, akinek a meghatározott mértékű egészségkárosodása keresőtevékenység folytatásának időtartama alatt keletkezett, és ezzel összefüggésben a jelenlegi vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas. Formái: átmeneti járadék, rendszeres szociális járadék, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka. 2012-ben bevezetett fogalmak: Saját jogon járó nyugdíjak és ellátások: Az öregségi nyugdíjak, az életkoron alapuló ellátások, valamint a megváltozott munkaképességűeknek járó ellátások – ideértve a „kifutó” rehabilitációs járadékot és a bányászok egészségkárosodási járadékát is – összefoglaló megnevezése a nyugdíjstatisztikában. Öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik. A korbetöltött öregségi nyugdíjasok mellett nem korbetöltöttként az öregségi nyugdíjasok közé sorolódnak a legalább 40 év jogosultsági idő alapján nyugdíjban részesülő nők és az 1955. előtt született, 2012 előtt szolgálati nyugdíjban részesült volt fegyveresek, akik a korhatár betöltése után átkerülnek a korbetöltött öregségi nyugdíjasok közé. Életkoron alapuló ellátások (korhatár alattiaknak járó ellátások): a nyugdíjkorhatárt be nem töltött személyek részére folyósított ellátások, melyek a 2012 előtti különféle korai öregségi nyugdíjakat váltották fel. Az ide tartozó ellátások (korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, átmeneti bányászjáradék, balettművészeti életjáradék) a nyugdíjkorhatár betöltése után korbetöltött öregségi nyugdíjjá alakulnak át. A megváltozott munkaképességűeknek járó ellátások: A megváltozott munkaképességű személyek részére folyósított ellátások összefoglaló megnevezése a nyugdíjstatisztikában. A rokkantsági ellátás, a rehabilitációs ellátás, a – 2012-től újonnan már meg nem állapítható – rehabilitációs járadék, valamint a bányászok egészségkárosodási járadéka tartozik ide. Rokkantsági ellátás: a jogosultsági feltételeket teljesítő megváltozott munkaképességű személyeknek járó egészségbiztosítási ellátás. A bevezetéskor rokkantsági ellátásként folyósították tovább a korábban megállapított I. és II. csoportos rokkantsági nyugdíjat, az átmeneti járadékot, valamint az 57 évet betöltöttek III. csoportos rokkantsági nyugdíját és rendszeres szociális járadékát. Új igénylő rokkantsági ellátást legfeljebb 60%-os egészségi állapot esetén kaphat, amennyiben nem rehabilitálható. Ugyanilyen egészségi állapotú, de rehabilitálható igénylőnek az öregségi nyugdíjkorhatár öt éven belüli betöltése esetén állapítható meg az ellátás. További feltétel a kérelmet megelőző öt évben fennálló legalább 1095 napos biztosítási jogviszony. Az újonnan megállapított rokkantsági ellátás összege az egészségi állapottól és a rehabilitáció lehetőségétől függ. Rehabilitációs ellátás: a jogosultsági feltételeket teljesítő megváltozott munkaképességű személyeknek járó egészségbiztosítási ellátás. A bevezetéskor rehabilitációs ellátásként folyósították tovább az 57 évet be nem töltött személyek korábban megállapított III. csoportos rokkantsági nyugdíját és rendszeres szociális járadékát. (Ellátásuk végleges formáját komplex felülvizsgálatot követően határozzák meg.) Új igénylőnek rehabilitációs ellátás akkor állapítható meg, ha legfeljebb 60%-os egészségi állapotúnak és rehabilitálhatónak minősítik. További feltétel a kérelmet megelőző öt évben fennálló legalább 1095 napos
biztosítási jogviszony. Az újonnan megállapított rehabilitációs ellátás időtartama a rehabilitáció időtartama, de legfeljebb 3 év. Az ellátási összeg az egészségi állapottól és a rehabilitálhatóság fokától függ. Adatok forrása: az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF). Magán- és önkéntes nyugdíjpénztár Magánnyugdíjpénztár: munkáltatók, szakmai kamarák, szakmai egyesületek, munkavállalói, illetve munkáltatói érdekképviseletek, önkormányzatok, önkéntes pénztárak által létrehozott, nyugdíjszolgáltatást szervező, finanszírozó és nyújtó szervezet. Önkéntes nyugdíjpénztár: természetes személyek által a függetlenség, a kölcsönösség, a szolidaritás és az önkéntesség elve alapján létrehozott, nyugdíjszolgáltatást szervező, finanszírozó és nyújtó társulás. Pénztártag: természetes személy, aki egy pénztárba belép és tagdíjat fizet, illetve a pénztártól nyugdíjszolgáltatásban részesül. Tagdíj: a pénztár tagja által kötelezően fizetendő összeg, illetve annak önkéntes kiegészítése, melyet önkéntes pénztár esetében a munkáltató részben vagy egészben átvállalhat. Felhalmozási időszak: a tagsági viszony kezdetétől a nyugdíjszolgáltatás megállapításáig terjedő időszak. Egyéni számla: pénzügyi nyilvántartás, amelyen a felhalmozási időszakban a pénztártag követelése, illetve nyugdíjba vonulásakor a részére járó nyugdíjszolgáltatás megállapítása alapul. Tartalmazza a pénztártagok rendszeresen fizetett tagdíját, kiegészítését, önkéntes pénztárnál a munkáltató hozzájárulását. Szolgáltatási tartalék: a folyósított ellátások szolgáltatástípusonkénti fedezete és annak nyilvántartása. Fedezeti tartalék: az egyéni számlákból és a szolgáltatási tartalékokból áll. A pénztár az egyéni számlát a tagok részére a felhalmozási időszakban vezeti, és a szolgáltatásokat szolgáltatási tartalékokból finanszírozza. A szolgáltatások fedezetét az egyéni számlákon felhalmozott összegekből kell képezni a szolgáltatási szabályzatban meghatározott járadékok, illetve egyösszegű kifizetések szerinti szolgáltatási tartalék számlákon. Nyugdíjszolgáltatás: a nyugdíjkorhatár elérése után a pénztártagnak, elhalálozása esetén a hozzátartozónak vagy a kedvezményezettnek fizetett járadék vagy egyösszegű kifizetés. Járadékos időszak: a nyugdíjszolgáltatás megállapításától kezdődő, a szolgáltatás tartamával megegyező időszak. Adatok forrása: magán- és önkéntes nyugdíjpénztárak, Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete.
11. Igazságszolgáltatás Elítélt: a büntetés-végrehajtási intézetekben fogva tartott személyek közül az, aki a bíróság által kiszabott jogerős szabadságvesztés büntetését tölti. Az adatok az adott év utolsó napján a büntetés-végrehajtási intézetekben fogva tartott elítéltekre vonatkoznak. Regisztrált bűnelkövető: az egységes nyomozóhatósági és ügyészségi bűnügyi statisztika értelmezésében az a büntetőjogilag felelősségre vonható gyanúsított, akivel szemben a nyomozás azt állapította meg, hogy legalább egy bűncselekményt elkövetett. Az adatok az adott évben befejezett nyomozásokban szereplő bűnelkövetőkre vonatkoznak. Regisztrált elkövető: az a személy, aki bűncselekményt követett el, függetlenül az életkorától, és attól, hogy vele szemben egyéb büntethetőséget kizáró vagy megszüntető okok fennállnak-e. Az adatok az adott évben befejezett nyomozásokban szereplő elkövetőkre vonatkoznak. Regisztrált bűncselekmény: az a bűncselekmény, amely miatt a megindult nyomozást a nyomozó hatóságok az adott időszakban fejezték be, illetve szolgáltattak róla adatot. A regisztrált bűncselekmények tartalmazzák "az elkövető kiléte nem állapítható meg" címen történt nyomozásmegszüntetéseket is. Az adatok az adott évben befejezett nyomozásokban szereplő bűncselekményekre vonatkoznak. Jogerősen elítélt: az a személy, akit az adott évben a bíróság jogerős határozatával – büntetésként – szabadságvesztésre, közérdekű munkára, pénzbüntetésre, foglalkozástól eltiltásra, járművezetéstől eltiltásra, kiutasításra (katonai büntetésként lefokozásra, szolgálati viszony megszüntetésére) ítélt; akivel szemben önállóan alkalmazott mellékbüntetést (foglalkozástól eltiltást, járművezetéstől eltiltást, kitiltást, kiutasítást), intézkedést (megrovást, próbára bocsátást, kényszergyógykezelést, elkobzást, vagyonelkobzást, fiatalkorúaknál javítóintézeti nevelést) alkalmazott, illetve akinél a bűnösséget megállapította, de a büntetés kiszabását mellőzte. Adatok forrása: a regisztrált elkövetőknél, bűnelkövetőknél és bűncselekményeknél: Belügyminisztérium, Legfőbb Ügyészség. A jogerősen elítéltekre vonatkozóan: Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala. Elítéltekre vonatkozóan: Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága.
