Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar
Világgazdaságtani Tanszék
A GATT-WTO szerepe a nemzetközi gazdaságban Különös tekintettel az Európai Unió Doha fordulóban betöltött szerepére
Készítette: Gáll Tímea Nemzetközi gazdálkodási szak 3.évfolyam, nappali tagozat Konzulens: Dr. Kuttor Dániel Egyetemi adjunktus Világgazdaságtani Tanszék
Miskolc 2010.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
2
Bevezet gondolatok
3
1. A világkereskedelem alakulása -Út a WTO felé
5
1.1. Az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény – az Európai Unió státusza a GATT 1947-ben
5
1.2. Az EU változó aspektusai – A WTO
8
2. Az Európai Unió pozíciója a WTO-ban - a Doha forduló
11
2.1. Az EU és a WTO összefüggései
11
2.2. A Doha forduló
14
2.2.1. Mez gazdaság
21
2.2.2. Szolgáltatás
23
2.2.3. Doha – Mi várható?
24
3. Összefoglaló értékelés
29
Irodalomjegyzék
31
2
Bevezet gondolatok „A Doha-i Fordulónak bár igaz, hogy lesznek regionális és szektoriális vesztesei, de összességében véve valamennyi tagország nyertesen kerül ki a tárgyalásokból” (David ’O Sallivan -2006) Kutatásom célja, hogy átfogó képet nyújtsak az Általános Vám-és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) és a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) világgazdaságban betöltött szerepér l. Nem kívánok általános, tankönyvszer
információkat részletezni, csupán a
szervezet rövid ismertetése céljából néhány bevezet alapismerettel szolgálok. A szervezet rendszerének, funkciójának, céljainak általános ismertetésén túl els
sorban a WTO tárgyalásokon vitatott kereskedelmi kérdések tárgyára,
világgazdasági hatására, fontosságára és a GATT-megállapodásban tetten érhet szabályozásrendszerre szeretnék dolgozatomban rávilágítani. Dolgozatom részeként ismertetném a miniszteri konferenciák f kérdésköreit (Kennedy Forduló, Tokió Forduló, Uruguay Forduló), a jelenlegi utolsó fordulót Doha Forduló- kiemelve, az itt elfogadott Doha-Menetrendet, eredményeket. Sikerül-e lezárni a fordulót? Lesz-e folytatás? A Forduló újraindítása kétséges, milyen indokokat ismerünk, mi áll a háttérben? Az áttekintés kiváló alkalmat teremt a globális kereskedelmi folyamatok átgondolására. Hogyan érvényesül kereskedelmi rendszer alapelveinek elfogadottsága és alkalmazása a világkereskedelemben? Ezekre a kérdésekre igyekszem választ keresni és találni. Tanulmányomban a WTO és az EU kapcsolatának vizsgálatára kerítek sort. A Doha tárgyalások Európai Unió szempontjából lényeges problémáit igyekszem kiemelni, az esetleges megállapodás esetére a Közösség szempontjából pozitív illetve negatív hatásokat kívánom felvázolni. A forduló lezárása, a világkereskedelem liberalizációjának megvalósulása globális szinten pozitív eredményeket hozhat. Ennek ellenére nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a pozitívumok mellett lesznek, akik a kompromisszumok 3
elfogadása esetén veszteséggel számolhatnak. Kiderül, hogy az el rejelzések alapján az egyes tagállamok és országcsoportok milyen pozíciót tölthetnek majd be. A GATT- WTO normák státusza az Európai Unió jogrendszerében gyaníthatóan az egyik legvitatottabb kérdés. A WTO tagságból fakadó kötelezettségeket és szabályokat az Európai Unió és a WTO-tagság tükrében kívánom részletezni és a levonható következtetéseket, a közös kereskedelempolitika alakításában való szerepét kifejteni. A vázlatpontok bemutatása során a nemzetközi, az uniós és a globális viszonylatok elemzésére kerül sor. Összefoglaló értékelésemben arról szólnék, hogyan értékelhet k a globális külgazdasági folyamatok a GATT és WTO kontextusában. Milyen érdekeltsége van Magyarországnak, mint EU tagállamnak a világkereskedelmi liberalizációban, a dohai forduló lezárásában.
4
1. A világkereskedelem alakulása Út a WTO felé 1.1.
Az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény – az Európai Unió státusza a GATT 1947-ben Az 1947-ben 23 ország által Genfben aláírt Általános Vámtarifa és
Kereskedelmi Egyezmény megkötésére a nemzetközi kereskedelem összehangolása céljából került sor. A piachoz és a nyersanyaghoz való szabad hozzáférést kívánták biztosítani, továbbá leépítették a vámkorlátozásokat. Az árfolyamokat rögzítették, mely a zavarmentes világkereskedelem megvalósulását segítette.
1
Napjainkban már több mint százötven
ország részese az egyezménynek, köztük Magyarország is. A világkereskedelem mintegy
80%-át
teszik
ki
ezen
országok.
A
vámok
csökkentését
és
a
kereskedelempolitikai akadályok megszüntetését szerették volna elérni. Alapvet céljai a nemzetközi szabad kereskedelem el segítése, a nemzetközi kereskedelmi tárgyalások folytatása, valamint a nemzetközi kereskedelmi viták rendezése. Az Európai Unió az utóbbi évtizedekben a GATT- WTO világgazdaságot alakító tárgyalásainak kapcsán gyakran kerül reflektorfénybe. A GATT létrejöttekor az EGK pozíciója még nem volt egyértelm en tisztázott. A Közösség nem volt formálisan részese a GATT egyezménynek. A gyakorlatban azonban az EGK-t hallgatólagosan „de facto” részes félként ismerték el, így kvázi szerz d félként a GATT szabályozás ugyan úgy kötelezte, mint a részes tagállamokat. A GATT tagállamok elfogadták, hogy a kizárólagos hatáskörbe tartozó kereskedelempolitikában az EGK képviselje a tagállamokat.2 A WTO alapelvei közül számos olyan alapelvet találunk, amelyet az Európai Unió egyéb területeken is alkalmaz. Ezek az alapelvek a következ k:
1
Haberman-Treiber-Veen, Globális játszmák, Eszmélet, 2001. 13. évfolyam, 51.szám Horváthy Balázs, A GATT-WTO-normák helye az uniós jogrendszerben, Állam és Jogtudomány, 2007.XLVIII. évfolyam355-367.oldal
2
5
a. legnagyobb
kedvezmény
elve:
minden
olyan
el nyt,
mentességet,
kedvezményt meg kell adni az egyezményben részes országoknak, amit harmadik országnak megad az érintett b. viszonosság elve: minden ország igényt tarthat arra a kedvezményre a másiktól, amelyet
adott annak (és jogosult olyan védelemre, amit a másik alkalmazott
vele szemben) c. nemzeti elbánás elve: az importtal szembeni eljárás nem lehet kedvez tlenebb a hazai termékkel szembeninél d. nyilvánosság elve: kötelezettség a GATT/WTO tagállamok „haladéktalan” értesítésér l minden kereskedelempolitikai lépés esetén e. konzultáció elve: kötelezettség a tárgyalásra az érintett tagállamokkal minden kereskedelempolitikai intézkedés el tt GATT fordulók Id pont
Forduló
Forduló tárgya
Országok EU perspektíva
1947
Genf
vámok csökkentése
23
kölcsönös vámcsökkentés
1949
Annecy
vámok csökkentése
13
vámtarifa csökkentés
1951
Torquay
vámok csökkentése
38
vámtarifa csökkentés
1956
Genf 2.
vámok csökkentése
26
vámtarifa csökkentés
1960-1961
Dillon
vámok csökkentése
26
1964-1967
Kennedy
62
1973-1979
Tokió
vámok, dömpingellenes szabályozás vámok, nem vám jelleg korlátozások szabályozása, “framework” megállapodások
vámtarifa csökkentés, mez gazdasági liberalizáció 50%-os vámcsökkentés
1986-1994
Uruguay
vámok, nem vám jelleg korlátozások szabályozása, szolgáltatáskereskedelem (GATS), a szellemi tulajdonjogok nemzetközi kereskedelmének kérdései (TRIMS,TRIPS)
123
1995
a WTO megszületése
Forrás: WTO alapján saját szerkesztés
6
102
mez gazdaság, kereskedelem liberalizációja, piac b vítés exporttámogatás, mez gazdaság, dömpingellenes szabályozás
A GATT utolsó fordulóján sikeresen vizsgázott a nemzetközi kereskedelmet alakító szervezet. Röviden ismertetném a jelent s eredményeket, a f bb tárgyalási pontokat, hiszen ezen a fordulón alakították ki a jelenlegi világkereskedelmi helyzetet meghatározó kereteket. Az Uruguayi forduló kulcskérdése az agrártermékek világkereskedelmének globális szabályozása volt. A forduló legfontosabb célja a világ agrárkereskedelmének liberalizálása, az agrárprotekcionizmus és az agrártermelési versenyt torzító tényez k csökkentése. A kit zött célok megvalósítását az alábbi eszközökkel szándékoztak elérni: • bels
agrártámogatások csökkentése: 1995-t l 6 év alatt 20%-kal akarták
csökkenteni a fejlett és 13,3%-kal a fejl d
országok agrártámogatásainak
szintjét (kivéve amit a költségvetés fedez) • a közvetlen exportszubvenciókra fordított összegeket 6 év alatt 36%-kal kell csökkenteni, 21%-kal az exportszubvencióban részesített termékek volumenét. A GATT által megengedettek a „green boxba” (zöld dobozba) sorolt exporttámogatási módozatok (oktatás, kutatás, fejlesztés, a szaktanácsadás támogatása; a növényvédelmi és az állat-egészségügyi szolgáltatás; marketing, a promóciós tevékenység, a vidékfejlesztés stb.) mivel ezek nem torzítják a nemzetközi kereskedelmet és a versenyt. 3 • a nem vám jelleg
piaci intézkedések felszámolása: a nem vám jelleg
intézkedéseket vámokká kell alakítani és a piacra jutás érdekében a vámokat összességében 6év alatt 36%-kal kell csökkenteni A fenti intézkedések azon jelent s agrártermel és exportáló országoknak kedveztek, akik viszonylag alacsony exporttámogatással tudták termékeiket a világpiacon értékesíteni, pl. USA, Magyarország. Akik pedig a legtöbb agrártámogatást nyújtották, azok ellenezték az exportliberalizációt, pl. Japán, Eu.4 Az uruguayi fordulót a WTO sikerrel zárta. A GATT szervezeti struktúráját sikerült megújítani és a kor követelményeihez igazítani. A GATT helyébe „de jure” nemzetközi szervezetként a
3 4
Szabó Jen , A „zöld doboz” nagymesterei, Marketing és Management, 2000/6. szám, 60-65. oldal Nemzetközi szabályozás, 1992/2. Cégvezetés, VII: évfolyam, 2.szám
7
WTO lépett. Mindez kedvez
kilátásokkal kecsegetett, újabb átfogó kereskedelmi
tárgyalássorozatot helyezett kilátásba.
1.2.
Az EU változó aspektusai – A WTO A GATT utódintézményeként 1995. január 1-jén jött létre a Világkereskedelmi
Szervezet. A WTO megalapítását követ en a Közösség pozíciója is rendez dött. A Közösség eredeti alapító tagjai között szerepelt az EU.5 A WTO az egyik legfontosabb nemzetközi szervezetté vált, mely a nemzetközi gazdasági kapcsolatokkal foglalkozik.6 A nemzetközi kereskedelem alapját alkotó szabályrendszert azon multilaterális kereskedelmi egyezmények alkotják, melyeket a WTO
keretében
alkottak.
árukereskedelemmel
A
kapcsolatos
WTO
Egyezmény
megállapodásokat,
tartalmazza a
a
különböz
szolgáltatáskereskedelmi
megállapodást, a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodást, a vitarendezés szabályairól és eljárásairól kialakított egyetértést, a kereskedelempolitikai felülvizsgálati mechanizmust. A szabadkereskedelmi megállapodásoknak a kereskedelem egészére ki kell terjedni, vámunió kialakítása esetén a kereskedelmi korlátozások szintje nem lehet magasabb vagy korlátozóbb, mint a vámunió el tt volt. A szabadkereskedelmi övezet valamint a vámunió fokozatos kialakítására a multilaterális szabályok biztosítanak lehet séget.
A
kereskedelmi
akadályok
leépítéséhez
együttm ködésére szükség van, ehhez a megfelel
valamennyi
tagország
menetrendet el kell készíteni
legfeljebb tíz éves átmeneti id szakra. A GATT körtárgyalások eredményeként a klasszikus kereskedelmi korlátozó eszközök szintje világmértékben csökken tendenciát mutat.
7
A szervezetnek jelenleg 2010-ben 153 tagja van és 29 ország
csatlakozása van folyamatban – pl. Oroszország, Ukrajna, Üzbegisztán, Belorusszia, Kazahsztán, Azerbajdzsán, Macedónia, Szerbia… 8 Oroszország már több, mint 17 éve folytat csatlakozási tárgyalásokat a világkereskedelem 92 százalékát lefed 5
Horváthy, 2007/b. http://events.streamlogics.com/wto/2004/html/002.html (2010.10.10.) 7 http://www.parlament.hu/iromany/fulltext/03291txt.htm (2010.10.10.) 8 http://www.ngm.gov.hu/print/feladataink/kulgazd/kerpol/nemz_szerv/wto.html (2010.10.10.) 6
8
szervezettel. A legfrissebb adatok szerint decemberben folytatódik a csatlakozási tárgyalás a WTO-val. Magyarország számára kedvez lenne Oroszország csatlakozása, ugyanis a csatlakozással az orosz importvámok átlagosan 14 százalékkal csökkennek és a belépéssel 8 százalékos mérsékl dés várható. A csatlakozás id pontja nagy valószín séggel 2011-re tehet . A Világbank vezet közgazdásza, Zeljko Bogetic úgy nyilatkozott, hogy a vámok mérsékl désénél jóval kedvez bb hatása lesz, ha Oroszország kénytelen lesz betartani a WTO tagállamaira vonatkozó szabályokat. Nem alkalmazhat többé olyan eszközöket, mint az állami szubvenciókkal való gazdaságösztönzés és a hazai gyártmányú termékek kedvezményes adóztatása. Az Egyesült Államok a maga részér l már nem lát nyitott kérdéseket az orosz csatlakozással kapcsolatban, és kész segíteni a többi tagállam és Oroszország közötti vitákban. Az Európai Unió is csupán néhány piacra jutással kapcsolatos kérdést vél szükségesnek tisztázni. 9 A WTO jelenlegi tagországai
Forrás: WTO10
9
http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/oroszorszag-wto-tagsagra-varva-332215 (2010. 11. 04.) http://www.wto.org/english/thewto_e/countries_e/org6_map_e.htm (2010. 11.04.)
10
9
A WTO alapvet feladatai A nemzetközi gazdasági folyamatok szempontjából jelent s szerepe van a globális gazdaságpolitikát formáló más nemzetközi intézményekkel való együttm ködésnek, mint pl. a Nemzetközi Valutaalappal és a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, valamint a hozzájuk tartozó szervezetekkel, multilaterális kereskedelmi tárgyalások lefolytatásának, a kereskedelmi viták tárgyalások során való rendezésének, továbbá felügyeli a tagországok nemzeti kereskedelempolitikáját, emellett segíti a kevésbé fejlett országok világgazdasági integrálódását. A tagországok képvisel ib l álló Miniszteri Konferencia látja el a WTO funkcióit és döntéseket is hoz ezzel kapcsolatban. 11
11
1998. évi IX. törvény az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) keretében kialakított, a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrakesh-i Egyezmény és mellékleteinek kihirdetésér l
10
2. Az Európai Unió pozíciója a WTO-ban - a Doha forduló 2.1.
Az EU és a WTO összefüggései Az Európai unió küls
egyik
legfontosabb
kapcsolatrendszerét vizsgálva kijelenthetjük, hogy az
kérdéskör
az
EU
és
a
WTO
kapcsolatrendszerének,
összefüggéseinek meghatározása. Gyakorlati szempontból vizsgálva elmondhatjuk, hogy a világ kereskedelmének legjelent sebb része bonyolódik az EU tagállamai és az immár 153 tagot számláló WTO szerz d
felei között. Az EGK megalakulását
követ en azonnal kérdésessé vált, hogyan történhet multilaterális szinten a közösségi érdekérvényesítés.
Az
EGK
kizárólagos
hatáskörébe
tartozó
közös
kereskedelempolitikához tartozó nemzetközi szerz dések a Közösséget kötelezték, azonban az EGK nem volt formálisan részese a GATT-egyezménynek.12 A WTO alapításával lényeges változás következett be, ugyanis túllépett a nemzetközi árukereskedelem szabályozásán, így szükség volt a tagállamok részvételére is. A probléma a WTO b vülésével egyre jelent sebbé vált. Az Európai Unió tárgyalási javaslatában a támogatások és a protekcionizmus további csökkentését és a nem kereskedelmi jelleg
kérdéseket hangsúlyozta.
Álláspontja szerint a fejl d országokkal szemben, további fejl désük céljából fönn kell tartani az eddig alkalmazott pozitív diszkriminációt. Az EU a fejl d országoknak nyújtott
kedvezmények
eredményeként
a
mez gazdasági
termékexportjának
legnagyobb felvev piacát adja. Vámmentességet ígér a legkevésbé fejlett országokból érkez
szinte összes termékre. A fejlett és a leggazdagabb fejl d
országoknak
javasolja, hogy k is adjanak kedvezményeket ezeknek az országcsoportoknak. Az EU fontosnak tartotta a reformfolyamat folytatását, valamint azt hogy minden WTO tagállam részesüljön a kereskedelem liberalizációjából származó el nyökb l. Különös figyelmet kell szentelni a kialakult egyenl tlenségek és egyensúlytalanságok megszüntetésére. Az Uruguay-ban megkezdett reformfolyamat célja, hogy a kereskedelmi egyensúlyt megteremtse a piacra jutás, az exportverseny, a belföldi 12
Horváthy Balázs, Az Európai Unió és a Kereskedelmi Világszervezet kapcsolatának alapkérdései, Állam- és Jogtudomány, XLVII. évf. 2006, 577.old.
11
támogatások és a nem kereskedelmi jelleg célok között. Az EU prioritása, hogy a piacra jutás b vítésével párhuzamosan tisztességes versenyt kell biztosítani és a hagyományos eljáráshoz, földrajzi területhez köt d
termékek hírnevét meg kell
rizni, az esetleges visszaéléseket szankcionálni. Garanciát kell biztosítani a földrajzi származási
hely
feltüntetésének,
megjelölésének
jogának
és
a
címkézés
szabályozásával kell biztosítani a fogyasztóvédelmet és a tisztességes versenyt. Az EU emlékeztet arra is, hogy a reformfolyamat alapvet célkit zései között szerepel az életszínvonal emelése és a kereskedelem további liberalizációja, úgy, hogy a fejl d és a legkevésbé fejlett országokban is igyekeznek maximálisan elérni a liberalizációt. Cél, hogy a piacra jutás kiterjesztéséb l az összes WTO tagállamnak el nye származzon, az EU-nak különösen fontos cél ez, aki a világ egyik legnagyobb export re.
Forrás: Forrás: WTO-Népszabadság-grafika13
13
http://www.nol.hu/archivum/archiv-482567
12
A külkereskedelmi termékforgalom euróban, országcsoportok szerint (2006-)
Forrás: KSH
Az exportversenyben is biztosítani kell az egyenl esélyeket, mivel a jelenlegi szabályozás csupán az exporttámogatásokkal foglalkozik. Az EU kész tovább csökkenteni az exportszubvenciókat, amennyiben a WTO szabályozás keretében az exporttámogatás minden formáját egyformán ítélik meg. 14 Az EU álláspontjától eltér en az USA azt kívánja elérni, hogy a tárgyalások minél el bb véget érjenek azért, hogy a megállapodásokat alkalmazni lehessen, azonban a megállapodásokat azokon a területeken szeretné elérni, ahol a liberalizáció számára kedvez következményekkel jár. Ilyen megfontolásból igyekeznek a mez gazdasági támogatások, szolgáltatás kereskedelem, piacra jutás és a munkavállalás területén el remozdítani
a
tárgyalásokat
és
minél
el bb
megállapodásra
jutni.
Az
agrárexport röket tömörít Cairns-i csoport átfogó, gyors, kompromisszumok nélküli megállapodásra törekszik. A fejl d országok, akik azonban a WTO 80 százalékát teszik ki eltér , speciális érdekeket képviselnek. 15
14
Szabó-Kósa, Az EU részletes és átfogó javaslatrendszere a GATT porondon, Gazdálkodás, 2001, XLV. Évfolyam 2.szám 10-14.oldal 15 Kiss Judit, Az Európai Unió és a soron következ WTO- tárgyalások, Európa 2002, II. évfolyam 1.szám 30.oldal
13
2.2. A Doha-forduló A WTO Doha fordulója a legaktuálisabb kérdéseket veti föl a nemzetközi kereskedelemmel kapcsolatban. A tárgyalások meglehet sen lassan haladnak. Az itt elfogadott
szabályok,
elméleti
és
gyakorlati
következtetések
alapvet en
meghatározzák a nemzetközi kereskedelem jöv jét. A forduló ismertetése során áttekinthetjük az eddigi eredményeket, a legfontosabb kérdéseket, változásokat. Eddig három miniszteri konferenciát tartottak: • Doha 2001 – forduló indítása • Cancun 2003 – félid áttekintése • Hong-Kong 2005 – tárgyalás felfüggesztése + (Davosi Világgazdasági Fórum 2007 – tárgyalások újrakezdése) A Doha fejlesztési napirend tárgyalásain a nagyobb fejl d országok, különösen Brazília, Kína és India egyre nagyobb súlyú tárgyalási szerepl kké váltak. A forduló eddigi eredményei illetve eredménytelenségei alapján elmondható, hogy ma már nem az a helyzet, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok határozzák meg a kereskedelmi tárgyalások kimenetelét és a többi tagállam elfogadja azt. A G20-ak csoportja is azért jött létre, hogy a fejl d
országok tárgyalási pozícióit er sítse.
Brazília például nagyobb piacra jutást kíván, mivel versenyképes mez gazdasági importtal rendelkezik. India attól tart, hogy a mez gazdasági liberalizáció blokkolná a nemzeti agrárgazdaságot. Kína 2001-es csatlakozásával jelent s eredményeket ért el, s a további liberalizációtól is hasonló eredményeket várnak. Jelenleg azon fáradoznak, hogy az eddigi követelményeknek eleget tegyenek, ezért nem kívánnak további tárgyalásokat folytatni. Az Európai Unió arra számított, hogy vezet szerephez jut majd a tárgyalások során, azonban a fejl d országok er söd tárgyalási pozíciója arra késztette, hogy vegyen vissza ezen törekvéseib l. A nemzetközi kereskedelem ugyan a Közösség kizárólagos hatáskörébe tartozik, azonban a tagállamok közötti ellentétek gátolják a vezet
szerephez jutást. Franciaország vétót alkalmazna, ha a közös
14
mez gazdasági politika (KAP) reformját további kötelezettségekkel terhelnék, az Egyesült Királyság viszont a reform megvalósulását szeretné elérni. 16 A
GATT/WTO
tárgyalásokkal
elérni
kívánt
kereskedelmi
liberalizáció
hagyományos jellemz i a következ k: • több területre kiterjed , átfogó megállapodások • fokozatosság • véd intézkedések bevezetése. 2001. novemberében megkezd dött a legújabb, átfogó világkereskedelmi tárgyalási forduló. A forduló napirendjén szerepelt az agrár világkereskedelem alakulását
ma
meghatározó
megállapodások
felülvizsgálata,
a
nemzetközi
kereskedelem további liberalizálása, az átláthatóság javítása. A tárgyalások azonban nem vezettek eredményre, kimenetelük bizonytalan. A tárgyalások egyik speciális, legfontosabb és legkritikusabb témája a mez gazdaság. A tárgyalások napirendjét és keretét az Uruguayi fordulón elfogadott témák határozzák meg. Napirendre került a vámtarifák további csökkentése, a paci lehet ségek b vítése, a minimális piaci hozzáférés lehet ségének a bels
piac 5
százalékáról 10 százalékra való b vítése. Az exporttámogatások csökkentése továbbra is az egyik legvitatottabb téma. Bizonyos széls ségek szerint teljesen meg kellene szüntetni, azonban egy 30-40%-os további csökkentés t nik reálisabbnak. A támogatások újragondolása szintén napirendi pont, ezzel kapcsolatban a legfontosabb az Európai Unió szempontjából, hogy összhangba hozza a „zöld doboz” tartalmát a multifunkcionális mez gazdaság európai koncepciójával. Ez a forduló az els , ahol középpontba került a fejl d országok fejl dése. A liberalizált világkereskedelem érdekében a fejl d
országokat is be
kívánták vonni. Mivel az exporttámogatás problémája a magyar agrárpolitika szempontjából sem semleges és az Európai Unió is érintett a kérdésben, érdemes áttekinteni az exporttámogatás fogalomkörét.
16
Miklósdi György, Változó er viszonyok a nemzetközi kereskedelem multilaterális rendszerében, Fejlesztés és finaszírozás, 2007/3.szám 71-75.o
15
Forrás: Forrás: WTO17
A GATT mez gazdasági megállapodása három f terület szabályozására épül: • piacokhoz való hozzáférés esélyének javítása • kereskedelmet torzító bels támogatás fokozatos leépítése • mez gazdasági termékek piacra jutását segít exporttámogatás redukciója, 6 év alatt 36 százalékos csökkentés megvalósítása Az exporttámogatással kapcsolatos csökkentési kötelezettség körébe azok a támogatások
tartoznak,
melyeket
a
kormányok
vagy
azok
szervezetei
exportteljesítményt l függ en nyújtanak. Exportteljesítménynek min sül továbbá számos egyéb állami intézkedés, kifizetés. A GATT szabályozás nem tiltotta ezeket a piacszabályozó intézkedéseket, csupán a mennyiségüket és értéküket kívánta fokozatosan lecsökkenteni. A fejlett országoknak a bázis id szakhoz képest 6 év alatt az exporttámogatással exportálható termékek mennyiségét 20 százalékra, az exporttámogatásra fordítható költségeket 36 százalékra kellett csökkenteniük.
17
http://www.wto.org/english/res_e/statis_e/world_region_export_08_e.pdf (2010. 10. 21.)
16
A
fejl d
országoknak
exporttámogatással
a
exportálható
bázis
id szakhoz
termékek
képest
mennyiségét
10 14
év
alatt
az
százalékra,
az
exporttámogatásra fordítható költségeket 24 százalékra kellett csökkenteniük. A legkevésbé fejlett országoknak a megállapodás nem ír el
exporttámogatás
csökkentési kötelezettséget. A mez gazdasági termékek exportjának támogatása tehát engedélyezett volt a GATT megállapodás alapján, azonban szigorú szabályozás vonatkozott rá. Gyakran fölmerül probléma volt, hogy a WTO tagállamai közül az EU alkalmazza a legtöbb exportszubvenciót. A fenti összefüggések alapján ez nem is vitatható, azonban mindez nem sérti a GATT megállapodást. A WTO rendelkezései hatására az EU jelent sen csökkentette exporttámogatásaira fordított kiadásait. Az EU úgy gondolja, hogy a kereskedelem torzító hatás mértéke f ként az intézkedés alkalmazásának módjától, körülményét l és jellegét l függ. Az EU érdekelt abban, hogy a támogatott exporthitelekkel kapcsolatos megállapodást minél el bb kedvez módon lezárják. A f cél, hogy a jöv ben minden export versenyeszköz egyforma megítélés alá essen. 18 A seattle-i konferencián is megállapításra került, hogy a fejl d országok nem részesedtek az agrár-világkereskedelem el nyeib l.19 A tárgyalások hátterében meghúzódó célkit zések köre kiszélesedett, társadalmi, gazdasági érdekeket is figyelembe véve. Az EU beleegyezett, hogy két vitatott téma (a kereskedelem és beruházás valamint a kereskedelem és versenypolitika) ne kerüljön napirendre, az Afrikai unió egyáltalán nem akart ezekr l tárgyalni, míg Japán és Dél-Korea mindkett r l tárgyalni kívánt. Az USA egyre inkább elhatárolódott a multilaterális tárgyalásoktól. A folyamatot leginkább az lassítja, hogy ahhoz, hogy egy területen végs megállapodás szülessen, azt valamennyi tagállamnak el kell fogadnia és emellett több területet átfogó egyeztetést folytatnak.20 Nehezíti a megállapodást a fejl d országok különböz érdekei, nem könny olyan megoldást találni, ami általában segíti a fejl d
országokat. Mindezeken túl újabb nemzetközi szabályozásra szoruló
problémákat is fölvetettek. Bár Seattle-ben kudarcot vallott a WTO soron következ tárgyalásainak beindítása, valamennyi ország érdeke a forduló folytatása. Egy 199918
Szabó Jen , Exporttámogatás a célkeresztben, Bankszemle, 2001. XLV. Évfolyam, 1-2. szám, 1-9. oldal Csáki Csaba, A nemzetközi agrárkereskedelem és a WTO tárgyalások, Közgazdasági szemle, 2007/3. 5-16. old. 20 Elekes- Halmai, A WTO Doha fordulója, Külgazdaság, LII.évfolyam, 2008. szeptember-október 35.old. 19
17
ben készült OECD tanulmány szerint a világgazdaság 2010-re 1212 milliárd dollárral lenne gazdagabb, mintha megmaradnának a korlátozások. Az EU nyeresége 20 százalékos vámcsökkentés esetén 50 milliárd dollár lenne, 50 százalékos csökkentés esetén 100 milliárd dollár.21 2002 végén a Cancuni tárgyaláson sem született konkrét megállapodás, a különböz országcsoportok különböz érdekei miatt a tárgyalás felfüggesztésére került sor. Hosszú ideig nem került sor újabb tárgyalásra, az el készületi és háttér munkálatok azonban továbbra is folytak a háttérben. A következ tárgyalás a 2005-ös Hong-Kongi értekezlet, ahol elfogadásra jutott az úgynevezett „framework paper”. Ez a dokumentum összefoglalja a lehetséges megállapodások kereteit, azonban konkrét rendelkezéseket nem tartalmaz.
22
A f bb
tárgyalási területek vezet i igyekeznek közelíteni az egyes javaslatokat és a legfrissebb tervezeteket évente nyilvánosságra hozzák. A 2005-ös hong-kongi csúcson megállapodtak a svájci formula szerinti vámcsökkentésben, ami azt jelenti, hogy a legmagasabb mérték
vámokat csökkentik leginkább.
A nem vám jelleg
korlátozások alkalmazása is gyakori, ezért ezekre is kitértek a dohai értekezleteken. A nem vám jelleg korlátozások azonosítása, vizsgálata és kategorizálása terén sikerült el re lépni.23 A hong-kongi értekezlet 2006 végére el irányozta a Doha forduló lezárását. 2006-ban az EU Külkereskedelmi Bizottságának igazgatója, David ’O Sallivan úgy nyilatkozott, hogy a WTO intézménye kiemelked jelent ség mind gazdasági, mind politikai tekintetben. Jogszabályi keretek között kit n en m köd intézményr l van szó. Az EU-nak az az érdeke, hogy a Doha forduló sikerrel záruljon, lehet leg még a 2006-os évben. Amennyiben a tárgyalások elhúzódnak, a forduló akár évekig sem zárul le, ez azonban a WTO hitelességét is megkérd jelezheti.24 A tárgyalások a különböz országcsoportok különböz érdekei miatt valóban nem zárultak sikerrel. A tárgyalásokat 2006 júliusában felfüggesztették.
21
Kiss Judit, Az Európai Unió és a soron következ WTO tárgyalások, Európa 2002, 2001. II. évfolyam 1. szám Csáki, u.o. 23 Elekes, Halmai, u.o. 24 http://www.vm.gov.hu/main.php?folderID=1924&articleID=8957&ctag=articlelist&iid=1 (2010. 10. 21.) 22
18
2008 júliusában szintén el adták a tárgyalások vezet i a tagállamok tárgyalási pozícióit, továbbá a legfontosabb érdekcsoportokkal folytatott konzultációk alapján javasolták a lehetséges kompromisszumot, mely alapján a végs
megoldás
körvonalazódhat. A tárgyalások célja a vámok általános csökkentése, a vámcsúcsok és a vámeszkaláció kérdésének kezelése, továbbá a szerz déses vámtételek arányos növelése. A vámcsökkentés a fejl d országok kormányzatainak jelent kiesést, ám igyekeznek kompenzációs tényez kkel ellensúlyozni a jövedelem kiesést. A tárgyalások azonban július végén ismét elakadtak. Az Európai Parlament állásfoglalásában kikötötte, hogy továbbra is a fejl d országok érdekeit kell a tárgyalások középpontjába helyezni és az összes WTO tagállamnak törekednie kell a Dohai tárgyalások sikerére. A forduló lezáratlansága tovább súlyosbíthatja a globális gazdasági bizonytalanságot és kockáztatja a többoldalú kereskedelmi rendszer hitelét, ami bilaterális és regionális kereskedelmi megállapodások megkötéséhez vezethet. Az EP meggy z dése szerint a gazdasági válság utáni stabilizációt is el segítené a megegyezés. Felhívja jelent s gazdasági szerepl ket, az EU-t, az USA-t és a G20-akat, hogy tegyenek meg mindent a forduló lehet leggyorsabb lezárása érdekében valamint ismételten hangsúlyozza a fejl d és feltörekv országok közötti különbségtétel fontosságát. Felszólítja Indiát és az USA-t, hogy találjanak politikai megoldást a különleges védintézkedési mechanizmus alkalmazásának feltételeire és a kereskedelmi és élelmiszerbiztonsági kérdések közötti igazságos egyensúly biztosítása érdekében azért, hogy folytatódhassanak az egyéb kérdéseinek rendezésére irányuló tárgyalások.25 Az Európai Uniónak és az Egyesült Államoknak meg kell gy zniük Brazíliát, Kínát és Indiát, hogy nyissák meg piacaikat különösen a legkevésbé fejlett országok javára. A tárgyalásoknak minden területen és ugyanabban az id ben kell haladniuk. A WTO exportstatisztikája szerint a f bb résztvev k exportja évente átlagosan körülbelül 10 százalékkal n . Ez a tény csökkentheti a kereskedelem liberalizációjának igényét.26 A globalizáció a világgazdaságban azonban nem csak el nyökkel járhat, az esetleges el nytelen következmények világgazdasági hatása is ugyan úgy jelentkezik. 25 26
Az Európai Unió Hivatalos Lapja, C 9 E/ 32. 2008. október 9. 2010. 01.15. http://www.wto.org/english/res_e/statis_e/technotes_e.htm
19
A nemzetközi kereskedelem egymáshoz hasonlító országok között ugyanazon iparág termékeinek cseréjében valósul meg, ez az úgynevezett ágazaton belüli kereskedelem. A nemzetközi kereskedelmi folyamatok szempontjából a legfontosabb a finanszírozás biztonsága. A 2008-as évben bekövetkez pénzügyi válság a finanszírozásnak ezt a biztonságát ásta alá, továbbá a kereslet hiánya és az árak jelent s romlása globális szinten jelentkezett. A külkereskedelmi árat az árfolyam befolyásolja. A devizában történt megrendelések esetén, ha a devizaárfolyamok ingadoznak, kénytelenek megvárni az árfolyamok stabilizálódását. Másik fontos tényez
az eladási árak
csökkentésére irányuló rendkívül nagy nyomás. Az árakat azért kell csökkenteni, mert a termékek végs fogyasztóinál a pénzügyi válság következtében romlik az országok vásárlóereje. A végs
fogyasztók úgy csökkentik költségeiket, hogy mérséklik
vársárlásaikat, a keresked k pedig a vásárlókat az ár mérséklésével igyekszenek megtartani. A korábbi válságok során az országok kereskedelmi akadályokat állítottak fel, azért, hogy megvédjék hazai termékeiket és elkerüljék a válság nagyobb mérték begy r zését. Az alábbi diagramm párhuzamot von az 1929-es és a 2008-as gazdasági válság között.
Forrás:27
27
http://www.imf.org/external/data.htm (2010. 10. 23.)
20
Jelenleg a nemzetközi kereskedelemnek egyszerre adott az esély és a kockázat is. Egyrészt a világ fogyasztóinak egyszerre több olcsó árura van szükségük, másrészt a cs d veszélye fenyeget kockázatot jelent. A WTO el re jelezte a pénzügyi rendszer romlását. A WTO els dleges feladatának tekinti a kockázat csillapítását és igyekeznek a piac likviditásának finanszírozását javítani. Mindehhez nincs szükség új eszközökre, csupán a meglév ket kellene meger síteni, ehhez azonban szükségeltetik az országok közötti együttm ködés. A válság komoly következményei miatt ismételten fölmerült a kérdés,
hogy
szükség
van-e
a
pénzügyi,
kereskedelmi
rendszer
globális
szabályozására. A világ országai úgy t nik elhatározták, hogy elkezdik érdekeiket összehangolni a globális szabályozás érdekében. Ez azonban nem mehet egyik napról a másikra, el ször a tárgyalások napirendjét, kereteit, szükséges eszközöket kell megvitatni. 28
2.2.1. Mez gazdaság A mez gazdaság, bár világgazdasági szerepe alul marad a szolgáltatások és az ipari termékekhez képest nagy jelent sséggel bír a tárgyalások során. A tárgyalásokat az uruguayi forduló során kialakított három pillérre építik ezek: - a piacra jutás - bels támogatás és - az exporttámogatás. A megállapodás azért nem jött létre, mert az USA és a fejl d országok azt szeretnék elérni, hogy az EU nagyobb mértékben csökkentse mez gazdasági vámjait, ugyanakkor az EU és egyes fejl d országok a bels támogatások nagyobb mérték csökkentését kérik az USA-tól. A 2004-es tervezet szerint a piacra jutási feltételek javítására szeretnék sarkallni valamennyi tagállamot, figyelembe véve az egyes országok különböz
vámtarifa-szerkezetét lépcs s formulával igyekeznek elérni
mindezt. A vámcsökkentést 5év alatt kell elvégezni a fejlett országokban 5 azonos lépésben. A vámcsökkentés mértéke ezekben az országokban átlagosan minimálisan 28
Miklósdi György, A pénzügyi válság és a nemzetközi kereskedelem, Fejlesztés és finanszírozás 2009/2. szám 31-39.oldal
21
54%. A maximális vám mértékét (vámplafont) 100%-ban határozták meg. A fejl d országok is ezt a 4 sávos rendszert használják, esetükben azonban a teljesítési id 8év és az átlagos vámcsökkentés mértéke 36%. Lépcs s vámcsökkentés Küszöbértékek Vámcsökkentés
Vámcsökkentés mértéke(%) mértéke(%) Fejl d Fejlett
Küszöbértékek (fejlett)
1.sáv
0%-20%
20-65
0-30%
50
2.sáv
20/30%-40-60%
30-75
30-80%
57
3.sáv
40/60%-60%-90%
35-85
80-130%
64
4.sáv
> 60/90%
42-90
> 130%
70
Forrás: 5.táblázat 29
A 2008-as tárgyalások a különleges mez gazdasági véd vámok tekintetében folynak.
Foglalkoznak
a
fejl d
országok
speciális
igényeivel,
vámtarifák
egyszer sítésével. A tagállamok egyetértenek az exporttámogatás szabályozásában, az egyéb exportintézkedések megszüntetésében. 2013-ig meg kell szüntetniük az exporttámogatást. A fejlett országok költségvetési kiadásait 2010-ig 50%-kal kell csökkenteni. A fejl d országoknak 2016-ig kell mindezt elérniük. A bels
támogatásokkal kapcsolatban a tagállamoktól jelent s mérték
csökkentést vártak. Alapelvi szinten megfogalmazódott, hogy a magasabb szint kereskedelemtorzító támogatásokat nagyobb mértékben kell csökkenteni. Az Európai Unió szempontjából rendkívüli jelent ség legnagyobb bels
ez a szabályozás, ugyanis az EU a
támogatási értékkel rendelkez
WTO tagállam, így neki kell a
legnagyobb mérték
csökkentéseket végrehajtani. A fejl d
országok tekintetében
csekélyebb mérték
a csökkentési kötelezettség és a végrehajtás id szaka is
hosszabbra nyúlik.
29
Elekes- Halmai, A WTO Doha fordulója, Külgazdaság, LII.évfolyam, 2008. szeptember-október 53. old.
22
Forrás: 30
2.2.2. Szolgáltatás A fejlett és fejl d
országok gazdaságának legdinamikusabb elemévé vált a
szolgáltatáskereskedelem, melynek szabályozása céljából jött létre az Általános Szolgáltatáskereskedelmi Megállapodás (GATS).
31
Egyes adatok szerint a
szolgáltatásból származik a világon a megtermelt hozzáadott érték 70 százaléka és a foglalkoztatás 40 százalékát teszi ki ez a szektor. az exportnövekedés f vállalatok
32
A szolgáltatás egyes országokban
mozgatórugója, fontosabb tény azonban hogy egyben a
versenyképességét
leginkább
befolyásoló
tényez .
A
gazdasági
növekedéssel párhuzamosan b vül a szolgáltatások tartalma (K+F, marketing, pénzügyek stb). A szolgáltatás tehát exportálható, nem csak közvetlenül, hanem közvetett módon is, termékekhez kapcsolva. A szolgáltatások fejl dése tehát
30
http://ec.europa.eu/agriculture/capexplained/trade/index_hu.htm (2010. 10.30.) http://www.wto.org/english/tratop_e/dda_e/dda_e.htm (2010.10.30.) 32 Bensidoun-Ünal-Kesenci, 2008 31
23
alapvet en hozzájárul a gazdasági növekedéshez. Nem meglep
tehát, hogy a
szolgáltatási szektor az elmúlt évtizedekben középpontba került. A GATS egyezmény a szolgáltatáskereskedelem négy formáját különbözeti meg: • Határon átnyúló szolgáltatás: hagyományos értelemben vett export, a szolgáltatás átlépi a határt • Külföldi fogyasztás: a fogyasztó lépi át a határt • Kereskedelmi jelenlét: a szolgáltatást A ország szolgáltatója nyújtja , aki átlépi a határt, irodát, leányvállalatot létesít külföldön • Természetes személyek jelenléte: a szolgáltatást A ország szolgáltatója nyújtja, legalább egy személy korlátozott idej külföldi tartózkodásával A szolgáltatási szektorral kapcsolatban azért haladnak nehézkesen a tárgyalások, mert a tagállamok attól tartanak, hogy nem marad fönn a nemzeti autonómia, a nemzeti politikák érvényesülése kétségessé válik. Kihívást jelent továbbá a külföldi szolgáltatók megjelenése által fokozódó verseny. Az Európai Bizottság létrehozta az Európai Szolgáltatási Fórumot, vezet inek célja az volt, hogy fölmérjék a GATS tárgyalásaival kapcsolatos törekvéseket és akadályokat. Igyekeztek elérni, hogy az európai tárgyalási pozíció az üzleti világ prioritásaihoz idomuljon. Tisztában voltak a ténnyel, hogy ha más országoktól akadályaik lebontását várják, akkor cserébe az EU-nak is kész kell lennie azok mérséklésére. Az EU nem ellenezte a közszolgáltatások liberalizását sem. 33
2.2.3. Doha - Mi várható? A Doha forduló tárgyalásai kiterjednek a vitarendezéssel kapcsolatos átalakításokra, így például a meglév
intézkedések áttekintésére, javítására, az elektronikus
kereskedelemre, az elektronikus tranzakciókat nem terheli vám, új irányelvek esetleges bevezetését is fontolgatják a tagállamok. A környezeti javak és szolgáltatások kereskedelmének korlátaira is kiterjed egyeztetéseket folytatnak. Az eddigi WTO 33
Susan George, A WTO, Korlátlan világkereskedelem vagy szolidáris globalizáció?, Napvilág Kiadó, Budapest, 2003. 49-66. oldal
24
megállapodások
fejl d
országokban
történ
alkalmazásáról
is
folytatnak
megbeszéléseket. A szellemi tulajdonjog kereskedelmér l szintén külön egyezmény született (TRIPS). F ként az EU igyekszik elérni, hogy a bor-és alkoholfélékre alkalmazott jelölésvédelmet kiterjesszék, egyes WTO tagállamok számára azonban a földrajzi megjelölések nemzetközi védelme elfogadhatatlan. A WTO szeretné el segíteni a fejl d és legkevésbé fejlett országokba irányuló technológiai transzfert és általában a kereskedelem technikai feltételeinek javítását. Ha
a
kereskedelem
visszaesik, az mindig a legszegényebb országok számára jelent nagy kiesést. Az gazdasági
aktivitásukban
a
kereskedelem
kiemelked
jelent ség .
A
világkereskedelem éppen akkor omlott össze, amikor ezek az országok egyre aktívabbakká váltak a világpiacon, exportjuk több mint 20 százalékkal n tt. A válság kitörése óta a világ legszegényebb országainak exportbevételei 44 százalékkal, 26,8 milliárd dollárral csökkentek. A növekedés kulcsát és a szegénység csökkentésének megoldását a Dohai forduló lezárása jelentené ezen országok számára is. A forduló alapvet tévedések áldozatává vált. 34 A 2010-es tárgyalások során a G20-ak nem t ztek ki határid t a Doha forduló lezárására, melynek célja a nemzetközi kereskedelem el tti akadályok felszámolása. Egyértelm en kijelentették azonban, hogy a lehet
leghamarabb le kell zárni a
fordulót. A G8-ak korábban egyetértettek abban, hogy a nemzetközi megállapodásig folytatni kell kétoldalú és regionális kereskedelmi egyeztetéseket is. Elkötelezték magukat a forduló lezárása mellett még az idén, erre azonban jelen álláspont szerint nem valószín , hogy sor kerül. Stephen Harper kanadai miniszterelnök szerint, még nem lehet eltemetni a Doha Fordulót: "id vel meg kell találnunk a Forduló sikeres lezárásához vezet utat" - mondta. 35
34
http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/vilagkereskedelmi-szervezet-alapveto-tevedesek-aldozata-adohai-fordulo-298009 (2010.11.05.) 35 http://www.hirado.hu/Hirek/2010/06/27/11/G20_nem_lesz_megallapodas_a_WTO_Doha_fordulojanak_a.aspx (2010.11.05.)
25
A világ egyik legelismertebb nonprofit kutatóintézetének számító Carnegie Endowment for International Peace által közzétett jelentés számszer síteni igyekszik a WTO dohai fordulójának várható hatásait. Az elemzés azt vizsgálja, hogy a különféle liberalizációs modellek milyen mértékben növelnék a világ GDP-jét, az egyes országcsoportok és szektorok között milyen arányban oszlana meg a nyereség, a legelmaradottabb régiók veszteségeit hogyan lehetne minimalizálni. A kutatóintézet által alkalmazott modell szétválasztja a városi és a vidéki munkaer t, nem számol teljes foglalkoztatottsággal, valamint a tényleges vámok mérséklésével számol. Mivel statikus modell, hiányossága, hogy nem számol a kereskedelem liberalizációjával és a dohai tervezettel megvalósuló dinamikus el nyökkel. A jelentésb l az alábbi következtetések adódnak: • A Doha forduló az eddigi fordulók közül a legkomplexebb. Rámutat arra, hogy a fejl d
országok egyre er teljesebb tárgyalási pozíciót
nyernek és a tárgyalások kimenetelére érdemi hatással vannak. • A
Doha
Fejlesztési
Program
megvalósulása
esetére
kalkulált
nyereségekkel reálisan kell számolni, várhatóan a világ GDP-jének 0,15 százalékos (40-60 mrd dollár) nyeresége fog bekövetkezni, ez esetben azonban nem számolnak az alkalmazkodás költségeivel (esetleges iparágak megsz nése, munkahelyek elvesztése). • A globális szinten pozitív végeredmény ellenére lesznek nyertesek és vesztesek, ugyanis a leghátrányosabb helyzet régiók (Banglades, KeletAfrika, szub-szaharai Afrika) GDP csökkenésre számíthatnak, egyedül Kína nyeresége haladhatja meg GDP-jének 1 százalékát. • A mez gazdaság a forduló meghatározó kérdésköre. A vélekedésekkel ellentétben
várhatóan
pozitív
kimenete
lesz
a
mez gazdasági
tárgyalásoknak. Els sorban azonban a fejlett országok, mint az USA, Kanada,
Ausztrália,
agrárliberalizációból.
Az
Új-Zéland ipari
jelent sebb.
26
részesednek
vámcsökkentés
majd
gazdasági
az hatása
• A fejl d
országok heterogenitása miatt itt is lesznek vesztesek és
nyertesek, utóbbiak között lesznek vélhet en Argentína, Brazília, DélAfrika, a teljes program tekintetében pedig Kína, India és Vietnam. • A legszegényebb országok bármely konstrukció esetén a vesztesek körébe kerülnek, mivel a relatív versenyel nyük az általános vámcsökkentés és a liberalizáció miatt gyengül. A mez gazdasági liberalizációval veszítenek legtöbbet. • A mez gazdasági liberalizáció másik nagy vesztese az EU, 26 százalékkal csökkennének az agrárszektorból származó jövedelmek valamint a régi, tizenötök Európájának 4 százalékkal csökkenne a világpiaci részesedése a mez gazdasági alapot és a feldolgozott termékeket tekintve. A reál GDP szempontjából viszont a Hong-kongi és a Dohai modell is pozitív kimenetel lenne. A kereskedelmi szcenáriók globális reáljövedelme szcenáriók
Profit (billió dollár)
Bázis év százalékához mért profit
1) Doha mez gazdaság
5,4
0,02
2) Doha ipar
53,1
0,17
3) Doha összevont
58,6
0,19
4) Doha fejl d országok speciális termékei 5) Mérsékelt ipar
57,7
0,18
38,1
0,12
6) Hong Kong
43,4
0,14
7)Korlátozott mez gazdaság
2,9
0,009
8)Korlátozott mez gazdaság ambiciózus ipar 9) Teljes liberalizáció
56,0
0,18
168,1
0,53
Forrás: 36
36
Nyertesek és vesztesek, a Dohai forduló hatása a fejl d országokra http://carnegieendowment.org/files/Winners.Losers.final2.pdf (2010.11.03.)
27
A tanulmány javaslata alapján a liberalizációt két- vagy több oldalú fejlesztési egyezményekkel kell társítani, mivel önmagában csak növelné a legszegényebb országok lemaradását. A WTO szabályai lehet séget adnának a fejl d
országok
vámsorai 20 százalékának tekintetében, speciális intézkedéseket alkalmaznának e tekintetben. Ezen országcsoportok hosszabb átmeneti id t és célzott segítségnyújtást kapnának a strukturális igazodáshoz (pl. munkaer átképzés). Továbbá a legkevésbé fejlett országokat tartalmazó listáról épphogy lemaradó országoktól sem lehet elvárni a teljes piacnyitást, mivel azzal jelent s veszteségekkel számolhatnának. 37
37
http://www.ngm.gov.hu/feladataink/kulgazd/kerpol/kerpol_hirei/doha.html (2010.10.30.)
28
3. Összefoglaló értékelés Mi a világ országainak érdeke? A világgazdaság növekedése, melynek mozgatórugója a világkereskedelem növekedése. A növekedés alapvet feltétele pedig a kereskedelem liberalizációja. Hogyan érhet el mindez globális szinten? A WTO igyekszik intézményes keretet nyújtani a cél globális szint
megvalósulásához. A
multilaterális kereskedelmi tárgyalások alakítják a nemzetközi kereskedelem szabályait, fontos elméleti és gyakorlati következményekkel járnak. A Doha forduló sorsa rendkívül fontos ugyanis a tárgyalások keretében elfogadásra kerül kérdések meghatározzák a nemzetközi kereskedelem jöv jét. Nem létezhet globalizáció az egész világot átfogó kereskedelem nélkül. A forduló kulcskérdése, hogy a végs megállapodás mennyire lesz adekvát a dohai miniszteri deklaráció fejlesztési célkit zéseivel. A kollektív együttm ködés hiányát a dohai kereskedelmi tárgyalások kudarca igazolja. A közeljöv ben kiderül, hogy vajon a WTO képes lesz-e a kialakult egyensúlyokat feloldani. A Doha forduló sikertelenségét els sorban a szegény országok sínylenék meg, mivel az EU és az USA valószín leg bilaterális kereskedelmi megállapodásokat kötne. A kereskedelem fejl dése els
sorban a fejlett országokban növekedne és a
szegényebb országok még hátrányosabb helyzetbe kerülnének a világgazdaságban. A forduló kudarca egyben a WTO jöv jét is kockáztatná, gyöngítené a szervezetet és a multilaterális kereskedelmet. A WTO tagállamok vezet inek fönn kell tartaniuk a politikai nyomásgyakorlást a cél elérése érdekében. Magyarország a Doha fordulón integrált módon, az Európai Bizottság útján közvetett módon vesz részt. A forduló sikeres befejezéséhez hazánknak is számos érdeke f z dik. Gazdaságunk rá van utalva a külkereskedelemre és a nemzetközi gazdasági együttm ködésre. Jelent s bevétel származhat az áruk és szolgáltatások kereskedelmében meglév
akadályok felszámolásából. Érdekünk továbbá, hogy a
fejl d országok is megnyissák piacaikat az Európai Unió el tt. Egyetértünk azzal is, hogy töröljék el a legkevésbé fejlett országok termékeit sújtó vámokat és kereskedelmi korlátozásokat a „mindent csak fegyvert ne” elv alapján.
Az Európai Unió
kezdeményezésére, a piacra jutási feltételek megkönnyítése érdekében létrehozott 29
alapelv az EU piacára való belépéskor alkalmazott csökkentett vámtarifák formájában 2009. október 1-jét l 2012. szeptember 30-ig lesz alkalmazandó.38 A közvetlen küls
befektetések következtében hazánk ma már az iparilag fejlett
országok közé sorolandó. A liberalizáció az ipari termékeink számára jelent s nemzetközi piacot szolgáltat. Mez gazdasági termékeink liberalizációja szempontjából érdekünk, hogy ne haladja meg a közös mez gazdasági politika reformja által meghatározott kereteket. Hazánk szempontjából meghatározó lehet még továbbá a kisebb kérdések kimenetele is, mint például az áruk földrajzi eredetvédelmének javítása, a hungarikumok védelme az áruhamisítással szemben. Brazília, India és Kína piacnyitása az ipari, mez gazdasági termékeink és szolgáltatásaink szempontjából fontos.
Korábbi kereskedelmi kapcsolataink javítása szempontjából ugyancsak
érdekünk, hogy Oroszország is WTO taggá váljon. 39 Az Európai Unió a mi érdekeinket is figyelembe véve igyekszik a lehet legmegfelel bb módon egyezségre jutni a nemzetközi kereskedelem terén. A pénzügyi válságot feloldó nemzetközi tárgyalások sikere rendkívül fontos érdekünk. A globalizált világkereskedelemhez sikeres gazdaságpolitikára van szükség, továbbá, hogy az elkerülhetetlen reformokról minél el bb kompromisszum szülessen.
38
http://circa.europa.eu/irc/opoce/fact_sheets/info/data/relations/general/article_7254_hu.htm (2010.11.05.) Miklósdi György, Változó er viszonyok a nemzetközi kereskedelem multilaterális rendszerében, Fejlesztés és finanszírozás, 2007/3.szám 77-78.o
39
30
Irodalomjegyzék: 1) Billet, From GATT to the WTO, The Internal Struggle for external competences int he EU, Journal of Common Market Studies, 2006. Nr.5. 2) Borrmann, Großmann, Koopmann, The WTO Compatibility of the Economic Partnership Agreements between the EU and the ACP countries, Intereconomic, 2006. 10.1007/101. 3) Csáki Csaba, A nemzetközi agrárkereskedelem és a WTO tárgyalások, Közgazdasági szemle, 2007/3. 5-16. old. 4) Elekes- Halmai, A WTO Doha fordulója, Külgazdaság, LII.évfolyam, 2008. szeptember-október 5) Haberman-Treiber-Veen, Globális játszmák, Eszmélet, 2001. 13. évfolyam, 51.szám 6) Horváthy Balázs, A GATT-WTO-normák helye az uniós jogrendszerben, Állam és Jogtudomány, 2007.XLVIII. évfolyam 7) Horváthy Balázs, Az Európai Unió és a Kereskedelmi Világszervezet kapcsolatának alapkérdései, Állam- és Jogtudomány, XLVII. évf. 2006. 8) Jefrey J. Scott, America, Europe and the new trade order, Business & Politics,2001,januar 9) Kiss Judit, Az Európai Unió és a soron következ WTO- tárgyalások, Európa 2002, II. évfolyam 1.szám 10) Miklósdi György, Változó er viszonyok a nemzetközi kereskedelem multilaterális rendszerében, Fejlesztés és finaszírozás, 2007/3.szám 11) Miklósdi György, A pénzügyi válság és a nemzetközi kereskedelem, Fejlesztés és finanszírozás 2009/2. szám 12) Mohanty, Khan, Kamal, The complexion of WTO, Journal of Decisionmakers, 2004, No. 4. 13) Steiger, The culture of the WTO, Why it needs to change, Journal of International Economic Law, 2007. 10.(3.) 14) Szabó Jen , A „zöld doboz” nagymesterei, Marketing és Management, 2000/6. szám 31
15) Szabó-Kósa, Az EU részletes és átfogó javaslatrendszere a GATT porondon, Gazdálkodás, 2001, XLV. Évfolyam 2.szám 16) Szabó Jen , Exporttámogatás a célkeresztben, Bankszemle, 2001. XLV. Évfolyam, 1-2. szám 17) Susan George, A WTO, Korlátlan világkereskedelem vagy szolidáris globalizáció?, Napvilág Kiadó, Budapest, 2003. 18) Az Európai Unió Hivatalos Lapja, C 9 E/ 32. 2008. október 9. 2010. 01.15.
Internetes hivatkozások: 1) WTO: The begginings http://events.streamlogics.com/wto/2004/html/002.html (2010.10.10.) 2) A Kormány szabadkereskedelmi politikájáról… http://www.parlament.hu/iromany/fulltext/03291txt.htm (2010.10.10.) 3) Kereskedelmi Világszervezet… http://www.ngm.gov.hu/print/feladataink/kulgazd/kerpol/nemz_szerv/wto.html (2010.10.10.) 4) Oroszország: WTO tagságra várva http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/oroszorszag-wto-tagsagra-varva-332215 (2010. 11. 04.) 5) Members and observers of the WTO http://www.wto.org/english/thewto_e/countries_e/org6_map_e.htm (2010. 11.04.) 6) Az EU húsz tagállama nem akarja az agráriumot beáldozni a világkereskedelemért Doha vagy talán soha 7) http://www.nol.hu/archivum/archiv-482567 7) Exports by product, b. http://www.wto.org/english/res_e/statis_e/world_region_export_08_e.pdf (2010.10.21.) 8) Európa és a WTO: A Doha-i forduló legnagyobb tétjei http://www.vm.gov.hu/main.php?folderID=1924&articleID=8957&ctag=articlelist&ii d=1 (2010. 10. 21.) 9) International trade statistics http://www.wto.org/english/res_e/statis_e/technotes_e.htm 32
10) http://www.imf.org/external/data.htm (2010. 10. 23.) 11) Az EU, mint a mez gazdasági árucikkek világpiacának egyik f szerepl je http://ec.europa.eu/agriculture/capexplained/trade/index_hu.htm (2010. 10.30.) 12) Doha Development Agenda: Negotiations, implementation and development http://www.wto.org/english/tratop_e/dda_e/dda_e.htm (2010.10.30.) 13) Világkereskedelmi Szervezet: Alapvet tévedések áldozata a dohai forduló http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/vilagkereskedelmi-szervezet-alapveto-tevedesek-aldozataa-dohai-fordulo-298009 (2010.11.05.)
14) G20: nem lesz megállapodás a WTO Doha-fordulójának a lezárásáról http://www.hirado.hu/Hirek/2010/06/27/11/G20_nem_lesz_megallapodas_a_WTO_D oha_fordulojanak_a.aspx (2010.11.05.) 15) Nyertesek és vesztesek, a Dohai forduló hatása a fejl d országokra http://carnegieendowment.org/files/Winners.Losers.final2.pdf (2010.11.03.) 16) http://www.ngm.gov.hu/feladataink/kulgazd/kerpol/kerpol_hirei/doha.html (2010.10.30.) 17) A fejl d országokra alkalmazott kereskedelmi rendszerek http://circa.europa.eu/irc/opoce/fact_sheets/info/data/relations/general/article_7254_hu .htm (2010.11.05.)
33
