1 A GÉMOSZ bemutatkozik

A GÉMOSZ bemutatkozik

tartalom 1

A GÉMOSZ bemutatkozik

„GÉMOSZ = A magyar gépjármû-márkakereskedelem jövõje”

1

CECRA-tagok lettünk

2

Tájékoztató a GÉMOSZ

A Gépjármû Márkakereskedõk Országos Szövetsége 93 alapító taggal 2002. május 8-án alakult meg. A szövetség bírósági bejegyzése 2002. július 10-én megtörtént. Alapításának idõszerûségét igazolja a szakmát érintõ európai változások sora és az országhatáron belüli problémák megoldásának igénye. Magyarországon mintegy 800 márkakereskedõ cég 1100 szalonban foglalkozik új gépkocsik értékesítésével. A márkakereskedések éves összesített forgalma meghaladja az évi 1500 milliárd forintot. A kereskedések mintegy 30–35 ezer munkavállalót foglalkoztatnak. A kereskedelemhez kapcsolódó kiegészítõ tevékenységekben – autójavítás, autóalkatrész-gyártás és -kereskedelem, oktatás, alvállalkozói kiszolgálás stb. – mintegy 8–10 ezer vállalkozás vesz részt, miközben a hozzájuk tartozó munkavállalói létszám meghaladja az 50 ezer fõt. A márkakereskedések a legjelentõsebb adófizetõk közé tartoznak. A márkakereskedések élen járnak a környezetvédelemben. A szelektív hulladékgyûjtés területén az elsõk között

testületi munkájáról 2

A GÉMOSZ elnökségének tagjai

3

Bízva a jövõben (Elnöki köszöntõ)

A GÉMOSZ alakuló közgyûlése

voltak, tevékenységükkel példát mutatnak. A szakma beruházásai tetemesek, a szalonok építésével és a járulékos befektetésekkel jelentõs tényezõi a gazdaságélénkítõ folyamatnak. A márkakereskedõszalonok színvonala európai, nagy részük meghaladja az EU színvonalát. A kereskedõk 100–300 millió forint összegû hitelfelvételekre kényszerültek, hogy teljesíteni tudják a gyártói és az importõri elvárásokat. Ma az autókereskedelmi szakma sérülékeny, gondjainak megoldása csak összefogással lehetséges. A szövetség céljául (Folytatás a 2. oldalon.)

4

Jürgen Creutzig: Tisztelt Magyar Kollégák! (részlet)

5

Horváth István: 2003. évi javítói óradíjak

6

Lukács Pál: A roncsautókra vonatkozó rendelettervezetek várható hatásai

7

GÉMOSZ országos közgyûlés

Hirdetõink: Autocolor Castrol Merkantil Bank

CECRA-tagok lettünk A Gépjármû-márkakereskedõk Országos Szövetsége (GÉMOSZ) kérte felvételét a Gépjármû Márkakereskedõk és Javítók Európai Tanácsába (CECRA). A CECRA közgyûlése 2003. február 26-án Brüsszelben, egyhangú szavazással felvette a szervezet tagjainak sorába, elsõként a közép-kelet-európai régió unión kívüli országai közül. A közgyûlésen a GÉMOSZ képviseletében a szervezet elnöke Gablini Gábor, alelnöke Szuna József, és fõtitkára, Jávorka Ferenc vett részt.

CECRA-tagok lettünk

A CECRA 1983-ban alakult, tagjai a gépjármû-kereskedelem és javítás európai vállalkozásai, így a gépkocsi-, a haszongépjármûés a motorkerékpár-márkakereskedõk, a hivatalos és független márkaszervizek, az üzemanyagtöltõ állomások. A CECRA tagjai között megtaláljuk a vezetõ gépjármûmárkák európai márkaszövetségeit. A CECRA pénzügyileg és anyagilag teljesen független szervezet, amely tagjai érdekében saját érdekérvényesítõ politikát követ. Az európai gépjármûiparban a szövetségnek súlya van, mivel konzultációs és összekötõ feladatokat is ellát a gépjármûipari szervezetek és az Európai Unió, az EU Bizottság, az EU Parlament, valamint az Európai Intézmények között. A GÉMOSZ céljául tûzte ki a magyar márkakereskedõk összefogását, a szakmán belüli érdekegyeztetést, a magyar márkakereskedõk érdekképviseletét és érdekvédelmét Magyarországon és a CECRA-tagság lehetõségeit kihasználva külföldön is. A szövetség életében nagy elõrelépés és egyben az eddigi munka elismerése is a tagság az EU gépjármû-kereskedõi és -javítói érdekvédelmi szövetségében, a CECRA-ban, amely egyben egy új összekötõ kapocs az uniós és a magyar gazdaság között.

A GÉMOSZ bemutatkozik (Folytatás az 1. oldalról.)

tûzte ki a magyar márkakereskedõk összefogását, a szakmán belüli érdekegyeztetést, a magyar márkakereskedõk érdekképviseletét és érdekvédelmét Magyarországon és külföldön egyaránt. A szakma jövõjérõl szólva optimisták lehetünk. Az Európai Unióban 1000 lakosra 548 gépkocsi, Magyarországon 1000 lakosra 245 gépkocsi jut. Amennyiben hazánk képes tartani a fejlõdési ütemet, biztosak lehetünk a szakma jövõjében. Az uniós változások szükségességét elfogadva a szövetség az unióban is képviselni kívánja tagjai érdekeit.

Az elsõ elnökségi megbeszélés

A szövetség ez évben csatlakozott az unió autós érdekvédelmi szövetségéhez, a CECRA-hoz. A szövetség tevékenységét elsõdlegesen a márkaképviseletek érdekében folytatja – a GÉMOSZ, a Magyar Márkakereskedõk Szövetsége óvni kívánja a megteremtett értékeket, a munkahelyeket. A független autójavítók kérdésében – az EU-álláspont elfogadásával – a kereskedelem és a szervizek közti kapcsolatok javítására törekszik. A szakmai tevékenység során ne a tevékenység típusa (kereskedõ-autójavító), hanem a mûködés minõségének a szintje legyen a mérce. A GÉMOSZ a szint felettieket potenciális partnerének

tekinti, együttmûködésre törekszik velük. A szint alatt tevékenykedõket (nem fizet adót, környezetét károsítja, nem tartja be a szabályokat) nem támogatja, velük együttmûködésre sem törekszik. A márkaképviseletek nem ellenségei a független javítóknak! A GÉMOSZ feladatának tekinti, hogy – rohamosan közeledve az Európai Unióhoz – érdekképviseletet, szakmai támogatást adjon a hatóságok, illetékes hivatalok felé. Ennek érdekében a társadalmi szervezetekkel, a minisztériumokkal, a hivatalokkal, a kormánnyal, az autógyárakkal, az importõrökkel, a kamarákkal megbeszéléseket kíván folytatni a megoldandó feladatokról – ha kell –, a törvényi változások elõkészítésérõl. A szövetség jelen kíván lenni a szakmát érintõ törvények, jogszabályok elõkészítésénél. Feladatot kíván vállalni a környezetvédelemben és a szakmai oktatás színvonalának emelésében. Rendezésre törekszik a használt autó szürkeimport területén. Segíteni kívánja tagjait a reális szintû rezsióradíj elfogadtatásában. Személyes konzultációk segítségével tájékoztatni kívánja tagjait a jogszabályi változásokról, az adózás aktuális kérdéseirõl. Tájékoztató anyagok kiadásával segítjük tagságunk sikeres üzletvitelét, boldogulását. Kiadni szándékozzuk a „Márkakereskedõk Kézikönyvét”. Ma a szövetségnek 250 tagja van. Õk a legaktívabbak, a leginkább tettre készek. Ez jó indulásnak, de hisszük, hogy sokan leszünk. A szövetség folyamatosan erõsödik. Tagjai sorába várja a magyar márkakereskedõk teljes körét. A GÉMOSZ-iroda elérhetõsége: tel.: 1/415-0212, fax: 1/405-0213. E-mail: [email protected]. A GÉMOSZ vezetése

A GÉMOSZ elnökségének tagjai: Gablini Gábor Szuna József Balogh Árpád Krénusz Ferenc Orbán András Nyitrai Gábor Ivanics Lajos

2

elnök alelnök elnökségi tag elnökségi tag elnökségi tag elnökségi tag elnökségi tag

Tájékoztató a GÉMOSZ testületi munkájáról A GÉMOSZ vezetõ testületét a tagság által megválasztott márkakereskedõk alkotják. Ezek a szövetségi tisztségviselõk a napi márkakereskedõi munkájuk mellett társadalmi munkában, anyagi ellenszolgáltatás nélkül tevékenykednek a szövetség céljaiért. Szövetségünknek egy fizetett munkatársa van, a fõtitkár. A hatékony munka érdekében a testület szakbizottságokat alakított, amelyek egy adott területre vonatkozó kérdésekkel foglalkoznak. A következõ szakbizottságok alakultak: Marketing, Szerviz, Oktatás, Kapcsolat, Gazdasági. A GÉMOSZ elnökségének ülései kibõvített elnökségi ülések, amelyeken a héttagú elnökségen felül részt vesznek az ellenõrzõ bizottság és a jelölõ bizottság tagjai is. A kibõvített elnökségi üléseken így szinte minden márka képviselve van. –JF–

Impresszum Autó Márkakereskedõ I. évfolyam, 1. szám ISSN 1589-6862 Kiadó: Gépjármû-márkakereskedõk Országos Szövetsége (GÉMOSZ), 4002 Debrecen, Balmazújvárosi út 10. Felelõs kiadó: Gablini Gábor Felelõs szerkesztõ: dr. Nagyszokolyai Iván Szerkesztõbizottság: Balogh Árpád, Giczy Árpád, Füredi István, Jávorka Ferenc Szerkesztõség: GÉMOSZ Iroda, 1576 Budapest, Pf. 45. tel.: 415-0212, fax: 415-0213, e-mail: [email protected] Szedészet és nyomdai elõkészítés: X-Meditor Lapkiadó, Oktatás- és Rendezvényszervezõ Kft. Nyomdai elõállítás: Palatia Nyomda és Kiadó Kft.

A kibõvített elnökség tagjai: (Peugeot) (Opel) (Mazda) (VW–Audi) (Citroën–Nissan) (Suzuki) (Volvo)

Török Mátyás Békési Mihály Füredi István Ernyei Tamás Hangácsi Sándor Giczy Árpád Kovács József Leitold Károly Nagy György Sárkány Ferenc Jávorka Ferenc

Ell. Biz. elnök Ell. Biz. tag Kapcs. Biz. elnök Ell. Biz. tag Ell. Biz. tag Jel. Biz. elnök Okt. Biz. elnök Jel. Biz. tag Gazd. Biz. elnök Gazd. Biz. tag fõtitkár

(Skoda) (Renault) (Toyota) (Fiat–Alfa) (Seat) (Kia) (Peugeot) (VW–Audi) (Citroën) (Peugeot)

Autó Márkakereskedõ 2003/1

Bízva a jövõben Elnöki köszöntõ

Gablini Gábor, a GÉMOSZ elnöke

Egy közös, jó stratégiával kihasználhatók a hazai pálya elõnyei – Nehéz idõk várnak a honi autókereskedõkre. Mihelyt Magyarország tagja lesz az Európai Uniónak, sokuknak kell majd lehúzniuk a rolót, ha csak nem rendelkeznek valamiféle stratégiával a túlélést illetõen. Vannak néhányan, akik viszont az EU-ban nem a korlátot, hanem a lehetõséget látják… – Erõs a hitem abban, hogy az uniós csatlakozásunkat követõen is meg tudjuk majd védeni piaci pozícióinkat, sõt, a nehézségekbõl tõkét kovácsolva bizonyosan lesznek olyan autókereskedõk, akik majd átlépnek országunk határain és regionális kereskedõkké válnak – hangzik Gablini Gábor hitvallása. Ám ha ebben nem lenne elég erõs a hite, akkor aligha jöhetett volna létre a GÉMOSZ, és ez a hírlevél, melynek elsõ számát tartja most kezében az unióban is prosperálni akaró kereskedõ kolléga. Az alábbi interjúban Gablini Gábor, mint a Gépjármû Márkakereskedõk Országos Szövetségének elnöke válaszol azokra a kérdésekre, amelyek az autósszakmában egyeseket már foglalkoztatnak, másokban pedig még fel sem merültek, mert számukra oly távolinak tûnhet még az uniós csatlakozás… – Miért jött létre a GÉMOSZ? – Több éve tartó folyamat végére tettünk pontot, amikor tavaly május 8án kilencvenhárom taggal megalakítottuk a szövetséget. Visszalépve az

Autó Márkakereskedõ 2003/1

idõben, ennek a folyamatnak az elsõ lépése 1996-ra datálható, amikor Magyarországon is megalakítottuk a Peugeot-kereskedõk szövetségét. Egy évvel késõbb megfigyelõi státushoz jutottunk az európai Peugeot szövetségében, így módunk nyílt részt venni azokon a nemzetközi konferenciákon, amelyeken az autókereskedéssel kapcsolatos kérdések kerültek napirendre. Idõt, pénzt és fáradtságot sem kímélve kihasználtunk minden alkalmat, hogy minél több hasznosítható információhoz jussunk. Európában 1980ban alakult meg a CECRA, a gépjármûmárkakereskedõk európai szervezete, amelynek az autókereskedelemért felelõs alelnöke nem más, mint a nemzetközi Peugeot-szövetség elnöke, Jean Paul Bally úr. Lényegében az európai gyakorlatot követtük, amikor megalakítottuk a GÉMOSZ-t. – Az elmondottakból úgy tûnhet, mintha egyszerûen lemásolták volna az európai modellt, aztán megpróbálnak hozzá tagokat toborozni… – Éppen fordítva történt. Tavaly október elsején lépett érvénybe az EU-ban a gépjármû-kereskedésben alapvetõ változásokat kikényszerítõ új törvény. Ezt megelõzõen természetesen számos szakmai konferenciát rendeztek Európa-szerte a tárgykörben. Jómagam 2002 februárjában, márciusában és áprilisában is részt vettem egy-egy ilyen konferencián, és rá kellett jönnöm, hogy igen nagy bajba kerülhetünk, ha nem kezdjük meg azonnal a felkészülést az uniós csatlakozásra. Hazatérve pedig azt tapasztaltam, hogy szinte senki nem sejt semmit… – Pedig hát nem volt titok, hogy az EUban megváltoztak a gépjármû-kereskedelemre vonatkozó szabályok… – Úgy látszik, a kollégák nem tartották fontosnak figyelemmel kísérni a változásokat. Erkölcsi kötelességemnek éreztem hát tenni valamit azért, hogy senkit ne érjen váratlanul a gyári

képviseleteknek azon törekvése, hogy mindenki mást lesöpörjenek a pályáról. Szeretném, ha a honi autópiac a magyar kereskedõké maradna a továbbiakban is. Úgy gondolom, esélyünk sem lett volna erre, ha nem tömörülünk szövetségbe és nem dolgozunk ki egységes stratégiát. Egyre többen érdeklõdtek, mondjam el, amit tudok, aztán felkértek, hogy tartsak elõadást, aztán megint felkértek, aztán megint. Május nyolcadikán már olyan sokan jöttünk össze, hogy közös akarattal létrehoztuk ezt a szövetséget. – Ki lehet tagja a GÉMOSZ-nak? – Aki elfogadja a szövetség szigorú szabályait, és van legalább három olyan ajánlója, aki már tagja szövetségünknek. – Mekkora részesedést képviselnek a GÉMOSZ-tagok a honi autókereskedelemben? – Magyarországon ma körülbelül 750 márkakereskedés mûködik. A szövetségnek pillanatnyilag 250 tagja van, ami nagyjából harminchárom százalék, viszont ez a harminchárom százalék jelenti a magyarországi autóeladások 60 százalékát. – Mit tehet a GÉMOSZ a tagok érdekében? – Kormánydöntés várható, miszerint már 2004. január elsején életbe lép az autókereskedelemre vonatkozó uniós szabályozás. Ez rengeteg változással jár, amit nem célszerû, és nem is lehet ennek az interjúnak a keretében felsorolni. Csak a leghúsbavágóbbat említem: az eladás után járó haszon elosztási aránya változik a gyártók javára. Kiszámoltuk, hogy aki a saját érdekkörében nem tud majd eladni legalább ezer gépkocsit évente, az becsukhatja a boltot. Ez azt jelenti, hogy a hétszázötvenbõl, talán ha háromszázan tudnak majd talpon maradni. Lesznek tehát, akiket felvásárolnak, és lesznek egyesülések. És, sajnos sokan húzzák majd le a rolót. Mi mindenkinek segíteni szeretnénk abban, hogy megtalálja a számára megfelelõ megoldást. – Még annak is, akinek be kell csuknia? – Nagyon komoly invesztíció kell ahhoz, hogy egy ezer autót forgalmazó márkakereskedéssé nõje ki magát bárki ebben az országban. Hatalmas pénzeket kell beletenni ebbe az üzletbe. Komoly szervizháttér kell például, kvalifikált (Folytatás a 4. oldalon.)

3

Tisztelt Magyar Kollégák! A CECRA elnökének, Jürgen Creutzig úrnak a gépjármûkereskedelem és -javítás területén dolgozó magyar szakemberekhez intézett beszéde. Elõször is engedjék meg, hogy röviden bemutassam a CECRA-t. A CECRA tagja az Európai Unió minden tagállamának nemzeti gépjármû-kereskedõi és -javítói szövetsége, és további 12 európai forgalmazói szövetség. Így a CECRA az Európai Unióban található mind a 280 ezer autókereskedõ és -javító vállalkozást képviseli. Ebbõl 108 ezer szerzõdéses márkakereskedõ és szerviz, a többi 172 ezer pedig márkafüggetlen javítómûhely. Igen jelentõs gazdasági tényezõt képzünk, tagvállalatainknál 2,5 millió fõt foglalkoztatnak. A közelmúltban a CECRA egyik fõ feladata természetesen a csoportmentességi rendelet (GVO, BER) létrehozásában való közremûködés volt. Az új GVO minden európai autóipari vállalkozás életét tartósan meg fogja változtatni. Egyébként ez nemcsak az Európai Unió országaira vonatkozik, hanem érinti a tagjelölt országokat is, elsõsorban Magyarországot, Lengyelországot és Csehországot.

Bízva a jövõben

(Folytatás a 3. oldalról.) szakemberekkel. Ezekben a szervizekben már olyan csúcstechnológiát képviselõ diagnosztikai berendezések is nélkülözhetetlenek, amelyekhez mérnököket kell alkalmazni, természetesen a megfelelõ fizetéssel. De ez csak egy dolog a sok közül. Még ezer eladott autó esetén is öt és tíz év közötti az az idõtartam, ami alatt egy ilyen beruházás megtérül. Úgy vélem, az is komoly haszonnal jár, ha segítünk valakinek eldönteni, hogy csukjon be, még mielõtt csõdbe menne, mert az õ helyzetében nem érdemes hatalmas adósságokba verni magát. – Gondolnak-e arra, hogy kormányzati, vagy törvényhozási szinten próbáljanak tárgyalási pozícióba kerülni érdekeik érvényesítése érdekében?

4

Munkánk során három fõ irányelv lebeg a szemünk elõtt, melyeket a jövõben Önöknek is figyelembe kell venniük cégük irányításában. Elõször: a vállalkozó számára minden dolog mértéke az ember. Mindennek rá kell irányulnia. Ez a vállalkozó saját érdeke, ha gazdaságilag és pénzügyileg független lesz az autógyártóktól. Ennek a függetlenségnek az elérése kell, hogy az elsõdleges célunk legyen! Másodszor: a forgalmazók és a javítómûhelyek nem a gyártók eszközei. Sajnos a nyilvánosságban újra és újra ez a benyomás keletkezik. Ha például a DaimlerChryslernek vagy a BMW-nek jól megy az üzlet, akkor az újságírók arról cikkeznek, hogy a kereskedõk is milyen jól kerestek. Holott tudják, hogy sajnos nem ez a helyzet. Mi tehát nem akarunk az iparral egy kalap alá kerülni. Bár a gyártó hálózatának tagjai vagyunk, de függetlenek vagyunk, saját célokkal és véleménnyel! Több dologban összhangba kerültünk a gyártókkal, de számos esetben eltérõ a véleményünk.

Jürgen Creutzig, a CECRA elnöke

Harmadszor: az új GVO a szerzõdéses forgalmazóknak, a szerzõdéses és a márkafüggetlen javítómûhelyeknek is jóval több szabadságot nyújt. Ezt ki kell használnunk. (...)

Ezért a kis- és középüzemeknek a következõket javasoljuk: már most kezdjenek el saját erõsségeiken gondolkodni, azokra koncentrálni. Minden vállalkozásnak vannak erõs pontjai, de fel kell õket ismerni, majd alapozni rájuk. Ehhez még egy nagy adag önbizalom és még több kezdeményezõkészség szükségeltetik. Mindkettõ fontos, ha a vállalkozás tovább akar élni a jövõben.

– Március közepén alkalmam nyílt egy megbeszélésre Baráth Etele államtitkár úrral. Remélhetõleg sikerül vele egy tartós munkakapcsolatot kialakítanunk, mert az államtitkár úr segítségére is szükség lehet ügyünk bizonyos lépéseinek megtételére… Célunk, hogy megpróbáljuk kicsikarni az esélyegyenlõséget, mert az nem fair, hogy egy külföldi, ha hajlandó Magyarországra jönni és pénzt befektetni mindenféle kedvezményeket kap, ha mi tesszük ezt, semmit nem kapunk, csak nyöghetjük a terheket. – Az utolsó kérdés talán az elsõ is lehetett volna, hiszen ezzel a kiadvánnyal kapcsolatos. Milyen céllal és kiknek íródik ez a hírlevél, amelyet a GÉMOSZ legalább negyedévente, de ha erre igény mutatkozik, akkor ennél nagyobb gyakorisággal is meg kíván jelentetni?

– A csaknem egyéves mûködésünk tapasztalata az, hogy az információk áramlása a tagok irányába meglehetõsen döcögõs. Ez jelentõsen hátráltatja a munkát. Ezért éreztük úgy, hogy kell egy hírlevél, amiben folyamatosan tájékoztathatjuk tagjainkat a bizottságokban folyó munkáról, a várható fejleményekrõl, jogszabályokról, üzleti lehetõségekrõl, az uniós csatlakozással összefüggõ kérdésekrõl. Természetesen nem egyoldalú tájékoztatásra gondolunk, hiszen tagjainknak is lehetnek építõ jellegû ötleteik, mások számára is hasznos tapasztalataik, melyeknek szintén helyet szeretnénk biztosítani lapunkban. Ezúton is szeretném üzenni a kollégáknak, hogy használják ki a lehetõséget a párbeszédre, hiszen csak együtt, összefogva lehetünk sikeresek az egyesült Európában. – pj –

Autó Márkakereskedõ 2003/1

2003. évi javítói óradíjak A GÉMOSZ és a biztosítók közötti óradíjtárgyalások közel négy hónapon keresztül tartottak. A megállapodást a GÉMOSZ közremûködésével, elõször a leghosszabb múltra visszatekintõ Magyar Opel Szövetség és a pár évvel fiatalabb Magyar Peugeot Márkakereskedések Országos Egyesülete írta alá. Az uniós csatlakozás elõkészítésének részeként 2002 október elején a GÉMOSZ elnöksége kezdeményezte a piacvezetõ Allianz Hungária Biztosító Rt.-vel és a Generali-Providencia Biztosító Rt.-vel a magyarországi gépjármû-márkakereskedések óradíjainak harmonizációját. A tárgyalásokon az Opel és a Peugeot márkát képviselõ MOSZ Biztosítási Alkusz Kft. és a Magyar Peugeot Márkakereskedõk Biztosítási Alkusz Kft. vezetõi tanácsadóként vettek részt. A márkakereskedõk érdekképviselete célul tûzte ki, hogy – a GÉMOSZ-tagok 3 év alatt érjék el a 40–50 EUR óradíjat úgy, hogy Budapest és a vidék közötti olló ne nyíljon tovább, – a biztosítók ne támogassák az olcsóbb szürkegazdaságot, – a szürke használtautó-importot, – a gépjármû tulajdonosok érdekében közösen tovább javítsák a kárrendezés mûszaki és szolgáltatási színvonalát. A biztosítók kezelhetõnek tartották a GÉMOSZ javaslatait, és a megbeszélések során a tárgyaló partnerek egyetértettek abban, hogy a várható 2004. évi uniós csatlakozás komoly terheket ró majd mindkét félre. A biztosítók és a GÉMOSZ közötti tárgyalások elõremutató, optimista légkörben zajlottak. A háttérben a biztosítók és a Pénzügyminisztérium között a kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítások díj liberalizációjáról, illetve az emelés mértékérõl zajló tárgyalások a biztosítókat, a milliárdos veszteségek ellenére, komoly kompromisszumra kényszerítették. A tét az elkövetkezõ évek biztosítási alapokon történõ díjképzése, vagy az államilag szabályozott díjmeghatározás. Az október végén megjelenõ 5,0% alatti 2003. évi kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítási díjemelés az egész gépjármû-

Autó Márkakereskedõ 2003/1

kereskedelmet meglepte, és megkérdõjelezte az elsõ ütemben GÉMOSZ elnökség által tervezett 7,0 EUR óradíjemelés lehetõségét. A félelmek nem voltak alaptalanok, hiszen a díjemelés mértékének bejelentését követõen – a további veszteségek minimalizálása érdekében – a piacvezetõ biztosító rezsióradíj-ajánlata töredéke volt a GÉMOSZ célkitûzéseinek. Az Allianz Hungária Biztosító Rt. javaslatát az érdekképviseleteink kategorikusan visszautasították. A kialakult helyzetre tekintettel a GÉMOSZ vezetõsége a megállapodás meggyorsítása érdekében a tárgyalásokat a Generali-Providencia Biztosító Rt. vezetõségével folytatta, bízva kedvezõ óradíjemelési javaslatban. Azonban a tárgyalások megkezdését követõen hamar világossá vált, csak a piacvezetõvel történõ megállapodás után lesz lehetõség a végleges megállapodás aláírására. Ahogy a GÉMOSZ, úgy az Allianz Hungária Biztosító Rt. sem tétlenkedett a megfeneklett tárgyalás után. A biztosító teljes piaci súlyát bevetve igyekezett a szövetség egységét megbontani, amely valljuk be, az események alakulásának ismeretében részben sikeresnek bizonyult. Történt ugyanis, hogy a GÉMOSZ átmeneti nyomásának enyhülését kihasználva a nem szövetségi tagok megkezdték az óradíjtárgyalásokat, és ahol lehetõség volt, ott a megállapodásokat is aláírták igen alacsony szinten. Idõközben a GÉMOSZ egyik gerincét alkotó Magyar Opel Szövetség (MOSZ) és a Magyar Peugeot Márkakereskedõk Országos Egyesülete (MPMOE) elõre egyeztetett forgatókönyv szerint egymást követõen írásban bejelentették, hogy a 4,5%-os óradíjemelés elfogadhatatlan számukra. A biztosítók kilátásba helyezték szóban, majd írásban is megerõsítették, hogy fontolóra veszik ezen márkakereskedésekben történõ helyszíni kárrendezés, valamint a meghatalmazásokon alapuló közvetlen kárkifizetés megszüntetését, amennyiben az óradíjemelést a szóbanforgó márkakereskedések végrehajtják. (A MOSZ és az MPMOE (Opel, Daewoo, Peugeot ) részesedése az újgépjármûértékesítésbõl közel 30%.) Mindezek alatt az egységesen fellépõ, három márkát tömörítõ érdekképviselet a Porsche csoport, az importõr támogatásával igen kedvezõ eredményt ért el, hiszen

együtt az új gépjármû-értékesítés biztosítási piacát is képviselték. A tárgyalási pozíciójukat tovább erõsíthette a Porsche csoport által végrehajtott 5%-os alkatrészár-csökkentés. A különbözõ érdekcsoportok (Importõr – Márkakereskedõk) egysége végül is eredménnyel járt. A Porsche csoport és az Allianz Hungária Biztosító Rt. 2002 decemberében megállapodtak 15%, de maximum nettó 750 Ft mértékû óradíjemelésben. A megállapodás, amely a létrejött – az 5%os alkatrészár-csökkenést is figyelembe véve – GÉMOSZ által elérhetõ óradíjemelést felülrõl korlátozta. A 2003. januári ülésen a GÉMOSZ elnöksége értékelte a kialakult helyzetet, és egyidejûleg felhatalmazta a MOSZ-t és az MPMOE-t, hogy a tárgyalásokat a szakértõk támogatásával a GÉMOSZ alelnökének (Szuna József) képviseletével önállóan folytassák tovább az Allianz Hungária Biztosító Rt.-vel. A tárgyalások utolsó felvonásában a két érdekképviselet közösen folytatta a megbeszéléseket egészen addig a pontig, amíg nem került sor a kereskedésenkénti óradíj-megállapításokra. A közösen kiharcolt megállapodás szerint az óradíjemelés mértéke 500–650 Ft között kerül megállapításra ami 11–13% emelést eredményezett átlagban, oly módon, hogy egy adott területen mûködõ márkakereskedések esetében az Opel, a Peugeot és a Porsche kereskedések óradíjai összhangban legyenek. A tárgyalások teljes idõtartama alatt – a feszültségek ellenére – a tárgyaló partnerek kapcsolata konstruktív volt és azt sugallta, hogy a biztosítók a márkák szerinti egységes szerkezetû óradíjrendszer kialakítását támogatják, amelynek létrehozásában a 2003-ban jelentõs szerepet szánnak a GÉMOSZ-nak. Az Allianz Hungária Biztosító Rt. és a GÉMOSZ 2003. márciusban megállapodtak, hogy az uniós csatlakozás és a 2004. évi óradíj-megállapodás elõkészítésére közös munkabizottságot állítanak fel az év közepén. Összességében elmondható, hogy az azonos érdekek egységes képviselete a tárgyaló partnereket kompromisszumra segítette. A tárgyalássorozat eredményessége megalapozta a jövõbeni egységet, amely biztosíthatja az uniós csatlakozásra történõ sikeres felkészülést. Horváth István Magyar Peugeot Márkakereskedõk Biztosítási Alkusz Kft.

5

A roncsautókra vonatkozó rendelettervezetek várható hatásai

A 2000/53/EK roncsautókról szóló EUdirektíva idestova három éve lezajlott kihirdetése és a magyar jogharmonizáció lassan végéhez érkezõ folyamata alapvetõ változásokat hoz a jelenlegi magyar roncsautó-feldolgozási gyakorlatban. A magyar jogalkotás jelenleg két különválasztott szabályozási lépésben képzeli el a harmonizáció végrehajtását: az átfogó, minden érdekelt tárca feladatait leíró szabályozás kormányrendelet, míg a végrehajtáshoz tartozó mûszaki feltételrendszer leírását a KvVM által kihirdetendõ miniszteri rendelet tartalmazza majd. A miniszteri rendelet egymást követõ verzióinak egyeztetése már másfél éve folyamatosan történik, a legutóbbi hivatalos verzió 2003 március végén jutott el az érdekeltekhez. A kormányrendeletrõl egyelõre – mivel a tárcaközi egyeztetések még csak most indultak meg – nem állnak rendelkezésre megbízható anyagok. A jelenlegi magyar gyakorlathoz képest az alábbi változások várhatók a közeljövõben a kihirdetendõ kétlépcsõs szabályozás eredményeként: 1. Jelenleg egy roncsautó kivonása a forgalomból viszonylag egyszerû dolog, az utolsó üzembentartó a rendszámmal és a forgalmival bemegy az okmányirodába és egyszerûen kivonatja jármûvét a forgalomból. Hogy

6

mihez kezd a fennmaradó roncsautóval, azt jelenleg senki nem kérdezi az utolsó üzembentartótól. Ez mindenképpen változni fog, a tulajdonosnak elõször le kell adnia roncsautóját a KvVM, illetve a termékfelelõs (gyártó, importõr) által engedéllyel rendelkezõ roncsautó-átvételi pont számára. Az ott kiállításra kerülõ ún. „leadási igazolás” – elfogadott angol szóhasználatban CoD (Certificate of Disposal) – bemutatásával lehet csak a jármûvet a forgalomból kivonatni, csak ezáltal szûnik meg az adó- és biztosításfizetési kötelezettség. 2. A forgalomból történõ kivonás után a jármû(roncs) további sorsa gyakorlatilag ismeretlen mind a gyártók, mind a hatóságok számára. A belügyi hatóság által már régóta tervezett egységesített jármû-nyilvántartási rendszer jó alapként szolgál majd a már ronccsá lett jármûvek követhetõsége vonatkozásában is. Ebben a rendszerben már meg kell jelenjen, hogy a forgalomból történõ kivonás után a jármûvet mely hasznosítónak adták át és ott esetlegesen mely fõegységeit szerelték ki eredeti formájában, azaz alkatrészként történõ továbbhasznosítás céljából. 3. Ma Magyarországon a roncsautók egy jelentõs – nem felmérhetõ nagyságú – része a mintegy 300 autóbontóhoz kerül, amelyekrõl gyakorlatilag nem készül semmilyen további leltár. A bontóüzemek tevékenységérõl – lévén általában tevékenységüket többnyire nem minden szükséges engedély birtokában végzik, így például legtöbbjüknél hiányzik a 80/1999. sz. kormányrendelet által elõírt telephelyengedély, valamint nincs önálló szakmai érdekképviseletük sem, amely felmérhetné

tevékenységüket – legtöbbször csak az illetékes környezetvédelmi hatóságok „rémtörténeteibõl” ismerhetjük, amelyek a legtöbb esetben a veszélyes hulladékok helytelen kezelésérõl, eltüntetésérõl, a környezetet közvetlen szennyezõ bontási tevékenységrõl, gyaníthatóan lopott alkatrészek feltûnésérõl, többször a hatóság ellenõrzõ munkájának nyílt korlátozásáról szólnak. A szükséges változás talán itt a legnagyobb mértékû, az elsõ és legfontosabb igény az átlátható, naprakész nyilvántartás bevezetése, mind a veszélyes hulladékok, mind a bontott alkatrészek vonatkozásában. Az input-output anyagáramlat igazolása és igazolhatósága nélkül ma már sehol nem mûködhet bontóüzem Nyugat-Európában. További igen fontos lépés az EU-direktíva, illetve a hazai harmonizálásával megjelenõ miniszteri rendelet által elõírásra kerülõ minimális mûszaki feltételjegyzék betartása. Ez a jelenleg a Direktíva I-es számú mellékletében megtalálható leírás megszabja a bontó- és shredderüzemek vonatkozásában azokat a minimálisan kialakítani szükséges területeket, beiktatandó mûveleti folyamatokat, a hasznosítási irányszámok betarthatósága érdekében eltávolítani szükséges alkatrészeket, amelyek nélkül autóroncs-bontási, -hasznosítási tevékenység nem végezhetõ. Az egyik legfontosabb ilyen kialakítandó mûveleti terület az ún. „szárazra fektetési” helyszín kialakítása. Ezen a helyszínen történik a veszélyes anyagnak minõsülõ üzemanyagok (tüzelõanyagok, fék- és hûtõfolyadékok, hidraulikaolajok) eltávolítása, ill. megfelelõ tárolása.

Autó Márkakereskedõ 2003/1

Ilyen formán ezt a területet fokozottan el kell szigetelni a környezettõl, meg kell gátolni az esetlegesen kifolyó üzemanyagok talajba, élõvizekbe történõ bejutását, a mûveleti területet alá kell fóliázni és ahhoz dekantálót kell építeni. 4. Az EU-direktíva a roncskocsikból származó anyagok vonatkozásában hasznosítási irányszámokat határoz meg, ezek 2006-ra 85, 2015-re 95%-nyi hasznosítási mértéket írnak elõ, amelybõl 2006-ra 80, 2015-re 85%-os, anyagában történõ hasznosítást várnak el a tagállamoktól. Ennek teljesíthetõsége érdekében a bontóhelynek mûszakilag, szervezetileg és szakképzett dolgozóinak köszönhetõen alkalmasnak kell lennie gépjármûalkatrészek roncsolásmentes kiépítésére, melyeket késõbb fõegységként vagy alkatrészként tovább használhatnak. Az alábbi anyagokat, alkatrészeket károsanyag-tartalmuk vagy veszélyt okozó hatásuk miatt a jármûbõl el kell távolítani és elkülönítetten tárolni: – lengéscsillapító, amennyiben üzemanyagát nem távolították el, – azbeszttartalmú anyagok, – jármûidegen anyagok, valamint

– anyagok és alkatrészek, melyek jelentõs mértékben káros anyagokkal szennyezettek. Kifejezetten a hasznosítási irányszámok betarthatósága, valamint a karosszériákat nagy általánosságban feldolgozó shredderüzemek védelme érdekében az alábbi anyagok és alkatrészek kiépítése szükséges: – nagyobb mûanyag alkatrészek (pl. lökhárítók, kerékdísztárcsák, mûszerfalak, tüzelõanyag-tartályok), – kerekek, – szélvédõ oldalsó és hátsó üvegezései, – minden réztartalmú alkatrész, úgymint az elektronika darabjai, kábelkötegek, elektromotorok. Ezek tehát a legégetõbben szükséges változtatások. Mint látható, a vonatkozó EU-direktíva hazai teljesíthetõsége, harmonizációja még jó adag fejtörést fog okozni mind a jogalkotóknak, a jogalkalmazóknak, mind az érdekelt gazdasági szektor (termékfelelõsök = gyártók, importõrök, valamint az autóbontók és hulladékhasznosítók) számára. Lukács Pál A Magyar Gépjármûipari Szövetség (MGSZ) ügyvezetõ igazgatója

Meghívó

GÉMOSZ

Közgyûlés 2003. május 16. 10–14 óra Gyõr, AUTÓdiga Széchenyi István Egyetem, Konferenciaépület A közgyûlés után, „Autókereskedelem az EU-ban” címmel, Jürgen Creutzig, a CECRA elnöke tart elõadást.

Official distributor for:

2040 Budaörs, Pf. 152. 2051 Biatorbágy, Erdõvári Ipartelep Telefon: +36 (23) 311-080 Fax: +36 (23) 530-025 E-mail: [email protected]

A NEXA Autocolor, az ICI Autocolor jogutódja és a világ legnagyobb festékgyártójának, a PPG Industries Inc.-nek a része. Termékei a Föld több mint 100 országában megtalálhatóak. Csaknem 300 kutatócsoport, 10 millió font feletti éves költségvetéssel szavatolja azt a minõséget, mely méltán vált világhírûvé. Az Aquabase vízbázisú festékrendszer bevezetésével a NEXA Autocolor új korszakot nyitott az autóipari javítófestékek történetében. Az 1994 végén Magyarországon is forgalomba került anyag már az új évszázad oldószer csökkentési követelményeit is teljesítette. Az Autocolor Festékgyártó és Forgalmazó Kft-t 1990-ben alapította a svájci Rutz und Huber AG, a VEGYTEK és három magyar magánszemély. A cég elsõsorban a NEXA Autocolor autójavító festékeinek magyarországi importjával és belföldi forgalmazásával foglalkozik és a márka kizárólagos magyarországi képviselõje. 2001-tõl az Autocolor Kft. kizárólagos tulajdonosa a Rutz und Huber AG.

Autó Márkakereskedõ 2003/1

Az Autocolor Kft. kezdetben csak festékeket, töltõalapozókat és késkitteket forgalmazott, ma már azonban minden olyan kiegészítõ termék megtalálható a palettán, ami a korszerû autófényezéshez szükséges. Az eladás mellett fokozott figyelmet kap a minõségi beszállítók (3M, FESTO, U-Pol stb.) kiválasztása és a termékek használatához kapcsolódó szolgáltatás. Ide tartozik többek között a szakemberek oktatása, a veszélyes hulladék elszállítása és a heti gyakorisággal végzett házhozszállítás. A jelentõsebb vevõk között, megtalálhatóak a nagy autóbusz- és haszonjármû-üzemeltetõ cégek, a gépjármû márkakereskedések, illetve a független közép- és kisvállalkozó fényezõmûhelyek. Az elmúlt évek folyamatos fejlesztése, a munkatársi gárda bõvítése, a szervezeti struktúra átalakítása és az Oktató Központ felépítése azt eredményezte, hogy az Autocolor Kft. mára a hazai jármûfesték piac meghatározó szereplõje, a szerzõdéses partnerek száma eléri a 150-et.

7

8