Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet

Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet

A Richter Gedeon Nyrt technikai és fundamentális részvényelemzése

Fedor Milán 2015

Tartalomjegyzék Bevezetés................................................................................................................................................3 1.Elméleti összefoglaló........................................................................................................…...............6 1.2 Technikai elemzés..............................................................................................................................13 1.21 A technikai elemzés fő területei......................................................................................................13 1.31 A technikai elemzés előnye és hátránya...........................................................................................14 1.33. A technikai és a fundamentális elemzés kapcsolata........................................................................15 1.4 A fundamentális elemzés....................................................................................................................22 1.41 A fundamentális elemzés elmélete...................................................................................................17 1.42 A fundamentális elemzés módszertana.............................................................................................22 1.43 A két elemzési módszertan különbsége............................................................................................23 2. A Richter Gedeon Nyrt tevékenységének bemutatása.........................................................................42 2.1 A Társaság tulajdonosi struktúrája.....................................................................................................24 2.2 A Richter pénzügyi mutatói...............................................................................................................31 2.3 A Richter stratégiája..........................................................................................................................42 2.31 Terápiás fókusz................................................................................................................................33 2.32 A Társaság versenyképessége..........................................................................................................42 3. A Richter fundamentális értékelési modellje excel alapján.................................................................44 4. A Richter technikai elemzése...............................................................................................................49 5. A Richter befektetésértékelése.............................................................................................................57 5.1 Alapelvek, vállalat kiválasztási szempontok.....................................................................................50 5.2 A Richter társaságirányítása...............................................................................................................51 5.3 Stratégiai döntéstámogatás módszerei...............................................................................................57 5.31 SWOT elemzés.................................................................................................................................52 5.32 BCG mátrix......................................................................................................................................53 5.33 Porter modell....................................................................................................................................54 5.34 PEST elemzés...................................................................................................................................57 Összegzés.................................................................................................................................................59 Irodalomjegyzék.......................................................................................................................................60 Angol nyelvű összefoglaló.......................................................................................................................62

Bevezetés, elméleti összefoglaló Jómagam a szakmai gyakorlatomat egy vállalkozásfejlesztéssel, üzleti és számviteli tan tanácsadással foglalkozó társaságnál töltöttem, szakdolgozati témaként pedig egy konkrét részvény, a Richter Gedeon Nyrt vállalat és befektetésértékelését választottam. A dolgozatot 5 fejezetre osztottam fel. Az 1. fejezetben a tőkepiacok jelentőségéről és szerepéről, a technikai és fundamentális elemzés elméleti hátteréről, szemléletmódbeli filozófiájáról lesz szó, melynek keretében bemutatom és összehasonlítom a két elemzési módszertant, amelyek segítségével megállapíthatók hogy a részvények diszkonton vagy prémiumon forognak, felismerhetőek a buborékok. Ezt követően a 2. fejezetben bemutatom a Richtert, mint hazai gyógyszeripari vállalatot elemezve annak pénzügyi mutatóit, tevékenységét, szerepét és termékeit, működési környezetét, exportpiacait ezen felül az iparági sajátosságokat, tendenciákat és trendeket ismertetem. A 3. fejezetben a Richter és egy szektorbeli társa fundamentálisát értékelési modelljét mutatom be Excelből, ennek alapján pedig egy modell alapján megállapíthatóvá válik annak kérdése, vajon a tőkepiaci értékeltsége szerint alul vagy felülértékelt. A 4. fejezetben a Richter technikai elemzéséről lesz szó, konkrét és a gyakorlatban alkalmazott elemzési eljárásokat mutatok be, amelyeket manapság is használnak. Az utolsó, 5. fejezetben pedig értékelem a társaságot vezetése, stratégiája alapján továbbá a részvényt, mint befektetési alternatívát. Éppen ezért, mivel exportorientált vállalatról van szó, ezért ezzel összefüggésben részletesen elemzem azon tényezőket, amelyek a jövőben jelentősen meg fogják határozni a Társaság teljesítményét. Ezt követően ajánlást fogalmazok meg a Richterre vonatkozóan, amelyet követően összehasonlítom a befektetést és a spekulációt, amelyek teljesen eltérő műfajok. A szakdolgozat céljai közé tartozik az is, hogy bemutassa hogy össze lehet hangolni a technikai és a fundamentális elemzést annak érdekében, hogy felismerjük és értékeljük a részvények értékeltségi szintjét, megállapítsuk hogy reálisan van-e árazva a mögötte álló vállalat teljesítményéhez képest tehát összhangban van-e a valós gazdálkodási teljesítményt mérő adatokkal. Így tehát a buborékok felismerhetőek, hiszen a múltban mindig azért voltak óriási tőzsdei zuhanások, mert a buborékok kipukkadtak, amelyek a piaci hangulat és irracionális pénzügyi döntések miatt nőttek nagyra, ez történt a 17.században a holland tulipánhagymákkal is, a piaci szereplők tehát feltételezésem szerint gyakran nem hoznak racionális döntéseket, ezzel is szeretnék foglalkoznia a tanulmányban. A döntéstámogató, döntéselőkészítő módszerek alkalmazásával és

a piaci hangulat

figyelembe vételével, reálisan kell értékelni az aktuális piaci helyzetet, így a kockázat kezelhetővé válik, ezáltal pedig lehetséges racionális döntéseket hozni. Éppen ezért a technikai és a fundaelemzés együttes használatával még inkább felfedezhetőek a buborékok, amelyek gyakorlati célja az, hogy megállapítsuk egy adott gazdasági szektorban működő vállalatról hogy reális szinten van-e árazva a tőkepiacon a részvénye. A részvényre pedig tulajdonrészként kell tekinteni, amely jövedelmet biztosít a tulajdonosa

számára,

ezáltal

a

részvény

belső

értéke

megegyezik

a

vállalat

jövedelemtermelő képességével, a vállalat jövőjét vesszük meg egy részvénnyel. Így elemezni kell a termékek piacképességét, a vállalat alkalmazkodó képességét és reagáló képességét a piaci igényekre,

nemzetközi, globális folyamatokon belül a szektorok

aktuális trendjei.

1. Elméleti összefoglaló; a tőkepiaci instrumentumok elemzésének

módszertanai Tényként megállapítható, hogy a világgazdaságban a vállalatok termelik meg a globális GDP legnagyobb hányadát, a gazdasági növekedés is a vállalati szektor stratégiájának megvalósulásának köszönhető. Szakdolgozatom témájául éppen ezért választottam egy általam szabadon választott értékteremtő vállalat részvényének, a Richter Gedeon Nyrt-nek a technikai és fundamentális elemzését, amelynek keretében a vállalat értékelése előtt mellett bemutatom a két elemzési módszer jellemzőit, sajátosságait, emellett részletezem a befektetés és a spekuláció közti különbségeket hangsúlyozva az értékalapú befektetések melletti érveket, hiszen a pénz és tőkepiaci válságokért elsősorban a buborékok, másnéven légvárak kialakulása a felelős. Ezek általában azonban előbb-utóbb összeomlanak, hiszen a túlárazottság mögött nincs valós érték, és az ár és az érték tartósan nem térhet el szignifikánsan. A buborék fogalma egész pontosan abból a tőkepiaci folyamatból, mechanizmusból adódik, hogy a nemzetgazdaságokban lévő likvid pénz nem ugyanolyan mértékben növeli a GDP növekedési ütemét, így tehát a reálgazdaság, ipari teljesítmény növekedését, mint a tőkepiaci eszközök árazását, így tehát a tőkepiaci műveletek következtében a részvénypiacokra beáramló tőke következtében a részvényárak növekedése jóval gyorsabb ütemben emelkedik, mint a valós megtermelt reálgazdasági teljesítmény. Tehát a magas értékeltségi(P/E,P/Bvalapján), árazási szinten forgó részvények mögött nincs olyan mértékű vállalati gazdálkodási teljesítmény, amely ezt a szintet indokolna, hiszen számos vállalat teljesítménye jóval szerényebb mértékű tőkepiaci árazást

indokolna a részvénypiacokon, ezen megállapításokra számos példa volt az utóbbi 9 évtized során(1929,1973,1989,1998,2001,2008). A buborékok kialakulásában fontos szerepe van az irracionális befektetői magatartásnak, döntéshozatalnak, nem megfelelő kockázatkezelésnek is. Számos közgazdasági modell azzal a feltételezéssel él, hogy a piaci szereplők racionálisak, minden információ a rendelkezésükre áll, valójában viszont ez a gyakorlatban nem érvényesülő alapelv, soha nem is érvényesült. Továbbá lényeges még egy fontos közgazdasági tankönyvpélda megemlítése, amely szerint a piacok az egyensúlyi állapot, egyensúlyi árak szintje felé tartanak. Ennek azonban ellentmond a reflexivitás elmélete, amelyet Soros György alkalmazott, aki a gyakorlatban felfigyelt erre a tényre(forrás:Soros György a pénz alkímiája 1987). Ezen globális tőkepiacok működését meghatározó mechanizmusok komoly befolyást gyakorolnak a vállalatok gazdálkodásának teljesítményére,

működésük

eredményeire,

így

ezen

keresztül

technológiájuk

hatékonyságára is. A tőkepiacok globális szerepe nemzetközi szinten valójában az kellene hogy legyen, hogy a reálgazdasági teljesítmény volumenét erősítse, az értékalapú befektetéseket finanszírozza, így tehát azon valódi ipari és fogyasztási termékek kibocsátási szintjét fokozatosan növelje, amelyek iránt a piacnak így a társadalomnak szüksége van és használatából eredő hasznosságot realizál a gazdaság működése és a társadalom ezen kibocsátott termékek használatából hasznosságot realizál a gazdasági körforgás működése során. Az értékalapú szemlélet szerint tehát a tőkepiacoknak a szerepe az, hogy azokat a K+F innovációs folyamatokat támogassa tőkebefektetésekkel, amelyek olyan piacképes termékeket és szolgáltatásokat fejlesztenek ki, amelyre a világgazdaság részét képező piacokon kereslet lesz és ezen termékek valóban technológiai fejlődést alapoznak meg, hiszen a technológiai fejlődés az alapja a GDP növekedésnek és a piac szerepének létjogosultságának, végső soron pedig a társadalom javára kell hogy történjen mindez. Így tehát ha a tőkepiacok támogatják a K+F innovációs tevékenységet, a folyamatos technológiai fejlődés következtében a gazdasági növekedés tartós lehet. Ezen piac legfőbb szereplői a kockázati tőketársaságok, a jövőben pedig a gazdaság számára a legjobb az lenne, ha szinte minden alapkezelő finanszírozna K+F tevékenységet, hiszen ezen folyamatok eredménye a piacképes termékek létrejötte lesz. Jómagam fontosnak tartom, hogy a befektetési portfóliókat olyan szemléletmód által vezérelt megközelítéssel érdemes megérteni, mint mikroökonómiából a fogyasztói kosár összeállítását, amikor maximális hasznossági szintre törekedtünk adott pénzösszeg ráfordításával. A közgazdaságtanban fontos szerepe van tehát az optimalizálásnak, amely vállalatok tevékenységének elemzésekor abból indul ki, hogy fontos cél adott

pénzösszegből a lehető legmagasabb kibocsátási szintet elérni, vagy ennek az állításnak az inverze, adott kibocsátási szint elérése a lehető legalacsonyabb költségráfodítással. (Szilágyi Dezsőné: Bevezetés a közgazdaságtanba 1. 2009)

A befektetési portfóliókat pedig azon szemléletmód mentén érdemes megközelíteni, hogy a lehető legalacsonyabb kockázati szintet képviselő instrumentumokat érdemes kiválogatni, amely diszkonton forognak lehetőleg nem a vállalat és tevékenysége, hanem gyakran a működési környezet kockázata miatt. A kockázatkezeléssel kapcsolatban az egyik legfontosabb megállapítás az, hogy minél alacsonyabb egy tőkepiaci eszköz értékeltségi szintje, tehát árfolyama, annál alacsonyabb a kockázata az értékalapú szemléletmód alapján. Ez könnyen belátható, hiszen egy részvény megvétele révén egy vállalat tulajdonosává lehet válni, egy társaság jövőjét vesszük meg ezáltal, amelynek aktuális árfolyamváltozása a piaci hangulat függvénye. Ezt jómagam olyan alkudozásként értelmezem, mely során egységnyi tulajdonrész áráról folyik a vita, azonban fontos tudnunk hogy az árfolyam sosem egyenlő a valós értékkel, hiszen az ár az amit fizetünk, az érték pedig amit kapunk, ez esetben pedig belső értékről beszélünk, amely a társaság jövedelemteremtő képességét jelenti, amely a gazdálkodási tevékenység teljesítményétől függ. Ezért a hozamérték alapú szemléletmód a legfontosabb a befektetők számára, amely a részvényesi érték, a shareholder value. Alapvetően tehát a pénz és tőkepiaci instrumentumok jövőbeli árfolyammozgásának előrejelzését, múltbeli árfolyamalakulásának ismeretében kétféle módszertan segítségével lehet elvégezni, az egyik a technikai elemzés, amely a piaci áron alapuló megközelítés, míg a másik a fundamentális, másnéven értékalapú elemzés, amely az értékalapú szemléletmód alapján végez minősítést. Az elemzési módszereket általában döntés előkészítési, döntéstámogatási céllal alkalmazzák, az egyes módszerek megközelítésbeli szemléletmódjának célja a jövőbeli árfolyammozgások előrejelzése, trendek felismerése. Valójában akár a technikai, akár a fundamentális, más néven értékalapú elemzést szemléljük, magának az elemzésnek a célja minden esetben a kockázat kezelése és portfólió hozamának a növelése, amelyben a lényeg hogy információk révén a dolgokat megfelelően kézben kell tartani. Ezen célt különböző jövőre vonatkozó előrejelzésekkel lehet elérni, melynek során azonban mindig figyelembe kell venni a legfontosabb tényezőt: a hozam és a kockázat összefüggését, egymáshoz való viszonyulását. Általában véve a tőkepiaci, gazdasági elemzési módszerek alkalmazásával, legyen az technikai vagy fundamentális elemzési szemlélet, nem lehetséges mindig 100%os bizonyossággal minden esetben jó befektetési döntést hozni, aki ezt szeretné elérni, az

vegye figyelembe, hogy a kockázatnak számos forrása lehet. (André Kostolany:A pénz és a tőzsde csodavilága)

Az elemzések segítségével és azok helyes gyakorlati alkalmazásával azonban optimális esetben nagyobb eséllyel lehet jó döntést hozni, mintha a véletlenre bíznánk magunkat figyelmen kívül hagyva a fejleményeket és vonatkozó információkat, ezáltal az analízist figyelemmel kísérő piaci szereplők képesek lesznek feltárni a befektetési célponttal kapcsolatos kockázatokat is. A kockázat azonosítása azért kiemelkedően fontos minden befektetési döntés meghozatala során, mert az elérhető hozam mértékét határozza meg, továbbá a bizonytalansági tényezők, a kedvezőtlen események bekövetkezésének lehetőségét is foglalkozik, figyelembe veszi azokat. Fontos tehát kijelenteni hogy a kockázattól nem félni kell, hanem meg kell tanulni azt kezelni, releváns információkkal minimálisra csökkenteni, hiszen rendelkezésre álló információk által lehetővé válik a kockázat kezelése. A kockázatra leginkább úgy érdemes tekinteni, mint a jövőre vonatkozó ismeretlen tényezőre, amelyet előre nem lehet látni.

1.2 A technikai elemzés A technikai elemzés az árfolyamok jövőbeli alakulását próbálja meg előre jelezni azok múltbeli mozgásainak megfigyelése, a grafikonokon megfigyelhető alakzatai és más szemmel jól észrevehető dolgok alapján. Alapmottója egyszerűen fogalmazva akár az is lehetne, hogy egy kép tízezer szóval is felér. Két alapvető feltételezésből indul ki. Egyrészt abból, hogy már minden nyilvános információ beépült az árakba, ezért a jövőbeli árfolyamváltozások az előre nem jelezhető váratlan eseményektől és a befektetői hangulat változásától függnek. Másrészt feltételezi, hogy a befektetők tömegei hasonló szituációkban hasonló módon cselekszenek, alapelvei közé tartozik, hogy a történelem a piacokon is megismétli önmagát. A technikai elemzés része a tőzsde pszichológia is, amelynek része, hogy bizonyos árfolyamszinteknek lélektani hatása van a piaci szereplőkre nézve, döntéseket, reakciókat váltanak ki a befektetők bizonyos részéből. Ennek jelentősége gyakran abban nyilvánul meg, hogy egy adott eszköz piacán egy pozitív fejleményt követő jelentősebb emelkedés után a befektetők egy része már eladja a részvényt, megelégedve a realizált nyereséggel, ezáltal short pozíciót vesznek fel, hisz az eladás az short ügylet. A technikai elemzés megközelítésének, szemléletmódjának alapelvei közé tartozik, hogy egy adott eszköz árfolyamában minden környezeti hatás tükröződik, hiszen a chartizmus alapján az aktuális árfolyam pontosan tükrözi a piac által ismert információkat, mint például a kereslet és kínálat viszonyát, az eszköz jövőjére vonatkozó piaci várakozásokat,

továbbá akár a bennfentességet is. Fontos alapelv az is, hogy a piacok gyengén hatékonyak, az árak ragadósak, tehát a piacnak van emlékezete, tisztában vannak a piaci szereplők a múltbeli árfolyamváltozások alakulásaival, a kilengésekkel és a forgalmi adatokkal. Lényegében a tőzsdén kialakult viselkedésformák megfigyelésének és megismerésének következtében alakult ki a technikai elemzés rendszere. (Kecskeméti István:Befektetések a technikai elemzés segítségével 2006)

A fő alapelvek közé tartozik, hogy az árfolyamok trendszerűen, ciklikusan mozognak, ez pedig az a dolog, aminek a felismerése és megjátszása a legjobb eredményeket szolgáltatja, ezek közé tartozik a január hatás, amelynek során sokak szerint jelentős emelkedés szokott bekövetkezni. A másik hasonló megközelítés, már-már közmondássá vált sell in may and go away, amely abból indul ki, hogy májust követően oldalazgatás bontakozhat ki a piacokon, tehát nyáron nem érdemes foglalkozni a tőzsdével, hiszen a jelentősebb piaci szereplők szabadságukat töltik. Ezek közé tartozik a szeptemberi hatás is, amikor a forgalom, a tőzsde likviditása jelentősen növekszik a nyári hónapokhoz képest. A technikai elemzés során fontos szempont az indikátorok, trendek és alakzatok elemzése mellett továbbá a forgalmi, likviditási adatok figyelembe vétele is, hisz ezen adatokból is lehet következtetéseket levonni a jövőre nézve, beazonosítani a már meglévő folyamatokat. A forgalom, valamint a kereslet-kínálat alakulásának (vételi és eladási mennyiségek az ajánlati

könyvben)

elemzése

valójában

az

egyik

leghatékonyabb

segítség

az

árfolyammozgás előrejelzésében rövid távon. A technikai elemzés alapján kereskedő piaci szereplőknek nem szabad figyelmen kívül hagyniuk, hogy az árfolyammozgások mögött mindig valamilyen piaci hangulatváltozás, befektetői reakció áll amely az adott eszközbe vetett bizalmon alapul. Emellett lényeges szempont észben tartani azt az örök igazságot, hogy ahogy a fák sem, úgy az árfolyamok sem nőnek az égig.

1.21 A technikai elemzés fő területei csoportosítás szerint (elméleti kategória szerint alakzat, indikátor, trend - Dow elmélet) - elméletek, amelyek alapvető szemléletmódot biztosítanak az elemzésekhez - indikátorok, amelyek matematikai és statisztikai összefüggések alkalmazásával segítséget nyújtanak vételi és eladási döntések meghozatalához. Fontos jelentősége van annak, hogy egy adott trendet milyen indikátorokkal lehet modellezni, leghatékonyabban azonosítani, felismerni. A gyakorlatban általában közép és hosszú távon alkalmazzák az indikátorokat,

azonban a megfelelő időperiódus kiválasztásával bármilyen befektetési időhorizontra alkalmazhatóak. - alakzatok, gyertyaformációk, amelyek jellemzően rövid távú árfolyammozgások meghatározásában nyújtanak segítséget. Lényegében a tőzsdén kialakult viselkedésformák megfigyelésének és megismerésének következtében alakult ki a technikai elemzés rendszere. (Kecskeméti István:Befektetések a technikai elemzés segítségével 2006)

A technikai elemzés eszköztárának legösszetettebb elemei azonban az indikátorok, amelyek a múltbeli adatok alapján bizonyos matematikai és statisztikai formulák segítségével szerkesztett számsorokból álló diagram, amely múltbeli mozgások alapján következtet a jövőbeli árfolyamok irányára. A legegyszerűbb indikátorok közé a vonaldiagramok, mozgóátlagok tartoznak, amelyeknek vannak komplexebb is, mint pl az EMA, az exponenciális mozgóátlag és az MACD, emellett vannak volatilitást mérő indikátorok is, mint pl a Bollinger. Ezek mellett fontos még kiemelni a japán gyertyák jelentőségét, hiszen a technikai elemzésben ezen formációkkal találkozhatunk a leggyakrabban, ugyanis ez a legtöbb információt szolgáltató grafikontípus, hiszen a különféle árfolyamadatok elég szemléletesen vannak ábrázolva.

1.211Alakzatok, a japán gyertya mint grafikus eszköz Japán gyertyák – napjainkban a japán gyertyák képezik a technikai elemzés alapját, hiszen minden fontos információt tartalmaznak az árfolyam múltbeli alakulásával kapcsolatban, jól szemléltetik azt grafikonon. A japán gyertyák komoly előnye, hogy egyetlen gyertya alakzata szemlélteti a tőkepiaci instrumentum árfolyamának egész napi mozgását.

1.ábra:Japán gyertyák Portfólió füzetek: Technikai elemzés egyszerűen 2011 11.o

A gyertya teste a nyitó és a záróárat mutatja, a kanóca pedig a minimum és a maximum árfolyamszintet szemlélteti. A gyertya testének komoly szerepe van, hisz ennek hossza az ármozgás, árfolyamváltozás mértékét fejezi ki.

2.ábra: Japán gyertyák formációi

Portfólió füzetek:Technikai elemzés egyszerűen 2011 12.o

1. A hosszú fehér gyertya azt reprezentálja, hogy az adott kereskedési napon a bikák uralták piacot, amit tehát úgy értelmezünk hogy a vevők, a keresleti oldalon álló befektetők volt túlsúlyban. 2. A hosszú fekete gyertya azt szemlélteti, hogy az előzővel ellentétesen az eladók voltak túlsúlyban, így aznap a trend iránya lefelé mutatott adott az instrumentum piacán. 3. A kis testű gyertyák piaci bizonytalanságként értelmezhetők, azt jelzik hogy a vevők és az eladók száma megegyezik, ezért jelentősebb árelmozdulás nem történik, a piacot az oldalazó mozgás jellemzi. 4. A hosszú alsó árnyék azt jelzi, hogy a kereskedés első szakaszában az eladók, vagyis a kínálati oldal határozta meg az irányt, de ezt követően napon belül megfordult a trend és a nap végére visszatértek a bikák, ennek megfelelően a kereskedési napon pluszban zárt az eszköz. 5. A hosszú felső árnyék ez utóbbinak fordítottját jelenti, így tehát a nap eleji emelkedést követően eladói nyomás jelent meg a piacon, majd a túlkínálat következtében estek az árak és napi minimumon zártak azon a kereskedési napon. 6. A hosszú alsó és felső árnyék úgy értelmezhető, hogy a bikák és a medvék ugyanannyira voltak meghatározóak aznap a piacon, nem volt egyértelmű iránya a trendnek, aznap oldalazó mozgás volt megfigyelhető az adott eszköz piacán.

3.ábra Forrás: KBC Equitas webinárium, belső anyag

4.ábra: Japán gyertyák grafikonon Forrás: Stockcharts 2013

1.1212 Indikátorok Bollinger-szalag; Ez az indikátor napjainkban a technikai elemzők által az egyik leginkább alkalmazott elemzési eszközei közé tartozik. Használatával az árfolyam kitöréseket lehet meghatározni. Ez az indikátor figyelembe veszi a relatív támaszokat és ellenállásokat. Képlete a mozgóátlagon és a szóráson alapul.

1.képlet:Bollinger-szalag képlete, Forrás: Portfólió füzetek technikai elemzés 2, 5.fejezet 26.o

Fontos megjegyezni a grafikon értelmezésével kapcsolatban, hogy minél nagyobb a volatilitás, annál szélesebb a sáv.

A Bollinger szalag az egyik legjobban használható trendkövető indikátor. A középső szalag egy mozgóátlag, az alsó szalag a mozgóátlag-az árfolyam szórásának a kétszere, felső szalag pedig a mozgóátlag+az árfolyam szórásának a duplája.

5.ábra:Bollinger-szalag, Forrás:http://193.6.12.228/uigtk/uipz/index.html

Gyakorlati alkalmazása céljából fontos tudni, hogy a szalag beszűkülésekor erősen volatilis árfolyam elmozdulás valószínűsíthető. Amennyiben a grafikonon észrevehető, hogy az árfolyam eléri valamelyik szegélyt, abban az esetben a tendencia tovább folytatódik. Ha az indikátor elmozdul az egyik határszalagtól, azonban a másikat nem közelíti meg, abban az esetben valószínűsíthető hogy a jelenlegi trend folytatódik. Amennyiben az árfolyam szintje meghaladja a mozgóátlagot, akkor megközelíti a másik határszalagot, ennek a szalagnak az áttörése pedig a kitörés kezdeteként értelmezhető. Tehát amennyiben a mozgóátlagot alulról metszi az árfolyam eladási jelzést kapunk, amennyiben felülről metszi vételi jelzést ad az indikátor. (Portfólió füzetek:Technikai elemzés egyszerűen 2011)

1.1213A Dow elmélet – Charles Dow elmélete A Dow elmélet lényege a trendelméleten alapszik. Az elmélet feltételezései a következők: - az indexben minden tükröződik - az indexeknek igazolniuk kell egymást - a piacon egyszerre 3 trend uralkodik - az elsődleges trend 3 szakaszból áll - a forgalom megerősíti a trendet - a trend sértetlen az első határozott fordulópontig, tehát trendfordulóig (KBC Equitas webinárium:Haladó technikai elemzés 2014)

A piacon egyszerre 3 trend uralkodik: 6.ábra: Dow elmélete Forrás:KBC Equitas webinárium, haladó technikai elemzés belső anyag

Az ábrán jól látszik, hogy az árfolyamgörbe hosszú távon fokozatosan emelkedik, azonban rövidebb időszakokra korrekciós fázisba, trendbe megy át. Az árfolyamgrafikon mellett mindenképp érdemes a forgalom adatait is figyelembe venni, elsősorban darabszám alapján. Az elsődleges trend 3 szakaszból áll:

7.ábra: Trendelmélet, Forrás:KBC Equitas webinárium, haladó technikai elemzés belső anyag

A trendet általában a vállalat jövőjére vonatkozó fejlemény, hír indítja el, amelyre a befektetők reagálnak. Így ennek alapján elsőként a tudatos, komoly gyakorlattal rendelkező rutinos befektetők reagálnak leggyorsabban, akik elindítják a trendet, majd ezt követően a középhaladók, majd végül a háziasszonyok.

A forgalom megerősíti a trendet

8.ábra: A forgalom megerősíti a trendet Forrás:KBC Equitas webinárium haladó technikai elemzés belső anyag

A forgalom és a trend között szoros összefüggés van, leginkább a trend iránya és a forgalom közti korrelációt fontos figyelembe venni, ezt a gyakorlatban lehetséges úgy is elemezni, hogy a kereskedési könyvet érdemes figyelemmel kísérni, hiszen itt láthatjuk a 10 legjobb vételi és eladási ajánlatok adatait, amely alapján megállapítható hogy túlkereslet vagy túlkínálat van-e a piacon, a rövid távra vonatkozóan ez is meghatározza a trend irányát. A múltbeli forgalomból is sokat lehet következtetni, főleg arra vonatkozóan, hogy melyek azok a szintek, amelyeknél magasabb és melyek amelyeknél alacsonyabb a forgalom volumene. Az ajánlati könyben, amely tehát mutatja a kereslet-kínálat aktuális helyzetét, arra érdemes figyelni az adott árakat tartalmazó ajánlatoknál a mennyiségnél hogy az hány ajánlatból áll, hiszen amennyiben több ajánlat tartozik adott darabszámhoz akkor valószínűleg kisbefektetőkről van szó, azonban ha egy, az azt jelenti hogy egy nagyobb piaci szereplő szándéka venni vagy eladni az adott értékpapírból. Jellemzően intézményi befektetők szoktak nagyobb tételű megbízásokat adni.

A trend sértetlen az első határozott fordulópontig

9.ábra: A trend sértetlen Forrás: KBC Equitas webinárium haladó technikai elemzés belső anyag

Az ábrán látszik, hogy megtörni látszik a csökkenő mélypontok és csúcsok sora.

1.31 A technikai elemzés előnye A technikai elemzés nagy előnyének számít, hogy megfelelő grafikonrajzoló program segítségével könnyen elkészíthető, és összefüggései is viszonylag könnyen értelmezhetőek. Az elemzések alkalmazásának sikerességét számos indikátor, valamint egyéb eszköz segíti, és minél több releváns technikával vizsgálunk egy adott instrumentumot, annál nagyobb eséllyel hozhatunk megfelelő kereskedési döntéseket. A technikai elemzés további előnyeként említhető, hogy segítségével rövid idő alatt nagy mennyiségű pénzügyi terméket tudunk figyelemmel kísérni. Különböző idősorok alkalmazása pedig lehetővé teszi mind a napon belüli, mind a hosszú távú árfolyam mozgások vizsgálatát. Tehát módszertanából kifolyólag alapvetően a mikorra ad választ, ezáltal olyan stratégiai döntéstámogató eszközrendszert biztosít, amely képes adott instrumentum piacán precíz be és kilépési pontokat meghatározni, amelynek segítségével olyan döntést lehet meghozni, amely trendkövető kereskedési gyakorlatot tesz lehetővé. Ez azért fontos, mert szemléletmódom szerint a rövid távú kereskedések,

a spekuláció műfajának

alkalmazásakor trendeket és azok irányait kell felismerni, továbbá érteni mi folyik a piacon, milyen hangulat van a befektetők körében, és az adott instrumentum árfolyamára, jövőjének megítélésre milyen hírek, fejlemények gyakorolnak hatást, amelyre az összes befektető hasonlóképp reagál.

1.32 A technikai elemzés hátránya összegzésszerűen A technikai elemzés egyik nagy hátrányaként az róható fel, hogy nem feltétlen igaz az a feltevés, hogy a múltból teljes bizonyossággal meghatározhatjuk a jövőt. Az elemzés során a szubjektív, egyéni értelmezések kiemelt szerepet kapnak, így könnyen előfordulhat, hogy két technikai elemző egymással szöges ellentétben lévő dolgot állít. Bár ez utóbbi a fundamentális elemzésnél is bizonyosan megfigyelhető. A technicista megközelítésről kijelenthető tehát, hogy bizonyos fokig szubjektív, és lehetőséget teremt az egyéni értelmezésre. Megközelítési módszertanából kifolyólag a mikor kérdésre válaszol, ezért az árfolyamkilengések okaira, magyarázatára értelemszerűen nem ad választ, hiszen a technicista szemléletmód matematikai, statisztikai képleteken, grafikus ábrázoláson alapszik, emellett fő mottója hogy a történelem megismétli önmagát.

1.33.A Fundamentális elemzés kapcsolata a technikai megközelítéssel Fontos azonban átgondolni és észben tartani azt, hogy gyakran a valós trend mögött vajon mindig biztos fundamentumok állnak? Lényeges tehát figyelembe venni, hogy a két elemzési módszer együttes alkalmazásával lehet a legjobb eredményeket elérni. A piaci szereplőknek a döntések előkészítése során fontos tisztában lenni egy társaság eredményeivel, hiszen egy értékalapon nem magyarázható emelkedés gyakran vezethet buborékok, légvárak kialakulásához, aminek általában jelentős zuhanás a vége, erre számos példa volt a 2002-es internetbuborék idején, amelynek során a '90-es évek végétől olyan frissen alapított vállalatok részvényárfolyamai kezdtek el hihetetlen mértékben emelkedni, amelyeknek számottevő eredményeik még nem is voltak, mindössze a piaci szereplők túl pozitív jövőképet áraztak be nekik. Azt a megállapítást tehát mindenképpen figyelembe kell venni, miszerint a trendek a befektetők részvény iránt megnyilvánuló bizalmát, hangulatát testesíti meg, azonban minél tovább tart egy túlzottan emelkedő trend, annál nagyobb lehet a későbbi korrekció mértéke is. A vállalati életciklus (alapítás – növekedés – stagnálás – csökkenés) szakaszaihoz hasonlóan az árfolyamok mozgását is ciklusok (felhalmozás – emelkedés – szétterülés – korrekció) jellemzik. A technikai és fundamentális elemzés közös használatával még könnyebben meg lehet határozni egy részvény árfolyamának jövőbeli alakulását azáltal, hogy megállapítjuk, azonosítjuk a jelenlegi piaci hangulatot, továbbá azt, hogy adott vállalat részvénye reálisan van-e árazva, az árfolyama összhangban van-e a társaság valós értékével, vagyis jövedelemtermelő képességével. Épp ezért a fundamentális elemzést

érdemes a szentiment, azaz piaci hangulat elemzésével együtt használni, saját szemléletmódom szerint a szentiment elemzés a technikai elemzés kategóriájába tartozik, hiszen a befektetői reakciókkal, a piaci hangulattal foglalkozik, amely a befektetői magatartással, döntéshozatallal áll összefüggésben. Érdekes továbbá belegondolni abba is, hogy egy vállalati fundamentumokat meghatározó híráram, fejlemény milyen reakciókat vált ki a piaci szereplőkből, tehát a kérdés hogy a befektetők ezt hogy értékelik, milyen jövőképet vízionálnak a hír ismeretének tudatában a társasággal kapcsolatban. Manapság tehát egyre inkább elterjedt az a nézőpont, miszerint a technikai és a fundamentális elemzés mellett van egy harmadik kategóriájú elemzés, a szentiment, vagyis hangulati, bizalmi tényezőkre vonatkozó elemzés, amely adott instrumentumban vetett hitet vizsgálja, tehát ez az új elemzés középpontjának mottójában a hit-hangulat-bizalom elvének triumvirátusa áll.

1.4 A Fundamentális elemzés „Az ár az amit fizetsz, az érték az, amit kapsz; akár részvényekről, akár zokniról van szó, a minőségi árut szeretem, amikor le van árazva”. - Warren Buffett portfólió 2001 „A cinikus az, aki mindennek tudja az árát, de semminek sem az értékét” - Oscar Wilde

1.41 A fundamentális elemzés elmélete A hosszabb távú befektetési döntéseinket elsősorban a gazdasági és pénzügyi helyzet vizsgálatára alapozva kell meghoznunk. Prognózisokat, üzleti előrejelzéseket érdemes figyelembe venni a jövőre nézve, majd a releváns tényezőket figyelembe véve információhoz lehet hozzáférni a vállalat vagyoni és pénzügyi, jövőre vonatkozó eredménytermelő képességére vonatkozóan. Meg kell tehát vizsgálni a vállalat mutatóit, gazdálkodási folyamatait, az iparágra ható gazdaságpolitikai, makrogazdasági tényezőket, hisz a vállalat működési környezetének is komoly szerepe van. Amennyiben hosszútávon kívánunk befektetni egy vállalat részvényeibe, a fundamentális elemzés eszköztárából kell hogy kiválasszuk a megfelelő módszereket a döntés előkészítési folyamat, döntéstámogatás hatékonnyá tétele érdekében. „Alapvetően a részvények árfolyammozgását a vállalat jövőbeli pénzárama határozza meg, vagyis a kérdés mindig az, hogy a jövőben milyen fundamentuma lesz a vállalatnak és ez milyen mértékben növeli a részvényesek értékét. Ahhoz, hogy ezt megválaszolhassuk azt kell figyelembe venni, hogy a ciklikusságot leszámítva, a világ folyamatosan növekvő pályán halad a technológiai fejlődésnek köszönhetően, amit a részvények árfolyamai

értelemszerűen lekövetnek. A világűr folyamatos tágulásával, lehetne képletesen jellemezni a világgazdaság változását is. Ez a folyamatos növekedés azonban vállalati szinten kezdődik, vagyis azokból a mikro szintű fundamentumokból, ami a jövőbeli várakozásokból táplálkozik. A növekedés potenciális feltételeit alapvetően a piacgazdaság alapjai biztosítják, ami már évszázadok óta uralja a főbb gazdasági szektorokat. Pontosan ezért ez egy pozitív spirál, vagyis a piaci szereplők pozitív egyéni várakozásai kereslet támasztóak, ami végsősoron növeli a vállalati profitot és eképpen a vállalat árfolyamát. Hogy hol van ennek a vége? Talán ott, ahol a világ vége, de ami még fontosabb, hogy a növekedési kényszer alapvetően állandó. Ebből nem következik más, mint ami közel 100 éve

történik

a

részvénypiacokon,

amely

a

hosszútávú

hihetetlen

emelkedés”.Forrás:http://www.randomcapital.hu/randomvalosag_usa.html 2014 Ezen állítások bizonyítékát a következő grafikon szemlélteti az S&P500 index alakulásáról 1928 óta:

10.ábra:

S&P500

index

1928-tól

2015-ig

Forrás:http://www.randomcapital.hu/randomvalosag_usa.html 2014

Az ábra jól mutatja, hogy 2014 második felében az S&P500 index meghaladta a 2000 pontot. Tehát a fundamentális elemzés a részvény értékének a meghatározására törekszik a gazdasági

folyamatok

hatásainak

értékelésével,

számszerűsítésével.

A

vállalat

teljesítményének, profitjának növekedési üteméből határozza meg a részvény értékét. A fundamentális elemzés a külső/működési környezetnek a vállalatokra és azok termékeire

gyakorolt társadalmi, technológiai, gazdasági, szociológiai hatásait vizsgálja, és ezen keresztül következtet a társaságok nyereségére, gazdasági, piaci lehetőségeire és a részvények árfolyamára is.

1.42 A fundamentális elemzés módszertana A

fundamentális

elemzés

szemléletmódjából

kifolyólag

vizsgálja

egy

vállalat

számszakilag, számszerűen mérhető pénzügyi adatait, emellett természetesen a működési környezetét is elemzi, a makrogazdasági adatokat, továbbá minden olyan tényezőt figyelembe vesz, amely hosszú távon meghatározza egy vállalat versenyképességét és teljesítményét. Ezen belül a vállalatértékelés tehát közvetlenül a részvény mögött álló vállalatot gazdálkodását, belső folyamatait értékeli, ezt nevezhetjük mikroelemzésnek, hiszen szinte kizárólag a

társaság pénzügyi jelentésében szereplő számviteli információkat elemzi.

Elsősorban azokat a fontosabb mutatószámokat érdemes figyelembe venni, amelyek segítségével jellemezhető egy társaság gazdálkodása, ezek közé tartozik a mérlegfőösszeg mértéke és annak változásai az évek során. Emellett lényeges az eszköz és forrásoldal alapos vizsgálata is, pl a saját tőke és a kötelezettségek változása, tételesen pedig figyelembe venni hogy milyen gazdasági események eredményezik a gazdálkodás trendjének bizonyos irányba történő elmozdulását. Ezen tényezők mellett fontos megemlíteni a hányadoselemzés lényegesebb mutatóit is. Ezek bemutatását érdemes a vállalat tőkeáttételi mutatójával kezdeni, amely a vállalat adósságállományát fejezi ki. Emellett komoly szerepe van az értékelésben a likviditási mutatóknak, ezek a vállalat működésének gördülékenységét jelzik, a tevékenységi körének ellátásához szükséges napi feladatok végrehajtását. A jövedelmezőségi mutatók közül a ROA, ROE, valamint a ROI tartoznak a legfontosabbak közé. Ezen felül, a befektetésértékelés kapcsán pedig fontos megemlíteni az értékeltségi mutatókat is, amely alapján adott vállalat részvényének árazását lehet a reális, vállalati teljesítmény szintjéhez viszonyítani. A legelterjedtebb értékeltségi mutatók közé az EPS, P/E, EBITDA, EV/EBITDA. Fontos tehát ezen mutatókat figyelembe venni az értékeltségi szint megállapítása során, amely során eldöntjük hogy diszkonton v prémiumon forog a tőkepiacon az instrumentum, továbbá hogy a vállalat eredménytermelő képessége hogyan alakul, mennyire piacképesek a termékei, a vállalat versenyképességénél ezeket érdemes megvizsgálni. Az ár és érték egymáshoz való viszonyításánál tehát a legfontosabb hogy a vállalat tevékenységéből származó eredmények alátámasszák-e a jelenlegi árazást, így tehát fontos különbséget

tenni a reálgazdasági teljesítmény mint érték és a tőkepiaci árazás között, ez utóbbi a befektetői hangulattól, a piaci szereplők előrejelzéseitől és a vállalatról alkotott jövőképtől függ. A fundamentális elemzés egyik fontos területe annak megvizsgálása, hogy a gazdaság jelenleg milyen ciklusban van annak érdekében, hogy döntés meghozatalához szükséges információhoz jussunk afelől hogy mely üzletágakba és iparágakba való befektetés a megfelelő döntés. Mivel ebben a tanulmányban egy gyógyszeripari vállalat által kibocsátott által kibocsátott részvényekről van szó, így fontos megemlíteni a működési környezet elemzését is, gondolok elsősorban a termékei iránt való piaci keresletre, a demográfiai helyzetre, piaci igényeknek való megfelelésre, reagálásra. Ennek során érdemes figyelembe, hogy az adott eszközök milyen árazásúak, továbbá a várható gazdasági folyamatok ismeretében. A fundamentális elemzésen belül érdemes kategóriákat képezni, hiszen külön kell választani azokat a tényezőket, amely a vállalaton belüli folyamatokkal foglalkoznak, tehát elsősorban a társaság gazdálkodási tevékenységével, és emellett figyelembe kell venni a vállalat működési környezetét is, azokat a tényezőket amelyek a vállalati gazdálkodási döntéseitől függetlenek, a döntéshozók nincsenek rá közvetlen hatással, azonban mégis hatást gyakorolnak a társaság jövőjére. Ennek megfelelően az egyik kategória a vállalatértékelés területe, amely a társaság számviteli beszámolójában szereplő adatokra, információkra alapozva értékeli annak teljesítményét. A másik kategória a külső, működési környezet elemzése, azoknak a tényezőknek a vizsgálata, körülményeknek a feltárása, amelyek

hatást

gyakorolnak

a

társaság

gazdálkodásának

eredményességére,

teljesítményére. Előbbi kategóriára jellemző mutatókat néhány sorral korábban említettem, a

következőkben

a

külső

környezet

elemzésének

szempontjaival

foglalkozom.

Amennyiben termelési gazdálkodási folyamatot folytat a társaság, fontos szerepe van annak hogy a nyersanyagokat milyen árfolyamon tudja beszerezni, ez leginkább az adott árupiaci eszköz világpiaci árfolyamának függvényéből adódó tényező. Emellett fontos az adott ország, mint működési környezet GDP növekedésének üteme, gazdasági helyzete, annak nemzetközi megítélése, ebbe beletartozik az államadósság mértéke, államháztartási deficitje, központi bankjának alapkamata, inflációs rátája, belső fogyasztása, devizájának árfolyamalakulása,

külkereskedelmi

mérlege,

befektetői

szempontból

pedig

a

hitelminősítői besorolása, az állam adórendszere, a kormányzat befektetőkhöz való hozzáállása, befektetőbarát gazdaságpolitikája. Emellett amennyiben az adott társaság exporttevékenységet is folytat, fontos az exportpiacok gazdasági helyzete, kereslete az exportált termékre, a társaság exportteljesítményből származó eredményére azonban a

devizakeresztárfolyamok gyakorolják a legjelentősebb hatást. Az exportáló vállalat számára a leginkább előnyös a gyenge hazai és a minél erősebb exportpiacon használatos fizetőeszköz árfolyama. A külső környezetben álláspontom szerint komoly szerepe van a társadalmi folyamatok alakulásának is, hiszen a demográfia meghatározó szerepet tölt be bizonyos iparágakban működő vállalatokra, az azok termékei iránt támasztott keresletet meghatározzák, a demográfián belül a korfa jelentősége tehát meghatározó, hogy mely korosztályok milyen számban vannak jelen egy adott társadalomban, hisz ez a fogyasztói döntésekre befolyást gyakorol. A legfontosabb alapelv tehát a fundamentális, értékalapú befektetéselemzés során, hogy az ár az amit fizetsz, az érték pedig az amit kapsz a kifizetett árért cserébe. Az érték alatt a vállalatok bevétel és eredménytermelő képességét kell érteni, a likvid rendelkezésre álló pénzből tehát tőkét érdemes vásárolni, amely értéket teremt a reálgazdaságban, ezáltal hozzájárul a gazdasági növekedéshez, a GDP előállításához, amelynek révén a tulajdonosok számára is rendszeres jövedelmet biztosít. Ez tehát az alapelve, valóságalapot tartalmazó megközelítése a gazdasági értékteremtésnek, amely a fogyasztási javak előállítására fókuszál.

1.421 A legfontosabb vállalat és befektetésértékelési mutatók közül a leggyakrabban a relatív értékelési mutatókat alkalmazzák a befektetési döntések döntéstámogatása, döntéselőkészítése céljából Az összehasonlító, értékeltség, árazás mutatói: 1. EPS – earnings pers share – a vállalat részvényenkénti profitja, egységnyi tulajdonrészre jutó nyeresége 2. P/E – Price per earnings – az aktuális részvényárfolyam osztva az EPS-el, ez tehát a vállalat részvényárfolyamának értékeltségi szintjét mutatja, értelmezését tekintve úgy kell megközelíteni, hogy az éves nyereség hányszorosát fizetjük ki a részvényért, vagyis hány évnyi nyereségét teszi ki a vállalatnak az aktuális részvényárfolyam. Jómagam a megfigyeléseim alapján arra a következtetésre jutottam, hogy minél magasabb a P/E ráta, annál magasabb kockázatú adott részvények vétele, minél olcsóbb annál kisebb kockázatú, ez az értékalapú befektetések egyik alaptétele Benjamin Graham és Warren Buffett szakmai szemléletmódja szerint. Erre kiváló példa a 2002-es internetbuborék, mely egy kiváló tőzsdei értékeltséggel kapcsolatos eset, amikor is a túlárazott részvények értékük

törekedékére estek vissza a technológiai vállalatok papírjai, ennek következtében a NASDAQ index történelmi mélypontja esett, 5400-as szintekről 1200-asra. Érdemes tehát belegondolni abba, hogy ugyanazt a részvényt negyedakkora árfolyamon mennyivel érdemes megvenni mint annak a csúcsán, továbbá meg kell jegyezni, hogy nem a vállalatok működésével volt a baj, hanem azzal hogy a részvényárfolyam szintjét nem indokolta a társaság teljesítménye. Manapság már egyre gyakrabban alkalmazzák az előretekintő P/E rátát, amellyel a jövőbeli teljesítményt próbálják meghatározni (Ben Graham: Az intelligens befektető 2013)

3. P/BV – Piaci kapitalizáció/könyv szerinti érték, saját tőke; ez a mutató a mérlegben lévő saját tőkét és a társaság tőkepiaci kapitalizációját méri össze, ezáltal meg tudjuk állapítani hogy a részvény diszkonton v prémiumon forog a piacon, tehát alul v felülértékelt szinten van az árfolyama. Az alapelve az, hogy első lépésként meg kell határozni mennyi az egy részvényre jutó saját tőke, amely a szakzsargonban a BVPS, így tehát a Saját Tőke értékét osztjuk a részvények darabszámával. Így tehát megtudhatjuk hogy a saját tőke értékéhez képest mennyi prémiumot kell kifizetni pénzegységben kifejezve részvényenként egységnyi tulajdonosi részesedésért, hisz a részvények a saját tőkében vannak. 4. EV/EBITDA - EV – Enterprise Value: vállatérték (kapitalizáció és nettó hitel) - EBITDA: Kamat, adózás és amortizáció előtti eredmény A mutató a várt EBITDA növekedést mutatja, előretekintő EV/EBITDA, a vállalat teljesítményének jövőjét meghatározó mutató. A relatív értékelési mutatókkal tehát arra keressük a választ, hogy minősítést kapjunk afelől, hogy a tőkepiaci eszköz aktuális árfolyama mennyire reális, mennyire indokolja a vállalat teljesítménye a jelenlegi értékeltségi szintet, ennek megfelelően fair, diszkonton és prémiumon forgó minősítésekkel jellemezhetünk egy vállalatot. (elemzés módszertana) Alul/felülértékeltség megállapítása Nagyobb növekedés=Magasabb P/E

11.ábra: P/E ráta gyakorlati alkalmazása;Forrás:KBC Equitas webinárium belső anyag

1.43 A két elemzési módszertan szerepének megkülönböztetése Amíg az értékalapú (a fundamentális elemzést így is definiálhatjuk) elemzési szemlélet tehát a gazdasági folyamatok hatásain keresztül vizsgálja az árfolyamokat, addig a technikai elemzés abból indul ki, hogy a befektetők azonos eseményekre, általában hasonló válaszokat adnak, és ezek a válaszok tükröződnek az árfolyamokban. Az információkat és azok feldolgozásainak eredményeit a fundamentális elemzés szolgáltatja, míg az erre várható piaci reakciókat az azonos helyzetekben mutatkozó viselkedésformákat vizsgáló technikai analízis adja meg. A nagy tőzsdéken bizonyított, hogy a fundamentális és technikai elemzés együttes használata a tőkebefektetés egyik legsikeresebb stratégiája. Fontos azonban kijelenteni, hogy nem helyes olyat állítani hogy ez vagy az az elemzés jobb, hiszen mindkét elemzési módszertannak más a szerepe, más a funkciója, más a szerepe, hiszen a technikai elemzés a grafikon elemzését teszi lehetővé, amely mindenképp rövid távra jelez előre.

Tőkepiaci elemzési módszerek

1.táblázat: Az elemzési módszerek összehasonlítása

Elemzési módszerek

Technikai elemzés

Fundamentális elemzés

Szemléletmód

Árfolyamközpontú, múltorientált

Értékközpontú a hozamérték elmélet szerint

Cél

Előrejelzés, trendfelismerés Belső érték megállapítása

Eszköz

Grafikon,matematikai, statisztikai eszközök,

Elvek

A történelem önmagát

Időtáv

Rövid táv

Közép és hosszútáv

Mire ad választ?

Mikor

Miért

Vállalatértékelés számvitellel, külső környezet elemzése

megismétli A vállalat értéke jövedelmezőségen

Forrás:Saját munka

Az elemzésekkel kapcsolatban érdemes megtenni azt a gyakorlatban is létező tényt, hogy manapság már a 2 alapvető elemzési műfaj mellett létezik egy 3. is, amely a hangulati elemzés, ami a piaci hangulattal, szentimenttel foglalkozik, ennek egyaránt van köze a fundamentális elemzéshez és a befektetői viselkedéshez, reakciókhoz is.

2. A Richter Gedeon Nyrt bemutatása A Richter Gedeon Nyrt hazánk egyik meghatározó jelentőségű vállalata, a legdominánsabb képviselő a magyar gyógyszergyártásnak, a legnagyobb magyar tulajdonú gyógyszeripari vállalatcsoport. A Társaság 1997 óta a legnagyobb hazai gyógyszergyártó társaság, jelentős szerepet tölt be a közép-európai piacokon, kijelenthető tehát hogy regionális multinacionális vállalattá nőtte ki magát. A közép-európai térségben mindenképpen egyedülálló, figyelemre méltó annak tekintetében, hogy a régióban öt kontinensre kiterjedő piachálózattal rendelkezik, termékei így a világ csaknem száz államába eljutnak. A magyar vállalatok közül széleskörűen kiterjedt értékesítési hálózattal rendelkezik, termékeit ennek köszönhetően exportálja az Európai Unió országaiba, a FÁK államokba, az ázsiai és a latin amerikai térségbe is. A Richter komoly hangsúlyt fektet a K+F tevékenységre, magas összegeket fektet innovációba, amelyekkel új termékeket fejleszt ki.

2.1 A Richter Gedeon Nyrt tulajdonosi struktúrája:

a

12.ábra Forrás:http://www.richter.hu/hu-HU/Befektetok/prezentaciok/Prezentaciok/Richter%20Gedeon%20sajt%C3%B3prezent %C3%A1ci%C3%B3%202014M12.pdf

A Társaság tulajdonosi struktúrája

2.táblázat

Forrás:http://www.richter.hu/hu-HU/Befektetok/prezentaciok/Prezentaciok/Richter%20Gedeon%20sajt%C3%B3prezent %C3%A1ci

A Richter 2013 július 11 óta áll 186 374 860db törzsrészvényből, hiszen ekkor történt meg a felaprózása, a splitje annak érdekében, hogy a tőzsdei forgalom megnövekedjen. Főrészvényese az MNV 25,25%-al, a legnagyobb külföldi intézményi befektetője pedig az Aberdeen Asset Management befektetési alapkezelő.

2.2 A Richter pénzügyi mutatói a 2014-es üzleti év során Főbb fejlemények - forintban 0,5%-al magasabb árbevételt realizált a Richter, €-ban azonban 3,4%-al alacsonyabbat, mindemellett az adózott eredmény 42,4%-al csökkenti forintban, €-ban pedig 44,6%-al - jelentős forgalom visszaesés Oroszországban, Ukrajnában és Lengyelországban

- komoly fejlemény a dél-amerikai terjeszkedés, továbbá a Cariprazine és Esmya készítmények bevezetése a külföldi piacokon

2.211 Vezetői összefoglaló

Főbb pénzügyi mutatók

3.táblázat

Forrás:Saját munka excelben

2.212 A konszolidált árbevétel földrajzi megoszlása

13.ábraForrás:http://www.richter.hu/hu-HU/Befektetok/prezentaciok/Prezentaciok/Richter%20Gedeon%20sajt%C3%B3prezent %C3%A1ci%C3%B3%202014M12.pdf

A Richter számára fontos, hogy az árbevétel egyre alacsonyabb hányada származzon a FÁK országokból, hiszen ezáltal csökken a kelet-európai régió működési környezetének kockázati hatása a Társaság eredményeire. Ez része a Richter stratégiájának és ezt fokozatosan lehet megvalósítani, ennek céljából új piacokra való penetráció szükséges és sikeres K+F innovációs tevékenység, amelynek eredményeként versenyképes termékek

kerülnek bevezetésre. A Vállalat éppen ezen folyamatokból kifolyólag egyre inkább az új piacokra fókuszál, hiszen arra törekszik, hogy árbevételének egyre jelentősebb része az új piacokról származzon, amelyek kevésbé problémás külső környezetként értékelhetők.

14.ábra: Árbevétel Forrás:http://static.randomcapital.hu/pdf/fund/Richter_2015.02.1.pdf

Az ábrán jól látszik hogy arányát tekintve egyre inkább a nemzetközi piacokról származik a Richter árbevétele, tehát leginkább az exportpiacok működési környezete gyakorol hatást a társaság eredményeire.

2.213 A Társaság beszámolója A mérlegből jól látszik, hogy az immateriális javak értéke tovább nőtt az előző évi értékhez képest, jól mutatva azt, hogy a Vállalat a 2014-es üzleti év során is jelentős összeget fektetett be innovatív termékfejlesztési tevékenységbe, kutatásokba. Az eredménytartalék a rendkívül nehéz működési környezet miatti üzleti időszak ellenére is 1,92%-al növekedett, a hosszú lejáratú kötelezettségek mértéke pedig közel 28%-al csökkent, a rövid lejáratúaké pedig közel ugyanennyivel nőtt. A forrás oldalon ugyancsak észrevehető, hogy a saját részvények értéke 321millióról 4,881mrd-ra növekedett, míg az átértékelési tartalék 50%-al emelkedett. Az értékesíthető pénzügyi eszközök értékelési tartaléka több mint 61%-al csökkent.

Konszolidált mérleg

4.táblázat

Forrás:http://www.richter.hu/hu-HU/Befektetok/jelentesek/Evesjelentes/Richter-Gedeon-Konszolidalt-beszamolok2014.pdf

Eredménykimutatás

5.táblázat

Forrás:http://www.richter.hu/hu-HU/Befektetok/jelentesek/Evesjelentes/Richter-Gedeon-Konszolidalt-beszamolok-2014.pdf

A Vállalat árbevétele minimálisan növekedett, K+F ráfordításai jelentősen emelkedtek, üzleti tevékenységének eredménye jelentősen csökkent, pénzügyi tevékenységének ráfordításai a geopolitikai feszültségek miatt növekedtek, adózott eredménye ezen hatások miatt csökkent.

Árbevétel piaconként

6.táblázat

http://www.richter.hu/hu-HU/Befektetok/jelentesek/Negyedevesjelentes/RCH150209QR01H.pdf

2014-ben a Gyógyszergyártási szegmens árbevétele 305.149mrd Ft volt.

15.ábra Árbevétel régiónként

Forrás:KBC Equitas elemzési hírlevél 2015.02.11

2.214 Üzleti szegmens információk A Vállalat tevékenységi körét tekintve három üzleti szegmensre bontható. A gyógyszergyártási üzletágba sorolhatók azok a tagvállalatok, amelyek a Csoport fő tevékenységi körét, a gyógyszeripari termékek kutatás-fejlesztését, előállítását és értékesítési feladatait látják el. A nagy és kiskereskedelmi szegmensbe tartozik a disztribúciós és patikai tagvállalatok teljesítménye, amelyek az egyes piacokon a gyógyszeripari értékesítési hálózat szereplőiként közreműködnek annak érdekében hogy a

termékek eljussanak a fogyasztókhoz. A harmadik, egyéb működési szegmensbe továbbá a konszolidációba bevont összes többi tagvállalat sorolható, amelyek mint szolgáltatók támogatják a gyógyszergyártó tagvállalatok működését. Üzletágak bevételei

7.táblázat

Forrás:http://www.richter.hu/hu-HU/Befektetok/jelentesek/Negyedevesjelentes/RCH150209QR01H.pdf

2.22 Főbb releváns mutatók Egy részvényre jutó eredmény, EPS (earnings pers share)

16.ábra:EPS Forrás: http://www.richter.hu/hu-HU/Befektetok/jelentesek/Evesjelentes/Richter-Gedeon-Eves-Jelentes-2014.pdf

Egy részvényre jutó osztalék

17.ábra:osztalék Forrás:http://www.richter.hu/hu-HU/Befektetok/jelentesek/Evesjelentes/Richter-Gedeon-Eves-Jelentes-2014.pdf

A Társaság az Igazgatóság javaslata alapján a 2014-es üzleti év után részvényenként 33Ft osztalékot fog fizetni a befektetők részére.

Csökkenő bruttó fedezet és fedezeti hányad - jelentős forgalom visszaesés Oroszországban és Ukrajnában - €/RUB árfolyam gyengülése - Nagy és kiskereskedelmi üzletág növekvő aránya

- Árbevétel növekedés az EU15 piacokon, az egyéb FÁK államokban, Kínában és az USAban - € felértékelődése a HUF-al szemben

18.ábra: Fedezeti hányad Forrás:http://www.richter.hu/hu-HU/Befektetok/prezentaciok/Prezentaciok/Richter%20Gedeon%20sajt %C3%B3prezent%C3%A1ci%C3%B3%202014M12.pdf

Csökkenő üzleti eredményhányad - csökkenő fedezeti hányad jellemezte a gazdálkodást - K+F költségek mértékének növekedése

19.ábra:Forrás:http://www.richter.hu/hu-HU/Befektetok/prezentaciok/Prezentaciok/Richter%20Gedeon%20sajt %C3%B3prezent%C3%A1ci%C3%B3%202014M12.pdf

2.3 A Richter stratégiája, mely meghatározza a társaság jövőjét, perspektíváját A Richter Gedeon Nyrt hazai gyökerekkel rendelkező, tevékenységét tekintve K+F innovációs folyamatokra alapozó specializált gyógyszeripari vállalat. Tevékenységét tekintve kijelenthető, hogy az vertikálisan integrált, hiszen foglalkozik kutatásfejlesztéssel, gyógyszergyártással, kereskedelemmel és marketinggel. Ami ez elmúlt

évtizedet illeti, elmondható az, hogy a Társaság valamennyi tevékenysége egyetlen kulcsszóhoz kapcsolódik: innováció. A Vállalat fókuszában elsősorban a nőgyógyászati, a központi idegrendszeri valamint a szív és érrendszeri kezelésekre fókuszáló termékek állnak.

2.31 Terápiás fókusz Nőgyógyászat – világszintű elismertség A Richter számára a nőgyógyászati szegmens azon kiemelten fontos üzletágai közé tartozik, ahol a piaci rések fejlesztésében talál lehetőségeket. A Társaság kiemelkedő, több évtizedet felölelő tapasztalattal rendelkezik ezen a területen, hiszen Richter Gedeon gyógyszerészként világszerte elsőként végzett szteroid kísérleteket. A Vállalat tudatos fejlesztések révén úgy alakította ki gyárait, hogy átfogó és összetett eljárásokkal képes legyen elvégezni a kiváló minőségű nőgyógyászati termékek kifejlesztését és előállítását. Azok a vállalatok vállalatok közül, amelyek nőgyógyászati termékekkel foglalkoznak, a Richter rendelkezik az egyik legszélesebb termékválasztékkal, miközben folyamatosan szélesíti termékportfólióját. Ezen termékek közül a legjelentősebb az Esmya és a Gravida. A Vállalat a méhmióma kezelésére kifejlesztett eredeti termék, az Esmya mellett fogamzásgátló készítmény széles skáláját, továbbá fertőzések és menopauzás tünetek kezelésében segítséget nyújtó termékeket állít elő.

Központi idegrendszer A Társaság kutatási tevékenységét tekintve a nőgyógyászat mellett a központi idegrendszer terápiás területeire komoly hangsúlyt fektet. Ilyen kezelendő területek a bipoláris depresszió, a skizofrénia, ezen a téren pedig a Vállalat legígéretesebb terméke a Cariprazine.

Onkológia, immunológia – Stratégiaváltás jelentősége A globális gyógyszeripari trendek elmozdultak a generikus és originális készítmények felől a bioszimilerek felé, a Richter pedig már rálépett erre az útra, megkezdte a fejlesztéseket ebbe az irányba.

Pozitív fejlemények A Társaság offenzív terjeszkedési stratégiájának köszönhetően még több európai országba jut el és szerez támogatást a Richter zászlós terméke, az Esmya.

További sikerstory

A Vállalat évi több százmillió $-os aranytojása, a Cariprazine értékesítése már 2016-tól megindulhat, amennyiben az idei évi bejegyzése sikeres lesz.

Javuló diverzifikáció Latin-Amerika és Kína, mint egyedülálló értékesítési régiók előző évben 27millió€, valamint 44m€ bevételt jelentett a Társaságnak. A régiók dinamikus árbevétel növekedését az Esmya idén 80millió €-ra növelheti.

2.32 A Társaság versenyképessége

20.ábra Az utóbbi időszak fejleményei

Forrás: Random Capital jövőbe tekintő konferencia, belső anyag

A tanulmány során lesz még szó a Richter 2013-as splitjéről és az MSCI index jelentőségéről, ez kettő szorosan összefügg egymással, emellett továbbá ugyanebben az évben sor került az Egis kivezetésére, amely szintén hatást gyakorolt a Társaság tőzsdei árfolyamának alakulására.

2.321 A magyar gyógyszergyártás eredete

21.ábra: A magyar gyógyszergyártás eredete Forrás:Random Capital jövőbe tekintő konferencia 2013

A magyar gyógyszergyártás eredete a KGST-n belüli államonkénti ágazati felosztásból kifolyólagos gyógyszergyártásra orientált magyar szerepre vezethető vissza. A KGST-n belül, amely egy tervgazdálkodási rendszer volt, a gyógyszeriparon belül kiemelt szerepe volt a magyar gazdaságnak.

2.322 A Magyar gyógyszergyártás eredete

22.ábra:Magyar gyógyszergyártás a KGST-n belül Forrás:Random Capital jövőbe tekintő konferencia 2013,belső anyag

2.323 A Richter gyógyszergyártási tevékenysége

23.ábra:Tevékenység Forrás: Random Capital jövőbe tekintő konferencia 2013, belső anyag

Az árbevétel egy jelentős része még a generikus termékek értékesítéséből származik, amelyek jellemzően a piac olcsóbb termékei közé tartoznak, cél azonban hogy az originális és biosszimiler termékek aránya növekedjen.

2.324 A Társaság bevételeinek alakulása termékcsoportonként

24.ábra: Árbevétel termékenként Forrás: Random Capital belső anyag 2013

A termékportfólióval kapcsolatban fontos megemlíteni, hogy a Társaságnak érdemes tovább diverzifikálnia, és új területeket megcéloznia, figyelembe véve a piaci igényeket, nemzetközi gyógyszeripari trendeket. Emellett a Vállalatnak fontos figyelembe vennie az

egészségüggyel kapcsolatos statisztikai adatokat is, amelybe legfőképp a demográfiai tényezők, folyamatok tendenciái tartoznak bele.

2.325 A jelen gyógyszergyártási folyamatai

25.ábra:Gyógyszergyártási eljárások Forrás:Random Capital belső anyag

2.3251 Originális fejlesztés 1

26.ábra:Originális fejlesztés Forrás:Random Capital befektetői klub,belső prezentációs anyag

2.3252Originális fejlesztés 2

27.ábra:Az originális gyógyszer kifejlesztése Forrás:Random Capital prezentáció,belső anyag

Richter az originális úton 1 * Kutatás-fejlesztés – 1000 laboratóriumi alkalmazott * Árbevétel 13%-a – K+F – originális K+F 50% * Partnerségek (Forest, Watson, Mitsubishi) * Legalább 20 ígéretes origináli projekt

Richter az originális úton 2

28.ábra:Richter az originális úton Forrás:Random Capital prezentáció,belső anyag

A Richter két legígéretesebb készítménye az originális termékek közül a Cariprazine és az Esmya. Hosszabb távon várhatóan ezek lesznek a legfontosabb exporttermékei a társaság új piacain.

2.3253 A generikus piac

29.ábra:A generikus piac Forrás: Random Capital prezentáció,belső anyag

A generikus piac alapja a lejárt szabadalmú originális termékek átvételére épül, ebben kulcsszerepe van a nyilvánosságra hozott molekuláris ismereteknek, amely mellett némi fejlesztést is hajtanak végre rajta, az eredmény pedig az olcsó piaci áron értékesíthető készítmény lesz. 2.3254 A szektor aktuális piaci problémái

30.ábra:A gyógyszerpiac gondjai Forrás:Random Capital prezentáció,belső anyag

Globális szinten jelenleg a gyógyszerpiac egyik legnagyobb problémája a régóta a piacon lévő gyártók számára az ázsiai piaci szereplők megjelenése, amelyek olcsó termékeikkel elárasztják a világpiacot, ezzel elsősorban azoknak a vállalatoknak jelentenek problémát, amelyek fejlődő piacokon is működnek, ahol a fizetőképes kereslet jóval alacsonyabb mint a magasabb jövedelmi viszonyokkal rendelkező régiókban, térségekben, így tehát ezek a távol-keleti gyártók az ezeken a piacokon

régóta működő vállalatoknak jelentenek

konkurenciát.

2.3255 A Stratégiaváltás jelentősége

31.ábra: A Richter a stratégiaváltás útján Forrás: Random Capital prezentáció, belső anyag

A Richter a nemzetközi szektorbeli trendek, piaci elvárások, keresleti igények miatt megkezdte a kutatási folyamatokat annak érdekében, hogy bioszimiláris gyártóvá váljon, ezen a piacon is megjelenjen, szerepet vállaljon exportpiacain.

2.3256 A 21.század gyógyszergyártása

32.ábra: A 21.század gyógyszergyártása Forrás: Random Capital prezentáció, belső anyag

A 21.század gyógyszergyártására leginkább az jellemző, hogy míg a múltban az originális, a jelenben pedig a generikus, a technológiai fejlődés és szemléletmódváltás következtében a jövőben a biológiai gyártás tendenciáinak iránya felé haladnak a gyártók.

Aktív/inaktív paradoxon * Elöregedő populáció (Európa, USA, Japán) * Nyugdíjasok között több a krónikus betegség: jellemző a szívbetegség és tumor * Egyre kevesebb aktív dolgozó keresi meg egyre több inaktív nyugdíját és egészségbiztosítását * A gazdasági válság miatt a kormányok megnyirbálták egészségügyi kiadásaikat * Árrobbanás az onkológiai gyógyszerek piacán, hiszen a célzott terápiák költsége exponenciálisan nő

Forrás: Random Capital prezentáció tartalma, belső anyag

Mi a gyógyszer? „Olyan anyag vagy azok keveréke, illetve olyan készítmény, amelyet betegség megelőzése, felismerése, kezelése vagy élettani funkció fenntartása, helyreállítása, javítása vagy módosítása céljából emberi szervezetben vagy emberi szervezeten alkalmaznak.” Forrás: 1998. évi XXV.törvény Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről 4.§.a

1. Kémiai eredetű hatóanyag 2. Biológiai eredetű hatóanyag

Mi a biológiai eredetű gyógyszer?

Túlnyomóan fehérje/polipeptid alapú termék, melynek hatóanyaga vagy élő szervezetből származik, vagy élő szervezet állítja elő. Kémiai készítmény és biosimilar gyógyszer összehasonlítása

33.ábra:Kémiai és biológiai gyógyszer Forrás: Random Capital prezentáció, belső anyag

A technológiai fejlődés következtében a szektor egyre inkább a biológiai eredetű gyógyszerek kutatásának és gyártásának iránya felé halad. Bioszimilaritás: Hasonló, de nem ugyanaz

34.ábra: A biológiai és bioszimiler gyógyszerek nem ugyanazok Forrás: Random prezentáció, belső anyag

Miért vonzó célpont a biosimilar gyártás?

8.táblázat

Biológiai gyógyszerek

Biosimilarek

A biológiai gyógyszerek drágák

Az eredeti árának 50-70%-a

A biosimilarek fejlesztése technikai felkészültséget igényel

nagyfokú Kevés versenytárs van a piacon

Az USA-ban nem alkották meg a biosimilar A jövedelmező USA piac érintetlen, az Eu forgalmazás törvényi hátterét forgalmazás jó referencia lehet Forrás: Random Capital prezentáció tartalma,belső anyag

Vezető 15 gyógyszer brand közül 7 biológiai terápia Gyógyszer

Hatóanyag

Gyártó

Eladások 2014-ben

35.ábra: Vezető biológiai gyógyszermárkák Forrás:Random prezentáció 2015, belső anyag

Az ábrán jól látszik hogy már a szektor legjelentősebb nemzetközi márkái közé tartoznak a bioszimiler gyártók, amelyek ezen szegmensbeli eladásai hamarosan meghaladhatják az évenkénti 10mrd $-os forgalmat készítményenként.

Biológiai alapú gyógyszergyártás

36.ábra: A biológiai alapú gyógyszergyártás Forrás:Random prezentáció 2015, belső anyag

A Richter stratégiájával kapcsolatban lényeges kiemelni, hogy 2015-től kezdve kutatásfejlesztési tevékenysége révén évente 4-5 bioszimiler terméket fog tudni kifejleszteni.

3. A Richter fundamentális értékelési modellje excel alapján A Richter értékeltségi szintjének megállapítása, a részvény belső értékének meghatározása

Ebben a fejezetben a Richter belső értékét fogom meghatározni, amelynek során a vállalat pénzügyi mutatóit összehasonlítom egy hasonló méretű régiós versenytársával, a szlovén KRKA vállalatcsoporttal. A belső értéket, a társaság eredménytermelő képességét meghatározását lehetővé tevő képlet az összehasonlító hányadoselemzésen alapul, ebben az esetben tehát a Richter és a KRKA, mint benchmark vállalat gazdálkodási teljesítményének mutatóit hasonlítottam össze. Az összehasonlító árazáson alapuló belső érték képlet: P(richter)= EPS(richter)*(P/E)(krka)*(1+/-d)=134*11,76*0,7=1102Ft adódik. Ezen eredmény alapján azt gondolhatjuk, hogy jelentősen túlárazott a Richter a jelenlegi 4600-as szinteken, azonban ez a modell jelentősen a benchmark társaság P/E rátájára alapoz, így tehát figyelembe kell vennünk azt, hogy a Richter számára a 2014-es év az orosz-ukrán válság miatt rendkívül nehéz volt, aminek következtében adózott eredménye 41%-al csökkent. Saját véleményként úgy gondolom, a D mutató olyan tételeket is figyelembe vesz, amelyek nem annyira relevánsak a részvény belső értékének meghatározásakor, ezek közé tartozik a szállítók forgási sebessége, az eszközök forgási sebessége, az eszközarányos eredmény. Habár a két társaság árbevétele éves szinten nagyon közel áll egymáshoz, a KRKA jóval nyereségesebb évet zárt az előző év során, amely miatt magasabb EPS értékkel bír. Jövedelmezőségi mutatók

9.táblázat

Forrás: Saját munka excelben Likviditási mutatók

10.táblázat

Forrás: Saját munka excelben Piaci ráták

11.táblázat

Forrás: Saját munka excelben

A d mutató értékére -30,6%-os ráta jött ki, amely azt jelenti hogy a Richter 2014-es gazdálkodási tevékenysége ennyivel gyengébb mint régiós versenytársa, a KRKA. Ez alapján 1102Ft-os belső érték jött ki, amely irreálisan alacsonyabb mint az utóbbi évek árfolyamsávja, amelyek 3300Ft és 4800Ft között volt. Amennyiben d mutató nélkül számítjuk ki a vállalat részvényének belső értékét, úgy 1575Ft adódik, amely szintén jóval elmarad a jelenlegi szintektől. Lényeges megemlíteni, hogy a BVPS, tehát az egy részvényre jutó saját tőke értéke a 2014-es beszámoló alapján 3014Ft. Így ezen információk ismeretében, mivel jelenleg 4500-as szinteken forog a részvény, a 1,49-es P/BV értékeltségi mutató alapján prémiumon forog a részvény, a KRKA is hasonló értékeltségi szinteken van jelenleg annak tudatában, hogy 60,5€ árfolyamszinteken kereskednek papírjával. Tehát kijelenthető, hogy ez a modell alapján nem kaphatunk valósághű belső értéket a részvény valós értékére vonatkozóan. Abból a szemléletmódbeli megközelítésből érdemes kiindulni, hogy a részvényesek számára az értéket a vállalat jövedelemtermelő képessége jelenti/adja, amely számukra a rendszeres bevétel, az osztalék a hozamérték elve alapján. A Richter 2014-es üzleti éve után 33Ft osztalékot fizet részvényenként, amely elég alacsony az előző évi 57Ft-os szinthez képest. Az osztalék mértékéből kiindulva az alkalmazható képlet: P=Div/(r-g)=33Ft/(3%-2%)=33Ft/(0,030,02)=3300Ft r-elvárt hozam, g-növekedési ráta Tehát a részvény belső értéke a 2014-es év után fizetendő osztalék, továbbá az elvárt hozam és növekedési ütem alapján 3300Ft. Ehhez képest jelenleg erősen túlértékelt szinteken forog a részvény árfolyama. Ez a kijelentés, mint értékelés különösen igaz annak tudatában, hogy a vállalatértékelés során a hozamértéktan a meghatározó, hiszen egy vállalat stratégiai befektetői évekre, évtizedekre fektetnek be adott szektorok szereplőibe, ez idő alatt pedig nem tesznek szert árfolyamnyereségre, hiszen nem adják el részesedésüket, befektetésük hozadéka kizárólag az osztalék. Tehát kijelenthető, hogy kizárólag a pénzügyi beszámolók alapján nem lehet meghatározni azt, hogy a piac miként fog értékelni egy részvényt, hiszen a vállalat működésére ható fejlemények azok, amelyeket igazán beáraz a piac, hiszen a befektetők a vállalat jövőjét veszik meg a tőkepiacon.

4. A Richter technikai elemzése 4.1 Japán gyertyaalakzat

Az alábbi grafikonon a Richter árfolyamgörbéjének ábrázolása látható japán gyertyákkal 2014 utolsó negyedévétől, október 1-től 2015 április 20-al bezárólag. A grafikonon jól látszik hogy ősztől egy folyamatos korrekciós szakasz volt megfigyelhető, ezt a trendet az orosz-ukrán konfliktus indította el, hiszen mindkét ország a Richter komoly exportpiacának számít. A zuhanás október 10-től a 4000-es szintektől egészen január 20-ig, a 3300-as szintekig tartott, ezt követően a működési környezet is javult, emellett pedig pozitív hírek érkeztek az Esmyaval kapcsolatban. Jól látszik az ábrán hogy a 3400 körüli szinteken meglehetősen magas a kereskedési forgalma a papírnak db-ban kifejezve.

E

V

37.Ábra Japán gyertyák Forrás:Saját munka excel ábrázolás

4.2 Bollinger-szalag

38.ábra

Bollinger-szalag Forrás: Saját munka excel ábrázolás

A Bollinger szalag alapján megállapítható, hogy 2014 utolsó negyedévétől kezdve egészen 2015 januárjáig folyamatosan eladási jelzést mutatott az indikátor, majd a 3300-as mélypontot követően folyamatosan emelkedik az árfolyam. (Az ábrán azért nem látszik hogy elérte a 3300-as szintet, hiszen az ábra záróárfolyamok alapján van megrajzolva, idén január 2. felében azonban elérte ezt a szintet, ezt mint minimumárat megtekinthetik a Bét honlapján a Richter kereskedési adatainál).

4.3 MACD MACD V

V E

E

V

39.ábra:MACD Forrás:https://www.kbcequitas.hu/elemzesek/elrugaszkodott-a-richter

Az MACD (Moving Average Convergence Divergence) indikátorral kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy habár exponenciális mozgóátlagok kombinációjából áll, amely miatt jóval hatékonyabb mint az egyszerű mozgóátlag, azonban még így is viszonylag későn ad eladási vagy vételi jelzést, ezen a grafikonon is jól látszik, hogy általában 1-2 hét késéssel ad jelzést ez az indikátor, azonban előnye hogy megbízható jelzéseket ad, szinte sosem ad fals jelzéseket. Ezen a grafikonon 2012 júliusától 2015 április első feléig láthatóak a MACD jelzései, látszik hogy 2012 őszén eladási jeltést adott az indikátor, amely mögött az állt, hogy a Richter kiesett az MSCI indexből, ennek következtében a piaci hangulat nem volt kedvező a társaság jövőképébe vetett hit miatt. Ezt követően 2013 tavaszától fokozatosan erősödött a papír, júliustól különösen, amikor a split, az 1:10 arányú felaprózás következtében látványosan nőtt a részvény forgalma. Ez is mutatja, hogy a trendeket a vállalat jövőjére vonatkozó hírek határozzák meg, a technikai indikátorok ezeket képezik le, valójában azonban a befektetői hangulaton van a hangsúly. Fontos észrevenni, hogy 2014 januárjától március közepéig a 4800-as szintekről egészen 3400-ig esett a papír kurzusa, közben a MACD és az RSI is folyamatosan eladási jelzést adott.

4.4 RSI (Relatív piacerősség index) E

V

40.ábra: RSI Forrás:https://www.kbcequitas.hu/elemzesek/elrugaszkodott-a-richter

Az ábra azt mutatja, hogy 2014 őszétől az újrakezdődő orosz-ukrán válság miatt a júliusi esést követően ismét lejtőre került az árfolyam, az RSI eladási jelzést is adott, tavaly ősztől egészen január közepéig fokozatosan esett a Richter kurzusa, az RSI azonban már

december 2. felétől jelezte a túladottságot. Ezáltal tehát a papír közelített a vételi zónához, amely fordulatot jelzett előre, ez akkor meg is történt, hiszen január 2. felétől egyre inkább a vevők kerültek fölénybe, így február végére a papír árfolyama már el is érte a 4000-es szinteket, amelyet egy visszafelé korrigáló teszt követett, de ezután tavasz közepére elsősorban a pozitív vállalati fejleményekre vonatkozó hírek, fejlemények miatt megközelítette a 4300 szinteket. Tehát a technikai elemzésről megállapítható, hogy alapvetően értékalapú befektetők számára is hasznos lehet, hiszen tud megerősítő jelzéseket adni a trendek irányairól a közeljövőt illetően, így a pontos be és kilépő szintek meghatározására alkalmas eszköz lehet. Az egyik legfontosabb azonban mindig felismerni azt, hogy a piaci hangulatot mi határozza meg, ennek következtében pedig az egyes árfolyamszintek milyen lélektani hatást gyakorolnak a szereplőkre. A piaci hangulat jelentősen meghatározza a befektetők döntéshozatalát, a szereplők általában a jövőről alkotott képe alapján döntenek, továbbá a rendelkezésre álló információk megítélése alapján.

RSI ábrázolása látványosan

41.ábra: RSI Forrás: Saját munka excelben ábrázolva

A relatív piacerősség index a részvény piacán az adott kereskedési napokra vonatkozó nyitó és záró adatokra épül, meghatározásához elsőként a relatív erősség értékét kell

kiszámítani a 14 napi felső és 14 napi alsó zárás hányadosából, ezt követően pedig a relatív piacerősség indexet 1-(1/(1+relatív erősség) képletből adódik. Ezáltal megkapjuk hogy a részvény piacán mennyire áll a vételi és eladási szintekhez közel. Általában a 0,8-0,2-es arányt alkalmazzák, azonban a fenti esetben ezen az előre meghatározott szinten nem lett volna semmilyen jelzés, így ez alapján a 0,3-as szintet jelöltem ki vételi, a 0,7-t eladási szintnek. Így tehát mint a grafikonon látszik jóval több vételi mint eladási jelzést láthatunk. Ha 0,6-0,4-es felosztást alkalmaztam volna, jól látszik hogy sokkal több jelzést lehetne ezáltal kapni, de ez közül számos fals, tehát nem helyes döntéstámogató jelet eredményezne

5. A Richter befektetésértékelése 5.1 Alapelvek, vállalat kiválasztási szempontok Egy részvény befektetésértékelésekor figyelembe kell venni a számszerű információk mellett

olyan

számszakilag

nem

mérhető

tényezőket

is,

amelyek

a

vállalat

gazdálkodásának jövőjét meghatározzák, hosszú távon jelentős hatást gyakorolnak a társaság adott szektoron és piacon belül betöltött szerepére. Az egyik ilyen szempont a személyi kérdések témaköre, amelyeket a tőkepiaci elemzők kevésbé szoktak górcső alá venni. Úgy gondolom, fontos szempont az, hogy milyen személyek vannak jelen a társaság döntéshozó szerveiben, hiszen a vállalat stratégiáját és annak megvalósítását ők viszik véghez, ők gazdálkodnak a vállalat vagyonával, amely a közgyűlésen részt vevő részvényesek

tulajdonát

képezi. A befektetők

érdekeit

figyelembe

véve

tehát

megvizsgálandó szempont az, hogy vajon a vállalat javát szolgálják-e a felsővezetők döntései, azok összhangban vannak-e a főrészvényesek, a stratégiai befektetők hosszú távú céljaival. Lényeges kérdés annak megítélése, hogy a felsővezetés elkötelezett-e az átlátható, transzparens, korrekt működés iránt. A gyakorlatban annak van komoly jelentősége, hogy a közgyűlés olyan igazgatóságot válasszon, amely a részvényesek érdekét képviseli, továbbá a felügyelőbizottsággal együtt rendszeresen ellenőrzi a menedzsment munkáját. Az igazgatóság legfőbb szerepe a hosszú távú stratégiai célok kijelölése, amelyet a menedzsment hajt végre az operatív munka megvalósításával. Az aktivista befektetők, akik szerint lényeges szempont még az is, hogy az igazgatóság és a menedzsment ne játszon össze. Az aktivista befektetők azzal a céllal vásárolnak

részesedést egy vállalatból, hogy annak irányításába beleszóljanak, nagyon gyakran igazgatósági tagot is delegálnak, igyekeznek tulajdonostársaikat meggyőzni terveikkel, így azonos érdekből szavaznak a közgyűléseken, céljaikat igyekeznek véghez vinni. Fontos szempont számukra az is, hogy a igazgatóság elnöke, aki egyben a társaság elnöke is, ne legyen egy személy a vezérigazgatóval, lehetőleg túl jó barátok se legyenek, hiszen így rövidtávú céljaikat előbbre tarthatják mint a társaság egészének céljait. Ezért fontos lehet egy befektető számára akár a társaság javadalmazási politikájának, gyakorlatának elemzése is, amely alapján jó döntést hozhat annak érdekében, hogy vajon megfelelő személyek állnak-e a vállalat élén. A másik fontos szempont pedig, amit fontos figyelembe venni az, hogy a társaság tulajdonosai körét kik alkotják, milyen befektetőkból tevődik össze. Ha több jó hírnevű alapkezelő, intézményi befektető köztük van, akkor az bizalmunknak joggal adhat alapot. Fontos szempont tehát megvizsgálni a tulajdonosi struktúrát, a legjobb ha egy befektetői kézben sem összpontosul teljes irányítási hatalom, a világ legnagyobb vállalatai, mint az Apple, Exxon Mobile, Coca-Cola esetén előfordul hogy a legnagyobb befektető 3-5%-nyi részesedéssel, szavazati hányaddal rendelkezik. A hazai és nemzetközi tőzsdéken is előfordulnak olyan vállalatok, amelyek esetén jellemző hogy kevés az állandó tulajdonos, vagy túl magas a közkézhányad, és az jellemzően kisbefektetőkből tevődik össze. A társaság felsővezetése ebben az esetben gyakran visszaél pozíciójával, hiszen a kisbefektetők miatt elaprózott a befektetői kör, akik nem állnak ki egységesen érdekeikért. Az intézményi befektetőkkel kapcsolatban érdemes figyelni azok tőkepiaci műveleteit, és felfigyelni azokra, hiszen gyakran alapos indokkal tesznek lépéseket, például adják el részesedésüket egy adott vállalatban, és ha több stratégiai befektető így tesz, akkor feltételezhető hogy adott társasággal komoly problémák vannak. Az Enron botrány egy jó gyakorlati és valósághű példa a személyi kérdések, vállalatvezetés és a bizalom összefüggésének kapcsolatára nézve, tanulságos eset az üzleti élet, vállalati gazdálkodás, befektetői kapcsolatos témakörben. Legfőbb üzenete a jelenkorra nézve az, hogy akik a múlt hibáiból nem tanulnak, arra ítéltetnek hogy ismét átéljék azt. (ez utóbbi Ben Graham: Az intellingens befektető 2013, 4.oldal Santayana idézete)

5.2 A Richter társaságirányítása A Richter, mint a hazai tőzsdén jegyzett vállalat esetén elkülönül egymástól az elnök és a vezérigazgató személye, amely a hazai gyakorlat alapján egy személy a MOL és OTP esetén, amelyek ettől függetlenül transzparens, jól átlátható működéssel jellemezhető

társaságok. A Richter elnöke William de Gelsey, vezérigazgatója Bogsch Erik, előbbi szereplő korábban több jelentős befektetési társaság igazgatóságában is jelen volt, Bogsch úr pedig kutató vegyészmérnökként még a rendszerváltás előtt, a '70-es években is a társaságnál dolgozott. Az igazgatóságnak emellett tagja Prof.Dr.Vizi E. Szilveszter akadémikus, Christopher William Long diplomata, Lantos Csaba. A Társaság Felügyelőbizottságának elnöke pedig Dr. Chikán Attila, aki egyben az Audit bizottság elnöke is, aki mellett Méhész Tamásné, az S&M Economix Kft ügyvezetője okleveles könyvvizsgálóként is tagja a Felügyelő és Audit bizottságnak, aki több gazdasági társaság bejegyzett könyvvizsgálója. A társaság 2/3 részben külföldi intézményi, 1/3-adban pedig belföldi tulajdonosok kezében van, legfőbb részvényese a nyugdíjpénztári rendszer átalakítását követően magyar állam 25,25%-al, legjelentősebb külföldi befektetője pedig az Aberdeen Asset Management, amely egy elég jó hírnevű befektési alapkezelő.

5.3 A Stratégiai döntéstámogatás eszközrendszere A vállalat, mint befektetési alternatíva értékelésekor fontos figyelembe venni a működés milyenségét meghatározó tényezőket, a teljesítményre hatást gyakorló körülményeket, hiszen ezek szerepe rendkívül szignifikáns a gazdálkodás teljesítményét illetően. A külső környezet jelentősége különösen fontos egy olyan exportorientált vállalat esetén, mint a Richter Gedeon. Megfigyelésem szerint általánosságban igaz ezen Társaság esetén is a kijelentés, miszerint hiába kiváló egy vállalat stratégiája és termékportfóliója, ha a működési környezetével problémák vannak, így a piaci kockázat rendkívül magas. A Richter számára a FÁK országok nagyon fontos exportpiacot jelentenek, különösen Oroszország, így a tavalyi év során a romló orosz gazdasági teljesítmény és a gyengülő rubel rendkívül negatív fejleményként volt értékelhető a vállalat számára. Emellett természetesen a nemzetközi pénzügyi folyamatokat is figyelembe kell venni, főleg a gazdasági-tőkepiaci ciklusokat, amelyek a központi bankok monetáris politikájához kapcsolódnak, hiszen ezek a devizaárfolyamokra és azon keresztül a világgazdaság teljesítményére is kihatnak. Egy olyan exportorientált vállalat teljesítményére, mint a Richter, komoly hatást gyakorol a devizaárfolyamok változása, éppen ezért arra kell törekednie, hogy ne legyen túlságosan kitéve az orosz piacnak, így tehát a stratégiájában fontos szerepe van az új piacokra való penetrációnak. A vállalat teljesítményére ható tényezőinek még részletesebb elemzéséhez érdemes elvégezni olyan döntéstámogató elemzéseket, mint a BCG mátrix, SWOT elemzés, PEST elemzés.

5.31 A Richter SWOT elemzése Belső befolyásolható

Külső nem befolyásolható

Erősség: a stratégia részét képezi az innováció, Lehetőség: új piacokra való behatolás, más a piaci, társadalmi igényekre alapozó K+F tevékenység, kiterjedt értékesítői hálózat, jó szakmai partneri kapcsolatok, komoly és hatékony kutatóbázis, kiváló szakembergárda, jó hírnév; komoly előnye a társaságnak, hogy a Cariprazine-t szabadalom védi 2027-ig, amelyet így a generikus gyártók nem másolhatnak még jó ideig nem másolhatnak

termékszegmensek, készítmények fejlesztése, befektetői kapcsolatok bővítése, a Cariprazine bevezetése az USA-ban komoly lehetőség, mely már folyamatban van, hiszen a Richter partnere, az Actavis több milliárd $-os lehetőséget lát a termékben, ezekből azonban még évek múlva lesz jelentős bevétel. Emellett az Esmya további felfutása is várható a nyugati piacokon, de a bővüléshez még idő kell, jelenleg közel 40m € az árbevétel a termék nyugat-európai piacain.

Gyengeség: a vállalatnak jobban kellene Veszély: kelet-európai exportpiacok negatív reagálnia a társadalmi, demográfiai trendekre,hiszen legfőbb piacainak korfája azt mutatja, hogy egyre inkább emelkedik a társadalom átlagéletkora, így különösen fontos ezen korosztályok számára készítményeket fejleszteni; mivel az orosz-ukrán krízis 2014 eleje óta várható volt, ezen piacok miatt fedezeti ügyleteket kellett volna alkalmaznia, azonban kijelentette a társaság hogy egyetlen piacon sem alkalmaz fedezeti ügyleteket, pedig bizonyos esetekben ez kifejezetten előnyös lehet exportorientált vállalatok számára.

teljesítményű gazdaságai miatt kedvezőtlen külső működési környezet, hiszen továbbra is az árbevétel magas, 30% körüli hányada ezen térségből származik; emellett minden piacon ki van téve az esetleges kedvezőtlen devizaárfolyamok alakulásának, a devizaárfolyam kilengés, mint tőkepiaci külső veszélyt csak fokozhatja hogy fedezeti ügyleteket nem alkalmaz a társaság, amely bizonyos esetekben előnyös, főleg instabil exportpiacok esetén, stabil piacoknál azonban nem szükséges alkalmaznia; ezen felül veszélyt jelenthet még a vaklicit bevezetése

A Cariprazine USA-ba történő bevezetésével a Richter egy több mint 20mrd $-os piacra kerülne be, ehhez pedig partnerével, az Actavissal együtt minden esélye megvan erre. Jelenleg a készítmény még tesztelés alatt áll, azonban várhatóan a pozitív eredményeket követően az FDA (az USA élelmiszer és gyógyszerügyi hivatala) engedélyezni fogja a termék forgalomba hozatalát. A Richter ezen termékét természetesen nemcsak az USA piacán szeretné forgalmazni, tervben vannak más piacok is, az ideggyógyászati készítményeknek komoly felvevőpiacai vannak nemzetközi szinten. Mekkora árbevétel növekedést eredményezhet a Cariprazine a Richter 2014-es értékesítéséhez képest?

42.ábra:A

Cariprazine

jövője

Forrás:https://www.kbcequitas.hu/elemzesek/milliardokat-erhet-a-richter-

csodagyogyszere

A Cariprazine tehát jelentősen hozzájárulhat a Richter részvényesi értékének növeléséhez.

5.32A Richter mint befektetési cél BCG mátrixa A következő BCG mátrix 2 paramétert vizsgál egy részvény befektetés esetén: a részvény befektetéssel elérhető hozamát, továbbá annak hosszabb távú tartásából származó jövedelmét, az osztalékot. Richter

43.ábra:BCG Forrás:http://profitline.hu/hircentrum/hir/288293/

A Richter ezen modell alapján a kérdőjel kategóriába tartozik, hiszen rendkívül alacsony osztalékot fizet előző üzleti éve után.

5.33 Porter modell

44.ábra:Porter modell Forrás:www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0021_Kornyezetstragtegia/

A Richter mivel olyan piaci szegmensekben tevékenykedik, amelyen kevés piaci szereplő van, ezért a világ legnagyobb gyógyszergyártói, mint a Bayern, Sanofi, Roche nem tartoznak a konkurensei közé, hiszen a vállalat résszegmenseket jelentő termékek piacán van jelen. A helyettesítő termékek jelenthetnek veszélyt a társaságra nézve, ezek közé gyógyterápiák, alternatív gyógymódok tartoznak.

5.34 PEST elemzés A Pest elemzés a Társaság külső működési környezetének az elemzése, ezek jelentősen meghatározzák a vállalat gazdálkodásának teljesítményét, eredményességét. Ezek közé a politikai, gazdasági, társadalmi és technológiai tényezők tartoznak.

Politikai tényezők A politikai tényezők közé a kormányzat működésének stabilitása, kiszámíthatósága tartozik. Hazánkban elég stabilak a politikai viszonyok, Richter külpiacai közül azonban a kelet-európai meglehetősen problémás, ennek következtében magas az országkockázata is a térségnek, a politikai tényezők kihatnak a gazdasági problémákra is. A Richter számára egyelőre ez a térség miatt vannak jelentős működési kockázatok, azonban a társaság törekszik arra, hogy a többi stabil piacáról minél magasabb árbevétel származzon, ezáltal az orosz és ukrán piac súlya csökkenjen.

Gazdasági tényezők A gazdasági tényezők közé az exportpiacok gazdasági növekedése, makroökonómiai tényezői tartoznak. Fontos szempont a fenntartható GDP bővülés, továbbá a gazdasápolitika szerepel. A Richter számára ezen tényezők közül meghatározóak a devizaárfolyamok, ezek közül érdemes a Rubel árfolyamát górcső alá venni:

45.ábra:USD/RUB árfolyam Forrás:https://www.kbcequitas.hu/elemzesek/elrugaszkodott-a-richter

Kijelenthető, hogy a Richter profitja a Rubel és a Hrivnya miatt esett annyira vissza a tavalyi év során. Érdemes figyelemmel kísérni a RUB/HUF árfolyamának alakulását is:

46.ábra:RUB/HUF Forrás: http://www.xe.com/currencycharts/?from=RUB&to=HUF&view=1Y

Társadalmi tényezők

A társadalmi tényezők közé a Richter szempontjából a leginkább fontos szempont a demográfiai viszonyok, változások alakulása tartozik. A Társaságnak figyelembe kell vennie az egészségügyi tényezők alakulását, az előforduló betegségekről információkkal kell rendelkeznie, emellett tisztában kell lennie azzal is, hogy az állami kézben lévő egészségügy milyen készítményeket támogat, az orvosok milyen összetevőket tartalmazó gyógyszereket ajánlanak pánienseiknek. Fontos szempont emellett még a demográfia részét képező korfa alakulása is, amely a Richter valamennyi működési környezetében hasonló, hiszen Európából származik a bevétel döntő hányada, így mindenképpen annak tudatában kell stratégiáját kialakítania, hogy tudatosul a döntéshozókban a fokozatosan növekvő átlagéletkor, amely az egészségügyi folyamatokra is hatással van. A következő ábrán szemléltetem Magyarország 2015. január 1-i viszonyait jellemző korfáját:

47.ábra: Magyarország korfája Forrás:https://www.ksh.hu/interaktiv/korfak/orszag.html

Hazánk lakossága 2015.január 1-jén KSH adatok alapján 9 821 245 fő volt. A honlapon az interaktív korfa bemutatja, hogy a lakosság számának lassú és fokozatos csökkenésével a társadalom átlagéletkora egyre inkább növekszik.

Technológiai tényezők A Vállalat korszerű kutatólaboratóriummal rendelkezik, amely modern eszközökkel van ellátva, továbbá emellett ami még fontos tényező, az a jövőbeni rendelkezésre álló szakembergárda, ehhez pedig adottak a jó oktatási színvonalú egyetemek, amelyek biztosítják a szakemberutánpótlást a társaság számára, ez utóbbi azonban már részben társadalmi, demográfiai tényező.

A Richter mint befektetési alternatíva értékelése Jómagam úgy vélem, hogy a piaci szereplők tisztában vannak azzal, hogy a Richter számára a 2014-es üzleti év a kedvezőtlen működési környezet miatt volt rendkívül nehéz, a tudatos befektetők tisztában vannak azzal, hogy a Richter stratégiája kiváló, termékportfóliója piacképes, ezért jómagam úgy gondolom, hogy a 2014-es év kedvezőtlen eredményeinek hatása már kiárazódott a papírból, így jelenleg az utóbbi időszak fejleményeinek ismeretében a jövőre vonatkozó várakozások, az ígéretes jövőkép határozzák meg a Társaság árfolyamának alakulását. Azonban a jelenlegi 4600-as szinteket kissé magasnak tartom, hiszen ez P/BV alapon már 1,5-es mutatót jelent, a jelenlegi helyzetben úgy gondolom, hogy a negyedéves jelentés a még jelentős kelet-európai kitettség miatt nem lesz túl kedvező, bár a társaság már túl van a profitwarning nehezén, így amennyiben a 4000-es szintek alá beesne az árfolyam, abban az esetben érdemes vételekkel próbálkozni. Tehát a 4000 körüli szinteken tartom igazán vonzó befektetési alternatívának a Richter Gedeon Nyrt papírjait. Összegzésül pedig úgy gondolom, ha most kellene címet választani a szakdolgozatnak, a Richter befektetésértékelése lenne, hiszen a technikai és a fundamentális elemzés mellett van egy 3. elemzési műfaj, a piaci, befektetői hangulat elemzés. Tehát az AJÁNLÁS: VÉTEL 4000 körüli szinteken, a jelenlegi árfolyamszint túlárazott.

Összegzés A részvénypiacon a befektetés és a spekuláció műfajának megkülönböztetése A tőkepiacokon a tranzakciók mögött döntési mechanizmusok, stratégiák állnak, amelyeket a kockázatvállalási kedv mellett a jártasság, rátermettség és kereskedési kedv határozzák meg. A spekuláns kategóriába tartozó tőkepiaci szereplők jellemzően aktívan kereskednek, piaci hangulat és várható fejlemények, hírek alapján hoznak döntéseket, a kereskedést

gyakran játéknak fogják fel, nem kizárólag anyagi motivációból hajtanak végre tranzakciókat, komoly hangsúlyt fektetnek az időzítésre. A jelenlétük fontos a piac egésze számára, hiszen a spekulánsok műveleteikkel biztosítják a piacokon az állandó likviditást, hatalmas forgalmat generálva nap mint nap. A spekulánsok célja rövid időtávon minél nagyobb nyereség elérése, természetesen megfelelően kezelve a kockázatot, hisz gyakran arra törekszenek, hogy adott hozamszintet a lehető legalacsonyabb kockázati faktor mellett érjenek el, vagy adott kockázati szinten a lehető legígéretesebb hozamlehetőségekre igyekszenek szert tenni. A spekulánsok árközpontúak, természetesen figyelembe veszik a fundamentumokat, makrogazdasági folyamatokat, azonban mivel gyakran napi szinten, akár csak pár órára vesznek fel pozíciókat, ezért elsősorban az árfolyamokból indulnak ki. Hozzá kell tenni, hogy ezen piaci szereplők jelentős része igyekszik érzékelni, felismerni a globális tőkepiaci és világgazdasági folyamatokat és azok irányait, a fejleményeket értelmezni mint pl a jegybanki bejelentések, GDP-vel kapcsolatos információk és más gazdasági adatok, azonban az ezen adatok, fejlemények által indukált, gerjesztett piaci hangulat helyes értelmezését igyekeznek profitszerzési célra felhasználni. A tőkepiacon jelenlévő másik kategóriát képező szereplők a befektetők, akik elsősorban nem az aktuális piaci árfolyamból és hangulatból és gyakran csak ideig-óráig tartó trendek irányaiból, hanem a valós, mögöttes értékből indulnak ki, hiszen értékalapú szemlélet, megközelítés jellemzi őket. Az értékalapú szemlélet az alapján hoz döntést, hogy megvizsgálja milyen értéket kap a kifizetett árért, árfolyamért cserébe. Ez a befektető egy tőkepiaci instrumentumra úgy tekint, mint egy üzletrészre egy társaságban, amelynek ő is tulajdonosa, olyan szemléletből közelíti meg a vállalatot, amely hosszú időn keresztül folyamatosan jövedelmet termel. Warren Buffett, a Berkshire Hathaway elnöke ezen szemléletmód alapján tekint a tőkepiacokra, csakúgy mint Benjamin Graham, akit mesterének tekint. Graham állításai beigazolódtak, hiszen számos tőkepiaccal kapcsolatos bölcs meglátást foglalt bele könyvébe, akik pedig ezt figyelembe vették és e szerint hozták meg döntéseiket, azok nem bukták el pénzüket a 2002-es internetbuborék esetén, továbbá nem fektettek olyan vállalatokba, amelyek ingoványos lábakon álltak. A történelem Grahamet és Buffettet igazolta, amely egy járható út, egy kitaposott ösvény amelyen számos sikeres befektető már évek óta menetel. A két stílusnak, mint műfajnak tehát alapvetően más a szerepe, mindkettőre szüksége van tőkepiacoknak, mindenki döntse el a saját maga stílusának, attidűdjének azonosításával, melyikbe tartozik, természetesen akár mindkettőbe is lehet egyszerre, hiszen alapvetően befektetői beállítódású, alapértékeket valló piaci szereplők is gyakran spekulációra szánhatják el magukat, elsősorban a

sikerélmény és a játék izgalmának átélése céljából. Ebbe a kategóriába tartozik a hazai tőzsdén jegyzett Plotinus Holding elnökének szemléletmódja is, aki ez alapján hoz döntéseket és fektet nemzetközi tőkepiaci instrumentumokba. Mindkét műfajt tudatos hozzáállással lehet sikeresen alkalmazni a gyakorlatban, elmondható tehát hogy ez valójában a döntések tudománya, amely kifejezés, jelző természetesen még sok más területre igaz az életben. Az egyik legfontosabb alapelv mindenképp az, hogy minél olcsóbb egy részvény árfolyama, annál kevésbé kockázatos venni belőle, és minél drágább, annál kockázatosabb, feltéve természetesen, hogy nem a társaság hibás döntései, hanem az aktuális gazdasági ciklus miatt van alulárazva a részvény a piac által. A piaci folyamatok működésének megértéséhez a gazdaság és a tőkepiac ciklusok szerinti működésének helyes értelmezése szükséges. A lényeges alapelv azonban az, hogy az értékalapú befektető a vállalat értékét, annak jövedelemtermelő képességét, gazdálkodási tevékenységét veszi figyelembe, így nem az ideig óráig tartó árfolyammozgásokra alapoz, hiszen tisztában van azzal, hogy az aktuális piaci árfolyam a hangulat függvénye, egész pontosan annak hogy a vevők és az eladók alkudozása alapján éppen milyen árszinteken köttetnek ügyletek, hiszen az ajánlati könyvben minden piaci szereplő láthatja hogy adott árfolyamszinteken hány db-t akarnak venni vagy eladni. Végezetül, a buborékokkal kapcsolatban, amely összefügg a tőkepiacokra jellemző tőkeáttételes ügyletekkel kapcsolatban azt szeretném kifejteni, hogy a piaci hangulattal együtt ezek is felelősek a tőkepiaci légvárak (a buborék más kifejezéssel) kialakulásáért, amelynek alapja, hogy adott instrumentumok tőkepiaci árazási szintjét nem indokolja a mögöttes gazdasági teljesítmény, így ezek előbb-utóbb kidurrannak. Benjamin Graham szerint „a befektetési művelet mélyreható elemzés alapján a befektetett tőke biztonságát és megfelelő hozamát ígéri. Az ezeknek a követelményeknek nem megfelelő műveleteket spekulációnak tekintjük.” (Ben Graham:Az intelligens befektető 2013) Ha valaki mindössze technikai elemzés alapján vesz Richter részvényt, az spekulál. Ha valaki pusztán azért vesz Richtert, mert szerinte az jó cég, az szintén spekulál. Ha valaki azért vesz Richter papírt, mert ő a Richter alkalmazottja és ennek tudatában úgy látja, hogy a vállalat komoly jövő előtt áll, de a számviteli adatokat már nem elemzi, ő szintén spekulál. Ha azonban valaki azért vesz Richtert, mert elemezte az elmúlt évek jelentéseit, tisztában van a tőkepiac működésével, ismeri a befektetésértékelési módszereket, konkrét stratégia alapján fektet be, továbbá a vállalat tulajdonosának tekinti magát és nincs időbeli korlátja a papír tartásának, ő minden bizonnyal befektető!

Gondolataimat azzal zárnám, hogy a tőzsde nem zéró összegű játék, hiszen nem azt nyerjük meg, amit valaki más elveszít. Fontos észrevenni, hogy hosszútávon és közvetve a vállalatok gazdálkodásából származó nyereséget nyerjük meg. Habár a piaci árfolyam rövidtávon volatilis lehet, azonban hosszútávon tükrözi a társaságok gazdálkodásának teljesítményét. A piac végül mindenképp az érték irányába halad.

Irodalomjegyzék Portfólió füzetek: Technikai elemzés egyszerűen 2011 Soros György: A pénz alkímiája 1991 André Kostolany: A pénz és a tőzsde csodavilága 1984 Kecskeméti István: Befektetések a technikai elemzés segítségével 2006 Robert Hagstrom: Warren Buffett portfólió 2001 Benjamin Graham: Az intelligens befektető 2013 http://193.6.12.228/uigtk/uipz/index.html KBC Equitas webinárium: Haladó technikai elemzés 2014 – belső anyag http://www.randomcapital.hu/randomvalosag_usa.html Forrás:http://www.richter.hu/hu-HU/Befektetok/prezentaciok/Prezentaciok/Richter %20Gedeon%20sajt%C3%B3prezent%C3%A1ci%C3%B3%202014M12.pdf http://www.richter.hu/hu-HU/Befektetok/prezentaciok/Prezentaciok/Richter%20Gedeon %20sajt%C3%B3prezent%C3%A1ci%C3%B3%202014M12.pdf http://static.randomcapital.hu/pdf/fund/Richter_2015.02.1.pdf http://www.richter.hu/hu-HU/Befektetok/jelentesek/Evesjelentes/Richter-GedeonKonszolidalt-beszamolok-2014.pdf http://www.richter.hu/huHU/Befektetok/jelentesek/Negyedevesjelentes/RCH150209QR01 H.pdf KBC Equitas elemzési hírlevél 2015.02.11 Random Capital jövőbe tekintő konferencia, belső anyag

https://www.kbcequitas.hu/elemzesek/milliardokat-erhet-a-richter-csodagyogyszere

https://www.kbcequitas.hu/elemzesek/elrugaszkodott-a-richter www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0021_Kornyezetstragtegia/ http://profitline.hu/hircentrum/hir/288293/ http://www.xe.com/currencycharts/?from=RUB&to=HUF&view=1Y https://www.ksh.hu/interaktiv/korfak/orszag.html

Angol nyelvű összefoglaló The fundamental and technical analysis of the Richter Gedeon stock In this short study, in the first part of the paper I mentioned the most important features and theses of the technical and fundamental analysis, so what are the basic approaches of them, what are the determining principals of them, and the potential application metods of them, and to summarize it, I wrote about the use them together in a framework. In the second part of the study I showed some concrete technical indicators in the example case of the Richter Gedeon stock. In the third part of the study I mentioned the key figures of the corporation and I compared with the rival companies. In the fourth part of the paper I wrote about the strategy of the corporation, about the production and products of the company and mentioned the research and development activity, also the export markets and in some chart I showed the investment possibilities. In my opinion if someone buy a share so by this transaction the person also buy a part of property of a corporation and buy the future of the company and the sector. We need to analyse the market demand for the products of the company, and the processes of the macro factors and indicators which determine the results, such as the exchange rates of foreign currency if the company is exporter, so the operation environment is very important, which can be influenced by the economic policy and another source of the risk is the geopolitical mechanism, for example the russian and ukrainien crisis, so these factors prove that the macro environment of the company can determine the future of the corporation. The main important purpose of this study is to determine the two different market participant, the investor and the speculator. These participants are absolutely different from each other, because their aspect and approach are based on other things. So the speculator generally consider the prices on the market, and try to make an optimal decision in order to make profit based on the market moody. The speculators consider the financial and economic policy news, the current market trends, and the direct of the capital instruments prices and try to make profit from their positions.

The segment of the investors is another type of market participants because this category contains another aspects and principles. They analyse the real value of the instruments, and the potentials of the items. The most important approach of the investors is the determining of the internal value of the financial instruments and they concentrate for the future, they look for cheap undervalued shares by the market. They password is the value based approaching. To summarise it, both of them are needed in the market, so the speculators provide the constant liquidity in the market, the investors provide the long term capital and liquid money for the corporations.