Miskolci Magister Gimnázium TANMENET Történelem 9. évfolyam 2012/2013
Készítette: Varga Enikő
Bevezetés A 9. osztályos tanköny alapvetően új szemléletű és felépítésű. A tankönyv a megváltozott tantervi és az érettségi vizsgakövetelmények teljesítését állítja középpontba, hiszen kisérletet tesz a történelmi múlt forrásközpontú feldolgozására, és széles körű lehetőséget teremt a tanulói tevékenységre épülő történelemtanításra. A tankönyv jelentős mértékben csökkentette a hagyományos tankönyvi szöveget. A leckék kb. másfél oldalas főszövegei alkotják azokat a tényekből és összefüggésekből álló alapismereteket (pilléreket) az adott korszakról, illetve problémáról, amelyeket a diákoknak mindenképpen meg kell tanulniuk, és ezeket alkalmazniuk is kell a leckékhez kapcsolódó források feldolgozása kapcsán. A leckék hármas tagoltságúak: a szerzői szöveget az Archívum követi, amely a feldolgozásra szánt forrásokat, ábrákat, vázlatos térképeket és képeket tartalmazza. A múltba történő „mélyfúrásokat” lehetővé tevő Nézőpontok című rész pedig vitás kérdésekkel, személyiségekkel vagy problémákkal foglalkozik, források segítségével. Heti kétórás tantárgyhoz igazodva a tananyagbeosztás 75 tanórára készült. A tankönyv 40 számozott leckét tartalmaz. A leckék jól tagolják és súlypontozzák a tananyagot és egy tanórában elvégezhetők. Az, hogy egy leckével egy vagy két tanórán foglakozunk, nagy mértékben attól is függ, hogy az Archívumban található források és feladatok közül mennyit kívánunk feldolgozni. Ugyancsak jelentősen befolyásolhatja a feldolgozási időt a különböző tevékenységformák alkalmazása, hiszen más időkeret szükséges egy projektben elvégzendő munkához, mint az egyéni feladatkijelöléshez. Az egyéni munkabeosztás, a nézőpontok feldolgozása és a tanmenet közötti ellentmondást úgy célszerű feloldani, hogy minden fejezethez két tartalék óra szükségeltetik. Természetesen a tananyagbeosztástól a feldolgozandó anyagok mennyisége és a feldolgozás mikéntje, diákjaink igénye szerint el lehet, és el kell térni, hiszen a tanítási folyamatot a célok, a felhasznált eszközök és a feldolgozás körülményei határozzák meg. A tanmenetben használt rövidítések, piktogramok: F: kialakítandó vagy fejlesztendő fogalmak N: a leckében szereplő fontosabb személyek É: évszámok T: topográfia Patrícius, Pompieus, Kr. e. 753, Róma – a kerettantervben szereplő lexikális ismeretanyag.
Óraszám
A tanítás anyaga
1. óra
Év eleji ismétlés
2. óra
Év eleji ismétlés
Feldolgozandó új lexikai anyag A diákok érdeklődésének felmérése, kölcsönös ismerkedés. Az éves tananyag rövid jellemzése, az érdeklődés felkeltése. A közös munka feltételeinek meghatározása. A követelmények, módszerek tisztázása. Az eredményes, az új követelményeknek megfelelő és hatékony tanulási módszerek elemzése Tartalmi és fejlesztési célok
Jellemzően fejlesztendő kompetenciák Érzelmi kompetencia.
Tanulás módszertani kérdések.
I. Az őskor és az ókori Kelet
1. lecke: Az ember3. óra ré válás és az őskőkor
A kutatás nehézségeinek feltárása. Annak megértetése, hogy a viták természetesek az őstörténetben. Az ember kialakulásának és az őstörténet fő vonalainak felvázolása.
2. lecke: Az újkő4. óra kor forradalma
Az őskor korszakolási lehetőségeinek megértése. Az eszközfejlődés és a munkamódszerek kölcsönhatásának felismerése. A növénytermesztés és az állattenyésztés kialakulásának nyomon követése.
3. lecke: Az első ci5. óra vilizációk: Mezopotámia
Mezopotámia természeti környezetének értékelése. A folyamvölgyi kultúrák gazdaságának vizsgálata a sumer példán keresztül. A leegyszerűsítés, a törvényszerűség szerepének árnyalt megközelítése.
4. lecke: Hammura6. óra pi törvénygyűjtemén ye
A jogi alapfogalmak elsajátítása. A pontos szövegértés gyakorlása. Az ókori keleti társadalmak árnyaltabb megértése. Az ókori ember mentalitásának megértése – a lehetőségek adta mértékben.
F: emberré válás, felegyenesedett ember, ősember, homo sapiens, őskőkor É: a homo sapiens megjelenése, 300 000 éve T: Neander-völgy, Rudabánya, Vértesszőlős, Altamira, Lascaux F: újkőkor, mágia, totemizmus, növénytermesztés, háziasítás, népességszám-robbanás, mesterségek É: az élelemtermelés kezdetei, Kr. e. 7–4. évezred T: Közel-Kelet (a „termékeny félhold”) F: rézkor, bronzkor, vaskor, despotizmus, politeizmus, állam, templomgazdaság, ékírás, öntözéses földművelés, közrendű szabadok N: Gilgames É: Kr. e. 3. évezred T: Mezopotámia, Ur, Uruk, Sumer F:, törvény, állam, jogrend, per, bizonyítás, adósrabszolgaság N: Hammurapi É: Kr. e. XVIII. század T: Babilon, Óbabiloni Birodalom
Legyen képes ok-okozati következtetések levonására, forrás és kép egybevetésére. Tudjon folyamatokat nyomon követni ábrák és térképek alapján. Ismerje fel a természeti tényezők hatásait a történelmi folyamatokra. Legyen képes tárgyi emlékek alapján a múlt mindennapjainak rekonstruálására. Folyamatok nyomon követése, különböző tényezők együttes vizsgálata térképen. Írott szöveg és kép összevetése. A növénytermesztés, az állattenyésztés, a mesterségek és a népességnövekedés kölcsönhatásának felismerése. A mitikus és a történelmi elemek szétválasztása egy történetben. Természeti viszonyok hatásának vizsgálata térkép és szöveges forrás segítségével. Hatalmi és gazdasági rendszerek működésének grafikus ábrázolása. Önálló grafikus ábrázolás. A pontos szövegkövetés kialakítása. A fogalmak többrétű megértése és elemzése. A lényegkiemelés, az öszszehasonlítás fejlesztése. A forráselemzés különböző módszereinek megismerése és gyakorlása.
5. lecke: Egyiptom, 7. óra a Nílus ajándéka
A földrajzi környezet hatásának árnyalt megközelítése. Az egyiptomi történelem nagy korszakainak felismerése. Az írásfejlődés szakaszainak áttekintése.
A közel-keleten élt népek eltérő gazdasági, társadalmi és 6. lecke: kulturális sajátosságainak Kis orszá8. óra felismerése. gok – nagy Az egyistenhit kialakulási örökség folyamatának áttekintése. Az írásfejlődés újabb lépése.
F: hieroglifa, fáraó, írnokok, piramisok, mumifikálás, (házi)rabszolgaság N: Kheopsz, Ehnaton, II. Ramszesz É: Kr. 3000 körül, Kr. e. XIII. század T: Nílus, Alsó- és FelsőEgyiptom, Memphisz, Théba F: monoteizmus, Biblia, hangjelölő írás, babiloni fogság, városállam N: Dávid, Salamon É: Kr. e. X. század, Kr. e. VI. század, Kr. e. 1100 körül T: Palesztina, Fönícia, Tűrosz, Júdea, Izrael, Jeruzsálem
Lényegkiemelés, ok-okozati összefüggések feltárása, a forrás szerzőjének álláspontjának feltárása. Természeti tényezők hatásának vizsgálata. Társadalmi szerkezet ábrázolásának fejlesztése
Összehasonlítás, társadalmi szerkezet rekonstruálása írott forrás alapján. A földrajzi környezet hatásának vizsgálata térkép alapján, különböző tényezők együttes vizsgálata térképen. Irodalmi anyag vizsgálata forrásként.
7. lecke: A Közel-Keletet 9. óra egyesítő birodalmak
A perzsa uralmi rendszer régi és új vonásainak megértése. A perzsa vallás sajátosságainak számbavétele. A keleti civilizáció birodalmakon keresztülívelő folytonosságának felismerése.
F: vallási dualizmus, szatrapia, dareikosz, N: Kűrosz, I. Dareiosz É: Kr. e. 559–331, Kr. e. 525 T: Asszíria, Perzsia, Perszepolisz
Forrásnál a szerző álláspontjának felismerése. Életmód rekonstruálása forrás alapján. A természeti viszonyok hatásainak vizsgálata, folyamatok nyomon követése, ok-okozati összefüggések felismerése térkép alapján.
8. lecke: Dél-Ázsia és a TávolKelet birodalmai
A távoli kultúrák jellegzetes vonásainak megismerése, az eltérő és az azonos vonások megértése. A keleti vallások alapvető vonásainak felismerése, társadalmi szerepük vizsgálata.
F: kaszt, brahmanizmus, buddhizmus, taoizmus N: Buddha, Csin Si Huang-ti, Konfuciusz, Lao-ce É: Kr. e. 2. évezred eleje, Kr. e. VI. század, Kr. e. III. század T: Kína, India, Indus
Mitikus és történelmi elemek szétválasztása a forrásokban. Forrás és ábra összevetése, a mindennapok rekonstruálása. Grafikus ábrázolás gyakorlása. Történelmi analógiák keresése.
10. óra
11. óra 12. óra 13. óra 14–15. óra
Összefoglalás, rendszerezés Ellenőrzés szóban vagy írásban Az ellenőrzés tapasztalatainak feldolgozása A nézőpontok feldolgozására tartalékolt órák
II. Az ókori Hellász
16. óra
9. lecke: A krétai és a mükénéi kultúra
A földrajzi környezet hatásának árnyalt megközelítése. A krétai kultúra közvetítő szerepének és sajátosságainak felismerése. A mükénei kultúra jellegének és szerepének megértése.
17. óra
10. lecke: A polisz születése és a görög gyarmatosítás
A tanulók értsék meg, hogy a poliszok kialakulása több tényezővel magyarázható. A görög gyarmatosítás demográfiai, gazdasági okainak feltárása. A gyarmatosítás hatásainak átlátása.
18. óra
11. lecke: A görögséget összekötő kapocs: a hitvilág
A görög hitvilág sajátosságainak megértése. A vallás szerepe a polisz életében – a szertartások sajátosságai. Az antik sport jellemzői.
19. óra
20. óra
21. óra
12. lecke: A démosz polgárjogi küzdelme Athénban
13. lecke: Egy másik görög út: Spárta
14. lecke: A görög–perzsa háborúk
A társadalmi küzdelmek árnyalt (általánosított, de azért leegyszerűsítésektől mentes) megközelítése. A demokrácia kiteljesedésének főbb állomásai. A demokrácia fogalmának és intézményrendszerének megértése. A Spártáról alkotott kép egyoldalúságának oldása. A spártai társadalom- és államszervezet sajátosságai. A spártai nevelés és életideál jellemzői és azok árnyalt értékelése.
A háború hatalmi és gazdasági okainak megértése. A háború hatásainak átlátása (hadművészet, gazdaság, társadalom).
F: mükénei kultúra, palotagazdaság, mitológia N: Minósz, Homérosz É: Kr. e. XIII. század T: Kréta, Knósszosz, Mükéné, Trója F: polisz, arisztokrácia, démosz, arisztokratikus köztársaság, görög gyarmatosítás, türannisz É: Kr. e. XIII–VIII. század, Kr. e. VIII–VI. század T: Athén, Dardanellák, Boszporusz F: ember alakú istenek, jósda N: Zeusz, Apollón, Héra, Poszeidón É: Kr. e. 776 T: Olümposz, Olümpia, Korinthosz, Delphoi, Délosz F: arkhón, ekklészia, esküdtbíróság, demokrácia, születés és vagyon szerinti jogok, sztratégosz, cserépszavazás N: Drakón, Szolón, Peiszisztratosz, Kleiszthenész É: Kr. e. 621, Kr. e. 594, Kr. e. 508 F: vének tanácsa, vétójog, javaslattevési jog, krüpteia T: Peloponnészosz, Spárta, Taügetosz
F: déloszi szövetség, hoplita N: Miltiadész, Leonidász, Themisztoklész, Ariszteidész, Xerxész É: Kr. e. 490, 480, 478, 492–448 T: Marathón, Thermopülai-szoros, Szalamisz, Plataia
A mítosz és történelmi tények elválasztása, a mítoszok forrásként való felhasználása. Tematikus térképek elemzése. Ok-okozati összefüggések felismerése térkép segítségével. A múlt rekonstruálása képi források segítségével. Mondai és történeti elemek szétválasztása. Ok-okozati összefüggések feltárása szöveges forrás és ábra segítségével. Különböző tényezők egymásra hatásának vizsgálata. Folyamatábrázolás, a múlt rekonstruálása. A múlt rekonstruálása írott szöveg, ábra és kép összevetésével. Alaprajz és rekonstrukció összevetése. A múlt rekonstruálása képi források és analógiák segítségével. A szerző álláspontjának feltárása forrásból. Írott szöveg és ábra összevetése. Folyamatok ábrázolása szöveges forrás alapján. Társadalmi szerkezet és állami felépítés ábrázolása szöveges forrás alapján. A szembenálló felek érdekeinek és elveinek képviselete vitában. A szerző álláspontjának feltárása. A múlt rekonstruálása, korrajz készítése szöveges és képi források segítségével. Lényegkiemelés, történelmi folyamat követése. Társadalmi és állami felépítések összevetése, az eltérések okainak feltárása. Eltérő jelenségek összevetése a térképen, írott szöveg és térképvázlat öszszevetése. A szerző álláspontjának feltárása. A személyiség szerepének elemzése történelmi eseményeknél. Írott szöveg és ábra összevetése.
22. óra
23. óra
24. óra
F: demokrácia, napidíj, sorsolás, szavazás, demagógia, peloponnészoszi háború, zsoldos N: Periklész É: Kr. e. 431–404 T: Szürakuszai, Thébai
Térképvázlat és rekonstrukciós rajz összehasonlítása. A szerző álláspontjának feltárása, írott forrás és térképvázlat összevetése. Megadott szöveg alapján térképvázlat elkészítése. Különböző típusú folyamatok egymásra hatásának vizsgálata.
15. lecke: Az athéni demokrácia fénykora és hanyatlása
A demokrácia működésének, belső ellentmondásainak vizsgálata. A gazdasági, társadalmi és politikai tényezők közötti összefüggések megértése.
16. lecke: Görög hétköznapok és művészetek
A görögök mindennapjait meghatározó tényezők megismerése. A görög ünnepek jellegének és szerepének megértése. A görög művészetek sajátosságainak felismerése.
F: dór, ión, korinthoszi oszloprend, görög színház N: Pheidiász, Dionüszosz É: Kr. e. VI. század
Lényegkiemelés, a szerző álláspontjának feltárása, a szerzőt befolyásoló tényezők feltárása. Térképes ábrázolás sajátosságainak felismerése. Építészeti stílusjegyek felismerése rajz és leírás alapján.
17. lecke: A görög tudomány kezdetei
A tudományok megszületéséhez vezető okok feltárása. A görög filozófia irányzatainak felvillantása, főbb képviselőinek megismerése. A görög történetírás fejlődésének nyomon követése.
F: filozófia, szofisták, ideák, idealizmus N: Hérodotosz, Thuküdidész, Thalész, Herakleitosz, Szókratész, Platón, Arisztotelész É: Kr. e. VI. század
Forrás tartalmának ismertetése a tanuló saját szavaival. A szerző álláspontjának és a szerzőt befolyásoló tényezőknek a feltárása. Ábra készítése szöveges forrás alapján. Államfelépítés ismertetése táblázat segítségével.
A személyiség szerepének F: hellenizmus, falanx felismerése a történelemN: II. Philipposz, Démoszben. A hadászat és a hadve- thenész, Nagy Sándor 25. zér mentalitása közötti ösz- É: 336–323 óra szefüggés átlátása. T: Makedónia, Khaironeia, A hatalmi politika eszközAlexandria, Isszosz, Gatárának megismerése. ugamela A hellenisztikus államokat közös jellegzetességeinek felismerése. F: Ptolemaidák, SzeleukiA hellenisztikus társada19. lecke: dák, Antigonidák, Musze26. lom sajátosságainak megA hellenizion, misztériumvallások óra értése. mus kora N: Ptolemaiosz A hellenisztikus művészeÉ: Kr. e. III-I. század tek és tudományok hagyományos és újszerű vonásainak felismerése. 27. óra Összefoglalás, rendszerezés 28. óra Ellenőrzés szóban vagy írásban 29. óra Az ellenőrzés tapasztalatainak feldolgozása 30-31. óra A nézőpontok feldolgozására tartalékolt órák 18. lecke: A Kelet meghódítása – Nagy Sándor
A szerző álláspontjának feltárása. Személyiségjegyek megállapítása írott és képi forrásokból. Folyamat nyomon követése térképen. Vita történelmi személyiségről, problémáról.
Műalkotások stílusjegyeinek felismerése. A mindennapi élet rekonstruálása források alapján. Szöveg alapján sematikus társadalomkép megrajzolása.
III. Az ókori Róma
32. óra
20. lecke: Róma története a kezdetektől a köztársaság koráig
33. óra
21. lecke: A plebejusok polgárjogi küzdelme és Itália meghódítása
34. óra
35. óra
36. óra
22. lecke: A köztársaság válsága
23. lecke: Az egyeduralomhoz vezető út
24. lecke: Az egyeduralom kialakulása
A természeti környezet történelemformáló hatásainak megértése. A kultúrák egymásra hatásának sokrétű megközelítése. A királyság kori társadalom és állam felépítésének feltárása. A köztársasági államszervezet felépítésének és működésének megértése. A társadalmi ellentétek árnyalt megközelítése. Patríciusok és plebejusok küzdelmének felvázolása. A hódítások és a társadalmi változások kapcsolatának feltárása. A hódítások területi és gazdasági következményei. A hódítások társadalmi és politikai következményeinek megértése. A személyiségek szerepének feltárása. A polgárháború sajátosságainak megállapítása. A hadseregreform pozitív és negatív hatásainak megértése. A hatalomért folytatott küzdelem valós és kimondott céljainak feltárása. A rabszolgaság és a rabszolgafelkelések jelentőségének árnyalt bemutatása a római történelemben. Az egyeduralom kialakulásához vezető tényezők feltárása. Annak vizsgálata, hogy a társadalom milyen körülmények között utasítja el, és mikor fogadja el az egyeduralmat. A principátus rendszerének, „működésének” feltárása.
F: patrícius, plebejus, cliens, etruszkok, senatus, latin ábécé, consul, diktátor É: Kr. e. 753, Kr. e. 510 T: Róma, Etrúria, Veii
A földrajzi tényezők felismerése térképen, hatásainak vizsgálata, a folyamat nyomon követése Forrás alapján ábra készítése. A múlt mindennapjainak feltárása.
F: néptribunus, censor, nobiltias, provincia É: Kr. 494, Kr. e. 443, Kr. e. 367, Kr. e. 326, Kr. e. 287 T: Capua, Latium, Tarentum
Ok-okozati összefüggések feltárása eseményeknél, folyamatoknál. Társadalom és államszervezet működésének grafikus ábrázolása. A múlt jellegzetességeinek rekonstruálása kép és szöveg alapján. Folyamatok nyomon követése térképen, a földrajzi tényezők hatásának vizsgálata.
F: provincia, szenátori rend, lovagrend, néppárt, légió, szövetségesek N: Gracchus testvérek, É: Kr. e. 264-241, Kr. e. 218-201, Kr. e. 168, Kr. e. 133 T: Karthágó, Cannae, Záma, Püdna
Írott forrás és térkép megfeleltetése, lényegkiemelés, szemlélet rekonstruálása. Probléma-felismerés. Ok-okozati összefüggések feltárása, jelenségek felismerése és jellemzése.
F: proscriptio, gladiátor, veterán N: Marius, Sulla, Spartacus, Crassus, Pompeius É: Kr. e. 79, Kr. e. 73–71 T: Capua, Vezúv, Brundisium b
A személyiség történelmi szerepének feltárása. A szerző álláspontjának feltárása forrásból. Folyamat nyomon követése térképen. Társadalmi és politikai folyamatok grafikus ábrázolása.
F: triumvirátus N: Cicero, Caesar, Antonius, Lepidus, Augustus, Kleopátra É: Kr. e. 60, Kr. e. 48, Kr. e. 44, Kr. e. 43, Kr. e. 31 T: Hispania, Gallia, Rubicon, Pharszalosz, Philippi, Actium
A személyiség történelmi szerepének feltárása és megvitatása. Egy történelmi korszak mentalitásának rekonstruálása. Forrás és térképvázlat megfeleltetése. Az állam működésének grafikus ábrázolása. Történelmi személyiség a kortársak és az utókor szemében.
37. óra
38. óra
39. óra
40. óra
41. óra
42. óra
25. lecke: Augustus önéletrajza
26. lecke: Római hétköznapok, ünnepek
27. lecke: A császárság első századai
28. lecke: A válság százada, a dominátus kialakulása
A principátus szervezeti működésének és „lélektanának” megértése. A demagógia tettenérése és vizsgálata. Az egyeduralom leplezésének finom és durvább módszerei. A rómaiak hétköznapjainak és ünnepeiknek felelevenítése. A környezet és az ember, a társadalom és az ember viszonyának feltárása. A rómaiak mindennapi életének összevetése mai életvitellel. A sászárság első századainak politikai rendszere. Gazdasági fejlődés és politikai stabilitás kapcsolata. A császári szeszély és a tömegek viszonyának elemzése. A birodalom területi növekedésének elemzése. A gazdasági válság és az erre adott politikai válaszok vizsgálata. A dominátus államrendszerének megértése. A válság és a hitélet kapcsolata.
29. lecke: A kereszténység születése
A hellenizmus világának felidézése. A zsidóság megváltozott helyzetének megismerése. A kereszténység főbb hittételeinek megértése, és a kersztény egyház kialakulásának nyomon követése.
30. lecke: A Római Birodalom szétesése
Üldözött vallásból uralkodó vallás: a kereszténység története a késő császárkorban. A kereszténység szerepe a Római Birodalom fennmaradásában. Gazdasági és társadalmi változások áttekintése.
F: principátus, Pax Romana, természetes határok, imperátor
Lényegkiemelés, a szerző álláspontjának vizsgálata. Problémafelvetés, ok-okozati összefüggések vizsgálata. „Elhallgatások”+ megkeresése forrásban. Történelmi személyiség a kortársaknál és az utókor szemében
F: átrium, amfiteátrum, cirkusz N: ifj. Plinius É: Kr. e. 79 T: Vezúv
Lényegkiemelés, összehasonlítás, írott szöveg, alaprajz és rekonstrukciós rajz összevetése. Egy történelmi korszak mentalitásának rekonstruálása. A mindennapok rekonstruálása építészeti stílusjegyek felismerése.
Lényegkiemelés, ok-okozati összeF: limes, Antoninusok, fis- függések vizsgálata, a szerző álláscus, romanizáció, germánok pontjának feltárása. N: Traianus, Hadrianus, Folyamatok nyomon követése térkéMarcus Aurelius pen. É: Kr. e. I–II. század Történelmi analógiák keresése. T: Dacia, Pannónia A személyiség szerepének különböző nézőpontú bemutatása F: colonus, dominátus, latifundium, tetrarchia, misztériumvallások N: Caracalla, Aurelianus, Diocletianus, Mithrasz, Ízisz É: 212, 270–275, 284–305 F: zsinagóga, diaszpóra, apostol, egyház, püspök, zsinat, szekta, esszénusok, evangélium, presbiter, metropolita N: Názáreti Jézus, Pál, Pontius Pilátus É: Kr. u. 26–36 T: Antiochia F: népvándorlás, Szentháromság, ariánusok N: Constantinus, Attila, Theodosius É: 313, 325, 375, 391, 395, 476 T: Konstantinápoly, Catalaunum, Nicea
Térképvázlat és szöveg egybevetése. Államszervezet grafikus ábrázolásának vizsgálata. Különböző grafikus módszerek összevetése. Szerző álláspontjának feltárása. Stílusfelismerés, jelképek elemzése. Lényegkiemelés, összehasonlítás, forrás és tankönyvi szöveg összevetése. Folyamatok felismerése térkép segítségével. Írott szöveg stílusjegyeinek felismerése.
Ok-okozati összefüggések feltárása. A szerző álláspontjának feltárása forrásból. Időbeni változások nyomon követése történelmi térképen.
Pannónia és Dacia geopolitikai és gazdasági helyzeté31. lecke: F: provincia, romanizáció, nek megértése. A Kárpátdákok 43. A romanizáció sikereinek medence a É: Kr. e. 9 óra és korlátainak átlátása a két római korT: Savaria, Aquincum, Soprovinciában. ban phianae, Napoca Magyarország római kori emlékeinek összegyűjtése. 44. óra Összefoglalás, rendszerezés 45. óra Ellenőrzés szóban vagy írásban 46. óra Az ellenőrzés tapasztalatainak feldolgozása 47–48. óra A nézőpontok feldolgozására tartalékolt órák
49. óra
32. lecke: Új királyságok a Nyugatrómai Birodalom romjain
50. óra
33. lecke: A pápaság és a Nyugat államai
51. óra
52. óra
34. lecke: A fellendülés kezdete Nyugaton
35. lecke: Bizánc és a szláv népek
IV. A kora középkor F: kancellária, gróf, grófA germán és a római világ ság, őrgrófság, avarok egymásra hatásának megérN: Klodvig, Martell Kátése. roly, Kis Pippin, Nagy KáKora középkori állammoroly, Karolingok dell megalkotása a frank álÉ: 732, 800, 843 lam felépítését általánosítáT: Poitiers, Aachen, Lomsával. bardia, Verdun A nyugati és a keleti kereszténység hasonló és elF: ortodox egyház, római térő vonásai. katolikus egyház, pápa, A kereszténység terjedésészerzetes, kolostor, bencés nek összetevői, a pápaság rend, egyházszakadás felemelkedésének okai. (szkizma) A szerzetesrendek kulturáN: Szent Benedek, lis és gazdasági szerepének I. (Nagy) Ottó felismerése. É: 529, 751, 962, 1054, A Német-római Birodalom T: Egyházi Állam, Monte létrejöttének következméCassino nyei. A gazdasági hanyatlás és fellendülés természeti, poF: hűbérbirtok, jobbágy, litikai és társadalmi okairobot, allódium, telek, nak áttekintése. nyomásos gazdálkodás, neAz új társadalmi csoportok hézeke, ugar, feudum, vajellemzői, az uradalom, a zallus hűbériség, a jobbágytelek fogalmának megértése. A Kelet további virágzásának értelmezése. F: Corpus Juris Civilis, ciA bizánci fejlődés sajátosrill ábécé ságai. N: Justinianus, Piast, PřA szláv népvándorlás közemysl, Cirill, Metód, Kijev vetkezményeinek megértéÉ: 527–565, 740, 1025 se. T: Csehország, LengyelorA szláv államok közötti haszág, Gniezno, Kijev sonlóságok és különbségek áttekintése.
Folyamatok felismerése, korrajz készítése források alapján. Ok-okozati összefüggések, folyamatok nyomon követése térképeken. Különböző tényezők együttes vizsgálata. Stílusjegyek felismerése, a mindennapi élet tanulmányozása.
A szerző véleményének vizsgálata forrás alapján. Lényegkiemelés, korrajz elkészítése. Ok-okozati összefüggések feltárása a térképpel Stílusjegyek felismerése, korkép megrajzolása.
Lényegkiemelés, vélemények értelmezése, életmód rekonstruálása. Események nyomon követése történelmi térképen. Államfelépítés ábrázolása grafikusan.
Történelmi folyamatok felismerése, lényegkiemelés, s mindezekről leírás készítése. Folyamatok nyomon követése, térbeli összefüggések felismerése. Különböző módszerrel készült ábrák összevetése. Történelmi alternatívák felismerése. Történelmi folyamatok, ok-okozati összefüggések grafikus ábrázolása. Ez jelenség különböző összetevőinek vizsgálata térképen, a történeti-földrajzi régiók sajátosságainak feltárása. A szerző nézőpontjának feltárása forrásból.
Az iszlám alapvető tanításainak és szervezetének F: iszlám, Korán, próféta, 36. lecke: megértése. kalifa, hidzsra, dzsihád Az iszlám Az iszlám szerepe az arab 53. N: Mohamed, Allah megjelené- hódításokban. óra É: 622, 711, 732 se és térhó- Az iszlám, a Közel-Kelet T: Arábia, Mekka, Medina, dítása gazdasági fejlettsége és az Córdoba, Bagdad arab kultúra közötti kapcsolat felvázolása. 54. óra Összefoglalás, rendszerezés 55. óra Ellenőrzés szóban vagy írásban 56. óra Az ellenőrzés tapasztalatainak feldolgozása 57–58. óra A nézőpontok feldolgozására tartalékolt órák
Lényegkiemelés, összehasonlítás, történelmi analógiák keresése. Jelenségek grafikus ábrázolása. Régiók sajátosságainak megállapítása, több tényező egymásra hatásának leolvasása térképről. Kultúrák egymásra hatásának vizsgálata szöveges és képi források segítségével.
59. óra
37. lecke: A magyar őstörténet kérdései
60. óra
38. lecke: Népünk vándorlása a pusztán
61. óra
62. óra
39. lecke: A honfoglalás
40. lecke: A letelepedéstől az államalapításig
V. A magyarság története az államalapításig Tárgyi, írásos és néprajzi források összevetése. A nép, anyanyelv, nemzet A szerző álláspontjának felismerése, fogalmának megalapozása. F: nép, nemzet, nyelvcsacéljainak feltárása, források és hipotéAz őstörténeti kutatás nelád, rokonság, finnugor zisek kapcsolatának feltárása. hézségeinek megértése. N: Körösi Csoma Sándor Szöveg és ábra összevetése, történelA nyelvészet és a régészet T: Kelet-Európa, sztyeppmi folyamat ábrázolása. különböző megközelítései- övezet Kronológiák készítése különböző nek belátása. szempontok alapján. Vélemények árnyalt megfogalmazása, történeti viták elemzése. A földrajzi környezet történelmi szeA magyarság kialakulásárepének árnyalt megértése. Lényegkinak felvázolása, a bizonyta- F: nomadizmus, kettős feemelés, népességszámra vonatkozó lansági tényezők megisme- jedelemség, nemzetség, becslések végzése más adatok alapján. rése. törzs Művészi feldolgozások és források Más népeknél létezett haN: Álmos, Árpád összevetése. sonló folyamatok vázlatos É: Kr. e. 500–Kr. u. 500 Történelmi folyamatok követése, küismerete. T: Nyugat-Szibéria, lönböző tényezők hatásának összehaA vándorlás állomásainak, Magna Hungaria, Levésonlítása térkép alapján. főbb jellegzetességeinek a dia, Etelköz Életmód rekonstruálása képi források megismerése. segítségével.
A Kárpát-medence honfoglalás előtti történetének vázlatos ismerete. A honfoglalás jelentőségének felismerése. A honfoglalással kapcsolatos viták ismerete.
F: székelyek, kettős honfoglalás, besenyők É: 862, 896, 900, 907 T: Vereckei-hágó, Alföld, Felvidék, Erdély, Pozsony
Térképmunka: különböző tényezők összhatásának felismerése, folyamatok leolvasása, következtetés a természeti viszonyokra. A szerző álláspontja, a szerző és témája közötti időbeli távolság következményeinek vizsgálata Tárgyi emlékek összehasonlítása, az életmód rekonstruálása képi források segítségével
A kalandozások szerepének megértése. A „pusztulás vagy életben maradás” problémakörének átlátása. A társadalmi változások irányának felvázolása. Géza és István államszervező munkájának megértése.
F: kalandozások, szeniorátus, vármegye, ispán, tized N: Géza fejedelem, Szent István, Koppány, Imre herceg, Szent Gellért É: 955, 973, 997–1000– 1038 T: Augsburg, Pannonhalma, Esztergom, Pécsvárad, Székesfehérvár
Szerző álláspontjának megértése forrásból. A harcmodor és a mentalitás rekonstruálása források alapján. Lényegkiemelés, eltérő korok véleményének felismerése. Rendszerek és folyamatok grafikus ábrázolása. A múlt rekonstruálása képi források segítségével. Térképmunka: különböző tényezők összevetése, ok-okozati összefüggések felismerése.
63. óra 64. óra 65. óra 66–67. óra
Összefoglalás, rendszerezés Ellenőrzés szóban vagy írásban Az ellenőrzés tapasztalatainak feldolgozása A nézőpontok feldolgozására tartalékolt órák
68–69. óra
Tematikus ismétlés
71–71. óra
Tematikus ismétlés
72–73. óra
Tematikus ismétlés
74–75. óra
Tematikus ismétlés
VI. Év végi ismétlés, rendszerezés, összefoglalás Különböző tényezők összhatásának A különböző történelmi korok főbb sajátosságainak kifelismerése térképen, ábrán. emelése és áttekintése. Folyamatok leolvasása ábrákról. Áttekintő grafikus táblázat elveinek kidolgozása. Történelmi analógiák felismerése és Az egyes korok főbb jellemzőinek táblázatba rendezése. rendszerezése. Grafikus ábrázolás. Az ókori és a kora középkori társadalmak és államok felFolyamatok leolvasása ábrákról. építésének (szervezetének) áttekintése. Történelmi analógiák felismerése és A változások irányának felismerése. rendszerezése. A változások főbb jellemzőinek áttekintése. Grafikus ábrázolások tanulmányozása Társadalom- és államelméleti fogalmak tisztázása, a félre- és ilyenek készítése. értések feltárása. Fogalmi rendszerek gyakorlása. Az őskori kultikus élet és az ókorban megismert vallások Történelmi analógiák felismerése és áttekintése. rendszerezése. A kulturális, gazdasági és politikai tényezők összegező Grafikus ábrázolások tanulmányozása feltárása. és készítése. A vallástörténeti fogalmak áttekintése, tisztázása, a félreÖsszehasonlító szövegelemzés. értések feltárása. Fogalmi rendszerek gyakorlása. Az őskor, az ókor és a kora középkor gazdasági életének Történelmi analógiák felismerése és áttekintése. rendszerezése. A gazdasági életet befolyásoló tényezők összehasonlító Grafikus ábrázolások tanulmányozása vizsgálata. és ilyenek készítése. A gazdasági élet területeinek áttekintése régiónként és a Gazdasági folyamatok térképi ábrázotárgyalt időszakban . lásának elemzése. A gazdaságtörténeti fogalmak áttekintése, tisztázása, a félFogalmi rendszerek gyakorlása reértések feltárása.
