intéz Móricz Zsigmond ellen, aki a trianoni h a t á r t á t l é p v e azonnal „Coriolanusszá v e d l e t t " , s aki a n e m z e t r o n t á s „ördögi szerepét vállalta m a g á r a " . «
*
Az erdélyi m a g y a r sajtó, mely hetekig hűen i s m e r t e t t e a Móricz romániai l á t o g a t á s á n a k egyes m o z z a n a t a i t — a Móricz mellett és Móricz ellen í r o t t cikkeket — n a g y megütközéssel v e t t e t u d o m á s u l Móricz hirtelen elutazását. így a „ N a g y v á r a d " c. n a p i l a p meg is kritizálja e m i a t t Móriczot. „Móricz Zsigmondot — í r t a a lap — lelkenütötte a l á t h a t a t l a n kó', a m e l y e k a „ P a t r i a " szerkesztó'ségébó'l kiröpült. Mégis azt m o n d j u k : Móricznak n e m volt oka hirtelen elutaznia. Meg kellett volna látnia, hogy i t t r o m á n részró'l is védelmező' k a r o k n y ú l n a k feléje az intell e k t u s és megértés p a j z s á v a l és meg kellett volna értenie, hogy a z é r t a g e s z t u s é r t , a m e l y az i t t élő kisebbség s z á m á r a n a g y vigasz, egy m a g y a r írónak vállalnia és állania illik a kicsinyes támadásokat." *
Ma, mikor e s o r o k a t írom, Móricz Zsigmond neve m á r távolról sem ismeretlen a r o m á n o k előtt. Számos k ö n y v é t m á r r o m á n r a f o r d í t o t t á k s az ő művei sok ezer p é l d á n y b a n v a n n a k forgalomban az egész ország területén.
DÉNES SZILÁRD
MIT BESZÉLNEK MÓRICZ ZSIGMOND TANULÓÉVEIRÖL AZ ISKOLAI ÉRTESÍTŐ KÖNYVEK ? Móricz Zsigmond d i á k k o r á t , m a g á n a k az írónak előadásából, részletesen i s m e r j ü k . Az elemi iskolai évek t ö r t é n e t é t az „ É l e t e m regényé"-ben beszéli el. A debreceni kollégiumi eseményeket a „ L é g y jó mindhalálig" a d j a elő, s á r o s p a t a k i d i á k s á g á t a „ K a m a s z o k " c . regénytöredék s a Pesti N a p l ó b a n (1939. évi júl. és aug. h a v á b a n ) megjelent cikksorozat ismerteti. Legbővebben a kisújszállási h a r m a d f é l é v t ö r t é n e t é t á b r á z o l j a , „ F o r r a b o r " s „ B á l " c. regényeiben. Az említett írói alkotások r a j z a i t , elbeszéléseit a z o n b a n még egyben-másban érdekes módon ki t u d j u k egészíteni a felsorolt iskoláknak megfelelő tanévbeli értesítőkönyvei segítségével. Móricz Zsigmond a debreceni ref. f ő g i m n á z i u m b a t u l a j d o n k é p p e n m á r az 1890/91. t a n é v b e n b e i r a t k o z o t t , de az ez évi értesítő szerint t a n é v közben „ e l t á v o z o t t " , mégpedig betegsége m i a t t . N e v é t mindamellett ebben a félbeszakadt évben is m e g t a l á l j u k a segélyben részesült t a n u l ó k között. Az egyik a l a p í t v á n y jövedelméből tizennégy fiú között kiosztott, mindössze 63 F r t . 30 kr. ruhasegelyből egy rész Móricz Zsigmondnak is j u t o t t . H a a k a m a t o k a t a segélyben részesültek között a r á n y o s a n o s z t o t t á k el, egy-egy fiú 4 F r t . 50 kr. é r t é k ű segélyt k a p o t t Az ekkor elvesztett esztendőt Móricz Zsigmond még egy félévszázad múlva is f á j l a l j a . Az „ É l e t e m regényé"-ben e l m o n d j a , hogy n a g y b á t y j a , Pallagi Gyula h a t év a l a t t vegezte el a gimnázium nyolc osztályát. „Mindig szerettem volna — írja i t t — én is megtenni ezt a v i r t u s t , m e r t én is v e s z t e t t e m egy évet, az elsőt kétszer j á r t a m s illett volna, hogy a Pallagi Gyula öccse behozza. De h á t erre nein v o l t elég a v á g o t t d o h á n y o m . É n n e m t u d t a m megszerezni ezt az örömet az a p á m n a k . " ( „ É l e t e m r e g é n y e " Bp. 1953. 71. 1.). Megszakított t a n u l m á n y a i n a k f o l y t a t á s á r a az 1891/92. t a n é v b e n ú j r a b e i r a t k o z o t t u g y a n e n n e k az iskolának az első osztályába. Évvégi b i z o n y í t v á n y a minden t á r g y b ó l végig jeles. (Testgyakorlátból a z o n b a n „ L é g y jó"-beli ismerősünk: Szűts Istók, elégségest a d o t t neki.) Jelesrendű b i z o n y í t v á n y á b a n magaviseletét n e m minősítik /ónak (a mai osztályzóm ó d n a k megfelelően példásnak), h a n e m csak a k ö v e t k e z ő f o k o z a t r a , szabályszerűre érdemesítik. Szorgalmának, előhaladásának elismeréséül, az iskolai év végén j u t a l o m k ö n y v ü l R a d ó A n t a l n a k „ E z e r e g y é j s z a k a " c. m ű v é t a d j á k neki. E z az év m i n d e n k é p p e n csendes n y u g a l o m m a l telt el. Török t a n í t ó é k n á l l a k o t t , kellemes családi környezetben. Török bácsi n a g y o n szerette, „egész télen e g y ü t t b ú j t á k a könyveket . . . A bácsi regényt olvasott, ő meg a régi Ország-Világot, meg t a n u l t is vele, meg J ó k a i t is olvasott, a „ K é t s z a r v ú e m b e r " - t meg az „ Ő s m a g y a r m e s é k " - e t , és s a k k o z t a k is s o k a t . . . " ( „ L é g y j ó " é. n. 1081.). Jelesrendű b i z o n y í t v á n y á n a k köszönhette, hogy a következő (1892/93-i) t a n é v r e fél t a n d í j m e n t e s s é g e t , az i n t e r n á t u s b a n pedig bennlakással összekötött i n g y e n e s
354
ellátást biztosítottak neki. Az internátus azonban nem volt az a kellemes, csendes o t t h o n , mint amilyenben Török bácsiéknál volt része. A cétusbeli mozgalmasság, a „Légy jó"-ból ismeretes, olykor izgalmakkal telt nyugtalan napok, végül a tanulás mellett vállalt kötelezettségek, előmenetelére kedvezőtlenül h a t o t t a k . Évvégi b i z o n y í t v á n y á b a n , az előző évivel szemben, a jelesek száma felére csökkent ; most ugyanis magyarból, latinból, s rajzoló mértanból jó osztályzata van. Magaviselete azonban az 1891/92,-i szabályszerű helyett, ebben a z évben már jó. A bizonyítvány gyengülése következtében kedvezményeit is csökkentették. Az 1893/94. évr«í már csak negyed-tandíjelengedést k a p o t t s az internátusban is most már 40 F t . díjat kellett egész évre fizetnie. Ilyen kedvezőtlen mozzanatokkal indult harmadik osztálybeli tanulmánya. Évvégi bizonyítványának van aztán egy fájó pontja. Öt tárgyból jeles osztályzatot kapott ugyan, történelemből azonban elégségest. Pedig a „Légy j ó " igazolása szerint a történelem iránt ekkor már megvolt benne a kellő érdeklődés. Mi hát a kedvezőtlen osztályzatnak magyarázata? Bizonyára már ebben az alacsony osztályban is jelentkezett a n n a k — rá nézve kellemetlen — következménye, hogy nein t u d t a a vékonyra lapított t a n könyvek szövegét, a szavakhoz ragaszkodva, pontosan megtanulni. Kijelentése szerint : „. . .nem bírtam azokat a nyomorult vékony kivonatokat, amit tankönyvnek hívnak. Nem bírtam magam rákényszeríteni, hogy azt a csekélységet, ami azokban van, szó szerint megt a n u l j a m , s még azonkívül még azzal is aludjak és álmomban is csak arra gondoljak . . . " („Forr a bor" II. kötet 171; Móricz Zsigmond Művei az Ath. kiadása. 1 9 3 8 - 9 ) . De minden jeles osztályzatnál nagyobb értéket jelentett neki, hogy ebben az évben egy kiváló pedagógus volt magyar- s latin nyelvi t a n á r a s egyszersmind osztályfőnöke, ti. : Gulyás István. Benne látta mindvégig a jó t a n á r megtestesülését s így mintaképét. Két emlékezést is írt róla ; az egyiket saját folyóiratába a „Kelet Népé"-be (1942. márc. 15. sz. 5.1.). Többek közt ezeket m o n d j a : „Dr. Gulyás István talán az egyetlen kedves t a n á r o m volt. A b H n egy, hogy 1893. óta, mikor a debreceni harmadik gimnáziumban osztályfőnököm volt, annyira szeretetébe vett, hogy haláláig megtartotta velem a barátságot." A harmadik osztály befejeződése után valóra vált az az aggodalma, hogy a következő évre a sárospataki iskolába kerül ; ti. szülei is odaköltöztek. Pedig „ő már tele volt itatva a debreceni kevélységgel s meg volt győződve, hogy ilyen kollégium nincs több a világon." („Légy j ó " é. n. 14. 1). Még nagyobb szeretettel nyilatkozik a debreceni iskoláról a „Forr a bor"-ban : „. . .pár éve elvittem oda a feleségemet, hogy megmutassam neki diákkori életem t a n y á j á t , ahova a szívem ma is olthatatlan szerelemmel visszahúz." (I. kötet 31. 1.) Sárospatakra vitték tehát az 1894/95. évben, a negyedik osztályba. Az iskolaváltoztatás, legalább is abban az időben, úgyszólván minden esetben zökkenővel j á r t . Móricz Zsigmond sem volt kivétel. Évvégi bizonyítványában egyetlen egy jeles m a r a d t , de azt legalább debreceni történelem-tanárának dicsőségére, épp a történelemből k a p t a , a debreceni elégséges osztályzat u t á n . A sárospataki magyar-tanára sem t u d o t t azonban m i n d j á r t kezdetben Móricz Zsigmond lelkivilágába belelátni. Ebben az évben a stilisztikát t a n u l t á k , N é v y László tankönyve alapján. Az értesítőkönyben a negyedik osztály magyarnyelvi anyagának felsorolása ezzel a ponttal kezdődik : „Az egyszerű és szép irály". Bármily hihetetlenül hangzik is, Móricz Zsigmondnak ebből a tárgyból s ebből az anyagból, 16 éves korára csak elégséges osztályzatot sikerült elérni. Az ötödik osztályú bizonyítvány érdekessége, hogy az előző évivel azonos t a n á r a most már jeles osztályzattal ismerte el Móricz Zsigmondnak a magyar nyelvből tanúsított tudását s előhaladását, az előző évi elégségessel szemben. A német-nyelvi elégséges jegy m u t a t kozik ebben az évben aggasztónak. A Crf/sz-gúnynéven ismert t a n á r t a n í t o t t a ezt a t á r g y a t , s Móricz németnyelvi tudásának ez az értékelése már mintegy előre sejteti a hatodik osztályban kitöréssel fenyegető vihart. Egyébként pedig ötödik osztályos korában év végén, a többi tárgyból így alakulnak érdemjegyei : három jelest s négy jót a d t a k neki. Művelődés iránti hajlamára jellemző, hogy ebben az évben beiratkozott a rendkívüli tárgyként t a n í t o t t francia nyelvre is ; jó osztályzattal.értékelték ebbeli t u d á s á t . Az 1896/97. évben megkezdett hatodik osztályú t a n u l m á n y a i n a k első harmadévi eredményét t ö b b leírásból is ismerjük. A „Forr a bor"-ban (I. k. 50.) röviden így beszéli el a történteket : „ H a t o d i k b a n karácsonykor három szekundát k a p o t t , latinból, görögből, németből, ami annyira elkeserítette, hogy többet nem a k a r t iskolába menni." Ilyen előzmények u t á n kerül Móricz Zsigmond a kis alföldi városnak, Kisújszállásnak ref. főgimnáziumába. Az iskolának melegszívű, nagy műveltségű ifjú igazgatója, Pallagi Gyula veszi unokaöccsét pártfogásába. Móricz Zsigmondra eleinte visszás hatással volt a változás. „. . .úgy érezte, mintha valami roppant nívósüllyedésben volna része a két híres és nagy kollégium u t á n . " Ü j környezetével azonban rövid idő alatt mégis megbarátkozott. Sárospatakon egyik okozója volt elégedetlenségének, hogy ott az V—VI. osztályú tanulók még nem lehettek az önképzőkörnek tagjai. Ezért történt hogy „egy titkos önképzőkört csinált hat taggal saját osztá-
355
lyukból." (Bál. 161 1.). Kisújszálláson ily nemű akadály nem volt, s eleinte valóban úgy m u t a t k o z o t t , Móricznak ez irányú vágyai kielégiilhetnek. Nyugalmának visszatértével tanulmányait is odaadással végezte ; ennek eredményeképpen hatodik osztálybeli bizonyítványa jelesrendű lett. Részt v e t t az önképzőkör szavalóversenyében is. Az értesítő szerint egy alig ismert költőnek, Karlovszky Endrének „A kis Marie regéje" c. romantikus tárgyú, terjedelmes költeményét a d t a elő. A pályadíjat ugyan másnak ítélték oda, de Móricz szavalata is dicséretben részesült. Az említett vers 181 — tíz szótagos — sort tartalmaz, s ime, Móricz Zsigmond mégis vállalkozott megtanulására s előadására. E z mindenesetre jellemző a d a t arra nézve, milyen jó hatással volt rá az iskolaváltozás. Sárospataki tanulmányaival kapcsolatban még azt panaszolja ugyanis : „Memóriája nem volt, könyvnélkülit nem t a d o t t bevágni." (Forr a bor. I. köt. 49.1). Hónapok alatt tehát mennyit változott önmaga értékének becslése, emlékező tehetségének megítélése. Másik érdekesség még, vajon hogyan "terelődött figyelme ennek a kevéssé ismert költőnek alkotására, s miért választotta költeményét az "önképzőkörben való előadásra. A verset minden valószínűség szerint az ifjúsági k ö n y v t á r n a k egyik, közkézen forgó kötetéből, Endrődi Sándornak „A magyar költészet kincsesháza" c. antológiájából ismerte. A mä mozgalmas előadása, hangfestő részletekben gazdag, színes nyelve k a p h a t t a meg Móricz érdeklődését. Az első sorokban olvassuk a következőket : A mozdony úgy nyög, mintha kebele Aggállyal volna, mint enyém, tele. Sóhajt. Zihál. A sok vaslánc zörög. A föld alatta reszket, dübörög. Zúg a nagy erdő. J a j g a t , sír a szél, És síri hangon bús regét beszél. Az 1897/98. tanévben Móricz Zsigmond a hetedik osztályt végzi, ugyancsak Kisújszálláson. Előző jelesrendű bizonyítványához képest ekkor lanyhulás mutatkozik. Most csak magyarból, földrajzból s természettanból van jelese, a többi tárgyból jó osztályzatra érdemesítik. A visszaesésre írásai alapján t ö b b magyarázatot is a d h a t u n k . A középiskolai tanítás anyaga fejlett szellemi képességének már nem n y ú j t o t t elegendő táplálékot. A fiatal korban gyakori búsongás, lehangoltság is sűrűn elfogta. „Semmi kedve nem volt tanulni. Űnta az egészet, ahogy únta az egész életet." ( B á l 7. 1.) Ugyancsak a „Bál"-ból l á t j u k , hogy ifjúkori drámakísérletéhez, a „Sertórius"-hoz is hetedik osztályos korában fogott hozzá. Móricz Virág is azt írja „ A p á m regénye" c. könyvében: „Az egész hetedik gimnáziumot azzal töltötte, hogy írta — t r a g é d i á j á t . " Végül pedig, hogy n a g y b á t y j á n a k minél kevesebb anyagi terhet okozzon, instruktorkodással is foglalkozott. Nehéz felfogású fiúkkal kellett küszködnie ; pl. „az egyiket egy negyedórára nem bírta rákényszeríteni, hogy odafigyeljen." (Forr a bor. I. köt. 53. 1.) Egyébkent pedig tanulmányaiban kifejtett előhaladásáért ez év folyamán 40 F t ösztöndíjban s fél tandíjmentességben részesült. A „Bál"-ból t u d j u k , hogy hetedik osztályos korára már teljesen kiábrándult az önképzőkörből. Szavai szerint : „ . . . az önképzőkörön régen túl volt. Már hatodik osztályos korában kiélte az unalmas vasárnap délelőtti nyavalygásokat." Számítottak pedig munkásságára, mert év-elején beválasztották a bíráló bizottságba. A vezető t a n á r évi jelentéséből kitűnik, hogy némi érdeklődést mégis m u t a t o t t a kör iránt. Az egyik ünnepélyen szavalattal szerepelt, s év végén két pályamunkája is elnyerte a kitűzött díjat. A hetedik osztályos korából való értesítő még arról is számot ad, hogy az előző tanév végen Móricz Zsigmond s még négy osztálytársa az iskola természetrajzi múzeumának ajándékozta rovargyűjteményét. (M. Zs. gyűjteményében az értesítő szerint 180 bogár volt.) Az ajándékozók Móricz Zsigmond mellett : Nagy Géza, P á p a y Pál, Schöffer József. Valamennyivel találkozunk a „ F o r r a bor"-ban. N a g y Gézát, „az osztály heccmajszteré"-t Kiss Pali álnéven ismerjük. P á p a y Pál regénybeli nevén : Pétery Pista, az október hatodiki tüntetésnek egyik szervezője s ünnepi szónoka. Schöffer Józsefet Steiner néven szerepelteti az író. Jellemrajzában többek közt ezt olvassuk róla a „ F o r r a bor"ban : „Mosolyogva állott rendelkezésre, mert kitűnő tanuló volt s a mai leckével is úgy elkészült, mintha sejtette volna, hogy felelni fog." (I. k. 60. 1.) Amint Kasznár, a természetrajz t a n á r a a fenti négy nevet nyilvántartásába egymásután beírta, korántsem gondolta, hogy negyven év múlva ugyanezek a személyek, ha más néven is, egy regénynek a lapjain ismét egymás mellé kerülnek. Móricz Zsigmond az 1898/99. tanévben eljutott középiskolai tanulmányainak befejezéséhez. Ennek az évnek vívódásait, lelkitusáit részletesen ismerjük a „ F o r r a bor"-ból. Az erről az évfolyamról szóló értesítő adataiból ugyan arra lehetne következtetni, mintha a szorgalmas diák előtt egyéb cél sem lebegett volna, mint hogy a nyolc év küzdelmei megnyugtató módon, jó t a n u l m á n y i eredménnyel záruljanak. Az osztályvizsga után kapott
356
bizonyítványában két jó jegyen kívül végig jelese van. Az érettségin pedig jól érettnek minősítették. Az önképzó'kör év végi jelentése nevét két ízben említi: az alakuló gyűlésen bíráló bizottsági taggá választották, t o v á b b á pályadíjat nyert ily című irodalmi tárgyú értekezése : „Arany János jelleme ,Epilógus' c. költeménye tükrében". Az értesítőből megtudjuk még, hogy Móricz Zsigmond az utolsó iskolai évben teljes tandíjmentességgel végezte t a n u l m á n y a i t . Ezek azonban csak külső adatok arra nézve, hogyan telt el a huszadik évében levő ifjúnak középiskolai tanulmányait befejező utolsó esztendeje. Két súlyos gonddal kerül erre az évfolyamra. A már benne élő írói törekvése arra sarkallta, hogy az előző évben megkezdett s már meglehetősen „előrehaladott" d r á m á j á t , a ,,Sertorius"-t befejezze. De emellett úgy érezte, a köz érdekében is v a n n a k kötelességei. így j u t o t t a n n a k t u d a t á r a , hogy az iskolában működő Segítő Egyletben megfelelő tér nyílnék számára ilyen törekvéseinek szolgálatára. Ismeretesek a „ B á l " c. regényből a Segítő Egyletben folytatott munkásságának részletei. Azt a k a r t a Móricz kiváltképp biztosítani, hogy a'következő években a s z e g é n y j a n u l ó k nak ne okozzon gondot a drága tankönyvek megszerzése. Azon fáradozott, hogy alapot teremtsen megfelelően felszerelt t a n k ö n y v g y ű j t e m é n y létesítésére és fokozatos fejlesztésére. Emellett azonban tandíj-, ruha-, írószersegélyt is igyekezett a rászorultaknak j u t t a t n i . Munkája eredményéről csak annyit, hogy a segélykönyvtár könyveinek száma elnöksége idején 189-ről, 380-ra emelkedett. A segélykönyvtár gyarapodását az értesítőkönyvben kiadott összefoglaló jelentésében, Barla Szabó Jenő, az egyletnek ma is élő felügyelő tanára, örvendetes tünetként említi. Beszámolója szerint Móricz Zsigmond elnöksége idején h a t v a n tanulót t u d t a k kölcsöntankönyvekkel ellátni. Másik kiemelkedő jelenség az egyesület ez évi életében, hogy a „Bál"-ban részletesen ismertetett mulatság 70 frt-nyi tekintélyes összeggel növelte a szegény tanulók támogatására fordítható egyesületi tőkét. Nem lesz érdektelen megemlíteni, hogy Móricz Zsigmond élete folyamán még írásaiban is elégülten gondolt segítő egyesületi eredményes munkásságára. A „Rokonok"-ban olvassuk : „Valahogy az villant eszébe [Kopjáss Istvánnak], hogy diák korában elhatározta, hogy a Segítő Egyesületnek, amelyet ő alapított, illetve szervezett újjá, míg él, pártfogója lesz, s egész terveket dolgozott ki, hogy évente mennyivel fogja segélyezni, míg csak az egyesület oly erős. nem lesz, hogy minden fiú, akár szegény, akár gazdag, onnan kapja az összes iskolakönyvet". Nézzünk még végig ugyancsak az értesítők útmutatása szerint Móricz Zsigmond középiskolai tanárainak meglehetősen hosszú során. Érdekes egyéniségek tűnnek szemünk elé. Olyanok, akik egy és más tekintetben tagadhatatlanul hatással voltak az író szellemi fejlődésére, vagy pedig figyelmét annyira megragadták, hogy a hozzájuk fűzött emlékek még férfi korában sem vesztettek elevenségükből. A debreceni tanárok között, a már említett derék • Gulyás Istvánon kívül, Bosznay István és Kovács J á n o s neve mellett kell megállapodnunk. Bosznay István, jónevű festőművész a debreceni ref. főgimnáziumban rajztanárként kezdte pályafutását. Két évig t a n í t o t t a Móricz Zsigmondot rajzoló geometriára. Az 1892/93. iskMai évben Bosznay ebből a tárgyból a második osztálybeli Móricz Zsigmondnak jót, a következő évben pedig jeles osztályzatot adott. E t a n á r hatásának t u l a j d o n í t h a t j u k , hogy Móricz Zsigmond már serdülő fiú korában kezdett a művészetek iránt érdeklődni. Sárospataki diákságáról beszéli : „ . . . én akkora könyvtömeget hordtam haza, a Pasteinert, óriási nagy alakú díszkönyv, benne az egész művészet történelme". („Forr a b o r " II: 17.1.) Másik említésre méltó tanára az akkor 76 éves Kovács János, földrajzra t a n í t o t t a . Kovács J á n o s életrajzából t u d j u k , hogy mint Tisza Domonkos nevelője, fiatal korában t a n í t v á n y á v a l Egyiptomban is j á r t . Móricz Zsigmond figyelmét bizonyára lekötötte a tanítás közben, ettől a tanártól hallott gyakori úti visszaemlékezés ; bár azt is el kell m o n d a n u n k , hogy emellett őt is m u l a t t a t t a , mikor osztálytársai tréfás gúnyolódással utánozták az érdekes élményeit közlő öreg t a n á r u k előadásmódját. „Akkor hozzáfogott Orczy mesélni az ismert mondókák egyikét : az öreg, mint gróf úrfiak nevelője járt Egyiptomban, s minden órán szóba hozta Égyiptus országát : — „Mikor én Égyiptus országába j á r t a m , — mondta az öreg dünnyögő hangján : — hát látok ott két nagy fertelmes krokogyélus madarat 1 . . . " — K i b u b b a n v a kezdett hahotázni az osztály, — „ h á t k i t á t t y a a száját a krokogyélus madár : én pedig fogom a szimpla puskám, osztán jól rádupláztam . . . " („Légy jó" 137.1.) Egyébként Kovács J á n o s útjáról visszatérve, 1856 júniusában a kir. m. természettudományi társulat ülésén tapasztalatairól előadást is t a r t o t t , „Jelentés Afrikai u t a m r ó l " címen. Bevezető szavai így hangzottak : „Mielőtt utazásom csekély eredményét b e m u t a t n á m , szükségesnek látom megemlíteni, hogy annak célja nemcsak nem t u d o m á n y o s volt, hanem inkább * ellenkezett, legalább akadályozólag hatott a célszerű búvárkodásra és gyűjtésre. Ugyanis súlyos mellbeteg növendékemmel küldettem ki, hogy az égyiptomi és nubiai langyos száraz tél adja neki meg azt, mit itthon az orvosi t u d o m á n y már meg nem a d h a t o t t ; annál fogva a Nil völgyétől messzebb vivő kirándulást soha nem tehettem, inert növendékemet elhagynom
357
nem lehetett, s ő nem volt képes semmi fáradságos vállalatra. Egyetlen egyszer t á v o z t a m et tőle egy reggel, estig t a r t ó kirándulásra . . . " (A jelentést elolvashatjuk a debreceni helv. hitv. evang. főgimnázium 1856/57. tanévi ,,Értesítvény"-ében.) Kovács János jellemzésére említsük még meg, hegy tanulmányait részben a berlini egyetemen végezte, s később a bécsi geológiai társulatnak levelező tagja volt. Sárospataki tanárai közül Móricz Zsigmond épp azoknak kiváló tudását hangsúlyozza, akik 1896 karácsonyán a hatodik osztályban latinból, görögből és németből elégtelenre érdemesítették. A latin t a n á r Zsoldos Benő, mint Thukydides műveinek fordítója tette nevét ismertté. A görög tanár Szinyei Endre, egyik tanártársával terjedelmes görög szótárt szerkesztett. Rácz Lajos német tanár pedig W u n d t műveinek s más filozófiai alkotásoknak fordításával a magyar bölcseleti nyelvnek fejlődését s a filozófiai műszavaknak megteremtését segítette elő. Mindennek hangsúlyozásával Móricz Zsigmond nem hallgathatja el, hogy az említ e t t t a n á r o k csak kedvelt t a n u l m á n y u k a t folytatták buzgalommal, de „ráneveltség, szaktudás, pedagógiai képzettség" hiányzott belőlük. („Gyalogolni j ó " Bp. 1952. 262. 1.) Kisújszállási tanárai közül legelsőnek n a g y b á t y j á t , a „Légy jó mindhalálig"-ból, a „ F o r r a bor"-ból s a „Bál"-ból ismert Isaák Gézát, való nevén Pallagi Gyulát említjük. Az író pályája teljes folyamán a legnagyobb hálával, szeretettel s tisztelettel emlegeti n a g y b á t y j á t . A „ H a r m a t o s rózsá"-tól az „Úri muri"-n á t a „Rózsa Sándor"-ig nagyon sok írásában elénkvetíti rokonszenves, nemes egyéniségét. Érdekes azonban, hogy tanításáról, tanári képességéről sehol sem fest képet. Pedig Pallagi Gyulát ebben a vonatkozásban is érdemes lett volna megismertetni. Mint mindig s mindenütt, tanítványai körében is közvetlen egyszerűség, halk szavú, derűs finomság jellemezte. Soha senkire erélyesen nem kellett rászólnia, a fegyelmező erő nemes egyéniségéből önmagától sugárzott. A közölt ismereteket eredeti módon t u d t a a mindennapi élettel összekötni, úgyannyira, hogy tanításai, példái, hasonlatai feledhetetlenül megragadtak emlékezetünkben. Kisújszállásra kerültekor Móricz Zsigmondot a hatodik osztályban Pruzsinszky Pál t a n í t o t t a történelemre. Ez a kiváló történettudós ekkor még 35 éves fiatalember volt ; s ugyanebben az évben,életrajzában ezt írja róla a Pallas Nagy Lexikona : „Világtörténeti vonatkozású cikkeket ir e lexikonba". Főképpen a francia forradalommal foglalkozott, később pedig, mint a budapesti ref. teológiai akadémia tanára s igazgatója az egyháztörténetet művelte. Megírta Kálvin János életrajzát, s élete végén kiváltképpen a hugenották történetét tanulmányozta. Munkásságát külföldön is nagyra értékelték. Tiszteletbeli doktora volt a genfi, valamint a montpellieri prot. teológiai fakultásnak. Szakkörökben is ismert volt Móricz Zsigmond irodalomtanára, Szeremley Barna. Irodalmi munkásságával megbecsülést szerzett nevének. Kivált Arany Jánost tanulmányozta áhítatos elmélyedéssel. A „Forr a bor"-ban (I: 55—57.1.) Móricz Zsigmond rokonszenves képet fest róla. A latin és görög nyelvre a három év alatt állandóan ugyanaz a két t a n á r t a n í t o t t a ; latinra Barcza József, görögre Soós József. Iskolai elfoglaltságuk mellett mindketten klasszikusokat is fordítottak. Együttesen lefordították Gelliusnak Noctes Atticae c. érdekes m u n k á j á t , valamint Barcza József egymagában Seneca Erkölcsi Leveleit. Az említett fordítások a Tudományos Akadémia kiadásában, a Görög és Latin Remekírók sorozatában jelentek meg. Soós József még Pausanias útleíró művének egyes részleteit is közzétette magyar fordításban. Móricz Zsigmond Soós egyéniségét a „Forr a bor"-ban meglehetős szatirikus éllel festette meg. Koos néven szerepelteti. Tanításbeli fejlett készségéről azonban elismerően nyilatkozik: ,,Koós, aki kitűnő pedagógus volt, csak féktelen t e m p e r a m e n t u m á n nem bírt uralkodni, oly szelíd, szorgalmas nyugalommal dolgozott most a Torony András t u d o m á n y á n a k gyarapításán, hogy Misi a vegén megbékült vele és semmi haragot, vagy ellenszenvet nem érzett vele az óra végén". (II: 49.1.) Az értesítőkönyvekben, Móricz Zsigmond diákéletéből közölt apró adatok általában véve küzdelemre, megpróbáltatásra, olykor azonban még válságos fordulatokra is m u t a t n a k . Ámde a felmerült nehézségek végeredményében nemcsak lelki erejét fokozták s edzették, hanem az így szerzett tapasztalatok, benyomások, emlékek később nagy segítségére voltak írói pályáján. K a r i n t h y Frigyesnek „ U t a z á s a koponyám körül" c. műve ismertetésében mondta Móricz Zsigmond, hogy „a 'szerkesztés t u d o m á n y á t " , „a meseköltés a b s z u r d u m á t " , „a kitalált történetekben való hitet" már régen lenézi. („Válogatott irodalmi t a n u l m á n y a i " Bp. 1952.) Mint ahogy Arany János is epikai hitelre építette alkotásait, általában Móricz Zsigmond is a valóságban megtörténtet dolgozta fel. Mindvégig bőven meríthetett a gyermek- és ifjúkorától kezdve vele történtek emlékeiből és s a j á t tapasztalatainak gazdag tárházából.
358
Jegyzet
•BqsBiBtnuii^ в aq >[гц[1иэ>| шэи > j 3 z 3 XSi s jo>jXuos3bjb>i }b>(Bpun>[azs i ^ b ^ b d y '3jsaz3>ii3pu3j > | b u [ [ b ^ o j b z X i b j z s o т З э л л э zb > [ b s ^ •вэдпив; jua^ASjB} тщлдориэ.! р л р Х и BpuBjf y i z
с
1
-
CM
-
-
Ef>(E|B os -ÎD>I Ч<П -ezoSjon
}В[Л0>1ВЛЗ -ÏS3J.
készség
m e g j e l ö l é s e
чэид e
-
«
sçjjdjzs
T á r g ys
со
со
со
CM
CM
-
-
CM
CM
«
.-1
-
—
-
-
-
!í9 z o l!J
ищ -jazssmjax CM
иеуэш OIOZfEH
-
со
UE}iuçzg
M
CM
CM
ШЭ| -эиэуох
со
ZIBJPIQJ
-
•Л
CM
CM
CM
-
CM
—
r-4
-
с
—
-
V
CM
-
CM
-1
-
—
—
со CM
30JQO
JBASEW
—
CM
jBlDUEJ J
UIJET
—
1
zfBJ -}3ZS3UU3J,
CM
см
«
—
—
_ •
•
CM
CM
CM
CM
CM
—
-
Д
> 1894/5
1893/4
'S S °> Ü
1892/3
- i
< -V / (Л
SB|içzsfnsi>î
>
>
VIII.
^BjBdscuBS
T—<
1898/9
Д
3S?1013fg3UJ Äifejz'so zv
CM
1897/8
uaaojqaa
CM
1896/7
зЛ|ЭЦ BJO>(SI zv
-
1895/6
SÇ||EA
1891/2
Összefoglaló kimutatás Móricz Zsigmond diákkori előmeneteli jegyeiről (osztályzatairól)
-вЗвдо
Az l-es szám értéke : jeles ; a 2-es szám értéke : jó ; a 3-as szám értéke a mai közepesnek felel meg.
s}3[3SIA
359
