Miskolci Magister Gimnázium
TANMENET
Történelem
11. évfolyam 2012/2013
Készítette: Varga Enikő
Bevezetés A 11. osztályos tankönyv a megváltozott tantervi és érettségi vizsgakövetelmények teljesítését állítja középpontjába. A tankönyv ideális taneszköz arra, hogy a történelmi múltat ne hagyományos módon, hanem a történelmi forrásokat központba állítva dolgozzuk fel. Újdonság az is, hogy tankönyv minden eddigi történelemtankönyvnél jobban, sokrétűbben támogatja a tanulói tevékenységekre épülő történelemtanítást. Az új érettségi követelményeknek megfelelő történelemtanítás más óravezetést, más időbeosztást kíván. A tanulókkal együtte sen végzett forráselemzés időigényes. E munkához azonban a tankönyv igyekszik minden feltételt biztosítani. A tanulók történelemtudása két összetevőből áll. A tankönyv szerzője által megadott alapismeretekből és azokból az ismeretekből, amelyeket a tanulók tanári segítséggel vagy önálló munkával a tankönyvben levő forrásokból ( szövegek, képek, ábrák, térképek) megszereznek. A történelemtudás akkor „eleven”, akkor alkalmaz ható, ha e második összetevő aránya is jelentős. Ha a források nem csupán illusztrálják, bizonyítják a szerző állításait, hanem az új ismeretek megszerzésének bázisát is jelentik. A tankönyv terjedelmének még a negyedét sem teszi ki a hagyományos tankönyvi (szerzői) szöveg. Ezeket a leckénként kb. 1,5 oldalnyi szövegeket azonban maradéktalanul meg kell tanulni, mert ezek jelentik a tényekből és összefüggésekből álló alapismereteket, amelyeket a tanulóknak alkalmazniuk kell ahhoz, hogy a forrásokból további ismeretekhez jussanak. A tanulást megkönnyíti, hogy a szövegeket nem terhelik fölösleges lexikai adatok, csupán annyi név, fogalom és évszám van a tankönyvi leckék e részeiben, amennyi az adott téma megértéséhez mindenképpen szükséges, és amennyit az érettségi követelmények előírnak. A szerzői szöveg után következik leckénként az Archívum. Itt találjuk a forrásokat, a szerzői szöveg alcímei szerint elrendezve. Minden forrás más-más fontos ismerettel gazdagítja a leckében szereplő témát. A tanárnak kell kiválasztania az órán elemzésre kerülő és az otthoni feldolgozásra szánt forrásokat. A források elemzését kérdések, feladatok segítik – ezek ötletet adnak a feldolgozás módjára, lépései re is. A leckék harmadik része a Nézőpontok. Itt vitás kérdésekkel, személyiségekkel vagy érdekes problémákkal foglalkozhatunk. Heti háromórás tantárgyhoz igazodva a tananyag 112 tanórára készült. A tankönyv 41 számozott leckét tartalmaz. A leckék jól tagolják és súlypontozzák a tananyagot, és egy tanórában elvégezhetők. Az, hogy egy leckét egy vagy két órában dolgozunk fel, természetesen nagy mértékben attól is függ, hogy az Archívum forrásai közül mennyivel, és milyen mélységben kívánunk foglalkozni. Ugyancsak jelentősen befolyásolhatja a feldolgozási időt a különböző tevékenységformák alkalmazása, hiszen más időkeret szükséges a projektben elvég zendő munkához, mint az egyéni feladatkijelöléshez. Az egyéni munkabeosztás, a nézőpontok feldolgozása és a tanmenet közötti ellentmondást úgy célszerű feloldani, hogy minden fejezethez két tartalék óra szükségeltetik. A tanmenetben használt rövidítések, piktogramok: F: kialakítandó vagy fejlesztendő fogalmak. N: a leckében szereplő fontosabb személyek. É: évszámok. T: topográfia. Érdekegyesítés, Montesquieu, 1789, Komárom: a kerettantervben szereplő lexikális ismeretanyag.
Óraszám
Feldolgozandó új lexikai anyag A diákok nyári élményeinek (utazások) felidézése a kilencedikes és a tizedikes tananyag tükrében. Az éves tananyag rövid (problémaközpontú) bemutatása, az érdeklődés felkeltése. A közös munka feltételeinek meghatározása. A követelmények, módszerek összevetése a kilencedikes alapokkal. Az eredményes, az új követelményeknek megfelelő és hatékony tanulási módszerek elemzése. A másodikos anyag alapvető tartalmainak áttekintése. A kora újkori társadalom, a politikai gondolkodás áttekintése. A XVIII. század eleji hatalmi viszonyok áttekintése. A korszak várható változásainak áttekintése.
A tanítás anyaga
1. óra
Év eleji ismétlés
2. óra
Év eleji ismétlés
3–5. óra
Év eleji ismétlés
Tartalmi és fejlesztési célok
Jellemzően fejlesztendő kompetenciák Érzelmi kompetencia
Tanulás módszertani kérdések
Lényegkiemelés
I. A felvilágosodás és a forradalmak kora (1789–1849)
6. óra
7. óra
1. lecke: Szellemi forradalom – a felvilágosodás
2. lecke: Az egyensúlypolitika százada
A felvilágosodás fogalmának feldolgozása. A francia államelmélet főbb vonásai és változásai – az angol és a francia államelméletek összevetése. A felvilágosodás valláshoz és egyházhoz való viszonyulásának megértése. A felvilágosodás gazdasági elméleteinek és a gazdaság változásainak összevetése. A felvilágosult abszolutizmus kialakulásának okai és jellemzői. A hatalmi egyensúly fogalmának feltárása. Az alkotmányos monarchia kiépülésének nyomon követése Angliában. A német széttagoltság jellemzőinek feltárása, európai történelemre gyakorolt hatásainak felismerése. Oroszország nagyhatalommá válása okainak feltárása.
F: enciklopédia, jogállam, ráció, hatalmi ágak megosztása, társadalmi szerződés, felvilágosult abszolutizmus, tolerancia, földrajzi determinizmus N: Voltaire, Montesquieu, Rousseau, Diderot, A. Smith, Turgot, Quesnay É: 1748
A természeti viszonyok hatásának vizsgálata a társadalmi és állami folyamatokra. Fogalmak és folyamatok felismerése és megértése ábrák alapján. Szöveges források elemzése: lényegkiemelés – a szerző álláspontjának értékelése.
F: miniszterelnök, felelős kormány, parlamenti rendszer, toryk, whigek N: Nagy Frigyes, Mária Terézia, II. József, Nagy Katalin É: 1740–1748, 1756–1763, 1772, 1795 T: Lengyelország, Szilézia, Galícia, Fekete-tenger
Folyamatok felismerése és megértése térkép segítségével. Karikatúrák elemzése és megvitatása. Írott szöveg és kép öszszevetése. Következtetések levonása és megvitatása szöveges forrásból.
8. óra
9. óra
10. óra
11. óra
3. lecke: Meghiúsult reformok és forradalom Franciaországban
4. lecke: Az alkotmányos rendszer megszilárdításának kísérlete
5. lecke: A forradalom radikalizálódása és az új zsarnokság megszületése
6. lecke: Napóleon uralma és bukása
A francia gazdaság és társadalom átalakulásának nyomon követése, az elért szintek értékelése. A pénzügyi válság sajátosságainak feltárása. A forradalomhoz vezető tényezők feltárása és megvitatása. A forradalom sajátosságainak felismerése. A feudális kötöttségek felszámolásának értelmezése és értékelése. A tömegmozgalmakat irányító tényezők feltárása, a tömegmozgalmak szerepének megértése. Az új kormányzat intézkedéseinek számba vétele és értékelése. A politikai irányzatok társadalmi és politikai jellemzőinek feltárása. A háború kérdése – a gazdasági, politika háttér feltárása. A balratolódás okainak és következményeinek feltárása. A jakobinus zsarnokság jellemzőinek feltárása. A zsarnokság bukásának elemzése, a jakobinusok utáni hatalmi berendezkedés értékelése. Annak feltárása, hogy Napóleon miért ragadhatta meg és miért tarthatta meg hosszú ideig a hatalmat. A napóleoni állam felépítésének megértése. A napóleoni hadviselés jellemzőinek feltárása. A hódítások hatásainak és a bukás okainak megértése. Napóleon személyének értékelése, vita. A szent szövetségi rendszer lényegi vonásainak megértése.
F: panaszfüzetek, alkotmány, harmadik rend, államcsőd, forradalom, nemzetgyűlés, alkotmányozó nemzetgyűlés, nemzetőrség N: XVI. Lajos, La Fayette, Mirabeau É: 1789. július 14. T: Versailles
Folyamatok jellemzőinek felismerése ábrák és grafikonok segítségével. Szöveges forrás és ábra összevetése – a lényeg kiemelése. Állammodell jellemzőinek feltárása ábra alapján. Folyamat jellemzőinek feltárása képi források alapján.
F: girondiak, jakobinusok, polgári szabadságjogok, miniszteri ellenjegyzés, korlátozott vétójog, infláció, alkotmányos monarchisták, klubok, sans-culottes, assignaták N: Robespierre, Danton, Brissot É: 1791 T: Párizs, Mars mező
Folyamatok nyomon követése térképen. Ábra, kép és szöveges forrás összevetése. Állammodellek jellegzetességeinek felismerése és összevetése ábra alapján.
F: Konvent, Közjóléti Bizottság, jobboldal, baloldal, emigráció, terror, reakció, árak maximálása, nacionalizmus, koalíció, kétkamarás törvényhozás, Direktórium É: 1793, 1794, 1795 T: Valmy, Vendeé, Fleurus
Térképek, grafikonok és képek elemzése és összevetése. A szerző álláspontjának feltárása. Természeti tényezők hatásának vizsgálata. Politikai folyamatok leolvasása ábráról.
F: szárazföldi zárlat, államcsíny, intervenció N: Napóleon, Metternich, Nelson, Kutuzov, Talleyrand, Mária Lujza É: 1799, 1804–1815, 1805, 1809, 1812, 1813, 1815 T: Austerlitz, Trafalgar, Borogyino, Waterloo, Lipcse, Bécs, Szent Ilona, Besszarábia
Események nyomon követése térkép alapján. Szöveges források elemzése – lényegkiemelés – szerző véleményének feltárása. Események lényegi vonásainak feltárása képi források alapján.
12. óra
13. óra
14. óra
15. óra
7. lecke: Mozgalmak és eszmék a XIX. század első felében
8. lecke: Az ipari forradalom és következményei
9. lecke: Amerika és a gyarmati világ
10. lecke: Kísérletek és elméletek a társadalmi ellentétek feloldására
A forradalmi mozgalmakat kiváltó gazdasági, társadalmi és kulturális folyamatok feltárása. A lengyel fejlődés áttekintése, a közép-európai általános és a speciális vonások feltárása. A korszak uralkodó eszméinek felismerése. A mezőgazdasági fejlődés mozgatórugóinak és hatásainak feltárása. Az ipari fellendülés társadalmi, politikai és technikai öszszefüggéseinek feltárása. A gőzgép jelentőségének felismerése. A vasút szerepének többoldalú feldolgozása. A népesedési kérdések megvitatása. Az észak-amerikai gyarmatok sajátos helyzetének elemzése. A gyarmatok és Anglia szembenállásának bemutatása. A függetlenségi harc sajátosságainak felismerése. Az Amerikai Egyesült Államok államszervezetének elemzése és összevetése a kor eszményeivel. Latin-Amerika sajátosságainak azonosítása. A gyarmatosítás új vonásainak felismerése. A társadalom új jelenségeinek elemzése. Az angol modell sajátosságainak feltárása – általános következtetések levonása. Az utópisták főbb elveinek felismerése. A marxizmus alapvető elgondolásainak feltárása. A munkásmozgalom helyzetét, eredményeit meghatározó tényezők felismerése.
F: liberalizmus, konzervativizmus, nacionalizmus, nemzetállam, szabad verseny N: Mazzini, Lajos Fülöp, I. Miklós É: 1820, 1830
Folyamatok leolvasása térképről. Állammodellek egybevetése ábrák alapján. Folyamatok jellemzőinek felismerése források alapján – lényegkiemelés. Jelenségek értelmezése képi források alapján.
F: kapitalizmus, tőkés, bérmunkás, ipari forradalom, gyár, szabványosítás, húzóágazat, demográfiai robbanás, migráció, városiasodás, szegregáció N: Watt, Stephenson, Fulton É: 1780–1850, 1825 T: Anglia
Folyamatok leolvasása térképről. Folyamatok felismerése grafikonok és adatsorok alapján. Grafikus ábrázolás gyakorlása. Történelmi analógiák felismerése és megvitatása.
F: farmergazdálkodás, ültetvényes gazdálkodás, szövetségi állam, elektor, Monroe-elv, kreol, mesztic N: George Washington, Jefferson, Bolivar, Monroe É: 1776, 1783, 1840–42 T: New York, Yorktown, Philadelphia, Latin-Amerika, Algéria, Kína, Hongkong
Folyamatok nyomon követése térkép segítségével. Folyamatok jellemzőinek felismerése források alapján. Képi források elemzése és összevetése ábrákkal. Lényegkiemelés szöveges forrásokból. Állammodell értelmezése ábra alapján.
F: proletár, utópisták, chartizmus, géprombolás, osztályharc, sztrájk, marxizmus N: Marx, Engels, Saint-Simon, Fourier, Owen É: 1848
Folyamatok jellemzőinek felismerése források alapján. Képi források elemzése, következtetések levonása. Eszmeáramlatok összevetése források alapján.
16. óra
17. óra 18. óra 19. óra 20–24. óra
A forradalmi mozgalmak közös és eltérő vonásainak feltárása régiónként. A francia forradalom jellegének megvitatása. 11. lecke: A nemzeti egységmozgalmak Az 1848-as forradal- elemzése. mi hullám A Habsburg Birodalom helyzetének, forradalmi mozgalmainak elemzése. A különböző forradalmi mozgalmak kölcsönhatásának vizsgálata. Összefoglalás, rendszerezés. Ellenőrzés szóban vagy írásban. Az ellenőrzés tapasztalatainak feldolgozása.
F: nemzeti egységmozgalmak, nemzeti műhelyek, demagógia, centralizáció, föderalizmus N: III. Napóleon, Metternich, V. Ferdinánd, I. Ferenc József, Jelačić, Windischgrätz É: 1848, (március 13.) T: Frankfurt, Piemont, Custozza, Bécs, Olmütz
Összefüggések feltárása, összehasonlítások térkép segítségével. Szöveges forrás és ábra összevetése, értékelése. Folyamatok jellemzőinek feltárása képi források alapján. Etnikai térképek jellemzőinek feltárása.
A nézőpontok feldolgozására tartalékolt órák. II. Az újjáépítés kora Magyarországon (1711–1820)
25. óra
26. óra
27. óra
12. lecke: Magyarország beilleszkedése a Habsburg Birodalomba
13. lecke: Az újjáéledő ország
14. lecke: Magyarország újjáépítése
A rendek és a dinasztia erőviszonyainak feltárása. A Pragmatica Sanctio tartalmának megismerése, jelentőségének értékelése. Magyarország államszervezetének tanulmányozása, a magyar és a központi hivatalok viszonyának megértése. Az országgyűlés felépítésének és működésének áttekintése, szerepének felismerése. Mérlegkészítés a török kor veszteségiről. Összegzés a népességveszteség pótlásának módjairól. Az etnikai változások jellemzőinek és hatásainak a feltárása. A magyarországi nemzetiségek jellemzőinek összegyűjtése. A XVIII. századi magyar fejlődés összevetése az európai tendenciákkal. A mezőgazdaság fejlődésének áttekintése régiónként. Az ipar helyzetének feltárása régiónként. Az ország külkereskedelmi helyzetének elemzése.
F: Helytartótanács, Pragmatica Sanctio, Helytartótanács, felsőtábla, alsótábla, követutasítás N: III. Károly, Kaunitz É: 1722–1723 T: Pozsony, Határőrvidék, Bánát
F: betelepítés, belső vándorlás, csonka társadalom, svábok, ruszinok, etnikai szigetek T: Bánát, Tolna, Baranya, Galícia
F: kettős vámrendszer, vetésforgó, istállózó állattartás, kapásnövények N: Tessedik Sámuel É: 1735, 1754 T: Selmecbánya, Bácska, Bánát
Ok-okozati következtetések feltárása szöveges forrás, térkép és ábra segítségével. Szervezeti struktúrák elemzése ábra alapján. Folyamatábrázolás, a múlt rekonstruálása. Jelenségek lényegi vonásainak a feltárása képi források alapján. Folyamatok nyomon követése ábrák és térképek alapján. Szöveges források elemzése – lényegkiemelés. Szöveg és kép összevetése. Etnikai térképek elemzése. Fogalmak és folyamatok megértése tematikus térkép segítségével. Szöveges források elemzése – lényegkiemelés. Folyamatok nyomon követése térképek és ábrák alapján. Következtetés grafikonokból.
28. óra
29. óra
30. óra
31. óra 32. óra 33. óra 34–38. óra
15. lecke: A felvilágosult abszolutizmus kísérlete Magyarországon
16. lecke: II. József kudarca és a kompromisszum helyreállítása
17. lecke: A napóleoni háborúk – fellendülés és válság
A rendek és a dinasztia együttműködésének áttekintése (érdekek és a célok). A kül- és belpolitikai viszonyok kölcsönhatásának felismerése. Mária Terézia reformjainak elemzése. II. József rendeleteinek elemzése. II. József személyiségének és politikájának értékelése, vita. A kudarc kül- és belpolitikai okainak feltárása. A rendi dualizmus helyreállításának elemzése. Az uralkodó és a rendek erőviszonyainak számbavétele. A jakobinus összeesküvés elhelyezése a korszak történelmében. A napóleoni háború magyarországi gazdasági hatásainak számbavétele. A gazdasági fellendülés öszszetevőinek feltárása. A társadalmi átalakulás kibontakozásának nyomon követése és értékelése.
F: felvilágosult abszolutizmus, vallási türelem, Ratio Edicationis, mágnás, úrbéri rendezés, nyelvrendelet, jobbágyrendelet, államnyelv, népszámlálás É: 1767, 1777, 1780–1790
F: magyar jakobinusok N: II. Lipót, I. Ferenc, Martinovics Ignác, Hajnóczy József, Kazinczy Ferenc É: 1790–1792, 1795
F: polgári átalakulás, polgárosodás, agrárkonjunktúra, infláció, devalváció, nemesi felkelés, honorácior
Képi és írásos források egybevetése. Események nyomon követése térkép alapján. Fogalmak lényegi vonásainak feltárása ábra alapján. Lényegkiemelés, folyamatkövetés. Tematikus térképek elemzése. Folyamatok és a korszak mentalitásának elemzése képi források alapján. A szerző álláspontjának feltárása forrásból. Történelmi személyiség értékelése források alapján. Folyamatok lényegi vonásainak felismerése ábrák alapján. Jelenségek elemzése térképek segítségével. Képi források értékelése. A szerző álláspontjának feltárása forrásból. Grafikonok és diagramok elemzése.
Összefoglalás, rendszerezés Ellenőrzés szóban vagy írásban Az ellenőrzés tapasztalatainak feldolgozása A nézőpontok feldolgozására tartalékolt órák III. A reformok és a forradalom kora (1820–1849)
39. óra
18. lecke: A reformok megindítói: Széchenyi István és Wesselényi Miklós
A származás és a hagyományok szerepének elemzése a két politikus életpályájában. Széchenyi és Wesselényi eszmerendszerének elemzése és összevetése. Széchenyi István és Wesselényi Miklós szembekerülésének elemzése, az okok feltárása és megvitatása. Széchenyi István gyakorlati tevékenységének feltárása és értékelése.
F: konjunktúra, reform, közteherviselés, hitel, kaszinó N: Széchenyi István, Wesselényi Miklós
Lényegkiemelés, a szerző álláspontjának, a szerzőt befolyásoló tényezőknek a feltárása. A térképes ábrázolás sajátosságainak felismerése. Képi források elemzése.
40. óra
41. óra
19. lecke: A reformkor kibontakozása
20. lecke: Politikai küzdelmek a negyvenes években
Az országgyűlések szerepének elemzése. A reformkor fő kérdéseinek összegyűjtése. A reform-országgyűlések eredményeinek nyomon követése. Az országgyűlési ifjúság szerepének feltárása. A reformkor irányzatainak jellemzése. Az 1843–1844-es országgyűlés eredményeinek értékelése. A reformkori magyar gazdasági élet és a politikai törekvések közötti kapcsolat feltárása. A változások felismerése az udvar reformokkal szembeni taktikájában. A pártprogramok értelmezése – azonosságok és különbségek megkeresése. A fiatal Magyarország jellemzése. A magyar nemzeteszme általános és sajátos vonásainak feltárása. Nemzeti ébredés a magyarországi nemzetiségek körében – a közös és az egyedi vonások feltárása. A kultúra és a nemzeti eszme viszonyának elemzése.
42. óra
21. lecke: A nemzeti ébredés és a nemzetiségi kérdés
43. óra
A nemzetközi és a belső viszonyok kölcsönhatásának elemzése. A pesti forradalom esemé22. lecke: nyeinek nyomon követése. Törvényes forradaAz áprilisi törvények több lom és konszolidációs szempontú elemzése. kísérlet A jobbágyfelszabadítás értelmezése. A konszolidáció lehetőségeinek feltárása.
F: cenzúra, örökváltság, közteherviselés, érdekegyesítés, fontolva haladók, centralisták N: Kölcsey Ferenc, Eötvös József, Deák Ferenc, Kossuth Lajos, Dessewffy Aurél É: 1830, 1832–1836, 1840
Folyamatok nyomon követése térképek és ábrák alapján. Képi és írásos források összevetése és elemzése. Szöveges források elemzése – lényegkiemelés. Vita rendezése források és ábrák alapján.
F: államnyelv, védővám, adminisztrátor, újkonzervatívok N: Petőfi Sándor, Táncsics Mihály, Metternich É: 1844 T: Bihar és Fejér megye
Pártprogramok összevetése. Vélemény kialakítása különböző ábrák (diagramok, grafikonok , térképek stb.) alapján . A különböző vélemények megvitatása. Képi források elemzése.
F: nemzetállam, egy politikai nemzet, illírizmus, dákoromán elmélet, pánszlávizmus N: Kőrösi Csoma Sándor
Folyamatok lényegi elemeinek feltárása ábrák alapján. Korszak jellemzőinek rekonstruálása képi források segítségével. Térképek és adatsorok egybevetése, következtetések elvonása. Etnikai viszonyok különböző térképes ábrázolásainak összehasonlítása.
F: márciusi ifjak, nemzetőrség, unió, felelős kormány, kormánybiztos, jobbágyfelszabadítás, választójog N: Petőfi Sándor, Jókai Mór, Vasvári Pál, Batthyány Lajos, István nádor É: 1848. március 15., 1848. április 11.
Képi források elemzése és összevetése. Folyamatok nyomon követése térképen. Szöveges források elemzése, a szerző véleményének feltárása.
44. óra
45. óra
46. óra 47. óra 48. óra 49–53. óra
23. lecke: A védelem megszervezése
A nemzetiségi kérdés elemzése. A császáriak támadásának nyomon követése. Az ellenállás megszervezésének áttekintése. A felvidéki és az erdélyi harcok nyomon követése.
24. lecke: Fényes győzelmek és tragikus vereség
A katonai erőviszonyok változásainak elemzése. A nemzetiségi kérdés szerepének feltárása. A belpolitikai helyzet változásainak áttekintése. A magyarok számára adott alternatívák szembesítése, megvitatása források alapján.
F: honvédség, népfelkelők, szőlődézsma N: Görgey Artúr, Klapka György, Bem József, Damjanich János, Jelačić, Windischgrätz É: 1848. szept. 29., 1849. jan. 5., febr. 5. T: Pákozd, Vác, Branyiszkói-hágó F: függetlenség, kormányzó, kollektív és egyéni jogok, nemzetiségi törvény N: Kossuth, Szemere Bertalan, Teleki László, Haynau, Görgey É: 1849. ápr. 14., máj. 21., aug. 13. T: Kápolna, Isaszeg, Komárom, Temesvár, Világos
Folyamatok nyomon követése és elemzése térképen, hadmozdulatok ismertetése. Szöveges források elemzése – lényegkiemelés, szerző álláspontjának feltárása. A múlt értelmezése képi források alapján. A múlt értelmezése képi források (karikatúra, csatakép stb.) alapján. Folyamatok nyomon követése és elemzése térképen, hadmozdulatok ismertetése. Szöveges források elemzése, megvitatása.
Összefoglalás, rendszerezés Ellenőrzés szóban vagy írásban Az ellenőrzés tapasztalatainak feldolgozása A nézőpontok feldolgozására tartalékolt órák IV. A nemzetállamok és birodalmak kora (1849–1914)
54. óra
55. óra
25. lecke: Európa a forradalmak után
26. lecke: A német egység és a polgári állam
A hatalmi politikában bekövetkező változások politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális okainak feltárása. III. Napóleon rendszerének elemzése. Oroszország hatalmi helyzetének elemzése. Az olasz egység létrejöttének nyomon követése. Olaszország külpolitikai szerepének értékelése. A német gazdasági és demográfiai adatok elemzése. A német egységhez vezető diplomáciai és katonai lépések áttekintése. A Német Császárság államberendezkedésének vizsgálata. A német egység külpolitikai következményeinek megértése. A polgári állam jellemzése, feladatainak áttekintése.
F: keleti kérdés, irredenta mozgalom N: III. Napóleon, I. Miklós, Cavour, Garibaldi É: 1853–1856, 1859, 1861, 1863 T: Krím-félsziget, Szevasztopol, Piemont, Románia, Savoya, Nizza
Folyamatok nyomon követése térképen. Fogalmak tisztázása ábrák alapján. Folyamatok értelmezése képi források alapján. Folyamatok és fogalmak értelmezése és nyomon követése ábrákon.
F: nagynémet és kisnémet egység, kommün, középosztály, kultúrharc, alkotmányos szabadságjogok, állami újraelosztás N: Bismarck É: 1866, 1870, 1871 T: Német Császárság, Elzász-Lotaringia
Ábrák elemzése és értelmezése. Folyamatok és jelenségek rendszerezése ábrák alapján. Szöveges források elemzése – lényegkiemelés, összehasonlítás.
56. óra
57. óra
58. óra
59. óra
27. lecke: Az ipari forradalom újabb hulláma és hatásai
28. lecke: Az Egyesült Államok felemelkedése és az egyenlőtlen fejlődés
29. lecke: Nagyhatalmak és gyarmatosítás
30. lecke: A szövetségi rendszerek kialakulása
A második ipari forradalom jellemzőinek feltárása. A technikai újítások mindennapokra történő hatásának feltárása, összevetése napjaink viszonyaival. A demográfiai folyamatok nyomon követése és elemzése. A városiasodás és az életmód közötti kapcsolat feltárása. Észak és Dél gazdasági, társadalmi és kulturális szempontú összehasonlítása, az ellentétek feltárása. A polgárháború menetének nyomon követése. Az egyenlőtlen fejlődés jellemzőinek és következményeinek áttekintése. Az Egyesült Államok térnyerésének nyomon követése. A gyarmatosítás új vonásainak feltárása. Az Európai hatalmak gyarmatbirodalmainak feltérképezése, a gyarmati ellentétek feltárása. A gyarmatosítás gazdasági, demográfiai és politikai öszszetevőinek feltárása. A japán felemelkedés okainak feltárása. Japán regionális hatalmi helyzetének elemzése. A három császár szövetségének értékelése (összetartó és bomlasztó tényezők). Az új szövetségi rendszerek kialakulásához vezető tényezők feltárása és megértése. A berlini kongresszus, az orosz–japán háború és a gyarmati vetélkedés szövetségi rendszerekre gyakorolt hatásának megértése és elemzése.
F: szalagrendszer, monopólium, kartell, tröszt, szindikátus, tömegtermelés, tőkekivitel, torlódó társadalom N: Marconi, Benz, Bessemer, Wright testvérek É: 1903
Ábrák, diagramok elemzése. Adatokat ábrázoló térkép értelmezése. Ok-okozati összefüggések feltárása statisztikák és képek alapján.
F: egyenlőtlen fejlődés, imperializmus, nyitott kapuk elve N: Lincoln, Lee, Grant É: 1854, 1861–1865, 1898, 1899 T: Kuba, Panama-csatorna
Folyamat nyomon követése ábrán és térképen. Társadalmi és politikai folyamatok grafikus értelmezése és ábrázolása. Képi források és grafikonok értelmezése.
F: politikai váltógazdaság, domínium, szipolyfelkelés, búr, szamuráj, Meidzsi-reform N: II. Vilmos, Viktória királynő É: 1854, 1857, 1868, 1898 T: Szuezi-csatorna, Fashoda, Német Kelet- és Délnyugat-Afrika, Korea
Folyamat értelmezése táblázat alapján. A személyiség történelmi szerepének megvitatása. Azonos témára vonatkozó szöveges forrás, térképvázlat, adatsor és diagram összehasonlítása.
Egy korszak vagy jelenség lényegének kiF: hármas szövetség, emelése képi források antant alapján. É: 1878, 1879, 1882, Események nyomon 1892, 1904, 1905, 1907 követése és elemzése T: Bosznia-Hercegovina, térkép alapján. Bulgária, Afganisztán, Ábrák és adatsorok Mandzsúria, a transzszielemzése. bériai vasút vonala Ok-okozati összefüggések feltárása különböző források alapján.
60. óra
61. óra
62. óra 63. óra 64. óra 65–69. óra
31. lecke: A társadalmi, nemzeti és hatalmi ellentétek kiéleződése
A munkásmozgalom irányzatainak számbavétele. Az egyes irányzatok társadalmi, politikai és regionális vonatkozásainak feltárása és megértése. A nemzeti és hatalmi ellentétek feltárása és elemzése. Az ellentétek gazdasági, társadalmi és ideológiai hátterének feltárása.
A boldog békeidők fogalmának megvitatása. A szabadidő megjelenéséből fakadó új jelenségek (sport, turizmus, tömeges szórako32. lecke: zás stb.) elemzése. A boldog békeidők Az olimpiai mozgalom áltamindennapjai lános és a korszakhoz kötött és szellemi pezsgése jellemzőinek feltárása. A művészetek és a tudományok helyzetének áttekintése, a kor problémáira adott válaszaik elemzése. Összefoglalás, rendszerezés Ellenőrzés szóban vagy írásban Az ellenőrzés tapasztalatainak feldolgozása
F: szociáldemokrácia, revizionizmus, centristák, Internacionálé, bolsevikok, mensevikek, keresztényszocializmus, anarchizmus N: Lenin, Eduard Bernstein, Bakunyin, XIII. Leó, II. Miklós É: 1889, 1891, 1905, 1911, 1912, 1913 T: Marokkó, Kuvait
Folyamatok, politikai események nyomon követése térképen és ábrákon. Képi források alapján egy korszak lényegi elemeinek kiemelése. Szövegelemzés.
F: középosztály, tömegkultúra, sportágak, olimpiai eszme, evolúció, pszichoanalízis, impreszszionizmus, szecesszió N: Charles Darwin, Freud, Schopenhauer, Nietzsche
Lényegkiemelés, okokozati összefüggések vizsgálata. Képi források alapján egy kultúra jellemzőinek feltárása.
A nézőpontok feldolgozására tartalékolt órák V. A polgárosodás és a modernizáció kora Magyarországon (1849–1914)
70. óra
71. óra
33. lecke: Az önkényuralom kora
34. lecke: Út a kiegyezéshez
A megtorlás tényeinek és a birodalmi célokkal való kapcsolatának feltárása. A Bach-korszak gazdasági eredményeinek megvitatása. A magyar politikusok Béccsel szembeni ellenállásának elemzése (okok, formák és következmények). Az újabszolutizmus kudarcának elemzése (kül- és belpolitikai okok). Az 1861-es országgyűlés pártjainak megismerése, programjaik összevetése. A kiegyezés kül- és belpolitikai, valamint gazdasági okainak feltárása. A dualista rendszer felépítésének elemzése.
F: passzív ellenállás, zsandárság, úrbéri pátens, újabszolutizmus N: Ferenc József, Alexander Bach, Deák Ferenc É: 1849. október 6., 1853, 1859, 1860 T: Arad
Forráselemzés: a szerző véleményének vizsgálata. Folyamatok elemzése ábrák alapján. Szövegek és adatsorok összevetése és elemzése.
F: föderális, felirat, határozat, kiegyezés, dualizmus, közös ügyek, kvóta, delegáció, előszentesítési jog N: Teleki László, Andrássy Gyula É: 1860, 1861, 1865, 1867
Lényegkiemelés, vélemények értelmezése, életmód rekonstruálása. Folyamat értelmezése táblázat alapján. Államberendezkedés értelmezése ábra alapján. Ábra és szöveg összevetése.
72. óra
73. óra
74. óra
75. óra
35. lecke: A nemzetiségi kérdés 1849 és 1868 között
36. lecke: Politikai viszonyok a századfordulóig
37. lecke: A felzárkózó gazdaság
38. lecke: A nemzetiségi kérdés a századfordulóig
Az 1850-es évek közeledésének értékelése. A dunai konföderációs elképzelés értelmezése. A nemzetiségi törvény jellemzőinek feltárása és értékelése. A horvát–magyar kiegyezés értelmezése és értékelése. A kor Európájára jellemzőnemzetiségi helyzet áttekintése. A dualizmus pártviszonyainak jellemzése, a pártok alapelveinek és jellemzőinek feltárása. Tisza Kálmán miniszterelnökségének értékelése. Az állam modernizációs szerepének feltárása. Az állami gazdaságpolitika gazdasági és ideológiai okainak megértése. A mezőgazdaság átalakulásának jellemzése. A gyors ipari fellendülés öszszetevőinek feltárása. A magyar iparszerkezet sajátosságainak kiemelése. A hitelszervezet szerepének megértése. Budapest világvárossá fejlődésének nyomon követése, a fejlődés okainak feltárása. A városkép jellemzőinek megismerése. A magyarországi demográfiai robbanás összetevőinek elemzése. Az etnikai viszonyok változásának nyomon követése, az okok feltárása. A nemzetiségi kérdés alakulásának nyomon követése. A különböző magyarországi népcsoportok eltérő helyzetének, törekvéseinek feltárása.
F: konföderáció, horvát– magyar kiegyezés, bán, autonómia N: Eötvös József É: 1868 T: Fiume
Folyamatok felismerése, lényegkiemelés, leírás készítése. Folyamatok nyomon követése, térbeli összefüggések felismerése térképen Alternatívák felismerése
F: kormánypárt, közjogi kérdés, obstrukció, csendőrség, népoktatás, véderővita, állami anyakönyvezés, infrastruktúra, kubikos N: Tisza Kálmán, Baross Gábor, Wekerle Sándor É: 1875–1890, 1894–1895
Folyamatok, ok-okozati összefüggések nyomon feltárása ábrák és térképek alapján. Különböző tényezők együttes vizsgálata térképen, történeti-földrajzi régiók sajátosságainak feltárása. Szövegelemzés, lényegkiemelés.
F: fajtanemesítés, eklektika N: Déri Miksa, Bláthy Ottó, Zipernowsky Károly, Kandó Kálmán, Bánki Donát, Csonka János, Puskás Tivadar, Podmanicky Frigyes É: 1872, 1873 T: Budapest
Lényegkiemelés, összehasonlítás, történelmi analógiák keresése. Gazdasági ágak sajátosságainak megállapítása, több tényező egymásra hatásának leolvasása térképről, grafikonról és adatsorról.
F: kivándorlás, asszimiláció, antiszemitizmus, emancipáció, memorandum É: 1882, 1895 T: Galícia
Forráselemzés: a szerző álláspontjának felismerése, céljainak feltárása. Szöveg és ábra összevetése, folyamatok feltárása. Történeti viták elemzése, ellentétes álláspontok árnyalt megközelítése. Etnikai térképek elemzése.
76. óra
77. óra
78. óra
79. óra 80. óra 81. óra 82–86. óra
A torlódó társadalom fogalmának megértése. Az agrár- és az ipari társadalom sajátosságainak feltárása 39. lecke: és összevetése. A társadalom A parasztkérdés gazdasági és változásai politikai vonatkozásainak feltárása. A kialakuló munkásság összetételének, fejlődésének és súlyának a feltárása. A nemzetközi szociáldemokrácia elveinek és politikájának az áttekintése. A magyar szociáldemokrácia jellemzőinek feltárása. A keresztényszocializmus és 40. lecke: a polgári radikalizmus társaA világháború dalmi gyökereinek és ideolóelőestéjén giájának feltárása. A dualizmus válságjelenségeinek összegyűjtése, elemzése. A parlamenti válság és megoldásának értékelése. A boldog békeidők fogalmának értelmezése a magyar történelemben. A modernizáció életmód- át41. lecke: alakító szerepének feltárása. A boldog békeidők Az életmódváltás társadalmi Magyarországon és regionális sajátosságainak elemzése. A korszak művelődéstörténetének áttekintése. Összefoglalás, rendszerezés Ellenőrzés szóban vagy írásban Az ellenőrzés tapasztalatainak feldolgozása A nézőpontok feldolgozására tartalékolt órák
F: torlódó társadalom, hitbizomány, úri középosztály, dzsentri, kispolgárság, nagypolgárság, agrárproletár, cseléd, kubikos
Képi források elemzése, következtetések levonása. Folyamatok követése ábrák segítségével. Szövegelemzés, lényegkiemelés, a szerző véleményének feltárása.
F: polgári radikalizmus, koalíció, általános és titkos választójog, obstrukció, házszabály N: Jászi Oszkár, Tisza István, Károlyi Mihály, Prohászka Ottokár, Nagyatádi Szabó István É: 1890, 1904, 1905, 1910, 1912
Karikatúrák értelmezése, értékelése. Ábrán bemutatott struktúrák szöveges értelmezése. Következtetések portréképekből. Következtetés pártprogramokból a pártok politikai arculatára.
F: millennium, eklektika, szecesszió N: Lechner Ödön, Kós Károly, Herceg Ferenc, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Lehár Ferenc, Huszka Jenő, Kálmán Imre É: 1896
Lényegkiemelés, különböző korok álláspontjának felismerése. Rendszerek és folyamatok grafikus ábrázolása. A múlt rekonstruálása képi források segítségével. Plakátok értelmezése.
V. Év végi ismétlés, rendszerezés, összefoglalás
Tematikus ismétlés
A tanév során tárgyalt korszakok és régiók áttekintése. A tanult korszakot áttekintő táblázat elveinek kidolgozása. A korszakon belüli időszakok főbb jellemzőinek összegezése, táblázatba rendezése régiónként.
Tematikus ismétlés
Az újkorban megismert társadalmi és állami szerkezetek áttekintése. A változások főbb jellemzőinek megfogalmazása. Társadalom- és államelméleti fogalmak áttekintése. A magyar és az egyetemes történelmi tendenciák összevetése.
Tematikus ismétlés
Az újkor eszme- és a művelődéstörténeti korszakainak áttekintése. A kulturális, gazdasági és politikai tényezők kölcsönhatásainak feltárása. Az eszmetörténeti fogalmak áttekintése, tisztázása. A magyar eszme- és művelődéstörténet megfeleltetése az egyetemes történelmi tendenciáknak.
102– 103. óra
Tematikus ismétlés
Az újkor gazdasági életének áttekintése. A gazdasági életet befolyásoló tényezők összehasonlító vizsgálata. A gazdasági élet egyes területeinek elemzése régiónként és a tárgyat időszak folyamatában. A magyar és az egyetemes történeti tendenciák összevetése.
104– 112. óra
Tematikus ismétlés
A korszak jelentős vitáinak tematikus csoportosítása és feldolgozása források és különböző felfogású értékelések alapján.
87–91. óra
92–96. óra
97– 101. óra
Különböző tényezők összhatását bemutató térképvázlatok és ábrák készítése. Folyamatok leolvasása ábrákról. Történelmi analógiák felismerése és rendszerezése. Folyamatok leolvasása ábrákról. Történelmi analógiák felismerése és rendszerezése. Grafikus ábrázolások tanulmányozása és készítése. Történelmi analógiák felismerése és rendszerezése. Grafikus ábrázolások tanulmányozása és készítése. Összehasonlító szövegelemzés. Történelmi analógiák felismerése és rendszerezése. Grafikus ábrázolások tanulmányozása és készítése. Gazdasági folyamatok térképi ábrázolásának elemzése. Fogalmak alkalmazásának gyakorlása. Történelmi analógiák felismerése és rendszerezése. A vitakészség, a logikus érvelés képességének fejlesztése. Mások véleményének tiszteletben tartása.
