Modern Üzleti Szakképző Iskola Korszerű Képzéssel a magas színvonalú szakképzésért

1

Modern Üzleti Szakképző Iskola „Korszerű Képzéssel a magas színvonalú szakképzésért” TÁMOP­2.2.5.A­12/1­2012­0028 Komplex tájékoztató kiadvány A projekt időtartama: 2012. szeptember 3. – 2013. augusztus 31. Az Európai Unió és a Magyar Állam által nyújtott támogatás összege: 12 817 460 Ft

2

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés

3. oldal

2. Iskola­ Pályázat

5. oldal

3. Projektekben érintett szakmák bemutatása

6. oldal

3.1. Kereskedő

7. oldal

3.2. Pénzügyi­számviteli ügyintéző

9. oldal

4. Pályázat keretében elvégzett feladtok

12. oldal

4.1. Nyitórendezvény

12. oldal

4.2. Szakmai szolgáltatások igénybe vétele

12. oldal

4.3. Pedagógus továbbképzés

13. oldal

4.4. Jó gyakorlatok bemutatása

16. oldal

4.5. Pályaválasztási rendezvény

16. oldal

5. Munkacsoportok munkájából

17. oldal

5.1. Kereskedő

17. oldal

5.2. Humán

23. oldal

5.3. Pénzügy­számvitel

26. oldal

6. Szakmai kirándulás

29. oldal

3

7. Eszközök beszerzése

30. oldal

8. Összegzés

31. oldal

4

1. BEVEZETÉS Magyarország  versenyképességének  javítását,  tíz  év  alatt  egymillió  új  munkahely teremtését  hét  kitörési  pont,  köztük  a  foglalkoztatási  program  mentén  foglalja  össze  a 2011 januárjában elindult Új Széchenyi Terv. A  foglalkoztatási  program  kijelöli  a  szakképzés  rendszerének  fejlesztése  prioritás  céljait, nevezetesen,  hogy  a  szakképzés  járuljon  hozzá  a  foglalkoztatási  szint  emeléséhez  és  a gazdasági  növekedéshez,  valamint  olyan  szakképzési  struktúra  jöjjön  létre,  amellyel biztosítható  a  munkaerő­piaci  kereslet  és  kínálat  egyensúlya,  továbbá  a  szakképzésbe fektetett  egyéni  és  társadalmi  források  hasznosulása.  A  Széll  Kálmán  Terv  –  Magyar Munka Terv hasonló elveket rögzít. Az  Új  Széchenyi  Terv  középpontjában  a  foglalkoztatás  dinamikus  bővítése  áll:  az  a törekvés  vezérli  a  gazdaság­  és  társadalomfejlesztő programot, hogy tíz év alatt  egymillió új  és  adózó  munkahely  jöjjön  létre  Magyarországon.  A  foglalkoztatási  problémák  valódi és  tartós  megoldásához  a  vállalkozókon  keresztül  vezet  az  út,  tőlük  várható  a munkahelyteremtés.  Az  állami  fejlesztés­  és  támogatáspolitika  azzal  járul  hozzá  a munkahelyek  létrejöttéhez,  hogy  világosan  látható  és  a  gazdasági  élet  szereplői  által  is támogatott,  az  állam  és  a  gazdasági  szereplők  által  együttesen  kialakított  súlypontokat határoz  meg  a  gazdaságfejlesztésben.  Az  Új  Széchenyi  Terv  meghatározza  azokat  a kitörési pontokat, amelyektől a gazdaság egészének dinamizálása várható. Ezek: 1. Gyógyító Magyarország – Egészségipar 2. Megújuló Magyarország – Zöld gazdaságfejlesztés 3. Otthonteremtés – Lakásprogram 4. Vállalkozásfejlesztés – Üzleti környezet fejlesztés 5. Tudomány – Innováció – Növekedés 6. Foglalkoztatás

5

7. Közlekedés – Tranzitgazdaság

A  gazdaság  és  a  munkaerőpiac  változása  folyamatos  alkalmazkodást  kíván  meg  a munkavállalóktól  és  a  vállalkozásoktól  egyaránt.  A  Társadalmi  Megújulás  Operatív Program  az  alkalmazkodóképesség  javítása  című  2.  prioritása  az alkalmazkodóképességet  tágan  értelmezve  azokat  a  programokat  támogatja,  amelyek  a különböző  intézményrendszereknek  a  változásokhoz  való  igazodását,  a gazdasági­társadalmi kihívásoknak való megfelelését szolgálják. A  szakképzési  rendszer  átalakításáról  szóló  koncepció  rögzíti  az  átalakítás  fő  céljait  és elemeit.  A  változtatások  célja,  hogy  a  képzési  szerkezet  a  szakirányok  és  a  létszámok vonatkozásában  is  igazodjon  a  gazdaság  igényeihez,  versenyképesebb  tudást  tudjon nyújtani a fiataloknak, az intézményrendszer hatékonyabban, átláthatóbban működjön. Az  ­  elsősorban  ­  iskolai  rendszerű  szakképzésből  megfelelő  mennyiségében  és minőségében  kibocsátott  szakképesítéssel  rendelkező  fiatal  a  gazdaság  szakmai erőforrásigényének folyamatos utánpótlását szolgálja. A  képzési­kibocsátási  folyamat  zavartalan  működtetéséhez  a  szakképzés  rendszerének lényegi,  a  szakképzés  minden  elemére  kiterjedő  változtatására  volt  szükség,  melynek elsődleges  jogszabályi  környezetét  az  új  szakképzési  törvény  megalkotása  és  hatályba lépése megteremtette. A  szakképzés  reformintézkedései  közül  a  hároméves  szakiskolai  képzés,  illetve  ezzel összefüggésben  az  átjárható,  egymásra  épülő  és  egymást  kiegészítő,  duális  jellegű rendszer  kialakítása  a  munkaerőpiac  igényei  tekintetében  a  hatékonyságot,  a foglalkoztathatóságot szolgálja. A  szakképzési  törvény  2013.  szeptember  1­jétől  az  iskolai  rendszerű  képzésben kötelezően  előírja  az  új  típusú,  általánosan  hároméves  szakiskolai  és  az  ágazati szakközépiskolai  szakképzés  bevezetését.  Az  új  típusú  szakképzési  rendszerre  történő

6

„átállás” a fenti célok teljesülését segíti.

A  TÁMOP­2.2.5.A­12/1  pályázati  konstrukció  „A”  komponense  keretében  az  új típusú  szakképzés  egy  tanévvel  korábbi  bevezetése  került  támogatásra.  A  2013/2014. tanévi  kötelező  bevezetés  előkészítését  vállaló,  innovációra  kész  szakképző  intézmények részesülhettek  támogatásban,  a  törvény  bevezetéséből  adódó  új  feladatok  magas színvonalú  teljesítése,  a  fejlesztések  elindítása,  a  korszerű  képzési  struktúra  mielőbbi stabilizálása és a megújult képzési tartalmak hatékony disszeminációja érdekében.

2. Iskola­ Pályázat Iskolánk,  a  Modern  Üzleti  Szakképző  Iskola  2011­ben  alakult.  Elsődleges  célja  a szakképzés  színvonalának  javítása,  a  korszerű  szakképzési  ismeretek  átadása,  a  tanulók felkészítése  a  munka  világára,  hogy  tanulmányaik  befejezését  követően  piacképes munkaerőként hagyják el az iskolát. Nagy  hangsúlyt  helyezünk  mind  az  oktatásra,  mind  a  nevelésre.  Törekszünk  a  korszerű ismereteket,  tanítási  módszereket  minél  szélesebb  körben  alkalmazni.  Nagy  figyelmet szentelünk  minden  egyes  tanulóra,  s  nagy  gondot  fordítunk  arra,  hogy  akik  itt  tanítanak, igazi  pedagógusok  legyenek,  ahol  lényeges,  hogy  elfogadják,  minden  tanuló  érték, minden  diák  szellemi  kincset  hordoz  magában.  Nagy  örömünkre  szolgált,  hogy  részt vehetünk  a  pályázatban,  és  alkalmunk  volt  az  új  típusú  szakképzés  egy  évvel  korábbi bevezetésében részt venni. Iskolánkban  nagy  tapasztalattal  rendelkező,  felkészült  szakemberek  oktatnak.  A menedzsment  tagjai  többéves  gyakorlattal  rendelkeznek.  A  projektmenedzser  Varga Sándor  pedagógus,  közgazdász  és  közoktatási  vezetői  végzettséggel,  évtizedes gyakorlattal  rendelkezik.  Projekt  menedzsmentben  is  tevékenykedett  már.  A  szakmai

7

vezető  Nagy  Mihály  az  alapítvány  kuratórium  titkára  pedagógus,  gyakorlati tapasztalatokkal  és  széleskörű  elméleti  ismeretekkel  rendelkezik.  A  pénzügyi  vezető Kogyilla  Tibor  gazdasági  szakmérnök,  regisztrált  mérlegképes  könyvelő.  Több évtizedes pénzügyi  gyakorlattal  rendelkezik,  projektmenedzseri  feladatot  is  betöltött  már  más pályázat keretében. A  projektben  két  osztállyal  és  két  szakképesítéssel  (kereskedő,  valamint  pénzügyi­ számviteli  ügyintéző)  vettünk  részt.  A  két  osztály  együttes  létszáma  a  projekt  megkezdés időpontjában 44 fő. A  projekt  végrehajtásában  három  munkacsoport  vett  részt.  Egy  közismereti  és  két szakmai munkacsoport. A három munkacsoportban összesen 8 fő tevékenykedett. A  munkacsoportok  munkaterv  alapján  dolgoztak.  Tevékenységüket  összehangoltan végezték.  A  munkavégzés  önállóan  és  csoportosan  történt.  Összejöveteleket  szükség szerint,  de  havonta  legalább  egyszer  tartottak,  melyekről jelenléti ívet és  jegyzőkönyvet is vezettek.  A  szakmai  megvalósítók  minden  tantárgyra  elkészítették  a  tanmeneteket,  az óravázlatokat,  a  szakmai  projekt  munkaterveket,  a  fejlesztési  koncepciókat,  a  tanítási segédleteket,  az  esetleg  szükséges  feladatgyűjteményeket.  A  szakmai  (közismereti) tartalmak  hatékony  tanulástechnikáját  támogató  módszertanok  gyakorlati  alkalmazását bemutató  órák,  projekttechnikák  tartásával,  kooperatív  együttműködések  alkalmazásával segítették  elő.  Intézményen  belül  a  kollégáknak  módszertani  támogatást  nyújtottak,  és mentor szerepet vállaltak. Iskolánk  a  Modern  Üzleti  Szakképző  Iskola  felismerte  az  új  típusú  szakképzésben  rejlő lehetőségeket  és  vállalta,  hogy  közreműködik  annak  egy  évvel  korábbi  bevezetésében.  A benyújtott  pályázat  sikeres  volt,  aminek  eredményeként  iskolánk  12.817.460.  Ft támogatást nyert el.

3. A projektben érintett szakmák bemutatása

8

A szakképzés jogi háttere –

a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,

–

a szakképzésről szóló módosított 2011. évi CLXXXVII. törvény,

valamint ­ az  Országos  Képzési  Jegyzékről  és  az  Országos  Képzési  Jegyzék  módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, ­ az  állam  által  elismert  szakképesítések  szakmai  követelménymoduljairól  szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, ­ az 54 341  01  Kereskedő szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó NGM rendelet 3.1. Kereskedő A szakképesítés azonosító száma: 54 341 01 Betölthető munkakörök A FEOR száma 5111

B FEOR megnevezése Kereskedő

C A szakképesítéssel betölthető munkakör(ök) Ajándékkereskedő Állatkereskedő Autókereskedő Bébi és gyermekruha kereskedő Bútor­ és lakástextil­kereskedő Cipőkereskedő Divatáru kereskedő Dohány­bazárkereskedő Édesség kereskedő Élelmiszer­ és vegyiáru­kereskedő Fodrászcikk kereskedő Galériatulajdonos, kereskedő

9

5112

Vezető eladó

1333

Kereskedelmi tevékenységet folytató egység vezetője

Gumiabroncs kereskedő Halkereskedő Használtautó kereskedő Használtcikk­kereskedő Használtruha­kereskedő Háztartásifelszerelés­kereskedő Híradástechnikai­ és elektronikaicikk­kereskedő Hírlapárus, trafikos Hús és élelmiszerkereskedő Járműalkatrész kereskedő Játékkereskedő Könyvkereskedő Kötöttáru kereskedő Kultúrcikk­kereskedő Méteráru konfekciókereskedő Műanyagáru kereskedő Műkereskedő Műszaki bizományi kereskedő Műszaki­ és elektronikaicikk kereskedő Papír­ és írószer kereskedő Rádiótelefon kereskedő Régiségkereskedő Sportszer­ és játékkereskedő Szerencsejáték kereskedő Színesfém­kereskedő Takarmány­ és tápkereskedő Tüzelő­ és építőanyag­kereskedő Vas­ és műszaki kereskedő Vegyes iparcikk kereskedő Villamossági cikk kereskedő Virágkereskedő Áruházi osztályvezető Áruházi részlegvezető Szupermarket részlegvezető Boltvezető

10

A szakképesítés munkaterületének rövid leírása: Különböző  árucikkek  beszerzésével  és  értékesítésével  foglalkozik,  ellátja  az  adott kiskereskedelmi  egység  szabályszerű  üzemeltetésével  kapcsolatos  feladatokat,  irányítja, szervezi  és  ellenőrzi  a  kiskereskedelmi  vállalkozás  működését,  ellátja  a nyilvántartással és adatszolgáltatással kapcsolatos feladatokat. A szakképesítéssel rendelkező képes: ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­

vállalkozást létrehozni/működtetni/megszüntetni irányítani, szervezni, ellenőrizni a kereskedelmi egység tevékenységét marketing tevékenységet végezni megszervezni és lebonyolítani a beszerzési tevékenységet megszervezni  és  lebonyolítani  a  készletezést,  raktározást,  nyilvántartani  a készleteket, gazdálkodni a készletekkel megszervezni és lebonyolítani az értékesítési tevékenységet ellátni a kereskedelmi egység szabályszerű üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat ellátni a nyilvántartási és adatszolgáltatási feladatokat felmérni és értékelni a piaci környezetet bolthálózat létrehozása szempontjából kiválasztani, kialakíttatni a legkedvezőbb kondíciójú üzlethelyiségeket kialakítani  a  bolthálózat  szabályai  szerint  az üzlet külső/belső arculatát, választékát, biztosítani a személyi és tárgyi feltételeket

Iskolai előképzettség:

Érettségi

Képzés során oktatott szakmai modulok: 10025­12 11507­12 11508­12 10031­12 10032­12 10033­12 11498­12 11499­12

A kereskedelmi egység működtetése Az áruforgalom lebonyolítása Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése A főbb árucsoportok forgalmazása Marketing A vállalkozások működtetése Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) Foglalkoztatás II.

11

11500­12

Munkahelyi egészség és biztonság

Kiknek ajánljuk? Azok  számára  ajánljuk,  akik  a  kereskedelemben  kívánnak  –  elsősorban  bolti  vonalon eladóként,  boltvezetőként  dolgozni,  távolabbi  céljaik  között  szerepel,  hogy  saját  boltot üzemeltessenek

3.2 Pénzügyi­ Számviteli Ügyintéző A szakképesítés azonosító száma: 54 344 01 Betölthető munkakörök: A FEOR száma 3611

4122 3614

3614

B FEOR megnevezése

C A szakképesítéssel betölthető munkakör(ök) Pénzügyi ügyintéző (a pénzintézeti Pénzügyi asszisztens ügyintéző kivételével) Pénzügyi koordinátor Pénzügyi referens Pénztáros Számlaellenőr Bérelszámoló Bérszámfejtő Bérügyi adminisztrátor Számviteli ügyintéző Főkönyvi könyvelő Főkönyvi munkatárs Számviteli előadó Könyvelő (analitikus) Analitikus könyvelő Analitikus nyilvántartó Anyagkönyvelő Banki könyvelő Díjkönyvelő Folyószámla könyvelő

12

4123

4112 4136

Pénzügyi, statisztikai, biztosítási adminisztrátor

Általános irodai adminisztrátor Iratkezelő, irattáros

Forgalmi könyvelő Gépkönyvelő Készletkönyvelő Kontírozó könyvelő Könyvelői adminisztrátor Leíró könyvelő Vállalati pénztáros Pénzügyi nyilvántartó Számlázási ügyintéző Számviteli adminisztrátor Irodai adminisztrátor Iratkezelő

A szakképesítés munkaterületének rövid leírása: A  pénzügyi­számviteli  ügyintéző  alkalmas  a  vállalkozások  működésével  összefüggő számviteli  és pénzügyi feladatok elvégzésében való közreműködésre, részfeladatok önálló elvégzésére.  A  vállalkozás  valamennyi  pénzmozgással,  illetve  a  pénzállomány­változással összefüggő  nyilvántartásait  vezeti,  közreműködik  az  egyes  pénzügyi  műveletek előkészítésében,  lebonyolításában,  elszámolásában,  kezeli  az  ehhez  kapcsolódó iratanyagokat.  Működő  gazdálkodó  szervezeten  belül  előkészíti  és  rögzíti  az  adott munkahely  gazdasági  eseményeit  a  helyi  számviteli  szabályok  szerint,  a  gazdasági eseményeket  kontírozza,  a  főkönyvi  és  az  analitikus  nyilvántartásokat  vezeti,  könyvviteli feladásokat készít. A szakképesítéssel rendelkező képes: ­ közreműködni  a  vállalkozások  alapításával,  működtetésével  kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátásában, ­ elvégezni a bankszámlákkal kapcsolatos teendőket ­ ellátni a házipénztárral kapcsolatos feladatokat

13

­ ellátni az adókötelezettséghez kapcsolódó feladatokat ­ adókötelezettségnek elektronikusan eleget tenni ­ közreműködni a vállalkozásfinanszírozási feladatokban ­ részt venni a befektetési döntések előkészítésében ­ pénz­ és hitelműveletekkel kapcsolatos ügyintézést végezni ­ könyvelési feladatokat ellátni ­ értékesítéssel kapcsolatos feladatokat ellátni ­ vezetni az analitikus nyilvántartásokat ­ elszámolni a termelési költségeket ­ közreműködni a különféle szabályzatok elkészítésében ­ közreműködni a mérleg és az eredménykimutatás összeállításában ­ számítógépes programcsomagokat használni ­ ellátni  a  projektek  pénzügyi  menedzselését  az  előfinanszírozástól  a  program lezárásáig ­ összegyűjteni az adatokat további feldolgozás céljából ­ feladatai  elvégzéséhez  telefont,  számítógépet,  faxgépet,  írógépet,  íróeszközöket, irodaszereket, naptárt, bélyegzőket, fénymásolót használni ­ munkaköréhez  kapcsolódó  hagyományos  és  digitális  dokumentumokat rendszerezni, iratkezelést végezni Iskolai előképzettség:

Érettségi

Kinek ajánljuk: A  képzést  azoknak  ajánljuk,  akik  gazdasági  szakterületen  szeretnének  érvényesülni,

14

vállalkozások  gazdadasági  folyamataiban  kívánnak  részt  venni.  A  mérlegképes  könyvelő képesítés  megszerzésének  előfeltétele.  Ajánljuk  azoknak,  akik  biztos  munkalehetőséghez szeretnének jutni.

4. A pályázat keretében elvégzett feladatokból 4.1. Nyitórendezvény A  projekt  keretében  vállaltuk  egy  nyitórendezvény  megtartását,  amelyen ötvennél több fő vett  részt.  A  rendezvény  nagy  sikert  aratott  a  meghívottak  körében.  A  résztvevők  több előadást  is  meghallgathattak.  Elsőként  Varga  Sándor  projektmenedzser  mutatta  be  az iskola  projektjét,  majd  a  munkacsoportok  vezetőitől  hallhatunk  tájékoztatást  a  pályázat keretén  belül  elvégzendő  feladatokról.  A  rendezvényen  megjelentek  vállalkozások képviselői,  az  iskola  oktatói,  a  sajtó  munkatársai,  az  iskola  diákjai,  és  egyéb  szervezetek képviselői.  Fontosnak  tartjuk  a  vállalkozók  pozitív  hozzáállását  a  pályázathoz,  illetve gyakorlati  képzéssel  összefüggő  megnyilvánulásukat.  Ez  fontos  az  iskola  számára,  mivel a  kereskedő  szakmában  biztosítani  kell  a  gyakorlati  foglalkozások  feltételeit,  s  ebben  a szakmában ez a vállalkozásoknál lehetséges. 4.2. Szakmai szolgáltatások igénybevétele A projekt során igénybe vettük a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelemi és Iparkamara, szakmai szolgáltatását. Nagy segítséget kaptunk a kereskedő tanulók gyakorlati helyeinek biztosításában és a tanulószerződések megkötésében. Több, kereskedelemmel foglalkozó vállalkozó is jelentős segítségét nyújtott.

4.3. Pedagógus-továbbképzések A  munkacsoportokban  résztvevő  pedagógusok  közül  összesen  6  fő  vett  részt  sikeresen Szegeden  „A  tanulás  tanítása”  továbbképzésen,  amely  a  METÓDUS­Tan  Bt.

15

szervezésében került megrendezésre. A  képzés akkreditációs  száma: OKM  3/165/2008. A továbbképzésen résztvevők többek közt megismerkedhettek a következő témákkal: ­ ­ ­ ­ ­

Motiváció: a tanuláshoz való viszony elemzése, formálása a tanári gyakorlatban A tanulási szokások feltárása /napi ritmus, szokásrendszer, időmérleg/ és alakítása. Figyelemfejlesztés: az észlelés, a figyelem fajtái, terjedelme, fejlesztő gyakorlatok. Korszerű technikák a tanulói képességek szolgálatában. Dinamikus olvasás

A  képzés  zárásaként  a  résztvevőknek  beszámoló  dolgozatot  kellett  készíteniük, bizonyítva  azt,  hogy  valóban  sikeresen  elsajátították  a  hallottakat.  A képzésen mind a hat pedagógus  sikeresen  vett  részt,  illetve  tanúsítványt  kapott  a  képzés  eredményes teljesítéséről. A továbbképzésen részt vett, Dr. Kogyilla Tímea dolgozatából néhány gondolat: „Az  intézmény  ahol  tanítok  egy  szakiskola,  ahova  az  érettségi  megszerzését  követően szakmát  szerezni  jönnek  a  diákok.  Azt  gondolhatnánk,  hogy  a  kötelező  iskolai  oktatás lezárását  követően  a  tanulók  úgy  hagyják  el  az  iskolapadot, hogy kiváló a szövegértésük, magas  szintű  a  beszédképességük,  bő  a  szókincsük  és  stabil  alapismeretekkel rendelkeznek,  melyre  lehet  építeni  a szakmai oktatás során. Sajnos  azt tapasztaltam,  hogy ez  a  valóságban  nem  így van. A diákok  többsége nem mer megszólalni az órán,  ha mégis megteszi,  mondatai  szegényes  szókincsről  árulkodnak.  Az  írott  szöveg  megértése  sem zökkenőmentes.  Nagy  nehézséget  okoz  számukra  a  hosszabb  szövegekből  a  lényeg kiragadása,  annak  megtanulása.  Ennek  oka  lehet  az  is,  hogy  nem  megfelelő  módszerrel tanulnak.” „Az  alábbiakban  az  óráimon  felhasznált  Oroszlány  Péter  módszerek  közül  kiemelek néhányat. A  kötelező  iskolai oktatás keretében  – akár általános iskoláról,  akár középiskoláról legyen szó  –  „elfelejtik”  megtanítani  a  diákokat  arra,  hogyan  lehet  hatékonyan  tanulni.  A  diákok többsége  az  órákon  elhangzottakat  lekörmöli  a  füzetébe,  majd  igyekszik  a  leírtakat

16

valahogyan  memorizálni,  hogy  legalább  a  következő  órán  még  emlékezzen  rá,  ha szólítják,  jól  tudjon  felelni  belőle.  Ám  az  így  szerzett  tudás  hamar  el  is  száll,  nem  sok minden  marad  meg  belőle,  ami  frusztrálttá  teszi  a  diákot,  hiszen  minek  tanulja  meg,  ha néhány hét múlva már nem is fog emlékezni rá. Az  első,  amit  mindenképpen  fontosnak  tartottam  megismertetni  a  diákokkal  az,  hogyan tudnak  úgy  tanulni,  hogy  az örömöt  jelentsen nekik, és az így megszerzett tudás hónapok múlva is megmaradjon. Ehhez a következő módszereket hívtam segítségül: 1.) Tartalomjegyzék áttanulmányozása Mielőtt  elkezdtem  részletekbe  menően  ismertetni  az  adott  óra  anyagát  közösen megnéztük,  hogy  a  könyvben  hol  helyezkedik  el  az  adott  tananyag,  melyik  nagyobb témakör részegységét képezi. 2.) Címmeditáció Miután  a  diákok  sikeresen  összekapcsolták  az  új  óra  anyagát  a  korábban  tanultakkal, megkérdeztem,  hogy  mi  jut  eszükbe  a  téma  címéről. Eleinte nagy meglepettséget okozott a  diákok  körében  a  kérdésem,  de  idővel  nyitottá  váltak  a  párbeszéd  iránt,  és  nagyon okos,  és  hasznos  dolgokat  osztottak  meg  egymással.  A  gyakorlat  arra  is  alkalmas  volt, hogy a beszédképességüket fejlessze. 3.) Kérdések feltétele Eleinte  én  magam  határoztam  meg  kérdéseket  az  óra  anyagával  kapcsolatban,  melyekre választ  ígértem  a  diákoknak  az  óra  végére.  Néhány  hét  elteltével  arról  számoltak  be  a tanulók,  hogy  a  tanulás  során  sokat  segítettek nekik a feltett kérdések. Az  azokra adandó válaszok  maradtak  meg  a  leghosszabb  ideig  a  fejükben.  Kis  idő  elteltével  ők  is aktivizálták magukat, és találtak ki kérdéseket. 4.) Kiemelés Fontosnak  tartottam  megismertetni  a  diákokkal,  hogy  a  kulcsszavak  kiemelése  mennyire

17

megkönnyíti  a  tanulás  folyamatát.  Először  néhány alkalommal közösen néztük meg, hogy melyek  az  új  anyag  lényegi  részei,  melyek  azok  a  kulcsszavak  melyek  ismerete  a számonkérés  sikeres  teljesítéséhez  elengedhetetlenül  szükségesek.  Javasoltam  a tanulóknak,  hogy  amikor  olvassák  az  új  anyagot  jelöljék  kékkel  az  új  információkat, zölddel  azokat,  melyekről  már  hallottak  de  nem  rendelkeznek  róluk  biztos  tudással,  és végül  pirossal  az  ismert  részeket.  A  diákok  többsége  előszeretettel  alkalmazza  ezt  a módszert.  Arról  számoltak  be,  hogy  a  kiemelés  révén  kevésbé  kalandoznak  el  a gondolataik, jobban emlékeznek az ekkor olvasottakra. 5.) Gondolattérkép A  tananyag  feldolgozását  követően  több  alkalommal  is  felrajzoltam  a  táblára  az  új  anyag gondolattérképét.  A  tanulók  többsége  –  elmondásuk  szerint  –  sajnos  mind  a  mai  napig nem  építette  be  a  tanulási  módszerei  közé  a  gondolattérkép  készítését,  de  akad  néhány tanuló,  aki  rendszeresen  használja  azt.  Náluk  észrevettem  egy  javulási  folyamatot  az eredményeikben, és sokat javult a lényegkiemelő képességük is. A hatékony  tanulás legfontosabb  módszereinek megismertetése mellett bevittem az órákra olyan  feladatokat  is,  melyek  bővítik  a  tanulók  szókincsét,  javítják  a  szövegértésüket,  és fejlesztik az emlékezetüket: 1.) Traxolin szövegolvasás majd kérdésekre válaszolás A  feladat  fejlesztette  a  tanulók  logikai  képességeit.  Akadt  egy­két  tanuló,  akik kiemelkedően teljesítették a feladatot, mely növelte az önbizalmukat. 2.) Szókereső 3*3­as  négyzetrácsban  elhelyezett  betűkből  kellett  összeállítani  értelmes  szavakat, különböző  nehézségű  szabályok  alapján.  (pl.  egy  szóban  ugyanaz  a  betű  csak  egyszer szerepelhet)  Ennek  nehezített  változata,  amikor  az  adott  óra  anyagához  kapcsolódó szavakat  kellett  kikeresniük.  Ez  a  feladat  igazán  sikeresnek  volt  mondható,  nagyon szerették a tanulók.

18

3.) Gyűjtőfogalom és elemei Megadtam  20  szót,  melyek  közül  ki  kellett  választani  a  gyűjtőfogalmakat,  és  a  hozzájuk kapcsolódó  szavakat.  Azt  tapasztaltam,  hogy  sokan  megtalálták  az  egymáshoz  tartozó szavakat,  de  a  gyűjtőfogalmat  nem.  Másik  alkalommal,  amikor  jogi  szakszavakat szerepeltettem  a  feladatban  teljes  volt  a  bizonytalanság.  Az  osztálynak  csak  egy  nagyon kis százaléka tudta jó eredménnyel teljesíteni a feladatot. 4.) Szóalkotás Két  oszlopba  rendezve  összesen  40  szót  adtam  meg  a  diákok  részére.  Soronként  olyan szavakat  kellett  keresniük,  melyek  az  elsőnek  utótagjaként,  a  másodiknak  pedig előtagjaként  közhasználatú  összetett  szót  adott.  A  gyakorlat  kiválóan  alkalmas  volt  arra, hogy  néhány  diák ráébredjen,  szükséges  lenne szókincse  bővítésére. Javasoltam,  hogy  az órán  kívül  erre  a  célra  kezdjenek  el  keresztrejtvényt  fejteni.  Nagy  örömömre  szolgált, amikor  a  következő  óra  előtt  azt  láttam,  hogy  több  diák  padján  is  van  keresztrejtvény újság. 5.) Szóképzés számsor alapján Betűsort  állítottam  össze  véletlenszerűen,  majd  megszámoztam  a  betűket.  A  tanulóknak értelmes  szavakat  kellett  képezniük  a  betűkből,  de  csak  a  számokat  mondhatták  ki.  Ez  a feladat  megmozgatta  az  osztályt,  már  a  betűk  kiválasztásánál  csoportok  alakultak,  majd egyéni  munkában  gyűjtötték  a  szavakat,  de  végül  bárki  kitalálhatta  a  számsor  alapján  az elrejtett  szavakat.  A  feladatnak  igen  jó  fogadtatása  volt  a  diákok  körében.  Ez  a  gyakorlat fejleszti  a  koncentrálóképességet  és  további  előnye,  hogy  tartalmasan  lehet  eltölteni  egy érezhetően zökkenőkkel, vagy unalmasan induló órát.” 4.4 Jó gyakorlatok bemutatása A  projekt  során  több  alkalommal  tartottunk  közös  rendezvényt  partner  vállalkozásokkal, ahol  lehetőség  adódott  a  jó  gyakorlatok  bemutatására,  a  tapasztalatok  kölcsönös átadására.

19

4.5 Pályaválasztási rendezvény A  projekt  során  két  alkalommal  vettünk  részt  pályaválasztási  rendezvényen.  A tevékenység  igen  sikeres  volt.  Sok  érdeklődő  kereste  meg  standunkat, ahol lehetőségünk nyílott  képzéseink  bemutatására  (kiemelten  a  kereskedő  és  a  pénzügyi­számviteli ügyintéző szakmákra).

4.6 Záró rendezvény A  rendezvényen  megjelent  meghívott  vendégeket,  az  iskola  oktatóit,  diákjait  és  a  sajtó képviselőit  Varga  Sándor  projektmenedzser  köszöntötte,  és  rövid  tájékoztatást  adott arról, hogy az iskola sikeresen végrehajtotta a projektben vállalt feladatokat. Elmondta,  hogy  az  iskola  dolgozói,  a  munkatársak  és  a  diákok  is  kemény  munkát végeztek, a sikeres végrehajtás érdekében. Értékelésében  nagyon  hasznosnak  ítélte  meg  az  elvégzett  tevékenységeket,  és  kifejezte meggyőződését,  hogy  azok  mind  az  iskolának,  mind  a  résztvevő  oktatóknak  és diákoknak sok értékes tapasztalatot adtak. Köszönetét  fejezte  ki  az  Európai  Uniónak  és  a  Magyar  Államnak  a  pályázattal rendelkezésre bocsátott forrásokért, a szakmai és elvi támogatásért. Megköszönte továbbá a munkatársak és a résztvevő diákok aktív közreműködését. A  rendezvény  ezt  követően  a  munkacsoportok  beszámolóival  folytatódott,  majd állófogadással ért véget.

5. Munkacsoportok munkájából 5.1 Kereskedő A szakképesítés alapadatai

20

A szakképesítés azonosító száma: 54 341 01 A szakképesítés megnevezése: Kereskedő A  szakmacsoport  száma  és  megnevezése:  17.  Kereskedelem­marketing,  üzleti adminisztráció Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXVI. Kereskedelem Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 év Elméleti képzési idő aránya: 60% Gyakorlati képzési idő aránya:40% Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra A szakképesítés óraterve Szakközépiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok:

évfolyam

éves heti  óraszám éves  óraszám heti óraszám óraszám szabadsáv szabadsáv szabadsávva szabadsávva nélkül nélkül l l

1/13. évfolyam

31 óra/hét

Ögy 2/14. évfolyam Összesen:

1116 óra/év

35 óra/hét

160 óra 31 óra/hét 2268  óra

992 óra/év

1260 óra/év 160 óra

35 óra/hét 2540 óra

1120 óra/év

21

Szakközépiskolai  képzés  összes  elvi  szakmai  óraszáma  (két  évfolyamos):  1260  +160 +1120 = 2540 óra. 1/13. évfolyam: 35 óra, ebből szabad sáv: 3,5 óra 2/14. évfolyam: 35 óra, ebből szabad sáv: 3 óra A  szakmai  és  vizsgakövetelményben  a  szakképesítésre  meghatározott  elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. Szakmai  követelménymodulok  összehasonlítása  a  hagyományos  és  a  rövidebb képzési idejű szakképzés esetén 1. Marketing modul A  marketing  szakmai  modul  két  tantárgyat  foglal  magába,  a  marketing  alapjait  és  a marketing  a  gyakorlatban  elnevezésű  tárgyakat.  Az  óraszámokban  és  a  tantárgyi tematikában  nem  tartottuk  szükségesen  a  változásokat.  Fontosnak  tartottuk,  hogy  a marketing  ismereteket  a  rövidebb  képzés  esetén  az  első  évfolyam  tematikájába  építsük be, hogy a tanulóink ismerjék meg a  kereskedelmi marketing lényegét, eszközeit és, ezáltal hangolódjanak rá a kereskedelem világára. A  Marketing  alapjai tantárgy oktatásának  célja, hogy közvetítse és rendszerezze azokat az ismereteket,  amelyek  segítségével  a  tanulók  képesek  a  marketing  gazdasági  szerepének, helyzetének  meghatározására.  Ismertesse  meg  a  tanulókkal  a  marketing  feladatait, eszközeit,  helyét és célját a vállalkozás piaci működése során. Tudatosítsa a tanulókban a marketing  szerepét.  A  tanulók  ismerjék  meg  a  marketing  jelentőségét,  történeti kialakulását,  a  kereskedelmi  marketing  lényegét,  eszközeit.  A  tanulók  részletesen foglalkozzanak  a  marketingkommunikáció  fogalmával,  jelentőségével, a marketingen belül elfoglalt  helyével,  a  kommunikáció  közvetlen,  közvetett  eszközeivel.  A  tanulók  ismerjék meg  az  imázs  fogalmát,  fajtáit,  szükségességét,  a  vállalati  arculat  lényegét,  kialakításának fontosságát,  tartalmi  és  formai  elemeit.  A  heti  3 óra  elmélet  szükségessége megalapozott, fontos  a  marketing  szerepe  a  kereskedelemi  tevékenységben,  jelentősége  folyamatosan

22

nő, a mai fogyasztói társadalomban. A  marketing  a  gyakorlatban  tárgy  heti  20  óra  önálló  gyakorlatát  a  munkacsoport  is szükségesnek  tartotta  azért,  hogy  a  tanulók  a  marketing  alapjainak  elméleti  áttekintését követően  lehetőséget  kapjanak  a  tanultak  gyakorlati  alkalmazására,  ismereteik elmélyítésére. 2. Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése Az  üzleti  tevékenység  tervezése,  elemzése  tantárgy  oktatásának  célja,  hogy  a  tanulók képesek  legyenek  meghatározni  a  beszerzendő  áru  /  berendezés  /  eszköz  /  nyomtatvány mennyiségét  és  választékát.  Tudják  kiválasztani  a  számukra  legkedvezőbb  beszerzési forrásokat,  és  megkötni  a  szerződést,  valamint  megrendelni  az  árut.  Legyenek  képesek ellenőrizni  a  számlát,  kiegyenlíteni  az  áru  /  göngyöleg  /  berendezés  /  eszköz  ellenértékét, tudjanak  gazdálkodni  a  készlettel,  kialakítani  a  fogyasztói  árat,  és  banki  tranzakciókat végezni.  Igazodjanak  el  az  adózás  rendszerében.  Statisztikai  módszerek  segítségével legyenek  képesek  elemezni  a  kereskedelmi  vállalat  gazdasági  tevékenységét,  legyenek tisztában  a  fontosabb  költség,  bevétel,  profit  kategóriákkal.  Felelősségteljesen  tudjanak következtetéseket  levonni  gazdálkodására  vonatkozóan  a  könyveléstől  kapott információk  és/vagy  az  általuk  végzett  alapvető  gazdasági  számítások  elvégzése  után. Tudjanak  az  áruforgalomhoz,  pénzkezeléshez,  pénzügyi  tranzakciókhoz  kapcsolódó bizonylatokat kitölteni. Ismerkedjenek meg az üzleti levelezés alapjaival. A tantárgyak heti óraszáma, az alábbiak szerint változott.: Az  üzleti  tevékenység  a  gyakorlatban  című  tantárgy  heti  óraszámának  egy  órával  történő megemelésével  egyet  értünk,  mert  fontosnak  érezzük,  hogy  a  tanulók  a  széleskörű elméleti tudást a gyakorlatba is át tudják ültetni A  jelenlegi  munkaerőpiacon  a  kereslet  csökkenése  és  a  kínálat  növekedése  megkívánja, hogy  a  tanulók  az  elméleti  mellett  gyakorlati  tudással  is  rendelkezzenek  ahhoz,  hogy  az iskola befejezését követően rövid időn belül tudjanak állást találni.

23

3. Az áruforgalom lebonyolítása Az  áruforgalom  lebonyolítása  szakmai  modul  két  tantárgyat  ölel  fel. Az egyik tantárgy az áruforgalom, a másik az áruforgalom gyakorlata. Az  áruforgalom  tantárgy  tanításának  célja,  hogy  a  tanulók  megismerjék  az árurendszereket,  a  minőségbiztosítás  és  minőségtanúsítás  elméleti  teendőit.  Ismerjék,  és tartsák  be  a  baleset­,  munka­,  tűzvédelmi,  környezetvédelmi  és  minőségirányítási szabályokat,  higiéniai  előírásokat.  A  tanulók  legyenek  képesek  előkészíteni  a  raktárt áruátvételre,  átvenni  az  árut,  gondoskodni  megóvásáról,  leltárt  készíteni,  és  előkészíteni az  árut  értékesítésre.  Legyenek  képesek  értékesíteni  az  árukat  betartva a pénzelszámolási /  pénzkezelési  szabályokat  valamint  a  munkajogi  szabályokat  és  a  fogyasztóvédelem előírásait,  és  üzemeltetni  az  élelmiszerek  értékesítése  során  használt gépeket, eszközöket. Az  áruforgalom  elnevezésű  tantárgy  régi  képzési  rendszerben  kidolgozott  óraterve  az  új képzési  rendszer  által  megfogalmazott  célkitűzéseknek  is  teljes  mértékben  megfelel,  ezért azt változtatás nélkül átvettük, az óraszámok emelését sem tartottuk szükségesnek. Az  áruforgalom  gyakorlat  tárgy  oktatásának  célja,  hogy  a  tanulók  működő,  valóságos üzleti  környezetben  alkalmazhassák  az  áruforgalom  elméletéből  elsajátított ismereteket. A tanulók  megismerik  az  áruforgalmi  folyamat  elemeit,  az  árubeszerzés  gyakorlati folyamatát, a készletezéssel és értékesítéssel kapcsolatos gyakorlati teendőket. A  heti  óraszámot  2  óráról  4,5  órára  megemeltük, míg az önálló gyakorlatot 235 óráról 60 órára  csökkentettük.  A  tanulók  a  kereskedelem  minden  szakterületén,  napi  szinten találkoznak  az  áruforgalom  lebonyolításának  szakaszaival,  ezért  fontosnak  tartjuk,  hogy már a gyakorlati óra keretei között stabil tudást szerezzenek erről a folyamatról. 4. A vállalkozások működetése A vállalkozási ismeretek áthatják az élet minden területét, különösen a kereskedelmet. A  Vállalkozási  ismeretek  elméleti  oktatása  elősegíti  a  tanulók  gazdasági gondolkodásmódjának  kialakulását  és  fejlesztését,  hozzájárul  a  piacgazdaság

24

működésének  megértéséhez,  képessé  teszi  a  tanulókat  a  munka  világának,  ezen  belül  a vállalkozások jellemzőinek és működésüknek megértésére. Az  elméleti  órákkal  párhuzamosan  gyakorlati  órák  beépítését  is  szükségesnek  tartottuk, hogy  ezáltal  bővítsük,  rendszerezzük  és  elmélyítsük  a  Vállalkozási  ismeretek­elmélet tantárgy  tanulása  során  megismert  elméleti  alapokat. A tantárgy oktatása  során elsajátított kompetenciák  birtokában  a  tanulók  képessé  válnak  eligazodni  a  vállalkozások működtetéséhez kapcsolódó jogi és adminisztrációs folyamatokban. Fenti  indokok  alapján  a  második évfolyamon a tantervbe beépítésre került három elméleti és kettő gyakorlati óra. Vállalkozási alapismeretek

16 óra

A vállalkozás erőforrása és vagyona

20 óra

A vállalkozások személyi és tárgyi feltételei

20 óra

Vállalkozások gazdálkodása

20 óra

Az üzleti terv

20 óra

Vállalkozási ismeretek gyakorlat

64 óra

5. A kereskedelmi egység működtetése A  működtetés  szabályai  elméleti  tantárgy  tanítását a munkacsoport is fontosnak  tartotta a képzésbe  beépíteni,  ugyanis  ennek  révén  a  tanulóknak  lehetőségük  nyílik  elsajátítani  a kereskedelmi  egység  működéséhez  kapcsolódó  részletes  szabályokat,  ismereteket.  A működtetés  szabályai  ­  gyakorlati  tantárgy  tanításának  célja,  hogy  a  tanulók  az  elméleti működési  szabályok  elsajátítását  követően  ismerjék  meg  a munkavállaláshoz kapcsolódó szerződéseket,  dokumentumokat,  tanulják  meg  az elektronikus pénztárgép működését, és töltsenek  ki  a  kereskedelemben  használatos  bizonylatokat.  A tantárgy  témakörei  alapján a működési  szabályok  megismertetése  a  vonatkozó  jogszabályi  előírások,  a  pénzforgalmi

25

előírások és a szabályos bizonylatkitöltés köré csoportosítva történik. Az  ismeretek  elsajátítása  heti  3  óra  elméleti  és  2  óra  gyakorlati  foglalkozás  keretében történik. 6. A főbb árucsoportok forgalmazása az áruismeret alkalmazásával Az  áruismeret  és  forgalmazás  tantárgy  tanításának  célja,  hogy  a  tanulók  részletesen megismerjék  az élelmiszer­  és vegyi  árukra, a ruházati  árukra, a bútor­  és lakástextil  árukra és a műszaki árukra vonatkozó szak áruismereti tartalmakat. Az  értékesítési  gyakorlat  célja,  hogy  a  tanulók  az  elméleti  áruismereti  tudásukra  építve legyenek  képesek  a  kereskedelmi  egységben  az  áruk  forgalmazásához  kapcsolódó feladatok  magas  szintű  elvégzésére  és  az  áruk  szakszerű  értékesítésére.  Gyakorolják  a vásárlókhoz  kötődő  adminisztrációs  teendőket  és  a  reklamációk  kezelését.  Az eladótérben  a  vásárlóval  folytatott  kommunikáció  során  tudják  szakszerűen  jellemezni  az adott terméket, és információk nyújtásával segítsék az eladást. Az óraszámok megemelését támogatja a munkacsoport. Az oktatás új képzési rendszer szerinti bevezetése során szerzett tapasztalatok összegzése A munkacsoport  a 2012/2013. tanévben  folytatott oktatási tevékenység során tapasztaltak alapján az alábbi észrevételeket teszi: ­   A  jelenlegi  munkaerőpiacon  a  kereslet  csökkenése  és  a  kínálat  növekedése megkívánja,  hogy  a tanulók az elméleti mellett gyakorlati tudással is rendelkezzenek ahhoz,  hogy  az  iskola  befejezését  követően  rövid  időn  belül  tudjanak  állást  találni. Emiatt  a  munkacsoport  egyet  ért  azzal,  hogy  az  új  képzési  program  szerinti oktatásban a gyakorlati oktatás hangsúlyosabb szerepet kapott. ­ A  vállalkozási  ismeretek  és  az  általános  áruismeret  tantárgyak  vonatkozásában kívánatosnak  tartanánk  a  tanterv  oly  módon  történő  módosítását,  hogy  azok mindkét  évfolyamon  oktatásra  kerüljenek.  Álláspontunk  szerint  a  többi  tantárggyal

26

való  szerves  kapcsolatukra  tekintettel  fontos  lenne  a  folyamatos  szinten  tartásuk, azért is, hogy a tanulók a többi tantárgyat könnyebben el tudják sajátítani. ­ A  munkacsoport  az  oktatási  tevékenység  során  tapasztalta,  hogy  a  tanulók gyakorlati  helyeken  való  elhelyezése  sok  esetben  a  munkáltatók  részéről ellenállásba  ütközik,  amely  megnehezíti  azon  követelmény  teljesítését,  hogy  a tanulók  értékesítési  gyakorlatot  tudjanak  szerezni  a  kereskedelem  négy szakterületén. ­ Negatívan  értékeljük  az  új  képzési  rendszer  azon  hozadékát,  hogy  a  tanulóknak már  nem  kell  szintvizsgát  tenniük.  Álláspontunk  szerint  ez  csökkenti  a  tanulási kedvüket,  és  így  nincsenek  rákényszerítve  arra,  hogy  a  tudásukat  folyamatosan szinten  tartsák,  illetve  bővítsék.  A  szintvizsgára  való  tanulás  egyben  elősegítené  a záróvizsgán való jobb teljesítmény elérését. ­ Nagyon fontosnak tartjuk a korszerű, szakmai ismeretek  átadását,  és az iskolában a korszerű  eszközökkel  való  gyakorlás  lehetőségét,  a  projekt  keretében  ezért  a legújabb  elvárásoknak  megfelelő  pénztárgépek  és  egyéb  eszközök  beszerzése történt. Számszerűen hat darab pénztárgép került megvételre.

5.2. Humán Nyelvoktatás az új típusú szakképzésben A  szakmai  képzéssel  szemben  támasztott  társadalmi  elvárások  újra  és  újra  kihívások  elé állítják  nem  csak  a  szakmai  tárgyakat oktató szaktanárokat, hanem a  velük párhuzamosan együttműködő  nyelvtanárokat  is.  Közös  tevékenységük  során  kell  a  tanulókat  felvértezni mindazon  szakmai  és  kommunikációs  kompetenciákkal,  amelyeket  későbbi  munkájuk során megfelelően tudnak alkalmazni. Az  oktatásügy  sok  más  szakterületéhez  hasonlóan  a  nyelvoktatásban  is  újabb  kihívások bukkannak  fel,  amelyek  nem  csak  a  nyelvtanároktól,  hanem  a  nyelvtanulóktól  is  kellő

27

elszántságot  igényelnek.  Az  elvárt  nyelvtudás  szintjének  elérése,  megtartása  és továbbfejlesztése  mellett  további  célként  jelent  meg  az  elmúlt  évtizedben  a  szakma specifikus nyelvtudás fejlesztése. Az  általános  nyelvtanítás  mellett  a  szakmai  idegen  nyelv  oktatása  rendkívül  összetett folyamat,  amely  egyénenként  eltérő  kompetenciák  kialakítását  igényli.  A  szakmai  idegen nyelvvel  szemben  támasztott  legfőbb  elvárás,  hogy  a  nyelvtanuló  –  és  mint  későbbi nyelvhasználó  –  képes  legyen  szakmája  sajátos  környezetében  a  tőle  elvárt  szinten megfelelő minőségű idegen nyelvű kommunikációra. Angol­  és  kommunikációtanárként  kifejezetten  kihívást  jelent  az  angol  nyelvi  órákon  a tartalom  közvetítése  mellett  a  tartalom  közvetítésére  szolgáló  módszer  kiválasztása.  A tananyag szempontjából az órák tervezésekor kellő figyelmet kell szentelni mindkettőre. A  pályázat  keretein  belül  kiváló  lehetőség  nyílt  új  módszerek  kipróbálására,  melynek során  a  nyelvi órákon a diákoknak  nem csak a  szakmai nyelvtudásuk gyarapodott,  hanem a  tényleges  nyelvi  kompetenciájuk  is.  A  foglalkozásokon  alkalmazott  gyakorlatok segítségével  viszonylag  arányosan  sikerült  fejleszteni  a  tanulók  lexikális,  grammatikai  és szemantikai kompetenciáját. A  tanulók nyelvi kompetenciája mellett sikerült – bár  kisebb mértékben – a kommunikatív kompetencia  többi  (szociolingvisztikai,  kulturális,  szövegalkotási  és  stratégiai) komponensére  is  megfelelő  mennyiségű  és  minőségű  fejlesztő  feladatot  elvégezni.  A legtöbb  esetben  ezek  integráltan  jelentek  meg  a  tanórai  munka  során:  a  szövegértési  és fordítási  gyakorlatokon  belül  vagy  beszédgyakorlatokon  ezek  nem  egymástól elszigetelve, hanem egymást kiegészítve és segítve jelentek meg. A  tanév  során  a  projekt  teret  engedett  a  tanulók  kompetencia  alapú  fejlesztésére.  A tanmenetben  megjelölt  témák  feldolgozása  mellett  szem  előtt  tartottuk  a  témákhoz  és  a tanórai  egységekhez  igazodó  kommunikatív  funkciók  fejlesztését  is.  Számos  jó  példa szolgál  ennek  bemutatására.  Egy­egy  új  téma  bevezetésénél  nem  csak  a  témakör szókincsét  és  lehetséges  beszédfordulatait  tekintettük  át,  hanem  megpróbáltuk  a

28

tanulókkal  együtt  minél  autentikusabb  környezetbe  áthelyezni  az  elsajátítandó  és használandó  kifejezéseket.  Ezáltal  figyelemmel  kísérvén  a  kereskedelemben  használatos és a nyelvi órákon fejleszthető kompetenciákat. A tanévben feldolgozott témakörök: • A vevő fogadása, fizetési módok, mértékegységek • Csomagolási módok, egészséges táplálkozás • Háztartási­vegyi áru termékek, arc­ és testápoló szerek • Ruházati termékek értékesítése • A bolt berendezése, reklamáció intézése A  nyelvi  foglalkozásokon  ráhangoló  feladatként  általában  egy­egy  rövid  angol  nyelvű készségfejlesztő  feladatot  oldottunk  meg.  Ezek  célja  a  tanórára való  ráhangolódás mellett a  diákok  tanulás­módszertani  képességének  a  fejlesztése.  Változatos  feladatok segítségével  elérhetővé  vált  a  hallgatók  szókincsének  gyarapítása,  figyelmi  képességének és a helyes nyelvtanulási szokásuk továbbfejlesztése. Az  előzőekben  említett  kompetenciák  mellett  a  szituációs  gyakorlatok megoldása  közben remek  lehetőség  nyílt  egyéb,  a  szakképzésben  nélkülözhetetlen,  de  a  nyelvórákon  is fejleszthető  kompetenciák  kialakítására.  A személyes kompetenciák közül  a pontosság és a  szervezőkészség  jelent  meg,  mint  fejlesztendő  készség.  A társas kompetenciákon belül kifejezetten  elvárt  igénynek  tekinthető  a  kommunikációs  rugalmasság  és konfliktusmegoldó  készség  megfelelő  javítása.  A  megtervezett  és  elvégzett  feladatok alapján  tevékenységünk  megfelelt  az Európai Parlament és a Tanács 2006. évi ajánlásának (2006/962/EK),  amely  a  kulcskompetenciákat  „az  adott  helyzetben  megfelelő  ismeretek, készségek és attitűdök ötvözeteként” értelmezi. Korunkban  az  idegennyelv­tudás  megléte,  jelentősége  gazdasági  és  kulturális szempontból  egyaránt  elengedhetetlen.  A  nyelvtudás  birtokában  javulnak  az

29

állampolgárok munkaerő­piaci, elhelyezkedési esélyei.

5.3. Pénzügy­számvitel A pályázat keretében megvalósult: ­ Az  erőforrások  eredményes  és  hatékony  felhasználása,  a  minőségfejlesztés  és minőségi  garanciák  alkalmazása,  a  szakmai  kompetenciák  minél  magasabb szintű fejlesztése. ­ Tudományos  normák  alkalmazása, jó gyakorlatok feltárása, terjesztése, kutatási eredmények disszeminációja, szinergiák kihasználása. ­ A  szakmai  munka  hatékonyságának,  iskolai  és  külső  elismertségének folyamatos javítása. ­ A  szakmai  tevékenységhez  kapcsolódó  disszeminációs  munka  folyamatosan történő áttekintése, szükség szerint új stratégia került kidolgozása Munkacsoport „filozófiája”volt: ­ az  oktatás  feladata  nem  az  „ünnepi”,  hanem  az  „alkalmazkodó”,  versenyképes tudás kialakítása ­ a tanulás nem csupán befogadás, hanem aktív részvétel ­ az oktatás nem tanár, hanem tanulócentrikus ­ a módszerek együttesen a tanáréi és a tanulókéi ­ differenciált tanulásszervezés ­ Munkánk  során  a  fenntarthatóság  alapelveit,  a  folyamatos  tanulás  és  önművelés

30

szükségességét képviseltük. ­ Célunk  volt,  hogy  a  tanulás  örömteli  tevékenység  legyen,  a  tanulók  szükségleteire épüljön és alapozza meg az egész életen át tartó tanulás iránti igényét. ­ Mindennapos  munkánkban  rendszeresen  alkalmaztuk  az  órai  differenciálást, törekedtünk a tevékenységközpontúságra. ­ A  projekt  lehetőséget  teremtett  arra,  hogy  az  elismert  és  népszerű  kompetencia alapú  oktatást  eredményesen  alkalmazzuk,  bővítve  a  tantestület  módszertani megújulását. ­ Az  egyéni  képességek  kibontakoztatása  mellett  kiemelt  figyelmet fordítottunk az eltérő képességű tanulók fejlesztésére. ­ Célunk  volt,  hogy  minden  hallgató  megkapja  azt  a  megsegítést,  mellyel  ­ képességei szerint – a legjobban boldogul felnőtt életében Az  új  OKJ  által  teremtett  körülményekhez  való  gyors  alkalmazkodáshoz,  az  oktatás színvonalának  emeléséhez  a  pedagógusok  kiterjedt  módszertani  és  szakmai ismereteire van szükség. Feladatok megvalósításának rövid bemutatása: ­ A  pályázatra  való  felkészülés  első  állomása  a  pedagógusok  kiválasztása  volt,  akik készek  arra,  hogy akár többletmunkával, de valóban minőségi oktatást végezzenek, olyan tanárok, akik nyitottak akár az új módszerek iránt is. ­ Minden  kollégával  személyesen  beszélt  a  projekt  menedzsmentje.  Fölvázoltuk  a célt és három munkacsoportot alakítottunk ki. ­ 2012.  szeptemberében  elkészítettük  a  munkatervet  havi  bontásban  az  első munkacsoport  foglalkozás  keretében.  A  csoport  minden  tagja  kidolgozta  a részletes  tanmenetet  tantárgyaira  vonatkozóan,  valamint  megerősítettük  a célkitűzéseket  a  minőségbiztosítás,  a  kitűzött  szinergikus  hatás  elérése  igényének

31

érdekében. ­ Az  ezt  követő  hónapokban  rendszeresen  megtartottuk  a  munkacsoport foglalkozást,  egyeztettük  tapasztalatainkat,  szükség  szerint  módosítottunk  a módszereken,  hogy  tanulóink  minél  inkább  megértsék  az  interdiszciplinaritást, valamint az egyes tantárgyak egymást erősítő hatását. ­ Decemberben  beszámolót  tartottunk  a  tantestületnek  az  eddig  elért  –  legnagyobb örömünkre kedvező – eredményekről. ­ Januárban  értékeltük  a  félévet.  Programunkat  új  tartalmakkal  egészítettük  ki  a  még hatékonyabb munka érdekében. ­ A  következő  hónapokban  rendszeresek  voltak a megbeszélések,  egyeztetések, a jó példák átadása. ­ Folyamatosan  szem  előtt  tartottuk  a  taneszközökkel  szemben  támasztott kritériumrendszerünket,  miszerint  annak  tartalmaznia  kell  az  összes  óratípust  is / új anyagot  feldolgozó  óra,  forrásfeldolgozó  óra,  összefoglaló  óra,  rendszerező  óra, ismétlő  óra  /, miközben a forrásoknak  illusztrációs, motivációs, információszerzési funkciókat kell betölteniük. Júniusban  elkezdődött  a  projektzáró  megtervezése  és  a  tanév  anyagainak  összegyűjtése. Célunk  az  volt,  hogy  a  pedagógusok  jó  példái  ne  menjenek  veszendőbe,  azok  az óravázlatok,  amik  után  nagyon  jól  sikerült  órák  voltak,  nyújtsanak  másoknak  is ösztönző példát, vagy segítséget. ­ Ugyancsak  június  hónapban  értékeltük  tanulóink  teljesítményét  az  osztályozó értekezlet keretében. ­ Az  év  végi  érdemjegyek  alapján  elmondhatjuk,  sikeres  tanévet  zártunk,  tanulóink többsége javított a félévi eredményéhez képest. ­ A  pályázatnak  köszönhetően  egy  tanulásmódszertani  továbbképzésen  vettünk

32

részt, ahol Oroszlány Péter módszerével ismerkedhettük meg. ­ Számos  jó  gyakorlatot  ismertünk  meg,  próbáltuk  ki,  ezeket  valóban  tudjuk alkalmazni  tantárgyaink  színesítésére,  azok  elsajátításának  hatékonyabbá  tételére. Akár  a  szókincs  bővítésére,  akár  a  memória  fejlesztésére  vagy  az  értő  olvasás elsajátítására  irányuló  játékos  foglalkoztatásra,  mind  könnyen  elsajátíthatóak,  a gyakorlatba átültethetőek, javítani fogják a munkánk minőségét. A  munkacsoportok  tagjai  lelkiismeretes  munkát  végeztek.  A  vállalt  feladatokat (bemutató órák,  projekt  technikák  alkalmazása,  kooperatív  együttműködések,  szakmai dokumentumok, szakmai értékelés elkészítése) legjobb tudásuk szerint teljesítették.

6. Szakmai Kirándulás A  szakmai  kirándulások  nagy  sikert  arattak  a  diákok  és  tanáraink  körében.  A  jó  hangulat mellett  hasznosan  teltek  a  kirándulások,  mivel  sok  új  ismerettel,  élménnyel  gazdagodtak tanulóink, tanáraink. Iskolánk  hallgatói,  tanárai  2013.  június  19­én  a  TÁMOP­2.2.5A­12/1­2012­0028 azonosító  számú  pályázat  keretein  belül  felejthetetlen  egynapos,  de  annál  tartalmasabb kiránduláson vehettek részt. Az  úti  cél  választása  egyrészt  azért  esett  Nagyváradra,  mert  hallgatóink  közül  kevesen ismerik  a  magyar­román  határ  túloldalán  lévő  nagyváros  gazdasági,  társadalmi  és kulturális  életét,  másrészt  kiváló  alapot  szolgáltatott  arra,  hogy  a  gazdasági  vonalon tanulmányokat  folytató  hallgatóink  összehasonlíthassák  a  magyar  és  román  gazdasági  és kereskedelmi élet alapvető vonásait. A  Nagyváradhoz  közel  lévő  Medve  Barlang  és  Biharfüred  felfedezése  után  került  sor  a nyüzsgő  nagyváradi  élet  jelképeinek  megtekintésére.  Meglátogattuk  a  Szigligeti  Színház csodálatosan  felújított  épületét,  a  Római  Katolikus  Püspöki  Palotát  és  az  Ady Múzeumot.  Az  ebédet  szolgáltató  étteremhez  tartó  utunk  során  számos  egyéb  épület  és

33

szobor megtekintésére nyílt lehetőségünk. A  városnéző  séta  közben  a  tanulóink  feladatot  kaptak:  néhány  boltba  betérve  tanulók angol  nyelven  vásároltak,  illetve  bizonyos  alapvető  árucikkek  árát  össze  kellett hasonlítaniuk  a  magyarországi  árakkal.  A  pénzügy­számvitel  szakos  diákoknak  pedig  a Nagyváradon  fellelhető  bankokról  kellett  listát  készíteni,  illetve  azok  alapvető  ajánlatait kellett összehasonlítani a magyar bankokéval. A  tanulmányi  kirándulás  rendkívül  hasznosnak  bizonyult,  mely  további  osztálytermi szakmai viták alapjául szolgálhat.

7. Eszközök beszerzése A  projekt  keretén  belül  lehetőség  nyílt  eszközök  beszerzésére.  Ennek során  törekedtünk arra,  hogy  a  beszerzésre  kerülő  eszközök  járuljanak  hozzá  a  képzések  színvonalának emeléséhez, segítsék a modulok elsajátítását, segítsék tanáraink oktatási módszereit. A beszerzett eszközök e célok megvalósítását teljes mértékben kielégítik, mivel: ­ a  beszerzett  6  db  pénztárgép  biztosítja  a  kereskedő  tanulók  10025­12  számú,  a kereskedelmi  egység  működtetése  megnevezésű  szakmai  követelménymodulhoz tartozó  pénztáros  feladatai,  a  pénztárgépek  használatának  szabályai,  számlázás, nyugtaadás  szabályai,  bizonylatok  kezelése,  pénzkezelésre  vonatkozó  szabályok tananyag elsajátítását. ­ Ugyancsak  a  10025­12  számú  modulhoz  tartozó  áruforgalmi  nyilvántartások, készletnyilvántartó  programok  alkalmazását  segíti  elő  a  beszerzett pénztárgépek és a hozzátartozó vonalkód­rendszer.

34

­ A  több  típusú  pénztárgép  beszerzése  biztosítja  a  tanulók számára a hagyományos és  az  új  típusú  pénztárgépek  megismerését,  használatát.  Fontos,  hogy  a  gazdasági életben  mindegyiket  tudják  használni,  kiemelten  lényeges  a  vonalkód­rendszer ismerete, alkalmazása. ­ Tanáraink  nevelési­oktatási  munkáját  segítik  elő  a  beszerzett  kiegészítő  eszközök, mint például a notebookok, projektorok, fóliázó, stb. Összességében  öröm  számunkra,  hogy  a  pályázat  lehetőséget  biztosított  az  eszközök beszerzésére,  amely  hozzájárul  a  nevelési­oktatási  feladatok  színvonalának  emeléséhez. Beszerzett eszközök a teljesség igénye nélkül: Megnevezés

Menny iségi egy ség

menn yiség

Bruttó egy ségár

Pénztárgép

db

6

Vonalkódolvasó

db

2

Készletnyilvántartó program

db

1

Nyugtanyomtató

db

1

Kártyaolvasó terminál

db

1

Asztali papírvágó

db

1

Laminálógép

db

1

Spirálozógép

db

1

Nyomtató

db

1

Projektor

db

2

Árazógép

db

1

Könyvelőprogram

db

1

55.000. 12.000. 99.000. 45.000. 42.000. 25.000. 21.000. 21.000. 50.000. 91.000. 40.000. 76.000.

Bruttó érték

330.000.24.000.99.000.45.000.42.000.25.000.21.000.21.000.50.000.182.000.40.000.76.000.-

35

Számlázó program

db

1

PC konfiguráció

db

1

Összesen:

45.000. 98.000. -

45.000.98.000.1.098.000.-

8. Összegzés A  TÁMOP  2.2.5A­12/1  pályázati  konstrukció  „A”  komponense  keretében  az  új  típusú szakképzés  egy  tanévvel  korábbi  bevezetése  került  támogatásra,  az  iskolánk  esetében TÁMOP 2.2.5A­12/1­2012­0028 szám alatt. A  projekt  megvalósítása  kihívást  jelentett  iskolánk  számára,  amit  sikerült  a  tanulók, tanárok maximális hozzáállása mellett megvalósítani. A  jövőben  alkalmazható  hasznos  tapasztalatokat  szereztek  a  projekt  résztvevői,  amelyet tovább tudnak adni kollégáknak, iskoláknak. Úgy  gondoljuk  a  saját  tapasztalataink  alapján,  hogy  a  projekt  kiírása  elérte  célját társadalmi­ és gazdasági téren is, mivel: ­ az iskolák újítóként részt vehettek az új szakképzési koncepcióban ­ közvetlen  a  gyakorlati  végrehajtó  szakemberek  leírhatták,  elmondhatták véleményüket, amellyel hozzájárulhatnak a szakképzés reformjához ­ lehetőséget kaptak az iskolák pedagógusai a továbbképzésre ­ a tanulók új, hasznos elméleti­, gyakorlati módszereket ismerhettek meg ­ az  eszközök  beszerzési  lehetősége  javított az  iskolák  eszköz­ellátottságán, ezáltal a pedagógiai munka színvonalát, értékét emelte ­ hozzájárult a beiskolázás sikeréhez ­ lehetőséget biztosított a hiányosságok feltárására

36

­ problémák  megismerésében  nyújtott  segítséget,  a  változtatás  fontosságára  felhívta a figyelmet ­ további nagyon sok hasznos következtetés kialakítását segítette elő. A  projekt  végrehajtása  folyamán  a  pályázatban  résztvevő  szakmák  (Kereskedő, Pénzügyi­számviteli  ügyintéző)  esetében  sikerült  sok­sok  következtetést  levonnunk, amelyekből néhányat szeretnék megemlíteni: ­ A  szakképzés  reformja  nem  kérdéses  és  helyesnek  bizonyult  a  duális  szakképzés megvalósítása. ­ A gyakorlati megvalósítás során jelentkeznek problémák: o   A  vállalkozások  felkészültsége  a  gyakorlati  oktatás  végrehajtása tekintetében. o A  vállalkozókra  hárult  feladat  igen  jelentős  és  ezt,  lehet,  hogy  jelenleg  még nem minden vállalkozó érzékeli. o A  gyakorlati  képzés  finanszírozásának  értelmezése  (a  szakképzési  tv.,  a szakképzési hozzájárulásról szóló tv., államháztartási költség tv.,  köznevelési tv. és a kapcsolódó rendeletek összhangja) tekintetében vannak problémák. o A  kereskedők  gyakorlati  képzését  (és  hasonló  képen  az  eladók  gyakorlati képzését)  nem  biztos,  hogy  a  jelenlegi  elképzelés  szerint  megvalósítható. Ugyan  is  a  „multi”  cégek  minden  kereskedelmi  tanulót  nem  tudnak  fogadni. Vannak  olyan  kereskedő  vállalkozók, akik  szívesen fogadnának  tanulókat és megfelelő  szakemberrel  is  rendelkeznek  (úgynevezett  „szakik”­kal),  de  nem áll  rendelkezésre  miden  árucsoport.  Ezt  a  problémát  rugalmasabb tanulószerződéssel  és  finanszírozással  meg  lehet  oldani.  (E  probléma  teljes körű kifejtése hosszabb gondolatmenetet igényel.) ­ A  tanulószerződés  intézményének  erősítése,  fejlesztése  fontos  a  tanulók, vállalkozók és iskola tekintetében. ­ A  szintvizsga  kérdése  esetében  meggyőződésünk  a  szintvizsga  szükségessége  a kereskedő  esetében  is,  ezt  az  első  év  végén  (kétéves  képzés  esetén)  kell megszervezni,  amikor  már a tanulók szereztek gyakorlati és  elméleti ismereteket.  A

37

szakmai  vizsga  sikeressége  miatt  véleményünk,  hogy  azon  modulok  tantárgyait, amelyek a komplex szakmai vizsga részét képezik, minden évfolyamon kell oktatni. ­ A  kereskedők  és  a  pénzügyi­számviteli  ügyintézők  moduljai  közül  egy­két  esetben szükséges lenne szerkezeti változtatásra. (e területen már van változás) ­ Jónak ítéljük meg a gyakorlati képzés előtérbe helyezését. A horizontális elvekre vonatkozó előírásokat betartottuk: ­ Az  esélyegyenlőség  biztosítása  érdekében  a  fejlesztéshez  kapcsolódó  nyilvános eseményeken  kommunikációnkban  és  viselkedésünkben  esélytudatosságot fejeztünk  ki:  nem  közvetítettünk  szegregációt,  csökkentettük  a  csoportokra vonatkozó meglévő előítéleteket. ­ A  fenntarthatósággal  kapcsolatos  tudásmegosztáson  részt  vett  munkavállalók aránya a pályázatban vállalt létszámmal megegyezik. A  pályázat  megvalósítása  során  összegyűjtöttük  tapasztalatainkat,  amelyből  néhányat említettünk meg a fentiekben. (részletes kifejtésük bővebb tanulmányt igényel) A projekt egy éves időszaka sikeres és eredményes volt!