Modális diskurzív szerkezetek Az episztemikus kifejezések kapcsolódásának vizsgálati módszerei szövegkorpuszban

Péteri Attila ELTE BTK Germanisztikai Intézet [email protected] http://eltesyntax.x3.hu

Modális diskurzív szerkezetek Az episztemikus kifejezések kapcsolódásának vizsgálati módszerei szövegkorpuszban

Tartalom Kiindulópont, célok Episztemikus mondathatározók Lexikográfiai modul Gyűjtés Szelekció Listázás

Korpuszkeresés Megjelölt bekezdések Teljes korpusz

Kiértékelés Statisztika Interpretáció

Nyelvösszehasonlítás Kitekintés

Beszélői attitűdjeink általában nem egyetlen propozícionális tartalomra vonatkoznak,

hanem egy egész témára, diskurzusrészletre.





A modális kifejezőeszközök ezért egy diskurzusrészleten belül „gerjesztik egymást”, hálót alkotnak. A kutatás célja ezen modális hálók feltérképezése egyes episztemikus mondathatározók (talán, valószínűleg, nyilván, nyilvánvalóan) környezetében magyar és német szövegkorpusz alapján.





Egyes episztemikus mondathatározók jelentése (munkahipotézis)

talán : jelöletlen episztemikus feltevés (default) A talán-nal jelölt propozícionális tartalom vagy igaz, vagy hamis. vö. Péteri Attila (2013): Wahrscheinlich. Das vielseitige modale Satzadverb im Sprachkontrast. In: Abraham, Werner / Leiss, Elisabeth (Hgg.): Funktion(en) von Modalität im Deutschen. Berlin/New York: de Gruyter. 186-202. Péteri Attila (2015): A valószínűleg mondathatározó szemantikája és szintaxisa kontrasztív kitekintéssel. In: MNy. 111/1. (előkészületben)






valószínűleg: megalapozott episztemikus feltevés A beszélő ugyan nem biztos a propozíció igazságtartalmában, de jó oka van azt feltételezni. vö. Péteri Attila (2013): Wahrscheinlich. Das vielseitige modale Satzadverb im Sprachkontrast. In: Abraham, Werner / Leiss, Elisabeth (Hgg.): Funktion(en) von Modalität im Deutschen. Berlin/New York: de Gruyter. 186-202. Péteri Attila (2015): A valószínűleg mondathatározó szemantikája és szintaxisa kontrasztív kitekintéssel. In: MNy. 111/1. (előkészületben)






nyilván : episztemikus feltételezés nagy bizonyossággal. A beszélő majdnem biztos a propozíció igazságtartalmában. vö. Péteri Attila (2013): Wahrscheinlich. Das vielseitige modale Satzadverb im Sprachkontrast. In: Abraham, Werner / Leiss, Elisabeth (Hgg.): Funktion(en) von Modalität im Deutschen. Berlin/New York: de Gruyter. 186-202. Péteri Attila (2015): A valószínűleg mondathatározó szemantikája és szintaxisa kontrasztív kitekintéssel. In: MNy. 111/1. (előkészületben)






nyilvánvalóan: megalapozott episztemikus fakticitás A propozíció ellenkezője az adott diskurzusban a rendelkezésre álló ismeretek alapján nem érvényes. vö. Péteri Attila (2013): Wahrscheinlich. Das vielseitige modale Satzadverb im Sprachkontrast. In: Abraham, Werner / Leiss, Elisabeth (Hgg.): Funktion(en) von Modalität im Deutschen. Berlin/New York: de Gruyter. 186-202. Péteri Attila (2015): A valószínűleg mondathatározó szemantikája és szintaxisa kontrasztív kitekintéssel. In: MNy. 111/1. (előkészületben)





Episztemikus kifejezések listájának összeállítása Ezen kifejezések gyakoriságát mérjük a fenti mondathatározók környezetében (egy bekezdésen belül) a teljes korpusszal összehasonlítva.





Olyan lemmák gyűjtése, amelyek jelentésleírásában meghatározott kifejezések találhatók. Forrás: MÉSZ (elektronikus változat) Példák (kifejezések a jelentésleírásban): • tud, hisz, gondol; • vélemény, nézet, bizonyság, bizonyosság; • lehetséges, szükséges;

Listák: • igék • főnevek, melléknevek, névmások • határozószók, kötőszók, interjekciók, partikulák





1. „Úgy tudom”-teszt Valóban episztemikus kifejezése? → Úgy tudom, hogy ..... Példa: Megítélésem szerint jól mennek a dolgok. → Úgy tudom, hogy jól mennek a dolgok. (episztemikus) Képes vagyok elvégezni a feladatot. → ≠ Úgy tudom, hogy elvégzem a feladatot. (nem episztemikus)





2. Állítás-teszt Bizonytalanság, vagy fakticitás? Állíthatóság külön mondatban?

Példa: Állítom, hogy esik az eső. → Esik az eső, és állítom, hogy esik az eső. (fakticitás) Úgy vélem, hogy esik az eső. → *Esik az eső, és úgy vélem, hogy esik az eső. (bizonytalanság)





3. Tagadás-teszt Bizonytalanság, vagy fakticitás? Feltételezhető-e a propozíció tagadása? Példa: Állítom, hogy esik az eső. → *Állítom, hogy esik az eső, de lehet, hogy nem esik . (fakticitás) Úgy vélem, hogy esik az eső. → Úgy vélem, hogy esik az eső, de lehet, hogy nem esik. (bizonytalanság)

Eredmény





Az episztemikus bizonytalanság kifejezései • • •

Az episztemikus fakticitás kifejezései

igék főnevek, melléknevek, névmások határozószók, kötőszók, interjekciók, partikulák

Egy ilyen listára található példa a poszter bal alsó sarkában.





Az ún. „Budapester Korpus” magyar nyelvű anyagában egy keresőprogram gyűjti az episztemikus kifejezéseket a. A megjelölt, a fenti mondathatározókat tartalmazó bekezdésekben;

b. A teljes korpuszban.

A kigyűjtött kifejezések egy Excel-állományba kerülnek, amelyben statisztikai módszerekkel dolgozzuk fel őket.





Rövidfilm a korpuszkeresésről és feldolgozásról





A korpuszadatok kiértékelése a „chinégyzet” (χ2) statisztikai teszttel • Igaz-e, hogy az episztemikus kifejezések a fenti négy mondathatározó környezetében (egy bekezdésen belül) szignifikánsan gyakoribbak, mint a teljes korpuszban? • Mennyiben befolyásolja a mondathatározók jelentése a bizonytalanságot és fakticitást kifejező formák használatát? • Megfigyelhetőek-e szabályszerűségek az episztemikus kifejezések szófajára vonatkozóan? • Mennyiben hat a szövegfajta, illetve a medialitás ezen kifejezések használatára?





Rövidfilm a chi-négyzet értékének kiszámításáról a kölni egyetem kalkulátorával http://eswf.uni-koeln.de/lehre/stathome/statcalc/v2501.htm





A kiértékelés közben megtaláljuk az eredményeket legjobban példázó szövegeket. Ezeket kiemeljük és elemezzük, ezáltal interpretálni, magyarázni tudjuk a statisztikai eredményeket.





A vizsgálat másik része egy német nyelvű, a magyar korpusszal tematikusan és szövegfajták tekintetében is összehasonlítható korpusz alapján folyik. • Vannak-e nyelvspecifikus különbségek a talált adatokban? • Melyek magyarázhatók ezek közül belső nyelvi okokkal ( a nyelvrendszerek eltérő sajátosságaival )? • Melyek az eltérő kulturális háttérrel? • Vannak-e az episztemikus kifejezések kapcsolódásának nyelv- és kultúrspecifikus mintái?





A jelen vizsgálat során kidolgozott módszerek mutatis mutandis alkalmazhatóak más jelentésmezőkhöz tartozó kifejezések szövegszintű szerveződésének vizsgálatára is. Lehetséges lehet beszélői attitűdök gépi felismerése, meghatározása?

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

Modális diskurzív szerkezetek Az episztemikus kifejezések kapcsolódásának vizsgálati módszerei szövegkorpuszban

Recommend Documents