"Na, mit hozott a Jézuska?"

"Na, mit hozott a Jézuska?" Közzétette: www.flagmagazin.hu (https://www.flagmagazin.hu)

"Na, mit hozott a Jézuska?"

2012 december 23. Flag

0

Értékelés kiválasztása Még Givenincs "Na, értékelve mit Give "Na, mit Give "Na, mit Mérték Give "Na, mit Give "Na, mit

hozott hozott hozott hozott hozott

a a a a a

Jézuska?" Jézuska?" Jézuska?" Jézuska?" Jézuska?"

1/5 2/5 3/5 4/5 5/5

Télapó és Gyed Maróz, tiltott betlehemezés, parlamenti ünnepség, szaloncukor- és fenyőfahiány: karácsony a Rákosi- és a Kádár-rendszerben.

Évezredes vallási tradíciókat és szokásokat, a kereszténység egyik legszentebb - Jézus Krisztus földi születésének emléknapját, az öröm és békesség, a család és gyermekség, az otthon és szülőföld ünnepét is megpróbálta a totálisan berendezkedő kommunista hatalom kitörölni a naptárból és mélyen gyökerező társadalomi beágyazottságából. 1. oldal (összes: 6)


Az antiklerikális harc jegyében fogant irányadás felhívta a figyelmet arra, hogy ki kell iktatni az emberek tudatából azokat a tévtanokat, amelyek szerint a karácsony Jézus születésének az ünnepe. Ehelyett a propagandamunkában hangsúlyozandó a békéért folytatott harc, a dolgozók jóléte, amely voltaképpen Sztálinnak, a "népek bölcs tanítómesterének" köszönhető. A párt főideológusai azonban tudták, hogy még a legerélyesebb, legintenzívebb propagandamunka se fogja kitörölni a dolgozók tudatából az ünnepet, de abban reménykedtek, hogy különféle eszközökkel meg lehet fosztani a karácsonyt eredeti jelentésétől.

2. oldal (összes: 6)


Karácsonyi képeslap (Fotók: Emlékpont) A szentesteünneplés letörésének leghatásosabb módszere a puszta félelemkeltés volt. Szimbolikus jelentőségű, hogy az államvédelmi bizottság 1949. december 24-én függetlenítette az ÁVH-t a Belügyminisztériumtól. Szintén a karácsonyi ünnepkör alatt történt a magyar katolikus egyház vezetőjének, Mindszenty Józsefnek az elfogatása, akit 1949. december 26-án tartóztattak le. Később karácsony másnapját egyszerűen törölték a munkaszüneti napok sorából. Az ötvenes évekre Sztálin születésnapja vált a tél főünnepévé, december 24-e pedig átalakult fenyőünneppé. A fenyőt a Télapó hozta, s Gyed Maróz (Fagy Apó) örvendeztetette meg az ifjúságot, de hogy túlságosan nagy kultusza ne támadhasson, megtiltották a karácsony előtti bérszámfejtést, gyorsan megoldva ezzel az ajándékozás problémáját. A karácsony átformálásánál fő szempont volt a kommunista ifjúság átnevelésének a kérdése. A fenyőünnep kézenfekvő lehetőséget nyújtott arra, hogy intenzív propagandamunkával száműzzék a családok életéből a reakciós, klerikális csökevényeket, a megfigyelőknek, feljelentőknek pedig remek alkalom kínálkozott az ideológiai előrehaladás feltérképezésére. Egy-egy ártatlannak tűnő, "Na, mit hozott a Jézuska?" kérdésből rögtön kiderült, hogy a fenyő hozza-e az ajándékot, a Télapó, vagy pedig még mindig a Jézuska. A házbizalmik fáradhatatlanul látogatták a lakásokat, vizsgálták 3. oldal (összes: 6)

"Na, mit hozott a Jézuska?" Közzétette: www.flagmagazin.hu (https://www.flagmagazin.hu) az ünneplési szokásokat, a kommunista ideológia által átszellemült tanárok pedig ártatlannak tűnő kérdésekkel, fogalmazásokkal mérték fel a diákok "karácsonyi beállítottságát".

A vallásos világnézet elleni harcnak volt része tehát a vallásos tartalomtól megfosztott, kiüresített karácsony is. Gyakorlatilag ugyanolyan társadalmi ünnepet csináltak belőle, mint a keresztelő helyett rendezett névadót, vagy a ma már feledésbe ment KISZ-esküvőt, illetve a pap nélküli, állami temetést. A korabeli fenyőfaünnep – amelyet az Értelmező Kéziszótár így definiált: „December végén a gyermekek számára rendezett, a gyermekek megvendégelésével és megajándékozásával egybekötött ünnepély a feldíszített fenyőfa körül” – csúcspontja a Parlamentben megrendezett ünnepség volt, amelyen kiválasztott úttörők vehettek részt. A parlamenti ünnepség is része volt annak a piramisszerű társadalomképnek, amelynek csúcsán a propaganda által sulykolt szocialista embertípus helyezkedett el – mondta el a Múlt-kor megkeresésére Tóth Eszter Zsófia (Kádár leányai-Nők a szocialista időszakban) történész.



Tiltott betlehemezés a nyolcvanas évekből az egyik műhelyben (Fotó: Tóth Eszter Zsófia) Nemcsak hiánygazdasági sajátosság, hanem tudatos politikai döntés is volt, hogy az 1950-es évek elején nem lehetett szaloncukrot kapni az üzletekben, a leleményes háziasszonyok ezért azt régi receptkönyvekből otthon főztek – derült ki Tóth Eszter Zsófia kutatásaiból. Az 1950-es évek elején még az is előfordult a fővárosban, hogy nem lehetett fenyőfához jutni, csak virágboltban lehetett kis gyökeres fát kapni, igaz, ez az akkoriban egyáltalán nem volt divatos. Végül álljon itt a fenyőfaünnepek emblematikus dala, amely a Mennyből az angyalt hivatott kiváltani: "A zöld fenyőfán kigyúltak a gyertyák, kispajtások örvendezve köröskörül járják. Te szép zöld fenyő, köszöntünk mi téged, hozz örömet mindnyájunknak és boldog új évet." mult-kor.hu

Tweet



(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({});

Ajánló


"Na, mit hozott a Jézuska?"

Recommend Documents