Működési koncepció és vezetői program a Dunavarsányi Árpád Fejedelem Általános Iskola működésének tükrében. (Részlet)

Működési koncepció és vezetői program a Dunavarsányi Árpád Fejedelem Általános Iskola működésének tükrében (Részlet)

Működési koncepció és vezetői program a Dunavarsányi Árpád Fejedelem Általános Iskola működésének tükrében

3. VEZETŐI, PEDAGÓGIAI PROGRAM ...................................................................................................... 3 3.1. A feltételek alakulása ............................................................................................................................ 3 3.1.1. Tárgyi feltételek alakítása .............................................................................................................. 3 3.1.2. Személyi feltételek .......................................................................................................................... 4 3.1.3. Az iskola tanulói ............................................................................................................................. 6 3.2. Megőrzendő értékek ............................................................................................................................. 6 3.2.1. Iskolánk gyermekközpontúsága .................................................................................................. 6 3.2.2. Iskolánk nyitott, demokratikus légköre ...................................................................................... 6 3.2.3. ENGRAM ........................................................................................................................................ 7 3.2.4. A nevelés középpontba helyezése................................................................................................ 7 3.2.5. Problémaérzékenység, rugalmasság ............................................................................................ 8 3.2.6. Tagozatok ........................................................................................................................................ 8 3.2.7. Hagyományok .............................................................................................................................. 10 3.3. Megerősítésre váró területek ............................................................................................................. 10 3.4. Javításra váró területek ....................................................................................................................... 11 3.4.1. Egymás munkájának megismerése ............................................................................................ 11 3.4.2. Jó információáramlás ................................................................................................................... 11 3.4.3. Közösségi mentálhigiéné ............................................................................................................. 11 3.4.4. Digitális tudás fejlesztése ............................................................................................................ 12 3.5. Vezetői munka ..................................................................................................................................... 12 3.5.1. A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása ............................................... 12 3.5.2. A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása .......................................................... 13 3.5.3. Önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása .................................................................. 14 3.5.4. Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása ..................................................................... 15 3.5.5. Az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása ........................................................ 16 4. ÖSSZEGZÉS ................................................................................................................................................ 17

2


3. VEZETŐI, PEDAGÓGIAI PROGRAM Amennyiben lehetőséget kapok az iskola vezetésére a következő években is, arra törekszem, hogy tanártársaimmal együttműködve olyan iskolát hozzunk létre, amelyről elmondható, hogy tartósan képes magas színvonalon, hatékonyan működni, minőséget produkálni. Célom a mindennapi munka kiszámítható szabályrendszerben történő biztosítása, az intézmény egyre eredményesebb munkájának megerősítése, nagyszerű hagyományaink ápolásának megtartása. Mind e mellett szükségesnek tartom, hogy az átgondolt változtatásokra felkészüljünk és megvalósításuk annak érdekében, hogy a Pedagógiai programban megfogalmazott céljaink és rendszerünk régi értékei gazdagodjanak. A rendszer vázát továbbra is a szellemi, fizikai és erkölcsi fejlődés összehangoltsága az ÉRTÉK (értékesnek felismert lényeg)

CÉL (az értékesnek felismert lényeget el kell érni)

KÖVETELMÉNY (és vállalás, acélok megjelenítése)

TEVÉKENYSÉG (és öntevékenység, a követelmények teljesítésének útja)

ÉRTÉKELÉS (és önértékelés, folyamatos visszajelzés a követelményeknek való megfelelésről)

egysége biztosítja mind a közösség, mind az egyén szintjén.

3.1. A feltételek alakulása Felelősségem abban áll, hogy megteremtsem továbbra is a szakmai igényességet a munkában, amit a törvények és hivatástudatunk – vagy lelkünk – szerint a társadalomnak képesek vagyunk adni.

3.1.1. Tárgyi feltételek alakítása Az iskola valamennyi épülete mára korszerű működtetést tesznek lehetővé és esztétikai szempontból is igényesnek mondhatóak. Az Elemi iskola udvarának felújítása, bővítése hamarosan megvalósuló fejlesztés. Ugyancsak a közeli jövőben fog elkészülni egy nagyon fontos tér a tankert, amely az Ökoiskolai programok mellett a tantárgyi oktatás tartalmi megújulását is segíteni fogja. A digitális eszközök terén erőteljes fejlődés indult el iskolánkban. Jól mutatja a tanári aktivitást, hogy néhány hetes kipróbálás után többen jelentkeztek a Digitális Témahét programra. Komoly igény az e területen történő fejlesztés a továbbiakban is, hiszen 3


napról-napra több kolléga látja meg a lehetőséget az IKT eszközök alkalmazásában, a kompetenciák fejlesztésében. Az intézményt tárgyi feltételek tekintetében folyamatosan fejleszteni kell, hogy alkalmas legyen a különleges bánásmódot igénylő tanulók hatékonyabb ellátására. A következő időszak egyik fontos fejlesztési területe a főépület belső rekonstrukciója, a tervek szerint, 2017-ben valósul meg. 3.1.2. Személyi feltételek A tantestület A mesterségbeli tudásunk akkor tölti be társadalmi szerepét, vagyis annyi az értéke, amennyit a lehetőségeinkből megvalósítunk a gyermekekkel való együttműködés során. A szülők számára akkor vagyunk hitelesek, ha tudásunkkal úgy fejlesztjük gyermekeiket, hogy a folyamatban a megértés az elfogadás, a segíteni akarás dominál. A pedagógus testület építésével és feladat-meghatározásával kapcsolatos terveim: Fontosnak tartom, hogy továbbra is tervszerűen tudjak felkészülni az átmenetileg vagy véglegesen távozó munkatársak megfelelő szakemberekkel történő helyettesítésére. Ezért a pályakezdő kollégák mentorálása, illetve az iskolánkban új az kollégák támogatása elsőrendű feladat. A helyi szokások, a pedagógiai értékrendünk megismertetése, a felmerülő kérdések megválaszolása minden kolléga felelőssége és kötelessége. Az igazgatóhelyettesek és munkaközösség-vezetők feladata, hogy megszervezzék a rendszeres óralátogatásokat, hospitálásokat, szakmai megbeszéléseket, továbbá a dokumentumok megismerését. Az utóbbi években szükségessé vált számos olyan új tudásterület elsajátítása, amely az iskolarendszerű képzésben nem szerepelt. Nagyon fontosnak tartom, hogy a pedagógusok olyan ismeretekkel is rendelkezzenek, melyekkel kezelni tudják a tanítás során felmerülő problémákat. Legyenek képesek alternatív megoldásokra, tudják viselkedésük hatásai elemezni. Alkalmazzák adaptív módon, gazdag módszertani eszköztárukból, a lehető legmegfelelőbb eljárásokat. Lehetőleg mindenki rendelkezzen megfelelő, használható digitális tudással. Pedagógus közösségünk számára továbbra is fontos feladat a korszerű és változó tudástartalmak, képességek és szociális szerepek folyamatos tanulása, azoknak a saját gyakorlatunkkal való összevetése. Ezt a tudást nagyrészt önképzéssel kell és tudjuk, megszerezni, de a belső továbbképzések, szakmai napok is alkalmasak ilyen feladatok megoldására. Mindezek megerősödését fejlődését szándékozom továbbra is elősegíteni, támogatni.

4


A pedagógiai munka segítői Alapvető, nagyon fontos célunk, minden egyes gyermek nevelési szükségleteinek kielégítése. Ennek a feladatnak színvonalas teljesítése nem képzelhető el a pedagógiai munkát segítő munkatársak nélkül. Az iskolában az SNI gyermekek elkülönített és integrált nevelése egyaránt gyakorlat. Az elkülönített csoportok lokálisan nem különülnek el, sőt az integráció lehetőségét magában hordozza a működés, hiszen közös iskolai tevékenységeket, szabadidős foglalkozásokat szervezünk a gyermekeknek. Ugyanakkor az integrált nevelésben matematika– és magyarórákon élünk a differenciált csoportok kialakításának lehetőségével. Ebben a mátrixban kapnak nagyon fontos szerepet a fejlesztő pedagógusok, a pedagógiai – gyógypedagógiai asszisztensek. A speciális nevelési szükségletű tanulók, a tanulási problémákkal, a magatartási zavarral küzdő gyermekek fejlesztésében megsegítésében, támogatásában. A jelen gyakorlatot fejleszteni, megerősíteni, támogatni szándékozom. A hátránykompenzációt rendkívül fontosnak tartom, azt hogy megfelelően tudjuk segíteni a rászoruló tanulók sikeres iskolai pályafutását. De legalább ilyen fontos, hogy a kivételes képességű gyermekek megkapják azokat a lehetőségeket, amelyek szükségesek, hogy tudásuk, képességük megfelelően fejlődjön. Fontosnak tartom, hogy könyvtárunk valóban az iskola kulturális forrásközpontja legyen, a könyvtáros kollégánk pedig napközis megbízatását véglegesen átadhassa, s csak a könyvtárvezetés tevékenységével foglalkozhasson.

Az iskolavezetés Amennyiben én maradok az intézmény vezetője, terveim szerint ugyanolyan szervezeti keretek között végzem a munkámat a jövőben is, mint az elmúlt években. Ezután is, mint eddig, fontosnak tartom a vezetői hatékonyságot, hiszen ez a szervezet hatékonyságának alapkövetelménye és fejlődésének feltétele. Továbbra is s lehetőségekből kiindulva, a fontossági sorrend élén álló problémákra összpontosítva hozom meg stratégiai döntéseimet. Igyekszem hatékonyan kamatoztatni a rendelkezésre álló adottságokat, lehetőségeket, képességeket. A helyetteseket illetően változást nem tervezek. A tervezhető feladatokat továbbra is a helyettesek között az egyenlő terhelés elvének betartásával próbáljuk megosztani. A kibővített iskolavezetés szervezeti felépítésén és feladatkörén nem szándékozom változtatni.

5


3.1.3. Az iskola tanulói A beiskolázási körzetünkben a lakosság mind műveltségi, mind szociokulturális szempontból változó összetételű. Ebből adódóan sokszínűség jellemzi az iskola gyermekközösségét is. A sokszínűségnek egyik előnye, hogy a tanulók megtanulják elfogadni egymást, megismerni és tolerálni a másságot. A változatos tanulói összetétel széles skálán határozza meg az iskola tevékenységét. Egyszerre és egyforma súlyú feladatként jelentkezik az esélyegyenlőség biztosítására való törekvés, a hátránnyal induló tanulók felzárkóztatása és a tehetséges, jó képességű tanulók fejlesztése. 3.2. Megőrzendő értékek 3.2.1. Iskolánk gyermekközpontúsága Intézményünkben a gyermekek érzik, hogy az iskolába lépés pillanatától egyénnek, önálló akarattal bíró individuumnak tekintjük őket. Az életük szabályok között zajlik, de e szabályrendszer kiszámítható. Feladatokat kell megoldaniuk a fejlődésük érdekében, melyek erőfeszítést igénylek, de a feladatok teljesíthetők. A tevékenységrendszer számos pontján biztosított a gyermekek szabadsága, a választás lehetősége, hogy minden tanuló megtalálja a maga megoldását. A különféle tevékenységek, foglalkozások vezetése során jobban megismerjük tanulóinkat, több törődést, megértést, támogatást kapnak, s az elfogadás elvezet a létező különbségek megismeréséhez, s ahhoz a felismeréshez, hogy az esélyegyenlőség megteremtésének útja nem a különbségek megszüntetése, hanem a különbségekhez való alkalmazkodás. 3.2.2. Iskolánk nyitott, demokratikus légköre Az iskolai közösséget alkotó szereplők hatékony együttműködésén múlik. A demokrácia az iskolai élet egyik alappillére. Egyrészt demokráciára, a demokratikus társadalmi berendezkedés keretei közti felnőtt létre nevelünk, másrészt demokratikusan nevelünk. A nevelés cselekvő részesévé kívánjuk tenni tanítványainkat azáltal, hogy segítjük őket a fejlődésben és demokratikus feltételeket biztosítunk az iskolai tevékenységhez, a nevelődéshez. A demokrácia jelen van az iskolai rendszer minden szintjén: az iskola kapcsolatrendszereiben és felépítésében, az iskolairányítási elvekben és a nevelési folyamatokban, az iskola éthoszában, a formális és informális tantervben, valamint az osztálytermi gyakorlatban. Érvényes az iskola minden szereplőjére: tanulókra, tanárokra, vezetőkre és szülőkre egyaránt, hiszen épp a közös erőfeszítésekkel végzett munka nyomán jöhetnek létre olyan döntések és eredmények, melyek lehetővé teszik az iskolai boldogulást. 6


3.2.3. ENGRAM Iskolánkban tizenötödik tanéve él az úgynevezett ENGRAM (Egész napos Nevelés Gyakorlatának Rendszere Alkalmazásának Módszerei) program, mely a Pedagógiai Programunk része. A program a teljes iskolai életet átfogó, minden tanulóra kiterjedő rendszer. A program nem egy akció, rendszerbe foglalja, ütemezi a teljes iskolai életet a célképzéstől, a különböző tevékenységekből álló folyamatokon át az értékelésig. Minden tanulóra kiterjedően biztosítja az elvárt tulajdonságok gyakorlásának lehetőségét, s olyan gyakorisággal, a lehető legváltozatosabb módon, a társas kapcsolatok mindig változó közegében, hogy az meghatározott életritmus kialakulásához, s azon keresztül a személyiségjegyek megszilárdulásához vezet. A követelmények egyformán alkalmasak a tanulói tevékenységek megszervezésére és értékelésére is. A célok és eredmények megegyezését legfőképp az biztosítja, hogy a célok, követelmények megfogalmazása együtt jár a teljesítés feltételeinek biztosításával. E rendszer segítségével tudjuk egységbe szervezni a tanórai és tanórán kívüli nevelést-oktatást. 3.2.4. A nevelés középpontba helyezése Azon a belátáson alapul, hogy a tanulás önmagában nem képes a tanuláshoz szükséges motívumok kialakítására, s az önmegvalósításhoz szükséges tanulási motívumok mellett fontosak a gyermeki lét más – a jó közérzet, a biztonságérzet, a szeretetvágy, az elismerés – motívumai is. A tudás több mint ismeret; a világ birtokba vételéhez szükséges információk, készségek, képességek, mozgások, cselekvések, szociális magatartás, érdeklődés, beállítódás, szokások stb. – a világkép formálására nem elegendőek a tanítási órák biztosította szervezeti keretek. Növelni kellett az irányított tevékenységek körét az értékközvetítő, irányt mutató foglalkozások, s a pedagógiai interakciók – felnőtt és gyermek, illetve gyermek és gyermek közötti interakciók – számát, amelyek pozitívmegerősítő, illetve elutasító-leépítő hatásukkal formálják az egyént. Az iskola egész napos nevelést biztosít, de nem várja el, hogy csak az iskola falai között zajló tevékenységek választásával lehet az szervezett, irányított és ellenőrzött. Számon tartjuk, ajánljuk, szervezzük a lakókörnyezetben meglévő iskolán kívüli lehetőségeket is, s építünk azokra a sokoldalú személyiségfejlesztés során.

7


3.2.5. Problémaérzékenység, rugalmasság Tantestületünk legnagyobb kihívása az alkalmazkodás az elképesztő mértékben felgyorsult fejlődéshez, változáshoz. Az, hogy erre mennyire vagyunk képesek, nagyban múlik a nevelésen és az oktatáson. A régi módszerekkel azonban nem lehet sem felkészülni, sem felkészíteni arra, hogy megfeleljünk a megváltozott elvárásoknak. Társadalmunk sikere és az egyének boldogsága-boldogulása nagymértékben múlik azon, hogy a gyerekek intézményes nevelése képes-e igazodni a gyorsan átalakuló feltétekhez. Képes-e az iskola és a bennük dolgozó szakemberek munkájukat a tanulás köré szervezni? Képes-e figyelembe venni, hogy a tanulás sajátosan az egyénre jellemző folyamat? Tudunk-e olyan feltételeket teremteni, melyek között minden egyes gyerek saját ütemében, egyéni módon tanul és fejlődik? Mi eddig sok erőfeszítéssel egyre eredményesebben oldottuk meg ezeket a feladatokat, válaszoltuk meg ezeket a kérdéseket. Természetesen nem mondhatjuk azt, hogy olyan jó eredményt értünk el, melyet nem lehet felülmúlni. Egyrészt nincsenek ilyen eredményeink, másrészt minden eredményen lehet javítani. Erre törekeszem a jövőben is. 3.2.6. Tagozatok Német nemzetiségi oktatás Az iskola hagyományos kisebbségi nyelvoktatást folytat. A tanítás nyelve a magyar nyelv, a kisebbségi nyelv és irodalom tantárgy pedig első osztálytól felmenő rendszerben szerepel tanrendünkben, a hatályos törvényi keretek által meghatározott óraszámban. Szülőföldünk, történelmi emlékeinek, hagyományainak tiszteletére, a más népekkel szembeni megbecsülésre, toleranciára neveléssel párhuzamosan a német nemzetiséghez tartozók identitásának őrzése, kulturális értékeinek megismerése, ápolása. Iskolánkban a kiadott nemzetiségi irányelvek alapján nyelvoktató kisebbségi oktatás folyik. Tanulóink heti öt órában tanulják a német nyelvet, első osztálytól. A német nyelv oktatása mellett fontosnak tartjuk, hogy a tanulók megismerkedjenek a magyarországi németek múltjával, városunk helytörténetével, néprajzával. A nemzetiségi hagyományok ápolásának érdekében bevezettük a nemzetiségi tánc oktatását. Törekszünk arra, hogy tanulóinkban kialakuljon a nemzetiségi identitástudat, felismerjék, hogy előnyt jelent a nyelvi és kulturális gazdagság.

8


Sportorientációjú osztályok – innovációk Beindítását motiválta a környéken egyedülálló sportcsarnok adta lehetőség, a szülők igénye s a gyerekek sportszeretete, mozgás iránti vágya. A tagozattal bővült az iskola kínálata, a szülők választási lehetősége. A játékos, sok mozgással járó testnevelésóra hatékonyan segíti gyermekeink kondicionális, koordinációs képességeinek optimális fejlődését. A tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások kedvezően hatnak a finom koordinációs tevékenységek megtanulására, megszilárdítására. Sportoló gyermekeink megtanulják a fáradságot legyőzni, a sikert, a kudarcot egyaránt elviselni. Megtanulnak együtt, egymásért küzdeni, helytállni a sportpályákon és azon kívül is. Iskolánk atlétika, labdarúgás, kosárlabda, sportágakban és játékos sportversenyben a kistérség egyik legeredményesebb iskolája. 



A 2015–16-os tanév 1. évfolyamán bevezetésre került az edzéselvű testnevelés helyi tanterve. A tantervet „A nagy utazás”1.0 Programcsomag az edzéselvű testnevelés helyi tanterv készítéséhez című kiadvány alapján vezettük be. Ezzel az innovációval egyrészt a differenciált fejlesztés lehetősége, másrészt kajak-kenu sportág oktatásának bevezetése kezdődhetett meg. A Bejárható Magyarország kerettantervi bevezetését is felvállalta iskolánk a 2015-16-os tanévtől. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet a TÁMOP 3.1.15-ös projekt keretében végzi a Bejárható Magyarország kerettantervhez tartozó tananyag-fejlesztési munkát. Ennek részeként veszünk részt a PILOT programban.

A Bejárható Magyarország koncepció keretében hazánk természeti kincseinek és ember alkotta értékeinek összetett, ökoturisztikai szemléletű feldolgozása történik. Cél, hogy az országot a szokásostól eltérő nézőpontból mutassuk be. Arra törekszünk, hogy a testi és lelki egészségre nevelés, a honismeret, a környezetvédelem, a fenntarthatóság, a másokért való felelősségvállalás, az önismeret, a társas kultúra, az erkölcsi nevelés területei határozzák meg a tartalmi egységet a fejlesztő tevékenységünkben.1 Szeretnénk, ha az iskolákból olyan gyerekek kerülnének majd ki, akik picit jobban ismerik Magyarországot. Ennek a programnak külön értéke, hogy az iskolai élet több területére hatással van. Jelenleg e területen is van hiányzó szakember. Ez a probléma a jövő tanévben fog megoldódni, addigra fog végzettséget szerezni egy leendő kolléga.

1

Az Oktatási Hivatal tájékoztatója alapján

9


3.2.7. Hagyományok A hagyományok a tanulók egymást követő nemzedékének állandósult szokásai, magatartási, érintkezési formái, életük visszatérő eseményei. A hagyományokban rögzült tartalmak, normák érvényesülését az egyén magatartásában a közösség követelménye biztosítja ítéletével, közfelfogásával, „íratlan szabályaival”. A hagyományok erősítik a közösséget bizonyos állandóságot, folytonosságot teremtenek mindennapi életében, összekapcsolják a kortársi csoportokat a korábbi nemzedékekkel, kiemelik a közösséget más csoportok sorából, megteremtik a közösség, az iskola egyéni arculatát. Mindez különösen fontos számunkra, azon tanárok számára, akik valaha itt voltunk diákok, s gyermekként éltünk át e falak között olyan felemelő pillanatokat, melyeket most tanítványainknak igyekszünk átadni. A meghatározott célok érdekében tudatosan alakított hagyományok (ünnepélyek, megemlékezések, versenyek), az elvárt magatartási formák, érintkezési módok, pedagógiai eljárások szokássá formálása mellett, jelentős a spontán módon kialakuló hagyomány, amikor valamely sikeres tevékenység eredetisége, ötletessége ismétlésre ösztönöz (pl.: Fióka fogadás, Márton-nap stb.). Ezek rendszere fontos szerepet tölt be a közösség életében. Megőrzi és továbbviszi a kulturális értékeket, tradicionális formáival hozzájárul a közösség légkörét meghatározó sajátos helyi nevelési stílus kialakulásához. Az ismétlődő események örömmel várt tevékenységre serkentő feladatokká válnak, amelyek formálják a közösséget és megmérettetést jelentenek. 3.3. Megerősítésre váró területek Hármas pilléren nyugvó megerősítést tartok szükségesnek: a tanórai és tanórán kívüli, a kötelező és szabadon választott foglalkozások szervezésében. Kiemelt figyelmet kell szentelnünk és pedagógiai munkák fókuszába állítani: a stratégiai játékok tanítását, a művészeti nevelés erősítését és a sport fejlesztési lehetőségeinek megteremtését. A 2015–16-os tanév egyik első osztályában bevezettük a sakkpalota órát. Az eltelt félév tapasztalatai arra motiválnak bennünket, hogy még több kollégának ajánljuk fel a továbbképzés lehetőségét és a program beépítését a mindennapi tanításba. Emellett fontosnak tartom, hogy tudatosabban végezzük a tehetségbeazonosítás folyamatát az intézményben, s lehetőség szerint gazdag fejlesztő programokkal és folyamatos gondozással támogassuk a kiemelkedő képességű tanulókat.

10


3.4. Javításra váró területek 3.4.1. Egymás munkájának megismerése A jól bevált gyakorlatként működő belső szakmai napot nagyon jó fórumnak és lehetőségnek tekintem arra, hogy pedagógiai kultúránk fejlődjön, megismerjük egymás jó gyakorlatait. A kollégák aktivitását azonban fejleszteni kell: egyrészt az bemutatóórák vállalása terén, másrészt a véleményalkotás terén. Szervezettebbé szándékozom tenni ezeket az alkalmakat annak érdekében, hogy mindenki aktívabb résztvevője legyen. Pedagógiai értekezleteket, tréningeket még hatékonyabbá szeretném tenni vállalkozó kedvű kollégák aktív részvételével. 3.4.2. Jó információáramlás Fontos, hogy a tájékoztatások naprakészek legyenek s ezeket elolvassák az érintettek. Az előre rögzített időpontokat mindenki kísérje figyelemmel, s el kell érni, hogy ezek év közben ne módosuljanak. Az értekezleteket mindenki tartsa tiszteletben megjelenésével, figyelmével és aktív részvételével. Az elektronikus levelezőrendszer legyen a jövőben az első számú információforrás. 3.4.3. Közösségi mentálhigiéné A szaktárgyi tudás, a módszertanai kultúra mellett elengedhetetlen a mentális egészségünk védelme, megőrzése. A gyerekekkel való tevékenysége során mi magunk is változunk, változni kényszerülünk. Tudjuk, hogy a munkánk akkor lesz eredményes, ha személyiségünk pozitív karaktereit igyekszünk felszínre hozni. A közösségi lelki egészség a reális önértékelésen, az önképzés igényén, egymás megbecsülésén alapul. Meghatározó a kommunikációs kultúra, a konszenzusra törekvés minden napi gyakorlata, s „mindazoknak a folyamatoknak, tevékenységeknek az összessége, amelyek az emberi személyiséget és közösségi kapcsolatot erőssebbé, fejlettebbé teszik”(Buda Béla). Az iskola célkitűzéseit a pozitív beállítottságú pedagógus képes sikerre vinni. Olyan pedagógusszemélyiség erősítése a célom, aki kedves, barátságos, konstruktív kapcsolatot épít tanítványaival, pedagógustársaival és tiszteletet ébreszt bennük.

11


3.4.4. Digitális tudás fejlesztése Egyik legfontosabb feladat a tantestület számára, hogy megismerje a modern információs és kommunikációs technológiák (IKT) alkalmazását az oktatásban. Elsajátítsa az ehhez kapcsolódó új tanítási-tanulási módszereket. Az IKT eszközökkel és szolgáltatásokkal támogatott, e-learning, új lehetőséget nyújt a személyre szabott ismeretátadásra, emellett egyensúlyt teremt a tanítás-tanulási módok, módszerek között. 3.5. Vezetői munka 3.5.1. A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása Az intézmény pedagógiai programjában megjelenő nevelési-oktatási alapelveket, célokat és feladatokat 15 évvel ezelőtt dolgoztam ki. A helyi tantervet a kerettantervekre alapozva az intézmény sajátosságaihoz igazítottuk-igazítjuk. a kollégákkal. Elsődleges feladatom volt a helyi tantervben helyet találni a tanulásmódszertan tanításának. Így került bevezetésre a tanulás mestersége tantárgy az ötödik és hatodik évfolyamon. A 2013-as NAT bevezetése után már csak az ötödik évfolyamon tudtuk a helyi tantervbe illeszteni. Az oktatás céljának megítélése különböző lehet a még oly egységes tantestületben is. A kollégáim gondolkodását és gyakorlatát a tudományra is jellemző paradigmákkal lehet jellemezni. Többségük gyakorlatát általában a szituáció határozza meg. A nevelőtársaim egy része az ismeretközpontú műveltségfelfogás híve, de elismeri, hogy a tanulás során nemcsak ismereteket nyújtunk, és készségeket fejlesztünk, hanem megismerést, gondolkodásmódot, szemléletet és ítélőképességet is alakítunk, s ennek eredményeképpen fejlődik a tanulók személyisége is. A pedagógusok szemléletváltása és annak gyakorlati megvalósítása egy lassan érlelődő folyamat, mivel a pedagógusok alapképzésének rendszere lassan és nem mindig tökéletesen alkalmazkodik a szakmával szembeni változó követelményekhez. Iskolánkban a megszokott feladatközpontú tanítással szemben fokozatosan a fejlesztésközpontú tanítás-tanulás kerül előtérbe, melynek alapelve az egyéni képességekhez, az eltérő fejlődési ütemhez való igazodás. Ebben az esetben a pedagógus munkájának középpontjában a tanítás, az ismeretátadás helyett tanulásszervezés, a tanulók önálló tanulásának irányítása kerül, s a tanítás módszerei helyett nagyobb hangsúlyt kapnak a tanuló módszerei. Ehhez társul a közös elveken alapuló fejlesztő értékelés alkalmazása, mely elvárás iskolánkban. A tanulói teljesítmények folyamatos mérését és ennek tükrében az egyéni teljesítmények összehasonlítását végzik a kollégák, a tanuló fejlesztése érdekében. A kompetenciamérések eredményeit elemezve határozzuk meg a szükséges szakmai fejlesztéseket. A tanulói eredmények javítását szem előtt tartva a jövőben is ezt szándékozom erősíteni a pedagógus közösségben. 12


3.5.2. A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása Az elmúlt másfél évtized alatt meggyőződésemmé vált, hogy az iskolák és vezetőik számára a legnagyobb kihívást az iskola környezetében végbemenő gyors változások jelentik. Nem találunk olyan jelentős pontot az iskola életében, működésében, amelyet az állandóság jellemezne. Egyre inkább szembesülünk napjainkra oly jellemző társadalmi-gazdasági változásokkal, melyek feltartóztathatatlanul begyűrűznek az iskolába. Az iskola sikere nagymértékben múlik azon, hogy tud-e felelni, környezete változásaira. Értekezleteken rendszeresen nyomon követjük, elemezzük a céljaink megvalósulását, kutatjuk az eredménytelenségek okát. Munkatársaimmal évről-évre vizsgáljuk az intézmény erősségeit és gyengeségeit. A szükséges változtatásokat végrehajtjuk. Nem könnyű területe a vezetői munkának. A változás szükségességének belátásától/beláttatásától hosszú út vezet a jó gyakorlatig. A tervek elkészítése, a cselekvés végrehajtása, a tevékenység ellenőrzése, és a szükséges beavatkozás tudatosságot, felkészültséget igényel a vezető és munkatársai részéről. Nyitott személyiségnek tartom magam, aki érdeklődéssel fogadja az innovációkat, a jó kezdeményezéseket, sőt magam is kezdeményezője vagyok újításoknak. Az intézmény hosszú és rövid távú terveit pontos feladatmeghatározással, végrehajtható feladatokkal igyekszem biztosítani. A terveket a nevelőtestülettel közösen készítjük, s az értékelés folyamata is közösen történik. A szükséges lépésekről, módosításokról szóló döntések is közös konzultáció eredményei. Az intézmény külső és belső környezetét és a folyamatban lévő és várható változásokat szem előtt tartva úgy ítélem meg, hogy az iskolánk értékrendje a pedagógiai programban megfogalmazott pedagógiai és nevelési elveink, a tanulási-tanítási folyamatokba ágyazottan biztosítják a fejlesztő hatást a jövőben is.

13


3.5.3. Önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása A pedagógusok elégedettségét kifejező állítások Az iskola nevelő-oktató munkája a pedagógiai program alapelveinek megfelelő napi pedagógiai gyakorlatot tükrözi. A pedagógusok a tanulók érdeklődését kiváltó tanítási módszereket alkalmaznak. A tanulók tantárgyi ellenőrzése rendszeres, tervezett és összehangolt. A tanulók tantárgyi értékelése egyértelmű követelmények és szempontok szerint történik, amelyet minden pedagógus betart. A tanulók megfelelő visszajelzést kapnak az értékelések eredményeiről, dolgozataikat a tanárok időben kijavítják. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka segíti a tanulókat, hogy felfedezzék és kibontakoztassák egyéni képességeiket. A felzárkóztatás kiemelt feladat az intézményben, a lemaradó tanulók tervszerűen és rendszeresen kapnak segítséget. Az intézmény a tehetség kibontakoztatására lehetőséget teremt. Az intézményben fontos szerepe van a közösségi nevelésnek. A diákcsoportokat az együttműködés és az előítélet-mentesség jellemzi. A nevelés és oktatás személyre szóló: a pedagógusok ismerik a tanulókat, testi és szellemi képességeiket, törődnek értelmi, érzelmi fejlődésükkel. Az intézmény tanórán kívüli tevékenységet szervez a tanulók számára (szakkörök, programok stb.). Az intézmény hangsúlyt fektet a tanulók környezettudatos nevelésére. Az intézmény hangsúlyt fektet az egészséges életmódra nevelésre, rendszeres mozgásra, sportolásra (sportkörök, versenyek stb.). Az intézmény hangsúlyt fektet a nemzeti hagyományok megismertetésére, a magyarságtudat, hazaszeretet alakítására. Az intézményben a tanulók megismerik az erkölcsi normákat, képessé válnak arra, hogy tudatosan vállalt értékrend szerint alakítsák életüket. Az intézményben a diákoknak lehetőségük van arra, hogy bekapcsolódjanak az őket érintő döntések előkészítésébe, véleményt nyilvánítsanak, és változásokat kezdeményezzenek. Az intézményben a szülőknek lehetőségük van arra, hogy bekapcsolódjanak a gyermekeiket érintő döntések előkészítésébe, véleményt nyilvánítsanak, és változásokat kezdeményezzenek. Az intézményvezető jelenléte meghatározó az intézményben. A vezető egyértelműen fogalmazza meg elvárásait és határozza meg a nevelőtestület feladatait, törekszik az egyenletes terhelés megvalósítására. Az intézményvezető fontosnak tartja a pedagógusok szakmai fejlődését: ezt segíti feladatmegbízásokkal, a célzott belső és külső továbbképzésekkel. Az intézményvezető hangsúlyt fektet a nevelőtestületen belül az etikus pedagógus-magatartás betartatására. Az intézményvezetés ellenőrző-értékelő tevékenysége folyamatos Az intézményvezetés visszajelzést ad a pedagógusoknak munkájukkal kapcsolatban: a visszajelzés és az értékelés korrekt és tényeken alapuló. Az intézményen belüli információáramlás kétirányú, a testület tagjai időben megkapják a munkájukhoz szükséges információkat. A vezető fontosnak tartja, elősegíti és igénybe veszi a pedagógusok szakmai együttműködését. A vezető igényli a véleményeket, támogatja a jó ötleteket. Az intézményben a pedagógiai-szakmai munka zavartalan végzéséhez szükséges eszközök rendelkezésre állnak. Az intézményben tervszerűen és hatékonyan működnek a szakmai munkaközösségek. Az intézményben a pedagógusok készek a szakmai fejlődésre, tanfolyamokon, továbbképzéseken vesznek részt, az itt szerzett ismereteket hasznosítják és egymásnak is átadják. Az intézményben a tanulók szüleivel való kapcsolattartás formái megfelelőek, hatékonyan biztosítják a szülők számára, hogy hozzájussanak az intézménnyel és gyermekükkel kapcsolatos információkhoz.

Összegzés 4 4 4 4 4 4 5 5 4 4 5 5 5 5 4 4 5 5 4 5 5 5 4 4 5 5 3 4 5 5

A pedagógusok értékelése vezetői munkámról 2015 tavaszán készült, megbízatásom negyedik évében. 5 fokú skálán értékelték tevékenységemet.

14


Nagy szórást mutatott az eszközellátottság megítélése s kirívóan alacsonyra is minősítette a tantestület. Valóban vannak hiányosságok az eszközellátottságban, különösen az IKT eszközökben illetve szaktantermünk sincs elegendő. Ez a helyzet a napokban és közeli jövőben jelentősen változik/változni fog. Az erőfeszítéseim ellenére nem mindenben tudok egyenletes teljesítményt nyújtani pedig nagy bennem az erre való igyekezet. Tisztában vagyok az erősségeimmel és hibáimmal. Képes vagyok a hibáimat, hiányosságaimat belátni és törekszem a változtatásra. Vezetői tevékenységemet folyamatosan vizsgálom, elemzem és időről–időre a kibővített iskolavezetéssel, illetve az egész munkatársi közösséggel is megosztom a tapasztalatokat. Érdeklődöm az iskolavezetés időszerű kérdései, információi iránt, rendszeresen élek a továbbképzések, konferenciák lehetőségével. Úgy gondolom, jó kommunikációs képességgel rendelkezem, s folyamatosan, nyíltan a legőszintébben naprakész információkkal tájékoztatom a közösséget a vezetés helyzetéről. Ennek a pedagógus kérdőívnek az eredménye kijelöli számomra az elkövetkező időszakra az önfejlesztésem alapját.

3.5.4. Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása Hitem szerint a vezetőnek a hatékonyságról alkotott felfogása, az eredményes működés megvalósításának képessége jelentősen befolyásolja az adott szervezet fejlődését. Napjainkban az iskoláztatás minősége, az ennek során felhasznált anyagi és humán források mértéke, ezek felhasználásának hatékonysága kulcsfontosságú kérdéssé vált. Meggyőződésem, hogy ma felértékelődött, az a fajta tudás és képesség, melynek segítségével a vezető hozzájárulhat a szervezeti célok és a szervezetben és azzal érintkezésben lévők egyéni céljainak harmonizálásához, az anyagi és humán erőforrások hatékony felhasználásához. Nagy jelentőséggel bír, hogy motiválni tudja az egyéneket és csoportokat; irányítani képes az egyének, csoportok és az intézmény munkájának elemzését, értékelését. Biztosítani tudja a helyi társadalommal a harmonikus kapcsolatot. Mindezzel segítve az iskola célrendszerének, imázsának formálását, figyelembe véve az közösség elvárásait. Mindezeket jól alkalmazva nemcsak a szervezet céljainak megvalósítása érhető el, hanem az is, hogy a beosztottak jól érezzék magukat. Elengedhetetlennek tartom, hogy ezekben a folyamatokban együttműködjek munkatársaimmal, hogy építhessek szakértelmükre, az együttműködésükre. Ezeket az együttműködéseket további új projektek és pályázatok megvalósításával szeretném még jobban erősíteni. Fontosnak tartom, hogy munkatársaim továbbra is érezzék, hogy erőfeszítéseikben mellettük állok, feladataikban támogatom őket. Szívemen viselem önbizalmuk erősítését, mentális egészségüket. Továbbra is azon dolgozom, hogy megteremtsem – a 15


napjainkban oly törékeny – bizalom légkörét a nyugodt munkavégzés feltételeit. Továbbra sem szándékozom beleszólni a munkába, amíg problémák nem jelentkeznek. Továbbra is úgy végzem vezetői feladataimat, hogy minden területen kellő tájékozottsággal rendelkezzem ahhoz, hogy a szükséges beavatkozásokat meg tudjam tenni. 3.5.5. Az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása Az intézmény vezetése tervszerű, folyamatos irányítást igényel. Négy telephelyen működik iskolánk, ez az adottság megköveteli, hogy folyamatosan és tervezett legyen a kollégák tájékoztatása, melyhez többféle kommunikációs eszközt használunk. A tájékoztatás kiterjed az operatív feladatokra, az intézmény dokumentumaira, a munkatervi, stratégiai tájékoztatókra, a működést befolyásoló jogi szabályozókra. Megítélésem szerint a megbeszéléseink, értekezleteink szakszerűek és hatékonyak, de ezen a téren is vannak még lehetőségek az eredményesség növelésére. Az intézmény szabályszerű működtetésének megszervezése, a szabályok betartatása és ellenőrzése kiemelt jelentőségű feladat, hiszen az iskolahasználók testi épsége, egészsége a kérdés. Az ellenőrzés feladatát a jövőben hatékonyabb feladatmegosztással szándékozom megszervezni. A legkritikusabb pontja munkánknak a pontos adminisztráció, amit csak szigorú ellenőrzésekkel lehet jó színvonalon tartani. A hatékony humánerőforrás-gazdálkodás egyenetlen időben és munkaterületeket illetően is: vannak területek, ahol a munkatársak leterheltsége nagymértékű az – átmenetileg – megoldhatatlan a szakemberhiány miatt. Folyamatos feladatom az iskola menedzselése. Hatáskörömnek megfelelően hatékonyan együttműködöm a fenntartóval az emberi, pénzügyi és tárgyi erőforrások biztosítása érdekében. A partnerekkel való folyamatos kapcsolattartás, az információk hozzáférési lehetőségének széleskörű biztosítása, az iskola és programjainak hirdetése, megjelentetése a honlapon. Arra törekszem, hogy szervezettebbé tegyem a városi újságban történő megjelenéseket, jobban kihasználjam a média adta lehetőségeket. Nagyon fontosnak tartom a környezettel való aktív kapcsolattartást, hogy naprakész információnk legyen a külvilágról, s a közvetlen társadalomnak, pedig rólunk. Aktív kapcsolatot kell tartani a település és a kistérség intézményeivel. Továbbra is fontosnak tartom, hogy élővé és tartalmasabbá tegyük kapcsolatunkat a városi önkormányzat mellett a helyi német kisebbségi önkormányzattal is. Továbbra is szeretném erősíteni a kapcsolatot a helyi civil szervezetekkel, művészeti csoportokkal és a gazdasági szereplőkkel, akik az intézmény munkáját segíteni, terveink végrehajtását támogatni tudják. Reményeim szerint az elkövetkezendő időben több pályázati lehetőség adódik, melylyel élni tudunk az iskolai fejlődése érdekében. 16


Igyekszem többször részt venni olyan konferenciákon, értekezleteken, ahol lehetőség nyílik más iskolák vezetőivel találkozni, megismerni más jellegű problémákat és megoldásokat. A szakértői tevékenységem során szerzett tapasztalataimat is szeretném kamatoztatni az iskola érdekében: más intézmények eredményeit, jó gyakorlatait, modell értékű kezdeményezéseit meg kívánom osztani a munkatársaimmal annak érdekében, hogy ötleteket merítsünk a megválaszolandó kérdéseinkre, problémáinkra.

4. ÖSSZEGZÉS Tizenöt év óta vagyok vezetője iskolánknak. Ennyi év után úgy merek vállalkozni a folytatásra, hogy biztos vagyok abban, e döntésem az intézménynek hasznára válik. Ez azt jelenti, hogy mindent megőrzünk, amit valamennyien értékesnek, jónak, fennmaradásra érdemesnek tartunk. Továbbfejlesztjük pedagógus közösségünk alkotó szellemiségét, pedagógiai érzékenységét, sokszínűségét, aktivitását, igényességét. Az értelemből fakadó szeretet pedagógiáját gyakorolva megőrizzük az egymás iránti bizalom, türelem, megértés, tisztelet és megbecsülés értékét. A mindennapi társadalmi-gazdasági változások folyamatos próbatétel elé állítják az iskolákat. A változások okainak, hatásainak megismerésére, megértésére törekedve fel kell készülni a folyamatok koordinálására, szabályozására. A gyorsan átalakuló, nehezen kiismerhető környezetben a döntéseknek sokkal nagyobb kockázata van, mint egy lassan változó, jól kiismerhető környezetben. A változó elvárásoknak csak egy rugalmas, megújulni képes szervezet képes megfelelni. Ennek megvalósításához innovatívnak és kreatívnak kell lenni a szervezetnek és vezetőjének. Ugyanakkor türelmesnek is, hiszen az emberek általában nem szeretik a változásokat, fontos számukra a biztonság, a nyugalom és a kiszámíthatóság. Ezért a folyamatos elemző vizsgálatok mellett, megtartjuk a valódi időtálló értékeket és felkészülünk a szükséges változásokra. Az intézmény jelenét úgy ítélem meg, hogy ma az egész iskolai közösség – szülők, pedagógusok, tanulók – számára a legfontosabb a kontinuitás, a mindennapi gyakorlatban megnyilvánuló, konszenzuson alapuló norma- és tevékenységi rendszer további erősítése. Ezért ezen újabb pályázatom kapcsán egy egész közösség számára kérek bizalmat, felhatalmazást és lehetőséget arra, hogy az elért eredményeket megszilárdíthassuk és továbbfejleszthessük. A program további folytatásához és megvalósításához kérem kollégáim és vezetőim bizalmát és támogatását. Dunavarsány, 2016. március 18. Vas Zoltánné 17

Működési koncepció és vezetői program a Dunavarsányi Árpád Fejedelem Általános Iskola működésének tükrében. (Részlet)

Recommend Documents