Modern Filológiai Közlemények 2002. I V évfolyam, 2. szám
57
H a n tsch , I. 1975. Z u r sem an tisch en Strategie d e r W erbung. In: N u sser, P. (H rsg.) Anzeigenwerbung. E in Reader fü r Studenten und Lehrer der deutschen Sprache und Literatur. M ü n c h e n : W ilhelm F ink Verlag. 1 3 7 -1 5 9 . H ars,W . 1999. N ichts ist unmöglich!: Lexikon der Werbesprüche. 500 bekannte deutsche Werbeslogans und ihre Geschichte. F ra n k fu rt am M ain : E ichhorn. H artw ig , H . 1963. W erbe-S prache oder R eklam e-Jargon. Wirtschaft und Werbung. 10. 4 2 0 -4 2 4 . H artw ig , S. 1998. Trojanische Pferde der K om m unikation? Einflüsse von Werbung und Öffentlichkeitsarbeit a u f M edien und Gesellschaft. M ü n ste r: Diss. H a u b l, R. 1992. F rü h e r o d e r später kriegen w ir euch. In: H a rtm a n n /H a u b l (H rsg.) Bilderflut und Sprachmagie. Fallstudien zu r K ultur der Werbung. O pladen: W est deu tsch er Verlag. H au sw ald t-W in d m ü ller, B. 1977. Sprachliches H andeln in der Konsumwerbung. W einheim . H eistrüvers, H . D. 1968. D ie sprachliche U n te rsu c h u n g von W erbetexten im D e u tsc h u n te rric h t ein er U n terp rim a. E in U n terrich tsv ersu ch zu r S prache d er G egenw art. Der Deutschunterricht. H eft 5. H e m m i, A. 1994. E s m u ß w irksam w erben, w er n ic h t will verderben. K ontrastive Analyse von P hraseologism en in A nzeigen-, R adio- u n d F ernsehw erbung. Z ürich: Diss. H o ffm an n , L. 1976. Kom m unikationsm ittel Fachsprache. Eine Einführung. Berlin: A kadem ie-V erlag. H ü b n er, A. 1996. Das Frauenbild in der Werbung und Werbesprache: Attribuierungen zu r potentiellen Konsumentin. W eb Jou rn al o f M o d e rn L anguage Linguistics, In tern et. Janich, N . 1999. Werbesprache. Ein Arbeitsbuch. T ü b in g e n : G. N a rr Verlag. K luge, F. 1989. Etymologisches Wörterbuch der deutschen Sprache. Berlin, N ew York: de G ruyter. K öhler, W. 1960. Kom parative, Superlative, eine gutgemeinte Betrachtung. Wirtschaft und Werbung. 13. 4 6 8 - 4 6 9 . K rafft, D. 1993. M arketing. M A R K T , M a rkt Lexikon. M ü n ch en : G o eth e In stitu t. K roeber-R iel, W. 1990. 1998. Strategie u n d Technik der Werbung: Verhaltenswis senschaftliche A n sä tze. S tu ttg art: K ohlham m er. K roeber-R iel, W., W einberg, P. 1990. Konsumverhalten. M ü nchen: Vahlen. K roeber-R iel,W . 1993. Bildkom m unikation. Imagerystrategien fü r die Werbung. M ü n chen: Vahlen. K ropff, H.F.J. 1960. Angewandte Psychologie und Soziologie in Werbung und Vertrieb. S tuttg art: C .E . P oeschel Verlag. L an g n er, P.W. 1985. Strukturelle Analyse verbal-visueller Textkonstruktion in der A n zeigenwerbung. F ra n k fu rt am M ain: P eter L an g Verlag. L eech , G .N . 1972. English in Advertising. A Linguistic Stu d y o f Advertising in Great Britain. L o n d o n : L o n g m an .
58
Bajkô Isw än Zsigmond
M ackensen, L. 1973. Verführung durch Sprache, M anipulation als Versuchung. M ü n chen: L ist Verlag. M ayer, H . 1993. Werbepsychologie. S tu ttg a rt: Schäffer-Poeschel. M eyers Enzyklopädisches Lexikon 1977. B an d 21. M an n h eim , W ien, Z ürich: Biblio graphisches In stitu t, Lexikonverlag. M ichligk, P. 1970. Elementare Werbekunde. E ssen: Verlag W. G ira rd et. M oser, H . 1971. Sprachliche Ö konom ie im heutigen deutschen Satz. In: Studien zur Syn ta x des heutigen Deutsch. Paul Grebe zu m 60. Geburtstag. D üsseldorf: P äd a gogischer Verlag Schw ann. M ö ckelm an n , J., Z a n d e r S. 1970. Form u nd Funktion der Werbeslogans. Untersuchung der Sprache u nd werbepsychologischen M ethoden in den Slogans. G öppingen: Verlag A lfred K ü m m erle. N öth,W . 1975. Semiotik. Eine E inführung m it Beispielen fü r Reklameanalysen. T ü b in gen: N iem eyer. N ö th , W. 1985. Handbuch der Sem iotik. S tu ttg a rt: J.B. M e tzler’sche Verlagsbuch hand lu n g . O ßw ald, P., G ra m e r, E. 1968. D ie S p rach e d e r W erbung. Der Deutschunterricht. 5. 7 6 -9 7 . Packard, V. 1959. The Hidden Persuaders. N ew York: Pocket Books. Payer, G . 1990. Adaptationen in der Werbesprache. Z ürich: Diss. P enkert, S. 1978. (H g.), Emblem u n d Emblematikrezeption. 5 7 -7 1 . D arm stadt: W issenschaftliche B uchgesellschaft. P enttilä, E . 1963. A dvertising E nglish. Mémoires de la Société Neophilologique de Helsinki. 1-62. Polenz, P. von 1978. Geschichte der deutschen Sprache. B erlin, N ew York: de G ruyter. R eboul, O. 1975. Le slogan. Paris: E d itio n s C om plexes. R öm er, R. 1971., 1980. Die Sprache der Anzeigenwerbung. D üsseldorf: Pädagogi scher Verlag S chw ann. R uoff, A. 1973. Grundlagen u nd M ethoden der Untersuchung gesprochener Sprache. T ü b in g e n : N iem eyer. Sandig, B. 1986. Stilistik der deutschen Sprache. B erlin N ew York: d e G ruyter. Schifko, P. 1982. D ie W erbetexte au s sp rachw issenschaftlicher Sicht. In :T ie tz , B. (H rsg.) Werbung. Bd. 2. S tu ttg a rt: L a n d sb erg . 9 8 2 -9 9 6 . S chm ied eh au sen , B. 1994. Textlinguistische A nalyse von Werbesprache am Beispiel von A ustrian Airlines. W ien: D ip lo m arb eit. Sowinski, B. 1973. Deutsche Stilistik. F ra n k fu rt am M ain: Fischer Taschenbuchverlag. Sowinski, B. 1998. Werbung. (G rundlagen der M edienkom m unikation ^ T ü b i n g e n : N iem eyer. Spillner, B. 1980. Ü b e r die S ch w ierig k eiten d er sem iotischen Textanalyse. Die Neueren Sprachen. 79. 6 1 9 -3 0 . Spillner, B. 1982. Stilanalyse sem io tisch kom plexer Texte. Kodikas/Code. 4/5. 9 1 106.
Modern Filológiai Közlemények 2002. I V évfolyam, 2. szám
59
Spitzer, L. 1964. A m erikanische W erbung als V olkskunst v erstanden. Sprache im technischen Zeitalter 12. 9 5 1 -9 7 3 . S p örri, H . 1993. Werbung und Topik. F ra n k fu rt am M ain: P e te r L ang Verlag. Stötzel, G .,W engeier, M . 1995. Kontroverse Begriffe. Geschichte des öffentlichen Sprach gebrauchs in der Bundesrepublik Deutschland. B erlin, N ew York: de G ruyter. Teidge, H . 1993. E infach n atü rlich schön. M it W irkstoffen aus d e r N atur. W ortw ahl in W erbetexten. Deutsch als Fremdsprache. 3. 1 7 8 -1 7 9 . T eu b ert,W . 1999. Sprache als W irtschaftsfaktor. Z u r B e d e u tu n g von T erm inologie. Sprach Report. 1. 9 -1 4 . U m ik er-S eb eo k , J. 1979. N a tu re ’s way? Visual im ages o f child h o o d in A m erican cultu re. In: W inner I.P., U m ik er-S eb eo k , J. (eds) 1 7 3 -2 2 0 . V esterg aard ,T ., Schroder, K. 1995. The Language o f Adversiting. O xford: Blackwell. V esterhus, S. A. 1998. A nglicism s in G e rm a n car advertising. T h e problem o f gen d er assignm ent. M oderna Sprak. 2. 16 0 -1 7 0 . V inken, P. J. 1978. D ie m o d ern e A nzeige als E m blem . In: P enkert, S. (H g.), Emblem und Emblematikrezeption. 5 7 -7 1 . D a rm sta d t: W issenschaftliche Buchgesellschaft. W eldenken, P. 1967. D e r E influß d e r M u tte rsp rac h e a u f das heutige D eu tsch . Muttersprache. 10. 2 8 9 -3 0 8 . W illiam son, J. 1978. Decoding Advertisements. L o n d on: Boyars. W inner, I.P., U m iker-Sebeok, J. (eds.) 1979. Semiotics o f Culture. T h e Hague: M outon. W ürffel, S.B. 1981. E m blem atik u n d W erbung. Z u m F o rtb e ste h e n einer K u n st fo rm im Zw anzigsten Jah rh u n d e rt. Sprache im technischen Z e ita lte r l8 . 1 5 8 -1 7 8 . Zielke, A. 1991. Beispiellos ist beispielhaft: oder Überlegungen zu r Analyse und zu r K re ation des kommunikativen Codes von Werbebotschaften in Zeitungs- und Zeitschriften anzeigen. Pfaffenweiler: C e n ta u ru s. S. 65ff. Z inniel, C hr. 1999. P ragm atische A spekte d er W irtschaftsw erbung. Vergleichende U n te rs u c h u n g d er Schlagzeilen u n d Slogans in französischen u n d österreichi schen W erbeanzeigen. W ien: D iplom arbeit.
T udósportré E lekfi L ászló n yelvészről B odnár Ildikó
A Modern Filológiai Közlemények T udósportré so rozatának új riportját Elekfi László nyelvésszel készítettem, a Nyelvtudom ányi Intézet B enczúr utcai épületében, a Lexikológiai és Lexikográfiai Osztályon. A Nyelvtudom ányi Intézet éppen fél évszázada a munkahelye tanár úrnak; 1952 óta dolgozik itt. Elekfi László önéletrajzi írásának, amely A nyel vészetről - egyes szám első személyben című kötetben jelent meg, „Kerülő utakon - előre” volt a címe. Mivel magam is hosszabb kerülőket téve lettem a M iskolci Egyetem Alkalmazott Nyelvészeti T an székének az oktatója, először nem személyesen, hanem írásai révén ism er tem meg Elekfi tanár urat. Először egyetemistaként egy-egy szem inárium i dolgozatot írva, majd középiskolai tanárként magyar óráim ra készülve talál koztam Elekfi tanár úr cikkeivel, így több, a Nyelvművelő Kézikönyv lapjain megjelent írásával. (A Nyelvművelő Kézikönyvet Grétsy László és Kovalovszky Miklós szerkesztette; az 1. kötet 1980-ban, a 2. kötet 1985-ben jelent meg.) Egy egész sor szócikknek a szerzője volt itt tan ár úr, amelyek a b e széddel, a hangkapcsolatok helyes kiejtésével, a beszédkultúrával, a beszéd hibákkal, egyes idegen szavak kiejtésével, valam int például a hangsúllyal, a hanglejtéssel, a hangerővel állnak kapcsolatban. Első személyes találkozásunk a fonetikához kapcsolódott. O tt volt foneti kai tárgyú kandidátusi dolgozatom vitáján, sőt hozzá is szólt a dolgozathoz. Hogy a hangtani kutatások mindig érdeklődése előterében álltak, azt az is bizonyítja, hogy az egyik legkorábbi nyelvészeti könyve a Nyelvtudományi Értekezések sorozat 34. sz. köteteként 1962-ben megjelent, Vizsgálatok a hanglejtés megfigyelésének módjaihoz című m unkája volt. Néhány évvel később, egy egészen más területtel, a ném et m ondatszórend del foglalkozva jutottam el a tém a-rém a tagolás kérdéséhez, melynek m agyar nyelvű irodalm át is tanulm ányozni igyekeztem. Ekkor került kezembe ta n ár úrnak Petőfi versmondatairól írott könyve Petőfi verseinek mondattani és for maifelépítése címmel, amely a Nyelvészeti Tanulmányok sorozat 27. köteteként jelent meg az Akadémiai K iadó gondozásában, 1986-ban. A könyv alcíme az aktuális mondattagolás kérdésére utal; ennek a tém akörnek akkortájt még nem volt olyan szerteágazó irodalma, m int m anapság; számom ra szám os új ism eretet nyújtott. D e az elm últ évek alatt sok más írásával is találkoztam , részben a Magyar Nyelvnek és a M agyar Nyelvőrnek, részben zz M T A I. ősz-
Modern Filológiai Közlemények 2002. I V évfolyam, 2. szám
61
tálya Közleményeinek vagy éppen a Nyelvtudományi Közleményeknek a hasáb jain, valamint egy korábbi, az igékről szóló tanulm ányát a Szótártam tanul mányok Országh László szerkesztette kötetében fedeztem fel a közelm últ ban. M unkáiból igen sok a Nyelvtudományi Intézet egyes kiadványaiban látott napvilágot. Az egyik legérdekesebb, s a magyar nyelv tanulmányozása és tanulása szempontjából is rendkívül hasznos műve a M agyar ragozási szótár. A szótár elkészítésében - részben egymást váltva, s a technikai segéderőket is bele értve - több m int húsz munkatárs m űködött közre Elekfi László irányítá sával. Ez az 1994-ben napvilágot látott szótár ugyancsak a Nyelvtudományi Intézet kiadványa volt, s mintegy 70 000 szót, elvileg a M agyar értelmező kéziszótárnak a szókincsét öleli fel. A könyv elején 30 oldalon sorakoznak a ragozási minták; a szótári részben pedig egy betű- és számkombináció utal arra, hogy az adott szó melyik hangrendi osztályba, melyik ragozási para digmába tartozik, ill. egy nullát látunk a címszó mögött, ha az nem ragoz ható. A magyar nyelv ragozási rendszerével tudom ányosan foglalkozva, de akár a tanítás gyakorlatában is (így pl. a m agyart idegen nyelvként oktatva, de a középiskolai nyelvtanórák anyagához kapcsolva is) tanulságos lehet ennek a m unkának a bem utatása. M int személyes beszélgetésünk során m egtudtam , az általam olvasott, tanulmányozott m unkák csak töredékét jelentik annak a hatszáznál is több cikknek, amelyeknek m ind Elekfi tanár ú r a szerzője, s melyek közül számos a m ár em lített Nyelvművelő Kézikönyv egy-egy névvel vagy névtelenül megjelent szócikke volt, valamint benne van ebben a számban a nyelvészeti folyóiratok és tanulmánykötetek hasábjain megjelent sok-sok rövidebbhosszabb tanulm ány is. S van tanár úrnak 10-12 terjedelmesebb könyve is, melyek a nagyobb könyvtárak polcain is fellelhetők. Az első m unkák még nem nyelvészeti témakörűek: a Pester Lloyd cím ű újságban megjelent zene kritikái szerepelnek először a bibliográfiai jegyzéken. De az 50-es évek elejé től m ár a nyelvészeté a döntő szerep: először a mondatelemzéshez kapcso lódnak a megjelent cikkek, mindenekelőtt a logikai, a nyelvtani és a lélektani alany és állítmány kérdései érdeklik. Ehhez a tém ához máig sem lett hűtlen; m iután felkérést kapott a Magyar grammatika című könyv lektorálására, a mintegy 50 oldalt kitevő kéziratában a m ű alapos elemzésén túl alkalma volt részletesebben kifejteni nézeteit m ind a m ondattan, mind a szófajok tém a körében. Ez az egyik legutóbbi írása a M agyar Nyelv 2002. 2. szám ában je lent meg. Hogy milyen más műveken dolgozik m ost tanár úr? Egyrészt az em lített ragozási szótár óriási mennyiségű háttéranyagának számítógépes adatbázi sát ellenőrzi, másrészt a mondatfonetikáról készülő nagyobb lélegzetű köny vét írja Wacha Imrével. S akkor még nem em lítettük azokat a kisebb íráso kat, amelyek ma is rendszeresen látnak napvilágot nyelvészeti, de olykor egyéb témájú folyóirataink lapjain magyar, néha pedig idegen nyelven. Az Acta Linguistica Hungarica 47. kötetében, 2000-ben angol nyelven
62
Bodnár Ildikó
megjelent, s a toldalékvariációk szemantikai különbségeit elemző cikkének különlenyom atát kapom tanár úrtól, s két korábbi cikkét is, majd beszélge tünk a szintén a közelmúltban, az Újabb tanulmányok a strukturális magyar nyelvtan és a nyelvtörténet köréből című kötetben megjelent, helyesírási vonat kozású írásáról is. Az iskolához, az iskolai nyelvtantanítás problém áihoz többször visszaka nyarodunk, s m egtudom azt is, hogy életrajzának van egy miskolci vonatko zása: a harm adik osztályt M iskolcon, a Szeles utcai elemi iskolában végezte. - Hangtan, mondattan, szótártudomány. Melyik témakört érzi magához a legközelebb a z a tudós, aki ennyi területen dolgozott, kutatott? -T u d ó s , tudósportrék... N em illik rám ez a megnevezés. N em tudósnak nevezném magam, ezt nem szeretem. M ondjunk inkább gondolkodó em bert! A kutatott területek közül pedig a m ondattan foglalkoztat máig is a legjobban. - Tanár úr önéletrajzi írásában igen sok név szerepel. Tanáraié, példaképeié, irányítóié a tudományos pályán. Csak hármat emelek ki közülük, akik nyelvé szeti munkásságára a legnagyobb hatással lehettek: Laziczius Gyula, O. Nagy Gábor, Soltész Katalin ... - Igen, de Pais Dezsőt és Szabó D énest semm iképpen nem szabad emlí tés nélkül hagyni. Az ő pontosságuk, alaposságuk példa lehet m inden nyel vész számára. - Kikre hatott, azaz a fiatalabb nyelvészgeneráció tagjai közül kik a legköz vetlenebb tanítványai, olyanok, akikre külön is felhívná a figyelmet? - Elsősorban a történeti nyelvészettel, így a történeti m ondattannal is foglalkozó H aader Leára gondolok, valamint Wacha Balázsra, aki egyrészt az aktuális mondattagolás kérdéseiről, másrészt az igei aspektusról írt több tanulm ányt. Ok is itt dolgoznak az Intézetben. - A mi tanszékünk alkalmazott nyelvészeti tanszék. M i Tanár úr véleménye az alkalmazott nyelvészetről? - Igen szerteágazó, sok m indent felölelő terület. K ezdetben ott voltam az alkalmazott nyelvészeti konferenciákon, aktívan részt vettem a nyelvmű velési szekció munkájában. N agyra becsülöm m ost is Klaudy Kinga szer vezőtevékenységét, a fordításhoz kapcsolódó munkásságát. Nagyon fontos, hogy az aktuális tagolás kérdésével is foglalkozott a fordítások elemzésekor. D e az az elgondolás, am it például Kiefer Ferenc képvisel, hogy az alkal m azott nyelvészetnek az elméleti nyelvészetből kell kiindulnia, túlzott. A szó tártant, a lexikográfiát az elméleti nyelvtudomány nagyon elhanyagolta. A szó tári bizottság is sokáig nem m űködött, csak kb. másfél éve alakult újjá, M agay Tamás vezetésével. A Modern Filológiai Közlemények fórum ot biztosít hatna nekik egy szótártani rovat indításával... Régebben a Nyelvtudományi
Modern Filológiai Közlemények 2002. IV. évfolyam, 2. szám
63
T á r s a s á g n a k v o lt n y e lv o k ta tá s i sz a k o sz tá ly a , a z a n y a n y e lv i ré sz le g e t S z e n d e A la d á r v e z e tte . D e a m a i is k o lá b a n a n y e lv ta n ig e n e lh a n y a g o lt te r ü le t le h e t, sz in te c s a k a h e ly e s írá s sa l fo g la lk o z n a k .
- Milyen nyelvekkel foglalkozott Tanár úr? - O tthon először a ném etet tanultam. Azután a gimnáziumban jött hozzá a latin. M ajd mi voltunk az első olyan évfolyam, akik az ógörög helyett élő nyelvet tanultunk, franciát, s 17 évesen nagyon jól tu d tam franciául. - De a munkáiból látni, hogy ennek ellenére valahogyan mégis elsajátította az ógörög nyelvet is. - Igen, m ert a görög nyelvtanár sokszor helyettesített nálunk, s így pél dául m egtanította nekünk a M iatyánkot görögül. A doktori vizsgámhoz pe dig kellett az ógörög nyelv, s ekkor Balázs János adott rendszeresen órákat. Az ógörög szövegeket m indig nyelvészetileg magyarázta, elemezte. A logiká val foglalkozva Arisztotelész Organon című m unkáját görög-német párhu zamos szövegek révén ism ertem meg. Lengyel Lajos, értelmező szótáraink logikatörténettel is foglalkozó kiváló szerkesztőtársa szintén sokat segített, valam int olyan görög irodalm árok, m int Szabó Á rpád és Falus Róbert. Ami pedig a szláv nyelveket illeti, m egtanultam például oroszul. Ebben az is segített, hogy otthon nagyanyámtól tó t beszédet is hallottam, s jártam m ár gyermekkoromban Szlovákiában. Azután a m ondat aktuális tagolásá nak a kérdése a cseh nyelvhez vitt el, majd m egtanultam még angolul, s fog lalkoztam a finn nyelvvel is. - A mondattanon belül milyen kérdésekkel foglalkozott Tanár úr? - Úgy gondoltam, hogy az alany-állítmány viszonyt a logika tanításával feltétlenül összhangba kell hozni. Az egész kérdéskörre Brassai munkássága kapcsán figyeltem fel, és később is többen ráirányították a figyelmemet erre a kérdéskörre. A cseh M athesius munkásságára például Juhász József hívta fel a figyelmemet, aki általános nyelvészeti érdeklődésű szlavista volt. - Hogy látja Tanár úr a német nyelv hatását a magyarra? Nem elsősorban a szókincsre gondolva, hanem általában. - A valódi és közism ert germanizmusokon kívül vannak lappangó és vélt germanizm usok is. Sok nyelvész harcolt a germ anizm usok ellen, ezek hatá sának van negatív oldala. D e néha álgermanizmusok ellen folyt a harc. Szepesy Gyula foglalkozott is velük. N em m inden germanizm us, amiről azt ki áltják ki. A -náll-nél rag például a legtöbbször nem az! A Balatonnál nyaralunk például. Itt éppen akkor lesz germanizmus, ha valaki azt mondja: a Balato non... Soltész Katalin hívta fel a figyelmemet rá, hogy a ném et nyomán m ond juk mi is: Köszönöm szépen! {fiánké schön\) S nem véletlenül van meg a ki fejezés a szlovákban is szószerint így: D ’akujem pekne. N ém et hatás a sok
64
Bodnár Ildikó
egybeírás az összetett szavakban, pedig a magyar ismeri a főnévi jelzőt is, amit nyugodtan külön írhatnánk. Illetve ott kellene csak az egybeírást alkalmaz ni, ahol félreértést kell elkerülni. De nem kellene az egybeírással kifejezett különbséget erőltetni, pl. boros üveg ’b ort tartalm azó üveg’ és a borosüveg ’bor tárolására készült üveg’ közt. Erről a különbségtevésről szól Edénybolt és helyesírás című írásom a Gyorsírók Lapjában (1965). Van kiejtési hatása is a ném etnek, az ún. glottális zár megjelenésekor. A határozott névelő és a főnév, például: az ’ember, a folyamatos beszédben nem elválik, hanem szorosan összetartozik, s mesterkéletlen ejtésben, így a népi beszédben, a nyelvjárásokban a franciához hasonló liaison-szerű jelen séget figyelhetünk inkább meg. A ném etben viszont, ha magánhangzós szó kezdet előtt névelő van, apró szünet után megjelenik a glottális zár. Ilyen jelenség kezd terjedni a magyarban is, helytelenül. A határozatlan névelőt a kategórianév előtt jobb elhagyni. A sas egy ma dár, ez így hibás. De az új elem előtt szerepelnie kell a határozatlan névelő nek, az egy a magyarban sokszor prezentatív funkciójú: bevezet valamit, amiről még nem volt, hanem csak ezután lesz szó. Nélküle túlságosan is a jelzőre esne a hangsúly. Volt egyszer egy király. Volt annak egy gyönyörűszép lánya. A népmesék kezdődnek így... Tehát az alany előtt helyesen szerepel a határozatlan névelő. Ez a kérdés a predikatív viszony többrétű mivoltával függ össze. Erről az alapvető m ondattani viszonyról írtam egy nem nagyon terjedelmes áttekintést. A M agyar Nyelvőrben jelent meg 1966-ban. - A Magyar gram m atika egyik szófaja a partikula. - A magyar szófajtani rendszerben vannak m ondathatározó szók és ún. m ondatrész-határozó szók. Szófaji különválasztásuk nem indokolt. Egy m á sik kérdés, amiben szintén nem kellene a ném eteket követni, a számnévnek m int szófajnak az “eltüntetése” . A sorszámnév a mellékneveknek egy fajtája lehet, de a tőszámnév külön szófaj kellene m aradjon. Ezek a gondolatok benne vannak a M agyar grammatikáról m ost készített tanulm ányom ban... Kodályt idézem: „N ém etország eltakarja előlünk a Nyugatot.” Van, am it érdemes átvenni a ném et tudom ányból, de tágabb horizont kell. - A folyóirat fiatalabb olvasóinak, a diákoknak mit üzen? - N ehéz egy jól hangzó szólamot kigondolni. D e tanácsként jó, ha elfo gadják: m indent nézzenek meg, de m indent - kritikával! - Tanár úr, köszönöm, hogy válaszolt a kérdéseimre. S egyúttal megkérem, ha ideje engedi, írjon egy cikket a folyóiratunk számára.
