MISKOLCI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM MEZŐKÖVESDI SZENT LÁSZLÓ GIMNÁZIUMA ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKGIMNÁZIUMA

MISKOLCI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM MEZŐKÖVESDI SZENT LÁSZLÓ GIMNÁZIUMA ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKGIMNÁZIUMA

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2016. 6/1/2016 1

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ ....................................................................................................................................................................... 4 TEVÉKENYSÉGÜNKET MEGHATÁROZÓ JOGSZABÁLYOK: .................................................................................................. 5 ÁLTALÁNOS HELYZETKÉP ............................................................................................................................................... 7 1.

AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA ......................................................................................................... 9 1.1. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI .................................................................. 9 1.1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei ................................................................................................... 9 1.1.2. A nevelő-oktató munka céljai .......................................................................................................................... 10 1.1.3. A nevelő-oktató munka feladatai..................................................................................................................... 14 1.1.4. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai...................................................................................................... 14 1.2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FOLYAMATOK ............................................................16 1.2.1. Alapelvek......................................................................................................................................................... 16 1.2.2. Célok ............................................................................................................................................................... 17 1.2.3. Feladatok ........................................................................................................................................................ 17 1.2.4. Eljárások/eszközök .......................................................................................................................................... 18 1.3. A TELJES KÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK................................................19 1.4. ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSSAL KAPCSOLATOS ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSA ............................................................22 1.5. KOMPLEX INTÉZMÉNYI MOZGÁSPROGRAM ..............................................................................................................24 1.6. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE ...........24 1.7. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK .............................................................................................................................................................27 1.8. AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK ......................................................29 1.9. A TANULMÁNYOK ALATT SZERVEZETT VIZSGÁK SZABÁLYZATA .............................................................................40 1.10. A FELVÉTEL ÉS AZ ÁTVÉTEL HELYI SZABÁLYAI .............................................................................................48

2.

AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE ......................................................................................................... 54 2.1. AZ INTÉZMÉNY KÉPZÉSI STRUKTÚRÁJA: ..................................................................................................................54 2.2. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV ..............................................................................................................................54 2.3. AZ ISKOLÁBAN TANÍTOTT KÖTELEZŐ, KÖTELEZŐEN VÁLASZTANDÓ VAGY SZABADON VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK MEGNEVEZÉSE, ÓRASZÁMAI ........................................................................................................56 2.3.1. GIMNÁZIUM .................................................................................................................................................. 56 2.3.2. SZAKGIMNÁZIUM ......................................................................................................................................... 63 2.3.3. FELNŐTT OKTATÁS – ESTI TAGOZAT ....................................................................................................... 83 2.4. SZAKMAI PROGRAM .................................................................................................................................................85 2.4.1. A szakképzés szervezésének feltételei, alapelvei ............................................................................................. 85 2.4.2. A szakmai gyakorlat képzési helyeinek és formáinak bemutatása .................................................................. 87 2.4.3. A gyakorlati képzésről való mulasztás kezelése .............................................................................................. 88 2.4.4. Az előzetes tanulmányok beszámíthatósága: .................................................................................................. 88 2.4.5. A szintvizsga, helyi köztes vizsga szabályai .................................................................................................... 88 2.4.6. Az értékelés speciális szakképzési szabályai ................................................................................................... 88 2.5. A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK ÉS A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI ................................89 2.6. A CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI.......................................................91 2.7. A NEM KÖTELEZŐ, VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK ...............................................................................94 2.8. AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI ..........................100 2.9. A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI ..........................................................................................................................................101 2.10. MINDENNAPOS TESTNEVELÉS TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA ..................................................102 2.11. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE ...............................................................................................103 2.12. A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI TÉMAKÖREI ......................................................................................................105 A KÖZÉPSZINTŰ ÉS EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA LEHETŐSÉGEI ............................................................................105 2.13. A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ELLENŐRZÉSE, ÉRTÉKELÉSE........................................................124 2.14. AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA......................125 2.15. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSI ELVEI ....................125

2

2.16. 2.17. 2.18. 2.19.

AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI ..........................................................................127 AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEI ................................................................128 A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK ....................................................................133 MENTOR PEDAGÓGUS FELADATAI ................................................................................................................137

3

Bevezető A jogszabályi változások következtében 2016. július 1-jétől intézményünk a Nemzetgazdasági Minisztérium fenntartásába került, a Miskolci Szakképzési Centrum tagintézményeként. Pedagógiai programunk alapdokumentum, amely meghatározza az iskolában folyó nevelő – oktató munka pedagógiai alapelveit, értékeit, az iskola nevelési és szakmai programját, helyi tantervét. A Miskolci Szakképzési Centrum Mezőkövesdi Szent László Gimnáziuma és Közgazdasági Szakgimnáziuma pedagógiai programja a hatályos jogszabályoknak megfelelően, a jogharmonizáció jegyében készült. A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 26. § (1) szerint a nevelő és oktató munka az iskolában pedagógiai program szerint folyik. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. A pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni. A jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezetjük be. A pedagógiai programra vonatkozó részletes rendelkezéseket a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet tartalmazza. Magyarország Alaptörvényében megfogalmazott feladatokat szem előtt tartva, a Nemzeti köznevelésről szóló törvénnyel, a Nemzeti alaptantervvel, és a NAT-ra épülő kerettantervekkel, illetve a hatályos jogszabályokkal összhangban készült el pedagógiai programunk. Ennek megfelelően a pedagógiai programunk részét képező nevelési programot, helyi tantervet és szakmai programot felülvizsgáltuk. A Nemzeti alaptanterv és a kerettantervekre épülő pedagógiai program lesz közoktatásunk alapdokumentuma. Eredményessége elsősorban attól függ, hogy megvalósításában az érdekeltek (tanulók, pedagógusok, fenntartó és a szülők) mennyire lesznek képesek együttműködni. Ennek híján reális a veszély, hogy légvárakat építünk. Márpedig ezt nem engedhetjük meg magunknak, hiszen nagy a tét: gyermekeink jövőjéről van szó. Azon vagyunk és leszünk, hogy minél több tanuló vágyainak elérését segítsük elő. Fontosak a valóra váltott álmok, mert ezek tehetik boldoggá az embert – azt szeretnénk, ha minél kevesebb csalódottsággal, félresikerült emberi sorssal kellene szembesülnünk.

4

Tevékenységünket meghatározó jogszabályok: Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló 2012. évi CXXIV. törvény 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről A szakképzésről szóló módosított 2011. évi CLXXXVII. törvény Az Országos Képzési Jegyzékről 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól Az 1997. évi XXXI. gyermekvédelmi törvény (Gyvt.), A 2013. évi XXVII. törvény a szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. ( VI. 13.) Korm. rendelet módosításáról szóló 106/ 2012. ( VI.1.) Korm. rendelet 110/2012. évi (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 229/2012 (VIII. 28. ) Korm. rendelet a Nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásár 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógusszakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről 40/2002. (V.24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről 20/2012. évi (VIII. 31.) EMMI rendelet a Nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 3.melléklet – Kerettanterv a gimnáziumok 9–12. évfolyama számára 4. melléklet – Kerettanterv a gimnáziumok 7–12. évfolyama számára 7. melléklet – A miniszter által egyes iskolatípusra, pedagógiai szakaszra, tantárgyra, vagy egyes sajátos köznevelési feladat teljesítéséhez készített kerettantervek ( nyelvi előkészítő) 6.mellékletKerettanterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára 14. melléklet - Kerettanterv a szakgimnáziumok 9-12. évfolyama számára 11.melléklet – Kerettantervek a felnőttoktatás számára 14/2013.(IV.05.) NGM rendelet a szakképzési kerettantervekről 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet mellékletei 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánításról, tankönyvtámogatásról, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről (Tk. r.) 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 12/2013. (III. 28.) NGM rendelet a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 27/2012. (VIII. 27.) NGM

5

rendelet módosításáról, valamint egyes, szakmai és vizsgakövetelmények kiadásáról szóló miniszteri rendeletek hatályon kívül helyezéséről 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet A 2012. évi CLXXXVIII. törvény a Köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről 217/2012. (VIII.9.) Korm. rendelet az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól 30/2016. (VIII.31.) NGM rendelet szakképzési kerettanterveket tartalmazó melléklete

6

Általános helyzetkép Iskolánk királyi katolikus főgimnáziumként alakult, 1911. szeptember 14-én, a község által ideiglenesen rendelkezésre bocsátott épületben kezdte meg működését. Célját a magyar középiskolákról szóló 1883. évi törvénycikk így határozta meg: “A gimnázium feladata, hogy az ifjúságot általános műveltséghez juttassa, és felsőfokú tanulmányokra előkészítse.” Már 1914-re felépült az új épület, a világháború és a forradalmak miatt azonban csak 1919 őszétől szolgálhatta teljes egészében az oktatás céljait. Az intézet az 1924. évi középiskolai törvény értelmében reálgimnáziummá alakult át, az 1926-27-es tanévtől Mezőkövesdi Szent László Reálgimnázium lett a neve; az 1934. évi középiskolai törvény nyomán azonban fokozatosan újból gimnáziumként működött. Maradéktalanul betöltötte vállalt célját és feladatát: úgy közvetítette a korszerű műveltséget, hogy egyben emberségre is nevelt. Ez a magyarázata: ahogyan az épület öregbült, úgy öregbítették az életbe kilépő diákok az intézmény hírnevét is. Pedig a történelem viharai nem kímélték a gimnáziumot sem: 1924-ben és 1936-ban meg akarták szüntetni, és a második világháború is sebeket ejtett az épületben: belövések érték, felszerelése jórészt elpusztult. Mezőkövesd lakossága áldozatkészségének köszönhetően azonban a sebek hamar begyógyultak. Újabb kihívást a közoktatás 1945 utáni átszervezése jelentett. Fokozatosan megtörtént a négyosztályos gimnáziumi képzésre való átállás, és ezzel párhuzamosan humán- és reáltagozatú osztályok szerveződtek. Már ekkor megfogalmazódott a közoktatás reformjának igénye, egyelőre azonban tévútra futott tüneti kezelésekre került sor csupán: 5+1-es oktatás, heti 2 órás gyakorlati foglalkozás meghonosítása. Ígéretesebbnek tűnt a fizika tagozatos osztály beindítása az 1968-69-es tanévben. Ezzel párhuzamosan az 1970-71-es tanévtől újabb változás következett be az intézmény életében: elkezdődött a közgazdasági szakközépiskolai oktatás - körvonalazódott az intézmény mai profilja. 2005-ben a nyelvi előkészítő osztály beindítása azt a reális szülői igényt elégítette ki, hogy a tanulók nyelvismerete minél magasabb szintű legyen. 2013-tól a 6 osztályos gimnáziumi képzés bevezetésével az a célunk, hogy a kerettanterv adta mozgásteret a legoptimálisabban ki tudjuk használni a tanulók továbbtanulásának érdekében. 1998-tól megjelenik intézményünk kínálatában az érettségi utáni szakképzés. Az utóbbi években főleg a szakképzés vonatkozásában történtek korrekciók, szükségszerű pályamódosítások. A kínálat bővítésének lehetőségét egyben a beiskolázási gondok enyhítését reméltük a 2008/2009 tanévtől bevezetésre kerülő rendészeti ágazat beindításával, amely az egyéb szolgáltatások szakmacsoportba tartozott. A 2013. tanévtől a szakképzés jelentős változáson megy át. Átalakult az OKJ-s jegyzék, a képzések egy része már iskolarendszerben nem oktatható. Ugyanakkor a 9. évfolyamra való beiskolázás már úgy történik, hogy a tanulók szakmai érettségi vizsgára kötelezettek, amelynek birtokában bizonyos munkaköröket betölthetnek, vagy szakképesítést szereznek a szakmai évfolyamon. 2013-as tanévtől az intézmény struktúrája a következőképpen alakult: évfolyamonként 3 gimnáziumi és 2 szakközépiskolai osztály indul, a három gimnáziumi osztály közül egy 6 osztályos, egy nyelvi előkészítő, egy négy évfolyamos.

7

Az egyik szakközépiskolai osztály a közgazdasági, a másik a közszolgálati szakmacsoporthoz tartozik. A 2015/16-os tanévtől a szakgimnáziumban az egyik osztályban fél csoport a közgazdasági, fél csoport az ügyviteli ágazathoz tartozó képzésben vesz részt, míg a másik osztályt a közszolgálati és rendészeti szakmacsoporthoz tartozó képzésre iskolázzuk be.. A felnőttoktatás és a felnőttképzés is megjelent iskolánk kínálatában.

8

1. Az iskola nevelési programja 1.1.

A nevelő-oktató munka alapelvei, céljai, feladatai, eszközei 1.1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei

 Iskolánk nevelő-oktató munkájában a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek (család, nemzet, európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia értékei hatják át a tanítási-tanulási folyamatot  A tanulás ismeret- és értékközvetítés, s ennek során iskolánk a fiatalokat felkészíti az önálló ismeretszerzésre és önművelésre, ennek feltétele a tanulási képességek és szilárd alapkészségek kialakítása. A kompetencia alapú oktatás bevezetése, elterjesztése.  Az egyéni adottságokat figyelembe véve alakítjuk tanítványainkban a teljesítményközpontú beállítódást, az önálló tanulás képességét. Ez lehetővé teszi, hogy a kiváló adottságú, képességű tanulók mellett a tanulási nehézségekkel küzdő, SNI-s diákok integrált oktatása megvalósuljon.  Pozitív életfilozófiát közvetítünk. Kialakítjuk a tanulókban az egészségcentrikusság, alkotáscentrikusság, minőségcentrikusság, kultúracentrikusság alapelemeit.  Reális önismeret és életszemlélet-formálással segítjük a továbbtanulási/pályaválasztási döntések kialakítását, a tudatos életpálya-építést, az egyéni karrierprogramok megvalósítását.  Támogatást adunk a szociokulturális hátrányok leküzdéséhez. Szakszerű integrációs és integrált nevelési gyakorlat kialakítására törekszünk. A szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása, az esélyegyenlőség javítása.  Az általános társadalmi modernizációt követve lépést tartunk az informatikai forradalommal. A kompetencia alapú oktatás fokozatos kiépítésével alkalmazzuk az SDT-programokat  Minden iskolai tevékenységünket a gyermekek okos szeretete hatja át. Olyan iskolai légkör kialakítására törekszünk, ahol a tanulók otthonosan érzik magukat.  A közösségek biztosítanak szerepet az önállóság, öntevékenység, önkormányzó képesség kibontakozásához, a jogok és kötelességek egyensúlyának, összhangjának megismeréséhez.  A nyelvtudás nem a műveltség része csupán, hanem a mindennapi élet része is. Az idegen nyelv oktatása magas színvonalon kell, hogy megvalósuljon, e produktív nyelvi tevékenységek fejlesztése.  A szövegértés, a szövegalkotás mind írásban mind szóban alapvetően fontos modern világunkban, minden más ismeretszerzés és –átadás megalapozója.  Felelősségvállalás másokért, önkéntesség kialakítása.  A határon túli magyarokkal való együttműködés fejlesztése.

9

1.1.2. A nevelő-oktató munka céljai  A jogszabályoknak megfelelően középiskolánk általános célja, hogy érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, testi és lelki egészségre törekvő, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket, demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre.  Célunk, hogy kialakítsuk az alapvető kulcskompetenciákat a tanulókban: anyanyelvi idegen nyelvi matematikai természettudományos digitális a hatékony önálló tanulás szociális és állampolgári kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség  A fejlesztési területek – nevelési célok a teljes iskolai nevelési-oktatási folyamat közös értékeit jelenítik meg, áthatják a pedagógiai folyamatok egészét. E területek – összhangban a kulcskompetenciákban megjelenő ismeretekkel, képességekkel, attitűdökkel – egyesítik a hagyományos értékeket és a XXI. századi új társadalmi igényeket. Erkölcsi nevelés A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló,felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű:készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat felölelő megértésére, megvitatására. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat,a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása – az önfegyelemtől a képzelő tehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig – hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők,sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a

10

magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról. A nemzeti identitás erősítése Állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség,a méltányosság jellemzi. Az iskola megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket, és ennek keretében biztosítja a honvédelmi nevelést. A részvétel a közügyekben megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az önismeret – mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség – a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a tanuló kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, hogy az oktatási és nevelési folyamatban résztvevő tanulók, az elsajátított készségekre és tudásra támaszkodva énképükben is gazdagodjanak, a tanítás-tanulás egész folyamatában támogatást igényelnek ahhoz, hogy tudatosuljon, a saját/egyéni fejlődésüket, sorsukat és életpályájukat maguk tudják alakítani. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. A kommunikációs- és viselkedéskultúra elsajátíttatásával alakítsuk ki tanítványainkban a tárgyi és személyes világukban való eligazodás képességét! Következetes nevelői magatartás alkalmazására, személyes példával adjunk mintát az empátiás személyközi kapcsolatokra. Az oktató-nevelő munka során elő kell segíteni a tanulók önismeretének, együttműködési készségének, akaratának, segítőkészségének, szolidaritásérzésének, empátiájának fejlesztését. A családi életre nevelés A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését a köznevelés területére. A köznevelési intézményeknek ezért kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi

11

életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. Az iskolának foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is. Tudják helyesen megítélni az emberi kapcsolatok jelentőségét és minőségét! A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A pedagógusok ösztönözzék a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stresszkezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Az iskola feladata, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra,a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében,a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. A tanuló legyen képes önfejlesztő stratégiák, pozitív énkép kialakítására! Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A Nat ösztönzi a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-oktatást: célul tűzi ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás,önkéntes feladatvállalás és -megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. Fenntarthatóság, környezettudatosság A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. Pályaorientáció Az iskolának – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra,

12

hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. Gazdasági és pénzügyi nevelés A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság,a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Ennek érdekében a köznevelési intézmény biztosítja a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok,a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását. Médiatudatosságra nevelés Cél, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak: értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és tevékenység-központúsága révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával,valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével. A tanulás tanítása A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; miként működhetnek együtt a tanulók csoportban; hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint például szövegek, meghatározások, képletek. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése. A sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás, a tanulás tanítását, az önálló ismeretszerzés megalapozását szolgáló képességek fejlesztése kiemelt. A kreativitás fejlesztése a belső tanulási motiváció erősítése! A tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak – lehetőség szerinti – egyénre szabott fejlesztése

13

1.1.3.

A nevelő-oktató munka feladatai

 Kompetencia alapú oktatás kiterjesztése A tanulási stratégiák, módszerek és technikák alkalmazásában a sokszínűségre törekvés tevékenységrendszerének biztosítása Differenciált nehézségű feladatok, egyéni haladási ütemek, önfejlesztő stratégiák kialakítása. Olyan tudás közvetítése, amely a tanulók továbbtanulását, munkavállalását segíti. Alkalmazható és továbbfejleszthető tudás megalapozása mind a gimnázium, mind a szakgimnázium tanulóiban. A szociális, életviteli és környezeti kompetencia programját beépíteni a különböző tantárgyak tananyagába, a tanmenetekbe, a tanórák anyagába  Tudatosítjuk a gyermekekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető erkölcsi értékeket, erősítjük a pozitív szokásokat és a humánus magatartásmintákat.  A pedagógusok sajátítsák el és adekvát módon alkalmazzák a tanulómegismerési eljárásokat! A rászoruló gyerekeket hatékony felzárkóztató munkával segítsük!  A tehetségfelismerés, - kibontakoztatás minél szélesebb eszközrendszerének alkalmazása. Tanórai keretben és azon kívül megtanítjuk gyermekeinknek, hogy a már elsajátított informatikai ismereteiket hogyan használhatják fel a tanórai és az azon kívüli munkában.  Növeljük tanulóink önbizalmát, önértékelését, fokozzuk a felelősségvállalást, önállóságot!  Az elemi és politikai szocializáció folyamatainak tudatos irányítása, elősegítése.  A tanulók idegennyelv-használatának fejlesztése.  Ismerje az alapvető szóbeli és írásbeli szövegfajtákat. Ezeket tudja alkalmazni a különböző tanórai és tanórán kívüli tevékenységekben.  A közösségi szolgálat megszervezése  Annak tudatosítása, hogy a határon innen és túl élő magyar közösség összetartozik  A szülőkkel való együttműködés erősítése, formáinak gazdagítása  Együttműködés azokkal a szervezetekkel, amelyek a szakmai gyakorlatok megvalósításában partnereink. 1.1.4.

A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai

 A tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a tevékenység-központú tanítási gyakorlat meghonosítására, amely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére: tantárgytömbösítés, projekt, témahét, moduláris oktatás, múzeumpedagógia stb.  Figyelembe vesszük, hogy a 10. évfolyam végén a tanulóknak lehetőségük van az emelt szintű érettségire való felkészítés megválasztására, s ez új tanulói csoportok kialakítását teszi szükségessé.  A 9-10. évfolyamon a közismereti tárgyak, illetve a szakmai tárgyak esetében is biztosítania kell az iskolának az átjárhatóságot.

14

 A szakképzésben az új modulárisrendszerű képzés szakmai szempontból is indokolja, hogy az új módszerek alkalmazását a szakképző évfolyamon is alkalmazzuk.  A mérési, ellenőrzési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerben meghatározott rend szerint funkciójuknak megfelelően elvégezzük a diagnosztikus, a formatív és szummatív méréseket. Ezekhez szükséges eszközöket részben iskolai szinten készítjük el, részben az országos standardizált mérőeszközöket alkalmazzuk.  A tanulásmódszertant az osztályfőnöki órák struktúrájába építjük be.  Gazdagító, dúsító egyéni fejlesztő programokkal segítjük az egyéni haladási ütem követését. A gyengébb előképzettség ellensúlyozására a 9. évfolyamon a szintrehozás/felzárkóztatás szervezése. 9-10. évfolyamon a differenciált osztályfoglalkoztatás szorgalmazására törekszünk. Csoportbontás alkalmazása a jogszabályoknak megfelelően.  A versenyekre való felkészítő szakkörök mellett az egyéni képességek kibontakoztatását segítik a művészeti szakkörök (rajz, énekkar).  A gimnáziumi osztályokban emelt szintű érettségire való felkészítést a megfelelő csoportlétszám esetén (12 fő) biztosítjuk , ezzel segítve a továbbtanulás eredményességét. Igény esetén önköltséges foglalkozások szervezésére is vállalkozhatunk.  Összehangoljuk a tantárgyi, a műveltségterületi, valamint az osztályfőnöki órák tematikáját. Az életkori sajátosságoknak megfelelő aktivizáló kooperatív módszerekkel dolgozunk.  Fokozottabb szerepet kap a külső kapcsolatok bevonása az oktatási-nevelési folyamatba. A mindennapi életben fontos területek megismerése (munkaügyi viszonyok, bankszféra stb.).  A környezettudatos magatartást, a pozitív életvezetési és kulturált társas kapcsolatok elsajátítását a drámapedagógia, szituációs játékok megélésével segítjük.  Az esztétikus környezet kialakítását, megőrzését az osztályok közötti tisztasági verseny megszervezésével is segítjük. Az intézmény közvetlen környezetének gondozása mellett bekapcsolódunk a tágabb környezetünkben szervezett környezetvédelmi programokba is.  A tanulómegismerési technikák és eljárások elsajátítását támogatjuk a továbbképzési tervünkben is. A már ilyen irányú megszerzett képzettségeket felhasználjuk. Önismereti, szocializációs tesztek, eljárások alkalmazása elsősorban az osztályfőnöki órákon valósul meg.  Differenciált foglalkozásokkal, egyéni haladási ütemhez igazított terheléssel segítjük a hátrányok leküzdését. Kooperatív tanulásszervezés mellett a tanórán kívüli felzárkóztató foglalkozás keretében szervezzük a hátrányok leküzdését. Együttműködés a nevelési tanácsadó fejlesztő pedagógusaival.  Egyéni tanulási utak kialakítására különösen jól biztosítható az informatikai eszközök alkalmazásával. Az informatika csoportbontásban való oktatása. Az ECDL vizsgára való felkészítés – a szülői igények figyelembe vételével mind a teljes, mind a START modul esetében- megszervezését tekintve reális mindkét iskolatípusban.  Olyan programok szervezése, amelyben a tanulók tevékenysége az önállóság, felelősségvállalás, együttműködés területeket támogatja.(pl. diáknap, nemzetek

15



 



kultúrája, osztályrendezvények, szereplési lehetőségek) A nemzetek kultúrája rendezvény esetében egy nemzet a határon túli közösség. A diákönkormányzat működtetése a demokratikus életre való felkészítést, a diákok érdekeinek objektív védelmét és képviseletét segíti: a jogok és kötelességek összhangja, a különböző konfliktushelyzetek kezelése mind megtapasztalható általa. Az osztályközösségek adják az alapját a diákönkormányzatnak. Ezek szervezettebbé tétele elengedhetetlen. Az osztályrendezvények, a testvérosztályok közötti kapcsolatok fejlesztése segítheti a hatékony kommunikációs technikák kialakítását, a tolerancia gyakorlását. Az idegennyelv-ismeret fejlesztését a tanórai változatos tevékenységformák mellett a testvériskolai kapcsolatok építése, ápolása is segíti. Az emelt óraszámú nyelvoktatás, a nyelvi előkészítő évfolyamban rejlő lehetőség olyan eszköz, amely a nyelvi kompetenciafejlesztést erősíti. Az angol és német, spanyol mellett az orosz nyelv oktatását második idegen nyelvként törekszünk ismét meghonosítani. A közösségi szolgálat elvégzését elsősorban a 9-10. évfolyamon szervezzük meg. Indokolt esetben ez megvalósulhat a 11. évfolyamon is, a szülő kérésére. A közösségi szolgálat teljesítésére az alábbi területeken kerülhet sor: a) egészségügyi b) szociális és jótékonysági c) oktatási d) kulturális és közösségi e) környezet- és természetvédelmi f) katasztrófavédelmi g) óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidős tevékenység. Az éves munkaterv határozza meg a konkrét tevékenységeket, amelynek szervezési eljárását az SZMSZ tartalmazza.  Pályázati lehetőségek minél szélesebb kihasználása. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai folyamatok

1.2.

  

 

1.2.1. Alapelvek Nevelő-oktató munkánk során komplex személyiségfejlesztésre törekszünk. Ezért megismerjük tanítványaink szükségleteit, motivációs bázisát. Az életkori pszichikus sajátosságokhoz alkalmazkodunk. A pedagógus személyisége alapvető motivációs tényező, közvetett módon meghatározója a tanulói teljesítménynek, a tantárgy iránti érdeklődésnek, a személyes kapcsolatok minőségének (magatartási modell, irányító személy).Megalapozzuk a szociális (társas) kompetencia, a pozitív szociális szokások, kialakulását. A pedagógusok – a segítő életmódra nevelés – sikere érdekében rendszeresen pozitív mintákat nyújtanak a segítő együttműködés változatos formáival. Az iskola szakmai profiljának megfelelő speciális – szakmai kompetenciák fejlesztését, az alkotó képesség kibontakoztatását vállaljuk. Az iskolákban folyó pedagógiai tevékenység alapja a tanuló, nevelő, szülő együttműködése.

16

 

 



 



 









1.2.2. Célok Az iskolai tevékenységrendszer minden eleme segítse a tanulók testi, értelmi, érzelmi, akarati és jellembeli tulajdonságainak harmonikus fejlődését! Az iskola pedagógiai gyakorlata adjon teret: a színes sokoldalú iskolai életnek, az egyéni és csoportos tanulásnak, játéknak, munkának, fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, eddze akaratát! Az egyes életkori fejlődési szakaszok:jellemzőit vegyük figyelembe (terhelhetőség, motiváció, viselkedési sajátosságok, társas kapcsolatok stb.)! Alakítsunk ki minden tanulóban sikerorientált beállítódást, ennek érdekében alkalmazzon minden pedagógus hatékony tanítási stratégiákat, nevelési stílusa legyen integratív felismerhető együttműködéssel! A tanulók ismerjék meg és sajátítsák el a szociális viselkedés alapvető szabályait, alakítsuk ki bennük az egyéni szociális értékrendet, a döntési szabadság és felelősség összhangját. Formáljuk tanítványainkat belső kontrollos, asszertív személyiségekké! Legyenek tisztában a mindenkori szociális státuszukkal. Az értelmi és érzelmi intelligencia fejlesztése mellett a pozitív tartalmú jellem és akarati tulajdonságok személyiségbe ágyazása. Az önkifejezés gazdag és igényes tárházának , a befogadó- és alkotó képességnek, az improvizációs képességnek,a verbális és nem verbális, valamint a vizuális kifejezőképességnek a bemutatása. A pedagógus bánásmódja és nevelési stílusa legyen szociál-integratív! A következetes követelés és igényesség, másrészt a tanulók jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem és igazságosság jellemezze. 1.2.3. Feladatok Támogassuk a fiatalokat a reális önismeret kialakításában, az erkölcsi és jellembéli tulajdonságok felismerésében és tudatos formálásában! Az érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet és gondolkodás pszichikus funkcióit tudatosan fejlesszük a nevelési-oktatási folyamatokban! Ezzel megalapozzuk a tanuláshoz szükséges alapkészségeket. A pedagógus vértezze fel magát a professzionális szakmai-módszertani tudás elemeivel, a tanuló személyiségének megismeréséhez szükséges tudással, a tanári-tanulói interakciós és kommunikációs készségekkel, a konfliktusok kezeléséhez és megoldásához szükséges képességekkel! Olyan iskolai értékrend kialakítása, működtetése, amelyben a tanulók biztonságban érzik magukat, mivel a magatartási szabályok átláthatóak, mindenkitől egyértelműen és következetesen elvártak. Tudják higgadtan kezelni a konfliktusos szituációkat is. Az önfejlesztő képesség alapozásával, a saját adottságok, képességek és tehetségük felmérésével segítsük tanulóinkat megtalálni erősségeiket! Indirekt módon segítsük a saját önfejlesztő stratégiáik kialakítását! Formáljunk sokoldalú társas kapcsolatokra képes, környezettudatos, egészséges életmódot közvetítő, kialakító személyiségeket valamennyi tantárgy tanítása során, kiemelten az osztályfőnöki órák témakörének körültekintő megválasztásával!

17

 Az önellátó képesség, viselkedés tevékenységformáinak megismerése, gyakoroltatása, tudatosítása változatos formákban az életkori sajátosságoknak megfelelően.

1.2.4. Eljárások/eszközök  Folyamatosan megismerjük, követjük és elősegítjük személyiségük fejlődését. Tapasztalatainkat megosztjuk a kollégákkal és a szülőkkel. Tesztek, tréningek, dramatikus játékok, önmegvalósítási lehetőségek, szereplési alkalmak teremtésével segítjük tanítványainkat saját személyiségük megismerésében és fejlesztésében.  A kreatív személyiségbeállítódást erősítjük, az ismeretszerzés induktív és deduktív útját egyaránt alkalmazzuk. A tágan értelmezett tanulási folyamatokban az aktivizáló módszereket részesítjük előnyben.  A tanulókkal a „megszólíthatóság” közelségében élnek a pedagógusok. Demokratikus együttműködési készséget tanúsítanak korlátozottan tekintélyelvű nevelési gyakorlatot folytatnak.  Az iskolai társas szituációk az iskolai/osztály közösség mindennapi életében „terepgyakorlatként” szolgálnak a tanulóknak az egyének és csoportok kölcsönös megértésének, együttérzésének, segítőkészségének élményszerű megtapasztalásához, a pozitív és negatív érzelmi viszonyulások kezeléséhez (szimpátia – antipátia kapcsolatok).  Élményszerű, pozitív minták felkínálása, szociális szokások, attitűdök bemutatása, meggyőződések, értékítéletek, ismeretek és készségek nyújtása, személyes példamutatás, történelmi személyiségek, irodalmi, drámai hősök tetteinek, magatartásának átélési lehetőségeivel, a negatív, antiszociális minták pusztító hatásának csökkentése, fékezése.  Tablók, megemlékezések a jeles történelmi eseményekről, kultúránk meghatározó egyéniségeiről.  A különleges bánásmódot igénylő tanulók beilleszkedését segítő magatartás minták.  Minden korosztály jusson hozzá az életkornak megfelelő művészeti: zenei, vizuális esztétikai befogadás és megismerés lehetőségéhez, és kapjon inspirációkat a művészi önkifejezésre. Az iskola esztétikus külső és belső környezete fejleszti ízlésüket, igényességüket.  A testi-lelki jó komfortérzés érdekében a sportfoglalkozások, vetélkedők, szervezett játékok, kulturális programok, versenyek, képességfejlesztő és önismereti foglalkozások szervezése.  Vállalkozói kompetenciafejlesztés a gimnáziumi tanulók részére.  Szülőkkel való kapcsolattartás: szülői értekezlet, fogadóóra, iskolai osztályrendezvények.  Egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, testápolás, rendszeretet, a lakás és az osztályterem berendezéseinek rendben tartási igénye, az önkiszolgáló munkák, a közlekedés, és a vásárlás szokásai, mintái, készségei kialakítása.  A közösségi munka valódi belső késztetéssé váljon.

18

 Ünnepek méltó megünneplése. 1.3.

A teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

 A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben.  Kiemelt figyelmet fordítunk a tanulók egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra: a) az egészséges táplálkozás, b) a mindennapos testnevelés, testmozgás, c) a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése, d) a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése, e) a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás, f) a személyi higiéné. További egészségnevelési feladatok: a) higiénés magatartásra nevelés, b) egészséges mozgásfejlődés biztosítása, c) betegségek elkerülésére, egészség megóvására nevelés d) krízis prevenció, e) harmonikus kapcsolatok kialakítására nevelés, f) Családi életre, társsá-, szülővé válásra nevelés.  Az intézményünkben folyó teljes körű egészségfejlesztés során figyelembe vesszük a tanulók biológiai, társadalmi, életkori sajátosságait, és beillesztjük a nevelési-oktatási intézményünkben megvalósuló átfogó prevenciós programokba. (A rendelet értelmében - 128. § (7) - a nevelési-oktatási intézmény saját pedagógus-munkakörben foglalkoztatott alkalmazottján kívül csak olyan, a nevelési-oktatási intézménnyel jogviszonyban nem álló szakember vagy szervezet programjait, alkalmazásában álló munkatársát vonhatja be tanórai vagy tanuló részére szervezett egyéb foglalkozás vagy egyéb egészségfejlesztési és prevenciós tevékenység megszervezésébe, aki rendelkezik minőségbiztosított egészségfejlesztési, prevenciós programmal és az egészségpolitikáért felelős miniszter által kijelölt intézmény szakmai ajánlásával. ) A jogszabályok értelmében intézményünk vezetőjének az egészségfejlesztési és prevenciós programok kiválasztásánál be kell szereznie az iskola-egészségügyi szolgálat, a helyi vagy megyei Kábítószerügyi Egyeztető Fórum véleményét.  Az előírásoknak megfelelően iskolánk közreműködik a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében. Tevékenyen együttműködünk a gyermekjóléti szolgálattal, valamint a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal.  A testi és lelki egészségre nevelés célja a kerettantervnek megfelelően:

19

•

•

• • • •

•

• • • a

A tanuló tudja, hogy környezetünk is hatással van testi és lelki egészségünkre, ezért igényévé válik környezetének tisztán tartása, szépítése és a személyes higiéné. Képes egészséges étrend összeállítására, ismeri a mennyiségi és minőségi éhezés, valamint az elhízás kockázatait. Tájékozott az e témakörben meglévő elemi lakossági szolgáltatásokról, azok használatáról. Ismeri a kultúra szerepét a lelki egészség megőrzésében. Képes stresszoldó módszereket alkalmazni, választani. Tudatában van annak, hogy életvitelét számos minta alapján, saját döntéseinek sorozataként alakítja ki, és hogy ez a folyamat hatással van testi és lelki egészségére. Ismeri az egészségre káros, szenvedélybetegségek kialakulásához vezető élvezeti szerek használatának kockázatait, tudatosan tartózkodik ezektől. Ismeri a rizikófaktor fogalmát, képes értelmezni erre vonatkozó információkat. Tudja, milyen szakemberek segítenek testi és lelki egészségünk megőrzésében és helyreállításában. Tud a gyász szakaszairól és az ilyenkor alkalmazható segítő technikákról, ismeri

hospice-szolgáltatás fogalmát. • Képes értelmezni a gyógyszerekhez tartozó betegtájékoztatót. • Ismeri az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés módját, képes tájékozódni a betegjogokról és az orvosválasztás lehetőségeiről. • Tisztában van a védőoltások szerepével, ismeri ezek alapvető hatásmechanizmusát, tud példákat sorolni védőoltásokra.  Az egészséges táplálkozás Az EMMI r. 130. § (1) alapján az intézményben üzemelő élelmiszerárusító üzlet vagy áruautomata működtetésére kötött megállapodás során az intézmény vezetője döntéséhez beszerzi az iskola-egészségügyi szolgálat szakvéleményét, melynek során megállapítja, hogy az árukínálat megfelel-e az egészséges táplálkozásra vonatkozó ajánlásoknak, továbbá hogy tartalmaz-e olyan terméket, amely alkalmas lehet a tanuló figyelmének, magatartásának olyan mértékű befolyásolására, hogy azzal megzavarja a nevelési-oktatási intézmény rendjét, vagy rontsa a nevelő-oktató munka hatékonyságát.  A testi, lelki, mentális egészség fejlesztése (EMMI r. 131. §) Iskolánk nagy hangsúlyt fektet a testi, lelki, mentális egészség fejlesztésére, a magatartási függőség, a szenvedélybetegség kialakulásához vezető szerek fogyasztásának, és a tanulókat veszélyeztető bántalmazásnak a megelőzésére. Intézményünkben folytatott lelki egészségfejlesztés célja, hogy: • elősegítsük a kiegyensúlyozott pszichés fejlődést, tanulóink testi-lelki egészségének megőrzését,felelős magatartásuk, egészségtudatos életvitelük kialakítását, • támogassuk a tanulók környezetükhöz történő alkalmazkodását, • megoldási stratégiákat kínáljunk a környezetből érkező ártalmas hatásokkal szemben, így csökkentve a káros következményeket,

20

• • • •

• • •

figyelmet fordítunk a magatartási függőség és a szenvedélybetegség kialakulásához vezető szerek fogyasztásának megelőzésére, kiemelten odafigyelünk az intézményben megjelenő bántalmazás és agresszió megelőzésére, elősegítjük a gyógyult szenvedélybeteg és bántalmazott tanulók beilleszkedését, együttműködünk az iskola-egészségügyi szolgálattal. A tanuló bántalmazása vagy deviáns viselkedésformák észlelelése során pedagógusaink számára a jogszabály által előírt teendők az EMMI r. 131. § (3) alapján a következők: esetmegbeszélést kezdeményeznek az adott osztály nevelésében, oktatásában közreműködők bevonásával; a pedagógusok közösen feltárják azokat a lehetséges okokat, amelyek a viselkedés sajátos formájához vezethettek; ismétlődő viselkedési problémák esetén iskolapszichológiai tanácsadáson vesz rész a tanuló.

A) Egészségfejlesztés a tanórai foglalkozásokon: Eltérő mértékben, de szinte minden tantárgy lehetőséget biztosít arra, hogy keretei között szó essék a környezeti vagy az egészséges életre nevelés valamilyen aspektusáról. A tanév első osztályfőnöki óráján kötelező az egészség védelmében szervezett balesetvédelmi oktatás. Kifejezetten egészségnevelő tantárgy a testnevelés. A mindennapos testnevelés bevezetésének célja, kialakítani az egészséges életmód és a mindennapi testmozgás iránti igényt. Keretein belül a tanárok rendszeres, évi két felmérést is végeznek a tanulók fizikai állapotára, teljesítőképességére vonatkozóan. Környezetvédelmi és egészségfejlesztő témakörök szerepelnek a komplex természettudomány, a földrajz, a kémia és a biológia tantárgyak tanmenetében. Az osztályfőnöki óráknak minden évfolyamon témája az egészségre nevelés. Iskola egészségügyi szolgálat ( iskolaorvos, védőnő ) Az iskola-egészségügyi szolgálat munkáját a 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet alapján végzi. Az iskola egészségügyi vizsgálatokkal, kiszűrni az esetleges elváltozásokat, időben felismerni a betegségeket megelőző állapotokat. Gyanú esetén szakorvoshoz irányítani a tanulókat kivizsgálás céljából. A már diagnosztizált betegséggel rendelkező tanulók gondozása, állapotuk folyamatos nyomon követése. Rendszeres konzultáció osztályfőnökkel, szülővel, testnevelővel. Kapcsolattartás háziorvos és iskolaorvos között. Meghívottként részvétel az egészségnevelést érintő nevelőtestületi értekezleteken, illetve osztályfőnöki órákon. Az iskola-egészségügyi szolgálatnak (iskolavédőnő és iskolaorvos) évenként elfogadott munkaterve van, ennek keretében évfolyamonként egészségfejlesztő és –védő órákat tart. A 10. és a 12. évfolyamon a tanulók fizikális vizsgálattal végezhető szűrése és hallásvizsgálata történik meg. Egyéni és osztály szintű felvilágosítás és beszélgetés keretében végzett prevenciós tevékenység folyik. B) Nem órakeretben megtartott, de a diákok teljes létszámát vagy azok egy részét érintő programok, foglalkoztatási lehetőségek, eseti és folyamatos tevékenysége: 1. „Gólya atlétika „ verseny szervezése a 9. évfolyamon 2. Szelektív hulladékgyűjtés: elhasznált elemek begyűjtése és megfelelő telepre szállíttatása. 3. Tanulmányi kirándulások: legfeljebb évi egy tanítás nélküli munkanap felhasználásával

21

4. Véradók szervezése a Magyar Vöröskereszt véradó napjaira. 5. Iskolai büfé kínálatának figyelemmel kísérése, egészséges ételek, italok árusításának ösztönzése a DÖK bevonásával. 6. A tanárok szakmai továbbképzésen való részvétele (pl. drogkoordinátor). 7. Az eredményes tanulmányi előrehaladás elősegítése érdekében fejlesztő pedagógiai, mentorálási tevékenység megszervezése. 8. Diákok részvétele kortárs segítőket képző tanfolyamokon. 9. Külső előadók meghívása. 10. Egészségfejlesztéssel kapcsolatos versenyeken, pályázatokon való részvétel. 11. Egészségnap A program célja a fiatalság egészségkultúrájának kialakítása, fejlesztése, és mindenek előtt az egészség megóvása. A nap folyamán a tanulók átesnek egy alapvető szűrővizsgálaton, emellett oktatást kapnak különböző egészségügyi témákban. Sportversenyek szervezése mellett megismerkednek új sportágakkal. 1.4. • • • el •

• •

Elsősegély-nyújtással kapcsolatos alapismeretek elsajátítása

Az elsősegélynyújtás célja lehet az élet megmentése, a további egészségkárosodás megakadályozása, valamint a gyógyulás elősegítése. Fontosnak tartjuk, hogy mindenki elsajátítsa az alapvető elsősegély-nyújtási ismereteket, melyekkel életet menthet. Az elsősegélynyújtás alapjait osztályfőnöki illetve biológia és testnevelés órákon sajátíthatják a tanulók. A sikeresen elsajátított elméleti anyag után gyakorlatban is folytatódik az oktatás. Az iskolavédőnő tanórán belüli és kívüli foglalkozásokon bemutatja az elsősegélynyújtás gyakorlati alapjait. Iskolai és iskolán kívüli balesetek megelőzése témakörben az iskola munkavédelmi oktatásáért felelős személy tájékoztatót tart osztályfőnöki órák keretein belül. A balesetmentes közlekedési ismeretek, valamint a gyalogos és kerékpáros közlekedés fontos szabályainak megismerésével, (filmvetítéssel egybekötve) sajátíthatják el KRESZ fontos szabályait.

Iskolánk drogstratégiája Drogstratégiánk keretében elsődleges drogprevenciót kívánunk megvalósítani, elősegítve a másodlagos drogprevenció más színtereken való működését is. Hosszú távú céljaink: a diákoknak a drogokkal és a droghasználat következményeivel kapcsolatos ismereteinek bővítése, egészségfejlesztő, drogmegelőzéssel foglalkozó programok szervezése, minél több tanuló bevonása a drogmegelőzés különböző területein, szülői tájékoztatók szervezése, drogmegelőzési módszerek, segítő szervezetek bemutatása, a pedagógusok rendszeres továbbképzése, mentális egészség-megőrzési programok beindítása, kortárs segítő csoport létrehozása és felkészítése. Rövid távú céljaink: a veszélyeztetett diákok kiszűrése, egyéni problémakezelés, minden évfolyam számára a tanév során prevenciós foglalkozások megtartása (alkohol, dohányzás, drog és bűnmegelőzés), az osztályfőnöki órákon az egészségfejlesztési programmal összehangolt

22

drogmegelőzési interaktív foglalkozások számának növelése. Témacsoportok: önismeret, egészséges és biztonságos életmód, veszélyeztető tényezők. A drogkoordinátor, a pedagógusok és a kortárs segítők képzése. Módszerek: személyiségfejlesztő módszerek alkalmazása, tanulási módszerek fejlesztése, interaktív technikák megismerése és alkalmazása, esetmegbeszélés drogmegelőzésben jártas pedagógusok részvételével.

23

1.5.

Komplex intézményi mozgásprogram

 A komplex intézményi mozgásprogram adott tanévre aktualizált feladatterve az éves munkaterv része.  Az intézmény tanulói rendszeresen részt vesznek a település és a különféle szervezetek által meghirdetett sport- és egészségnapokon.  Az alábbi sportágakból házibajnokságot szervezünk: terem labdarúgás, asztalitenisz, röplabda, kosárlabda, úszó ügyességi verseny.  Napközben felszerelést biztosítunk a sportolni kívánó diákok számára.  Az évszak sajátosságainak megfelelően a következő mozgásos tevékenységeket végezzük:ősszel és tavasszal: túrázás, természetjárás, télen- a lehetőségek függvényében- korcsolyázás  A tanulmányi kirándulások és az iskola által szervezett táboroztatás keretében, tapasztalt túravezető közreműködésével rendszeresen szervezünk kerékpártúrákat és gyalogtúrákat.  A tanulók fizikai állapotának mérését minden évben elvégezzük. Ezeknek a méréseknek a tapasztalatait felhasználjuk a testnevelési órák fizikai képességfejlesztésének megtervezésénél, a sportköri foglalkozásokon és a tömegsport órákon. 1.6.

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje

Különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló A) Kiemelten tehetséges gyermek – A tehetség és a képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Cél: A tehetség minél sokoldalúbb kibontakoztatása Feladat: o Tehetségazonosítás Elsődleges feladat a tehetségazonosítás, tehetségígéret felismerése. Ebben segítséget nyújthat, hogy 3 szakvizsgával rendelkező tehetségfejlesztésben jártas pedagógus is dolgozik iskolánkban. Az azonosításban fontos szerepet kaphat, ha figyelmet fordítunk a tanuló általános iskolai munkájára, eredményeire. Fontos feladat ennek feltérképezése már a középiskolai tanulmányok kezdetén. A kompetenciamérés olyan lehetőséget jelent, amely megkönnyíti a munkánkat. A mérési azonosító segítségével az egyéni eredmények folyamatos követése lehetővé válik. Ennek segítségével a nyomonkövetés és az eredményesség vizsgálata is lehetővé válik. o Tehetségkibontakoztatás A tanulók tevékenységeinek, önállóságának, kezdeményezőkészségének, problémamegoldó módszereinek szélesítése, alkotóképességének előtérbe állítása, kreativitásának fejlesztése, a kulcskompetenciák megalapozása, bővítése, megszilárdítása és az egyénhez igazodó fejlesztés Eszközei: A tehetség kibontakoztatásában több formát követünk:

24

• • •

•

A tanítási órákon az egyéni, kiscsoportos, differenciált tanulásszervezés alkalmas a képességek kibontakoztatására, fejlesztésére. A szaktárgyakhoz kapcsolódó szakkörök, versenyfelkészítők működtetése, a tanulók versenyeztetése. Ez utóbbit minél szélesebb skálán szeretnénk biztosítani. Rendezvények szervezése. Olyan terület ez, amely a tanulók kreativitását igyekszik megcélozni. Több területen is megjelenik: iskolai rendezvények (versenyek, vetélkedők, bemutató jellegű foglalkozások), illetve iskolán kívüli rendezvények. Az iskolai emlékműsorok, ünnepi rendezvények különösen jó terepet adnak a tanulók személyiségének fejlesztésére is. Erősítenünk kell a civil szervezetekkel, az iskolán kívüli tehetséggondozó formákkal való együttműködést (mentorok, kutatásba való bekapcsolódás). Figyelmet kell fordítanunk a személyiség minél teljesebb kibontakoztatására, hiszen gyakran tapasztaljuk, hogy a tehetség erős oldala mellett gyengeséget is találunk. Olyan személyiséget, kreativitást, önismeretet fejlesztő foglalkozások szervezését támogatjuk, amely ezt lehetővé teszi, tanárok számára is. (Gordon, Baraka)

Motiválás: Személyes beszélgetés, ösztönzés, jutalmazás, amelyben az iskolai díjak odaítélése is szerepet játszik. B) Sajátos nevelési igényű gyermek segítését célzó program Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanuló iskolai nevelése-oktatása a többi tanulóval együtt, iskolai osztályban történik. A sajátos nevelési igényű tanuló neveléséhez és oktatásához a törvény által előírt feltételek közül a fejlesztő neveléshez-oktatáshoz fejlesztő pedagógust foglalkoztatunk. Elsődleges célunk: a sajátos nevelési igényből eredő hátrány csökkentése. Az Nkt. 51. § (5) szerint a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló részére a felvételi vizsgán indokolt esetben biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli vagy szóbeli felmérésen biztosítani kell az iskolai tanulmányai során általa használt, megszokott eszközöket, a vizsga szervezésénél alkalmazkodni kell az adottságaihoz. 56. § (1) A tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a szakértői bizottság véleménye alapján az igazgató mentesíti az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól. Továbbá mentesíti az igazgató a gyakorlati képzés kivételével egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. Az érettségi vizsgán az (1) bekezdésben foglalt tantárgyak helyett a tanuló - a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint - másik tantárgyat választhat. 97. § (5) szerint a fejlesztő nevelés, nevelés-oktatás 15. § (2) bekezdés szerinti ellátása 2014. szeptember 1-jétől kötelező. Cél: A tanuló állapotának megfelelő nevelésben-oktatásban részesüljön Feladat: A sajátos nevelési igényű tanulók elfogadása, a beilleszkedésük feltételeinek kölcsönös alkalmazkodáson alapuló megteremtése, a képességprofilhoz viszonyított haladás elismerése, a tanulásban meghatározó képességeik feltárása és fejlesztése. Kapcsolattartás a fejlesztő pedagógusokkal. Nevelési értekezleten a tantestület minél szélesebb körével megismertetni ezt a helyzetet. Eszközei: a tanórán, a tanórán kívül: • kiscsoportos és egyéni foglalkozások • differenciálás

25

• kooperatív tanulás, projektmódszer • IKT eszközök alkalmazása • Fejlesztőfoglalkozások Sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztési programja: Azoknak a tanulóknak, akik érvényes szakértői véleménnyel rendelkeznek, az iskola biztosítja a törvényben meghatározott módon az alábbi kategóriák ellátását: A pszichés fejlődési zavarok közül az alábbiakat: • dyslexia, • dysgraphia, • dyscalculia, • az iskolai készségek zavarai, • kevert specifikus fejlődési zavar, • az aktivitás és figyelem zavarai, • tanulási nehézség. Érzékszervi ( látás, hallás) Mozgásszervi C)

A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdők segítése

Cél: A tanulási nehézség, a szocializációs problémák kezelése Feladat: Az eredményes szocializáció akadályainak, a tanuló tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése Eszközei: • a 9-10. évfolyamon a tanulásmódszertannal kapcsolatos foglalkozások szervezése elsősorban az osztályfőnöki órák keretében • a 9. évfolyamon szervezett bemeneti mérések eredményeként felzárkóztató csoportok alakítása magyar és matematika, valamint idegen nyelv esetében szükség szerint • a kompetenciamérés eredményeinek értékelése • differenciált tanulásszervezés a tanítási órákon • kiscsoportos és egyéni foglalkozások • kooperatív és projektmódszer alkalmazása • IKT eszközök használata • fejlesztő foglalkozások szervezése A fejlesztési feladatok meghatározása és dokumentálása A 20/2012. EMMI 139. § (1-2.) szerint a nevelési-oktatási intézmény a sajátos nevelési igényű tanuló fejlesztéséhez egyéni fejlesztési tervet készít, és a végrehajtásában közreműködő pedagógus évente legalább egy alkalommal rögzíti a fejlesztés eredményét. A többi tanulóval együtt oktatott tanuló egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitációját központilag kiadott egyéni fejlődési lapon dokumentálja. D, A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló segítése

26

A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 27. § szerint a tanuló hátrányos, halmozottan hátrányos helyzete fennállásának megállapítását a szülő, a családba fogadó gyám a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló kormányrendeletben foglaltak szerint kérheti. A nevelési-oktatási intézmény tájékoztatást ad a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű tanulót a nevelési-oktatási intézménnyel fennálló jogviszonyával összefüggésben megillető kedvezményekről, juttatásokról, pályázati lehetőségekről. A nevelési-oktatási intézmény képviselője a beírási naplóban és a törzslapon feltünteti, hogy a gyermek, a tanuló hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű. Az osztályfőnökök minden tanév elején helyzetelemzést készítenek, és megnevezik azokat a diákokat, akik különleges bánásmódot igényelnek. A megalapozott helyzetelemzést helyzetfeltárás előzi meg, melyet az iskola ifjúságvédelmi felelőse koordinál. Már a beiratkozáskor, de legkésőbb az első hónap végéig osztályfőnöki órákon minden diákkal és szülővel egy tematikus kérdőívet töltetünk ki. Az erre adott válaszok önkéntesek és saját bevalláson alapulnak. A kérdőívben az esetleges betegségekre, az életkörülményekre és a családi állapotra kérdezünk rá, így próbálunk következtetni a tanulók szociális helyzetére. Az iskolára hárul, hogy megpróbálja ellensúlyozni a családi ház és a társadalmi közhangulat negatív motivációját: a munkanélküliség, az egyre erősebb vagyoni differenciálódás, a perspektiválatlanság, a romló anyagi körülmények hatását. Feladat: folyamatos, naprakész információk alapján a tanulók segítése Az osztályfőnökök és az ifjúságvédelemmel foglalkozó pedagógusok nyilvántartást készítsenek. Eszköz: pályázati lehetőségek felkutatása az iskolai alapítványokon keresztül támogatás nyújtása kapcsolattartás azon szervezetekkel, önkormányzatokkal, amelyek rendszeres vagy alkalmi támogatást nyújthatnak a tanítási órákon differenciált foglalkozás egyéni elbeszélgetés E, Lemorzsolódással veszélyeztetett tanuló A Nkt. 4.§ 37. szerint: az a tanuló, akinek az adott tanévben a tanulmányi átlageredménye közepes teljesítmény alatti vagy a megelőző tanévi átlageredményéhez képest legalább 1,1 mértékű romlást mutat, és esetében komplex, rendszerszintű pedagógiai intézkedések alkalmazása válik szükségessé. 1.7.

A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos pedagógiai feladatok

A kötelességtudat, a munka megbecsülése, az együttérzés, segítőkészség, a tisztelet, a megértés stb. olyan készségek, amelyek a tanulók számára felnőtt életükben is elengedhetetlenek. Cél: A nemzeti öntudat, a közösséghez való tartozás érzése mellett az emberi civilizáció kiemelkedő alkotásait, más kultúrák jellemzőit megismerve, egymás értékeit tiszteletben tartva készüljenek a felnőtt életre. A cselekvő állampolgári magatartás alapvető kategóriáinak megélésére, gyakorlására is lehetősége kapnak az iskola keretei között. A közügyekben való részvétel során megtapasztalhatják, hogy maguk

27

is részesei sorsuk alakításának. A hátrányos helyzetű és fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. A közösségfejlesztés kiemelt színterei: osztályközösségek, évfolyamközösségek, az iskola közössége; osztályfőnöki órák, iskolai és osztálykirándulások, szakkörök, énekkar, iskolaújság stb. a Diákönkormányzat és rendezvényei; ( 9. évfolyam: Gólya atlétika; 10. évfolyam: Nemzetek kultúrája; 11. évfolyam: Diák önkormányzati nap> 12. évfolyam: Szalagavató) az iskola hagyományainak megőrzése, ápolása, továbbadása és gyarapítása; iskolai kulturális rendezvények: testvérosztály-rendezvények, Mikulás-nap, karácsonyi műsorok, Jótékonysági bál iskolai ünnepélyek: szalagavató, ballagás, évnyitó, évzáró; történelmi évfordulók: március 15. és október 23. megünneplése; megemlékezések: az aradi vértanúkról, a magyar kultúra napjáról, a holokauszt áldozatairól, a kommunista diktatúrák áldozatairól, a költészet napjáról, a magyar nyelv napjáról és a nemzeti összetartozás napjáról; tanulmányi versenyek: országos versenyek iskolai fordulói, házi versenyek, iskolai műveltségi vetélkedő; sportrendezvények: házibajnokságok, iskolák közötti diákbajnokságok. iskolán kívüli szervezetekkel való együttműködés ( idősek napközi otthona, Add a kezed lakóotthon) testvériskolai kapcsolatok ápolása

A közösségi szolgálat A közösségi szolgálat területei: a) az egészségügyi, b) a szociális és jótékonysági, c) az oktatási, kulturális és közösségi, d) a környezet- és természetvédelemi, e) a katasztrófavédelmi, f) az óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidős területen folytatható tevékenység, g) az egyes rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerveknél bűn- és baleset-megelőzési tevékenység. A közösségi szolgálattal kapcsolatban megfogalmazott elvárásunk: 11. évfolyam befejezéséig lehetőleg minden tanuló teljesítse a közösségi szolgálatot. A közösségi szolgálat adminisztrálása a jogszabályoknak megfelelően: a tanulók a bizonyítványban és az iskolai törzslapon pedig a tanév végén. A 12. évfolyam befejezésekor a közösségi szolgálat teljesítését záradékolják. Intézményünkben az alábbi tevékenységek végzésével teljesíthető a közösségi szolgálat: iskolai könyvtárban a tanítási szünetek időszakában a Jótékonysági bál közvetlen előkészítő és befejező szakaszában a szalagavatót követő munkálatok

28

1.8.

Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok

A hatékony nevelő – oktató munka feltétele a szülő, a tanuló és a pedagógus együttműködése. Együttműködés a diákokkal: Nélkülözhetetlen a tanulók tudatos, önkéntes, aktív, segítőkész együttműködése az iskolával. Ennek hiányában nem lehet hatékony munkát végezni. Iskolánk gyermekközpontú intézmény, a tanár és a diák kölcsönös megbecsülésén, személyiségjogainak tiszteletben tartásán alapul, lehetőséget biztosítva az iskolai élet minden területén a szabad véleménynyilvánításra, ugyanakkor elvárva a másik véleményének tiszteletben tartását, elfogadását, a meggyőzhetőséget, kulturáltságot és udvariasságot A tanulói véleménynyilvánítás szervezett formája: osztálykeretek között és iskolagyűlésen. A tanulókat az iskola életéről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat vezetője és az osztályfőnök tájékoztatja. A diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségi ülésén és a faliújságon keresztül folyamatosan tájékoztatja diáktársait. Az osztályfőnökök pedig folyamatosan kapcsolatban állnak osztályaikkal az osztályfőnöki órákon és azon kívül is. Az iskolai diákéletet a diákvezetőkből álló diákönkormányzat irányítja, munkájukat pedagógus is segíti. Az osztályközösség a diákönkormányzat legkisebb egysége, diákvezetője az osztálytitkár, pedagógus vezetője az osztályfőnök. Ő koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját, aktív kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével, illetve a kollégiumi nevelőtanárokkal. A diákok egymás közötti információáramlásának eszközei: • • •

Iskolarádió – a középiskolában elvárható színvonal megőrzését tanár segíti: tájékoztatások rendezvényekről, versenyek eredményéről, közérdekű információk. Diák hirdetőtábla - rendszeresen érkező anyagok a diákönkormányzatot segítő tanár közreműködésével kerülnek a faliújságokra: plakátok, felhívások, hirdetések. DÖK - iskolánkban minden évfolyam részvételével működik diákönkormányzat egy támogató tanár segítségével. Nevelési tevékenységünk fontos területének tartjuk a diákönkormányzat működését, hiszen ez a tanulók felnőtt életre való felkészülésének nagyon jó gyakorlóterepe. A DÖK vezetősége a DÖK irodájában tartja megbeszéléseit.

Együttműködés a szülőkkel: A NAT-ban foglaltakkal összhangban megállapítjuk, hogy a szülőkkel való együttműködés, a gyermekek családi neveléséhez nyújtott pedagógiai segítség, a szülői vélemények, javaslatok befogadása és hasznosítása a hatékony nevelés-oktatás nélkülözhetetlen feltétele. Ezért az iskolának meg kell teremtenie azokat a fórumokat, ahol a szülők és a pedagógusok közötti tapasztalatcsere kölcsönössé, az együttműködés eredményessé válhat.

29

A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják. Az együttműködés szervezett formái: az iskolai szülői munkaközösség.

30

A szülőkkel való együttműködés hagyományos formái: •

a szülői munkaközösség választmányi értekezletén az igazgató tájékoztatja a szülőket az iskola egész életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról (tanévenként kétszer); • az osztályok szülői értekezletei – tanévenként 2 alkalommal (amennyiben szükséges, rendkívüli szülői értekezletet az osztályfőnök és a szülői munkaközösség hív össze); • a fogadóórák – minden hónap első hétfőjén • az osztályfőnöki családlátogatások – alkalomszerűen; • a leendő kilencedikesek és szüleik számára a nyílt napokon. A szülők tájékoztatási formái: • szóbeli tájékoztatás szülői értekezleteken, fogadóórákon, telefonon, személyesen. (A szülői értekezletek, fogadóórák időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg.) • írásbeli tájékoztatás a tanulók ellenőrző könyvében és postai értesítés útján. A szülők és a szülői szervezet részére biztosított jogok a pedagógiai programra vonatkozóan: • Az Nkt. 72. § (5) szerint a szülő joga különösen, hogy megismerje a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról. • 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 82. § (1) Az iskola pedagógiai programjának legalább egy példányát oly módon köteles elhelyezni, hogy azt a szülők és a tanulók szabadon megtekinthessék. Az iskola vezetője vagy az általa kijelölt pedagógus köteles a szülők, tanulók részére tájékoztatást adni a pedagógiai programról. Az SZMSZ-t, a házirendet és a pedagógiai programot a nevelési-oktatási intézmény honlapján (www.kkszki.hu), annak hiányában, a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. Az Nkt. 72. § alapján a szülő kötelessége, hogy gondoskodjon gyermeke értelmi, testi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről és arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, továbbá megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget, együttműködve az intézménnyel, figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét, biztosítsa gyermeke tankötelezettségének teljesítését, tiszteletben tartsa az iskola vezetőinek, pedagógusainak, alkalmazottainak emberi méltóságát és jogait. A törvényi előírásoknak megfelelően biztosítjuk a szülők azon jogát, hogy gyermekük fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget adjunk. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, nevelőtestületével. A szülő írásbeli javaslatát a nevelési-oktatási intézmény vezetője, a nevelőtestület, a pedagógus megvizsgálja, és arra a megkereséstől számított tizenöt napon belül, legkésőbb a tizenötödik napot követő első ülésen érdemi választ kap. A szülő joga, hogy személyesen vagy képviselői útján - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában. A szülői szervezet Iskolánkban szülői munkaközösség működik, ahol a szülő joga, hogy annak munkájában, továbbá a szülői képviselők megválasztásában, mint választó, és mint megválasztható személy részt vegyen. Az Nkt. 73. § (1) alapján az iskolában a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezetet (közösséget) működtetnek.

31

32

A nevelőtestület tagjainak együttműködése A pedagógiai programban előírtak tejesítésének és a hatékony nevelő – oktató munkának elengedhetetlen feltétele a nevelőtestület tagjainak együttműködése. A 20/2012. EMMI r. 117. § (1) szerint a nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból - meghatározott időre vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre, valamint egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, a szülői munkaközösségre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles - a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon - azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. E rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a pedagógiai program, az SZMSZ és a házirend elfogadására. A nevelőtestület véleményét ki kell kérni: a) az iskolai felvételi követelmények meghatározásához, b) a tantárgyfelosztás, feladatmegosztás elfogadása előtt, c) az egyes pedagógusok külön megbízásának elosztása során, d) az igazgatóhelyettesek megbízása, megbízásának visszavonása előtt, e) külön jogszabályban meghatározott ügyekben. Nevelőtestületi értekezletet kell összehívni az iskolaigazgató, a nevelőtestület tagjai egyharmadának, illetve az iskolában működő szülői szervezet, diákönkormányzat kezdeményezésére. A nevelőtestület meghatározza működésének és döntéshozatalának rendjét. A pedagógusok közötti kapcsolattartás hivatalos fórumai: • Tanévnyitó értekezlet - az adott tanév munkatervének ismertetése, elfogadása, a munkaközösségek javaslata alapján. • Körlevelek, hirdetőtábla, iskolarádió, e-mail, telefon. • Félévi értekezlet - a tanulmányi és fegyelmi helyzet értékelése, a továbbhaladást szolgáló javaslatok, észrevételek. • Tanévzáró értekezlet - az adott tanév munkájának értékelése, a munkaközösség-vezetők és az egyes területek felelőseinek bevonásával. • Közös tantestületi programok • Nevelési értekezlet – a közoktatás, illetve a nevelés egy adott, többeket érdeklő témakörének alaposabb megismerése, megvitatása. Tanévenként legalább egy alkalommal. • Munkaértekezlet, ahol szó esik a következő időszak legfontosabb teendőiről is. Egy-egy aktuális nevelési probléma megvitatására és véleménycserére kerül sor. Általában minden hétfőn 14:15-től. • Egy osztályban tanítók értekezlete alkalomszerűen- az osztályfőnök az osztályáról, illetve a felmerülő problémákról ad információkat. • Osztályozó értekezletek - a félévi és év végi jegy lezárását követő megbeszélések, ahol elsődlegesen a továbbhaladásról, valamint a magatartás és szorgalom értékeléséről döntenek az osztályban tanító tanárok. • Kihelyezett továbbképzés - egy aktuális területet együtt, közösen dolgoz fel a tantestület.

33

A szakmai munkaközösség A 20/2012. EMMI r. 118. § szerint a szakmai munkaközösség dönt működési rendjéről és munkaprogramjáról, szakterületén a nevelőtestület által átruházott kérdésekről, és az iskolai tanulmányi versenyek programjáról. A munkaközösség jogkörét, működésének rendjét, vezetőjének kiválasztását az érdekeltek közötti megállapodás határozza meg. A szakmai munkaközösség - szakterületét érintően - véleményezi a nevelési-oktatási intézményben folyó pedagógiai munka eredményességét és javaslatot tesz a továbbfejlesztésére. A szakmai munkaközösség véleményét - szakterületét érintően a) a pedagógiai program, továbbképzési program elfogadásához, b) az iskolai nevelést-oktatást segítő eszközök, a taneszközök, tankönyvek, segédkönyvek és tanulmányi segédletek kiválasztásához, c) a felvételi követelmények meghatározásához, d) a tanulmányok alatti vizsga részeinek és feladatainak meghatározásához be kell szerezni. A szakmai munkaközösséget munkaközösség-vezető irányítja, akit a munkaközösség véleményének kikérésével az intézményvezető bíz meg legfeljebb öt évre. A szakmai munkaközösség tagja és vezetője a belső értékelésben és ellenőrzésben akkor is részt vehet, ha köznevelési szakértőként nem járhat el. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnök feladatai Az Nkt. 62. § (1) előírásainak megfelelően iskolánk pedagógusainak alapvető feladata a rájuk bízott tanulók nevelése, oktatása, a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait a személyre szabott munkaköri leírások tartalmazzák. A pedagógusok intézményi feladati a következők lehetnek: A tanítási órákra, foglalkozásokra való felkészülés A tanulók dolgozatainak, írásbeli munkájának javítása, rendszeres értékelése (érdemjeggyel/szövegesen) a kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint A megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradt és a helyettesített órák adminisztrálása A pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatainak teljesítése A hivatali titkok megőrzése A hivatáshoz méltó magatartás tanúsítása A különbözeti, az osztályozó- és a javítóvizsgák lebonyolítása A kísérletek, a dolgozatok és a tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése A tanulmányi versenyek lebonyolítása A tehetséggondozással és a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok A vizsgák, a tanulmányi versenyek és az iskolai mérések felügyelete Az iskolai kulturális, szabadidős és sportprogramok szervezése Az osztályfőnöki, a munkaközösség-vezetői, a diákönkormányzat-segítői feladtok ellátása Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása A szülői értekezletek és a fogadóórák megtartása

34

Pontos és aktív részvétel a nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken és az éves munkatervben meghatározott rendezvényeken Részvétel a kötelező és a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, valamint folyamatos önképzés A tanulók felügyelete az óraközi szünetekben A tanulmányi kirándulások, az iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése és lebonyolítása, részvétel a munkaközösségi értekezleteken A tanítás nélküli munkanapokon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munka elvégzése Az iskolai dokumentumok elkészítésében, átdolgozásában, felülvizsgálatában való aktív közreműködés Az osztálytermek rendben tartása és dekorálása, állagmegóvás, leltár készítése A szakleltárak és a szaktantermek rendben tartása, szertárrendezés Együttműködés a munkatársakkal, a szülőkkel, más szakmai intézményekkel, szakemberekkel Megőrzi a hivatali titkot. Hivatásához méltó magatartást tanúsít. Pedagógusaink teljesítik a kötelező minősítéseket a jogszabályoknak megfelelően. Pedagógusként a belső (önértékelés) és külső (tanfelügyelet) értékelések aktív résztvevője. A pedagógus továbbképzési kötelezettsége: Pedagógusaink hétévenként legalább egy alkalommal – a jogszabályban meghatározottak szerint továbbképzésben vesznek részt. Megszüntethető - munkaviszony esetében felmondással, közalkalmazotti jogviszony esetében az alkalmatlanság jogcímén történő felmentéssel - annak a pedagógusnak a munkaviszonya, közalkalmazotti jogviszonya, aki a továbbképzésben önhibájából nem vett részt, vagy tanulmányait nem fejezte be sikeresen. Az első továbbképzés az első minősítés előtt kötelező. A jogszabályi előírásoknak megfelelően mentesül a továbbképzési kötelezettség alól a pedagógus: -Nem kell továbbképzésben részt venni annak a pedagógusnak, aki pedagógus-szakvizsgát tett, a vizsgák letétele utáni hét évben. -Csak olyan továbbképzés vehető figyelembe, amelynek programját az oktatásért felelős miniszter jóváhagyta és a program alkalmazására engedélyt adott. -A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet 5. § (1) szerint a hétévenkénti továbbképzés – egy vagy több továbbképzés keretében – legalább százhúsz tanórai foglalkozáson való részvétellel és az előírt tanulmányi követelmények teljesítésével valósul meg. A hétévenkénti továbbképzés legfeljebb huszonöt százaléka teljesíthető: a) köznevelési kutatást támogató ösztöndíjas programban való részvétellel, b) gyakornoki felkészítésben szakmai segítőként való részvétellel, c) nem szervezett, a szakmai felkészültség gyarapítását, képesség fejlesztését célzó tevékenységgel (a továbbiakban: önképzés), amely megvalósulhat mások tapasztalatainak megfigyelésével (óralátogatás) vagy munkaformák, eljárások, technikák, módszerek saját gyakorlatban való kipróbálásával és bemutatásával (bemutató óra), d) harminc foglalkozási óránál rövidebb, nem akkreditált képzésben való részvétellel, amennyiben a képzési idő legalább az öt órát eléri, e) a köznevelési intézmény felkérésére szervezett szaktanácsadói tevékenység keretében az érintett nevelőtestület, illetve pedagógusközösség számára nyújtott szaktanácsadáson történő részvétellel, feltéve, hogy az elemző értékelő tevékenység az érintett pedagógusok részvételével történik. Az Nkt. 63. § alapján a pedagógust munkakörével összefüggésben megillető jogok:

35

• • •

• • •

•

• •

•

•

Személyét, mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék. A pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés-oktatás módszereit megválaszthatja. A helyi tanterv és az aktuális jogszabályok alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválaszthatja az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, felszereléseket. Saját világnézete és értékrendje szerint végezheti nevelő - oktató munkáját, anélkül, hogy annak elfogadására kényszerítené vagy késztetné a tanulót. Jogában áll, hogy hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez, intézményi és fenntartói információkhoz. A nevelőtestület tagjaként részt vesz a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjának megalkotásában, elfogadásában és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat. Szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítja, joga, hogy részt vegyen a köznevelési rendszer működtetésével, ellenőrzésével kapcsolatos megyei és országos feladatokban, pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában. Szakmai egyesületek tagjaként vagy képviseletében jogában áll, hogy részt vegyen helyi, regionális és országos közneveléssel foglalkozó testületek munkájában. Az iskola könyvtárán keresztül használatra megkapja a munkájához szükséges tankönyveket, tanári segédkönyveket, az intézmény SZMSZ-ében meghatározottak szerinti informatikai eszközöket. Joga, hogy az állami szervek és a helyi önkormányzatok által fenntartott könyvtárakat, muzeális intézményeket és más kiállító termeket, színházakat jogszabályban meghatározott kedvezményekre való jogosultságát igazoló pedagógusigazolvánnyal látogassa. Joga, hogy az oktatási jogok biztosához forduljon.

Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az osztályfőnököt a felmenő rendszer elvét figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök legfontosabb helyi feladatait a személyre szabott munkaköri leírások tartalmazzák. Feladatai a következők lehetnek: az iskola pedagógiai programjában meghatározottak szerint neveli osztályának tanulóit, figyelembe véve a személyiségfejlődés jegyeit és a közösségfejlesztés elveit segíti a tanulóközösség kialakulását, együttműködik az osztály diákbizottságával segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével folyamatosan figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, neveltségi szintjét minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, szaktárgyi tudását, és ezeket a nevelőtestület elé terjeszti szülői értekezletet és fogadóórát tart ellátja az osztályával kapcsolatos adminisztratív teendőket: a napló vezetése, ellenőrzése félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása

36

bizonyítványok, törzslapok megírása továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése hiányzások igazolása nyomon követi, segíti az osztálya kötelező orvosi vizsgálatát ellátja az osztályában a gyermekvédelmi feladatokat, kapcsolatot tart az évfolyam gyermekvédelmi felelősével és a segítő szakemberekkel rendszeresen tájékoztatja a tanulókat az iskolai feladatokról, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében élményszerű szabadidős programokat szervez javaslatot tesz a tanulók segélyezésére, jutalmazására, büntetésére részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását órát látogat az osztályában Vezeti a közösségi szolgálattal kapcsolatos adminisztrációt Segíti a hátrányos helyzetű tanuló felzárkózását tanulótársaihoz. Ha a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megteszi. Közreműködik a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában, megszüntetésében, az ilyen körülmények kialakulásának megelőzésében. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi jog gyakorlásának rendje A tanuló joga, hogy személyesen vagy képviselői útján – a jogszabályban meghatározottak szerint – részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában. A döntési jogkört – a nevelőtestület véleményének meghallgatásával – az alábbi területeken gyakorolhatják. saját közösségi életük tervezésében, szervezésében tisztviselők megválasztásában jogosultak képviselni magukat a diákönkormányzatban A diákokat érintő ügyekben a diákönkormányzat akarata ellenére nem lehet döntéseket hozni. Ennek alapján a diákönkormányzatot az alábbi jogosultságok illetik meg. 1. Dönt a diákönkormányzat – a nevelőtestület véleményének kikérésével: - saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, - hatáskörei gyakorlásáról, - egy tanítás nélküli munkanap programjáról, - a diákújság és a diákrádió szerkesztőbizottságának megbízásáról. 2. Egyetértési jogot gyakorol az önkormányzat a tanulókat érintő következő kérdésekben: - az iskolai SzMSz megalkotása és módosítása; - a házirend elfogadása, - a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása, - az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználása. 3. A véleményezési jog az alábbi területre terjed ki: - a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések meghozatala, - a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítése, elfogadása,

37

-

a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetése és megszervezése, az iskolai sportkör működési rendjének megállapítása, a tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározása, a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakítása.

4. Vélemény-nyilvánítási, javaslattevő joga van a diákönkormányzatnak a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A tanulókkal szembeni fegyelmi eljárás során a diákönkormányzat véleményét be kell szerezni. A véleményekkel, javaslatokkal az iskola vezetésének érdemben kell foglalkoznia, és ezekre 30 napon belül érdemben választ kell adnia. Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat egyetértési és véleményezési jogot gyakorol, az előterjesztést, a meghívót – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – a határidő előtt legalább 15 nappal meg kell küldeni a diákönkormányzat részére. A tanuló joga, hogy „válasszon a pedagógiai program kereti között a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá pedagógusok közül.”A tanulók e jogukkal minden tanév folyamán egy alkalommal élhetnek. A választás a következő tanévre szól, és az iskola személyi, tárgyi lehetőségeinek figyelembevételével történhet. A 10. évfolyam végén (május 20-ig) a tanuló írásban adja be az emelt szintű érettségire való felkészülésre jelentkezését. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel. Cél: folyamatos kétoldalú információcsere, tájékoztatás, tájékozódás, partnerkapcsolatok erősítése A kapcsolattartás lehetséges formái: Szülők szülői értekezlet fogadóóra honlap faliújság helyi média iskolai rendezvények ellenőrző levél/elektronikus levél

Tanulók személyes beszélgetés DÖK-megbeszélések honlap faliújság helyi média közösségi oldalak iskolai rendezvények ellenőrző e-mail

Partnerek (közvetlen/közvetett) személyes találkozó levél elektronikus kapcsolattartás megkeresés támogatási szerződés szponzori lehetőségek

A szülői értekezletek rendje: Az osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként 2 szülői értekezletet tart az osztályfőnök vezetésével. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök és a szülői szervezet képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására.

38

A szülői fogadóórák rendje: Az intézmény pedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. Az intézmény minden hónap első hétfőjén szülői fogadóórát tart. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívja az intézményi fogadóórára. Ha a gondviselő a munkatervi fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetni az érintett pedagógussal. Tájékoztatás az ellenőrző könyvön keresztül A szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, a mulasztásokról, illetve a különböző iskolai vagy osztályszintű programokról, szülői értekezletekről és fogadóórákról. A tanulói hiányzások igazolása is ebben történik. Az ellenőrző könyvbe az érdemjegyeket a diákok írják be, amit a szülő havonta köteles kézjegyével ellátni. Az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi, hogy a beírtak szinkronban vannak-e az osztálynaplóval, illetve a szülői aláírások megtörténtek-e. A munkatervben rögzített időpontig félév és év vége előtt az osztályfőnök írásban tájékoztatja a gyenge teljesítmény várható következményéről a szülőket. Írásos értesítés – a tanuló hiányzásáról, igazolatlan óráiról, tanulmányi vagy magatartási problémáiról, illetve egyéb információkról. A 20/2012. EMMI rendelet 50.§-a értelmében a tanköteles tanuló kivételével megszűnik a tanulói jogviszonya annak, aki egy tanítási éven belül igazolatlanul harminc tanítási óránál többet mulaszt, feltéve, hogy az iskola a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt legalább két alkalommal írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. A gyakorlati képzés esetén az igazolatlan mulasztás jogkövetkezményeire a szakképzésről szóló törvény vonatkozó rendelkezéseit is alkalmazni kell. A tanulói jogviszony megszűnéséről az iskola írásban értesíti a tanulót, önálló jövedelemmel nem rendelkező és a szülővel közös háztartásban élő nagykorú tanuló esetén a szülőt is, kiskorú tanuló esetén a szülőt. Az együttműködések további lehetőségei: • a szülők bevonása az iskolai kirándulásokba, rendezvényekbe, tanórai, tanórán kívüli foglalkozásokba, osztályfőnöki órák tartásába (pl.: egészségügyi témában egészségügyi végzettségűek, bűnmegelőzési témában rendőr); • közös kulturális vagy egyéb rendezvények szervezése szülők és pedagógusok részvételével; • nevelési problémák megoldásának segítése; • aktív részvétel az iskolai rendezvényeken, az iskola támogatása; • közös megoldások keresése, érdeklődő, segítő hozzáállás; • felmérések alapján szerzett szülői igényeknek való megfelelés a tervezés, ill. a folyamat során. Az iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködése A nevelőtanárokat tájékoztatjuk a tanulók magatartásáról és tanulmányi helyzetéről. A tanulók problémáinak közös megoldására törekszünk, és szakmai véleménycserét folytatunk nevelési-oktatási kérdésekben. Véleményüket figyelembe vesszük a tanulók értékelése során. A nevelőtanárokat rendszeresen meghívjuk rendezvényeinkre (pl. szalagavató, ballagás). A kollégista tanuló osztályfőnöke, illetve intézményünk vezetője meghívás esetén rendszeresen részt vesz a kollégiumok rendezvényein (kollégiumi ballagás, szakmai beszélgetés).

39

1.9.

A tanulmányok alatt szervezett vizsgák szabályzata

A vizsgaszabályzat célja A diákok tanulmányai alatt szervezett vizsgáinak lebonyolítási rendjét szabályozza. A vizsgaszabályzat hatálya kiterjed az intézmény azon tanulóira, aki(t) osztályozóvizsgára jelentkezik a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasított a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasított kiterjed azokra a diákokra, akik más intézmény tanulójaként átvételüket kérik az intézménybe, s ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsgát ír elő kiterjed az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira A szakképzési törvény 39.§-a alapján ha a tanulónak a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja az adott tanévre vonatkozó összes gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Ha a tanuló mulasztása az összes gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát eléri, de igazolatlan mulasztása nincs és szorgalma, elért teljesítménye alapján a mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja és az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, mentesíthető az évfolyam megismétlésének kötelezettsége alól. Az évfolyam megismétlése alóli mentesítés kérdésében a szakképző iskola nevelőtestülete a szakképző iskola pedagógiai programja részét képező szakmai programban meghatározottak szerint dönt. A tanulmányok alatti vizsga letehető: iskolában független vizsgabizottság előtt Az intézmény vezetőjének feladatai A vizsgabizottság munkáját, a vizsgát az igazgató készíti elő. Az igazgató felel a vizsga törvényes előkészítéséért és zavartalan lebonyolítása feltételeinek megteremtéséért. Az igazgató feladata különösen: dönt minden olyan, a vizsga előkészítésével és lebonyolításával összefüggő ügyben, amelyet a helyben meghatározott szabályok nem utalnak más jogkörébe, írásban kiadja az előírt megbízásokat, szükség esetén gondoskodik a helyettesítésről, ellenőrzi a vizsgáztatás rendjének megtartását, minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a vizsgát szabályosan, pontosan meg lehessen kezdeni és be lehessen fejezni. Az igazgató feladatainak ellátásában közreműködhet - az igazgató megbízása alapján - az igazgató helyettese vagy más megbízottja. A vizsgabizottság elnökének és tagjainak feladatai (1+2 fő) A vizsgabizottság elnöke felel a vizsga szakszerű és törvényes megtartásáért, a vizsgabizottság törvényes működéséért. A vizsgabizottság elnökének feladatai különösen:

40

meggyőződik arról, hogy a vizsgázó jogosult-e a vizsga megkezdésére, illetőleg teljesítette-e a vizsga letételéhez előírt feltételeket, továbbá szükség esetén kezdeményezi a szabálytalanul vizsgázni szándékozók kizárását,vezeti a szóbeli vizsgákat és a vizsgabizottság értekezleteit, átvizsgálja a vizsgával kapcsolatos iratokat, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait, a vizsgabizottság értekezletein véleményeltérés esetén szavazást rendel el. Az elnök feladatainak ellátásába a vizsgabizottság tagjait bevonhatja. A kérdező tanár csak a vizsga tárgya szerinti tantárgynak megfelelő szakos tanári végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus lehet. Az SNI és a BTM-es tanulók esetén a szakértői véleményben számukra megjelölt segédeszközök használata engedélyezett (többletidő, eszközhasználat) A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 68., 70., 71., 72. § alapján a vizsgázó kérésére, az igazgató engedélye alapján az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni, lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja, engedélyezni kell, hogy írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen. Szabálytalanságok kezelése Ha a vizsgáztató tanár az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó feladatlapját, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét, aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát. A vizsgáztató tanár a szabálytalanság tényét és a megtett intézkedést írásban jelenti az igazgatónak. Az igazgató az írásbeli vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést. Megállapításait részletes jegyzőkönyvbe foglalja. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a vizsgázó és a vizsgáztató tanár nyilatkozatát, továbbá minden olyan tényt, adatot, információt, esemény leírását, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének kivizsgálását. A jegyzőkönyvet a vizsgáztató tanár, az iskola igazgatója és a vizsgázó írja alá. A vizsgázó külön véleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti. A tanulmányok alatti vizsga nyilvános, amelyet a tanuló/szülő kérésére korlátozni lehet. A szülői szervezet, a diákönkormányzat írásban jelenti be a vizsgán való részvételi szándékát a vizsgát megelőző napig. Iratkezelés a vizsga menetéről jegyzőkönyv készül az elért eredmények iskolai dokumentumokban való rögzítése (záradékok): napló, bizonyítvány, törzslap az osztályfőnökök feladata, legkésőbb a vizsgát követő 3 napon belül

41

Az értékelés rendje A tantárgy jellegétől függően több vizsgarészből állhat a vizsga. A tanuló teljesítményét ezek összessége adja a következő szempont alapján: Az írásbeli vizsgán legalább 15 %-ot el kell érnie a tanulónak, hogy szóbeli vizsgát tehessen. Közismereti tárgyak: Tantárgy

Írásbeli

Szóbeli

Magyar nyelv és irodalom

x

x

Idegen nyelv

x

x

Matematika

x

Történelem, társadalmi és állampolgári ism.

x

x

Erkölcstan

x

x

Etika

x

x

Biológia-egészségtan

x

x

Fizika

x

x

Kémia

x

x

Földrajz

x

x

Gyakorlati

Ének-zene

x

x

Dráma és tánc

x

x

Vizuális kultúra

x

x

Mozgóképkultúra és médiaismeret

x

x

Ének-zene

x

x

Dráma és tánc

x

x

Vizuális kultúra

x

x

Mozgóképkultúra és médiaismeret

x

x

Informatika

x

x

Technika, életvitel és gyakorlat

x

x

Művészetek

Testnevelés és sport

x

Filozófia

x x

Komplex természettudomány

x x

A minősítés A vizsgarészek összesített eredménye alapján alakul ki az osztályzat az alábbiak szerint a közismereti tárgyakra vonatkozóan: 0-29 % elégtelen 30-49 % elégséges 50-69 % közepes 70-84 % jó 85-100 % jeles

42

43

Szakmai alapozó , illetve szakmai előkészítő tárgyak: Tantárgy Gépírás és iratkezelés Levelezési ismeretek II. Kommunikáció alapjai Üzleti kommunikáció Gazdasági alapismeretek Jogi ismeretek Vállalkozási ismeretek Üzleti adminisztráció Ügyviteli ismeretek Rendezvény és programdokumentáció alapjai Rendezvény és programdokumentáció a gyakorlatban Hivatali protokoll ismeretek Szakmai idegen nyelv Váll. finansz. és adózási ismeretek (elmélet) Váll. finansz. és adózási ismeretek (gyakorlat) Speciális gyakorlat II. Speciális gyakorlat III. Speciális gyakorlat IV. Gépírás gyakorlata Számítástecnikai alkalmazások az ügyfélszolgálatban Ügyfélszolgálati kommunikáció Ügyfélszolgálati ismeretek Levelezési gyakorlat az ügyfélszolgálatban Dokumentum- és adatkezelés az ügyfélszolgálatban Komplex ügyfélszolgálati gyakorlat Gazdasági és vállalkozási ismeretek Jogi ismeretek Gépírás és és levelezési gyakorlat Irodai alkalmazások gyakorlata Gyorsírás gyakorlata Kommunikáció a titkári munkában Rendezvény- és programszervezés Titkári ügyintézés Irodai szakmai idegen nyelv Fegyveres szervek és vagyonvédelem I. Speciális gyakorlat I. Jogi és közigazgatási ismeretek I. Jogi és közigazgatási ismeretek II. Jogi és közigazgatási ismeretek III.

Írásbeli Szóbeli Gyakorlati x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

Társadalom és kommunikáció II. Társadalom és kommunikáció gyakorlat

x x x

44

Speciális informatika Speciális informatika gyakorlat Idegen nyelv I. Idegen nyelvi gyakorlat Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. (Szakmai idegen nyelv) Gazdasági és jogi alapismeretek Ügyviteli gyakorlat - gépírás, levelezés - viselkedéskultúra Ügyviteli gyakorlat - üzleti kommunikáció Általános statisztika Statisztikai gyakorlat Pénzügyi alapismeretek (elmélet) Pénzügyi gyakorlat Adózási alapismeretek Adózási gyakorlat Számviteli alapismeretek (elmélet) Számviteli gyakorlat Gazdálkodási ismeretek Könyvelés számítógépen Számvitel Vállakozás-finanszírozás Vállakozás-finanszírozás gyakorlat Adózás Elektronikus adóbevallás gyakorlata Projektfinanszírozás Projektfinanszírozás gyakorlata Projektfolyamatok követése Projekttervezés gyakorlata Támogatási alapismeretek Gazdálkodási statisztika Folyamat- és pénzügyi tervezés Támogatási ügyvitel Támogatási menedzsment Fegyveres szervek és vagyonvédelem II. Fegyveres szervek és vagyonvédelem III. Fegyveres szervek és vagyonvédelem IV.. Közszolgálati ügyintéző ismeretek Magánbiztonság és vagyonvédelem I,II,III,IV. Személy- és vagyonvédelmi ismeretek Személy és vagyonőri és közterületfelügyelői ismeretek Rendvédelmi szervek és alapfeladatok I,II,III,IV,V Rendészeti szakmai idegen nyelv Rendészeti szakmai informatika

45

x

x x

x

x x

x x x x

x x x x x x

x

x x

x

x x

x

x x

x

x x

x

x x

x x

x x x

x

x x

x

x x

x

x x

x x

x x x

x

x x

x x x x x

x x x x x

x x

x x

x x x x x x x

Önvédelem és intézkedés taktika Ügyviteli ismeretek Közszolgálati ügyintézői ismeretek E-közigazgatás elmélete/ gyakorlata

x x x

x x x

x x x x

A szakmai tárgyakra vonatkozóan a 9-12. évfolyamon: 0-29% elégtelen 30-49% elégséges 50-69% közepes 70-84% jó 85-100% jeles A szakképzési évfolyamon (13., 14. év) a szakmai- és vizsgakövetelményben megfogalmazott értékelési és minősítési szintekkel áll összhangban az érdemjegyek kialakítása0-50% elégtelen 51-60% elégséges 61-70% közepes 71-80% jó 81-100% jeles A vizsgatárgyak részei és követelményei: A vizsgatárgyak részeit a táblázat tartalmazza, az egyes tantárgyak követelményeit a helyi tanterv évfolyamokra lebontott követelményei tartalmazzák. A vizsga menete: Az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára. Az írásbeli vizsgán csak a vizsgát szervező iskola bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapokon, lehet dolgozni. A vizsgázónak az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő vizsgatantárgyanként hatvan perc, Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között pihenőidőt kell a vizsgázók részére biztosítani. A pótló vizsga harmadik vizsgaként szükség esetén újabb pihenőidő beiktatásával - megszervezhető. Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról fel nem róható okból elkésik, távol marad, a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné a) az igazgató - ha ehhez a feltételek megteremthetőek - hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon, vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, b) a vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig az írásbeli vizsgakérdésekre adott válaszokat értékelni kell. Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik, az adott vizsgatantárgyból javítóvizsgát tehet az igazgató által meghatározott időben.

46

A szóbeli vizsga menete: Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három vizsgatárgyból szervezhető szóbeli vizsga. A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén. A vizsgateremben egy időben legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat. A szóbeli vizsgán a vizsgázó vizsgatantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a vizsgáztató tanár gondoskodik. Minden vizsgázónak vizsgatantárgyanként legalább harminc perc gondolkodási időt kell biztosítani a felkészülésre. Egy-egy vizsgatantárgyból a feleltetés időtartama tizenöt percnél nem lehet több. Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagából teljes tájékozatlanságot árul el, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vagy pótfeladatot biztosít részére. Az értékelésénél a póttételre adott választ kell pontozni és azt megfelezni. Ha vizsgázó a feleletet befejezte, a következő vizsgatantárgyból történő tételhúzás előtt, legalább tizenöt perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja. Ha a vizsgázónak a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 68., 70., 71., 72. § alapján engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia és kifejtenie. Ha a vizsgázó a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tesz, a vizsgatétel kihúzása után külön helyiségben, vizsgáztató tanár mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére harminc percet kell biztosítani. A gyakorlati vizsgarész A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához az adott tantárgynál helyben meghatározott idő áll a rendelkezésére. A gyakorlati vizsgarészt - a vizsgafeladatok számától függetlenül - egy érdemjeggyel kell értékelni. Időpont A tanulmányok alatti vizsga időpontja: javító vizsga augusztus 15 – 31-ig tartó időszakban tehető le különbözeti és beszámoltató vizsgára tanévenként legalább két vizsgaidőszakot ki kell jelölni az iskola osztályozó vizsgát a tanítási év során bármikor szervezhet iskolánkban különbözeti, beszámoltató és osztályozó vizsgát a félévi vizsgaidőszakban a félév zárását követő két héten belül, a tanév végén az év lezárását megelőző két héten belül szervezünk az iskolában tartott tanulmányok alatti vizsga esetén az igazgató, a független vizsgabizottság esetén a vizsgáztatásra kijelölt intézmény vezetője engedélyezheti, hogy a tanuló a fent meghatározott időponttól eltérő időben tegyen vizsgát. A független vizsgabizottság előtt letehető vizsga: a kormányhivatal szervezi a félév vagy a tanítási év utolsó napját megelőző 30. napig kérheti a tanuló vagy kiskorú tanuló esetén a szülője javítóvizsga esetén a bizonyítvány átvételét követően 15 napon belül kérheti a független vizsgabizottság előtt a vizsga letételét

47

Ha a tanuló valamely tantárgyból előrehozott érettségi vizsgát tett, ezt megelőzően az adott tantárgy tanulmányi követelményeit teljesítenie kellett osztályozó vizsgával. Az iskola magasabb évfolyamán vagy évismétlés esetén e tantárgy tanulásával kapcsolatban a pedagógiai programban foglaltak szerint kell eljárni. Ennek értelmében a tanuló mentesül a tanórák látogatása alól, ezen idő alatt az iskolát csak engedéllyel hagyhatja el. Ha a tanuló nem teljesítette az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket, tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja. Ha a tanuló a következő tanév kezdetéig azért nem tett eleget a tanulmányi követelményeknek, mert az előírt vizsga letételére a nevelőtestülettől halasztást kapott, az engedélyezett határidő lejártáig tanulmányait felsőbb évfolyamon folytathatja. Az Nkt. 57. §(1) alapján a tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Középfokú iskolai tanulmányok folytatása esetén a sikeresen teljesített kilencedik évfolyam megismétlését az iskola igazgatója a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal akkor engedélyezheti, ha arra az iskolai rendszerű szakképzésbe történő bekapcsolódás vagy másik szakképesítés megszerzésére irányuló tanulmányok folytatása vagy másik tanulmányi terület választása miatt van szükség. Ebben az esetben csak a megismételt évfolyamról kap bizonyítványt a tanuló. 1.10.

A felvétel és az átvétel helyi szabályai

Felvételi követelmények A 9. évfolyamra való beiskolázáskor a humán, általános irányultságú gimnáziumi osztályokba, a hat évfolyamos képzésre valamint a szakgimnáziumi osztályokba a felvétel tanulmányi eredmény alapján történik. A szakgimnáziumi osztályok esetében alkalmassági vizsgát is kell tenni. A 9. évfolyamon központi kompetencia alapú írásbeli felvételi vizsgát tartunk magyar nyelv és matematika tantárgyból a nyelvi előkészítő tagozatra jelentkezők számára. A nyelvi előkészítőre jelentkezőknek szóbeli meghallgatáson is részt kell venniük. A jelentkezett tanulók elbírálásakor a következő tantárgyak 5., 6., 7. év végi és 8. félévi eredményét vesszük figyelembe: matematika magyar nyelv magyar irodalom történelem angol/német nyelv 6 osztályos gimnáziumi osztályba való beiskolázás: A jelentkezett tanulók elbírálásakor a következő tantárgyak 5. év végi és 6. félévi, eredményét vesszük figyelembe: matematika magyar nyelv magyar irodalom történelem angol/német nyelv A felvételről szóló döntés beiratkozáskor válik hatályossá.

48

A Knt. (70, 71, 72. §)-nek megfelelően a mentesítéseket figyelembe vesszük a végső pontszámok kialakításánál. A tantestület felvételi vizsga nélküli felvételről is dönthet. Ezt mindig a tanév rendjében meghatározott időpontban teszi közzé. Indokolt esetben egyéni elbírálás alapján más középiskolából is kérhetik felvételüket a 9. évfolyamra. Az iskolába való belépés felsőbb évfolyamokon is történhet, általában a tanév, illetve a félév kezdetekor, indokolt esetben bármikor. Az alkalmassági vizsga A felvételi követelményekhez tartozik, hogy pályaalkalmassági, egészségügyi vizsgálaton kell részt vennie az iskolánkba jelentkezőknek. Pályaalkalmassági vizsgálaton kell részt venni a rendészeti és az ügyviteli ágazatra jelentkezőknek. Egészségügyi alkalmassági vizsgálaton is részt kell venniük a rendészeti képzésre jelentkezőknek. Ezek időpontja a középfokú felvételi eljárás időpontjához illeszkedően kerül kijelölésre. Az iskolaorvosi vizsgálat után állapítják meg, hogy a tanuló alkalmas-e a pályára. Fizikai (erőnléti ) alkalmassági tesztek 1. 2000m- es síkfutás 2. Hasizom gyakorlat (felülés) 3. Mellső fekvő támaszban karhajlítás- nyújtás 4. Hajlított karú függés húzódzkodó rúdon 5. Inga futás 4x10 m vagy helyből távolugrás A gyakorlatok rövid leírása 1. •

2000m- es síkfutás: Az iskola atlétikai futópályáján. az adott táv teljesítése időre

2.

Hasizom gyakorlat: tornateremben, bordásfalnál hanyattfekvés hajlított lábbal derékszögben, lábfej a bordásfal alsó foka alatt, tarkóra tartással. Könyökkel térd érintés. (1 perc folyamatos végrehajtás)

3. •

Mellső fekvő támaszban karhajlítás- nyújtás(30 mp időtartamban): kiinduló helyzet: mellső fekváő tmasz a talajon (karok váll szélességben, nyújva előréző ujjakkal, törzs egyenes, térd nyújtott, lábak összezárva, fej mérsékelten emelt) 1. ütem: mindkét kar hajlítása, hogy a mellkas az aláhelyezett tárgyat érintse 2. ütem: mindkét kar nyújtása (kinduló helyzet)

• •

4. Hajlított karú függés: • kh.: függés, karok váll szélességben, alsó madárfogással, áll a rúd fölött, mely nem érhet a rúdhoz. A helyzet megtartása mért időre. 5. Ingafutás: a 4x10 m- es táv időre való megtétele úgy, hogy a futó az egymástól 1 méterre lévő két vonal közt fut. Fordulónként lábbal érinteni kell a vonalat. (időmérés: tizedes pontossággal) Helyből távolugrás: Az ugró vonal mögül helyből karlendítéssel páros lábról elugrás a legnagyobb távolságra. (mérés a távolugrás szabályai szerint)

49

A szóbeli felvételi vizsga követelményei a középfokú beiskolázáshoz: Szóbeli felvételi vizsgát a nyelvi előkészítő osztályba való jelentkezéskor tartunk, az alábbi területen: Angol nyelv Témakör: 1. Appearance 5. Holiday 9. Sport

2. 6. 10.

Pets 3. At the doctor’s House 7. London Weather – Seasons – Clothes

4. 8.

Family School

Grammar Present Simple Present Continuous Present Perfect Past Simple Past Continuous Willbe going to modals plurals conditional 1, 2 preposition questions articles pronouns countability comparison there is / there are possession Német nyelv Témakör: Témák: Ich und meine Familie; Familienfeste Freundschaft; mein bester Freund / meine beste Freundin Tagesablauf; Einkauf (Geschäfte, Waren, Preise) Schule (Schulgebäude, Klassenzimmer, Stundenplan, Schulfächer, Schulsachen) Wohnort; Wohnung; Hausarbeit (mein Zimmer) Ernährung: Essen, Trinken, gesunde Ernährung Reise: Europa, Deutschland, Österreich, Sehenswürdigkeiten Freizeit und Sport: Hobbys (mein Hobby); Sportarten Wetter, Jahreszeiten, Kleidungsstücke Verkehr: Verkehrsmittel, Auskunft geben, um Auskunft bitten Nyelvtan: Igék: szabályos, tőhangváltós, igekötős igék, sich-es igék, személytelen igék Igeidők: Präsens, Präteritum, Perfekt Igemódok: kijelentő, felszólító mód, Konjunktiv Präteritum (möchte) Főnévragozás, határozott és határozatlan névelők

50

Melléknévfokozás, -ragozás, hasonlítás Számnevek: tőszámnevek, sorszámnevek, életkor, születésnap kifejezése, évszámok, dátum, idő, óra kifejezése Kötőszavak: egyenes szórend, dann, deshalb, weil, wenn, als, dass, ob Präpositionen: für, um, bis, durch, über, mit, von, bei, aus, von, seit, an, auf, in, neben, unter, über, zwischen, vor, hinter Névmások: Possessivpronomen, Personalpronomen, Reflexivpronomen, Fragepronomen, man Módbeli és időbeli segédigék Tagadás: nein, nicht, kein, nichts, niemand, nie

-

Az iskolán belüli átjárhatóság Elvileg biztosított, gyakorlatilag azonban minden ilyen irányú kérelem külön elbírálást kíván. A gimnáziumi osztályok közötti átjárhatóság feltétele, hogy a tanuló az igazgató által meghatározott tárgyakból megfeleljen a szintfelmérés követelményeinek. A szakgimnáziumi osztályok közötti átjárhatóság a 9. évfolyam végéig lehetséges. A gimnáziumi és a szakgimnáziumi osztályok közötti átjárhatóság szintén a 9. évfolyam végéig lehetséges, feltétele az igazgató által meghatározott tárgyakból tett sikeres különbözeti, illetve osztályozó vizsga. A más iskolából való átjelentkezés Más iskolákból, iskolatípusokból vagy szakmacsoportból történő tanulmányok közbeni átvétel során különbözeti vizsga vagy osztályozó vizsga révén biztosítjuk az érdeklődő tanulók iskolánkba való átvételét. A szülő a szabad iskolaválasztás jogán gyermekét bármikor átírathatja másik iskolába. A szabályozás alapja: az osztályok létszáma a választott/tanult idegen nyelv az alap/emelt óraszámú tantárgyak a különleges bánásmódot igénylő tanuló esetén: a személyi, tárgyi feltételek megléte, a fejlesztés lehetőségének biztosítása Az igazgató a fenti szempontokat mérlegelve dönt a tanuló átvételéről. Az elutasításról írásban kell értesíteni a tanuló szülőjét, felhívva a figyelmet arra, hogy a döntés ellen jogorvoslattal élhet. Ha az átvett tanuló iskolájának pedagógiai programja lényegesen eltér az átvevő iskoláétól – más a tantárgyi struktúra, az óraszámok tekintetében lényeges eltérés van (heti 1 vagy annál magasabb) a tanuló különbözeti vagy osztályozó vizsgára kötelezett. A vizsga letételére szükség esetén – kérelemre – türelmi idő biztosítható. A vizsga jellegéről, módjáról, időpontjáról a szülőt írásban kell értesíteni az átvételkor. A szakképző évfolyamon 

A közgazdasági szakmacsoportos oktatásban résztvevők számára a szakmai végzettség a 13. évfolyamon szerezhető meg. A tanulók az érettségi vizsgát követően felvételi nélkül folytathatják tanulmányaikat. Más intézmény azonos szakmacsoportos képzésben résztvevő tanulója az osztálylétszámtól függően iratkozhat be erre a képzésre.

51

 











Más szakmacsoportos képzésben résztvevő vagy a gimnázium tanulói csak a két évfolyamos képzésre jelentkezhetnek. A szakképzésről szóló törvény felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezései A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 47. §-a és a 2011. évi CLXXXVII. szakképzési törvény alapján. A Szakképzési törvény 21. §-nak megfelelően az OKJ szerint iskolai rendszerű szakképzésben megszerezhető szakképesítés-ráépülés esetén a szakképzési évfolyamok száma nem lehet több négy szakképzési évfolyamnál. A 22. § (1) értelmében a szakképesítésre történő felkészítéskor a tanuló előzetes szakirányú szakmai képesítése és szakirányú szakképesítése a szakgimnázium pedagógiai programja részét képező szakmai programban meghatározottak szerint a tanulmányokba beszámítható, amelynek mértékéről és tartalmáról a kerettantervben meghatározottak figyelembevételével az iskola igazgatója határoz. A tanuló az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítésbe bekapcsolódhat a középiskola befejező évfolyamának elvégzésével, azzal, hogy legkésőbb a tizenharmadik (első szakképzési) évfolyam első félévének utolsó tanítási napjáig megszerzi az érettségi végzettséget. Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya, ha az érettségi végzettség megszerzésére az e bekezdésben meghatározott határidőig az érettségi végzettséget nem szerzi meg. Kizárólag szakképzési évfolyamokon folyhat nevelés-oktatás a szakgimnáziumban, ha a szakgimnázium olyan tanulót készít fel a komplex szakmai vizsgára, aki - figyelembe véve a (2) bekezdésben foglaltakat - teljesítette a szakképzési évfolyamra történő belépés követelményeit. A szakgimnáziumnak négy középiskolai és az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott számú szakképzési évfolyama van. A 9–12. évfolyamokon az általános műveltséget megalapozó közismereti, valamint szakmai elméleti és szakmai gyakorlati oktatás folyik. A tanulók az érettségi bizonyítvány, valamint a középfokú szakképesítés megszerzése mellett felkészülnek a szakirányú felsőfokú továbbtanulásra vagy a szakirányú munkába állásra. A közismereti képzés alapvetően egységes kerettanterv alapján történik, de a szakképzési irányok alapján egyes tantárgyak óraszáma eltérő az ágazatok szerint. A szakképző évfolyamra való felvétel Az iskolai rendszerű szakképzés felvétellel, átvétellel vagy a szakképzési évfolyamra történő továbbhaladással kezdődik. A felvételről az igazgató dönt. A szakképző évfolyamra való felvétel, illetve a szakképző évfolyamon a továbbhaladás feltétele: • egészségügyi alkalmasság: annak az orvosi szakvéleményre alapozott megállapítása, hogy a szakképzésbe bekapcsolódni szándékozó személy testi adottságai, egészségi és pszichikai állapota alapján képes önmaga és mások veszélyeztetése nélkül a választott szakma szerinti tevékenység, foglalkozás gyakorlására és a szakmai vizsgára való felkészülésre; • előírt gyakorlat: a szakképesítés megszerzéséhez szükséges meghatározott összefüggő szakmai gyakorlat, amelynek időtartamát a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye tartalmazza; • iskolai előképzettség: a szakképzés megkezdéséhez szükséges iskolai végzettség: sikeres érettségi vizsga; • Az egyéves szakképzésbe csak az a tanuló vehető fel, aki a 9-12. évfolyamon is az adott szakmacsoportban végezte tanulmányait és megfelel a szakmai programban szabályozott követelményeknek. A szakmacsoportos tárgyak beszámíthatóságáról a törvényi szabályozás előírásai alapján az iskola igazgatója dönt. A szakképzési törvény 27. § (1) alapján a szakképző iskolában és a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányokat a szakképesítésre előírt - megegyező tartalmú - követelmények teljesítésébe a szakképző iskola pedagógiai programja részét képező

52

 

szakmai programban meghatározottak szerint be kell számítani. Az előzetes tanulmányok és az azokkal megegyező tartalmú követelmények teljesítésének egyidejű igazolásával a beszámítás iránti kérelmet a szakképző iskola vezetőjéhez kell benyújtani. A beszámítható előzetes tanulmányokról és teljesített követelményekről a szakképző iskola vezetője határozattal dönt. A szakképző iskola vezetőjének döntése ellen a kormányhivatalhoz lehet fellebbezést benyújtani. A fellebbezésre a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályait kell alkalmazni. A szakmai gyakorlati képzés idejébe a szakképzés megkezdése előtt munkaviszonyban (vállalkozói jogviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban) eltöltött szakirányú gyakorlati idő - a szakképző iskola vezetőjének egyedi döntése alapján az (1) bekezdésben meghatározottak szerint - beszámítható. A jogszabályoknak megfelelően, ha tanuló huszonötödik életévét betölti, kizárólag felnőttoktatásban kezdhet új tanévet.(Nkt.60.(2) ) Iskolai rendszerű szakképzésbe csak olyan tanulót lehet felvenni, aki az adott szakképesítésre a szakmai és vizsgakövetelményben előírt egészségügyi alkalmassági, továbbá a pályaalkalmassági követelményeknek megfelel, és ez alapján előreláthatóan nincs akadálya a komplex szakmai vizsgára bocsátásnak.

A felvételi eljárás különös szabályai A rangsorolás során az azonos összesített eredményt elérő tanulók közül előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű tanulót, ezt követően azt a jelentkezőt, akinek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az iskola székhelyének, telephelyének, településén található, vagy akinek különleges helyzete ezt indokolja. Különleges helyzetű lehet az a tanuló, akinek a testvére már az intézménybe jár; testvére azonos székhelyű többcélú intézmény intézményegységébe jár.

53

2. Az intézmény helyi tanterve 2.1.

Az intézmény képzési struktúrája:

Gimnázium: 6, 5 ( NYEK) és 4 évfolyamos képzéssel Szakképzés - szakgimnázium 9-12 évfolyam érettségire való felkészítés, a 13. évfolyamon szakmai képzés - szakgimnázium 13-14. évfolyamon érettségi utáni szakképzés közismereti tartalom nélkül - felnőttoktatás. 2.2.

A választott kerettanterv

A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet mellékletei: 3. melléklet – Kerettanterv a gimnáziumok 9–12. évfolyama számára 4. melléklet – Kerettanterv a gimnáziumok 7–12. évfolyama számára 7. melléklet – A miniszter által egyes iskolatípusra, pedagógiai szakaszra, tantárgyra, vagy egyes sajátos köznevelési feladat teljesítéséhez készített kerettantervek ( nyelvi előkészítő) A helyi tanterv A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendeletre épül be A változat B változat Biológia x Fizika x Kémia x Ének-zene x 6. melléklet Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára 2013. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben alkalmazzuk: 14. melléklet - Kerettanterv a szakgimnáziumok 9-12. évfolyama számára 2016. szeptember 1-jétől alkalmazzuk felmenő rendszerben (a 9. évfolyamtól kezdve) Kerettantervek a felnőttoktatás számára Kerettantervek a szakképzés számára Az 54 346 02 Ügyviteli titkár szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet alapján készült. az 54 344 01 Pénzügyi – számviteli ügyintéző szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó –12/2013. (III. 28.) NGM rendelet alapján készült. Kerettanterv a XXXVIII. Rendészet ágazathoz A kerettanterv a 9-12. középiskolai évfolyamokra előírt tartalommal a Rendészet ágazatra egységesen vonatkozik: Megnevezés: Fegyveres szervek és vagyonvédelmi ismeretek A szakképzés keretszámait minden évben a belügyminiszter határozza meg.

54

Az 54 346 02 Logisztikai ügyintéző szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 12/2013. (III. 28.) NGM rendelet alapján készült. A szakképzési kerettantervekről szóló 30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet szakképzési kerettanterveket tartalmazó mellékletei: XXV. ügyvitel ágazathoz tartozó 54 346 03 irodai titkár szakképesítéshez XXIV. közgazdaság ágazathoz tartozó 54 344 01 pénzügyi-számviteli ügyintéző szakképesítéshez XXXVIII. rendészet és közszolgálat ágazathoz tartozó 54 345 01 közszolgálati ügyintéző szakképesítéshez XL. közlekedés, szállítmányozás és logisztika ágazathoz tartozó 54 841 11 logisztikai és szállítmányozási ügyintéző 35 345 01 kis- és középvállalkozások ügyvezetője I. szakképesítés-ráépüléshez

55

Az iskolában tanított kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése, óraszámai

2.3.

2.3.1.

GIMNÁZIUM

A 2013/2014. tanévben beiskolázott tanulók számára felmenő rendszerben Nyelvi előkészítő 9. évfolyam 9/Ny Kötelező óraszám: 30 Osztály számára felhasználható 56 óra Tantárgy idegen nyelv

idegen nyelv Informatika Matematika Magyar Történelem Osztályfőnöki Testnevelés

óra 13/13 (6 óra kommunikáció, 5 óra nyelvtan, 2 óra országismeret) 5/5 3,5/3,5 1/1 1/1 0,5/0,5 1 5

56

Gimnázium 9-12. évfolyam (nyelvi előkészítő) 9. tantárgy magyar nyelv és irodalom emelt I.idegen nyelv II.idegen nyelv matematika emelt történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek emelt etika biológia – egészségtan emelt fizika emelt kémia emelt földrajz emelt ének-zene vizuális kultúra dráma és tánc mozgóképkultúra és médiaismeret vizuális kultúra dráma és tánc zeneirodalom mozgóképkultúra és médiaismeret informatika emelt technika, életvitel és gyakorlat testnevelés és sport osztályfőnöki kötelező isk. filozófia Tanuló számára kötelező A tanuló számára választható

10.

11.

R

H

R

H

4

5

4

5

12.

4

4 5

5 3 5

5 3 3

5 3 5

5 3 3

4/4 4/4 3

5 3/3 5/5 4

5 2

3

2

3

3

5 3

4 1 2

2

4 2

4 2

2

2

4

2 2

2

2

2

2

2

2

2

2

1 1 0,5

1 1

0,5 1 1

1 1 1

1

1

1 2

2

5 1

5 1

5 1

35

36

35

1 5 1 1 35

2

2

Utazás és turizmus

57

Gimnázium – 4 osztályos (9-12. évf.)

9.

tantárgy magyar nyelv és irodalom

10.

11.

H.

Á.

H.

Á.

4

4

5,5

4,5

alap emelt alap emelt

4

4

emelt I. idegen nyelv II. idegen nyelv matematika

5 5 3 3

5 3 4

4 3 4

4 3 4

5/5 3/3 3 5

3

2

3

3

3

5 3

emelt

4

eitka biológia - egészségtan

1 2

2

fizika

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

emelt földrajz

2 2

emelt kémia

4 2

emelt

2

2

emelt ének-zene vizuális kultúra dráma és tánc mozgóképkultúra és médiaismeret művészetek/ vizuális kultúra dráma és tánc zeneirodalom mozgóképkultúra és médiaismeret informatika emelt technika, életvitel és gyakorlat testnevelés és sport osztályfőnöki kötelező isk. fil. Tanuló számára kötelező A tanuló számára választható Utazás és turizmus

5 5/5 3/3 4

emelt történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

12.

1 1 0,5 0,5

1 1

1 1 1 1 2

2

0,5

1,5 2

5 1

5 1

35

36

58

2 1 5 1 1

5 1 35

35

2

2

Gimnázium – 6 osztályos (7-12. évf.)

Tantárgy magyar nyelv és irodalom emelt I. idegen nyelv II. idegen nyelv matematika emelt történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek emelt erkölcstan etika biológia - egészségtan emelt fizika emelt kémia emelt földrajz emelt ének-zene vizuális kultúra dráma és tánc mozgóképkultúra és médiaismeret művészetek/ vizuális kultúra dráma és tánc zeneirodalom mozgóképkultúra és médiaismeret informatika emelt technika, életvitel és gyakorlat testnevelés és sport of. kötelező isk. fil. Tanuló számára kötelező A tanuló számára választható Utazás és turizmus

7

8

9

10

11

12

2,5+1/1

4

4

4

4/4

4/4

4

3,5

5/5 3/3 3,5

5/5 3/3 4

4 5 5/5 3/3 3 5

4 5 3/3 4/4 4 5

2

2

2

3

3 4

3 4

1

1

1+1/1

2

1

1,5

2

1,5

2

2

1,5

2

1

2

1 1

1 1

2 2 1 1 0,5 0,5

1 2 2 2 2

2 2 2

2 2

2

2

2

2 1 1

1 1 1 1 1/1

1/1

1,5/1,5

1,5/1,5 2

1 5/5 1

5 1

5 1

5 1

5 1

31

31

35

36

35

2 1 5 1 1 35

2

2

59

A 2016/2017. tanévtől felmenő rendszerben Nyelvi előkészítő 9. évfolyam 9/Ny Kötelező óraszám: 30 Osztály számára felhasználható 56 óra Tantárgy idegen nyelv

idegen nyelv Informatika Matematika Magyar Történelem Osztályfőnöki Testnevelés

óra 13/13 (6 óra kommunikáció, 5 óra nyelvtan, 2 óra országismeret) 5/5 3,5/3,5 1/1 1/1 0,5/0,5 1 5

60

Gimnázium 9-12. évfolyam (nyelvi előkészítő) 9. tantárgy magyar nyelv és irodalom emelt I.idegen nyelv II.idegen nyelv matematika emelt történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek emelt etika biológia – egészségtan emelt fizika emelt kémia emelt földrajz emelt ének-zene vizuális kultúra dráma és tánc mozgóképkultúra és médiaismeret vizuális kultúra dráma és tánc zeneirodalom mozgóképkultúra és médiaismeret informatika emelt technika, életvitel és gyakorlat testnevelés és sport osztályfőnöki kötelező isk. filozófia Tanuló számára kötelező A tanuló számára választható

10.

11.

R

H

R

H

4

5

4

5

12.

4

4 5

5 3 5

5 3 3

5 3 5

5 3 3

4/4 4/4 3/3

5 3/3 5/5 4

5 2

3

2

3

3

5 3

4 1 2

2

4 2

4 2

2

2

4

2 2

2

2

2

2

2

2

2

2

1 1 0,5

1 1

0,5 1 1

1 1 1

1

1

1 2

2

5 1

5 1

5 1

35

36

35

1 5 1 1 35

2

2

Utazás és turizmus

61

Gimnázium – 4 osztályos (9-12. évf.)

9.

tantárgy magyar nyelv és irodalom

10.

11.

H.

Á.

H.

Á.

5

4

5

4,5

alap emelt alap emelt

4

4

emelt I. idegen nyelv II. idegen nyelv matematika

5 5 3 3

5 3 4

4 3 4

4 3 4

5/5 3/3 3/3 5

3

2

3

3

3

5 3

emelt

4

eitka biológia - egészségtan

1 2

2

fizika

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

emelt földrajz

2 2

emelt kémia

4 2

emelt

2

2

emelt ének-zene vizuális kultúra dráma és tánc mozgóképkultúra és médiaismeret művészetek/ vizuális kultúra dráma és tánc zeneirodalom mozgóképkultúra és médiaismeret informatika emelt technika, életvitel és gyakorlat testnevelés és sport osztályfőnöki kötelező isk. fil. Tanuló számára kötelező A tanuló számára választható Utazás és turizmus

5 5/5 3/3 4

emelt történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

12.

1 1 0,5 0,5

1 1

1 1 1 1 1

2

1

1,5 2

5 1

5 1

35

36

62

2 1 5 1 1

5 1 35

35

2

2

Gimnázium – 6 osztályos (7-12. évf.)

Tantárgy magyar nyelv és irodalom emelt I. idegen nyelv II. idegen nyelv matematika emelt történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek emelt erkölcstan etika biológia – egészségtan emelt fizika emelt kémia emelt földrajz emelt ének-zene vizuális kultúra dráma és tánc mozgóképkultúra és médiaismeret művészetek/ vizuális kultúra dráma és tánc zeneirodalom mozgóképkultúra és médiaismeret informatika emelt technika, életvitel és gyakorlat testnevelés és sport of. kötelező isk. fil. tanuló számára kötelező a tanuló számára választható Utazás és turizmus

2.3.2.

7

8

9

10

11

12

2,5+1/1

4

4

4

4/4

5/5

4

2,5+1/1

5/5 3/3 3,5

4/4 3/3 4

4 5 5/5 3/3 3 5

5 5 4/4 3/3 4 5

2

2

2

3

3 4

3 4

1

1

2

1

1

2

2

1,5

2

2

1,5

2

1

2

1 1

1 1

2 2 1 1 0,5 0,5

1 2 2 2 2

2 2 2

2 2

2

2

2

2 1 1

1 1 1 1 1/1

1/1

1,5/1,5

2/2 2

1 5/5 1

5 1

5 1

5 1

5 1

31

31

35

36

35

2 1 5 1 1 35

2

2

SZAKGIMNÁZIUM

A 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben alkalmazott óratervek

63

Szakközépiskola – 4 osztályos (9-12. évf.) RENDÉSZETI

tantárgy Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ism. Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Művészetek - vizuális kultúra Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak

9.

10.

11.

12.

4 4/4 4

4,5 4/4 4

4 4/4 4

3 2 2

2,5 2 1 2 1 1 1/1 5 1 (7) 36

4,5 4/4 4,5 1 3 1 2

1

1/1 5 1 (8) 35

1/1 5 1 ( 11 ) 35

2 2/2 5 1 (6) 35

Tanuló számára kötelező

64

4

Szakmai tantárgyak kerettantervi óraterve Rendészeti ágazat Tantárgyak Fegyveres szervek és vagyonvédelem I. Fegyveres szervek és vagyonvédelem II. Fegyveres szervek és vagyonvédelem III. Fegyveres szervek és vagyonvédelem IV. Speciális gyakorlat I. Speciális gyakorlat II. Speciális gyakorlat III. Speciális gyakorlat IV. Jogi és közigazgatási ismeretek I. Jogi és közigazgatási ismeretek II. Jogi és közigazgatási ismeretek III. Társadalom és kommunikáció I. Társadalom és kommunikáció II. Társadalom és kommunikáció gyakorlat Speciális informatika Speciális informatika gyakorlat Idegen nyelv I. Idegen nyelvi gyakorlat Rendészeti tábor Katasztrófavédelmi gyakorlat Rendőrségi gyakorlat Személy- és vagyonőri gyakorlat Rendőrségi gyakorlat Összes szakmai óra:

Éves óraszám Éves óraszám

9. évfolyam elm gyak. ö.gy . . 2

10. évfolyam elm gyak. ö.gy. .

11. évfolyam elm. gyak

ö.gy

12. évf. elm. gyak.

2 2 3 1,5/1,5 2/2 2,5/2,5 3,5/3,5

1,5 1 2,5 2/2

, 0,5 0,5/0,5

1/1 1/1 1/1 1,5/1,5 0,5/0,5 35 35 35 40 65

4

2

6 144 144

35 72 107

7 35 144

4

3

75 144 183

8 108 162

65

105 75 231

4,5

3,5

11 162 208

126 144

105

6,5

4,5

208

144

A szakmai elméleti és gyakorlati képzésre rendelkezésre álló óraszám szabadon hagyott időkeretének meghatározása A speciális gyakorlat I. óraszámát 2-ről 1,5-re csökkentettük 9. évfolyamon. A speciális gyakorlat II. óraszámát 1,5-ről 2 órára növeltük a 10. évfolyamon. Társadalom és kommunikáció I. óraszámát 1-ről 2-re növeltük, és a társadalom és kommunikáció gyakorlat tantárgy 0,5 órát kapott a 9. évfolyamon. A társadalom és kommunikáció gyakorlat óraszámát a 10. évfolyamon 0,5-ről 1 órára emeltük. A fegyveres szervek és vagyonvédelem III. óraszámát 1,5-ről 2,5-re emeltük a 11. évfolyamon. A fegyveres szervek és vagyonvédelem IV. óraszámát 2,5-ről 3-ra emeltük, a jogi és közigazgatási ismeretek III. óraszámát 2-ről 2,5-re növeltük, a speciális informatika elméleti óraszámát 1-ről 1,5-re, a gyakorlatét 1-ről 0,5-re módosítottuk a 12. évfolyamon.

KÖZGAZDASÁGI- Ügyviteli ágazat 9-12. évfolyam tantárgy Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ism. Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Művészetek - vizuális kultúra Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak Tanuló számára kötelező

9. 4 4/4 4

10. 4,5 4/4 4

3 2 2

2/2 5

2,5 2 1 2 1 1 1/1 5

1 (6) 35

2

66

11. 4,5 4/4 4,5 1 3 1

12. 4 4/4 4

13.

2

1

1/1 5

1/1 5

1 (7)

1 (8)

1 ( 11)

( 33 )

36

35

35

35

2/2

4

Szakmai tantárgyak kerettantervi óraterve Ügyviteli ágazat 54 346 02 Ügyviteli titkár Szakmai követelménymodulok

TANTÁRGYAK

9. évf. e

10067-12 Gépírás és dokumentumkészítés, iratkezelés 10070-12 Munkahelyi kommunikáció 10066-12 Gazdálkodási alapfeladatok 10073-12 Titkári ügyintézés

10072-12 Rendezvény- és programszervezés 10071-12 Hivatali kommunikáció magyar és idegen nyelven 11500-12 Munkahelyi eü és bizt. 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I.

Gépírás és iratkezelés (gyakorlat) Levelezési ismeretek I. (elmélet) Levelezési ismeretek II. (gyakorlat) Kommunikáció alapjai (elmélet) Üzleti kommunikáció (gyakorlat) Gazdasági alapismeretek (elmélet) Jogi ismeretek (elmélet) Vállalkozási ismeretek (elmélet) Üzleti adminisztráció (gyakorlat) irodai adminisztráció alapjai iroda tárgyi feltételei, készletgazdálkodás Ügyviteli ismeretek (elmélet) ügyviteli bizonylatok pénzügyi, számviteli,fizetési és adóelőírások

gy 2,5/2,5

10. évf. e

gy 2,5/2,5

11. évf. e

gy 1/1

e

12. évf. gy

1/1 2/2

2/2 2

3 4/4

1,5 0,5

1,5 1

2 1

2 4 6/6

4

Rendezvény és program dokumentáció alapjai (elmélet) Rendezvény és program dokumentáció a gyakorlatban (gyakorlat Hivatali protokoll ismeretek (elmélet) Szakmai idegen nyelv (gyakorlat) Munkahelyi egészség és biztonság

e

13. évf. gy 0,5/0,5

3 6/6 3 7/7 0,5

Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. (Szakmai idegen nyelv) Élet és pályatervezés / oszályfőnöki ÖSSZESEN:

0,5 2/2 1 6

67

7

8

11

35

Közgazdasági ágazat 54 344 01 PÉNZÜGYI – SZÁMVITELI ÜGYINTÉZŐ Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

9. évf. e

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I.

11504-12 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása

10147-12 Gazdálkodási feladatok ellátása 11505-12 Könyvelés számítógépen 10149-12 Könyvvezetés és beszámolókészítés

11506-12 Vállalkozásfinanszírozási és adózási feladatok

11501-12 Projektfinanszírozás

Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. (Szakmai idegen nyelv) Gazdasági és jogi alapismeretek Ügyviteli gyakorlat - gépírás, levelezés - viselkedéskultúra Ügyviteli gyakorlat - üzleti kommunikáció

gy

10. évf e

gy

11. évf

12. évf

13. évf

e

e

e

gy

gy

gy

0,5 0,5 3/3 2

4,5 2,5/2,5 1/1

1 2,5/2,5

1/1

Általános statisztika Statisztikai gyakorlat Pénzügyi alapismeretek (elmélet) Pénzügyi gyakorlat Adózási alapismeretek Adózási gyakorlat Számviteli alapismeretek (elmélet) Számviteli gyakorlat

1

1 1/1

2

1/1 2

1/1

1/1 1 1/1

2

2 1/1

Gazdálkodási ismeretek

3,5

Könyvelés számítógépen

4/4

Számvitel Vállakozás-finanszírozás Vállakozás-finanszírozás gyakorlat Adózás Elektronikus adóbevallás gyakorlata Projektfinanszírozás Projektfinanszírozás gyakorlata

6 3 1/1 4 2/2 2 2/2

11502-12 Projektfolyamatok követése Projektfolyamatok követése Projekttervezés gyakorlata Élet és pályatervezés (osztályfőnöki óra)

2 1/1 1

Összes szakmai óra:

6

68

7

8

11

35

A szakmai elméleti és gyakorlati képzésre rendelkezésre álló óraszám szabadon hagyott időkeretének meghatározása Az ügyviteli gyakorlatok óraszámát 1-gyel megnövelve viselkedéskultúrát iktattunk be a 9. évfolyamon heti 1 órában. A gazdasági és jogi alapismeretek óraszámát 3,5-ről 4,5-re növeltük a 10. évfolyamon. A 11. évfolyamon 1 óra pénzügyi gyakorlatot vezettünk be. A 12. évfolyamon 1 óra gazdasági és jogi alapismeretek került bevezetésre. A 13. évfolyamon a Foglalkoztatás I. óraszámát 2-ről 3-ra, a vállalkozásfinanszírozás óraszámát 2ről 3-ra, az adózás óraszámát 3-ról 4-re növeltük, és 1 óra osztályfőnöki óra került bevezetésre.

54 346 02 Logisztikai ügyintéző (kifutó) Szakmai követelménymodulok

TANTÁRGYAK

13. évf. e

11500-12 Munkahelyi eü 11498-12 Foglalkoztatás I. 11499-12 Foglalkoztatás II. 10026-12 Az áruforgalom lebonyolítása 10030-12 Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése 10032-12 Marketing 10034-12 A logisztikai ügyintéző feladatai 10035-12 Szállítás, fuvarozás, szállítmányozás 10036-12 Termelési és nagykereskedelmi raktározás

Munkahelyi egészség és biztonság

0,5

Foglalkoztatás I. (Szakmai idegen nyelv) Foglalkoztatás II.

4/4

Áruforgalom (elmélet) Áruforgalom gyakorlata (gyakorlat)

2

Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése (elmélet) 6 óra ebből üzleti levelezés Vezetési ismeretek (elmélet) Üzleti tevékenység a gyakorlatban (gyakorlat) A marketing alapjai (elmélet) Marketing a gyakorlatban (gyakorlat Logisztika (elmélet) Készletgazdálkodás (gyakorlat)

4

14. évf. gy

e

gy

3/3

0,5

Szállítmányozási és fuvarozási feladatok (gyakorlat) Nemzetközi szállítmányozás, fuvarozás (elmélet) Közlekedés és gazdaság földrajz (elmélet) Raktározás (elmélet) Raktározás gyakorlata (gyakorlat)

Élet és pályatervezés ÖSSZESEN:

3 2/2 5

2/2 1 3/3 2

2/2 2

1/1 2

2

3,5 1,5 2

2/2

2/2

2/2

3/3 4 2 3/3

1

1 35

69

2/2

35

A logisztikai ügyintéző képzés iskolánkban csak érettségi utáni szakképesítésként került bevezetésre, így a különböző tantárgyi modulokat megosztottuk a 13. és 14. évfolyam között a szakmai vizsgára való felkészítés érdekében. A megosztás az óratáblázatban nyomon követhető. A szakmai elméleti és gyakorlati képzésre rendelkezésre álló óraszám szabadon hagyott időkeretének meghatározása A 13. évfolyamon a Foglalkoztatás I. modul keretében 4 óra szakmai idegen nyelvet tanítunk, míg a 14. évfolyamon 2-ről 3-ra növeltük az óraszámot. A marketing alapjai óraszámát 3-ról 4-re növeltük. Az áruforgalom óraszámából 0,5 órát a raktározáshoz csoportosítottunk át, illetve a raktározás gyakorlatából az elmélethez. Mindkét évfolyamon 1 osztályfőnöki óra került bevezetésre. A 2016/2017. tanévben felmenő rendszerben alkalmazott óratervek Bányászat VII., Közgazdaság XXIV., Ügyvitel XXV., Kereskedelem XXVI., Vendéglátóipar XXVII., Turisztika XXVIII., Optika XXIX., Földmérés XXXV. ágazatok esetében

13. évf.

13. évf. óraszám összesen

Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

9-12. óraszám összesen

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem Etika Informatika Művészetek Testnevelés Osztályfőnöki Kötelező komplex természettudományos tantárgy

4 4 3 2 2 5 1

4 4 3 2 2 5 1

4 4 3 3 1 5 1

4 4 3 3 1 5 1

556 556 417 345 31 144 36 695 139

4 -

124 -

3

-

-

-

108

-

-

-

2

2

2

206

-

-

-

-

2

2

134

-

-

-

1

-

-

36

-

-

8

8

7

7

31

961

3

4

3

3

-

-

Rendelkezésre álló órakeret/hét

35

36

35

35

35

Tanítási hetek száma

36

36

36

31

31

Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: Földrajz Kötelezően választható tantárgy: Érettségi tantárgy, vagy Idegen nyelv, vagy Fizika*, vagy Informatika, vagy Szakmai tantárgy** Pénzügyi és vállalkozói ismeretek Érettségire épülő (fő) szakképesítés Érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés

70

(1045+453) 1498

Éves összes óraszám

1260

1296

1260

1085

4901

1085

1085

A 11-12. évfolyamon kötelezően választható tantárgy heti 2 órában: matematika, történelem, informatika Szociális III., Pedagógiai IV., Rendészet és közszolgálat XXXVIII., Közművelődés XXXIX., ágazatok esetében

Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

9-12. óraszám összesen

13. évf.

13. évf. óraszám összesen

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem Etika

4 4 3 2 -

4 4 3 2 -

4 4 3 3 -

4 4 3 3 1

556 556 417 345 31

4 -

124 -

Informatika Művészetek Testnevelés Osztályfőnöki Kötelező komplex természettudományos tantárgy

2 5 1

2 5 1

1 5 1

5 1

144 36 695 139

-

-

3

-

-

-

108

-

-

-

2

2

2

206

-

-

-

-

2

2

134

-

-

-

1

-

-

36

-

-

8

8

7

7

31

961

-

-

Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: Biológia Kötelezően választható tantárgy: Érettségi tantárgy, vagy Idegen nyelv, vagy Földrajz*, vagy Informatika, vagy Szakmai tantárgy** Pénzügyi és vállalkozói ismeretek Érettségire épülő (fő) szakképesítés Érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés Rendelkezésre álló órakeret/hét Tanítási hetek száma

3

4

3

3

35 36

36 36

35 36

35 31

Éves összes óraszám

1260

1296

1260

1085

(1045+453) 1498

35 31 4901

1085

A 11-12. évfolyamon kötelezően választható tantárgy heti 2 órában: matematika, történelem, informatika

71

1085

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként 54 346 03 Irodai titkár

A fő szakképesítésre vonatkozóan:

Összesen

9. heti óraszám

10. heti óraszám

e

gy

e

gy

6

5

6

6

11. ögy

heti óraszám e

gy

2

8

140 Összesen

11

ögy

12. heti óraszám

5/13. heti óraszám

e

gy

e

gy

3

7

12

19

140

12

10

10

31,0

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

0,5

11498-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

2

Gépírás gyakorlata Számítástechnikai alkalmazások az ügyfélszolgálatban Ügyfélszolgálati 11807-16 Kommunikáció az kommunikáció ügyfélszolgálatban Ügyfélszolgálati kommunikációs gyakorlat 11808-16 Ügyfélszolgálat a Ügyfélszolgálati ismeretek gyakorlatban Ügyfélszolgálati gyakorlat Levelezési gyakorlat az ügyfélszolgálatban Dokumentum- és 11809-16 Dokumentumkezelés adatkezelés az az ügyfélszolgálatban ügyfélszolgálatban Komplex ügyfélszolgálati gyakorlat

2

11806-16 Gépírás és számítástechnikai alkalmazások

1 1

1

1 1 1 1

1

1 1 1

72

Gazdasági és vállalkozási ismeretek Jogi ismeretek Gépírás és levelezési 12082-16 Gépírás és irodai gyakorlat alkalmazások Irodai alkalmazások gyakorlata 12083-16 Gyorsírás Gyorsírás gyakorlata 12084-16 Üzleti kommunikáció Kommunikáció a titkári és protokoll munkában Rendezvény- és programszervezés 10072-16 Rendezvény- és Rendezvény- és programszervezés programszervezés gyakorlata 10066-16 Gazdálkodási alapfeladatok

12085-16 Titkári ügyintézési gyakorlat 11554-16 Irodai szakmai idegen nyelv Osztályfőnöki óra

Titkári ügyintézés Titkári ügyintézés gyakorlata Irodai szakmai idegen nyelv

2

1

1

2

1

1,5 2

1

2

2

1

1

2

2

2

3 2

2

2

5 2

1

1

1

5 1

1

2 1

1

5 3 1

A szabadon hagyott időkeret meghatározása a 13. évfolyamon: Osztályfőnöki feladatok : 1 óra 12083-16 Gyorsírás modul – gyorsírás gyakorlata 1 óra 10072-16 Rendezvény- és programszervezés – elmélet 1 óra 10066-16 Gazdálkodási alapfeladatok - gazdasági és vállalkozási ismeretek 1 óra

73

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként 54 344 01 Pénzügyi-számviteli ügyintéző 9.

Összesen

10.

11.

5/13.

heti óraszám

heti óraszám

heti óraszám

heti óraszám

e

gy

e

gy

e

gy

e

gy

e

gy

7

4

9

3

9

1

4,5

5,5

21

10

A szakmai képzés órakerete

ögy

heti óraszám

12.

0 Összesen

11,0

ögy

0

12,0

10

10

31,0

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

0,5

11498-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

4

11504-16 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása

Projekttervezés 11884-16

Gazdasági és jogi alapismeretek Ügyviteli ismeretek Ügyviteli gyakorlatok Általános statisztika Statisztika gyakorlat Pénzügyi alapismeretek Pénzügy gyakorlat Adózási alapismeretek Adózás gyakorlat Számviteli alapismeretek Számvitel gyakorlat Támogatási alapismeretek Gazdálkodási statisztika Folyamat- és pénzügyi tervezés

4

3

3 4 2 1 2

1

0,5

1 1 1 2

2 1

1 2 2

1

1

74

1,5

Támogatáskezelés 11885-16

Támogatási ügyvitel Támogatás menedzsment

10147-12 Gazdálkodási feladatok ellátása

Gazdálkodási ismeretek

2,5 3

11506-16 Vállalkozásfinanszírozási és adózási feladatok

Vállalkozásfinanszírozás Vállalkozásfinanszírozás gyakorlat Adózás Elektronikus adóbevallás gyakorlata Számvitel

6

10149-12 Könyvvezetés és beszámoló készítés feladatai 11505-12 Könyvelés számítógépen

2

2 2

2 3 2

Könyvelés számítógépen gyakorlat Projekt-finanszírozás 11501-16 Projektfinanszírozás Projektfinanszírozás gyakorlata 11502-12 Projektfolyamatok Projektfolyamatok követése követése Projekttervezés gyakorlata Osztályfőnöki óra

4 2 2 2 1 1

A szabadon hagyott időkeret meghatározása a 13. évfolyamon: Osztályfőnöki feladatok : 1 óra 11498-12 Foglalkoztatás I. –szakmai idegen nyelv 2 óra 11506-16 Vállalkozásfinanszírozási és adózási feladatok - vállalkozásfinanszírozás gyakorlat 1 óra

75

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként 54 345 01 Közszolgálati ügyintéző 9. heti óraszám

A fő szakképesítésre vonatkozóan:

Összesen

10. heti óraszám

e

gy

e

gy

6,5

4,5

8

4

Összesen

11,0

12,0

11. ögy

140

heti óraszám e

gy

5,5

4,5

10,0

ögy

140

12. heti óraszám e

gy

5,5

4,5

5/13. heti óraszám e

10,0

gy

35,0

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

0,5

11498-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

2

11654-16 Rendvédelmi jog és közigazgatás

11655-16 Magánbiztonság a közszolgálati ügykezelő számára

Közszolgálati ügyintézői ismeretek Magánbiztonság és vagyonvédelem I. Magánbiztonság és vagyonvédelem II. Magánbiztonság és vagyonvédelem III. Magánbiztonság és vagyonvédelem IV. gyakorlat Személy és vagyonvédelemi ismeretek gyakorlat

1,5 1 1 0,5 1

0,5

Személy és vagyonőri és közterület-felügyelői ismeretek gyakorlat

1

76

Rendvédelmi szervek és alapfeladatok I. Rendvédelmi szervek és alapfeladatok II. Rendvédelmi szervek és 11553-16 Rendvédelmi szervek alapfeladatok III. és alapfeladatok Rendvédelmi szervek és alapfeladatok IV. Rendvédelmi szervek és alapfeladatok V. Rendvédelmi szervek és alapfeladatok gyakorlat Közszolgálati ügyintézői 11556-16 Társadalomismeret ismeretek és szakmai kommunikáció Közszolgálati ügyintéző gyakorlati ismeretek 11657-16 Rendészeti szakmai Rendészeti szakmai idegen idegen nyelv nyelv 11658-16 Rendészeti szakmai Rendészeti szakmai informatika informatika Önvédelem és intézkedés taktika gyakorlat I. Önvédelem és intézkedés taktika gyakorlat II. 11552-16 Önvédelem és Önvédelem és intézkedés intézkedéstaktika taktika gyakorlat III. Önvédelem és intézkedés taktika gyakorlat IV. Önvédelem és intézkedés taktika 10069-12 Irodai asszisztensi Ügyviteli ismeretek feladatok 10067-12 Gépírás, dokumentum készítés Ügyviteli ismeretek iratkezelés

1

0,5

2,5 4 4 2 1 0,5 0,5 1 0,5 0,5 3,5 3 3 0,5

2 1 1

77

11555-16 Ügykezelés a közszolgálatban 11632-16 Közszolgálati ügyintéző alapfeladatok 11559-16 E-közigazgatási ismeretek 11560-16 Ügyfélszolgálati kommunikáció magyar és idegen nyelven 11385-16 Magyar- és idegen nyelvű panaszkezelés

Ügyviteli ismeretek Ügyviteli gyakorlat Közszolgálati ügyintézői ismeretek Közszolgálati ügyintézői gyakorlat E-közigazgatás elmélete E-közigazgatás gyakorlata Ügyfélszolgálati kommunikáció Ügyfélszolgálati kommunikáció gyakorlat Ügyfélszolgálati kommunikáció Ügyfélszolgálati kommunikáció gyakorlat

4 3,5 1,5

1,5

4 1,5

2 5 2 2,5 3 2 3,5

Osztályfőnöki óra

1

A szabadon hagyott időkeret meghatározása a 13. évfolyamon: Osztályfőnöki feladatok : 1 óra 11385-16 Magyar- és idegen nyelvű panaszkezelés - ügyfélszolgálati kommunikáció gyakorlat idegen nyelven 1 óra 11555-16 Ügykezelés a közszolgálatban - ügyviteli gyakorlat 1 óra 11559-16 E-közigazgatási ismeretek - E-közigazgatás elmélete 1 óra

78

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként 54 346 03 Irodai titkár

1/13. heti óraszám e 11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

11498-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

Gazdasági és vállalkozási ismeretek Jogi ismeretek Gépírás és levelezési 12082-16 Gépírás és irodai gyakorlat alkalmazások Irodai alkalmazások gyakorlata 12083-16 Gyorsírás Gyorsírás gyakorlata 12084-16 Üzleti kommunikáció Kommunikáció a titkári és protokoll munkában Rendezvény- és programszervezés 10072-16 Rendezvény- és Rendezvény- és programszervezés programszervezés gyakorlata Titkári ügyintézés 12085-16 Titkári ügyintézési Titkári ügyintézés gyakorlat gyakorlata 11554-16 Irodai szakmai Irodai szakmai idegen idegen nyelv nyelv Osztályfőnöki óra Összesen: 10066-16 Gazdálkodási alapfeladatok

2/14.

ögy

gy

heti óraszám e

gy

0,5

2

2

4

2

1

2,5 7

3

2

2

6

4

3

2

2

1 1

5

2

2 2

5

2

3

1

1 35

160

35

A szabadon hagyott időkeret meghatározása: 13. évfolyam Osztályfőnöki feladatok : 1 óra 11499-12 Foglalkoztatás II – 2 óra 10072-16 Rendezvény- és programszervezés - rendezvény- és programszervezés gyakorlata 1 óra 14. évfolyam Osztályfőnöki feladatok : 1 óra 10072-16 Rendezvény- és programszervezés - rendezvény- és programszervezés elmélet 1 óra 10066-16 Gazdálkodási alapfeladatok - gazdasági és vállalkozási ismeretek 1 óra 10066-16 Gazdálkodási alapfeladatok - jogi ismeretek 1 óra

79

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként 54 841 11 – Logisztikai és szállítmányozási ügyintéző

1/13. heti óraszám e gy 11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

11498-12 Foglalkoztatás I

Foglalkoztatás I.

10496-16 Közlekedésszállítási alapok

10036-16 Logisztikai ügyintézői feladatokmodul11

Közlekedés történet Közlekedési alapfogalmak Közlekedésföldrajz Közlekedés technikája

4

4

1,5 1,5 2

2

11781-16 A raktárvezető feladatai

10070-12 Munkahelyi kommunikáció 10651-12 Vezetési, jogi, gazdasági, marketing ismeretek

1

1

Általános szállítmányozási ismeretek

2

2

Ágazati szállítmányozási ismeretek

2

5

Szállítmányozás gyakorlat Logisztika

3

3

2 4

Logisztikai tervezés gyakorlat A raktározási folyamatok

10036-16 A raktáros feladatai

ögy

heti óraszám e gy 0,5

Közlekedés üzemvitel gyakorlat

10501-16 Szállítmányozási ügyintézői feladatok

2/14.

3

2,5

2,5

0.5

Speciális áruk raktározása Raktározás gyakorlat A raktározás szerepe az ellátási láncban Raktár működtetése és mutatószámai Raktárvezetés gyakorlat Kommunikáció alapjai

1 1 0,5

0,5

1 2 2

1

Üzleti kommunikáció gyakorlat Vezetési, jogi, gazdasági, marketing elméleti ismeretek Marketing gyakorlat

1

1

1,5

2,5 1

Vezetés, szervezés gyakorlat

Osztályfőnöki feladatok

2

0,5

0,5

1

Összesen:

1 35

160

35

A 13. és 14. évfolyam között a különböző tantárgyak óraszámait a szakmai vizsgára való felkészülés érdekében megosztottuk. A rendelkezésre álló szabad órakeretet az alábbiak szerint osztottuk meg a modulok között: 11498-12 Foglalkoztatás I. 6 óra (4 – 2) Osztályfőnöki feladatok : 1 – 1 óra

80

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként 54 345 01 Közszolgálati ügyintéző

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

11498-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

11553-16 Rendvédelmi szervek és alapfeladatok

11552-16 Önvédelem és intézkedéstaktika

Rendvédelmi szervek és alapfeladatok I. Rendvédelmi szervek és alapfeladatok II. Rendvédelmi szervek és alapfeladatok III. Rendvédelmi szervek és alapfeladatok IV. Rendvédelmi szervek és alapfeladatok V. Rendvédelmi szervek és alapfeladatok gyakorlat Önvédelem és intézkedés taktika gyakorlat I. Önvédelem és intézkedés taktika gyakorlat II. Önvédelem és intézkedés taktika gyakorlat III. Önvédelem és intézkedés taktika gyakorlat IV. Önvédelem és intézkedés taktika

11555-16 Ügykezelés a közszolgálatban 11632-16 Közszolgálati ügyintéző alapfeladatok 11559-16 E-közigazgatási ismeretek 11560-16 Ügyfélszolgálati kommunikáció magyar és idegen nyelven 11385-16 Magyar- és idegen nyelvű panaszkezelés

Ügyviteli ismeretek Ügyviteli gyakorlat Közszolgálati ügyintézői ismeretek Közszolgálati ügyintézői gyakorlat E-közigazgatás elmélete E-közigazgatás gyakorlata Ügyfélszolgálati kommunikáció Ügyfélszolgálati kommunikáció gyakorlat Ügyfélszolgálati kommunikáció Ügyfélszolgálati kommunikáció gyakorlat

Osztályfőnöki óra

1/13.

2/14.

heti óraszám ögy e gy

heti óraszám

3

2

3 4 2

2 2 1

4 3 3 2 2

2 2

1

3

4 1

2

2

2 1

2 2,5

2

2 2

2

2 1

35

81

gy

0,5

1

Összesen:

e

160

35

A 13. és 14. évfolyam között a különböző tantárgyak óraszámait a szakmai vizsgára való felkészülés érdekében megosztottuk. A rendelkezésre álló szabad órakeretet az alábbiak szerint osztottuk meg a modulok között: 11498-12 Foglalkoztatás I. 3 óra Rendvédelmi szervek és alapfeladatok II. 0,5 óra Önvédelem és intézkedés taktika gyakorlat II. 0,5 óra 11555-16 Ügykezelés a közszolgálatban - Ügyviteli gyakorlat 0,5 óra 11632-16 Közszolgálati ügyintéző alapfeladatok - Közszolgálati ügyintézői ismeretek 3 óra 11632-16 Közszolgálati ügyintéző alapfeladatok - Közszolgálati ügyintézői gyakorlat 1 óra 11560-16 Ügyfélszolgálati kommunikáció magyar és idegen nyelven – gyakorlat 1 óra 11385-16 Magyar- és idegen nyelvű panaszkezelés – gyakorlat 0,5 óra Osztályfőnöki feladatok : 1 – 1 óra.

82

2.3.3.

FELNŐTT OKTATÁS – ESTI TAGOZAT

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként 54 344 01 Pénzügyi – számviteli ügyintéző Felnőtt oktatás - Esti tagozat 1/13. heti óraszám e

2/14.

ögy

gy

heti óraszám e

gy

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

0,5

11498-12 Foglalkoztatás I

Foglalkoztatás I.

2

11504-16 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása

Gazdasági és jogi alapismeretek Ügyviteli ismeretek Ügyviteli gyakorlatok Általános statisztika Statisztika gyakorlat Pénzügyi alapismeretek Pénzügy gyakorlat Adózási alapismeretek Adózás gyakorlat Számviteli alapismeretek Számvitel gyakorlat

2 1 3 0,5 2 1 2 0.5 2 1 3

10147-12 Gazdálkodási feladatok ellátása

Gazdálkodási ismeretek

1 2

11506-16 Vállalkozásfinanszírozási és adózási feladatok

Vállalkozásfinanszírozás Vállalkozásfinanszírozás gyakorlat Adózás Elektronikus adóbevallás gyakorlata Számvitel

3

10149-12 Könyvvezetés és beszámoló készítés feladatai 11505-12 Könyvelés számítógépen

Könyvelés számítógépen gyakorlat Projekt-finanszírozás 11501-16 Projektfinanszírozás Projektfinanszírozás gyakorlata Projektfolyamatok 11502-12 Projektfolyamatok követése követése Projekttervezés gyakorlata Összesen:

83

1 2 2

3 1 1 1 1 18

0

18

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma 35 345 01 – Kis és középvállalkozások ügyvezetője I. Felnőtt oktatás – esti tagozat

Tantárgyak Szakmai követelménymodulok

Összesen

Elméleti heti óraszám

Gyakorlati heti óraszám

11

6,5

Összesen 11871-16 Idegen nyelv és üzleti szaknyelv I. 11870-16 Informatika vállalatvezetőknek I. 11868-16 A vállalkozások működtetése

17,5

Idegen nyelv

10

Informatikai alapismeretek Irodai programcsomag használata Internetes kommunikáció Vezetői ismeretek

1 3 2,5 1

84

2.4.

Szakmai program 2.4.1.

A szakképzés szervezésének feltételei, alapelvei

Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Az iskolai szakképzés alapelvei és célkitűzései - A kilencediktől a tizenkettedik évfolyamig az ágazathoz tartozó, érettségihez kötött szakképesítések közös elemeinek tartalmát magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik, az egységes kerettanterv szerinti közismereti képzés mellett. - Az érettségi vizsga központi vizsgakövetelményeit a vizsgaszabályzat és az érettségi vizsga részletes vizsgakövetelményeiről szóló jogszabály alapján határoztuk meg. Az érettségi bizonyítvány érettségi végzettséget tanúsít és a jogszabályban meghatározottak szerint felsőoktatási intézménybe való felvételre, szakképzésbe való bekapcsolódásra, valamint munkakör betöltésére, tevékenység folytatására jogosít. A kötelező szakmai érettségi a szakképzésre vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére is képesít. Kötelezően választandó vizsgatárgy szakgimnáziumban a tanuló ágazatának megfelelő szakmai vizsgatárgy. - A 9-10. évfolyamon az alapvető oktatási célunk, hogy megismertessük és megszerettessük az iskolánkba jelentkezett általános iskolai végzettséggel rendelkező tanulókkal a pénzügyi, ügyviteli, rendészeti szakmák szépségét és ezeknek a szakmáknak a különböző területeit. - A 11-12. évfolyamokon megalapozzuk azokat a szakmai elméleti és gyakorlati alapismereteket, amelyek biztosítják a későbbi szakmai fejlődést, a középfokú szakmai képzés befejezése után a munkába állást, vagy a felsőfokú továbbtanulás lehetőségét, - A tizenkettedik évfolyamot követően az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint érettségi végzettséghez kötött, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szakmai vizsgájára történő felkészítés folyik. - Iskolánkban az Országos Képzési Jegyzékről szóló kormányrendeletben meghatározott ágazatokban tehető munkakör betöltésére képesítő szakmai érettségi vizsga, továbbá az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szerezhető. - 2016-17 szeptember 1-én indult szakgimnáziumi képzésben a tanulók az érettségi vizsgával együtt szakmai érettségi vizsgát tesznek, amellyel OKJ-s végzettséget is szereznek. - A 13-14. évfolyamon indított Logisztikai ügyintéző, illetve Logisztikai és szállítmányozási ügyintéző szakképesítést azon érettségivel rendelkező fiatalok számára szervezzük nappali tagozaton, akik nem szakmai érettségi keretében szerzik meg előzetes szakmai ismereteiket. - Felnőttoktatás keretében szakgimnáziumi képzésként esti tagozaton érettségizettek számára Pénzügyi, számviteli ügyintéző, Ügyviteli titkár, illetve szakközépiskolai képzés keretében Kis- és középvállalkozások ügyvezetője I. képzést szervezünk.

85

- Fontos feladatunk megtanítani és elmélyíteni tanulóinkban a természettudományi, az informatikai és a szakmai tantárgyakban a legfontosabb fogalmakat, törvényeket és ezek komplex használatának elméleti és gyakorlati módjait. - Napjaink kiemelt feladata felkészíteni tanulóinkat az európai uniós tagsággal járó egyéni szakmai lehetőségek kihasználására - jól megalapozott gyakorlati szakmai kompetenciákkal, számítástechnikai és informatikai ismeretekkel és legalább egy idegen nyelv tudásával rendelkezzenek a szakközépiskola befejezésekor. - A tanulóinkat a szakképző évfolyamokon olyan középfokú szakmai ismeretekhez és a munkaerőpiac által elismert szakképesítésekhez kívánjuk juttatni, amelyekkel tanulmányaik befejeztével biztos szakmai elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkeznek majd. - Szakgimnáziumunk a szakmai érettségit szerzett tanulóját szakképzési évfolyamán felkészíti legalább egy, az ágazathoz tartozó szakképesítésre. Folyamatosan figyelemmel kísérjük a munkaerő-piaci helyzetet, azért hogy szükség esetén meg tudjuk változtatni, vagy bővíteni tudjuk a szakmacsoportos oktatás szakmai kimeneteit a következő iskolai rendszerű képzésben oktatható szakmákkal. XL. közlekedés, szállítmányozás és logisztika ágazathoz tartozó 54 841 11 logisztikai és szállítmányozási ügyintéző XXIV. közgazdaság ágazathoz tartozó 54 344 01 pénzügyi-számviteli ügyintéző szakképesítés XXXVIII. rendészet és közszolgálat ágazathoz tartozó 54 345 01 közszolgálati ügyintéző szakképesítés Ráépülés keretében szakközépiskolai képzésként: 35 345 01 kis- és középvállalkozások ügyvezetője I. A 2017/18-as tanévben az érettségizett tanulóknak a szakképző évfolyamba történő belépés feltétele az 5/13 évfolyamon a szakképzési kerettantervben előírt összefüggő nyári szakmai gyakorlat külső helyszínen történő teljesítése és sikeres szakmai érettségi vizsga. Az 1/13 évfolyamon a belépés feltétele a kerettantervben előírt alkalmasság és érettségi vizsga megléte. Az iskolai szakképzés programjai, tantervei Iskolánkban minden évfolyamon és minden szakmacsoportban, valamennyi osztályban kizárólag az új Országos Képzési Jegyzék (OKJ) szerint az NMHNSZFI és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által elkészített Központi Programok (KP) ajánlásai és a Szakmai és Vizsgakövetelmények (SZVK) alapján elkészített helyi szakmai program alapján folyik az oktatás. A szakképző évfolyamon iskolánkban képezhető szakmák részletes programjait az iskolai pedagógiai program függeléke tartalmazza.

86

2.4.2.

A szakmai gyakorlat képzési helyeinek és formáinak bemutatása

Iskolánkban a 9-12. évfolyamokon és az érettségi vizsgát követően a szakképző évfolyamon történik a szakmai képzés. közgazdasági, rendészeti és ügyviteli ágazaton. Logisztikai képzés csak szakmai évfolyamon történik. A szakképző évfolyam gyakorlati óráinak a megtartásához az iskolai gyakorlóhelyeket vesszük igénybe. Az összefüggő nyári szakmai gyakorlat időszakában tanulóink együttműködési megállapodás alapján külső gyakorló helyeken teljesítik a szakmai gyakorlatot. Az új OKJ által megfogalmazott képzési feladatok magas színvonalú teljesítése érdekében pedagógiai és módszertani fejlesztéseket vezettünk be. Az iskolai elméleti és gyakorlati képzést olyan szakmai gyakorlati kirándulással egészítjük ki, amikor ipari üzemek felkeresésével nagy logisztikai rendszereket mutathatunk be diákjainknak. Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlatok időtartama ágazati képzésben 4 évfolyamos képzés esetén a Rendészet ágazaton: a 9. évfolyamot követően 35 óra, a 10. évfolyamot követen 70 óra, a 11. évfolyamot követően 105 óra Ügyviteli ágazaton 4+1 éves képzés esetén 54 346 02 Ügyviteli titkár: a 9. évfolyamot követően 70 óra, a 10. évfolyamot követően 105 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra. A közgazdasági ágazat pénzügyi – számviteli ügyintéző központi kerettanterve nem tartalmaz a 9 – 13. évfolyamon összefüggő szakmai gyakorlatot. 2016/17. tanévtől induló képzések esetén - a Rendészet és közszolgálat , valamint az Ügyvitel ágazat esetén a 10. és a 11. évfolyamot követően 140-140 óra összefüggő szakmai gyakorlatot kell teljesíteni. - A közgazdasági ágazat pénzügyi – számviteli ügyintéző központi kerettanterve nem tartalmaz a 9 – 13. évfolyamon összefüggő szakmai gyakorlatot. - Az érettségi utáni szakképzések esetében a 13. évfolyamot követően 160 óra összefüggő szakmai gyakorlatot kell teljesíteni.

87

2.4.3. A gyakorlati képzésről való mulasztás kezelése Az összefüggő nyári szakmai gyakorlatról való 3 napot meghaladó mulasztás igazolása után a tanuló a tanév megkezdéséig pótolni köteles a hiányzó órákat. 2.4.4. Az előzetes tanulmányok beszámíthatósága: A szakképzési törvény 27. § (1) alapján a szakképző iskolában és a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányokat a szakképesítésre előírt - megegyező tartalmú - követelmények teljesítésébe a szakképző iskola pedagógiai programja részét képező szakmai programban meghatározottak szerint be kell számítani. Az előzetes tanulmányok és az azokkal megegyező tartalmú követelmények teljesítésének egyidejű igazolásával a beszámítás iránti kérelmet a szakképző iskola vezetőjéhez kell benyújtani. A beszámítható előzetes tanulmányokról és teljesített követelményekről a szakképző iskola vezetője határozattal dönt. A szakképző iskola vezetőjének döntése ellen a kormányhivatalhoz lehet fellebbezést benyújtani. A fellebbezésre a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályait kell alkalmazni. Ennek értelmében a tanuló kérelmet nyújt be a tanulmányok beszámítására.A tartalmi követelmények 60 %-os egyezése esetén engedélyt kap erre. A közgazdasági és ügyviteli ágazati oktatásban résztvevők számára a szakmai végzettség a 13. évfolyamon szerezhető meg. A tanulók az érettségi vizsgát követően felvételi nélkül folytathatják tanulmányaikat. Más intézmény azonos szakmacsoportos képzésben résztvevő tanulója az osztálylétszámtól függően iratkozhat be erre a képzésre. Más szakmacsoportos képzésben résztvevő vagy a gimnázium tanulói csak a két évfolyamos képzésre jelentkezhetnek. A rendészeti tagozaton tanulók számára az OKJ-s szakképesítést az ágazati szakmai érettségivel szakirányú továbbtanulás esetén iskolánkban csak 2 éves képzéssel szerezhető meg. 2.4.5. A szintvizsga, helyi köztes vizsga szabályai Szintvizsgát intézményünkben nem szervezünk. A köztes vizsga szabályait a pedagógia program 1.9. pontja tartalmazza. 2.4.6.

Az értékelés speciális szakképzési szabályai

A pedagógiai program 1.9. tartalmazza.

88

2.5.

A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai

Választható tanórai foglalkozások Ha a tanulót – kérelmére – felvették a nem kötelező foglalkozásra, akkor a tanuló köteles azon részt venni, feltéve, hogy erre a beiratkozás előtt írásban felhívták a tanuló és a szülő figyelmét. Ebben az esetben a nem kötelező foglalkozást az értékelés és a minősítés, a mulasztás és a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne. A választható foglalkozások előkészítése minden tanév februárjában kezdődik az osztályfőnökök bevonásával. Az igazgató a választható foglalkozásokat – a munkaközösség-vezetők véleményének kikérésével – március 15-ig hirdeti meg. A meghirdetésben szerepel a foglalkozást (várhatóan) vezető tanár neve, valamint a felkészítés szintje is. A tájékoztató kifüggesztése előtt be kell szerezni az iskolaszék és a diákönkormányzat véleményét. A tantárgyválasztás rendje A tanuló az érettségire való felkészülés érdekében a 10. és a 11. évfolyamon május 20-áig adhatja le a következő tanévre vonatkozóan a tantárgy és a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését. Kivétel ez alól, ha valaki iskolaváltás miatt nem tud élni a választási jogával. Attól az évtől kezdve, amelyben a tanuló 14. életévét betölti, a tantárgyválasztás jogát a szülővel közösen gyakorolja. A tanulói elképzelések összesítése alapján tanév végéig közöljük a tanulókkal, hogy mely tárgyakból milyen szintű felkészítéseket tudunk vállalni, és ennek alapján a tanulók véglegesítik tantárgyválasztásukat. Ezt követően a tanuló választását csak igazgatói engedéllyel módosíthatja. A kérelmet, amelyet a szülőnek is alá kell írnia, írásban kell benyújtani. A választható tanórai foglalkozások abban az esetben szervezhetők csoporttá, ha a jelentkező tanulók száma eléri a 12 főt.

89

A választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése Gimnázium 11.

tantárgy MAGYAR

alap

12. emelt

alap

emelt

emelt

5

5

emelt

5

5

emelt

4

4

emelt

2

2

emelt

2

2

emelt

2

2

emelt

2

2

emelt

2

2

emelt

2

2

MATEMATIKA TÖRTÉNELEM BIOLÓGIA FIZIKA KÉMIA FÖLDRAJZ INFORMATIKA RAJZ

Szakgimnázium TANTÁRGY Matematika Történelem Informatika

11. évfolyam 2 2 2

12. évfolyam 2 2 2

Az iskola az érettségire felkészítő általános műveltséget megalapozó 9-12. évfolyam végén érettségi vizsgát szervez. A 9–12. évfolyamokon az általános műveltséget megalapozó közismereti, valamint szakmai elméleti és szakmai gyakorlati oktatás folyik. A gimnáziumi osztályokban az iskola vállalja és biztosítja a kétszintű érettségi letételét, az erre való felkészülést, középszinten magyar nyelv és irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, fizika, informatika, biológia, földrajz, kémia tárgyakból, emelt szinten pedig a kötelező tárgyakon kívül informatikából, biológia, földrajz, testnevelés tantárgyakból. A szakgimnáziumi osztályokban az iskola vállalja és biztosítja a kétszintű érettségi letételét, az erre való felkészülést, középszinten magyar nyelv és irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, szakmai tárgyakból. Hatodik vizsgatárgyként biológia vagy földrajz vagy testnevelés tantárgyakból. Emelt szinten matematika, történelem, informatika , szakmai komplesx és testnevelés tantárgyból. Kötelező 2017-től a szakmai ágazati érettségi vizsgatárgy, az erre történő (emelt és/vagy középszintű) felkészítést biztosítja az iskola.

90

Előrehozott érettségi vizsgákra készítjük fel tanulóinkat idegen nyelvből és informatikából. Az előrehozott érettségi vizsga megkezdésének (nem a jelentkezésnek) feltétele, hogy a jelentkező az adott vizsgatárgynak az iskola helyi tantervében szereplő követelményeit teljesítse és ezt a bizonyítványba beírt osztályzatokkal igazolni tudja. Idegen nyelv tantárgyból az tehet előrehozott érettségi vizsgát a 11. osztály végén, aki a 11. és a 12. osztály helyi tantervében meghatározott tananyagból sikeres osztályozó vizsgát tett. Az osztályozó vizsga osztályzatát a bizonyítványban a „Megjegyzés” rovatba a vizsga dátumával és a megfelelő záradékkal jegyzik be az osztályfőnökök. Az előrehozott érettségi megléte miatt a tanulót az adott tantárgyból nem kell osztályozni, hiszen teljesítette a tantárgy követelményeit, ez a tény mentesíti őt az órák látogatása alól. 2.6.

A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei

Az egységes alaptevékenységet osztályszervezetben végezzük, a választható tevékenységeket évfolyamszinten szervezzük, élünk a külső helyszínek, szakemberek bevonásának lehetőségével. A tanulók az iskolába való jelentkezéskor már megjelölik, hogy milyen irányultságon szeretnének tanulni, ennek megfelelően a négy évfolyamos gimnáziumi osztályban általános és humán irányultságra történik a beiskolázás. A nyelvi előkészítő osztályok számára a tanév végén humán és reál irányultságú csoportok kialakítását szervezzük meg. A csoportbontások szervezésének elsődleges szempontja az alapkészségek megerősítése. A magyar nyelv, matematika tantárgyak esetében kap ez elsődlegesen hangsúlyt. Valamennyi évfolyamon csoportbontásban folyik az idegen nyelv, az informatika és szakközépiskolában a szakmai gyakorlati tárgyak oktatása. Az iskola az eredményesebb oktatás érdekében a 9-12. évfolyamon a következő tárgyakat csoportbontásban tanítja: - a 6 osztályos képzés esetében a 7. évfolyamon magyar nyelv, a 8. évfolyamon matematika tantárgyakból - magyar nyelv és irodalom (11-12. évfolyam) - idegen nyelv (9-12. évfolyam) - matematika (11-12. évfolyam); - informatika (9-12. évf.) - szakmai gyakorlatok (9-12. évfolyam és a szakképző évf.). A csoportbontás szervezésének elvei: • képességek, hatékonyság, eredményesség • differenciálás • tanulói érdeklődés alapján • emelt és középszintű érettségire való felkészítés alapján • szakmai gyakorlati képzésben a szakképzési törvény előírása szerint. A tanórán kívüli foglalkozások rendje Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett – a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások tartását a tanulók közössége, a szülői szervezetek, az iskolaszék, továbbá a szakmai munkaközösségek kezdeményezhetik az igazgatónál.

91

A tanév tanórán kívüli foglalkozásait az intézmény szeptember 15-ig hirdeti meg, és a tanulók érdeklődésüknek megfelelően szeptember 30-ig választhatnak. A foglalkozásokra írásban kell jelentkezni a tájékoztató füzetben a szülők aláírásával. A tanulók jelentkezése önkéntes, de felvétel esetén a foglalkozásokon való részvétel kötelező. A tanórán kívüli foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettesek rögzítik az iskola heti tanórán kívüli órarendjében, terembeosztással együtt. A tanórán kívüli foglalkozások teljes körét és az adott tanévre érvényes időbeosztását az igények felmérését követően az igazgató alakítja ki. A tanórán kívüli foglalkozások az október 1-je és a május 31-e közötti szorgalmi időben tarthatók. Szakkörök A különböző szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően indítja az iskola. A szakköröket vezető pedagógusokat az igazgató bízza meg, a foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek. Erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában, a szakkörök működésének feltételeit az iskola költségvetése biztosítja. Önképzőkörök Az iskola művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, képesség- és közösségfejlesztő célokkal önképzőköröket szervez. Az önképzőkörök munkája nagymértékben hagyatkozik a kreatív tanulók aktivitására, önfejlesztő tevékenységére. Az önképzőkörök szakmai irányítását kimagasló felkészültségű pedagógusok vagy külső szakemberek végzik az intézményvezető engedélyével és a működés feltételeinek intézményi támogatásával. Énekkar Az iskola énekkara sajátos önképzőkörként működik, a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben. Az énekkar célja a megfelelő adottságú tanulók zenei képességeinek, személyiségének igényes fejlesztése és színpadképes közösségi produkciók létrehozása. Vezetője az igazgató által megbízott kórusvezető tanár. Az énekkar biztosítja az iskolai ünnepélyek és rendezvények zenei programját, ezért működésének minden költségét az iskola viseli. Sportkörök A tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésére, a mozgás és a sport megszerettetésére sportköri foglalkozásokat (tömegsport) és edzéseket tartanak a testnevelő tanárok. Iskolánk lehetőséget nyújt tanulóinak a különböző sportági foglalkozásokon és versenyeken való részvételre. (házi bajnokság, iskolák közötti versenyek, diákolimpia) A könyvtár Az iskola könyvtára a könyvtári tanórákon és minden tanítási napon nyitvatartási idejében áll a tanulók és a pedagógusok rendelkezésére. A könyvek és a folyóiratok, valamint az egyéb információhordozók igénybevételéről a könyvtár használati rendje intézkedik. Felzárkóztató foglalkozások (korrepetálások) A korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja.

92

Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások Versenyek és bajnokságok A diákok tanulmányi, szakmai, kulturális és sportversenyeken, valamint bajnokságokon való részvétele a kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. Tanulóink az intézményi, a települési és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. Az iskolai versenyek tartalmát a szakmai munkaközösségek határozzák meg, és felelősek lebonyolításukért. A szervezést a vezetőhelyettes irányítja. Minden évben a tanév rendjéről szóló rendelet határozza meg: melyek az Oktatási Minisztérium által meghirdetett és finanszírozott versenyek. Az iskola a munkatervében határozza meg azokat a tanulmányi versenyeket, amelyekre felkészíti a tanulókat. A jegyzékben nem szereplő versenyekre való felkészítés csak az iskolaszék, ennek híján a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat egyetértésével lehetséges.

Tanulmányi és közösségfejlesztő kirándulások Az intézmény a diákok részére tanulmányi kirándulásokat szervezhet a szülők által írásban jóváhagyott módon, melyeknek célja – a pedagógiai program célkitűzéseivel összhangban – hazánk tájainak és kulturális örökségének megismertetése és az osztályok közösségi életének fejlesztése. A kirándulások az iskola munkaterve alapján tanítás nélküli munkanapon vagy tanítási szünetben szervezhetők. Az osztálykirándulás tervezetét írásban kell leadni az igazgatóhelyettesnek. A tanulmányi kirándulásokat az adott osztály osztályfőnöke szervezi. Szülői értekezleten kell az osztály szülői közösségével egyeztetni a kirándulás szervezési kérdéseit és a költségkímélő megoldásokat. A kirándulás várható költségeiről a szülőket az ellenőrző útján kell tájékoztatni, akik írásban nyilatkoznak a kirándulás költségeinek vállalásáról. A tanuló szociális helyzetétől, tanulmányi eredményétől függően a kirándulás költségeihez az iskola is hozzájárulhat. A kiránduláshoz annyi kísérő nevelőt vagy szülőt kell biztosítani, amennyi a program zavartalan lebonyolításához szükséges, osztályonként legalább két főt. Gondoskodni kell elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről is. A külföldi utazásokra vonatkozó szabályok Tanítási idő alatt, szorgalmi időben a három tanítási napnál hosszabb egyéni és csoportos utazáshoz, amelynek célja tanulmányi továbbképzés, kulturális, sport és tudományos rendezvény, az igazgató engedélye szükséges. A kérelmet egyéni utazás esetén a szülő, csoportos utazás esetén a külföldre utazásért felelős csoport vezetője az utazás előtt legalább egy hónappal az igazgatónak írásban nyújtja be. A csoportos utazási kérelemnek tartalmaznia kell a külföldi tartózkodás időpontját, útvonalát, a szálláshelyet, a résztvevő tanulók számát, névjegyzékét, a kísérő tanárok nevét, a várható költségeket.

93

Kulturális intézmények látogatása Múzeum-, színház-, mozi-, kiállítás- és tárlatlátogatások, valamint sportrendezvények a tanítási időn kívül bármikor szervezhetők az osztályközösségek vagy kisebb tanulócsoportok számára. Tanítási időben történő látogatásra az igazgató engedélye szükséges. Egyéb rendezvények Az iskola tanulói közösségei (osztályközösségek, diákkörök, szakkörök, stb.) egyéb rendezvényeket is szervezhetnek. Az egyéb jellegű rendezvények lebonyolításához akkor kell kérvényt benyújtani az intézmény vezetőjéhez, ha a tanulók az iskola helyiségeit igénybe kívánják venni, illetve amennyiben a rendezvény időtartama érinti a tanítási időt. Tanfolyamok Az iskola tanfolyamokat indíthat a tanulók érdeklődésének és a szaktanárok vállalkozásának függvényében. Az iskola által szervezett tanfolyamokon való részvételt a szülő írásban kéri a tanfolyamvezetőtől. A tanfolyamokon való részvételért félévenként előre térítési díj fizetendő. 2.7.

A nem kötelező, választható tanórai foglalkozások

Szabadon tervezhető órakeret felhasználása A választott kerettantervekben meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozásokon az elsajátítandó tananyag gyakorlása, képességfejlesztés, a közép- és emelt szintű érettségire való felkészítés folyik. A többletóraszámokat az egyes tematikai egységek közötti elosztással, pl. elmélyítés, gyakorlás, és képességfejlesztés céljára fordítjuk. A kerettantervben megadott szabad sávot iskolánk az alábbi módon használta fel a közismereti tantárgyak esetében:

94

2013/14. tanévtől induló képzésben Gimnázium 9-12. évfolyam (nyelvi előkészítő)

10. tantárgy

R

magyar

11. H +1

R

12. H +1 +1

emelt

+2

I.idegen nyelv

+2

+2

+2

II.idegen nyelv

+2

matematika

13.

+1 +1

+1 +2 +1

+2 +2

+2

emelt

+1

+1

emelt

+2

+2

emelt történelem

+1

+1

biológia fizika emelt

+2

+2

emelt

+2

+2

emelt

+2

+2

emelt

+2

+2 +1

kémia földrajz informatika filozófia

95

Gimnázium – 4 osztályos (9-12. évf.) 9.

tantárgy MAGYAR

10. Á.

H.

+1

11.

12.

Á.

H.

+1,5 +0,5

emelt

+1

I. IDEGEN NYELV MATEMATIKA

+2

+1 +1

+1

+1

+2

+2

+1

+1

emelt

+2

+2

emelt

+1

+1

emelt

+2

+2

emelt

+2

+2

emelt

+2

+2

emelt

+2

+2

+2

+2

TÖRTÉNELEM

+1

+1

+1

BIOLÓGIA FIZIKA KÉMIA FÖLDRAJZ INFORMATIKA

+0,5 +1,5

emelt FILOZÓFIA

+1

Gimnázium – 6 osztályos (7-12. évf.) 7

Tantárgy MAGYAR

8

9

10

11

12

+1 +2

+1

+0,5

emelt I. IDEGEN NYELV II. IDEGEN NYELV MATEMATIKA

+1

+1

+2

+2

+1

+0,5

+0,5

+1 +2

+1 +2

+1

+1

+2

+2

+2

+2

emelt

+2

+2

emelt

+2

+2

+2

+2 +1

emelt TÖRTÉNELEM

+1

emelt BIOLÓGIA

+1

+0,5

emelt FIZIKA

+0,5

emelt KÉMIA

+0,5

FÖLDRAJZ INFORMATIKA

+ 0,5

emelt FILOZÓFIA

96

+0,5

Szakgimnázium – 4 osztályos (9-12. évf.) RENDÉSZETI

tantárgy Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ism. Informatika

9.

10.

11.

+1 +1 +1 +1

+0,5 +1 +1 +0,5 +1

+0,5 +1 +1,5

12.

+1 +1 +1 +1

+1

Szakgimnázium – 4 osztályos (9-12. évf.) KÖZGAZDASÁGI, ÜGYVITELI tantárgy Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ism. Informatika

9.

10.

11.

+1 +1 +1 +1

+0,5 +1 +1 +0,5 +1

+0,5 +1 +1,5 +1

12.

13.

+1 +1 +1 +1

+2/2

A 2016/17. tanévtől induló képzésben felhasznált órák: Gimnázium 9-12. évfolyam (nyelvi előkészítő)

9. tantárgy

R

magyar

10. H +1

R

11. H +1 +1

emelt

+2

I.idegen nyelv

+2

+2

+2

II.idegen nyelv

+2

matematika

+1 +1

+1

+1 +2 +1

+2

emelt történelem

12.

+2

+2

+1

+1

+1

emelt

97

biológia

+2

emelt

+2

fizika emelt

+2

+2

emelt

+2

+2

emelt

+2

+2

emelt

+2

+2 +1

kémia földrajz informatika filozófia Gimnázium – 4 osztályos (9-12. évf.) 9.

tantárgy MAGYAR

10. Á.

H.

+1

11.

H.

Á.

+1

+0,5

emelt

12.

+1

I. IDEGEN NYELV MATEMATIKA

+2

+1 +1

+1

+1

+2

+2

+1

emelt

+1 +2

+2

emelt

+1

+1

emelt

+2

+2

emelt

+2

+2

emelt

+2

+2

emelt

+2

+2

+2

+2

TÖRTÉNELEM

+1

+1

+1

BIOLÓGIA FIZIKA KÉMIA FÖLDRAJZ INFORMATIKA

+1,5

emelt FILOZÓFIA

+1

98

Gimnázium – 6 osztályos (7-12. évf.) 7

Tantárgy MAGYAR

8

9

10

11

12

+0,5

emelt I. IDEGEN NYELV II. IDEGEN NYELV MATEMATIKA

+1

+2

+2

+1

+1

+0,5

+0,5

+1

+1 +2

+1 +1 +1

+2

+1 +2

+1

+1

+2

+2

+2

+2

emelt

+2

+2

emelt

+2

+2

+2

+2 +1

emelt TÖRTÉNELEM

+1

emelt BIOLÓGIA

+1

+0,5

+0,5

emelt FIZIKA

+0,5

emelt KÉMIA

+0,5

FÖLDRAJZ INFORMATIKA

+ 0,5

emelt FILOZÓFIA

+1

A 2011. évi CXC. törvény 27. §-a értelmében a tanuló heti kötelező tanóráinak számát, beleértve a választható tanóráinak számát a 6. melléklet határozza meg. Az iskola a tanuló heti kötelező tanóráinak száma és az osztályok engedélyezett heti időkerete különbözetét tanórai foglalkozás, egyéb foglalkozás megtartásához és osztálybontáshoz veheti igénybe. A középfokú iskola köteles megszervezni a tanuló heti kötelező óraszáma és az osztályok engedélyezett heti időkeret különbözete terhére a tehetség kibontakoztatására, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására, a beilleszkedési, tanulási nehézség, magatartási rendellenességgel diagnosztizált tanulók számára differenciált fejlesztést biztosító foglalkozásokat. Tehetséggondozásra és felzárkóztatásra osztályonként legalább további heti egy-egy óra biztosított az osztályok 6. mellékletben meghatározott időkerete felett. Nkt.27.§.(5)

99

2.8.

Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei

Csak azok a tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök használhatók kötelező jelleggel, amelyek a tankönyvjegyzékben szerepelnek. Az itt számításba vehető nyomtatott taneszközök: tankönyv, munkafüzet, feladatgyűjtemény, függvénytáblázat, atlasz. Egyéb szükséges taneszközök: szótár, számítógép, füzet, írószer. A tankönyvjegyzék alapján a munkaközösségek készítik el a szükséges tankönyvek, taneszközök listáját. A következő tanévben szükséges tankönyvekről és taneszközökről a már ide járó tanulók szüleit még a tankönyvrendeléskor tájékoztatjuk. Tételes kimutatást vezetünk róla, hogy melyik tanuló milyen tanévre milyen tankönyvekre tart igényt - a tankönyvrendelést ennek alapján készítjük el. A tankönyvek kiválasztásakor egyébként is igyekszünk tekintettel lenni a tankönyvek árára. Különösen érvényes ez az idegen nyelvi (főleg az angol) tankönyvek esetében. A kompetencia alapú oktatás bevezetése, illetve fenntartása következtében a tanulói tankönyveknek meg kell felelniük az adott csoportokban a kompetenciaoktatás elveinek. Ezt a mindenkori tankönyvjegyzék jelzi. A tanulók térítésmentesen az adott évfolyamon vehetik igénybe a tankönyveket. A tankönyveket sérülésmentesen kell leadniuk a tanév végén. A megrongálódott tankönyvek árát meg kell téríteniük. Az érettségi vizsgához a szükséges könyveket a könyvtárból ismét kikölcsönözhetik.

100

2.9.

A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai

A középfokú nevelés-oktatás szakaszának funkciója a korábbi képzési szakaszban kibontakozott képességek továbbfejlesztése, a készségek és tudástartalmuk elmélyítése és megszilárdítása. A középfokú iskola az általános iskola befejezése után (hat évfolyamos gimnázium esetében a hatodik évfolyam elvégzése után) kezdődik és a tankötelezettség végéig, ill. a középfokú tanulmányok lezárásáig végzi nevelő-oktató tevékenységét. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében is a NAT-ban meghatározott egységes fejlesztési feladatokat kell alapul venni. A tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez kell igazítani az alkalmazott módszereket, a számonkérés formáit. Az önmagukhoz mért fejlődésüket értékelve. Szükség esetén egyéni és kiscsoportos formában is támogatni kell az előrehaladásukat. Ezekből következően az alábbi pedagógiai feladatok állnak a középiskola előtt, előttünk: - a tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a továbbtanulásra vagy a munkába állásra - alapozza meg a felkészülést a jogok és a kötelességek törvényes gyakorlására, készítsen fel az önművelésre - neveljen önálló munkára és gondolkodásra, a tanulási tevékenység tudatos, intenzív alkalmazására - mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait, - a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával, - az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni, - az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani, - az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban, - a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása - a kreativitás fejlesztése, az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés, a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük, - a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával, helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával, - a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával, a mentális képességek célirányos fejlesztésével, az önálló tanulás és az önművelés alapozásával,

101

-

fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat Mindennapos testnevelés testmozgás megvalósításának módja

2.10.

A Knt. 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint az iskola lehetőségeinek, tárgyi és személyi adottságainak függvényében a mindennapos testnevelés megvalósításában a következő elvek szerint járunk el: A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon. Diákjaink számra a pedagógiai programunk heti öt testnevelési órát tartalmaz, amelyből heti öt órát az órarendbe iktatva osztálykeretben szervezünk. A 4. és 5. testnevelésórát az alábbi rendben biztosítjuk:  a diáksportkörben sportoló tanulók számára a választott szakosztályban heti 2 órás kötelező sportköri foglalkozáson való részvétellel,  a külső szakosztályokban igazolt, versenyszerűen sportoló tanulók számára a szakosztályban történő sportolással – a köznevelési törvényben meghatározott tartalommal beszerzett igazolás benyújtásával,  két óra tömbösítve az órarendben (ez lehetőséget biztosít a kerettantervben előírt úszás, atlétika oktatására, ill. konditerem, jégpálya igénybevételére).  A gyógytestnevelés órák megszervezése Az iskola a kötelező tanórák keretében gondoskodik a könnyített testnevelés megszervezéséről. A mindennapi testedzés részeként biztosítjuk a tanulóknak a lehetőséget, hogy a tanítási órák után a rendelkezésre álló eszközöket használják. heti két órában Hatosztályos

7.

8.

úszás

úszás

NYEK 4 évfolyamos (gimnázium, szakgimnázium)

-

NYEK -

9. tánc

-

tánc

úszás

-

-

úszás

10. prevenciós foglalkozás prevenciós foglalkozás

11. cross-fittness

prevenciós foglalkozás

cross-fitness

cross-fittness

12. labdajátékok labdajátékok labdajátékok

A tanuló kérelmére, a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában sportszervezet keretei között szervezett edzéssel. A tanév kezdetén benyújtott kérelem a tanév egészére érvényes. Ennek nyilvántartása az osztályfőnök és a testnevelő tanár feladata.

102

2.11.

A tanulók fizikai állapotának mérése

A 20/2012. EMMI rendelet 81. §(1) értelmében az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusa az adott tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott mérési időszakban - országosan egységes mérési módszer és az annak alkalmazásához kifejlesztett eszközök alkalmazásával a nappali rendszerű iskolai oktatás rendje szerinti tanulók részvételével ellátja a tanulók fizikai állapotának és edzettségének (a továbbiakban együtt: fizikai fittség) mérésével kapcsolatos feladatokat. A tanulók fizikai fittségi mérésének célja a tanulók egészsége megőrzésének, javításának, fenntartásának előmozdítása, és a tanulók egészségi állapotának nyomon követése a tanulók fizikai fittségi szintjének feltárásával. A Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (a továbbiakban: NETFIT) a tanulók fizikai fittségi mérésének adatait rögzítő, meghatározott tartalmi keret szerinti informatikai alapú diagnosztikus értékelő rendszer. A NETFIT rendszerbe azonosításra alkalmatlan módon feltöltött tanulói eredményeket a NETFIT-et támogató informatikai alapú diagnosztikus értékelő rendszer automatikusan kiértékeli. A fizikai fittségi mérés eredményeit a mérést végző pedagógus - a mérésben érintett tanulónként - rögzíti és feltölti a jogszabály által előírt NETFIT informatikai rendszerbe. A fizikai fittségi mérések egyes tanulókra vonatkozó, adott tanévben rögzített adatait az iskola testnevelés tantárgyat tanító és az iskola igazgatója által kijelölt egyéb pedagógusai tanévenként elemzik, és meghatározzák az adott tanuló fizikai fittségi szintjének további fejlesztése szempontjából - elsősorban az iskolai testnevelés órák keretei között - szükséges intézkedéseket. A tanulók fizikai állapotának mérésére az adott tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott mérési időszakban évente kerül sor. A fizikai fittségi mérés eredményeit a mindenkori tanév rendjéről szóló jogszabályban meghatározott mérési időszak utolsó napjáig az iskolának a tanuló mérési azonosítójának alkalmazásával fel kell tölteni a NETFIT rendszerbe. A fizikai fittségi mérés tanulót érintő eredményeiről a tanuló és a szülő a tanuló mérési azonosítójának felhasználásával a NETFIT rendszeren keresztül kap tájékoztatást. A fizikai fittségi mérések iskolai adatai alapján az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusai tanévenként javaslatot tehetnek a nevelőtestület részére a pedagógiai program részét képező iskolai egészségfejlesztési program módosítására. A Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt fő célja: az oktatás területén: az iskolai testnevelés és a sport egészségmegőrző hatásának növelése, egészségmegőrző szerepének népszerűsítése és tudatosítása az iskoláskorú fiatalok körében, az egészségügy területén: a testnevelők által mért adatok révén az egészségügy információt kap a tanulók funkcionális állapotáról, segítve ezzel a gyógyítást és a betegségek megelőzését. A tesztek végrehajtása - az oktatásban eltöltött évek alatt - egyfajta minőségellenőrzésre, minőségbiztosításra is szolgál. A Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt végrehajtásakor a következő általános vizsgálati szempontokat vesszük figyelembe: A vizsgálat megkezdése előtt a tesztet végrehajtó tanulóknak tisztában kell lenniük a vizsgálat céljával, gyakorlati hasznosságával és az elvégzendő feladatokkal. A vizsgálati módszert az erre a célra elkészített végrehajtási útmutató alapján kell elvégezni. A teszteket sportöltözetben, jól szellőző, nagy teremben, ill. szabadtéren célszerű végrehajtani. Minden teszt elvégzését általános és speciális bemelegítés előzze meg. A tesztek elvégzése és értékelése során el kell érni, hogy a tanulók elméletben és gyakorlatban is megszerezzék azokat az alapvető élettani, egészségtani ismereteket, amelyek

103

elengedhetetlenül szükségesek a tudatos edzésvégzéshez, és -tervezéshez, a pillanatnyi fittségi állapot ellenőrzéséhez. A Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt tartalmazza: a 15m-es ingafutást az alsó végtag dinamikus erejének mérésére a helyből távolugrást, a dinamikus erő-állóképesség szempontjából a vállövi és a karizmok erő-állóképességének mérésére a mellső fekvőtámaszban karhajlítást és nyújtást -

a csípőhajlító- és a hasizom erő-állóképességének mérésére a hanyattfekvésből felülést a hátizmok erejének mérésére hason fekvésből a törzs emelését a combizmok, farizmok, ágyéki hátizmok nyúlásának mérése (hajlékonyság) alkarizmok erejének mérése (kézi szorítóerő) testtömeg-index, testzsír százalék, izomszázalék mérése.

A 20/2012. évi (VIII. 31.) EMMI rendelet 81. § (1) bekezdése alapján a közoktatási intézményeknek gondoskodniuk kell a tanulók fizikai állapotának méréséről. Ez megszervezhető egyszeri alkalommal, vagy legfeljebb két hónapos időtartam alatt. Ezeket a méréseket már évek óta a „HUNGAROFIT” mérési módszer alapján végezzük az OM által kiadott útmutatások alapján. Ezzel a módszerrel a tanulók fizikai teljesítményének különböző faktorait mérhetjük. Az egyes próbákon szerzett pontszámok összege adja a tanulók fizikai állapotának minősítését az életkornak megfelelően. Próbák 1. Cooper-teszt aerob állóképesség mérése

Megszerezhető pontszám 77 pont

2. -

Helyből távolugrás az alsó végtag dinamikus erejének mérése

21 pont

3. -

Kétkezes dobás a fej fölött hátra, 3 kg-os tömöttlabdával a váll- és a törzsizmok gyorsasági erejének mérése

14 pont

4. -

Mellső fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás folyamatosan kifáradásig a vállövi és a karizmok dinamikus erőálló képességének mérése 14 pont

5. -

Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel folyamatosan kifáradásig a csípőhajlító és a hasizmok erőálló képességének mérése 14 pont

Minősítési kategóriák: 0 20 21 40 41 60 61 80 81 100 101 120 121 140

igen gyenge gyenge elfogadható közepes jó kiváló extra

104

2.12.

A középszintű érettségi témakörei A középszintű és emelt szintű érettségi vizsga lehetőségei

Középszintű érettségi esetén a helyi tantervben legalább két évig, összesen minimum 138 órában tanított tantárgy esetében tehető vizsga. Emelt szintű érettségi esetén pedig minimum 276 órának kell lennie.

Gimnázium középszintű tantárgy

emelt szintű

érettségi vizsga

Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Idegen nyelv Informatika Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés Utazás és turizmus

X X X X X X X X X

X X X X X X X X X

X X

X

Ének-zene, rajz és vizuális kultúra tantárgy esetében a középszintű vizsga akkor választható, ha osztályozóvizsgával eleget tesz a tanuló a követelményeknek.

Szakgimnázium középszintű tantárgy

emelt szintű

érettségi vizsga

Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika

X X X

X X X

Idegen nyelv

X

Testnevelés

X

x X

Földrajz

X

Informatika

X

Szakmai komplex

X

105

x X

x

Biológia

A szakgimnáziumban a szakmai tárgy kötelező érettségi vizsgatárgy, egyéb vizsgatárgy hatodik tárgyként választható - az ágazati tantervnek megfelelően. (2013/14. tanévben induló osztályok esetében valósul meg első ízben.) A középszintű érettségi vizsga témakörei MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1. Magyar nyelv 1.1. Kommunikáció A nyelv mint kommunikáció. Pragmatika. Nyelvi és vizuális kommunikáció. A kommunikáció működése. Személyközi kommunikáció. A tömegkommunikáció. 1.2. A magyar nyelv története A nyelv mint történeti képződmény. A magyar nyelv rokonsága. Nyelvtörténeti korszakok. A magyar nyelv szókészletének alakulása. Nyelvművelés. 1.3. Ember és nyelvhasználat Ember és nyelv. A jel, a jelrendszer. Általános nyelvészet. Nyelvváltozatok. Nemzetiségi nyelvhasználat és határon túli magyar nyelvűség. Nyelv és társadalom. 1.4. A nyelvi szintek Hangtan. A helyesírás. Alaktan és szótan. A mondat szintagmatikus szerkezete. Mondattan. 1.5. A szöveg A szöveg és a kommunikáció. A szöveg szóban és írásban. A szöveg szerkezete és jelentése. Szövegértelmezés. Az intertextualitás. A szövegtípusok. Az elektronikus írásbeliség és a világháló hatása a szövegre, szövegek a médiában. 1.6. A retorika alapjai

106

A nyilvános beszéd. Érvelés, megvitatás, vita. A szövegszerkesztés eljárásai. 1.7. Stílus és jelentés Szóhasználat és stílus. A szójelentés. Stíluseszközök. Stílusréteg, stílusváltozat. 2. Irodalom 2.1. Szerzők, művek 2.1.1. Művek a magyar irodalomból I. Kötelező szerzők Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila. Az életút jelentős tényei, művek, műrészletek adott szempontú értelmezése, kérdésfelvetései, összefüggések a művek, az életmű és a korszak között. Memoriterek. 2.1.2. Művek a magyar irodalomból II. Választható szerzők Balassi Bálint, Berzsenyi Dániel, Csokonai Vitéz Mihály, Illyés Gyula, Jókai Mór, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Kertész Imre, Kölcsey Ferenc, Krúdy Gyula, Márai Sándor, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Németh László, Ottlik Géza, Örkény István, Pilinszky János, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Szilágyi Domokos, Vörösmarty Mihály, Weöres Sándor, Zrínyi Miklós (és még legfeljebb két, a fentiekhez hasonló jelentőségű szerző). Az életút jelentős tényei, művek, műrészletek adott szempontú értelmezése, kérdésfelvetései, összefüggések a művek, az életmű és a korszak között. Memoriterek. 2.1.3. Művek a magyar irodalomból III.Kortárs szerzők Legalább egy szerző ismertetése a legutóbbi 30 év irodalmából. Az életút jelentős tényei, művek, műrészletek adott szempontú értelmezése, kérdésfelvetései. Memoriterek. 2.1.4.Művek a világirodalomból Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia. A romantika, a realizmus, a századfordulós modernség (a szimbolizmustól az avantgárdig), a 20. század. Jellemző művek, műrészletek adott szempontú bemutatása, kérdésfelvetései. 2.1.5.Színház és dráma 1-1 mű értelmezése: Szophoklész, Shakespeare, Moliere, Katona József: Bánk bán, egy 19. századi dráma (pl. Ibsen, Csehov egy alkotása), Madách Imre: Az ember tragédiája, Örkény István egy drámája, egy 20. századi magyar dráma. A mű, műrészlet adott szempontú értelmezése, bemutatása. Színház és dráma az adott mű korában. 2.1.6. Az irodalom határterületei Egy jelenség vagy szerző, vagy műfaj, vagy műalkotás elemzése vagy bemutatása a lehetséges témák egyikéből.

107

Népköltészet, irodalom és film, gyermek- és ifjúsági irodalom, szórakoztató irodalom. A korunk kultúráját jellemző jelenségek. 2.1.7. Regionális kultúra és határon túli irodalom Egy szerző vagy műalkotás, vagy jelenség, vagy intézmény bemutatása vagy elemzése a lehetséges témák egyikéből. A régió, a tájegység, a település kultúrája, irodalma. A határon túli magyar irodalom. 2.2. Értelmezési szintek, megközelítések 2.2.1. Témák, motívumok Szépirodalmi alkotások gondolati, tematikus, motivikus egyezéseinek és különbségeinek összevetése. Az olvasott művekben motívumok, témák változatainak felismerése, értelmezése. 2.2.2. Műfajok, poétika Műnemek, műfajok. Poétikai fogalmak alkalmazása. 2.2.3. Korszakok, stílustörténet A kifejezésmód és világlátás változása a különböző korszakokban a középkortól napjainkig.

MATEMATIKA Halmazműveletek Számosság, részhalmazok Matematikai logika Fogalmak, tételek és bizonyítások a matematikában Kombinatorika Gráfok Aritmetika, algebra, számelmélet Alapműveletek A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek Oszthatóság Számrendszerek Racionális és irracionális számok Valós számok Hatvány, gyök, logaritmus Betűkifejezések Nevezetes azonosságok Arányosság Százalékszámítás Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenségrendszerek Algebrai egyenletek, egyenletrendszerek Elsőfokú egyenletek, egyenletrendszerek Másodfokú egyenletek, egyenletrendszerek Magasabb fokú egyenletek Négyzetgyökös egyenletek Nem algebrai egyenletek Abszolútértékes egyenletek Exponenciális és logaritmikus egyenletek

108

Trigonometrikus egyenletek Egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek Középértékek, egyenlőtlenségek Függvények, az analízis elemei A függvény Egyváltozós valós függvények A függvények grafikonja, függvénytranszformációk A függvényjellemzése Sorozatok Számtani és mértani sorozatok Végtelen mértani sor Kamatos kamat, járadékszámítás Az egyváltozós valós függvények analízisének elemei Határérték, folytonosság Differenciálszámítás Integrálszámítás Geometria, koordinátageometria, trigonometria Elemi geometria Térelemek A távolságfogalom segítségével definiált ponthalmazok Geometriai transzformációk Egybevágósági transzformációk Síkban Térben Hasonlósági transzformációk Egyéb transzformációk Merőleges vetítés Síkbeli és térbeli alakzatok Síkbeli alakzatok Háromszögek Négyszögek Sokszögek Kör Térbeli alakzatok Vektorok síkban és térben Trigonometria Koordinátageometria Pontok, vektorok Egyenes Kör A parabola Kerület, terület Felszín, térfogat Valószínűségszámítás, statisztika Leíró statisztika

109

Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai Nagy adathalmazok jellemzői, statisztikai mutatók Valószínűségszámítás és a matematikai statisztika elemei TÖRTÉNELEM Témakörök Az ókor és kultúrája Poliszok az ókori Hellászban. Társadalmi és politikai küzdelmek az ókori Rómában. Az európai kultúra alapjai. A középkor Nyugat-Európa a kora középkorban. A középkori egyház. Az érett középkor Nyugat- és Közép-Európában. Az iszlám vallás és az Oszmán Birodalom. A középkor kultúrája. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora A magyar nép története az államalapításig. Az államalapítás és az Árpád-házi uralkodók kora. Az Anjouk és Luxemburgi Zsigmond kora. A Hunyadiak. 4. Szellemi, társadalmi és politikai változások a kora újkorban (1492-1789) A földrajzi felfedezések és következményei. Reformáció és katolikus megújulás. Alkotmányosság és abszolutizmus a 17-18. században. A felvilágosodás kora. Magyarország a kora újkorban (1490-1790) Az ország három részre szakadása és az országrészek berendezkedése. Az Erdélyi Fejedelemség virágkora. A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc. Magyarország a 18. századi Habsburg Birodalomban. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora(1789-1914) A francia forradalom eszméi és a napóleoni háborúk. A 19. század eszméi és a nemzetállami törekvések Európában. Gyarmati függés és harc a világ újrafelosztásáért. Az ipari forradalom hullámai és hatásai. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon (1790-1914) A reformkor. Forradalom és szabadságharc. A kiegyezés és a dualizmus. Társadalmi és gazdasági változások a dualizmus korában. A világháborúk kora (1914-1945) Az első világháború és következményei. A fasizmus és a nemzetiszocializmus. A kommunista diktatúra. A második világháború.

110

Magyarország a világháborúk korában (1914-1945) Az első világháború és következményei Magyarországon. A Horthy-korszak. Művelődési viszonyok és társadalom. Magyarország a második világháborúban. A jelenkor (1945-től napjainkig) A kétpólusú világ kialakulása. A kétpólusú világrend megszűnése. Az európai integráció. A globális világ sajátosságai. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig A kommunista diktatúra kiépítése és a Rákosi-korszak. Az 1956-os forradalom és szabadságharc. A Kádár-korszak. A rendszerváltozás és a piacgazdaságra való áttérés. Demográfiai folyamatok és a határon túli magyarság. Társadalmi, állampolgári, pénzügyi és munkavállalói ismeretek A társadalom tagozódása és a társadalmi felelősségvállalás. Az aktív és felelős állampolgárság – ismérvek, fogalmak, eszközök. Az alapvető pénzügyi és gazdasági fogalmak, a tudatos és felelős állampolgári gazdálkodás elvei, folyamata, a munkavállalói jogok és kötelességek. ÉLŐ IDEGEN NYELV 1.Személyes vonatkozások,család A vizsgázó személye,életrajza,életének fontos állomásai (forduló pontjai) Családi élet, családi kapcsolatok A családi élet minden napjai, otthoni teendők Személyes tervek 2.Ember és társadalom A másik ember külső és belső jellemzése Baráti kör A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel Női és férfi szerepek Ünnepek, családi ünnepek Öltözködés, divat Vásárlás, szolgáltatások (posta) Hasonlóságok és különbségek az emberek között 3.Környezetünk Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek A városi és a vidéki élet összehasonlítása Növények és állatok a környezetünkben Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért?

111

Időjárás 4.Az iskola Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés,tagozat) Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok 5.A munka világa Diákmunka, nyári munkavállalás Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás 6.Életmód Napirend, időbeosztás Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) Étkezési szokások a családban Ételek, kedvenc ételek Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben Gyakori betegségek, sérülések, baleset Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) 7.Szabadidő, művelődés, szórakozás Szabadidős elfoglaltságok, hobbik Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet Kulturális események 8.Utazás, turizmus A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés Nyaralás itthon, illetve külföldön Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai 9.Tudomány és technika Népszerű tudományok, ismeretterjesztés A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben 10. Gazdaság Családi gazdálkodás A pénz szerepe a mindennapokban Vásárlás, szolgáltatások (pl. posta, bank ) FÖLDRAJZ Témakörök: 1. Általános természetföldrajz, a kontinensek és Magyarország természetföldrajza

112

Térképismeretek Kozmikus környezetünk A geoszférák földrajza -A Föld mint kőzetbolygó szerkezete és folyamatai - A vízburok földrajza - A légkör földrajza A földrajzi övezetesség A kontinensek természetföldrajza Magyarország és tájainak természetföldrajza 2.Általános társadalomföldrajz, regionális társadalmi-gazdasági földrajz Társadalmi folyamatok a 21. század elején A világgazdaság jellemző folyamatai Magyarország földrajza. Helyünk a Kárpát-medencében és Európában A társadalmi-gazdasági fejlődés regionális különbségei Európában Az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok társadalmi-gazdasági jellemzői Globális kihívások- a fenntarthatóság kérdőjelei BIOLÓGIA 1. Bevezetés a biológiába A biológia tudománya Az élet jellemzői Fizikai, kémiai alapismeretek 2. Egyed alatti szerveződési szint Szervetlen és szerves alkotóelemek Az anyagcsere folyamatai Sejtalkotók (az eukarióta sejtben) 3. Az egyed szerveződési szintje Nem sejtes rendszerek Önálló sejtek Többsejtűség Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak 4. Az emberi szervezet Homeosztázis Kültakaró A mozgás A táplálkozás A légzés Az anyagszállítás. Szaporodás és egyedfejlődés 5. Egyed feletti szerveződési szintek Populáció Életközösségek (élőhelytípusok) Bioszféra Ökoszisztéma Környezet- és természetvédelem

113

6. Öröklődés, változékonyság, evolúció Molekuláris genetika Mendeli genetika Populációgenetika és evolúciós folyamatok A bioszféra evolúciója KÉMIA 1. Általános kémia Atomszerkezet Kémiai kötések Molekulák, összetett ionok Anyagi halmazok Kémiai átalakulások 2. Szervetlen kémia Hidrogén Nemesgázok Halogénelemek és vegyületeik Az oxigéncsoport elemei és vegyületeik A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik A széncsoport elemei és vegyületeik Fémek 3. Szerves kémia A szerves vegyületek általános jellemzői Szénhidrogének Halogéntartalmú szerves vegyületek Oxigéntartalmú szerves vegyületek Nitrogéntartalmú szerves vegyületek Szénhidrátok Fehérjék Nukleinsavak Műanyagok Energiagazdálkodás 4. Kémiai számítások Az anyagmennyiség Gázok Oldatok, elegyek, keverékek Számítások a képlettel és a kémiai egyenlettel kapcsolatban Termokémia Kémiai egyensúly Kémhatás Elektrokémia FIZIKA 1. Mechanika Newton törvényei Pontszerű és merev test egyensúlya

114

2.

3.

4. 5.

6.

7.

Mozgásfajták Munka, energia Folyadékok és gázok mechanikája Hőtan, termodinamika Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly Hőtágulás Állapotegyenletek (összefüggés a gázok állapotjelzői között) Az ideális gáz kinetikus modellje Energiamegmaradás hőtani folyamatokban Kalorimetria Halmazállapot-változások A termodinamika II.főtétele A hőterjedés formái Elektromágnesség Elektromos mező Egyenáram Az időben állandó mágneses mező Az időben változó mágneses mező Elektromágneses hullámok Optika A fény mint elektromágneses hullám Atomfizika, magfizika Az anyag szerkezete Az atom szerkezete Az atommagban lejátszódó jelenségek Sugárvédelem Gravitáció, csillagászat A gravitációs mező Csillagászat Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek A fizikatörténet fontosabb személyiségei Felfedezések, találmányok, elméletek

INFORMATIKA 1. Információs társadalom A kommunikáció Információ és társadalom 2. Informatikai alapismeretek - hardver Jelátalakítás és kódolás A számítógép felépítése Munkavédelem és ergonómia 3. Informatikai alapismeretek - szoftver Az operációs rendszer és főbb feladatai 4. Szövegszerkesztés A szövegszerkesztő használata Szövegjavítási funkciók

115

5.

6.

7.

8.

9.

Szövegszerkesztési alapok Táblázatok és objektumok a szövegben Táblázatkezelés A táblázatkezelő használata A táblázat szerkezete Adatok a táblázatokban Táblázatformázás Diagramok és egyéb objektumok Adatbázis-kezelés Az adatbázis-kezelés alapfogalmai Az adatbázis szerkezete és kialakítása Alapvető adatbázis-kezelési műveletek Képernyő és nyomtatási formátumok Információs hálózati szolgáltatások Kommunikáció az interneten Weblap készítés Prezentáció és grafika Prezentáció Grafika Könyvtárhasználat Könyvtárak Információ-keresés Forráshasználat

TESTNEVELÉS Elméleti ismeretek 1. Az olimpiai mozgalom létrejötte, célja, feladatai; magyar sportsikerek 2. A harmonikus testi fejlődés 3. A testmozgás, a sport szerepe az egészséges életmód kialakításában, és a személyiség fejlesztésében 4. A motoros képességek szerepe a teljesítményben 5. Gimnasztikai ismeretek 6. Atlétika 7. Torna 8. Zenés-táncos mozgásformák 9. Küzdősportok, önvédelem 10. Úszás 11. Testnevelési és sportjátékok 12. Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek Gyakorlati ismeretek Gimnasztika Atlétika Futások Ugrások Dobások Torna

116

Talajtorna Szekrényugrás Felemáskorlát Gerenda Ritmikus gimnasztika Gyűrű Nyújtó Korlát Küzdősportok, önvédelem Úszás Testnevelés és sportjátékok Kézilabda Kosárlabda Labdarúgás Röplabda ÉNEK-ZENE 1. Éneklés és zenetörténet Népzene Műzene Középkor Reneszánsz Barokk Bécsi klasszika Romantika A 19.-20. század fordulója XX. századi és kortárs zene 2. Zeneelmélet 3. Zenefelismerés 4. Dallamírás VIZUÁLIS KULTÚRA 1. Alkotás Vizuális nyelv Technikák Ábrázolás, látványértelmezés ( Formaértelmezés, Térértelmezés, Színértelmezés) Megjelenítés, közlés, kifejezés, alkotás (Kompozíció, Színhatás, Érzelmek, Folyamat, mozgás, idő, Kép és szöveg, Vizuális információ, Tárgyak és környezet ) 2. Befogadás A megjelenítés sajátosságai (Vizuális nyelv, Térábrázolási módok, Vizuális minőségek, Látványértelmezés, Kontraszt, harmónia, Kontextus ) Technikák Vizuális kommunikáció (Vizuális információ, Tömegkommunikáció, Fotó, mozgókép ) Tárgy- és környezetkultúra (Forma és funkció, Tervező folyamat, Népművészet)

117

Kifejezés és képzőművészet (Művészeti ágak, Műfajok, Művészettörténeti korszakok, irányzatok, Stílusjegyek, Alkotások és alkotók, Műelemző módszerek, Mű és környezete) Utazás és turizmus UTAZÁS ÉS TURIZMUS Részletes vizsgakövetelmények: TÉMAKÖRÖK Kötelező modulok 1.1. Az idegenforgalom jellemzői, fejlődési tendenciái

1.2. Az idegenforgalmat befolyásoló tényezők

1.3. A szervezett utak típusai

1.4. Szálláshelyek

1.5. Közlekedés

KÖVETELMÉNYEK Az idegenforgalom és a nemzetgazdaság kapcsolata, arányok, fejlődési trendek a világban és Magyarországon. A turizmus hatása a népességmegtartásra és foglalkoztatottságra. Főbb statisztikai adatok. A statisztikai adatok, trendek értelmezése. Több adatból következtetések levonása, lehetséges hipotézisek megfogalmazása. Szezonalitás, krízisérzékenység. Ár-érték arány. Sztereotípiák. Az idegenforgalom és a természeti és társadalmi környezet kölcsönhatásai. Hazai és helyi példák a befolyásoló tényezőkre. Aktuális példák a világturizmust befolyásoló gazdasági, politikai, társadalmi eseményekre. Egyéni és csoportos utazás. Utazás szervezők, utazási irodák. Hivatásturizmus, konferencia turizmus. Incentive utazások. Vallási turizmus. Rendezvény turizmus. Ifjúsági, sport és kaland turizmus. Gyógyidegenforgalom. Falusi turizmus. Utazásszervezők, utazási irodák működésének vázlatos ismerete. Utazási típusok és vevőkörök megfeleltetése. A szálláshelyek besorolásai, szolgáltatásai. Szállodák és szállodaláncok. Kastély és kúriaszállók. Üdülőfalvak. Apartman-házak. Time-share rendszer. Panziók. Fizető vendéglátás. Ifjúsági szállók. Kempingek. Szolgáltatások és ár-érték arány ismerete a szálláshelyeken. Légi-, vasúti-, vízi-, közúti közlekedés – előnyök és hátrányok. Városi közlekedés. Menetrendek, internetes keresési lehetőségek ismerete és használata.

118

1.6. Vendéglátás

A vendéglátóhelyek típusai, besorolásai. Éttermek, vendéglők. Gyorséttermek, franchise rendszerek. Kávézók, cukrászdák. Borozók, sörözők. Nemzeti gasztronómiai sajátosságok. Menüsor összeállításának alapjai. Adott vendéglátóhely értékelése. 1.7. Programszervezés Programszervezés, forgatókönyv. Városi programok, idegenvezetés. Bálok, karneválok, kiállítások. Különleges rendezvények (pl. Sziget, Művészetek völgye). Tematikus parkok. Programok a természetben, nemzeti parkok, aktív pihenés. A célcsoport igényeinek megismerése és a programok hozzáigazítása a forgatókönyvben. 1.8. Útlevél, vízum, biztosítás, pénz A magyar útlevél formai és tartalmi sajátosságai, igénylése. Vízum kötelezettség és vízumkérelem. Utazási biztosítások fajtái. Valuta és deviza, készpénzkímélő eszközök fajtái és használatuk (utazási csekk, bank- és hitelkártyák, voucher, készpénz küldés). Bank- és hitelkártyák jellemzői, használatuk. Megfelelő biztosítás kiválasztása. Útlevél és vízumkérelem. Választható modulok – Környezetvédelem és idegenforgalom 2.1. Fenntartható fejlődés A gazdasági hatékonyság: az erőforrások kíméletes használata. Szelíd idegenforgalom, zöld turizmus, ökoturizmus. A növekedés határai. A turizmus természeti és társadalmi hatásainak esetpéldán, szimuláción való elemzése. Beavatkozási lehetőségek felismerése, döntési pontok azonosítása. Választható modulok – Vállalkozás és marketing az idegenforgalomban 3.1. Vállalkozási formák Egyéni vállalkozó, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság. Adekvát vállalkozási forma kiválasztása egy tervezett tevékenységhez, figyelembevéve annak természetét, nagyságrendjét. 3.2. A turisztikai termék jellemzői Az ipari termékek és szolgáltatási termékek közötti hasonlóságok és különbségek. A vevői bizalom. Piaci verseny. Adott vevőcsoportok igényeinek felismerése és ajánlat ötlet.

119

3.3. Marketing

3.4. Vállalkozás indítása

Választható modulok – Falusi turizmus 4.1. Falusi vendéglátás a múltban és jelenben

4.2. A falusi vendéglátás jellegzetességei

SWOT – helyzetelemzés (igény és kínálat). 5P a marketingben. Marketing mix. Kommunikáció a vevőkkel, PR. Marketing terv készítése és annak indoklása. A sikeres vállalkozás indításának feltételei. Cégalapítás. Ötlet, indulótőke, üzleti terv, hitel lehetőségek. A sikeres vállalkozó személyes tulajdonságai. A vizsgázó önismeretének demonstrálása. Saját vállalkozási ötlet. Vendéglátás és gazdálkodás összefüggései falun – Magyarországon és külföldön. A falusi vendéglátás szervezetei. Helyi lehetőségek elemzése a falusi vendéglátás szempontjából. A vendégfogadás helyszíne (ház, kert). Programok és gazdálkodás. Saját, családi vállalkozás tervezése, elindítása.

A vizsga leírása Formailag az érettségi vizsga két vizsgarészből áll. A tanuló az elvárt képességekről „gyakorlati” vizsgán, ismereteiről pedig a hagyományos értelemben vett szóbeli vizsgán számol be. A vizsga „gyakorlati” része kétféleképpen teljesíthető: előre elkészített záródolgozat és annak szóbeli megvédése, vagy az érettségi vizsga alkalmával tételekben megadott feladat, probléma helyszíni megoldása útján. RENDÉSZET ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA Témakörök: 1. Intézkedések, fellépések és a szolgálatellátás alapjai A rendvédelmi szervek rendeltetése, alapvető tevékenysége. A rendvédelmi szervek felépítése, alapfeladatai. A rendőrség tevékenysége, bűnügyi, közlekedésrendészeti, közrendi és határrendészeti alapismeretek. Tűzoltó, tűzmegelőzési, polgári védelmi és iparbiztonsági, alapismeretek. Büntetés-végrehajtási reintegráció vonatkozó alapismeretek. A személy- és vagyonvédelem alapfeladatai. Általános szolgálati ismeretek. Speciális munka-, baleset- és környezetvédelmi szabályok. 2. Jogszabályi és egyéb szabályzó előírások Jogi alapismeretek. Az emberi jogok érvényesülése.

120

A polgári jog fogalma, alapelvei. A büntetőjog általános része és a büntetőjog különös részéhez kapcsolódó alapismeretek. A rendvédelmi, valamint a személy- és vagyonvédelmi szervekre vonatkozó legfontosabb jogszabályok. Közigazgatási alapismeretek. Az általános vagyonvédelmi és szolgálati ismeretek. Személyek és gépjárművek be- és kiléptetésének szabályai, a recepciós és bolti szolgálat ellátásának szabályai. A szállítmányok kísérésének és a járőrszolgálat ellátásának szabályai. 3. A rendvédelemben, a személy- és vagyonvédelemben alkalmazható eszközök Kényszerítő- és a támadáselhárító eszközök és az alkalmazásukra vonatkozó alapkövetelmények. A rendőrségnél rendszeresített eszközök, berendezések. A hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél rendszeresített eszközök, berendezések. A büntetés-végrehajtás szervezet rendelkezésére álló eszközök, berendezések. A rendvédelmi szerveknél, a személy- és vagyonvédelemnél rendszeresített informatikai, híradástechnikai és számítástechnikai eszközök. Fegyvertechnikai és lövészeti alapismeretek. A testi kényszer fogalma és alapfogásai. A fizikai erő fenntartásának és fejlesztésének módjai. A rendvédelmi szervek sajátos személyi- és vagyonvédelmi kommunikációja. Szociológiai és pszichológiai alapismeretek. A szociálpszichológia alapfogalmai. 4. A rendvédelemhez, a személy- és vagyonvédelemhez kapcsolódó egyéb ismeretek A magyarországi rendvédelmi szervek és a magánbiztonsági szervezetek története. A rendvédelmi szervek etikai szabályzatai. KÖZGAZDASÁG ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA Témakörök: 1. Gazdasági és jogi alapismeretek Gazdasági alapfogalmak, a gazdasági élet alapvető folyamatai. Piaci alapfogalmak, a piac működése. A vállalat környezete és a kínálat meghatározása. A termelés költségei, a vállalkozás gazdálkodásának eredménye. A gazdasági élet szereplői, az állam feladatai. A nemzetgazdaság ágazati rendszere. A nemzetgazdaság teljesítménykategóriái és mérésük. Vállalkozások alapítása és működtetése, egyéni és társas vállalkozások jellemzése. A szerződésekkel kapcsolatos jogi szabályozás. A marketing alapjai. A marketing szerepe a vállalkozásban. 2. Általános statisztika és statisztika gyakorlat A legfontosabb statisztikai alapfogalmak. Statisztikai mutatók és alapértelmezésük.

121

Adatforrásokból egyszerű statisztikai kimutatások készítése (statisztikai sor és tábla, grafikus ábrázolás). Alapvető statisztikai számítási módszerek (viszonyszám, középérték, érték-, ár-, volumenindex). 3. Pénzügyi alapismeretek A bankrendszer működése, a jegybank szerepe. A pénz funkciói. A pénzforgalom általános szabályai. A különböző fizetési módok. A pénzügyi szolgáltatások köre (a vállalkozás pénzmozgásához illeszkedő legalkalmasabb pénzügyi intézmény és szolgáltatások kiválasztása). A finanszírozás lehetséges forrásai. A pénzügyi piacok jellemzői, megtakarítási lehetőségek, pénzpiaci termékek alapvető tulajdonságai. Biztosítási alapfogalmak. 4. Pénzügy gyakorlat A pénzforgalom lebonyolításának eszközei. Értékpapírok értékelése. A pénz időértéke. A deviza és a valuta árfolyam értékek. 5. Adózási alapismeretek Az államháztartás alrendszerei. Az adó, adórendszer fogalma. Adózási alapfogalmak. A legfontosabb adónemek bemutatása.

6. Adózás gyakorlat A személyi jövedelemadó, az általános forgalmi adó és a helyi adó megállapításának alapvető szabályai és alkalmazásuk. 7. Számviteli alapismeretek A vállalkozás vagyonának számbavétele és értelmezése analitikus és főkönyvi szinten. Alapvető gazdasági műveletek könyvelése alapbizonylat és megfogalmazott gazdasági események alapján a felsorolt ismeretkörökben: tárgyi eszközök elszámolása, anyagok készletváltozásai, jövedelem elszámolás, a saját termelésű készletek elszámolása, termékértékesítés elszámolása. A számviteli törvény alapvető követelményei (beszámoló készítés) alapismeretek. 8. Számvitel gyakorlat A (fentebb) felsorolt témakörökben egyszerű gazdasági események bizonylatainak elkészítése. A bizonylatok tartalmi és formai követelményei, a javítás módja.

122

ÜGYVITEL ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA Témakörök: 1. Gépírás és iratkezelés gyakorlat A tízujjas vakírás szabályos technikája számítógépen. Minimum 150 leütés/perc sebességgel különböző forrásanyagból adatbeviteli tevékenység (másolás nyomtatott szövegről) végzése. Dokumentumkészítés, szövegszerkesztés, táblázatkezelés, alapvető ismereteinek alkalmazása. 2. Levelezési ismeretek és gyakorlat Az iratok készítésének főbb követelményei (tartalmi, nyelvi, formai). A belső iratok és a külső levelek tartalmi, formai követelményei, különbségei. Levélsablon alkalmazása. Az adatvédelem és a biztonságos adathasználat legfontosabb fogalmai. A hivatali, az üzleti és a magánlevelezéssel kapcsolatos szabályok, összehasonlításuk. Levelezés különböző partnerekkel (hagyományos és digitális formában), az írásbeli kapcsolattartáshoz szükséges információk – utasítások alapján történő – megkeresése, feldolgozása és továbbítása. Egyszerűbb szóróanyagok, ismertetők készítése utasítások alapján. Az iratkezelés és -tárolás teendői, dokumentumai. Az egészséges és biztonságos munkavégzés szabályainak ismerete és alkalmazása, alkalmazkodás az irodai körülményekhez. 3. Kommunikáció alapjai, az üzleti kommunikáció gyakorlata A kommunikáció elemei, folyamata és különböző formái, az üzleti kommunikáció fontossága. A protokoll, az etikett és az etika, valamint a nyelvhelyesség és nyelvhasználat szabályainak alkalmazása különböző üzleti kommunikációs helyzetekben a munkakörhöz kapcsolódóan. Az álláskeresés klasszikus és korszerű lehetőségei. 4. Gazdasági alapismeretek A gazdaság és a piac működésének alapelemei, a nemzetgazdaság ágazati szerkezetének főbb jellemzői, a piacgazdaságban betöltött főbb szerepe. A pénz fogalma, funkciói, a magyar bankrendszer felépítése, feladatai, szerepe, a pénzintézetek alapfunkciói, főbb szolgáltatásai, a pénzforgalom lebonyolításának módjai, technikái. A gazdasági társaságok, a háztartások, az állam alapvető gazdálkodási tevékenysége, a különböző adófajták főbb jellemzői. 5. Jogi ismeretek Jogi alapfogalmak, jogforrások, a jogágak alapvető jellemzői, az EU legfontosabb szervezetei, főbb feladatai. A szerződések fajtái, a szerződéskötés és érvényességének szabályai, a szerződésszegés jogkövetkezményei, különös tekintettel az adásvételi és munkajogi szerződésekre. 6. Vállalkozási ismeretek A vállalkozások jellemzői, szervezeti formái, a vállalkozás alapításának, működésének és megszüntetésének fontosabb dokumentumai. A vállalkozások erőforrásai, a működésükkel kapcsolatos teendők és dokumentumok. A közbeszerzés alapfogalmai.

123

2.13. A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése, értékelése A tanulók teljesítményének mérése visszajelzést biztosít a tanár, a tanuló és a szülők számára egyaránt. Az egész éves rendszeres tanórai ellenőrzés nagy jelentőségű. A tanár, tanuló, szülő így látja a folyamatos előrehaladást, a nehézségeket. Az ellenőrzés történhet szóban, írásban, vagy gyakorlati munka során. A megvalósítás a tantárgy jellegének, a tananyag tartalmának megfelelően rendkívül változatos lehet, de minden esetben azokat a tanulói (belépő) tevékenységformákat vizsgálja, amelyek a tantárgyi tartalmak elsajátításának lényeges feltételei. E feladathelyzetek az évfolyamok során fokozatosan egymásra épülve jelennek meg Valamennyi óra kötelezőnek tekintendő az értékelés és minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében egyaránt. Erre az iskolába történő beiratkozás előtt a tanuló és a szülő figyelmét írásban felhívjuk, ilyenformán a beiratkozás egyszersmind azt is deklarálja, hogy a szülő és a tanuló a fenti jogkövetkezményeket tudomásul vette. A sajátos nevelési igényű és tanulási, magatartási, beilleszkedési nehézséggel küzdő tanulók esetében a számukra a szakvéleményben megjelöltek figyelembevételével kell eljárni. Az iskolai beszámoltatás, számonkérés formái A számonkérés leggyakoribb módjai: szóbeli feleletek (rendszeresen és folyamatosan), írásbeli feladatok, dolgozatok, témazáró feladatlapok. A záróvizsgák lebonyolítását magasabb jogszabály szabályozza. Az írásbeli beszámoltatások Formái Kötelező dolgozat (nagydolgozat) Magyar nyelv és irodalomból, matematikából, idegen nyelvből kötelező a tanév folyamán egyenletesen elosztva dolgozatot íratni. A tantárgyankénti kötelező dolgozatok száma megegyezik az adott tantárgy heti óraszámával. Témazáró dolgozat: valamennyi elméleti tárgyból egy-egy téma lezárásaként íratjuk. Véletlenszerű írásbeli számonkérés (röpdolgozat) Elsősorban azt a célt szolgálja, hogy a tanulók a tanév során folyamatosan készüljenek. Ilyen értelemben jól kiegészíti a rendes szóbeli felelést. Kisérettségi: a tanulók számára 10. évfolyamon magyar nyelv és irodalom, valamint idegen nyelv tantárgyból, 11. évfolyamon matematika és történelem tantárgyból szervezett vizsga. A nyelvi előkészítő évfolyam végén idegen nyelvi tudásmérés. Próbaérettségi: az érettségi vizsgát megelőzően szervezett mérés, az érettségi vizsga körülményeit szimulálva. Az írásbeli beszámoltatások rendje A kötelező és a témazáró dolgozatok időpontját legalább egy héttel korábban közöljük a tanulókkal. Egy napon kettőnél több dolgozat nem íratható.

124

A tanulók tudásának értékelése szempontjából a nagydolgozat és a témazáró dolgozat nagyobb súllyal esik latba, mint az egyéb feleletek. Ez azt jelenti, hogy ha a tanuló kétesre áll, az írásbeli munkák döntenek. A kisérettségin szerzett érdemjegy kétszeres szorzóval számít be a tanuló értékelésekor. Szóbeli beszámoltatások Lehetőség szerint minél több alkalommal éljünk ezzel a formával. A tanulók szóbeli kifejezőkészségét fejleszti, megszokják a vizsga szituációt. Változatos formában valósulhatnak meg:pl. feleltetés tanórai munkára kapott érdemjegy csoportmunka alapján kapott érdemjegy 2.14.

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása

Azokból a tárgyakból, amelyekből a heti óraszám legalább 3, a munkaszüneti nap utáni első tanítási napra nem adunk fel írásbeli feladatot a munkaszüneti nap előtti utolsó órán. Egyéb tételes korlátozást nem kívánunk alkalmazni sem az írásbeli, sem a szóbeli feladatok tekintetében, igyekszünk azonban tekintettel lenni tanulók teherbíró képességére. Indokolja ezt, hogy a tanulók optimális terhelhetőségének határa osztályonként, tantárgyanként, illetve tanulócsoportonként erősen különbözik. A tehetséges tanulókat szorgalmi feladatokkal motiválhatjuk, amelyek lehetőséget adnak az önálló ismeretszerzésre, a megszerzett tudás alkalmazására. Az egységes alaptevékenységet osztályszerkezetben végezzük, a választható tevékenységet évfolyam szinten szervezzük. Élünk a külső helyszínek, szakemberek bevonásával. A matematika tantárgyat képesség szerinti csoportokban tanulhatják a gyerekek. 2.15.

A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei

A jutalmazás alapelvei: Csak az adott tanévre érvényesek. Nevelő hatásúnak, fokozatosnak és differenciáltnak kell lenniük. A tanulóközösség értékítélete is fejeződjék ki bennük, éppen ezért célszerű a diákönkormányzat véleményének meghallgatása és érvényesítése. kiemelkedő tanulmányi eredmény, valamely tantárgyban elért átlagon felüli teljesítmény, tanulmányi versenyeken elért eredmény, átlagon felüli szorgalom, kimagasló sporteredmény, ha a tanulmányi munka ellen nincs kifogás, közösségért vállalt tevékenység példamutató teljesítése.

125

A jutalmazás formái: Tanári dicséret a tanórai munkáért. Osztályfőnöki dicséret: iskolai és városi ünnepségeken való szereplésért, házi versenyen elért 1-3. helyezésért. Igazgatói dicséret: megyei, területi versenyen elért 1-3. helyezésért, huzamos ideig végzett kiemelkedő tanulmányi és sportmunkáért. Nevelőtestületi dicséret: félévkor és év végén is kitűnő tanulmányi eredményért, országos versenyeken elért kiemelkedő teljesítményért. Könyvjutalomban részesíthető a tanuló az osztályfőnök, a szaktanár vagy az igazgató javaslata alapján: kitűnő év végi bizonyítványért, szakköri munkájáért érdemjegyekben is tükröződő szorgalmáért (max. két 4-es osztályzata van), közösségi tevékenységéért, versenyeredményéért, hiányzásmentes tanévért. A magatartás és szorgalom minősítésének elvei Magatartás Példás: - a házirendet példamutatóan betartja, - önként vagy megbízásból munkát vállal a közösségért, - kötelesség- és tisztelettudó, - részt vállal az iskola munkájában (diákönkormányzat, sportmunka stb.), - nincs igazolatlan órája Jó: - a házirendet általában betartja, - tisztelettudó, udvarias a felnőttekkel és társaival szemben, - a tanítási órán fegyelmezett, - maximum 3 igazolatlan órája van, - a bukott tanuló maximum „jó” minősítést kaphat. Változó: - viselkedése kifogásolható, - a házirendet gyakran megszegi, - a közösségben vonakodva dolgozik, - 3-nál több, maximum 10 igazolatlan órája van,

126

- legalább osztályfőnöki intése van. Rossz: - gyakran vét a házirend ellen, - rossz példát mutat, - a közösség munkáját gátolja, - rendbontó, romboló, - tiszteletlen, goromba, - rendszeresen zavarja a tanítási órát, - 10-nél több igazolatlan órája van, - legalább igazgatói intése van. Szorgalom: Példás: - tanulmányi munkáját kifogástalanul ellátja, - rendszeres, pontos, kitartó, - önálló ismeretszerzésre képes, többletmunkát vállal, - tanszereit rendben tartja. Jó: - kisebb lazaságoktól eltekintve rendszeres egész éven át, - képességeinek megfelelő tanulmányi eredményt ér el, - megfelelő ösztönzéssel rendszeresen tanul. Változó: - tanulmányi munkája ingadozó, - eredményei elmaradnak képességei mögött, - jelentősen ront tanulmányi eredményén, - bukott 1-2 tantárgyból. Hanyag: - iskolai munkáját figyelmeztetés ellenére sem végzi el, - kötelességét gyakran elmulasztja, - megbízhatatlan, érdektelen, - képességeihez képest keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, - 3 vagy több tantárgyból bukott. 2.16. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei A tanuló magasabb évfolyamra lép, ha az évfolyam követelményeit minden tantárgyból – legalább elégséges osztályzattal –a szorgalmi időszakban rendesen, osztályozóvizsgán, javítóvizsgán vagy különbözeti vizsgán teljesítette. Valamennyi tantárgy értékelése érdemjeggyel történik. Az év végi osztályzatot a tanár az egész éves érdemjegyek alapján határozza meg az alábbiak figyelembe vételével: 1,00-1,69 elégtelen (1) 1,7-2,49 elégséges (2) 2,50-3,49 közepes (3) 3,5-4,49 jó (4) 4,5-5,00 jeles (5)

127

Ha a tanuló előrehozott érettségit tett, és ennek előfeltételeként az adott tantárgy tantervi követelményeit teljesítette, erről az osztályozóvizsgán számot adott, mentesül az adott tantárgy tanóráin való részvétel alól. Iskolai dokumentumaiba – bizonyítvány, törzslap – be kell jegyezni a megfelelő évfolyamon az osztályozóvizsgán szerzett érdemjegyeit. A hit és erkölcstan tantárgy értékelése és minősítése érdemjegyekkel történik. A tanügyi dokumentumokban használt megnevezése: Erkölcstan/Hit- és erkölcstan 2.17.

Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei

Egészségnevelési program Cél:

Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. Az iskola célja, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében, a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében.

Helyi célok:

Minden eszközzel törekszünk elősegíteni, hogy az iskolai környezet az egészséges testi-lelki és szociális fejlődést szolgálja. Fontos feladatunk a lelki egyensúly, a lelki béke megteremtése és biztosítása: ne a szorongás, félelem légköre legyen uralkodó a tanórákon, hanem a tanulás iránti vágy. Azon vagyunk, hogy a tanulók megértsék: az egészség a családban kezdődik, alapvetően az életmód, a lakóhelyi, a munkahelyi és a családi, társadalmi környezet befolyásolja. Az iskola ezek közül az életmód alakítására lehet érdemi hatással, ezt a lehetőséget kell maximálisan kiaknáznunk.

Feladat:

Az egészséges életmódra, életszemléletre nevelés az iskola pedagógiai rendszerébe, egész tevékenységébe szervesen beépül.

Ezek közé tartoznak: - önmagunk és egészségi állapotunk ismerete - az egészséges testtartás, a mozgás fontossága - az értékek ismerete - az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe - a betegségek kialakulása és a gyógyulási folyamat - a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben - a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete - a tanulás technikái - az idővel való gazdálkodás szerepe - a rizikóvállalás és határai - a szenvedélybetegségek elkerülése - a tanulási környezet alakítása - a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége.

128

Ezzel összefüggésben az alábbi témák napirendre tűzése elengedhetetlen követelmény: - az egészséges táplálkozás témái - a szenvedélybetegségekkel való foglalkozás - a szexuális felvilágosítás-nevelés, a családtervezés alapjai, az AIDS-prevenció - a betegség és a gyógyulást segítő magatartás (elsősegélynyújtás, gyógyszerhasználat) - testi higiénia - a környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés) - a személyes biztonság (közlekedés, rizikóvállalás) - a testedzés, a mozgás, a helyes testtartás Az egészségnevelési program megvalósításának eszközei, módszerei: Tanítási órán:

-

-

-

-

-

-

Az egészségnevelési program megvalósítása az iskolai munka egészének a feladata, hangsúlyos szerepe van azonban ebben a biológia, földrajz, kémia munkaközösségnek, különösen az alábbiak tudatosításában:

Az egészség megőrzéséhez szükséges a biológiai szükségletek – megfelelő mennyiségű és minőségű táplálék, természetes összetételű levegő és ivóvíz – biztosítása. A tanulóknak is tudatosan kell figyelniük arra, hogy testük egészséges anyagháztartását és energia-egyensúlyát biztosítsák. Meg kell ismertetni a tanulókkal az élelmiszerek tápanyagtartalma és értéke közötti kapcsolatot. Legyenek tisztában a táplálkozás egészségmegőrző szerepével, ismerjék az egészséges táplálkozási szokásokat és a kiegyensúlyozott táplálkozás fontosságát. Ennek érdekében alkalomszerűen célszerűnek látszik az életmóddal kapcsolatos vetélkedők szervezése, gyógynövények és reformtáplálékok bemutatása, annak biztosítása, hogy a büfében lehetőleg egészséges táplálkozásra ösztönző élelmiszereket árusítsanak. Fontos feladat az egészség védelmének és az ezzel kapcsolatos megelőzésnek a tudatosítása. Megismertetjük a tanulókat a fertőzések elleni védekezési módokkal, és törekszünk tudatosítani a higiéniás követelmények betartásának a fontosságát. Célszerű kitérni a védőoltások és szűrővizsgálatok szerepére. Ugyancsak fontos feladat a káros szenvedélyek egészségkárosító hatásának tudatosítása. A tanulókkal be kell láttatni, hogy a dohányzás, az alkohol és a drogfogyasztás a feszültségoldás ártalmas módszere. Ezeken az órákon van lehetőség az egészségkárosító szenvedélybetegségek kulcsvegyületeinek a bemutatására, érzékeltetve ezek biológiai és társadalmi hatását is. A szexuális nevelés terén fontos a szexuális úton terjedő betegségek és a nem kívánt terhesség megszakításának bemutatása. Ezek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a tanulók felelősségteljesebb szexuális magatartást tanúsítsanak. Fontos a lelki egészség megőrzése is, ehhez emberi kapcsolatokra van szükség, amelyek keretét elsősorban a család és az iskola biztosítja. A belső egyensúly helyreállításában fontos szerepe van az éneklésnek, a táncnak és a zenehallgatásnak is. Pozitív hatású a jó levegő és a csend is. Ez a pozitív hatás elsősorban a szobanövények jelenléte és a kirándulások szervezése útján érhető el. Tudjanak a függőségek kialakulásáról, amely a vizuális hatásoktól is bekövetkezhet, pl. számítógép-függőség, telefonálási kényszer.

129

Az egészség fontosságát jól szolgálhatják az ún. humán tantárgyak is. -

-

Az irodalom szerepe elsősorban azért fontos, mert modell értékű példákat kínál a tanulóknak. Ezek lehetnek pozitívak és negatívak egyaránt, a nevelő munka jelentősége a pozitív minták erősítésében áll. A történelem a testi egészséget elsősorban azzal szolgálja, hogy bemutatja a sport társadalomban bemutatott szerepét a különböző kultúrákban és korszakokban; ugyanezt célozza az életmódtörténet bemutatása is. Minderre főleg a kiselőadások formájában történő feldolgozás nyújt lehetőséget. A lelki egészséget szolgálhatja a híres történelmi alakok példájával való megismerkedés, valamint a lélek, az önismeret és a mentálhigiénia bemutatása a különböző kultúrák és korok bölcseletében.

A szakmai órák az egészségnevelés tematikai és módszertani repertoárját szélesítik. Viselkedéskultúra órán a tanulók megismerkednek az egészséges táplálkozás és az illemtani kulturáltság (jellem, illedelmesség, udvariasság, tapintat, viselkedés) alapjaival. A kommunikáció és viselkedéskultúra tárgyak oktatásának eleve egyik fő célkitűzése, hogy a tanulók be tudjanak illeszkedni a közösségbe, feladata azon személyi attitűdök kialakítása, amelyek a társadalmi együttélés folyamán általában és a szolgáltató szektorban kiemelten is fontosak. Fontos részei a tananyagnak a személyes megjelenés és a mindennapi kapcsolatok (köszönés, megszólítás, bemutatkozás, társalgás) fontossága. A testnevelés vonatkozásában igen fontos teendő a tantárgy presztízsének visszaállítása. Elengedhetetlen feladat az egészséges életmóddal kapcsolatos iskolai elvárások megfogalmazása, és erről a szülők tájékoztatása a különféle fórumokon. Nagyon hasznos lehet a szülőkkel való konzultáció a tanulók egészségi állapotáról, edzettségi szintjéről, fizikai teljesítőképességük csökkenéséről. Ennek alapján kerülhet sor a szülői igények felmérésére. A szülőkkel való jó kapcsolat hozzájárulhat a rendszeres mozgás igényének kialakításához, az egészségkárosító hatások háttérbe szorulásához és a személyes higiénia javulásához. Jól szolgálják az egészségnevelés ügyét az alábbiak: A heti 2 testnevelés óra megszervezésénél kiemelt figyelmet kap az úszás, mint olyan mozgásforma, amely összetetten képes az egészség megőrzésének elősegítésére, ill. a tanulók felnőttként is végezhetik ezt a tevékenységet. - az iskolaorvossal való rendszeres és folyamatos kapcsolattartás, az egészségügyi szűrővizsgálatok értékelése - a tanulók állapotának műszeres mérése iskolaorvosi segítséggel egy-két alkalommal évente - a már hagyományos háziversenyek szervezése, igény szerint kiegészítve más sportági versenyekkel is - közös sportnap szervezése a Széchenyi István Szakképző Iskolával - az iskolai testnevelés és sport környezete (tornaterem, öltöző, zuhanyzó, udvar), higiénés állapotának korszerűsítése és állagának fenntartása. Osztályfőnöki órákon évente legalább 10 alkalommal kötelező jelleggel kell foglalkoznunk az egészségnevelés kérdéseivel, és ezen túlmenően is minden alkalmat fel kell használnunk a tanulók nevelésére. -

130

Tanórán kívüli: házi versenyek sportnapok gólyaatlétika Jeles napokon, világnapokon megemlékezések, egyéb tevékenységek Környezetvédelem témakörben és Egészségnevelés témakörben: évente 3 alkalommal ( pl. A Föld világnapja, Madarak és fák napja, A víz napja, stb.) Szabadidős terv: túrák szervezett keretekben osztálykirándulások A segítő kapcsolatok színterei - Szülők (család). A szülők megfelelő tájékoztatás és információ-átadás után aktív részvételükkel tudják támogatni az iskola egészségfejlesztési programjait, sőt közülük néhányan szakértelmükkel is növelhetik az iskolai munka hatékonyságát. - Iskolaorvos, védőnő. Az iskola egészségügyi ellátásáról szóló jogszabály előírja, hogy legyen kijelölt orvos és védőnő, valamint a tanulók fogászati ellátását végző fogorvos. Feladataik közé tartozik az egészségnevelésben való részvétel is. Az iskola egészségügyi ellátás különösen az alábbi területeken tud ismereteket nyújtani: - az életmód és betegségek összefüggései, - a tanulók egészségi állapota, - a serdülőkor, - érzelmi, magatartás, életmód és szexuális problémáinak megoldása, - táplálkozás, egészségügyi kérdések. - Vöröskereszt, mentőszolgálat - gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók, családsegítők - az ANTSZ és más egészségügyi intézmények szakemberei - rendvédelmi szervek (főleg jogi, gyermek- és ifjúságvédelmi, közlekedési témájú előadások tartásával tudnak segíteni) Tájékozódás az érintettek körében - Szülők. Véleményük megismerésére a szülői értekezletek és fogadóórák kellő lehetőséget jelentenek. - Diákok. Tőlük közvetlenül és közvetett módon lehet információkat szerezni. A közvetlen információszerzés a diákok konkrét problémafelvetését jelenti, ebben kiemelt szerepet játszik a kölcsönös bizalom. A közvetett információszerzésre a különböző kérdőívek és felmérések szolgálnak. - Iskolai alkalmazottak, pedagógusok. A korszerű egészségfejlesztési szemlélet az egész iskolára kiterjedő célok megfogalmazását feltételezi, ezért mindenki véleménye és érdekeltsége fontos. Elemzés, információgyűjtés Kiemelt jelentőségű a munkaközösség-vezetők, az osztályfőnökök, illetve más szaktanárok (biológia, testnevelés, társadalomismeret) bevonása az egészségnevelési program minden fázisába. Ugyancsak fontosak az iskolán kívüli egészségügyi szervektől származó információk is, hiszen ezek teszik lehetővé, hogy pontos képünk legyen a település egészségügyi hátteréről.

131

Környezeti nevelés elvei Cél:

Kialakulhasson a felelős, környezettudatos magatartás, a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek a személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó egészséges életvitelhez, a diákok megértsék a környezetvédelemmel összefüggő kérdések fontosságát, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek és konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg.

Eszközei, módszerei: Forma Tanítási óra keretében

Forma Tanítási órán kívül

Eszköz földrajz, biológia, kémia, történelem és társadalmi ismeretek, osztályfőnöki, életvitel valamennyi tanítási óra

Eszköz Témanapok Víz napja Föld napja Madarak és fák napja Állatok világnapja Drogellenes nap Témahét a munkatervben rögzített módon Tisztasági verseny az osztályok között

Módszer az óra jellege határozza meg. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások. IKT, önálló ismeretszerzés kísérlet bemutató

Módszer iskolai pályázatok iskolarádiós megemlékezés plakátok készítése vetélkedők

előadások kirándulások kiállítások

Anyagi erőforrásaink: Iskolai alapítvány Pályázatokból befolyó pénzek Diákönkormányzattól kapott támogatás Szponzorok felkutatása Az osztályfőnöki órák egészségnevelési programjának évfolyamokra lebontott témavázlata Az óraszámok tájékoztató jellegűek, ajánlottak, az igények és lehetőségek szerint bővíthetőek. 9. évfolyam 1. óra Beszélgetés az egészségről, a tanulók eddigi informáltságának felmérése 2. óra Életvitel, életmód. Mennyire lehet tudatosan befolyásolni az életmódot, milyen tényezők befolyásolják az életvitelt? 3-6.óra Mi számít drognak? Legális és illegális anyagok. Lehetséges alternatívák az életmód alakításában. 7. óra A serdülőkor testi-lelki változásai, a „már nem gyerek, de még nem felnőtt” élethelyzetek, megoldási lehetőségei.

132

8. óra Kortárs kapcsolatok, kortárs befolyások, hatások, ezek felismerése, kezelése. 9. óra Kapcsolatok és a megjelenés: milyen üzenetet hordoz a külső? (ápoltság, smink, tetoválás, testékszerek, ruha stb.) 10. óra Hogyan érzem magam a középiskolában? Beilleszkedés, tanulási nehézségek, életmódbéli változások, a megváltozott tanár-diák viszony hatása. 10. évfolyam 1.óra A serdülőknek milyen elvárásoknak kellene megfelelni? Általános megfogalmazás, konfliktushelyzetek, felkészülés a következő órákra, szerepjátékokra. 2.óra A család elvárásai, a család hatása – konfliktushelyzetek, szerepjátékok. 3.óra A kortársak elvárásai, a kortársak hatása a meglévő kapcsolatrendszerre, a táplálkozási szokásokra, a társaság egyéni felelősséget csökkentő hatása. 4-7. óra A kortársak hatása a drogokkal kapcsolatban az egyénre. 8. óra Mit üzen a média? Hogyan hat a viselkedésre, a döntésekre, vágyakra, vélekedésekre stb. 9. óra A társadalmi elvárások. Hogy fogalmazódnak meg, ki, hogyan hozza a tudomásukra, ki mit ért ez alatt. A kommunikáció többrétűsége és a félreértések 10. óra Meg akarok-e felelni és hogyan ezen elvárásoknak? 11. évfolyam 1. óra A társadalmi együttélés szabályai, a társadalmi norma, a szabály, a szokás. 2-3. óra A szexualitás. 4. óra Eltérés a szokásostól: a táplálkozásban. Vallási, kulturális, egészségügyi előírások, divatok. 5. óra Eltérés a szokásostól: a párkapcsolatban, a szexualitásban. 6-8. óra Eltérés a normáktól: a drog. 9. óra A pályaválasztás. Önismeret, motiváció, döntés. 10. óra A mellönvizsgálat és a hereönvizsgálat című filmek megtekintése nemnek megfelelően. 12. évfolyam 1. óra A döntések (döntéshelyzetek, kiválasztott helyzetek szituációs játéka). 2. óra Döntések a kapcsolatokban. Hatásuk, befolyásuk, a kudarc. 3. óra Döntések az életmódban: táplálkozás, mozgás, személyes higiéné. 4-7. óra Döntések az életmódban: a drog. 8. óra Hogyan képzelem el a családomat, hogyan képzelem életemet 10-15 év múlva? (Szülői nevelési módszerekről, a hagyományról; a változtatás lehetőségei.) 9. óra Hogyan képzelem el a munkámat 10-15 év múlva? Beszélgetés a tervekről, a munka szerepéről, a kudarcról, ha nem válik valóra a terv. Mit lehet tenni? 10. óra „Helyem a világban.” Adják, vagy ki kell vívni. Az önmegvalósítás. Pozíciószerzés, érdekérvényesítés, érdekvédelem, érdekegyeztetés. 2.18.

A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

Általános tudnivalók Az intézmény nevelőtestülete közreműködik a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében. Ha a tanulókat veszélyeztető okok pedagógiai eszközökkel nem szüntethetők meg, a gyermekjóléti szolgálattól kell segítséget kérni. A teendőket gyermek- és

133

ifjúságvédelemmel megbízott felelős fogja össze – személyéről és elérhetőségéről tanév kezdetén a tanulókat és szüleiket írásban tájékoztatjuk. Kiemelten a gyermek- és ifjúságvédelemmel megbízott felelős feladata: összefogja a gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat; tájékoztatja a tanulókat: milyen problémával, hol és mikor fordulhatnak hozzá, illetve az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel; a veszélyeztetető okok feltárása érdekében családlátogatásokon megismeri a tanuló családi környezetét; pedagógiai okokkal meg nem szüntethető veszélyeztető tényező esetén (gyermekbántalmazás stb.) kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a gyermekjóléti szolgálatot; a gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken; a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az igazgató indítson eljárást az illetékes polgármesteri hivatalnál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás folyósítása érdekében; bekapcsolódik az egészségnevelési és az ennek részét képező kábítószer-ellenes program kidolgozásába és megvalósításába. Rendszeres nyilvántartást vezet az intézményben járó HH, HHH, SNI-s tanulókról, ezzel is elősegítve az integrációjukat, figyelemmel kíséri azokat a pályázatokat, programokat, amelyek beilleszkedésüket, helyzetüket segíti. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló feladatok Az iskolára hárul, hogy megpróbálja ellensúlyozni a családi ház és a társadalmi közhangulat negatív motivációját: a munkanélküliség, az egyre erősebb vagyoni differenciálódás, a perspektíválatlanság, a romló anyagi körülmények hatását. Ezt a feszültséget hivatottak enyhíteni az alapítványok is, nevezetesen: Hivatalosan bejegyzett alapítványaink: Szent László Alma Mater Alapítvány Nagy Lajos Alapítvány, Kovács Magdolna Alapítvány, Hancsók Kálmán Alapítvány Szociális juttatások A tankönyvvásárlás finanszírozásánál a tankönyvtámogatásra jogosultak a megfelelő igénylőlap és igazolások alapján részesülnek az ingyenes tankönyvjuttatásból. a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók támogatásához az osztályfőnökök javaslata alapján a Nagy Lajos Alapítvány és a Szent László Alma Mater Alapítvány segítségével tudunk hozzájárulni. A különböző pályázati programokba való bekapcsolódás ezen hátrányok enyhítését segíti.

134

A tanulási kudarcoknak kitett tanulókat segítő program A gimnáziumba és a szakgimnáziumba felvett tanulók zöme Mezőkövesdről és a közvetlen vonzáskörzet általános iskoláiból kerül ki. Tudásszintjük általában megbízható, szinkronban van a számszerű érdemjegyekkel – bár az utóbbi egy-két évben az aszinkronitás jeleit is érzékeljük. A szakgimnáziumba beiskolázott tanulók több mint húsz településről kerülnek ki – tudásszintjük sokkal kevésbé felel meg a számszerű eredményeknek, mint a gimnáziumi tanulók esetében. A tanulók előképzettsége egyre heterogénebbé válik. Viszonylag kis létszámú csoportokat szervezünk, mert csak ez teszi lehetővé a tanulók rendszeres foglalkoztatását. Így érhető el és biztosítható, hogy a tanítás és a tanulás folyamata kölcsönösen áthassa egymást. A 9-10. évfolyamon tanulásmódszertannal kapcsolatos foglalkozások szervezése is indokolt, ugyanis egyre aggasztóbb jelenség, hogy a tanulók zöme az eredményes tanuláshoz szükséges alapvető ismeretekkel sem rendelkezik. Oda kell figyelnünk a tanulók kommunikációs készségének javítására, hiszen a tanulás eredményessége jórészt a nyelvi kifejezőkészség függvénye. Az ilyen foglalkozások a tanulók nyelvi magatartásmódját, tágabb értelemben viselkedési kultúráját is javítják. Ezek segíthetik az álláskeresés eredményességét, és megkönnyíthetik a különböző partneri kapcsolatok kiépítését. Célszerű az alkalmazkodási és beilleszkedési készség fejlesztése is mind egyén és társadalom, mind egyén és egyén viszonylatában. Ezekre a humán fejlesztési irányokra az egyes tantárgyak kevéssé vannak tekintettel, jól beépíthetők viszont (különösen az érdekérvényesítés állampolgári technikáira gondolok) az osztályfőnöki órák tematikájába. A 9. évfolyamon alkalmazott bemeneti mérés eredményeként felzárkóztató csoportokat alakítunk ki magyarból és matematikából, szükség esetén idegen nyelvből. A 10. évfolyamon a kompetenciamérés eredményét értékeljük. Ezt figyelembe véve az adott osztályokban a sikeres érettségi vizsgára való felkészítést külön foglalkozások szervezésével segítjük elő az érettségi évében. A differenciált tanulásszervezés, a tanórán kívüli tevékenységek szorgalmazásával a motivációjukat kívánjuk erősíteni.

135

A különleges bánásmódot igénylő tanulókkal való foglalkozás helyi rendje A beilleszkedési, magatartási zavarokkal küzdő diákok A beilleszkedési, magatartási zavarokkal küzdő diákok olyan csoportot alkotnak, amelynek tagjaival, az ezekben az osztályokban tanító tanárokkal, a szülőkkel és a kezelésükben közreműködő egyéb szakemberekkel való együttműködés különösen fontos. A tanulók ilyen problémáinak kezelésénél elengedhetetlen a minél korábbi problémaazonosítás. Nagy segítséget jelent, ha az általános iskolákkal ki tudunk építeni olyan kapcsolatot, hogy ezeket időben jelezzék. Az évfolyam gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse és az osztályfőnök együtt kell, hogy működjön a szülőkkel, illetve a Nevelési Tanácsadóval és Pedagógiai Szakszolgálattal. Az új módszerek alkalmazása (csoportmunka, kooperatív tanulás, iskolán kívüli ismeretszerzés, projektoktatás) az ő esetükben különösen fontos. Az egyénre szabott fejlesztési feladatok, a fejlesztő értékelés az ő esetükben is biztosíthatja azt a motivációt, amely sikeres és eredményes munkát hozhat. Ki kell használni az IKT eszközök tanórai és órán kívüli használatából adódó lehetőségeket. Minden osztályfőnök, szaktanár feladata, hogy segítse a problémaazonosítást, a megfelelő szakemberekkel való együttműködés révén az eredményes munkát. Fejlesztőfoglalkozások szervezés segíti a nehézségek leküzdését. Az SNI-s és BTM-es tanulók fejlesztó foglalkozáson vesznek részt minden héten. Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Elsődleges feladat a tehetségazonosítás, tehetségígéret felismerése. Ebben segítséget nyújthat, hogy 3 szakvizsgával rendelkező tehetségfejlesztésben jártas pedagógus is dolgozik iskolánkban. Az azonosításban fontos szerepet kaphat, ha figyelmet fordítunk a tanuló általános iskolai munkájára, eredményeire. Fontos feladat ennek feltérképezése már a középiskolai tanulmányok kezdetén. A kompetenciamérés olyan lehetőséget jelent, amely megkönnyíti a munkánkat. A mérési azonosító segítségével az egyéni eredmények folyamatos követése lehetővé válik. A differenciált tanulásszervezés, a tevékenységközpontú pedagógia bővíti az eszköztárunkat. Külön figyelmet kell fordítanunk a tehetséges SNI-s tanulók fejlesztésére. A tehetség kibontakoztatásában több formát követünk: A tanítási órákon az egyéni, kiscsoportos, differenciált tanulásszervezés alkalmas a képességek kibontakoztatására, fejlesztésére. A szaktárgyakhoz kapcsolódó szakkörök, versenyfelkészítők működtetése, a tanulók versenyeztetése. Ez utóbbit minél szélesebb skálán szeretnénk biztosítani. Rendezvények szervezése. Olyan terület ez, amely a tanulók kreativitását igyekszik megcélozni. Több területen is megjelenik: iskolai rendezvények (versenyek, vetélkedők, bemutató jellegű foglalkozások), illetve iskolán kívüli rendezvények. Az iskolai emlékműsorok, ünnepi rendezvények különösen jó terepet adnak a tanulók személyiségének fejlesztésére is. Erősítenünk kell a civil szervezetekkel, az iskolán kívüli tehetséggondozó formákkal való együttműködést (mentorok, kutatásba való bekapcsolódás). Figyelmet kell fordítanunk a személyiség minél teljesebb kibontakoztatására, hiszen gyakran tapasztaljuk, hogy a tehetség erős oldala mellett gyengeséget is találunk. Olyan személyiséget,

136

kreativitást, önismeretet fejlesztő foglalkozások szervezését támogatjuk, amely ezt lehetővé teszi, tanárok számára is. (Gordon, Baraka) Iskolánk akkreditált kiváló tehetségpontként működik, ezzel a tehetségfejlesztés melletti elkötelezettségünket is szeretnénk jelezni. Ugyanakkor a tehetséghálózat kiépítésével, az általános iskolákkal, illetve más intézményekkel való együttműködést és ezzel együtt a hatékonyságot is javítani szeretnénk. Az iskolai tehetségazonosítás, fejlesztés érdekében a tanulók egyéni eredményeiről ( versenyek, mérések) nyilvántartást vezetünk, amely megkönnyíti az egyéni fejlesztési utak kialakítását. Tehetséggondozó műhelyek működtetése, amelyek az erős oldalak mellett a gyenge oldalak fejlesztését is célul tűzi ki. 2.19.

Mentor pedagógus feladatai

A gyakornokra és mentorára vonatkozó szabályozást a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Kormányrendelet tartalmazza. Gyakornokra vonatkozó előírások: 2. § (1) A köznevelési intézményben a munkakör betöltéséhez előírt végzettséggel és szakképzettséggel, valamint két évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógusmunkakörben foglalkoztatottat (a továbbiakban: pedagógus) Gyakornok fokozatba (a továbbiakban: gyakornok) kell besorolni. A gyakornok számára a foglalkoztatási jogviszony létesítésekor gyakornoki idő kikötése kötelező. (2) Gyakornoki időként a foglalkoztatási jogviszony létesítésének időpontjától számított kétéves időszakot kell a kinevezésben, illetve a munkaszerződésben rögzíteni. A gyakornok a) a gyakornoki idő lejártának hónapjában, vagy b) ha a gyakornoki idő nem a tanítási év közben jár le, a tanítási év utolsó hónapjában …. tesz minősítő vizsgát. (3) A minősítő vizsgán megfelelt minősítést kapott gyakornokot a Pedagógus I. fokozatba kell besorolni. (6) A munkáltatónak a jogviszony létesítésekor a kinevezési okmányban, munkaszerződésben elő kell írnia azt az időpontot, ameddig a gyakornok minősítő vizsgát köteles tenni. (7) A minősítő vizsga részei: a) amennyiben a munkakör részét képezi foglalkozás, tanóra megtartása, a jelölt legalább két foglalkozásának, tanórájának látogatása és elemzése, valamint b) a gyakornok portfóliójának áttekintése, értékelése (portfólióvédés). (8) A minősítő vizsga értékelésének részei: a) portfólióvédés, b) amennyiben a munkakör részét képezi foglalkozás, tanóra megtartása, a meglátogatott foglalkozás, tanóra értékelése, c) az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés során a látogatott foglalkozások tapasztalatainak és az összegző értékelésnek a megismerése, valamint d) az intézményi önértékelés pedagógusra vonatkozó megállapításainak értékelése.

137

A szakmai vezetőre vonatkozó előírások: 6. § (1) Az intézményvezető kijelöli a szakmai vezetőt (a továbbiakban: mentor), aki segíti a gyakornokot a köznevelési intézményi szervezetbe történő beilleszkedésben és a pedagógiaimódszertani feladatok gyakorlati megvalósításában. A mentor legalább félévente írásban értékeli a gyakornok tevékenységét, és az értékelést átadja az intézményvezetőnek és a gyakornoknak. (2) A mentor támogatja a gyakornokot az általa ellátott pedagógus-munkakörrel kapcsolatos tevékenységében, e körben segíti d) a minősítő vizsgára való felkészülésében. (3) A mentor szükség szerint, de negyedévenként legalább egy, legfeljebb négy alkalommal látogatja a gyakornok tanítási (foglalkozási) óráját, és ezt követően óramegbeszélést tart, továbbá, amennyiben a gyakornok igényli, hetente konzultációs lehetőséget biztosít számára. Mentori megbízást intézményünkben az a pedagógus II. fokozatba besorolt pedagógus kaphat: a, rendelkezik mentori szakvizsgával és legalább 5 év szakmai gyakorlattal b, rendelkezik legalább 10 év szakmai gyakorlattal Mentori tevékenység dokumentációs rendje: a gyakornok munkájáról félévente készült értékelés igazgatónak átadott példányát a személyi anyagban kell elhelyezni a negyedévenkénti óralátogatásról készült jegyzőkönyvet az intézményi önértékelés pedagógusra vonatkozó intézményi dokumentációjában kell elhelyezni Mentori tevékenység eredményességének mutatói: a gyakornok eredményes minősítő vizsgája

138

139

140

141

142

143

144

FÜGGELÉK SZAKKÉPZÉSI ALAPADATOK 54 344 01 PÉNZÜGYI-SZÁMVITELI ÜGYINTÉZŐ A szakképesítés azonosító száma: 54 344 01 Szakképesítés megnevezése: Pénzügyi-számviteli ügyintéző A szakmacsoport száma és megnevezése: 15. Közgazdaság Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXIV. Közgazdaság Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 év Elméleti képzési idő aránya: 70% Gyakorlati képzési idő aránya: 30% Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: Egészségügyi alkalmassági követelmények: nincsenek Pályaalkalmassági követelmények: nincsenek 54 346 03 IRODAI TITKÁR A szakképesítés azonosító száma: 54 346 03 Szakképesítés megnevezése: Irodai titkár A szakmacsoport száma és megnevezése: 16. ügyvitel Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXV. ügyvitel Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 év Elméleti képzési idő aránya: 40% Gyakorlati képzési idő aránya: 60% Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: – 5 évfolyamos képzés esetén:a 10. évfolyamot követően 140 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra; – 2 évfolyamos képzés esetén: az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek (ép kezek, ép látás, hallás) Pályaalkalmassági követelmények: szükségesek (kapcsolatteremtési képesség szóban, írásban) 54 345 01 KÖZSZOLGÁLATI ÜGYINTÉZŐ A szakképesítés azonosító száma: 54 345 01 Szakképesítés megnevezése: Közszolgálati ügyintéző A szakmacsoport száma és megnevezése: 22. Rendészet, honvédelem és közszolgálat Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXXVIII. RENDÉSZET ÉS KÖZSZOLGÁLAT Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 év Elméleti képzési idő aránya: 60% Gyakorlati képzési idő aránya: 40% Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: – 5 évfolyamos képzés esetén: a 10. évfolyamot követően 140 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra; – 2 évfolyamos képzés esetén: az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek

145

Pályaalkalmassági követelmények: szükségesek 54 841 11 LOGISZTIKAI ÉS SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI ÜGYINTÉZŐ A szakképesítés azonosító száma: 54 841 11 Szakképesítés megnevezése: Logisztikai és szállítmányozási ügyintéző A szakmacsoport száma és megnevezése: 17. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Ágazati besorolás száma és megnevezése: XL Közlekedés, szállítmányozás és logisztika . Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2- év Elméleti képzési idő aránya: 60 % Gyakorlati képzési idő aránya: 40 % Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: – 5 évfolyamos képzés esetén:a 10. évfolyamot követően 140 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra; – 2 évfolyamos képzés esetén: az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra Iskolai előképzettség: érettségi végzettség Egészségügyi alkalmassági követelmények: nincsenek Pályaalkalmassági követelmények: nem szükségesek

146