MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR ENERGIA- ÉS MINŐSÉGÜGYI INTÉZET TÜZELÉSTANI ÉS HŐENERGIA INTÉZETI TANSZÉK
DIPLOMAMUNKA
A magyarországi hő- és villamos energia ellátás jellemzői, energiastratégiai elvárásai a következő évtizedekre
Készítette: Márkuly Adrienn MSc. kohómérnök hallgató
Konzulens: Dr. Szemmelveisz Tamásné, egyetemi docens
Miskolc, 2014. május 19. 0
Tartalom 1
BEVEZETÉS .................................................................................................................................. 3
2
KITEKINTÉS A HAZAI VILLAMOS- ÉS HŐENERGIA HELYZETRE ................................... 4 2.1
Kitekintés a hazai villamos energia helyzetre ......................................................................... 4
2.2
Kitekintés a hazai hőenergia helyzetre .................................................................................... 5
3 A HAZAI HŐ- ÉS VILLAMOS ENERGIA ELLÁTÁSI RENDSZERRŐL ÁLTALÁNOSSÁGBAN .................................................................................................................... 6 3.1
A villamos energia elosztói rendszere ..................................................................................... 6
3.2
A hőenergia elosztói rendszere ............................................................................................... 7
4 MAGYARORSZÁG HELYZETE A VILÁG VEZETŐ ENERGIATERMELŐ ÉS FELHASZNÁLÓ ORSZÁGAIHOZ KÉPEST ................................................................................. 11 4.1
Magyarország helyzete a világ 10 vezető villamos energiatermelő országához viszonyítva 11
4.2 Megújuló energiahordozókból termelt villamos energia részaránya Magyarországon a világ 10 vezető megújuló energiahordozóból termelő országéhoz képest ............................................. 14 4.3 Magyarország helyzete a világ 10 vezető villamos energia fogyasztó országához, közte az Európai Unióhoz viszonyítva ................................................................................................... 18 5
MAGYARORSZÁG VILLAMOS ENERGIA GAZDÁLKODÁSÁNAK HELYZETE ............. 21 5.1
Országos nettó villamos energia fogyasztás az elmúlt évtizedben hazánkban ...................... 21
5.2
Az erőművek primer energiafelhasználása az összes belföldi energiafelhasználásból ......... 22
5.3
Hazai erőművek primer energiahordozó felhasználásának szerkezete az elmúlt évtizedben 24
5.4
Nettó villamos energia felhasználás gazdasági ágazatonként az elmúlt évtizedben hazánkban ............................................................................................................................................... 26
5.5
Magyarország villamos energia export/import alakulása ...................................................... 28
5.6
A hazai mérlegkörök számának alakulása............................................................................. 30
5.7
A hazai villamos hálózatok nyomvonalainak alakulása az elmúlt évtizedben hazánkban .... 31
5.8
Az elmúlt évtized villamos energia ÁFA-s átlagárainak alakulása hazánkban .................... 32
5.9 A lakossági fogyasztók számára értékesített villamos energia ÁFA-s átlagárainak alakulása az Európai Unió tagországaiban 2012-ben ................................................................................... 34 5.10 A villamosenergia- ipari társaságoknál dolgozók számának alakulása az elmúlt évtizedben hazánkban ................................................................................................................................. 36 1
6 MAGYARORSZÁG VILLAMOSENERGIA- HELYZETE A SZOMSZÉDOS ORSZÁGOK HELYZETÉHEZ KÉPEST ............................................................................................................... 37 6.1 A Magyarországon megtermelt éves villamos energia átlagmennyisége a szomszédos országokéhoz viszonyítva ......................................................................................................... 37 6.2 A Magyarországon felhasznált éves villamos energia átlagmennyisége a szomszédos országokéhoz viszonyítva ......................................................................................................... 38 6.3 A Magyarországon megtermelt és felhasznált éves villamos energia átlagmennyisége a szomszédos országokéhoz viszonyítva..................................................................................... 39 6.4 Hazánk és a velünk szomszédos ENTSO-E tagországok nettó villamosenergia- termelésének és fogyasztásának alakulása 2011-ben ..................................................................................... 41 7
MAGYARORSZÁG HŐENERGIA ELLÁTÁSÁNAK HELYZETE ......................................... 43 7.1
A magyarországi hőenergia szolgáltatáshoz értékesített földgáz átlagárak .......................... 43
7.2
Hazánkban értékesített hő mennyisége fogyasztók szerint ................................................... 46
7.3
A hőenergia értékesítési ára hazánkban ................................................................................ 47
8 ENERGIASTRATÉGIA A HŐ- ÉS VILLAMOS ENERGIA TERMELÉS ÉS FELHASZNÁLÁS HATÉKONYSÁGÁNAK NÖVELÉSÉRE ...................................................................................... 49 8.1
Villamos energia stratégia ..................................................................................................... 54
8.2
Hőenergia stratégia ................................................................................................................ 56
9
ÖSSZEGZÉS................................................................................................................................. 60
10
IRODALOMJEGYZÉK ............................................................................................................... 61
11
KÖSZÖNETNYÍLVÁNÍTÁS ...................................................................................................... 63
2
1
BEVEZETÉS A villamos energia a legfontosabb másodlagos energiahordozó, az ipar és a lakosság
számára nélkülözhetetlen. Berendezéseink legnagyobb része villamos energiával működik, vagy ennek felhasználása mellett tud csak üzemelni, ezért az előállítása és a fogyasztókhoz való eljuttatása fontos feladat. Mindemellett kapcsoltan hőenergia is előállítható belőle. A hőenergia fontos a lakások fűtésére és az ipari folyamatok hőszükségleteinek fedezésére, legnagyobb részét földgázból állítjuk elő. Magyarországon a földgáz termelése kb. 3 milliárd m3/év, míg a földgáz fogyasztás mintegy 10 milliárd m3/év, tehát 7 milliárd m3 az import évente. Ez erős importfüggőséget jelent. A földgázimport legnagyobb része orosz eredetű [1], emellett az ausztriai Baumgartenből érkező HAG vezetéken a Gaz de France-tól és az E.ON Ruhrgas-tól vásárolt földgáz nagy része is molekulárisan orosz eredetű. A földgázt a legnemesebb tüzelőként tartjuk számon, mivel nagyon jól szabályozható a tüzelése, könnyen szállítható, viszonylag könnyen felszínre hozható és jelentős mennyiségű káros anyagot sem tartalmaz, ára viszont egyre emelkedik, ezért helyettesítése stratégiai fontosságú feladat, amely történhet megújuló energiahordozókkal, ezek közül is leginkább a biogáz jelentősége kiemelendő. A földgáz import tehát azért jelentős, mert a legnagyobb mértékben a lakosság hasznosítja lakások fűtésére. Dolgozatomban a magyarországi hő- és villamos energia helyzetre vonatkozóan a rendelkezésemre
álló
statisztikai
adatokból
kimutatásokat
készítettem
termelésről,
fogyasztásról, szolgáltatás tarifákról, illetve hazánk helyzetéről a világ vezető energia nagyhatalmaihoz és szomszédos országainkhoz képest. Végül a jövőre vonatkozó terveket tárgyalom, melyhez kiváló alappal szolgált a kormány által megalkotott Nemzeti Energiastratégia .
3
2
KITEKINTÉS A HAZAI VILLAMOS- ÉS HŐENERGIA HELYZETRE
2.1 Kitekintés a hazai villamos energia helyzetre Az atomenergia részaránya igen meghatározó a villamos energia ellátásának tekintetében, emellett azonban főképp már elavult és alacsony hatásfokú erőművek látják el a fogyasztókat. Jelenleg a gazdaságilag nem kifizetődő, fosszilis energiahordozókat felhasználó erőművi blokkok végzik a szabályozást. Az elkövetkező pár évben bekövetkezhet egy olyan helyzet, hogy a kapacitás kiesések tartalékok hiányában kezelhetetlenné válnak. Az egységes európai vilamosenergia- piac segíthet az ellátási zavarok kivédésében határkeresztező kapacitásokkal, illetve a napi és a napon belüli piacok összekapcsolásával. A belföldi helyzet és a nagykereskedelmi piaci verseny hiánya nem kényszeríti hazánkat folyamatos technológiai fejlesztésekre, ezért az erőművek többsége elavult, primer energiahordozó felhasználásuk, előmunka igényük és környezetszennyezésük nagyobb az európai szintnél. A meglévő széntüzelésű erőművek jelentős szerepet játszanak a villamos energia termelésben, viszont nem felelnek meg a mai követelményeknek, mert a tervezett élettartamukat jelentősen meghaladó életkorúak, nagy a CO2 kibocsátásuk, hatásfokuk és környezetvédelmi paramétereik nem megfelelőek, emellett számos erőművi blokk teljesítménye is elmarad a versenyképes szinttől. Nemzetközi összehasonlításban erőműveink tehát néhány kivételtől eltekintve (pl. Paksi Atomerőmű) nem versenyképesek, mivel változó költségük és fix költségeik is nagyobbak a mértékadó értéknél. A Paksi Atomerőmű Zrt. meghatározó szerepet tölt be mind a villamosenergiatermelésben, mind a magyar nemzetgazdaságban, ezt igazolja az is, hogy az 1-es blokk üzemidejét 20 évvel meghosszabbították. Hazánkban a legalcsonyabb értékesítési áron termelő egység, tehát hosszútávon versenyképes áron biztosít villamos energiát, emellett pedig a CO2 kibocsátás csökkentésének hatékony eszköze. Biztonsági rendszerét és működését szigorú kereteken belül rendszeresen ellenőrzik hazai és nemzetközi szervek egyaránt, ennek és az 1990-es években végrehajtott fejlesztéseknek köszönhető, hogy nemzetközi szinten is az egyik legbiztonságosabb erőműnek számít.
4
Napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt fektetünk arra, hogy a villamos energiát nagyobb mértékben megújuló energiahordozókból termeljük, azonban ez még csak kis mértékben valósult meg. Jelenleg a megújuló energiaforrások elterjedt használatának az az akadálya, hogy, a villamos energia hálózat valós idejű szabályozhatósága nem megfelelő, illetve sok a termelőket érintő, nem összehangolt engedélyezési rendszer.
2.2 Kitekintés a hazai hőenergia helyzetre Hazánkban a felhasznált összes energia 40%-a az épületekben kerül felhasználásra, ennek kb. kétharmadát pedig a hűtés vagy a fűtés teszi ki. A lakások és a középületek 70%-a nem felel meg a mai műszaki, illetve hőtechnikai követelményeknek. Magyarország az Európai Unió 27 tagállamából az unió átlagához viszonyított lakossági energiafogyasztást tekintve a 10 legtöbb hőenergiát felhasználó ország között van. Az elmúlt években végrehajtott lakossági energiahatékonysági programoknak köszönhetően javult a helyzet, azonban pontos adatok nincsenek, mert nincs olyan monitoring rendszer, amely a megvalósult projektek hatását követné nyomon. A háztartási energiafelhasználásnak megközelítőleg 80%- a hőcélú felhasználás, például fűtés vagy melegvíz használat, amelyek közösségi távhő rendszereken keresztül,
vagy vezetékes
földgázzal
üzemelő
egyéni
fűtőkészülékekkel
kerülnek
kiszolgálásra. Télen a leginkább fűtési célú földgáz felhasználás nagy mértéke speciális szabályozási és ellátásbiztonsági kérdéseket vet fel. Egy olyan energiatakarékossági program, amely sok háztartásra kiterjed és az épületszigetelést, illetve a hatékonyság javítását célozná meg kiegészítve a megújuló energiaforrások használatára való áttéréssel, sokat lendíthetne a helyzeten. Jelenleg a hazai lakások kb. 15%- a távhő rendszerhez kapcsolódik, ezek legnagyobb része ipari technológiával épült. A geotermikus energiával fűtött lakások száma mindössze
6000-
re
tehető,
míg
a
megújuló
energia
részaránya
a
lakossági
energiafelhasználásban nehezen meghatározható, tekintettel a tűzifa különböző, nem nyomon követhető beszerzése és felhasználása miatt.
5
3
A HAZAI HŐ- ÉS VILLAMOS ENERGIA ELLÁTÁSI RENDSZERRŐL ÁLTALÁNOSSÁGBAN Ahhoz, hogy a termelt hő- és villamos energia a fogyasztókhoz eljuthasson nem elég csak
a hálózati rendszert kialakítani és vezetékekkel összekötni a termelő egységeket a felhasználókkal. Számos szabályozás van arra, hogy milyen módon, milyen tarifákkal, melyik szolgáltató egység mely fogyasztók részére irányítja az energiát. Ebben a fejezetben a magyarországi elosztói rendszert, azon belül is a legfontosabb szolgáltató egységeket mutatom be.
3.1
A villamos energia elosztói rendszere A vezetékes villamos energiához nem közvetlenül a termelőktől jutnak hozzá a
fogyasztók, hanem elosztókon illetve szolgáltatókon keresztül. Magyarországon ezek a szolgáltatói egységek a következők: - Átviteli rendszerirányító: A villamos energia-rendszer üzemének tervezését, irányítását Magyarországon egy a termelőktől, kereskedőktől, fogyasztóktól független szakmai szervezet a Magyar Villamos Energiaipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. végzi. Feladata a rendszerszintű operatív üzemirányítás, forrástervezés, hálózati üzemelőkészítés, villamos energia elszámolás, a rendszerszintű szolgáltatások és a hálózathoz való szabad hozzáférés biztosítása. - Villamosenergia - termelői engedélyesek: Akik villamos energia termelői működési engedéllyel vagy kiserőművi összevont engedéllyel rendelkeznek. Hazánkban az alábbiak: 1. táblázat: Hazánk villamos energia termelői engedélyesei [2] Bakonyi Erőmű Zrt.
MVM GTER Gázturbinás Erőmű Zrt. Lőrinci
Debreceni Kombinált Ciklusú Erőmű Kft.
MVM GTER Gázturbinás Erőmű Zrt. Sajószöged
Dunamenti Erőmű Kft.
MVM GTER Gázturbinás Erőmű Zrt. Litér
ISD POWER Energiatermelő és Szolgáltató Kft.
Paksi Atomerőmű Zrt.
Mátrai Erőmű Zrt.
Pannon Hőerőmű Energiatermelő Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. 6
BVMT Bakonyi Villamos Művek Termelő Kft.
Vértesi Erőmű Zrt.
E.ON Erőművek Kft
- Elosztói Engedélyesek: A Magyar Energia Hivatal által kiadott engedély alapján szolgáltatási jogkörrel és kötelezettséggel felruházott jogi közeg, aki a hálózatok fejlesztését, üzemeltetését, karbantartását és a villamos energia elosztását végzi. Az Elosztói engedélyesek feladata a villamos energia előírt minőségben történő eljuttatása a fogyasztók csatlakozási pontjára. Az átadott energia méréséért szintén az elosztói engedélyesek a felelősek. Az elosztói engedélyesek a közcélú villamos hálózatokon keresztül hatóságilag meghatározott díjak fejében szállítják el a vásárolt villamos energiát a fogyasztók csatlakozási pontjára. Hazánk elosztói engedélyesei: 2. táblázat: Hazánk elosztó engedélyesei [2] E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt.
EDF Démász Hálózati Elosztó Kft.
E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt.
ELMŰ Hálózati Kft.
E.ON Tiszántúli Áramhálózat Zrt.
ÉMÁSZ Hálózati Kft.
- Egyetemes szolgáltatói engedélyesek: Adott szolgáltatási területen - melyet működési engedélyben határoztak meg - végezhet egyetemes szolgáltatást. Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókat látja el. 3. táblázat: Hazánk egyetemes szolgáltatói engedélyesei [2] EDF DÉMÁSZ Zrt.
ELMŰ Nyrt.
ÉMÁSZ Nyrt.
E.ON Energiaszolgáltató Kft.
3.2
A hőenergia elosztói rendszere Hasonló a helyzet a hőenergia fogyasztókhoz való eljuttatásánál is, hiszen ott sem
közvetlen a kapcsolat a termelők és a fogyasztók között szintén vezetékes energiahordozó lévén. Magyarországon az alábbi távhő termelő (4. táblázat) és szolgáltató egységek (5. táblázat) működnek: 7
4. táblázat: Hazánk távhőtermelő egységei [2] ALFA-NOVA Kft.
Komlói Fűtőerőmű Zrt.
ALKALOIDA Vegyészeti Gyár Kft.
LUFERRO Kft.
Alpiq Csepel Kft.
MESZ Mosonmagyaróvár Energia Szolgáltató Kft.
Baja Energetika Kft.
MIFŰ Miskolci Fűtőerőmű kft.
Bajatechnik Kft.
Mohács-Hő Kft.
Bakonyi Erőmű Zrt.
Mórhő Kft.
Budapesti Erőmű Zrt.
MVM Észak-Budai Kogenerációs Fűtőerőmű Kft.
Cellenergo Energiatermelő és Távhőszolgáltató Kft.
NyKCE Nyíregyházi Kombinált Ciklusú Erőmű Kft.
CHP-Erőmű Kft.
Ózdi Erőmű Kft.
Csornai Kogenerációs Erőmű Kft.
Paksi Atomerőmű Kft.
Dalkia Energia Energetikai Szolgáltató Kft.
Pannon Hőerőmű Energiatermelő Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt.
Debreceni Kombinált Ciklusú Erőmű Kft.
Pannon Kogen Kft.
Dorog-Esztergom Erőmű Kft.
PANNONGREEN Megújuló Energia Termelő és Szolgáltató Kft.
Dunamenti Erőmű Zrt.
Perkons SKL Kft..
Energo - Holding Kft.
Perkons Tarján Kft.
ENERGO-HŐTERM Beruházó Működtető Kft.
SINERGY Kft.
Energocoop Kft.
Soproni Erőmű Kft.
ENERGOTT Fejlesztő és Vagyonkezelő Kft.
Szegedi Hőszolgáltató Kft.
FŐTÁV-KOMFORT Kft.
Székesfehérvári Fűtőerőmű Kft.
Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.
SZÉPHŐ Kft.
FÜZITŐ-GM Energiatermelő Kft.
Szombathelyi Erőmű Zrt.
GM Kőérberek 30 Kft.
Tapolcai Kogenerációs Erőmű Kft.
GREEN-R Zrt.
TARJÁNHŐ Kft.
Győri Erőmű Kft.
Tatabánya Erőmű Kft.
GYŐR-SZOL Győri Közszolgáltató és Vagyongazdálkodó Zrt.
Tatai Távhőszolgáltató Kft.
8
Halas-T Kft.
Termofok Kft.
Heat Invest Kft.
Thermo - Med Kft.
ISD POWER Energiatermelő és Szolgáltató Kft.
Tisza-Therm Fűtőerőmű Kft.
Kaposvári Önkormányzati Vagyonkezelő és Szolgáltató Zrt.
Városi Szolgáltató Zrt. Szentendre
Kaptár C Energetikai Szolgáltató Kft.
Várpalotai Közüzemi Kft.
Kazinc-Therm Fűtőerőmű Kft.
Vas-in Energiaszolgáltató Kft.
Kecskeméti TERMOSTAR Kft.
Vértesi Erőmű Zrt.
KISERŐMŰ PLD Energiszolgáltató Kft.
Veszprém-Kogeneráció Energiatermelő Zrt.
Kiserőmű SRV 2005 Energiaszolgáltató Kft.
Zugló-Therm Energiaszolgáltató Kft
5. táblázat: Hazánk távhőszolgáltatói [2] Bakonyi Erőmű Zrt.
MÓRHŐ Kft.
BTG Budaörsi Településgazdálkodási Kft.
NYÍRTÁVHŐ Nyíregyházi Távhőszolgáltató Kft.
Budapesti Távhőszolgáltató Zrt.
Oroszlányi Szolgáltató Zrt.
Cellenergo Energiatermelő és Távhőszolgáltató Kft. Cothec Energetikai Üzemeltető Kft.
Ózdi Távhőtermelő és Szolgáltató Kft.
Dalkia Energia Zrt.
Pétfürdői Kommunális és Szolgáltató Kft.
Debreceni Hőszolgáltató Zrt.
PRIMER Ajkai Távhőszolgáltatási Kft.
DISTHERM Távhőszolgáltató Kft.
PROMTÁVHŐ Szolgáltató Kft.
Energocoop Kft.
RÉGIÓHŐ Regionális Hőszolgáltató Kft.
Érdhő Távhő Termelő és Szolgáltató Kft.
Salgó Vagyon Kft.
EVAT Egri Vagyonkezelő és Távfűtő Zrt.
Sárvár Távhő Kft.
Füredhő Távhőszolgáltatási Kft.
SOPRON Holding Zrt.
Győri Közszolgáltató és Vagyongazdálkodó Zrt.
„SZÁKOM” Kft.
Hajdúnánási Építő és Szolgáltató Kft.
Szentlőrinci Közüzemi Közhasznú Nonprofit Kft.
Hódmezővásárhelyi Vagyonkezelő és Szolgáltató Zrt.
SZÉPHŐ Székesfehérvári Épületfenntartó és Hőszolgáltató Zrt.
Kaposvári Önkormányzati Vagyonkezelő és Szolgáltató Zrt.
Szombathelyi Távhőszolgáltató Kft.
PÉTÁV Pécsi Távfűtő Kft.
9
Kecskeméti Termostar Hőszolgáltató Kft.
Tapolcai Városgazdálkodási Kft.
Keszthelyi Városüzemeltető Egyszemélyes Nonprofit Kft.
Tata Energia Kft.
KISVÁRDAI KÖZMŰ Szolgáltató Kft.
TIMPANON Vagyonkezelő és Szolgáltató Kft.
Komlói Fűtőerőmű Zrt.
TiszaSzolg 2004 Kft.
KOMTÁVHŐ Zrt.
Városgondozási Zrt.
Kőszegi Távhőszolgáltató Kft.
Városi Szolgáltató Zrt.
Mátészalkai Távhőszolgáltató Kft.
Városüzemeltető és Fenntartó Kft.
MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft.
Várpalotai Közüzemi Kft.
Mohácsi Hőszolgáltató Kft.
“VKSZ” Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt.
10
4
MAGYARORSZÁG HELYZETE A VILÁG VEZETŐ ENERGIATERMELŐ ÉS FELHASZNÁLÓ ORSZÁGAIHOZ KÉPEST Magyarország gazdasága és ipara az elmúlt évtizedben rohamosan gyengült, egyes
országok fejlettsége jóval meghaladja hazánk fejlettségi szintjét. A következőkben a hazai villamos energia termelést és felhasználást viszonyítom a világ vezető ipari nagyhatalmainak termeléséhez és felhasználásához.
4.1 Magyarország helyzete a világ 10 vezető villamos energiatermelő országához viszonyítva Magyarország megújuló energiahordozókból termelt villamos energiája jelentősen elmarad a világ vezető országaihoz képest. Ez az arány azonban már nem ilyen tragikus, ha azt vesszük, hogy ezen országok lakosainak száma is jelentősen meghaladja Magyarország lakosainak számát, így az egy főre eső megtermelt energia mennyiségek között már nincs ennyire nagy differenciál (2. ábra). Ezzel együtt kijelenthető, hogy Magyarország a megújuló energiahordozókból termelt energia területén még jelentős fejlesztésre szorul. A 6. táblázat és az 1. ábra a világ 10 vezető villamos energia termelő országának, az Európai Uniónak, illetve Magyarországnak az éves villamos energia termelését mutatja. Magyarország villamos energia termelése ebben az összehasonlításban meglehetősen alacsony, ebben a rangsorban az utolsó helyet foglalja el. A legtöbb villamos energiát termelő Kínához hasonlítva termelésünk annak mindössze 0,7 %- a, Európai Uniós viszonylatban pedig az unió termelésének csupán 1,05 %-át adja. A világ 10 vezető villamos energia termelő országa közül Kína az első, de figyelembe kell venni, hogy az ország energiaigénye is hatalmas, hiszen nagy a népessége és fejlett az ipara. Az összes termelt energiájának csak egy kis részét állítja elő megújuló energiahordozókból (7. táblázat), ellentétben Brazíliával, amelynek villamos energia előállítása szintén az első 10 villamos energia termelő ország között szerepel, de annak jelentős részét megújuló energiaforrásokból termeli. Ez látható a 6. és a 7. táblázat adatainak összehasonlításából.
11
6. táblázat: A világ 10 vezető villamos energia termelő országának, az Európai Uniónak, illetve Magyarországnak éves villamos energia termelése (TWh /év), illetve az egy főre jutó villamos energia mennyisége (kWh/fő/év) [3, 4]
Ország Kína USA Európai Unió Japán Oroszország India Németország Kanada Franciaország Brazília Dél-Korea Magyarország
Összes termelt villamos energia (TWh/év) 4937,8 4256,1 3260,5 1101,5 1066,4 1053,9 617,60 610,20 560,50 553,68 522,25 34,29
Egy főre eső termelt villamos energia (kWh/fő/év) 3620 13383 6431 8665 7303 848 7562 17264 8510 2734 10399 3471
TWh/év 6000
5000
4000
3000
2000
1000
0
1. ábra: A világ 10 vezető villamos energia termelő országának és az Európai Uniónak éves villamos energia termelése, illetve Magyarország helyzete hozzájuk viszonyítva (TWh/év) 12
kWh/fő/év 20000 18000 16000 14000 12000 10000 8000 6000 4000 2000 0
2. ábra: Az éves egy főre jutó termelt villamos energia mennyisége a világ 10 vezető villamos energia termelő országában és az Európai Unióban, illetve Magyarország helyzete hozzájuk viszonyítva (kWh/fő/év) Az 1. és 2. ábrát összehasonlítva láthatjuk, hogy az összes megtermelt villamos energia mennyisége a lakosság számától és az adott ország területi nagyságától is függ. Ahogyan azt a korábbiakban megállapítottam az összes megtermelt villamos energia mennyiségét tekintve Kína, az Egyesült Államok és az Európai Unió foglalják el az első három helyet, azonban más a helyzet, ha a megtermelt villamos energia mennyiségét a lakosság számára vonatkoztatjuk. A 2. ábrán látható, hogy ilyen megközelítésből az első helyen Kanada áll, ott a legmagasabb az egy főre jutó termelt villamos energia mennyisége annak ellenére, hogy az összes termelt villamos energiájának mértékével csupán a nyolcadik helyet foglalja el. Kanadát követi az Egyesült Államok, majd Dél- Korea, hazánk pedig a tizedik helyet foglalja el ebben a rangsorban megelőzve ezzel Brazíliát és Indiát.
13
4.2 Megújuló energiahordozókból termelt villamos energia részaránya Magyarországon a világ 10 vezető megújuló energiahordozóból termelő országéhoz képest Egyre nagyobb figyelem irányul a megújuló energiahordozókból való energiatermelés részarányának növelésére. Fontos, hogy a jövőben a fejlődés fenntartható legyen, emellett környezettudatosabbá és gazdaságilag is kifizetődőbbé váljon. Mind az ipar, mind a lakosság érdeke ez, hiszen korunk egyik legnagyobb problémája a globális felmelegedés, az általa okozott környezeti problémák visszaszorításának egyik lehetséges módja pedig a megújuló energiaforrások felhasználásának előtérbe helyezése, szemben a környezetre sokkal károsabb hatású fosszilis energiahordozók felhasználásával. Mindemellett a megújuló energiahordozók hatékony felhasználása nagymértékű anyagi fellendülést is eredményezne. A világon már számos ország termel megújuló energiahordozókból. Ebben a fejezetben azt mutatom be, hogy hazánk, illetve a világ 10 vezető megújuló energiahordozóból termelő országa az összes villamos energia termelésükhöz képest mekkora mértékben termelnek megújuló energiahordozókból villamos energiát. 7. táblázat: A világ 10 vezető villamos energia termelőjének és Magyarországnak a megújuló energiahordozókból származó éves termelt villamos energiája és az összes termeléshez képesti aránya (TWh/év) [5, 6]
Ország
Összes termelt Megújuló Megújuló villamos energiahordozókból energiahordozókból energia termelt villamos termelt villamos (TWh/év) energia (TWh/év) energia (%)
Kína
4937,8
797
16,1
USA
4256,1
520
12,21
Brazília
553,68
459
82,9
Kanada
610,2
399
65,38
Oroszország
1066,4
167
15,66
India
1053,9
162
15,37
617,6
136
22,02
Norvégia
147,85
121
81,84
Japán
1101,5
116
10,53
Olaszország
295,67
89,8
30,37
34,29
0,54
1,57
Németország
Magyarország
14
Ahogy azt a 7. táblázatban láthatjuk, hazánk villamos energia termelése megújuló energiahordozókból roppant alacsony, főként, ha a világ vezető energiatermelőihez viszonyítjuk.
Legmagasabb
színvonalon
Brazília
és
Norvégia
termel
megújuló
energiahordozókból, míg hazánk egyelőre csak nagyon csekély mértékben. A 3. ábrán a megújuló energiahordozókból termelt összes villamos energia mennyiségét, míg a 4. ábrán a megújuló energiahordozókból termelt villamos energia részarányát láthatjuk. TWh/év
900,00 800,00 700,00 600,00 500,00 400,00 300,00 200,00 100,00 0,00
3. ábra: Megújuló energiahordozókból termelt összes villamos energia mennyisége (TWh/év)
15
100,00% 90,00% 80,00% 70,00% 60,00% 50,00% 40,00% 30,00% 20,00% 10,00% 0,00%
4. ábra: A világ 10 vezető villamos energia termelőjének megújuló energiahordozókból származó éves termelt villamos energia részaránya, illetve Magyarország helyzete hozzájuk viszonyítva (%)
A megújuló forrásokból származó villamos energiát a 4. ábra teszi szemléletessé. Látható, ahogy arról már a korábbiakban írtam, hogy világviszonylatban Brazília vezet 82,9%-os megújuló energiahordozó felhasználással. Ezután következik Norvégia (81,84%) majd Kanada (65,38%) szintén nagyon kedvező aránnyal. Magyarországnak az 1,57%-kal még van hová fejlődnie, az új Nemzeti Energiastratégia segítségével, melyről bővebben a 6. fejezetben olvashatunk, remélhetőleg ez a fejlődés kezdetét veszi. Fontos azt is megvizsgálni, hogy a megújulókból termelt arány milyen megújuló energiaforrás szerkezetet jelent, tehát milyen energiaforrás fajtából, milyen arányban termelik egyes országok és hazánk a villamos energiát. Erről láthatunk adatokat a 8. táblázatban, melynek értékeit az 4. ábra szemlélteti.
16
8. táblázat: A világ 10 vezető villamos energia termelőjének és hazánknak egyes megújuló energiahordozók felhasználásából származó villamos energia mennyiség (TWh /év) [5, 6] Vízenergia Szélenergia Biomassza Ország (TWh/év) (TWh/év) (TWh/év) Kína 687,00 73,00 34,00 USA 325,00 119,00 57,00 Brazília 424,00 3,00 32,00 Kanada 372,00 20,00 6,40 Oroszország 163,00 0,004 2,80 India 131,00 26,00 4,00 Németország 21,00 45,00 41,00 Norvégia 120,00 1,29 0,48 Japán 82,50 4,35 23,10 Olaszország 43,30 13,33 9,28 Magyarország 0,23 0,32 0,02
Napenergia (TWh/év) 3,00 2,00 0,00 0,43 0,00 1,00 28,00 0,02 3,80 18,60 0,01
Geotermikus energia (TWh/év) 17,00
0,47 0,03 2,90 5,25
5.ábra: A világ 10 vezető villamos energia termelőjének megújuló energiahordozókból származó éves termelt villamosenergiája energiahordozókra bontva, illetve Magyarország helyzete hozzájuk viszonyítva (TWh/év)
17
A 8. táblázatban, illetve az 5. ábrán láthatjuk, hogy adott megújuló energiahordozót melyik ország milyen mértékben használja fel a villamos energia termelésben. A legtöbb vízenergiát Kína, szélenergiát, biomasszát és geotermikus energiát az USA hasznosítja. A napenergiát Németország hasznosítja kiemelkedő mértékben, ahogy erről egy aktuális cikk is tanúskodik: ,,Rekordot döntött a németországi napenergia terlemés. A 23,9 GW csúcsteljesítmény, amit az SMA Solar Technology realtime-ban működő rendszere regisztrált azt jelenti, hogy a csúcsidőszakban Németország 60 GW energiaszükségletének mintegy 40 százalékát napenergiával termelték meg. (…) Magyarországon a Paksi Atomerőmű 2 GW teljesítményre képes, a hazai napenergia-termelés pedig még annyira gyerekcipőben jár, hogy az is csak távlati, 2020-ra ígért kormányzati elképzelés, hogy a jelenlegi, 10 MW (0,01 GW) körüli szolárpotenciált 63 MW-ra bővítsék. Németországban ma 8 és félmillióan élnek olyan épületben, ahol a napenergia hasznosításával áramot vagy hőenergiát állítanak elő.” [7] Ez körülbelül a német lakosság 10%- a. Magyarország egyelőre szélenergiából termeli a legtöbb villamos energiát a megújuló energiahordozók köréből, ezt követi a vízenergia, a biomassza és a napenergia felhasználása, a geotermikus energia villamos energia előállításra történő hasznosítása egyelőre nem elterjedt hazánkban.
4.3 Magyarország helyzete a világ 10 vezető villamos energia fogyasztó országához, közte az Európai Unióhoz viszonyítva Ebben az alfejezetben már a villamos energia fogyasztásról lesz szó. A 9. táblázatból és a 6. ábrából látható, hogy a villamos energia termelő nagyhatalmak energiafogyasztásához képest hazánk energiafogyasztása a legalacsonyabb. Azonban ha az arányokat nézzük, a termelést és fogyasztást összehasonlítva már más a helyzet. Természetesen az Európai Unió 3. helyezése a rangsorban nem meglepő, hiszen a 28 tagállam összes villamos energia fogyasztása igen nagymértékű.
18
9. táblázat: Hazánknak, a világ 10 vezető villamos energia fogyasztó országának és az Európai Uniónak villamos energia fogyasztása (TWh/év) [8, 9]
Országok Kína USA Európai Unió Oroszország India Japán Németország Kanada Franciaország Brazília Dél-Korea Magyarország
Villamos energia fogyasztás (TWh/év) 4693,0 3886,4 3037,0 1016,5 959,1 859,7 607,0 549,5 460,9 455,7 455,1 42,57
6.ábra: A világ 10 vezető villamos energia fogyasztó országának és az Európai Uniónak éves villamos energia fogyasztása, illetve Magyarország helyzete hozzájuk viszonyítva (TWh/év)
19
Ha az 5. ábrában lévő adatokkal összevetjük az Európai Unió fogyasztását Németország, Franciaország és Magyarország fogyasztásával jól látható, hogy a 28 tagállamon belül Németország és Franciaország jelentős mennyiségű energiát fogyaszt. A két ország fogyasztása együtt véve az Európai Unió összes fogyasztásának közel egyharmada. Magyarország a teljes Európai Unió fogyasztásának körülbelül 1,4%-át használja fel. A 6. és a 9. táblázat adatai alapján megállapítható, hogy Magyarország villamos energia igénye nem fedezhető a hazai termelt villamos energia mennyiségével, ezért az ország importra szorul. Hazánk importszükségleteiről a következő 5. fejezetben lesz szó.
20
5
MAGYARORSZÁG VILLAMOS ENERGIA GAZDÁLKODÁSÁNAK HELYZETE Ebben a fejezetben hazánk villamos energia helyzetével foglalkozom. Elsőként az
országos nettó villamos energia fogyasztásról írok (10. táblázat, 6. ábra), ezt követően az erőművi energiahordozó felhasználást mutatom be (11. táblázat), majd a megtermelt villamos energia mennyiség gazdasági ágazatok közötti megoszlását szemléltetem (12. táblázat, 8. ábra). Végül kitérek Magyarország villamos energia export- import helyzetére, amely rendkívül fontos az ipar és a gazdaság szempontjából.
5.1 Országos nettó villamos energia fogyasztás az elmúlt évtizedben hazánkban
A 10. táblázat adatai alapján megállapítható, hogy a villamos energia fogyasztás folyamatosan nőtt 2000 és 2008 között, ami természetes velejárója a fejlődésnek, hiszen minél fejlettebb egy ország annál nagyobbak az energiaigényei. 10 .táblázat: Hazai nettó villamos energia fogyasztás az elmúlt évtizedben [1]
Év 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
Országos nettó villamos energia fogyasztás (TWh) 31,15 32,20 33,33 34,08 34,47 35,21 36,31 36,89 37,13 35,25 36,01 36,36 36,27
21
Ahogyan a 7. ábrán is látható, 2009-ben azonban egy jelentős visszaesés volt tapasztalható az előző évekhez képest a gazdasági válság hatására, majd lassú növekedés és stabil értéken maradás következett.
TWh/év 38,00 37,00 36,00 35,00 34,00 33,00 32,00 31,00 30,00 29,00 28,00 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
7.ábra: Országos nettó villamos energia fogyasztás az elmúlt évtizedben hazánkban (TWh/év)
5.2 Az erőművek primer energiafelhasználása az összes belföldi energiafelhasználásból A 11. táblázat adatai alapján megállapítható, hogy a hazai erőművek primer energiahordozó felhasználásának mértéke az elmúlt évtized során csupán elhanyagolhatóan kis mértékben változott hasonlóan a belföldi energiafelhasználáshoz. Az erőművi energiahordozó felhasználás a teljes felhasználás 35-40 %-át teszi ki, ez pedig kedvezőnek mondható tekintettel arra, hogy az elmúlt évtizedben az ipar és a gazdaság recesszióba került. Ezt szemlélteti a 8. ábra.
22
11. táblázat: Az erőművi primer energiahordozó felhasználás mértéke a teljes belföldi energiafelhasználáshoz képest az elmúlt évtizedben hazánkban [1]
Év 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
Belföldi energiafelhasználás (PJ) 1055 1087 1067 1092 1088 1153 1152 1125 1126 1056 1087 1053 998
Az erőművek Az erőművek primer primer energiahordozó energiahordozó felhasználása felhasználásának (PJ) részaránya (%) 387 36,64 400 36,80 386 36,17 389 35,63 389 35,76 403 34,95 397 34,44 427 37,95 421 37,40 388 36,74 404 37,16 382 36,30 365 36,57
PJ 1400,00 1200,00 1000,00 800,00 600,00 400,00 200,00 0,00 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Belföldi energiafelhasználás (PJ)
Az erőművek energiahordozó felhasználása (PJ)
8. ábra: Az erőművi primer energiahordozó felhasználás mértéke az összes belföldi energiafelhasználáshoz képest az elmúlt évtizedben hazánkban (PJ)
23
5.3 Hazai erőművek primer energiahordozó felhasználásának szerkezete az elmúlt évtizedben Az erőművek teljesítőképességén kívül fontos tényező, hogy azok milyen energiahordozók felhasználásával állítanak elő villamos energiát, hiszen ezek a termelés környezetvédelmi és gazdasági tényezőit is befolyásolják. Ebben az alfejezetben a hazai erőműveink energiahordozó felhasználást mutatom be a 12. táblázat és a 9. ábra segítségével.
12. táblázat: Hazai erőművek primer energiahordozó felhasználásának szerkezete (TJ/év) [1]
Év 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
Lignit Barnaszén Feketeszén (TJ) (TJ) (TJ) 54134 49918 10659 57009 45728 8776 54492 44688 8692 62433 39002 10864 62256 34304 6440 53811 17936 11772 52354 15627 11543 54560 15994 13259 54247 22025 5958 53409 12644 5083 55333 8395 6813 58204 10954 2066 55164 14904 118
Folyékony tüzelőanyag (TJ) 43046 43300 22769 19274 10191 5676 5850 5961 3875 7372 4543 1316 2028
Földgáz (TJ) 76989 94618 106461 130038 129287 132237 137456 152377 148685 105683 112631 100607 85067
Hulladék és Hasadó megújuló anyag energiahordozók (TJ) (TJ) 154562 153973 152088 120046 8807 129871 19221 150788 33387 146724 30313 159978 28885 161521 29588 168146 36412 171790 44475 170967 38188 172287 35225
24
TJ 180000,00
Lignit
160000,00 Barnaszén 140000,00 Feketeszén
120000,00
100000,00 Folyékony tüzelőanyag
80000,00
Földgáz
60000,00
40000,00 Hasadó anyag 20000,00
0,00 2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
Hulladék és megújuló energiahordozók
9. ábra: Hazai erőművek primer energiahordozó felhasználásának aránya az elmúlt évtizedben (TJ/év)
25
A lignitet felhasználó Mátra Erőmű teljesítménye az utóbbi évtizedben gyakorlatilag változatlan volt, így a lignit fogyasztás is erős stabilitást mutat. A barnaszén hazai kitermelése az utóbbi évtizedben megszűnt egyes bányák bezárása révén, így a barnaszén felhasználás folyamatosan csökkent. A feketeszén felhasználása szinte elhanyagolhatóan kevés volt az egész évtized során. A folyékony tüzelőanyag felhasználása különösen az elmúlt évtized előtt volt jelentős, 2000-ben felhasznált mennyiség (43046 TJ) 2011-re nagymértékben lecsökkent (2028 TJ). Ennek oka a magas költsége és környezetszennyező hatása. A földgázfelhasználás 2007-ig folyamatosan növekedett kedvező tüzeléstechnikai tulajdonságai miatt, majd 2009ben felhasználása csökkenni kezdett egyre magasabb világpiaci ára miatt. A hasadó anyag által termelt villamos energia folyamatosan első helyen állt, egyedül a 2003-as, 2004-es években csökkent valamelyest. Napjainkban is ez a legjellemzőbb villamos energia termelésre használt energiahordozó, a jövőben emellett a hulladék és a megújuló energiahordozók felhasználásának a folyamatos növekedése várható.
5.4 Nettó villamos energia felhasználás gazdasági ágazatonként az elmúlt évtizedben hazánkban
Hazánk nettó villamos energia felhasználásának megoszlását gazdasági ágazatonként is érdemes megfigyelnünk. A 13. táblázat adatai alapján megállapítható, hogy a bányászat nettó villamos energia felhasználásának részaránya mindössze 1,2%, ennek oka, hogy Magyarországon a bányászat gyakorlatilag megszűnt. Ahogy a 10. ábrán is látható, az építőipar mindössze 0,7%-os részaránnyal bír, ennek oka, hogy az építkezéseknél a munkagépek általában nem villamos energiával, hanem folyékony motorhajtó anyagokkal működnek (pl. gázolaj). A kereskedelem viszonylag jelentős részaránnyal bír, 6,3 %-kal, amelyet nagyrészt az üzletek világítására, illetve az egyes élelmiszerek hűtésére fordított energia tesz ki. A hazai villamos energia fogyasztás legnagyobb részét a feldolgozóipar teszi ki, mivel ebben a gazdasági ágazatban főleg villamos energiával működő gépekkel dolgoznak. További jelentős felhasználó a lakosság, ahol a háztartási berendezések döntő többsége szintén villamos energiával működik.
26
13. táblázat: Hazánk nettó összes villamos energia felhasználásának átlagértékei 2002 és 2012 között gazdasági ágazatokra bontva [1]
Gazdasági ágazatok Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás Bányászat Feldolgozóipar Villamos energia-, gáz-, hő-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Vendéglátás Szállítás, raktározás, távközlés, posta Egyéb személyi szolgáltatás Háztartások Egyéb fogyasztás Nettó fogyasztás összesen
Nettó villamos energia felhasználás (%) 2,00 1,20 33,20 4,80 0,70 6,30 1,50 5,60 4,00 30,80 9,40 100
Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás Bányászat 1,20%
2,00%
Ipar
9,40% 33,20% 30,80%
Villamosenergia-, gáz-, hő-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás
5,60%
6,30%
Vendéglátás 4,80%
4,00%
1,50%
0,70%
Szállítás, raktározás, távközlés, posta Egyéb személyi szolgáltatás Háztartások Egyéb fogyasztás
10. ábra: Nettó villamos energia felhasználás gazdasági ágazatonkénti 2002 és 2012 között hazánkban (%) 27
5.5 Magyarország villamos energia export/import alakulása Amint azt dolgozatomban már megállapítottam, Magyarország villamos energia importra szorul, emellett bizonyos mennyiségű villamos energiát exportál is. Ezek évenkénti alakulását láthatjuk a 14. táblázatban 2000 és 2012 között. 14. táblázat: A magyar villamos energia export-import mértéke az elmúlt évtizedben (TWh/év) [2]
Év 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
Villamos energia import (TWh/év)
Villamos energia export (TWh/év)
9,52 10,40 12,61 14,08 13,79 15,64 15,39 14,68 12,77 10,97 9,90 14,66 16,97
6,08 7,23 8,35 7,14 6,32 9,41 8,19 10,69 8,87 5,46 4,70 8,02 9,00
A 14. táblázat adataiból látható, hogy az elmúlt évtizedben minden éven meghaladta a hazai import mennyisége az export mennyiségét. Ez azt jelenti, hogy nem termeljük meg azt az energia mennyiséget, amellyel saját szükségleteinket fedezni tudnánk. Ez a Paks II-es beruházás lezárultával megváltozhat. A 11. ábra Magyarország villamos energia fogyasztásának és importjának 2012. évi alakulását, a 12. ábra pedig a hazai villamos energia termelés és az export arányát mutatja, tehát, hogy a hazai termelt villamos energia körülbelül 26%-át exportáljuk.
28
8
42,57
Villamosenergia fogyasztás
Villamosenergia import
11. ábra: Hazánk villamos energia fogyasztásának és importjának aránya 2012-ben (TWh/év)
9,01
34,29
Villamosenergia termelés
Villamosenergia export
11. ábra: Hazánk villamos energia termelésének és exportjának aránya 2012-ben (TWh/év)
29
5.6 A hazai mérlegkörök számának alakulása A villamos energia- ellátást illetően, feltétlenül fontos megemlíteni a mérlegköröket. A mérlegkör a kiegyenlítő energia elszámolása érdekében létrehozott, egy vagy több tagból álló elszámolási szerveződés. „Mivel a rendszer használata és a villamos energia szolgáltatása elkülönül, ezért:
a területileg illetékes Elosztói Engedélyessel hálózati csatlakozási és hálózathasználati szerződést,
a szabadon választott Kereskedelmi Engedélyessel vagy Egyetemes szolgáltatóval pedig villamos energia kereskedelmi szerződést,
valamint egyetemes szolgáltatásra nem jogosult felhasználóknak mérlegkör tagsági szerződést kell kötni.” [10, 11]
A kereskedő köteles a felhasználó hálózati csatlakozási és hálózathasználati, illetve villamosenergia-vásárlási szerződéseinek összevont kezelésére, amennyiben ezt a felhasználó kéri. A 13. ábra a hazai mérlegkörök számának alakulását mutatja az elmúlt évtizedben.
Darab 100
95 90
90 79
80 70 61 60
55
50
43
40
34
30 20
24
26
2004
2005
18
10 0 2003
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
13. ábra: A hazai mérlegkörök számának alakulása az elmúlt évtizedben (db) 30
5.7 A hazai villamos hálózatok nyomvonalainak alakulása az elmúlt évtizedben hazánkban A következőkben a villamos hálózatok nyomvonalhosszának átalakulási folyamatát fogom ismertetni. Ahogy az a 15. táblázatból olvasható elkülöníthetünk kisfeszültségű (< 1 kV), középfeszültségű (1-120 kV) és nagyfeszültségű (220-750 kV) hálózatokat. Az elmúlt évtized során egyre jobban kiépültek a villamos hálózatok, azonban látható, hogy a kilométerek
növekedése
ellenére
a
legrövidebb
nyomvonalak
összességében
a
középfeszültségű hálózatok nyomvonalai, míg a leghosszabbak a kisfeszültségű hálózatoké. (14. ábra.) A hálózatok nyomvonalainak hossza a jövőben is tovább fog gyarapodni a fejlesztéseknek és korszerűsítéseknek köszönhetően. 15. táblázat: A magyarországi villamos hálózatok nyomvonalhosszának alakulása az elmúlt évtizedben (km)
Év 2002
Nagyfeszültségű Középfeszültségű hálózat összesen hálózat összesen (km) (km) 73323 70130
Kisfeszültségű hálózat összesen (km) 154060
2003
74130
70852
155664
2004
74742
71382
157433
2005
75123
71764
158736
2006
75663
72209
160120
2007
76012
72557
161626
2008
75793
72300
161626
2009
76197
72626
162509
2010
76569
72917
160928
2011
77055
73451
164571
2012
77243
73596
165413
31
km 180000,00 160000,00 140000,00 120000,00 100000,00 80000,00 60000,00 40000,00 20000,00 0,00 2002
2003
2004
Középfeszültségű hálózat összesen (km)
2005
2006
2007
2008
Nagyfeszültségű hálózat összesen (km)
2009
2010
2011
2012
Kisfeszültségű hálózat összesen (km)
14. ábra: A magyarországi villamos hálózatok nyomvonalhosszának alakulása az elmúlt évtizedben (km)
5.8 Az elmúlt évtized villamos energia ÁFA-s átlagárainak alakulása hazánkban Ahogy azt a 16. táblázat és a 15. ábra mutatja a villamos energia ÁFA- val terhelt ára az elmúlt évtizedben Magyarországon közel négyszeresére emelkedett. Ezt egyértelműen az infláció, az ÁFA 25-ről 27%-ra emelkedése valamint az energiahordozók világpiaci árának növekedése okozta.
32
16. táblázat: Az ÁFA-s villamos energia ár változása az elmúlt évtizedben hazánkban (Ft/kWh) [2]
Év 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
Háztartási fogyasztók Háztartási átlagára fogyasztók (Ft/kWh, ÁFA átlagára (Ft/kWh, nélkül) ÁFA-val) 16,51 18,49 17,48 19,58 18,35 20,55 20,58 23,05 22,24 27,81 23,58 29,48 25,27 30,32 28,81 34,57 32,11 38,53 34,00 40,80 36,08 45,10 34,44 43,04 34,82 47,70
Ft/kWh 60,00
50,00
40,00
30,00
20,00
10,00
0,00 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
15. ábra: Az elmúlt évtized villamos energia ÁFA-s átlagárainak alakulása hazánkban (Ft/kWh) 33
5.9 A lakossági fogyasztók számára értékesített villamos energia ÁFA-s átlagárainak alakulása az Európai Unió tagországaiban 2012-ben A következő táblázat az Európai Unió tagországainak lakossági fogyasztók számára értékesített 2012. évi villamosenergia- átlagárait tartalmazza ÁFÁ-val együtt, €/kWh-ban. A legdrágábban Dániában, Cipruson és Németországban, mintegy 0,3 € kilowattóránként - kb. 90 forint, ha 300 forintos euró árfolyamot veszünk alapul - juthatnak a lakossági fogyasztók villamos energiához, míg a legolcsóbban Észtországban, Romániában és Bulgáriában, kerekítve mindössze 0,1 €-ért. Magyarország a rangsorban a 18. helyen áll, a lakossági fogyasztók részére 0,159 €-ba, azaz 47,7 forintba kerül a villamos energia kilowattóránként. (16. ábra) 17. táblázat: Az Európai Unió tagországainak lakossági fogyasztók számára értékesített 2012. évi villamosenergia- átlagárai ÁFÁ-val (€/kWh) [4]
VillamosenergiaEU Tagország átlagár (€/kWh) EU Tagország Dánia 0,3 Málta Ciprus 0,285 Magyarország Németország Belgium Írország Olaszország Svédország Portugália Ausztria Hollandia Spanyolország Egyesült Királyság Szlovákia Luxemburg
Villamosenergiaátlagár (€/kWh) 0,170 0,159
0,264 Finnország 0,228 Szlovénia Cseh 0,222 Köztársaság 0,215 Lengyelország 0,206 Franciaország 0,203 Görögország 0,198 Lettország 0,182 Litvánia 0,182 Észtország
0,155 0,154
0,173 Románia 0,172 Bulgária 0,17
0,106 0,090
0,150 0,147 0,143 0,139 0,138 0,126 0,111
34
€/kWh 0,35 0,3 0,25 0,2 0,15 0,1 0,05 0
16. ábra: Az Európai Unió tagországainak lakossági fogyasztók számára értékesített 2012. évi villamos energia átlagárai ÁFÁval (€/kWh)
35
5.10 A villamosenergia- ipari társaságoknál dolgozók számának alakulása az elmúlt évtizedben hazánkban Az elmúlt évtizedben bekövetkezett ipari és gazdasági változások nem csak az energiatermelésre
és
fogyasztásra
voltak
hatással,
hanem
az
ipari
társaságoknál
foglalkoztatottak létszámára is. A 17. ábrán jól látható, hogy 2000-től napjainkig a villamos energiaipari társaságoknál dolgozók száma mintegy harmadára csökkent. Míg 2000-ben 31490 fő dolgozott villamos energiaipari társaságnál, addig ez a létszám 2006-ra már majdnem felére csökkent, majd 2012-re már csak 11091 fő maradt. Ennek oka többek között az amerikai AES érdekeltségébe tartozó Tisza II. Hőerőmű bezárása is, ahonnan csak 2012ben több, mint 100 embert bocsátottak el. Fő 35000 31490
30000 25000 20000
18299
15000 11091
10000 5000 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011
2012
17. ábra: A villamos energia- ipari társaságoknál dolgozók számának csökkenése az elmúlt évtizedben hazánkban
36
6
MAGYARORSZÁG VILLAMOSENERGIA- HELYZETE A SZOMSZÉDOS ORSZÁGOK HELYZETÉHEZ KÉPEST A 6. fejezetben hazánk villamos energia helyzetét a szomszédos országaink helyzetével
hasonlítom össze. A rendelkezésemre álló adatokból táblázatokkal és diagramokkal teszem szemléletessé Magyarország villamos energia termelésének, illetve fogyasztásának és ezek arányának alakulását a környező országokhoz hasonlítva. Végül pedig adatok alapján bemutatom a 2011-ben mért nettó termelés és fogyasztás alakulását az ENTSO-E (European Network of Transmission System Operators for Electricity) Szövetség velünk szomszédos tagországainak adataiból.
6.1 A Magyarországon megtermelt éves villamos energia átlagmennyisége a szomszédos országokéhoz viszonyítva Ahogy azt a 18. táblázat adatai mutatják a szomszédos országok közül Ukrajna termeli a legtöbb villamos energiát, átlagosan 198,05 TWh-t évente. Ez az energiamennyiség több, mint a duplája annak, amit a rangsorban következő ország, Ausztria termel. Őket követi Románia, Szerbia, majd Magyarország, ahol az összes termelt villamos energia mennyisége 34,29 TWh/év ami majdnem a hatod része az ukrán mennyiségnek. Hazánk csak Szlovákiát és Horvátországot előzi meg, utóbbi termeli a legkevesebb villamos energiát a szomszédos országok közül, mindössze 13,54 TWh-t évente. Ez csupán 9%-a az ukrán termelésnek. (18. ábra) 18. táblázat: Hazánk és a környező országok éves átlag villamosenergia- termelésének mértéke (TWh/év) [2]
Ország Ukrajna Ausztria Románia Szerbia Magyarország Szlovákia Horvátország
Összes termelt villamosenergia (TWh/év) 198,05 72,01 59,92 35,40 34,29 28,39 13,54 37
TWh/év 250,00 200,00 150,00 100,00 50,00 0,00
18. ábra: Hazánk és a környező országok éves átlag villamosenergia- termelésének mértéke (TWh/év)
6.2 A Magyarországon felhasznált éves villamos energia átlagmennyisége a szomszédos országokéhoz viszonyítva Hazánk villamos energia fogyasztása a szomszédos országok fogyasztásával rangsorolva pontosan a középső 4. helyet foglalja el. (19. ábra) Ukrajna fogyasztása a legmagasabb 181,5 TWh évenként, amely több, mint négyszerese a hazai fogyasztásnak, ezt követi Ausztria már jóval kevesebb 65,67 TWh/év- vel. A legkevesebb villamos energiát Horvátországban hasznosítják 18,87 TWh-t évente, ez kb. a fele a hazai felhasznált mennyiségnek. (19. táblázat). Ukrajna első helye a nagy alapterületével és népességével magyarázható, Ausztria második helye pedig gazdasági fejlettségének tudható be, mivel a fejlettebb gazdasághoz nagyobb energiafogyasztás társul. Románia harmadik helye szintén magyarázható a többi választott országhoz képesti nagy területével, Horvátország hetedik helye pedig annak tudható be, hogy Horvátország számára az egyik fő bevételi forrást a kevesebb energiafogyasztást igénylő turizmus jelenti. 38
19. táblázat: Hazánk és a környező országok éves átlag villamos energia fogyasztásának mértéke 2012-es adatok szerint (TWh/év) [2]
Ország Ukrajna Ausztria Románia Magyarország Szerbia Szlovákia Horvátország
Villamosenergiafogyasztás (TWh/év) 181,50 65,67 51,46 42,57 35,50 28,76 18,87
TWh/év 200,00 180,00 160,00 140,00 120,00 100,00 80,00 60,00 40,00 20,00 0,00
Villamosenergia-fogyasztás (TWh/év)
19. ábra: Hazánk és a környező országok éves átlag villamos energia fogyasztásának mértéke 2012-ben (TWh/év)
6.3 A Magyarországon megtermelt és felhasznált éves villamos energia átlagmennyisége a szomszédos országokéhoz viszonyítva Ha az összes megtermelt és felhasznált villamos energia mennyiségeket nézzük látható, hogy Ukrajna, Ausztria és Románia kivételével egyik ország sem termel annyi villamos energiát, mint amennyit felhasznál, így a többi táblázatban szereplő ország importra 39
szorul (20. ábra). Ha a 20. táblázatban feltüntetett adatokat vesszük figyelembe láthatjuk, hogy a Magyarországon megtermelt villamos energia mennyisége 72%-ban fedezi a hazai fogyasztás mértékét . 20. táblázat: Hazánk és a környező országok éves átlag villamos energia termelésének és fogyasztásának mértéke 2012-ben(TWh/év) [2]
Ország Ukrajna Ausztria Románia Szerbia Magyarország Szlovákia Horvátország
Összes termelt villamos energia (TWh/év) 198,05 72,01 59,92 35,40 34,29 28,39 13,54
Összes villamosenergiafogyasztás (TWh/év) 181,50 65,67 51,46 35,50 42,57 28,76 18,87
TWh/év 250,00 200,00 150,00 100,00 50,00 0,00
Összes termelt villamosenergia (TWh/év)
Összes villamosenergia-fogyasztás (TWh/év)
20. ábra: Hazánk és a környező országok éves átlag villamos energia termelésének és fogyasztásának mértéke 2012-ben (TWh/év)
40
6.4 Hazánk és a velünk szomszédos ENTSO-E tagországok nettó villamosenergia- termelésének és fogyasztásának alakulása 2011-ben
2008 végén megalakult az ENTSO-E (European Network of Transmission System Opertators for Electricity), az európai villamosenergia- rendszerirányítók önkéntes szövetsége, melynek tényleges működése 2009. július 1-jén kezdődött el. (Az addigi ETSO és a szinkronterületi szövetségek fokozatosan átadták feladataikat, majd megszűntek.) Az ENTSO-E a hálózati rendszerirányítók együttműködéséért felelős az egységes európai belső villamos energia piac kiszolgálása és a villamos energia- rendszerek üzembiztonságának fenntartása érdekében. A rendelkezésemre álló adatokból összehasonlítást tettem Magyarország és azon szomszédos országaink adataiból, amelyek rendszerirányítói az ENTSO-E-be tartoznak. A 21. ábra szemlélteti a nettó termelés és fogyasztás alakulását 2011-ben. Amint azt a 21. táblázat adatai mutatják azon szomszédos országok közül akik az ENTSO-E tagjai, Ausztria termelte és fogyasztotta a legtöbb villamos energiát, előbbi több, mint duplája a hazai termelésünknek, utóbbi valamivel kevesebb, mint duplája volt fogyasztásunknak. Ezt követte Románia, majd hazánk. Magyarországtól kevesebb villamos energiát Szlovákia, ettől is kevesebbet Horvátország termelt és használt fel 2011-ben. 21. táblázat: Nettó villamos energia termelés és fogyasztás a velünk szomszédos ENTSO-E tagországokban és hazánkban 2011-ben (TWh) [13] Ország Szlovákia Románia Horvátország Ausztria Magyarország
Nettó termelés (TWh) 26,80 56,30 9,90 72,00 31,90
Fogyasztás (TWh) 26,80 54,40 17,30 69,30 39,90
41
TWh 80,00 70,00 60,00 50,00 40,00 30,00 20,00 10,00 0,00 Ausztria
Románia Nettó termelés (TWh)
Magyarország
Szlovákia
Horvátország
Fogyasztás (TWh)
21. ábra: Nettó villamos energia termelés és fogyasztás a velünk szomszédos ENTSO-E tagországokban és hazánkban 2011-ben (TWh)
42
7
MAGYARORSZÁG HŐENERGIA ELLÁTÁSÁNAK HELYZETE Hazánkban a távhőellátást gőz- vagy forróvizes közegű távhőrendszereken valósítják
meg. A távhőrendszer kiindulása a hőtermelés, ami lehet közvetlen (kazánok) vagy kapcsolt (hő- és villamos energia termelés fűtőerőművel). A fogyasztók hőközpontokon keresztül csatlakoznak a távhőrendszerhez és az energiaellátásért cserébe szolgáltatási díjat fizetnek, amely több tényezőnek a függvényében alakul. Ebben a fejezetben a hőenergia előállítására hasznosított földgáz árának alakulását, importjának mértékét, illetve az értékesített hőenergia mennyiségét és árának alakulását tárgyalom.
7.1 A magyarországi hőenergia szolgáltatáshoz értékesített földgáz átlagárak Hazánk háztartási hőigényét vezetékes energiahordozókkal valósítják meg, általában földgázt juttatnak a fogyasztókhoz. Az utóbbi időben az egyre növekvő energiaigény miatt nagyobb importra (23. táblázat) van szüksége hazánknak, amely önmagában is nagyobb kiadást jelenten és nagyobb részarányt az import energiahordozók között (23. ábra, 24. ábra), de az infláció miatt még inkább növekvő árakat figyelhetünk meg. A földgáz árának növekedése (22. táblázat, 22. ábra) miatt maga a távhőszolgáltatás tarifái is növekvő tendenciát mutatnak. 22. táblázat: Háztartási fogyasztók földgáz átlagára az elmúlt évtizedben hazánkban (Ft/m3) [1]
Év 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007
Háztartási fogyasztók földgáz átlagára ÁFÁ-val (Ft/m3) 33,92 38,09 40,50 42,66 57,19 65,78 83,32 101,94
43
Év 2008 2009 2010 2011 2012 2013
Háztartási fogyasztók földgáz átlagára ÁFÁ-val (Ft/m3) 116,52 122,67 121 134,04 135,08 135,62
Ft/m³ 160,00 140,00 120,00 100,00 80,00 60,00 40,00 20,00 0,00 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013
22. ábra: Háztartási fogyasztók földgáz átlagára ÁFÁ-val (Ft/m3) hazánkban az elmúlt évtizedben Ahogy azt a 22. ábra jól szemlélteti, a földgáz átlagára az elmúlt évtizedben folyamatosan nőtt. 2010-ben kisebb visszaesést figyelhetünk meg, de alapvetően 2000-től 2011-ig a duplájára emelkedett a földgáz köbméterenkénti átlagára. 2011-től 2013-ig elhanyagolhatóan kis mértékű növekedést figyelhetünk meg.
44
23. táblázat: A hazai földgázimport részaránya az elmúlt évtizedben az összes importált energiahordozóból (%) [2] Földgáz import részaránya az energiahordozó importból (%) 52,33 56,26 59,70 61,36 58,48 56,04 56,33 52,90 54,31 45,18 42,92 39,04 38,23
Év 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
A 23. táblázat adataiból készített 23. ábra és a 24. ábra jól szemlélteti az elmúlt évtizedben hazánk földgáz importjának mértékét. Ahogy azt a 23. ábrán láthatjuk az összes energiahordozó import minimum 38%- át, de leggyakrabban 50%- át, vagy afelett a földgáz import teszi ki. A 24. ábra szemléletes megjelenítése a földgázimport mértékének az összes energiahordozó importhoz képest. 100,00% 90,00% 80,00% 70,00% 60,00% 50,00% 40,00% 30,00% 20,00% 10,00% 0,00% 2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
23. ábra: Földgáz import részaránya az energiahordozó importból (%) 45
PJ 800 600 400 200 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005
Földgáz import (PJ)
2006
2007
2008
2009
2010
2011
Energiahordozó import összesen (PJ)
24. ábra: Hazánk összes energiahordozó importja és annak földgázimport részaránya az elmúlt évtizedben (PJ)
7.2 Hazánkban értékesített hő mennyisége fogyasztók szerint Az értékesített hő az alábbi fogyasztók között oszlik meg: - lakosságnak: - fűtési hőként, - használati melegvíz hőként, - távhőként; - közintézményeknek: - fűtési hőként, - használati melegvíz hőként, - távhőként; - egyéb felhasználóknak. A 24. táblázatból látható, hogy a lakosság igényli a legtöbb hőenergiát, ezt követi a közintézmények által összesen felhasznált hőenergia mennyisége, végül pedig az egyéb felhasználók (pl. boltok, benzinkutak… stb.) által fogyasztott hőenergia mértéke. (25. ábra) 46
24.táblázat: A hazánkban értékesített hő mennyisége fogyasztók szerint 2011-ben (TJ) [2] Felhasználóknak összesen (TJ)
28731
Lakosságnak összesen (TJ)
21670
Közintézménynek összesen (TJ)
4070
Egyéb felhasználóknak (TJ)
2990
TJ 35000 30000 25000 20000 15000 10000 5000 0 Felhasználóknak összesen
Lakossági fogyasztóknak
Közintézményeknek Egyéb felhasználóknak
25. ábra: A hazánkban értékesített hő mennyisége fogyasztók szerint 2011-ben (TJ)
7.3 A hőenergia értékesítési ára hazánkban A 25. táblázat szerint a hőenergia értékesítés átlagára 2011-ben a közintézmények részére volt a legnagyobb 3460 Ft/GJ, ezt az energiát főleg melegvíz előállítására fordították. A legolcsóbban a lakossági felhasználók részére értékesítették a hőenergiát, ami 3195 Ft volt GJ- onként. Ahogy azt a 26. ábrán láthatjuk az összes felhasználói csoportot tekintve az átlagár 3236 Ft/GJ volt.
47
25. táblázat: A hőenergia értékesítés átlagára 2011-ben hazánkban (Ft/GJ) [2]
Ft/GJ
Felhasználóknak összesen
3236
Közintézményeknek összesen
3460
Egyéb felhasználóknak
3220
Lakosságnak összesen
3195
3500 3460 3450 3400 3350 3300 3250
3236
3220 3195
3200 3150 3100 3050 Felhasználóknak összesen
Közintézményeknek
Egyéb felhasználóknak
Lakossági fogyasztóknak
26. ábra: A hőenergia értékesítés átlagára 2011-ben hazánkban (Ft/GJ)
48
8
ENERGIASTRATÉGIA A HŐ- ÉS VILLAMOS ENERGIA TERMELÉS ÉS FELHASZNÁLÁS HATÉKONYSÁGÁNAK NÖVELÉSÉRE Magyarország elsődleges gazdasági feladata, hogy a helyi adottságainkat figyelembe
véve a lehető legkedvezőbb stratégiai lépéseket megtegye annak érdekében, hogy hazánk energiahatékonysága növekedjen, lépést tartson a világgazdasággal, valamint biztosítsa a biztonságos és folyamatos energiaszolgáltatást. Magyarország erős tudástőkével rendelkezik, amely jó alapjául szolgál az erőforrásaink és lehetőségeink hatékony kihasználásához. Ebből kifolyólag született meg a Nemzeti Energiastratégia, amely a gazdaságpolitikai és társadalmi célokat, illetve a hazai érdekeket tartja szem előtt. Alapvető céljai az alábbiak:
Energia ellátásbiztonság: Hazánkban elsődleges cél, tekintettel a földrajzi adottságokra és a versenyképesen kitermelhető hagyományos energiahordozók hiányára. Hazánk előreláthatóan állandó energiaimportra szorul majd, ami nem jelentene problémát amennyiben megfelelően diverzifikált útvonalakkal és forrásokkal rendelkeznénk. Azonban a hagyományos energiahordozók (pl. földgáz) ellátásának szempontjából kiszolgáltatott helyzetben vagyunk. A legalapvetőbb intézkedések melyeket az ellátásbiztonság növelése érdekében tehetünk az, hogy ezt a kérdést prioritásként kezeljük, csökkentjük a fogyasztást és energiatakarékosságra törekszünk. Emellett azonban folytatni kell a több forrásból és alternatív útvonalakból való földgázbeszerzést, az infrastuktúra karbantartását és felkészülni egy esetleges krízishelyzetre a hazai energiahordozók kitermelési lehetőségeinek fejlesztésével.
Versenyképesség növelése: A versenyképesség energetikai szempontból azt jelenti, hogy a szükséges energiához biztonságosan és elfogadható áron lehet hozzájutni, amely az Európai Unió árszintjét nem haladja meg. Az energiaszektoron belül tehát egy gazdaságilag elfogadható költségszintet kell tartani. Célok: o az energiaszektornak integrálódnia kell az Európai Unió belső piacába;
49
o
nagy hangsúlyt kell fektetni a megújuló energiahordozók hasznosítására és az energiahatékonyság javítására, valamint az ezekkel kapcsolatos kutatásfejlesztési tevékenységekre;
o a hazai készleteket és erőforrásokat megfelelő mértékben kell hasznosítani, az ásványkincseink (főleg a szén és az urán), valamint a geotermikus adottságaink kiválóak, ezért felhasználásuk és az ezzel kapcsolatos fejlesztések indokoltak. A mezőgazdasági termelésre alkalmatlan területek erdősítése, energetikai ültetvények
létrehozása
környezetvédelmi,
gazdasági
és
társadalmi
szempontból is hasznos lenne.
Fenntarthatóság: A környezetvédelem és a fejlődés összekapcsolódása, mialatt a folyamatos jólét feltételei és a jövő generációk igényeinek kielégítése teljesül úgy, hogy a természeti, társadalmi és kulturális értékeinket megőrizzük. Ennek eléréséhez az energiagazdálkodásnak meg kell teremtenie az összhangot a környezetvédelem, a társadalmi igények és a gazdaság között. Alapvető feltétel az energia leghatékonyabb módon történő előállítása és szállítása szigorú feltételekhez kötve, lehetőség szerint megújuló energiahordozókból. A megvalósításhoz felül kell vizsgálni a fogyasztók szokásait is és szemléletformálással változtatni azokon, hiszen így lehetséges hosszútávon elérni a fenntarthatóságot és a jólétet biztosító életszínvonalat. A felsorolt három alappillér beteljesülésének a feltételei a következők:
Energiatakarékosság,
energiahatékonyság:
Az
energiafogyasztás
mértékének
megtartásához vagy csökkentéséhez a legjobb módszer a veszteségek minimalizálása, vagy az energia el nem fogyasztása. Legkisebb költséggel az energiahatékonyság épületfelújításokkal,
egy teljes
energetikai
program
megvalósulásával
lenne
megvalósítható. Egy energiahatékonysági program megvalósulása lehetőséget biztosítana a növekvő, leginkább fűtési energiaigények mérséklésére és a lakosság terheinek egyidejű csökkentésére. A villamosenergia- fogyasztást illetően nagy csökkenéssel nem számolhatunk, hiszen a háztartások egyre több készüléket használnak amelyek villamos energiával működnek. Az energiatakarékos életmód elengedhetetlen feltétele a szemléletváltás.
50
Megújuló
energiaforrások:
Hazánk
európai
viszonylatban
kiváló
megújuló
energiahordozó készlettel rendelkezik (biomassza, biogáz, nap- és geotermikus energia), azonban nem megfelelő módon használja ki ezeket. A felhasználásban a feltételek biztosítására kell a hangsúlyt helyezni és a megújuló energiaforrások részesedését legalább a nemzetközi kötelezettségeknek megfelelően növelni. A megújuló energiahordozók egyedi hőellátásba való integrálása csökkentené a földgázigényt is.
Atomenergia: Az atomenergia alkalmazása fontos a gazdasági versenyképesség, illetve az energiaellátás biztonságos fenntartásához. Az atomerőművek beruházási költségei ugyan magasak, de az energiatartalomra vetített üzemanyagköltségek sokkal kissebbek, mint a fosszilis energiahordozók esetében. Emellett szinte emisszió mentes villamos energia termelést eredményez, amely gazdaságos és hatékony lehetőség a klíma- és környezetvédelmi célok eléréséhez. Hátránya azonban, hogy a radioaktív hulladékok kezelése máig nem megoldott, jelenleg földalatti tárolókban helyezik el, ez azonban csak részmegoldás.
Regionális infrastruktúra platform: Törekvés a szomszédos országokkal való együttműködésre. Alapvető célok az árstabilitás, a források diverzifikációjának, az ellátásbiztonságnak és a hálózati kapacitásoknak a növelése. A piaci és kereskedelmi rendszerek diverzifikációja által lehetővé válik a regionális infrastruktúra platform létrehozása, ezáltal az árverseny kialakítása, amelyeket a jelenlegi piaci és termelési helyzet nem tesz lehetővé. Energetikai vonatkozásban a platform magában foglalja a kőolaj-, földgáz- és villamos energia rendszerek integrációját, ez kiterjeszthető a vasúti és közúti közlekedésre is (pl. gyorsvasút hálózati fejlesztések, menetrendek optimalizálása).
Új
kormányzati
energetikai
intézmény-
és
eszközrendszer:
Egy
olyan
intézményrendszert kell kialakítani, amellyel a befektetői környezet kiszámíthatóvá válik. Egy ilyen rendszer segítségével elkerülhető, hogy veszélybe kerüljön a hosszútávú ellátásbiztonság, illetve hogy elmaradjon egy nélkülözhetetlen energetikai beruházás.
Az
engedélyezési
eljárások
kiszámíthatóságát,
egyszerűségét
és
áttekinthetőségét biztosítani kell a befektetők számára. Az energetikáért felelős kormányzati intézményrendszer stabilitása elengedhetetlen, hogy az Energiastratégia a 51
gyakorlatban is megvalósulhasson és folyamatos ellenőrzés alatt maradjon. Olyan eszközrendszert kell működtetni, amely figyelembe veszi a teljesítőképességet a versenyképesség, az ellátásbiztonság és a fenntarthatóság érdekében, emellett igazodik a gazdasági szempontokhoz és a nemzetközi kötelezettségekhez, valamint költséghatékonyságra és a környezeti terhelések mérséklésére törekszik. Ez négy alappillérre épülő teljes energiastruktúra váltást jelent, ezek az alappillérek pedig a következők: 1. teljes ellátási és fogyasztási láncot illető energiahatékonysági intézkedéseket kell tenni; 2. növelni kell az alacsony CO2 kibocsátású villamos energia termelés arányát, a megújuló energiahordozók használatát; 3. fokozni kell a megújuló és alternatív hőtermelés egyre szélesebb körben való használatát; 4. törekedni kell az alacsony CO2 kibocsátású közlekedési lehetőségek arányának növelésére. Ezeknek az intézkedéseknek, illetve a Nemzeti Energiastratégia megvalósításának 2030-ig kell megtörténnie. A 26. táblázat a jövőre vonatkozó primer energia felhasználás alakulásának lehetséges forgatókönyveit mutatja be. Az adatok szemléltetésére és elemzésére szolgál a 27. ábra.
52
26. táblázat: Primer energia felhasználás forgatókönyvek a jövőre [10] 2008* Fűtés, Hűtés (PJ) Villamos energia felhasználás (PJ) Végső energiafelhasználás (PJ) Hálózati veszteség (szállítási és elosztási; PJ)
2020
2030
431
A 499
B 378
C 353
A 534
B 353
C 309
144
182
158
159
219
198
178
767
943
760
760
1038
763
678
24
28
25
25
32
26
26
A: ,,Ölbe tett kéz” forgatókönyv B: ,,Közös erőfeszítés” forgatókönyv C: ,,Zöld” forgatókönyv * A 2008. évi adatok forrása: energiagazdálkodási statisztikai Évkönyv 2008. (energiaközpont)
PJ 1200 1038 943
1000 800
767
767
767
760
760
763 678
600 400 200 0 2008 ,,Ölbe tett kéz” forgatókönyv
2020 ,,Közös erőfeszítés” forgatókönyv
2030 ,,Zöld” forgatókönyv
27. ábra: Primer energia-felhasználás forgatókönyvek a jövőre (PJ)
53
Az ,,Ölbetett kéz” tehát ,,A” forgatókönyv a jelenlegi helyzetet szemlélteti. A villamos energia fogyasztás 2% / év ütemmel változik, és az épületenergetikára vonatkozó programok nem teljesülnek. Csak kis mértékben sikerül elektrifikálni a közlekedést, jelentősen nem történik pl. közösségi és vasúti átterhelés, a megújuló energiahordozók felhasználásának aránya nagyon kismértékű. A ,,Közös erőfeszítés” tehát ,,B” forgatókönyv az Energiastratégia céljait képviseli. Eszerint a villamos energia fogyasztás 1,5%-kal nő évente, ebbe beletartozik a közlekedés elektrifikációjából és a hőszivattyúk igényéből származó villamos energia fogyasztás is; épületenergetikai programok indulnak és valósulnak meg; jelentős elektrifikáció a közlekedésben, közösségi és vasúti átterhelés; megújuló energiahordozók felhasználásának növekedése, Paksi Atomerőmű 2030 előtti bővítése; erőművi és hálózati-veszteség csökkentés. Az utolsó forgatókönyv a „Zöld” vagyis ,,C” forgatókönyv már fokozottan ügyel a fenntarthatóságra, azonban megvalósulásához nagymértékű gazdasági és fejlesztési forrásokat igényel. Ennek megvalósulásakor a villamos energia fogyasztás már csak évi 1% növekedést mutat, amely hatékony gazdasági folyamatokra utal; közösségi és vasúti átterhelés; teljes körű épületenergetikai programok, melyben sor kerül az épületállományok felújítására is; megújuló energiaforrások integrálása a hőellátásba; villamos energia rendszer szabályozhatóságának növelése, villamos energia minél nagyobb részt megújuló energiahordozókból (szél, nap, biomassza) való kinyerése; jelentős erőművi- és hálózati veszteség csökkentés.
8.1 Villamos energia stratégia Ha a hűtés/fűtés és a közlekedés villamos energia felhasználása nagy mértékben megnövekedne
és
ún.
intelligens
hálózatokon
keresztül
be
lehetne
ezeket
a
rendszerszabályozásba kapcsolni, akkor a villamos energia igény ingadozása csökkenhetne és a csúcsterhelés növekedése lelassulhatna. Ez igen jó hatással lenne az erőművi struktúrára, a rendszerirányításra, az energia tartalékolására és a hálózatfejlesztésre is. A jövőbeni diverzifikáció és a piaci áras beszerzés elengedhetetlen a földgáz alapú villamos energia termelés
szempontjából.
Ha
hazánk
földgázalapú
villamos
energia
termelésének
versenyképessége továbbra is gyenge marad, akkor nagymértékű állami beavatkozásra lesz 54
szükség ahhoz, hogy piacon maradhasson. Ezért forgatókönyveket, ún. energiamixeket dolgoztak ki – melyek felételezik a diverzifikációt és a piaci áras földgáz beszerzését – és azok vizsgálatával próbálják modellezni, hogy hogyan alakulhat a villamos energia termelése a jövőben (28. ábra).
28. ábra: Magyarország várható villamos energia termelése a különféle energiamixek szerint [14] A ,,Közös erőfeszítés” keresleti pályához tartozó hat különböző energiamix a következő: 1. ,,Atom Zöld”: fő célja az új atomerőművi blokkok létesítése Pakson, emellett a Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervében (NCsT) lévő megújuló energia felhasználási vonal meghosszabbítása. 2. ,,Anti Atom Zöld”: ez esetben nem épülnének új blokkok Pakson, ám az NCsTben lévő megújuló energia felhasználási vonalat meghosszabbítanák. 3. ,,Atom Zöld (+)”: új atomerőművi blokkok létesítése Pakson és az NCsT-ben lévő vonalnál célratörőbb megújuló energia felhasználási pálya létrehozása. 4. ,,Atom (+)- Zöld”: új atomerőművi blokkok létesítése Pakson, illetve NCsT-ben lévő megújuló energia felhasználási vonala meghosszabbítása.
55
5. ,,Atom-Szén-Zöld”: új atomerőművi blokkok létesítése Pakson és az NCsT-ben lévő megújuló energia felhasználási vonal meghosszabbítása, valamint egy új szénerőmű létesítése is. 6. ,,Anti-Atom-Zöld (+)”: nem épülnek új blokkok Pakson és az NCsT-ben lévő vonalnál célratörőbb megújuló energia felhasználási pálya létrehozása. Ezen modellek kidolgozásakor számos tényezőt figyelembe kellett venni, úgy mint az előre várható villamos energia fogyasztás és az éves csúcsterhelés mértékét, alaperőművünk (Paksi Atomerőmű) megtermelt energiáját és az importált villamos energia mennyiségét, az erőművek minimális kihasználtságát amely megtéríti a befektetéseket, illetve a biztonságos és folyamatos ellátáshoz szükséges tartalékkövetelményeket. Mikor lesz versenyképes, fenntartható és biztonságos hazánk villamos energia ellátása? Szükséges lenne az EU csatlakozás nyújtotta előnyöket a lakosság javára fordítani, a hálózatokat fejleszteni, illetve a szabályozók kapacitását növelni. Figyelemmel kell kísérni a villamos energia árak alakulását és élni a támogatásokkal, mert kedvezőbb a nagykereskedői áraknál. Fenntarthatósága növekedne, ha a CO2 intenzitást csökkentenénk, pl. megújuló energiaforrások és atomenergia kapacitások bővítésével, az ellátás biztonságát növelhetnénk, ha igényekhez mérten megfelelő erőművek létesülnének, emellett különös figyelmet kellene szentelni a rendszer szabályozhatóságára és a tartalékképzésre.
8.2 Hőenergia stratégia A hőenergia hasznosítás tekintetében leginkább az épületenergetika játszik fontos szerepet, mivel ennek fejlesztése több fontos célkitűzéshez is hozzájárul. Ezek a célkitűzések a következők: -
az energiafelhasználás hatékonyságának növelése,
-
a levegő tisztaságának és minőségének javítása,
-
importfüggőség, azon belül is a kőolaj és földgáz függőség csökkenése,
-
lakossági szemléletváltás,
-
hazai vállalkozások, az építőipar fellendítése,
-
nemzeti és Európai Uniós energiapolitikai célkitűzések elérése…stb. 56
A hőenergia felhasználást illetően az épületenergetikai programok függvényében három lehetséges forgatókönyvet vizsgálnak a lakossági és a tercier (szolgáltatási) szektor esetében (29. ábra):
29. ábra: A lakossági és tercier hő felhasználás változása [14]
a) ,,BAU” : a teljes hő célú felhasználás kismértékű növekedése várható 2030-ig, nincs energiahatékonysági program. b) ,,Referencia”: 84 PJ energia megtakarítás 2030-ra c) ,,Policy”: 111 PJ energia megtakarítás 2030-ra A ,,Referencia” és a ,,Policy” forgatókönyvek között rendelkezésre álló források határozzák meg, hogy melyik fog megvalósulni. A ,,Referencia” lakossági és tercier felhasználás esetén a földgáz fogyasztásának mértéke jelentősen lecsökken, a megújuló energiahordozók részaránya pedig jelentősen megnő. (30. ábra) [14]
57
30. ábra: Magyarország várható lakossági és tercier hő felhasználása a referencia épületenergetikai forgatókönyv alapján [14]
Ezzel szemben a ,,Zöld” forgatókönyv inkább a megtakarításokra és megújuló energiaforrásokra koncentrál, melyek jelenleg inkább potenciálként mutatkoznak, nem pedig megvalósítható lehetőségként. Ha több lehetőség van az épületenergetikai programok megvalósítására, akkor felül kell vizsgálni az adott lehetőségeket, hogy melyiknek milyen a megvalósíthatósága: a hőszivattyúk és klímaberendezések használata elterjed, ezáltal a fűtéshűtésre használt energia mennyisége is nő, illetve a távhőrendszerek a hőellátás fontos részeként szerepelnek majd azzal, hogy szinte bármilyen termelt hőt képesek eljuttatni a felhasználókhoz. Mikor lesz versenyképes, fenntartható és biztonságos hazánk hőenergia ellátása? Versenyképes lesz akkor, ha a távhőszolgáltatás színvonala és hatékonysága megnő, emellett a lefedettsége is kiterjed. Ehhez azonban minőségi javulásra van szükség és a fogyasztók igényeinek teljes mértékű kielégítésére. Emellett több lokális energiaforrásra is szükség van. Ha a megújuló energiaforrások felhasználásának aránya megnő a távhő, illetve az egyéni fűtési rendszerek tekintetében, emellett pedig a biomassza feldolgozása szigorú fenntarthatósági szabályok szerint működik, fenntarthatóvá válik a hőenergia ellátás. Az 58
ellátás biztonsága garantálható abban az esetben, ha a fejlesztések épületenergetikai felújítási programokkal együtt valósulnak meg. [14] Ezek eléréséhez célszerű az egyszerűsített engedélyezési, szabályozási és átvételi rendszer használata, hogy az alternatív technológiák elterjedjenek. Mindemellett felhasználói célcsoportok szerint kialakított többszintű és hatékonyságra ösztönző programcsomagok kellenek az energiahatékonyság fejlesztésének támogatásához.
59
9
ÖSSZEGZÉS Ahogyan azt a dolgozatomban bemutattam hazánk hő- és villamos energia helyzete
versenyképesség szempontjából nem túl kedvező, ha az elmúlt évtizedet vesszük alapul. Alapvetően az ellátás folyamatos, biztonságos, a fogyasztók és az ipar igényeit kielégíti, ám nagymértékű importra szorulunk, főként a földgáz ellátás tekintetében. Az energiahordozókat és a szolgáltatást illető tarifák növekvő tendenciát mutatnak, aminek legfőbb oka a fosszilis energiahordozó készletek csökkenése, így világpiaci áruk növekedése. A jelenlegi gazdasági helyzetben
energiahatékonyságunkon
még
van
mit
fejleszteni,
a
nagymértékű
energiafogyasztáshoz kevés megtermelt éves GDP tartozik. A jövőben, hogy versenyképességünk és ellátásbiztonságunk stabilizálódhasson a bemutatottak közül valamely energiastratégiai kezdeményezést követnünk kell. A megújuló energiahordozókon alapuló hő- és villamos energia termelést kell előtérbe helyezni, hiszen ez csökkentené az ország gazdaságának nemzetközi energia- és energiahordozó piactól való függését. Az infrastruktúra fejlesztése is nélkülözhetetlen a termelés és a szolgáltatás optimalizálásához és zavartalan működéséhez. A megújuló energiahordozók hasznosításával csökkenhetnének az energiaárak, amelynek kedvező hatása lenne a lakosság számára, valamint az energiaárak csökkenésével egyes ipari folyamatok költsége is csökkenne, ami növelné az ipar versenyképességét, illetve az új befektetők száma is növekedhetne.
60
10 IRODALOMJEGYZÉK [1] Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal: Vezetékes Energiahordozók Statisztikai Évkönyve 2011, Budapest, 2012 [2] Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal: Tájékoztató a Magyar Energiahivatal 2011.évi tevékenységéről, Budapest, 2012. október [3]http://www.eia.gov/cfapps/ipdbproject/iedindex3.cfm?tid=2&pid=2&aid=12&cid=&syid= 2007&eyid=2011&unit=BKWH
[4] http://www.wikipedia.org [5] http://www.eia.gov [6] http://www.data.un.org [7] http://www.alternativenergia.hu [8]http://www.bp.com/liveassets/bp_internet/globalbp/globalbp_uk_english/reports_and_publ ications/statistical_energy_review_2011/STAGING/local_assets [9] http://mospi.nic.in/mospi_new/upload/Energy_Statistics_2012_28mar.pdf [10] www.meevet.hu [11] www.jas.hu [12] http://energiainfo.hu/cikk/iso_vagy_tso.5705.html [13] www.entsoe.eu [14] www.kormany.hu : Nemzeti Energiastratégia 2030 [15] GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft.: A magyar távhőszolgáltatás, Budapest, 2005. december [16] Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal: Tájékoztató az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó működési engedély kérelemhez, Az egyetemes szolgáltatási tevékenység a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (GET) alapján [17] http://www.energiapedia.hu 61
[18] http://www. ftp.energia.bme.hu :Villamos energia-termelés, Dr. Gács István egyetemi docens, BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék, Budapest, 2003. [19] http://www.fotav.hu [20] http://www.mataszsz.hu
62
11 . KÖSZÖNETNYÍLVÁNÍTÁS Köszönettel tartozom konzulensemnek Dr. Szemmelveisz Tamásné egyetemi docensnek és Dr. Kovács Helga egyetemi tanársegédnek támogatásukért, szakmai segítségükért és lelkesítő szavaikért, illetve, hogy figyelemmel kísérték és segítették munkámat. Emellett külön köszönetet szeretnék mondani a Tüzeléstani és Hőenergia Intézeti Tanszék
valamennyi
munkatársának,
valamint
hallgatótársaimnak
segítségükért
és
támogatásukért.
63
