Mit találsz benne. Bemutatkozik a kabalafiguránk. Rendőri intézkedések - Elfogás. Bűncselekmények Garázdaság. Interjú Dr

Ifjúsági Bűnmegelőzési Magazin

I. évfolyam 2. szám 2014 Június

Mit találsz benne Bemutatkozik a kabalafiguránk Rendőri intézkedések - Elfogás Bűncselekmények – Garázdaság Interjú – Dr. Berár Iván Biztonságban két keréken Vízparton biztonságban Rendőrség története

Támogatóink: Budapesti Rendőr-főkapitányság, BRFK Bűnmegelőzési Osztály, valamint az V. és XI. kerületi Rendőrkapitányság

1



Bemutatkozik a kabalafiguránk

Sziasztok! Igen jól látjátok, nincs még nevem! Ez a ti dolgotok lesz, nektek kell kitalálni, hogy hívjanak engem! Én egy komondor vagyok, egyike a kilenc magyar kutyafajtának. A jellememről pár szó: Nyugodt, megfontolt, de szükség esetén roppant gyors és pontos vagyok. Ha támadnom kell, rohamom mindenkit elsöpör, ha védelmeznem kell nem ismerek félelmet. Amikor dolgozom, mindent megteszek, fáradhatatlanul őrzöm szeretteimet és házam táját.

Kérlek Titeket, találjatok nekem nevet és küldjétek el az alábbi email elérhetőségek egyikére. Akinek a névadása a legjobban sikerül rendőrségi ajándékcsomagot és egy dedikált példányt kap rólam.

egy

Határidő 2014 október 15.

[email protected] [email protected] [email protected]


2



Gyebrovszky Petra

Rendőri intézkedések 1. rész

Előző számunkban a rendőri intézkedések közül az igazoltatást tekintettük át. Azért kezdtük ezzel, mert egyrészt minden intézkedésnek szinte az első lépése az igazoltatás, tehát a személyazonosság megállapítása, másrészt ez a legáltalánosabb intézkedés. Az igazoltatás során megállapított információkból következnek a további rendőri intézkedések. Most a további intézkedések közül az elfogást szeretnénk bemutatni számotokra.

Elfogás A rendőr elfogja azt,

- akit szándékos bűncselekmény elkövetésén tetten értek, Mit is jelent ez?: Vegyünk egy példát: Úgy döntesz, hogy az áruházban elteszel valamit a táskádba, kabátodba, ruhádba, és ezt nem akarod kifizetni. Elmész a pénztárt mellett, és nem fizetsz, majd megállítanak a biztonsági őrök. Mivel úgy gondolják, hogy van nálad (innentől kezdve- már) lopott tárgy. Ezért egy biztonsági helységbe kísérnek az őrök és ott megkérnek rá ad elő azt, ami nálad van és nem fizettél érte. Ha megteszed, jegyzőkönyvet vesznek fel és értesítik a rendőrséget. Amennyiben te ezt megtagadod, hívják a rendőrséget és ruházatátvizsgálást hajtanak végre rajtad és csomagodat is átvizsgálják. Ha nálad van az ellopott tárgy, akkor a bolt felveszi a jegyzőkönyvet. A rendőrhatóság pedig az értékhatárnak megfelelően dönt az elfogásról vagy a helyszínbírságolásról. /Ezeket a későbbiek folynám következő lapszámainkban részletesen elmagyarázzuk./

- aki ellen elfogatóparancsot adtak ki, (hazai, európai, nemzetközi) Mit is jelent ez?: A példa: Történik egy bűncselekmény, a rendőrség kideríti ki volt az elkövető. Keressük a lakcímén, egyéb olyan helyeken ahol a megtudott információk alapján lehet, de nem találjuk. Ekkor a személyes adatait, nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, lakcímét, fényképét, különös ismertetőjegyeit felvisszük a körzési adatbázisba. Ez az adatbázis a rendőrség minden munkatársa számára hozzáférhető. Ha szükséges nemzetközi európai elfogatóparancs kiadásra is sor kerülhet. Ekkor az adatokat a külföldi rendőrségek is látják. Az igazoltatás során, mikor a rendőr a személyazonosságot kérdezi ebben az adatbázisban is lekér mindenkit, akivel szemben intézkedik. Ha találat van – tehát körözik az adatok alapján - akkor beviszik a rendőrkapitányságra.


3



- akivel szemben személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedést rendeltek el, Mit is jelent ez?: Például, valaki elkövetett egy bűncselekmény. A bíróság úgy gondolja, hogy ezt a bűncselekményt olyan állapotban követhet el amikor lehet, hogy nem volt beszámítható,(csak betegség következtében, nem alkohol és drog hatása alatt) ezért az elmeállapotának megfigyelése válik szükségessé. Erről kiad egy okiratot, amiben az adott személy megfigyelését kérheti egy olyan helyen (IMEI) ahol a szakemberek meg tudják állapítani, hogy az elkövetés idején milyen elmeállapotban volt. Ez nem önként választható ezt, ha akarja, ha nem megteszik vele. A rendőrség feladata, felkutatni, és a megfigyelésre szakosodott intézménybe szállítani.

- aki a személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés hatálya alatt megszökött vagy egyes esetekbe annak szabályait megszegte Ezt a pontot két részre érdemes osztani. Az egyik, hogy megszökött. Mit is jelent ez?: Folytassuk az előző példát, tehát az elkövetőnk elmeállapotának megfigyelését kérte a bíróság, ő oda beszállításra kerül. Ebben az intézményben meghatározott ideig bent kell maradnia, ha ezalatt az idő alatt az intézmény területét engedély nélkül elhagyja, akkor azt úgy kell tekinteni, hogy ő onnan megszökött. Ekkor megpróbálják felkutatni, ennek sikertelensége esetén körözést rendelik el. A másik, hogy a szabályokat megszegte. - a fogvatartás helyéről engedéllyel távozott, de a megadott időpontra nem tért vissza, Mit jelent ez?: Vannak olyan esetek, mikor a büntetés-végrehajtási intézet a börtön, a kiemelkedően jó / nem véletlenül írom így/ magatartást megjutalmazza azzal, hogy eltávozást kap. Azaz elhagyhatja a börtönt és meglátogathatja a családját. Ilyenkor meghatározzák, hogy mikorra kell visszamenni az intézetbe, aki a megadott időpontba nem megy vissza azt szökött rabnak tekintik. Felkutatására és körözésre intézkednek.


4



- a lakhelyelhagyási tilalom, a házi őrizet, valamint a távoltartás szabályait szegte meg. (mindegyik a személyi szabadságot és a szabad helymegválasztást korlátozza) Mit jelent ez?: A házi őrizet azt jelenti, hogy - a bíró döntése alapján - az elkövető nem hagyhatja el azt lakást, házat, ahol állandó vagy bejelentett lakcíme van ahol él. Azt, hogy a szabályt betartja e, a rendőrség ellenőrzi, esetenként napjában többször is különböző időpontokban. A lakhelyelhagyási tilalom azt jelenti, - szintén a bíró dönt el - hogy az elkövető nem hagyhatja el azt a tele pülést, ahol az állandó vagy bejelentett lakcíme van. Ebben az esetben lakhelyelhagyási tilalommal érintett személynek kell minden héten az adott rendőrkapitányságon jelentkeznie. Amennyiben valakinek két lakcíme is van egy állandó és egy bejelentett ideiglenes akkor a bíróság meghatározza, hogy melyik címen, vagy me lyik településen kell tartózkodnia. A távoltartás estén a bíróság azt határozata meg, hogy hová (kinek a közelébe) nem mehet az illető (kérelmezhető például családon belüli erőszak vagy zaklatás esetén is) Külföldi példaként talán már hallottatok ilyet, hogy mondjuk, valaki nem mehet Paris Hilton közelébe. Aki ezt megteszi, a szabadságát kockáztatja. Külföldről már hallhattatok ilyet, hogy valaki meghatározott távolságon belül nem közelítheti meg Paris Hiltont.

- aki az országban jogellenesen tartózkodik, Mit jelent ez?: Egy példa: Az igazoltatás során egy külföldi állampolgár olyan útlevéllel vagy személy igazolvánnyal igazolja magát, amelynek érvényességi ideje lejárt, vagy nem rendelkezik vízummal, tartózkodási engedéllyel, ebben az esetben eljárást kezdeményeznek vele szemben, (idegenrendészeti eljárást) és kiutasítják az ország területéről.

- javítóintézeti nevelés alól kivonta magát, Mit jelent ez?: A javítóintézeti nevelés tulajdonképpen a fiatalkorúnak büntetés-végrehajtásának helyszíne, a felnőttek börtönének megfelelője. A fiatalkorúak esetében is van lehetőség arra, hogy magatartásáért, vagy a tanulásban, a munkában elért eredményeiért, továbbá rendkívüli helyzetben tanúsított helytállásáért jutalomban részesíthető legyen. A jutalom kimenő,(1x max. 12 óra/ hó) a jutalom eltávozás, (2x max. 5 nap/ év), a jutalom szabadság, (1x max. 10 nap/év) Abban az esetben, ha a fiatalkorú kimenő, eltávozás vagy szabadság időtartamát követően az intézménybe nem tér vissza, akkor körözését rendelik el, és megtalálása esetén az adott intézménybe szállítják be. Utána ilyen jutalomban már nem nagyon lesz része.

Kilép a részeg a kocsmából, és imbolyogva, szabálytalanul próbál az autók között átjutni a túloldalra. Meglátja a rendőr, és rászól: - Menjen csak vissza! - Vi... visszamennék én, de már egy vasam se maradt!


5



Gyebrovszky Petra

Bűncselekmények Garázdaság

Előző, májusi lapszámunkban a rablást mutattuk be, két megtörtént eseten keresztül. Akkor azt próbáltuk bemutatni nektek, hogy milyen magatartásokkal kerülhető el az áldozattá válás vagy csökkenthető a sérülés és az anyagi kár. Mostani, júniusi számunkban a garázdaságot szeretnénk elemezni (szemléltetni). Egyrészt mivel a nyári időszakban, a szórakozások, bulizások, italozások nyomán ugrásszerűen megnövekszik a számuk, másrészt a statisztikai adatok (Budapesten a garázdaságok kb. 20 %át fiatalkorúak követik el) is azt mutatják, hogy a fiatal korosztályban ez az egyik leggyakoribb bűncselekmény. Hogy mi az oka? Valószínűleg az, hogy cselekményüket csak viccnek gondolják. Pedig nem az! A Btk 339. § alapján (1) Aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a garázdaságot a) csoportosan, b) a köznyugalmat súlyosan megzavarva, Értelmezés c) fegyveresen, A garázdaság a köznyugalom elleni bűncselekmények közé tartozik, d) felfegyverkezve vagy ez azt jelenti, hogy a társadalmi kapcsolatok, közösségi együttélés és e) nyilvános rendezvényen az erkölcsi szabályok tiszteletben tartását védelmezi. követik el.

Kihívóan közösségellenes magatartás: a társadalmi együttélés szabályainak semmibevétele nyílt, provokatív, agresszív módon

Erőszakos magatartás: mely irányulhat személy és tárgy (jogilag megfogalmazva dolog ) ellen. személy elleni: - egyszerű érintéssel, mely támadó jellegű – lökdösés, rángatás, ütlegelés, arculütés, más megdobásával dolog elleni: - tárgyak dobálása, rugdosása, ütögetése ( nem szükséges a tárgyban való károkozás)


6



Még egy feltétele van a garázdaság megállapításának, mégpedig az, hogy alkalmas legyen megbotránkozás vagy riadalom keltésére, azaz fenn áll a lehetőségen annak, hogy mások észrevegyék vagy tudomást szerezzenek róla és az bennük például felháborodást, nemtetszést, méltatlankodást, vagy éppen félelmet, veszélyérzetet, ijedtséget keltsenek. Nem feltétel azonban az, hogy ez az elkövetéssel egy azon időben történjen.

Minősítő körülmények: (melyek még súlyosabbá teszik az elkövetést és ezzel együtt a büntetést is)

Csoportosan: a bűncselekmény elkövetésében minimum három fő vesz részt a helyszínen vagy annak közelében

Fegyveresen: a bűncselekményt fegyveresen követi el az aki, lőfegyvert, robbanóanyagot,robbantószert, vagy ezek utánzatát tartja magánál

Köznyugalmat súlyosan megzavarva: ha a megbotránkozás, illetve a riadalom keltés ténylegesen bekövetkezik, és az nagyobb embercsoportot, például egy városrészt vagy kerületet érint.

Nyilvános rendezvényen: a bűncselekmény elkövetése, például békés összejövetelek, felvonulások, tüntetések alatt, vagy olyan rendezvények során történik, amely mindenki számára azonos feltételek mellett nyitva áll.

Felfegyverkezve: az ellenállás leküzdése vagy megakadályozása érdekében az élet kioltására alkalmas egyéb eszköz (pl. kés, olló, baseballütő, vascső, stb…)

Egy elgondolkodtató példa csoportos garázdaságra


7



A garázdaság gyakran társul más bűncselekményekhez, mint például a könnyű testi sértés (8 napon belül gyógyuló sérülés) vagy a rongálás, ha kisebb kárt okoz (50.001-500.000 forint között), illetőleg például az 50.000 forint alatti, de például, falfirka (grafiti) elhelyezésével történt) Ebben az esetben mindkét bűncselekmény (tehát garázdaság és könnyű testi sértés vagy garázdaság és kisebb értékű rongálás) elkövetését megállapítják és a büntetést (kártérítést) is így határozzák meg. Itt jegyeznénk meg továbbá, hogy a garázdaságnak szabálysértési formája is létezik, különbség, hogy ez esetben nem történik erőszakos magatartás. (pl: felrobbantott petárda, ha az sem emberre, sem tárgyra közvetlen hatást nem fejt ki) Az említett két másik bűncselekményről bővebben a további lapszámainkban fogunk beszélni.

Esetek Ezeken a történeteken keresztül a bűncselekmény leggyakoribb előfordulási formáit szeretnénk bemutatni, hogy így számotokra is eldönthető legyen, hogy hol a határ a buli és a bűncselekmény között.

Három fiatal 14 és 18 év közöttiek, egy téren padokat tört össze, agyag virágcserepeket döntött fel és a téren levő szökőkút kupoláját is összetörték, valamint egy épület falán található feliratokat is leszaggatták. (csoportos garázdaság és rongálás)

Köztéri padok rongálása- így tuti, hogy kényelmesebb

Két fiatal egy lakótelepen járműveket rongált meg, úgy hogy azok visszapillantó tükrét, ablaktörlő lapátját letörte, a lépcsőházakban a virágcserepeket összetörték, lábtörlőket szétdobálták. A környéken levő kertes házak postaládáit, csengőit leszakították, kukákat borogattak fel és egy nyilvános telefonkészüléket is tönkretettek. (garázdaság és rongálás)

Letört visszapillantó tükör – nem túl szívderítő látvány reggeli ébredésnek


8



Egy vidéki kisvárosban 8 fő 15-16 éves diák összeszólalkozott, majd verekedett össze az egyik óraközi szünetben, a verekedésnek végül már csak a rendőrök tudtak véget vetni. (csoportos garázdaság)

Ez a legjobb módszer a vita elrendezésére?

Egy vidéki kisvárosban egy 16 és egy 17 éves fiú ásónyéllel és egy karddal támadott meg egy 50 év körüli férfit, vélhetően egy korábbi nézeteltérésük miatt. A támadás során végül személyi sérülés nem történt. (felfegyverkezve elkövetett garázdaság)

Biztos, hogy mindenre az agresszió és az erőszak a helyes válasz?

Két 17 éves fiatal az egyik budapesti kerületben, lakókörnyezetükben sétálva, a környék összes szelektív hulladékgyűjtő kukáját megkísérelte felgyújtani, - mert ők unatkoztak - valahol, sajnos sikerrel is jártak. A tűzoltók pedig oltották a tűzet utánuk. Csak példaként egy nagyméretű szelektív hulladékgyűjtő értéke kb. 170.000 forint. Nem szép látvány és nem utolsó sorban egészségtelen az égés közben felszabaduló anyag

Szintén egy budapesti kerületben egy jól sikerült buli után 3 tizenéves fiatal úgy gondolta, hogy neki fel kell mászniuk a környéken parkoló autók tetejére és azokon végigsétálni, ugrálni. 4 fő társuk az utca másik oldaláról nézte és nevetett rajta. ( garázdaság és rongálás) De vajon nevetnél akkor is, ha a Ti kocsitokon sétált volna végig valaki?

Attól, hogy medve, ez garázdaság lenne.


9



Egy vidéki városban három fiatal (17-20 év közöttiek) egy a parkban található csemetefát tövestől kihúzott, majd egyikük elhúzta az úttestig és otthagyta, egy másik csemetefa tartóját pedig széttörték. Az eljárás során kiderült, hogy a fiatalok a sikeres vizsgájukat megünnepelve iszogattak, majd tönkretették a parkot. A buli a rendőrség épületében ért véget. Megérte? (garázdaság és rongálás)

Szívszorító látvány....

Egy kis felüdítő vicc a végére. A kép azt hiszem magáért beszél !

Forrás: Police.hu, 2012. évi C. törvény a büntető törvénykönyvről, 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, 1989. évi III. törvény A gyűlekezési jogról, Büntetőjog különös rész II. – Rejtjel kiadó 2013.


10



Kállai Barbara

Interjú Dr. Berár Iván rendőr ezredes

Mikor, és hogyan kezdődött a rendőri pályája? - A Jogi Egyetemen egy évet végeztem, utána átjelentkeztem a Rendőrtiszti Főiskolára, ahol előfelvételt nyertem, ekkor még civilként nem lehetett elkezdeni a főiskolát ezért, Szombathelyre bevonultam. Itt határőr tiszthelyettes lettem. 1992-ben kezdtem a főiskolát, melyet 1995-ben befejeztem. Innen a II. kerületi Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztályára kerültem, mint kezdő vizsgáló. Vizsgálóként végigjártam a ranglétrát, vizsgáló, fővizsgáló, kiemelt fővizsgáló, később osztályvezető helyettes, majd osztályvezető lettem. Életem ezen, tizenöt éves szakaszában nagyon sokat tanultam a rendőri a szakma szeretetéről. 2010.ben felkértek a BRFK Gazdaságvédelmi Főosztály vezetésére, amit elvállaltam. 2013 novemberében az V. kerületi Rendőrkapitányság vezetésével bíztak meg. Milyen gondolatok fogalmazódtak meg Önben, amikor beindult az iskolai bűnmegelőzési tanácsadói hálózat? - Amikor meghallottam pozitív gondolataim támadtak, mivel így lényegesen hatékonyabban, szélesebb körben lehet eljutni a bűncselekménnyel érintett korosztály felé és adott esetben olyan magatartás-mintákat, attitűdöket közvetíteni feléjük, amikkel a bűncselekmények elkerülhetőek. A bűncselekmények elkerülésének leglényegesebb része a prevenció (megelőzés), mely során már korai életkorban olyan szocializációs mintákat lehet mutatni melyek a közösségi biztonság szempontjainak megfelelnek, Milyen a fiatalokat érintő bűncselekménnyel találkozott már? - Szinte mindennel. A gyermekeket találkoztam. Ami azért is viseli meg gyermek közelébe, azok az emberek, kapcsolatban a társadalom megítélése törvénykönyvvel.

ért szexuális erőszak volt a legdurvább bűncselekmény, amivel az embert, mert adott esetben a bizalmat kihasználva férkőztek a akiknek a gondozás, nevelés, felügyelet lenne a feladata. De ezzel és tolerancia-szintje maximálisan egységben van a Magyar Büntető


11



Ön szerint miben tud a rendőrség a leginkább segíteni a fiataloknak? - Nagyon sok mindenben tud a gyerekeknek segíteni a rendőrség. Például megérteni a körülöttük levő világot, elmondani miért vannak a szabályok, törvények, hogy ezek hogyan védik, óvják őket. Szabálytudatot, szabálykövető magatartást, és azt, hogy hogyan tudnak kiegyensúlyozott, békés egymás mellett élést kialakítani maguk körül. Véleménye szerint a mai fiatalok nagyobb veszélynek vannak kitéve, mint régen? - Szokás mondani, hogy igen. De itt az is kérdésként merül fel, hogy vajon régebben csak elkerülték-e ezeket a problémákat, amit ma tudatosan felvállalunk. A virtuális térben azonban a gyermekek lényegesen nagyobb veszélyben vannak, mint gondolnák, mivel az elkövetők láthatatlanok maradnak. Több potenciális áldozathoz, lényegesen gyorsabban jutnak el. Az információ-áramlás azonnali, kontroll nélküli, ami így veszélyesebb. Nincs a gyerekek részére pozitív választási lehetőség, ezért találom jónak ezt az újságot, is, aminek egy pozitív kampányüzenete is van: Van más lehetőség! Ennek folytatásaként a későbbiek folyamán, az interneten szélesebb körben is megjelenni, a gyermekek részére elfogadható módon, azonnali online segítségnyújtással, zárt chat szoba lehetőséggel. A belvárosban nagyon sok fiatalokat vonzó szórakozóhely van. Milyen tanácsokat adna a szórakozni vágyó fiataloknak? - A belváros „buli negyedét” figyelembe véve a Budapest Rendőr-főkapitányág V, VI. és VII. kerületi rendőrkapitányság munkatársai a helyi önkormányzatokkal összefogva átfogó ellenőrzéseket tart a szórakozóhelyeken és környezetükben. A projekt céljai közé tartozik a biztonságos szórakozás elősegítése, amiben az öngondoskodás, a saját biztonságuk és értékeik védelmének módjaira történő felhívás, felvilágosítás is bele tartozik. A fiatalok védelme az őket veszélyeztető bűncselekmények ellen, ami a szórakozással összefüggésbe hozható. Ilyenek a lopások, kifosztások, leitatások, sajnos az italba kevert bódító-kábító anyagokat is sok esetben használják bűncselekményének elkövetéshez. A fiatalok figyelmét szeretnék felhívni arra is, hogy az állandó rendőri jelenlét az azonnal segítségnyújtást is elősegíti.


12



Kállai Barbara

Biztonságban két keréken

Jön a nyár és a nagy melegek, kezdődnek a hőségriadók. A nagy melegben mindenki türelmetlenebb, ingerlékenyebb, figyelmetlenebb az átlagnál. Ilyen melegben a mentők megerősített szolgálatban vannak, hiszen nem csak a balesetek, hanem a magas hőmérséklet és a napsütés okozta sérülések is igen nagy számban fordulnak elő. Alapvető és egyértelmű dolog az, hogy IGYÁL, sokat, lehetőleg vizet, de ilyen melegben szinte mindegy milyen folyadékot iszol, csak igyál.(kávé alkohol nem ajánlott hiszen vizeletható hatású) Ha érzed, hogy már sokszor kell megnyalni a szád szélét, ha kicsit kapar a torkod, állj meg és igyál. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a fokozott folyadékveszteség mellett fokozott só veszteség is jelentkezik. Verejtékezéssel átlagosan 0,15-0,20 százalékos sótartalomveszteséggel számolhatunk. Ebben az esetben jelentős szerepet töltenek be a megfelelő ásványianyag-tartalommal rendelkező folyadékok, hiszen nemcsak a nátriumtartalmat kell pótolni, hanem a káliumot, a magnéziumot és a kalciumot is. Ilyenkor jó szolgálatot tehetnek az izotóniás italok, de a magas ásványi anyag koncentrációjú ásványvizek is.


13


Hőguta: Erre a pontra nem jutsz el, ha a folyadék- és ásványianyagpótlás megvan. Azonban ha mégis megtötrénik, akkor azonnal mentőt kell hívni. Ilyenkor a verejtékezés leáll, a szervezet pánikreakcióba kerül, felhevül és nem ad le hőt. Jellegzetes tünetei: a kivörösödött, tűzforró bőr, a bizonytalan mozgás, a félrebeszélés. A mentők kiérkeztéig el lehet kezdeni a hűtést a bokáknál, csuklónál és a tarkónál, de legjobb ha minden ruházatától megszabadítva az egész testet hűtjük, mindezt félig ülő helyzetben.


Szerencsére a hőguta nem olyan gyakori a szervezet hamarabb figyelmeztet, de motoron és kerékpáron a menetszél miatt ez is lehet csalóka. Nagyobb baj a napszúrás, ami elég gyakori jelenség. Nagyon fontos tehát, hogy a nap legmelegebb óráiban – 11 és 15 óra között – ne tartózkodjunk tűző napon, kerüljük a túlöltözést (motorozáskor nem megoldható ugye…), és igyunk legalább egy literrel többet az ideális napi másfél-két liter folyadéknál. Motoron pedig mindig legyen nálad folyadék, esetleg egy sós keksz, kis szőlőcukor; ha érzed a szád szárazságát, állj meg! Amúgy is jót tesz egy kis tornáztatás a testednek, igyál sokat, maradj árnyékban és csak utána indulj újra útnak.

A hőségriasztás fokozatai, teendői és elrendelése 1. fokozat (Tájékoztatási fokozat) Kritériuma:az előrejelzések szerint a napi középhőmérséklet legalább 1 napig meghaladja a 25 CC-ot. Teendők:Az ÁNTSZ-nek jelent feladatot. Saját belső rendszerén keresztül információkkal látja el regionális és kistérségi intézeteit. Az önkormányzatok saját döntésük alapján tájékoztatják a lakosságot a helyi médiákon keresztül. 2. fokozat: (1. fokú riasztás) Kritériuma:az előrejelzések szerint a napi középhőmérséklet legalább 3 napig meghaladja a 25 CC-ot. Teendők:Az országos tisztifőorvos az ÁNTSZ intézményi hálózatán keresztül értesíti az egészségügyi intézményeket, a mentőszolgálatot, az alapellátó háziorvosi, védőnői szolgálatokat és az önkormányzatokat a hőségriadó időtartamáról, fokozatáról. Az önkormányzatok feladata saját (elsősorban szociális ellátó) intézményrendszerének értesítése, a lakosság figyelmeztetése az egészséget érintő megelőző intézkedések megtételére. 3. fokozat: (2. fokú riasztás) Kritériuma:az előrejelzések szerint a napi középhőmérséklet legalább 3 napig meghaladja a 27 CC-ot. Teendők:A 2. fokozatnál megtett intézkedések betartásának ellenőrzése. A média és az önkormányzatok útján a lakosság általános tájékoztatása. Az egészségügyi ellátó intézmények, szociális otthonok, karitatív intézmények, bölcsődék, óvodák, napközi otthonok, nyári táborok kiértesítése, a védelmet szolgáló intézkedések bevezetése.


14



Gyebrovszky Petra

Vízparton – biztonságban Jó tanácsok vízparton nyaralóknak és bulizóknak!

Hamarosan itt a vakáció és vele együtt a strandidő is. A nyárra való tekintettel szeretnénk veletek megosztani néhány hasznos tanácsot, amit a fürdőzés előtt és alatt érdemes figyelembe venni, mind baleset-, mind bűnmegelőzési szempontból.

1. A strandra is csak a legszükségesebb okmányokat vigyük magunkkal! (diákigazolvány, vagy személyi igazolvány, vagy jogosítvány és a lakcímkártya) Ha nagyon szükséges, akkor mobiltelefon, ide végképp nem fontos a bankkártya!

2. Lakáskulcsot csak akkor vigyünk, ha tényleg nem lesz otthon senki. 3. Ékszereket ne vigyünk a strandra, azokat lehetőleg még otthon vegyük le! Nem szükségesek ilyen helyre.

4. A strandra úgy induljunk, hogy, amit a kocsiba akarunk hagyni, azt ne ott a strand parkolójában tegyük be a csomagtartóba!

5. Az autónk zárt állapotát inkább kétszer ellenőrizzük, mint egyszer sem! 6. A strandra bevitt értéktárgyainkat vagy tegyük értékmegőrzőbe, ha van ott olyan vagy valaki vigyázzon rájuk! Higgyétek el, időnként megéri a lemondás!

7. Ne rongáljuk, firkáljuk strandon kihelyezett padokat, a vízben levő stégeket, csónakokat, vízi bicikliket stb... (rongálás, garázdaság – lásd a magazinban)

8. Még viccből se próbáljunk meg csónakokat, vízi bicikliket, egyéb vízi járműveket engedély nélkül használatba venni!

9. Olyan helyen fürödjünk, ahol engedélyezett! Ha valahol ez nem lehetséges, annak meg van az oka, és nem az hogy mi rosszul érezzük magunkat! A kijelölt fürdőhelyeken életmentésre kiképzett személyek is vannak.

10. Ne fogadjunk el idegentől italt! 11. Lehetőség szerint csak sötétedésig legyünk a vízben. Sötétedés után csak ott, ahol megvilágított a vízfelület és még biztonságosan leér a lábunk. Támogatóink: Budapesti Rendőr-főkapitányság, BRFK Bűnmegelőzési Osztály, valamint az V. és XI. kerületi Rendőrkapitányság

15



12. Ne fürödjünk közvetlenül evés után! (oka: étkezés után kitágulnak a hasi erek, amitől ott vérbőség keletkezik, viszont ilyenkor az egyéb szervekbe (szív, tüdő, agy) kevesebb vér jut. Így azok működése lelassul, így kialakulhat szívritmuszavar, ájulás, továbbá az izommunkához szintén több vérre van szükség, ami szintén nehezíti az életfontosságú szervek működését. )

13. Napozás után ne rohanjunk vagy ugorjunk egyből a vízbe! Ezt a matracról se tegyük. Először hűtsük le a testünket zuhanyzással vagy a kezünkkel locsoljuk végig. összeomlás)

(hirtelen szívmegállás, keringés

14. Strandolás közben szeszesitalt csak mértékkel fogyasszunk, ha már muszáj. (a nagy melegben gyorsan a fejünkbe száll) A folyamatos folyadékpótlásra figyeljünk!

15. A vízparton se szemeteljünk, az üvegeket se törjük szét, mert más beleléphet! (nem mellesleg mi is) Égő cigarettát se dobjunk el, abba is igen kellemetlen belelépni (nem mellesleg tüzet is okozhatunk – a kocsiból se dobjuk ki a csikket). Nem baj, ha erre udvariasan másokat is figyelmeztetünk.

16. Figyeljünk oda, aki láthatóan nagyon részeg, vagy egyéb szer hatása alatt van, azt ne engedjük be a vízbe. Felelősséggel tartozunk egymásért.

17. Csak a kijelölt vagy az általunk jól ismert helyen ugráljunk a vízbe! főleg fejest. (a vízfelszín alatt levő, kövek, cölöpök, karók és egyéb tárgyak maradandó csigolya- és gerincsérülést, rosszabb esetben akár halált is okozhatnak!) A vízi csúszdákat is megfelelően használjuk, függetlenül attól, hogy ezt ellenőrzik-e.

18. A körülöttünk levők nyugalmát se a vízben, se a vízparton ne zavarjuk. 19. A kisebb gyerekekre figyeljünk a vízben és vízparton ne ugráljunk, ne hülyéskedjünk mellettük. 20. Amennyiben van viharjelző készülék, annak jelzését vegyük figyelembe.

Mit mutat a viharjelző? Elsőfokú viharjelzés: 40-60 km/h szél – nagyobb hullámok – csónakok csak a part közelébe lehetnek

Villanás: 45 alkalom /perc

Másodfokú viharjelzés: 60-80 km/h szél – nagy tarajos hullámok – csónakok nem mehetnek a vízre, vitorlások is csak megfelelő intézkedéssel, 80-100 km/h szél – hatalmas hullámok, elporzik a víz – a motorcsónakoknak is a partra kell jönniük, 100 km/h feletti szél – porzó víz, vízfüggöny, látási távolság 0 méter – csak speciális mentőhajók mehetnek a vízre.

Villanás: 90 alaklom/perc


16



Zárszóként egy saját történetet szeretnék veletek megosztani. 2001 nyarán, mikor rendőr hallgatóként nyári gyakorlatomat töltöttem Siófokon, egy napon riasztást kaptunk, hogy két nő fulladt bele a Balatonba, anya és lánya. A helyszínen kiderült, hogy a viharjelzés ellenére a lány bement vízbe, mikor, vélhetően görcsöt kapott a lába és elkezdett fuldokolni, akkor az egyébként úszni nem tudó édesanyja sietett a segítségére, mindketten meghaltak. Számomra nagyon megrázó volt a két ember halála, egy család egyszerre veszítette el két tagját. Nem lehet könnyű feldolgozni.

Mikor a nagy nyári szabadság alatt életünk, testi épségünk kockáztatásáról döntünk, mérlegeljünk. Megéri? Belőlünk csak egy van, és életünk is csak egy van! Figyeljünk magunkra és egymásra!

Egy csobbanás a nagy melegben?

Lusták képeslapja az 1970 évekből


17



Kiss Dávid és Gyebrovszky Petra

A Magyar Rendőrség története 2. rész

I. világháború kitörésétől a II. világháború végéig Alig, hogy szerajevoi merénylet (1914. június 28.) híre a bejárta a világsajtót. Egy hónappal a merénylet után kitört az első világháború, mely aztán alapjaiban változtatta meg Európa képét. Az európai események hatására, az országban az első rendőri természetű intézkedés 1914. július 27-én megtörtént, amikor a kormány, rendeletben szabályozta például a Csendőrség igénybevételét, útlevél-kötelezettség bevezetését, határátlépés korlátozását, hadkötelezettséget, gyülekezési jog korlátozását, továbbá a fegyverek és postagalambok tartásának korlátozását.

Postagalambok kamerával felszerelve


18



A fővárosi rendőrség államosítását, illetőleg a rendőrség megszervezését követően a rendőri vezetés küzdelmet indított a vidéki rendőrség államosításáért. A vidéki csendőrségek még továbbra is városi fenntartásúak voltak, az akkori hatalom nem akarta őket állami kezelésbe venni, anyagi kiadások miatt. 1907. december 17-én, Budapesten alakult meg a Magyarországi Rendőrtisztviselők Országos Egyesülete, amelyben 67 város képviseltette magát. A fővárosban háború kezdetekor csaknem 300 rendőr került el a pályáról, részben a bevonulások, részben a katonai parancsnokságokhoz történő vezénylések miatt. A csökkenő létszám ellensúlyozásaként, egy 1914-ben megalkotott rendeletben már kísérletet tesznek a polgárőrségek létrehozására (feladat: közrend, közbiztonság megóvása,), a rendőrkapitányságoknak alárendelve. Ez egy önkéntes, Polgári őr eskü szövege: díjazás nélküli szolgálat lett volna. A polgári őrök szolgálatuk ellátása közben hatósági személynek (mai használattal hivatalos személynek) „Én Ν. Ν. esküszöm az élő minősültek volna. Istenre, hogy Ő Felségéhez, A polgári őröknek szolgálatuk megkezdésekor az elsőfokú apostoli királyunkhoz és rendőrhatóság vezetője előtt egy esküszöveget (fogadalmat) kellett Magyarország alkotmányához volna letenniük. hű leszek: polgárőri Ez a kezdeményezés akkor nem járt sikerrel. Érdekesség még, hogy kötelességeimet pontosan és már 1914. augusztusában születik egy belügyminiszteri rendelet, mely lelkiismeretesen teljesítem;az a rémhírterjesztés ellen lép fel, a lakosság nyugalmának fenntartása elöljáróim által polgárőri érdekében. (ez más tartalommal, de jelen állapot szerint is feladataim körében adott bűncselekmény) rendelkezéseknek feltétlenül engedelmeskedem; a 1918. októberétől a különböző frontokról, hazavonuló fegyveres tudomásomra jutott hivatali katonák a városokban, falvakban elégedetlenkedtek, garázdálkodtak, és titkot megőrzöm.” nem volt senki, aki megállíthatta volna őket. November hónapban, született egy rendelet, mely lehetővé tette a Nemzetőrség létrehozását, mely a hadügyminiszter hatósága alá került és az egész országra kiterjedő katonai szervezet volt. November 16-án kikiáltották a köztársaságot.

Katonák az I. világháborúban


19



A Csendőrség állapotára 1918-ban jellemző volt az ország egészét sújtó, vesztes világháború alatti és utáni széthullási folyamat. A frontra vezényelt tapasztalt csendőrök helyére gyorsított tanfolyamokon kiképzett túl fiatal, vagy éppen túl öreg állomány került, akiknek nem csak az eddig megszokott bűncselekményekkel, de felfegyverzett katonaszökevényekkel, obsitos katonákat is felvonultató rablóbandákkal kellett szembenézniük, amire ekkor a testület képtelen volt. Ez az oka annak is, hogy 1918-ra számtalan különféle hivatalos és félhivatalos állami, vagy éppen népi önvédelmi szervezet (Népőrség, Nemzetőrség, Önkéntes Őrsereg, Riadótiszti Különítmény stb.) alakult meg vagy alulról jövő kezdeményezésre, vagy felsőbb utasításra. A vidéki rendőrségek (csendőrségek) államosításáról közigazgatási reform részeként, az 1919. március 21-i Tanácsköztársaság kikiáltását követően 1919 őszén, kormányrendelet döntött, ez jelentette a Csendőrség alkonyát. A még aktív (hivatásos) csendőrtisztek nagy részét március 26-ig önszántukból, vagy felsőbb utasításra nyugdíjazták, majd a lefejezett testület feladatait március 30-ával hivatalosan is átvette a – népbiztosi rendelet alapján – újonnan megalakuló Vörös Őrség, a rendelet kimondta, hogy a belső rend megalapozása és fenntartása a Vörös Őrség feladata.

Vörös Őrség

A Vörös Őrség szervezetileg a Vörös Hadsereg (a Tanácsköztársaság hadserege) alá tartozott, mint annak kiegészítő ereje, így felépítésében is katonai jellegű volt. Tervezett létszáma egy hadosztálynyi erő, (az úgynevezett „Vörös Hadosztály”) volt. A Vörös Őrség közvetlen irányító szerve, a belügyi népbiztos által vezetett Országos Főparancsnokság volt. A Vörös Őrség kötelékébe tartozott minden olyan fegyveres rendvédelmi dolgozó, akit a Tanácsköztársaság, vagy a saját kérésére nem nyugdíjaztak. A Vörös Őrség létszámát 12000 főben határozták meg, de ezt a feltöltöttséget soha nem érte el, a szervezet létszáma ténylegesen csak mintegy 7100 főt tett ki. Felállításával egyidejűleg, az összes rendőri vonatkozással bíró karhatalmi alakulatok megszűntek. Ezzel megszakadt egy viszonylag fiatal állami testület ígéretesen felfelé ívelő útja, melyet csak a proletárdiktatúra bukása után sikerült életre kelteni. A szervezet tagjai között megtalálhatóak voltak a régi rendőrség, sőt a csendőrség volt szakemberei is, akiket parancs, kényszer, vagy éppen saját meggyőződésük vezetett ennek a testületnek a soraiba. Meglepő módon éppen az ő munkásságuk vezetett a rendőrség háború előtti szakmai színvonalának megmeneküléséhez is. A Vörös Őrség feladatának a karhatalmi, politikai, és bűnügyi vonatkozású kihívások megoldását tartották, Támogatóink: Budapesti Rendőr-főkapitányság, BRFK Bűnmegelőzési Osztály, valamint az V. és XI. kerületi Rendőrkapitányság

20



gyermekvédelmi, és erkölcsrendészeti feladatait már nem maradt idő kidolgozni. A „vörösőrök” inkább hasonlítottak a felfegyverzett frontkatonákhoz, mint rendőrökre. 1919. március 21-én a katonatanács ülésén, amelyen a rendőrség nem vett részt, Pogány József elnök kikiáltotta a proletárdiktatúrát. A Vörös Őrséget a Tanácsköztársaság bukása után, 1919. augusztus 3-án oszlatták fel, és ugyanezen a napon visszaállították a Magyar Királyi Államrendőrséget, amit augusztus 9-én a Magyar Királyi Csendőrség rehabilitálása követett. A rendőrséget – a Tanácsköztársaság bukását követően – Budapesten és vidéken is politikai viharok tépázták. A közhangulatra jellemző, hogy 1920. november 10-én Budapesten egy csoportosan elkövetett támadás ügyében intézkedő Soltra József közrendőrt fényes nappal lövi agyon a szélsőjobboldali Ébredő Magyarok Egyesületének egyik tagja. A fellángoló közfelháborodás is segít abban, hogy a rendőrség visszaszerezze tekintélyét. Ezzel párhuzamosan, szervezeti átalakítások is történnek. Az egységes állami rendőrség 1919-1920 évek során hét kerületi főkapitányság – székhelyek: Budapest, Debrecen, Miskolc, Pécs, Szeged, Székesfehérvár, Szombathely – megszervezésével jött létre. A rendelkezésre álló megfelelő létszám mellett azonban nem volt meg a szükséges fegyverzet, és a fejlődést nehezítették a pénzügyi nehézségek is. 1932. január 1-jén létrejött a vidéki főkapitányság, mellyel egy időben megszűntek a kerületi főkapitányságok. A nehézségek áthidalására, a volt kerületi székhelyeken körzeti-szemlélői központokat hoztak létre, élükön főkapitány-helyettesekkel. Magyar Állam rendőrség tagjai

Forgalomirányító rendőr


21



1938-ban Budapesten 73 336, vidéken 52 268 bűnvádi feljelentés érkezett a rendőrséghez, melyekből a fővárosban 52 742, vidéken 37 986 fejeződött be, eredményes nyomozásként. Az 1938. évi III. törvénycikk Budapest területére bevezette a helyszíni bírságolás intézményét. 1940-ben a vidéki főkapitányság 84 rendőrkapitányságból, 13 határszéli rendőrkirendeltségből, 1 határvidéki rendőrkapitányságból, 7 határvidéki kirendeltségből és 7 révkapitányságból állt. Illetékessége 17 törvényhatósági jogú városra, 63 megyei városra és 26 községre terjedt ki, amelyek területe 2 373 692 kat.hold., összlakossága 2 633 464 fő volt. A budapesti főkapitányság illetékességébe tartozott a fővároson kívül, 5 megyei város és 2 község 52101 kat. hold. területtel, 1530 993 lélekszámmal. Az államrendőrség személyzetével szemben folyamatosan emelkedő elvárások érvényesültek, melynek eredményeképpen szakmailag felkészült, erkölcsileg szilárd, nemzetközi megbecsültségnek is örvendő testület jött létre. Ez utóbbit nemcsak a Bűnügyi Rendőrség Nemzetközi Szervezete (később INTERPOL) alapító tagjaként érte el, hanem későbbi tevékenységével is rászolgált a követendő példakénti hivatkozásra. 1942-ben a Magyar Királyi Államrendőrség létszáma 13.964 fő volt. A detektívtestület létszáma 1393 főből állt. 1941. november 9-én hajnali 3 órakor életbelépett a jobboldali közlekedés, melyet hosszú és alapos előkészítő munka előzött meg. 1942-ben a Magyar Királyi Államrendőrség létszáma 13964 fő volt.

Karádi Katalin és Nagy István a film egyik jelenetében /1942/

Ebben az évben kezdték vetíteni a filmszínházak a rendőrség munkáját szórakoztató keretek között bemutató és népszerűsítő „Külvárosi Őrszoba” című hazai szuperprodukciót is, olyan neves színészekkel a főbb szerepekben, mint Karády Katalin, Makláry János és Nagy István. 1944. március 19-én a német csapatok a rendőri objektumokat is megszállták, néhány magasabb rangú vezetőt leváltottak. A rendőrök munkájában egyre nagyobb teret kapott a katonai rendeletek betartatása, így egyre kevesebb lehetőség maradt a rendőrszakmai munkára. A feszült helyzetet jellemzi, hogy 1944. augusztus 27-től egyetlen rendőr sem mehetett szabadságra. A rendőrség alakulatai katonai alakulatokba szervezve „rohamzászlóaljakban” Kárpátalján, Erdélyben és Budapesten is részt vettek a szovjet Vörös Hadsereg, illetve a Román Királyi Hadsereg elleni harcokban, melynek következtében a hiányosan, korszerűtlenül felszerelt, át- és kiképzett rendőri alakulatok hihetetlenül súlyos veszteségeket szenvedtek. Támogatóink: Budapesti Rendőr-főkapitányság, BRFK Bűnmegelőzési Osztály, valamint az V. és XI. kerületi Rendőrkapitányság

22



Rendőrök a parlamentnél

Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. január 4-én, a Debrecenben kiadott rendeletével kimondta, hogy legsürgősebb feladatának tekinti a közrend megszilárdítását, így szinte azonnal megkezdődött az új magyar rendőrség felállítása, az előző romjain. Ez olyannyira szó szerint értendő, hogy az új magyar rendőrök megkülönböztető ruházata sokszor csupán egy orosz-magyar nyelvű „Rendőrség” feliratú karszalagból állt. Folytatjuk…

forrás: police.hu, mult-kor.hu, huszadikszazad.hu, Sas Ferenc: A 125 éves fővárosi rendőrség története


23



Rendőr megállítja a gyorshajtót: - Uram, maga 70-nel ment a városban! - Na, de ki volt téve a 90es tábla! - Igen, de az nem sebességkorlátozó tábla, hanem az út száma! De legyen, most az egyszer elnézem önnek. Azonban arra figyelmeztetem, hogy a városon kívül ez az út beletorkollik a 611-es útba!

Fontos telefonszámok: Rendőrség: 107, 112 Mentő: 104 Katasztrófavédelem: 105 BRFK Bűnmegelőzési Osztály: 06-1/263-7267 Telefontanú (névtelen): 06-80/555-111 Igazságügyi Hivatal: 06-80/244-444 Kék-Vonal Alapítvány: 06-1/116-000 06-1/116-111 Budapest Főváros Kormányhivatala Igazságügyi Szolgálat Áldozatvédelmi Osztály: 06-1/209-9338 Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület: 06-1/472-1161 06-1/312-2287

Következő számból: ami szeptemberben jelenik meg

Folytatjuk : Rendőrség története Rendőri intézkedések – előállítás Bűncselekmények - rongálás Biztonságban két keréken Interjú Jó nyaralást és pozitív élményeket kívánunk mindenkinek.

A rendőr a razzia során így szól egy csavargóhoz: - Hol a munkahelye? - Erre-arra. - Dolgozik egyáltalán? - Egyszer-másszor. - És mit? - Ezt-azt. - Őrizetbe veszem! - És mikor engednek ki? - Előbb-utóbb.

Szerkesztő: Gyebrovszky Petra r. százados Kállai Barbara r. alezredes Látványterv, grafika: Kállai Bara Karikatúra: Czepó Pál r. alezredes Támogatóink: Budapesti Rendőr-Főkapitányság Bűnmegelőzési Osztály V. és XI. kerületi Rendőrkapitányság Kiadja: Budapesti Rendőr-főkapitányság e-mail: [email protected]


24

Mit találsz benne. Bemutatkozik a kabalafiguránk. Rendőri intézkedések - Elfogás. Bűncselekmények Garázdaság. Interjú Dr

Recommend Documents