Mit tehet az iskola? Kitörési pontok a nemzetközi és hazai adatok tükrében
Lannert Judit elıadása Szécsény, 2011 április 29. Krúdy Gyula Mővelıdési Ház
TÁRKI-TUDOK ZRT.
1
Mirıl lesz szó? Mit mondanak a PISA tényei? Mit mondanak a magyar adatok? Az iskola szintjén mit lehet tenni?
TÁRKI-TUDOK ZRT.
2
2009-ben javult a magyar diákok szövegértési teljesítménye Az elsı három mérési ciklusban a szövegértés mutatói lényegében változatlanok voltak, eredményeink többnyire a nemzetközi mezıny utolsó harmadába pozicionáltak minket. Most ez a kép megváltozott, a 2006-os 482 pontról 2009re 494 pontra javultak az eredmények, ami az OECD átlagot is jelenti egyben. Örvendetes, hogy ez a fejlıdés elsısorban a legalsó szinteken elhelyezkedı tanulók számarányának csökkentésében követhetı nyomon: míg 2000-ben 22,7%, addig 2009-ben csupán 17,6% volt az arányuk. Ezzel párhuzamosan nıtt a legfelsı szintekhez tartozó tanulók aránya 5,1-rıl 6,1%-ra. Magyarországon 8%kal kerültek egymáshoz közelebb a leggyengébben és a legjobban teljesítık eredménye, a jelek szerint nem a legjobbak romlásának, hanem a leggyengébbek szignifikáns javulásának köszönhetıen. Forrás: PISA2009 Összefoglaló jelentés, OH, 2010
TÁRKI-TUDOK ZRT.
3
Forrás: PISA2009 Összefoglaló jelentés, OH, 2010 TÁRKI-TUDOK ZRT.
4
Forrás: PISA2009 Összefoglaló jelentés, OH, 2010 TÁRKI-TUDOK ZRT.
5
Forrás: PISA2009 Összefoglaló jelentés, OH, 2010 TÁRKI-TUDOK ZRT.
6
Forrás: PISA2009 Összefoglaló jelentés, OH, 2010 TÁRKI-TUDOK ZRT.
7
PISA vizsgálat tanulsága A korai szelekciót alkalmazó országok esetében a tanulók társadalmi háttere és teljesítménye között erısebb a kapcsolat. Azokban az országokban, ahol a tanulók többsége komprehenzív típusú középfokú iskolában jár, a teljesítmény és a társadalmi háttér közötti összefüggés gyengébb. A PISA vizsgálatok alapján azt is elmondhatjuk, hogy sikeresebbek azok az iskolarendszerek, amelyek egyenlı tanulási esélyt biztosítanak minden tanuló számára, függetlenül azok társadalmi, gazdasági státuszától. Ugyanakkor azokban az országokban, amelyekben több tanuló ismétel évet, és ahol a gyerekek különbözı típusú iskolákban tanulnak, a teljesítményük, képességeik szerint elkülönítve, alacsonyabb az iskolarendszer összteljesítménye.
TÁRKI-TUDOK ZRT.
8
PISA vizsgálat tanulsága Nem támasztható alá semmilyen tudományos ténnyel az a népi tévképzet, miszerint minél korábban szét kell a gyerekeket válogatni és mindenkinek a megfelelı képzést adni, annál inkább gondozzuk a tehetséget. A gyakorlat ezzel szemben azt mutatja, hogy minél korábbi az elkülönítés, annál nagyobb – a reflektálatlan és differenciálatlan pedagógia révén is - a társadalmi háttér szerinti különbség és annál kisebb az esélye annak, hogy a gyerekekben rejlı képességek a családi háttértıl függetlenül kibontakozhatnak. Ezáltal egyre nagyobb különbségek alakulnak ki és az oktatás összteljesítménye elmarad a várttól. A PISA vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy azokban az országokban, ahol többet költenek iskola elıtti nevelésre, és ahol többen járnak óvodába, ott jobbak az eredmények. A finn oktatás színvonalát akkor közelíthetjük meg, ha az erıforrásokat nem a közoktatás felsıbb szintjeire, hanem a korai szakaszra összpontosítjuk. Amennyiben a magyar iskolarendszer 20 év alatt elérné a finn szintet, az a most született generáció életében közel hatévnyi GDP többletet termelne (ez sok tízezer milliárd forint).
TÁRKI-TUDOK ZRT.
9
Minél korábban történik a beavatkozás, annál hatékonyabb
TÁRKI-TUDOK ZRT.
10
Zöld könyv, a magyar közoktatás megújításáért 2008 prioritásai/III A behozhatatlan induláskori lemaradások megelızése, a szegregáció csökkentése Prevenció már a kora gyermekkorban A védınıi hálózat teljeskörővé tétele A kisgyermekkori fejlesztés intézményrendszerének bıvítése Önkormányzati rendszer teljes átalakítása Közoktatási feladatellátási kötelezettség kistérségi szintre kerülése Kistérségi oktatási tankerületek létrehozása
TÁRKI-TUDOK ZRT.
11
A védınık körzetébe tartozó várandós anyák száma regionális bontásban (átlag) A védınık által ellátott gyerekek száma regionális bontásban (átlag), Tárki-Tudok- FSZK 17,12
18,00 16,00 14,00 12,00 10,00 8,00 6,00 4,00 2,00 0,00
13,32 10,31
8,89
11,96
11,44
9,83
242,93 246,46 235,09
250,00
247,71
230,49
202,48
200,00
9,41
231,06 196,60
150,00 100,00 50,00
G LA
ÁT
t úl án
un l -D
Dé
Du
ná
nt ú
l
tú l a tug Ny
zé
p -D
un
án
lf ö l l -A Kö
Dé
k- A
lf ö
ld
o. za És
za
k- M
o. -M
És
ép öz Bp
,K
d
G LA
án un
ÁT
tú
l tú
l-D
án
at -D
un
ná ug
Du
Ny
pzé Kö
Dé
nt úl
l
ld lf ö l-A
ld Al k-
za És
Dé
fö
M k-
za És
öz
ép
-M
o.
o.
0,00
Bp
,K
300,00
Forrás: Korai intervenciós intézményrendszer mőködése Magyarországon, Tárki-Tudok TÁRKI-TUDOK ZRT.
12
A védınık szerint fejlesztésre szoruló hat éven aluliak, a korai fejlesztı intézményekben fejlesztett gyermekek és a 0-4 éves népesség aránya megyénként, 2007 (%) Forrás: Népszámlálási adatok, KSH, Intézményi és Védınıi adatbázis, TÁRKI-TUDOK – FSZK
TÁRKI-TUDOK ZRT.
13
Az iskolába lépık közül 3 évet óvodába járók aránya, 2010
Forrás: Gáti Annamária számításai a KIR-Stat 2010 adatbázis alapján TÁRKI-TUDOK ZRT.
14
Magántanulók aránya, általános iskola, 2010
Forrás: Gáti Annamária számításai a KIR-Stat 2010 adatbázis alapján TÁRKI-TUDOK ZRT.
15
Tanulói teljesítmények pedagógiai programonként Forrás: OKM, 2008 Szövegértés kompetenciamérés 2008 6. évfolyam 1995/96-os születésőek Általános iskola
Átlag 527
8. évfolyam N
1993/94-es születésőek
77411
Általános iskola
6 évfolyamos gimnázium 8 évfolyamos gimnázium
599
Összesen
530
Átlag 507
581
10. évfolyam N 71978
1990-1992-es születésőek
Átlag
N
Szakiskola
395
15537
Szakközépiskola
493
33447
4 évfolyamos gimnázium
553
25871
4384
6 évfolyamos gimnázium
585
3671
590
2306
500
80857
3425
8 évfolyamos gimnázium
585
3086
8 évfolyamos gimnázium
80836
Összesen
514
79448
Összesen
Forrás: OKM 2008 adatbázisa alapján Lannert Judit számításai TÁRKI-TUDOK ZRT.
16
Diákoknak szóló programok gyakorisága, 2008,% Forrás: Erıszak az iskolában címő kutatás, Kölöknet
TÁRKI-TUDOK ZRT.
17
1000 tanulóra jutó tanítási és nem tanítási személyzet az alap és középfokon, 2007 Magyarország
92
EU19
83
OECD
76
0
Osztálytermi tanár
3
20
T anítási és kutatás i asszisztens
40
5
60
T anulókat szakmailag s egítı
5
5
6
80
Is kolavezetés
32
10
5
10
11
23
13
14
100
Adminisztráció
120
140
Karbantartás és üzemeltetés
Forrás: Education at a Glance, OECD, 2009 TÁRKI-TUDOK ZRT.
18
Állampolgári kompetenciákra ható tényezık (lineáris regresszió) lány (ref. fiú)
DE
FI
GR
HU
-2,58
-1,91
-1,77
-1,75
PL
PT -3,46
ns
SWE -4,16
könyvek száma otthon
2,45
1,65
1,76
2,23
1,12
1,56
2,95
barátokkal, házon kívül töltött alkalmak gyakorisága
-2,26
-2,79
-1,59
-1,73
-1,04
-1,59
-1,45
híradó nézése
1,87
2,46
1,58
ns
2,65
0,84
ns
napilap
2,19
ns
ns
-3,30
ns
-3,05
ns
továbbtanulási hajlandóság
3,29
6,13
6,38
6,02
6,01
2,25
4,90
anya iskolázottsága középfok (ref. alap vagy kevesebb)
3,23
-4,11
4,59
ns
3,99
3,02
ns
anya iskolázottsága felsıfok (ref. alap vagy kevesebb)
3,50
4,03
7,06
1,92
4,86
10,59
3,62
3-4 személyes háztartás (ref. 2 szem.)
ns
ns
8,25
ns
ns
-4,13
ns
5 vagy több személyes háztartás (ref. 2 szem.)
ns
-4,89
ns
ns
ns
-5,27
ns
nyitott tantermi klíma
0,81
ns
1,22
0,64
0,55
1,20
1,48
átlagosnál rosszabb társadalmi státuszú gyerekek aránya az iskolában
-0,19
ns
ns
-0,09
ns
-0,04
-0,14
Konstans
70,06
90,28
63,81
70,01
73,50
73,96
65,95
R2
0,31
0,21
0,31
0,34
0,28
0,3
0,24
Forrás: Gáti Annamária számításai a CIVED 1999 adatbázisa alapján TÁRKI-TUDOK ZRT.
19
Az iskolai szelekció csökkenti a társadalmi tıke összpotenciálját Az iskolák eltérı összetétele alapvetıen újraosztja a „hasznosságokat”. Új növekedési, vagy leszakadó pályára állítja az egyént, akaratán kívül is. Azáltal, hogy az elit elkülöníti magát a többi rétegtıl, megfosztja ıket attól az esélytıl, hogy a társadalmi tıkéjüket növeljék, ami egyrészt az elittel való interakció során tudna gazdagodni. A kapcsolati hálók csonkasága azon túl, hogy nem segíti elı egy erıs normarendszer kialakulását, esélytelenné teszi a hátrányos helyzető gyerekeket, hogy külsı társadalmi kapcsolathálókkal ki tudjanak törni helyzetükbıl. A szelekció csökkentését megcélzó lépések az elit részérıl azt a felismerést követelnék, hogy amennyiben ragaszkodnak a társadalmi tıke egyenlıtlen eloszlásából fakadó elit pozíciójukhoz, azzal csökkentik a társadalmi tıke összpotenciálját. A demokratikusabb és kevésbé szelektív iskolarendszerő országok és tanulóinak magasabb szintő gazdasági és tanulmányi teljesítménye is azt mutatja, hogy a társadalmi tıke kulturális és gazdasági tıkévé transzformálható. A nemzetek közötti versenyben így óhatatlanul lemaradnak azok, akik a társadalmi tıke koncentrációjával egyben fékezik a kulturális és gazdasági tıke növekedését is.
TÁRKI-TUDOK ZRT.
20
A pedagógus kulcsszereplı A hátrányos helyzető gyerekek kapcsolathálóit ki kell terjeszteni, tartós kapcsolatba hozva ıket azokkal, akik nagyobb rátekintéssel, erıteljesebb jövıképpel rendelkeznek Azokban az iskolákban, ahol a pedagógusok hozzáértıen foglalkoznak és törıdnek a fiatalokkal, és akik vonzó mintát nyújtanak, ott példaképpé tudnak válni. Az iskola jó hangulata és a pedagógus elhivatottsága különösen azoknál a tanulóknál növeli a továbbtanulási aspirációs szintet – azáltal, hogy e tanulók számára a tanulás a pozitív iskolai hatások miatt fontossá válik – akiknek hátrányos helyzetükbıl kifolyólag szerényebb a társadalmi tıkéje.
TÁRKI-TUDOK ZRT.
21
Konkrétan, mit tehetünk? Központi szinten • Meg kell akadályozni, hogy leépüljenek az eddig jól mőködı rendszerek: védını, gyerekorvos,napközi • Holisztikus szemléletre van szükség térben és idıben: tehát a gyermek útját születésétıl az érettségiig kellene követni, a család, iskola és a helyi közösség közös erıfeszítése is szükséges • A helyi szereplıket hagyni kell kibontakozni, de helyzetbe is kell ehhez hozni ıket • A hátrányokat csökkenteni kívánó kísérletek fenntarthatóságát meg kellene oldani, azokat rendszerbe szervezni (IPR, gyerekház, tanoda, FÁK, második esély iskolái, kollégiumok) Helyi szinten az iskolának növelni kell a tanulók társadalmi tıkéjét (azzal, hogy a sajátját is növeli és erre rákapcsolja a tanulót), ezért: • nyitottnak (elfogadónak) kell lennie, • pedagógiai módszereiben személyreszabottnak és differenciáltnak, • kreatívan kell a kapcsolatait építenie és ápolnia a szőkebb környezetével (család, helyi közösség, szakmai segítık, egyéb hálózatok), és tágabb környezetével (internet, pályázatok, partneriskolák) • különösen figyelnie kell a koragyermekkori szakaszra (óvodával kapcsolat), • ugyanígy a továbbtanulási utakra is (kapcsolódó középfokú, felsıfokú oktatás, szakképzés) • egésznapos iskola, szakkörök biztosítása TÁRKI-TUDOK ZRT.
22
Köszönöm a figyelmet.
www.tarki-tudok.hu
TÁRKI-TUDOK ZRT.
23
