Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet
A felszámolási eljárás szabályozása
„Bármilyen gyönyörű a stratégia, nem árt, ha olykor az eredményére is vetünk egy pillantást.” Sir Winston Churchill
Készítette: dr. Szemán Eszter 2011. 1
Tartalom 1. Bevezetés ........................................................................................................... 4 2. A felszámolási eljárás elméleti bevezetése ......................................................... 7 2.1. A csőd fogalma ........................................................................................... 7 2.2. A csőd szabályainak európai kialakulása .................................................... 8 2.3. Csődjogi szabályok alakulása Magyarországon .......................................... 9 2.4. 1346/2000/EK rendelet .............................................................................. 12 3. A felszámolási eljárás szabályai ....................................................................... 13 3.1. A Csődtörvény általános rendelkezései, a felszámolási eljáráshoz kapcsolódó alapfogalmak .................................................................................... 13 3.2. Felszámolási eljárás megindítása ............................................................... 18 3.2.1. A felszámolási eljárás kezdeményezése ............................................. 18 3.2.2. A felszámolási eljárás iránti kérelem és a fizetésképtelenség vizsgálata 19 3.2.3. Ideiglenes vagyonfelügyelő ................................................................ 22 3.2.4. A felszámoló ....................................................................................... 24 3.3. A felszámolási eljárás lefolytatása ............................................................ 28 3.3.1. A felszámolási eljárás elrendelése ...................................................... 28 3.3.2. A kezdő időponthoz fűződő joghatások .............................................. 29 3.3.3. Az adós gazdálkodó szervezet vezetőjének kötelezettségei ................ 33 3.3.4. Adós gazdálkodó szervezet vezetői, tulajdonosai felelősségégének megállapítása ................................................................................................... 39 3.4. Egyezség a felszámolás során ................................................................... 43 3.4.1. Az egyezségben részt vevő felek ........................................................ 43 3.4.2. Egyezség előkészítése ......................................................................... 44 3.4.3. Egyezségi tárgyalás ............................................................................ 44 3.4.4. Egyezséghez kapcsolódó elszámolás .................................................. 46 3.5. Eljárást megszüntető kérelem .................................................................... 47 3.6. A felszámoló eljárása ................................................................................ 48 3.6.1. Vagyoni helyzet felmérése, nyitó felszámolási mérleg ....................... 48 2
3.6.2. Hitelezői igények nyilvántartásba vétele ............................................ 50 3.6.3. Kötelezettségekkel és követelésekkel kapcsolatos elszámolások........ 52 3.6.4. Szerződések felmondása, munkáltatói jogok gyakorlása .................... 55 3.6.5. Követelések érvényesítése, vagyon megóvása, a megtámadási perek . 55 3.6.6. A vagyon értékesítése ......................................................................... 58 3.6.7. Zálogtárgy értékesítése során befolyt összeg felosztása ..................... 60 3.6.8. Közbenső mérleg ................................................................................ 61 3.6.9. Kifogás ............................................................................................... 63 3.7. A felszámolás befejezéséhez kapcsolódó feladatok ................................... 64 3.7.1. A felszámolási zárómérleg ................................................................. 64 3.7.2. Vagyonfelosztási javaslat ................................................................... 68 3.7.3. Kielégítési sorrend .............................................................................. 69 3.7.4. A hitelezői igények kielégítési módja és esedékessége ....................... 73 3.7.5. Az iratanyag megőrzése ...................................................................... 74 3.7.6. Adófizetési kötelezettség .................................................................... 75 3.7.7. A felszámoló felelőssége .................................................................... 75 3.8. A felszámolási eljárás befejezése .............................................................. 77 3.8.1. Felszámolási eljárás befejezését elrendelő végzés .............................. 77 3.8.2. A megmaradt vagyon sorsa................................................................. 78 3.9. Egyszerűsített felszámolás......................................................................... 79 4. Az adóhatóság szerepe a felszámolási eljárás során ......................................... 81 4.1. Az adóhatóság hitelezői feladatai .............................................................. 81 4.2. Az adóhatóság hatósági, ellenőrzési feladatai ........................................... 84 5. Összefoglalás ................................................................................................... 87 Irodalomjegyzék ..................................................................................................... 91 Summary ................................................................................................................ 93 Melléklet ................................................................................................................. 95
3
1 1.
Bev vezetés
mutatását Dolggozatom téémájaként a felszámoolási eljáráás szabályoozásának áátfogó bem válassztottam. A téma különösen k a gazdasáági válságg bekövetkkezte óta nagyon aktuuális, de évről é évree is tendeenciaként mutatkozikk a felszáámolási elljárások szám mának növeekedése, ahhogy az az alábbi diagramon is látszik.
Forráás: http://ww ww.feketeliista.hu adataai alapján szzerkesztve (2011. ( áprillis 28-i adattok)
A feelszámolássi eljárásokk egyre gyakoribbá g válásánakk okait a válságon kívül a liberralizált céggalapítási lehetőségeekre, a felelőtlen tullajdonosi m magatartássra és a felellősségi
szzabályok
nehézkess
érvényeesítésére,
esetleges
hiányosságukra
vezeethetjük visssza. Nem elhanyagoolható tény yező az adóószám-felfü függesztés okainak o gyarrapodása sem, s melyyet az Arrt. 1 szabállyoz. Az adószám felfüggeszztésével egyidejűleg (aaz üzletbeezárás és adóbevalllások hiáányának esetét kivééve) az adóhhatóság keezdeményeezi a cégbbíróságnál a törvénnyességi ffelügyeleti eljárás lefollytatását, issmeretlen székhelyű cég és a számviteli törvény sszerinti besszámoló letétbbe helyezzésének eelmulasztása
2
esetéében peddig a cégg megszű űntetnek
nyilvvánítását. Ez E esetbenn a cégbíróság törvén nyességi felügyeleti jogkörében n eljárva 1
Adóózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvéény (a továbbiiakban: Art.) 24/A. 2 § és 1744/A. § Beszzámoló letétbbe helyezésénnek elmulaszttása esetén 60 6 napos, ereedménytelen adószám-felfü üggesztést követően kerül sor a megszűntneek nyilvánítás kezdeményezzésére. 2
4
megszűntnek nyilvánítja a céget és elrendeli kényszer-végelszámolását
3
.
Végelszámolás során, ha a végelszámoló a korrigált végelszámolási nyitó mérleg alapján azt állapítja meg, hogy a cég vagyona a hitelezők követeléseinek fedezetére nem elegendő, és a tagok a hiányzó összeget harminc napon belül nem fizetik meg, haladéktalanul köteles felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelmet benyújtani.
4
Mivel az ilyen végelszámolások esetén nem vizsgálják előzetesen,
hogy a cég fizetőképes-e, gyakran felszámolási eljárásba fordulnak át. Tekintettel arra, hogy az adószám-felfüggesztések száma 34.589 db dolgozatom megírása idején 5 , a törölt adószámok száma pedig (ami azt mutatja, hogy a felfüggesztés elrendelésének okát nem szűntette meg a cég, a törvényes működése nem állt helyre) 32.2286, okkal feltételezhetjük, hogy a felszámolási eljárások száma ennek alapján is nőtt és nőni fog a jövőben is. Az önhibájukon kívül fizetésképtelen helyzetbe kerülőkön kívül megjelentek hazánkban azok, akik abból élnek, hogy cégeikkel tartozást halmoznak fel, majd az adósságok kifizetése előtt bedöntik vállalkozásukat. Egyes becslések szerint a társaságok felszámolásával minden évben nagyjából ezermilliárd forintot tüntetnek el, és több ezer olyan személy tevékenykedik idehaza, aki abból él, hogy előbb létrehoz egy társaságot, majd tartozásokat halmoz fel, végül az adósságok kifizetése nélkül felszámoltatja cégét, a vagyont pedig új vállalkozásba menti át. A visszafogottabb feltételezések is legalább több százra teszik a társaságokat üzletszerűen bedöntők táborát. 7 Mint azt később látni fogjuk, a felszámolási eljárás többnyire hosszadalmas, költséges eljárás, melyben a tulajdonosokkal és vezető tisztségviselőkkel szembeni felelősség érvényesítése igen nehéz. A hitelezőknek követelésük nyilvántartásba vételéért fizetniük kell, egyszerűsített felszámolás esetén valószínűleg egyáltalán nem térül meg követelésük, de az általános felszámolási eljárások esetén is csekély 3
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban Ctv.) 116. § 4 Ctv. 108. § (1) bek. 5 http://www.apeh.hu/felfuggeszt/felfugg_adoszam/felfugglekerdezes_egyszeru, 2011. április 29-i adat 6 http://www.apeh.hu/felfuggeszt/felfuggeszttorolt/felfuggeszttorolt_egyszeru, 2011. április 29-i adat 7 http://www.mno.hu/portal/733514
5
az esély a teljes megtérülésre. Ezen kívül a felszámoló munkájáért díjban részesül, melyet a nyilvántartásba vételi díjon felül az állam egészít ki, amennyiben a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vagyona nem nyújt rá fedezetet. Természetesen a realizálható költségek mellett figyelembe kell venni a felszámolási eljárás lefolytatásába fektetett humánerőforrást is, mind a hitelezők, felszámolók és bíróság részéről. Így tehát felmerül a kérdés, hogy eléri-e a célját a felszámolási eljárás a jelenlegi szabályozás mellett, melyre a vonatkozó jogszabályok áttekintését követően próbálok választ adni. Dolgozatomban a felszámolási eljárás történeti áttekintését követően feldolgoztam a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) legfőbb, felszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezéseit, melybe beépítettem a felszámolás számviteli feladatairól szóló 225/2000. (XII. 19.) Kormányrendelet szabályait, és bemutattam a lehetséges számviteli elszámolásokat. A dolgozat általában a Csődtörvény tematikáját követi, azonban a könnyebb megértés kedvéért azokban az esetekben eltértem attól, ahol az eljárás menetében a szükséges ismereteket a törvény más helyen részletezi.
6
2. 2.1.
A felszámolási eljárás elméleti bevezetése
A csőd fogalma8
A csődjog tág értelemben magában foglalja a jogutód nélküli megszűnéshez vezető felszámolási és végelszámolási eljárást a reorganizációt célzó csődeljárást és adósságrendezési eljárást, valamint a megszűnt társaságok vagyonának sorsát rendező vagyonrendezési eljárást. A szűk értelemben vett csődjog a fizetésképtelenségi eljárásokat takarja, a csőd- és felszámolási eljárást. A csőd szó hétköznapi értelemében különbözik a csőd jogi fogalmától, hiszen a csőd az átmenetileg fizetésképtelen adós helyzetét jellemzi, akinek célja a reorganizáció, csődegyezség megkötését kezdeményezi és ennek érdekében fizetési haladékot kap. Az Új Magyar Lexikon 9 szerint „közkeletű értelemben csődnek nevezik, ha egy vállalat vagy vállalkozó tönkremegy. Átvitt értelemben (pl. csődöt mond) általában bukást, összeomlást, teljes sikertelenséget jelent.” A Magyar Nyelv Értelmező Szótára10 szerint a csőd „a) fizetésképtelenné válik, b) (átv.) a teljes tehetetlenség, képtelenség, eredménytelenség, kudarc állapotába jut.” A csőd szó eredete egyébként az első magyar csődtörvény címéből, a Csődületről szóló 1840. évi XXII. törvénycikk címéből származik, mely a hitelezők tömeges jelentkezését, összecsődülését jelentette. A szocialista tervgazdálkodás alatt a csőd szó használata kerülendő volt, így az 1986. évi 11. törvényrendletben már a felszámolási eljárás szót használták a csődeljárás helyett; az eljárás, illetve a szó maga visszakerült ugyan a mai csődtörvényünkbe, de más tartalommal: ma egy reorganizációs típusú eljárást jelent. Ugyanakkor a köznyelvben ma is a csődbe ment kifejezést használják a végleg
8
Dr. Juhász László: Csődjog, Novotni Kiadó, 2009. 15-17. oldal Új Magyar Lexikon, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1960. 10 A Magyar Nyelv Értelmező szótára, akadémiai Kiadó, Budapest, 1978. 9
7
fizetésképtelenné vált adósokra. Mint majd később látni fogjuk, a korábbi csődeljárás a mai felszámolási eljárásnak felelt meg, a csődön kívüli kényszeregyezségi eljárás a csődeljárásnak, a felszámolási eljárás pedig a mai végelszámolás megfelelője volt, nem csoda hát, hogy fogalmi keveredések vannak, gyakran a média részéről is. (Általánosan a csődbe ment kifejezést használják minden fizetésképtelenséggel összefüggő állapotra.)
2.2.
A csőd szabályainak európai kialakulása11
Már az ókori Egyiptomban és Görögországban is megjelent a csőd intézménye: ők a hitelezőkre bízták a tartozások behajtását. A római jog nem rendelkezett külön a csődjogról, az ezzel kapcsolatos kérdések a végrehajtás keretében kerültek szabályozásra. A római jogban megjelent a személyi végrehajtás, amennyiben 30 nap után sem rendezte tartozását az adós, 60 napi fogság után a hitelező megölhette, vagy eladhatta rabszolgának. I.e. IV. században már csak a követelés fogságban történő ledolgozása jelentette a személyi végrehajtást. Az állam adósai ellen vagyoni végrehajtás folyt, amikor is az adóst megfosztották összes vagyonától és az egész vagyont egyben bocsátották árverésre. Ennek az eljárásnak három szakasza volt. Az első szakaszban hirdetményt tettek közzé 30 napra (hagyaték esetében 15 napra), amely időtartam alatt a hitelezők felléphettek és zálogjogot nyerhettek az adós vagyonán, illetve ezen időtartam alatt lehetőség volt arra, hogy az adós helyett más teljesítsen. A második szakaszban gyakorlatilag egy hitelezői választmány jött létre, melynek képviselője összesítette az adósságokat, és 10 (illetve 5) napra közzétette az árverési feltételeket tartalmazó hirdetményt. Az árverési - harmadik - szakaszban a legtöbbet ígérő megkapta az adós teljes vagyonát annak aktív keresetével egyetemben és ettől kezdve ő felelt a többi hitelező felé a tartozásokért a fizetni vállalt rész erejéig. Justinianus intézkedései nyomán megjelent a curator személye, aki leltárba vette, kezelte és értékesítette az adós javait, valamint képviselte a tömeget. 11
Dr. Juhász László: Csődjog, Novotni Kiadó, 2009. 17-25. oldal
8
A római csődjog szabályait alapul véve alakultak ki az európai államokban a csődjogi előírások. A modern csődjog Itáliában alakult ki. A közadós elvesztette rendelkezési jogát a vagyona felett, melyet a hitelezők gyakoroltak. A hitelezőket hirdetmény útján idézték csődtárgyalásra, általában kényszeregyezség megkötésével fejeződött be az eljárás. 1655-ben jelent meg Rocco Mercatorum notabília című műve Nápolyban, melyben először szerepeltek olyan speciális csődjogi kifejezések, mint a csődhirdetmény, kielégítési sorrend, arány szerinti kielégítés, könyvek, számadások vizsgálata, csőd kényszeregyezség útján való megszüntetése. Ezek a jogintézmények általánossá váltak a XVI. századtól kezdve Franciaországban, Angliában, Németalföldön, Spanyolországban és a német államokban.
2.3.
Csődjogi szabályok alakulása Magyarországon12
Magyarországon 1840 előtt külön csődtörvény nem volt, a csődeljárás során a bíróságok a külföldi törvények, döntvények illetve állásfoglalások alapján jártak el. Az első csődtörvényünk az 1840. évi XX. törvénycikk a Csődületről, melynek alapján a csődeljárás lefolytatását az adós fizetési tehetetlensége okán folytatták le, azaz amikor az adós adósságai az ezek fedezetéül szolgáló vagyont meghaladták. Az adós elvesztette rendelkezési jogát a vagyona felett, mely jog a hitelezők egészére szállt át. Az eljárásnak volt egy nemperes és egy peres része, előbbiben fő szerepet a tömeggondnok játszott, aki a mai felszámolóéhoz hasonló feladatokat látott el (pl. követelések behajtása, vagyon kezelése), a peres eljárásban pedig, ahol a követelések valódiságát, mennyiségét és a kielégítési sorrendet állapították meg, a perügyelő képviselte a csődhitelezők összességét. Csődtömegnek nevezték a közadós hitelezők javára fordítandó vagyona értékét, hat kielégítési osztály volt és megjelent a mai felszámolási költség előde, a tömegköltség. 12
Dr. Juhász László: Csődjog, Novotni Kiadó, 2009. 25-40. oldal
9
Az 1881. évi XVII. törvénycikk megkülönböztette egymástól a közönséges és a kereskedelmi csődöt (mely a kereskedőkre és a kereskedelmi társaságokra vonatkozott). A közönséges csőd megnyitásának a feltétele annak a valószínűsítése volt, hogy az adós tartozásai meghaladták vagyonát, a kereskedelmi csőd esetében pedig akkor is elrendelték, ha az adós fizetéseit megszüntette. Az eljárásban megjelent az adóson és hitelezőn kívül a csődbiztos (bíró), tömeggondnok (csődvagyon kezelése) és a csődválasztmány. A vagyon felosztása a tömeggondnok felosztási terve alapján, meghatározott sorrendben történt. Az eljárás véget érhetett egyezség megkötésével is. 1915-ben vezették be a csődön kívüli kényszeregyezséget, mivel a törvényben szabályozott eljárás nagyon lassú és költséges volt. A két eljárás párhuzamosan nem folyhatott. A csődön kívüli kényszeregyezséget az adós kezdeményezhette, ezzel mintegy megakadályozva a csődeljárás megindítását, csődvédelmet kérve hitelezői ellen. Az 1930-as években ez az eljárás nagy népszerűségnek örvendett, a csődeljárások száma elenyésző volt ehhez képest. Az 1871. évi kereskedelmi törvény szabályozta a felszámolási eljárást, amely a nem fizetésképtelen cég jogutód nélküli megszűnéséhez vezetett.
Az 1986. évi 11. törvényrendelet (Ftvr.) bevezetésével csődeljárás új neve a felszámolási eljárásra változott, melynek a lefolytatása nemperes eljárásként a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességébe került. Az eljárás a gazdálkodó szervezet tartós fizetésképtelensége esetén lehetett elrendelni, melyet a Magyar Közlönyben tettek közzé a hitelezőket felhívva követeléseik bejelentésére. A közzététel joghatása abban állt, hogy ettől kezdve az adós vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felszámoló tehetett, valamennyi tartozás lejárttá vált, valamint a folyamatban lévő végrehajtási eljárásokat meg kell szüntetni.
10
Kötelező volt egyezségi tárgyalást tartani, melyen a tárgyaláson részt venni jogosult hitelezők kétharmadának hozzájárulásával - a többiekre nézve - kényszeregyezség születhetett. Egyezség hiányában az eljárás befejezésére zárótárgyalást követően került sor, melyet megelőzően a felszámoló zárómérleget és vagyon felosztási javaslatot készített. A kielégítési sorrendben öt kategória szerepelt, ebből az első háromba tartozó követeléseket privilegizáltként esedékességkor kellett megfizetni. A végelszámolást a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény rendelkezései szabályozták. A régi Gt. hatálya alá nem tartozó gazdasági társaságok esetén az Ftvr. szerinti egyszerűsített felszámolási eljárásra került sor. Az 1992. január 1-jén hatályba lépett 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) egyben szabályozta a csődeljárást, felszámolási eljárást és a végelszámolást is – utóbbit részben párhuzamosan a régi Gt-vel. A Cstv. bevezette a kötelező csőd intézményét: abban az esetben, ha az adós tartozásait 90 napon belül nem tudta rendezni, csődeljárást kellett indítania. Az eljárásban 90+30 nap haladékot kapott, ha sikertelen volt az eljárás, automatikusan átfordult felszámolási eljárásba. A Cstv. öt lényeges módosításon esett át (módosító novellák). Első ízben kivették a Cstv-ből a kötelező csőd intézményét, és több ponton módosították a felszámolási eljárás szabályait. A második módosítás alkalmával a zálogjogos hitelezőket kívánták privilegizált helyzetbe hozni. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk következtében került sor a Cstv. ismételt módosítására, melyre elsősorban az 1346/2000/EK rendelet problémamentes, közvetlen alkalmazhatósága érdekében volt szükség. A következő módosításra az új Gt-vel és a Ctv-vel való összhang megteremtése érdekében volt szükség, végül 2009-ben történt az utolsó nagyobb módosítás, melyben a csődeljárást reformálták meg.
11
2.4.
1346/2000/EK rendelet
Az Európai Uniós csatlakozás óta Magyarországon is közvetlenül alkalmazni kell a fizetésképtelenségi eljárásról szóló 1346/2000/EK rendeletet. A rendelet azokat a fizetésképtelenségi eljárásokat szabályozza, ahol az adós vagyona az unió több tagállama területén található, ilyen esetekben a tagállami eljárások összehangolására volt szükség. Két eljárást különböztet meg: a főeljárást, melyet az a tagállam indíthat meg, amely területén az adós fő érdekeltségi központja (COMI)
13
található (ez nem feltétlenül a székhelyet jelenti), és a területi eljárást, melyet azokban a tagállamokban lehet megindítani, ahol az adós telephellyel14 rendelkezik. A rendelet alapján felszámolási (fizetésképtelenségi) főeljárás lefolytatására (kezdeményezésére) hazánkban akkor van lehetőség, ha Európai Unió más tagállamában
is
tevékenységet
végző
(telephellyel
rendelkező)
adós
Magyarországon van a cégjegyzékbe bejegyezve. Más tagállamban bejegyzett gazdálkodó szervezet ellen pedig akkor indítható főeljárás, ha bizonyítható, hogy a cégcsoport fő érdekeltségi központja (pl. ügyvezetés vagy irányítás helye) Magyarországon van. Független területi eljárás (a főeljárás előtt önállóan megindított területi eljárást) a más tagállamban székhellyel (fő érdekeltségi központtal) rendelkező adós Magyarországon működő fióktelepe, kereskedelmi képviselete, más telephelye ellen indítható, ha a hitelező követelése a telephely működéséből fakad. Másodlagos területi eljárás akkor indítható, ha az adós ellen másik tagállamban főeljárás indult és Magyarországon telephelye van. Ebben az esetben a másodlagos területi eljárás a fizetésképtelenség vizsgálata nélkül elrendelhető. A rendelet alapján indított eljárásokban a magyar Csődtörvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
13
COMI: centre of main interests, az a hely, ahol az adós érdekeltségeinek kezelését rendszeresen végzi, és ez harmadik személyek részéről megállapítható. (Rendelet bevezetőjének (13) bekezdése) 14 A telephely fogalma a rendelet értelmében bármely olyan működési hely, ahol az adós nem átmeneti jellegű tevékenységet emberi erőforrásokkal és termékekkel folytat. (I. fejezet 2. cikk h) pont)
12
3. 3.1.
A felszámolási eljárás szabályai
A Csődtörvény15 általános rendelkezései, a felszámolási eljáráshoz
kapcsolódó alapfogalmak A felszámolási eljárás olyan eljárás, melynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek. Ez az eljárás a megyei (fővárosi) bíróságok előtt folyó nemperes eljárás. Meg kell különböztetnünk egymástól a felszámolási eljárás kezdő időpontját a felszámolás kezdő időpontjától, az előbbi a felszámolás iránti kérelem bírósághoz érkezésének időpontja, míg az utóbbi a felszámolási eljárást elrendelő végzés közzétételének (jogerőre emelkedésének) napját jelenti. Ez az időpont, amelytől kezdődően a vagyonnal történő rendelkezés, a képviselet, továbbá az eljárás alá vont szervezettel szembeni igények érvényesítése a törvényben meghatározott speciális rendelkezések alapján történik. Az eljárás alanyai az adós, a hitelezők, az ideiglenes vagyonfelügyelő és a bíróság által kirendelt felszámoló szervezet felszámolóbiztosa. Az adós16 az a gazdálkodó szervezet, amely tartozását (tartozásait) esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja kiegyenlíteni. Szükséges tisztázni a gazdálkodó szervezet 17 fogalmát, hiszen az eltér a Ptk. 18 fogalom-meghatározásától. A Cstv. alapján gazdálkodó szervezetnek minősül a
15
1991. évi XLIX törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról (a továbbiakban: Csődtörvény, illetve Cstv.) 16 Cstv. 3. § (1) bekezdés b) pont 17 Cstv. 3. § (1) bekezdés a) pont 18
1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (a továbbiakban: Ptk.) 685 § c) pont
13
gazdasági társaság, a közhasznú társaság, az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a végrehajtói iroda, az európai részvénytársaság, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat (a víziközműtársulat kivételével), az erdőbirtokossági társulat, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyéni cég, az egyesülés, ideértve az európai gazdasági egyesülést is, az európai területi együttműködési csoportosulás, a sportegyesület, valamint mindazon jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, amelyek fő érdekeltségeinek központja a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján az Európai Unió területén található. Tehát nem terjed ki a törvény hatálya az egyéni vállalkozókra - akkor sem, ha egyéni cégként bejegyzésre kerültek, az államra, a helyi önkormányzatokra, a költségvetési szervekre, egyesületre, alapítványra társadalmi szervre, köztestületre, MRP szervezetre, illetőleg befektetési alapra Hitelezőnek
19
minősül a felszámolási eljárásban - a felszámolás kezdő
időpontjáig - az, akinek az adóssal szemben jogerős és végrehajtható bírósági, hatósági határozaton (végrehajtható okiraton) alapuló, nem vitatott vagy elismert, lejárt pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van, a felszámolás kezdő időpontja után pedig hitelező mindenki, akinek az adóssal szemben pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van (ideértve a bankgaranciából, biztosítói garanciából vagy biztosító által kiállított, készfizető kezességvállalást tartalmazó kötelezvényből származó, függő követeléseket is, amelyeknek beállta és esedékessége még bizonytalan), amennyiben az említett követeléseket a felszámoló nyilvántartásba vette. Az ideiglenes vagyonfelügyelő és a felszámoló feladatainak ismertetésére a felszámolási eljárásba való belépésükkor, az eljárás folyamatának leírása közben kerül sor.
19
Cstv. 3. § (1) bekezdés c) pont
14
Vagyonnak minősül a csődtörvény szerint mindaz, amit a számvitelről szóló törvény befektetett eszköznek vagy forgóeszköznek minősít.20 A csődeljárás és a felszámolási eljárás körébe tartozik a gazdálkodó szervezet minden vagyona, amellyel a csőd- vagy a felszámolási eljárás kezdő időpontjában rendelkezik, továbbá az a vagyon, amelyet ezt követően az eljárás tartama alatt szerez. A gazdálkodó szervezet vagyona alatt a tulajdonában (kezelésében) levő vagyont értjük.21 A törvény konkrétan meghatározza azokat a vagyontárgyakat, amelyeket „kivesz” a felszámolási eljárás hatálya alól. Ezek olyan vagyontárgyak, amelyek rendeltetésük vagy a hozzájuk fűzött kiemelkedő társadalmi érdek folytán, vagy más értelemszerű okból, pl. forgalomképtelenek, nem lehetnek a felszámolási eljárás tárgyai. Nem tartozik a gazdálkodó szervezet vagyonába:22 a) az a vagyon, amelyet az adós állami vagyonkezelő szervezettel kötött szerződés alapján kezel; b) az állami tulajdonban álló erdő, továbbá jogszabályban meghatározott természetvédelmi oltalom alatt álló földterület (nemzeti park, fokozottan védett terület, nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó terület), külön jogszabályban meghatározott állami tulajdonban lévő műemlék, továbbá a vízitársulatok tulajdonában, vagyonkezelésében, használatában lévő vizek, vízilétesítmények és a vízitársulatoknak a közfeladatok ellátásához szükséges elkülönített vagyona; c) a kárpótlás céljára elkülönített termőföld és a külön törvényben meghatározott földalap és a kárpótlási árverésre kijelöléssel nem érintett, illetve a kárpótlási árverésből visszamaradt földterület; d) a gazdálkodó szervezet vagyonából az az ingatlan, amely - a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény 7. § (1) bekezdésében foglaltak alapján - a Kormány által jóváhagyott jegyzékben szerepel; 20
Cstv. 3. § (1) bekezdés e) pont Cstv. 4. § (1)-(2) bekezdés 22 Cstv. 4. § (3)-(5) bekezdés 21
15
e) a 38. § (6) bekezdése szerinti esetben a jogosult követelésének kielégítésére szolgáló összeg; f) az adós munkavállalójának munkabéréből - külön jogszabály rendelkezései szerint - levont, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás tartama alatt levonásra kerülő szakszervezeti vagy egyéb érdek-képviseleti tagdíj. A Kormány által a rendkívüli időszakra rögzített hadiipari készletek abban az esetben vonhatók be a felszámolási eljárásba, ha a Kormány az állami vagyonkezelő szervezet kezdeményezésére a rögzítést feloldja. A vagyonkezelő szervezet a felszámoló megkeresésére 30 napon belül köteles nyilatkozni arról, hogy a rögzítés feloldását kezdeményezi-e. A rögzítés feloldásáról a vagyonkezelő szervezet kezdeményezésétől számított 60 napon belül a Kormány dönt. E törvény alkalmazásában hadiipari készlet alatt a hadiipari tevékenységhez szükséges tárgyi eszközöket és forgóeszközöket - ideértve a gyártási dokumentumokat is - kell érteni. A védelem célját szolgáló állami tartalék nem része a gazdálkodó szervezet vagyonának. A
hitelezők
választmányt
érdekeik 23
védelmére
alakíthatnak,
és
amely
képviseletük figyelemmel
ellátására kíséri
a
hitelezői felszámoló
tevékenységét, és a választmányt létrehozó hitelezőket képviseli a bíróság előtt, illetve az ideiglenes vagyonfelügyelővel, a felszámolóval való kapcsolat során, továbbá gyakorolja a Cstv-ben meghatározott jogköröket. Minden adós gazdálkodó szervezetnél csak egy választmány működhet. Ha a gazdálkodó szervezetnél több választmány alakul, azt kell hitelezői választmánynak tekinteni, amelyik a bírósághoz először jelenti be a megalakulását. Ha egyidejűleg több választmány jelentkezik, akkor azt kell hitelezői választmánynak tekinteni, amelyik több hitelezőt tömörít. A hitelezői választmány működtetéséhez később is csatlakozhatnak hitelezők.
23
Cstv. 5/A. §
16
Felszámolási eljárásban a választmány megalakításának feltétele, hogy azt legalább a közzétételtől számított 40 napon belül bejelentkezett hitelezők egyharmada hozza létre, és ezek a hitelezők rendelkezzenek a felszámolási eljárásban egyezségkötésre jogosult hitelezői követelések legalább egyharmadával. Ha a választmányt működtető hitelezők száma utóbb csökken, és ennek következtében az abban való részvételi arány már nem éri el az említett mértéket, a választmány az említett körülmény bekövetkeztétől számított 30. napon megszűnik, kivéve, ha a határidő lejárta előtt kellő számú hitelező csatlakozott.
17
3.2.
Felszámolási eljárás megindítása
3.2.1. A felszámolási eljárás kezdeményezése A felszámolási eljárás az adós fizetésképtelensége esetén az adós, a hitelező vagy a végelszámoló kérelmére vagy a cégbíróság értesítése alapján - ha a cégbíróság a céget megszűntnek nyilvánította, vagy a törlési eljárás során a cég felszámolási eljárását kezdeményezte, a büntetőügyben eljáró bíróság értesítése alapján (ha a jogi személlyel szemben alkalmazott pénzbírság behajtása érdekében lefolytatott végrehajtás nem vezetett eredményre), illetve hivatalból folytatható le, amennyiben csődeljárás során az egyezség nem jött létre, vagy az nem felel meg a törvényben foglaltaknak. Ekkor a bíróság a csődeljárást megszünteti, ezt követően felszámolási eljárásban az adós fizetésképtelenségét hivatalból állapítja meg, és elrendeli az adós felszámolását. Az adós a felszámolási eljárás lefolytatását akkor kérheti, ha a csődeljárás lehetőségével nem tud, vagy pedig nem kíván élni. Ha a felszámolási eljárás lefolytatását az adós kéri, a kérelem benyújtásához az adós gazdálkodó szervezet alapítói (tagsági) jogait gyakorló legfőbb szerv előzetes egyetértése szükséges. Egyéni cég esetében a kérelmet a cégtulajdonos saját döntése alapján
nyújthatja
be.
A
kérelem
benyújtásáról
a
munkavállalókat,
a
szakszervezeteket, az üzemi tanácsot (üzemi megbízottat) tájékoztatni kell. Az adós által benyújtott felszámolási eljárás iránti kérelemnek tartalmaznia kell, illetve ahhoz csatolni kell az adós nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, adószámát, a legfőbb szerv előzetes egyetértését bizonyító okiratot, három hónapnál nem régebbi éves (egyszerűsített éves) beszámolót vagy közbenső mérleget és az adós vezetőjének írásbeli nyilatkozatát arról, hogy az az adós vagyoni helyzetéről valós és megbízható képet ad, és az adós vezetőjének nyilatkozatát arról, hogy a beszámoló vagy közbenső mérleg elfogadása óta az adós vagyoni helyzetében milyen lényeges változások történtek. Csatolni kell továbbá az adós hitelezőinek névsorát, a hitelek összegét és lejáratuk időpontját, valamint azt, hogy az adós mely 18
követeléseket ismer el és melyeket vitat, melyek a biztosított és a nem biztosított hitelezői igények, továbbá az eljárás közzétételi költségének befizetését igazoló okiratot. Az adósnak a kérelemben be kell jelentenie a számláit vezető valamennyi pénzforgalmi szolgáltató nevét és az ott vezetett számlák számát, ideértve a kérelem benyújtását követően nyitott számlák számát is. Ha a felszámolási eljárás megindítását a hitelező kéri, a kérelemben meg kell nevezni az adós tartozásának jogcímét, a lejárat (esedékesség) időpontját és annak rövid ismertetését, hogy az adóst miért tartja fizetésképtelennek. A kérelemben foglaltak bizonyításához szükséges iratokat csatolni kell. Amennyiben a végelszámoló a korrigált végelszámolási nyitó mérleg alapján azt állapítja meg a végelszámolási eljárás során, hogy a cég vagyona a hitelezők követeléseinek fedezetére nem elegendő, és a tagok (részvényesek) a hiányzó összeget harminc napon belül nem fizetik meg, haladéktalanul köteles felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelmet benyújtani. A felszámolás iránti kérelem előterjesztéséhez a legfőbb szerv hozzájárulására nincs szükség, de a végelszámolónak
a
legfőbb
szervet
a
felszámolás
kezdeményezéséről
haladéktalanul tájékoztatnia kell.24 Kényszer-végelszámolás esetében a végelszámoló nem kezdeményez felszámolási eljárást, csak tájékoztatja annak szükségességéről az illetékes cégbíróságot, és a cégbíróság kezdeményezésére hivatalból kerül elrendelésre a felszámolási eljárás. 3.2.2. A felszámolási eljárás iránti kérelem és a fizetésképtelenség vizsgálata Ha a felszámolási eljárás lefolytatását a hitelező kérte, és a bíróság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül nem utasította el, a bíróság a kérelem benyújtásáról - a kérelem egy példányának megküldésével - haladéktalanul értesíti az adóst. Az adós 24
2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról (a továbbiakban: Ctv.) 108.§ (1) bekezdés
19
köteles az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a bíróságnak nyilatkozni arról, hogy a kérelemben foglaltakat elismeri-e. Ha az adós a kérelemben foglaltakat elismeri, egyidejűleg nyilatkoznia kell arról is, hogy kér-e a tartozás kiegyenlítésére haladékot, illetve be kell jelentenie a számláit vezető valamennyi pénzintézet nevét és az ott vezetett számlák számát, koncesszió esetén pedig tájékoztatnia kell a koncesszióba adót a felszámolási eljárás megindításáról. Ha az adós a fenti határidőn belül a bíróságnak nem nyilatkozik, a fizetésképtelenség tényét vélelmezni kell. A bíróság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja25, ha -
azt nem az arra jogosult terjesztette elő (pl. ha olyan személy terjeszti maga ellen elő, aki nem tartozik a felszámolási eljárás hatálya alá, vagy nem minősül a törvény szerint hitelezőnek);
-
azt a moratórium időszakában terjesztették elő - mivel a fizetési haladék időtartama alatt a nem teljesítéshez vagy késedelmes teljesítéshez fűződő jogkövetkezmények nem állnak be;
-
a hiánypótlásra visszaadott kérelmet a kérelmező 8 napon belül nem, vagy ismét olyan hiányosan adta be, hogy amiatt az nem bírálható el;
-
az adós a kérelmező és a legfőbb szerv egyetértése hiányzik;
-
az
adós
ellen
az
Európai
Unió
más
tagállamában
a
Tanács
fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján fizetésképtelenségi főeljárás indult és a kérelem szintén főeljárás megindítására irányul – egyszerre két főeljárás nem lehet folyamatban, ezért a később indult eljárást meg kell szüntetni; -
a kérelem bírósághoz érkezésének időpontjáig az adós írásbeli felszólítása nem történt meg – a teljesítési határidőt követő 15 napon belül az adóst fel kell hívni a teljesítésre, ennek hiánya elutasítási ok;
-
a jogerős bírósági határozatban megállapított teljesítési határidő a kérelem bírósághoz érkezésének időpontjában még nem telt el – mivel ekkor a kérelem idő előtti.
25
Cstv. 25. §
20
A bíróság megvizsgálja az adós fizetésképtelenségét. A bíróság az adós kérelmére a tartozás kiegyenlítésére legfeljebb 30 napos határidőt engedélyezhet, kivéve, ha a felszámolási eljárás megindítását közvetlenül csődeljárás előzte meg, amelynek során az adós 30 napnál hosszabb fizetési haladékot vett igénybe. A tartozás kiegyenlítése nem minősül tartozáselismerésnek, a teljesítés polgári peres eljárásban történő visszakövetelését nem zárja ki. Szünetelésnek kizárólag az adós és a felszámolási eljárás lefolytatását kérő hitelezők együttes kérelmére, a felszámolás elrendeléséről szóló végzés meghozataláig van helye. Ez fenyegetettség hatására megkötött egyezség esetén fordul elő, amikor az adós nem szeretne felszámolási eljárással megszűnni, de tartozásait átmenetileg nem tudja rendezni és a felszámolási eljárást kezdeményező hitelezővel egyezség megkötését kezdeményezi. A
bíróság
az
adós
felszámolását
végzéssel
elrendeli,
ha
az
adós
fizetésképtelenségét állapítja meg. A bíróság a felszámolást elrendelő végzést az eljárás lefolytatására irányuló kérelem beérkezését követő 60 napon belül hozza meg. A felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének napja. A bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha a) az adós szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 15 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólítására sem teljesítette (az adós vitatásának legkésőbb a hitelező fizetési felszólításának kézhezvételét megelőző napig írásban van helye, amennyiben az adós vitatása elkésett, a tartozás kiegyenlítése nem minősül tartozáselismerésnek, az a teljesítés polgári peres eljárásban történő visszakövetelését nem zárja ki), vagy b) az adós a jogerős bírósági határozatban megállapított teljesítési határidőn belül tartozását nem egyenlítette ki, vagy c) az adóssal szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy
21
d) az adós a fizetési kötelezettségét a csődeljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette, vagy e) a korábbi csődeljárást megszüntette, vagy f) az adós, illetve a végelszámoló által indított eljárásban az adós tartozásai meghaladják a vagyonát, illetőleg az adós a tartozását (tartozásait) az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja kielégíteni, és az adós gazdálkodó szervezet tagjai (tulajdonosai) felhívás ellenére sem nyilatkoznak arról, hogy kötelezettséget vállalnak a tartozások esedékességkor történő kifizetéséhez szükséges források biztosítására.26 Ha az adós nem fizetésképtelen, a bíróság az eljárást soron kívül megszünteti. 3.2.3. Ideiglenes vagyonfelügyelő27 Az eljárás alanyai közé tartozik az adóson és a hitelezőn kívül az ideiglenes vagyonfelügyelő és a felszámoló is. A hitelező a felszámolási eljárás iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg vagy azt követően a felszámolás kezdő időpontjáig kezdeményezheti, hogy a bíróság az adós gazdálkodásának
felügyeletére
a
felszámolói
névjegyzékből
ideiglenes
vagyonfelügyelőt rendeljen ki. A bíróság haladéktalanul kirendeli az ideiglenes vagyonfelügyelőt - és erről a feleket rövid úton értesíti -, ha a kérelmet előterjesztő hitelező valószínűsíti, hogy követelésének későbbi kielégítése veszélyben van, a követelésének létrejöttét, nagyságát és lejártát közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolja, és ha az ideiglenes vagyonfelügyelő díját megelőlegezi, és a kérelem benyújtásával egyidejűleg bírósági letétbe helyezi. Az ideiglenes vagyonfelügyelő felveszi a kapcsolatot az adós vezetőivel és tájékozódik az adós vagyoni-pénzügyi helyzetéről.
26 27
Cstv. 27. § Cstv. 24/A. §
22
Az adós gazdálkodó szervezet vezetője a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatban csak az ideiglenes vagyonfelügyelő jóváhagyásával, ellenjegyzésével köthet
a
rendes
gazdálkodás
körét
meghaladó
szerződést,
tehet
más
jognyilatkozatot, ideértve a már létrejött szerződés alapján az adós részéről történő teljesítést is. Az ideiglenes vagyonfelügyelő a hitelezői érdekek védelmének szem előtt tartásával figyelemmel kíséri a gazdálkodó szervezet tevékenységét, áttekinti az adós vagyoni helyzetét. Ennek keretében betekinthet az adós könyveibe, pénztárát, értékpapír- és eszközállományát, iratait, valamint pénzforgalmi számláit megvizsgálhatja, a gazdálkodó szervezet vezetőjétől felvilágosítást kérhet, illetve az adós helyiségeibe beléphet, bármely vagyontárgyát átvizsgálhatja. Az adós a lezárt helyiségét, vagyontárgyát (bútorát, egyéb ingóságát) az ideiglenes vagyonfelügyelő felhívására köteles haladéktalanul felnyitni. Az ideiglenes vagyonfelügyelő a tudomására jutott információkról csak a bíróságot tájékoztathatja. Haladéktalanul köteles tájékoztatni a bíróságot - a kirendelésének időtartama alatt létrejött - olyan adós által kötött szerződésről vagy más jognyilatkozatról, amely fedezetelvonásra irányul. Az adós cég vezetői kötelesek együttműködni az ideiglenes vagyonfelügyelővel, részére minden olyan segítséget megadni, amely feladatának elvégzéséhez szükséges. Ha az adós cég vezetői együttműködési kötelezettségüket súlyosan vagy ismétlődően megsértik (pl. ha legalább két alkalommal a vagyonfelügyelő hozzájárulása nélkül kötnek szerződést vagy tesznek más jognyilatkozatot), az ideiglenes vagyonfelügyelő kérelmére a bíróság - a fizetésképtelenségre tekintet nélkül - soron kívül dönt a felszámolás elrendeléséről. A bíróság felszámolást elrendelő végzésének végrehajtására a fellebbezésnek nincs halasztó hatálya. Az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelése a felszámolás kezdő időpontjáig, vagy a felszámolási eljárás megszüntetéséig tart abban az esetben, ha a bíróság azt állapítja meg, hogy az adós nem fizetésképtelen. A bíróság azonban - a vagyonfelügyelő 23
eljárását kérő hitelező előzetes egyetértése mellett - az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelését végzéssel ezt megelőzően is megszünteti, amennyiben az adós megfelelő biztosíték nyújtásával igazolja, hogy a hitelező követelésének kielégítése nincs veszélyben, és nincs az adós ellen olyan másik felszámolási eljárás folyamatban, amelyben ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelését kérték. Az ideiglenes vagyonfelügyelő díját a felszámolás elrendelése esetén a felszámolást elrendelő végzésben a bíróság állapítja meg, amelyet az adós visel. A felszámolási eljárás megszüntetése esetén az ideiglenes vagyonfelügyelő díját az ideiglenes vagyonfelügyelő eljárását kérő hitelező viseli. Ha a hitelező az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelését alaptalanul kérte, köteles a polgári jogi felelősség általános szabályai szerint megtéríteni azt a kárt is, amely az adóst az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelése következtében érte. Az ideiglenes vagyonfelügyelőre megfelelően alkalmazni kell a felszámolókra vonatkozó rendelkezéseket is. 3.2.4. A felszámoló28 A bíróság elektronikus, véletlenszerű kiválasztás segítségével - külön jogszabályban meghatározott eljárási szabályok szerint - haladéktalanul kijelöli a felszámolót. A kijelölésnél nem járhat el a felszámolási eljárást lefolytató bíró. Az eljáró felszámoló kijelölése a Csődtörvény szerint átlátható módszertan és olyan elvek alapján történhet, amelyek biztosítják az adós gazdálkodó szervezet sajátosságaihoz igazodó szakértelmet, az eljárás hatékony lefolytatásához szükséges kapacitásokat, a felszámolók arányos munkaterhelését, és - az eljárás költségeinek csökkentése érdekében - figyelembe veszik a felszámoló, valamint az adós gazdálkodó szervezet székhelyének, fióktelepeinek földrajzi elhelyezkedését is. Gyakorlati tapasztalatok szerint az elektronikus kijelölés nem működik az eljárás költségeinek csökkentését célzó módon, a földrajzi távolságok megnőttek a rendszer 28
Cstv. 27/A. §
24
használatával, míg korábban általában a cég székhelyének megyéjéből rendeltek ki felszámolót, most akár az ország másik végéből is, ami megnehezíti a felszámoló és az adós gazdálkodó szervezet vezetőjének kapcsolatfelvételét, valamint az adóellenőrzés lefolytatását. A közeljövőben remélhetőleg várható e téren változás, mivel a szakma, a leginkább érintettek: az adóhatóság és a Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesülete sem tartja megfelelőnek ezt a rendszert. A felszámoló kijelöléséről szóló végzés indokolásában és a közzétételben fel kell tüntetni, ha a bíróság nem az elektronikus kiválasztás által javasolt felszámolót jelöli ki, és meg kell jelölni az eltérés indokait is. Felszámolóként az a gazdálkodó szervezet jelölhető ki, amely szerepel a felszámolók névjegyzékében. A felszámolóként kijelölhetők körét a Kormány rendelettel állapítja meg 29 . A Kormány a felszámolók névjegyzékébe való felvételre nyilvános pályázatot ír ki. A bíróság a felszámoló kijelölésével egyidejűleg rendelkezik arról, hogy a kijelölt felszámoló a felszámolás kezdő időpontjáig ideiglenes vagyonfelügyelőként jár el, ha a hitelező a felszámolási eljárás iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg vagy azt követően a felszámolást elrendelő végzés meghozataláig ezt kezdeményezi. A felszámoló az adós felszámolásának lefolytatására felszámolóbiztost nevez ki, aki
büntetlen
előéletű
és
nem
áll
felszámolóbiztosi
vagy
felszámolói
tevékenységben való közreműködést kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. Felszámolóbiztosnak csak szakirányú szakképzettséggel rendelkező személy nevezhető ki. A felszámolóbiztos a felszámolóval létesített munkaviszony, tagsági viszony vagy megbízási jogviszony alapján, annak nevében jár el. A felszámolót és a felszámolóbiztost érintő kizárási okok: Nem jelölhető ki felszámolónak az a gazdasági társaság, a) amely az adós tulajdonosa vagy hitelezője, b) amelynek tulajdonosa az adósnak is tulajdonosa vagy hitelezője, 29
114/2006 (V. 12.) Korm.rendelet
25
c) amelynek vezető tisztségviselője vagy annak
30
többségi befolyással
rendelkezik az adós szervezetben vagy összeférhetetlen tevékenységet
32
31
folytató
más szervezetben. Nem nevezhető ki felszámolóbiztosnak az a személy, a) aki az adós tulajdonosa vagy hitelezője, illetve közeli hozzátartozója, b) akinek a közeli hozzátartozója az adós tulajdonosa vagy hitelezője, c) aki olyan gazdasági társaság vezető tisztségviselője, amely az adós tulajdonosa vagy hitelezője, illetve aki ilyen vezető tisztségviselő közeli hozzátartozója, d) aki maga, vagy akinek közeli hozzátartozója összeférhetetlen tevékenységet folytató más jogi személyben vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban tag, részvényes vagy vezető tisztségviselő, e) aki három éven belül az adós foglalkoztatottja volt, vagy - a rendes gazdálkodás körébe eső ügyleteken kívül - az adóssal üzleti kapcsolatban állt. A felszámoló a kijelölést tartalmazó végzés kézhezvételétől -, illetve, ha a kizárási ok később következik be, annak bekövetkeztétől - számított öt munkanapon belül köteles bejelenteni a bíróságnak, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. A felszámoló a kijelölést csak ebben az esetben utasíthatja vissza. A felszámolót kijelölő rendelkezés ellen külön fellebbezésnek nincs helye. Ha a felszámoló a kizárási ok bejelentését elmulasztja, a bíróság kezdeményezi a felszámolói névjegyzékből való törlését. A felszámoló a felszámolást elrendelő végzés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül köteles a kinevezett felszámolóbiztos nevét és levelezési címét bejelenteni a bíróságnak. A felszámoló azt is köteles bejelenteni a bíróságnak, ha a felszámolóbiztos munkaviszonya, megbízási jogviszonya vagy - tagsági jogviszony esetén
a
felszámolóbiztosi
tevékenység
végzésére
irányuló
személyes
közreműködésre jogosító megbízatása – megszűnt. Ebben az esetben a felszámoló öt munkanapon belül köteles az új felszámolóbiztos nevét és levelezési címét bejelenteni.
30
Ptk. 685. § b) pont Ptk. 685/B. § 32 Cstv. 27/C. § (3) bekezdés a) pont 31
26
Ha a kijelölést követően a bíróság megállapítja, hogy a felszámolóval - illetve a felszámolóbiztossal - szemben kizárási ok áll fenn, vagy a felszámolót a felszámolói névjegyzékből törölték, illetve a felszámoló szervezet ellen felszámolás vagy végelszámolás indult, a bíróság a felszámolót hivatalból felmenti. A névjegyzékből való törlésről a nyilvántartó szerv haladéktalanul értesítést küld minden ítélőtáblának, megyei bíróságnak, illetve a Fővárosi Bíróságnak. A bíróság erre irányuló kifogás hiányában is felmenti a felszámolót, ha az eljárás adataiból végzésében megállapítja, hogy a felszámoló súlyosan vagy ismétlődően megsérti a jogszabályokat. Ilyen ok lehet például, ha a felszámoló nem tesz eleget közbenső mérlegkészítési kötelezettségének. A végzésben a bíróság új felszámolót is kijelöl. A felszámoló felmentését ezekre az okokra hivatkozva a hitelezői választmány (választmány hiányában a hitelezők képviselője) is indítványozhatja. A bíróság a kérelem tárgyában annak beérkezésétől számított 8 munkanapon belül dönt, és felmentésről rendelkező végzés meghozatala esetén egyidejűleg új felszámolót jelöl ki. A bíróság végzést hoz a felszámoló felmentéséről és új felszámoló kijelöléséről akkor is, ha azt a hitelezői csoportok mindegyikében a hitelezők több mint a fele kéri,
azzal,
hogy
a
szavazatok
számításánál
az
egyezségre
vonatkozó
rendelkezéseket kell alkalmazni. A hitelezők a felszámoló felmentését a súlyos, vagy ismétlődő jogszabálysértésre történő hivatkozás nélkül csak egyszer, az első hitelezői gyűlést követő 15 napon belül kérhetik. A kijelölt felszámoló tevékenysége során az adós gazdálkodó szervezet képviseletében jár el, a felszámolási eljárás lefolytatását másnak nem engedheti át. A felszámoló feladatait elsősorban az adós munkaszervezete, illetve saját munkaszervezete igénybevételével látja el, ideértve a jogszabályban meghatározott szakképzettségű, kötelezően foglalkoztatandó személyek polgári jogi jogviszonyban
27
történő alkalmazását is. A felszámoló a feladatai ellátása érdekében polgári jogi jogviszonyt létesíthet továbbá: a) külön jogszabályban a felszámolási tevékenység végzésének feltételeként meghatározott szakképzettségen kívüli szakértelmet igénylő feladat ellátására, b) a felszámolási tevékenység végzéséhez általában nem szükséges, vagy a szükségest meghaladó mértékű tevékenység elvégzésére, c) jogszabály által kötelezően előírt esetben, d) ha azt az a)-c) pontokban nem szabályozott esetben a bíróság a felszámoló kérésére előzetesen engedélyezi.
3.3.
A felszámolási eljárás lefolytatása
3.3.1. A felszámolási eljárás elrendelése33 A felszámolást elrendelő végzés ellen nincs helye felülvizsgálatnak. Ha az adós felszámolását elrendelő végzés jogerőre emelkedett, a bíróság a jogerőre emelkedést követően haladéktalanul elrendeli a végzés Cégközlönyben való közzétételét. A Cégközlönyben történő közzétételre a Cégközlöny honlapján napi feltöltéssel kerül sor. A közzétételnek tartalmaznia kell: a) a bíróság nevét és az ügy számát; b) az adósnak (valamint a leányvállalatainak, a felelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösségeknek, illetve tröszt vállalatainak34) a nevét és székhelyét, valamint az adószámát. Ha az eljárás közzétételét megelőző két éven belül jogutódlás következett be, a jogelőd nevét, székhelyét és adószámát is fel kell tüntetni; c) a felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelem benyújtásának időpontját; d) azt, ha a felszámolási eljárást csődeljárás előzte meg; 33 34
Cstv. 28-29. § Az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény 49. §
28
e) a felszámolás kezdő időpontját (a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének napját); f) a hitelezőknek szóló felhívást, hogy ismert követeléseiket - kivéve a felszámolási eljárást közvetlenül megelőző csődeljárásban már bejelentett és nyilvántartásba vett követeléseket - a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől számított 40 napon belül a felszámolónak jelentsék be; g) a felszámoló nevét és székhelyét, valamint a felszámolóbiztos nevét és levelezési címét; h) a bíróság Gazdasági Hivatala által kezelt elkülönített számla számát; i) ha az adós egyszemélyes társaság, az alapítója (tagja, részvényese) nevét és lakóhelyét (székhelyét); j) az egyéb lényeges körülményeket. A felszámolás elrendeléséről a bíróság értesíti: -
az
illetékes
adó-
és
vámhatóságot,
egészségbiztosítási
szervet
és
nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet, -
az állami foglalkoztatási szervet,
-
a környezetvédelmi hatóságot és a munkavédelmi hatóságot,
-
a bíróság Gazdasági Hivatalát,
-
az adós székhelye szerint illetékes levéltárat,
-
az adós számláit vezető valamennyi pénzforgalmi szolgáltatót,
-
az ingatlanügyi hatóságot.
3.3.2. A kezdő időponthoz fűződő joghatások Mint már korábban említettem, a felszámolás kezdő időpontja a fenti végzés közzétételének napja. Ehhez az időponthoz fontos anyagi jogi és eljárásjogi hatások fűződnek.
29
Anyagi jogi hatások35 • A felszámolás kezdő időpontjától – az egyezséget kivéve – a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet.36 • A felszámolás kezdő időpontjában az adós valamennyi tartozása lejárttá válik.37 • Megszűnnek az alapító szervnek a gazdálkodó szervvel kapcsolatos jogai.38 • Beszámításnak akkor van helye, ha a kezdő időpontot követően nem kerül sor engedményezésre.39 • Az adós ingatlanán és egyéb vagyontárgyain fennálló elidegenítési és terhelési tilalom a felszámolás kezdő időpontjában, a visszavásárlási vagy vételi jog jogosultja a felszámolás kezdő időpontja után a vagyontárgyat egyoldalú nyilatkozattal megvásárolja, az adóssal szemben beszámítással nem élhet. • Ha az adós valamely kötelezettség biztosítására a felszámolás kezdő időpontjáig óvadékot nyújtott, a jogosult a felszámolás megindulásától függetlenül az óvadékból kielégítheti követelését, ezt követően köteles a fennmaradó összeget a felszámoló részére elszámolással haladéktalanul kiadni. Ha az óvadék jogosultja a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől számított 3 hónapon belül nem él jogaival, követelésének kielégítésére zálogjogosultként tarthat igényt. Ha a jogosult az adós többségi befolyása alatt áll, az óvadék tárgyát a felszámolás közzétételekor köteles haladéktalanul kiadni a felszámolónak, aki a továbbiakban az óvadéki szerződésnek megfelelően jár el, és a jogosultnak járó összeget csak akkor adhatja ki, ha a fedezetelvonó szerződések megtámadására nyitva álló határidő – tudomásszerzéstől számított 90 nap, de maximum 1 év – anélkül telt el, hogy a jogosult és az adós között létrejött szerződést megtámadták volna. 35
Ld. Dr. Juhász László: Csődjog - A Csőd-a felszámolás, a végelszámolás, a megszűnési – és vagyonrendezési eljárás kérdései, Novotni Kiadó, Miskolc, 2009, 142-143. oldal 36 Cstv. 34. § (2)bek. 37 Cstv. 35. § (1) bek. 38 Cstv. 34. § (1) bek. 39 Cstv. 36. § és 38. § (3) bek.
30
Eljárásjogi hatások40 Az eljárási hatásokat három fő részre lehet osztani. A felszámolás és a végrehajtási eljárás viszonya Az adós ellen a felszámolás kezdő időpontjában folyamatban lévő - a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos - végrehajtási eljárásokat a végrehajtást foganatosító bíróságnak (hatóságnak) haladéktalanul meg kell szüntetni, a lefoglalt vagyontárgyakat és a befolyt, a végrehajtás költségeinek levonása után fennmaradó, de még ki nem fizetett pénzeszközöket a kijelölt felszámolónak kell átadni. Az adós ingatlanán fennálló végrehajtási jog a felszámolás kezdő időpontjában megszűnik. A felszámolás és a polgári peres eljárás kapcsolata, a beszámítás Az aktív perekre a felszámolási eljárásnak nincs hatása, függetlenül attól, hogy a kezdő időpont előtt vagy az után indult a per. A felszámolás kezdő időpontjától azonban a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos nyilatkozatot csak a felszámoló tehet, tehát a fél nevében korábban eljárt jogi képviselő már csak a felszámolótól kapott meghatalmazás alapján képviselheti a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetet. Az aktív perekben a felszámolás kezdő időpontja után a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatban az alperes viszontkeresetet nem terjeszthet elő. A perekkel kapcsolatban azt kell vizsgálni, hogy a keresetlevél a felszámolás kezdő időpontja előtt vagy az után érkezett a bírósághoz, továbbá azt, hogy a követelés az adós gazdálkodó szerv vagyonával, illetve vagyonnal kapcsolatos pénzkövetelés-e vagy sem. A felszámolás kezdő időpontja előtt indult eljárások a korábban eljáró bíróságok előtt folytatódnak, míg a felszámolás kezdő időpontja után a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos pénzkövetelést csak a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni.
40
Ld. Dr. Juhász László: Csődjog – A Csőd-a felszámolás, a végelszámolás, a megszűnési – és vagyonrendezési eljárás kérdései, Novotni Kiadó, Miskolc, 2009, 143-146. oldal
31
A beszámítás a polgári jogviszonyokban a kötelezett félnek olyan, a jogosulthoz intézett egyoldalú címzett nyilatkozata jognyilatkozata, amellyel bejelenti a jogosultnak, hogy a maga kötelezettségét nem teljesíti, viszont a jogosultnak vele szemben fennálló azonos értékű tartozását nem követeli. A jogkövetkezmény beálltához nem szükséges, hogy a jogosult a kötelezettel egyetértsen, a beszámításról vele megállapodjon. A felszámolás kezdő időpontja után a gazdálkodó szervezet ellen a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos pénzkövetelést csak a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni azzal, hogy a hitelező - a gazdálkodó szervezet által indított perben - a gazdálkodó szervezettel szemben a felszámolás kezdő időpontjában fennálló követelését beszámítási kifogásként érvényesítheti, feltéve, hogy a követelés jogosultja a felszámolás kezdő időpontjában is a hitelező volt. A felszámolás során csak olyan követelés számítható be, amelyet a felszámoló elismertként nyilvántartásba vett, és amelynek tekintetében a felszámolás kezdő időpontját - vagy ha a követelés később keletkezett, a keletkezését - követően nem került sor engedményezésre. Nem számíthatja be az adóssal szembeni követelését az adós gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója vagy azok közeli hozzátartozója, illetve élettársa, valamint az adós többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezet, továbbá az adós gazdálkodó szervezet többségi befolyással rendelkező tagja (egyszemélyes társaság és egyéni cég esetén a tag, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozás). A felszámolás hatása a pénzforgalmi előírásokra A felszámolás alatt álló számlatulajdonos bankszámlája, az ügyfélszámlája feletti rendelkezési jogot a felszámolás kezdő időpontját követő naptól csak felszámoló gyakorolhatja. A számlavezető hitelintézet a felszámolás kezdő időpontját követő naptól a számlatulajdonos nevét „felszámolás alatt”, illetve a számla elnevezését „f.a.” 32
toldattal látja el, A számla felett az igazolt felszámoló által bejelentett rendelkezésre jogosult
a
számlatulajdonos
„felszámolás
alatt”
toldattal
ellátott
neve
megjelölésével rendelkezhet. 3.3.3. Az adós gazdálkodó szervezet vezetőjének kötelezettségei41 Az adós gazdálkodó szervezet vezetőjének definícióját a Cstv. a 3. § (1) bekezdésének d) pontjában adja meg. Gazdálkodó szervezet vezetője: közkereseti és betéti társaságnál az üzletvezetésre és képviseletre jogosult tag(ok), egyesülésnél, közös vállalatnál az igazgató, korlátolt
felelősségű
társaságnál
az
ügyvezető(k),
részvénytársaságnál
az
igazgatóság vagy az alapszabályban az ügyvezetésre feljogosított személy(ek), egyéni cégnél a cégtulajdonos, ügyvédi irodánál, közjegyzői irodánál, szabadalmi ügyvivői irodánál az iroda vezetője, végrehajtói irodánál az irodavezető vagy irodavezető hiányában a tartós helyettes, szövetkezetnél az igazgatóság (ügyvezető igazgató) vagy az ügyvezető elnök, vízgazdálkodási társulatnál az igazgató (vállalati biztos), önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál az ügyvezető (ha a pénztár ügyvezetőt nem alkalmaz, az igazgatótanács), a magánnyugdíjpénztárnál az ügyvezető, sportegyesületnél az ügyintéző képviseleti szerv, az Európai Unió más tagállamában
bejegyzett
gazdálkodó
szervezet
esetében
a
magyarországi
nyilvántartásba bejegyzett, jognyilatkozat tételére jogosult személy, ilyen hiányában a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság nevében a hatóságok előtt vagy a polgári jogi kapcsolatokban eljáró személy. A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetője köteles: • a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal záróleltárt, valamint éves beszámolót (egyszerűsített éves beszámolót), továbbá az eredmény felosztása után zárómérleget és adóbevallást készíteni, azokat a felszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül a felszámolónak és az adóhatóságnak átadni és nyilatkozni arról, hogy a tevékenységet lezáró 41
Cstv. 31-33. § és 225/2000. Korm.rendelet 3. § alapján
33
mérleg, illetve az eredmény felosztása után készített zárómérleg az adós vagyoni helyzetéről valós és megbízható képet ad, valamint nyilatkozni arról is, hogy a mérleg elfogadása óta az adós vagyoni helyzetében milyen lényeges változások történtek, • a nem selejtezhető iratokról iratjegyzéket készíteni, és azokat, az irattári anyagot, valamint a vagyont leltár szerint átadni a felszámolónak, a folyamatban lévő ügyekről, eljárásokról tájékoztatást adni, továbbá nyilatkozni arról, hogy valamennyi vagyontárgyra, iratra vonatkozóan teljesítette az átadási kötelezettségét – a minősített adatvédelmi, valamint a személyiségi jogok védelmét biztosító szabályok betartásával, • a felszámolás kezdő időpontjától számított 15 napon belül a felszámolónak és az illetékes környezetvédelmi felügyelőségnek nyilatkozatot tenni arról, hogy maradtak-e fenn olyan környezeti károsodások, környezeti terhek, melyekből bírságfizetési vagy egyéb fizetési kötelezettség, a károsodások, illetve terhek rendezéséhez szükséges kiadás származhat,42 • tájékoztatni kell a felszámolót minden olyan jogügyletről, amellyel kapcsolatban felmerülhet az ingyenesség vagy feltűnő értékaránytalanság kérdése, • a felszámolás elrendeléséről a munkavállalókat, illetve a szövetkezeti tagokat, valamint az Mt. 18. §-ában meghatározott szakszervezeteket, az üzemi tanácsot (üzemi megbízottat) haladéktalanul tájékoztatni, • a felszámolás elrendeléséről a járadék-, járadék-jellegű követelések jogosultjait a felszámolás kezdő időpontját követő 15 napon belül tájékoztatni, • a felszámoló kérésére az adós felszámolás előtti tevékenységével kapcsolatos tájékoztatást megadni, a felszámoló tevékenységét elősegíteni. Ha az adós nem köteles beszámolót készíteni, a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete szerint indított fizetésképtelenségi
42
106/1995. (IX. 8.) Korm.rendelet
34
eljárásban a felszámoló az adós nyilvántartásai alapján vagy egyéb módon megállapítja az eljárásba vonható vagyont, s erről nyitó mérleget készít. Szankciók: A bíróság az adott gazdálkodó szervezettől a felszámolás kezdő időpontját megelőző évben felvett bevételének 50%-áig vagy, ha a vezető bevétele nem állapítható meg, 2 000 000 forintig terjedő pénzbírsággal sújthatja a gazdálkodó szervezet vezetőjét, aki az előbb felsorolt kötelezettségeinek elmulasztott eleget tenni, vagy azt késedelmesen teljesíti, valótlan adatokat közölt, a felszámolóval való együttműködési kötelezettségét nem teljesíti. A bírság akkor is kiszabható, ha a vezető már nem áll az adósnál munkaviszonyban, munkavégzési kötelezettséggel járó egyéb jogviszonyban, tagsági viszonyban, vagy vezetői tisztségviselői (cégvezetői) minősége megszűnt. Ha a gazdálkodó szervezet vezetője a kötelezettségeit, továbbá a felszámolóval való együttműködési kötelezettségét nem teljesíti, a felszámoló az iratokat végrehajtói kézbesítés útján43 is eljuttathatja. A vezetőt a bíróság kötelezheti, hogy viselje azokat a költségeket is, amelyek a feladatainak a felszámoló részéről megbízott szakértő által történő elvégeztetésével, valamint a külön jogszabály szerinti végrehajtói kézbesítéssel merültek fel. Ha a felszámoló által megbízott szakértő az adósnál a vállalkozás számviteli rendjét érintő hiányosságokat, a mérleg, a főkönyvi könyvelés, a naplófőkönyv és az analitikus nyilvántartás közötti eltérést állapít meg, ezt köteles a felszámolóval írásban azonnal közölni. A felszámoló a tudomására jutott bűncselekményt - ha az elkövető ismert, annak megjelölésével - köteles az eljárás lefolytatására illetékes hatóságnak írásban bejelenteni.
A gazdálkodó szervezet vezetőjének számviteli és adózási feladatai A tevékenységet lezáró beszámoló mérlege tételeinek alátámasztására szolgáló záróleltár a gazdálkodó szervezetnek a mérleg fordulónapján – a felszámolás 43
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 31/D. §-a
35
kezdő időpontját megelőző nap – meglévő befektetett eszközeit és forgóeszközeit (a továbbiakban:
vagyoni
eszközök),
valamint
azok
forrásait
tartalmazza
mennyiségben és a számviteli törvényben előírtak szerint meghatározott értéken. A záróleltár és a tevékenységet lezáró beszámoló mérlege értékhelyesbítést és értékelési tartalékot, valamint időbeli elhatárolást - a halasztott bevételnek a számviteli törvény 45. §-a alapján elhatárolt és még meg nem szüntetett elhatárolás összege kivételével - nem tartalmazhat. A záróleltár összeállításánál a számviteli törvény erre vonatkozó rendelkezéseit44 kell alkalmazni. A mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a vállalkozónak a felszámolás kezdő napját megelőző napra vonatkozóan a meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben. Ha a vállalkozó a számviteli alapelveknek megfelelő mennyiségi nyilvántartást nem vezet, vagy e nyilvántartást nem folyamatosan vezeti, akkor a leltárba bekerülő adatok valódiságáról - a leltár összeállítását megelőzően - leltározással köteles meggyőződni, és a mérlegfordulónapra vonatkozó leltározást mennyiségi felvétellel, illetve egyeztetéssel kell elvégeznie. A záróleltárnak biztosítania kell, hogy minden eszköz a valóságnak megfelelő mennyiségben és értékben, a ténylegesen fellelhető állapotában kerüljön a nyilvántartásba. A leltárba minden eszközt fel kell venni, függetlenül attól, hogy azok 100 eFt egyedi érték alatti immateriális javak, tárgyi eszközök; térítés nélkül kapott (ingyenesen, ajándékként) kapott meglévő eszközök, vagy a nullára leírt immateriális javak és tárgyi eszközök, mivel ezen eszközök is rendelkezhetnek piaci értékkel, melyet a felszámoló a hitelezői igények kielégítése során figyelembe tud venni. A
tevékenységet
lezáró
beszámoló
részét
képező
mérlegben
és
eredménykimutatásban, egyszerűsített mérlegben és eredménylevezetésben a
44
2000. évi C. törvény a számvitelről, 69. §
36
számviteli törvényben meghatározott jelentős összegű45, az előző évvel (évekkel) kapcsolatos módosításokat külön oszlopban kell bemutatni. A tevékenységet lezáró beszámolónak akkor része a kiegészítő melléklet, ha az a számviteli törvény értelmében is része a beszámolónak. A tevékenységet lezáró beszámolóval egyidejűleg üzleti jelentést nem kell készíteni. A gazdálkodó szervezet - kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt - a tevékenységet lezáró beszámolóra vonatkozó, a számviteli törvény 153-154. §-ában és 154/B. §-ában meghatározott letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének a tevékenységet lezáró beszámoló mérlegének fordulónapját követő 30 napon belül köteles eleget tenni. A zárómérleg a gazdálkodó szervezetnek a mérlegfordulónapon meglévő vagyoni eszközeinek és ezen eszközök forrásainak értékét a tevékenységet lezáró beszámoló mérlegében kimutatott mérleg szerinti eredménynek az eredménytartalékba történő átvezetése után mutatja. A zárómérleg elkészítésével egy időben az alkalmazott könyvviteli számlákat, nyilvántartásokat - a számviteli törvény 164. §-a (1) bekezdésének megfelelően - a tevékenységet lezáró beszámoló mérleg fordulónapjával le kell zárni. A beszámoló könyvviteli előkészítése során kiemelendő feladatok a követelések, a kötelezettségek egyeztetése során észlelt eltérések rendezése, a leltáreltérések
45 Számviteli tv. 3. § (3) 3. pontja: Jelentős összegű hiba: ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön‐külön) feltárt hibák és hibahatások ‐ eredményt, saját tőkét növelő‐csökkentő ‐ értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja a számviteli politikában meghatározott értékhatárt. Minden esetben jelentős összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében az ellenőrzések során ‐ ugyanazon évet érintően ‐ megállapított hibák, hibahatások eredményt, saját tőkét növelő‐csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérlegfőösszeg 2 százaléka meghaladja az 500 millió forintot, akkor az 500 millió forintot.
37
elszámolása, céltartalékok képzése, a behajthatatlan követelések leírása, a költségvetéssel szembeni követelések, kötelezettségek rendezése, beleértve az esetleges
társasági
adó
fizetési
kötelezettséget
is
és
az
ellenőrzések
megállapításainak könyvviteli rendezése. Főszabály szerint a záró leltár és a tevékenységet lezáró beszámoló mérlege értékhelyesbítést,
értékelési
tartalékot,
valamint
időbeli
elhatárolást
nem
tartalmazhat. Az értékhelyesbítéseket az értékelési tartalékkal szemben kell megszüntetni, míg az időbeli elhatárolásokat fel kell oldani. Az adózás rendjéről szóló törvény előírja, hogy az adózó az adó és a költségvetési támogatás megállapítása, megfizetése érdekében köteles a különböző törvényekben előírt adókötelezettségek teljesítésére. Az adókötelezettség magában foglalja: a bejelentést, nyilatkozattételt, az adó megállapítását, a bevallást, az adófizetést és adóelőleg-fizetést, a bizonylat kiállítást és - megőrzést, a könyvvezetést, az adatszolgáltatást, valamint az adólevonást, adóbeszedést. Az adókötelezettségek teljesítésére kötelezett személy a felszámolás kezdő napjától megváltozik. Az Art. rendelkezik arról, hogy az adókötelezettségeket a felszámoló a felszámolás kezdő időpontjától teljesíti, továbbá gyakorolja az adózót megillető jogokat is. A felszámolás kezdő időpontjától tehát a tulajdonosok jogai megszűnnek. A csődtörvény értelmében a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetőjének adóbevallást kell készítenie, és azt a felszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül a felszámolónak és az adóhatóságnak át kell adnia. Az adókötelezettséget az erre a célra rendszeresített 71-es számú bevalláson kell a gazdálkodó szervezet vezetőjének teljesíteni. El kell készíteni továbbá a tevékenységzáró általános forgalmi adó bevallását is, melyen az adómegállapítási időszak záró dátuma szintén a felszámolás kezdő napját megelőző nap. 38
Például: Ha egy társaság felszámolási eljárásának kezdőnapja 2011.03.30., akkor a 1171. számú tevékenységzáró bevallás időszaka: 2011.01.01-2011.03.29. Az általános forgalmi adó bevallása: havi bevallásra kötelezett adózónál 2011.03.01-03.29., negyedéves bevallásra kötelezettnél 2011.01.01-03.29., éves bevallásra kötelezettnél pedig szintén 2011.01.01-03.29. A bevallásokban szereplő felszámolás előtti tevékenységhez kapcsolódó adótartozás megfizetése speciális helyzet, mivel a felszámolás kezdő időpontjában a gazdálkodó szervezet valamennyi tartozása lejárttá válik. Az adóbevallási kötelezettség mellett a felszámolás alá került társaságokra vonatkozóan továbbra is fennáll a kötelező adatszolgáltatási kötelezettség, mivel ezzel járulnak hozzá, hogy az adóhatóság más adózókkal szembeni jogait, illetve kötelezettségeit teljesíteni tudja. 3.3.4. Adós gazdálkodó szervezet vezetői, tulajdonosai felelősségégének megállapítása „Wrongful trading” (33/A. §) A Cstv 33/A. §-a alapján a hitelező vagy a felszámoló a felszámolási eljárás ideje alatt keresettel kérheti a bíróságtól annak megállapítását, hogy azok, akik a gazdálkodó szervezet vezetői46 voltak a felszámolás kezdő időpontját megelőző három évben, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően ügyvezetési feladataikat nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján látták el, és ezáltal a gazdálkodó szervezet vagyona csökkent, vagy a hitelezők követeléseinek teljes kielégítését meghiúsították, vagy elmulasztották a környezeti terhek rendezését. 46
A gazdálkodó szervezet vezetőjének minősül az a személy is, aki a gazdálkodó szervezet döntéseinek meghozatalára ténylegesen meghatározó befolyást gyakorolt (árnyékdirektor).
39
A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte az az időpont, amelytől kezdve a gazdálkodó szervezet vezetői előre látták vagy ésszerűen előre láthatták, hogy a gazdálkodó szervezet nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket. Mentesül a felelősség alól a vezető, ha bizonyítja, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően az adott helyzetben az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható valamennyi intézkedést megtette a hitelezői veszteségek elkerülése, csökkentése, továbbá az adós gazdálkodó szervezet legfőbb szerve intézkedéseinek kezdeményezése érdekében. A hitelezői érdekek sérelmét vélelmezni kell, ha a vezető a felszámolás kezdő időpontját megelőzően nem tett eleget az adós éves beszámolója letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének, vagy nem teljesíti a Cstv. 31. §-a szerinti beszámoló-
készítési,
irat-
és
vagyonátadási,
továbbá
tájékoztatási
kötelezettségét. A
vezető
tisztségviselők
hitelezőkkel
szembeni
helytállása
korlátlan
és
egyetemleges, a vagyoncsökkenés okozta kár miatt azonban marasztalásukra csak akkor kerülhet sor, ha a hitelezői igények a felszámolási eljárás során nem térültek meg.
Ebben
a
perben
csupán
a
vezető
tisztségviselők
felelősségének
megállapítására kerül sor (megállapítási per), a bíróság a megállapított vagyoncsökkenés tényleges megfizetésére csak a felszámolási eljárás jogerős befejezését követő 90 napos jogvesztő határidőn belül megindított újabb perben kötelezheti (marasztalási per).
A befolyással rendelkező és egyedüli tag felelőssége (63. §) A minősített többséget biztosító befolyás alatt álló, az egyszemélyes gazdasági társaság, továbbá az egyéni cég felszámolása esetében a befolyással rendelkező, illetve az egyedüli tag korlátlan felelősséggel tartozik a társaság minden olyan 40
kötelezettségéért, amelynek kielégítését a felszámolási eljárás során az adós vagyona nem fedezi, ha a hitelezőnek a felszámolási eljárás során, vagy annak jogerős lezárását követő 90 napos jogvesztő határidőn belül benyújtott keresete alapján a bíróság megállapítja e tagnak az adós társaság felé érvényesített tartósan hátrányos üzletpolitikájára figyelemmel a korlátlan és teljes felelősségét a társaság tartozásaiért.
A vagyoni hányad rosszhiszemű átruházása miatti felelősség megállapítása (63/A. §) A Cstv. 63/A. §-a alapján amennyiben az adós ellen megindított felszámolást cégbírósági megszüntetési eljárás előzte meg, és az adós a felszámolás kezdő időpontjában saját tőkéjének 50%-át meghaladó tartozást halmozott fel, a felszámoló vagy a hitelező kereseti kérelmére a bíróság megállapítja, hogy a felszámolási eljárás megindítását megelőző három éven belül részesedését átruházó, többségi befolyással rendelkező volt tag (részvényes) korlátlanul felel az adós ki nem elégített kötelezettségeiért. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a vagyoni hányad átruházásának időpontjában az adós fizetőképes volt, a vagyonvesztés csak ezt követően következett be, illetve az adós ugyan nem volt fizetőképes, de a tag az átruházás során jóhiszeműen járt el. A gazdasági társaságokról szóló törvény szerinti felelősség A 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 23. § (4) bekezdése alapján nem lehet más gazdasági társaság vezető tisztségviselője az a személy, akinek - mint a felszámolással megszűnt gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjének vagy legalább többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tulajdonosának felelősségét a felszámolás során ki nem elégített követelésekért a bíróság a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény szerinti eljárásban 41
jogerősen megállapította, és a jogerős bírósági határozat szerinti helytállási kötelezettség alapján a fizetési kötelezettségeit nem teljesítette. A tilalom hatálya a vele szemben lefolytatott végrehajtási eljárás eredménytelenségétől számított öt év. Tehát a vezető tisztségviselő csak akkor kerül eltiltásra az újabb ilyen tisztségtől, ha a felszámolási eljárás során megállapítási perben kimondta a bíróság, hogy feladatukat nem a hitelezői érdekek szem előtt tartásával látták el. A gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a megszűnő társaságot terhelő kötelezettség alapján fennmaradt követelés a társaság megszűnésétől számított ötéves jogvesztő határidő alatt érvényesíthető a gazdasági társaság volt tagjával (részvényesével) szemben.47 A kilépő tag felelőssége is ugyanígy fennáll a kilépéstől számított öt évig. A Gt. 50. § alapján a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság jogutód nélküli megszűnése esetén nem hivatkozhat korlátolt felelősségére az a tag (részvényes), aki ezzel visszaélt. A korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság azon tagjai (részvényesei), akik korlátolt felelősségükkel, illetve a társaság elkülönült jogi személyiségével a hitelezők rovására visszaéltek, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a megszűnt társaság ki nem elégített kötelezettségeiért. Ezen szabályok vonatkoznak a betéti társaság kültagjára is. A tagok saját vagyonára csak perben állásuk esetén hozható marasztaló ítélet és vezethető végrehajtás48, tehát a mögöttes felelősség érvényesítése a Gt. szabályai szerint polgári peres úton történik.
47 48
Gt. 68. § (1) bekezdés Gt. 97. § (2) bekezdés
42
3.4.
Egyezség a felszámolás során49
3.4.1. Az egyezségben részt vevő felek A felszámolási egyezség az adós és a hitelezői között a felszámolási bíróság előtt létrejött olyan megállapodás, amelynek célja az adós fizetőképességének, ezáltal gazdasági tevékenységének helyreállítása és a felszámolás megszüntetése. Bíróságon kívüli egyedi megállapodásokkal egyezség joghatályosan nem jöhet létre. A felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő 40 nap eltelte után, a felszámolási zárómérleg benyújtásáig a hitelezők és az adós között bármikor helye van egyezségnek, kivéve abban az esetben, ha kényszer-végelszámolás előzte meg a felszámolási eljárást50. Az egyezségkötésben kizárólag azok a hitelezők vehetnek részt, akik követeléseiket a felszámolónak bejelentették, az ehhez kapcsolódó regisztrációs díjat megfizették, és a hitelező nyilvántartásba vette őket. Mindazok, akik a felszámolási eljárásba hitelezőként nem jelentkeztek be, vagy bejelentették ugyan hitelezői igényüket, de a regisztrációs díjat nem fizették meg, egyezségkötés esetén az eljárás befejezését követően követelésüket az adóssal szemben nem érvényesíthetik. Az egyezség megkötésében nem vehetnek részt azon hitelezők sem, akiknek az adóssal szemben felszámolási költségnek minősülő, vagy járadék jellegű követelésük van, kivéve a kielégítési sorrend más kategóriájába tartozó követelésükkel. Ezeket a hitelezőket azért veszi ki a törvény az egyezségkötésre jogosultak köréből, mert ezen követeléseket esedékességkor kell kielégíteni, ha a felszámoló nem fizette meg, a bíróság az egyezséget nem hagyja jóvá.
49
50
Cstv. 41-45. §, 225/2000. Korm.rendelet 4. § (9) bekezdés, 5. § (5) bekezdés Ctv. 116. § (5) Ha a kényszer-végelszámolás során felszámolási eljárást kell kezdeményezni, a
felszámolás során egyezségkötésnek nincs helye és a felszámolási eljárás az adós cég teljesítésére tekintettel nem szüntethető meg.
43
Ha az egyezség megkötése során van olyan hitelező, aki vitatott követeléssel rendelkezik, az egyezség megkötésében nem vesz részt, a követelésére jutó, saját csoportja szerinti kielégítésnek megfelelő összeget elkülönítve kell kezelni. Követelését az egyezség létrejötténél figyelembe vehető követelések számításánál nem kell figyelembe venni, de a követelése fennállásának jogerős bírósági megállapítása esetén kényszeregyezség vonatkozik rá. 3.4.2. Egyezség előkészítése Az egyezség előkészítése és annak megkötése esetén a gazdálkodó szervezetet megillető jogokat a legfőbb szerv gyakorolja. Az egyezségi tárgyaláson és az egyezséget tartalmazó okirat aláírásakor a legfőbb szerv képviselője jár el. Az egyezségkötés előkészítése érdekében a legfőbb szerv a hitelezők névsorán, bejelentett és elfogadott hitelezői igények összegén, besorolásán, a felszámolási költségek és járadékjellegű követelések összegén és jogosultjain túlmenő minden olyan tájékoztatást megkérhet a felszámolótól, ami az egyezség megkötése érdekében szükséges. Az egyezségi tárgyalásra az adós köteles a fizetőképesség helyreállítására alkalmas programot és egyezségi javaslatot készíteni, melyeket a felszámolás időszaka alatt vezetett könyvviteli nyilvántartások adataival kell megalapozni. Ez gyakorlatilag egy szerződéstervezet, amely a kielégítési sorrend szerinti kategóriákban, de egyedileg megnevezve a hitelőzeket, tartalmazza a tervezett kielégítési arányt, és azt, hogy milyen engedményeket vár az adós a hitelezőtől. Az elkészített dokumentumokat az adós megküldi a felszámolási eljárást lefolytató bíróságnak, kérve az egyezségi tárgyalás megtartását. 3.4.3. Egyezségi tárgyalás A bíróság az adós kérelmére, a kérelem beérkezését követően 60 napon belül egyezségi tárgyalást tart, melyre az adóst, a felszámolót és az egyezség megkötésére jogosult hitelezőket idézi a fizetőképesség helyreállítására alkalmas 44
program
és
az
egyezségi
javaslat,
valamint
a
hitelezők
felsorolásának
kézbesítésével. Az egyezségi tárgyalás során a bíróság a felszámoló javaslata alapján végzésben figyelembe véve a felszámolási költség és járulékjellegű követeléseket meghatározza az egyezség körébe vonható vagyon mértékét. Az egyezségi tárgyalás során a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet és a hitelezők megállapodhatnak a tartozások a) kielégítésének sorrendjében, b) teljesítési határidejének módosításában, c) kielégítésének arányában és módjában, továbbá d) mindabban, amit a felek az adós fizetőképességének helyreállítása érdekében vagy egyébként szükségesnek tartanak, különös tekintettel a bevételek növekedését eredményező intézkedésekre. A hitelezők az egyezség megtartásának ellenőrzésére egy vagy több hitelezőt vagy kívülálló személyt jelölhetnek ki. Egyezségre akkor kerülhet sor, ha azt az egyezség megkötésére jogosult hitelezők szavazatának legalább a fele (minden kielégítési kategóriában, továbbá követelésük kiegyenlítéséig - a 49/D. § szerinti zálogjogosult hitelezők) támogatja, feltéve, hogy ezen hitelezők követelése az egyezség megkötésére jogosultak összes követelésének a kétharmad részét kiteszi. A szavazatok számításánál a hitelezőket minden 100.000 Ft elismert vagy nem vitatott követelés után egy szavazat illeti meg, a 100.000 Ft alatti követeléssel rendelkezőket pedig egy szavazat. Negyedakkora mértékben kell figyelembe venni azokat a követeléseket, amelyek jogosultja a Cstv. 12. §-ában meghatározott kapcsolt fél. A hitelezők szavazatának számítását nem befolyásolja a felszámolás jogerős elrendelését követően követeléseik más hitelezőre való engedményezése. Utóbbi rendelkezés azért került a csődtörvénybe, mert gyakran az adós felvásároltatta követeléseket baráti hitelezőkkel, akik annyifelé engedményezték, hogy teljesüljön a szavazatokra vonatkozó számszerű előírás.
45
Az egyezség hatálya valamennyi hitelezőre kiterjed, a vitatott hitelezői igénnyel rendelkezőkre is (kényszeregyezség). A felszámoló az egyezségkötés napjával köteles zárómérleget, valamint a bevételek és költségek alakulásáról készített kimutatást, záró adóbevallást és zárójelentést elkészíteni, és azokat az állami és az önkormányzati adóhatóságnak az egyezségkötést követő 30 napon belül megküldeni. A vitatott követeléssel rendelkező hitelező részére a saját kielégítési csoportja szerint jutó vagyonhányadot a jogvita jogerős befejezését követően kell kiadni, feltéve, hogy a követelés fennállását jogerős bírósági határozat megállapította. A vagyonhányad kezelésével kapcsolatos esetleges költségeket a vagyonhányadból kell fedezni. A vagyon kiadásakor a hitelező részére elszámolást kell átadni a vagyonnal kapcsolatos bevételekről és kiadásokról. Ha az egyezség megkötése után kiderül, hogy a hitelező követelése alaptalan volt, úgy a külön kezelt vagyonhányadot a csoporton belüli többi hitelező között kell felosztani követelésük arányában, teljes kielégítésük erejéig. E felosztásért a gazdálkodó szervezet a felelős. Ha az egyezség folytán a gazdálkodó szervezet fizetésképtelensége megszűnik, és az egyezség megfelel a jogszabályoknak, a bíróság az egyezséget jóváhagyja, ellenkező esetben azt megtagadó végzést hoz. 3.4.4. Egyezséghez kapcsolódó elszámolás Kötelezettség. elengedése T 43-47. Kötelezettségek
K 98. Rendkívüli bevétel
Ha a fejlesztési célra kapott visszatérítendő támogatást nyújtó által történik, a kötelezettség elengedése az időbeli elhatárolást kell megszüntetni T 48. Passzív időbeli elhatárolások 46
K 98. Rendkívüli bevételek
3.5.
Eljárást megszüntető kérelem51
A Cstv-ben az eljárás megszüntetése a hitelezői igények kielégítése esetén viszonylag új rendelkezés, 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba. A bíróság a felszámolási eljárást megszünteti, ha az adós valamennyi nyilvántartásba vett, elismert vagy nem vitatott tartozásának megfizetése megtörtént (ideértve a bejelentett, de a felszámolási eljárásban nem érvényesített követeléseket is, amikor a hitelező a regisztrációs díj megfizetése helyett behajthatatlansági igazolást kér), a vitatott követelésekre és a felszámoló díjának megfizetésére pedig biztosítékot nyújt. Az adós az eljárás megszüntetése iránti kérelmet a 180 napos jogvesztő hitelezői
igénybejelentési
határidő
leteltét
követően,
de
legkésőbb
a
felszámolási zárómérleg és a vagyonfelosztási javaslat elkészítéséig adhatja be. A kérelemhez csatolni kell -
a felszámolási zárómérleget,
-
a felszámoló nyilatkozatát arról, hogy az adós a tartozásait (ideértve annak kamatait is) és a felszámolás költségeit megfizette,
-
a
vitatott
követeléssel
rendelkező
hitelező,
továbbá
a
felszámoló
nyilatkozatát arról, hogy adós biztosítékot nyújtott, továbbá -
a felszámolás megszüntetéséről szóló végzés közzétételéért fizetendő költségtérítés megfizetését igazoló okiratot.
A bíróság a kérelmet és mellékleteit megküldi az állami és az önkormányzati adóhatóságnak. Ha az adóhatóságtól 30 napon belül észrevétel nem érkezett, a bíróság végzésben elrendeli a felszámolási eljárás megszüntetését, és az erről szóló jogerős végzés Cégközlönyben történő közzétételét. A végzésben a bíróság a felszámoló díjának megfizetésére az adóst kötelezi. Ezeket a rendelkezéseket nem lehet alkalmazni azokban az esetekben, amikor kényszer-végelszámolás során került sor a felszámolási eljárás kezdeményezésére.
51
Cstv. 45/A. §
47
3.6.
A felszámoló eljárása
3.6.1. Vagyoni helyzet felmérése, nyitó felszámolási mérleg52 A gazdálkodó szervezet a felszámolás időszaka alatt is köteles megfelelni a számviteli
törvényben
meghatározott
könyvvezetési
kötelezettségnek
53
a
felszámolás számviteli feladatairól szóló 225/2000. (XII. 19.) Kormányrendeletben foglaltak figyelembevételével. A felszámoló jogosult a számviteli törvény alapján készített számlarendet54 írásban módosítani. Amennyiben a gazdálkodó szervezet a felszámolás kezdő időpontjában és azt követően nem folytat vállalkozási tevékenységet, a felszámoló dönthet arról, hogy az eredményt érintő tételeket a gazdálkodó szervezet az eredményszámlák helyett a saját tőkén belül kijelölt Felszámolás eredményelszámolása számlán számolja el. Amennyiben a gazdálkodó szervezet a felszámolás kezdő időpontjában és azt követően a gazdasági tevékenység ésszerű befejezése érdekében vállalkozási tevékenységet folytat, illetve várható a felszámolási eljárás egyezséggel történő befejezése, akkor a számviteli törvény egységes számlakeretére vonatkozó rendelkezéseket
kell
alkalmazni
55
(nem
elegendő
a
499.
Felszámolás
eredményelszámolása számla vezetése). A következőkben az utóbbi elszámolási módot fogom bemutatni. A felszámolás időszaka a felszámolási zárómérleg készítése szempontjából egy üzleti évnek minősül, függetlenül annak időtartamától. A felszámoló felméri a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetét és a vele szemben támasztott követeléseket és nyitó felszámolási mérleget készít a zárómérleg alapján. A tevékenységet lezáró zárómérleg főösszegével a felszámolási nyitómérleg főösszegének meg kell egyeznie. A nyitómérlegben az eszköz oldalon 52
Cstv. 46. § (1)-(4) bekezdés és 225/2000. Korm.rendelet 4. § (1)-(8) bekezdés és 5. § (1) bekezdés Számv.tv. 12. §-ának (1)-(2) bek. 54 Számv.tv. 161. § 55 Számv.tv. 160. § (1)-(4). bek. 53
48
a felszámolásba be nem vonható vagyoni eszközök értékét (ideértve a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet tulajdonát nem képező, de a könyveiben értékkel kimutatott eszközök értékét is, pl. pénzügyi lízing), a forrás oldalon azok ezzel egyező összegű forrását - mint kötelezettséget - elkülönítetten kell (amennyiben a felszámolásba be nem vonható vagyoni eszközök forrása a zárómérlegben nem kötelezettségként
szerepel,
akkor
a
saját
tőke
csökkentésével
kell
azt
kötelezettségként) kimutatni. Nyitás T 1-3. Eszközök
K 491. Nyitómérleg számla
T 491. Nyitómérleg számla
K 4. Források
A fel nem osztható vagyon külön kerül kimutatásra T 1-3. Eszközök
K 449. Fel nem osztható vagyon 414. Lekötött tartalék
A lekötött tartalék átvezetése K 449. Fel nem osztható vagyon56
T 414. Lekötött tartalék
A vagyoni eszközök és a források változását jelentő gazdasági eseményeket a nyitó felszámolási mérleg alapján megnyitott könyvekben, a valóságnak megfelelően, folyamatosan, áttekinthetően kell - a bizonylati elv és bizonylati fegyelem követelményeinek megfelelően - bizonylatolni, elszámolni és nyilvántartani. A felszámoló megtervezi a felszámolás végrehajtásához szükséges költségeket és ütemtervet készít, ideértve a gazdasági tevékenység ésszerű befejezéséhez, valamint az állagmegóváshoz szükséges feladatokat és pénzügyi feltételeket, különös tekintettel a felesleges munkaerő leépítésére. Az elkészített ütemtervet köteles a hitelezői választmánynak vagy bármely hitelezőnek - kérésre - bemutatni, aki az ellen a bíróságnál kifogással élhet. 56
Dr. Buza János, Pázmányi György: Cégzáró – A Csőd- és felszámolási eljárás, végelszámolás, Media Team Bt., Budapest, 2007. 75-76. oldal
49
Ha a hitelezők választmányt alakítottak, a felszámoló az adós gazdasági tevékenységének felszámolás alatti továbbfolytatásához köteles megszerezni a választmány hozzájárulását a felszámolás közzétételét követő 120 napon belül. Ha a választmány később jön létre, a hozzájárulást a választmány megalakulásának bejelentésétől számított 60 napon belül kell beszerezni. A választmány hozzájárulása egy évre szól. Ha a felszámoló az egy év elteltével tovább akarja folytatni a tevékenységet, meg kell szereznie ehhez a választmány jóváhagyását, legkésőbb az egy év elteltét megelőző 30 napon belül. 3.6.2. Hitelezői igények nyilvántartásba vétele57 A felszámoló külön nyilvántartásba veszi az előírt határidőben – a közzétételtől számított 40 napon belül – bejelentett követeléseket (ideértve a felszámolási eljárást közvetlenül megelőző csődeljárásban már bejelentett, és nyilvántartásba vett követeléseket is, továbbá a bejelentett függő követeléseket is (amelyek beállta és esedékessége még bizonytalan), és a 40 napon túl, de a 180 napos jogvesztő határidőn belül bejelentett követeléseket. A felszámolás alatt keletkezett, de felszámolási költségnek nem minősülő követeléseket – ha a felszámolási zárómérleget még nem nyújtották be –az esedékessé válását követő 40 napon belül kell a felszámolónak bejelenteni, aki a követelést határidőn belül benyújtott hitelezői igények között veszi nyilvántartásba. A felszámoló a határidőben bejelentett követeléseket a bejelentési határnapot követő 45 napon belül köteles felülvizsgálni, az érdekeltekkel egyeztetni és a vitathatónak minősített igényeket elbírálás végett 15 munkanapon belül a felszámolást elrendelő bíróságnak megküldeni, és ezen felülvizsgálat eredményeit a közbenső mérlegbe építeni. A bejelentett követelések nyilvántartásba vételének feltétele (a felszámolási költségeket kivéve), hogy a hitelező a követelése 1%-át, de legalább 5 000 forintot 57
Cstv. 46. § (5)-(8) bekezdés
50
és legfeljebb 200 000 forintot a bíróság Gazdasági Hivatala által kezelt elkülönített számlára - a bírósági ügyszámra hivatkozással - befizessen, és ezt a felszámolónak igazolja. Ha a felszámolási eljárást közvetlenül csődeljárás előzte meg, és a hitelező a követelését ott bejelentette, és kifizette a nyilvántartásba-vételi díjat is, a felszámolási eljárásban a követelést nem kell ismét bejelentenie, azonban a felszámoló felhívására meg kell fizetnie a díjkülönbözetet. A hitelezők által befizetett összeget, mint hitelezői követelést, a kielégítési sorrendet szabályozó Cstv. 57. § (1) bekezdésének f) pontja szerint, egyéb követelésként kell besorolni. A Gazdasági Hivatal a felszámolót félévente tájékoztatja a számlán lévő összeg nagyságáról. Ha a bejelentett követelést a felszámoló elismeri, de a jogosult nem kívánja a nyilvántartásba- vételi díjat befizetni, a jogosult kérésére a felszámoló az elismert követelésről 2 000 forint nettó összegű költségtérítés megfizetése ellenében köteles haladéktalanul kiadni a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (4) bekezdés 10. pont c) alpontja szerinti, a követelés behajthatatlanságára vonatkozó igazolást, feltéve, hogy a felszámolás kezdő időpontját követően a bejelentett követelést nem engedményezték, és a jogosult igényének kielégítésére várhatóan nincs fedezet. A költségtérítés a felszámolót illeti meg. Ennek az igazolásnak azért van jelentősége, mert a gyakorlatban sajnos legtöbbször a nyilvántartásba-vételi (közismertebb nevén regisztrációs) díjjal azonos értékű megtérülés sem várható a felszámolási eljárás végén, hacsak nincs a hitelezőnek biztosított követelése, így jobban jár az igazolással, amelyhez adókedvezmények fűződnek. Az ilyen jogosult nem minősül hitelezőnek, ezért kifogást sem terjeszthet elő. Ez a lehetőség – lemondás a hitelezői igényről – az állami adóhatóságot, mint hitelezőt csak szigorúbb feltételek megléte esetén illeti meg, melyet az adóhatóság speciális helyzete a felszámolási eljárásban című fejezetben ismertetek.
51
3.6.3. Kötelezettségekkel és követelésekkel kapcsolatos elszámolások58 Kötelezettségek rendezése A bejelentett, elfogadott és nyilvántartásba vett, a könyvekben még nem szereplő hitelezői követelések állományba vétele (felszámolási eredményt csökkentő tétel) T 5. vagy 8. Költségek, ráfordítások
K 43-47. Kötelezettségek
T 466. Előzetesen felszámított áfa Regisztrációs díj elszámolása (hitelezőkkel szembeni kötelezettség, eredményt csökkentő tétel) T 5. Költségszámla
K 479. Különféle rövid lejáratú kötelezettségek
Regisztrációs díj elszámolása a hitelezőnél T 36. Egyéb követelések
K 384. Elszámolási számla
Kötelezettség törlése, ha a hitelező nem kívánja megfizetni a regisztrációs díjat behajthatatlansági igazolás kérése (eredményt növelő tétel) T 43-47. Kötelezettségek
K 989. Egyéb rendkívüli bevételek
A nyitó felszámolási mérlegben szereplő, de 180 napon belül be nem jelentett, jogvesztett kötelezettség kivezetése (eredményt növelő tétel) T 43-47. Kötelezettségek
K 989. Egyéb rendkívüli bevételek
A tartásdíj, az életjáradék, a kártérítési járadék, a bányászati keresetkiegészítés, a mezőgazdasági szövetkezet tagja részére járó pénzbeli juttatás, valamint a környezetvédelmi
kárelhárítás
költségei, a környezetvédelmi bírság nyitó
felszámolási mérlegben nem szereplő összegének állományba vétele (eredményt csökkentő tétel)
58
225/2000. Korm.rendelet 5. § (2)-(4) bekezdés, Dr. Buza János, Pázmányi György: Cégzáró - A csőd-és felszámolási eljárás, végelszámolás, Media Team, 2007. 76-77. oldal, Dr. Sabján Julianna, Dr. Sutus Imre: A gazdasági események elszámolása a kettős könyvvitel rendszerében, Saldo Rt., Budapest, 2005. 288. oldal
52
T 5. Költség számla
K 4. Kötelezettségek
A nyitó mérlegben szereplő és a bejelentett és elfogadott kötelezettségek (hitelezői követelés) különbözetének elszámolása, -
ha a nyilvántartásba vett kötelezettség több (eredményt csökkentő tétel) T 5., 8. Költségek, ráfordítások
-
K 43-47. Kötelezettségek
ha a nyitó felszámolási mérlegben lévő kötelezettség a több (eredményt növelő tétel) T 43-47. Kötelezettségek
K 98. Rendkívüli bevételek
Követelések rendezése A nyitó felszámolási mérlegben nem szereplő, de az adós által elismert, várhatóan behajtható követelések (eredményt növelő tétel) T 31-36. Követelések
K 9. Értékesítés nettó árbevétele
T 467. Fizetendő áfa A nyitó felszámolási mérlegben szereplő, de behajthatatlannak minősülő követelések elszámolása (eredményt csökkentő tétel) T 88. Rendkívüli ráfordítások
K 31-36. Követelések
A nyitó felszámolási mérlegben szereplő immateriális javak, tárgyi eszközök, követelések, befektetések, értékpapírok, készletek minősítése -
terven felüli értékcsökkenés, értékvesztés elszámolása T 86. Egyéb ráfordítások
-
K 1-3. Eszközök
terven felüli értékcsökkenés, értékvesztés visszaírása T 1-3. Eszközök
K 96. Egyéb bevételek
53
A nyitó mérlegben lévő követelések egyeztetése során megállapított és elfogadott eltérések elszámolása, -
ha a nyitó felszámolási mérlegben lévő követelés a több (eredményt csökkentő tétel) T 5., 8. Költségek, ráfordítások
-
K 3. Követelések
ha a nyitó felszámolási mérlegben lévő követelés a kevesebb (eredményt növelő tétel) T 3. Követelések
K 9 Bevételek
A felszámolás kezdő időpontját követően a könyvviteli nyilvántartásokban felszámolási eredményt érintő tételként rendezni kell: -
a meglévő, a nyitó felszámolási mérlegben értékkel nem szerepeltethető, de a hitelezőkkel szembeni kötelezettségek teljesítésére felhasználható vagyoni eszközöket, azok piaci értékén (köztük a használatban lévő 100 ezer forint alatti tárgyi eszközöket, vagyoni értékű jogokat, szellemi termékeket, a nullára leírt eszközöket) felszámolási eredményt növelő tételként állományba kell venni, T 1-3. Eszközök
-
K 98. Rendkívüli bevételek
a nyitó felszámolási mérlegben lévő céltartalék állományát felszámolási eredményt növelő tételként ki kell vezetni, T 42. Céltartalékok
-
K 96. Egyéb bevételek
a vagyoni eszközök terven felüli értékcsökkenéséből, értékvesztéséből (selejtezéséből, leértékeléséből) származó különbözetet a felszámolási eredmény terhére el kell számolni. T 86. Egyéb ráfordítás
K 1-3. Eszközök
54
A Cstv. 36. §-a alapján beszámított összeggel a hitelező tartozását és követelését csökkenteni kell. T 43-47. Kötelezettségek
K 31. Követelések
3.6.4. Szerződések felmondása, munkáltatói jogok gyakorlása59 A felszámoló jogosult az adós által kötött szerződéseket azonnali hatállyal felmondani, vagy ha a felek egyike sem teljesített szolgáltatást, a szerződéstől a felszámoló elállhat. A másik felet ennek folytán megillető követelés az elállás illetve a felmondás közlésétől számított 40 napon belül a felszámolónak való bejelentéssel érvényesíthető. Kivételek az azonnali hatályú felmondás, elállás lehetősége alól: • a természetes személyeknek - a szolgálati lakás és garázs kivételével - a lakásokra fennálló bérleti szerződései, • az iskolával vagy tanulóval a gyakorlati képzés szervezésére kötött szerződések, • a munkaszerződések, a nem gazdasági tevékenységgel összefüggő kölcsönszerződés, • a szövetkezeti tagok vállalkozás jellegű jogviszonyával összefüggő szerződései, valamint a kollektív szerződés tekintetében. A tartási és életjáradéki szerződés felmondása esetén a másik felet megfelelő kielégítés illeti meg. A felszámolás kezdő időpontjától - a jogszabályok, a kollektív szerződés és a belső szabályzatok és a munkaszerződések keretei között - a felszámoló gyakorolja a munkáltatói jogokat, és teljesíti a kötelezettségeket, jogát másra nem ruházhatja át.
3.6.5. Követelések érvényesítése, vagyon megóvása, a megtámadási perek60
59
Cstv. 47. §
55
A felszámoló az adós követeléseit esedékességkor behajtja, igényeit érvényesíti, és vagyonát értékesíti. A vagyont - kedvezőbb értékesítés érdekében - a hitelezőknek meghatározott arányú egyetértése esetén korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság
vagy
szövetkezet
részére
nem
pénzbeli
betétként
(hozzájárulásként) rendelkezésre bocsáthatja. Behajtott követelések T 38. Pénzeszközök
K 31-36. Követelések
Apportként átadott eszközök elszámolása T 88. Rendkívüli ráfordítás
K 1-3. Eszközök
T 17. Részesedések
K 98. Rendkívüli bevételek
Vagyoni eszközök értékesítése -
kiszámlázott érték: T 31. Vevők
K 96. Egyéb bevétel 467. Fizetendő áfa
-
- nettó érték kivezetése: T 86. Egyéb ráfordítás
K 1-3. Eszközök
A felszámoló a felszámolási eljárás alatt köteles gondoskodni az adós vagyonának megóvásáról, megőrzéséről, különösen a mezőgazdaságilag művelhető földek termőképességének fenntartásáról, az erdőfelújítási és erdőállomány nevelési munkák
elvégzéséről,
továbbá
a
környezetvédelmi,
természetvédelmi
és
műemlékvédelmi követelmények betartásáról, a felszámolás kezdő időpontját megelőző időszakból eredő, bizonyított környezeti károsodások, környezeti terhek rendezéséről. A környezetvédelemmel kapcsolatos feladatokat a 106/1995. (IX. 8.) Korm.rendelet szabályozza.
60
Cstv. 48. § és 40. §, Dr. Buza János, Pázmányi György: Cégzáró - A csőd-és felszámolási eljárás, végelszámolás, Media Team, 2007. 78-79. oldal, Dr. Sabján Julianna, Dr. Sutus Imre: A gazdasági események elszámolása a kettős könyvvitel rendszerében, Saldo Rt., Budapest, 2005. 289-290. oldal
56
A vagyon megóvása, megőrzése és a gazdasági tevékenység befejezéséhez kapcsolódóan az alábbi gazdasági események fordulhatnak elő: Beszerzések elszámolása T 1-3. Eszközök
51-53. Költségek
T 466. Előzetesen felszámított áfa
K 38. Pénzeszközök 454. Szállítók
Munkabér és bérjellegű juttatások -
Munkabér, bérjellegű juttatások T 54. Bérköltség
K 471. Jövedelemelszámolási számla
-
Levonások: T 471. Jövedelem elszámolási számla
-
K 361., 462., 463., 473.
Nettó bér kifizetése T 471. Jöv. elsz. számla
K 38.Pénzeszközök
Társadalombiztosítási járulék T 56. Bérjárulékok
K 473. Társadalombiztosítási kötelezettség
Munkaadói járulék T 56. Bérjárulékok
K 463. Költségvetési befizetési kötelezettség
Kötelezettségek teljesítése T 46., 473. Kötelezettségek
K 38. Pénzeszközök
Iratanyag elhelyezésével kapcsolatos költségek T 529. Egyéb igénybe vett szolgáltatások K 384. Elszámolási számla Bérgarancia Alapból kapott támogatás T 38. Pénzeszközök
K 452. Rövid lejáratú hitelek 57
A csődtörvényben foglaltak alapján az állam meghatározott felelőssége alapján a járadékjellegű követelések jogosultjai részére a felszámolás során fizetést teljesít, ezt az összeget, mint állami követelést hiteltartozásként kell, nyilvántartásba venni, és kielégíteni, ha van rá vagyoni fedezet. T 38. Pénzeszközök
K 45. Rövid lejáratú kölcsönök
Visszafizetése: T 45. Rövid lejáratú kölcsönök
K 384. Elszámolási számla
A Cstv. 40. §-a szabályozza azokat az eseteket, amikor a felszámoló tudomásszerzéstől számított 90 napon, de legfeljebb a felszámolás kezdő időpontjától számított 1 éves jogvesztő határidőn belül, keresettel megtámadhatja a felszámolás kezdő időpontját megelőzően, adott határidőn belül kötött olyan szerződéseket, amelyek fedezetelvonó ügyletek, vagy a hitelezők kijátszására irányultak, illetve egy hitelező előnyben részesítésének minősülnek és nem minősülnek a rendes gazdálkodás körébe tartozó szolgáltatásnak. 3.6.6. A vagyon értékesítése61 A felszámoló az adós vagyontárgyait nyilvánosan értékesíti pályázat vagy árverés útján, a forgalomban elérhető legmagasabb áron. Ezen eljárások alkalmazásától csak akkor tekinthet el, ha ehhez a választmány hozzájárul, vagy ha a várható bevételek nem fedezik az értékesítés költségeit, illetve ha a várható bevételek és az értékesítés előrelátható költségei közötti különbség kevesebb, mint 100 000 Ft. Ebben az esetben a felszámoló az értékesítés egyéb nyilvános formáját is alkalmazhatja a kedvezőbb eredmény elérése érdekében. Az értékesítést - ha a választmány ettől eltérően nem rendelkezik - a felszámolás közzétételének időpontjától számított 100 napon belül kell megkezdeni. A hitelezői választmány előírhatja, hogy a felszámoló az értékesítési eljárásról a választmányt értesítse, illetve tegye lehetővé az értékbecslés és az értékesítési 61
Cstv. 49-49/B. §
58
eljárás hitelezők általi megismerését, figyelemmel kísérését. Előírhatja továbbá, hogy a felszámoló a pályázati felhívás, illetve az árverési hirdetmény szövegéről és az értékesítésre kerülő vagyontárgyak becsértékéről előzetesen, észrevételezési jog biztosításával tájékoztassa a választmányt. A tulajdonjogot vagy más vagyoni értékű jogot szerző fél a nyilvános értékesítésen az adóssal szemben beszámítással nem élhet. Ha a felszámoló a vagyontárgy értékesítése során nem a csődtörvényben foglalt rendelkezéseknek megfelelően járt el, az érdekelt fél az értékesítéstől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül az értékesítés eredményeként megkötött adásvételi szerződést a bíróságnál keresettel megtámadhatja. A felszámoló a nyilvános pályázati felhívást a Cégközlönyben - a pályázatok benyújtására megállapított kezdő időpontot legalább 15 nappal megelőzően - teszi közzé. Az ajánlatok felbontását közjegyző jelenlétében köteles lefolytatni, aki az eljárásról jegyzőkönyvet készít. A felszámoló a pályázat értékelését és annak eredményét jegyzőkönyvbe foglalja, amelyet megküld a választmánynak, illetve kérésre bármely hitelezőnek. A felszámoló a pályázatot megfelelő ajánlat hiányában eredménytelennek nyilváníthatja, és új pályázatot írhat ki. Ha több megfelelő, azonos értékű (a vételár vonatkozásában legfeljebb 10%-kal eltérő) pályázat érkezik, a felszámoló köteles a pályázók között nyilvános ártárgyalást tartani, melynek feltételeit az ártárgyalás megkezdését megelőzően a felekkel közölnie kell. Újabb sikertelen pályázat esetén - a hitelezői választmány egyetértésével - a felszámoló a pályázat harmadik megismétlése helyett a vagyontárgyat becsértéken az azt igénylő zálogjogosult hitelezőnek értékesíti. Az árverést a felszámoló árverési hirdetménnyel tűzi ki, a hirdetményt az árverést megelőzően legalább 15 nappal a Cégközlönyben közzéteszi. Ha az árverésen a felajánlott vételár nem éri el a becsértéket, a felszámoló újabb árverés tartásáról határozhat, vagy a vételárat - a hitelezői választmány
59
egyetértésével - legfeljebb a becsérték feléig leszállíthatja. Ha ezen az áron sem érkezik ajánlat, a felszámoló az árverést sikertelennek nyilvánítja. A felszámoló az árverést közjegyző jelenlétében köteles lefolytatni, a közjegyző az árverésen jegyzőkönyvet készít, amelyről az árverési vevőknek - a hitelezői választmánynak és kérésükre a hitelezőknek - másolatot kell adni. Újabb sikertelen árverés esetén - a hitelezői választmány egyetértésével - a felszámoló az árverés harmadik megismétlése helyett a vagyontárgyat becsértéken az azt igénylő zálogjogosult hitelezőnek értékesíti. 3.6.7. Zálogtárgy értékesítése során befolyt összeg felosztása62 Amennyiben a zálogjogosult a regisztrációs díj befizetési kötelezettségét teljesítette, és a zálogjog a felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezett, a felszámoló a zálogtárgy
értékesítése
során
befolyt
vételárból
kizárólag
a
zálogtárgy
megőrzésének, állagmegóvásának, értékesítésének költségeit (követelésen alapuló zálogjog esetén a követelés behajtásából származó bevételből a behajtás költségeit), valamint a nettó vételár (a követelés behajtásából származó bevétel) 5%-ának megfelelő mértékű felszámolói díjat vonhatja le, a fennmaradó összeget pedig haladéktalanul az értékesített zálogtárgyat terhelő, zálogjoggal biztosított követelés kielégítésére köteles fordítani. Vagyont terhelő zálogjog63 esetében a felszámoló a zálogtárgy értékesítése során befolyt és az értékesítés költségeivel csökkentett vételár 50%-át kizárólag az értékesített zálogtárgyat terhelő zálogjoggal biztosított követelések kielégítésére fordíthatja a biztosított követelés erejéig, ha a zálogjog a felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezett. A zálogjoggal biztosított követelésekkel azonos elbírálás alá esik az a követelés, amely kizárólag a zálogtárgyból történő kielégítés tűrésére irányul (dologi kötelezettség, önálló zálogjog), valamint az a követelés is, amelynek végrehajtására az ingóságot lefoglalták, illetve a végrehajtási jogot a felszámolás kezdő időpontjáig 62 63
Cstv. 49/D. § Ptk. 266. §
60
bejegyezték (az adóhatóság által végrehajtás során lefoglalt vagyontárgyak ide tartoznak). Ez utóbbi követeléseknek a kielégítési sorrendben elfoglalt helyét az ingóság lefoglalásának időpontja, illetőleg a végrehajtási jog bejegyzésének időpontja szerint kell megállapítani. A zálogjoggal biztosított követelések ki nem egyenlített részének kielégítése, valamint a vételárból a zálogjoggal biztosított követelések kielégítése után fennmaradó összeg felosztása tekintetében a felszámolás körébe tartozó vagyonból történő kielégítés szabályai az irányadók (57-58. §). Amennyiben a zálogjogosult függő követelés jogosultja, akkor a zálogtárgy értékesítése során befolyt vételárból a költségek és felszámolói díj levonása után fennmaradó összeget a felszámolónak tartalékba kell helyeznie. Ha a fennmaradó összeg nagyobb, mint a függő követelés összege, akkor ez utóbbi összeget kell a tartalékba helyezni. 3.6.8. Közbenső mérleg64 Ha a felszámolási eljárás során a hitelezők igényeinek kielégítéséhez elegendő pénzeszköz folyt be, a felszámoló a követelések bejelentésére megadott határidő letelte után, közbenső felszámolási mérleget készíthet. A közbenső mérleg tartalmazza a gazdálkodó szervezet tevékenységet lezáró mérlegének, továbbá a nyitó felszámolási mérleg adatait is. A közbenső mérleget, a bevételek és költségek alakulásáról
készített
kimutatást
a
felszámolási
zárómérlegre
rendelkezésekben meghatározott bontásban kell elkészíteni
65
vonatkozó
. A szöveges
jelentésnek tartalmaznia kell a tevékenységet lezáró mérleg és a közbenső mérleg eltéréseinek, valamint a bevételek és költségek alakulásának részletes magyarázatát. A felszámolás kezdetétől évente a közbenső mérleg elkészítése kötelező (kivéve egyszerűsített felszámolás esetén).
64 65
Cstv. 50. §, 225/2000. Korm.rendelet 7. § Cstv. 52. § (3)-(4) bek.
61
A felszámolás várható költségeire és a vitás hitelezői igények fedezetére a közbenső mérleg alapján tartalékot kell képezni a pénzeszközökön belül, melyről külön nyilvántartást kell vezetni. A tartalékon felüli pénzvagyon terhére - az 57. §-ban megállapított kielégítési sorrendben - a jogerős bírósági, hatósági határozaton alapuló vagy a nem vitatott hitelezői követelések részben vagy egészben kielégíthetők. A közbenső mérleget, a bevételek és költségek alakulásáról készített kimutatást és a hitelezők részbeni kielégítésének sorrendjét és összegét tartalmazó részleges vagyonfelosztási javaslatot a felszámoló köteles a hitelezőknek - választmány alakítása esetén a választmánynak is - megküldeni azzal, hogy arra 15 napon belül észrevételt tehetnek. Az iratokat a bíróság részére jóváhagyás céljából be kell mutatni, a hitelezők (választmány) véleményét is csatolva. A bíróság a közbenső mérleget és a részleges vagyonfelosztási javaslatot 30 napon belül végzéssel jóváhagyja, vagy elutasítja. A jóváhagyó végzés elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya. A bíróság a végzésben rendelkezik arról, hogy a közbenső mérleg elkészítéséig értékesített vagyontárgyakból és a felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezett, behajtott követelésekből együttesen befolyt
összeg
4%-át
(ha
pedig
a
felszámolási
eljárást
a
csődeljárás
megszüntetésével egyidejűleg rendelték el akkor 2%-át) - az adós felszámolás alatti tevékenysége esetén továbbá az ebből eredő bevétel 2%-át -, de legalább 200 000 forintot a Gazdasági Hivatal által kezelt, elkülönített számlán lévő összegből a felszámoló részére utalják ki, ha a fenti összeg a számlán az adós hitelezőinek befizetéseiből rendelkezésre áll. Ha a fenti összeg az elkülönített számlán nem, ám az adós cég számláján rendelkezésre áll, a felszámolónak a díjat e számla terhére kell kiutalni. A felszámolónak kiutalt összeget meg kell növelni a kifizetendő összeggel arányos, az általános forgalmi adó megfizetéséhez szükséges összeggel. A követeléseknek a bíróság által jóváhagyott közbenső mérleg alapján történő kielégítéséről - az összegek pontos feltüntetésével - a felszámoló az adós összes hitelezőjét köteles tájékoztatni. A közbenső jóváhagyott mérleg alapján teljesített összegek Kötelezettség kiegyenlítése 62
T 43-47. Kötelezettségek
K 384. Elszámolási számla
A közbenső felszámolási mérleg alapján kifizetett felszámolói díj T 499. Felszámolási eredményszámla
K 384. Elszámolási számla
3.6.9. Kifogás66 A
felszámoló
jogszabálysértő
intézkedése
vagy
mulasztása
ellen
a
tudomásszerzéstől számított 8 napon belül a sérelmet szenvedett fél a felszámolást elrendelő bíróságnál kifogással élhet. A 8 napos határidő elmulasztása esetén a késedelem igazolási kérelemmel kimenthető. Az adós nevében kifogást a tulajdonosi szervek képviselője nyújthat be. A bíróság a kifogás felől soron kívül, de legfeljebb 30 napon belül határoz. Ez a határidő a bizonyítási eljárás időtartamával meghosszabbodik. Ha a kifogás elbírálása során a felek meghallgatása vagy egyéb bizonyítás felvétele szükséges, a bíróság a kifogásolt intézkedés felfüggesztését rendeli el. A felfüggesztő végzés ellen nincs helye külön fellebbezésnek. A kifogás kérdésében a bíróság végzéssel dönt. Ha a kifogást megalapozottnak találja, a felszámoló intézkedését megsemmisíti, és az eredeti állapotot helyreállítja, vagy a felszámoló részére új intézkedés megtételét írja elő, ellenkező esetben a kifogást elutasítja. A kifogásnak helytadó végzés ellen a felszámoló, a kifogást elutasító végzés ellen a kifogással élő, a közléstől számított 15 napon belül fellebbezhet. Ha a felszámoló a kifogásnak helytadó jogerős bírói végzésnek nem tesz eleget, a bíróság új felszámolót jelölhet ki és kötelezheti a felszámolót az ezzel járó költségek viselésére, valamint a díját csökkentheti. Speciális kifogásolási lehetőséget biztosít a törvény a közbenső mérleg, felszámolási 66
zárómérleg,
és
vagyonfelosztási
Cstv. 51. §
63
javaslat
ellen. Ezeket a
dokumentumokat a bíróság küldi meg a hitelezőknek, melyek ellen a kézbesítéstől számított 30 napon belül, egyszerűsített felszámolási eljárás esetén 15 napon belül lehet kifogást – kizárólag írásban – előterjeszteni. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A záródokumentum ellen benyújtott kifogást a bíróság tárgyaláson bírálja el, amelyre megidézi a kifogás előterjesztőjét, valamint a felszámolót. A bíróság döntése ellen külön fellebbezésnek nincs helye, az a felszámolás befejezéséről hozott végzés ellen előterjesztett jogorvoslattal támadható meg.
3.7.
A felszámolás befejezéséhez kapcsolódó feladatok
A felszámoló a felszámolás befejezésekor felszámolási zárómérleget, a bevételek és költségek alakulásáról kimutatást, záró adóbevallást, zárójelentést és vagyonfelosztási javaslatot készít, és mindezeket megküldi a bíróságnak és a záró mérleg elkészítésének napját követő napon az adóhatóságnak, valamint intézkedik a gazdálkodó szervezet iratanyagának az elhelyezéséről. Az adóhatósághoz a záró adóbevallás benyújtásával egyidejűleg az adót is meg kell fizetni. 3.7.1. A felszámolási zárómérleg67 A felszámolás kezdő időpontjától számított két év elteltével a felszámolási zárómérleg elkészítése kötelező, kivéve, ha az adós ellen folyó per hitelezője pernyertessége esetében - a hitelezőnek a kielégítési sorrendben elfoglalt helyére tekintettel - mód van a hitelező követelésének legalább részbeni kielégítésére. A zárómérleg a gazdálkodó szervezet vagyoni eszközeit (a vagyontárgyakat piaci értéken) és az eszközök forrásait könyv szerinti értéken, mérlegszerű felépítésben, egyező végösszeggel a felszámolás befejezésének időpontjában, a felszámoló által meghatározott mérlegfordulónappal tartalmazza.
67
Cstv. 52. §, 225/2000. Korm.rendelet 8. §
64
A zárómérleg elkészítését megelőzően a meglévő vagyoni eszközök - közte a visszavásárolt saját részvények, saját üzletrészek, vagyonjegyek - könyv szerinti értéke és a zárómérleg fordulónapjára vonatkozó piaci értéke közötti különbözetet felszámolási eredményt érintő tételként el kell számolni. Amennyiben nem közvetlenül könyvelnek a Felszámolás eredményelszámolása számlára, akkor az alkalmazott eredményszámlák egyenlegét a Felszámolás eredményelszámolása számlára kell átvezetni, és ezt követően a számlán kimutatott eredménnyel az eredménytartalékot kell módosítani. A felszámolási zárómérleg tartalmazza: • a pénzeszközöket könyv szerinti értéken, • a megmaradt (nem értékesített) vagyontárgyakat, piaci értéken, • a be nem hajtott követeléseket a várhatóan megtérülő összegben, • a ki nem egyenlített tartozásokat, ideértve a felszámolási költségek miatti tartozásokat is, könyv szerinti értéken, • a fel nem osztható vagyont, • a felosztható vagyont. Amennyiben a felosztható vagyon negatív előjelű, az a fedezetlen kötelezettség összegét mutatja, és azt jelenti, hogy a vagyoni eszközök - a felszámolásba be nem vonható vagyont meghaladó - értéke ilyen összegben nem fedezi a hitelezőkkel szemben fennálló kötelezettségeket. A felosztható vagyon pozitív összege azt mutatja, hogy a kötelezettségek kiegyenlítése után mennyi vagyoni eszköz illeti meg a tulajdonosokat a befektetéseik ellenében. A számviteli feladatokról szóló kormányrendelet 8. § (3)-(5) bekezdései alapján elkészítettem a felszámolási zárómérleg lehetséges szerkezetét:
65
Eszközök
Összeg
Források
1. Felszámolásba be nem vonható vagyoni eszközök
könyv szerinti érték
2. Pénzeszközök 3. Vagyoni eszközök 4. Be nem hajtott követelések 5. Eszközök összesen:
könyv szerinti érték 7. Kötelezettségek könyv szerinti érték piaci érték 8. Felosztható vagyon = 3. sor‐(6. sor + 7. sor) várhatóan megtérülő (+/‐) összeg 9. Források összesen:
6. Felszámolásba be nem vonható vagyon
Összeg = 1. sor
1. ábra A felszámolási zárómérleg lehetséges szerkezete
A felszámolási zárómérleghez kapcsolódó szöveges jelentésben részletes tájékoztatást kell adni a nyitó felszámolási mérleg és a felszámolási zárómérleg adatai közötti eltérésekről, változásokról, és minősíteni kell azokat. A bevételek és költségek alakulásáról készített kimutatás a könyvviteli nyilvántartásokkal egyezően tartalmazza: • a tevékenység folytatásával kapcsolatos árbevételeket és költségeket (ráfordításokat), • a vagyontárgyak értékesítésével kapcsolatban a vagyontárgy ellenértékét és nyilvántartás szerinti értékét, • a felszámolás időszaka alatt behajtott követelések összegét, • a már kiegyenlített felszámolási költségeket. A felszámolási zárómérlegben szereplő be nem hajtott követelések tekintetében a hitelezői követelések erejéig engedményezésnek van helye azzal, hogy az ilyen követelésre a Polgári Törvénykönyv 331. §-a az irányadó. Azaz, ha a követelés jogszabály vagy hatóság rendelkezése folytán száll át másra, azok eltérő rendelkezése hiányában az engedményezés szabályait kell megfelelően alkalmazni. Ebben az esetben a korábbi jogosult kezesi felelőssége csak akkor marad fenn, ha ezt kifejezett rendelkezés írja elő. Az átruházott követelés összegében az adós gazdálkodó szervezet kötelezettsége kiegyenlítetté válik. 66
Könyvviteli feladatok68: A felszámolási zárómérleghez kapcsolódó tételek Passzív időbeli kapcsolódó)
elhatárolás
megszüntetése
(fejlesztési
T 48. Passzív időbeli elhatárolás
célú
támogatáshoz
K 98. Rendkívüli bevételek
A vagyon könyv szerinti és piaci értéke közötti különbözet elszámolása - Ha a piaci érték alacsonyabb T 86. Egyéb ráfordítások
K 1-3. Eszközök
- Ha a könyv szerinti érték alacsonyabb T 1-3. Eszközök
K 96. Egyéb bevételek
A felszámolási eredményre hatást gyakorló tételek Bevételek T 5., 9. Költségek, bevételek
K 499. Felszámolási eredményelszámolás
Költségek T 499. Felszámolási eredmény elszámolása K 5.,8. Költségek, ráfordítások
A Felszámolási eredmény elszámolási számla egyenlegének átvezetése -
Veszteség esetén: T 413. Eredménytartalék
K 499. Felszámolási eredményelszámolás
-
Nyereség esetén T 499. Felszámolás eredményelszámolása K 413. Eredménytartalék
Engedményezés (be nem hajtott követelések) 68
Dr. Buza János, Pázmányi György: Cégzáró - A csőd-és felszámolási eljárás, végelszámolás, Media Team, 2007. 85-86. oldal
67
T 4. Kötelezettségek
K 3. Követelések
Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek átadott eszközök T 411. Jegyzett tőke
K 1-3. Eszközök
Kötelezettség fejében átadott eszközök T 4. Kötelezettségek
K 1-3. Eszközök
Ha az átadott eszközök a kötelezettségek kielégítését nem fedezik T 4. Kötelezettségek
K 413. Eredmény tartalék
3.7.2. Vagyonfelosztási javaslat69 A vagyonfelosztási javaslat tartalmazza a felszámolási zárómérlegben kimutatott eszközök értékét a következő csoportosításban: • felszámolásba be nem vonható vagyoni eszközök, • olyan vagyoni eszközök, amelyeket a fennálló egyéb kötelezettségek, tartozások kielégítésére kijelöltek, • egyéb vagyoni eszközök. A felszámolásba be nem vonható vagyoni eszközöket a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-nek kell átadni. A vagyonfelosztási javaslat a kielégítési sorrendnek megfelelő felépítésben és sorrendben tartalmazza a kötelezettségek (tartozások) összegét, és ezzel szembeállítva a hitelezőkkel szembeni kötelezettségek (tartozások) teljesítésére kijelölt eszközök értékét. Amennyiben a vagyoni eszközök értéke kevesebb, mint a kötelezettségek (a tartozások) értéke, a sorrendben hátrább lévő hitelezők igénye a gazdálkodó szervezet vagyoni eszközeiből nem kerül kielégítésre.
69
225/2000. Korm.rendelet 10. §
68
A vagyonfelosztási javaslatban egyéb vagyoni eszközként a hitelezőkkel szembeni kötelezettségek (tartozások) kielégítése után megmaradt eszközök értéke szerepel. Ezen eszközöket a gazdálkodó szervezet tulajdonosai között kell felosztani. Ennek alapján egy lehetséges vagyonfelosztási javaslat: Fejezet Sorszám A) B)
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
C)
10.
Megnevezés
Forrás
Eszköz
Kielégítési javaslat
Fel nem osztható vagyoni eszközök = zárómérleg 1. sor = zárómérleg 1. sor = zárómérleg 1. sor Tartozások (kötelezettségek) Felszámolási költségek Biztosított követelések Tartásdíj, járadék jellegű kötelezettségek Magánszemély követelése Adó‐ és köztartozások Egyéb kötelezettségek Pótlék, bírság jellegű tartozások Tartozások összesen = zárómérleg 7. sor = zárómérleg 7. sor = zárómérleg 7. sor Egyéb vagyoni eszközök (gazdálkodó szervezet tulajdonosai = zárómérleg 8. sor = zárómérleg 8. sor = zárómérleg 8. sor között kerül felosztásra)
2. ábra Vagyonfelosztási javaslat lehetséges szerkezete
A gyakorlatban azonban általában úgy néz ki egy vagyonfelosztási javaslat, hogy függőlegesen a nyilvántartásba vett hitelezők vannak felsorolva, vízszintesen pedig a kielégítési sorrend szerinti kategóriák, a felosztási javaslat, és ennek százalékos aránya. 3.7.3. Kielégítési sorrend70 A felszámolás alatt álló cég vagyona a hitelezői igények teljes összegére általában nem nyújt fedezetet, ezért a csődtörvény az egyes hitelezői követeléseket rangsorolja, és azokat e sorrend megtartása mellett kell kielégíteni az alábbiak szerint. A gazdálkodó szervezetnek a felszámolás körébe tartozó vagyonából a tartozásokat a következő sorrend figyelembevételével kell kielégíteni:
70
Cstv. 57. §
69
a) a felszámolás költségei: • az adóst terhelő munkabér és egyéb bérjellegű juttatások - ideértve a munkaviszony megszűnésekor járó végkielégítést, valamint a kollektív szerződésben, illetve a munkaszerződésben meghatározott juttatásokat is, továbbá ha a felszámolás kezdő időpontját megelőzően esedékessé vált munkabért és egyéb bérjellegű juttatásokat a felszámolás kezdő időpontja után fizették ki, az ezeket terhelő adó- és járulékfizetési kötelezettség is (ideértve az egészségügyi hozzájárulást, illetve a magánnyugdíj-pénztári tagdíjat is); • a felszámolás kezdő időpontja után az adós gazdasági tevékenységének ésszerű befejezésével, továbbá vagyonának megőrzésével kapcsolatos költségek, ideértve a környezeti károsodások és terhek rendezésének költségeit, továbbá a különös szakértelmet igénylő feladat ellátására létesített polgári jogi jogviszonnyal összefüggésben felmerült kiadásokat, valamint az adósnak azokat a hiteltartozásait, adó- és járulékfizetési (ideértve az egészségügyi hozzájárulást, illetve a magánnyugdíj-pénztári tagdíjat is), kártérítési kötelezettségeit, amelyek a felszámolási eljárás kezdő időpontja utáni gazdasági tevékenységből keletkeztek, kivéve a nyereségből fizetendő adókat; • a vagyon értékesítésével és a követelések érvényesítésével kapcsolatos igazolt költségek; • az adóst terhelő, a Munkaerőpiaci Alap bérgarancia alaprészéből kapott támogatás; • a felszámolással kapcsolatos bírósági eljárás során felmerült, a gazdálkodó szervezetet terhelő költségek; • az adós iratanyagának rendezésével, elhelyezésével és őrzésével kapcsolatos költségek; • a felszámoló - 49/D. § (1) bekezdés alapján nem érvényesített - díja, amely tartalmazza a felszámoló által nem a különös szakértelmet igénylő feladat ellátása céljából létesített polgári jogi jogviszonnyal összefüggésben felmerült kiadásokat is; 70
• a vagyonfelügyelő (ideiglenes vagyonfelügyelő) ki nem fizetett és a kezesektől meg nem térült költségei és díja, ha a felszámolási eljárást csődeljárás előzte meg. A felsorolás alapján megállapítható, hogy főszabályként azok a kiadások minősülnek felszámolási költségnek, amelyek a felszámolás kezdő időpontja után, a felszámoló eljárásával kapcsolatban merülnek fel. b) a felszámolás kezdő időpontja előtt vagyont terhelő zálogjoggal biztosított követelések a zálogtárgy értékének erejéig, figyelembe véve a 49/D. § (2) bekezdése alapján már kifizetett összeget is; ha a vagyont több zálogjog terheli, akkor a kielégítés sorrendjére a Ptk. 256. §-ának (1) bekezdése 71az irányadó, c) a gazdálkodó szervezetet terhelő tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék, bányászati keresetkiegészítés, továbbá a mezőgazdasági szövetkezet tagja részére a háztáji föld vagy termény helyett adott pénzbeli juttatás, amely a jogosultat élete végéig megilleti, d) a kötvényen alapuló követelések kivételével, magánszemély nem gazdasági tevékenységből eredő más követelése (így különösen a hibás teljesítésből, a kártérítésből eredő követelések, a szakmában szokásos várható szavatossági vagy jótállási kötelezettségek felszámoló által számszerűsített összegét is ideértve), a kisés mikrovállalkozás, valamint a mezőgazdasági őstermelő követelése, e) a társadalombiztosítási tartozások és a magán-nyugdíjpénztári tagdíj tartozások, az adók - kivéve a felszámolási költségnek minősülő adótartozásokat - és adók módjára behajtható köztartozások, a visszafizetendő állami támogatások, valamint a víz- és csatornadíjak,
71
Ha ugyanazt a zálogtárgyat több zálogjog terheli, törvény eltérő rendelkezésének hiányában a kielégítés joga a jogosultakat zálogjoguk keletkezésének sorrendjében (rangsor) illeti meg.
71
f) egyéb követelések (pl. regisztrációs díj), g) a keletkezés idejétől és jogcímétől függetlenül a késedelmi kamat és késedelmi pótlék, továbbá a pótlék és bírság jellegű tartozás, h) a hátrasorolt követelések: azok a követelések (ide nem értve a kötelező minimálbér kétszeresét el nem érő, hathavi átlagkeresetet meg nem haladó munkabér- és bérjellegű követeléseket – felszámolási költség), amelyek jogosultja • a gazdálkodó szervezet legalább többségi befolyással rendelkező tagja (részvényese), • a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője, • az Mt. 188. § (1) bekezdése 72szerinti vezető állású munkavállaló, •
az előző három pontban említett személyek közeli hozzátartozója, élettársa,
• az adós többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezet, • az adós ingyenes szerződései alapján kedvezményezett szervezet (személy). A munkáltató rendes felmondása esetén felszámolási költségként csak a munkavégzés alóli felmentés időtartamára jutó átlagkereset és a végkielégítés azon összege vehető figyelembe, amely a munkavállalót az Mt. 92. §-ának (2) bekezdése 73
és 93. §-a (1) és (3) bekezdése74, illetve a 95. §-a75 alapján illeti meg, kivéve, ha a
felszámolás kezdő időpontját megelőzően legalább egy évvel korábban megkötött kollektív szerződés, illetve munkaszerződés magasabb összeget nem állapít meg. Az adós - h) kategóriában nem említett - vezető állású munkavállalói tekintetében kizárólag az Mt-ben megállapított, a felszámolás kezdő időpontjában esedékes összeg vehető figyelembe.
72
Mt. 188. § (1) E törvény alkalmazásában vezető állású munkavállaló a munkáltató vezetője, valamint helyettese (a továbbiakban: vezető). 73 Az Mt. 92. § 2. bekezdése a felmondási idő időtartamát szabályozza. (Minimum 30 nap, az 1 évet nem haladhatja meg, meghatározott munkában eltöltött idő után meghosszabbodik.) 74 Mt. 93. § (1) A munkáltató rendes felmondása esetén köteles a munkavállalót a munkavégzés alól felmenteni. Ennek mértéke a felmondási idő fele. A töredéknapot egész napként kell figyelembe venni. (3) A munkavégzés alóli felmentés időtartamára a munkavállalót átlagkeresete illeti meg. Nem illeti meg átlagkereset a munkavállalót arra az időre, amely alatt munkabérre egyébként sem lenne jogosult. 75 Az Mt. §-a a végkielégítést szabályozza.
72
3.7.4. A hitelezői igények kielégítési módja és esedékessége76 Ha a vagyon a költség, a zálogjoggal biztosított hitelezői követelések és valamennyi más tartozás kielégítésére nem elegendő, a költség kifizetését és a biztosított hitelezők kielégítését követően először a c) majd d) kategória szerinti hitelezőket követeléseik arányában kell kielégíteni. Ha az e)-g) kategóriákban szereplő követelések kielégítésére nincs elegendő fedezet, az egyes csoportokba tartozó hitelezőket - először az e), az f), majd a g) pontban szereplőket követeléseik arányában kell kielégíteni. Ha az e) kategóriába tartozó hitelezők teljes kielégítésére nincs elegendő fedezet, a csoporton belül először a társadalombiztosítási tartozásokat (az azokra felszámított késedelmi pótlék, bírság és bírság jellegű követelések kivételével, mivel az a g) kategóriába tartozik) kell kielégíteni teljes egészében, majd pedig a többi hitelezőt követeléseik arányában. A felszámoló által nyilvántartásba vett követelés engedményezése nem érinti a követelésnek a kielégítési sorrendben elfoglalt helyét. Az a) és c) kategóriába tartozó követeléseket esedékességükkor kell megfizetni. Ide tartoznak a felszámolási eljárás alatt keletkezett adókötelezettségek is, amelyeket az Art. esedékességre vonatkozó általános szabályai szerint kell teljesíteni. A többi követelést a zárómérleg vagy záró egyszerűsített mérleg jóváhagyása után 30 napon belül kell kielégíteni, de a d)-f) kategóriás követelések a közbenső mérleg alapján is kielégíthetők. A felszámoló a jogosultakkal megállapodhat a c) kategóriás járadékjellegű követelések egy összegben való kielégítésében; megállapodás hiányában a
76
Cstv. 58. §
73
felszámoló köteles a jogosultak javára egyszeri díjú járadékbiztosítási szerződést kötni. A felszámoló köteles a szakmában szokásos jövőbeni szavatossági jótállási és kártérítési kötelezettségek rendezésére - az e célra elkülönített összeg egyidejű átadásával - más gazdálkodót megbízni és ezt nyilvánosságra hozni vagy a jogosultak számára egyszeri díjú visszatérítést adni. A felszámoló az eljárás során a függő követelések rendezésére a hitelezői igénybejelentés szerinti összegben tartalékot képez. Tartalékba kell helyezni a függő követelés jogosultja által a felszámoló részére kiadott, a függő követelést biztosító óvadékot is. Ha a követelés a felszámolási zárómérleg elkészítéséig nem, vagy csak részben válik esedékessé, az elkülönített összeget, illetve annak fel nem használt részét bírósági letétbe kell helyezni. A letét felhasználására a vagyonrendezési eljárás 77szabályainak megfelelő alkalmazásával kerül sor. 3.7.5. Az iratanyag megőrzése78 A felszámolónak a gazdálkodó szervezet történeti értékű iratait az illetékes levéltárnak kell átadnia. A minősített adatot tartalmazó iratokat a felülvizsgálatra jogosult minősítő részére köteles jegyzékbe foglalni, majd a jegyzék megküldésével a minősítés felülvizsgálatát kezdeményezni. Az irattári anyag fennmaradó részének selejtezéséről, jogszabályban meghatározott ideig történő őrzéséről a felszámoló gondoskodik. A felszámoló megszűnése esetén az iratokat és feladatokat az illetékes levéltár veszi át. A felszámoló a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás ellátásával összefüggésben adatszolgáltatást köteles teljesíteni a biztosítottak nyugdíjbiztosítási adatairól a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv 77 78
Ctv. IX. fejezet Cstv. 53. §
74
által az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséről kiadott igazolást a felszámoló köteles megküldeni a bíróságnak. 3.7.6. Adófizetési kötelezettség A felszámolás kezdő időpontját követően a felszámolót terheli az adófizetési kötelezettség. A felszámolás alatt keletkezett adók a csődtörvény alapján felszámolási költségnek minősülnek, melyeket esedékességükkor, az Art. egyes adónemekre vonatkozó fizetési határidő szabályai szerint kell megfizetni. 3.7.7. A felszámoló felelőssége79 A felszámoló a felszámolás során az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondossággal köteles eljárni. Kötelezettségeinek megszegésével okozott kárért a polgári jogi felelősség szabályai szerint felel. A felszámoló felelőssége az adósnak a felszámolás kezdő időpontjában meglévő, illetve a felszámolás alatt szerzett vagyonával összefüggésben áll fenn. A felszámoló elvárható gondosságának körébe tartozik, hogy amennyiben a fizetésképtelenség bírósági megállapítása előtti időszakban jogszabályellenes vagyonkimentés
történt,
és
a
felszámoló
úgy
látja,
hogy
az
ilyen
vagyonkimentéssel szembeni fellépéssel a felszámolói vagyon növelhető, köteles az eljárásokat megindítani, tájékoztatva erről a hitelezői választmányt is. Ide tartoznak a vagyon megóvásáról szóló alcímben taglalt Cstv. 40. §-a szerinti fedezetelvonó szerződések megtámadása. A
felszámoló
gondos
eljárásának
része,
hogy
amennyiben
a
Büntető
Törvénykönyvben meghatározott csődbűntett elkövetését észleli, megtegye a
79
Cstv. 54. §
75
feljelentést az illetékes nyomozóhatóság felé. A Btk. 289. §80 (3) bekezdése és a 290. §-a81 alapján a csődbűntett elkövetésének három fő esetköre van: Adminisztratív csődbüntett: Aki a felszámolás elrendelését követően a Cstv-ben előírt beszámoló-készítési, könyvvezetési vagy egyéb tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget, és ezzel a felszámolási eljárás eredményes lefolytatását részben vagy egészben meghiúsítja, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Fedezetelvonó csődbüntett: Aki a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet fizetésképtelenséggel fenyegető helyzete, illetve fizetésképtelensége esetén a)
a
tartozása
fedezetéül
szolgáló
vagyon
elrejtésével,
eltitkolásával,
megrongálásával, megsemmisítésével, használhatatlanná tételével, b) színlelt ügylet kötésével vagy kétes követelés elismerésével, c) az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon veszteséges üzletbe kezdéssel, illetve annak továbbfolytatásával, vagy d) az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes más módon vagyonát ténylegesen vagy színleg csökkenti, és ezzel hitelezőjének vagy hitelezőinek kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja. Csalárd bukás: Aki a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet fizetésképtelenné válását vagy annak látszatát az előző bekezdésben írt magatartások valamelyikével idézi elő, és ezzel hitelezőjének vagy hitelezőinek kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja.
80 81
Számvitel rendjének megsértése Csődbűncselekmény
76
3.8.
A felszámolási eljárás befejezése
3.8.1. Felszámolási eljárás befejezését elrendelő végzés82 A bíróság a felszámolási zárómérleget és a vagyonfelosztási javaslatot a kézhezvételtől számított 30 napon belül megküldi a hitelezőknek. Bármelyik hitelező a kézbesítéstől számított 30 napon belül a felszámolási zárómérlegben és a vagyonfelosztási javaslatban foglaltakat írásban kifogásolhatja. A kifogás benyújtására rendelkezésre álló határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A bíróság tárgyalást tűz ki, amelyre megidézi a kifogást előterjesztőt, valamint a felszámolót. A bíróság a kifogásról a tárgyaláson határoz, és annak eredményeképpen a kifogásnak helyt ad, vagy azt elutasítja. A kifogás elutasítása ellen külön fellebbezésnek nincs helye. Ha a felszámolási zárómérleg és a vagyonfelosztási javaslat elkészítésére a felszámolás kezdetétől számított 2 év eltelte miatt került sor és a zárómérlegben szereplő, be nem hajtott követelések jogi sorsa engedményezés útján nem rendeződött, a bíróság a be nem hajtott követeléseket és az értékesítetlen vagyontárgyakat a hitelezők között - követelésük erejéig a Cstv. 57. §-ában meghatározott kielégítési sorrend figyelembevételével felosztja. A bíróság a felszámolási zárómérleg és a vagyonfelosztási javaslat alapján végzéssel határoz a költségek viseléséről, a felszámoló díjazásáról, a hitelezők követelésének kielégítéséről, a pénzforgalmi számlák megszüntetéséről és a központi értéktár megkeresésével az adós által kibocsátott értékpapírok érvénytelenítéséről, valamint kötelezi a felszámolót a még szükséges intézkedések megtételére. Ezzel egyidejűleg dönt a felszámolás befejezéséről és az adós megszüntetéséről, továbbá rendelkezik az adós leányvállalatának, illetve tröszt esetén a tröszti vállalatnak a megszüntetéséről is.
82
Cstv. 56. §, 60. §
77
A bíróság elrendeli a jogerős végzés Cégközlönyben való közzétételét, és azt megküldi a 29. §-ban felsorolt szerveknek. A felszámolási eljárás befejezéséről hozott végzés ellen nincs helye felülvizsgálatnak. 3.8.2. A megmaradt vagyon sorsa83 Az adós felszámolása esetén a hitelezők követeléseinek teljesítése után fennmaradó vagyonnak a zárómérlegben szereplő jegyzett tőke vagyonjeggyel arányos részét a vagyonjegyek tulajdonosai között kell felosztani. Ha a vagyonjegyek teljes kielégítése után marad még vagyon, az az adós gazdálkodó szervezet létesítéséhez vagyont nyújtó személyek, illetve az alapítók részére kerül kiadásra. Az adós felszámolása után az állam tulajdonában maradó vagyonnal az az állami vagyonkezelő szervezet rendelkezik, amely a felszámolt adós vonatkozásában a tulajdonosi jogokat gyakorolta. A felszámolásba be nem vonható vagyont a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-nek kell átadni, térítés nélkül, könyv szerinti értékben, legkésőbb a felszámolási zárómérleg jóváhagyását követő 30 napon belül. Az adós vagyonából ki nem elégített hitelezői követelések teljesítéséért az állam nem felel; felelősséggel tartozik azonban - esedékességükkor - az 57. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt járadékjellegű követelésekért, továbbá minden követelés tekintetében a gazdálkodó szervezet olyan vagyontárgyai értékének erejéig, amelyek nem képezik a gazdálkodó szervezet felszámolásba bevonható vagyonát vagy jogszabály rendelkezése folytán forgalomképtelenek. Ha az állam a járadékjellegű követelések jogosultjai részére a felszámolás során fizetést teljesít, ezt az összeget - mint állami követelést felszámolási költségként – hiteltartozásként - kell nyilvántartásba venni és kielégíteni, ha van rá vagyoni fedezet.
83
Cstv. 61-62. §
78
3.9.
Egyszerűsített felszámolás
A Cstv. 63/B. § bekezdése alapján, ha az adós vagyona a várható felszámolási költségek fedezetére sem elegendő, vagy a nyilvántartások, illetőleg a könyvvezetés hiányai miatt a felszámolási eljárás az általános szabályok szerint technikailag lebonyolíthatatlan, a felszámoló a hitelezői igényt bejelentett hitelezőket (választmányt) tájékoztatja arról, hogy egyszerűsített felszámolás iránti kérelmet kíván a bírósághoz benyújtani. Egyúttal felhívja a hitelezőket, hogy ha tudomásuk van az adós bárhol fellelhető vagyonáról, illetve segítséget tudnak nyújtani az eljárás rendes szabályok szerinti lebonyolításához, azt 30 napon belül jelentsék be. A felszámoló - az adós gazdálkodó szervezet nyilvántartásai, illetve a könyvvezetés hiányosságai esetén - az adós gazdálkodó szervezet vezetőjét felhívja arra, hogy amennyiben a gazdálkodó szervezet nyilvántartásainak, illetve könyvvezetésének hiányosságait nem pótolja, egyszerűsített felszámolási eljárást fog kezdeményezni. Amennyiben a felhívás eredménytelen, és az eljárás a felszámolási eljárás általános szabályai szerint nem folytatható le, a felszámoló erről írásbeli jelentést készít, és kérelmet, illetve javaslatot nyújt be a bíróságnak az adós vagyonának, illetve be nem hajtott követeléseinek a hitelezők közötti felosztására. A felszámoló záró adóbevallást is készít, amelyet a kérelem, illetve a javaslat bíróságra történő benyújtásával és az adó megfizetésével egyidejűleg nyújt be az adóhatósághoz. A vagyonfelosztási kérelemnek tartalmaznia kell a hitelezői igények összesítését, a felszámoló költségkimutatását, valamint a behajthatatlan követelések, pénz- és vagyonmaradvány felosztására vonatkozó javaslatot. A kérelem beérkezését követő 8 munkanapon belül a bíróság a felszámoló jelentését és a vagyonfelosztásra vonatkozó javaslatát megküldi a hitelezőknek, továbbá az állami és az önkormányzati adóhatóságnak. A jelentésre vonatkozó észrevételeket, illetve a vagyonfelosztási javaslatra vonatkozó kifogást írásban, 15 munkanapon belül lehet benyújtani. A határidő jogvesztő.
79
A bíróság a jelentés és a beérkezett észrevételek, kifogások alapján végzéssel rendeli el az adós vagyonának, illetve be nem hajtott követeléseinek a hitelezők közötti felosztását az 57. § (1) bekezdése alapján, valamint az adós megszüntetését. Ha a jelentésre észrevételt vagy kifogást nem nyújtottak be, a végzést a felszámoló által benyújtott jelentés és vagyonfelosztási javaslat beérkezésétől számított 90 napon belül kell meghozni. Amennyiben észrevételt vagy kifogást nyújtottak be, ennek tárgyában a bíróság 8 munkanapon belül dönt. A bíróság elrendeli a befejezést elrendelő jogerős végzésnek a Cégközlönyben való közzétételét, és azt megküldi a 29. §-ban foglalt szerveknek. A bíróság a végzésben az adós gazdálkodó szervezet vezetőjét az eljárás költségeinek viselésére kötelezi, ha az egyszerűsített felszámolási eljárásra a könyvvezetés, illetve a nyilvántartások hiányosságai miatt került sor, vagy ha a vezető tisztségviselő a cég felszámolását megelőző három év közül bármelyikben nem tett eleget az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló külön jogszabályban meghatározott letétbehelyezési és közzétételi kötelezettségének. Az eljárási költség megfizetéséért az adós gazdálkodó szervezet többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tagja (egyszemélyes társaság és egyéni cég esetén a tag, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozás) kezesként felel. A külföldi székhelyű vállalkozás az említett kezesi kötelezettségéből eredő fizetési kötelezettségét nem teljesítheti a fióktelepe rendelkezésére bocsátott vagyonból.
80
4.
Az adóhatóság szerepe a felszámolási eljárás során
Az adóhatóság speciális helyzetben van a csőd- és a felszámolási eljárás során, amelyre vonatkozó szabályokat a 2007.01.22-én hatályba lépett, az adóhatóságnak a csőd- és felszámolási eljárásokban követendő hitelezői és hatósági feladatairól szóló 7008/2006. (AEÉ 1/2007.) APEH irányelv foglal össze. Az adóhatóság egyrészt gyakorolja az Art. és az egyéb, adózással összefüggő jogszabályokban biztosított hatósági jogkörét, másrészt a Cstv. rendelkezései szerint polgári jogviszony alanyaként, mint hitelező jár el. A kétféle jogkör egymástól elkülönülten érvényesül, bizonyos vonatkozásokban a hatósági jogkör a Cstv-ben, mint speciális szabályozásban, csak korlátozottan érvényesíthető.
4.1.
Az adóhatóság hitelezői feladatai
Az adóhatóság a gazdálkodó szervezetekkel szembeni végrehajtási eljárása során minden esetben megkísérli a tartozás végrehajtási eljárás keretében történő beszedését. A felszámolási eljárás megindítása iránti kérelem akkor nyújtható be, ha az
adós
vagyontárgyaira
vezetett
végrehajtás
részben
vagy
egészében
eredménytelen maradt, és a (fennmaradt) követelés végrehajtás útján történő beszedésére nincs esély. Ha az adóhatóság a felszámolási indítvány benyújtása előtt eredménytelen végrehajtást vezetett, az adóst fizetési kötelezettség teljesítésére felhívni külön nem kell. Az ebben a pontban említett fizetésképtelenségi okra nem lehet hivatkozni, ha a tartozás jogerős határozaton alapul és azt az adós bíróság előtt keresettel megtámadta. Az adós az általa bevallott, de meg nem fizetett tartozást - az önadózás elvéből következően - nem vitathatja.
81
A felszámolás kezdő időpontjától az adóssal szemben végrehajtási eljárás nem folytatható, illetve végrehajtási cselekmény nem foganatosítható, ezért a folyamatban levő végrehajtási eljárásokat meg kell szüntetni. Az adós felszámolás körébe tartozó vagyonából lefoglalt vagyontárgyakat a felszámolónak át kell adni. Ha a lefoglalt vagyontárgy az adós birtokában van, e tényt a felszámolóval közölni kell. Az adós lefoglalt ingóságait és ingatlanait a foglalás hatálya alól feloldani nem kell, a foglalás hatálya alatt kell átadni a felszámolónak, mert csak ilyen módon biztosítható a követelés előnyös kielégítése. Amennyiben az adóhatóság az adós követeléseit foglalta le és a követelés kötelezettje (harmadik fél) fizetőképes, azok feloldása iránt intézkednie nem szükséges, tekintettel arra, hogy azok már nem tartoznak a gazdálkodó szervezet felszámolási vagyona körébe. Ilyen esetekben a lefoglalt követelés összege hitelezői igényként nem jelenthető be, de annak indokát a felszámolóval közölni kell. A végrehajtói letéti számlára befolyt, de a felszámolás kezdő időpontjában a végrehajtást kérőnek még ki nem fizetett pénzeszközöket azonban ki kell adni a felszámolónak. Az adós ingatlanára bejegyzett végrehajtási jog a törvény erejénél fogva a felszámolás kezdő időpontjában megszűnik. Ez azonban nem érinti a végrehajtás jogosultjának az előnyös kielégítésre való jogát. Abban az esetben engedi a Cstv. 84 mellőzni az adóhatóság követelését, ha a felszámolási eljárás kezdeményezését közvetlenül megelőzően az adós ellen a végrehajtási eljárást teljes körűen (valamennyi végrehajtás alá vonható vagyonára) lefolytatta és az eredménytelen maradt, továbbá megállapítható, hogy a felszámolási eljárásban a regisztrációs díj összegét elérő megtérülés sem várható. A szabályozás egy kissé visszás helyzetet eredményez, mivel az adóhatóság kezdeményezi a felszámolási eljárást, ha a teljes körűen lefolytatott végrehajtás nem vezetett eredményre, és ugyanebben az esetben engedi a törvény a bejelentést mellőzni. Ezek szerint, miután az adóhatóság kezdeményezte az eljárást - ekkor 84
Cstv. 80. § (1) bekezdés
82
valószínűleg nincs esély a követelése felszámolási eljárás történő kielégítésére sem, hiszen nem talált végrehajtható vagyont -, gyakorlatilag „kiszállhat” az eljárásból, mint hitelező, mivel anyagilag nem éri meg az eljárásban részt venni. A szabály enyhítésére lenne szükség, hogy a rendelkezésre álló, esetlegesen másik szakterülettől
(ellenőrzés),
illetve
a
felszámolótól
beszerzett
információk
mérlegelését követően tudja az adóhatóság eldönteni, hogy kíván-e a mellőzéssel élni (legalább a kötelező ellenőrzés megállapításai tekintetében, melyet felesleges bejelenteni, ha nyilvánvaló, hogy a regisztrációs díj sem térül meg). Az adóhatóság a felszámolás alatt keletkezett, de felszámolási költségnek nem minősülő követeléseit az esedékessé válásától számított 40 napon belül jelenti be a felszámolónak. Ilyen jellegű adóhatósági követelések jellemzően a tevékenységzáró adóbevallás
utólagos
ellenőrzése
során
az
adózó
terhére
megállapított
adókülönbözetek, melyek esedékessége a realizáló határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 nap. Ettől az időponttól számított 40 napon belül, legfeljebb azonban a felszámolási zárómérleg benyújtásáig lehet ezeket a követeléseket határidőben érkezettként a felszámolónak bejelenteni. Regisztrációs díjat ebben az esetben is meg kell fizetni, kivéve, ha a korábban bejelentett követelésre befizetett díj elérte a törvényi maximumot (200 000 Ft). Az adóhatóság a Cstv. 35. § (2) bekezdés b) pontja alapján a tartozásnak az eredeti lejárati időtől a felszámolási zárómérleg elkészítésének időpontjáig járó késedelmi pótlékaira is igényt tarthat. Ezeket felszámítania és bejelentenie azonban csak akkor kell, ha az eljárás során nyilvánvalóvá válik, hogy kielégítésükre megfelelő fedezet áll rendelkezésre. A felszámoló visszaigénylési kérelme esetén (pl. görgetett áfa) az adóhatóság megvizsgálja, hogy fennállnak-e a Cstv. 36. §-ában szabályozott beszámítás feltételei és él ennek lehetőségével. A beszámítás érvényesítése a polgári jog szabályai szerint a jogosultnak (felszámolónak) küldött egyoldalú címzett
83
jognyilatkozattal történik. A beszámítás jogszerűségét a felszámoló a felszámolási eljárást lefolytató bíróság előtt kifogásolhatja.
4.2.
Az adóhatóság hatósági, ellenőrzési feladatai
A felszámolás elrendelésével az adós gazdálkodó szervezetet speciális bevallási kötelezettség terheli, a gazdálkodó szervezet vezetőjének a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal adóbevallást kell készítenie, melyet 30 napon belül be kell nyújtania az adóhatóságnak. A felszámolás alatt a felszámoló ugyanolyan időközönként köteles eleget tenni a bevallási kötelezettségeknek, mint az adózó a felszámolás elrendelését megelőzően. A felszámolás során kiemelt hangsúlyt kell helyeznie az adóhatóságnak a felszámoló adózási kötelezettségei teljesítésének figyelemmel kísérésére, különösen abból a szempontból, hogy a felszámoló eleget tesz-e a felszámolási eljárás alatt keletkező bevallási és adómegfizetési kötelezettségeknek. A felszámolónak a felszámolási költségnek minősülő adót az Art. szerinti esedékesség időpontjában kell megfizetnie. Az önkéntes befizetés elmaradása esetén az adóhatóságnak fel kell hívnia a teljesítésre. Amennyiben a felszámoló az adó megfizetését a megfelelő pénzügyi fedezet és felhívás ellenére sem teljesíti, a bíróságnál kifogás előterjesztésére van lehetőség. A felszámolás alatti bevallási kötelezettség nemteljesítését a felszámolás kezdő időpontját követően a felszámoló által elkövetett jogsértés címén lehet szankcionálni mulasztási bírsággal, mely a felszámolót terheli. A felszámoló a felszámolás befejezésekor - az egyéb záró dokumentumok mellett záró adóbevallást köteles készíteni, amit a zárómérleg elkészítésének napjától számított 30 napon belül át kell adnia az adóhatóságnak. Az Art. a felszámoláshoz kapcsolódóan kötelezően két ellenőrzés lefolytatását írja elő85, meghatározva azok elvégzésének határidejét86 is. A kötelező ellenőrzések a 85 86
Art. 89. (1) bekezdés a) pont Art. 92. § (4) bekezdés
84
felszámolás elrendeléséhez (az adós gazdálkodó szervezet tevékenységét lezáró bevallás) és befejezéséhez (felszámoló záró adóbevallása) kapcsolódnak. A tevékenységzáró adóbevallás és az ezt megelőző időszak ellenőrzését a felszámolás kezdő időpontjától számított egy éven belül, egyszerűsített felszámolás esetén a felszámoló által készített záróbevallás kézhezvételét követő 45 napon, de legfeljebb a felszámolás közzétételétől számított egy éven belül, a felszámoló záró adóbevallását pedig annak kézhezvételétől számított 60 napon belül (egyszerűsített felszámolás esetén 45 napon belül) köteles befejezni. Ezek a határidők kötelező jellegűek, nem hosszabbíthatóak meg. A
tevékenységzáró
adóbevallás
ellenőrzésének
határideje
90
nap.
A
tevékenységzáró vizsgálat esetében lehetőség van a határidő meghosszabbítására és kapcsolódó vizsgálat lefolytatására, amennyiben az ellenőrzést az adóhatóság megfelelő időpontban kezdi meg. Összességében azonban az ellenőrzés ilyen esetekben sem terjedhet túl az egy éves határidőn. Amennyiben az ellenőrzés közben a felszámoló benyújtja a felszámolást záró bevallását, ennek kézhezvételétől számított 60 napon belül mindkét bevallás ellenőrzését be kell fejezni. Az ellenőrzés a jegyzőkönyv átadásával zárul. A határozathozatalra az ettől számított, Art-ban meghatározott 60 napos határidő a felszámolási ellenőrzések során is rendelkezésre áll. A felszámoló által benyújtott adóbevallások a felszámolás alatt is ellenőrizhetők. A felszámoló által teljesítendő adókötelezettségek ellenőrzésére az Art. általános szabályai az irányadóak. A két kötelező ellenőrzés nagy feladatot jelent az adóhatóságnak, különösen a felszámolási eljárások egyre növekvő számát tekintve. (Emellett végelszámolás esetén is kötelező ellenőrzést lefolytatni, darabszámra pedig az is lassan felzárkózik a felszámolási eljárásokhoz, a duplikációról nem is beszélve, hiszen a kényszervégelszámolások nagy része és a végelszámolások egy része is felszámolási eljárásba fordul át.) Célszerű lenne a kötelező ellenőrzést kivenni a törvényből, és lehetőséget adni arra, hogy kockázatelemzésen alapuló kiválasztást követően történjen meg a kockázatos 85
cégek ellenőrzése. Az állami érdek nem sérülne az által, hogy kevesebb számú nemleges megállapításra kerülne sor, viszont így nagyobb kapacitás fordítható a ténylegesen indokolt ellenőrzésekre. Egyszerűsített felszámolások esetében, főleg amikor iratanyag hiánya miatt kerül sor az egyszerűsített eljárás lefolytatására, az ellenőrzés sem tud semmit feltárni, nincs irat, ami alapján megtehetné. Amikor pedig vagyonhiány van, hiába a megállapítás, ha nem lesz rá fedezet. ezekben az esetekben is célszerű lenne átgondolnia a jogalkotónak a kötelező ellenőrzés szükségességét. A fenti szabályokat áttekintve megállapíthatjuk, hogy a mellőzés szigorú feltételei mellett a kötelező ellenőrzéssel jelentős feladat hárul az adóhatóságra a felszámolási eljárások során. A mellőzés lehetőségeinek kiszélesítésével a mellőzéssel érintett gazdálkodók esetében elkerülhető lehetne a kötelező ellenőrzés lefolytatása is, hiszen a teljes mellőzéssel a hitelező lemond követeléséről és megszűnik hitelezői mivolta, így további követeléseket már nem érvényesíthet.
86
5.
Összefoglalás
Dolgozatomban a felszámolási eljárás szabályozását mutattam be a legfőbb rendelkezéseket ismertetve. A felszámolási eljárás célja a hitelezői igények minél teljeskörűbb kielégítése a gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszűnése mellett. Utóbbi az egyezségkötés esetét kivéve kivétel nélkül végbe is megy, a hitelezői igények kielégítése már nem ennyire természetszerű. Ahhoz, hogy normális mederbe tereljük a felszámolási eljárásokat, valóban azt a célt szolgálva, amire hivatott, több törvény módosítását is meg kellene fontolni. Az Európai Unóhoz való csatlakozásunkkor elvárás volt felénk, hogy könnyebbé tegyük a cégalapítást. Ennek a megvalósulása következtében azonban sokan visszaélnek a liberális cégalapítási lehetőségekkel. A társaságok nagy része korlátolt felelősségű társaság, melyben a tagok a társaságok kötelezettségeiért elsősorban a vagyoni hozzájárulásuk mértékéig felelnek. Kft alapításához minimum 500.000 Ft törzstőke szükséges, mely állhat pénzbeli hozzájárulásból és apportból. A pénzbeli hozzájárulás felét kell csupán teljesíteni a bejegyzési kérelem benyújtásáig. Így tehát minimális tőkével, könnyedén (szerződésminta alapján is) lehet korlátolt felelősségű társaságot alapítani. Ez nem elegendő visszatartó erő a vagyonnal alig rendelkező cégeknek, felszámolás alá kerülnek, és alapítanak egy másik céget. A felelősségi szabályok áttekintése után láthattuk, hogy a felelősségre vonás koránt sem egyszerű. Betéti társaságok esetében megvan az adóhatóságnak az a lehetősége, hogy a mögöttes felelősséget érvényesítse a beltaggal szemben. Amennyiben van vagyon a nevén, ez jó megoldási lehetőség, de a többi hitelezőnek ehhez peres eljárást kell indítani, és ha megállapítják a mögöttes felelősséget, önálló bírósági végrehajtó munkáját kell igénybe venni, amihez a költségeket meg kell előlegezni és az eljárások illetékkötelesek. Újabb költségek anélkül, hogy tudnánk, milyen megtérülés várható.
87
A korlátolt felelősségű tagokkal és vezető tisztségviselőkkel szemben nehezebb a felelősség érvényesítése. Ezek közös vonása, hogy a felperesnek kell bizonyítania a másik rosszhiszeműségét, és ezáltal a felelősségét, ami nehéz feladat, és miután megállapították a felelősséget, újabb pert kell indítani a marasztalás érdekében. Ezek a perek még nem terjedtek el, ennek is köszönhető az, hogy a tulajdonosok megengedhetik maguknak a felelőtlen viselkedést. Mivel az adósokat törvény nem bünteti, csak ha valamilyen bűncselekményt követtek el, ezért ha nem kiterjedt ügyfélkörrel rendelkező, sok embert foglalkoztató, közepes és nagy vállalatokról van szó, nincs veszítenivalója a tulajdonosoknak, különösen akkor nem, ha magánszemélyként nincs vagyon a nevükön. Megoldást jelenthetne erre a problémára a perek tömeges elterjedése, a bírósági gyakorlat kialakulása, hogy ismertebb legyen, milyen esetekben, milyen bizonyítékok mellett van esély és lehetőség a felelősség megállapítására, de itt még mindig fennáll annak a veszélye, hogy az „átlag” hitelező nem tudja, érdemes-e megindítani a pert, utána lesz-e végrehajtható vagyon. Számtalan olyan társaság vagy személy létezik, akik vállalják a cégek „eltűntetését”, a felszámolási eljárás lebonyolítását. Ezeket nem nehéz észrevenni: egyrészt hirdetik magukat, másrészt előbb-utóbb feltűnik, hogy mennyi felszámolási eljárás alatt álló cég van a nevükön. Hazánkban több olyan „ismert” név van, akinek a nevén több száz cég van. Nyilvánvaló, hogy egy ember nem tud ennyi cég nevében felelősen gazdálkodni. Az ilyen „céglovagok” elleni szigorúbb fellépés is javíthatna a helyzeten. Ehhez jelenthetne megoldást a Gt. módosítása, hogy ne csak az ne lehessen következő alkalommal vezető tisztségviselő, akinek a felelősségét már perben a felszámolási eljárás során megállapították. Ezt a vállalkozás szabadságának megsértése nélkül úgy tudom elképzelni, hogy maximalizálva lenne, hogy egy magánszemély hány gazdasági társaságban lehetne vezető tisztségviselő, illetve tulajdonos (ez gyakorta egybeesik). Nem tartom valószínűnek, hogy egy személy 88
felelősen el tudná látni a munkáját egyszerre ötnél több helyen, reálisnak tartanám e körül szabályozni a maximumot. Illetve emellett azt is lehetne maximalizálni, illetve szankcionálni, hogy ha egy tulajdonos tagsága idején, illetve a vezető tisztségviselő megbízatása idején, vagy ahhoz az időszakhoz köthetően több cég felszámolási eljárással szűnt meg, vagy megszűnése folyamatban van, ne lehessen tag, vezető tisztségviselő újabb cégben, kivéve, ha bizonyítani tudja, hogy minden esetben jóhiszeműen járt el. Ha már több felszámolási eljárás is köthető a nevéhez, nehezen feltételezhető véleményem szerint a jóhiszeműség. Ha a büntető törvénykönyvünk szigorúbb szabályokat alkalmazna a cégüket sorozatban bedöntőkkel szemben, annak valószínűleg nagyobb visszatartó ereje lenne. Előfordulnak olyan helyzetek is, amikor egy cég tartozásainak nagy részét ismerősök felvásárolják, majd egyezség keretében a szavazatok többségét birtokolva kényszeregyezségre szorítják a többi hitelezőt, akik kénytelenek elfogadni így bármilyen kicsi kielégítési arányt is. Ezzel az adós „megúszta” a felszámolást, kötelezettségei pedig gyakorlatilag megszűntek. Emiatt kell az egyezségkötésben a negyedelési szabályt alkalmazni a kapcsolt felekre, de így sem kivédhető teljes mértékben a dolog. A cégalapítási szabályok megreformálása hozhatna nagyobb változást a felelősségi és kizárási szabályok szigorítását követően. Úgy gondolom, hogy nem bír visszatartó erővel egy újabb cég alapításához az, hogy gyakorlatilag 250.000 Ft elegendő egy kft. alapításához (mivel van még egy év befizetni a másik felét). Vagy újra emelni kellene a törzstőke összegén, vagy pedig letétbe kellene helyezni biztosíték gyanánt egy meghatározott összeget, melyből fizetésképtelenség esetén a hitelezők valamelyest kielégítést nyerhetnének. További jó megoldásnak tartanám, ha a cégbíróság nyilvántartások alapján ellenőrizhetné egy leendő tulajdonos, illetve vezető tisztségviselő „előéletét”, persze ennek csak akkor lenne értelme, ha maximalizálva lenne a tulajdonoshoz köthető cégek száma, amint azt a fentiekben javasoltam. 89
Álláspontom szerint a felvázolt megoldási javaslatokkal meg lehetne előzni a felszámolási eljárások egyre növekvő számát, és legfőképpen azokat az eseteket, amelyek felelőtlen vezetői magatartás, vagy rosszhiszeműség miatt következtek be, és emellett a hitelezők védelmét is szolgálni lehetne.
90
Irodalomjegyzék Bérgarancia és a csőd-, felszámolási eljárás reformja (szerkesztette: Dr. MiskolcziBodnár Péter, Dr. Prugberger Tamás), Novotni Kiadó, Miskolc, 2005. Dr. Buza János, Pázmányi György: Cégzáró – A Csőd- és felszámolási eljárás, végelszámolás, Media Team Bt., Budapest, 2007. Dr. Csőke Andrea: A határokon átnyúló fizetésképtelenségi eljárások problémái, HVG-ORAC, 2008. Dr. Csőke Andrea: A határokon átnyúló fizetésképtelenségi eljárások I-IV., Céghírnök, HVG-ORAC, 2005. 5-8. szám Dr. Hodnik Ákos, Dr. Lázár András: Felszámolási és végelszámolási ügyintézők alapképzése, NAV KEKI, 2011. Dr. Juhász László: A felszámoló felmentésének előfeltétele és bírói gyakorlata I-II., Céghírnök, HVG-ORAC, 2010. 4-5. szám Dr. Juhász László: A magyar fizetésképtelenségi jog kézikönyve, Novotni Kiadó, Miskolc, 2008. Dr. Juhász László: Csődjog – A csőd- a felszámolás, a végelszámolás, a megszűnési- és vagyonrendezési eljárás kérdései, Novotni Kiadó, Miskolc, 2009. Dr. Sabján Julianna, Dr. Sutus Imre: A gazdasági események elszámolása a kettős könyvvitel rendszerében, Saldo Rt., Budapest, 2005. Reich Sándor: A közbenső felszámolási mérleg, Céghírnök, HVG-ORAC, 2008. 8. szám Speciális számviteli eljárások (szerkesztette: Dr. Pál Tibor), ECONOMIX Kft., Miskolc, 2006. 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről
91
1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről 1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról 225/2000. (XII. 19.) Kormányrendelet a felszámolás számviteli feladatairól 1346/2000/EK rendelet a fizetésképtelenségi eljárásról 7008/2006. (AEÉ 1/2007.) APEH irányelv az adóhatóságnak a csőd- és felszámolási eljárásokban követendő hitelezői és hatósági feladatairól http://www.apeh.hu/felfuggeszt/felfuggeszttorolt/felfuggeszttorolt_egyszeru http://www.feketelista.hu/toplistak-megtekintese/felszamolasi-intezkedesek-szama http://www.mfor.hu/cikkek/69493.html http://www.mno.hu/portal/733514
92
Summary Act XLIX. of 1991. on Bankruptcy Proceedings and Liquidation Proceedings The Bankruptcy Act regulates two basic types of proceedings: the bankruptcy proceedings, aimed at rescuing the company from permanent insolvency and eventual liquidation, where the troubled debtor seeks the ability to temporarily defer its payment obligations in order to conclude a bankruptcy agreement with its creditors, and the liquidation proceedings, the purpose of which is to terminate the insolvent corporate entity without a legal successor and satisfy (in practice, only partially) the claims of its creditors in accordance with the order of priority prescribed by the Bankruptcy Act. The debtor, the creditor and officially the court can initiate liquidation proceedings. The court finds the debtor insolvent, if a) previously recognized or not disputed debts after the due date - including notice to initiate the liquidation process, - did not dispute and did not settled within 15 days after the call for payment, or b) the debt settlement has not been paid within the final judicial decision’s required time, or c) the execution had no results, or d) the bankruptcy settlement was not complied. Creditors notify the liquidator of their claims and pay for registration. The liquidator verifies and makes a record of the claims, collects debts and sells the property. The creditors will be satisfied at the end of the procedure from the debtor’s assets in order of satisfaction, prescribed by law. The liquidation process can be also terminated with settlement.
93
The proceed may be simplified, if the property is not enough to cover the expected costs of liquidation, or because of the lack of the records or the bookkeeping the procedure can’t be settled technically. Based on the liquidator's request and written prepare, the court order the debtor's assets and uncollected receivables of distribution among creditors and terminate the debtor.
94
Melléklet
1. Felszámolási eljárás folyamatábrája I.
95
2. Felszámolási eljárás folyamatábrája II. 87
87
Dr. Hodnik Ákos, Dr. Lázár András: NAV KEKI Felszámolási és végelszámolási ügyintézők alapképzése jegyzet alapján szerkesztve
96
