Modern vagy konzervatív-e az új Ptk. Kötelmi Könyve? Bevezetés Előadásomat azzal a megállapítással szeretném kezdeni, hogy az
új
Ptk.
teljesítmény,
vitathatatlanul amely
nagy
igen
kiemelkedő
körültekintéssel
jogászi
és
hatalmas
szellemi energia ráfordításával készült el. Ez tekinthető az elmúlt ötven év legnagyobb és legfontosabb kodifikációs munkájának egyrészt időtartamára (mintegy 15 év), illetve terjedelmére (1596 §) figyelemmel, másrészt pedig a kódex társadalmi jelentősége miatt, hiszen ez az a törvény, amely az
életviszonyok
valamennyiünket,
legszélesebb embereket
és
körét
szabályozza
szervezeti
és
így
jogalanyokat
egyaránt érint. Az, hogy az új Ptk. megalkotására szükség volt, vitán felül áll, hiszen az 1959. évi Ptk. keletkezése óta
alapvetően
megváltoztak
a
gazdasági,
társadalmi
és
politikai viszonyok. Az új Ptk. a bekövetkezett gazdasági, társadalmi
és
politikai
rendszerváltozási
folyamatnak
a
magánjog területén való leképezését, lezárását jelenti. A kódex társadalmi modellje a szociális piacgazdaság. Ahogy a törvényjavaslat általános indokolása fogalmaz, a kódex „egy
szociális
elemekkel
átszőtt,
alkotmányosan
védett
piacgazdaság magánjogi feltételeit kívánja megteremteni”. A magántulajdonon
alapuló
piacgazdaság
a
tulajdonosok
magánautonómiájának széles körű elismerését követeli meg. A magánautonómia három pillére: a magántulajdon teljes körű elismerése
és
védelme,
az
egyesülési
szabadság, valamint a szerződési szabadság.
és
társulási
2
Előadásom címeként a szervezők azt a kérdést fogalmazták meg, hogy: „Modern vagy konzervatív-e az új Ptk. Kötelmi Könyve?”
A
címben
jelzett
kérdést
nehéz
egyértelműen
megválaszolni, sőt lehet, hogy maga a kérdésfeltevés sem helyes, hiszen a válasz attól függ, hogy mit értünk modern alatt
és
mit
nevezünk
konzervatívnak.
Ha
modernnek
a
korszerűt, az újszerűt tekintjük, akkor azt kell mondanunk, hogy
az
új
Ptk.
és
azon
belül
a
kötelmi
jogi
könyv
egyértelműen modern, hiszen tele van új jogi megoldásokkal. A
szerződések
általános
ilyenek
tekinthetjük
történő
szerződéskötés
szerződésátruházás, jogintézményeinek elszakítását
a
felelősségtől.
szabályozását, a
szerződésen egyes
a
mindenképpen
eljárás
útján
jogátruházás,
termékszavatosság
szabályozását, okozott
Az
között
versenyeztetési
valamint a
szerződésszegéssel
a
szabályai
de
károkért kívüli
szerződések
új
mindenekelőtt való
a
felelősség
károkozásért című
a
részben
való pedig
számos új szerződésfajtát találunk, mint pl. a franchise szerződés,
faktoring
szerződés,
közvetítői
szerződés,
forgalmazási szerződés, pénzügyi lízing szerződés, bizalmi vagyonkezelői szerződés. Ami viszont a konzervatív jelleget illeti, ha ezen a jogi hagyományaink tisztaságra
tiszteletét,
való
konzervatívnak
is
törekvést
valamint értjük,
tekinthetjük,
a
akkor
hiszen
dogmatikai az
új
számos
Ptk.-t helyen
bevallottan épít régi magánjogunk (különösen az 1928. évi Magánjogi törvényjavaslat) megoldásaira és igyekszik minél többet visszahozni a szocialista időszakban elhalványult régi magánjogi dogmatika fényéből. Egyértelműen erre utal pl.,
hogy
az
új
Ptk.
nem
csak
a
dolgok
tulajdonának
3
átruházásánál
alkalmazza
az
ún.
kauzális
(jogcímes)
tradíciós rendszert – vagyis a jogcímes kötelező ügylet és a rendelkező ügylet kettősségén alapuló modellt -, hanem a jogok
és
dogmatikai kötelmek
követelések
átruházásánál
tisztaságra
való
közös
is.
törekvés
szabályainak
Ugyancsak
nyilvánul
külön
részben
meg
a a
történő
szabályozásában, vagy az érvénytelenségi okok didaktikus hármas
csoportosításában,
illetve
az
érvénytelenségi
jogkövetkezmények levonásánál a jogalap nélküli gazdagodás elvének az alkalmazásában. Egy
40
perces
előadás
keretében
nyilvánvalóan
nem
vállalkozhatok az új Ptk. kötelmi jogi könyvének a teljes körű
bemutatására.
kodifikáció
néhány
„sarokponttal”
Ezért elvi
foglalkozom,
az
előadás
első
kérdésével, amelynek
az
részében
néhány ismerete
a
olyan úgy
gondolom elengedhetetlen a kötelmi jogi könyv megértéséhez, majd pedig az előadás második részében a kötelmek közös és a szerződések általános szabályaira korlátozottan igyekszem felhívni a figyelmet néhány fontos változásra. I. 1.
Az
új
A kodifikáció néhány elvi kérdése Ptk.
monista
jellege,
kereskedelmi
jogi
alapállása, valamint a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos álláspontja Az új Ptk. – ahogy az már 2003-ban a Koncepcióban eldőlt – monista elvre épül, tehát a személyi és a vagyoni viszonyok komplex magánjogi szabályozására törekszik. A szerződési jog területén a monista elv azt jelenti, hogy az új Ptk.
4
mellett
nincs
külön
kereskedelmi
törvény,
hanem
a
Ptk.
egyaránt átfogja az üzleti világ, a kereskedelmi forgalom professzionális szereplőinek, valamint a magánszemélyeknek a vagyoni viszonyait. A szerződési szabályokat tehát úgy kellett
megalkotni,
hogy
azok
valamennyi
jogalany
kapcsolatát rendezni legyenek képesek. Az új Ptk.-ban a kötelmi
jogi
szabályozás
tehát
nem
az
állampolgárok
szerződéseire, hanem a kereskedelmi forgalom szerződéseire és ezáltal egy magasabb követelményszintre lett modellezve. A törvényjavaslat indokolása szerint: „A Ptk. szerződési rendelkezései
tudatosan
a
piacgazdaság
szigorúbb
követelményeit tartják szem előtt.” A törvény racionális, a döntéseikért felelősséget vállaló jogalanyokat feltételez. A
Ptk.
kereskedelmi
bevezetőben már világ
jogias
alapállását
említett új
jól
példázzák
szerződéstípusok,
szerződéstípusaira
a
az üzleti
modellezett
magasabb
követelményszintre pedig talán a legjobb példa az, hogy az áruk
nemzetközi
adásvételéről
szóló
Bécsi
Vételi
Egyezményből átvett objektív kontraktuális kárfelelősségi szabályokat
az
új
Ptk.
valamennyi
jogalanyra,
így
a
magánszemélyekre is irányadónak tekinti. Az
új
Ptk.
az
szabályozáson
egységesnek belül
tekintett
kivételként
szerződési helyezi
jogi
el
a
fogyasztóvédelmi szabályokat, azokon a helyeken, ahol azt a gyengébb
szerződéses
alkupozícióban
érdekében
szükségesnek
tartja
(a
levő
kötelmi
fogyasztó
jogi
könyvben
mintegy húsz helyen találhatunk speciális fogyasztóvédelmi szabályokat). szerint jellegük
a
Emögött
a
felfogás
húzódik
fogyasztóvédelmi
magánjog
szabályai
miatt
-
az a
magánjogtól
idegen
meg, –
amely kógens
szabályozási
5
módszert alkalmaznak, és ezért ezt a különös védelmet csak kivételesen
indokolt
felfogásnak
a
fogyasztó
következménye
fogalmát
Fogyasztó
esetekben
alatt
a
szabad
az
is,
hogy
természetes
az
új
megadni. az
a
a
Ptk.
a
új
személyekre
Ptk.
Ennek
szűkíti.
„szakmája,
önálló
foglalkozása, vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes
személyt”
érti.
Az
új
Ptk.
nem
ismeri
a
fogyasztói szerződés fogalmat, hanem helyette a „fogyasztó és vállalkozás
közötti szerződés” fogalmat használja. A
fogyasztó tehát
csak akkor
részesül speciális
magánjogi
védelemben, ha vállalkozással áll szemben. (A „vállalkozás” fogalma alatt a Ptk. a szakmája, önálló foglalkozása, vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személyt érti.) A
kódex
kidolgozói
a
szerződési
jog
reformjának
vezető
szempontjaként nevezték meg a gazdasági forgalom szerződési jogi
követelményeinek
kielégítését.
az
Kétségtelenül
bevezetőben
már
megoldások,
valamint
Ugyanakkor máris
e
említett az
eddiginél
tökéletesebb
törekvésre
újszerű egyes
új
utalnak
általános
a
részi
szerződéstípusok.
hallhatóak kritikai hangok is. Sárközy
Tamás (Gazdaság és Jog 2012/3.) kárhoztatja az új Ptk. „mereven
monista”,
„zárt
monista”
felfogását,
amelynek
következtében szerinte az új Ptk. kötelmi különös részében a
gazdasági
szállítási
szerződések
szerződés
és
háttérbe
mezőgazdasági
szorultak
(így
a
termékértékesítési
szerződés elvesztették az önállóságukat, mert az adásvételi szerződés altípusai
altípusai pedig
lettek,
csak
a
vállalkozási
definíciószerűen
szerződés
szerepelnek).
Miskolczi Bodnár Péter (Gazdaság és Jog 2013/1.) hiányolja a faktoring szerződés azon formájának a szabályozását, ahol
6
a
faktor
átvállalja
a
harmadik
személy
teljesítésének
kockázatát. Darázs Lénárd pedig a HVG ORAC Kommentárban adott
hangot
annak
a
véleményének,
hogy
a
forgalmazási
szerződés és a franchise szerződés Ptk.-beli szabályozása „indokolatlan meg
az
szűkítést
adott
tartalmaz”,
jogviszonyok
„gyakorlatidegen”.
Sokan
„helytelenül
jellegét
kifogásolják
és azt
ragadja
lényegét”, is,
hogy
a
pénzügyi lízing mellett nem nyert szabályozást a lízing többi formája, így különösen az operatív lízing. Az új Ptk. jogalkotói
ezzel
azokra
szerződésekre
a
szemben
azzal
érvelnek,
kíván
hogy:
diszpozitív
„A
Ptk.
szabályokat
kínálni, amelyek a gyakorlatban kellő mértékben kialakultak és amelyek nem egyszerűen már meglévő szerződéseket vegyítő szerződéstípus-kombinációk,
hanem
más
szerződésektől
jól
elkülöníthető tartalommal bírnak.” (Vékás Lajos Magyar Jog 2013/5.). E felfogásból következően a szállítási szerződés nem
más,
mint
fajta
és
mennyiség
szerint
meghatározott
dolog határidős adásvétele, az operatív lízing nem más, mint
bérleti
szerződés,
a
nem
visszkeresetes
faktoring
pedig nem más, mint követelés vásárlás. Az, hogy az új Ptk. kötelmi
jogi
gazdasági
szabályai forgalom
nyilvánvalóan kiderülni,
csak
és
a
csak
mennyire
lesznek
igényeinek
a
törvény évek
alkalmasak
kielégítésére,
alkalmazása
múltán
a
lesz
során
fog
megalapozottan
megállapítható. 2.
Az
új
Ptk.
viszonya
más
törvényekhez
e
eltérően
és
a
jogrendszerhez Az
új
Ptk.
a
„ha
törvény
nem
rendelkezik”
fordulattal számos helyen tartalmaz utalást arra, hogy az
7
adott rendelkezéstől a Ptk. eltérhet. Fontos azonban tudni, hogy ez a megfogalmazás nem jelenti azt, hogy más törvény (lex specialis)
vagy más
törvény felhatalmazása alapján
akár alsóbb szintű jogszabály is ne térhetne el a Ptk. valamely
rendelkezésétől.
A
Ptk.
ugyanis
kiemelkedő
jelentősége ellenére nem magasabb rendű más törvényeknél, így nem volt szükség arra, hogy felhatalmazást adjon más törvényeknek a rendelkezéseitől való eltérésre. Az új Ptk. –
a
régi
Ptk.-val
ellentétben
–
tehát
tudatosan
nem
tartalmaz olyan fordulatokat mint „ha törvény eltérően nem rendelkezik”, „ha jogszabály kivételt nem tesz”. A Ptk. tehát tudatos jogalkotói felfogás eredményeként egy önmagában zárt rendszer. A jogalkotók kizárólag magánjogi szabályok magas absztrakciós szinten történő szabályozására törekedtek,
aminek
következtében
kiszorult
a
kódexből
minden nem szigorúan magánjogi jellegű szabály (a jogági komplexitás
hiánya
különösen
a
társasági
jog
szabályozásánál érzékelhető) és minden olyan szabály, amely nem érte el a kívánt absztrakciós szintet. Az új Ptk.-nak a jogrendszerbe
való
beillesztése,
a
jogrendszer
többi
részének az új Ptk.-val való összhangba hozatala nagyon bonyolult és szerteágazó (számos új törvény megalkotását és több
száz
jogszabály
módosítását
jelentő)
jogalkotói
feladat, amelynek megoldására az új Ptk. 2014. március 15ei hatálybalépéséig kényszerűen sort kell keríteni. Itt
említem
rendelkezéseit keletkezett
meg, majd
hogy csak
jogviszonyokra
az
új
a
Ptk.
kötelmi
hatálybalépését (megkötött
megtett jognyilatkozatokra) kell
jogi
követően
szerződésekre,
alkalmazni, sőt a Ptk.
8
hatálybalépésekor kapcsolatban
fennálló
2014.
(ún.
„átnyúló”)
március
15.
kötelmekkel
után
megtett
jognyilatkozatokra is a régi Ptk.-t kell még alkalmazni. Ugyanakkor a feleknek lehetőségük lesz arra, hogy az új Ptk. hatálybalépése előtt keletkezett szerződéseket az új Ptk. hatálya alá helyezzék. 3. A
A diszpozitivitás és a kógencia kérdése kötelmi
jog
szabályai
a
főszabályként
diszpozitívak,
fokozottabban
törekszik
érvényesítésére.
A
hatályos
az
a
új
Ptk.-ban
is
azonban
még
Ptk.
diszpozitivitás
törvény
mind
a
elvének
kötelmek
az
közös
szabályainál, mind pedig a szerződés általános szabályainál kimondja,
hogy
a
törvénynek
a
„felek
jogaira
és
kötelezettségeire vonatkozó szabályaitól” a felek egyező akarattal
eltérhetnek,
„ha
e
törvény
az
eltérést
nem
tiltja”. A kógencia tehát csak kivételként, ott érvényesül, ahol a törvény tiltja az eltérést. A törvény azáltal tesz egy
rendelkezést
szerződési fűzi.
kógenssé,
rendelkezéshez
Önmagában
hogy
a
a
az
semmisség
„köteles”,
azzal
ellentétes
jogkövetkezményét „kell”
törvényi
megfogalmazásokból nem következik, hogy az adott szabály kógens
lenne,
ha
jogkövetkezménye, diszpozitívak.
A
nincs akkor
hozzáfűzve az
törvény
a
ilyen
egyértelművé
semmisség
szabályok teszi,
hogy
is a
kógencia és a diszpozitivitás kizárólag a felek jogaira és kötelezettségeire kategóriák,
míg
vonatkozó ezen
kívül
szabályoknál vannak
értelmezhető
olyan
feltétlen
érvényesülést igénylő (imperatív) szabályok is, amelyeknél fogalmilag fel sem merül az eltérés lehetősége (ilyen pl.
9
az
elévülés
joghatását
rögzítő
szabály,
vagy
az
érvénytelenség szabályai). A diszpozitivitás főszabályából következően az egyes szabályoknál már nem kell utalni a felek eltérő megállapodásának a
lehetőségére.
A törvény
tehát nem tartalmaz olyan fordulatokat, mint pl. „ha a felek eltérően szabálynál
a
nem rendelkeznek”. Amikor tehát „ha
e
törvény
eltérően
nem
valamely
rendelkezik”
fordulatot olvassuk, tudnunk kell, hogy a Ptk.-n kívül más törvénynek (jogszabálynak) is lehetősége van az eltérésre, továbbá – diszpozitív szabály esetén – maguk a felek is megállapodhatnak attól eltérően. II.
A legfontosabb tartalmi újítások a kötelmi jog általános szabályai körében
1. A kötelmek közös szabályai Szerkezeti változtatás a régi Ptk.-hoz képest, hogy az új törvény külön részben tartalmazza azokat a rendelkezéseket, amelyek nem csak a szerződések, hanem valamennyi kötelem esetén
alkalmazandóak.
rögzíti
az
új
Ptk.
keletkeztető
tények
megszűnése
eseteit,
szabályokat,
a
A a
kötelmek kötelem
példálózó a
képviseletre,
közös
szabályaiként
fogalmát,
a
felsorolását,
kötelema
jognyilatkozatra az
elévülésre,
kötelem vonatkozó
a
tartozás
elismerésre és az egyezségre, a több alanyú kötelmekre, valamint
a
kötelmek
teljesítésére
vonatkozó
általános
rendelkezéseket. E dogmatikailag mindenképpen helyeselhető megoldás előnye, hogy a kötelmek közös szabályai között megjelenő
rendelkezéseket
nem
kell
megismételni
a
szerződési jogban, hátránya viszont, hogy a teljesítésre
10
vonatkozó szabályok két helyen valamennyi
kötelem
kötelmek
közös
teljesítésére
kerültek elhelyezésre: a
teljesítésére
szabályainál,
irányadó
irányuló a
szabályok
csak
szabályok
pedig
a a
a
szerződés szerződések
általános szabályainál. Néhány
tartalmi
változás
a
kötelmek
közös
szabályai
köréből: -
Jelentősen szigorodtak az írásba foglaltságnak minősülés kritériumai. A papíralapú, a fél által aláírt okiraton kívül csak az olyan elektronikus okirat tesz eleget az írásba
foglaltság
követelményének,
amely
alkalmas
a
tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének
és
a
nyilatkozat
megtétele
időpontjának
azonosítására. Csak a fokozott biztonságú elektronikus aláírással okirat
és
időbélyegzővel
tekinthető
megtett
ilyennek.
nyilatkozat
ellátott
Faxon,
tehát
nem
elektronikus
e-mailen,
sms-ben
minősül
írásban
megtettnek. -
A
képviseletre
vonatkozó
szabályok
körében
változás,
hogy az általános meghatalmazás érvényességéhez teljes bizonyító erejű magánokiratba, vagy közokiratba foglalás lesz szükséges, és hogy az általános meghatalmazás csak maximum
5
hosszabb
évre időre
szólhat. szóló
A
határozatlan
általános
vagy
5
meghatalmazás
évnél 5
év
elteltével hatályát veszti. -
Az
elévülés
felek
nem
határidőben
szabályainál csak is
változás,
rövidebb,
hanem
megállapodhatnak
hogy
a
hosszabb majd.
A
jövőben
a
elévülési követelés
teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás viszont nem fogja az elévülés megszakítását eredményezni.
11
-
Az egyezségnek az új Ptk.-ban nem lesz szükségképpeni eleme az, hogy a felek kölcsönösen engedjenek egymásnak, hanem az is egyezségnek minősül majd, ha csak az egyik fél enged.
-
Változik az idő előtti teljesítés szabálya: nem lesz szükség
hozzá
jogosult
a
jogosult
főszabályként
beleegyezésére,
köteles
lesz
hanem
azt
a
elfogadni
feltéve, hogy nem sérti a lényeges jogos érdekeit. -
A kamat alapvető szabályainak a kötelmi közös szabályok közötti elhelyezésével a Ptk. azt juttatja kifejezésre, hogy
ez
nem
„egyenértéki”
feltétlenül kamat,
az
ügyleti
idegen
kamat,
pénz
hanem
használatának
ún. az
ellenértéke. A pénztartozás után a kamatot – a felek ellenkező
megállapodása
hiányában
–
minden
adósnak,
tehát a magánszemélyeknek is meg kell fizetni. A régi Ptk.-tól
eltérően
(ahol
magánszemélyek
egymás
közötti
jogviszonyában kamat csak külön kikötés esetén jár) az új
Ptk.
szerint
magánszemélyek
egymás
közötti
szerződéseiben ahhoz, hogy az ügylet kamatmentes legyen, kifejezetten rendelkezni kell majd a kamat kizárásáról, továbbá
ilyen
rendelkezés
hiányában
sem
kell
kamatot
fizetni akkor, ha az a szerződés céljából, vagy az eset körülményeiből következik (szívességi kölcsön). 2. A szerződés megkötésének új szabályai
-
A szerződés létrejöttének általános szabályai között az új Ptk. leglényegesebb újítása az, hogy szakít azzal a merev
megközelítéssel,
amely
az
ajánlattól
bármely
kérdésben eltérő elfogadást új ajánlatnak tekinti. Az új Ptk. lehetőséget ad az ún. „módosított elfogadásra”: az
12
ajánlattal
való
egyetértést
kifejező
jognyilatkozat
elfogadásnak minősül akkor is, ha lényeges kérdésnek nem minősülő,
azt
feltételt eltérés
nem
érintő
tartalmaz. esetén
a
A
nem
szerződés
kiegészítő, lényeges az
vagy
eltérő
kérdésekben
elfogadó
való
nyilatkozat
szerinti tartalommal jön létre. Az ajánlattevő azonban egyrészt az ajánlatban kizárhatja a módosított elfogadás lehetőségét,
másrészt
megakadályozhatja szerződési
a
ennek
kiegészítő
tartalommá
hiányában
vagy
válását,
ha
eltérő
is
feltételek
késedelem
nélkül
tiltakozik azok ellen. -
Jelentősen módosuló szabályokkal tartja fenn a Ptk. az előszerződés jogintézményét. Megszűnik a bíróságnak az a lehetősége, hogy akkor is létrehozhassa a szerződést, ha az
előszerződés
kérdéseiben
nem
való
előszerződésben
tartalmazta
a
megállapodást,
megállapított
szerződés valamint,
feltételek
lényeges hogy
az
módosításával
is létrehozhassa azt. -
Új megoldás, hogy a Ptk. szabályozza a versenyeztetési eljárás útján történő szerződéskötést felismerve, hogy ilyen
eljárásokra
a
külön
törvényekben
szabályozott
esetkörökön (elsősorban a közbeszerzésen) kívül is sor kerülhet. való
A
versenyeztetési
felhívás
eljárásban
főszabályként
ajánlattételre szerződéskötési
kötelezettség elvállalását jelenti: a felhívást tevőnek a legkedvezőbb ajánlat benyújtójával meg kell kötnie a szerződést, kivéve, ha a szerződéskötés megtagadásának a jogát a felhívásban már előre kikötötte. Ha a kiíró – anélkül, hogy ezt a lehetőséget kikötötte volna – mégsem köti meg a szerződést a legkedvezőbb ajánlatot tevővel, bíróságtól lehet kérni a szerződés létrehozását.
13
-
A gazdasági életben egyre fokozódó gyakoriságuknak és jelentőségüknek megfelelően külön fejezetben tartalmazza az új Ptk. az általános szerződési feltételekkel történő szerződéskötés
szabályait,
tartalmilag
azonban
lényegében a hatályos – az uniós joggal már 2006-ban harmonizált – szabályokkal egyezően. -
Az elektronikus kommunikáció növekvő jelentőségét fejezi ki az új Ptk. azzal, hogy a szerződéskötés egyik különös eseteként
tartalmazza
az
elektronikus
úton
történő
szerződéskötés különös szabályait. E szabályok azonban kizárólag
az
szerződésekre elektronikus
online
(„kattintások
vonatkoznak levelezés,
és
vagy
nem azzal
útján”)
kötött
alkalmazhatók egyenértékű
az
egyéni
kommunikációs eszközzel (pl. sms) kötött szerződésekre. 3. Az érvénytelenség új szabályai
-
Az érvénytelenség jogintézményét érintően számos fontos változtatást tartalmaz az új Ptk. Ilyen pl. az, hogy a megtámadás
egyéves
elévülési
jellegű
határidejét
egységesen a szerződés megkötésétől kell majd számítani. Ez
a
változtatás
hatályos
gyakorlatilag
szabályozáshoz
megtámadási jelenleg
határidő. a
tévedés,
képest Egy
azt le
példán
jelenti, fog
hogy
a
rövidülni
a
érzékeltetve:
megtévesztés
míg
felismerésétől
számított egy éven belül van lehetőség a megtámadásra, addig a jövőben a felismeréskor fog megszűnni az egyéves határidő elévülésének a nyugvása, és azt követően már csak három hónap fog rendelkezésre állni a perindításra. -
Az új Ptk. didaktikus hármas csoportosításban tárgyalja az
egyes
érvénytelenségi
okokat:
akarathibák,
14
jognyilatkozati hibák, a célzott joghatás hibái. Fontos változás a hatályos gyakorlathoz képest, hogy az új Ptk. semmisnek vagyis
tekinti
azt
a
céljából
a
kikötést,
ami
tulajdonjog,
átruházására,
vételi
törvénynek
a
mert
fiduciárius
a
ez
hitelbiztosítékokat,
pénzkövetelés
más
jog
vagy
jog
alapítására
megoldása
egyértelműen
fiduciárius
biztosítása követelés irányul.
A
helyeselhető,
hitelbiztosítékok
alkalmazása
a
gyakorlatban nagyon sok visszaélésre, az adós, illetve az adós többi hitelezője érdekeinek a védelmét szolgáló szabályok megkerülésére adott alkalmat. Az új Ptk. a zálogjogot tekinti alapvető dologi hitelbiztosítéknak, amelynek megújított szabályozása – a jogalkotói szándék szerint
–
mind
az
adósok,
mind
a
hitelezők
érdekeit
kiegyensúlyozottan figyelembe veszi. -
Az érvénytelenség jogkövetkezményeinek a rendszere az új Ptk.-ban eltérő a hatályos szabályozástól. A régi Ptk. hallgatásával általános
szemben
az
joghatásaként
szerződésre
új
rögzíti,
jogosultságot
teljesítését
követelni
kódex
az
hogy
alapítani,
nem
lehet.
érvénytelenség az
és
Ez
az
érvénytelen a
szerződés
a
joghatás,
amelyet semmisség esetén a bíróságnak hivatalból kell alkalmaznia, ami azt jelenti, hogy elutasítja a semmis szerződésre alapított keresetet. Az új Ptk. szerint a fél
a
szerződés
anélkül
is
érvénytelenségének
kérheti,
jogkövetkezményeinek jogalkotói feleknek,
az
elgondolás hogy
a
hogy
a
megállapítását
az
érvénytelenség
alkalmazását
szerint
bíróságtól
ugyanis
is
kérné.
jogos
kérhessék
igénye
kizárólag
A a az
érvénytelenség megállapítását is, azt követően pedig az érvénytelen
szerződéssel
kapcsolatos
elszámolási
15
vitájukat – éppen a jó üzleti, vagy egyéb kapcsolatuk megőrzése érdekében – peren kívül, békésen rendezhessék. A
hatályos
gyakorlata
Ptk.-ba azonban
is azt
beiktatott mutatja,
szabály
hogy
a
eddigi
jószándékú
rendelkezés nem kívánt eredményre is vezethet. Az ún. „devizahiteles” perekben a felperes adósok gyakorta csak az érvénytelenség megállapítását kérik, az alperes bank pedig
nem
kéri
viszontkeresettel
jogkövetkezményeinek
a
az
levonását,
érvénytelenség
hiszen
álláspontja
szerint a szerződés érvényes. Ha ilyen esetben a bíróság a
keresetnek
helyt
adva
megállapítja
a
szerződés
érvénytelenségét, olyan helyzet áll elő, hogy az adósnak – az érvénytelenség általános joghatása folytán – nem kell
tovább
hitelező
fizetnie
bank
csak
érvénytelenség
a
törlesztő
külön
perben
részleteket, érheti
jogkövetkezményeként
el,
az
és
hogy
adós
a az
köteles
legyen a felvett és még nem törlesztett kölcsönösszeg (és kamatai) megfizetésére. -
Az új Ptk. elsődleges jogkövetkezményként az érvénytelen szerződés
visszamenő
érvényessé
hatállyal
nyilvánítását
történő
bíróság
általi
szabályozza,
amelyre
akkor
kerülhet sor, ha az érvénytelenség miatti érdeksérelem a szerződés megfelelő módosításával kiküszöbölhető, vagy az érvénytelenség oka utóbb megszűnt. Az új kódex – a hatályos Ptk. hallgatásával szemben – külön szabályozza azt az esetet, amikor a szerződés a felek akaratából válik érvényessé azáltal, hogy az érvénytelenségi okot a felek utólag kiküszöbölik, vagy annak más okból
való
megszűnése esetén a szerződési akaratukat megerősítik. Az érvénytelenség másik elsődleges jogkövetkezménye, az eredeti
állapot
helyreállítása
kapcsán,
az
új
Ptk.
16
egyértelművé
teszi,
szolgáltatások
hogy
az
csak
természetbeni
a
nyújtott
visszatérítése
útján
történhet. Fontos új rendelkezése a törvénynek az, amely kimondja, hogy az eredeti állapot helyreállítása során a bíróságnak
gondoskodnia
kell
a
szolgáltatások
eredeti
értékegyensúlyának a fenntartásáról. Az új törvény nem veszi át a régi Ptk.-ból a határozathozatalig történő hatályossá esetekben,
nyilvánítás amikor
nyilvánítására,
sem
visszaállítására
jogintézményét,
sem az
nem
a
szerződés
eredeti
kerülhet
hanem
állapot
sor,
a
olyan
érvényessé természetbeni
jogalap
nélküli
gazdagodás elvére támaszkodva rendezi a felek helyzetét kimondva,
hogy
ilyenkor
ellenszolgáltatás
a
nélkül
bíróság
elrendeli
maradt
az
szolgáltatás
ellenértékének pénzbeli megtérítését. 4. A szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség új szabályai Az
új
Ptk.
kárfelelősség
szakít
a
régi
kontraktuális
Ptk.-ban
és
deliktuális
érvényesülő
egységes
rendszerével, és a nemzetközi kereskedelmi jogban (lásd: Bécsi
Vételi
Egyezmény)
kialakult
és
bevált
elveknek
megfelelően két fontos területen (a kimentés, valamint a megtérítendő kárfelelősség
kár e
mértékénél) két
fő
elválasztja
egymástól
a
alakzatát.
Ezáltal
a
szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség önálló kártérítési alakzatként nyer szabályozást. Az új kontraktuális kárfelelősségi rendszer két sarokköve:
17
a)
a
kártérítési
felelősség
vétkességtől
jogalapját
független
illetően:
(objektív),
de
a nem
kimenthetetlen helytállás és b)
a kártérítés mértékét illetően: az előre kalkulálható mértékű
kockázatra
következménykárok
korlátozott
és
felelősség
az
elmaradt
vagyoni
alapú
kimentés
elvi
a
előnyök
tekintetében. Ad a) (kimentési klauzula) A
szigorúbb
objektív
indoka
az
indokolás szerint az, hogy egy szerződéses, vagyis önként vállalt kötelezettség megszegésének a szankcionálása „nem lehet
a
szerződésszegő
fél
igyekezetének
a
függvénye”,
vagyis a szerződésszegő fél nem mentheti ki magát azzal, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható. A károsult szerződő fél (akinek a „jogos ügyleti várakozásai a
szerződésszegés
fűződő között,
érdeke
–
hanem
folytán nem
csak
általánosan
szerződésszegés
meghiúsultak”) üzleti is
–
reparációhoz
szerződési azt
kárkövetkezményének
viszonyok
kívánja, a
hogy
kockázatát
a –
felróhatóságtól függetlenül – a szerződésszegő fél viselje, és
az
ne
a
vétlen
szerződésszegésért ugyanis
nem
való
valamely
károsult
terhén
kártérítési
egyéni
hiba
maradjon.
felelősség
szankcionálása,
A
célja hanem
elsősorban kockázatelosztás, kockázattelepítés. A
törvény
kimentési
meglétét kívánja
klauzulája
meg, amelyeket
három
együttes
feltétel
a szerződésszegő félnek
kell bizonyítania. A szerződésszegést okozó körülménynek (vagyis a szerződésszerű teljesítés akadályának)
18
-
a szerződésszegő fél „ellenőrzési körén kívülinek” kell lennie
(vagyis
olyannak,
amely
a
szerződésszegő
fél
által nem befolyásolható); -
„a
szerződéskötés
időpontjában
előre
nem
láthatónak”
kell lennie (azaz olyannak, amellyel objektíve, vagyis a szerződésszegő fél helyzetében levő személyek mércéjével mérve sem lehetett számolni); -
és végül olyannak kell lennie, amelynek az elkerülése, vagy a kárkövetkezmény elhárítása a szerződésszegéskor sem volt elvárható.
Ad b) (előreláthatósági klauzula) A
megtérítendő
károknál
a
törvény
különböztet
a
szolgáltatás tárgyában bekövetkezett kár (ún. „tapadó kár”) –
amelynél
továbbra
is
a
teljes
kártérítés
elve
érvényesül – és a jogosult vagyonában keletkezett egyéb károk (ún. „következmény károk” és elmaradt vagyoni előny (jövedelem, haszon) között. Ez utóbbiakra nézve a törvény bevezeti az előreláthatósági elvet (klauzulát), kivéve a szándékos szerződésszegés esetét, amikor az ilyen károkat is teljes egészében meg kell téríteni. Az előreláthatósági klauzula szerint: „A szerződésszegés következményeként a jogosult
vagyonában
keletkezett
egyéb
károkat
és
az
elmaradt vagyoni előnyt olyan mértékben kell megtéríteni, amilyen mértékben a jogosult bizonyítja, hogy a kár mint a szerződésszegés megkötésének
lehetséges időpontjában
előreláthatóság lehetőségére
és
szerződésszegésre körében).
itt
előre
tehát
annak
következménye, a
kár
mértékére
vezető
látható
szerződés volt.”
bekövetkezésének
vonatkozik
körülményre,
a
mint
(és a
nem
Az a a
kimentés
19
Az előreláthatósági klauzula piaci viszonyokat vesz alapul, márpedig
a
piaci
központi
eleme
viszonyok
az
üzleti
között
kötött
tevékenységgel
szerződések szükségképpen
együtt járó kockázatok kalkulálhatósága. Indokolt tehát, hogy a
megtérítendő kár összege ne haladja meg azt a
mértéket,
amellyel
–
mint
az
esetleges
(tehát
nem
szándékos) szerződésszegése lehetséges kárkövetkezményével –
a
fél
a
szerződés
megkötésekor
számolhatott.
A
jogosultnak (károsultnak) kell azt bizonyítania, hogy egy adott
kárkövetkezmény
a
szerződésszegő
fél
által
előre
látható volt. Ez ösztönzi őt arra, hogy a szerződéskötéskor tájékoztassa
a
szerződő
partnerét
az
esetleges
szerződésszegése várható kárkövetkezményeiről (pl továbbeladásból várt haszon elmaradása). Ilyen figyelemfelhívás hiányában
ugyanis
kárkövetkezményeit
az
adott
meghaladó
szerződés
kárait
neki
szokásos
magának
kell
viselnie. A
törvényjavaslat
előreláthatóság szerződésszegő terjed
ki,
indokolásából
követelménye által
hanem
objektivizált:
ténylegesen
mindenre,
amit
„ésszerűen és gondosan” eljáró volna
látnia.
Ezáltal
előreláthatóság”,
vagyis
megállapíthatóan előre egy
csak
látott az
ő
a
károkra helyében
személynek előre kellett
viszont
annak
nem
az
az
megítélése,
„elvárható hogy
milyen
kárkövetkezmény előre látása lett volna egy ilyen mérce alapján elvárható, bírói mérlegelésre tartozó kérdés lesz. Mivel úgy gondolom igaza van Grosschmidnek, aki szerint „a kártérítés
nem
az
szerződésszegéssel
írott okozott
jog,
hanem
kárért
a
való
bíró
dolga”,
felelősség
a új
szabályai is annak megfelelően fognak érvényesülni, ahogy
20
azt majd a bíróságok értelmezik és alkalmazzák. A bírák számára
mindenesetre
kontraktuális teljesen
kihívást
kárfelelősségi
új
értelmezése,
nagy
fogalmainak, szemléletüknek
fog
rendszer az az
jelenteni egyes
az
elemeinek,
összefüggéseknek új
új
szabályozáshoz
az való
igazítása. Két terület már most különösen problematikusnak látszik.
Az
amilyen
pl.
egyik a
értelmezhető a
a
tartós
vezető
jogviszonyok
tisztségviselőké,
kérdése,
mint
ahol
nehezen
szerződéskötés (vagyis a vezető
tisztség
elvállalása) időpontjában való előreláthatóság kérdése. A másik pedig az, hogy a megbízási szerződéseknél, amelyek gondossági kötelmek, hogyan alakul az objektív felelősség (ez
különösen
az
orvosok
kártérítési
felelősségénél
neuralgikus kérdés). 5. A hibás teljesítés jogkövetkezményeinek új rendszere A
Ptk.
új
rendszerben
szabályozza
a
hibás
teljesítés
jogkövetkezményeit, amelyek a következők: a) Kellékszavatosság b) Termékszavatosság c) Jótállás d) Kártérítési igény e) Jogszavatosság Ad a) (Kellékszavatosság) A kellékszavatosság szabályainál a legjelentősebb változás a
határidők
jelenlegi
–
határidőnél
rendszerében valóban
következett
nagyon
hosszabb,
rövid
egyéves
hat
be.
A
hónapos
általános
törvény
a
elévülési elévülési
szavatossági határidőt ír elő, ingatlanok esetében pedig
21
ötéves
elévülési
határidőt
vezet
vállalkozás közötti szerződésnél elévülési
idő.
Megszűnik
állagszavatossági
határidő.
be.
Fogyasztó
nem változik
viszont A
a
legjelentősebb
és
a
kétéves
60
napos
változtatás
az, hogy a törvény megszünteti a jogvesztő határidőket. A törvényjavaslat indokolása szerint: „Egy magánjogi alanyi jog
érvényesíthetőségének
időbeli
korlátok
közé
szorításához nincs szükség arra, hogy a jogalkotó a jog megszűnését mondja ki.” … „A Javaslat abból indul ki, hogy a
szolgáltatott
terméknek
megállapítható
a
természetes
elhasználódás által behatárolt élettartama, aminek eltelte után már nem várható el a kötelezettől a hiba orvoslása. S emellett
az
igényérvényesítés
lehetőségének
az
elévülés
nyugvása miatti meghosszabbodásával szinte arányosan nő a hibás teljesítés bizonyításának nehézsége”. Bár sem a Ptk. szövege,
sem
az
indokolás
nem
használja
a
kötelező
alkalmassági idő fogalmát, az indokolás idézett szövegéből számomra
az
látszik
következni,
hogy
a
„természetes
elhasználódás által behatárolt élettartam” vagyis az adott dolog ún. „szakmai alkalmassági olyan
záros
határidőként
ideje” mégis
funkcionál
majd,
valamiféle
amelynek
az
eltelte után jelentkező hiba esetén gyakorlatilag már nem beszélhetünk
hibás
teljesítésről.
Azt,
hogy
egy
adott
dolognak mennyi a szakmai alkalmassági ideje (szakmailag elvárható élettartama) – szakértői vélemény alapján – a bírónak kell majd eldöntenie a perben. Az elévülés nyugvása folytán
elvileg
bármeddig
lehetőség
azonban
komolyabb
problémát
a
elhúzódó
gyakorlatban
okozni,
hiszen
igényérvényesítési várhatóan a
jogosult
nem
fog
az
idő
múlásával egyre nehezebben fogja tudni bizonyítani, hogy a
22
hiba nem a természetes elhasználódás következménye, hanem a dolog (szolgáltatás) már a teljesítéskor is hibás volt. Ad. b) (Termékszavatosság) A
hibás
teljesítés
szerződési
jogviszonyokon
átívelő
következményeként vezeti be a Ptk. a termékszavatosság új jogintézményét, által
amelynek
fogyasztónak
fogyasztási
cikk)
a
lényege,
eladott
hibája
hogy
ingó
esetén
a
a
vállalkozás
dolog
(tipikusan
fogyasztó
(a
termék
mindenkori tulajdonosa) követelheti a gyártótól (a termék előállítójától,
illetve
természetbeni
orvoslását
másodsorban
kicserélést).
a
forgalmazójától) (elsősorban A
a
fogyasztó
a
hiba
kijavítást, adott
esetben
választhat, hogy vagy kellékszavatossági igényt érvényesít a
szerződő
partnerével
szemben,
vagy
termékszavatossági
igényt a gyártóval szemben. A gyártót a termékszavatosság a termék
általa
történt
forgalomba
hozatalától
számított
kétéves jogvesztő határidőn belül terheli. Ad c) (Jótállás) Az
új
Ptk.
a
régi
mellékkötelezettségnek teljesítés
Ptk.
által
tekintett
jogkövetkezményeként
szerződést
biztosító
jótállást
a
szabályozza,
hibás
kifejezve
ezzel egyrészt azt, hogy a gyakorlatban ez a jogintézmény szinte kizárólag a hibás teljesítés orvoslására szolgál, másrészt pedig azt, hogy a jótállás nem csak szerződéshez, hanem magához a dologhoz is kapcsolódik, hiszen a jótállási jogokat
a
dolog
mindenkori
tulajdonos
érvényesítheti.
Jelentősen változik a jótállási igény érvényesítésének a határideje. Jelenleg a jótállási idő alatt felismert hibára alapított jótállási igény az általános elévülési időn belül
23
érvényesíthető bíróság előtt. Az új Ptk. szerint viszont a jótállási határidőben felismert és a kötelezettel közölt jótállási igény főszabályként csak a jótállási határidőn belül érvényesíthető bíróság előtt (egy kisegítő szabály alapján a felhívásban tűzött határidő elteltétől számított három hónapos jogvesztő határidőn belül az igény akkor is érvényesíthető bíróság előtt, ha a jótállási idő közben már eltelt. Ad. d) (Kártérítési igény) A
kellékszavatossági
határidőrendszer
változása
következtében a régi Ptk. szerinti helyzethez képest más kontextusba kerül a hibás teljesítés miatt érvényesíthető kártérítési igények kérdése is. Jelenleg a jogosult a hibás tejesítésből eredő mindenfajta kára (tehát a szolgáltatás tárgyában
bekövetkezett
ún.
tapadó
kára,
valamint
a
következménykárai) megtérítését az általános elévülési időn belül igényelheti, amit éppen a nagyon rövid elévülési, valamint jogvesztő határidők indokolnak. Ezzel szemben az új Ptk. szerint a szolgáltatás tárgyában bekövetkezett (ún. tapadó)
kára
megtérítését
a
jogosult
csak
a
kellékszavatossági határidőn belül és csak a szavatossági jogok
sorrendjében
(vagyis
a
természetbeni
reparációt
jelentő kijavítás, kicserélés szavatossági jog kimerülése esetén) érvényesítheti. Ez lényegében azt jelenti, hogy tapadó kár megtérítése iránti igényt az új Ptk. alapján gyakorlatilag nem fognak érvényesíteni, hiszen kedvezőbb az igényt
szavatosság
címén
érvényesíteni.
A
kellékszavatossági határidő elteltét követően csak az ún. következménykárok
lesznek
elévülési időn belül.
érvényesíthetőek
az
általános
24
Ad e) (Jogszavatosság) Az új Ptk. a régi Ptk.-ban a kötelmi különös részben az adásvételnél
és
a
bérletnél
szabályozott
jogszavatosság
jogintézményét is a szerződések általános szabályai között szabályozza,
mint
a
jogilag
hibás
teljesítés
jogkövetkezményét. A jogszavatosság ugyanis nem csak egyes szerződésfajtákhoz tulajdonjog,
kötődik,
más
átruházására
jog
hanem
vagy
irányuló,
irányadó
valamennyi
követelés
továbbá
visszterhes
használatra
vagy
hasznosításra irányuló szerződéseknél is. 6. Néhány egyéb változás, új megoldás Az új Ptk. a követelések, valamint a jogok átruházását új dogmatikai rendszerben, a tulajdonjog átruházásával azonos logika mentén szabályozza. Mind a követelések átruházásához (vagyis az engedményezéshez), mind a jogok átruházásához két
érvényes
vagyis
a
ügylet
kell.
követelés,
Az
illetve
egyik jog
a
jogcímes
átruházására
ügylet, irányuló
szerződés (pl. adásvételi vagy ajándékozási szerződés, de lehet faktoring szerződés is). A másik pedig egy rendelkező ügylet,
ami
követelések
engedményezés, jogátruházás. jelentősen
jogok Az
átruházása
átruházása
engedményezés
eltérnek
az
új
esetén
maga
az
pedig
a
szabályai
is
esetén
részletes Ptk.-ban
a
korábbi
szabályozástól. A jogátruházás szabályozása pedig merőben új, hiszen azt a régi Ptk. nem tartalmazta. A
Ptk.
a
tartozásátvállalást
szabályozza és
nem a régi és
háromoldalú
szerződésként
az új kötelezett közötti
25
kétoldalú
megállapodásként,
hozzájárulása,
mint
azt
magánjogunkban
ismert
amelyhez a
régi
kell Ptk.
jogintézmények
a
jogosult
teszi.
Régi
„felújításaként”
szabályozza az új Ptk. a teljesítés átvállalást, ami csak a két
kötelezett
egymás
közötti
viszonyában
hatályos,
valamint a tartozás elvállalást, amikor az új adós a régi adós mellé lép és kötelezetti egyetemlegesség keletkezik. Új
jogintézményként
szerződésátruházást,
szabályozza
ami
az
egész
a
Ptk.
szerződési
a
pozíció,
vagyis az egyik felet megillető jogok és kötelezettségek összességének az átruházását jelenti. A szerződésátruházás a kilépő fél, a belépő fél és a szerződésben maradó fél közötti sui generis háromoldalú megállapodással történik. A szerződésátruházás gazdasági jelentőségét az adja, hogy a jogok
mellett
helyzetet
a
kötelezettségek
teremt:
a
tekintetében
szerződésből
kilépő
is fél
tiszta minden
kötelemtől szabadul. A szerződésbe belépő félre szállnak át a
szerződésátruházást
megelőzően
keletkezett
kötelezettségek, így a szerződésbe belépő fél lesz felelős a szerződésből kilépő fél által okozott károkért is. A szerződésátruházás tartalmilag
eredményeképpen
megegyezik
a
az
szerződésből
új
szerződés
kilépő
és
a
szerződésben maradó szerződésével. Nincs azonban akadálya annak sem, hogy az új szerződés alanyai (a szerződésbe belépő fél és a szerződésben maradó fél) a szerződés egyes elemeinek a módosításában állapodjanak meg.
