MIKROÖKONÓMIA
I. II.
ALAPFOGALMAK GAZDASÁGI FOLYAMATOK, KERESLET KÍNÁLAT, MARSHALL-KERESZT
III.
A FOGYASZTÓ ÉS A HASZNOSSÁG
IV.
A KERESLET
V.
A VÁLLALAT JELLEMZŐI, KÖRNYEZETE
VI.
A TERMELÉS KÖLTSÉGEI, BEVÉTEL, HASZON
VII.
A TÖKÉLETES VERSENY
VIII. IX. X.
MONOPÓLIUM TŐKEPIAC MUNKA-, FÖLD- ÉS INGATLANPIAC
XI.
A NEMZETKÖZI PIACOK, MUNKAMEGOSZTÁS ÉS KOMPARATÍV ELŐNYÖK
XII.
A VÁLLALAT A NEMZETKÖZI PIACON
XIII.
AZ ÁLLAM FELADATAI, ÚJRAELOSZTÁS
XIV.
EXTERNÁLIÁK, KÖZJAVAK
XV.
ÖSSZEFOGLALÓ FELADATSOR
1
I. ALAPFOGALMAK A közgazdaságtan az embereknek a termelésben, az elosztásban, a cserében és a fogyasztásban felmerülő döntési alternatíváival, e döntések társadalmi következményeivel foglalkozó társadalomtudomány. Osztályozása sokféle szempont alapján történhet. Leggyakrabban részterületek szerint: létezik elméleti és alkalmazott gazdaságtan. Az előbbiekről fogunk bővebben tanulni, míg az utóbbiak már csak az egyetemen fognak előtérbe kerülni (ilyen terület többek között a marketing, a készletgazdálkodás, vállalat-gazdaságtan, vállalati pénzügyek, munkagazdaságtan, stb…). Az elméleti közgazdaságtanban az elemzések alapvető színtere a mikroökonómia és a makroökonómia. A mikroökonómia az egymástól elkülönült piaci szereplőket vizsgálja. Egyes termékek piacát elemzi, az adott termék keresletének és kínálatának alakulására keresi a magyarázatot. Termékfajtában gondolkodik és a gazdaságot elkülönült döntéshozó egységek együtteseként ábrázolja. (Ha érdekel a mikroökonómia rövid története) A makroökonómia ezzel szemben összevont mutatók segítségével a gazdaság egészének teljesítményét, állapotát, fejlődési tendenciáit elemzi. A makroökonómia az éves nemzeti jövedelem, az összes fogyasztás, összes megtakarítás, foglalkoztatottság, infláció kategóriáit használja. Nem keres magyarázatot az egyes fogyasztó szokásaira, nem különböztet meg eltérő jellegű vállalatokat, piaci formákat. Az elemzés két szintje nagyon is összefügg, de figyelni kell arra hogy az egyes szereplők szándékai nem mindig tükröződnek az együttes mozgásokban. E jelenség neve az összetétel csapdája. Például ha mindenki egyszerre akarná eladni a tévéjét olcsóbban, akkor sem biztos, hogy alacsonyabb áron képes lenne megszabadulni tőle. Az elméleti gazdaságtan egyik ága a nemzetközi közgazdaságtan, amely magán viseli a mikro és makro sajátságos jegyeit is. A nemzetközi közgazdaságtan a nemzetközi vállalatok, pénzügyek, cserefolyamatok, tőkemozgások közgazdasági sajátosságait elemzi. E területen végzett munkájáért kapott Nobel-díjat Mundell a közelmúltban. ( Nobel-díjas közgazdászok)
Modellezés Ahhoz hogy egy-egy gazdasági eseményt megértsünk gyakran használunk modelleket. A modellezés a valóság leegyszerűsítése így nagyon kell figyelnünk az alapfeltevésekre, és a kapott eredményt is csak ennek megfelelően szabad értékelni. A jó modell általános tulajdonságai: a feltételek általános érvényűek, és a valósághoz közel állók legyenek, viszonylag kevés is szűk keretek között tartsa a modell szereplőinek lehetőségét. A modellekben nagyon fontos a ceteris paribus elv, amely azt jelenti hogy minden egyéb változatlansága mellett. Ha egy modellben csak egy tényező értéke változik, akkor a kapott változást csak ennek tudhatjuk be.
Munkamegosztás és specializáció 2
Az ún. önellátó gazdaságokban a közösség a szükségleteit kizárólag saját erőforrásokra és saját munkájukra támaszkodva elégítik ki, így teljesen függetlenek mások tevékenységétől. Mivel az emberek nem egyformán értenek bizonyos dolgokhoz, különböző mértékben kedvelik az eltérő foglalkozásokat, s egyes embereknél bizonyos termékből feleslegek, másokból hiányok alakulnak ki. Ezek a jelenségek elvezetnek a munkamegosztás kialakulásához. A munkamegosztás minőségi fokát a specializáció (szakosodás) jelenti. Szakosodás esetén az egyes termelők szakosodnak azoknak a termékeknek a gyártására, amelyhez a legjobban értenek. Ezzel egyrészt bővül a rendelkezésre álló termékek mennyisége és köre, másrészt nő az adott termék előállításában szerzett tapasztalat, ami további minőségi és mennyiségi javulást eredményez. Mari néni egy nap alatt 2 sálat köt, és 8 tortát süt, míg Juli néni 4 sálat köt és csak 5 tortát készít, és mindketten havi 20 napot dolgoznak. Ha Mari néni csak sálat köt, Juli néni csak tortát készít, akkor 40 sál és 100 torta készül el egy hónap alatt. Ha mindketten 10-10 napot töltenek mindkét tevékenységgel, akkor 60 sál és 130 torta készül el. Ha Mari néni csak tortát süt, Juli néni csak sálat köt, akkor 80 sál és 160 torta lesz a hónap végén. Láthatjuk, hogy mindkét termékből akkor készül adott idő alatt a legtöbb mennyiség, ha arra specializálódnak, amihez jobban értenek, vagyis Mari néni a tortához, Juli néni a sálkötéshez.
Termelési tényezők A gazdálkodói tevékenység bizonyos javak felhasználásával más hasznos javak létrehozására irányul. A termelésben felhasznált javakat inputoknak, vagy termelési tényezőknek nevezzük. Négy alapvető termelési tényezőt kell megkülönböztetnünk: •
•
•
•
Munka, mint termelő szolgáltatás az ember mindazon szellemi, fizikai képességeinek összessége, amelyeket a termelési tevékenység során felhasználhat. Ellenértéke a munkabér. Természeti tényezők a földterület, erdők, vizek, bányakincsek stb., melyek eredeti, természetes formában alkalmasak a termelési folyamatban történő felhasználásra. Ára bérleti formában való felhasználás esetén a bérleti díj. Tőkejavak a termelésben alkalmazott mesterséges eszközök, gépek, épületeké felszerelések, alkatrészek stb. (együttesen reáljavak), valamint az ezek feletti rendelkezést képviselő pénz és értékpapír. Ellenértéke a kamat. A vállalkozói szolgáltatás, mint termelési tényező az embereknek a többi termelési tényező kombinálásában, a róluk hozott kockázatvállalással járó döntésekben megnyilvánuló tulajdonosi, szervezési, vezetési, üzleti tevékenységeit, illetve készségeit jelöli. Ára a profit.
Szűkösség és gazdálkodás A közgazdaságtan egyik feladata a szűkös erőforrásokkal való gazdálkodás az igények és szükségletek minél teljesebb kielégítése érdekében. a társadalom szükségletei korlátlanok, míg ehhez képest az erőforrások, energia, képzett munkaerő adott időben szűkös mennyiségben állnak rendelkezésre. A szűkösség a gazdaságot általánosan jellemző jelenség, amikor a termeléshez rendelkezésre álló erőforrások nem elégségesek a szükségletek teljes kielégítésére. A szűkösség döntési helyzeteket idéz elő, ahol az emberek választásra vannak kényszerítve. Ezeknek a választásoknak ára van: azon szükségletek, amelyekről az adott döntéssel lemondunk. Vagyis ha a zsebpénzünkön fagyit veszünk lemondunk az e pénzen vásárolt hamburgerről. Ez az "áldozat" az adott döntés alternatív költsége. 3
Amikor a szükségletek kielégítésére felhasználható források korlátozottak, akkor egy választott tevékenység gazdasági költsége az e tevékenység miatt elszalasztott legkedvezőbb alternatíva értéke, azaz az alternatív költség. A fentiekkel összefüggésben a közgazdaságtan arra próbál tudományos választ adni, hogyan határozódik meg a gazdasági folyamatok során (a közgazdaságtan három alapkérdése ), hogy: • • •
mit termeljenek, azaz milyen javakat és milyen mennyiségben állítsanak elő egy gazdaságban; hogyan termeljenek, azaz az erőforrások milyen kombinációjának felhasználásával termeljenek, és a mai döntéseink hogyan befolyásolják a jövőbeni lehetőségeket; kinek termeljenek, azaz a társadalom tagjai, csoportjai között milyen elosztás érvényesül a javak adott termelési feltételrendszer következtében, illetve milyen okok, tényezők határozzák meg az egyes emberek és társadalmi csoportok jövedelmének alakulását.
Feladatok Az elkövetkezendőkben ezeken az oldalakon példák sokaságával fogunk téged bombázni, de most tekintettel az átvett anyagra, ami az alapfogalmakon kívül nem sok mindent tartalmazott csak néhány tesztjellegű feladatot adhatunk. Ezek sem lesznek nagyon nehezek: 1. Mi a közgazdaságtan három alapkérdése? I. II. III. IV.
mennyiért, kik, hogyan hányan, mit, mikor mit, hogyan, kinek mennyi, ennyi, annyi
2. Mit jelent a ceteris paribus? a. b. c. d.
minden egyéb változatlansága mellett latinul azt jelenti, hogy kísérleti változó? csak egy tényezőt hagyok az eredeti értéken a kísérletben egyik tényezőt sem változtatjuk a kísérlet során
3. Az alternatív költség a választott tevékenység miatt elszalasztott a. b. c. d.
legrosszabb alternatíva értéke legkedvezőbb alternatíva értéke alternatívák átlagos értéke egyik sem
4. Az alábbiak közül melyik tartozik az elméleti közgazdaságtan kereteibe? a. Munkagazdaságtan b. Makroökonómia c. Vállalat-gazdaságtan 4
d. Marketing 5. A makroökonómia foglalkozik: a. b. c. d.
Egy fogyasztó keresletével Egy termék piacával Egy gazdaság egészének teljesítményével Egyikkel sem.
6. Melyik nem termelési tényező? a. b. c. d.
A munka A tőke A vállalkozó Az ár
7. A föld alatt lévő olaj melyik termelési tényezőhöz tartozik? a. b. c. d.
Természeti tényező Munka Vállalkozás Egyik sem
8. A gazdasági modellek: a. b. c. d.
Pontos másolatai a gazdasági valóságnak Segítséget nyújtanak a gazdaság megértéséhez és elemzéséhez Általában alig használhatók a törvényszerűségek bemutatásához Segítségével a jövő mindig pontosan előrejelezhető
9. A specializáció: a. b. c. d.
Hátrányos a gazdaság számára Egy gazdaság egyetlen jószág termelésére szakosodása Az egyes termelők legnagyobb hatékonysággal termelhető jószágra való szakosodása Egyik előző állítás sem igaz
10. Alternatív költség lehet: a. b. c. d.
Egy meg nem vett fagylalt Egy nem dolgozott óra díja Egy elhalasztott befektetés haszna Mind a három fenti lehet
II. GAZDASÁGI FOLYAMATOK, MARSHALL-KERESZT
A közgazdaságtan tárgya: az erőforrások elosztása
5
A gazdaság, illetve a társadalom számára a rendelkezésre álló erőforrásokat és a megtermelt javakat el kell osztani a gazdaság szereplői között. Az elosztás elvi alapja különböző lehet attól függően, hogy a résztvevők közötti osztozkodás a kialakult hagyományokra vagy valamilyen központi hatalmi pozícióra, vagy önkéntes cserére épül. Ezek alapján megkülönböztetünk: • • •
Etikai koordinációt Bürokratikus koordinációt Piaci koordinációt
A piaci mechanizmus során az erőforrások elosztása a termelési tényezők tulajdonosai és vásárlói közötti egyéni alkufolyamatok eredményeképpen alakul ki, és az önkéntesség alapján kölcsönösen előnyös cserében realizálódik. Érdekességképpen meg lehet említeni, hogy Kornai János magyar közgazdász megkülönböztet egy negyedik, agresszióra épülő mechanizmust is. A modern társadalmakban mind a három alapvető típus megtalálható. Azt hogy melyik a domináns, alapvetően az adott ország politikai berendezkedése határozza meg. Eddig a legeredményesebbnek a piaci mechanizmus bizonyult. Magyarország a rendszerváltás után próbál áttérni a szociális piacgazdaságra, ahol a piaci mellett az állami bürokrácia súlya se csekély.
A gazdasági körforgás A piac az adott áruk cseréjének színtere. Ezen a színtéren lép kapcsolatba egymással a csere két szereplője a vevő és az eladó. A gazdaság klasszikus körforgásában a résztvevők szerepe állandóan változik, hol vevőként, hol eladóként jelennek meg. A háztartások jövedelemhez munkájuk vagy más tulajdonukban lévő termelési tényező eladásával jutnak. A vállalatok ezeket a tényezőket az inputpiacon megveszik, és terméket gyártanak az outputpiacra, ahol mint eladó jelennek majd meg. A termelési tényezők piacán (inputpiacon) a vállalkozások a termelésben használható javak és szolgáltatások vevőiként találkoznak a termelési tényezők tulajdonosaival, mint eladókkal. A fogyasztási javak piacán (outputpiacon) a jövedelemmel rendelkező tényezőtulajdonosok a tovább már fel nem dolgozott javak és szolgáltatások vevőiként találkoznak a vállalkozásokkal, mint eladókkal.
A mikroökonómiai szereplők tulajdonsága: a racionalitás A mikroökonómia legfontosabb feltevése hogy a szereplők a saját hasznukat maximalizálva, racionálisan döntenek. A fogyasztó racionalitásának lényege, hogy szükségleteinek maximális kielégítésére törekszik, ezért jövedelmének legjobb elköltésével azokat a javakat szerzi be, amelyek nagyobb hasznosságot biztosítanak neki. A termelői racionalitás lényege a profit maximalizálása. A racionalitás egy nagyon erős feltevés, és ennek nyomán több bírálat is érte már a mikroökonómiát, ám annyira kényelmes és a valóságtól nem túlságosan elrugaszkodott dolog, hogy ezt nyugodtan elfogadhatjuk.
6
Kereslet, kínálat és a Marshall-kereszt Fogyasztó racionalitásának lényege, hogy szükségleteinek maximális kielégítésére törekszik, ezért jövedelmének legjobb elköltésével azokat a javakat szerzi be, amelyeket más javaknál vonzóbbnak vél. A termelői, vállalati racionalitás lényege a jövedelem maximalizálása. •
Az egyéni kereslet azt fejezi ki, hogy a fogyasztó hajlandó és képes valamilyen terméket vagy szolgáltatást megvásárolni.
•
Az egyéni kínálat azt jelenti, hogy a cég képes és hajlandó valamely termék vagy szolgáltatás előállítására.
Az egyéni kereslet és kínálat a gazdaság egészének csak egy részpiaci mozzanata. Ezeknek az összességét nevezzük piaci keresletnek és iparági kínálatnak. A gazdaság egésze tehát összefüggő részpiacok összessége, melyeket külön-külön is piacoknak nevezhetünk. Elemzéseink alapvető piacai: a fogyasztási javak és szolgáltatások piaca ( termékpiac ), a termelési tényezők piaca ( a munkapiac, a tőkepiac, a föld piaca ). •
A keresleti függvény-adott termék fizetőképes keresletének mennyiségeit fejezi ki a termék árának függvényében. A keresleti függvény minden piaci szereplő számára adottság, melyet igyekszik megismerni, de nem képes befolyásolni. A keresleti függvény nem a ténylegesen megtörtént vásárlásokat képviseli, hanem mindazon árak és keresett mennyiségek összességét, melyek egy áru piacán elvileg megvalósulhatnak.
•
A kínálati függvény azt fejezi ki, milyen mennyiséget kínálnak a termelők különböző árak mellett.
A keresleti és kínálati függvény egy közös ábrába rajzolható ( Marshall-kereszt ). A fenti ábra a bor keresletét és kínálatát ábrázolja. 80 Ft/l áron a kereslet 260 ezer liter lenne, a kínálat csak 100 ezer liter, ilyenkor túlkeresletről beszélünk. 180 Ft/l áron a kínálat haladja meg nagyságrendekkel a keresletet, vagyis a piacon túlkínálat van. Míg a 100 Ft/l ár mellett a kereslet és kínálat megegyezik, a piac egyensúlyban van.
7
Egyensúlyi ár az a piaci ár, amely mellett a termék keresleti és kínálati mennyisége egyenlő. A termék mindenkori ára a piaci ár, de csak egyetlen kitüntetett ár lehet egyensúlyi.
Feladatok 1. Melyik állítás igaz? a. a modern társadalmakban etikai koordináció már nincs b. eddig a bürokratikus mechanizmus volt a legeredményesebb c. a piaci és a bürokratikus mechanizmus a legtöbb országban egymást kiegészítve működik d. mind a három igaz 2. A modern társadalmakra jellemző: a. b. c. d.
a pénz a szűkösség a piac mind a három jellemző
3. Melyik viselkedés biztosan racionális? a. b. c. d.
eladom a cipőmet egy új áráért a legtöbbet fizető helyre megyek dolgozni veszek 2kg cukrot mert annak holnap felmegy az ára egyik sem biztosan racionális
4. Akkor van túlkínálat az almapiacon, ha a. b. c. d.
Idén többet termeltek, mint tavaly, Idén kevesebbet termeltek, mint tavaly, A keresett mennyiség kisebb, mint a kínált mennyiség A kínált mennyiség kisebb, mint a keresett mennyiség
5. Melyik állítás igaz? a. b. c. d.
Az inputpiacon a vállalkozás eladóként szerepel Az inputpiacon a vállalkozás vevőként szerepel Az inputpiacon a háztartás vevőként szerepel Egyik sem igaz
6. A gazdasági körforgás célja minden gazdasági rendszerben: a. b. c. d.
A tőkeáramlás biztosítása A szükségletek kielégítése A vállalatok helyzetének javítása A tőkejavak létrehozása
7. A fogyasztói racionalítás lényege: 8
a. b. c. d.
A fogyasztók szükségleteik maximális kielégítésére törekszenek A fogyasztók csak általuk ismert terméket vesznek A fogyasztók tudatlanul vásárolnak A fentiek egyike sem
8. A Marshal-kereszt megmutatja: a. b. c. d.
Az árak alakulását a fogyasztott mennyiség függvényében A fogyasztott és termelt mennyiséget az árak függvényében A termelt és fogyasztott mennyiség közötti összefüggéseket A fentiek egyikét sem
9. A hamburgerek piaci kereslete D: Q=1000-3p; a piaci kínálat S: Q=2p a. Határozd meg az egyensúlyi árat! b. Mi jellemzi a piacot, ha p=120 ha p=200 ha p=250 ?
9
III. A FOGYASZTÓI MAGATARTÁS ÉS KERESLET
A fogyasztó és a háztartás Az áruk és szolgáltatások piacának klasszikus szereplői: a háztartás, a vállalat, az állam és külföld. A mikroökonómia végső fogyasztóként a háztartást tekinti. A háztartások szerepe nemcsak a fogyasztás, hanem a jövedelem megszerzése érdekében munka-, hitel-, és tőkekínálatot teremtenek. Minket most a háztartásoknak a fogyasztási célú, vásárlásra vonatkozó döntései érdekelnek. Ezeket nevezzük fogyasztói döntéseknek.
A fogyasztói döntés és tényezői Egy ember életében folyamatosan szükségletek merülnek fel. Cselekedeteink legfontosabb célja ezeknek a kielégítése. A mikroökonómia legfontosabb kérdése is az, hogy hogyan hajtja végre ezt. Mi a termék és a szolgáltatás jelentősége az ő szempontjából? A kérdés megválaszolásához a szükséglet-kielégítésből, mint célból kell kiindulni. A válasz pedig az, hogy a termék vagy szolgáltatás mennyire felel meg az ő igényeinek, mennyire hasznos az ő számára. A fogyasztó döntésének a mozgatórugója a terméknek tulajdonított hasznosság. Az, hogy ez mit is jelent konkrétan egy fogyasztó számára nem tudjuk megválaszolni, hiszen az egyéni ízlés kérdése. További vizsgálatainkban ezt az ízlést, a hasznossági függvényt mindig adottságnak fogjuk venni. A hasznossággal rokon értelmű kifejezés az érték. A mikroökonómiában feltételezzük, hogy minden egyén a hasznosságból kiindulva képes értékelni és rangsorolni a fogyasztási lehetőségeket, jószágkosarakat. Ezt a hasznossági rangsort a fogyasztó preferenciarendszerének nevezzük. A termelő piaci motivációja nem a gyártott terméknek tulajdonított hasznosság, hanem a piaci ár és ráfordítás különbsége, az elérhető profit.
Nominális jövedelem, ár, reáljövedelem A fogyasztó természetesen nemcsak a termék hasznossága alapján dönt, hanem mérlegelni kell azt is, hogy mennyibe kerül a termék. A fogyasztónak és a választásnak komoly korlátot szab a fogyasztó elköthető jövedelme. •
Nominális jövedelem: a rendelkezésünkre álló, adott pénznemben kifejezett pénzeszközök számszerű értéke.
•
Reáljövedelem: a nominális jövedelem és a termékek, szolgáltatások ára által meghatározott megvásárolható javak halmaza.
Pontosan úgy kapjuk meg ha a nominális jövedelmet elosszuk az érvényes árszínvonallal. A nominális és reáljövedelem különbsége inflációs viszonyok között szembetűnő. A reáljövedelem mindig fogyasztási lehetőséget jelent, míg a nominális jövedelem meghatározott mennyiségű pénzt. 10
A racionális fogyasztó Az egyén ténylegesen akkor válik fogyasztóvá, ha képes (van rá jövedelme) és hajlandó (a termék számára hasznos) egy termék megvásárlására. Ennek a döntési mechanizmusnak az eredményeképpen alakult ki a fogyasztók összességére nézve a termék piaci kereslete. A vásárló tehát alapvetően két szempontot mérlegel. Az áru hasznos tulajdonságai mellett annak árát is megnézi. Az ár tehát mint költség jelentkezik ebben a felfogásban. Az ár mellé egyéb költségeket is figyelembe kell venni, ilyen egyéb költség például a sorban állás, utazás stb. Mindezt mérlegelve a mikroökonómiában racionálisnak tekintjük azt a fogyasztót, aki az adott feltételek (reáljövedelem) mellett, a lehető legjobb eredményre - maximális hasznosságra törekszik. Meg kell jegyezni hogy a racionális fogyasztó képe nem mindig érvényesül a valós életben, de a mikroökonómiában alapvető, hiszen a modellekben a fogyasztó visekedésére csak így következtethetünk.
A teljes haszon - határhaszon - csökkenő határhaszon A fogyasztói döntések egyik szempontja a hasznosság. •
Hasznosságon értjük valamely jószág, vagy szolgáltatás hasznos tulajdonságainak összességét, illetve azt a kielégülést, amelyet a fogyasztó az adott jószág, vagy szolgáltatás elfogyasztásával nyer. Az elfogyasztott tortaszeletek száma (x)
Teljes haszon
Határhaszon
0
0
-
1
11
11
2
20
9
3
27
7
4
32
5
6
36
1
7
35
-1
MUx TUx
11
A fenti táblázatban láthatjuk egy tortát fogyasztó gyerek teljes- és határhaszon alakulását az elfogyasztott szeletek számától függően. Láthatjuk, hogy a teljes haszon (az élvezet) egyre nagyobb a fogyasztás mennyiségének a növekedésével. Ez a növekedés azonban csak egy pontig tart. Az e felett elfogyasztott mennyiség már csökkenti az teljes hasznot, a fogyasztó telítődött. •
Telítettségi pont egy jószág azon mennyisége, amelynél többet fogyasztva az összhaszon már nem nő tovább.
A jobb oldali oszlop a tortaszeletenkénti-, azaz a határ-hasznosságot mutatja. •
A határhaszon az a szám, amely megmutatja, hogyan változik a fogyasztó összhaszna, ha egységnyivel növeli a fogyasztását valamely termékből.
Képletben: Látható, hogy a határhaszon az elfogyasztott mennyiség növekedésével csökken, vagyis a fogyasztó telítődik, és egy pont után negatív lesz. Azt a szeletet, melynek a határhaszna negatív (csak a szeme kívánta) már nem kellett volna elfogyasztani. A racionális fogyasztóról
12
feltételezzük, hogy nem is fogyasztja el. Megfigyelhetjük, hogy a teljes haszon meghatározható az addig elfogyasztott egységek határhasznainak összeadásával, s hogy a teljes haszon akkor maximális, mikor a határhaszon nulla. •
A csökkenő határhaszon elve (Gossen I. törvénye) szerint az egymást követő pótlólagos jószágegységek elfogyasztásakor a teljes haszon egyre kisebb mértékben nő.
Azaz minél több van valamiből annál kevesebbet ér, annál kevesebb áldozatot vagyunk hajlandók hozni egy újabb termékegység beszerzésére, vagyis ha pénzbe kerül egyre kevesebbet vagyunk hajlandóak érte fizetni. A csökkenő határhaszon elve nem általános erejű- törvény. Gondoljunk csak az "evés közben jön meg az étvágy" népi bölcsességre vagy egy bélyeggyűjtőre, akinek minden egyes megszerzett darab nagyobb ösztönzést jelent további darabok megszerzésére.
A fogyasztó választása több termék esetén Az előzőekben csak egy féle és ingyen fogyasztható terméket vizsgáltunk. Ilyenkor a racionális fogyasztó a telítettségi pontig fog fogyasztani. Ha valaki korlátozott jövedelemmel rendelkezik, s ebből egyszerre több terméket is szeretne venni, akkor a maximális összhasznosságának elérése bonyolultabb. Vizsgáljuk ezt egy példán keresztül. Ha egy család 2400 Ft-ot szán vacsorára, akkor tudna venni rajta 20 szeletre való húst (ha 1 szelet kb. 10 dkg akkor 2kg-ot). A család azonban krumplit is szeretne (aminek 1 kg-ja szintén 120 Ft), ezért ha a huszadik szelet hús határhaszna kisebb, mint az elso adag krumplié, akkor a helyett inkább krumplira költik azt a 120 forintot. Mivel csökkent a hús mennyisége, ezért a határhaszna nőtt, s a krumplié fordítva, így közeledve egymáshoz. Ezek után összehasonlítják a tizenkilencedik hús és a második adag krumpli határhasznosságait, s ha a krumplié nagyobb, akkor megint azt vesznek hús helyett. Ezt a folyamatot addig csinálják, amíg MUhus < MUkru ,vagyis míg a krumpli és hús határhaszna meg nem egyezik az utoljára megvett darabokra. •
Az előnykiegyenlítődés elve: a fogyasztó mindaddig növelheti összhasznát fogyasztási szerkezetének átrendezésével, ameddig a nyert haszna meghaladja a feláldozott haszna mértékét. Optimális helyzetben a nyert és feláldozott hasznok kiegyenlítődnek.
Kettőnél több jószág esetén is érvényes, hiszen amíg egy jószág utolsó egységének határhaszna nagyobb bármelyik másik jószágétól, addig cserével az összhaszon növelhető, s a csökkenő határhaszon elv miatt határhasznuk is közeledik egymáshoz, így jutva közelebb az optimumhoz. Mivel az egyes termékeknek szolgáltatásoknak nincs közös mértékegységük, ezért a rájuk költött pénzen keresztül tudjuk őket összehasonlítani. A csere során tehát azt vizsgáljuk, hogy egy bizonyos pénzösszeg átcsoportosítása mekkora haszonváltozást okoz. Húst és krumplit azért cserélhettünk, mert azonos árú (120 Ft) mennyiségeket vettünk. Jó költekezés esetén az egy forintra jutó határhaszon a különböző termékeknél kiegyenlítődik, úgy mint a példában 120 Ft-ra jutó határhaszon esetén.
13
•
Gossen II. törvénye: A fogyasztó akkor költi el optimálisan jövedelmét, ha az utolsó pénzegység elköltésével nyerhető határhaszon bármely termékre vonatkozóan azonos.
Képlettel: ,ahol P az egységárakat, az alsó indexek az egyes termékeket jelölik. Amikor valaki nem vásárol egy termékből egy darabot sem azzal magyarázható, hogy számára az adott termék első egységének határhaszna annyira alacsony, hogy jóval alatta marad a többi általa vásárolt termék utolsó egységeivel szerzett hasznának. Ha valaki nem költi el minden pénzét, azért teszi, mert számára a pénznek is van hasznossága, ami szintén engedelmeskedik a hasznosság fentebb említett törvényeinek, s jószágnak tekinthető.
Feladatok 1. Melyik esetben nő biztosan a fogyasztó reáljövedelme? a. A fogyasztó nomináljövedelme nő. b. Csökken a nomináljövedelem, de csökken az árszínvonal is. c. Csökken az árszínvonal minden más tényező változatlansága mellett. d. Mindhárom esetben nő. 2. Egy jószág fogyasztásakor a fogyasztó telítettségi pontja az a pont, ahol a. a határhaszon nulla. b. a teljes haszon maximális. c. többet képtelen fogyasztani. d. az a, b, c is igaz. e. az a, b igaz. 3. Ahol a határhaszon negatív: a. az összhaszon nő. b. az összhaszon csökken. c. az összhaszon nőhet is, csökkenhet is. 4. A fogyasztó adott költségvetési korlát mellett növelheti összhasznát,ha a. egyetlen jószág fogyasztását addig növeli a többi rovására, amíg a kérdéses jószágból el nem éri a telítettségi pontot. b. ha azonos árak mellett nagyobb határhasznú jószágot cserél kisebbre. c. ha minden pénzét az általa legjobban szeretett jószágra költi. 5. A fogyasztó adott jövedelem mellett akkor dönt optimálisan, ha a. a legtöbb hasznot próbálja realizálni. b. jószágaira érvényes Gossen II. törvénye. c. ha minden pénzét elkölti. d. az a és b válasz egyaránt helyes. 6. A határhaszon maximális, a. ha a teljes haszon minimális b. ha a teljes haszon maximális 14
c. az első termék elfogyasztása esetén d. a fentiek közül egyik esetben sem biztosan 7. A forintban számolt jövedelem, a fogyasztó a. reáljövedelme b. nomináljövedelme c. a fentiek közül egyik sem d. mind a kettő lehet 8. Gossen I. törvénye a. a) minden termékre igaz b. b) csak a vendéglátóiparra érvényes c. c) nem minden esetben igaz d. d) a csökkenő teljes haszonról szól 9. Az értékkel szinonim kifejezés közgazdaságtani szempontból a a. b. c. d.
pénz ár hasznosság profit
10. A következő két táblázat Péter napi bon-bon és fagyi fogyasztásának határhaszon értékeit tartalmazza. a. Számítsa ki a teljes haszon nagyságait az elsőnél, a határhaszon nagyságait a másodiknál! b. Hol van a telítettségi pont? Bon-bonok száma
határhaszon (MU)
1
26
2
21
3
16
4
12
5
8
6
5
7
3
8
1
9
0
10
-1
Gombócok száma teljes haszon (TU) 1
18
2
32
3
43
4
49
5
53
6
56
7
58
8
59
9
58
10
55
15
11. Egy fogyasztó teljes hasznosság függvénye: TUx=8x-x2. Írd fel minden egyes termék határhasznát a 7. termékig!+Telíteségi pont!
VI. A KERESLET ALAKULÁSA Eddig a fogyasztó hasznosságérzetével, s annak jellemzőivel foglalkoztunk. Ezeket az ismereteket felhasználva fogjuk megvizsgálni a fogyasztó keresletét az egyes termékekre vonatkozóan, s ennek jellemzőit.
Közömbösségi térkép Feltételeztük, hogy egy ember két lehetőség közül mindig képes eldönteni, hogy számára melyik a hasznosabb, vagy esetleg egyformán értékesek neki. Az egyszerűség kedvéért egy olyan fogyasztót fogunk vizsgálni, aki két terméket vásárol, almát és szőlőt. A két termék együttes mennyiségétől (x és y) függően alakul a fogyasztásból származó élvezet, hasznosság (U). A lenti ábra a hasznosság alakulását mutatja, úgy, hogy az egyes görbék azonos hasznosságú kombinációkat, míg az egymás felett elhelyezkedő görbék egyre nagyobb hasznosságokat képviselnek. Így az ábra bármely két pontjára vonatkozóan leolvasható, hogy hasznosság szempontjából hogyan rangsorolja azokat a fogyasztó, vagyis egy kosár bármely másikhoz való hasznosságát meg tudjuk ítélni. Például a D, E és B pontok egyforma hasznosságúak, míg a C náluk kisebb, az A náluk nagyobb hasznosságot képvisel.
A fenti ábrát közömbösségi térképnek, míg az egyforma hasznosságú kombinációkat tartalmazó görbéket közömbösségi görbének nevezzük. A közömbösségi görbe azon jószágkombinációk összességét jelöli, amelyek a hasznosság szempontjából egyenértékűek, azaz a fogyasztó számára közömbös, hogy melyiket szerzi meg. A közömbösségi görbékhez mérőszámot nem tudunk rendelni, ezért nem tudjuk megmondani, hogy menyivel hasznosabb az egyik a másiktól, csak annyit tudunk, hogy hasznosabb. A közömbösségi görbék nem metszhetik egymást, mivel a közös pont miatt azonos hasznosságot
16
képveselnének így olyan pontpárokat találnánk, amelyekben, az egyik termékből azonos, a másik termékből különböző mennyiség lenne, de így nem lehetnek közömbösek, mivel amelyikben több van, az hasznosabb. A közömbösségi görbék alakja az egyéni preferenciákat tükrözi, ezért személyenként eltérő. Láttuk, hogy a fogyasztó hajlandó lehet egy jószág valamely mennyiségét elcserélni egy másik jószág valamely mennyiségéért, s közben ugyanolyan hasznossági szinten marad. A jószágok a fogyasztásban tehát egymással helyettesíthetők, s a közömbösségi térképről számszerűen leolvashatók a helyettesítés arányai . A helyettesítési ráta megmutatja, hogy milyen arányban hajlandó a fogyasztó helyettesíteni az egyik terméket a másikkal, azonos szükségletkielégítési színvonal mellett. A fogyasztó szívesen cseréli el a nála bőségben lévő terméket a szűkös termékkel, de ahogy a szűkös jószág mennyisége nő, egyre kevesebbet hajlandó átadni a bővebb jószágból, mert az közben fogy, hiszen minél több van valamiből annál kevesebbre fogja értékelni, és fordítva. A helyettesítési ráta az adott termékre vonatkozóan tehát csökken.
A költségvetési egyenes A fogyasztót a választás során korlátozza a rendelkezésére álló pénzmennyiség nagysága, azaz bizonyos kombinációkat nem tud megvásárolni. Ha ismerjük a rendelkezésre álló pénzmennyiséget ( I ), akkor meg tudjuk határozni az elérhető jószágkombinációkat is. Egy 600 Ft-tal rendelkező fogyasztó Px=50 Ft/kg árú almát és Py=60 Ft/kg árú szőlőt szeretne vásárolni. Ha minden pénzét csak az egyik termékre költené 12 kg ( I/Py ) almát, vagy 10 kg ( I/Px ) szőlőt tudna venni. A lenti ábrában ez a két tengelymetszetet mutatja. Ezt a két pontot összekötő szakasz jelöli a pénze teljes elköltésével megszerezhető jószágkosarakat. Ezt az egyenest nevezzük költségvetési egyenesnek.
A költségvetési egyenes azon jószágkosarak összessége a közömbösségi térképen, amelyeket a fogyasztó adott pénzjövedelemből megvásárolhat annak teljes elköltésével, rögzített piaci árak mellett.
17
A költségvetési egyenes felett elhelyezkedő kosarakat nem tudja megvásárolni, ezért az egyenes a fogyasztó döntésének korlátját fejezi ki. Az egyenes abszolút értékben vett meredeksége a két termék árarányát mutatja. Ha a költségvetési egyenest és a közömbösségi görbéket egy koordináta rendszerben ábrázoljuk ( ld. lent ) megkereshetjük azt a legnagyobb elérhető hasznosságot, amelyet a fogyasztó a jövedelméből elérhet, vagyis azt a legmagasabban fekvő közömbösségi görbét, melynek még van közös pontja a költségvetési egyenessel. Így megkapjuk a fogyasztó számára legoptimálisabb jószágkosarat.
Akkor választ optimálisan a fogyasztó, ha a jövedelmét úgy költi el, hogy az adott pénzösszegből elérhető legmagasabb közömbösségi görbén választ. Az optimális választás az egyenes és a közömbösségi görbe érintési pontjához tartozó jószágkombináció.
A jövedelemváltozás hatása a fogyasztásra. Ha a fogyasztó pénzjövedelme megnő a költségvetési egyenese párhuzamosan, felfelé tolódik ( az árak változatlansága mellett ). Ilyenkor egy nagyobb hasznosságú kosarat választhat, vagyis egy magasabban fekvő közömbösségi görbére kerülhet. Általában ez növeli az egyes jószágok iránti keresletet, de ez nem minden termékre igaz. A jövedelem csökkenése esetén fordított irányba történnek az események
Az árváltozások hatása a fogyasztóra Az árváltozások hatására megváltozik a fogyasztó reáljövedelme, s az optimális választás is, változatlan nomináljövedelem mellett. Ha a szőlő ára megnő, megváltozik a I/pszőlő tengelymetszet, meredekebb lesz a költségvetési egyenes, és más lesz az azt érintő közömbösségi görbe is. A fogyasztó alacsonyabb hasznossági szintre kerül, s megváltozik az optimális jószágkombináció összetétele is. 18
Ha minden mást változatlanul hagyunk, csak a szőlő árát változtatjuk akkor különböző árak mellett a fogyasztó különböző szőlőmennyiséget fog fogyasztani, az akkori optimális jószágkosárhoz igazodva. Az így kapott ár-mennyiség párok mutatják az adott fogyasztó keresletét az ár függvényében, s ezeket koordinátarendszerben ábrázolva megkapjuk a fogyasztó egyéni keresleti görbéjét a szőlőre vonatkozóan. A piaci keresletet az egyéni keresletek összegzésével határozhatjuk meg adott ár mellett, s az egyéni keresleti görbék horizontális összegzése a piaci keresleti görbét adja eredményül. A piaci keresleti görbe az egyéni keresleti görbék horizontális összege, amely a fogyasztók optimális választását tükrözi az árak függvényében.
Ha a vizsgált termék ára változik, akkor az a keresleti görbén való elmozdulást jelent, de ha valamilyen másik tényező, pl. a jövedelem, másik termék ára változik, akkor a keresleti görbe is változni fog. A kereslet árrugalmassága Amikor a közgazdászok egy termék árának változtatásáról döntenek figyelembe kell venniük, hogyan befolyásolja az a kereslet mennyiségét (azaz hogyan reagálnak a fogyasztók), s a kettő együtt hogyan hat az összbevételre, s a profitra. A kereslet árrugalmassága azt fejezi ki, hány százalékkal változik egy termékből keresett mennyiség, ha ára egy százalékkal változik. Képlettel:
19
Mivel a százalékban kifejezett változás eltérő attól függően, hogy a változás mértékét az eredeti, vagy a megváltozott mennyiségekkel osztjuk, ezért gyakran használjuk a nevezőben a két mennyiség átlagát. A kereslet árrugalmassága általában negatív szám, hiszen az árak emelkedésével a kereslet rendszerint csökken. Ha egy termék árrugalmasságának abszolút értéke 1-nél nagyobb, akkor azt mondhatjuk, hogy a termék kereslete rugalmasan reagált az árváltozásra (árrugalmas). Ilyenkor az összbevétel (P×Q) növelhető az árak csökkentésével, mivel a kereslet mennyiségének növekedése túlkompenzálja azt. Ha egy termék árrugalmasságának abszolút értéke kisebb, mint 1, akkor a termék kereslete rugalmatlanul reagált az árváltozásra (árrugalmatlan). Ilyenkor az összbevétel áremeléssel növelhető. Mivel most az árváltozás jelentkezik nagyobb mértékben, így annak az iránya dominál. Ha az árrugalmasság egységnyi, akkor az összbevétel nem változik az árváltozás hatására, s a termék keresletét egyszerűen csak egységnyi árrugalmasságúnak nevezzük. A kereslet árrugalmasságát befolyásoló tényezők: • • • •
A jószág természeti, használati tulajdonságai (tartós fogyasztási cikk, vagy gyorsan romló élelmiszer; létszükségleti, vagy csak kiegészítő szerepű). A helyettesítő termékek: annál rugalmasabb, minél több van. A helyettesítő termékek árának közelsége: annál nagyobb az árrugalmasság minél közelebb vannak, hisz annál jobban helyettesíthető. A termékek ára a fogyasztói jövedelemhez viszonyítva: minnél nagyobb az aránya a jövedelemhez képest annál rugalmasabb a kereslet.
A kereslet kereszt-árrugalmassága Egy termék kereslete változhat egy másik termék árának változása esetén is ( láthattuk ezt az árváltozás hatását bemutató közömbösségi térképen ). Ezt a kapcsolatot fejezi ki a kereslet kereszt-árrugalmassága. Egy termék keresletének kereszt-árrugalmassága azt mutatja, hogy hány százalékkal változik a termék keresletének mennyisége, ha egy másik termék ára 1 százalékkal változik.
20
Képletben: Kereszt árrugalmasság(X) = mennyiség (X) %-os változása / ár (Y) %-os változása.
A kereszt-árrugalmasság lehet pozitív, negatív, nulla. Ha pozitív, akkor a két termék a fogyasztásban helyettesíti egymást, vagyis az egyik árának növekedése a másik keresletét növeli. Ha a kereszt-árrugalmatlanság negatív, akkor a két termék fogyasztása kiegészíti egymást, ha nulla, akkor a két termék fogyasztása független egymástól.
A kereslet jövedelemrugalmassága A fogyasztók kereslete függ a jövedelmük alakulásától is. A kereslet jövedelemrugalmassága azt fejezi ki, hány százalékkal változik egy jószág kereslete a fogyasztó jövedelmének egyszázalékos változása következtében.
Képletben:
A jövedelem növekedése a keresletet általában növeli, a jövedelemrugalmasság pozitív szám. Ebben az esetben beszélünk normáljószágról. Ha a jövedelemrugalmasság nagyobb, mint egy, azaz a kereslet növekedése a jövedelem növekedésénél nagyobb mértékű, akkor luxusjószágokról beszélünk. Ha egy termék keresletének a jövedelemrugalmassága negatív, akkor azt "alacsonyabb rendű", vagy inferior jószágnak hívjuk. Ennek a kereslete a jövedelem növekedésével csökken.
Tesztek 1. A közömbösségi térkép "egyik" jószágának ára 2-szeresére nő, a "másik" felére csökken. Az új helyzetben a fogyasztó a. b. c. d.
többet vásárol a "másik" jószágból biztosan jobb helyzetbe jut mint az előbb ha két egymást helyettesíteni képes termékről van szó akkor jobban jár semmi bizonyosat nem állíthatunk
2. A közömbösségi térkép "egyik" jószágának ára megduplázódik, a másik változatlan marad, a jövedelem pedig a 3-szorosára nő. Ekkor a. jobban járunk
21
b. nem tudhatunk bizonyosan semmit c. ha egymást kiegészítő termékekről van szó akkor rosszabul járunk d. a változatlan árú jószágból többet fogyasztunk 3. A szokásos közömbösségi térképen a fogyasztó jövedelme 2-szeresére nő, és minden más változatlan marad, akkor a. b. c. d.
biztosan többet fogyaszt mindkét jószágból, de kevesebb mint az eredeti kétszeresét pontosan az eredeti 2-szeresét fogyasztja az új költségvetési egyenes tengelymetszete a régi fele lesz a költségvetési egyenes meredeksége nem változik
4. Egy közömbösségi görbe pontjában a helyettesítési ráta 2. Ez a szokásos megközelítésben mit jelent? a. b. c. d.
2-szer annyi y terméket kell adni mindenegyes x termékért ha két x terméket adunk egy y-ért , akkor kétszeresére nő a hasznosságunk az x termék árrugalmassága -2 egyik sem helyes
5. A rágó keresletének árrugalmassága -1/2, ilyenkor ha az árát csökkentjük 10%-kal akkor a kereslete a. b. c. d.
megnő 20%-kal csökken 20%-kal nő 5%-kal csökken 5%-kal
6. A fagyi ára 50 forint. Keresletének árrugalmassága -2. Mennyivel kell megemelni az árát, hogy a kereslet 8%-kal csökkenjen a. b. c. d.
2 forinttal 8 forinttal 4 forinttal 16 forinttal
7. Ha egy jószág keresletének árrugalmassága pozitív, akkor a. b. c. d.
ha az ára 1%-kal csökken, a kereslete több mint 1%-kal nő ha csökkentjük az árát a kereslet változatlan marad ha növeljük az árát, nő a kínálat ilyen jószág nincs
8. Melyik tényező nem befolyásolja a kereslet árrugalmasságát a. b. c. d.
a helyettesítő termékek skálája a termék használati tulajdonságai a termék ára a fogyasztó jövedelméhez képest mind a három befolyásolja
9. Ha egy termék jövedelemrugalmassága 1, akkor
22
a. b. c. d.
árának 1%-os növelése, 1%-kal csökkenti a jövedelmet az árának 2%-os csökkenése, 2%-kal csökkenti a kereletet a jövedelem 5%-os növekedésével, 5%-kal csökken a kereslet a jövedelem 10%-os növekedésével, 10%-kal nő a kereslet
10. Ha a körte és az alma egymás helyettesítő termékei, akkor a keresztrugalmasságuk várhatóan a. b. c. d.
pozitív negatív 0 mind a három eset ugyanolyan valószínű
Példák 1. Metszhetik- e egymást a közömbösségi görbék? 2. Egy család teljes jövedelmét két jószágra költi, kenyérre és tejre. Jövedelmük1000 forint, a kenyér ára 100 forint, a tejé 80 forint. Ekkor a. mik lesznek a költségvetési egyenes tengelymetszetei? b. hogyan változik ez ha a kenyér ára megduplázódik? c. várhatóan milyen előjelűek lesznek az árrugalmasságok, a kereszt-árrugalmasságok, és jövedelemrugalmasságok ? 3. Tibi számára mindegy, hogy (A) 5 fagyija és 3 tortája van, vagy (B) 6 fagyija és 1 tortája, vagy (C) 3 fagyija és 4 tortája van. a. Számold ki a helyettesítési rátákat (A) és (B), (A) és (C), illetve (B) és (C) pontok között! b. (D) pontban 5 fagyija és 4 tortája van. Mi a helyettesítési ráta (C) és (D) között? 4. Tibi imádja a csokit és a fagyit. Heti 1000 forintos zsebpénzét erre a két jószágra költi. Fogyasztása 5 tábla csoki és 8 gombóc fagyi. Amikor felemelik a fagyi árát, a csoki fogyasztása is csökken. Milyen ésszerű magyarázatot lehet erre a jelenségre adni? 5. Egy baráti társaság csak bort vagy sört iszik. Régen a sör ára 80 forint volt, akkor havonta 50 üveg sört és 10 üveg bort ittak meg. Most felment a sör ára és 100 forintos ár mellett csak 40 üveggel vesznek, borból viszont 16 üveggel vesznek. a. Számítsd ki az összes árrugalmasságot amit ki lehet számítani! b. Helyettesítő vagy kiegészítő terméke egymásnak a sör és a bor? Miért? 6. Egy normáljószág kereslete 60 darabról 100 darabra nőtt a sarki közértben, mert a környéken felemelték a fizetéseket 10%-kal. Mekkora a termék jövedelemrugalmassága? Később (már 100 darabos fogyasztás mellett felemelték a jószág árát 90 forintról 110 forintra. Így a kereslet visszaesett 60 darabra. Mekkora a termék árrugalmassága?
23
V. A VÁLLALAT JELLEMZŐI, KÖRNYEZETE
A vállalat és környezete A különböző kereskedelmi és szolgáltató- s a mögöttük meghúzódó termelővállalkozásoknak a közös tulajdonságaikkal, s a piacon betöltött szerepükkel foglalkozunk. Ezeket egyszerűen vállalkozásnak, vagy vállalatnak nevezzük, s a vállalat egészét egyetlen "személynek, egyetlen piaci szereplőnek fogjuk fel. A vállalat olyan gazdasági szervezeti alapegység, amely a gazdasági élet más szereplőitől elkülönülten gazdálkodik. A piac közreműködésével kapcsolódik ezekhez, és pénzjövedelem szerzésére törekszik. A továbbiakban a vállalatot tekintjük a piaci kínálati oldal szereplőjének, a háztartást pedig fogyasztónak, s eltekintünk attól, hogy a háztartásokban is folyik termelés. A vállalat működése közben erőforrások (emberek, gépek, anyagok…) áramlanak be, s termékeket bocsát ki. Az előbbieket inputnak, az utóbbiakat outputnak nevezzük, s a folyamatot reálfolyamatnak. Az erőforrások beszerzéséhez a vállalatnak pénzt kell befektetni, amit az értékesítés során nyerhet vissza. Ez utóbbit pénzfolyamatnak hívjuk. Ezen folyamatok (kereslet, profit) információkat is hordoznak a vállalat számára, amelyekkel értékelni tudják környezetüket, működésüket. A vállalat két piacon jelenik meg, a termékek piacán eladóként, az erőforrások piacán (földpiac, tőkejavak piaca, munkaerőpiac, pénzpiac) vevőként. A vállalatoknak bizonyos mértékben alkalmazkodnia kell piaci környezetéhez. Ilyenek az egymáshoz fűződő közvetlen kapcsolatok (pl. adásvétel); bizonyos piaci törvényszerűségek (pl. a racionalitás); az állam befolyásoló szerepe, mint tulajdonos, vagy jogi szabályok és törvények által; a természethez való alkalmazkodás, mint társadalmi elvárás; a társadalmi-politikai környezet, történelmi, kulturális hagyományok (értékrendek). A vállalat külső környezete a mikroökonómiában egy adottság, amely a vállalati magatartás külső feltételrendszerét adja.
A vállalat célrendszere A vállalat racionális gazdasági szereplő, bizonyos célok elérésére törekszik. Az elsődleges célja az, hogy profitot, jövedelmet akar szerezni, ezért számára a több lehetőség közül az a legcélszerűbb, ami nagyobb profitot eredményez. A vállalatnak hosszabb-rövidebb ideig egyéb céljai is lehetnek, de ezek elérést a megfelelő profit elérése segíti. A lenti felsorolásban láthatunk néhány jellemző vállalati célt, a profit a legfontosabb, de a teljes célrendszer minden eleme egyszerre érvényesül valamilyen mértékben. A non-profit szervezeteket most nem tárgyaljuk. A vállalat főbb céljai: 1. 2. 3. 4. 5.
Jövedelmezőség, profit; Vagyon megtartása; Növekedés, fejlődés; Piaci pozíciók megtartása, javítása; Korszerűsödés és termelékenység növelése; 24
6. Fizetőképesség, likviditás; 7. Fizikai és pénzügyi erőforrások megszerzése; 8. Vezetői külön célok.
A vállalatok szervezeti formái A tulajdonformák szerint vannak állami, önkormányzati, szövetkezeti és magánvállalatok. A privatizáció során a magánvállalatok kerültek többségbe, az állami vállalat és állami többségű vegyes vállalatok olyan esetekben maradtak, amikor tevékenységük kiemelt szolgáltatás (pl. Magyar Posta), vagy speciális bank, vagy valamilyen nemzeti örökséget képvisel. A társas vállalkozási formák a tagok önkéntes vagyoni hozzájárulásával keletkeznek, ezért magánvállalkozások (állam, vagy állami vállalat is lehet tag). A társasági formák megkülönböztetésének egyik szempontja, hogy kik alapítják. Lehetnek természetes személyek (emberek), vagy jogi személyek (szervezetek). Fontos szempont, hogy milyen a tagok felelősége. Korlátlan, ha a tagok az egész vagyonukkal felelnek a társaság kötelezettségeiért, korlátozott, ha csak a társaságba bevitt tőke erejéig tartoznak felelőséggel. Ezek alapján megkülönböztethető társasági formák a közkereseti társaság, betéti társaság, egyesülés, közös vállalat, korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság. Ezek legnagyobb előnye a rugalmas tulajdonosi szerkezet, az egyes társaságok egymásban is szerezhetnek résztulajdonokat. A más vállalatok részesedéseit kezében tartó vállalatot holdingnak nevezik. A részvénytársaság (rt.) az a vállalat, amelynek reáltőkéjét a részvények ellenértéke fedezi, és a részvényesektől független önálló jogi személyként működik. A részvénytársaságban a tőke tulajdona, az irányítás funkciója elvált egymástól, három alapvető döntési szintet különböztethetünk meg: • • •
A napi (operatív) döntések a menedzserek feladata. A komolyabb döntések (beruházások, hitelfelvételek) az igazgató tanács hatáskörébe tartoznak. A részvényesek közgyűlésének feladata az éves értékelés, eredményfelosztás, részvénykibocsátás elhatározása, kinevezés. Az rt. főbb éves adatait sajtó útján nyilvánosságra kell hozni.
Az rt. hatékony vállalati nagyság létrehozását teszi lehetővé, gyakorlatilag korlátlan vállalati méret alakítható ki. Teljesítményének értékelésére a profit mellett a részvények árfolyama szolgál. Méret szerint megkülönböztethetünk nagy-, közepes- és kisvállalatokat. A tevékenység jellege szerint termelő-, kereskedelmi és szolgáltatókat, s ezen belül ipari, mezőgazdasági, bel- és külkereskedelmi, kis és nagykereskedelmi vállalatokat. A vállalatok besorolása az előbbi kategóriákba gyakran nem végezhető el egyértelműen.
Az idő a gazdaságban
25
A vállalatok különböző időtávokhoz kapcsolódnak gazdálkodási döntéseik során. A gazdasági időtávok a döntések feltételeit, lehetőségeit fejezik ki. Piaci időtáv (nagyon rövid táv) az az időszak, amelyen belül a vállalat csak eladási, vagy vételi döntésekkel képes reagálni a külső eseményekre. Rövid táv az a periódus, amelyen belül a vállalat legalább egy termelési tényezője adott, megváltoztathatatlan, miközben legalább egy másik tényező megváltozhat. pl. a vállalat épületei, termelőhelye adott, míg a munka, anyagmennyiség változtatható. Hosszú táv az az időperiódus, amelyen belül a cég valamennyi termelési tényezőjének mennyisége megváltoztatható.
A különböző profilú vállalatoknál az időtávok hossza eltérő lesz.
A termelési függvény Egy vállalat termelése során dönt a felhasznált erőforrások mennyiségéről és arányáról, szem előtt tartva a gazdasági hatékonyságot. A gazdasági hatékonyságot úgy állapítjuk meg, hogy adott feladat elvégzéséhez meghatározzuk a legkisebb költségű eljárást, vagy adott összköltség mellett keressük a legnagyobb termelési eredményt. Rövid távot feltételezve vizsgáljuk meg egy vállalat termelését, ahol a tőke, mint erőforrás állandó, s közben a ledolgozott munkaórák száma nő.
26
Az ötödik oszlop mutatja a munkamennyiség átlagtermékét (APL=Q/L), míg a negyedik oszlop a határtermékét (MPL = Q/DL). A munka átlagterméke (APL): egységnyi munkaráfordításra jutó termékmennyiség.
Képletben: A munka határterméke (MPL) a munkaráfordítás-változás hatására bekövetkező termelésváltozást jelent. Képletben: a képletben a "változása"
Termelési függvény: a termelési tényezők kombinációi és az általuk termelhető maximális termékmennyiség közötti összefüggés. Képletben Q = f (K, L). A lenti ábrán látható a munka átlag és határterméke, s a termelési függvény, amin a tőke, változatlansága miatt nincs feltüntetve. A határtermék egy ideig nőtt (d), addig a termelési függvény konvexen emelkedett (c), tehát a termelés gyorsulva nőtt, majd a határtermék csökkent, ekkor a termelési függvény konkávan, lassulva nőtt (c inflexiós pont). Ahol a határtermék negatív lett (b), onnan kezdve a termelési függvény csökken (a). Addig a pontig, amíg a határtermék nagyobb, mint az átlagtermék az átlagtermék-görbe nő (k), onnantól csökken. Látható, hogy egy bizonyos pont után a határtermék csökken: A csökkenő hozadék elve az a tétel, miszerint egy tényező határterméke (egy pont után) csökken, amint egyre növelik annak felhasználását.
27
Feladatok 1. Melyik nem tartozik a vállalat céljai közé? a. b. c. d.
Profit Korszerűsödés Vezetői külön célok Mind a három célja a vállalatnak
2. Rövidtávon a mikroökonómiában a. Bármely input mennyiségét megváltoztathatjuk b. Legalább egy input mennyisége változatlan c. Valamennyi input mennyisége változatlan 3. A termelési függvény: a. b. c. d.
A termelési tényezők és azok árai A termelt mennyiségek és a termelési tényezők árai A termelési tényezők és az általuk termelhető maximális termékmennyiség A termékek ára és keresett mennyisége közötti kapcsolatot mutatja meg
28
4. Ha a határtermék nagyobb az átlagterméknél, akkor a. b. c. d.
A termelés gyorsuló ütemben nő Az átlagtermék nő A határtermék nő Ilyen eset nem lehetséges
5. A munka határterméke a. b. c. d.
A teljes termelés és a létszám hányadosa A termelésváltozás osztva eggyel A teljes termék és a létszámváltozás hányadosa A termelésváltozás és a létszámváltozás hányadosa
6. Melyik társasági formában van korlátlan felelősége a tagoknak? a. Kft. b. Egyesülés c. Rt.Egyik sem 7. Hogy nevezzük a más vállalatok részesedését kézbentartó vállalati központot. a. b. c. d.
Rt. Holding Nagyvállalat Domináns vállalat.
8. A mikroökonómia megkülönböztet a. b. c. d.
hosszú, közép és rövid időtávot egy évnél hosszabb és rövidebb időtávot piaci, rövid és hosszú távot a fentiek egyike sem helyes
9. Melyik nem gazdasági társaság a felsoroltak közül? a. b. c. d.
közkereseti társaság alapítvány korlátolt felelősségű társaság közös vállalat
10. Egy vállalat 100 db gyémántberakásos trabant-kombit akar előállítani gépek és munkások segítségével. Az alábbi eljárások mind lehetővé teszik ezt. Melyik biztosan nem gazdaságilag hatékony eljárás? a. b. c. d.
8 db gép és 28 munkás 10 db gép és 20 munkás 5 db gép és 30 munkás 7 db gép és 26 munkás felhasználása
29
Számítsa ki a táblázat hiányzó adatait L
Q
MPL
APL
2
200
-
100
3
318
118
-
4
-
-
108
5
520
-
-
6
-
56
-
7
-
-
89
8
664
-
-
9
-
-
78
10
-
28
-
30
VI. A TERMELÉS KÖLTSÉGEI, BEVÉTEL, HASZON
A termelés költségei Rövid távon a vállalat költségei két részre oszlanak. Az egyik csoportba azok a költségek tartoznak, amelyek a termelés megindulása nélkül is fennállnak, mert már kiadásra kerültek. Ilyenek az épületek, gépek költségei, ezeket fix költségeknek nevezzük. A másik a termeléshez tartozó költségek, mint a munkabér, anyagköltség, energia, stb. A termelés összes költsége (TC) rövid távon két fő részből áll: állandó költségek (FC) és változó költségek (VC). Képletben: TC = FC + VC. A fix költség rövid távon állandó, a változó költség nem arányosan változik: • • •
a technikai feltételek; az anyagok mennyiségtől függő ára és; a járulékos költség (szállítás) részarányának csökkenése miatt.
Az átlagos fix költség (AFC=FC/Q) a termék egységére jutó állandó költség. Az átlagos változó költség (AVC=VC/Q): a változó költség termékegységre jutó nagysága. Az átlagköltség (AC=TC/Q): az összköltség termékegységre jutó nagysága. Összefüggés: AC = AFC + AVC. A határköltség (MC): a termelésváltozás egységére jutó költségváltozás nagyságát fejezi ki. Képletben: MC = TC/DQ = VC/ Q, ahol az utolsó egyenlőség azért szerepelhet, mivel rövidtávon FC állandó, ezért TC = VC.
31
Az AC. AVC, MC függvények U alakúak. Kis termelés esetén az egységköltségek hatalmasak, a termelés növelésével csökkennek, majd egy idő után nőnek. Az MC mindig a legutóbb termelt egység költsége, s amíg ez kisebb az AC-nél és az AVC-nél, addig az átlagot lefele húzza. Ha a növekedési szakaszában eléri először az AVC, majd az AC görbét, akkor feléjük kerül, s az átlagot növelni fogja. Így az MC-vel való találkozás után mindkét görbe nőni fog. A határköltség (MC) függvénye az átlagos változóköltség- (AVC) és az átlagköltség-függvényeket (AC) minimumpontjukban metszi.
Kiadás és költség A vállaltoknál a pénzkiadás fogalma két eltérő költekezést jelent: a befektetéseket és a költségeket. A befektetés (lekötött tőke) az a kiadás, amelyre a termelés érdekében egy adott időpontban kerül sor, és lassan fokozatosan térül meg Folyó költségek azok a termelési ráfordítások, amelyek az adott évben merülnek fel, és a termékek eladásával az adott évben meg is térülnek. A folyó költségeket a változó költséggel azonosíthatjuk, vagyis a termelés során jelentkező anyag, energiaköltség, munkabér. A befektetések a fix költségek, vagyis a termelés elindulása előtti, annak érdekében tett költekezés, ez folyó költségek formájában térül meg, pl.ingatlanok, termelőgépek vétele. Ezek a költekezések a gyártott termékekbe használati idejük arányában épülnek be, vagyis folyó költségnek kell tekinteni egy gép értékének 1/10-ét, ha az tíz év alatt használódik el. Az elhasználódást nevezzük amortizációnak, míg költségként való beszámítását amortizációs, vagy 32
értékcsökkenési leírásnak. Az amortizációs költség különbözik a többitől, hiszen nem aktuális kiadás, számlákon nem jelenik meg, és a nagyságát a vállalat határozza meg a tervezett amortizációs idővel. Az értékcsökkenési leírás ún. implicit költség. Explicit (kifejezett) költségek, amelyek adott időszak folyamán az adott időszak termelésével kapcsolatban számlákon, pénzügyi átutalásokon kifejezett formában jelennek meg. Implicit költségek (rejtett költségek) azok a kiadások, amelyek az adott időszak ráfordításai, bár tényleges pénzkifizetésekben, számlákon az adott időszakbannem jelennek meg.
Bevétel és haszon Egy vállalkozás beindulása előtt érdemes elemezni a bevételek és kiadások várható alakulását, a lehetséges profitot. A szép család kereskedelmi vállalkozást szeretne indítani. A lenti táblázatban a Szabó család éves jövedelem-kimutatás tervezetét láthatjuk a lehetőségeik, s a piac figyelembevételével. A befektetés egy 2 milló Ft.-ot érő szállítójármű megvétele, melynek elhasználódását tíz évre tervezik. A Szabó család éves jövedelemkimutatása MEGNEVEZÉS 1. Árbevétel
BEVÉTEL 8500
2. Eladott áruk beszerzési ára 3. Bruttó profit (1-2)
KIADÁSOK
4400 4100
4. közvetett költségek Explicit költségek Bérleti díj
1000
Energia és javítási költségek
180
Beszerzés, szállítás, forgalmazás költségei
220
Kamatköltség
250
Explicit költségek összesen
1650
Elszámolható implicit költség:Értékcsökkenési leírás
200
33
Közvetett költségek összesen 5. Számviteli profit (3-4)
1850 2250
6. El nem számolható implicit költségek
1080
7. Összes gazdasági költség (2+4+6)
7330
8. Gazdasági profit
1170
Bevételt az áruk eladási értéke jelent. Közvetlen költség az áruk beszerzési ára. E kettő különbsége a bruttó profit. Ebből levonva a közvetett, explicit költségeket, és az elszámolható implicit költségeket kapjuk a számviteli profitot. Vannak azonban el nem számolható implicit költségek, mint a család eddigi jövedelme, és a vállalkozásba bevitt tőke banki kamata, amelyektől elesik a család, mivel ezeket most a vállalkozásba fekteti be. Vagyis a vállalkozás beindulásával elveszti előző jövedelmét, s tőkéjének kamatát. Ezek nem jelentenének nekik költséget, ha hitelt vesznek fel, és alkalmazottat fogadnak, de ilyenkor ezek helyett a már elszámolható költségként jelentkező banki kamat, s a munkabér jelenne meg. Az így kiteljesedő költségek adják ki a gazdasági, vagy alternatív költséget, melyet a bevételekből levonva kapjuk a gazdasági profitot. A számviteli költségek az adott évben felmerülő számvitelileg nyilvántartható folyó költségek: az explicit költségek és néhány belső kimutatás alapján elszámolt implicit költség (épületek, berendezések értékcsökkenése). Számviteli profit a bevételek és a számviteli költségek különbsége, azaz a profit nagysága számviteli értelemben. A termelés gazdasági költségei (alternatív költség) az explicit és implicit ráfordítások összessége, azaz a számviteli költség és azon lehetőségek elvesztet hozama, amelyekről le kellett mondani az adott tevékenység érdekében. Kifejezi mennyit kellett feláldoznia a vállalkozónak, hogy a szűkös erőforrásokat elvonja a gazdaság más szereplőitől. Normálprofit az adott gazdaságban bárki által szokásosan elérhető jövedelem (átlagmunkabér, banki kamatok). A gazdasági profit a számviteli profit és normál profit különbsége. Az átlagos bárki által elérhető profiton felüli rész. Gazdasági profitot akkor ér el a cég, ha a bevételei meghaladják alternatív költségeit. Összefoglalva:
34
Feladatok 1. Az értékcsökkenés. a. b. c. d.
Explicit költség. Implicit költség. A vállaltnak bevétel. Nem tartozik a vállalat gazdasági költségei közé.
2. Az átlagos fix költség. a. b. c. d.
Általában parabola. Folyamatosan nő a termelés bővítésével. Mindig ugyanannyi. A termelés növelésével csökken.
3. A számviteli profit. a. b. c. d.
A gazdasági profit része. A normálprofit és a számviteli költségek különbsége. Egyenlő a normál profittal. Normál profit és a gazdasági profit összege.
4. Ha a határköltség végig konstans, a. b. c. d.
akkor az átlagköltség is konstans. az átlagos változó költség is konstans. az átlagos fix költség is konstans. mind a három igaz.
5. Mi implicit költség? a. b. c. d.
Amortizáció. Bérköltség. Normál profit. Az a és c is igaz.
35
6. Melyik egyenlőség igaz a fedezeti pontban? a. b. c. d.
AC=AVC AVC=MC AC=MC Egyik sem igaz.
7. Ha a vállalat rövidtávon veszteséges?*** a. b. c. d.
Be kell zárni. Működhet tovább, ha p>AVC. Akkor hosszú távon is veszteséges lesz. Ez nem fordulhat elő.
Egy vállalat teljes költség-függvénye a következő: TC=100+10q+50q2-q3 a. b. c. d. e.
Mennyi a termelés átlagköltsége? Mekkora az átlagos változó költség függvény? Határozza meg a fix költséget! Határozza meg a változó költség-függvényt! Mennyi az átlagos fix költség-függvény?
Számítsa ki táblázat hiányzó adatait! Q FC VC TC AFC AVC AC 0 630
-
-
-
-
-
1
-
40
-
-
-
-
2
-
-
700
-
-
-
3
-
-
-
-
30
-
4
-
-
732
-
-
-
5
-
-
-
-
-
149
6
-
150
-
-
-
-
7
-
-
-
-
30
-
8
-
-
936
-
-
-
9
-
495
-
-
-
-
VII. A TÖKÉLETES VERSENY A piaci verseny jellege
36
Egy piac szerkezete, formája a piaci szereplők száma és mérete alapján jellemezhető. Ezek határozzák meg a szereplők lehetőségeit, s a verseny erőségét. A piac formáit annak alapján ítélhetjük meg, hogy • • •
mennyien vannak az eladók és a vevők; könnyű-e vagy nehéz új termelőknek, illetve vásárlóknak belépni a piacra; képes-e egy-egy szereplő egyedül befolyásolni a piaci árat.
A fentiek alapján a piacnak, a piaci versenynek két szélsőséges formáját, a tökéletes versenyt és a tiszta monopóliumot tárgyaljuk részletesen, de sok átmeneti piaci helyzet is lehetséges. Az egyik legismertebb, mikor néhány egymást ismerő, egymáshoz alkalmazkodni képes vállalat verseng az adott piacon. Ezt többszereplős (oligopol) piacnak nevezzük. Egy piac formáját a piaci szereplők átlagköltség-görbéi (AC) és a piaci keresleti görbe távolsága is tükrözi.
A tökéletes verseny Tökéletes verseny alakul ki egy termék piacán, ha sok kis eladó és kis vevő van. Ekkor egyikőjük sem képes egyedül befolyásolni a piacot. Nagy számuk miatt megegyezni nem tudnak, s ha valamelyikük felemelné az árat, nem vásárolnának tőle, ha valamelyikük csökkentené, a piac elnyelné a kínálatát, de annak kis mértéke miatt nem befolyásolná az egész piacot. A tökéletes versenyben tehát a piaci szereplők számára az ár külső adottság. Tökéletes verseny az a piaci forma, amelyben a piac végtelenül nagy egy-egy szereplőhöz képest, és a szereplők árelfogadók, s e piacon szabad a be- és kilépés. A szabad be- és kilépésnek két fő akadálya lehet. Jogi akadályok, mint például állami engedélyek szükségessége a termeléshez (pl. bányászat), s pénzügyi-gazdasági feltételek, például, ha óriási tőkét kell induláskor befektetni, amelyet nehéz más tevékenységbe átvinni (pl. acélgyártás). Tökéletes verseny esetén, mint például a tojáspiac a belépéshez elég néhány tojó megvétele. Tökéletes versenynél az üzemméretek nagyságának korlátjai is megmutatják a piac jellegét. Az üzemek átlagköltség-görbéi (AC) nagyon távol helyezkednek el a piaci keresleti görbétől (ld. a lenti ábra), így meghatározó kereslet kielégítését egy üzem csak hatalmas átlagköltségek mellett tehetné meg, ami abszolút gazdaságtalan.
37
Bevételek és profitok tökéletes verseny esetén A tökéletesen versenyző piacon szereplő vállalat számára az ár adottság, megváltoztatni nem tudja, de lehetőségein belül ezen az áron bármennyit képes eladni. Minden egyes termék által keletkező bevétel megegyezik a piaci árral, az összbevétel ekkor: A tökéletes verseny vállalatának összbevétele (TR) az ár és a mennyiség szorzata. Képletben: TR = P × Q. A határbevétel (MR) az eladásváltozás egységére jutó összbevételváltozás. Képletben: MR = TR / DQ. Az átlagbevétel (AR) az összbevétel és az eladott mennyiség hányadosa. Képletben: AR = TR / Q. Tökéletes verseny esetén a határbevétel, s az átlagbevétel is megegyezik a piaci árral, a fogalmakból adódóan, tehát MR = AR = P. A vállalat legfőbb célja a profit elérése.
A gazdasági profit az összbevétel és az összes gazdasági költség
38
különbsége. Képletben: T
= TR - TC.
Az átlagos profit a gazdasági profit egy termékre jutó nagysága. Képletben: A
=T
/ Q.
A határprofit az eladásváltozás egységére jutó profit. Képletben: M
= T
/ Q = MR - MC.
A vállalat optimális döntése. A vállalatnak a tökéletes verseny piacához való alkalmazkodása kettős: elfogadja az árat és megállapítja saját optimális termelési mennyiségét. A tökéletes egy vállalatának profitja akkor maximális, ha addig fokozza termelését, amikor a határköltség éppen egyenlővé válik határbevételével. Képletben:
., ha (MC = MR = P).
max
Ennek oka az, hogy egy vállalatnak érdemes legyártania, és eladnia a terméket addig, míg az általa nyert bevétel (MR) meghaladja annak költségét (MC), vagyis a termék profitot hoz létre (Mp > 0). A profit mindaddig növelhető, amíg MC < MR. Akkor maximális a profit, ha az eladott utolsó darab határbevétele már éppen egyenlő a határköltséggel. A profit mennyisége az ábrán satírozott téglalap területével egyenlő, vagyis a termelt és eladott mennyiség szorozva az árral (TR), s a termelt mennyiség szorozva az AC-vel (TC) különbsége. Ez a profitmaximalizáló termelési mennyiség csak kivételes esetben esik egybe az átlagköltség minimumával, hisz ha az MC magasabb lesz, mint az AC, onnantól növeli azt, de még így is érdemesebb tovább termelni, ha kisebb, mint az MR.
Fedezeti- és üzemszüneti pont
39
Tökéletes verseny piacán profittal termelő cég azt tapasztalja, hogy valamilyen külső befolyás hatására a piaci ár csökken. Ilyenkor két dolgot tehet, vagy megszünteti a termelést, vagy tovább termel. A következőkben azt vizsgáljuk, hogy milyen árak esetén érdemes egyik, vagy a másik lehetőséget választania. Továbbra is az MR = MC = P egyenlőségnek megfelelő termelési mennyiség az optimális választás. Ha az új termelési pont magasabb, mint az átlagköltségek (AC) minimuma, akkor a vállalat gazdasági profitot realizál. Az átlagköltségek minimumának megfelelő termelést fedezeti pontnak nevezzük, mert ekkor éppen megtérül a tökéletes verseny vállalatának minden gazdasági költsége. Fedezve van minden fix és változó költsége és ezekben a normál profitja is. Egy vállalat fedezeti pontja az a termelési mennyiség, amely mellett a termék átlagköltsége egyenlő a piaci árral (AC = P = MR = MC). Ekkor megtérülnek a költségei, de gazdasági profitot nem termel. Ez az átlagköltség-görbe minimumpontjában van. Veszteségminimalizálás a vállalat stratégiája, ha az új termelési pont az átlagköltség alatt, de az átlagos változó költség felett van. Ekkor azért érdemes termelnie, mert minden változó költsége megtérül és a fix költségekből is megtérül valamennyi, attól függően, mennyivel magasabb az ár az AVC minimumánál. Bezárás esetén az összes fix költség elveszne. Szüneteltetni kell a termelést mindaddig, amíg a piaci ár kisebb, mint a minimális átlagos változó költség, mert ekkor a termék közvetlen költségei sem térülnek meg. Ezért az AVC görbe minimumpontját üzemszüneti pontnak nevezzük. Üzemszüneti pont az átlagos változó költség minimuma, mert ennél kisebb piaci ár esetén szüneteltetni kell a termelést, s csak ennél nagyobb piaci ár mellett célszerű termelni.
A vállalat és az iparág kínálata rövid és hosszútávon Láttuk, hogy egy vállalat adott árhoz tartozó termelési mennyiségét, vagyis kínálatát a határköltség görbe határozta meg. Tökéletes verseny vállalatának egyéni kínálati függvénye (S) azonos
40
az MC határköltség függvénnyel, üzemszüneti pont feletti ár esetén, a kínálat egyébként nulla. Az iparági kínálati függvény a tökéletes versenyben szereplő vállalatok egyéni kínálati függvényeinek, tehát az MC egyéni határköltség-függvényeknek horizontális összegződése. Rövid távon azért képes egy vállalat gazdasági profitot elérni, mert a versenytársak ekkor még magasabb költséggel tudják csak előállítani a terméket. Hosszabb távon azonban szabad a ki- és belépés, s bárki alkalmazhatja a jobb technikát, ezért a termelők költségei megközelítik egymást. A gazdasági profit miatt tömegesen fognak új termelők belépni a piacra, ami csökkenti a piaci árat, mindaddig, amíg gazdasági profit van. Ez azt eredményezi, hogy hosszú távon a gazdasági profit eltűnik, minden, a piacon lévő vállalat normál profitot realizálva az átlagköltség görbe minimumában fog termelni.
Feladatok 1. A tökéletes versenyben melyik állítás nem igaz? a. b. c. d.
A piac végtelenül nagy egy szereplőhöz képest. A szereplők árelfogadóak. Szabad a belépés a piacra. Mind a három igaz.
2. Egy vállalat tökéletes verseny esetén ott termel, ahol a. b. c. d.
TC = p. MC = p. AVC minimumában. TR a legnagyobb.
3. Egy tökéletesen versenyző vállalat teljes bevétele bármilyen pozitív termelés esetén a. b. c. d.
a teljes profit és a teljes költség különbsége. az ár és a mennyiség szorzata. a határbevétel és a mennyiség szorzata. a b), és c) válasz is helyes.
4. Egy vállalat ott termeli a maximális profitot, ahol a. b. c. d.
a határbevétel és határköltség különbsége a legnagyobb. a teljes bevétel és a teljes költség különbsége a legnagyobb. mivel a határbevétel állandó, ezért az AC minimumában. Egyik válasz sem helyes.
5. A határprofit: a. az eladásváltozás egységre jutó profitváltozás.
41
b. c. d. e.
az MR és MC különbsége. a /Q. Az a) és b) válasz is helyes. Az a) és c) is helyes.
Számpéldák 1. Egy tökéletesen versenyző vállalat átlagváltozó-költsége a következő: AVC=q220q+140. a. Milyen ár mellett lesz hajlandó termelni a vállalat? b. A határköltség-függvénye: MC = 3q2 - 40q + 140. Ha az ár 92, akkor mennyit termel a vállalat és mekkora a profitja? 2. Egy tökéletesen versenyző vállalat határköltsége: MC = q2 + 1. A piacon 100 darab teljesen egyforma vállalat van. A piaci keresleti függvény: q = 1000 -10p. a. Mekkora az ár? b. Mekkora az iparági profit? 3. Egy tökéletesen versenyző vállalat teljes költségfüggvénye: TC = q3 - 6q2 + 10q. a. Mekkora a fix költség, ha az MC = 3q2 - 12q + 10? b. Milyen ár mellett fog pozitív nagyságú terméket gyártani a vállalat?
42
Monopolizált piacok-tiszta monopólium Monopolizált piac, vagy monopolpiac kifejezést használjuk, ha hiányoznak a tiszta verseny feltételei. Ilyenkor néhány nagyvállalat uralja a piacot. Különleges esete a tiszta monopólium, mikor egyetlen termelőre szűkül egy termék piaca. Tiszta monopólium az a piaci forma, amikor egyetlen eladója van a termékeknek az adott piacon. A vevői oldalon kialakult monopolhelyzetet monopszóniának nevezzük.
Monopóliumnál az átlagköltség-görbe, és a keresleti függvény metszi egymást, így téve alkalmassá a vállalatot a teljes kereslet kielégítésére. A monopólium kialakulásának okai lehetnek: valamely gazdasági adottság (óriási méretű üzem, jó bánya birtoklása); jogi feltétel (állami engedély); műszaki okok (nem célszerű több vállalatot létesíteni).
Belépés a monopolizált piacra Egy piacra való bejutásnak a tökéletes verseny kivételével mindig vannak nehézségei, korlátjai. Ezek a legerősebben a monopolizált piacon jelentkeznek. Ilyenek: •
Az optimális üzemméret aránya a piachoz. Az optimális üzemméret minél nagyobb, annál nehezebb a belépés, annál kevesebb vállalat képes kielégíteni a keresletet. A gazdaságos üzemméret alapján kialakult monopóliumot természetes monopóliumnak nevezzük.
43
•
A beinduláshoz szükséges beruházások és pénzbefektetések nagysága. Minél nagyobb, annál inkább korlátozza a belépők körét.
•
Szabadalmak, licencek, know-how-k. A technikai fejlődés legújabb eredményeit szabadalmak védik. Gyártási eljárást, termelési engedélyt meg kell vásárolni. Nélkülük nem lehet versenyképes költségekkel termelni.
•
Ellenőrzési monopólium a fontos nyersanyagforrások felett. Arany- só- rézbányászat állami monopólium volt sok országban, s az ilyen engedélyek megszerzése monopolhelyzetet képezhet.
•
Az állam korlátozhatja a piacra lépést. Vámokkal, behozatali tilalmakkal védheti a belső termelőket. Egy termék termelésére kizárólagos jogot adhat egyes régiókban. Speciális engedélyeket adhat bizonyos terület ellátására (autópálya-építés, telefonszolgáltatás), de ilyenkor szabályozza a vállalat tevékenységének bizonyos elemeit (pl. ármaximalizálás).
A tiszta monopólium piaca A tiszta monopólium egyedüli eladó egy termék piacán, ki tudja elégíteni az egész keresletet. Míg tökéletes verseny esetén az ár külső adottság volt, a tiszta monopólium vállalata a piaci árat és a kínált mennyiséget is képes befolyásolni. A piaci kereslet DD függvénye számára az adottság. A monopólium piaci alkalmazásának lényege, hogy egyszerre határozza meg a saját kínálatának mennyiségét és a piaci árat a piaci kereslet figyelembevételével. A monopólium, mint a legtöbb piacgazdasági szereplő profitja maximalizálására törekszik. A piaci keresleti függvény kemény adottság számára, amelyhez alkalmazkodnia kell. Ha növeli az árat, kevesebbet tud eladni, ha növelni akarja az eladott mennyiséget, csökkenteni kell az árat. A monopólium összbevétele (TR) nem nő együtt az eladás növekedésével, (mivel az csökkenő árakkal jár) hanem egyre lassabban nő, s nagy kínálat esetén csökkenhet is. Határbevétele (MR) nem fix és nem egyezik meg egyetlen piaci árral, mert egy újabb mennyiséget csak egyre kisebb áron tud eladni. A monopólium határbevételi görbéje (MR) a keresleti görbe (DD) alatt húzódó, dupla akkora meredekségű lejtős vonal. A monopóliumra is érvényes a tökéletes verseny vállalatához hasonlóan az optimális profit fő szabálya: A monopólium akkor ér el legtöbb profitot, ha olyan termelési mennyiséget választ, hogy a határköltsége és határbevétele egyenlő legyen. Maximális a profit, amikor MC = MR.
44
A fenti ábra egy olyan monopolvállalatot mutat, amelynek optimális (MR = MC) eladási mennyisége 260 ezer darab. Az általa meghatározott piaci ár 50 Ft, s a 30, P,A,B pontok által meghatározott terület a profit: 5 millió 200 ezer Ft.
A monopólium és a tökéletes verseny összehasonlítása A monopólium és a tökéletes verseny összehasonlítását "jóléti szempont" alapján végezzük most el, vagyis megnézzük, hogy milyen hatással vannak a társadalom jólétére. Az eseményeket hosszú távon vizsgáljuk, aminek azért van jelentősége, mert így minden termelési tényező változtatható, másrészt a tökéletes verseny szereplői nem termelnek csak normálprofitot. Az ábrákon az MC = AC függvény vízszintes egyenes. A függvényt az egyszerűség kedvéért választottuk vízszintesnek, de ekkor az AC is vízszintes, s egybeesik az MC-vel.
45
A tökéletes verseny A keresleti függvény a vevők egy sorozataként is felfogható. Négy dollárt senki nem ad egy banánért, de van piaci szereplő, aki egy kicsivel kevesebbet (3,999..) adna érte, egy másik még egy kicsivel kevesebbért megvenné, s így tovább, amíg el nem jutunk az 1 dolláros árhoz. Van olyan szereplő, aki csak ennél kevesebbért venne, de a tökéletes verseny adott ára esetünkben 1 dollár, így nem kap. Az a szereplő, akinek 3.999.. dollárt is megért volna a banán, de megkapta 1 dollárért 2,999.. dollár haszonra tett szert. Az őt követő haszna egy kicsit kevesebb, s csökken egészen addig a szereplőig, aki amúgy is 1 dollárt szánt volna rá. Az így kapott hasznok összege a fogyasztói többlet, ami az ábrán az Y tengely, a kereslet és az MC egyenesek által határolt háromszög területének nagysága.
1. A monopólium Monopólium esetén a helyzet módosul. A határköltséget azonosnak vesszük a tökéletes verseny vállalatainak határköltségével az összehasonlíthatóság érdekében. A monopólium kevesebbet és magasabb áron visz piacra, mint amennyi a teljesen azonos költséggel termelő, tökéletes verseny iparágának kínálata lenne.
46
Most a kialakult piaci ár 2,5 dollár, a kínált mennyiség 1525 ezer darab. A fogyasztók 2,5 dollár felett is vásárló része jut a már fentebb említett haszonhoz, fogyasztói többlethez, melynek nagyságát a piros terület jelzi. A tökéletes verseny fogyasztói többletének egy része tehát megmarad, egy másik része, átalakul a monopolvállalat profitjává, ún. termelői többletté (kék terület). A többi elvész a társadalom számára (szürke terület), ezért holtteher-veszteségnek nevezzük. Azt tapasztaltuk tehát, hogy a monopóliumok létezése csökkenti a társadalmi hasznosságot, ezért káros piaci formának ítélhetjük. Valójában a monopóliumok hasznosak egyes piacokon. A költségeik jóval a tökéletes verseny költségei alatt lehetnek, s nagy tőkekoncentrációjuk lehetővé teszi a kutatást, fejlesztést, ami szintén hasznos a társadalom számára.
Az oligopol piac Az oligopólium monopolizált piac, átmenet a tiszta monopólium és a tiszta verseny között. Itt néhány egymást ismerő, egymáshoz alkalmazkodni képes vállalat verseng egymással. Oligopólium az a piaci forma, amikor néhány nagyobb termelő kínálata látja el a teljes piacot. Az oligpóliumok versenye esetén az előbb bemutatott tiszta monopóliumnál alacsonyabb ár és nagyobb kínálat alakul ki azonos feltételek mellett. Az oligopol piac ilyen értelemben is átmeneti jelenség a tiszta monopólium és a tiszta verseny között. Az oligopol piac vállalatainak kartellbe való alakulása esetén a piaci összkínálat, a piaci ár megegyezik a tiszta monopólium esetével, hiszen ilyenkor egy összehangolt nagyvállalatként működnek.
Versenyszabályozás
47
Általános feltételezés, hogy a verseny képes az erőforrások legjobb elosztására. Ha a vállalatok módot találnak a verseny korlátozására, akkor ez jóléti veszteségekkel és az erőforrások nem hatékony elosztásával jár. A verseny korlátozása vállalatok egyesülésével, formális piaci szerződésekkel, vagy titkos összejátszással egyaránt lehetséges. Az államnak kettős szerepe van a piaci versennyel kapcsolatban. Egyrészt hatékony versenyt kell biztosítania azokon a piacokon, ahol a verseny kívánatos. Másrészt szabályoznia (regulálnia) kell az árakat, jövedelmeket stb. azokon a piacokon, ahol a monopolizált piaci forma a kedvezőbb. Ezt a célt szolgálja a verseny- és az ártörvény. Az antitröszt-politika részei azok a törvények és intézkedések, melyek a monopolpozíciók kialakulását akadályozzák, s a versenyt erősítik a szükséges területeken (A tröszt több vállalat egyesülése egy vállalattá). A versenytörvény tiltja a gazdasági versenyt korlátozó megállapodásokat (kartell). Tilos a versenytársak mindennemű egyeztetett magatartása az árak kialakítására, a piac felosztására, egyéb versenytárs kizárására. A törvény a piac különböző szintjein lévő szereplők ún. vertikális versenykorlátozásait is megtiltja. Tilos a hírnév rontása, az üzleti titok megsértése, az utánzás. Tilos a fogyasztókat az áru kelendőségének fokozása érdekében megtéveszteni. Tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélni (indokolatlanul szerződésekben egyoldalú előnyt kötni, elzárkózni a szerződéstől, piacra lépést akadályozni, stb.). Az állam fontos feladata a szervezetek egyesülésének ellenőrzése (fúziókontroll). Engedélyeztetni kell egy fúziót, ha ezzel a résztvevők meghatározott piaci részesedést érnek el, vagy árbevételük meghalad egy meghatározott értéket. Az ártörvény kimondja, hogy az árak meghatározása az üzletfelekre tartozik. Meghatározza, hogy azokba az állam (kivételes esetekben) hol és hogyan avatkozhat bele. Tiltja az ún. dömpingár alkalmazását, mikor egy vállalat a költségeinél olcsóbban visz árut a piacra nagy mennyiségben, így tönkretéve versenytársait megemelje az árat, s monopolprofitot érjen el. Regulációs politikának nevezzük a tényleges és tartósan működő monopóliumokat szabályozó intézkedéseket. Lényege, úgy szabályozni a természetes monopóliumok tevékenységét, hogy az ár csak az indokolt ráfordításokat fedezze, de a normálprofitjuk, a hosszú távú tőkemegtérülésük biztosítva legyen. A regulációnak vannak hátrányai. Például egy közérdekű szolgáltatás monopolvállalatát alacsonyabb árakra kényszerítve támogatást kap, hogy normálprofitot érjen el. Ilyenkor a fix normálprofit tudatában nincs késztetve a vállalat, hogy takarékosan gazdálkodjon. Ezért felvetődött a dereguláció kérdése, vagyis a szabályozott monopóliumok helyett verseny engedélyezése bizonyos területeken.
Feladatok 1. Természetes monopólium alatt értjük, ha egy vállalat: a. b. c. d.
az optimális üzemméret piachoz viszonyított aránya miatt kerül monopolhelyzetbe. szabadalmak, licencek birtoklása miatt kerül monopolhelyzetbe. speciális állami engedély hatására kerül monopolhelyzetbe. egyik előző válasz sem helyes.
2. Azonos költségek és egyéb feltételek mellett a monopólium kínálata és ára a tökéletes versenyhez képest:
48
a. b. c. d.
az ár és a kínálat is nagyobb a monopóliumnál. monopólium esetén az ár nagyobb, a kínálat kevesebb. egyforma az ár és a kínálat mindkét esetben. tökéletes versenynél az ár nagyobb, a kínálat kevesebb.
3. A monopólium a. árelfogadó. b. csak a keresleti függvény adottság számára, az árat és a kínálatot befolyásolni képes. c. termelésének, árainak nincsen korlátja. 4. Monopólium teljes bevételi függvénye a. b. c. d.
egyenletesen nő egyre kisebb mértékben nő, s csökkenhet is állandó egyik előző válasz sem helyes.
5. Monopólium határbevétele a. b. c. d.
csökken nő állandó nőhet is, csökkenhet is
6. Tiszta monopólium határbevétele a. nagyobb az eladási árnál. b. kisebb az eladási árnál. c. egyenlő az eladási árral. 7. A piacra lépést korlátozhatja a. b. c. d.
szabadalmak, licencek birtoklása. az állam. a beindulási beruházások nagysága. mindhárom előző állítás igaz.
8. Egy monopólium egy tisztán versenyző piachoz képest a. jobb, mivel alacsonyabbak a költségei. b. rosszabb, mivel társadalmi jólétveszteséget okoz. c. egyik előző állítás sem helyes. 9. Fogyasztói többletet élveznek azok a fogyasztók, akik a. b. c. d.
az átlagosnál jobb minőségű árut vettek. a tökéletes verseny piacán vásárolnak. a terméket piaci áron vették meg, de többet is adtak volna érte. egyik előző állítás sem helyes.
49
10. A monopóliumokat szabályozó törvények alapján tilos a. a fogyasztókat az áru kelendőségének fokozása érdekében megtéveszteni. b. a versenytársak mindennemű egyeztetett magatartása az árak kialakítására. c. az ún. dömpingár alkalmazását, mikor egy vállalat a költségeinél olcsóbban visz árut a piacra. d. mindhárom előző állítás igaz.
Példák 1. Egy tiszta monopólium határköltség-görbéje MC = 1/2Q, átlagköltség-görbéje AC= 1/4 Q határbevételi görbéje MR = 5000 - 2Q, s a piaci kereslet D(Q)=5000-p. a. Mekkora a monopólium által meghatározott kínálat, s az ár? b. Mennyi a monopólium teljes bevétele, teljes költsége, s a profitja? 2. Tiszta verseny piacán az iparági határköltség MC = 50, a piaci keresleti függvény D(Q)=40 - 0,2p. A piacon az állam tiszta monopóliumot alakít ki, melynek költségei megegyeznek a tökéletes verseny költségeivel, s határbevételi függvénye MR = 200 - 10Q. a. Mekkora a tiszta verseny esetén az ár, a kínálat, s a fogyasztói többlet nagysága? b. Mekkora a tiszta monopólium esetén az ár, a kínálat, a termelői-, s a fogyasztói többlet? c. Mekkora holtteher-veszteség keletkezett? 3. Egy piacon négy nagyvállalat működik, melyek kartellszerződés alapján maximalizálják együttes profitjukat. Együttes határköltség-függvényük MC=15Q2 - 60Q + 145. A piaci keresleti függvény Q = 7 - 0,05p, a hozzá tartozó határbevétel MR = 140 - 40Q. Mekkora lesz együttes termelésük nagysága és a pici ár?
50
IX. A TŐKEPIAC Korábban a termelési tényezőknek négy fő csoportját különböztettük meg. Ezek a következők: a föld (A), a tőke (K), a munkaerő (L), a vállalkozó (E). Ez utóbbi a munka tényezőcsoport egy megkülönböztetett részének is felfogható. Nagyon eltérő okok határozzák meg, milyen mennyiségben állnak az egyes tényezőfajták a társadalom rendelkezésére. Ezek alapján a termelési tényezők a következőképpen is csoportosíthatók: • •
Elsődleges tényezők: munka-humán tőke, természeti tényezők. Tőketényezők: termelt tőkejavak, pénz- és értékpapírtőke.
Az elsődleges termelési tényezők nem gazdasági okokból keletkeztek, de a gazdasági folyamatokban is felhasználhatók, s ekkor tőkejavak. A munkaerő, a népesség alakulását történelmi, erkölcsi tényezők befolyásolják, s nem a gazdaság munkaerőigénye, ami a szakmák szerinti megoszlásra már erősen hat. A természeti tényezők mennyisége is külső adottság. A termelt tőkejavak mindazon anyagi és pénzügyi erőforrások, amelyeket gazdasági folyamatokban állítanak elő. A termelt tőkejavak nem közvetlen fogyasztási cikkek, hanem épületek, gépek, berendezések, melyek a fogyasztási cikkek gyártását szolgálják.
Az erőforrások kereslete A vállalat inputtényező iránti kereslete különbözik a fogyasztási cikkek iránti kereslettől. Míg a fogyasztó a terméknek tulajdonított hasznosságérzet alapján választ, a vállalat az eredményesség szempontjait követi. A vállalat által keresett mennyiséget az határozza meg, hogy mennyi terméket kíván gyártani, azaz mekkora a termékei iránt a piaci kereslet. A termelési tényezők iránti kereslet a piaci kereslet által befolyásolt származékos kereslet. Származékos kereslet: A vállalat azért keres inputtényezőket, mert a vásárlók meg kívánják venni a termékét, s ebből profitot remél.
Egy tényező optimális felhasználása Egy vállalat output piacán a profitmaximalizálás feltétele továbbra is a határbevétel és határköltség egyenlősége (MC = MR). Az inputtényezők piacán is vizsgálhatjuk a bevételek és költségek alakulását, az input 51
mennyiségétől függően. Egy pótlólagos munkafelhasználás ( L) következtében bizonyos mennyiségű határtermék (MPL) keletkezik. Ez a vállalat TR összbevételét MPL × MRx = MRPL mennyiséggel növeli, míg az (TC) összköltséget a L × PL = MFCL mennyiséggel. A határtermék-bevétel (MRPL) az adott inputtényező határtermékének és ennek eladásával elérhető piaci egységárnak a szorzata. Képletben: MRPL = MPL × MRx. Kompetitív vállalat esetén megegyezik a határtermék-érték VMPL = MPL × Px nagyságával. A tényező-határköltség (MFCL) az adott input tényező mennyiségének változása és az adott input egységárának szorzata. Képletben: MFCL = L × PL. Egy vállalatnak addig érdemes növelni input felhasználását, amíg az újabb tényező által termelt áru értéke meghaladja a tényező felhasználásának költségeit. Az optimális érték a kettő egyenlőségénél alakul ki. Egy tényező felhasználása akkor optimális, ha határtermék-értéke egyenlő a tényező-határköltséggel. Több tényező esetén természetesen minden tényezőre külön-külön igaznak kell lennie az előző összefüggésnek. A vállalat tehát többszörös optimalizálást folytat. Az MC = MR összefüggés teljesüléséhez az MRP = MFC egybeesés szükséges.
A tőkepiac A termeléssel létrehozott anyagi termelési tényezők, valamint a pénz és értékpapírok együtt alkotják a tőkepiacot.
A tőkeeszközök piaca A termelt tőketényezők piacát megkülönböztetésül tőkeeszközök piacának nevezik. Főbb részei a gyártóberendezések, járművek, alkatrészek, féltermékek, anyagok, energia, mezőgazdasági termények piacai. Tőkeeszközöket vállalatok, vállalkozók vásárolnak nagy mennyiségben és értékben. A nyersanyagok és mezőgazdasági termények egy része speciális szervezett piacon, az ún. árutőzsdén (terméktőzsde) kerülnek forgalomba. A terméktőzsde a nagy tömegű nyersanyagok, alapanyagok, mezőgazdasági termények adásvételének színtere, intézménye.
52
A tőzsde előnye, hogy több vevő és több eladó találkozhat egyszerre, s gyorsan értesül mindenki az árakról és az eladott mennyiségekről. A tőzsde nem profitorientált szervezet, a vevők és eladók önkéntes társulása. Ma már piacszabályozó szerepet is játszik. A tőzsdén kialakult árak befolyásolják az egyéb piacok árait is. Lényegéhez tartozik a tőzsdei spekuláció is, amikor későbbi határidőre kötnek üzletet az akkori nyereség reményében. 1991-ben újra megnyílt a Budapesti Árutőzsde. Jelenleg három szekciója van: a gabonaszekció, a hússzekció és a kicsit nem ideillő devizaszekció.
Tőkebefektetés - kamat - profit A vállalatok tőkéjük egy részét lassan megtérülő állótőkében, másik részét gyorsabban mozgó ún. forgótőkében tartják. Egy vállalat a piachoz való alkalmazkodás során (terjeszkedés, visszafogás, más vállalat felvásárlása) tőkemozgásokat hoz létre. Egy vállalat bővítéséhez nem mindig áll rendelkezésre saját tőke. Ilyenkor gyakran hitelt vesznek fel, vagy eszközöket bérelnek (lízing). Teljesen mindegy, hogy pénzt, vagy eszközt vesz kölcsön a vállalat, mindegyikért kamatot kell fizetni. A tőkeeszközök bérbevételével szétválik a tőketulajdonos és a vállalkozó szerepe. A lízingelt gép a bérbeadó tulajdonában marad, az ő jövedelme a használatért kapott kamat. A vállalkozó a gépet profitszerzésre használja, az ő jövedelme a nyereség. A tőketulajdonos jövedelme a kamat, a vállalkozó jövedelme a vállalkozói nyereség, vagy profit. Saját tőketényezőket használva is két része van a tulajdonosvállalkozó jövedelmének: a kamat és a vállalkozói nyereség. A kamat ez esetben implicit költségként jelentkezik, a normálprofit legfontosabb eleme. A vállalkozó profitja nem kialkudott érték, hanem egy maradvány, a költségek feletti bevétel nagysága, míg a munkabér, kamat, földjáradék egy szolgáltatás meghatározott ellenértéke.
Tőkebefektetések értékelése-vagyonértékelés Tőkebefektetés, ha valaki vásárol egy újabb gépet, bővíti az üzemét, de ide tartoznak a vállalatfelvásárlások is. A tőkebefektetések értékelése a tervezett befektetési lehetőségek összehasonlítása, értékelése az előzetes kalkulációk alapján. Vállalat, vagy nagyobb üzem vásárlásakor meg kell határozni annak értékét. Erre szolgál a vagyonértékelés, tehát része a tőkebefektetés értékelésének. Ezt általában könyvvizsgáló társaságok végzik. Egy vállalatnak többféle gazdasági értékelése lehet egyidejűleg: A könyv szerinti érték a vállalati vagyontárgyak ún. nettó értéke. Ez a beszerzési áron, a tényleges költségekkel elkönyvelt bruttó eszközérték, levonva belőle az eszközök elkönyvelt értékcsökkenését.
53
Vagyonértékelés módjai •
A könyv szerinti érték általában naprakészen rendelkezésre áll. Fontos szerepe van az eszközökkel való gazdálkodás elszámolásában, ellenőrzésében, de nem megbízható mutató.
•
Újrabeszerzési érték számításakor a vállalat eszközeinek jelenlegi piaci árát csökkentve az elszámolt értékcsökkenéssel kapjuk a vállalat értékét. A meglévő eszközök piacról való beszerzésének költsége adott időpontban a műszaki állag figyelembevételével. Hasznos olyan eszközöknél, melynek ára jelentősen változott, vagy egyesüléskor a természetbeni hozzájárulás meghatározására.
•
Az üzleti érték meghatározásánál a vállalat jövedelemtermelő képességét veszik figyelembe, vagyis a vállalat várható profitbevételeinek jelenbeli értéke. Továbbra is működő vállalat értékelésénél döntő jelentőségű, s ezért ezzel majd részletesebben is foglalkozunk.
•
A likvidálási érték azt fejezi ki, mennyi lenne a nettó bevétel az eladással kapcsolatos tranzakciós költségek levonása után, ha a vállalatot bezárnák, eszközeit értékesítenék. A különböző értékelési módszerek lehetnek eltérőek, sőt ellentétes előjelűek is. Mindig a célok, vagy a megoldásra váró probléma határozzák meg, melyiket érdemes figyelembe venni.
Egy tényező tőkésített értéke A tőkésített, vagy üzleti érték egy befektetés jövedelmezőségének megállapítására, vagy több befektetési lehetőség közötti választásra szolgál. A tőkebefektetések értékelésekor csak azonos időpontra átszámított jövedelmeket és költségeket szabad összehasonlítani. A különböző időpontbeli pénzeket, vagy leszámítolhatjuk az első időszakra (diszkontálás), vagy "felkamatolhatjuk", azaz kamattal növelhetjük az utolsó időszakra. A kamattal való növelés esetében a jövőbeni értéket (FV) állapítjuk meg a piaci kamatláb (r) és az időtartam figyelembevételével. PV0 a jelenérték. A tőke jövőbeni értéke a t-edik évben: FVt = PV0(1 + r)t. Ez egy adott összeg kamattal növelt értéke egy későbbi időpontra. A diszkontálás a jövőbeni pénzösszeg jelen értékének (PV0) meghatározása a kamatláb és időtartam figyelembevételével. Egy jövőbeni pénzösszeg jelenértéke: PV0=FVt×(1/(1+r)t).
54
Egy vagyontárgy tőkésített értéke a jövőbeni jövedelmek jelenértéke. Ez a jövőbeni jövedelmek kamatlábbal diszkontált hozadékösszege. Most már egy meglévő vagyontárgy értékét meg tudjuk határozni, de vizsgáljuk a tervezendő befektetéseket. Ez abban különbözik az előzőektől, hogy a jövőbeni jövedelmek jelenértékéből le kell vonni a befektetett összeget is. Így kapjuk a nettó jelen értéket. Nettó jelen érték a tőke jelen értéke és a befektetési összeg különbsége. Minél nagyobb ez az összeg, annál inkább jó egy tőkebefektetés, így az azonos befektetési összegek esetén így tudunk rangsorolni. Belső kamatláb az a szám, amely megmutatja, hogy egy tőkebefektetés évi hány százalék kamatot hoz belátható időtávra. Azaz milyen kamatlábra kellene cserélni a piaci kamatlábat, hogy a befektetés nettó értéke nulla legyen. Ha ez nagyobb, mint a piaci kamatláb (ilyenkor a nettó jelenérték pozitív) megéri elindítani a befektetést, ha kisebb, akkor nem. Jövedelmező befektetések összehasonlítására nem alkalmas.
Pénz- és értékpapírpiac A pénz és az értékpapírpiacok döntő fontosságúak egy fejlett pénzgazdaságban. Lényegében ez a piac biztosítja a tőke legjobb allokálását, hiszen itt koncentráltan jelen van minden lehetőség, és mivel a szabad piac feltételei érvényesülnek, ezért a legjövedelmezőbb befektetések kerülnek majd megvalósításra. A reáltőkemozgások mindig valamilyen pénzmozgást takarnak, ezért nevezhetjük a pénz- és értékpapírpiacot tőkepiacnak. A tőkepiacon, mint minden piacon adva a kereslet és a kínálat. A kettő együttes mozgása alakítja ki a kívánatos egyensúlyt, ezáltal meghatározva a megtakarítások, és befektetések nagyságát és a kamatlábat. A kínálati oldalon áll mindenki, aki megtakarításait nem hagyja otthon állni, hanem pénzét valamilyen értékpapírba vagy vállalkozásba befekteti. A keresleti oldalon állnak azok a vállalkozók, vállalatok, akiknek pénzre van szükségük elgondolásaik megvalósítására. Hogy ez minél egyszerűbben történjen meg a tőkepiacon jelen vannak azok a közvetítő szerepet betöltő hitelintézetek, bankok, brókercégek, amelyek tevékenységükért rendes profithoz jutnak. A tőkepiac keresleti oldalának legfontosabb szereplői: állami költségvetés, önkormányzatok, részvénytársaságok. A tőkepiac kínálati oldalán állnak az intézményi befektetők, és a magánbefektetők. A tőkepiac termékei az állampapírok, a bankkötvények, a vállalati és önkormányzati részvények, szövetkezeti részjegyek, befektetési jegyek, a biztosítások és tartós bankbetétek.
55
A bankbetétek közül csak azért a tartósak vannak megemlítve, mert az egy évnél rövidebb időre vonatkozó tranzakciókat pénzpiaci műveletnek tekintjük, az ennél hosszabbakat a tőkepiac részének.
A tőkekereslet, kínálat és a kamat Kereslet A vállalat azért keresi a pénzt a tőkepiacon, mert úgy gondolja, hogy a tőke, mint termelési tényező határterméke nála nagyobb lenne mint a határköltsége, ami nem más mint a piaci kamatláb. A tőke határtermékét jól érzékelteti a belső kamatláb. Ezek után bátran kijelenthetjük, hogy egy termék termelését addig érdemes fokozni pótlólagos tőkebefektetéssel, amíg a pótlólagos befektetés belső kamatlába a piaci kamatlábnál magasabb. A tőkepiaci kereslet a vállalatok így levezetett egyéni tőkekeresleteinek összegződése. Kínálat A tőkekínálat elsősorban a megtakarítások nagyságától függ. Ha valaki fogyasztását szeretné későbbre elhalasztani, és el nem költött pénzével megjelenik a tőkepiacon, máris bővíti a tőkekínálatot. A tőkénél külön kell választanunk a reáltőkét és a pénztőkét. A pénztőke maga a pénzmennyiség, amelynek ugyan óriási a jelentősége, de a ténylegesen elfogyasztható javakat közvetlenül a reáltőke, a gépek és berendezések valamint az ember együttműködése hozza létre. Kamat A kamat a várakozás díja. Annak az ellenértéke, hogy a pénz tulajdonosa pénzét nem költi el, hanem azt későbbre halasztja, és olyan valakinek adja kölcsön, akinek viszont a jelenben van rá szüksége. Nagyságát a tőkekereslet, kínálat valamint a befektetés kockázata dönti el. Általában minél nagyobb a befektetés kockázata annál nagyobb a kamatláb.
A kötvény Az üzleti életben gyakran előfordul, hogy egy vállalatnak tőkére lenne szüksége, és ezt nem képes saját megtakarításaiból fedezni. Ezért szüksége van külső pénzügyi erőforrásokat bevonni. A lehetőségei rövid távú hitelre: bankhitel, váltó, szállítói hitelek; hosszú távra: bankhitelek, értékpapírok (kötvény, részvény) kibocsátása. A kötvény határozott időre szóló, hitelviszonyt megtestesítő, egyedileg meghatározott kamatozású értékpapír. A kötvény konkrét kibocsátási árát, névértékét, kamatozási és visszafizetési feltételeit a vállalat határozza meg. Érdemes minél vonzóbbra alakítani ezeket a feltételeket, hiszen a hitelezők maguk döntik el, hogy megveszik a kötvényt vagy sem. A kötvény kellemes tulajdonsága hogy annak lejárta előtt azt nem kell visszafizetni, de a fejlett tőkepiacok esetén, a másodlagos piacon a hitelező mégis eladhatja kötvényeit. Ezeken a piacokon a kötvények nem a kibocsátáskor
56
meghatározott névértéken cserélnek gazdát, hanem a valós piaci értékükön. Ezt a két értéket meg kell különböztetnünk egymástól. Névérték a kötvény kibocsátásakor megállapított és a kötvényre rányomtatott eladási egységár. Forgalmi érték, más néven kötvényárfolyam a kötvény adott időpontban jellemző, piaci ára.
A részvény A vállalat részvények kibocsátásával is előteremtheti a szükséges tőkét. Ekkor a részvényt megvásárló személy fix kamatozás és lejárat nélkül a vállalat tulajdonosává válik. A részvény lejárati határidő nélküli értékpapír, amely a vállalat vagyonának egy tulajdoni hányadát testesíti meg. A részvényeknek is kialakult másodlagos piaca; ez általában az értéktőzsdén, vagy azon kívül: befektetési alapok, brókerházak, intézményi és magánbefektetők közvetlen cseréje formájában. A részvénynek vannak nagyon fontos, és egyedi sajátosságai: • • • • • •
A részvényes nem hitelező, hanem tulajdonos A részvényes tulajdonosi jogait gyakorolhatja; a közgyűlésen felszólalhat, javasolhat, szavazhat, a vállalat vezető vagy ellenőrző testületébe megválasztható Osztalékra jogosult. Az osztalék a vállalat által elért profit egy része A részvény szabadon átruházható Nincs lejárati ideje Birtoklása korlátozott felelőséggel jár
.
Az értéktőzsde Az értéktőzsde önkéntes tagságon alapuló nem profitcélú intézmény, amely az értékpapírok szervezett cseréjét biztosítja. Az értéktőzsde legfontosabb feladatai: • • • •
Az eladók és a vevők koncentrált találkozásának biztosítása Az értékpapírok cseréjének szabályozása Piaci információk gyűjtése, nyilvántartása, terjesztése, a gyors információáramlás biztosítása Az értékpapírok kereskedelme során felmerülő viták gyors, belső eldöntése.
57
Tesztfeladatok 1. A vállalat munkafelhasználásának optimalizációs feltétele, hogy a. b. c. d.
MFCL=VMPL MC=MR MPL*PL=VMPL MFCL=MC
2. A tőzsde a. b. c. d.
Egy profitorientált szervezet Nem profitorientált szervezet A vevők és eladók koncentrált találkozóhelye A (b) és a (c) válasz is helyes
3. Mi nem tartozik a vagyonértékelési eljárások közé? a. b. c. d.
Könyv szerinti érték Beruházási érték Likviditási érték Mind a három válasz helyes
4.Egy racionális fogyasztó mit választ az alábbi lehetőségek közül, ha az éves kamatláb: 10%. a. b. c. d.
A jelen pillanattól évente 100ft. Most 1100ft. Most 400ft és még két évig 400ft. Most 650ft és három év múlva még 650ft.
5. A Szép család fodrász-szalon nyitását fontolgatja. Kiszámították, hogy a vállalkozás beindításához 3000000 forint értékben kellene felszerelést vásárolni. A szalon a pincéjükben lenne amit eddig havi 100000 forintért adtak ki. A várható profit 128000 forint havonta. A kamatláb évi 12%. Mit javasolnánk nekik? a. b. c. d.
Érdemes a beruházást végrehajtani Nem érdemes belefogni a beruházásba Csak akkor érdemes végrehajtani, ha a piaci kamatláb nem csökken Ennyi információ nem elég a racionális döntéshez
6. A részvényesnek joga van a. b. c. d.
A közgyűlésen való részvételre Bármikor eladni a részvényét Az osztalék megfelelő részére Mind a háromra feljogosít
7. A pozitív jelenérték a. Azt fejezi ki, hogy a beruházásba fektetett tőke nem fog megtérülni 58
b. A zt jelenti, hogy az országban magas a piaci kamatláb c. A piacinál magasabb belső kamatlábra utal d. A (b) és a (c) válasz is helyes 8. Egy jövőbeni pénzösszeg jelenértéke annál nagyobb, minél a. b. c. d.
Nagyobb a kamatláb és minél később kapom meg a pénzt Nagyobb a kamatláb és minél hamarabb kapom meg az összeget Kisebb a kamatláb és minél később kapom meg az összeget Kisebb a kamatláb és minél hamarabb kapom meg az összeget
9. A kötvény névértéke a. b. c. d.
Az aktuális piaci árfolyama A kötvényen feltüntetett meghatározott nagyságú összeg A kamatláb emelésével csökken Az (a) és (c) válasz is helyes
10. A föld a. b. c. d. e.
Természeti tényező Elsődleges tényező Másodlagos tényező Az (a) és (b) válasz is helyes Az (a) és (c) válasz is helyes
Feladatok Vállalkozó kedvű gyerekek egy akváriumban halakat tenyésztenek. Egyetlen költségük a halak tápláléka. A kifejlet példányokat 10 forint/darab áron el tudják adni. A havonta felhasznált táplálék és a kifejlett példányok mennyisége közötti összefüggést az alábbi táblázat mutatja: Haltáp (kg) hal (db) 2 5 7 8 10 12
200 800 1000 1100 1120 1150
Tudjuk, hogy egy kilogramm táp 500 ft-ba kerül. Mennyi haltápot vásárolnak és hány díszhalat értékesítenek a gyerekek, ha profitjukat maximalizálni akarják?
59
X. MUNKA-, FÖLD- ÉS INGATLANPIAC
Munkapiac A munka a társadalom legfontosabb erőforrása a javak termelésében. A munkapiaci egyensúlyt a kereslet és a kínálat alakítja ki. Azt hogy egy ember mennyit hajlandó dolgozni, az az egyéni preferenciáitól függ. Általánosságban elmondhatjuk, hogy az ember valamilyen külső vagy belső kényszer hatására dolgozik. Mint fogyasztó az életszínvonalát próbálja maximalizálni, éppen ezért négy fontos tényező alakítja a munkakínálatát: • • • •
Életminőség Munkaidő Szabad idő Jövedelem
Ezek a tényezők együttesen alakítják ki, hogy ki mennyit dolgozik. Az életminőség maximalizálásában fontos szerepe van a jövedelemnek. Az a pénzösszeg, amit a munkáért kapunk nominálbérnek nevezzük, az ebből megvásárolható áruk körét pedig reálbérnek. A dolgozó életszínvonalának legjobbá tételében igyekszik a számára legoptimálisabb arányt megtalálni a szabadidő és a munkaidő között. A kettő közül a szabad idő a mikroökonómia feltevései szerint a hasznos jószág. A munka feláldozott energia, a munkaidő feláldozott szabad idő, ezért a munkában eltöltött idő feláldozott hasznosságot jelent. Az egyéni életminőség érdekében a fogyasztó a jövedelem és a szabad idő valamilyen mennyiségét választja ki. A munkakínálati függvény a jövedelemszint függvénye, de eltérően más keresleti függvényektől az alakja visszahajló lesz a szabadidő-preferenciái miatt. De miért? A munkavállaló a jövedelemszint növekedéséért kezdetben növeli munkáját, majd egy szint elérése után értékesebb lesz számára a szabadidő, és inkább csökkenti munkakínálatát.
A munkakeresleti függvény már sokkal konkrétabb és egyértelműbb: a pótlólagos munkaerőbevonás határtermék-bevétele határozza meg. A vállalatok annyi munkaerőt keresnek, és olyan áron, amennyire a tényező-felhasználásuk optimalizációja értelmében szükségük van (tehát a
60
tényező-határköltségük egyenlő legyen a tényező határtermék-bevételével). A piaci munkakínálati függvény alakja nem visszahajló (nem érzékelhetően), mert más piaci tényezők is befolyásolják, mint a jövedelem és a szabadidő. Ilyen befolyásoló tényező például a népesség száma, korösszetétele, az iskolázottság, a képzettség, társadalmi szokások.
A humán tőke A humán tőke a képességek, a szaktudás és a szakmai tapasztalatok összessége, az a termelési tényező, amit az egyén bérbe ad a vállalkozónak vagy a vállalatnak. A humán tőke, a szakértelem más, mint a többi termelési tényező; egyrészt hosszú távú tőkebefektetésnek számít, másrészt nem használódik el hanem még növekszik is munka közben. Nagyon fontos tényező a termelésben, és jellemző, hogy a hazánkban nem a megfelelően díjazzák a szaktudást. A humán tőke értékelésére alkalmas eszköz a jelenérték-számítás, mert a ráfordítási tényezők megfeleltethetők költségeknek az érte kapott jövedelem pedig hozamoknak. A munkabérek szakmák szerinti arányainak különbsége erre vezethető vissza.
Munkabérek A munkabérek a kereslet és a kínálat egyensúlyától függnek. Felső határa a határtermék-bevétel piaci értéke, alsó határa pedig, hogy a dolgozó munkával kapcsolatos ráfordításait kompenzálja. A munkapiacon nem uralkodik tökéletes verseny, hiszen nagyon sokféle törvény, jogszabály, és hagyomány befolyásolja.
A vállalkozó mint termelési tényező A vállalkozási, vezetői képességek a humán tőke egyik különleges elemét jelentik. A vállalkozói, vezetői tevékenység azt jelenti, hogy képes koordinálni, és a többi termelési tényező együttműködését biztosítani. A vállalkozó szerepe talán legtisztázatlanabb a termelési tényezők közül, könyvtárnyi irodalom próbálja megmagyarázni, és besorolni. A mostanában legelfogadottabb állás szerint: A vállalkozói tevékenység a termelés egyik tényezője, a humán tőke egyik eleme, a közönséges munkától különböző különleges munkateljesítmény, sajátos szakma. A vállalkozók "beazonosítása" komoly nehézségeket jelenthet egyes vállalatoknál. Egy egyszemélyes vállalkozásnál nyilvánvaló, hogy ki az üzletvezető, de mi a helyzet egy multinacionális óriásvállalatnál, ahol ráadásul a részvényesek nagy létszámban, földrajzilag szétszórva helyezkednek el? Az ilyen vállalatok élén egy menedzseri réteg áll, ami betölti a vállalkozói funkciókat, de ellenőrzésükre a részvény feljogosít. Ezért a menedzserek bármikor leválthatók a részvényesek által. Nagyon sok problémához vezet, hogy a vezetői és a tulajdonosi funkciók így elkülönülnek egymástól. Összességében elmondhatjuk, hogy a napi irányításért a menedzserek a felelősek, de végső soron a részvényesek a vállalat vállalkozói.
61
A vállalkozó jövedelme A vállalkozó legfontosabb feladata, hogy a többi termelési tényezőt működő rendszerré szervezze. Ezért a tevékenységéért cserébe azt reméli, hogy a vállalkozás sikeres lesz és profitot hoz. A vállalkozói tevékenységnek mint termelési tényezőnek a hozadéka a profit. A vállalkozó legfőbb ösztönzője a jövőben remélt, nem az előzőleg elért profit. Természetesen egy egyszemélyes vállalkozásban, ahol a vállalkozó egy személyben tőketulajdonos, földbirtokos, munkás és vállalkozó is, az elért profit nem csak a vállalkozói jövedelem. A számviteli bruttó profit nagyon sokféle nyereséget magában foglal. A vállalkozói jövedelem leginkább a gazdasági profit nagyságával érzékeltethető. Ezt pedig úgy számíthatjuk ki, hogy a bevételből a teljes termelési ráfordítást (kamat, járadék saját eszközei után, bér jellegű költségek személyes munkája után, plusz az explicit és implicit költségek). Látható, hogy elég nehéz meghatározni csak a vállalkozói tevékenység jövedelmét. Érdekesség, hogy ha egy piacon egy iparágban tökéletes verseny uralkodik, akkor hosszú távon nincs gazdasági profit, tehát vállalkozói nyereség sincs. Ezek után azért vállalkoznának az iparágban mégis, mert a szokásos normálprofitra szert tehet a vállalkozó. A valós életben persze nem is érvényesülnek a szabad verseny feltételei, plusz újítással és információ-előnnyel elég rendes vállalkozói jövedelemhez lehet jutni.
A föld- és ingatlanpiac A föld a legsokoldalúbb gazdasági erőforrás. A gazdaság legtöbb szereplőjének szüksége van földterületre.
A föld bérleti díja A piacgazdaságban természetes, hogy a tulajdonos bérleti díjat kér a földért. A földet trágyázás, gyümölcstelepítés, épületek tehetik értékesebbé. Ezért a földterület, mint termelési tényező számos tőkebefektetést is tartalmazhat. A bérleti díj két részletből tevődik össze. A területen található tőkebefektetések kamata és a föld puszta használatáért fizetett földjáradék összessége. A bérleti díj a kölcsönvett földért fizetett díjak, a földjáradék és a kamatok összessége. A bérleti díj is kereslet-kínálat hatása alatt áll. A bérleti díj nagysága a föld minőségével, termőképességével és a rajta termelhető mezőgazdasági termékek árával van összefüggésben. A föld minősége fizikai, biológiai, domborzati, éghajlati tényezők és közgazdasági sajátosságok együttese (a piactól való távolság fontosabb lehet a domborzatnál).
62
A föld mennyisége adott, nem növelhető, kínálata ezért konstans, független a bérleti díjtól. A bérleti díjat a származékos keresleti tényezők határozzák meg. A föld bérleti díjának nagyságát a rajta termelhető áruk határtermék-bevétele alapján kialakuló tényezőkereslet jelöli ki a kínálat vonalán. A föld bérleti díját, "tényezőárát" a származékos keresleti tényezők határozzák meg. Képletben: bérleti díj = határtermék-bevétel; MFCA = MRPA. A bérleti díj nagysága függ a föld minőségétől, termelőképességétől (MRPA nő). A piacon tehát nem azért magas a mezőgazdasági termék ára, mert magas a bérleti díj, hanem azért magas a bérleti díj, mert magas a termék ára.
A földek adásvételi piaca Földet nem csak bérelni, venni is lehet. A földet nem építették, nem termelték, árát így nem határozhatja meg valamilyen explicit költségráfordítás, s megfelelő használat mellett nem is használódik el. A föld árát a földjáradék határozza meg. Ha valaki 20000 forintot kapna évente, ha bérbe adná a földjét, akkor olyan összegért hajlandó eladni, amit ha berak a bankba évi 20000 forint kamatot kap (ez az összeg a bérleti díj és a kamatláb hányadosa). 20%-os kamatláb esetén a fenti tulajdonos 20000 / 0,2 = 100000 forintért lenne hajlandó eladni földjét. A termőföld árát a földjáradék tőkésített értéke határozza meg.
63
Egy földterület értékébe beleszámít minden vele kapcsolatos tőkebefektetés, így a rajta lévő utak, raktárak, öntözőrendszerek, stb.… . A termőfölddel, mint termelési tényezővel kapcsolatos fontos tulajdonság, hogy elvileg a végtelenségig használható és nem amortizálódik (sőt az értéke egyre jobban nő). Így a földvásárlás a pénzmozgás egyik alapvető tényezője.
A termelő erőforrások jövedelmei Az előzőekben megtanultuk, hogy az erőforrások használatáért versenyképes díjat kell fizetni. A munkáért munkabért, a földért földjáradékot, a tőketényezőkért kamatot kell fizetni. A vállalkozó jövedelme a profit. Fontos kérdés, hogy az egyes erőforrások hogyan részesüljenek a megtermelt jövedelemből. A jövedelmek funkcionális elosztásának elve szerint az egyes erőforrások határtermékük és felhasznált mennyiségük arányában járulnak hozzá a termelési eredményhez. Ilyen mértékben kell részesedniük a megtermelt jövedelemből. Ezen felfogás alapján a vállalkozóknak - mivel a határtermék-bevétellel megegyező nagyságú használati díjat kell fizetniük - nulla profitot kellene termelniük. Ennek ellenére nyereséggel dolgoznak. Ez azzal magyarázható, hogy a vállalkozó a határtermék-bevételnél kevesebbet fizet a használatért, vagyis elvesz az erőforrásra jutó jövedelemrészből, kizsákmányolja azt. A funkcionális jövedelemelosztás elve szerint kizsákmányolnak egy tényezőt, ha nem fizetik meg érte a termelési hozzájárulásának megfelelő jövedelmet.
Feladatok 1. Mi határozza meg egy embernél, hogy mennyit hajlandó dolgozni? a. b. c. d.
a jövedelem; a munkaidő; a szabadidő; mind a három együtt.
2. Ha valakinek duplájára emelik a bérét, akkor a. b. c. d.
ugyanannyit fog dolgozni; többet; kevesebbet fog dolgozni; nem tudjuk eldönteni, mennyit hajlandó dolgozni.
3. Az egyéni munkakínálati görbe jellegzetes alakja: a. b. c. d.
pozitív meredekségű egyenes; negatív meredekségű egyenes; visszahajló görbe; hiperbola.
4. Milyen tényező határozza meg piaci szinten a kínálatot? a. a népesség száma; 64
b. a szabadidő mennyisége; c. egyik sem; d. mindkettő. 5. A humán tőke olyan termelési tényező, amely a. b. c. d.
növekszik használat közben rövid távú befektetésnek számít; a szabadidővel van szoros összefüggésben; mind a három igaz.
6. A humán tőke értékelése a. b. c. d.
lehetetlen; a hagyományokhoz kötődik; jelenérték számítással lehetséges; a nyugdíj alapján történik.
7. A munkabérek alsó határa a. b. c. d.
az a pont, ahol a bér fedezi a vállalat költségeit a minimálbér; az a bér, ami a dolgozó munkával kapcsolatos ráfordításait kompenzálja. nem értékelhető.
8. A részvénytársaságnál ki a vállalalkozó? a. b. c. d.
az alapító; a részvényesek; a menedzserek; a munkások.
9. Mi a bérleti díj? a. b. c. d.
a kölcsönvett földért fizetett díjak; a földjáradék és a kamatok összessége; az a és a b is helyes; a vállalkozó jövedelme.
10. A funkcionális jövedelemelosztás elve szerint mikor zsákmányolják ki a munkást? a. b. c. d.
ha kevesebb fizetést kap, mint a vállalkozó; ha nem fizetik meg a termelési hozzájárulásának megfelelő jövedelmet; ha az iparági átlagtól kevesebb fizetést kap; ha bérének több, mint 25%-át adózásra kell fordítania.
65
XI-XII. VÁLLALATOK A NEMZETKÖZI PIACOKON Eddigi elemzéseink és vizsgálódásaink középpontjában - legyen szó akár tökéletes versenyről vagy monopóliumról - zárt nemzetgazdaságok voltak. Ezekre mind jellemző az egységes pénznem, a kultúra, a törvények és sok egyéb piaci sajátosság. A világpiac a nemzetközi forgalomba kerülő áruk és szolgáltatások, valamint a részt vevő tényleges és potenciális szereplők és a működésüket meghatározó törvények, szokások, viselkedésmódok összessége. Nagyon széles értelemben a nemzeti piacok összessége és azok kapcsolatai együtt alkotják a világpiacot. Van-e egységes világpiac? A történelmi fejlődés és a globalizáció ennek az irányába mutatnak, de egyelőre tényleges gazdasági és piaci összefonódásról még nem beszélhetünk. Jelenleg három nagy piaci egység létezik a világon: USA, Japán és az EU közös piaca. Mit jelent egy vállalat szempontjából a világpiac? Egy konkrét székhelyű vállalat vagy a belpiacra, a saját nemzetgazdaságába, vagy egy másik ország nemzetgazdaságába, külpiacra termel. A nemzeti piac valamely ország belső piaca, ami többé-kevésbé zárt egységként működik. A külpiac fogalma valamely vállalat külföldi üzleti tevékenységét, kapcsolatait fejezi ki. A nemzetközi piacok részét képező nemzeti piacok nagyon elkülönülnek egymástól. Mindegyiknek más jogi, kulturális, történelmi, gazdasági háttere van, éppen ezért a nemzetközi piacra való belépés nem könnyű. Korlátok mennyiségében leginkább a monopolpiacokhoz lehet hasonlítani.
A nemzetközi piac legfőbb sajátosságai: • • • • • • • • •
A szereplők erőviszonyai egyenlőtlenek; Korlátozott a piacokra való be-és kilépés; Eltérő törvényekhez, rendeletekhez, szabványokhoz, kultúrához kell alkalmazkodnia a külpiacra lépőnek; Eltérőek a pénznemek és a pénzrendszerek; Eltérőek az árarányok (pl. Olcsó élelmiszer, drága technika vagy fordítva); Eltérő a költségszerkezet (drága munkaerő és olcsó technika, olcsó nyersanyag és drága technika, stb.); Eltérő az adók rendszere Vámok korlátozzák a nemzetközi forgalmat A belföldinél többnyire nagyobbak a szállítási távolságok és költségek.
Néhány kiegészítés a felsoroláshoz: •
A vámok mikroökonómiai jelentése, hogy megemeli a termék költségeit, ezáltal megvédi a hazai termelőket és a foglalkoztatást.
66
•
Egyes országok külön nemzeti pénzzel rendelkeznek. Ezeket a nemzetközi forgalomban valutának nevezzük, amelynek forgalma és ára is van.
A valutaárfolyam egy ország pénzének piaci ára más valutában kifejezve.
A nemzetközi munkamegosztás A nemzetközi gazdasági kapcsolatok kiépülésének első oka a kereskedelem volt, de ez mostanára jelentős munkamegosztássá fejlődött. Ma már az országok annyira egymásra vannak utalva, hogy súlyos gondokat okoz a nemzetközi kapcsolatok beszűkülése. Az országok közötti kereskedelem alapvetően vállalatok közötti kereskedelem, de a külpiacra lépő vállalat szempontjából a partnervállalat és a partnerország ismerete egyaránt lényeges. A partnerország fontosabb környezeti tényezői: •
•
• •
Gazdasági környezet: az ország fejlettsége, mérete, szállítási, hírközlési sajátosságai, fizetőképessége (eladósodottsága), valutájának bizonytalansága, a piac igényessége, nyersanyag-ellátottsága, gazdaságpolitikája. Politikai-jogi környezet: az ország biztos vagy bizonytalan politikai helyzete, politikai berendezkedése, a kormány külkereskedelmi korlátozásai, a vámok, az adók, a szabványok, az engedélyezési eljárások, a termékek, a tőke jogi védelme. Kulturális környezet: az adott ország kulturális, vallási, erkölcsi sajátosságai, szokásai, hagyományai. Vállalkozási környezet: a vállalkozások működési feltételei, támogatása. A gazdasági kapcsolatteremtés feltételei, nehézségei.
Ezeknek a környezeti tényezőknek az ismerete alapvető fontosságú a külpiacra lépő vállalat szempontjából. Miért kereskednek egymással az országok? Mert így - köznapi szóhasználattal - olcsóbban juthatnak bizonyos termékekhez, mintha otthon állítanák elő. Ennek a jelenségnek a közgazdasági összefüggéseit már régóta kutatják a közgazdászok. Elég hamar arra a megállapításra jutottak, hogy a nemzetközi kereskedelem fő mozgatórugója az országok közötti komparatív előnyökben és hátrányokban keresendő. A táblázat azt mutatja meg, hogy Angliában és Portugáliában, mennyi munka kell egy egység bor illetve posztó termeléséhez. Bor Posztó Anglia
10
8
Portugália
6
6
67
Látható, hogy Portugália mind a bor és a posztó előállításában is abszolút előnyben van, mégis akkor jár a legjobban, ha csak bort termel (ott nagyobb az előnye), hiszen a bort Angliának eladva, abból a pénzből több posztót vehet, mintha termelési tényezőit átcsoportosítva posztót is előállítana. Anglia ugyanúgy jobban jár, ha csak posztót termel, mert azt eladva Portugáliának annak értékén több bort vehet, mint ha ő állítaná elő (lemondva ezzel a posztó termeléséről). Ki fogja a külkereskedelemből származó hasznot realizálni? Ez a bor és a posztó világpiaci árától fog függeni. Most mellőzzük a matematikai levezetést, de biztosan kijelenthetjük: minél inkább közelebb állnak a világpiaci árak a szabad kereskedelem nélküli, autark árakhoz, annál kisebb részét realizálják a haszonnak az adott ország vállalatai. A komparatív előny két ország viszonylatában valamely termék más termékekhez viszonyított ráfordításarányában meglévő viszonylagos előny. Csak a komparatív előnyöket és hátrányokat lehet összehasonlítani, az abszolút előnyöknek nincs meghatározó szerepük a nemzetközi cserében.
A komparatív előnyökre vonatkozó néhány fontos tanulság: • •
• •
Gyakorlatilag mindig létezik komparatív előny két ország között valamely termékben; A valuták árszámításával kimutatott árak általában jelzik a komparatív előnyöket és hátrányokat (torzító lehet a valuták árfolyamának ingadozása, az egyéb ráfordítások hatása stb.); Az előnyös kereskedelem nem az abszolút, hanem a komparatív előnyökön alapul (nagy abszolút előnyök-hátrányok mellett is lehet kicsi vagy nagy a komparatív előny); A komparatív előnyök bemutatott példái "pillanatnyi" előnyöket jeleznek, de ettől nagyon eltérő lehet a hosszabb távú előnyök alakulása (sok egyéb tényező is befolyásolja az előnyök alakulását hosszabb távon).
Komparatív előny hosszabb távon A komparatív előnyök realizálása sokkal könnyebben megy hasonló fejlettségű országok között. Van egy elmélet, a termékciklus-elmélet, amely szerint a külkereskedelem jelentős hányada az ún. termékciklusokkal függ össze. Ez nem mond ellent a komparatív előnyökre épülő elméletnek, hanem kiegészíti azt. Legfontosabb jellemzője, hogy hosszabb távon más és más tényezőnek van szerepe a termelésben. Ez alapján a komparatív előnyök egy termék esetében megfordulhatnak. Például: • • •
A terméket a felfedező országban gyártják, s előbb a legfejlettebb piacokon adják el. Ha sikeres a termék, akkor keresik az olcsóbb előállítási költségeket és az újabb piacokat. Az anyaország importőrré is válhat a termék életciklusának a vége felé. Ekkor az "anyaország" többnyire már újabb variánsokat, újabb típust gyárt az adott termékcsaládon belül.
A vállalat külpiacra lépése 68
A nemzetközi kereskedelemben a vállalatok természetesen megpróbálnak valamilyen formában kilépni a külső piacokra. Ennek a folyamatnak a szándékai, formái és eszközei többféleképpen csoportosíthatók. Célja szerint lehet export vagy import esetleg a kettő együtt. Ezen belül az export lehet áru, szolgáltatás vagy tőkeexport. A piacra lépés formái, fokozatai: • • • • • •
Közvetett export; Közvetlen export; Licenc és know-how eladás; Vegyes vállalat alapítása; Közvetlen külföldi beruházás; Teljes skálájú nemzetközi termelés és marketing;
Ezek a formák egyben fokozatoknak is tekinthetők, mert különböznek egymástól a külpiaccal való kapcsolat mélysége és intenzitása tekintetében. A közvetett export esetén a vállalat nem kerül közvetlen kapcsolatba az importáló ország piacával. Általában a vállalat egy közvetítő kereskedőnek adja el az áruját, szabadkezet adva annak az áru további sorsáról. Tipikus példája az alkalmi export. Kis kockázattal jár, de ennek megfelelően a profit is kicsi. Közvetlen export az a forma amikor a vállalat saját néven és önmaga értékesíti termékét a külföldi piacon. Ez a fokozat már sokkal költségesebb, és nagyobb kockázattal is jár, de megnő a jövedelmezőség is. A vállalat sokkal jobban megismeri a piacot ha saját maga is jelen van. Licenc és know-how exportja esetén a vállalat nem a terméket adja el, hanem a gyártási eljárás titkait és a jogokat. Ez a forma jóval többet hozhat, de annál nagyobb a kockázata is. A külföldi partner hanyagsága, nem megfelelő minőségű termékek előállítása komoly veszteséget okozhat a vállalatnak más piacokon is. Ha pedig a licenc felhasználó nagyon "jó", akkor fennáll annak a veszélye, hogy kisebb módosítások után mint konkurens lépjen fel. A vegyes vállalat egy olyan piacra lépési lehetőség, amely bármilyen más formából kifejlődhet. Lényege, hogy a vállalat aktív tőkével is beszáll a külföldi üzletekbe, ezáltal megnő a befolyása, és a kapott információ mennyisége is. Közvetlen beruházással a vállalat teljesen új telephelyet létesít a célpiacon. Ezáltal teljes mértékben alkalmazkodnia kell az ottani törvényekhez és szokásokhoz. Cserébe teljes döntési szabadsága van és e profit is realizálja. Az ilyen típusú vállalkozásoknak gyakori oka a vámfalak megkerülése és a szállítási költség lecsökkentése, valamint az olcsóbb termelési tényezőkhöz való hozzájutás. Ezeket működő-tőke kivitelnek nevezzük. Teljes skálájú nemzetközi termelés és marketing során a termelés és az értékesítés egy multinacionális nagyvállalat világpiaci stratégiája alapján történik. Központilag döntik el, hol szerzik be a nyersanyagot, hol gyártnak, hogy értékesítenek. A vezetés és egész szervezete is nemzetközi, több országot átfogó. Ilyen például az IBM. Ha megfigyeljük a vállalatok a piacra lépés lehetőségeit, észrevehetjük hogy a kisvállalatok eleve esélytelenek olyan hatékonyság elérésében, mint a nagyok (nem csak ezért). Levonhatjuk tehát azt a következtetést, hogy összefüggés van a vállalati méret és a nemzetközi kapcsolatok között.
69
Verseny a nemzetközi piacokon Ahhoz, hogy egy vállalat sikeresen működjön, a verseny sok részterületén kell sikerrel szerepelnie. A legfőbb ilyen területek: árak, költségek, a termék illetve a minőségi tényezők.
A termékek versenye A verseny legfőbb tényezője a termék a maga fizikai valóságában. Piaci termék mindaz, ami a piacon a fogyasztás, a felhasználás, a megszerzés és a figyelemfelkeltés céljából felkínálható, mert valamilyen igényt kielégíthet. Ez a definíció egyrészt azt jelenti, hogy bármi "piaci termék", ami eladható, másrészt az, hogy a piaci termékhez lényegéhez ugyanúgy hozzátartoznak az üzleti és piaci sajátosságok is, és ezek a dolgok legalább ugyanolyan fontosak a termékek és termékcsoportok minőségi versenyében.
Termékdifferenciáció Ha megfigyeljük a fejlett országok külkereskedelmét, észrevehetjük, hogy tömegesen cserélnek egymás között olyan termékeket, amelyeket kisebb eltéréssel szinte mindenhol gyártanak. Ennek az a célja, hogy az a kisebb eltérés jelentősen bővíti a választékot. A termékek "nagyjából" egyformák csak kisebb megkülönböztető jegyekkel differenciálják a termékeket.
Globális termékek Globális termékek azok, amelyeket lényegében azonos változatban értékesítenek a világ legtöbb országában, és csak ritkán és minimális mértékig módosítják a helyi piac sajátosságaihoz. Az ilyen termékek megítélése elég furcsa; egyesek szerint a gyártók ráerőltetik a fogyasztókra standardizált termékeiket, ezzel csökkentik a költségeiket. Mások pedig elvárják, hogy az a termék az olyan legyen, mint mindenhol máshol a világon (például a svájci órák). A globális külpiacra lépés legfontosabb eszköze a franchise. A franchise olyan engedély, ami lehetővé teszi a felhasználónak, hogy az adott terméket és szolgáltatást adott márkanév alatt forgalmazzon saját egységeiben.
Előnyei: • • • • • • •
az átvevő bevált terméket kap, gyors piacra jutás, kidolgozott technológia, jó az anyagellátás, az átadónak kevesebb a többletráfordítása, gyors bevezetés, az átvevő ismeri a helyi piacot.
70
Hátrányai: • • •
az átvevőnek: jelentős díjat kell fizetni, szigorú az ellenőrzés, az átadónak: az átvevő független cég.
Verseny a termékfejlesztésben Ahhoz, hogy egy vállalat termékei sikeresek maradjanak állandóan az igényeknek megfelelően módosítani kell őket. A változtatás lehet: • •
horizontális, ilyenkor nincs lényeges minőségi változtatás, csak apróbb módosítások. vertikális, amikor a korábbi termék egy vagy több lényeges jellemzője megváltozik.
Ezek a változtatások leginkább a vállalatok kutatás-fejlesztés területének produktumai, és komoly versenyszerepe van. Az innovációs verseny az új termékek, új termelési eljárások kifejlesztésének és ipari bevezetéseinek versenye. Az innovációs verseny, mint minden más a nagyvállalatoknak kedvez, hiszen csak ők rendelkeznek elegendő tőkével a kutatás-fejlesztésre. A kisebb vállalatok, ha mégis kitalálnak valamit, általában átadják a bevezetés jogát nagyobbaknak, vagy mint tőkőt beviszik egy életképesebb cégbe és beleolvadnak.
A költségek és a verseny A termékdifferenciáció bár nagyon jelentős versenytényező, azért a nagyjából azonos termékek árai nagyon nem különbözhetnek egymástól. Az a vállalat hosszabb távon mindenféleképpen előnyben van, amelynek legkisebb a költségei. A viszonylagos költségelőnyöknek van döntő szerepe a nemzetközi cserében is. A komparatív költségelőnyök hátterében az eltérő költségszerkezet áll. Megállapíthatjuk, hogy általában, ha egy országban viszonylag alacsonyabbak a munkabérek, akkor a munkaigényes termékek előállításában van komparatív előnye. Fontos, hogy nem a munkabér abszolút nagysága számít, és az is, hogy az olcsóbb munkaerő ugyanolyan minőségű munkára legyen képes.
A méretgazdaságosság Általában egy vállalat minél többet állít elő egy termékből, annál kisebb lesz az átlagköltsége (legalább is egy elég nagy mennyiségig). Éppen ezért a felvevőpiac szűk volta is külpiacra lépésre serkent. Az export lehetősége nélkülözhetetlen a versenyképes termelési költségek
71
eléréséhez. A vállalatoknak az az optimális, ha össztermelésüket sikerül az átlagköltség-görbe minimum pontjáig fokozni. A költségek és a termelési méret kapcsolata
Működőtőke-export Ennek a jelenségnek a létéről a külpiacra lépés kapcsán már volt szó. Nagy előnye, hogy az alacsony tényező-költségeket egyesíti a magas szintű technikával és munkaszervezéssel. Ilyenkor a komparatív előnyök kihasználása nem exporttal vagy importtal történik, hanem a termelés külföldre telepítésével.
Ár és a verseny Az ár a termék egyik legnyilvánvalóbb tulajdonsága, mégis az árverseny a vállalatok nemzetközi versenyének legbonyolultabb formája. Ennek oka, hogy világpiacon még mindig nincs olyan nemzetközi szerv, amely rendeletekkel szabályozná a gazdaságot. A gyors információ és tőkeáramlásnak köszönhetően egyes tömegcikkeknek egységes árai alakulnak ki a terméktőzsdéken, de általában jellemző, hogy a termékeknek nincs egységes világpiaci ára. A vállalatok minden piacon külön árakkal néznek szembe, a nagyobbak, akik képesek is befolyásolni az árakat minden helyen a saját profitmaximumukhoz tartozó árat szabnak meg. Az ár a termék piacra lépésének stratégiai tényezője. Nagysága kifejezi a vállalat piaci céljait, ami szoros összefüggésben van a termék piaci életgörbéjével. •
Lefölöző árstratégia esetén a költségeket jelentősen meghaladó, magas indulóárat állapítana meg. Később ebből fokozatosan engednek. Sikeressége titka a termék újszerűsége, és rugalmatlan kereslet, valamint az, hogy a csökkenő ár az ismert terméket vonzóvá teszi.
72
•
Behatoló árstratégia akkor célszerű, ha a vállalat a külpiacon először vásárlóbázisra akar szert tenni, ezért alacsony áron kínálja termékeit. Akkor sikeres, ha rugalmas a kereslet.
A nagyvállalatok gyakran alkalmazzák a behatoló árstratégiát, pedig nagyon veszélyes eszköz, hiszen könnyen tönkretehetik a hazai cégeket. Ezért aztán az országok kormányai gyakran alkalmaznak protekcionista eszközöket. Itt kell még megemlíteni a dömpinget, mint gazdasági jelenséget. A támadó szándékkal megállapított alacsony ár célja, a korábbi vállalatok kiszorítása. Ezért ez komoly problémákat okozhat. Dömpingárnak lehet minősíteni például, ha a vállalat költségeinél alacsonyabb árat állapít meg. A dömping ellen mindenhol keményen védekeznek, ha bebizonyítják akkor a vállalatnak komoly büntetést és kárpótlást kell fizetnie. Hatékony módszer elkerülésére az, hogy a cégek ún. kartávolságnyi árat állapítanak meg, ami azt jelenti, hogy a belföldi versenytársakéhoz hasonló.
Feladatok 1. Mik tartoznak bele a világpiac fogalmába? a. b. c. d.
A részt vevő tényleges szereplők működését meghatározó törvények A potenciális szereplők is beletartoznak az a)-n kívül. Csak a nemzetközi forgalomba kerülő áruk és szolgáltatások. Mind a 3 beletartozik.
2. Ha A ország abszolút előnyben van B országgal szemben egy termék előállításában, akkor a. b. c. d.
komparatív előnyben is van. lehet komparatív hátrányban is. biztosan arra a termékre fog szakosodni a nemzetközi termelésben. a fogyasztók preferenciái döntik el, hogy komparatív előnyben lesz-e.
3. Milyen sajátosságok jellemzik a nemzetközi piacokat? a. b. c. d.
A szereplők erőviszonyai a kormányok támogatása miatt kiegyenlített. Szabad a piacokra a ki és belépés. Eltérő adók rendszere. Az előzőek közül legalább kettő igaz.
4. Ki fogja a külkereskedelemből származó hasznot nagyobb részben realizálni? a. Az az ország, amelynek belső árarányai közel állnak a világpiaci árarányokhoz. b. Amelynek távolabb állnak belső árarányai. c. Nem befolyásolják a belső árarányok a kérdést. 5. Ha A ország pillanatnyilag komparatív előnyben van B-vel szemben, akkor hosszabb távon a. megmarad a komparatív előny.
73
b. akár meg is fordulhat a helyzet. c. akkor biztosan abszolút előnybe is kerül. d. Az a) és c) is igaz. 6. A termékciklus-elmélet középpontjában a. a divatcikkek változásai állnak. b. az áll, hogy a termék életében egyre más-és más termelési tényező jut fontos szerephez, és ezért jelentős a külkereskedelem. c. az áll, hogy először érdemes a fejletlenebb országokban bevezetni a termékeket. d. a konjunktúra-ingadozások állnak. 7. Tegye sorrendbe a külpiacra lépés formáit annak intenzitása szerint! Kezdje a legkevésbé intenzívvel! a. b. c. d. e.
Közvetlen külföldi beruházás. Közvetett export. Licenc eladása. Közvetlen export. Vegyes vállalat.
8. A nemzetközi piacokon a vállalatok milyen területen versenyeznek egymással? a. b. c. d.
Árak. Költségek. Termékek minősége. A felsoroltak közül legalább kettő.
9. Lefölöző árstratégia a. b. c. d.
általában magas árakat jelent. csak rugalmas piacon lehet sikerrel alkalmazni. nem véd a követőktől. ismeretlen vállalatoknak jobb.
10. Dömpingár esetén a. b. c. d.
az ár esetleg még a költségeknél is alacsonyabb lehet. békés szándékkal állapítják meg az árat. komoly büntetéssel kell számolni a vállalatnak, ha bebizonyítják. Legalább 2 igaz a felsoroltak közül.
XIII. AZ ÁLLAM FELADATA, ÚJRAELOSZTÁS
Az állam feladata Az állam elsődleges feladata a belső rend és igazságosság fenntartása, a gazdaság és társadalom uralkodó, mindenki számára kötelező szabályainak kialakításával és betartatásával. Ez magában foglalja a törvényalkotást, a törvények betartásának ellenőrzését és be nem tartásának szankcionálását. Az állam feladataihoz tartozik még az ország képviselete nemzetközi viszonylatban, a 74
külpolitikai diplomácia és az önálló hadsereg fenntartása. Az állam tevékenységének nem célja a gazdasági életbe való aktív beavatkozás, hanem a gazdasági élet, a hétköznapok nyugodt, megbízható intézményi hátterének biztosítása. A modern gazdaságban az állam szerepvállalása a tényezők egy részének központi hatalmon alapuló elosztása, amely nélkülözhetetlen az erőforrások hatékony elosztásához.
A jövedelmek újraelosztása Az állam fontos funkciója, hogy a piaci mechanizmusok által keletkezett jövedelemkülönbségeket a jövedelmek egy részének újraelosztásával enyhítse. A jövedelmeknek az újratermelési körfolyamat eredményeképpen kialakult eloszlását elsődleges jövedelemmegoszlásnak nevezzük. Az adók és támogatások rendszerét együttesen másodlagos jövedelemelosztásnak, újraelosztásnak - idegen kifejezéssel redisztribúciónak hívjuk.
A jövedelmek megoszlását többféle módon lehet értékelni. A három alapvető módszer a jövedelmek nagysága alapján, a jövedelmek forrása szerint, valamint a társadalmi csoportok közötti megoszlás tekintetében.
Jövedelemmegoszlás a jövedelmek nagysága szerint Ebben az esetben azt vizsgáljuk, hogy a lakosság, valamekkora hányada, az összes jövedelem mekkora hányadával rendelkezik. Mindezt az ún. Lorenz-görbe négyzet alakú diagramja szemlélteti.
75
Az ábrán a háztartások a legszegényebbtől haladnak a leggazdagabbak felé a százalékos felosztásban. A diagramm átlója azt a lehetőséget jelzi, amikor mindenki egyenlően részesedik a jövedelmekből. A tényleges állapotot egy átló alatti görbe képviseli. Minél közelebb van a görbe az átlóhoz, annál egyenletesebb a jövedelmek eloszlása, és fordítva. Az ábrán látható még a vagyon eloszlása is, amelyben láthatóan nagyobbak a különbségek, mint a jövedelemnél. Az állam a differenciált adórendszer, és támogatások segítségével az egyenletes eloszlás felé mozdítja a görbét.
A jövedelmek funkcionális megoszlása A funkcionális jövedelemmegoszlás azt vizsgálja, hogy az emberek jövedelme milyen arányban származik munkatevékenységből, földtulajdonból, vállalkozói tevékenységből, nyugdíjból stb. Az ilyen, foglalkozás szerinti jövedelemkülönbségek nagyban összefüggnek az iskoláztatottsággal, a feladatkörök bonyolultságával, valamint a munkaadó-tevékenység jövedelmezőségével.
A jövedelmek megoszlása társadalmi csoportok között A különböző társadalmi csoportok jövedelemrészesedését vizsgálja. Nemek alapján a legtöbb országban a férfiak jövedelme nagyobb. A különböző háztartások (gyerekszám stb.) között az egy főre jutó jövedelmet vizsgálja. Valamint végez regionális jövedelemmegoszlást is.
76
A jövedelmek tisztán piaci elosztása sem igazságos, sem méltányos, így az állam feladata, hogy redisztribúció útján csökkentse az indokolatlan mértékű jövedelemkülönbségeket. Az állami feladatok természetesen sokkal bonyolultabbak az itt leírtakon túl. A kérdés komolyabb megvitatása a makroökonómia témájába tartozi
Feladatok 1. Az állam által nyújtott jövedelemelosztás a) Elsődleges b) Másodlagos c) Mindkettő d) Egyik sem 2. A jövedelemmegoszlás csoportosítható a) A jövedelmek nagysága szerint b) Foglalkozások szerint c) Társadalmi csoportok szerint d) A fenti három mindegyike szerint 3. A társadalmi csoportok szerinti jövedelemmegoszlás vizsgálhat a) Nemeket b) Régiókat c) Háztartásokat d) A fentiek mindegyikét 4. A jövedelmek nagysága szerinti megoszlás jól ábrázolható a) A Giffen-görbén b) A Lorenz-görbén c) A Walras-görbén d) A Marshal kereszten
77
XIV. EXTERNÁLIÁK, KÖZJAVAK
Externáliák Egy gazdasági tevékenység normális piaci adás-vétel tárgyát képezi egy termelő és fogyasztó között, akik a piacon keresztül szerződésben állnak egymással. Ha az adott tevékenység hatására a szerződő feleken kívül egy harmadlagos szereplőre olyan váratlan költségek hárulnak, vagy olyan haszontöbblete keletkezik, amelyre az nincs befolyással externáliáról, vagy külső hatásról beszélünk. Egy piaci adásvétel esetében az adott ügyleten kívülálló szereplő(k) környezetét befolyásoló, nem szándékolt hatásokat külső gazdasági hatásnak, externáliának nevezzük. Az alaptevékenységet az externália forrásának, az érintett tevékenységet az externália tárgyának nevezzük. Ilyen externáliát tartalmaz egy környezetszennyező gyár, vagy egy gyümölcsös mellett létrehozott méhtelep, amely növeli a termőképességet.
A tevékenységek egyéni és társadalmi megítélése. A kizárólag csak az eladónál és a vevőnél jelentkező költségeket és hasznokat egyéni határköltség és egyéni határhaszon görbékkel ábrázolhatjuk. Ennek az egyensúlyában fog kialakulni a termelt mennyiség. Az externáliás hatások miatt a tevékenység egész társadalomra kiható költsége és haszna az egyénitől eltérő lesz, kialakulnak a társadalmi határköltség és társadalmi határhaszon görbék. A társadalmilag optimális termelési szint eltér az egyéni optimális kibocsátástól. Egyéni és társadalmi hasznok
Egyéni és társadalmi költségek
78
A társadalmi határhaszon (MSB) egy termék pótlólagos egységének előállításából, felhasználásából, fogyasztásából eredő összes haszonváltozás. A társadalmi határköltség (MSC) egy termék pótlólagos egységének előállításából, felhasználásából, fogyasztásából eredő összes költségváltozás. Az egyéni és társadalmi haszon és költség különbsége az externáliás haszon és az externáliás költség.
Az extern hatások csoportosítása Az egyik lehetséges felosztás szerint pozitív és negatív externáliákról beszélhetünk. Pozitív externália esetén a külső hatás által befolyásolt személy számára az externália kedvezően befolyásolja a környezetét.
Ebben az esetben a társadalmi határhaszon nagyobb, vagy a társadalmi határköltség kisebb az egyéninél. Ekkor az egyedi kalkuláció révén megvalósuló output kisebb lesz, mint a társadalmilag kívánatos mennyiség. Negatív externália esetén a külső hatás által befolyásolt személy számára az externália hátrányosan befolyásolja a környezetét. Ebben az esetben a társadalmi határhaszon kisebb, vagy a társadalmi határköltség nagyobb az egyéninél. Ekkor az egyedi kalkuláció révén megvalósuló output nagyobb lesz, mint a társadalmilag kívánatos mennyiség. A pozitív és negatív externáliák két speciális példája az újítások (+) és a környezetszennyezés (-). Megkülönböztethetünk fogyasztói, és termelői externáliákat is attól függően, hogy fogyasztói, vagy termelői tevékenység okoz külső hatást.
Az extern hatások és a hatékonyság Az erőforrások társadalmi szinten akkor osztódnának el hatékonyan, ha minden esetben ismert lenne az adott tevékenység teljes, társadalmi haszna, illetve költsége és ezek figyelembevételével határoznák meg az optimális termelési mennyiséget. Ez a MSB = MSC pontban van. A társadalmi optimum meghatározásához a külső hatások belsővé tételére (internalizálására) van szükség. A járulékos költségeket és hasznokat a belső szereplők számára érzékelhetővé kell tenni. Ekkor a társadalmi és egyéni hasznok és költségek megegyeznek. 79
A külső hatások belsővé tételének több módja van. Az egyik az érintett felek közötti önkéntes megállapodás, kompromisszum. Ezt gátolhatja a szereplők nagy száma. Ha nem tudnak megállapodásra jutni, akkor jogi eszközökkel kötelezhető a másik fél az extern hatások ellentételezésére. A jogi korlátozásokat, garanciákat hatásos jogrendszernek kell tartalmaznia. Az externáliák kezelésének gyakori módja, hogy hatósági előírásokkal próbálják korlátozni a negatív külső hatásokkal járó, emberek sokaságát érintő tevékenységet. Ilyenkor nem az externáliák internalizálása, hanem a kialakulásának megelőzése a cél. Az állam olyan externáliák esetén avatkozhat be hatásosan, amelyek nagy terjedelműek, sok embert érintenek. Adót kell kivetni a visszaszorítani kívánt negatív externáliák forrástevékenységére, az ösztönözni szándékolt pozitív externáliák forrástevékenységét pedig támogatni kell. Az externáliák kezelése még nem megoldott. Alapvetően három területen szükséges az előrelépés. A jogrendszerbe kell beépíteni olyan új elemeket, amelyek lehetővé teszik az általánosan jellemző vitás kérdések gyors és egyértelmű eldöntését. Meg kell oldani az extern hatások mértékének megbízható mérését. Végül pedig szükség van egy környezetbarát szemlélet elterjesztésére, kialakítására.
Közjavak A magánjavakra jellemző, hogy a fogyasztók között rivalizálás van a fogyasztásban, s megvalósítható a fogyasztók bizonyos részének kizárása. A magánjavakat piacon, pénzért lehet megszerezni, a kínálatot egyéni termelők biztosítják. Magánjavak esetén a fogyasztó pontosan azonosítható. Magánjavak lényegében a hagyományos piaci áruk. A tiszta közjavak ezzel szemben azok a jószágok, amelyek fogyasztásából nem zárható ki senki, s amelyek egyének általi fogyasztása nem csökkenti a többiek rendelkezésére álló készletet, azaz nincs rivalizálás a fogyasztók között. A közjavak fogyasztásában a kollektív fogyasztás a jellemző, azaz egyidejűleg többen is fogyaszthatják ugyanazon szolgáltatást. A fogyasztásból nincs kizárási lehetőség. Két csoportot különböztethetünk meg. Az egyik a szabad természeti javak (víz, levegő stb.), amelyek korlátlanul és mindenki számára rendelkezésre állnak. A másik a termelt közjavak, amelyek termelési folyamat eredményei (út, kresztábla). Léteznek továbbá a vegyes javak, melyek nem sorolhatók sem a közjavakhoz, sem a magánjavakhoz. Ezeknél az egyéni fogyasztás nem csökkenti a rendelkezésre álló készletet, de bizonyos személyek kizárhatók belőle (pl.: kábeltévé-hálózat).
A közjavak és a vegyes javak jellemzői Általában olyan jószágok és szolgáltatások, amelyek a mindennapos élet és a termelés normális működéséhez elengedhetetlenül szükségesek. Megfelelő kínálatuk biztosítása piaci mechanizmuson keresztül nem megoldott. Okai: • • • • •
A közjavak meglehetősen költségesek (pl.: autópálya, közmű stb.). Jellemző a fix költségek magas aránya. Nem lehet azonosítani (illetve csak jelentős költséggel) a fogyasztókat, akiktől az ellenérték elkérhető. A szolgáltatás mértéke sem könnyen mérhető. Jellemző rájuk a potyautas-magatartás. Bevételeik begyűjtése bizonytalan, a megtérülési idő hosszú.
A potyautas-magatartás az a jelenség, amikor a közjavak fogyasztásában a fogyasztó igyekszik minimalizálni a közös költségekből a részt vállalást, és maximalizálni a közös eredményből a 80
részesedést. A közjavak elégtelen kínálata azt jelenti, hogy bár sokak számára hasznos, alapvetően fontos jószágról van szó, de mert a piaci mechanizmus nem mutatja meg a tényleges fogyasztókat és rezervációs áraikat, így a bevétel lassúvá és bizonytalanná válik. Emiatt az egyéni termelőknek nem jövedelmező ebben az iparágban tevékenykedni, s a kínálat megvalósítása az állam feladata. A közjavak előállítása, szolgáltatása az állam feladata, amelyhez a pénzügyi hátteret az egész ország hozzájárulása, adózása adja, amit természetbeni juttatások formájában visszaterel az adózó polgárokhoz.
Feladatok 1. Pozitív externália esetén a társadalmilag optimálisnál a. b. c. d.
Többet Kevesebbet Ugyanannyit termelünk Termelhetünk többet és kevesebbet is
2. Egy olajfinomító telepítése a. b. c. d.
pozitív extern hatású. negatív extern hatású. Mindkettő. Egyik sem.
3. A közjószágok a. b. c. d.
termelése költséges. bevételei bizonytalanok. piaci kínálata elégtelen. A fentiek igazak.
4. Externáliák megszüntetése történhet a. b. c. d.
Megegyezéssel. bírósági úton. adminisztratív úton. A fenti állítások mindegyike igaz.
5. A társadalmi szempontból optimális termelés feltétele a. b. c. d.
MSB = MC MSB = MSC MC = MU MU = MSC
6. Tiszta közjószág a. egy kresztábla. b. az ivóvíz.
81
c. a kábelhálózat. d. az autópálya. 7. A közjavakra jellemző: a. b. c. d.
Piaci termelők állítják elő. Rivalizálás. A fogyasztók egy része kizárható. A fentiek egyike sem.
8. Ha a társadalmi optimumnál többet termelünk, akkor a. b. c. d.
negatív, pozitív, fogyasztói externáliával van dolgunk. A fentiek egyike sem.
9. Milyen javak csoportjába tartozik egy egyetem? a. b. c. d.
Magánjavak. Vegyes javak. Tiszta közjavak. Természeti javak.
10. Általában hogyan finanszírozzák a közjavak előállítását? a. b. c. d.
Adományokból. Adókból. Az érte kapott pénzből. A külföldi vállalatok fizetik.
Feladatsor I. Tesztkérdések (2-2 pont) 1. A tiszta monopólium a. b. c. d.
termelési pontjában az MR = MC; realizálhat gazdasági profitot; nem feltétlenül termel az átlagköltség minimumában; mind a három igaz.
2. Az output növelésével az átlagos költség a. b. c. d.
csökken; konstans marad; a fedezeti pontig csökken, onnan nő; az üzembezárási pontig csökken, onnan nő. 82
3. Ha egy jószág kereslete árrugalmas, akkor árának ceteris paribus növekedése következtében a fogyasztók adott jószágra költött jövedelme a. b. c. d.
csökken; nő; változatlan; nőhet és csökkenhet is.
4. Egy fogyasztó összes jövedelmét két jószágra költi. Tegyük fel, hogy a fogyasztó pénzjövedelme és az egyik jószág ára megduplázódik, miközben a másik jószág ára változatlan. Ennek következtében a költségvetési egyenes a. b. c. d.
mindkét tengelymetszete megváltozik, de meredeksége változatlan; nem változik meg; mindkét tengelymetszete és meredeksége is megváltozik; egyik tengelymetszete és meredeksége változik meg.
5. Tökéletes verseny esetén egy vállalat a) határbevétele egy vízszintes egyenes; b) hosszú távon gazdasági profitot is realizálhat; c) határköltsége konstans; d) bevételének maximalizálására törekszik.
II. Igaz hamis állítások (1-1 pont) 1. Egy racionális piaci szereplő inkább választ három éven keresztül 1000 Ft-ot (az elsőt az idei évben kapná), mint három év múlva 3300 Ft-ot, ha a kamatláb 10%. 2. Az amortizáció implicit költség. 3. Azonos egyéni és társadalmi határköltségek mellett, ha az egyéni határhaszon kisebb, mint a társadalmi határhaszon, akkor a termelők a társadalmilag kívánatosnál kevesebbet termelnek. 4. Kifizetődő egy befektetés, ha a piaci kamatláb nagyobb, mint a belső kamatláb. 5. Természetes monopólium esetén antitröszt-politikát kell alkalmazni.
III. Definíciók (2-2 pont) •
Gossen I. törvénye
•
Nettó jelenérték
IV. Feladatok 83
1. Egy jószág termelése során pozitív és negatív externália is érvényesül. A negatív externália hatása erősebb. Rajzoljon az alábbi koordináta-rendszerbe egy ilyen jószágra jellemző egyéni-, társadalmi határköltség és határhaszon görbéket, a megnevezéseiket tüntesse fel. Mit tudunk ilyenkor a termelt mennyiségről?
2. Egy vállalat vasércbánya megnyitását tervezi. A beinduláshoz szükséges beruházás nagysága 50.000ezer Ft, melyet az idei évben kell eszközölni. A várható kitermelést az alábbi táblázat mutatja tonnában. A bánya üzemeltetését négy évre tervezik, melyek alatta vasérc ára 20ezer Ft/t lesz. A vállalatnak minden évben 62.500ezer Ft-ot kell munkabérre kifizetnie. A felszereléseit a negyedik év végén 10.000ezer Ft-ért tudja értékesíteni. Az éves kamatláb:25% a. Számítsa ki a vállalkozás nettó jelenértékét! b. Érdemes-e elindítani a beruházást? 3. évek
1. év
2. év
3 .év
4. év
kitermelés(t)
4650
4125
5000
3125
4. 5. Egy iparág keresleti görbéje: Q = 100 - 0,1p. Az iparági termelés költségfüggvényei: TC(Q) = 10.000 + 100Q + 5Q2; MC = 100 + 10Q. a. Tiszta monopólium esetén mekkora a termelés és az ár? b. Tökéletes verseny esetén mekkora a termelés és az ár? c. Mekkora a monopólium profitja? d. Mekkora a monopólium okozta holtteher-veszteség? e. Monopolista termelés esetén a tökéletes versenyhez képest mennyivel csökken a fogyasztói többlet? Az elveszett fogyasztói többletből mennyi alakul át termelői többletté?
84
85
