MIT HOZOTT A BSC. TÍPUSÚ KÉPZÉS AZ INFORMATIKA OKTATÁSÁBAN A PTE ETK EGÉSZSÉGÜGYI SZERVEZŐ SZAKÁN. Összefoglaló

Informatika a felsőoktatásban 2008

Debrecen, 2008. augusztus 27-29.

MIT HOZOTT A BSC. TÍPUSÚ KÉPZÉS AZ INFORMATIKA OKTATÁSÁBAN A PTE ETK EGÉSZSÉGÜGYI SZERVEZŐ SZAKÁN WHAT WAS THE BENEFIT OF THE BSc. QUALIFICATION IN THE IT EDUCATION ON THE UNIVERSITY OF PÉCS, FACULTY OF HEALTH SCIENCES ON THE HEALTH CARE ADMINISTRATION FACULTY 1

Fekete Sándorné1 Domján Péter1, Fekete Tibor2, Fekete Sándor3 Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Zalaegerszegi Képzési Központ, 2MEP Zalaegerszeg, 3Flextronics Zalaegerszeg Összefoglaló

Gyorsan változó világunk és a globalizáció a magyar felsőoktatást is komoly kihívások elé állította. Megvalósult a rendszerváltás, tagjai lettünk a NATO-nak és az Európai Uniónak. Mindezek hozzájárultak ahhoz, hogy az oktatás iránt megnövekedett a társadalmi igény, megváltoztak a gazdaság, a munkaadók elvárásai is: a tudás a versenyképesség alapjává vált. Ezekre válaszul Európa számos országában reformfolyamatok indultak meg a ’90-es években. E reformtörekvéseknek szabott közös irányt 1999-ben a Bolognai Nyilatkozat, amelyet 29 ország – köztük hazánk – képviselője írt alá. A nyilatkozat célul tűzte ki, hogy aláírói 2010-re egy egységes Európai Felsőoktatási Térséget hozzanak létre, és összehangolják, összehasonlíthatóvá tegyék felsőoktatási rendszereiket. A Bolognai Nyilatkozat nem nemzetközi jogi szerződés, hanem az aláírók önkéntes politikai kötelezettségvállalása. A bolognai folyamatban jelenleg 45 ország vesz részt, köztük mind a 25 EUtagállam megtalálható. Az Európai Unió oktatáspolitikája tehát bátorítja és ösztönzi a nemzeti képzési rendszerek közeledését, mert ez biztosítja, hogy a közösségi állampolgárok bármelyik tagállamban akadálytalanul továbbtanulhassanak, illetve munkavállalóként, vállalkozóként kamatoztathassák megszerzett ismereteiket, szakképzettségüket. Hogy valósul meg mindez a gyakorlatban?

Kulcsszavak BSc., egészségügyi szervező, IT, oktatás

Abstract Our rapidly changing world and the globalization was a serious challenge for the Hungarian higher education. Change-over has been carried out and we became member of the NATO and the European Union. All these contributed to an increased demand to the education, expectations of economic stakeholders and employers have been changed: knowledge become the base of competitiveness. In response to these, numerous countries in Europe started reforms in the early 1990’s. The Bolognese Communiqué determined the course for these reform endeavours in 1999. This Statement was confirmed by representatives of 29 countries among these Hungary as well. The aim of this Statement was to accomplish European Higher Education Region to harmonize and make comparable their systems. The Bolognese Communiqué is not a legal contract but a voluntary political undertaking of obligation of the signatories. At present 45 countries take part in the process among others all the EU member-state. The educational policy of EU encourages and stimulates the approach of national educational systems since this will ensure the further education of any citizens in any member-states and on top of these employees or entrepreneurs could use of their knowledge and qualifications regardless in which country they are. How all this will be realized in practice?

Keywords BSc., Health care administration, IT, education

1


1.


A bolognai folyamat céljai és alapelvei

A Bolognai Nyilatkozat aláírói 1999-ben az Európai Felsőoktatási Térség 2010-ig történő létrehozása érdekében a következő célokat tűzték ki: • •

• • • • • • • • • •

2.

könnyen érthető és összehasonlítható képzési rendszer kialakítása (például az oklevélmelléklet bevezetése által), három, egymásra épülő képzési szakaszon alapuló képzési rendszer bevezetése, amelyben már az első ciklusban (alapképzés) szerzett fokozat szakképzettséget nyújt a munkaerőpiacon történő elhelyezkedéshez, továbbá szükséges feltétele a második képzési ciklusba (mesterképzésbe) történő belépésnek, egységes kreditátviteli rendszer kialakítása, a széleskörű oktatói, kutatói, hallgatói mobilitás elősegítése, együttműködés kialakítása az európai felsőoktatási minőségbiztosításban, a felsőoktatás európai dimenziójának támogatása, az Európai Unióval, Európával kapcsolatos ismeretanyagok megjelenítése az oktatásban, az egész életen át tartó tanulás (Life Long Learning) támogatása, a hallgatói részvétel növelése az Európai Felsőoktatási Térség kialakításában, az Európai Felsőoktatási Térség vonzerejének növelése, nemzeti képesítési keretek megalkotása (amely közös jellemzők szerint írja le az adott államban megszerezhető végzettségekhez kapcsolódó ismereteket, kompetenciákat), közös képzések támogatása, közös oklevelek kiadása és elismerése, a felsőoktatási képzési, ismeretszerzési lehetőségek rugalmasabbá tétele, a korábban (akár iskolán kívül) szerzett ismeretek, képességek elismerésének, beszámítási módjának megteremtése. A többciklusú képzés

Az első képzési szint az alapképzés, amely 6-8 féléves. Két kimenete van: munkaerőpiac, mesterképzés. A mesterképzés 2-4 féléves (kivéve a tanárképzést, amely 5 féléves), s ennek szintén két kimenete van: a munkaerőpiac, illetve a doktori képzés. Az új képzési rendszerben a főiskolák és az egyetemek egyaránt indíthatnak alap- mesterés doktori képzéseket, amennyiben az ezekhez szükséges feltételeket teljesítik. 3.

A többciklusú képzési rendszer előnyei, megvalósulásuk a gyakorlatban

Ez a képzési szerkezet alkalmas nagy számú hallgatóság színvonalas képzésére, ugyanakkor változatos tanulmányi lehetőségeket biztosít a legmagasabb végzettséget megszerezni kívánó, kiváló teljesítményt nyújtó hallgatók számára. A fokozatok megszerzése többféle módon lehetséges, szintenként akár más-más intézményben, esetleg országban. Tapasztalataim szerint az intézmények közötti átjárhatóság (az országok közöttit nem is említve) több nehézségbe is ütközik: • •

Ha egy hallgató államilag finanszírozott helyre nyert felvételt, más intézménybe történő átvételre csak költségtérítéses formában van lehetőség. Ez erősen elgondolkodtathatja a hallgatót, megkérdőjelezve az átjárhatóság kritériumát. Bár a “Képzési és kimeneti követelmények” egységesek, az intézmények ezt teljesen eltérő módon (tantárgyak megnevezése, száma, vizsgaformája, tematikája, a szemeszter, amelyben a tantárgy meghirdetésre kerül stb.) valósíthatják meg. Mindez az átjárhatóságot erősen megkérdőjelezheti. 2

Informatika a felsőoktatásban 2008 6 szemeszter (180 kredit) Doktori képzés (PhD)


Szakirányú Továbbképzés + kompetencia

Munkaerőpiac 2-4 szemeszter (60-120 kredit) Mesterképzés (Master)

4 szemeszter (60-120 kredit) Felsőfokú Szakképzés

6-8 szemeszter (180-240 kredit) Felsőfokú Alapképzés (Bachelor)

Más OKJ-s képzés 1. ábra: Többciklusú képzési rendszer

4.

Kreditrendszer a magyar felsőoktatásban

A kreditrendszerű képzésben szerezhető kredit a tantervben előírt tanulmányi kötelezettségek teljesítésére fordítandó munkamennyiség mérőszáma. Az Európai Kreditátviteli Rendszer (European Credit Transfer System, ECTS) alapelveinek elsődleges célja a hallgatói mobilitás elősegítése és a külföldi felsőoktatási intézményekben folytatott résztanulmányoknak az anyaintézményben való teljes elismerése. A rugalmas, kreditrendszerű képzésben a hallgató megválaszthatja az előrehaladás ütemét, de a képzésnek nem célja a tanulmányok idejének meghosszabbítása. A hallgató minden félévben egyéni tanrendet állíthat össze, de haladhat a felsőoktatási intézmény által ajánlott mintatanterv szerint is. A gyakorlatban az egyéni haladási ütem megvalósítása nehézségbe ütközhet. Főleg kisebb főiskolákon jellemző ez, hiszen egy-egy tantárgy meghirdetésének létszám feltétele is van. Amennyiben tehát minimális számú jelentkező nem választja az adott tantárgyat az adott félévben, akkor az nem indul el. További nehézség, hogy (egyéni tanrend megvalósulása esetén) a következő félévekben halmozódhat ez a probléma. 5.

Mi kell a sikeres képzéshez? • • •

6.

kiváló oktatógárda, jó hallgatók, megfelelő infrastruktúra. Miért van szükség informatikára az egészségügyben?

Elsőre azt gondolhatnánk, hogy az egészségügy és az informatika különálló terület. Azonban az informatika és az orvostechnikai eszközök az egészségügyben integrált rendszerként jelennek meg. A XIX. században a 0. generációs orvosi eszközök még inkább csak eszközök voltak, mint készülékek. Az orvosi technika fejlődésével azonban megjelentek a berendezé3



sek, és már az I. generációs orvostechnikai berendezéseknél találunk elektroncsöveket, a II. generációtól pedig már tranzisztorokat, sőt elvétve számítástechnikai eljárásokat is láthatunk. Az orvostechnika III. generációjánál jelent meg először az analóg és digitális chip – amely nagy áttörést jelentett –, a IV. generációtól pedig a mikroprocesszor, amely már az informatika szerves jelenlétére utal. A fejlődés persze nem állt meg, az 1980-as évek közepétől számítjuk az V. generációt, amely már a multimédiás alkalmazásokat sem nélkülözi. A IV. generációs orvosi berendezések már rendelkeztek beépített mikroprocesszorral, de ma már a kisebb és egyszerűbbnek hitt orvosi berendezéseknél is találunk mikrochipeket és programokat. A technika és a multimédia tehát jelen van az egészségügyben, és ezek az alkalmazások a valóságnak egy élethűbb leképzését teszik lehetővé. Az egészségügyben a diagnosztizálás és a vizsgálat komplex számítógép orientált terület, hiszen az adatok feldolgozása és megjelenítése igényli a számítástechnikát: • Ultrahangos készülékek (UH), • Komputertomográfok (CT), • Mágneses magrezonanciás vizsgálóberendezések (MRI), • Digitális röntgengép, • Klinikai laboratóriumi mérőautomaták, • stb. Az V. generációs orvosi berendezések lehetővé tették a több függő-független élettani jellemzők egyidejű mérését (EKG, EEG, pulzusszám, légzésszám, vérnyomás). A kapott adatok rögzítésre kerülnek, illetve kerülhetnek egy egyénre szabott digitális kórlapon. A digitális kórlapok azonosító adataikkal együtt a statisztikai adatfeldolgozásban is szerepet játszanak. A pontos nyilvántartással lehetővé válik a betegenkénti költség-megállapítás is, amelyre egyre nagyobb szükség lenne napjainkban. A folyamatosan mért élettani jellemzők adatai meghatározott idő után rögzítésre kerülhetnek CD-n, DVD-n vagy egyéb tárolókon, így akár évtizedek múlva is előkereshetővé vállnak és jelentős mennyiségű (és helyigényű) papírtárolástól kímélhetnek meg minket. A mai berendezésekkel és programokkal már lehetővé vált a központi betegfigyelés is. A betegnél mért érték(ek) meghatározott kritikus szint alá/főlé süllyedése/növekedése esetén a rendszer riasztja az ügyeletes nővért, az orvost. Az ügyeletes nővér a központi betegmegfigyelő rendszer segítségével, egy-két monitorral, egy intenzív osztály összes betegének fontosabb élettani jellemzőit láthatja. Mindez persze ez nem azt jelenti, hogy a betegek az ápolókkal, asszisztensekkel és orvosokkal nincsenek közvetlen kapcsolatban, mindössze arról van szó, hogy a kezelés mellett lehetővé válik egy állandó központosított betegmegfigyelés is. Ezen túlmenően, nemcsak a betegmegfigyelésnél, de a logikai döntéshozatalnál is fontos szerepe lehet a rendszernek, mivel a mért adatok feldolgozása után javaslat formájában akár interpretív diagnózist is adhat a számítógépes program. A javaslatokat felülvizsgálat után az orvos elfogadhatja, illetve elutasíthatja. Az elemzést végző program(ok) az adott pillanatban mért értékek alapján adnak meg egy lehetséges elemzési javaslatot, amelyet előzőleg orvoscsoportok véleménye alapján tápláltak be a rendszerbe. A legfőbb előnye a javaslattételnek, hogy a számítógép több diagnózisértelmezést tud megjegyezni mint az emberi agy, és az értelmezések nagyon gyorsan előhívhatók. A végső diagnózis kialakítása, jóváhagyása viszont mindig az orvos feladata és felelőssége. A távdiagnosztizálás – amelyet más néven telemedicinának is hívnak – célja a területi, földrajzi nehézségek legyőzése. A telemedicina előretörését az Internet megjelenése és elterjedése nagyban segítette. E technológiát előszeretettel alkalmazzák például a ritkán lakott 4



nagy kiterjedésű területeken (Alaszka, Ausztrália, Kanada stb.). Elsődleges feladat a telekommunikációs technológia lehetőségével a jobb betegellátás feltételeinek a megteremtése. Emellett lehetőség nyílik az egyes orvosi intézmények közötti aktív kapcsolattartásra és konzultációra is. Mivel a hálózaton keresztül igen sok szakember véleménye szerezhető meg egy időben, ezért megosztott orvosi intelligenciának is emlegetik a telemedicinát. És hogy minderre tényleg szükség van, lássunk néhány számszerű indokot, amely igazolja az Egészségügyi Informatika létjogosultságát [2]: Magyarország népegészségi állapota

A magyar lakosság túlélési görbéje a fejlett országok között a legrosszabb.

A népegészségügyi helyzetet nehezíti a népességi fa torzulása is.

100.000 főre jutó évi halálozási arányok

akutMI

agyér

IHD

más keringési

daganatos

keringési

5

Össz. halálozás


7.


Az egészségmegőrzés informatikája

Cél: az egészségmegőrzésre vonatkozó, kiforrott orvosi tudásanyag algoritmizálása és személyre szóló, tömeges alkalmazása, informatikai eszközökkel: • •

rizikó és hajlamosító tényezők meghatározására, konkrét, személyre szóló cselekvési (étkezési és fizikai aktivitási) programok napi szinten történő meghatározására, • a kezelt személyek vizsgálati eredményeinek tárolása, a változások nyomon követése. Felhasználható eszközök: • • 8.

Internet, szakértői rendszerek. Mi a helyzet a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karán

A Bologna folyamat első lépcsőfokaként Karunk 2005-től indítja az Egészségügyi Szervező alapképzési szakot Egészségügyi Ügyvitelszervezői és Egészségbiztosítási szakiránnyal. 2007-től bővült a paletta: Egészségturizmus-szervező szakiránnyal. Az alapképzési szak egy féléves, az egészségtudományi területtel közös alapozásból áll, majd ezt követően két félévig mindkét szakirányon azonos a tananyag. A szakirányválasztás a 3. félévet követő belsőorientációs eljárás keretében történik, amikor a hallgatók – érdeklődési körüknek megfelelően – meghatározhatják, hogy Egészségügyi Ügyvitelszervezői, Egészségbiztosítási vagy Egészségturizmus-szervező szakirányon kívánják-e folytatni tanulmányaikat. Előadásomban ennek a szaknak az informatikai oktatásával kívánok foglalkozni, hiszen Karunkon jelenleg ez az a szak, amelyik olyan informatikatudást igényel, amely kiemelkedik a többi szak követelményeitől. Az egészségügy és finaszírózásának hatékony üzemeltetése ugyanis komplex és átfogó informatikai hátteret igényel. Az egészségügyi adatok tárolása, feldolgozása és elemzése napjainkra már nem nélkülözheti a számítástechnikai eszközöket. A tárolt adatok az egészségügyi controlling és az adatbányászat (Data-mining) lehetőségeit teremtik meg. Az egészségügy és finanszírozása hatékony technikai hátteret és személyi apparátust igényel. Az Egészségügyi Szervező BSc. képzés elsősorban a finanszírozási és az informatikai területre képez szakembereket. Az egészségügy finanszírozása napjainkra már teljes egészében informatikai hálózaton, informatikai eszközökkel és programokkal történik. Feldolgozáshoz elengedhetetlen az adatbázis-kezelés, a táblázatkezelés, az egyes statisztikai feldolgozó programok (SPSS), valamint bizonyos célprogramok (Békéscsabai Vényellenőrző program – BVER), SQL széleskörű ismerete. A hallgatók felkészítése gondos informatikai oktatást és gyakorlati képzést igényel. Az Ügyvitelszervező szakirányon végzett hallgatók az egészségügyi informatikai folyamatok szervezésében, optimalizálásában töltenek majd be jelentős szerepet. Ezek a hallgatók megismerkednek az e területen használatos legfőbb programokkal az üzemeltetésétől a programírásig. Cél mindkét szakirányon a hallgatókkal megismertetni – a Bolognai folyamatoknak megfelelően – az egészségügy és annak finanszírozáshoz kötődő informatikai programokat és rendszereket. Kiemelten említjük meg Ügyvitelszervező szakon a biológiai jelfeldolgozás oktatását, amelynek jelentősége az orvosi diagnosztika területén egyre fontosabb. A BSc. képzés után a hallgatóknak továbblépési lehetőséget jelent az MSc. képzés, amely az emeltebb és mélyebb szintű informatikai és szakmai ismeretek megszerzését teszi lehetővé hallgatóink számára. 9.

Egészségügyi Informatikai tantárgyak az Egészségtudományi Karon 6



Karunkon a hagyományos képzés keretében is kiemelt hangsúlyt kapott az Informatika oktatása. Az Egészségügyi Szervező Szak elődjében – Egészségbiztosítási Szak – három félévig tanulták a hallgatók ezt a tantárgyat, amely szigorlattal zárult. Míg azonban a jelenlegi képzést végigkíséri az Egészségügyi Informatika, azaz tanulmányuk kezdetétől végéig tanulják valamilyen formában, addig a „régi” képzésben ez csak az első három szemeszterben foglalt helyet. Ez egyben azt is jelentette, hogy csak szűk lehetőséget biztosított, hiszen azokat a szakmai tantárgyakat, amelyhez igazából kapcsolódhatott volna, csak a későbbi szemeszterekben tanulták. Szerepe inkább csak az alapozásra korlátozódott. Jelenleg a következő tantárgyak keretében ismerkednek hallgatóink a korszerű informatika egészségügyi területeivel és alkalmazási lehetőségeivel (a teljesség igénye nélkül): a) Egészségügyi informatikai alapismeretek I. (szövegszerkesztés; a prezentáció alapjai) Cél a hallgatók megismertetése a legfontosabb informatikai alapfogalmakkal és mindazon ismeretekkel, amelyek birtokában képesek magas szintű szövegszerkesztési és prezentációkészítési ismeretek elsajátítására és felhasználására, a feldolgozási tevékenység elemzése során elsajátított módszerek sikeres alkalmazására. A tantárgy lehetőséget ad a hallgatóknak arra, hogy a megszerzett ismereteiket kiterjesszék egyéb, más típusú szövegszerkesztő és prezentációkészítésére alkalmas program használatára is. A képzési rendszerben kiemelt szerepe van a tárgynak, hiszen számos más tantárgy épít ezen tantárgy keretében elsajátított ismeretek alkalmazására. Gondoljunk csak az igényesen elkészített házi dolgozatokra. Szerepe különösen meghatározó abban a tekintetben, hogy a megfelelő színvonalú szakdolgozat elkészítéséhez nélkülözhetetlen tudást biztosít a hallgatóknak. b) Egészségügyi Informatikai alapismeretek II. (egészségügyi adatok a számítógépben) A félév során a következő témaköröket ismerik meg a hallgatók: az adatbázis-kezelés és a táblázatkezelés összehasonlítása, azonosságok, különbsége. Táblázatkészítés, az adatbáziskészítés elve, módszerei (hierarchikus, hálós, relációs). Alapfogalmak (tulajdonságtípusok, mezők, egyedek, rekordok, azonosító stb.). Függések (funkcionális, részleges, tranzitív). Kapcsolatok az adatbázis táblái között (egy-egy, egy-több, több-több – példákkal). Normálformák, normalizálás (példákkal). A tantárgy keretében a hallgatók megismerkednek azokkal a nyilvántartási programokkal, amelyeket az egészségügyben (háziorvosi rendelőben, gyógyszertárban, kórházban stb.) használnak.

3. ábra: Háziorvosi nyilvántartó rendszer - ProDoki

c) Informatikai hálózatok az egészségügyben I. II. A félév során a hallgatók megismerik a számítógépes hálózatokat, mint az osztott feldolgozás eszközeit. A Kliens-szerver modellt, a csoportmunkát. A számítógép-hálózatok kialakulását. 7



A protokoll fogalmát, a hálózatok felépítését, osztályozását. A TCP/IP létrejöttét, koncepcióját, struktúráját, az Internetet és szervezeteit. A helyi Internet hálózat (LAN) hardver elemeit, és a nagy kiterjedésű hálózat hardver elemeit. Az Internet hálózat címzési rendszerét, DNS, routing, az Internet szolgáltatásait. Az iskolai IP hálózat kialakítását, levelezést, ftp, www szerverek telepítését, alapszintű üzemeltetését. Hálózatbiztonságot (szerver). A biztonságos Internet használatát (kliens oldal). A hallgatók megismerik azokat a módszereket és eszközöket, amelyek lehetőséget biztosítanak az egészségügy résztvevői számára használni azokat a berendezéseket, eszközöket, amelyek alkalmasak arra, hogy megvalósulhasson a számítógépes rendszerek egészségügyi alkalmazása (távdiagnosztika, telemedicina, teleradiológia stb.). d) Információelméleti és módszertani alapok A tantárgy szakmai alaptantárgy, alapvető célja a megfelelő informatikai szemléletmód kialakítása, az informatika, mint tudomány legfontosabb kérdéseinek megismertetése. A tantárgy keretében tanultak kiegészítését képezik számos informatikai és egészségügyi informatikai tárgyban alkalmazásra kerülő ismeretnek. A felsoroltakon kívül hallgatóink megismerkednek az egészségügyi azonosító rendszerekkel, az egészségügyben használatos dokumentációkkal, az egészségügyi ellátás informatikájával, a szakértői rendszerekkel, az adatbiztonsággal és adatvédelemmel stb., valamint szert tesznek olyan ismeretekre is, amelyek alkalmassá teszik őket arra, hogy nem túl bonyolúlt programokat tudjanak írni. Ez utóbbira elsősorban azért van szükség, hogy adott esetben képesek legyenek közvetítő szerepet betölteni a programozók, és az egészségügy szereplői között. Mindezeken túl törekszünk a hallgatók figyelmét felhívni a modern prevenciós és rehabilitációs eszközökre, módszerekre, szoftverekre [3, 4, 5]. 10. Összegzés Az Egészségügyi Szervező BSc. képzéssel társadalmunk hatékonyabb és gazdaságosabban működő egészségügyi rendszerhez juthat. Az itt végzett hallgatók ugyanis az egészségügy azon területein kerülnek majd alkalmazásra (humánbiztosítás, egészségügyi finanszírozás, controlling, egészségügyi ellátás, gyógyszerészeti cégek, pénzintézetek, biztosító társaságok, informatikai cégek stb.), amelyeknek meglehetősen nagy az igénye arra, hogy informatikailag jól képzett szakembert kapjanak mindennapos tevékenységeik végzésére. Irodalomjegyzék [1]

Bakos Károly et al. (2006.) A többciklusú képzés a magyar felsőoktatásban (Új, európai úton a diplomához). Oktatási Minisztérium (http://www.ktk.pte.hu/tanterv/ba/bologna_kezirat_060405.pdf)

[2]

Dr. Kozmann György (2006.) Az orvosi diagnosztika és terápia határainak kiterjesztése informatikai módszerekkel. Veszprémi Tudományos Műhelyek (Előadás)

[3]

Sik Lányi C (2006.) Multimedia Medical Informatics System in Healthcare, Intelligent Paradigms for Assistive and Preventive Healthcare, Ichalkaranje, A., et al. (Eds.), Springer-Verlag, pp. 39-91. ISBN 3-540-31762-7

[4]

Sik Lányi C (2006.) Virtual Reality in Healthcare, Intelligent Paradigms for Assistive and Preventive Healthcare, Ichalkaranje, A., et al. (Eds.), Springer-Verlag, pp. 92-121. ISBN 3-540-31762-7

[5]

Sik Lányi C, Lányi Zs (2003.) Multimedia Program for Training of Vision of Children, Journal of Information Technology Education, Volume 2, pp. 279-290. ISSN: 15393585 8

MIT HOZOTT A BSC. TÍPUSÚ KÉPZÉS AZ INFORMATIKA OKTATÁSÁBAN A PTE ETK EGÉSZSÉGÜGYI SZERVEZŐ SZAKÁN. Összefoglaló

Recommend Documents