Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet Humán Erőforrás Tanszék

Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet Humán Erőforrás Tanszék

TDK DOLGOZAT

Készítette: Terhes Katalin (FK9LDO) Nemzetközi gazdálkodási szak

2010.

Oktatás a jövőért Az oktatás szerepe a munkavállalásban

Education for the future The role of education to employment

Konzulens: Dr. Dabasi Halász Zsuzsanna Lipták Katalin

Kézirat lezárása: 2010. november 15.

Tartalomjegyzék 1.

Bevezetés ...................................................................................................................... 5

2.

A motiváció .................................................................................................................. 7

2.1. A motiváció meghatározása ......................................................................................... 7 2.2. A motiváció fajtái ......................................................................................................... 7 3.

A pályaválasztás befolyásoló tényezői ....................................................................... 10

3.1. Elméletek a pályaválasztásról..................................................................................... 10 3.2. A pályaválasztás körülményei.................................................................................... 10 4.

Az oktatás hatása a pályaválasztásra .......................................................................... 13

4.1. Az oktatás megkezdése előtti hatások ........................................................................ 13 4.2. Az általános iskola hatása........................................................................................... 13 4.2.1. A készségek fejlesztése az alsó tagozatban ............................................................ 13 4.2.2. Az alapok megszerzése a felső tagozatban............................................................. 14 4.3. A középiskola hatása .................................................................................................. 15 4.4. A felsőoktatás hatása .................................................................................................. 17 5.

Életre nevelő oktatás................................................................................................... 18

5.1. A felsőoktatás és a munkaerőpiac együttműködése ................................................... 18 5.2. Karrieriroda ................................................................................................................ 19 5.3. Tanfolyamok............................................................................................................... 20 6.

A munkaerő-piaci igények.......................................................................................... 21

6.1. A munkakörök felosztása ........................................................................................... 25 6.2. A munkaerő piac szerkezete....................................................................................... 25 7.

A pályakezdők helyzete.............................................................................................. 26

7.1. Kit keresnek a munkáltatók? ...................................................................................... 28 7.2. Az elhelyezkedésre vonatkozó adtok ......................................................................... 28 7.3. A munkanélküliség alakulása ..................................................................................... 33 2

8.

Konklúzió az oktatás és az elhelyezkedés kapcsolatáról............................................ 34

8.1. Oktatástervezés........................................................................................................... 34 8.2. Haszonmaximalizálás ................................................................................................. 34 8.3. Hiányszakmák és külföldi lehetőségek ...................................................................... 34 8.4. Pontos ismertek és elvárások a munkaerőpiacon ....................................................... 35 8.5. Gyakorlat és tapasztalat a munkavilágában................................................................ 35 8.6. Hátrányos helyzet ....................................................................................................... 36 8.7. A megfelelő képzés előnye......................................................................................... 36 9.

Összegzés.................................................................................................................... 37

10. Felhasznált irodalom................................................................................................... 38 11. Mellékletek ................................................................................................................. 40 11.1. Interjú vázlat............................................................................................................... 40 11.2. Interjúk ....................................................................................................................... 42

Ábrajegyzék 1. ábra: Maslow-féle szükségleti hierarchia piramis ........................................................... 7 2. ábra: Életkereseti görbék iskolai végzettség szerint ...................................................... 11 3. ábra: Álláskeresés államvizsga után természettudomány képzési területen.................. 29 4. ábra: Álláskeresés államvizsga után társadalomtudomány képzési területen ............... 29 5. ábra: Álláskeresés államvizsga után pedagógusképzés képzési területen ..................... 30 6. ábra: Álláskeresés államvizsga után orvos- és egészségtudomány képzési területen ... 30 7. ábra: Álláskeresés államvizsga után jogi és igazgatási képzési területen ..................... 31 8. ábra: Álláskeresés államvizsga után műszaki képzési területen.................................... 31 9. ábra: Álláskeresés államvizsga után gazdaságtudományok képzési területen .............. 32 10. ábra: Álláskeresés államvizsga után bölcsészettudomány képzési területen............... 32

3

Táblázatjegyzék 1. táblázat: A megyék elnevezésének rövidítése ................................................................ 21 2. táblázat: A munkaerő-piac foglalkoztatási igénye (fő)................................................... 22 BÁK megye - FEJ megye 3. táblázat: A munkaerő-piac foglalkoztatási igénye (fő)................................................... 23 GMS megye - NOG megye 4. táblázat: A munkaerő-piac foglalkoztatási igénye (fő)................................................... 24 PES megye - ZAL megye 5. táblázat: A pályakezdő álláskeresők száma és változása................................................ 26 2009. első félévében, régiónként 6. táblázat: Pályakezdő álláskeresők elhelyezkedése ......................................................... 27

4

1. Bevezetés A munkába állás az egyén életének egyik fő forduló pontja. Ezt leginkább a fiatalok fizikai és mentális adottságai, a család, a közösség, a társadalom és az oktatás befolyásolja. A pályaválasztás kapcsán a tanulóknak elsősorban mérlegelni kell saját lehetőségeit, képességeit, ismernie kell érdeklődési körét, el kell döntenie, mivel szeretne foglalkozni, mik a céljai, szükségletei. Ebben nyújt segítséget a helyes önismeret is. A szülők végzettsége és tapasztalatai szintén hatással vannak a diákokra, de számításba kell venni a világ változásait is. A fejlődő technikát, az egyre magasabb követelményeket. A pályaismeret alapvető eleme a pályaválasztásnak, ezen kívül tisztában kell lenniük a munkaerő-piaci kereslettel, a gazdaság és a társadalom igényeivel. Az iskola az a hely, ahol kialakul a gyermekek érdeklődési köre, próbára tehetik képességeiket, megszerezhetik a kellő ismereteket. Már kisgyermekkorban lényeges a pontos visszajelzés a teljesítményről, ami lehet pozitív vagy akár építő kritika. Ennek hiánya, vagy nem megfelelő felépítése sok kárt okozhat az iskolások életében. Majd később a továbbtanulás megalapozása és a motiváció a nevelők fontos feladata. Az általános iskola kiválasztása még a szülő kötelessége, de a középiskolát már legtöbb esetben a tizenévesek választják. Ez egy nagyon nehéz döntés, mert az itt eltöltött évek határozzák meg legnagyobb mértékben a későbbi életük jelentős részét. A középiskoláknak két fő típusa van, de a gimnáziumokban és a szakközépiskolákban egyaránt választani kell, hogy mivel szeretnének mélyebben foglalkozni. Lényeges különbség az, hogy a szakközépiskolásokat már az intézményben folytatott tanulmányaik során felkészítik egy adott szakmában való helytállásra. Az érettségi után minden esetben a továbbtanulás lehetőségéről döntenek az ifjú felnőttek. Ma már a legtöbben a tanulmányok folytatását választják, de ehhez és az elhelyezkedéshez is szükséges, hogy az iskolában megismerjék, mire képesek, mit szeretnek csinálni és mik a társadalom elvárásai. Néhány végzős diák nem ismerve a munkaerőpiac szükségleteit, saját adottságait dönt a tovább tanulás, vagy akár egy-két éves tanfolyam mellett. Lényeges könnyebbséget jelent, hogy ma már nem csak saját településükön választhatnak oktatási intézményt, hanem az ország bármely területén. Több iskola biztosít diákjai számára külföldi tanulmányi ösztöndíjakat. Ez nem csak a nyelvtudást 5

fejleszti, hanem lehetőséget ad más kultúrák megismerésére. Ez sok munkahelyen előnyt jelenthet, esetleg elősegíti az ország határain kívül való elhelyezkedést. Így bővül a választható foglalkozások köre, más országokban nagyobb lehet a kereslet egyes szakmák iránt. Sokan

vannak,

akik

anyagi

körülményeik

miatt

nem

választhatnak

képességeikhez mérten felsőoktatási intézményt és még többen, akik ezért távol maradnak az egyetemektől, főiskoláktól. Az ilyen esetek elkerülése érdekében több pályázat kerül meghirdetésre, így a hátrányos helyzetben élők is élhetnek a felsőoktatás nyújtotta lehetőségekkel. Ma Magyarországon nagyon kevés olyan iskola van, ahol kellő hangsúlyt fektetnek a gyakorlati oktatásra. A tanulmányi idő alatt a diákok elsősorban elméleti oktatásban részesülnek, és csak ritkán van lehetőségük gyakorlatban is kipróbálni tudásukat. Ez nagy nehézséget jelent a végzősöknek. Ezért ma is aktuális és nagyon lényeges kérdés az oktatás minősége és az, hogy milyen mértékben készíti fel a diákokat a munkába állásra. Fontos megvizsgálni, hogy az oktatás közvetíti-e az új munkavállaló réteg felé a munkaerő-piaci elvárásokat és a társadalom szükségleteit, mennyire alapozza meg a későbbi tanulmányokat. A frissen érettségizett, diplomázott diákok tudják-e, hogy a későbbiekben milyen esélyekkel tudnak majd elhelyezkedni, fizetőképes és a számukra elfogadható életszínvonalat biztosító munkahelyet találni? Az iskolák egyre többet foglalkoznak a kérdéssel, mégsem biztosítanak elegendő információt a témában a diákok számára. A szakközépiskolából és a szakiskolából egyegy lány és egy-egy fiú megkérdezésével készítettem interjúkat a Szentpáli István Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközépiskolában és Szakiskolában, arra keresve a választ, hogy mennyire ismerik a munkaerő-piaci igényeket, mennyiben segítette őket ebben az intézmény. Ehhez a témában olvasott szakirodalmakat, statisztikákat és az interjút, mint kutatási módszert használnám fel. Az alanyok és kérdések meghatározása után, a kapott válaszok segítségével szeretnék választ kapni arra, hogy milyen módszerekkel és mennyire lehetne befolyásolni az oktatást, hogy a munkaerőpiachoz igazodjon.

6

2. A motiváció

2.1. A motiváció meghatározása A motiváció gyűjtőfogalom, mely megismerése megkönnyíti cselekedeteink okainak elemzését. Ennek segítségével megtudhatjuk, mi befolyásolja a diákokat, hogy adott irányban tanuljanak tovább. A motiváció magába foglal minden cselekvésre késztető belső tényezőt, meghatározza viselkedésünket. Egyik alapfogalma a szükséglet, amely hiányérzetet, igényt jelent.

Önmegvalósítás szükséglete: elérni a bennünk rejlő lehetőségeket

Esztétikai szükségletek: Szimmetria, rend, szépség

Kognitív Szükségletek: tudni, érteni, megismerni

Elismerés szükséglete: önbecsülés, mások elismerése, hírnév, becsvágy

Szeretet, valahová tartozás szükséglete: gyengédség, viszonzott szeretetkapcsolat Biztonsági szükségletek: fizikai védettség, kiszámíthatóság

Önmegvalósítás szükséglete: elérni a bennünk rejlő lehetőségeket Esztétikai szükségletek: Szimmetria, rend, szépség Kognitív Szükségletek: tudni, érteni, megismerni Elismerés szükséglete: önbecsülés, mások elismerése, hírnév, becsvágy Szeretet, valahová tartozás szükséglete: gyengédség, viszonzott szeretetkapcsolat Biztonsági szükségletek: fizikai védettség, kiszámíthatóság Fiziológiai szükségletek: éhség, szomjúság, szexulitás

Fiziológiai szükségletek: éhség, szomjúság, szexulitás

1. ábra: Maslow-féle szükségleti hierarchia piramis Forrás: Saját szerkesztés

2.2. A motiváció fajtái A szükségleteket két nagy csoportba sorolhatjuk. A biológiai motívumok például a túlélés, utódgondozás és az éhség az ön- és fajfenntartáshoz kapcsolódnak. Tanult motívumok - azaz humánspecifikus - pedig a szocializáció eredményeként kialakult szükségletek, például a karrier. A humánspecifikus szükségleteknek két fajtájuk van, az extrinzik és intrinzik motivációk. Az előbbi lényege célkitűzés elérése, vagy éppen

7

károsodás, veszteség megelőzése, így meghatározói lesznek a külvilág faktorai. Míg az utóbbi ezzel ellentétesen belső késztetést jelent, az érdemi rész nem a cél elérése, hanem magának a cselekedetnek az elvégzése, a kíváncsiság kielégítése. Kognitív műveleteink során képesek vagyunk arra is, hogy komplett célkitűzéseket alkossunk. Ezek hosszantartó motivációként hatnak tetteinkre a külvilág támogatása nélkül is. A diákok esetében ilyen lehet az egyetem elvégzése. Ezt az egyéniség haladásának tekinthetjük. Néhány humánspecifikus motiváció alapját a kíváncsiság jelenti. Ennek oka, hogy a kíváncsiság elsődleges szerepe új inger böngészése, s az érdeklődés felkeltése, hogy így maga az idegrendszer is éber maradjon. A mai kutatások azt mutatták ki, hogy ez a két változat ötvöződik egymással: az egyik szintje alacsony, míg a másiké magas. Például, a külső befolyásolás (elismerés, ajándék) sokat számít egy diák teljesítményében, ha olyan leckét kell elkészítenie, amely nem érdekli. Ebben az esetben az extrinzik motiváció szintje lényeges. Ugyanez visszafelé is igaz, lehet, hogy épp az érdeklődésének megfelelő tananyagról van szó, s ilyenkor a szakértelem iránti vágyakozás is motiválhatja (intrinzik) a tanulót, melyhez természetesen kapcsolódhat az oktató dicsérete is. Ebből is látszik, hogy egy-egy tevékenység mögött motivációk ötvözete mutatható ki. A kompetenciamotiváció a humánspecifikus motivációk közé tartozik. A külvilággal való kapcsolat fenntartását és az elsajátítási motivációt jelenti. Az újabb ismeret újabb kérdéseket vet fel és bármilyen ígéret nélkül keres válaszokat. Ennél viszont szükséges a külső támogatás is, de maga az érdeklődés az intrizik motiváció körébe tartozik. Jellegzetesen

tanult

motiváció

a

produktivitásra

való

irányultság.

A

mozgatórugója a saját egyéni követelmények elérése. Az igényszint felállítása jellemzi a folyamatot, amely az élmények változásával együtt alakul. Idekapcsolódik a sikerorientáció és a kudarckerülés fogalma is. Két esetet különböztethetünk meg. Amikor az egyén sikeres akar lenni, és amikor a bekövetkező kudarcot próbálja elkerülni. Atkinson szerint a külvilág válasza a teljesítményre meghatározza, hogy a siker elérése vagy a kudarc kerülése motiválja a cselekedetet. (Atkinson-Hilgard, 2005) Találkozhatunk olyan elmélettel is, hogy a nemek közötti eltérések is formálják a teljesítő képességet. Eszerint a férfiak esetében a szubjektum a nők esetében pedig a körülmények állnak a siker hátterében. Kudarc esetében azonban az áll a köztudatban, 8

hogy a férfiak a körülmények áldozatai, a nőknél viszont a tehetség hiányával magyarázat. Ezek nem minden esetben felelnek meg a valóságnak, de a döntéseket, a pályaválasztást jelentősen befolyásolják. A

motivációk

alakulásában

a

teljesítményre

vonatkozó

visszajelzés

döntőjelentőségű. Az oktatók szerepe ezért nagyon fontos az egyén életében. A tanár alkothat véleményt, amely befolyásolja a diák motiváltságát. Az értékelés által a tanuló visszajelzést kap a pedagógustól, arról, hogy épp hol tart a tanulmányaiban. Nagyon fontos, hogy a minősítés mindenképp egyéni legyen, mert ez tudja igazán tovább motiválni a gyereket. S lehet ez az értékelés negatív is, ha természetesen építő jellegű kritikáról van szó. A tanárnak meghatározó szerepe van a gyerek életében, annak iskolában töltött évei alatt, ugyanis az előbb tárgyalt módokon tudja befolyásolni a diák érdeklődését, tanulási-, valamint teljesítménymotivációját. S a pályaválasztására és esetleg tanulmányai további folytatására is jelentős hatással lehet.

9

3. A pályaválasztás befolyásoló tényezői A pályaválasztás során a diákoknak el kell dönteniük, hogy a lehetőségeik közül melyik az, ami kedvező szándékaiknak. Ehhez azonban több tényezőt figyelembe kell venni, mint a személyiség, saját adottságok, családi háttér esetében a szülők végzettsége és anyagi körülmények, az iskola, a pályaismeret, a munkaerő kereslet és a társadalom.

3.1. Elméletek a pályaválasztásról A pályaválasztással kapcsolatban több nézet született. Parsons véleménye szerint egy személy individuuma összekapcsolódik egy szakma kritériumaival. Minél több ponton egyezik annál valószínűbb az életút eredményessége. Találkozhatunk pszichológiára alapozó nézetekkel is, amely az érdeklődési körre, a szükségletekre és az erényekre épül. A harmadik csoport egyik fő képviselője Reis, aki az elhatározást állítja a középpontba. A negyedik nézet a haladáson alapul. Az ötödik csoportban Kohli a tárgyilagos és személyes életutak közötti különbségre fekteti a hangsúlyt. (Papula, 2008)

3.2. A pályaválasztás körülményei A helyes önismeret segítséget nyújt az irányultság meghatározásában. Ehhez a diákoknak mérlegelniük kell, mi érdekli őket, mivel szeretnének foglalkozni, mik a szükségleteik, céljaik és tisztában kell lenniük saját adottságaikkal. Az önállóan kialakított képet érdemes kiegészíteni a család és más ismerősök véleményével. A világ változása a technikai fejlődés révén van hatással a döntésre. A gyermekek érdeklődési köre már túlszárnyalja az előző nemzedék hasonló korban mutatott kíváncsiságát. Ezt kiegészíti a szülők tapasztalata, végzettsége. Mérlegelniük kell a fiatalok döntését, a társadalom változásainak megfelelően. Ezt támasztja alá Georgina, harmadik interjú alanyom válasza, miszerint: „Szüleim tanácsára választottam a cukrász szakot, de később szeretnék elvégezni egy rendőr szakközépiskolát.”

10

Az iskola az a hely, ahol kialakul a tanulók érdeklődési köre, próbára teheti képességeit. Ehhez azonban a pedagógusoknak támogatni kell a gyermekeket a megfelelő ismeretek közlésével és a megfelelő visszajelzések közvetítésével. A középiskolai évek alatt szűkül le a tantárgyi érdeklődés pályaorientációvá, valamint alakul ki a humán- vagy a reálszemlélet a gyerekekben. Napjainkban szélesebb a különféle foglalkozások köre. Éppen ezért a helyes pályaválasztási döntések feltétele, a pályaismeret, hogy a fiatalok megfelelő információkkal rendelkezzenek a különféle szakmákról. Ez széleskörű tájékozódást igényel: tisztában kell lenniük a munkaerő-piaci kereslettel, a gazdasági rendszer igényeivel és szükségleteivel. Mint ahogyan Georgina, a harmadik interjú alanyom is elmondta, hogy „azért döntöttem a rendőr szakközépiskola elvégzése mellett - a cukrász szak után, amit a szüleim tanácsára választottam - mert kedvezőbb nyugdíj lehetőségeim lesznek itt.” Az eddig végzett kutatások szerint a diákok többsége tisztában van elhelyezkedési lehetőségeivel és ennek kereseti lehetőségeivel, így a különböző végezettségek szerinti jövedelem eloszlás a pályaválasztás meghatározó tényezője. Ezt bizonyítja Attilával, a második interjú alanyommal folytatott beszélgetésem, melyben kiderült, hogy a pályaválasztásnál elhelyezkedésének lehetőségeit vette figyelembe. „Én első szakmaként autószerelést tanultam, azonban nem találtam vele állást, ezért választottam most a kereskedő szakot remélem, hogy ezzel több lehetőségem lesz elhelyezkedni.” A jövedelmek alakulásáról végzettség szerint Varga Júlia Oktatásgazdaságtan című művében találhatunk egy ábrát, amely jól szemlélteti a különbségeket.

2. ábra: Életkereseti görbék iskolai végzettség szerint Forrás: Varga Júlia (1998): Oktatás-gazdaságtan, 15. oldal

11

A magasabb iskolázottságúak kereseti görbéje később éri el a csúcspontját, mint az alacsonyabb keresetűeké, „… az iskolai végzettség szerinti kereseti különbségek felfelé haladva nőnek, vagyis bármely életkorban annál nagyobbak az iskolázottsághoz kapcsolható kereseti előnyök, minél magasabb iskolázottságúakról van szó. Például azoknak, akik 12 osztályt végeztek, a nyolc osztályt végzettekkel szemben kisebbek a kereseti előnyeik, mint a 16 osztályt végzettek előnyei a 12 osztályt végzettekhez viszonyítva.” (Varga, 1998)

12

4. Az oktatás hatása a pályaválasztásra

4.1. Az oktatás megkezdése előtti hatások Magyarországon a gyermekek három éves korig bölcsödébe, majd hat éves korig óvodába járnak. Ez megkönnyíti a szülők helyzetét, újra munkába tudnak állni és a gyermekek már itt megtanulják, hogyan illeszkedjenek be egy közösségbe, elsajátítanak fontos készségeket.

4.2. Az általános iskola hatása Ezt követi az általános iskola. Ennek is több típusa van. Vannak olyanok, ahol a gyerekek már két nyelven tanulhatnak, esetleg művészi tehetségüket fejleszthetik. Fontos, hogy a szülők gyermekeik szempontjából a legmegfelelőbb iskolát válasszák. A döntésnél figyelembe kell venni, hogy a gyermek elég érette az iskolához, vannak-e speciális igényei.

4.2.1.A készségek fejlesztése az alsó tagozatban

Az általános iskolákat legtöbbször két részre osztják; ezek az alsó és felső tagozatok. Az első szakasz elsőtől negyedik osztályig tart. Itt a gyerekek megtanulják az abc-t a számokat. Később írni, olvasni, a matematikai alapműveleteket, mint összeadás, kivonás, szorzás, osztály, szöveges

feladatok értelmezése, mind

matematikából, mind irodalomból. Ezen felül kellő figyelmet fordítanak a testnevelésre, a kézügyesség fejlesztésére, az ének tudásra és a természet megismerésére. Az első osztályos tanulókat legtöbb esetben még nem érdemjegyekkel, hanem jelekkel, mint piros pont, fekete pont, illetve csillag motiválják, esetleg írásbeli visszajelzéseket kapnak a szülők, nevelők. Minden iskolában megegyeznek az alsó tagozatos tantárgyak, és a tanító személye összefogja ezeket. A tanító megismerteti a gyermekeket az iskola

13

szokásaival, törekszik a jó kapcsolat kialakítására. Az anyanyelvi óráknál fontos, hogy a gyerekek megtanulják kifejezni magukat akár szóban, akár írásban. Fontos eleme a mese, amely nem csak a megfogalmazásával segíti a kicsit fejlődését, de története gyakran a konfliktus kezelés fejlődését is segíti, általános étékeket mutat be, fejleszti a képzeletet. Az idegen nyelv alsó tagozatban főként a nyelvek iránti érdeklődést alapozza meg. A matematika a valóság megismerésének eszköze. A logikát, a problémamegoldó

gondolkodást

fejleszti,

segít

az

absztrakt

gondolkodás

kialakításában. A természetismeret célja, hogy képesek legyenek a gyerekek a későbbiekben a szaktárgyak tanulmányozására. Az ének-zene az együtt éneklésörömével ismerteti meg a legkisebbeket. A rajz és vizuális kultúra a látás és a láttatás művészetére tanítja meg gyerekeket. A testnevelés a mozgás kultúráért felelős. Az összes alsó tagozatban megismert, kialakított készség alapja későbbi életünknek. (Gyirkiss, 2008)

4.2.2.Az alapok megszerzése a felső tagozatban

A felső tagozatos tárgyak nem csak kialakítják érdeklődési körünk alapjait, de továbbfejlesztik az alsó tagozatban megismert készségeket. A magyar nyelv és irodalom megérteni, beszélni, írni és gondolkodni tanít, így a többi tárgy alapját is képzi. Emellett igyekszik megszerettetni tizenévesekkel az olvasást. A történelem órák keretében a gyerekek megismerkednek az egyes népek kapcsolatával, különböző életmódokkal, kultúrákkal. Az informatika tantárgy célja, hogy segítse a gyerekeket a munkájukhoz, tanulmányaikhoz szükséges információk megtalálásában, kezelésében. Az alsó tagozatban megismert tárgyakat mélyebben kezdik tanítani, és megjelennek új tudományok, mint a fizika, biológia, földrajz. A fizika tanítás célja a későbbiekben fizikával kapcsolatos tanulmányok megalapozása és az általános iskolában tanult élettelen környezettel kapcsolatos ismeretek rendszerezése. A biológia tanítás feladata a bioszféra és a környezet megóvás fontosságának bemutatása, az egészség értékek közé helyezése. Láthatjuk, hogy minden tárgy fontos szerepet játszik az általános iskolások életében, így a pontos ismeretükön kívül az is lényeges, hogy ezeken keresztül elsajátítsák a tanulás örömeit. Az általános iskolában tizenévesek megtanulnak önálló döntéseket hozni. Gyakran figyelmen kívül hagynak szempontokat, így a szülők feladata az ellenőrzés,

14

felülbírálat. A döntéshozót az általános iskolában tapasztaltak is befolyásolnak. A döntésnél itt még nem csak a későbbi továbbtanulás vagy elhelyezkedés lehetősége a meghatározó, hanem inkább a kialakult érdeklődési kör további és mélyebb megismerése. Az érdeklődési kör itt sok esetben attól függ, hogy melyik tárgyból kapott az oktatótól dicséretet, jobb érdemjegyeket. Ezek persze főként azok a tantárgyak, amelyeket könnyebben megért a tanuló, de sok esetben a tanítók téves visszajelzések adnak. (Gyirkiss, 2008)

4.3. A középiskola hatása A középiskola kiválasztása sokkal összetettebb, mint az általános iskoláé. Az általános iskola kiválasztásánál bár sok szempontot kell figyelembe venni, mégsem annyit, mint a középiskoláknál. Itt nem csak a gyermek igényeinek kell megfelelni, hanem szem előtt kell tartani a továbbtanulási és elhelyezkedési lehetőségeket. Itt már szempont az iskolakötelezettség is, ami ma Magyarországon a közoktatási törvény 6. § (3) szerint „A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló tizennyolcadik életévét betölti. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amelyben a huszadik életévét betölti.” Ezt a rendelkezést azokra a tanulókra kell alkalmazni, akik 1998. szeptember 1jén, illetve ezt követően kezdték meg a tanulmányaikat. Azaz akik ez előtt voltak az általános iskolában első osztályosok, azok tankötelezettsége 16 éves korukig tart. Az első szempont az iskolaválasztásnál, hogy nyolc, hat vagy négyosztályos iskolát helyezzük előtérbe. A középiskola, ha próbál is az általános iskolai követelményekhez igazodni magasabb követelményeket támaszt a diákokkal szemben. A következő típus kiválasztása. A gimnáziumot a jól és könnyen tanulók választják. A szakközépiskolákat hagyományosan a középmezőny, mert az érettségi mellé szakmát is tanulnak, így ha esetleg még nem is tanulnak tovább eltudnak helyezkedni. A szakiskolákat a tanulmányi szempontból alsó harmadba tartozó diákok választják. Emellett törekedni kell arra, hogy az érdeklődési körnek megfelelően alakuljon a választás. Figyelembe kell venni az intézmény távolságát is a lakhelytől. Ezt bizonyítja az is, hogy a négy interjú alanyomból kettő nem Miskolci, így különböző módon kell megoldaniuk ezt a problémát. Amellett, hogy sok időt vesz el a tanulástól,

15

szakköröktől, elveszi a lehetőséget a korosztállyal való érintkezésre, ami ebben a korban nagyon fontos nem csak a fejlődés, de érzelmi szempontból is. A kollégiumok segítik az ingázás elkerülését, de sokan nem vehetik igénybe anyagi körülményeik miatt. A középiskolába való bekerüléshez a felvételivel is meg kell küzdeniük a tanulóknak. A középiskolákban a diákoknak lehetősége nyílik ugyanúgy az egyéni érdeklődés tárgyának mélyebb megismerésére, mint az általános iskolákban szakkörök és fakultációk keretében. A gimnáziumokban, a legtöbb esetben a diákok már az általuk választott szakon tanulnak, például matematika, történelem, nyelv, rajz, dráma stb.. A hangsúlyt azonban nem a választott tárgyra, hanem az érettségi tárgyakra fektetik az oktatók. A gyakorlati

ismeretek elsajátítására is kevés lehetőség van. A

továbbtanuláskor sokszor más irányt választanak. Ennek az oka lehet a nem megfelelő oktatás, de a munkaerő-piaci igények megismerése, változása is. A gimnáziumokban szakmák, munkakörök megismerésére kevés lehetőség van, hiszen itt még a felsőoktatással való megismerkedésre fektetik a hangsúlyt, a diákoknak így kell eldönteniük melyik felsőoktatási intézményt és szakot választják. Ma már a legtöbb szakközépiskolás tanuló is a továbbtanulás mellett dönt. Ennek egyik oka az egyre magasabb munkahelyi követelmények. Itt több lehetőség van a szaktárgyak gyakorlására, de a pályaismeret itt sem elegendő. Például Georgina, a harmadik interjú alanyom is szeretne tovább tanulni, mivel számít a jobb fizetésre. Illetve Ákos, a negyedik interjú alanyom, aki vendéglátó technikus ként tanul szerinte „mindig lesz éhes ember és olyan, akinek szállásra van szüksége (…) a későbbiekben is szeretnék ezzel foglalkozni, de előtte a Miskolci Egyetemre szeretnék menni továbbtanulni (…) a jövőben szállodában recepciósként szeretnék dolgozni.” Ezzel szemben Viktória, az első interjú alanyom nem szeretne tovább tanulni „a kereskedő szakiskola

elvégzése után

dolgozni

szeretnék,

a

karrierre

koncentrálni

itt

Miskolcon…”. Illetve Attila, a második interjú alanyom sem szeretne tovább tanulni, mivel hátrányos helyzetben él, ugyanis az édesapja munkanélküli, az édesanyja az egyedüli kereső, a családfenntartó. Így számára a megélhetés a fontos Ez a második szakmája, amiért az iskola támogatásával nem kell fizetnie – mivel az első szakmájával, az autószereléssel nem talált munkát. A szakiskolások a munkába állást választják. A diákok főként csupán saját és diáktársaik tapasztalataiból esetleg a szülők segítségével kapnak képet az általuk

16

választott pályáról. A szakiskolákban az utolsó két év már a szakmára való felkészülést foglalja magába, még sincs elég lehetőség a gyakorlati ismeretek elsajátítására. A legtöbb középiskolában ma már kötelezően két nyelvet kell tanulni, ez elősegíti a későbbi elhelyezkedést. Ezzel szemben sok hiányosságuk van. Ide sorolhatjuk az elméletorientáltságot. Lényeges az elméleti alap pontos elsajátítása, de az oktatásban nem fordítanak elég figyelmet arra, hogy a diákok a gyakorlatban is kipróbálhassák tudásukat.

Problémát

jelent

még

az

eredményekről

való

visszajelzés.

A

középiskolákban nincs vagy nagyon kevés lehetőség van a bővebb írásbeli, esetleg szóbeli érékelésre. Ez az egyéni fejlődést segítené elő. Így csak hozzávetőleges információt kapnak a teljesítményükről a tanulók, nem tudják, mit kellene másként csinálniuk. Ez azt eredményezi, hogy a felsőoktatásba is alapvető készségek nélkül kerülnek be a fiatalok, nem tanulnak meg újakat, nem tudják, hogyan kell tanulni, élvezni az új ismereteiket, vagy éppen előadni a megtanultakat. Ezek a későbbiekben is problémát okozhatnak, ha nem fejlesztik ezeket a kompetenciákat.

4.4. A felsőoktatás hatása A felsőoktatás az utóbbi években több változáson ment keresztül. Ezek között vannak olyanok, amelyek a diákok érdekeit szolgálják, például a kreditrendszer és vannak olyanok, amelyek az új munkahelyi követelményeknek próbálnak megfelelni, mint a szakmai gyakorlat bevezetése. Sokak szerint a legnagyobb problémát az okozza, hogy ma már elegendő az érettségi és az iskolában megszerzett pontok összessége az egyetemre való bekerüléshez, és eltörölték a felvételit, ahol valóban megismerhették volna a jövendőbeli hallgatók tudását, képességeit. Egyre többen kerülnek be a felsőoktatásba, így bár a diplomához szükséges követelményeket meghatározhatják, de azt a létszámot, amivel egész évben együtt kell dolgozni nem befolyásolhatják. Ez azért jelent gondot, mert a vizsgákon nehéz meghatározni ki felel meg a követelményeknek és ki nem. Az egyetemek legnagyobb előnye, hogy számos lehetőség nyílik a cégekkel való kapcsolat kialakítására, a jövő megalapozására akár előadások, akár tanításon kívüli programok keretében, esetleg pályázatok útján. Ezek gyakran pénz vagy értékes tárgy jutalmakkal járnak. Vannak olyanok is, akik ez által találják meg későbbi munkahelyüket.

17

5. Életre nevelő oktatás A felsőoktatás első számú feladata a korszerű ismeretek átadása, a minőségi, naprakész elméleti és gyakorlat képzés nyújtása. Emellett több programmal igyekeznek elősegíteni a hallgatók elhelyezkedését. Ide sorolhatjuk a karrierirodákat. Legfőbb tevékenységei közé tartozik az információszolgáltatás, tanácsadás, tréningek, állásajánlatok

közzététele,

munkaközvetítés,

hallgatói

adatbázisok

kezelése,

cégbemutató előadások és céges szakmai napok szervezése, állásbörze megrendezése és konferenciák szervezése.

5.1. A felsőoktatás és a munkaerőpiac együttműködése A cégek elvárásai közé tartozik, hogy alkalmazkodjanak a vállalatokhoz, a képzést a valós piaci igényekhez alakítsák. Ennek hatékony eszköze a cégek szakembereinek intenzív bevonása az oktatásba, például óraadóként vagy a tananyag összeállításához. A szakmai gyakorlat kiemelkedő fontosságú az elhelyezkedés segítésében. A legtöbb munkáltató szakmai tapasztalatot vár el a munkavállalóktól. Dr. Veres Pár megfogalmazása szerint a szakmai gyakorlat funkciója, hogy lehetőséget teremt a munka világának megismerése, az elmélet és a gyakorlat összevetésére, munkaerőpiaci kapcsolatok építésére, a munkavégző képesség tesztelésére, gyakorlati kompetenciák elsajátítására, valamint referenciát jelent a későbbi karrierhez, ezáltal motiválja a felsőoktatási tanulmányokat. (Veres, 2008) Az elméleti és gyakorlati felkészítésen túl a hallgatóknak és a munkaadóknak egyre nagyobb igénye van arra, hogy az intézmények részt vegyenek az állások felkutatásában és meghirdetésében. Az oktatók ajánlásával is sok diák talál munkát, azonban a tömegképzés megjelenése más csatornák kialakítását is igényli.

18

5.2. Karrieriroda A felsőoktatási intézményekben működő karrierirodák célja, hogy az intézmény hallgatóinak, különösen a végzősöknek, illetve a már végzett hallgatóknak a karrierkezdését megkönnyítse. Feladata, hogy segítsen a hallgatók munkaerőpiacon való eligazodásában, közvetítse a vállalati igényeket, az általuk kínált lehetőségeket a hallgatóság felé és felkészítse a leendő munkavállalókat az első állás megkeresésére, kiválasztására, megszerzésére. Célja, hogy ellássa az ifjúságpolitikai feladatokkal kapcsolatos adminisztratív tevékenységeket, biztosítsa a Hallgatói Önkormányzat működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket és működtesse a hallgatói információs, tanulmányi, pszichológiai tanácsadó és karriertervezési szolgáltatásokat. Működési

körük

négy

fő

tevékenység

köré

csoportosul.

Ezek

az

információszolgáltatás, a tanácsadás, a rendezvényszervezés és a munkaközvetítés. Fontosabb feladatai közé tartozik a hallgatói nagyrendezvények szervezése, az albérletközvetítés, az öntevékeny csoportok regisztrációja és támogatása. Szakemberek bevonásával munkaerő-piaci tanácsadást végez, elősegíti a végzős hallgatók szakmájukban

való

elhelyezkedési

lehetőségeinek

megismertetését,

cégek

bemutatkozását, és állásajánlatok felkutatásával és meghirdetésével közvetlenül is elősegíti a diplomát szerzők elhelyezkedését, valamint karrierrendezvényeket szervez. Az információszolgáltatás azt jelenti, hogy a munkaerőpiacról, a diplomásokat kereső cégekről, külföldi ösztöndíjakról, nyelvtanulási, továbbképzési lehetőségekről ad tájékoztatást a hallgatóknak. A tanácsadások bejelentkezés alapján folynak elismert, tapasztalt szakemberek segítségével. Ez a tevékenység térítésmentesen és anonim jellegűen zajlik. Vannak pszichológia alapú témakörei, de vannak olyanok is melyek az önéletrajz összeállításában nyújtanak segítséget. Az esetleges tréningek típusa leginkább önismereti és készségfejlesztő. A karrierirodák egyik fő feladata az állásbörzék megszervezése. Az állásbörze lehetőséget kínál a hallgatók és a cégek számra, hogy személyesen is találkozhassanak, informálódjanak a diplomások iránti keresletről.

19

5.3. Tanfolyamok Egy adott szakterületet tanfolyamok keretében is fejleszthető. Ezek legtöbbször néhány hetes elfoglaltságot jelentenek, és vizsgával zárulnak, de gyakran ettől több időt és

pénzt

igényelnek.

Általában

a

nyelvtanfolyamokkal

találkozhatunk

a

hétköznapokban, de vannak olyan felnőttképzések is, amelyek egy vagy több évesek és egy területet több szempontból is vizsgálnak, ezek közül a legismertebbek az OKJ-s tanfolyamok.

20

6. A munkaerő-piaci igények A munkaerő-piaci igények régiónként változóak. Ez nagyban megnehezíti a pályaválasztást és az oktatási stratégia meghatározását. A www.nive.hu honlapon megyékre osztott statisztikát találhatunk a 2007-es munkaerő keresletről. Ennek alapján tizenkilenc megyéből tízben a Gépészeti szakmacsoportba van munkaerő igény, tizenhárom megyében pedig a Nyomdaiparban dolgozókra van a legkisebb kereslet. Összesen körülbelül 150000 a munkaerőpiac foglalkoztatási igénye.

Elnevezés

Rövidítés

Bács-Kiskun megye

BÁK megye

Baranya megye

BAR megye

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

BÉK megye

Békés megye

BAZ megye

Csongrád megye

CSO megye

Fejér megye

FEJ megye

Győr-Moson-Sopron megye

GMS megye

Hajdú-Bihar megye

HAB megye

Heves megye

HEV megye

Jász-Nagykun-Szolnok megye

JMS megye

Komárom-Esztergom megye

KOE megye

Nógrád megye

NOG megye

Pest megye

PES megye

Somogy megye

SOM megye

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

SSB megye

Tolna megye

TOL megye

Vas megye

VAS megye

Veszprém megye

VES megye

Zala megye

ZAL megye

1. táblázat: A megyék elnevezésének rövidítése Forrás: Saját szerkesztés a Forrás: Saját szerkesztés az adatvédelmi biztos honlap adatai alapján 21

BÁK megye

BAR megye

BÉK megye

BAZ megye

CSO megye

FEJ megye

Egészségügy (1)

488

584

593

762

632

798

Szociális szolgáltatások (2)

34

126

132

145

29

60

Oktatás (3)

44

27

43

98

61

69

Művészet, közművelődés, kommunikáció (4)

30

171

47

44

196

88

Gépészet (5)

1064

730

1179

1870

1068

2541

Elektrotechnikaelektronika (6)

355

641

300

487

513

499

Informatika (7)

146

36

26

54

47

36

Vegyipar (8)

308

13

52

104

53

96

Építészet (9)

709

317

554

877

559

677

Könnyűipar (10)

270

141

609

779

509

867

Faipar (11)

565

32

132

272

41

71

Nyomdaipar (12)

19

26

53

16

69

23

Közlekedés (13)

1009

758

1088

1090

1926

1100

Környezetvédelemvízgazdálkodás (14)

38

9

22

19

9

135

Közgazdaság (15)

414

217

275

208

366

206

Ügyvitel (16)

171

121

141

220

248

144

811

631

1233

1061

722

1045

375

436

460

482

410

303

Egyéb szolgáltatások (19)

661

451

525

508

1644

1605

Mezőgazdaság (20)

1156

263

1184

730

939

708

Élelmiszeripar (21)

1567

155

381

414

275

392

Összesen

10234

5885

9029

10240

10316

11463

Szakmacsoport (kód)

Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció (17) Vendéglátásidegenforgalom (18)

Legtöbb foglalkoztatási 1567 758 1233 1870 1926 igény Legkevesebb 19 9 22 16 9 foglalkoztatási igény 2. táblázat: A munkaerő-piac foglalkoztatási igénye (fő) BÁK megye - FEJ megye Forrás: Saját szerkesztés a NSZFI adatai alapján

2541 23

22

GMS megye

HAB megye

HEV megye

JMS megye

KOE megye

NOG megye

Egészségügy (1)

660

489

345

454

512

235


121

90

34

43

41

29

Oktatás (3)

38

45

19

33

58

18


38

39

18

38

111

20

Gépészet (5)

2018

548

624

1651

1446

1099


405

186

101

224

398

193

Informatika (7)

36

141

19

24

52

11

Vegyipar (8)

310

24

53

188

329

38

Építészet (9)

914

469

239

466

485

122

Könnyűipar (10)

243

261

447

267

41

253

Faipar (11)

274

72

104

64

90

84

Nyomdaipar (12)

14

57

3

11

6

9

Közlekedés (13)

1630

675

985

656

1007

523


17

343

15

30

54

11

Közgazdaság (15)

392

298

125

367

168

102

Ügyvitel (16)

104

220

45

129

60

47

1374

985

466

549

603

242

380

258

230

216

304

171


688

324

165

261

570

147

Mezőgazdaság (20)

933

358

267

409

623

440


577

655

131

324

182

136

11166

6537

4435

6404

7140

3930



Összesen

Legtöbb foglalkozatási 2018 985 985 1651 1446 igény Legkevesebb 14 24 3 11 6 foglalkoztatási igény 3. táblázat: A munkaerő-piac foglalkoztatási igénye (fő) GMS megye - NOG megye Forrás: Saját szerkesztés a NSZFI adatai alapján

1099 9

23

PES megye

SOM megye

SSB megye

TOL megye

VAS megye

Egészségügy (1)

1491

329

408

252

292

155

563


129

70

189

17

12

26

58

Oktatás (3)

34

19

62

41

26

56

18


106

30

38

100

27

16

138

Gépészet (5)

3288

423

290

622

1055

465

1424


1001

53

205

58

131

104

543

Informatika (7)

34

7

12

6

3

7

27

Vegyipar (8)

658

19

35

15

285

60

167

Építészet (9)

1240

244

208

244

475

277

363

Könnyűipar (10)

2912

223

322

133

443

176

254

Faipar (11)

282

25

99

15

147

89

379

Nyomdaipar (12)

82

3

3

5

3

0

47

Közlekedés (13)

2242

263

451

769

501

258

1045


47

7

25

7

27

9

97

Közgazdaság (15)

577

89

217

87

104

55

544

Ügyvitel (16)

246

66

117

96

47

24

106

1272

471

517

328

280

251

889

767

362

196

140

269

148

415


1075

142

203

58

1254

94

429

Mezőgazdaság (20)

1223

215

352

225

802

276

605


1058

89

580

220

374

49

1178

Összesen

19764

3149

4529

3438

6557

2595

9289

465

1424

0

18



Legtöbb foglalkoztatási 3288 471 580 769 1254 igény Legkevesebb 34 3 3 5 3 foglalkoztatási igény 4. táblázat: A munkaerő-piac foglalkoztatási igénye (fő) PES megye - ZAL megye Forrás: Saját szerkesztés a NSZFI adatai alapján

VES ZAL megye megye

24

A gépészeti szakmacsoport a fémmegmunkálással és a mechanikai készülékek kialakításának elméleti és gyakorlati lehetőségeivel foglalkoznak. Szakmaként tanulható középiskolában is, de a felsőoktatásban is van lehetőség az ismeretek bővítésére. Szakmacsoporttól függetlenül a munkaadók minden munkavállalótól pontos szakmai ismeretek várnak mind elméleti, mind gyakorlati szempontból. Emellett szükségesnek tartják a legalább egy-két éves szakmai gyakorlatot, ami megnehezíti a pályakezdők helyzetét. Ezt segíti a felsőoktatásban a „tananyagba” beépítették a legalább féléves szakmai gyakorlatot. Varga Júlia Oktatás-gazdaságtan című tankönyvében olvashatunk arról, hogy vannak ugyan hiányszakmák, és olyan területek melyekre túlkínálat jelentkezik, ezek átmenetinek minősülnek, és folyamatosan változnak. (Varga, 1998)

6.1. A munkakörök felosztása A 2004-es OM összefoglaló alapján csupán 19% a diplomát igénylő munkakör, de 35% a képzés kibocsátás. Ezzel szemben a „középfokú kékgalléros” munkakör 45%, de csak 20% a képzési kibocsátás. A „középfokú fehérgalléros” munkakör 22%, ennek megfelel a kibocsátás. A szakképzést nem igénylő munkakörök 15%-ban jelentkeznek, de 21% felel meg erre a munkakörre. (Dávid, 2004)

6.2. A munkaerő piac szerkezete Bogátiné Lakatos Edit, Fehér Ildikó és Ignits Györgyi Hallgatói Jegyzete alapján Magyarországon a munkaerőpiac szerkezete 1990-ről 2007-re egészében megváltozott. A 2007-es évben a mezőgazdaságban a foglalkoztatottak öt százaléka dolgozott, a szolgáltatásban dolgozók aránya több mint hatvan százalék, az iparban dolgozók pedig harminchárom százaléka a foglalkoztatottaknak. A tercier szektor munkaerő-piaci szükséglete az elmúlt években bővült a szállítás, a raktározás, a posta és a távközlés nemzetgazdasági ágak kivételével. Emellett csökkent a fizikai munka és nőtt a szellemi munka aránya. Ezek persze régiónként változnak. (Bogátiné Lakatos - Fehér - Ignits, 2008)

25

7. A pályakezdők helyzete A tanulmányok befejezésével új szakasz kezdődik az egyén életében, belép a munkaerő-piacra. A tényleges munkába állásig azonban fél-egy év is eltelhet. A munkavilágában a pályakezdők már az ezredfordulón is nehéz helyzetben voltak, és ez mára sem változott. A következő táblázatban láthatjuk, hogy 2008 első félévének havi átlagához képest 2009-re minden régióban növekedés történt. A 2009-es évben az Észak-Alföldi régióban volt a legmagasabb a pályakezdő álláskeresők száma, ez az előző évhez képest 6,52%-os növekedést jelent.

2008

2009

első félévének havi

első félévének havi

átlaga

átlaga

Változás 2009/2008 (%)

1821

2487

36,58

Közép-Dunántúl

2314

3269

41,31

Nyugat-Dunántúl

1713

2349

37,12

Dél-Dunántúl

5054

5727

13,30

9860

10316

4,62

Észak-Alföld

12434

13244

6,52

Dél-Alföld

6148

6624

7,73

Ország összesen

39344

44015

11,87

Régiók

KözépMagyarország

ÉszakMagyarország

5. táblázat: A pályakezdő álláskeresők száma és változása 2009. első félévében, régiónként Forrás: Az állami foglalkoztatási intézet honlapja alapján

26

A pályakezdők létszáma 6,5%-kal nőtt 2008 1. félévéről 2009 1. félévére. Az önállóan elhelyezkedettek és a közvetítéssel elhelyezkedettek száma is csökkent, ezzel szemben a támogatással elhelyezkedők száma nőtt. Ezen belül a bértámogatással és közhasznú munkával elhelyezkedők száma csökkent, a bérköltség támogatással elhelyezkedettek és a közcélú munkát végzőek száma azonban nőtt.

2008. 1. félév kumulált adatai

2009. 1. féléve kumulált adatai

Változás 2009/2008 (%)

Időszak érintett létszáma

69776

74332

6,5

Önállóan elhelyezkedett

7156

5388

-24,7

Közvetítéssel elhelyezkedett

1867

1180

-36,8

Támogatással elhelyezkedett

6550

7944

21,3

Bértámogatás

2974

986

-66,8

Közhasznú munka

1699

264

-84,5

Bérköltség támogatás munkaerő piaci program keretében

299

1340

348,2

Közcélú munka

929

4799

416,6

Képzésbe került összesen

3896

2428

-37,7

Egyéb okból kikerülők esetszáma

16875

16329

-3,2

Záró létszám

36233

43426

19,9

Ezen Belül



6. táblázat: Pályakezdő álláskeresők elhelyezkedése Forrás: Az állami foglalkoztatási intézet honlapja alapján

27

7.1. Kit keresnek a munkáltatók? Magyarországon a legtöbb vállalat gyakorlott, tapasztalt alkalmazottakat keres, így az első munkahelyüket kereső fiatalok a már több éve dolgozó munkavállalókkal szemben kisebb eséllyel indulnak. Az elmúlt évtizedben a szellemi munkakörbe felvett fiatalok száma nőtt a fizikaiakhoz képest, azaz a felsőfokú végzettségűek helyzete kedvezőbb. Több oka lehet, hogy egy cég pályakezdőt akar alkalmazni. Gyakran azért döntenek

a

tapasztalatlanabb

munkaerő

mellett,

mert

olcsóbb,

könnyebben

beilleszthető a vállalati kultúrába és új szemlétet hozhat. A legtöbb esetben azonban a munkáltató inkább megfizeti a már gyakorlott alkalmazottat, minthogy a betanítására fordítson időt és pénzt. A vállalati méret befolyásolja a pályakezdők alkalmazásának alakulását. A 250 főnél nagyobb vállalatok több mint ¾ - e vesz fel pályakezdőt, ennek oka, hogy a nagyvállalatoknál mindig szükség van új munkaerőre. A részben vagy teljesen külföldi tulajdonban lévő cégek jelentik a legnagyobb lehetőséget a pályakezdők számára, mert nem csak több munkaerőre van szükségük, de lényegesnek tartják a fejlesztésekhez a kreativitást és az új ötleteket. A legtöbb cég bár elégedett a fiatalok szakmai felkészültségével, a gyakorlati tudásukat hiányosnak tartják.

7.2. Az elhelyezkedésre vonatkozó adtok A

technika

fejlődésének

köszönhetően

számos

kutatás

eredményeivel

ismerkedhetünk meg. Ezek közül a Felvi.hu honlapon a 2009 - 2010-es pályakövetésről találhatunk adatokat képzési területekre lebontva.

28

A természettudomány az élő és élettelen természet jelenségeinek, objektumainak tanulmányozásával foglalkozó tudományágak gyűjtőneve. Idetartozik a biológia, fizika, kémia, földrajz, matematika és még sok más szak.

Álláskeresés az államvizsga után – természettudomány képzési terület

6,3 1,7

keresett és talált munkát

5,5 már akkor is dolgozott diploma után nem keresett, azóta talált

26,9 59,7

diploma után nem keresett, azóta sem dolgozik nem talált munkát, bár keresett

3. ábra: Álláskeresés államvizsga után természettudomány képzési területen Forrás: Saját szerkesztés a www.felvi.hu adatai alapján A társadalomtudományok az emberrel, mint társadalmi lénnyel foglalkoznak, valamint magát az ember által létrehozott társadalmat, és e kettő viszonyát tanulmányozzák,

például

a

szociológia,

politikatudomány,

jogtudomány,

közgazdaságtan, filozófia, művészettörténet, nyelvészet.

Álláskeresés az államvizsga után – társadalomtudomány képzési terület

2 1 2,8 keresett és talált munkát 36,9

már akkor is dolgozott diploma után nem keresett, azóta talált diploma után nem keresett, azóta sem dolgozik

57,3

nem talált munkát, bár keresett

4. ábra: Álláskeresés államvizsga után társadalomtudomány képzési területen Forrás: Saját szerkesztés a www.felvi.hu adatai alapján

29

A pedagógia egy kettős arculatú tudomány. Egyrészt kutató tudomány, vagyis a különböző korcsoportú emberek tanításának és taníthatóságának lehetőségeit, módszereit, eszközeit leíró és feltáró tudomány. Másrészt alkalmazott tudomány, vagyis a kutatás során nyert tapasztalatokat a nevelés és oktatás folyamatában alkalmazva értékeket és tudást ad át a tanulóknak. A pedagógusképzéshez tartozik például a gyógypedagógia, pedagógia, tanár és óvodapedagógus.

Álláskeresés az államvizsga után – pedagógusképzés képzési terület 2,15 1,88 2,42

keresett és talált munkát már akkor is dolgozott 49,46

44,09

diploma után nem keresett, azóta talált diploma után nem keresett, azóta sem dolgozik nem talált munkát, bár keresett

5. ábra: Álláskeresés államvizsga után pedagógusképzés képzési területen Forrás: Saját szerkesztés a www.felvi.hu adatai alapján Az orvostudomány célja az egészség fenntartása vagy éppen visszaállítása betegség vagy sérülés után. A test szerkezetével, működésével; a betegségek leírásával és az alkalmazott terápiákkal foglalkozik. Az ápolás és betegellátás, az egészségügyi gondozás és prevenció, az egészségügyi szervező és sok más szak is idetartozik.

Álláskeresés az államvizsga után – orvos‐ ‐ és egészségtudomány képzési terület 2,7 2,2

0 keresett és talált munkát már akkor is dolgozott

35,2

diploma után nem keresett, azóta talált 59,9


6. ábra: Álláskeresés államvizsga után orvos- és egészségtudomány képzési területen Forrás: Saját szerkesztés a www.felvi.hu adatai alapján

30

A jogtudomány a társadalomtudományok azon ága, amely főleg a joggal mint társadalmi jelenséggel foglalkozik, más szóval a jogra vonatkozó tudományos ismeretek és nézetek összessége. Mivel az államelmélettel a vizsgálódás tárgya szorosan összefügg, gyakran állam- és jogtudományról beszélünk. Jogtudományi szakok a bűnügyi igazgatási, az igazságügyi igazgatási és a nemzetközi igazgatási.

Álláskeresés az államvizsga után – jogi és igazgatási képzési terület 1,8 1,3 3,4 keresett és talált munkát már akkor is dolgozott 50,1 43,4


7. ábra: Álláskeresés államvizsga után jogi és igazgatási képzési területen Forrás: Saját szerkesztés a www.felvi.hu adatai alapján A műszaki képzés magába foglalja a az anyagmérnöki, a földtudományi a gépészmérnöki, a közlekedési, a katonai, az agrárműszaki és még sok más ehhez hasonló képzést.

Álláskeresés az államvizsga után – műszaki képzési terület 1,1 2,3 3 keresett és talált munkát már akkor is dolgozott 31,6 diploma után nem keresett, azóta talált

61,9


8. ábra: Álláskeresés államvizsga után műszaki képzési területen Forrás: Saját szerkesztés a www.felvi.hu adatai alapján

31

A

gazdaságtudományok

képzési

területhez

tartozik

az

alkalmazott

közgazdaságtan, a gazdaságelmélet, az emberi erőforrások, a gazdálkodási és menedzsment, a kereskedelem és marketing, a nemzetközi gazdálkodási, a pénzügy és számviteli a turizmus és vendéglátói és még sok más szak.

Álláskeresés az államvizsga után – gazdaságtudományok képzési terület 0,73 1,87 3,01 keresett és talált munkát már akkor is dolgozott diploma után nem keresett, azóta talált

39,25 55,14


9. ábra: Álláskeresés államvizsga után gazdaságtudományok képzési területen Forrás: Saját szerkesztés a www.felvi.hu adatai alapján A

bölcsészettudományok

az

emberrel

és

a

társadalommal

foglalkozó

tudományok, ide sorolhatjuk az irodalmat, a nyelvszakokat, a filológiát, a kultúrák vizsgálatát, a történelmet, a pszichológiát és még sok más szakot.

Álláskeresés az államvizsga után – bölcsészettudomány képzési terület 1 1 2 keresett és talált munkát már akkor is dolgozott 47 49


10. ábra: Álláskeresés államvizsga után bölcsészettudomány képzési területen Forrás: Saját szerkesztés a www.felvi.hu adatai alapján

32

Összegezve a diplomások

több

mint 80%-a eltudott

helyezkedni.

A

természettudományok képzési területen tanulok 96,2%-a tudott elhelyezkedni az államvizsga után. A természettudományokkal foglalkozók csak 86,6%-a tudott elhelyezkedni.

7.3. A munkanélküliség alakulása Galasi Péter és Varga Júlia Munkaerőpiac és oktatás című kiadványában olvashatunk a 20-24 éves munkanélküliségének alakulásáról 1993 és 2002 között. Láthatjuk, hogy a gimnáziumot végzettek munkanélküliségi rátája 1994 és 1996 között csökkent a legnagyobb mértékbe, 2002-ben pedig meghaladta a szakmunkás végzettségűek munkanélküliségi rátáját. Azt is megállapíthatjuk, hogy 1997-től az főiskolát végzettek munkanélküliségi rátája meghaladja az egyetemet végzettekét. (Galasi - Varga, 2005) Polónyi István és Tímár János Munkaerőpiac és oktatáspolitika Magyarországon a rendszerváltás után című művében láthatjuk, hogy iskolázottság szempontjából vizsgálva, az alsó fokú végzettségű nők nagyobb aranyában munkanélküliek, mint a középfokú végzettségűek, és a felsőfokú végzettségűek között vannak a legkisebb aranyában a munkanélküliek. Ugyan ez elmondható a férfiak munkanélküliségéről is. Ugyan ebben az írásban olvashatunk arról is, hogy még 1980-ban csupán 8,1% volt a diplomások aránya a foglalkoztatottak között, 2010-ben több mint négyszeresére nőtt. (Polónyi - Tímár, 2004)

33

8. Konklúzió az oktatás és az elhelyezkedés kapcsolatáról

8.1. Oktatástervezés Varga Júlia Oktatás-gazdaságtan című írásából kitűnik, hogy az oktatástervezés igen összetett feladat, ahol meg kell vizsgálni a munkaerő-piaci igényeket és ki kell számítani az egyes szakterületek megtérülési rátáit. A munkaerő-piaci igények folyamatosan változnak, mint az a munkaerő-piaci igények című fejezetben kifejtettem. Az oktatás megtérülési rátája iskolai szint és felsőoktatási ágazat szerint változik. A műszaki szakok egyéni megtérülési rátája a legmagasabb, a bölcsész szakoké pedig a legalacsonyabb. A társadalmi megtérülési ráta a jogi szakokon a legmagasabb, és az agrárszakokon a legalacsonyabb. (Varga Júlia, 1998)

8.2. Haszonmaximalizálás Szintén Varga Júlia könyvében olvasható a következő mondat „Az emberitőkebefektetések esetében az egyének nem egyszerűen profitmaximalizálóként, hanem haszonmaximalizálóként viselkednek, a pénzbeli és nem pénzbeli hasznukat szeretnék maximalizálni.”. Ennek következtében a munkaerő-piaci igényeket és a kereseti lehetőségeket ismerő diákok képességeikhez mérten hasonló foglalkozásokat fognak választani. Ennek eredményeként a túlképzés az információ áramlás felgyorsulásával nő. Ez alapján az oktatás feladata a képzései létszámának meghatározása a társadalmi megtérülési ráta alapján. (Varga Júlia, 1998)

8.3. Hiányszakmák és külföldi lehetőségek A hiányszakmák létre jöttének nem csak az érdeklődés hiánya az oka, hanem az is szerepet játszik ezekben az esetekben, hogy külföldön jobbak a kereseti lehetőségek. Ezt bizonyítja interjú alanyaimmal folytatott beszélgetésem. Minden esetben a magasabb jövedelmek motiválták őket a külföldi munkavállalásban. Ehhez persze

34

gyakran alkalmazkodnak a jövedelmek, de gyakran nem megfelelő mértékben. A legtöbb hiányszakma szakmunkás végzettséget igényel, így feltételezhető, hogy bizonyos szakterületekre adott iskolai támogatással csökkenthető lenne a hiány. Attila, második interjú alanyom is a támogatásoknak köszönhetően tanulhat most új szakmát.

8.4. Pontos ismertek és elvárások a munkaerőpiacon A legfontosabbnak azonban azt tartom, hogy tanulmányaik kezdetekor a gyermekeket ösztönözzék, és a megfelelő alapok elsajátítása nélkül ne kezdjék meg tanulmányaik következő szakaszát, hogy a következő lépésben a pályaorientációnak megfelelően tudjanak fejlődni. Ennek hiányában ugyan képesek lehetnek az adott követelményeket teljesíteni, de a munkaerőpiacon való helytállásuk kétséges, így az alkalmasabb munkavállalókat szorítják ki a munkaerőpiacról. A választott szakma elsajátítása közben a diákokat a tanárok formálják, így nem csak a tananyagot kell megfelelően átadniuk, hanem ügyelniük kell arra, hogy a hamarosan munkába álló csemeték a társadalmi normáknak is megfeleljenek.

8.5. Gyakorlat és tapasztalat a munkavilágában Az előbb említett pontok érvényesülhessenek, figyelmet kell fordítani, hogy a diákok az alapok pontos elsajátítása mellett, gyakorolhassák a már megszerzett tudást. Ennek a legmegfelelőbb formája az egyetemeken már bevezetett szakmai gyakorlat, de ahhoz, hogy ez elérje célját, a tanulmányok során amellett, hogy gyakorlati órákon vesznek részt a tanulók lehetőséget kellene biztosítani, mind az intézmény, mind a vállatok részéről, hogy a hallgatók betekintést nyerhessenek a vállatok mindennapjaiba, feladataiba.

35

8.6. Hátrányos helyzet Nem mindenki teheti meg, hogy akár az általános iskola befejezése után folytassa a tanulmányait, így kiváltságnak számít főleg a felsőoktatásban való részvétel. Ezért fontos, hogy aki tanulhat, az aktívan tegye. Ezt elősegítené a kisebb csoportokban való képzés.

8.7. A megfelelő képzés előnye Az eddig megismertek alapján az oktatás és tanulók együttműködésével Magyarország gazdasági helyzete a pár év alatt érezhető javulást mutathatna. Ehhez arra lenne szükség, hogy mindenki a számára legmegfelelőbb képzésben részesüljön. Ezt a középiskolában külön foglalkozások keretében lehetne segíteni, például erre vonatkozó tesztek kitöltésével, elemzésével és ezek eredménye, a család anyagi helyzete és önismeret alapján választott út megismerésével hozzáértők segítségével.

36

9. Összegzés A továbbtanulás szempontjából már a tanulmányok kezdetén eltöltött pár év is sokat számít. Itt alapozzák meg a gyermekek későbbi ismereteiket, tudásukat. Ezen kívül fontos milyen eszközökkel értékelik, ösztönzik őket. Ez meghatározhatja érdeklődési körüket. Magyarországon egyre többet foglalkoznak az oktatástervezéssel. Ehhez ismerni kell – nem csak a munkaerő-piaci szükségleteket – a vállalkozások elvárásait is, melynek fontos eleme a pontos szakmai ismereteken kívül a gyakorlat, tapasztalat, mely megnehezíti a pályakezdők helyzetét. Ezt segíti az egyetemeken a szakmai gyakorlaton való részvétel. Ez az első lépés a tapasztalat megszerzéséhez. Sokszor nem elég, de lehetőséget biztosít a cégek és a hallgatók közötti kapcsolat kialakítására. Egyes szakmák munkaerő-piaci kereslete magasabb, de az régiónként eltérő. Ennek eredményeként egyes szakokon túlképzés alakul ki, más területeken pedig hiány. A gyakorlati órákon, szakmai gyakorlatokon kívül az egyetemeken a karrier irodák munkája számottevő a fiatalok elhelyezkedésének segítése szempontjából. A fiataloknak figyelembe kell venniük a későbbi elhelyezkedési lehetőségek mellett azt is, hogy a választott pályán lehetőségük legyen elérni a számukra megfelelő életkörülményeket. Ebben a társadalom, család és egyéni adottságaik befolyásolják őket. Az iskola segítséget ad a döntés meghozatalához. A döntést megnehezíti a munkaerőpiac dinamikus változása. A tanfolyamok kiegészíthetik a fiatalok közoktatásban megszerzett tudását, fejleszthetik azt. Ezzel nagyobb eséllyel tudnak később elhelyezkedni. Nem csak ezek, de az egyéni készségek, kompetenciák dönthetnek arról, megszerezheti-e az áhított állást. A hátrányos helyzetű diákok pályázatokon keresztül kapnak támogatásokat, így lehetőséget kapnak, hogy ők is tanulhassanak. Ezeknél nem csak a család helyzetét veszik figyelembe, de sok esetben a tanulmányi eredményeket is. Ahhoz hogy csökkenjen a munkanélküliség szükséges az oktatás fejlesztése és munkaerőpiac, a vállaltok igényeinek ismerete. Ezek együttes vizsgálatával és összehangolásával a gazdaságilag aktívak száma nőhetne.

37

10. Felhasznált irodalom 1.

Atkinson, Rita L. - Hilgard, Ernest R. 2005

2.

Pszichológia. Budapest. Osiris Kiadó.

Bogátiné. Lakatos Edit - Fehér Ildikó - Ignits Györgyi 2008

Hallgatói jegyzet. A munkaerőpiaci ismeretek képzéshez. NSZFT FKA-KT-15/2008

3.

Dr. Papula, Lászlóné 2008

Mi leszel, ha nagy leszel? A pályaválasztást meghatározó tényezők. http://portal.zmne.hu/download/bjkmk/bsz/bszemle2008/ 1/02_papula.pdf (2010. október 20.)

4.

Galasi, Péter - Varga Júlia 2005

Munkaerőpiac és oktatás. MTA Közgazdaságtudományi Intézet. Budapest.

5.

Gyirkiss, Éva 2008

A tantárgyak céljai jellemzői. http://www.deakdiak.hu/letoltes/tantargy.pdf (2010. november 03.)

6.

Polónyi, István - Timár, János 2004

Munkaerőpiac és oktatáspolitika Magyarországon a rendszerváltás után - Van-e élet a munkagazdaságtani főáramon kívül? Közgazdasági Szemle. LI. évf. 2004. november. 1065-1072. oldal.

38

7.

Varga, Júlia 1998

Oktatás-gazdaságtan. Közgazdasági Szemle Alapítvány. Budapest.

8.

Adatvédelmi Biztos 2008

A megyék elnevezésének rövidítése. http://abiweb.obh.hu/abi/index.php?menu=beszamolok/2 001/III/1/2 (2010. október 31.)

9.

Állami Foglalkozatási Intézet 2009

Tájékoztató

2009.

I.

félévének

fő

foglalkoztatási

folyamatairól. http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=full_afsz_eves_res zletes (2010. október 28.)

10.

Felvi.hu 2010

Diplomás pályakövetés - diplomás kutatás. www.felvi.hu (2010. október 25.)

11.

Felvi.hu 2009

Diplomás pályakövetés - hallgatói motivációs kutatás.. www.felvi.hu (2010. október 25.)

12.

Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet 2007

Munkaerő-piac foglalkoztatási igénye. www.nive.hu (2010. november 07.)

39

11. Mellékletek

11.1. Interjú vázlat Általános adatok: −

Keresztnév

−

Életkor

−

Lakhely

−

Szülők végzettsége, beosztása

−

Lakhelye

−

Iskola, szak

Anyagi háttér: −

Megteheti-e, hogy másik városban tanul?

−

Család: testvérek, csonkacsalád stb.?

Pályaválasztás motivációs háttere: −

Miért éppen ezt az iskolát választotta?

−

Miért épp azt a szakot?

−

Mi befolyásolta ebben?

−

Szeretne-e tovább tanulni, ugyan ezen a szakterületen-e?

−

Tisztában van-e az elhelyezkedési esélyeivel?

−

A családi háttere befolyásolja-e a tovább tanulást?

Egyéb eredmények a középiskola mellett: −

Nyelvvizsga

−

Jogosítvány

−

Tanulmányi versenyek

40

Az oktatásról: −

Az általános tárgyakra, matematika, történelem stb. kellő hangsúlyt fektetnek-e?

−

A milyen szaktárgyaik vannak? Milyen gyakran?

−

Van-e lehetőség gyakorlatra, korrepetálásra?

−

Jár-e valamilyen egyéb oktatásra? Nyelvkurzus, szakkurzus, jogosítvány, fakultáció, stb.?

−

A hátrányos helyzetű diákokat segíti-e az iskola?

−

Hány fős az osztály, ebből mennyi lány, és a fiú?

−

Hogyan tájékozódik a tovább tanulási lehetőségekről?

−

Dolgozik-e iskola mellett? Miért?

Jövőről: −

Munkába állás/továbbtanulás

−

Hol?

−

Miért?

−

Mit tud az adott helyről?

−

Mit szeretne 5-10 év múlva? (család, karrier)

Külföldi munkavállalás motivációs háttere.

41

11.2. Interjúk Kutatásomat a Szentpáli István Kereskedelmi és vendéglátó Szakközépiskolában és Szakiskolában végeztem. Az interjúmhoz egy fiú és egy lány válaszait használtam fel, aki a szakiskolai képzésben részesül, szintén egy fiút és lányt kérdeztem meg a szakközépiskolai képzésben részesülők közül.

Viktória (1. interjú alany)

Első interjú alanyom tizenkilenc éves, Miskolci lakos. Azért választotta a Szentpáli István Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközépiskola és Szakiskola kereskedő szakját, mert előtanulmányait is itt végezte. Az iskola befejezése utána nem szeretne tovább tanulni. Az elhelyezkedési lehetőségekről főként tanáraitól a gyakorlati órák keretében és az internetről tájékozódik. A képzés utolsó két évében már csak a szaktárgyakkal foglalkoznak, ezek az áruforgalom hetente négy alaklommal, a ruházati áruismeret heti két alkalommal és a bútor és lakás textil minden héten háromszor. Gyakorlati órájuk heti egy alkalommal van. Nem jár az iskolán kívüli oktatásra. Az osztály huszonkét fős, ebből 4 fiú és tizennyolc lány. A jövőben a karrierre szeretne koncentrálni, amit Miskolcon képzel el. Szívesen dolgozna külföldön, ebben a kereseti lehetőség és a világlátás motiválja. A tanulás mellett nem végez diákmunkát.

Attila (2 interjú alany)

Második interjú alanyom huszonhárom éves. Lakhelye Telkibánya, de kollégiumban lakik. Édesapja szakmunkás, kőműves. Édesanyja legmagasabb iskolai végzettsége érettségi, jelenleg postai vezető. A Baross Gábor Szakközépiskolában tanult, mint autószerelő, de nem volt álláslehetőség. Úgy gondolja a kereskedő a szakon jobbak a lehetőségek. Nem szeretne továbbtanulni. Jogosítványát már megszerezte. Elmondta, hogy az iskola támogatja hátrányos helyzetű diákjait. Az ő esetében azzal, hogy nem kell fizetnie tandíjat, mert édesapja jelenleg munkanélküli és ez a második szakmája.

42

Georgina (3 interjú alany)

Harmadik interjú alanyom tizennyolc éves. Ongán lakik, és onnan is jár iskolába. Szülei végzettsége szakmunkás. Édesanyja eladó, édesapja pedig fűtésszerelőként dolgozik külföldön. A Gábor Áron Szakközépiskolában kezdte tanulmányait, később döntött úgy, hogy a Szentpáli István Szakközépiskolát és Szakiskolát választja. Jelenleg cukrászatot tanul, főként szülei javaslatára. A későbbiekben rendőr szakközépiskolát szeretne elvégezni, a nyugdíjazás miatt. A legtöbb információt az ismerőseitől, a lakhelyén dolgozó rendőröktől szerezte. Az közelmúltban szerzett jogosítványt, a Gábor Áron Szakközépiskolában vett részt tanulmányi versenyekben. Véleménye szerint elég hangsúlyt fektetnek az érettségi tantárgyakra, mint matematika, történelem, irodalom. A szaktárgyaik hetente háromszor, négyszer vannak, ezek a vezetés elmélet, áruforgalom ismeret és élelmiszer ismeret. Az iskolában lehetőség nyílik gyakorlatokra, korrepetálásra. Az osztályuk huszonnyolc főből áll, ennek a lányok és fiúk száma megegyezik. Rendőrként szeretne dolgozni Miskolcon és családot szeretne alapítani öt év múlva. A család anyagi helyzete alapján tanulhatna másik városban is. Több testvére is van, két fiatalabb lánytestvére és egy öccse. Ha lesz rá lehetősége külföldön is szívesen dolgozna, főleg a magasabb fizetések és a világlátás miatt.

Ákos (4 interjú alany)

Negyedik interjú alanyom tizennyolc éves. Miskolcon lakik. Édesanyja legmagasabb iskolai végzettsége érettségi és logisztikai ügyintézőként dolgozik. Édesapja végzettsége szakmunkás és autószerelőként dolgozik. A Szentpáli István Szakközépiskola és Szakiskola vendéglátó technikus szakán tanul. Azért választotta éppen ezt mert „mindig lesz éhes ember, és olyan akinek szállásra van szüksége”. A későbbiekben is ezzel szeretne foglalkozik. A középiskolai tanulmányai utána a Miskolci Egyetemen szeretne továbbtanulni. A továbbtanulással és elhelyezkedéssel kapcsolatos kérdéseire diáktársaitól és tanáraitól kap válaszokat. Angol OKTV-n vett részt. A jövőben szállodában szeretne recepciósként dolgozni, de előtte azt tervezi, hogy egyetemre megy. Családi helyzete alapján megtehetné, hogy másik városban tanuljon. Egy bátyja van. Szívesen dolgozna külföldön is, ennek a várható magasabb fizetés a világlátás lehetősége az oka. Az iskola mellett jelenleg nem dolgozik. 43

Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet Humán Erőforrás Tanszék

Recommend Documents