Címzett: dr. Pál Szilvia Ügyiratszám: BPB/004/00570-3/2013 Tárgy: Bp. XVI. kerület sashalmi öreg temető (HRSZ:103739/2) ügyében kiegészítő adatok - 2
Tisztelt dr. Pál Szilvia!
Kérelmezem, hogy az ügy végleges tisztázásáig vegyék át az illetékességet A XVI. kerületi Önkormányzattól vagy bízzanak meg egy független testületet. A kérelmem alapja, hogy a kutatásaink során egyre több olyan dokumentum kerül elő, amely komoly vizsgálatot kíván. Az iratok elemzése felveti annak lehetőségét, hogy korábban az Önkormányzat a saját érdekeit szem előtt tartva jogsértő módon hozott döntéseket. A jövőben sem biztosítható az, hogy pártatlanul kivizsgálva, jogszerű döntéseket hozva ne károsítsa meg a választópolgárait, ne sértse a vallási felekezeteket jogaikban, hiszen anyagi érdeke fűződik az eredeti tervezetének megvalósításához.
Kérelmem alátámasztása a következő: 1. A terület méretei folyamatosan változtak a hivatalos iratokon Cinkota birtoklap adatai alapján 2 része volt a temetőnek (Melléklet 1). Az egyik 288 nszögöl, ami 1036 m2. Ennek külön (2739) helyrajzi száma volt. A másik terület 3 khold és 982 nszögöl méretű volt. Ez átszámítva 20796 m2, ami a 2740 telekkönyvi helyrajzi számon volt nyilvántartva már mint Sashalom területe. A későbbiek folyamán a kisebbik területtel nem tudjuk mi történt, de a nagyobbik terület szerepel a pl. az FTI (fővárosi Temetkezési Intézet) kimutatásaiban. 1978-as FTI kimutatás és a 1979.04.17-i Budapest Fővárosi Tanács Közmű és Mélyépítési Főigazgatósági adataiban is ekkora méretben szerepel. Azonban a BFT közmű és mélyépítő főigazgatóság egy 1979.12.05-i valamint az 1980-as dokumentumában már 20984 m2 szerepel, igaz a ma használatos helyrajzi számmal jelölve. Van olyan 1971-es FTI dokumentum, ahol 34 hold és 982 nszögöl területet adnak meg, de ez egyrészt egyértelműen elgépelés lehet, másrészt pedig természetesen nem hivatalos adatokról beszélhetünk, valamint az 1980-as új helyrajzi számos kimutatás mindenképpen aktuálisabb adatot ad meg. Az 1972., 1973., 1975-ben és 1978-ban készült FTI iratokban több helyen szintén a 20795 m2 adat volt megtalálható. Az 1976. évi dátumozású BP.XVI.KER. tulajdoni lap tervezet I. rész feliratú dokumentumon már 2 Ha 0984 m2 azaz 20984 m2 szerepel. E dokumentum alapján nem meglepő, hogy a 1999.12.15-én a Bp. Főv. XVI. ker. Önkormányzata által kért telekmegosztás is ebből az adatból dolgozik (Melléklet 2). Ekkor a területet kettéosztották. A volt ravatalozó épületét és telkét egy önálló 103739/1 HRSZ-ú 1000 m2 területre, valamint a fennmaradó 103739/2 HRSZ-ú 19984 m2 beépítetlen területté (valójában ez a temető). Mindezek után a területet értékesíteni kívánó Önkormányzat már a testületi határozatot úgy fogadja el 2012. 04.04. napján (Melléklet 4), hogy a 103739/2 HRSZ-ú területet 20140 m2 méretűnek mondja, és azt a Ballada utca 52. számként tünteti fel. A méreteltéréseken túl ez azért is problémás, mert a Ballada utca 52. a 103739/1 HRSZ-ú terület, ami így nincs sem /A és /B házszámmal vagy más jelzéssel elkülönítve. A 103739/2 terület pedig semmilyen módon nem kapcsolódik a Ballada utcához. Az kizárólag az Emlékkő utca, Prohászka Ottokár utca és a Pesti határút felől közelíthető
1
meg. Ami az adatokat hivatalossá teszi, hogy a Takarnet rendszeréből lekérdezett terület méret is 20140 m2-t tartalmaz. Természetesen a telekalakítási tervek és a piaci értéket meghatározó személyek/cégek (Melléklet 5 és 6) is ezekből az adatokból dolgoztak. Mindezek tisztázása végett szükséges lenne egy geodéziai felmérés elvégzése valamint a földhivatali nyilvántartás esetleges jegyzőkönyves pontosítása, mivel semmilyen földhivatali feljegyzés nem utal a méret (20796 m2, 20984 m2 valamint a 20140+1000 m2) változtatásának szükségességére, okára. 2. Kérem a kivizsgálását annak az állításnak, hogy a Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat 2001. január 23-án kelt jegyzőkönyve (Melléklet 3) szerint dr. Horváth Péterné azt mondja: „ez az ingatlan közpark besorolású volt, amin állt egy lakóépület és ez nem volt kiszabályozva ebből a területből”. A közpark besorolás nyomát nem találjuk a földhivatali adatokban. Amennyiben ez az állítás helytálló, akkor az Önkormányzat nem vezettette át azt, így szintén jogsértő az eljárása miután a területet temető státuszból L4 építési övezetté sorolta át. A korábbi közpark besorolás tényét megerősítette a Polgármester is szóban, amikor személyesen tárgyaltam vele 2013. elején. 3. A 2012. június 21-én kelt részletes tájékoztatóban az Önkormányzat szándékosan félrevezeti a területet megvásárolni szándékozókat és érdeklődőket (Melléklet 7). Ezen irat 2. oldalán azt írja, hogy: „A 103739/2 hrsz-ú ingatlan korábban temető volt. Az akkor hatályos jogszabályok szerint 1988-ban lezárásra és kiürítésre került. Ezen felül 2014. december 31-ig amennyiben bármilyen maradványt talál a tulajdonos, azt a Fővárosi Temetkezési Zrt. térítésmentesen elszállítja”. Ez a mondat azért félrevezető, mert ekkor már több forrásból is megerősítést nyert az Önkormányzat számára, hogy a temető nincs kiürítve. A szövegezésben nem csak azt állítja, hogy ki van ürítve a temető és csak feltételes módban esetlegesen előkerülhető maradványokról beszél, hanem az előkerülő maradványok elszállítását csak egy rövid ideig vállalja ingyenesen a Fővárosi Temetkezési Zrt. Ráadásul ilyen szervezet 1994-óta már nincs is, az a mostani Budapesti Temetkezési Zrt. jogelődje volt. A nem kiürített temető helyén egy építkezés alkalmával előkerülő maradványok után a telkeken az építkezéssel nem érintett részeken még maradnak emberi maradványok, azok felszínre kerülése folyamatosan várható évtizedek múltán is, akár talajmozgások akár csak egy faültetés alkalmával. Ezért kötelezi jogszabály a temető tulajdonosát-kezelőjét a kiürítésre más célú felhasználás esetén. Mindezek tudatában még ki is köti az Önkormányzat, hogy: „Vevő az ingatlant megtekintett állapotban vásárolja meg, így Vevő későbbiekben az Önkormányzat felé kártérítési igénnyel nem élhet”. Ezzel a vevőket nem látható költségek viselésére, vagy hosszas jogi procedúrára kényszeríti (amit elvileg kizár ugye, bár az csak a megtekinthető dolgokra vonatkozik, a földben található maradványokra nem, így az jogi értelmezés kérdése, hogy tudhattak-e a vevők a sok maradványról és a várható költségekről). Arról nem is beszélve, ha egy jogi csatározás végeredményeként kártérítést kell majd fizetnie az Önkormányzatnak a vevőknek, esetleg vallási felekezetnek vagy akár magánszemélyeknek, mint hozzátartozónak, akinek a kegyeleti joga sérül ilyenkor, akkor az az adózók megkárosítása is. 4. Kérem a terület átminősítésének a vizsgálatát, miszerint hogy lehetséges az, hogy az érdekelt fél (XVI. kerület Önkormányzata) állít ki saját magának egy hatósági bizonyítványt az átminősítés kéréséhez a földhivatali ügyintézés érdekében. Ez táptalaja lehet a visszaéléseknek, mint ahogy az előző beadványomban is jeleztem, miszerint a terület temető volt az átminősítéskor. Az átminősítés tényét, jogosságát a környéken lakók nem tudják ellenőrizni. Annak jogszerűségét valamilyen hozzáértő hivatalnak kellene felügyelnie, de olyannak, akinek nem származhat anyagi előnye belőle. A földhivatal pedig csak a hatósági bizonyítványt kérte, de annak valóságtartalmát illetve jogi
2
vonzatait, érdekellentétet valamint érdekeltségi viszonyokat nem vizsgálta. 5. A felekezeti temető kérdése is tisztázásra vár. A Budapesti Izraelita Hitközség tájékoztatása szerint nem lehetetlen, hogy állami területen működjön egy izraelita temető, mint ahogyan a Kozma utcai zsidó temető is fővárosi tulajdon napjainkban is. Azonban a kimutatások elemzése nem ad megnyugtató választ a terület státuszára, ezért a volt Egyházügyi hivatal iratait is át kell nézni. A terület tulajdonjoga nem befolyásolja a felekezeti előírásokat, miszerint a sírhely örökre szól. Az izraelita temetőket az Állam örök használatba adja az izraelita felekezet részére. Amit ez idáig ki lehetett deríteni: Cinkota, majd később Sashalom birtoklapján nincs nyoma a felekezeti temetőnek, azonban már az 1944-es légifotón (Melléklet 8) egyértelműen beazonosítható az izraelita temetőrész. A kép bal oldalán, nyugati oldalon, az kerítéssel elkülönítve látható, valamint az izraelita valláshoz értők szerint a fényképen elkülöníthetőek a gyermeksírok és a vallási épületek is. Az 1972 körül keletkezhető FTI irat szerint állami területen volt az izraelita temető 1 db szolgálati lakással. 1973. dec. 27. FTI irat szerint kezelői jog tisztázás szükséges valamint az izr. temető az állami területen belül megjegyzés látható az iraton a tanácsi temetők felsorolásánál. Külön részletezésként az egyházi temetők felsorolásánál szintén szerepel a 9. pontban a Sashalom izr. temető, melynek tulajdon joga, kezelői joga és területe tisztázás alatt van. A temetőnkénti kimutatásnál is külön sorban szerepeltetik az állami valamint izraelita temetőrészt. 1974 dec. 31.-én még mindig külön szerepel az FTI irataiban a tanácsi temető, és az izr. temető. Itt megjegyzik, hogy a tanácsi temető ravatalozóját már 3 db lakássá alakították át, ahol a lakók a HKI-nek fizetnek lakbért. Az izr. temetői résznél pedig leírják, hogy a tanácsi területén helyezkedik el, tulajdonjoga tisztázás alatt van (még mindig), és 1 db szolgálati lakás van ott (a MAZSIHISZ szerint az a temetőőri lakás volt). 1975. június 27-i emlékeztető már egyben kezeli a temetőt, a sírok számát összeadva, sehol sem említ felekezeti részt, azonban annak tisztázódásáról sem tesz említést. A későbbi iratok már nem tesznek említést korábbi felekezeti részről. A jogállás tisztázódásáról semmiféle nyom nincs, így feltételezhető, hogy csak ügyintézői gondatlanságból, nemtörődömségből, a kor vallási és kegyeleti jogot kevésbé figyelembe vevő ügyintézéséből tűnt el a vallási temető feltüntetése az iratokból. Figyelemre méltó hogy milyen sokáig volt tisztázás alatt a terület státusza. Valószínűleg már akkor is hiányosak voltak a háború, valamint a korábbi zsidó üldözések miatt az iratok. Ilyen módon vizsgálandó, hogy mint vallási sírhelyeket a kezelői jogot vissza kell-e kapnia valamelyik izraelita szervezetnek. Mind kegyeleti, mind vallási oldalról nézve az izraelita temető területe nem üríthető ki! 1979. május 17-i és december 05-i BFT közmű és Mélyépítési főigazgatóság levelében utasítják az Egyházügyi Hivatal vezetőjét, hogy a felekezeti temetők esetén vegye fel az egyházak képviselőivel a kapcsolatot. Ez azonban a sashalmi temető esetében valószínűsíthetően nem történt meg, mert eddigre már eltűntek a kimutatásokból a felekezeti megjelölések e területtel kapcsolatosan. (ekkor már csak 3 lakásról beszélnek az iratok a területen, amit a ravatalozóból alakítottak ki, valamint a terület méretét 20796 m2-ben és egy másik iratban 20984 m2 határozza meg. Ez nyílván megint sérti az izraelita felekezet jogait. 6. Pontosítanám az előző beadványban közölt temetési adatokat. A katolikus halotti anyakönyvi adatok szerint a sashalmi temetőbe 1925. október 07-től 1949. december 31-ig temettek 2309 főt. Azonban
3
1956 novemberében ismét volt temetés itt +10 fő, és az egyik megjegyzés rovatba azt írták, hogy más temetéssel együtt, így nem egyértelműek a számok. 1948. november 21-én eltemettek még itt +4 főt mint hősi halottat. Összesen 2323 római katolikus temetésről tudunk, és ehhez jön hozzá a többi felekezet, amit még nem tudtunk összeszámolni. Felvetődik a kérdés a hősi halottak esetében, hogy a hadisír gondozó szervezetnél milyen nyilvántartott sírok lehetnek ebben a temetőben. Az minden esetre egyértelmű, hogy 1956-ban is voltak temetések, illetve a kripták felállítása valószínűleg még 1944 után is sorra került a légi felvétel alapján, ahol a kripták területén még nem látszik a 14 db kripta csak kevesebb. 7. Külön kiemelném a korábbi szervezetek titkosan kezelt ügyködésüket, a közvélemény kizárását, mint ahogy az látszik az 1979. december 05-én létrejött BFT VB Közmű és Mélyépítési főigazgatósági határozaton az aláírások alatt látható a „Sajtó nem tájékoztatható!” feliratból. Az ilyen feliratok számos dokumentumon megjelennek az ügyben, azonban a képkivágások miatt azok nem mindenhol látszanak ezen dokumentumban. A mostani Önkormányzat az eddigi viselkedésével azt a benyomást kelti, hogy ehhez a módszerhez ragaszkodva, elfelejtkezve a demokrácia szabályairól ugyanúgy kíván eljárni, mint az általa mélységesen elítélt „kommunista-szocialista” rendszer.
Budapest, 2014 január 05. Köszönettel: Eftimiu Andronikos
4
Melléklet 1:
Cinkota-Sashalom birtoklap
1972-1973 közötti javaslat említi az állami területen lévő izraelita temetőt és egy lakást
5
1973. dec. 27. temetők jogának rendezése tisztázatlan
1973 dec. kimutatás tanácsi temetőkről izr. temető állami területen belül
6
1973 dec. kimutatás egyházi temetőkről tulajdonjog tisztázás alatt, izr. temető tanácsi temetőn belül
1974. december 31. FTI javaslatok állami részt külön említi a 3 a lakással
1974. december 31. FTI javaslatok külön tétel az izraelita rész, tulajdonjog tisztázás alatt van 7
1979. máj. 17. BFT VB közmű és mélyépítési főig./1
1975 június emlékeztető
1978. dec. kimutatás - 1
8
1979. máj. 17. BFT VB közmű és mélyépítési főig./2
1979. dec. 05. BFT VB közmű és mélyépítési főig. /2
1979. dec. 05. BFT VB közmű és mélyépítési főig. /1
1980. BT VB közmű és mélyépítési főig állami besorolás csak
9
1980. BT VB közmű és mélyépítési főig állami besorolás csak, de 4 lakás (izr. tulajdonnal együtt)
1971. FTI irat
Tulajdon lap részlet
10
Tulajdon lap fotó
1978. dec. kimutatás – 2
11
1971. FTI kimutatás hibás adatokkal
12
