Módszer számítógépes rendszerek ergonómiai tervezésére

Módszer számítógépes rendszerek ergonómiai tervezésére NAGYSZEGHI F E R E N C - F R I D R I K MÁRTA Telefongyár

ÖSSZEFOGLALÁS A c i k k s z e r z ő i a T e l e i o n g y á r s z á m í t ó g é p e s rendszerei é s a v á r h a t ó fejlesztési i r á n y o k b e m u t a t á s a u t á n részletesen elemzik e r g o n ó m i a i szempontok szerint a s z á m í t ó g é p e s t e r v e z ő i rendszert. E z t k ö v e t ő e n b e m u t a t n a k egy o l y a n m ó d s z e r t , a m e l y s z á m í t ó g é p e s p r o g r a m o k alkalmazásával és a T H U R S T O N E — G U I L F O R D - e l j á r á s t k ö v e t v e — r ö v i d f u t t a t á s i i d ő u t á n —• preferencia sorrendet é s s ú l y s z á m o k a t h a t á r o z meg. A m ó d s z e r m e g f e l e l ő f e l h a s z n á l á s e s e t é n a l k a l m a s lehet s z á m í t ó g é p e s rendszerek e r g o n ó m i a i t e r v e z é s é r e .

i. Bevezetés A technológia és a szervezet intenzív fejlesztése ér­ dekében 1975—80 k ö z ö t t a Telefongyár sok ú j , kor­ szerű berendezést állított üzembe. A technológiával, a tervezéssel szemben állandóan növekvő elvárások kielégítésére ezzel egyidőben számítógéppel segített tervezést és technologizálást vezetett be. E z e n k í v ü l — irányításának korszerűsítése érdekében — R35 számítógépen alapuló ü z e m e t telepített a Telefon­ gyár. í g y elmondható, hogy a vállalat jelentős számító­ gépparkkal rendelkezik. A gépek h a t é k o n y a b b üze­ meltetése érdekében fontos feladat a k i a l a k í t o t t szá­ mítógépes rendszerek állandó ergonómiai vizsgálata, és szükség esetén a helyzetet megfelelően j a v í t ó be­ a v a t k o z á s o k végrehajtása. A vállalatnál Ergonómiai L a b o r a t ó r i u m m ű k ö d i k , amelynek m u n k á j á t jól jellemzi az, hogy egyike volt az első hazai l a b o r a t ó r i u m o k n a k , ahol a 60-as évek elején megkezdődött a pszichológia ipari, üzemi a l ­ kalmazása. A kezdeti nehézségek u t á n hamarosan kiterjedt m u n k á l a t o k k e z d ő d t e k , elsősorban a veze­ téssel, a m ű s z a k i fejlesztéssel, majd az 1970-es évek végétől a számítógép alkalmazással kapcsolatos pszichológiai kérdésekben. Az elmúlt k é t évtizedes munka számos hazai és nemzetközi publikációt, tanfolyamokat és egy olyan korszerű műszerekkel ( p l . süketszobával is) felsze­ relt laboratóriumot eredményezett, amely m u n k á ­ j á v a l és ergonómiai tevékenységével h a t é k o n y a n képes hozzájárulni az aktuális vezetési, szervezési és m ű s z a k i fejlesztési, valamint termelési feladatok megoldásához. Érdemes még megjegyezni azt is, hogy kísérletek folytak a számítógépet üzemeltetők számítógéppel segített alkalmasság- és beválásbecslésére is [1], mivel ez az egyik lehetséges módja az optimális ember—gép kapcsolat k i a l a k í t á s á n a k . Erre annál is i n k á b b szükség van, mivel a k ö v e t ­ kező egy-két évtizedben az ember alkotta mesterséges környezet jelentősen megváltozik. L e g l á t v á n y o s a b b B e é r k e z e t t : 1984. V I . 11. (**) Híradástechnika

XXXVI.

évfolyam

1985. 2. szám

NAG YSZEGHI FERENC A Budapesti Műszaki Egyetemen 1974-ben gépészmérnöki diplomát szerzett. 1974-től gyártástechnológiai szakvégzettsége miatt a vállalat gyártástechnológiájának fej-

lesztésével foglalkozott. Általános jellegű témákon kívül részt vett a „Számítógépes tervező-gyártó-ellenőrző rendszer" megvalósításában és fejlesztésében. 1983-ban a Buda­ pesti Műszaki Egyetemen gazdaságmérnöki diplomát szerzett.

változás az elektronikus elven m ű k ö d ő eszközök, de különösen a számítógépek széles k ö r ű elterjedése lesz. Az elterjedésnek lényeges k ö v e t k e z m é n y e i lesznek a m u n k a e r ő - s t r u k t ú r á r a , a szakképzés követelményei­ re, de m a g á r a az életmódra is. A hírközlés és a szá­ m í t á s t e c h n i k a á t a l a k u l információs technológiává [2]. E b b ő l a d ó d ó a n a számítógépes g y á r t á s i , irányítási rendszerek és az információs technológia mai követel­ m é n y e i t tekintve különösen előtérbe k e r ü l a rendszert alkalmazó ember; a d o t t s á g a i v a l , képességeivel, t u d á ­ sával és korlátaival e g y ü t t . Emellett azt is figyelembe kell venni, hogy a szá­ mítógépes rendszerek fejlődésével az ember—gép kap­ csolat tervezésénél a k ö v e t k e z ő , j ö v ő b e n v á r h a t ó t e n d e n c i á k k a l kell számolni [ 4 ] : — hardverfejlesztés (központi egységek kapaci­ t á s á n a k növelése, intelligens terminálok elter­ jedése, a d a t á t v i t e l i helyzet j a v u l á s a ) ; — speciális szoftverek fokozott ü t e m ű fejlesztése és alkalmazása (dialógus orientált rendszerek, távadatfeldolgozás, intelligens t e r m i n á l és szá­ mítógép kapcsolata); — a dialógustechnikák tökéletesítésével jobb fel­ használói elégedettség, kisebb információter­ helés; — olyan dialógusnyelvek állandó fejlesztése, ame­ lyek egyre jobban megközelítik a természetes nyelveket; — jobb bemeneti/kimeneti h o r d o z ó a n y a g fejlesz­ tése. Ezek a v á r h a t ó változások a közeljövő és így nap­ jaink feladatává teszik azt, hogy fokozott figyelmet fordítsunk a számítógépes rendszerek ergonómiailag és szociotechnikailag is megfelelő tervezésére, kiala­ kítására. „ A szociotechnikai rendszer koncepciója abból a feltevésből a l a k í t h a t ó k i , hogy minden termelési rendszernek szüksége van mind technológiai szerve­ zetre (berendezés és folyamat megtervezésére), mind

65

pedig olyan munkaszervezetre, amely összeköti egy­ mással azokat, akik az egyes feladatokat elvégzik. A technológiai követeimenyek k ö r ü l h a t á r o l j á k a munkaszervezés lehetséges t í p u s á t , de a munkaszer­ vezetnek is megvannak a sajátságos t á r s a d a l m i és szociálpszichológiai tulajdonságai, amelyek függet­ lenek a technológiáktól [b]." Meg kell m é g jegyezni, hogy a szociotechnikai ter­ vezés alapelve az, hogy az erdekeit dolgozók részt vesznek a m u n k a k ö r ü l m é n y e k alakításában. A z előző általános elvek ismertetése u t á n bemuta­ t á s r a k e r ü l egyrészt a Teleiongyárban m ű k ö d ő számí­ tógépes rendszer (ergonómiai szempontból), másrészt az operátorokkai szemben t á m a s z t o t t szellemi és testi követelmények. 2. A tervezőrendszer ergonómiai jellemzése A tervezőrendszer funkciója a vállalat alapvető sze­ relési egységéhez, a szerelt, b e m é r t nyomtatott á r a m k ö r i lapokhoz szükséges gyártási, technológiai dokumentáció és fekete-fehér gyártófilmek számító­ gépes előállítása. A számítógépes műveletek a következőkkel jelle­ m e z h e t ő k : A digitalizálónál állva felvett rajzolatkép beolvasása a számítógépbe. A számítógépben a fel­ dolgozás u t á n ellenőrző rajz készítése. Hibakeresés és -javítás. Filmkészítés, ha megfelelő az ellenőrző rajz. A k ö v e t k e z ő k felsorolásszerűen t a r t a l m a z z á k azo­ k a t az ergonómiai jellemzőket, amelyek a legjobban m u t a t j á k be a számítógépes tervezői rendszerben dolgozók h e l y z e t é t : — A tervezői munkahelyek szűkek. A dolgozók tetszés szerint választhatják azt a terminált, amelyiknél dolgozni akarnak. — A berendezések kialakítása a k a d á l y o z z a a ked­ vező t e s t t a r t á s t (a digitalizálónál csak állva, d ö n t ö t t felsőtesttel lehet a m u n k á t végezni). — A munkák mintegy 60%-át lehet ülő helyzet­ ben végezni. A t é r d és a lábfej kényelmesen el­ fér. Az ülésmagasság beállítása nehézkes. — A z egyes berendezések m ű k ö d t e t é s e kézzel tör­ t é n i k . A kezelőelemek a mozgás fiziológiai ha­ t á r á n beiül vannak elhelyezve, k ö n n y e n elérhe­ t ő távolságban. A szükséges erőkifejtés és moz­ dulat szempontjából elemezve a kezelőeleme­ ket megállapítható, hogy azok megfelelő kiképzésűek, és az elhelyezésük is megfelelő. — Minden berendezést klaviatúráról, nyomógom­ bok ujjal való működtetésével lehet üzemeltet­ ni. A nyomógombok felülete olyan, hogy csak­ nem az ujj egész felületével t u d érintkezni; h o m o r ú a n k i k é p z e t t felületűek. A gyakori m ű ­ ködtetés m i a t t megfelelően kis ellennyomást alkalmaztak a billentyűzetnél. — A z ülő munkahelyek kiképzése megfelelő, de nem ideális. Az ülőke- és a h á t t á m l a r é s z e n pár­ n á z o t t ; az asztalhoz viszonyított magassága állítható. A z ülőhely a kezelőelemek felé for­ g a t h a t ó és guruló lábú. A l á b t a r t á s i vagy - t á masztási lehetőség nem megoldott, és nem meg­ felelő. N é h á n y (kevés) széken k ö n y ö k t á m a s z o k t a l á l h a t ó k , amelyek p á r n á z o t t a k , merevek.

66

— A munkahely padlózata álpadlóként van kiala­ k í t v a azért, hogy a berendezések vezetékezése megoldható legyen. A csúszásgátló bevonat a szokásosan használt cipőtalpanyagokkal elekt­ romos feltöltődést okoz, ami kisüléskor kelle­ metlen a dolgozónak, de ü z e m z a v a r t is okoz­ hat. Ugyanilyen h a t á s a van a szokásosan hor­ dott r u h á k és a székhuzatok összedörzsölésének is. 2.1. Szellemi

követelmények

Vizuális rendszer — A munkavégzés igen jelentős vizuális követel­ ményeket támaszt. — A munka mind magas, mind alacsony meg­ világítási szintet igényel a feldolgozás fázisától függően. — Kevert megvilágítást (általánost és mestersé­ gest) használnak. H e l y i megvilágítást nem alkalmaznak, pedig a munka térbeli elosztása és jellege (pl. képernyőn végzett munka) szük­ ségessé tenné különböző megvilágítási szintek kialakítását. — A k é p e r n y ő n megjelenő vizuális adatok csak igen erős koncentrációval ismerhetők fel a vál­ t o z ó nappali fény és a fényvisszaverődés m i a t t . A kevert megvilágítás megfelel a vizuális k ö ­ vetelményeknek. A digitalizáló munkahely megvilágítása a mennyezeten elhelyezett fény­ csövekkel nem megfelelő, mert a dolgozó á r n y é ­ kot vet a munkafelületre, amit csak hajlongással t u d kiküszöbölni. Ez viszont derékfájás­ hoz, fáradtsághoz vezet. Hallási rendszer — A munka végrehajtásához szóbeli érintkezésre is szükség van. A munkahely zajszintje — k ü ­ lönösen a gépteremben — akadályozza a nor­ mális szóbeli érintkezést. A 80—90 d B A érték kizárja a t a r t ó s koncentrálás lehetőségét. — A számítógépen végzett m u n k á k szinte egytől egyig olyanok, hogy a nem elégséges koncent­ ráltsági szint, ha nem is idéz elő k o n k r é t h i ­ b á k a t (adatok véletlen törlése, mellégépelés a k l a v i a t ú r á n stb.), de mindenképpen az ott dol­ gozók nagyobb idegi (stressz) megterhelését jelenti. — A dolgozók véleménye alapján a monoton, mély búgó hang, amelyet elsősorban a klíma­ berendezés kelt, idegessé, feszültté teszi őket, és a munkavégzés fontosságától független, kényszerű szünetek beiktatásával (a zajos kör­ nyezetből való eltávozással) tudnak csak az ellen védekezni. — A rendszertelenül m ű k ö d ő , de 5 — 10 percig folyamatosan éles, magas hangot adó lyuksza­ laglyukasztó és -olvasó berendezések zaja is kihat a munka folytonosságára. Addig, amíg ezek a berendezések működnek, a környeze­ t ü k b e n nem lehet sem beszélgetni, sem kon­ centrált szellemi m u n k á t végezni. A m u n k a k ö r n y e z e t b e n levő, magas zajszintű zaj egyenként is zajos berendezések zajaiból tevődik Híradástechnika

XXXVI.

évfolyam 1985. 2. szám

össze. Mivel a zajforrásokat nem lehet elszigetelni, ezért a zajos térből való eltávozás jelenti az egyedüli megoldást. Az állandóan jelenlevő zaj gátolja a dol­ gozók közötti k o m m u n i k á c i ó t ; de ezenkívül a mono­ tonitásból adódóan fokozott m é r t é k b e n fárasztja a dolgozókat. Az egyes munkahelyeken (helyiségekben) külön­ böző zajviszonyok k ö z ö t t dolgoznak a dolgozók. 2.2. Testi

követelmények

— a m u n k á k ülve és állva végezhetők, illetve e k é t formát v á l t a k o z v a lehet v á l a s z t a n i ; — a munka i d ő n k é n t csúcsigénybevétellel j á r . Ennek gyakorisága v á l t o z ó ; az elvégzendő fel­ adatok fontosságától, mennyiségétől függ; — az izomigénybevétel a k é z és az ujjak kis izomcsoportjait terheli; — a digitalizáló munkahelyen végzett munka a legfárasztóbb, mivel csak állva lehet végezni úgy, hogy a testsúly hol az egyik, hol a másik lábra helyeződik. Ez igen erős statikus igénybe­ vételt jelent a lábizmok s z á m á r a . I d ő n k é n t a könyökre is lehet t á m a s z k o d n i , de így kényel­ metlen a kezelőelemek használata. A dolgozó a munkahelyet szabadon elhagyhatja azért, hogy pihenjen, de mégsem használják k i ezt a lehetőséget, mivel fontosabbnak t ű n i k s z á m u k r a a nem kényelmes munka mielőbbi befejezése. Az egyes munkahelyeken (helyiségekben) külön­ böző zajviszonyok k ö z ö t t dolgoznak a dolgozók. 2.3. Javaslatok a

továbbfejlesztésre

A 2. pont részletesen tartalmazza a tervezőrendszer ergonómiai jellemzését. Az i t t megállapított, a dol­ gozók m u n k á j á t h á t r á n y o s a n befolyásoló, fizikai és környezeti t é n y e z ő k e t különböző m ű s z a k i és szer­ vezési intézkedésekkel meg lehet s z ü n t e t n i vagy leg­ alábbis csökkenteni lehet a h a t á s u k a t . A következők felsorolásszerűen a m ű s z a k i intézke­ désekre vonatkozó javaslatokat t a r t a l m a z z á k : — a kényelmesebb t e s t t a r t á s érdekében az ope­ rátori munkahelyeken k ö n y ö k t á m a s z t ó s szé­ keket célszerű alkalmazni; — a képernyős munkahelyeket a felületek t ü k r ö ­ ződése m i a t t a világítás i r á n y í t o t t s á g á t figye­ lembe véve kell elhelyezni; — a gépterem zajossága főleg a klímaberendezés működésének a k ö v e t k e z m é n y e , ezért meg kell vizsgálni a zajcsökkentés lehetőségét, bele­ értve m á s típusú berendezések a l k a l m a z á s á t is; — a különböző megvilágítási szinteket igénylő munkahelyeket a k í v á n a l m a k n a k megfelelően kell kialakítani, esetleg helyi mesterséges v i ­ lágítás alkalmazásával. A következők a szervezési intézkedésekre vonat­ kozó javaslatokat t a r t a l m a z z á k : — a tevékenységeket a dolgozók képességének megfelelően kell meghatározni. Ne legyenek t e h á t olyan feladatok kiadva, amelyek meg­ haladják az egyén képességét vagy k é p z e t t ­ ségét, mert így idegessé válhat, ami a kör­ Híradástechnika

XXXVI.

évfolyam

1985. 2. szám

nyezetére is h á t r á n y o s a n hat. E z e n k í v ü l biz­ tosítani kell szakmai ismeretszerzés és -bőví­ tés lehetőségét is; — a dolgozók igénylik az önállóan végezhető m u n k á t . Az állandóan azonos jellegű t e v é k e n y ­ séget folytatók unalmasnak, e g y h a n g ú n a k érzik a m u n k á t . Ezen a technológiai folyamat ele­ meinek cserélgetésével (munkarotáció) lehet segíteni; — egyes esetekben feltétlenül szükséges az ösz­ tönzés korszerűbb formáinak alkalmazása, amelyet n é h á n y különleges feladat fontossága indokolhat. A megfelelő ösztönzők k i v á l a s z t á ­ sához viszont meg kell találni a dolgozókat leginkább motiváló t é n y e z ő k e t ; — a munkahelyi szociális klíma, a megfelelő m u n ­ kahelyi légkör jelentősége igen nagy. A légkört befolyásoló t é n y e z ő k közül egyik leglényege­ sebb elem a csoporttal való azonosulás. H a a dolgozó azonosul társaival, osztja a csoport­ tagok véleményét a felmerülő p r o b l é m á k t ö b b ­ ségével kapcsolatban, akkor á l t a l á b a n elége­ dettebb a vállalat egészével, a m u n k á j á n a k ér­ telmével és erkölcsi elismerésével. Mindezek e r e d m é n y e k é n t kevésbé van k i t é v e a m u n k á ­ val járó idegességek, aggodalmak, félelmek, feszültségek „ m u n k a s t r e s s z é " t ö r t é n ő k u m m u lálódásának [9]. A számítógépes k ö r n y e z e t ergonómiai problémái­ nak b e m u t a t á s a u t á n vizsgáljuk meg, milyen m ó d ­ szerek ismeretesek e p r o b l é m á k megoldására. Ezt k ö v e t ő e n részletesen b e m u t a t á s r a k e r ü l egy felmérési és kiértékelési módszer, amely segítségével lehetőség nyílik számítógépes rendszerek ergonó­ miai tervezésére. 3. A felmérés célkitűzése és módszere Az ergonómia történetéből, eredményeiből a d ó d ó a n jól s t r u k t ú r á i t p r o b l é m á k megoldására részletes k é z i k ö n y v e k , igen részletes ismeretanyag áll rendel­ kezésre ( p l . zajcsökkentés, színdinamika stb.). Meg­ állapítható azonban, hogy míg a k o r á b b i vizsgálati t e r ü l e t e k e n elért eredmények számszerűen értékel­ h e t ő k , addig a munka pszichikai j o b b á tételére t e e n d ő intézkedések kidolgozásához nem állnak rendelke­ zésre p u b l i k á l t módszerek, kérdőívek. Mivel az ismertetett számítógépes rendszerek, azok üzemeltetése, az ott dolgozók helyzete nem tartozik a jól s t r u k t ú r á i t problémák közé, ilyen esetben komp­ lex rendszerek vizsgálatára a l k a l m a z h a t ó eljárások­ k a l kell kísérletet tenni az elemzésre. ( „ K o m p l e x rendszernek t e k i n t ü n k minden rendszert, ame­ lyet egyidejűleg t ö b b tulajdonság a l a p j á n minősí­ t ü n k " [7]) A felmérésnél abból a feltételezésből indulhatunk k i , hogy adott a számítógépes rendszert átfogó 9 ele­ m ű p r o b l é m a - vagy tulaj donsághalmaz, amelynek elemei az ergonómiai ismeretek segítségével megold­ hatók, javíthatók. A probléma- vagy tulaj donságelemek k i v á l a s z t á ­ sánál lényeges, hogy fedjék le, fogják á t a teljes rendszert, függetlenek és azonos s ú l y ú a k , fontossá­ g ú a k legyenek.

67

A felmérés célja a számítógépes k ö r n y e z e t 9 elemű p r o b l é m a h a l m a z elemeinek rangsorolása súlyozással annak érdekében, hogy az esetleg szükséges beavat­ kozás sorrendjét és nagyságrendjét meg lehessen becsülni. 3.1. A felmérés

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

bíráló bíráló bíráló bíráló bíráló bíráló bíráló bíráló bíráló bíráló

konzisztencia­ e g y ü t t h a t ó j a : konzisztencia- • e g y ü t t h a t ó j a : konzisztencia- - e g y ü t t h a t ó j a : konzisztencia- • e g y ü t t h a t ó j a : konzisztencia- • e g y ü t t h a t ó j a : konzisztencia- e g y ü t t h a t ó j a : konzisztencia- • e g y ü t t h a t ó j a : konzisztencia­ • e g y ü t t h a t ó j a : konzisztencia- e g y ü t t h a t ó j a : konzisztencia- e g y ü t t h a t ó j a :

0,933 0,800 1,000 0,933 1,000 1,000 0,917 0,833 0,933 0,833

módszere A z a g g r e g á l t preferencia m á l r i x

Az előzőekben leírt számítógépes rendszer vizsgálata csak komplex minősítéssel lehetséges, mivel alig t a l á l h a t ó méréstanilag megalapozott tényező, és szá­ mos egyéb, nem m é r h e t ő szempont létezik, amely a rendszer működését döntően befolyásolja. A felmérés az irodalom [8] alapján fejlesztett szá­ mítógépes programok felhasználásával készült. Az értékeléshez k i v á l a s z t o t t 9 ergonómiai értéke­ lési t é n y e z ő a k ö v e t k e z ő : A=Munka/pihenés aránya B = Örömet jelentő munka C = Anyagilag elismert munka D = Önállóan végezhető munka É —Egyhangú munka F = P e r s p e k t í v a lehetősége G = Elégedettség k ö r n y e z e t t e l H = Szellemi megterheltség I = Géptől való függőség

jelölje meg azt a tényezőt, tart a kél tényező közüli

munka—pihenés aránya géptől való függőség szellemi m e g t e r h e l t s é g elégedettség a környezettel perspektíva lehetősége a n y a g i l a g elismert m u n k a önállóan végezhető munka egyhangú munka perspektíva lehetősége munka—pihenés aránya örömet jelentő munka géptől való függőség szellemi m e g t e r h e l t s é g elégedettség a környezettel önállóan végezhető munka egyhangú munka perspektíva lehetősége elégedettség a környezettel munka—pihenés aránya a n y a g i l a g elismert m u n k a örömet jelentő munka géptől való függőség szellemi m e g t e r h e l t s é g egyhangú munka perspektíva lehetősége elégedettség a környezettel szellemi m e g t e r h e l t s é g munka—pihenés aránya önállóan végezhető munka • a n y a g i l a g elismert m u n k a • örömet jelentő munka géptől való függőség egyhangú munka önállóan végezhető munka • a n y a g i l a g elismert m u n k a • örömet jelentő munka 1.

68

Melléklet:

amelyei

fontosabbnak

• örömet jelentő munka a n y a g i l a g elismert m u n k a önállóan végezhető munka egyhangú munka munka—pihenés aránya örömet jelentő munka géptől való függőség szellemi m e g t e r h e l t s é g elégedettség a környezettel a n y a g i l a g elismert m u n k a önállóan végezhető munka egyhangú munka perspektíva lehetősége munka—pihenés aránya anyagilag elismert m u n k a örömet jelentő munka géptől való függőség szellemi m e g t e r h e l t s é g önállóan végezhető munka egyhangú munka perspektíva lehetősége elégedettség a környezettel munka—pihenés aránya önállóan végezhető munka anyagilag elismert m u n k a örömet jelentő munka géptől való függőség egyhangú munka perspektíva lehetősége elégedettség a környezettel szellemi m e g t e r h e l t s é g munka—pihenés aránya perspektíva lehetősége elégedettség a környezettel szellemi m e g t e r h e l t s é g géptől való függőség Minősítő lap

2,800 4,000 5.000 3,733 5,000 5,000 7,333 5,833 5,600 5,833

B

C

D

1,867 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,833

1,867 4,800 4,000 5,600 6,000 6,000 4,583 5,833 2,800 0,833

H

I

KO

0,000 3,200 2,000 1,867 1,000 1,000 1,833 3,333 0,933 2,500

2,800 0,800 1,000 0,933 3,000 3,000 0,000 0,833 1,867 2,500

0,933 0,800 1,000 0,933 1,000 1,000 0,917 0,833 0,933 0,833

H

I

KO

33,533 65,417 52,633 50,133 2,700 42,317 48,550 17,667 16,733

A „ k b i " k r i t i k u s é r t é k e i ( „ a l f a " rendre 0 , 0 5 ; 0,01; 0,001) A l f a — k h i é r t é k e k : 0,05—31,4; 0,01—37,6; 0,001—45,6. A s z á m í t o t t „ k h i " é r t é k e = 46,133 A K e n d a l l - e g y ü t t h a t ó k ö z e l í t ő é r t é k e = 0,577. 2.

A közelítő számítás eredményei

Melléklet

A pontos m ó d s z e r a g g r e g á l t preferencia m á t r i x a :

megállapítása

MKVŐSlTÖ L A P aláhúzással

G 6,533 4,000 6,000 5,600 4,000 4,000 4,583 4,167 4,667 5,000

D 7,467 3,200 8,000 6,533 7,000 7,000 3,667 2,500 5,600 1,667

A s z á m í t o t t k ö z e l í t ő sorrend ( A - t ó l l - i g ) :

A preferenciasorrend megállapítása csoportos minő­ sítések a l a p j á n a Thurstone—Guilford-féle páros öszszehasonlítással t ö r t é n t . Az értékelési tényezők lehetséges száma n = 9 esetén

Kérjük

B 5,600 6,400 7,000 6,533 8,000 8,000 6,417 5,000 7,467 5,000

A

A B C D E F G H I

Ezek a t é n y e z ő k a módszer b e m u t a t á s á r a meg­ felelőek. Tényleges felmérés elkészítéséhez azonban az szükséges, hogy a t é n y e z ő k e t t ö b b szakmai t e r ü ­ let képviselőiből álló csoport h a t á r o z z a meg. 3.2. A preferenciasorrend

A 4,667 2,400 3,000 2,800 2,000 2,000 3,667 B 8 2,500 4,667 B 9 B 1 0 5,833

TI T2 T3 T4 T5 T6 T7 T8 T9

A

B

C

D

E

F

G

H

I

OSZI-. SUM

R

0 1 4 2 10 3 1 8 8

9 0 8 7 10 10 8 9 10

6 2 0 7 9 8 6 8 10

8 3 3 0 10 5 7 10 9

0 0 1 0 0 0 0 1 1

7 0 2 5 10 0

9 2 4 3 10 5 0 10 10

2 1 2 0 9 1 0 0 5

2 0 0 1 8 2 0 5 0

37 71 56 55 3 46 53 20 18

0,10 0,20 0,16 0,15 0,01 0,13 0,15 0,06 0,05

T1 T2 13 T4 T5 T6 T7 T8 T9

H

l 5,0

9 8

A K e n d a l l - e g y ü t t h a t ó pontos é r t é k e : 0,489. A „ k h i - n é g y z e t " pontos é r t é k e : 529,63. A tényezők fentiekből számított skálaértéke: A 10,3

B 19,8

C 15,6

D 15,3

E 1,0

F 12,8

G 14,8

5,6

3. Melléklet A pontos s z á m í t á s e r e d m é n y e i 19,815,6 15,314,812,810,35,65,01,0-

-B - C -D -G -F - A - H -1 -E

= = = = = = = = =

Örömet jelentő munka A n y a g i l a g elismert m u n k a önállóan végezhető munka Elégedettség környezettel Perspektíva lehetősége Munka/pihenés aránya Szellemi m e g t e r h e l t s é g Géptől való függőség E g y h a n g ú munka

4. Melléklet G r a f i k u s a n á b r á z o l t rangsor é s a s ú l y s z á m o k

n\_n-(n~l) 2

9-8

= 36.

A véletlen elrendezést az irodalomban [7] található Ross-féle optimális párelrendezési t á b l á z a t alapján a Minősítő Lap tartalmazza (lásd az 1. mellékletet), amelyet számítógépes program állít elő. Híradástechnika

XXXVI.

évfolyam

1985. 2. szám

FRIDRIK

A Budapesti Műszaki Egyetemen 1976-ban gé­ pészmérnöki diplomát szerzett. 1976-tól gyártás­ technológiai szakvégzett­ sége miatt a vállalat gyár­ tástechnológiájának fej­ lesztésével foglalkozott. Célgépek tervezésén kívül közreműködött a „Számí­ tógépes tervező-gyártó­ ellenőrző rendszer" meg­ valósításában. 1984-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen ergonómiai szakmérnöki diplomát szerzett.

MARTA

A szakmai hipotézis az, hogy a bírált tényezők preferálása nem egyformán valószínű. A nullhipotézis az, hogy minden bírált tényező egyformán valószínű és v á r h a t ó értéke 40. A szignifikancia szinteket 0,05, 0,01 és 0,001-re felvéve a % kritikus értékeit a 2. melléklet tartal­ mazza. A % s z á m í t o t t értéke 2

2

%% =

k.{n-\)-W

vagy Xs:

12-S k-n-(n + l)

Mivel %^>%l t (a = 0,001 szinten is), emiatt a nullhipotézist el kell vetni, és a szakmai hipotézist kell elfogadni. Ez azt jelenti, hogy a bírált tényezők preferálása nem egyenletes eloszlásból származik. A bírálók k ö z ö t t i egyetértés nem a véletlen m ű v e , elfogadható értékű, azaz szignifikáns. tl

A p á r b a v á l o g a t o t t tényezők minősítését 10 t a g ú csoport tagjai végezték, egymástól függetlenül. A M i ­ nősítő Lapokat számítógép segítségével egy (manuáli­ san) egyszerűbb közelítő és egy pontos módszerrel lehet a következők szerint kiértékelni.

3.4. A pontos módszer 3.3. A közelítő

módszer

Mivel Í? = 9 > 7 , ezért elfogadjuk a bírálók k o r l á t o ­ zott racionalitását, és a bíráló csoport közös prefe­ rencia számainak meghatározásánál a K < 100%, konzisztencia m u t a t ó v a l kapott rangsorokat is f i ­ gyelembe lehet venni. Az elfogadhatónak ítélt konzisztencia szint

A számítógépes program m e g h a t á r o z z a a preferencia sorrendet az aggregált preferenciamátrix segítségé­ vel. E z t a 3. melléklet tartalmazza. A Kendall-féle egyetértési e g y ü t t h a t ó páros számú bíráló esetén •1 W'• = — •=-0,111. 10-1 ' ' min 2 Az e g y ü t t h a t ó értéke

W--

K =8Q%. mia

Ezt a k ö v e t e l m é n y t valamennyi bíráló teljesítette. A 2. melléklet tartalmazza a közelítő módszer ada­ tait (a bírálók preferencia s z á m a i t inkonzisztenciá­ j u k k a l arányosait csökkentve). A számítógépes program kiszámítja a Kendall-féle egyetértési e g y ü t t h a t ó t . Az értékelt tényezők száma n = 9. Az értékelést végzők száma /c=10. A preferencia gyakoriság átlaga 7

fc.(n-l)

10.(9

1,

ahol, Z=27(y)»-ft.27(y) + ( ! j . ^ Ez utóbbi képletben szereplő y az aggregált pre­ ferenciamátrix átlója alatti preferencia gyakoriságot jelenti. A szignifikancia vizsgálatot ebben az esetben is a X próbával végezzük el. A hipotézisek megegyeznek a 3.3 pontban meg­ adottakkal. A % értékeit az aggregált preferenciamátrix t é n y ­ leges gyakoriságai alapján a melléklet tartalmazza. Mivel %fj»%krit (a = 0,001 szinten is), ezért a null­ hipotézist elutasítjuk, és a szakmai hipotézist el­ fogadjuk. A bírálók k ö z ö t t i egyetértés nem a véletlennek k ö ­ szönhető, és elfogadható értékű, azaz nagyon erősen szignifikáns. 2

=40.

A tényleges és a v á r t preferencia összegek k ö z ö t t i eltérések négyzetösszegének maximuma

_Aa.(n»-n) A v á r t és az átlagos preferencia összegek közötti eltérések négyzetösszegének tényleges értéke S=U(A -A f. n

2Z

2

n

A Kendall-féle egyetértési e g y ü t t h a t ó értéke a s z á m í t o t t adatokkal S W =-

3.5. A preferencia súlyok

meghatározása

Az I . t á b l á z a t a közelítő és a pontos számítás össze­ hasonlítását tartalmazza. I . TÁBLÁZAT

A szignifikancia (megbízhatósági) vizsgálatot % próbával végezhetjük el, mivel n > 7 , és ezért a k r i ­ tikus küszöbszámokra nem a l k a l m a z h a t ó k az iro­ dalom [7] t á b l á z a t a i . 2

Híradástechnika

XXXVI.

évfolyam

1985. 2. szám

Rangsor

1 2 3 4 5 6 7 8 9

W

Közelítő

B C D G F A H I E

0,577

Pontos

B C D G F A H I E

0,489

f 46,133 529,63

69

Az I . t á b l á z a t az e r e d m é n y t sorrendi skálán m é r v e adja meg. Szükséges azonban azt is tudni, hogy az egyes tényezők mennyivel előzik meg egymást. E n ­ nek megállapítására a számítógépes program az irod a l o m b a n [ 8 ] l e í r t s z á m í t á s s z e r i n t — a pontos számítás adatainak felhasználásával — kiszámítja az egyes tényezőkhöz t a r t o z ó súlyszámokat. A s t a n d a r d i z á l t értékű súlyszámok grafikusan á b ­ rázolva a 4. mellékletben l á t h a t ó k . Az előzőekben bemutatott módszer alkalmasnak ígérkezik számítógépes rendszerek ergonómiai terve­ zésére. A problémák feltárása a szociotechnikai elvek­ nek megfelelően a résztvevők közreműködésével tör­ ténik. A közös kiértékelés lehetőséget ad a környezet jobb megismerésére, de egyben lehetőséget ad — meg­ felelő következtetések levonása u t á n — az ergonó­ miai tervezésre is.

— A felmérésnél használt tényezők s t a n d a r d i z á l t értékű súlyszámait a 3. melléklet tartalmazza. Ez grafikusan ábrázolt formában a 4. mellék­ letben l á t h a t ó . Ebből megállapítható, hogy a véleményezők különösen a B = „ ö r ö m e t je­ lentő m u n k a " tényezőt preferálták. E z u t á n csaknem azonos súllyal a C—D—G tényező­ h á r m a s következik. A skála közepén jól elkülönülten az F és az A tényezők találhatók. A skála legalján pedig, egymás közelében a H és az I , valamint a leg­ kevésbé preferált E . Az előzőekből megállapítható, hogy a vizsgált 9 tényezőből különösen a B , a C—D—G t é n y e z ő h á r m a s és az F tényezővel kapcsolatos körülmények jobb k i ­ alakítása és t o v á b b i javítása lehet a fő feladat. Egyidejűleg ezzel törekedni kell a H és I , de külö­ nösen az E tényezők k á r o s h a t á s á n a k elkerülé­ sére.

4. A felmérés kiértékelése A számítógépes tervezőrendszerben a felmérést az előzőekben leírt k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t hajtottuk végre. A kapott Minősítő Lapokat feldolgozva a k ö v e t ­ kező megállapításokra j u t o t t u n k : — Az egyes véleményezők konzisztenciáját vizs­ gálva k i t ű n i k , hogy mindegyiküké meghaladta az elvárt 80%-os szintet, t e h á t a véleménye­ zők külön-külön nem kerültek jelentősebb ellentmondásba ö n m a g u k k a l a p á r b a v á l o g a t o t t tényezők összehasonlításánál. (Lásd 2. mellék­ let.) — A közelítő módszer eredményeit nézve megálla­ p í t h a t ó , hogy mind a csoport egyetértését m u t a t ó K e n d a l l - e g y ü t t h a t ó , mind a szignifikancia vizsgálatnál kapott % érték megfelelő. E b b ő l következik, hogy a csoport megfelelő m é r t é k b e n é r t e t t egyet a tényezők rangsora k i a l a k í t á s á b a n , és a k i a l a k í t o t t rangsoruk nem a véletlennek köszönhető. (Lásd 2. melléklet.) — Az előzőekben, a K e n d a l l - e g y ü t t h a t ó r a és a / értékre v o n a t k o z ó a n elmondottak érvénye­ sek a pontos módszer eredményeire is. (Lásd 3. melléklet.) — A közelítő és a pontos módszer eredményeit összefoglaló I . t á b l á z a t b ó l k i t ű n i k , hogy a számítógépes tervező rendszerben készített fel­ mérésnél a véleményezők megfelelő egyetér­ téssel, szignifikánsan a 2

5. Összefoglalás A cikk ergonómiai szemléletű felméréssel bemutatja a Telefongyárban üzemelő számítógépes á r a m k ö r ter­ vező rendszert. Az elemző rész a rendszert jellemző technikai és emberi tényezők felsorolását tartalmazza. Ez a fejezet azoknak a tényezőknek az ismertetésével zárul, amelyek kihatnak az o t t dolgozók munka­ végzésére. E z t egy olyan vizsgálati módszer b e m u t a t á s a k ö ­ vette, amellyel lehetőség van arra, hogy számítógép alkalmazásával rövid idő alatt statisztikailag kiérté­ kelhetők legyenek a felméréshez kasznált „Minősítő Lapok". A felmérésben szereplő t é n y e z ő k összeállítása a módszer b e m u t a t h a t ó s á g a érdekében önkényesen tör­ tént. A 9 munkahelyi jellemző pontosabb megfogalmazá­ sa u t á n az ismertetett módszer alapul szolgálhat számítógépes rendszerek ergonómiai vizsgálatára.

2

B - C - D - G - F - A - H - I - E sorrendi skálán megadott RANGSOR-t alakí­ tották k i . B C D G F A H I E

70

Tehát a következőt: — ö r ö m e t jelentő munka — Anyagilag elismert munka — ö n á l l ó a n elvégzett munka — Elégedettség környezettel — Perspektíva lehetősége — Munka/pihenés aránya — Szellemi megterheltség — Géptől való függőség — E g y h a n g ú munka

IRODALOM [1] Nagyszeghi F.: A vállalati számítógépes irányítási rendszerhez illeszkedő integrált gyártó rendszer termelésbe állítása. Gazdaságmérnöki diploma­ terv. B M E Budapest, 1982. [2] A műszaki fejlesztés távlati főirányai. OMFB összefoglaló koncepció. O M I K K , 1983. [3] Woodson—Conover: Ember — gép — üzem. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1973. [4] Meuche, H. F.: Einführung in den MenschMaschine. Dialóg aus betriebswirtschaftlicherSicht. T U Dresden, 1981. Nov. [5] Trist, E.—Higgin, G.: Organizational Change. Tawistock Publications, 1963. [6] Kindler, J . : Operációkutatás. B M E Budapest, Előadási kézirat, 1981. [7] Kindler, J. — Papp, 0.: Komplex rendszerek vizs­ gálata, (összemérési módszerek.) Műszaki Könyv­ kiadó, 1977. [8] Nagyszeghi F.: Elektronikai iparban alkalmazott többorsós NC/CNC fúrógépek kiválasztása öt vál­ tozatból, 11 értékelési tényező alapján. Tanul­ mány, B M E Budapest, 1981. dec. [9] Klein S.: Munkapszichológia. Gondolat, Budapest, 1980. Híradástechnika

XXXVI.

évfolyam 1985. 2. szám